M A G Y A R E G R E G Y ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE

MAGYAREGREGY ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

HÜBNER TERVEZŐ KFT. 7621 PÉCS, JÁNOS UTCA 8.

VEZETŐ TERVEZŐ: Hübner Mátyás (TT/1 É 02-0107)

1


TERVEZŐK TELEPÜLÉSTERVEZÉS, ÉPÍTÉSZET

dr. Hübner Mátyás DLA vezető tervező TT/1É-02-0107 Horváth Márton okl. településmérnök

TÁJ ÉS TERMÉSZETVÉDELEM, ZÖLDFELÜLETEK

RÉGÉSZET

Böjte Tibor okl. kertészmérnök K1-02-0029 Gábor Olivér PhD régész SZ 59/3003; V 25/2003

2


TARTALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Régészeti örökség 2. sz. melléklet Műemlékek és Helyi védelemre javasolt művi értékek átnézeti térképe 3. sz. melléklet Védelemre javasolt művi értékek és Műemlékek katalógusa

3


BEVEZETŐ Magyaregregy község önkormányzata a 35/2014 (V.29.) számú képviselőtestületi határozatában a településfejlesztési koncepciójának, valamint településrendezési eszközeinek teljes felülvizsgálata mellett döntött. A munka a településfejlesztési koncepció készítésével indult, majd a koncepció elfogadását követően készülhetett el az új településszerkezeti terv és HÉSz. Mindezek előzményeként elkészültek a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) kormányrendeletben rögzített megalapozó vizsgálatok. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 66.§ (1) alapján a település fejlesztési koncepciójának kidolgozása során örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A településfejlesztési koncepció a megalapozó munkarészek birtokában fogalmazta meg a község jövőképét és rögzítette azon feladatokat, melyek megvalósulásával a fejlesztési célok elérhetők. A településfejlesztési koncepció a partnerségi egyeztetésről szóló önkormányzati határozatban nevesített államigazgatási, valamint egyéb szervezetekkel egyeztetésre, majd a 15/2015 (IV.1.) számú képviselőtestületi határozattal elfogadásra került. Jelen örökségvédelmi hatástanulmány a fejlesztési célok és területek ismeretében tárta fel az örökségvédelem témakörében szükséges tennivalókat, az örökségvédelem természeti, táji, régészeti és épített környezeti értékeinek védelmét szolgáló feladatokat. Az örökségvédelmi hatástanulmány részletes tartalmát az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 39/2015 (III.11.) számú kormányrendelet 12. melléklete rögzíti. A hatástanulmány alapvetően a műemléki és a régészeti szakterületi munkarészekből áll. Magyaregregy község önkormányzata a település közigazgatási területén lévő kulturális örökség feltárásának, feldolgozásának, megóvásának, védelmének, fenntartható használatának érdekében az előzőekben bemutatott elvárásoknak megfelelően készítteti jelen hatástanulmányt. 1. VIZSGÁLAT a) A település története Magyaregregy község a Mecsek hegység keleti részén fekszik, Pécstől 30 km-re. Megközelítése közúton a megyeszékhelyről, Komlótól, vagy Bonyhád felől egyaránt lehetséges. A jó minőségű, de kanyargós út az ország egyik legszebb vidékén vezeti az utazót. A falu neve az égerfa név „gy” képzős alakjából származik. Jelentése „éger fákkal benőtt hely”. 1554ben már Egregy néven említi a falut egy okirat. A Magyaregregy és Zobákpuszta közötti terület nagyrészt a Kelet-Mecseki Tájvédelmi Körzetbe tartozik. A Völgységi-patak mentén települve és a kisebb völgyekbe is felkúszva a falu – számos kiemelkedő természeti értékkel – méltán pályázhatna a megye egyik „legszebb természeti környezetben fekvő helysége” címre. A környék már a rómaiak alatt is lakott volt. A régészek a Várdombon a III. századból származó leleteket tártak fel. A középkorban itt működött a Szent Margit kolostor. Eredetileg a pécsi püspökség birtoka volt, de más földesurak jobbágyainak a nevét is megtaláljuk a korabeli iratokban. A törökkor kezdetén körülbelül 200-300 lelkes település túlélte a hódoltság viszontagságait, magyar lakossága nem hagyta el a szülőföldjét, a falu felett magasodó Máré-vár eleste után sem. Erdőktől védett fekvése miatt lélekszáma még gyarapodott is, az itt élők egyaránt adóztak török és magyar földesuraknak. Egy 1696-ban kelt összeírásból kiderül, hogy lakói 4


katolikusok maradtak, akik szőlőt műveltek, gabonát termesztettek, és a kiterjedt erdőségekben disznót makkoltattak. A Rákóczi szabadságharc idején rác szabadcsapatok ütöttek rajta a falun, több házat felgyújtottak, de a püspöki szeminárium és székesegyház birtokai közé csatolt település ezt is kiheverte. A megművelhető szántóföldek szűkössége miatt a faluba nem történt szervezett betelepítés, és az itt élőknek a földművelés mellett egyéb megélhetés után kellett nézniük. Fát fuvaroztak, vadásztak, az utóbbiból következő vadorzásnak, „rapsickodásnak” máig élő hagyománya van. Viszonylag későn, csak a XVIII. század végén, a XIX. század elején költöztek ide németek. Ettől kezdve két településrészt, Magyar-Egregyet és Német-Egregyet különböztettek meg. A század közepére már a lakosság majd harmadát tették ki a németek. 1930-ban viszont 1230 magyar, 28 német, 2 szláv és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Az I. világháborúban 38, a II.-ban 16 hősi halottja volt a falunak. Egregy lakói korábban erdő- és mezőgazdálkodásból éltek. A művelhető, nem nagy kiterjedésű földeken kukorica, árpa, búza, rozs, zab és burgonya termesztésével foglalkoznak. Jellemző még a dombokon a szőlőtermesztés – ez is főként saját ellátásra. Egykoron híres volt az úgynevezett babinai szőlészet, később a szőlőt teljesen kivágták, helyén ma már semmi nincs, csak bozót. A községre jellemző még az erdőművelés. Az erdők egykoron a Pécs Püspöki Uradalom erdei voltak, az államosítás után a Mecseki Erdőgazdasághoz kerültek, ma egy részét erdőbirtokosság keretében művelik. A falu határában nyílt kisebb szénbányák is sok embernek kínáltak munkát a XIX. század elejétől. E század a falu virágkorának tekinthető, iskolát kapott, miközben lélekszáma folyamatosan gyarapodott és 1910-ben elérte az 1300 főt. A falu ekkor kapta meg a „Gyümölcsös Egregy” nevet, miután Jankó János kárászi plébános meghonosította az intenzív gyümölcstermesztést a faluban. Az egregyiek körtét, szilvát, almát és diót szállítottak a környékre, ahol gabonafélékre cserélték a drága portékát. A gyümölcsből előszeretettel főztek pálinkát is, ami szintén közkedvelt árucikknek számított. Ekkor „fedezték fel” a falu határában álló vadregényes várromokat, amely számos kíváncsi turistát hozott az ekkor már nemesi kúriákkal is bíró településre. A gazdagodó faluban csörgedező csodatévő szentkút, amely 1856-tól mind több gyógyulni vágyót vonzott, tovább öregbítette a falu hírnevét. A búcsújárók kívánságára és adományaiból, a helyiek segítségével épült fel a forrás mellett a Mária kegyhely, ahol 1871-től kezdve tartják meg a búcsúünnepséget Kisasszony napján. Az első kis kőtemplom 1864-ben egy fakápolna helyén, a jelenlegi kegytemplom pedig ugyanazon a helyen, 1948-ban épült. A XX. század elején a falu átalakult: egyre több család tért át a gabonatermesztésre, és emiatt a gyümölcsfák nagy részét kivágták, vagy szedetlenül hagyták. A Komlón és Szászváron nyílt újabb bányákban egyre több egregyi helyezkedett el, feladták korábbi életmódjukat, és ez a változás az 1950-es évektől még inkább felgyorsult. A település lélekszáma 1970-ben meghaladta az 1400 főt. Az itt lakók jó része akkor a komlói bányákban és a hozzá tartozó üzemekben talált munkalehetőséget és sokan be is költöztek a közeli Komlóra. Ezzel indult meg a népességszám csökkenése, ma ~730-an lakják. Az 1970-es években a község megvásárolta a két világháború között a vendéglős és mészáros mesterséget űző Arnold családtól az addigi kocsmaépületet, melyet 1984-ben felújítottak. Azóta a község színvonalas művelődési házaként funkcionál. Ebben az épületben tartja foglalkozásait a hagyományőrző tánccsoport, amely az 1970-es évek óta magyaregregyi táncokat és dalokat gyűjt és mutat be. Évi 7-8 fellépésük során vidéken, sőt külföldön is szerepelnek. Az Arnold házban működik a falu könyvtára is. Magyaregregy látnivalói közül elsőként a Máré várát kell említeni. 5


