(m. (11.) s z á m .
B u d a p e s t , m á r c z i u s 14.
X I I I . é v f o l y a m . 1880.
ORSSZEM JANKÓ
Üdvözlet. Rózsalevelekre kell felírni,
Kereste, meglelte! magyar sziv megdobban,.
Harmatul rá örömkönnyet sírni,
Királyfi sohasem választhattál jobban !
Hirdetni kell madár dalolással,
Egy szivet kerestél drága hitestársul,
Felelni rá hő szívdobogással!
Sok millió szivet kaptál ráadásul!
Alcsúthon egy rózsafa kihajtott,
A magyar nép ajka régesrég dalolja,
Belga király egy rózsát szakajtott,
Öreg József nádort, s aranyba foglalja.
Bele is ültette királyi cserépbe,
Palatínus Jóskát tenyerén hordozza,
De gyökere itt van, magyar nép szivébe'.
Most az unokáját haza imádkozza.
Szép magyar királyfi, százados bükk sarja,
Habsburg törzsből eredt Alcsúth rózsafája,
Rózsa-álmot érez szép piros hajnalra;
Magyar levegőtől magyar lett fajtája;
Egy rózsabimbónak illata de vonja!
Most az ősi törzsre visszaszáll rózsája,
Keveset még ilyet magyarok nagy honja.
Isten hozza, szálljon ezer áldás rája! B. J.
Előfizethetni a kiadó-hivatalban : Budapest, Ferencziek-tere 3. sz. Előfizetési dij : Egész évre 8 frt. — Félévre 4 frt. — N'egrycdévro '2 Irt.
Egyes szám 16 kr.
BORSSZEM
Országgyűlési tudósitás. —
Fr o m o ur
o w n.
—
(Zsidóügy.)
Istóczy Gyözö. T. ház!
(ráhúzza:)
Zsidó, zsidó, rongyos zsidó, Van-e nálad Elnök. Ácsi! . . . Nem ez a régi nóta van napirenden, hanem a zsidó-alap. Ahhoz tessék hozzászólni. Istóczy. Azt igen jól el tudnám helyezni. Számitásom szerint épen elégséges volna az összes magyarországi zsidóságot negyedik osztályú bumli-czúgon viszsza szállitani Lengyelországba. Az orthodoxokat sertés-szállitó kocsikon lehetne kiexpediálni. E pokoli ötletre szabadalmat kérek. Ne disputáljunk azon sokat, hogy orthológ-e vagy neológ ? Bánom is én, akár ortho-, akár neo-, csak már lógna mindakettő! Egyelőre pedig amig ez a jobb kor eljön, egy inditványnyal lépek föl. (Ha-hahalljuk!) Hajdan a zsidók megkülönböztető jelül sárga foltokat voltak kénytelenek hordani; nem lehetne-é ezt az üdvös szokást újra behozni azzal a módósitással, hogy a sárgákat kék fótokkal helyettesitenők ? Az e műtéthez szükséges pálczákat és dereseket az antisemita-egylet ingyen szolgáltatná. Thaly Kálmán. T. ház! Dehogy kell a zsidókat kiirtani! Csak meg kell kuruczositani. Kurucz a cruce. Kivált ajánlatos erre a polgári házasság. Ha Rosenblüh Szidit elveszi valami Botytván Pista. Mandelblüh Sárikát holmi Bezerédy Laczi: fogadom, Istóczy is meg lesz az ebből az összeadásból eredő sokszorozással elégedve. Hogy a magyaros jó szellem már a rabbi-képzőben is elhintessék, indítványozom orgona helyett a tárogatósíp alkalmazását; továbbá, hogy minden reggel a növendékek a Rákóczy-indulóval keltessenek föl, esténként meg egy e czélból tartott kitömött labancz-alakon tehessenek haladó magyarságukról próbákat. Hermann Ottó. Tisztelt képviselő társam Istóczy, aki bizonyosan olvasta Darwin barátom müveit, megért heté belőlök, hogy az emberben a consuetudo est altéra natura. Mi neveltük libás Izraelt vércsévé. Fogadjuk magunkba s karmai el fognak tompulni s görbe csőre ki fog egyenesedni. Ezt annál inkább tehetjük, mert hiszen sok magyar vér kereng ő bennök: az, amelyet belőlünk kiszoptak. De a kiirtás szándokától álljon el. Kiirtani nem lehet ily szapora fajt. Azt vetik a zsidók szemére, hogy nagy perozentekre dolgoznak. Igaz. A népszámlálás bizonyítja, Máskép kell rajtok kifogni. Minden zsidón a rosz tulajdonságok a szolgaság korából maradtak meg. Mivel pedig a szabadság a legjobb csiszoló szer, a zsidók nagy közös dörzsölő kamarákba szállitandók s ott lelkes, szabadságért és magyarságért élőhaló, függetlenségi hajlamú ifjak nemzetiszin frottirozó keztyükkel, melyek közepére e szavak: »egyenlőség, testvériség, szabadság« vannak behimezve, addig dörzsöljék, amig tökéletes magyarokká és lovagias tulajdonságokkal biró emberekké váltak.
