Hol tudom felhasználni a komposztot? Alkalmazási terület: Mennyit, hogyan? 3-5 kg/m2, zöldséges kertben 2 évente ásással bedolgozva tápanyagigényes zöldségeknél 4-6 kg/m2, (paradicsom, uborka, káposzta, stb…) évente ásással bedolgozva közepes tápanyagigényű zöldségeknél 2-4 kg/m2, (spenót, saláta, répa, hagyma, stb…) évente ásással bedolgozva kisebb tápanyagigényű zöldségeknél 1-2 kg/m2, (bab, borsó) évente ásással bedolgozva 2-4 kg/m2, díszkertnél évente ásással bedolgozva 1 cm magasan a fa köré, fák esetében évente 3-5 kg/m2, bogyós gyümölcsöknél évente ásással bedolgozva 2-8 kg/m2, fák ültetésekor arány: 3 rész talaj, 1 rész komposzt 2-3 kg/m2, (csak finomra szitált gyepnél részek), 2 évente
Készült: Jászfényszarui Közös Önkormányzati Hivatal, Projektiroda
De mi is az a komposztálás? A komposztálás a lebomlás természetes folyamatának és a szerves anyagok újrahasznosításának ötvözete, amely során humuszban gazdag, feldúsított földet kapunk, mely maga a komposzt. A házi komposztálással a kezelt hulladék mennyisége jelentősen csökken. A lakosság a kész komposztot saját kertjeiben újra felhasználhatja, talajjavító anyagként. De miért jó a komposzt a talajnak? A komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni. Javul a talaj szerkezete és vízháztartása, fokozódik a biológiai aktivitása, a talaj tápanyagtároló-képessége növekszik. Sötét színe segíti a talaj felmelegedését. A komposztban található anyagok serkentik a növény növekedését, nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal, növényi kártevőkkel, faggyal és aszállyal szemben. Nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedékeket. Komposztálás folyamata jó tanácsokkal! Fontos, hogy a komposzt érintkezzen a földdel, továbbá érdemes füves részre rakni. A komposztálót árnyékba kell tenni, ezzel védve a kiszáradástól. Érdemes az aljára aprított szárazabb gallyakból egy 10 cm-es réteget teríteni, hogy az alulról való szellőzést megkönnyítsük. A komposztálás legfontosabb munkafázisa az aprítás. Ha darabokra vágjuk a komposztba kerülő anyagokat, az gyorsabb komposztálódást eredményez, továbbá a felaprított hulladék kevesebb helyet foglal. A komposztaprítást bármilyen vágó és zúzó eszközzel végezhetjük, a lényeg, hogy a gallyakat és az egyéb fás növényi részeket 5-10 cm-es darabokra vágjuk.
Hőkezelt ételmaradék, hús, csont – odavonzhatja a kóbor állatokat, rágcsálókat, legyeket, Záptojás – a fertőzést terjesztő legyek miatt Húsevő állatok ürüléke – a fertőzést terjesztő legyek miatt Állati tetemek Cigarettacsikk – a műanyag füstszűrő nem bomlik le Festett, fehérített papírok Fémek Üvegek Műanyagok Pelenka Gyógyszerek - a lejárt szavatosságú készítményeket leadhatjuk a gyógyszertárakban Textíliák, kötöttáruk - mivel rendszerint vegyi festékekkel kezelik Vegyszerek, gombaölő szerek, gyom- és rovarirtó szerek – ezekkel kezelt növények sem Egyéb veszélyes hulladékok – elemek, akkumulátorok – izzók, fénycsövek – elektronikai hulladékok – festék, olajok, oldószerek – gumiabroncsok – sitt, bontási törmelék
Zöldségek, szárak, levelek –pl. krumplihéj, paprikacsuma, káposztatorzsa, kukoricacsutka stb. aprítva Gyümölcsök, héjak, magok – fonnyadt, rothadt, penészes is, – a déligyümölcsök és a dinnye héja aprítva Olajos magvak, csonthéjak – avas, penészes is Nyers gabonák, lisztek – lejárt szavatosságú is Kávé, tea, fûszer- és gyógynövények – kávézacc szûrôpapírral együtt, – teafû, filteres tea címke és zsinór nélkül Tojáshéj – apróra összetörve Vágott virágok, szobanövények – hervadt, elszáradt részek Haj, köröm, toll, szőr, növényevő állatok ürüléke – alommal együtt, ha az természetes anyag (pl. faforgács, szalma, stb.) Lomb – lassan lebomló levelek is (pl. dió, tölgy, platán) – a nagyobb mennyiségű lombot külön komposztáljuk vagy mulcsozásra használjuk Levágott fű – kiszárítva – frissen csak egy-egy rétegben, vagy faforgáccsal, szalmával keverve) Gally, sövénynyesedék – csak egy-egy rétegben, aprítva Faforgács, szalma, faapríték Fahamu (maximum 3-5%)