Magyaregregytől nem messze, a Vár-völgy fölé magasodó hegykúpon áll gyönyörű környezetben a legendájáról is híres Máré-vár. A vár a valamikori őrtorony helyén épült a XIII. században gótikus stílusban. Az első írásos emlékek 1316-ban említik. Méretei nem túl nagyok, alaprajza szabálytalan ötszög. Károly Róbert 1316-ban Bogár Istvánnak adományozta vitézsége jutalmául. A XVI. században reneszánsz stílusban újjáépítették. Baranya megye 1543-ban török kézre került, így az oszmán csapatok a várat is elfoglalták, az ütközet során felégették. Mivel hadászatilag romjában is jelentős maradt, a törökök később őrséget állomásoztattak benne. Az évszázadok során több család is birtokolta, többször átépítették. 1554-ben Horváth Márk szigetvári kapitány birtokába került. A török uralom után a pécsi püspökség birtokolja, 1698-ban romként említik. Közel 300 éven át gazdátlanul állt, csak a Mecsekben megforduló turisták látogatták. 1960 óta ásatásokat, helyreállítási munkákat végeztek, amelynek során szép reneszánszkori maradványok is előkerültek. A hajdani lovagvár a megye egyik kedvelt kirándulóhelye. A várban vártörténeti és természetrajzi kiállítás várja a turistákat a Kelet-Mecsek érdekességekben és ritkaságokban gazdag növény- és állatvilágából. A Vár-völgy műútja mentén találjuk a környék geológiai múltját bemutató tanösvényt, melyet a várból a piros sávon leereszkedve végigjárhatunk (Iharos-kút), így érkezve vissza a Vár-völgy bejáratához, a strandhoz, kempinghez. A többségében katolikus vallású falu temploma egy 1859-ben épült fa kápolna helyén áll. Akkortájt a szeptember 8-i Kisasszony napi búcsúra olyan sokan jöttek a faluba, hogy egy évtizeden belül, 1867ben megépült az első kőtemplom. Az akkori kápolna képezi a jelenlegi templom hajóját. Az 1948-ban épített jelenlegi kegytemplomot is évről-évre sok zarándok keresi fel. Az 1985-ben Csernavölgyi Ernőné tanítónő vezetésével létrehozott, a Rákóczi út 59. alatti falumúzeumban láthatók a Magyaregregyre jellemző mezőgazdasági, háztartási eszközök, szobaberendezés és iskolatörténeti emlékek állandó kiállítás keretében. A magyaregregyiek aktívan bekapcsolódtak a falusi turizmusba. Több portán rendszeresen fogadnak hazai és külföldi vendégeket. aa) Régészeti örökség (1.sz melléklet) Magyaregregy (1554: Egregy. MNyTK 103 60; Pesti J. 1982. I. 184) A község területéről őskori, római kori és középkori leletek és településnyomok ismertek. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakták. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek: 1. Magyaregregy – Kolostor Lelőhely azonosító: 20397 Hrsz: 0220/1-2., 0231-0232, 0235/1,3,5,6. Kolostor (ismeretlen rend), középkor Forrás: JPM RégOszt Adattár, 402/79 Védettség: kiemelten védett régészeti lelőhely - Műv. Miniszt.84254/60. törv. rend.:13/1949 - Műv. Miniszt.84648/70. törv. erejű rend.:9/1963 - Sásdi Járásbíróság 1539/1960. végzés Leírás: 14. századi kolostor helye az országút közelében, a kemping feletti platón. 1970-ben G. Sándor Mária szondaásatása.

6


2. Magyaregregy - Márévár Lelőhely azonosító: 23863 Hrsz: 0195-0196. Kor, jelleg: római kori település (villa vagy őrtorony), középkori vár Források és irodalom: - Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Bp, 1897 404-405.p. - Babics András: A megye története a honfoglalástól Mohácsig. in: Baranya (szerk. Kolta János) 55.p., 59.p. - Beszámoló az OMF 1968-69. években végzett munkáiról. in: Műemlékvédelem, 4/1970. 193201.p. Bp, 200.p. - Burger Alice, ArchÉrt, 92/1965. 245.p. - Die Römischen Inschriften Ungarns (RIU) 4. (Lussonium-Altinum). 1984. Bp, 84.p. - Dombay János: Késő római temetők Baranyában. JPMÉ 1957. 181-324, Pécs. 82.p. (A fibulák tárgyalásánál említi az ókeresztény gyűrűt) - Feld István, Horler Miklós, Koppány Tibor, Lővei Pál, Szekér György (szerk.): Adattár. in: Lapidarium Hungaricum I. 1988. Bp, 168-169.p. - Genthon István: Magyarország műemlékei. 1951. Bp, 116.p. - Genthon István: Magyarország művészeti emlékei I. 1959. Bp, 189.p. - -Gergelyffy András, Műemlékvédelem 1963. 3. 181.p. - Gergelyffy András: Márévár, tájékoztató. in: Műemlékvédelem, 3/1963. 181.p. - Gerő László: Magyar várak. 1968. Bp, 71.p., 138.p., 141.p., 291.p. - Gerő László: Váraink műemléki védelméről. Mépm 1972. Bp, 39.p. - H. Nándor Klára: Márévár helyreállításának terve. in: Műemlékvédelem 2/1966 Bp. - JPM RégOszt Adattár, 401/79, 403/79, 404/79, 405/79, 420/79, 1143/83, 1144/83, 1146/83, 1148/83 - Nagy Tibor, ArchÉrt 76/1949. 82. (ókeresztény gyűrű) - Norler Miklós: Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség építészeti helyreállításai (19631966). in: Magyar Műemlékvédelem IV. 1969. Bp, 232.p. - Pámer Nóra: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai (1959-1960). in: Magyar Műemlékvédelem II. 1964 Bp, 247.p. - Pámer Nóra: Az Országos Műemléki Felügyelőség régészeti kutatásai (1963-1966). in: Magyar Műemlékvédelem IV. 1969 Bp, 256.p. - Pámer Nóra: Igaz-e, hogy nincs magyar művészet a mohácsi csata idején? in: Műemlékvédelem, 3/1969. 169-171.p., Bp. 170.p. - Posta Béla: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig. in: Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje 1897. II. 187.1. (Juhász-gyűjt.-ben római bronzpénz) - Sándor Mária, G.: Magyaregregy - Márévár. Bp, 1984. Tájak, korok múzeumok kiskönyvtára N.163 - Sándor Mária, RégFüz, SerI. 14/1961 69-70.p. - Sándor Mária, RégFüz, SerI. 17/1963 76-77.p. - Sándor Mária, RégFüz, SerI. 18/1965. 32.p., 73.p. - Sándor Mária, RégFüz, SerI. 19/1966. 65-66.p. - Sándor Mária, RégFüz, SerI. 20/1967. 37.p., 91-92.p. - Sándor Mária, RégFüz, SerI. 25/1971. 95.p. - Sándor Mária: Adatok Márévár építéstörténetéhez. in: Műemlékvédelem 2/1966 87-93 Bp. - Sándor Mária, G. : Reneszánsz Baranyában. 1984. Bp. 34-48. - Soproni Sándor (szerk.): Tabula Imperii Romani (Aquincum-Sarmizegetusa-Sirmium) 1968. Bp, 76.p. - Szakál Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati helyreállításai 1967-68. in: Magyar Műemlékvédelem V./1970. Bp, 370.p. - Thomas Edit: Römische Villen in Pannonien. 1964. Bp, 279-280.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 191./333. Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: Az előkerült római leletek (pl. 2-3. századi feliratos bronz lópáncéldarab) római településre utalnak. A középkori vár első említése 1316-ból ismert (Károly Róbert adományozta Bognár 7