Márczius 14. 1880.
JANKÓ.
Orbán Balázs. Nagyon sajnálom, de nem osztozhatom Hermán elvtársam nézetében. A frottirozó keztyű csak a külsőt magyarosithatja meg, de nem a belsőt. Azt jó székely pogácsa, kászutúró, tokány és fenyővíz változtatja meg alaposan. A z a székely gulyás, melyet zsidaink közül a neológok a vendéglőkben élveznek, hitvány bécsi kotyvalék. Attól a vér meg nem magyarosodik, csak elbécsiesedik. Azért is bomlanak zsidaink közül annyian minden után, ami bécsi meg német. Jó székely koszt eszközölheti csupán testükben a kivánatos anyagcserét. De még ez nem elegendő ! Magyar anyákat kell a zsidó gyerekeknek adni s erre nézve volna egy igen praktikus gondolatom. Az a sok székely lány, aki Oláhországba vándorol, kétségkivül hajlandó volna Magyarországba jönni, ha tudná, hogy itt jó élet vár j rájuk és pl. a zsidó bankárok és földesurak feleségül vennék. Ez megoldaná egyszerre a zsidó meg a székely kérdést, Két légy egy csapásra. (Hermán mindkét legyet elfogja a pókjai számára.)
Csanyágyi Sándor. (Nagyot köp.) Tisztölt ház! Mindnyájan a szarva közt keresik a tőgyit. Nem vállik a zsidóból sohasem magyar ember, ha csak véllünk nem eszik egy tálbul. Már a nóta is azt tartja, hogy — (énekel:) Zsidó, zsidó k . . . anyád, Mé nem öszö szalonnát ? Lám az magyar megeszi, Az árát is leteszi. De azért én véllem még se jeszik ettálbul az zsidó, mér mer én ur vagyok, ű meg csak tökélletlen rabSZÓga . . .
(Irányi
megrángatja az atilláját, hogy ez nem
demokrata beszéd.) . . . rabszóga, akit a szabacscság pórázzán akarunk kivezérelni az uzsora tilalmassábul és odapányvázni az alkotmányosság czövekjéhez, hogy . . . ( H e l f y is meghúzza az átilláját: »hiszen már emanczipálva vannak!« C s a n y á g y i : »Ölég szamarak vótunk, hogy
megcselekedtük!«)... ott a haza bódogságának felpirkadó pásztortüzin véllünk eggyütt süssük meg a szalonnát. Ez országos szalonnázásra szükséges étanyag beszerzésére javallom fordíttani a zsidó alapot. (Nagyot köpve, leül es dörmögi: »de ettálbú még se jeszik véllem !«)
Molnár Aladár. Tisztelt bájisz! Kebószái! Berésisz boró elohim ha somájim veesz ho órecz . . . Jóre ben ólam vé olmájo . . . Divré chachómim, be náchász jism ó i m . . . (Roppant zaj: »nem értjük! Magyarul!« Istóczy ökleivel a padon dobol: »még ide is behordja a zsidó mételyt ez a Maszlagár Aladár !« Egy orthodox rabbi, Chájim Lintsch, a karzaton rákezdi a szent Dávid tánczát, utána a thalmud thórabeli csavart homlokfürtü kölyök-rabbik s ordítják: »Hajdiridi rom, bom, bom, bom !«)
Istóczy
Lintschet!
(dühösen.)