Fontos, hogy a kertben kihúzott disznóparéjt vagy a libatopot is aprítsuk fel apró darabkákra. Mindenféle levél komposztálható. Különbség, hogy vannak nehezebben lebomló (dió, gesztenye, platán, tölgy, bükk, fenyő, nyárfa), illetve könnyen lebomló falevelek (juhar, hárs, nyír, fűz, éger, illetve a gyümölcsfák levelei). Pontosan ezért fontos, hogy a komposztot keverjük. Jót tesz a komposztnak, ha szárított füvet keverünk a levelek közé, ezzel ugyanis serkenteni tudjuk a bomlást. Hasznos, ha a dió és gesztenye levelek közé kevés karbonátos meszet (mészkőport) keverünk, így csökkentjük a savasságot. (Mészhidrát, oltott mész, égetett mész használata tilos!) Jó tanács: Ha a levágott füvet egyből a komposztláda tetejére öntjük, akkor idővel büdös lesz és ragadós masszát alkot (a nedves fű összetapad, levegőtlenné válik, és korhadás helyett rothadni kezd). Ezért érdemes a lenyírt füvet először megszárítani. Nagyon fontos, hogy a komposztálni szánt anyagokat ne csak bedobáljuk a konténerbe, hanem pakolás közben képezzünk rétegeket. Csak annyira legyen nedves, mint a kinyomott szivacs. Ha a markunkban összeszorítjuk a keveréket, nem szabad, hogy a nedvességtől összeálljon, mert berothad. (Ha túlnedvesítettük, száraz anyagot /pl.: szalma-, szénatörek, száraz lomb, forgács, stb./ kell keverni hozzá.) Amikor megvan a felaprított komposztálni kívánt anyagunk, akkor azt az edénybe szórjuk, mintha szitálnánk, jó levegősen. A komposztot tömöríteni tilos! Jó tanács, hogy a kerti, konyhai hulladékrétegek közé felaprított gallyakból is képezzünk réteget, hogy a levegő bejutását megkönnyítsük. A folyamatot rétegről rétegre meg kell ismételnünk. Amennyiben a komposzt fölső rétege konyhai hulladék, azt érdemes földdel beborítani, hogy ne lepjék be a legyek.
Ha nincs hideg, akkor egy-két hét múlva a komposzt megroskad, az aljából nedvesség szivároghat ki. Ekkor eljött az ideje az első keverésnek, átrakásnak. A komposztálás során elengedhetetlen, hogy több alkalommal keverjük, átrakjuk. A keverés, átrakás egyben levegőztetést is jelent, ami a bontó szervezetek számára nélkülözhetetlen. Fontos, hogy a keverésnél, átrakásnál is levegősen hagyjuk az anyagot. A keverésnél, átrakásnál, amennyiben száraznak érezzük a komposztot, ne felejtsük el a nedvesítést. (A komposztálás során hő képződik, amely akár teljesen ki is száríthatja a keverékünket. Ilyenkor leáll a mikroszervezetek szaporodása, azaz a komposztunk „megdöglik”. Ilyenkor hiába öntözzük, a bontási folyamatok igen lassan indulnak be újra). Jó tanács: Ha „megdöglik” a komposztunk, úgy a leghelyesebb, ha új keveréket készítünk, és a kiszáradt komposztot a nedvesség beállításához használjuk fel. Nagyon fontos, hogy ne a halom tetejét locsoljuk, mert akkor nem lesz egyenletes a víz eloszlása! Minden átrakáskor egyenletesen nedvesítsünk be. A komposztérés folyamata nagyon eltérő lehet, hiszen ez függ a körülményektől, illetve, hogy milyen anyagok kerültek a komposztálóba. Egy jól kezelt komposzt akár 4-5 hónap alatt is elkészülhet, de az optimális érési idő a 6-8 hónap. Ez természetesen csak gyakori forgatással (levegőztetéssel), és gondos nedvesség-szabályozással érhető el. Azt, hogy a komposzt megérett, leginkább ránézésre lehet megállapítani. Ha a komposztunk teljesen barna, humuszszerű anyaggá vált, és a benne lévő anyagok már nem ismerhetőek fel, akkor kész a komposztunk. Használat előtt érdemes a kész komposztot átforgatni, hogy megbizonyosodjunk róla, hogy mindenhol egyformán érett-e már.
Az elkészült komposztot tavasszal vagy ősszel a termőtalajba forgathatjuk, vagy pedig használhatjuk cserepes növényeink talajjavítására évszaktól függetlenül. A komposztálás lépései
Praktikus ötletek A konyhai növénymaradékok gyűjtésére használjunk külön – lehetőleg fedeles – tároló edényt, melynek tartalmát viszonylag gyakran (kb. 2-3 naponta) ürítsük a komposztálóba, mert a szerves anyagok könnyen bomlásnak indulnak. A komposztot felhasználás előtt rostáljuk át. A fennmaradó részeket komposztáljuk tovább!