Istvánnak). Későbbi birtokosai vagy kezelői: Gunyafi Domokos és István, Becsei Töttös és Vesszős család, Pécsi Püspökség, Kisvárday család, Bakics Pál (1526 után), Nagy Zsigmond és Tardossy István (1533 után). A hódoltság idején török őrség állomásozik itt. 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el. A hódoltság után elhagyott várként a pécsi püspök birtoka. 3. Magyaregregy – Almás-szántó Lelőhely azonosító: 54904 Hrsz: 0157/1. Kor, jelleg: a késő neolit lengyeli kultúra telepe. Forrás és irodalom: - JPM RégOszt Adattár 20165/2007.

-

Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 191/277278.

Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: az Almás-szántó DK-i végében kerámialeletek. 4. Magyaregregy – Hosszúföld Lelőhely azonosító: 54905 Hrsz: 094. Kor, jelleg: a késő neolit lengyeli kultúra telepe. Forrás és irodalom: - JPM RégOszt Adattár 2167/2007. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 189./206. Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: a falutól Ny-ra, a domb D-i oldalában kerámialeletek 5. Magyaregregy – Hodács Lelőhely azonosító: 54911 Hrsz: 0261/4-8., 0262/2., 0263/1,14-15,18-20,22-27,30-31. Kor, jelleg: őskori telep és középkori falu(?) Forrás és irodalom: - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 235.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N.32 22-3.p? - JPM RégOszt Adattár 2166/2007., 2617/2010. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 190./262. Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: az országúttól K-re, a domb Ny-i oldalában pattintott kőeszközök és szórványosan középkori cserepek. A középkori Hodács (Hodach, Hodoz, Hodaz, Hodacs) falu helye. 6. Magyaregregy – Kiskút-orom Lelőhely azonosító: 54913 Hrsz: 0158/4., 0173., 0176-0177. Kor, jelleg: paleolit?, pattintott kőeszközök? Forrás és irodalom: JPM RégOszt Adattár 2168/2007. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 191./328. Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: szórványos leletek a hegy K-i lábánál, az egregyi országúttól Ny-ra 50 m-re, a Völgységi patak hordalékában.

8


7. Magyaregregy – Vasbánya-völgy Lelőhely azonosító: 37491 Hrsz: 08., 010., 011. Kor, jelleg: 18. századi(?) vasbánya Forrás és irodalom: - JPM RégOszt Adattár 2374/2008. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 187./75 és 81. Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: a Szalatnaki patak időszakos ága, a Borz-lik fölött. A patakmeder oldalában bányászatra utaló üregek, melyeket elfedett a mészkőkiválás. 8. Magyaregregy – Barnakő - Aranybánya Lelőhely azonosító: 58571 Hrsz: 0176-0179., 0180/2., 0185. Kor, jelleg: középkor, bánya Forrás és irodalom: - JPM RégOszt Adattár 2373/2008. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 192./351. Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: A patak oldalában félig eltömődött bejáratú kétágú bányajárat, melyben ma már inkább csak magnetit és pirit található. 15. századi bánya, bányászati engedélyről szóló írott forrással a Hunyadiak korából. Később püspöki bánya volt. 9. Magyaregregy – Kárászgödör Lelőhely azonosító: 24742 Hrsz: 015/2-3., 017/1., 0289/2-3. Kor, jelleg: őskori telep? Forrás és irodalom: - JPM RégOszt Adattár 306/77. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 188./92. Védettség: nyilvántartott lelőhely Leírás: Újkori szénbányászat helyszíne. Szénkutatás közben csiszolt kőbalta került itt elő. 10. Magyaregregy – Máré-dűlő Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor Forrás és irodalom: - Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Bp, 1897 409.p. - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 237.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp.,1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N.32 28.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 190./249. Védettség: Régészeti érdekű terület. Leírás: Marey (Mare) egykori falu?vámhely? oppidum?, mezőváros? feltételezett helye. 11. Magyaregregy – Fonyászó (Singödör) Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu 9


Forrás és irodalom: - Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Bp, 1897 425.p. - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 235.p. - Reuter Camillo: Hosszúhetény község helynevei. (MTA Dunántúli Tud. Int. Közl. 5.) Pécs, 1968. 36-38.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp, 1961. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény N.32 21.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 192./357. Védettség: Régészeti érdekű terület. Leírás: Fonyászó (Felsew, Feneaszó, Fonyazo, Funyazo, Fwnyaza, Puzthafonyazo, Felsewfonyazo, Pwzthafonyozow et Felsewfonyazow,) középkori falu feltételezett helye. A völgyben folyó víz képezi a határt Magyaregregy és Hosszúhetény között, Márévár környékén. 12. Magyaregregy – Mánfai rétek Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu Forrás és irodalom: - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 236.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp, 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N.32 27-8.p. (Mánafa, Mánafai rét) - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 190./267. Védettség: Régészeti érdekű terület. Leírás: a középkori Malafalva feltételezett helye. 14. Magyaregregy – Eke-puszta Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu Forrás és irodalom: - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 234.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N:32 19-20.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 190./253. Védettség: Régészeti érdekű terület. Leírás: Középkori Ekéd irtásfalu feltételezett helye, melyet az úrbéri rendezés után püspöki uradalomként beerdősítettek. 15. Magyaregregy – Ciklőgyi-völgy, Cikai-kút (két lehetséges helye is van!) Lelőhely azonosító: A lelőhely beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkori, falu. - Forrás és irodalom: - Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában III. Bp, 1897 421-422.p. - Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. (A Magyar nyelvtudományi Társaság kiadványai 103.) Bp, 1960. 49.p. - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 235.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N:32 15-6.p. 10


Reuter Camillo: Gyűjtés Baranya középkori településtörténeti adattárához. in: JPMÉ, 1969-70. 136.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 186./60., 188./119. Védettség: régészeti érdekű terület. Leírás: A középkori Cikó falu feltételezett helye. -

16. Magyaregregy – Bakóca Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu Forrás és irodalom: - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 233-234.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N:32 9.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 186./57. Védettség: régészeti érdekű terület. Leírás: a középkori Bakóca falu feltételezett helye. 17. Magyaregregy – (A)Belorma Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu Forrás és irodalom: - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 233.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N:32 8.p. (Ábel) és 12-13.p. (Bélorma) - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 188./108. Védettség: Leírás: a középkori Ábel falu ismeretlen helye 18. Magyaregregy – Nyárágy-dűlő (rét) Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti azonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu Forrás és irodalom: - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 237.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N:32 30-31.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 190./224. Védettség: régészeti érdekű terület. Leírás: a középkori Nyárád falu feltételezett helye. 19. Magyaregregy – Hodácsi-völgy bejárata Lelőhely azonosító: a lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu Forrás és irodalom:

11


Káldy-Nagy Gyula: Baranya megye XVI. századi török adóösszeírásai. (A Magyar nyelvtudományi Társaság kiadványai 103.) Bp, 1960. 60.p. - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 238.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N:32 36.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 190./224. Védettség: Leírás: a középkori Szegefalva ismertlen helye -