Meg kell kötözni azt a rabbi
Molnár (k risztusi taglejtéssel.) 0 nem! — oldjátok f e l a r a b b i l i n c s e t ! ( S z l á v y leájul a székről, a ház asztalán megjelen Józsué s széttrombitálja az országgyűlést.)
Márczius 14.
1880.
B O R S S Z E M
A MAGYAR
3
JANKÓ.
HANSEN.
l ^ E i l y e n . p o m p á s rn.ed.i-u.na.ols ! H a t i s rájiaJs a d e l e j ; Be2a.-va.r1.3rt s z e m m e l c s e l e k s z i k 2>v£it a m e s t e r l c © - v e t = l .
azt,
*
M
J A N K Ó.
Igen sokán voltunk főrrendiek: Liszt Ferrencz zenegrróf, egy lithogróff, á vendéglő szobátelegrrófjá stbetcusw. Egad, what a Grrafelwerrk! — O r s z á g j Ö l é s i r o m á n c z. — 0 krristálygombos mándárrin; belenéztünk hát á A Rolómon kirAlj hdrpháján elpöngeti az ö űroszd ja krristálygombbá és egynehány mindjárrt el is áludt. a Seiffensteiner Solomon, Erre á képmutátóujjávál á képemrre mutátott és ázt mondtá, hogy most nem tudom á fülem botját mozgátni. Wahrmann, Cliorin, Mende, Sváb: Igázán nem tudtám. Rroppánt táps volt. minek következJönörü zsidó-nyoláb. tében egészen tápsifülesnek érreztem mágámát. Azután Sváb és Mende, Wahrmann s Cliorin : lábámát megmágnetizirroztá r és ázt mondtá. hogy most Mégis mólat disznók torin. nem tudok á fálrrá mászni. Es csákugyán nem tudtám. Wonderful in deed! Azután á hüvelykujját meg á frrákkjá ujját végig vontá á nyelvemen és ázt mondtá, hogy most Chorin, Wahrmann, Sváb és Mende: nem tudom á nevemet. »Wie heissen S i e ? « kérrdé. — Országjölésbe mentek be. »Binokles«, mondám. (Tremendous applause.) — »BiMende, Sváb, Chorin és Wahrmann : noklesnek nevezi mágát«, mágyárrázá, »merrt most minNédjen vanak, nem is hárman — dent duplán lát; ez áz úgynevezett z w e i t e s Gr e s i c h t.«
A 4 zsidó.
Mégis a zsidó alaphoz Hozd nem szúlt edjik is nem! .. . Minden pártnak van zsidója, Csak a zsidó pártnak nincsen ! S anak, hóid küztük a kérdést Kezibe egy is nem kapta: Anak, tisztelt Szinten
van
országjölés, zsidó
alapja!
Magnetico-magnátikus Hanzenebona. —
Ce jeudi. Krricsi dear, Hurrah! Hansen for ever! Vive le grand Magnetissot! Le célebre animalheur! Hyp hyp hurrah! Á ki megjárrtá Krotterrdámot és Trrotteldámot, eláltáttá Koppenhágát és Foppenhágát, megmerrevitette Bécset és lett prrofesszorrból prroceszszorr,,— hoch! A Hotel Frrohnerrbán voltunk együtt; csupá hotelivérr médium. Schöne mádi um und um! Verrstehst ? A frrohnerrencziás tengerren tul sem látni több ilyen celebrriterrlich kompániát. Perrsze nem hiányzott á yillányis bátterriá sem, merrt ezeket a csodákát csák ílluminált állapotbán lehet látni. Máskülönben á mágnet ászondjá hogy »mag net!c Capital fun, by Jingo ! A Hansen igen mágnetizmos álák. fekete coeurszakálá és girrbe-görrbe orrá ván. A szemüvegetárriánusok közé tárrtozik. (Bárr én sem tárrtóznám többel!)