20. Magyaregregy – Rakcsa-dűlő Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg. Hrsz: Kor, jelleg: középkor, falu Forrás és irodalom: - Reuter Camillo: Földrajzi névgyűjtések a Baranyában végzendő régészeti és településtörténeti kutatások szolgálatában. JPMÉ 1964. 225-238. Pécs, 238.p. - Reuter Camillo: Magyaregregy helynevei. Bp., 1961. Dunántúli Tudományos Gyûjtemény N:32 32.p. - Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. 1982. 185-192. Pécs. 189./161. Védettség: Leírás: a középkori Radcs (Radcha, Racza) falu ismeretlen helye 21. Magyaregregy – Ismeretlen lelőhely Lelőhely azonosító: A lelőhely régészeti beazonosítása nem történt meg, de elképzelhető, hogy azonos a Kárászi-gödör lelőhellyel. Hrsz: Kor, jelleg: őskor, telep Forrás és irodalom: - Czobor Béla: A MNM érem és régiségosztályának gyarapodása 1878 június-augusztus évnegyedében. in: ArchÉrt XII/1878 Bp, 264.p. - JPM RégOszt Adattár, 401/79 - Posta Béla: Baranya vármegye története az őskortól a honfoglalásig. in: Várady Ferenc: Baranya múltja és jelenje 1897. II. 176.1. - Wosinsky Mór: Tolna vármegye története az őskortól a honfoglalásig. 1896. I. 176. 1. Védettség: Leírás: ismertelen lelőhelyű őskori kővéső. ab) Műemléki értékek felmérése (2, 4. sz melléklet) Magyaregregy területén két műemléki védelmet élvező ingatlan található: Márévár - Hrsz: 0196 (külterület) - Nyilvántartási szám: M339 - Határozat szám: 50041/1958 - Leírás: Mecsek északkeleti részén, a hegyvonulat kiugró nyúlványán áll. Római és középkori előzmény után, reneszánsz stílusba a 16 sz. elején építették át. Szabálytalan, 5 szög alprajzú, belső udvaros gyilokjáros pártázatú vár. Jelenleg múzeum és pihenőház. Lakó- és gazdasági épület, Volt mészárszék. Népi. "Arnold-ház' - Hrsz: 375 (Rákóczi utca 57.) - Nyilvántartási szám: M8879 - Határozat szám: 12813/1977 12


-

Leírás: A volt Arnold ház, vendéglő és mészárszék-együttes teljes müemlék jellegű népi építészeti emlék. Ma faluházként, közösségi térként működik. Vidékfejlesztési forrásból 2010ben felújításra került.

Műemléki környezet (2. sz melléklet) HRSZ 0195 0197 305 306 307 308 354 364 369 370 374/2 376 377/1 377/2 374/1

Védelmi kategória Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Műemléki környezet Javasolt Helyi védelem

Helyi védelem (2, 4. sz melléklet) A műemléki értékek megtartásra és felújításra kerültek, hasznosításuk folyamatos. A helyi védelemben részesített épületek ismételten felülvizsgálatra kerültek. Helyi védelemre, illetve helyi védelem megtartására javasolt ingatlanok listája: HRSZ 183 186 118/2 196 109 209 63 215 216 44 30 92 405 399 418 379 378 374/1 304 299 298 359 319 281 389

Cím Kossuth u. 19. Kossuth u. 25. Kossuth u. 42. Kossuth u. 43. Kossuth u. 56. Kossuth u. 61. Kossuth u. 78. Kossuth u. 73. Kossuth u. 75. Rózsa u. 1. rk. temlom Zrínyi u. 23. Rákóczi u.13. Rákóczi u. 27. Rákóczi u. 4/A Rákóczi u. 49. Rákóczi u. 51. Rákóczi u. 59. Rákóczi u. 20. Rákóczi u. 26. Rákóczi u. 28. Rákóczi u. 67. Rákóczi u. 83. Rákóczi u. 97. Árpád u.

b) Természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet Természeti adottságok A település a Magyarország tájainak rendszertani felosztása szerint a Dunántúli dombság nagytáj (makrorégió), a Mecsek és Tolna- Baranyai dombvidék középtáj (mezorégió), Mecsekvidék kistájcsoporton belüli (szubrégió), Baranyai- Hegyhát kistáj (mikrorégió) határvonalán belül helyezkedik el.

13


A kistáj mérsékelten meleg és mérsékelten nedves éghajlatú. Az éves napsütéses órák száma 2000 és 2050 körüli, mely nyáron 800-820 óra, télen 200-210 óra. Évi középhőmérséklet 9,5°C körüli, a vegetációs időszakban a középhőmérséklet 16,5-17,0°C körüli. Évi hőmérséklet maximumok átlaga 32,0-33,0°C közötti. A csapadék évi összege 800 mm körüli, mely érték a kistáj északi részén kevesebb, 710-750 mm körüli. A kistáj észak-keleti sarka a Völgységi patak vízgyűjtő területéhez tartozik. A vízminőség általában II. osztályú, mely kedvezőbb az erdőterületen eredő források környezetében. Összefüggő talajvízszint csak a völgyekben alakult ki, 4-6 m közötti mélységben, kémiailag főleg kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos jellegű. A Pécsi flórajárásba tartozó kistáj elterjedtebb potenciális erdőtársulásai között a cserszömörcés karsztbokorerdők (Qerco pubescenti-cotinetum), a molyhos kocsánytalan tölgyesek (Qercetum pubescenti-petraeae), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Qerco pertaeae-Carpinetum mecsekense) a jellemzőek. Jellegzetes nyílt társulások a sziklafüves lejtősztyeppek (Caricetum humilis), a sziklagyepek (Festuco-Brometum erecti), a gyöngyvesszős cserjések (Spiraeetum mediae). Sajátos lágyszárú fajok az olaszmüge (Asperula taurina), a rozsdás gyűszűvirág (Digitalis ferruginea), az illatos hunyor (Helleborus odorus), a majomkosbor (Orchis simia). Az erdőgazdasági területeket keménylombú erdők borítják. A felszínt túlnyomóan harmadidőszaki és idősebb agyagos, valamint löszös üledékeken kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok borítják. A meredek, nem erdőterületeken az erózió veszélye nagy, ami a mezőgazdaságilag művelt terülteken a művelési móddal csökkenthető. Sajátos táji adottságokkal rendelkező kistáj: középkori építészeti emlékeket, országos jelentőségű természetvédelmi területeket, európai közösségi jelentőségű természeti területeket, potenciális idegenforgalmi, üdülő és kiránduló területeket találhatunk. Tájhasználat, tájszerkezet Egy település környezetének alakulását leginkább a területhasználat változásában tudjuk a legszemléletesebben végigkövetni. A településen lakók számának növekedése a hasznot hozó, megművelhető felületek növekedését vonja maga után, valamint a lakott területek nagyságának növekedésében lehet nyomon követni.

Az I. katonai felmérésen, mely 1763-1787 közötti állapotot tükrözi, az akkori területhasználatot lehet leolvasni. a környező lejtős-dombos területeket erdő borítja, az állatok legeltetésére alkalmas, kevésbé meredek felületeken a legelő és rét található. A lankásabb, mezőgazdasági művelésre alkalmas részeken a szántó művelési ágú területeket találjuk. A II. katonai felmérésen már részletesebb használat látható, megjelennek a gyepterületek, valamint a bekövetkezett település lakott részének növekedése látható. Megjelennek az arra alkalmas területeken a szőlőtermelés felületei. A település területének %-os arányában a művelési ágak változását az alábbiakban láthatjuk. 14


Az 1864. évi kataszteri térképek már nagyon részletesen ábrázolják a település területét. A térkép már a földnyilvántartás alapjait adó helyrajzi számok alapján jelzi a területek művelési ágait is. erdő: legelő, rét: szántó: szőlő, gyümölcsös: temető, templom: lakott terület: egyéb:

49,95% 12,98% 30,36% 3,09% 0,05% 1,11% 2,46%

Az 1889. évi kataszteri térképeken már a változás mértékét is láthatjuk. Az erdőterület csökkent, ennek helyén a legelőterület, a szántóterület és a szőlőterület is növekedett. A lakott terület is minimális mértékben növekedett. Megjelentek az eredményt nem hozó területek ábrázolása: a vízmosásokat is ábrázolták a térképen. erdő: legelő, rét: szántó: szőlő, gyümölcsös: temető, templom: lakott terület: egyéb:

40,91% 16,99% 32,12% 4,67% 0,06% 1,31% 2,46%

A jelenlegi területhasználat területi elhelyezkedését a hivatalos térkép szerinti földnyilvántartás szerint ábrázolva adja a változás utolsó fázisát. A megváltozott tulajdonviszonyok, a gépesítés szintjének emelkedése, a géppel való művelhetőség szempontjai szerint alakult a szántóterületek nagysága és elhelyezkedése. A legelőterületek az állatállomány nagyságához igazodott, bár sok helyen ezeket sem művelik. A szőlőterületek közötti szántó és gyepterületek a terület mozaikosságát jelzik. A jelenlegi művelési ágak megoszlása az alábbi táblázaton látható: erdő: legelő, rét: szántó: szőlő, gyümölcsös: temető, templom: lakott terület: egyéb:

61,796% 18,815% 12,046% 1,720% 0,03 % 3,051% 2,556% 15


A tájhasználat változását követve megállapítható az, hogy az 1800-as évek óta a területhasználat egyes művelési ágakat figyelembe véve bár jelentősen megváltozott, de a változás üteme lelassult. Az intenzív agrotechnika, a gépesítettség meghatározó a területhasználatban. Azok a mozaikosságok, melyek az érzékeny területhasználatot meghatározták, eltűntek. Ezek: a meredek oldalakon fogattal való művelést, szántást lehetővé tevő művelés, a mikro-eróziót megakadályozó keskeny gyepsávok, a mélyvonalakon kialakult gyepterületek mára eltűntek. A nagytáblás művelés lehetővé tette a gépi művelést, a vízmosások beerdősültek, bokrosodtak, az úthálózat leegyszerűsödött. A zártkerti területeken a nagytáblás felületek felaprózódtak, a mozaikosság megmaradt. A megnövekedett erdőterületek elsődleges rendeltetése két, egymástól elkülönült területre osztódott: a nyugati terület elsődleges rendeltetése a gazdasági fatermesztés, a keleti területen pedig az elsődleges rendeltetés a védelem lett. Mind gyepterület, mind az erdőterület megmaradásának a védett terület kijelölése, mind a gyepterületekkel együtt az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek kijelölése hosszútávon védelmet jelent. A 2013-ban készült űrfelvételen látható területhasználat eltér a földhivatali nyilvántartást tükröző térképen jelölt művelési ágaktól. A művelés alatti szántóterületek csökkenése, a gyep művelési ágú területek és az erdősült területek növekedése a hosszú távú területhasználat koncepciójának hiányát tükrözi. Felmerül annak a lehetősége, hogy a művelési ágak változását nem követi a földnyilvántartások változása, pontosabban, a művelési ág változtatás engedély nélküli, a művelési ág változás költsége nem kerül befizetésre. c) Településképek

Légifotók

16


Terek, utcák

17


18


A Völgység-patak és környéke

19


d) Településszerkezet és területhasználat Földrajzi helyzet A település a Kelet-Mecsek ölében fekszik. Területe: 2680,90 ha Ebből belterület: 81,25 ha Külterület: 2599,65 ha – ebből zártkert: 186,02 ha A település földrajzi elhelyezkedése kedvező, Pécstől 30 km-re, Komlótól 15 km-re, Szászvártól 9 kmre található. A falu közepén halad át a 6541-es számú műút. A települést a Mecsek erdői veszik körül, az erdőkben turistautak találhatók kiépített utakkal, kilátókkal (Cigány-hegyi kilátó 523 m). A község déli részén magasodó löszös talajú Babina hegyen valamikor intenzív szőlőtermelés, illetve borászat volt. A közlekedés az országúton kívül a Szalatnak – Kárász vasútállomás révén is biztosított (Dombóvár – Bátaszék vasútvonal). A földrajzi helyzetnek megfelelően (erdő, tiszta levegő, stb.) az idegenforgalom, falusi turizmus lehetőségei teremtődtek meg. 20


A település szerkezete A település szerkezetének korai rendszere egyutcás faluszerkezetként alakult ki. A község lakóterülete egy átlagosan 400 m széles észak-déli irányú völgyeletben, a Völgységi-patak mentén húzódik 2 km hosszúságban. A belterületi sáv közepén meglévő, változó szélességű árterület miatt a lakóutcák a völgyet harántirányban metsző kisebb völgyekbe ágaznak el. Az egymással párhuzamosan futó két főutca a Völgységi-patak két partján észak-déli irányú. Az árterület által kettészelt, és csak helyenként összekötött lakóterületek között nagyobb telkek alakultak ki. Az igazgatási, ellátási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi létesítmények a belterület központi részén helyezkednek el a műút két oldalán. A központon keresztülvezető főutcára (a műút) fűződnek, kapcsolódnak az utcából vezető szilárd burkolatú, nagyrészt vegyes forgalmú utak. A település belső úthálózata 80%-ban szilárd burkolatú, a környező erdőkből becsatlakozó, szurdokból vezető utak földesek, csak mezőgazdasági gépekkel járhatók. A régi központi magra a település egykori mezőgazdasági jellegének megfelelően a keskeny, de hosszan elnyúló telekméretek és az oldalhatáron álló, földszintes parasztházas beépítés a jellemző. Az újabb településrészeken kétszintes családi házak is épültek, jellemzően már jelentősen kisebb telekméretekkel. A főépületekhez kapcsolódóan a hátsókertben, vagy közvetlenül a főépülettel egybeépítve a háztáji gazdálkodáshoz szükséges állattartó melléképületek, illetve garázsok találhatók. A település belterületéhez északnyugatról és keletről közvetlenül kapcsolódó terület – zártkerti rész – a kiskertművelés, hétvégi házas pihenés övezete. A község déli részén, a belterülettől cca. 800 m-re található a várvölgyi strand és a körülötte kialakult üdülőterület. A Várvölgyi-patak mentén létrejött, Pécsváradra vezető erdei útról érhető el Máré vára, a község legértékesebb műemléke. A településszerkezet alakulása a népességszám növekedésével párhuzamosan történt, hiszen az 1870-ben még csak 1090 fő 1941-re 1290 főre nőtt. Az ezt követő időszak a folyamatos népességcsökkenés jegyében telt el, 2013-ban a népességszám 733 fő, az 1941-es népességi csúcs 57 %-a. Szerencsére a lakásépítés üteme kevésbé csökkent a fenti módon, és egyre inkább új lakások helyett a meglévő épületek felújítására helyeződött a hangsúly. Magyaregregy területének statisztikai adatai Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés belterület külterület zártkert ∑

földrészletek száma 494 515 463 1472

∑ terület (ha)

%

legnagyobb földrészlet terület (ha)

átlagos földrészlet terület (m2)

81,25 2413,63 186,02 2680,90

3,03 89,82 7,15 100

2,23 68,58 11,86 -

1645 46867 4018 -

Földrészlet statisztikai művelési ágankét művelési ág

földrészletek száma

∑ alrészlet terület (ha)

%

legnagyobb alrészlet terület (ha)

átlagos alrészlet terület (m2)

erdő, fásított terület gyep (rét, legelő)

196

1629,63

60,81

68,58

80675

228

462,40

17,25

63,08

22368

138

24,35

0,91

2,10

2710

kert, gyümölcsös

21

MAGYAREGREGY TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVE kivett terület szántó szőlő ∑

682 296 143 -

167,41 378,45 18,66 2680,90

6,25 14,12 0,66 100

3,33 27,00 0,43 -

2451 11790 1235 -

A fenti adatok elemzéséből levonható megállapítások: - a belterület a község területének rendkívül kicsi (3%) része - a zártkerti terület a belterületnek több, mint kétszerese, a zártkerti földrészletek száma közel azonos a belterületi földrészletekével - a község meghatározó területfelhasználási egysége az erdő, melynek legnagyobb része a belterülettől délkeletre található - a kivett terület a belterület több mint kétszerese - a szőlő, gyümölcsös terület (1,57%) a zártkerti területnek csupán 13%-a - a zártkert területének domináns művelési ága a gyep és szántó - a község területének második legnagyobb területfelhasználási egysége a gyep (rét, legelő), az összterület >17%-a - a szántó terület csupán 14%-kal részesedik a község területéből. e) Településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok Magyaregregy településkarakterét alapvetően a lakóterületek morfológiája határozza meg. Az utcaszerkezetet a domborzati adottságok, valamint a település É-D-i tengelyén végigfutó völgységi vízfolyás lehetőségei, ill. korlátai alakították. Az árok határa leggyakrabban telekhatár is, máskor a telek az árkon túl is folytatódik. Igen karakteresnek tekinthető a vízfolyáson létesített különböző méretű, teherbírású és funkciójú (gyalogos, közúti) híd, illetve a patakon kialakított gázló. Az utcák szabályozási szélessége rendkívül változatos, csupán az újonnan kialakított lakóutcák felelnek meg az OTÉK-ban rögzített szabályoknak. A történeti településrészek beépítési módja alapvetően előkert nélküli, fésűs, változó telekszélességgel és domborzathoz igazodó telekmélységgel. E beépítési mód legszebb példáit helyi védelemben részesítette az Önkormányzat. Az előkert nélküli beépítési mód következménye az a tény, hogy a hatályos szabályozási terv csak a legritkább esetben javasolta a közterület bővítését, szélesítését. Az 1960-as évektől kialakított új lakóterületek telekstruktúrája már szabályos, a beépítési mód oldalhatáron álló, előkertes. E területeken a lakóutcák szabályozási szélessége 12-16 m. A lakóterületeken kialakult építménymagasság zömmel 4,5 méter, a terepadottságok miatt azonban az utcai homlokzatmagasság eléri a 6,0 – 7,0 métert is. Emeletes épületek épültek a Petőfi utca déli oldalán.

22


A kialakult beépítési módot színesítik a hajlított házas, ill. zárt sorban megépített lakó és intézményi funkciójú épületek. A lakóépületek sokfélesége híven tükrözi a lakással, lakóépülettel kapcsolatos történeti fejlődést: mind a hosszházas (utcavonalra merőleges), mind a hajlított házas (utcával párhuzamosan befordított), valamint sátor- és nyeregtetős, „kockaházas” lakóépület típus megtalálható. A beépítést tarkítja a melléképületek igen változatos, oldalhatár menti, illetve arra merőleges, valamint kétsoros elhelyezése. A településrendezési terv a lakóterületek fejlesztése vonatkozásában az alábbiakat tartotta szükségesnek: - a meglévő lakások, épületek megújítása, komfortosítása - a folyamatban alapvető szempontnak kell lennie a települési és építészeti értékek megőrzésének - új lakóterület kialakítása a tömbbelsők feltárásával - a meglévő tömbbelsők kisebb mértékű besűrítése f) Védettségek Régészeti, műemléki, egyedi, területi védettség ld. 1. a) pont Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A megyei területrendezési terv Magyaregregy teljes közigazgatási területét a tájképvédelmi területek országos jelentőségű övezetébe sorolta. A táj szerkezetének, a táj használatának tükröződése a művelési ágak sokasága, egymásmellettiségének harmonikus együttese. Az ebben a harmóniában történő változás módosíthatja a meglévő tájképet, ugyanis a tájkép a területhasználat módjának tükröződése. 23


A település területén vannak tájképi szempontból is értékes területek: - a védett területek: Kelet-Mecsek Tájvédelmi körzet területe, - a NATURA 2000 területe, - a település völgyében végigfutó Völgységi patak menti területek, - a település ősi magjának szövete, - Szent-kút környezete, - a zártkertek megmaradt szőlőterületeinek változatos egymásmellettisége. A megyei tervben szereplő új közlekedési vonal tervezésével egy időben tájbaillesztési munkarész elkészítése indokolt, melyben a vonalas létesítmény környezetére való negatív hatását megmutatja, annak csökkentésére kidolgozott megoldást, tájba illesztés kidolgozását, az ökológiai hálózat zavartalan kapcsolatát, az aktivitásérték csökkenés pótlását biztosítja. A térség legszebb völgye a Zobák-pusztától Magyaregregyig húzódó völgy, közútjával, vízfolyásával, erdőszegélyezett rétjeivel. A jelenlegi állapot megváltoztatása csak igen indokolt esetben lehetséges. Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet A tájvédelmi körzetet először az Országos Természetvédelmi Hivatal 8/1977. sz. OTvH határozattal helyezte védelem alá. A 10/1993. (III.9.) KTM rendelet a Tájvédelmi Körzet bővítéséről rendelkezett. A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról az 58/2007. X.18.) KvVM rendelet intézkedett. Európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelete kihirdette az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek listáját. Magyaregregy települést a rendelet 5. mellékletében felsorolt a Mecsek (HUDD20030) kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek egy része érinti. A jogszabály a területhasználat korlátait is felsorolja. Az érintett terület a település egészének 60,63%-át érinti. Természeti értékek A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23.§ (2) szakasza a törvény erejénél fogva védett értékeket felsorolja, ezek: valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Ezen értékek országos jelentőségű értékeknek felelnek meg. A település környezetében található források, barlangok, víznyelők és lápok tehát országos jelentőségű természetvédelmi értékeknek minősülnek. Egyedi tájértékek Egy táj karakterét az ott található egyedi tájértékek határozzák meg. A történelmi múlttal rendelkező tájban fellelhető értékek felmérése és nyilvántartásba vétele megakadályozza ezeknek az értékeknek eltűnését. A jövő számára mindenképen meg kell tartani a kultúra, a népszokások, a területhasználat vagy a történelmi múlt emlékeit. A területrendezési terv során lehetőséget kell teremteni arra, hogy e felmérés elkészülhessen. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 6.§ (3) szakasza kimondja: „Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van.” Az egyedi tájértékek felsorolását és rögzítésnek módját az MSZ 20381 tartalmazza. Fontos, hogy a település rendezési tervében, annak szabályozási előírásaiban ez értékek megóvása szabályozva legyen. A településen az alábbi egyedi tájértékeket tartjuk lényegesnek, melyek elhelyezkedését a mellékletek között mutatjuk meg. Kultúrtörténeti egyedi tájértékek 1. Mindennapi élettel kapcsolatos építmény - Volt iskola épülete harangtoronnyal - Arnold ház - Koller János Közösségek Háza 24


- Köztéri szobor: „Mentés” c. kétalakos faszobor - D-H Falusi testvérkapcsolat emlékoszlop - Máré-falva Hargita megye kopjafa 2. Kultikus, szakrális építmény - Kápolna - Kálvária - Feszületek - Szentkút 3. Védelemmel kapcsolatos létesítmény - Máré-vár 4. Zöldfelületi létesítmény - Erdély park Természeti egyedi tájértékek 5. Víztani képződmény Forrásfoglalások: - Szentkút - Textiles I. – II. forrás - Gergely – Éva forrás - Máré forrás - Várkút - Iharos kút - Kiskút forrás - Cikói forrás - Szedesi forrás - Pajtás kút - Singödör forrás 6. Természeti egyedi tájérték - Várvölgyi Földtani Tanösvény 2. VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK Magyaregregy község önkormányzata a 15/2015 (IV.1.) sz. határozatával fogadta el a településfejlesztési koncepcióját, mely a helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekben foglaltaknak, a partnerségi egyeztetésben rögzített államigazgatási és helyi szervezetek részvételével történő megvitatásának eredményeként is született. A településfejlesztési koncepció 15-20 évre kitekintő, a település fejlődési irányait meghatározó dokumentum. Hosszútávra tervez, így kiszámíthatóvá teszi és keretbe foglalja a Magyaregregy életét meghatározó fejlesztési tevékenységeket. Magyaregregy jövőképe: egy autonóm, a fenntartható településfejlesztés elvének megfelelő versenyképes helyi gazdasággal a közösségi, természeti értékeket maximálisan figyelembevevő élő közösséggel rendelkező, a szomszéd településsekkel szorosan együttműködő településsé válik. Magyaregregy község hosszú távú stratégiai célja 2030-ra olyan fenntarthatóan működő község, amely vonzó az itt élőknek, vonzó a beköltözőknek, a befektetni szándékozóknak és vonzó az ide látogató turistáknak. Az átfogó cél röviden: nyugodt, vonzó és fenntartható Magyaregregy. Ehhez kapcsolódva szükséges:  A község gazdasági alapjainak újjáépítése: a mezőgazdasági tevékenységek diverzifikálása megújuló energiapolitikára épített helyi gazdasággal, a község a falusi turizmus célterületévé válik.

25


 

A káros társadalmi folyamatok megállítása, megtartóképesség növelése, minőségi egészségügyi szolgáltatások és ellátás, minőségi rekreációs lehetőségek teremtése. Fenntartható, élhető, vonzó környezet megteremtése: Magyaregregy egy fenntartható, jól működő, vonzó, települési környezetet alakít ki.

A megyei fejlesztési koncepció (BMTFK) három átfogó célja közül a településfejlesztési koncepció az „értéktermelő foglalkozást biztosító gazdaság kialakítása” cél elérésére helyezi a hangsúlyt. Továbbá a megyei fejlesztési koncepció hét stratégiai célja közül a „helyi gazdaságok fejlesztésére”, míg a megyei koncepció négy területi célja közül a „termelési szerkezet átalakítás, gazdasági szemléletváltás Pécs és agglomerációja területén, illetve Komló és térségében” megnevezésű célokat tekintheti a településfejlesztési koncepció a település számára alkalmazandónak. Magyaregregyen erőforrásként a művelhető földterület, a még meglévő mező- erdőgazdasági, valamint kisipari szakismeret és a táji és természeti, a kulturális és épített környezeti adottságokra épülő turizmus vehető figyelembe. A káros társadalmi folyamatok megállítása a minőségi egészségügyi szolgáltatásokkal és ellátással, minőségi rekreációs lehetőségek teremtésével, a foglalkoztathatóság javításával, a megtartóképességet erősítő életminőség fejlesztésével, az elszegényedés megállításával érhető el. Magyaregregy, mint lakóhely és élettér fejlesztését alapvetően a következő főbb irányok mentén tartjuk indokoltnak és szükségesnek:  Átfogó közlekedési fejlesztések végrehajtása: hálózatfejlesztés, útfelújítás- és építési program, valamint környezetbarát közösségi közlekedési rendszer kialakítása, a megyei TRTben előirányzott elkerülő út megépítése.  A települési környezet vonzóvá tétele: az épített- és természeti környezet minőségének javítása a fenntarthatóság követelményeinek figyelembevételével.  Korszerű, elérhető intézményi struktúra és szolgáltatás-rendszer kialakítása, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.  Képzési-oktatási háttér fejlesztése a lakosság illetve a minőségi munkaerő megtartása érdekében.  Az önkormányzati szolgáltatások színvonalának folyamatos emelése.  Zöld megoldások alkalmazása a településfejlesztési beavatkozások során a környezet megóvása, az erőforrások hatékony és takarékos felhasználása érdekében. Fenti célstruktúra biztosítja, megteremti a tartósan fenntartható, egyediséget erősítő minőségi fejlődés feltételeit. A község hosszú távú stratégiai célkitűzések az alábbi fejlesztési alapelvekhez kapcsolódóan kerültek megfogalmazásra és összehangolásra:  Egyediség: a hazai és az európai viszonylatban is különleges kulturális és természeti és építészeti értékekre alapozva,  Minőség: a turizmusban és a kapcsolódó szolgáltatásokban valamint a község működésének egyéb területein,  Fenntarthatóság: a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontokat is előtérbe helyező, ezáltal kiegyensúlyozott és hosszútávon megvalósítható fejlődés érdekében,  Integráció: az egymásra épülő fejlesztések ésszerű rendszerbe foglalása, település határain túlmutató együttműködések ösztönzése a fejlődés érdekében. Részleteket ld. 3. fejezetben (Hatáselemzés).

26


3. HATÁSELEMZÉS A történeti településszerkezetet érintő követelmények Magyaregregy településszerkezete a Völgységi-patak két oldalán, azzal párhuzamosan alakult és fejlődött. A Fő utca (Kossuth utca) és a Rákóczi utca jelenti a faluszerkezet alapját, ezekből indulóan a domboldalak felé sűrűsödött az utcahálózat. A XX. századi fejlődés elsődleges területe a Zrínyi és Petőfi utcák térsége. Örökségvédelmi szempontból két térség érdemel említést:  a római katolikus templom és környéke  a Rákóczi utcai korábbi központ (Arnold ház, volt iskola), ahol mind az utca- és térszerkezet, mind a beépítési módok figyelemre méltóak. Értékként jegyezhető a XIX-XX. századi lakóház és melléképület fésűs, illetve zártsorú csűrös beépítési módja, az előkert nélküliség, a kialakult telekhasználat. Magyaregregy kiemelkedő jelentőségű értékei:  a műemléki védettségű Máré vár és Arnold ház  a kiemelten védett és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek. A hatályos településszerkezeti terv a Völgységi-patak völgyében új forgalmi út építését irányozta elő, amely nagy mértékben megváltoztatta volna mind a közlekedési szerkezetet, mind a kialakult területfelhasználást. Szerencsére e fejlesztést már a magasabb rendű (országos, megyei) tervek nem tartalmazzák. Jelen településszerkezeti terv a község kialakult szerkezetén nem változtat, fejlesztést csupán a Rákóczi utca déli irányú folytatásában javasolt, valamint ábrázolja a község nyugati térségében megvalósítandó új főút jelenleg ismert nyomvonalát. A történeti településszerkezetet – a kialakult utcaszerkezetet és területfelhasználást – a terv csupán kis mértékben bővíti (lásd: Változások lapja):  a Rákóczi utca déli folytatásában új lakó- és gazdasági terület  a volt TSz major területén gazdasági terület kialakítása javasolt. Régészeti emlékek feltárhatósága A község településszerkezetében jóvátehetetlen beavatkozások nem történtek. A történetileg kialakult beépítési módokban esetenként kedvezőtlen elemek (sátortetős kockaházak, emeletes, túl harsogó színű festett épületek, a faluképbe nem illő formájú és anyaghasználatú kerítések, befalazott, beüvegezett tornácok) is megjelentek. Összességében a falu képe nem alakult át, továbbra is őrzi jellegzetességeit, egyediségét. A Várvölgy bejáratánál a hatályos településrendezési terv a turisztikai funkció erősítése céljából a meglévő funkciók és beépítések (volt malom, strand, kemping, oktatási intézmény) ismeretében üdülőházas és különleges – strand területfelhasználást irányzott elő. E terület – az út északi térsége – a Magyaregregy kolostor (20397) kiemelten védett régészeti lelőhelyen található. A Kötv. 22.§ szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. A megelőző feltárás régészeti megfigyelés, próbafeltárás, illetve teljes felületű megelőző régészeti feltárás módszerével valósulhat meg, melynek költségeit annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált. Régészeti szempontból alapvetően fontos, hogy minden egyes nyilvántartott lelőhelyet érintő munkálat esetében, amikor váratlanul régészeti lelet vagy jelenség kerül elő, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező örökségvédelmi hatóságot értesíteni kell, ez esetben javasolható a fejlesztési program felülvizsgálata. 27


Magyaregregy nyilvántartott régészeti lelőhelyeit 1-9 sorszámmal, régészeti érdekű területeit 10-16 és 18 sorszámmal, míg védettségi besorolás nélküli helyeit 17 és 19-21 sorszámmal a tanulmány 1.aa) fejezete tartalmazza. A lelőhelyek szántóföldi, rét és zártkerti területeken, a Völgységi és egyéb patak hordalékában, egykori bánya területeken zömmel a belterülettől délre és a Máré vár környékén találhatók. A településen és határában ismert régészeti lelőhelyeket külterületen a művelési ág váltásával járó bolygatások, közmű és/vagy útépítés építési földmunkái, a belterület határán a beépítések, ill. a közmű- és útépítéssel járó bolygatások veszélyeztethetik. A tervezett földmunkák kezdete előtt – még a beruházás előkészítési szakaszában – előzetes régészeti kutatással (adatgyűjtés, régészeti terepbejárás, geofizikai mérés, légi régészeti felvételek készítése) meg kell határozni az érintett régészeti lelőhely(ek) jellegét és kiterjedését, ill. a szükséges megelőző régészeti feltárás mértékét.  A védett és nyilvántartott lelőhelyeken földmunkák vagy művelési ág váltás esetén régészeti jelenlét szükséges.  A feltételezett középkori faluhelyek többségét nem lehetett pontosan beazonosítani. A rájuk utaló helynevek révén idevont területeken érdemes többször terepbejárást végezni, amikor azt a növényzet állapota lehetővé teszi. Ezeken a területeken földmunkával járó beruházások esetén régészeti szakfelügyelet szükséges.  A tervezett autóút nyomvonala jelenleg ismert lelőhelyet nem érint, a tervezett földmunkák kezdete előtt – még a beruházás előkészítési szakaszában – előzetes régészeti kutatással (adatgyűjtés, régészeti terepbejárás, geofizikai mérés, légi régészeti felvételek készítése) meg kell határozni a terület régészeti érintettségét. Egy-egy nagyobb területet érintő bármely beruházás esetén célszerű külön hatásvizsgálat készíttetése. A légifotó, az adott teljes felületet érintő szisztematikus terepbejárás, geofizikai felmérés alkalmazásával, a lelőhelyek kiterjedése, jellege és intenzitása viszonylag jól meghatározható. Természeti, táji hatások Az 1b fejezet részletesen elemezte a község természeti adottságait, a tájhasználatot, tájszerkezet változásait, az 1d fejezet bemutatta a kül-, belterület és zártkert, valamint a jelenlegi művelési ágak arányait, az elemzésekből levonható megállapításokat. Magyaregregy tájszerkezetében a jelenleg és közeljövőben is várható tendenciák az alábbiak:  a mezőgazdaságilag hasznosított területek arányának csökkenése  az erdőterületek növekedése  a kertövezet (zártkert) területén a szőlő, gyümölcsös művelési ág rohamos csökkenése, a megműveletlen ingatlanok számának gyarapodása, beerdősülése. Fenti hatások hosszú távon sem eredményezik a község tájszerkezetének jelentős módosulását Épített környezeti értékek alakulása A község legjelentősebb műemléki védettségű értéke a Máré vár, melynek műemléki helyreállítása már több alkalommal megtörtént, környezetének védelme is biztosított. Országos elismertségén javíthatna a rendszeres látogathatóság, nyitvatartás. Az Arnold ház intézményi célú hasznosítása megoldott, felújítása pályázati forrásból a közelmúltban megtörtént. Az épület körül műemléki környezet lehatárolásra került. A Rákóczi utca József A. Utca és Arany J. utca közötti szakasza Magyaregregy egyik leghangulatosabb, legegyénibb része, bár a térrendezés a közelmúltban megtörtént, annak minősége tovább javítandó. Jelen hatástanulmány során felülvizsgálatra került a helyi védett ingatlanok listája. Az elmúlt időszakban e vonatkozásban több tendencia említendő:  a tulajdonosok értékesnek tartják, büszkék ingatlanjaikra  a felújítás szakszerűen történik  a védett épületek tömegében nem változnak, azonban az egyes épületszerkezetek (nyílászárók, homlokzatképzés) „modernizálása”, az osztrák, német „hangulat” követése tetten érhető 28


   

a melléképületek eredeti funkciója megszűnt, az új rendeltetés (pl. garázs) esetenként kedvezőtlen átalakítást jelent a védett épületek üdülési funkciójú használata esetén az eredeti értékek megmentődnek a kis alapterületű lakóépületek átalakítása során az értékek elvesznek, gyakran az épület teljes karbantartására kerül sor az értékmentés az eredeti tulajdonosok idősödésével párhuzamosan egyre nehézkesebb.

A helyi védelem alatt álló, vagy arra érdemes egyedi elemek, építmények körét jelen munka során felülvizsgáltuk, az önkormányzattal egyetértésben pontosítottuk.

Egykori állapot

Mai állapot

29


A folyamatok iránya, visszafordíthatósága, kárenyhítés lehetőségei Magyaregregy nagyságrendjéhez képest is számos régészeti érdekű területtel bír, melynek megkutatása, feltárása a jövő feladata. A község egyik célja a turizmus, az idegenforgalom fejlesztése, melynek egyik záloga lehetne a gazdag régészeti, építészeti és természeti örökség megőrzése, bemutathatósága. Ehhez sajnálatos módon az önkormányzat csupán „a pályázati források reményével” rendelkezik. A jelenlegi folyamatok – talaj bolygatása, fokozatos állagromlás, felújítások elmaradása – visszafordítása az örökségvédelem hivatalos szerveinek, az önkormányzatnak, az érintett befektetőknek a konstruktív együttműködésével történhet. A településfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket a kormányrendelet szerint önkormányzati főépítész készíti elő, aki a napi „településszépítési” munkában is hatékonyan részt tudna venni. Sajnos nemcsak Magyaregregy, hanem számtalan település sem rendelkezik ilyen szakemberrel. 4. ÖSSZEFOGLALÓ Magyaregregy a Mecsek településeinek egyik gyöngyszeme, Baranya megye egyik legszebb természeti környezetben fekvő települése. A rómaiak óta lakott környék számtalan megpróbáltatást túlélve jutott el napjainkig, az 1970-ben 1.400 fős települést ma 730-an lakják. A község elfogadott településfejlesztési koncepciója 2030-ra olyan fenntarthatóan működő községet vizionál, amely vonzó az ott élőknek, vonzó a befektetőknek és vonzó az ide látogató turistáknak. Magyaregregy természeti, táji, régészeti és épített környezeti öröksége messzemenően biztosíthatja fenti célok teljesülését, ha  a tájszerkezet alapvetően nem változik meg, az egykor mintaként említett Gyümölcsös Egregy kertövezetében a mezőgazdasági hasznosítás megújul  a régészeti értékek megkutatásra, bemutatásra kerülnek  az épített örökség védett értékei, az évszázadokon keresztül kialakult települési karakter megőrzésre kerül  az örökségvédelem célterületei a helyi közösségek és ide látogatók vonzó területévé válnak. A kutatások a település területén a középkori lelőhelyek túlsúlyát mutatták. Ezek közül kiemelkedik a Máré-vár, mely Baranya egyetlen középkori formájú vára, ill. az az ismeretlen rendhez tartozó kolostor, ahol komolyabb kutatás még nem folyt.

30


5. NYILATKOZAT Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi része a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 66. § alapján, az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet szerint készült. Minden javasolt megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi rész készítője a hatástanulmány elkészítésére jogosultsággal rendelkezik, okl. száma: okl. szám: 14/2010. Gábor Olivér régész sk Jelen tanulmány megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak. A hatástanulmány (ugyanúgy a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta) elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Pécs, 2015. július hó Dr. Hübner Mátyás okl. építészmérnök vezető tervező Ybl díjas építész

31

M A G Y A R E G R E G Y ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNYA

Recommend Documents