Ezután meg ákárrt merrevíteni. Ez á Mesmerrevség á Metzner találmányá, á ki bizonyosan á lápos gutánák is áz álápitójá volt. On n'a jamais ,été aussi mereveilleux que ga! Bother Mr. Meredith! Azt montltám neki, hogy á hájámát, nem bánom, odáádom, miveljen vele hájmerresztő dolgokát. De ázt mondtá, hogy nem lehet, merrt nágyon meg ván fodrrozvá. 11 a le toupet, de blánier le mien, ce bonhomme-lá! Ventre Saint-Nombril, rrögtön fölébrredtem mérrgemben. Mikorr láttá, hogy ébrren vágyok, hámárr ázt kiáltotta, hogy: A V a c h ! « AVachulj mágyárr! Ugy tett. minthá ő ébrresztett volná föl. Our good Floxynák ázálátt egy niagnetisch tűt, melyet á közel álló Mag-Náhtischből húzott ki, á tenyerrébe szúrrt. Diable d'homme, by Tenyeriffa! Floxy tárrtottá mint egy Mucius Scaebulon. Hiszen ő olyán tenyerres-Tolpatsch, hogy nágyon hámárr le lehet tenyerrezni. Hát bizony egy csöpp kék vérrt sem erresztett és mikorr fölébrredt és ázt kérrdezték, hogy várrótűt vágy gombostűt érrzett-e, ázt mondtá hogy horrgolótűt. . . . t. i. áz egész prroczedurrá álátt h o r r k o l t ! A korrnákjá neki volt á Spászmándli, á francohungarian Parispápái, ákinek á Hánzenismus behozátálálioz áz ő elvilágosodott mágnátikus »Delejtyű« gallomágyárr lápjá által jussá is volt. Ce cher Dénis márr évek óta rrágát velünk bouquevali krrumplit provencei körrtének s ezérrt á Hánsen krrumplikált mutátványainál nágy hásznunkrrá volt. Je lui en fais mon croűmeplimént de tout mon coeurté. Thaisz Elek is ott volt. Azt mondtám neki, hogy : »Mr. le capitaine de la ville, you must give the permission al signore Hansen, öffentlich zu magnátherisiren, áz én kedvemérrt no!« Es ő csákugyán rrögtön megengedte ; csák ázt fogjá megtiltáni, hogy váláki médium gyánánt m errjen szerrepelni. That's right! Hurrah for old L e x y ! Yours truly
IAA/OUI^IL1
Marcsi us 14. 1880.
BORSSZEM
A közös pénziigyininisteri válság. — Félhivatalos rémregény sürgönyökben. —
Bécs. márcz. 9. Egy szörnyű hir terjedt el a városban, mely a kedélyeket általánosan felzaklatta: Hoffmann b. visszalép! Senkisen akart hitelt adni a hirnek, annál kevésbé, mivel a színházaknál sem tudtak felőle semmit. Bécs. márcz. 10. Hoffmann báró lelépése bizonyos. Altalános felháborodás. Tudják, mért vonul vissza. Schratt k. a. és frau Lucca egy hónapra betegnek jelentkeztek. A fiakkerimung, melynek »praesusa« volt, fátyolt köt a bakjára. Nagy a siralom. *
Bécs. márcz. 11. (Reggel.) Forradalom készül arra az esetre, ha Hoffmann csakugyan visszalépne. Jauner alig képes a nagy-opera corps de balletját féken tartani, mely a lázadás zászlaját hajlandó volna kitűzni, ha rá rendőri engedélyt kaphatna. *
•*
Bécs. márcziw. 11. személyzete meetinget zata, hogy tiltakozik Valószínűnek tekintik nek csatlakozását is e *
*
A nagy-opera ballettartott a próba-teremben. Határa magyarok beavatkozása ellen. a többi szinház táncz-személyzetéresolutióhoz. (Délben.)
*
*
Bécs. márczius. 11. (Éjjel.) Szlávy kineveztetett. Lehangoltság. Szinházi körökben kevés várakozást táplálnak működése iránt. Hoffmann a magyarok mártírja. Emlék fog neki állíttatni. A gyűjtés folyik.
Apponyi Kossuthnál— A z »E<jyetértés«
eredeti tudósítása.
—
JANKÓ.
forradalmat. Detronizálják Tisza Kálmánt. A palotaforradalom területére jelöltessék ki a min. elnöki palota. Kossuthnak nem volt ellenvetése s csak azt kérte Apponyitól, bizonyitaná be, hogy a párt megbizásából alkuszik, nem pedig a saját szakállára. Apponyi erre a legközelebbi borbélynál leberetváltatta szakállát. A terv aztán részletesen kidolgoztatott s a következőkben állapittatott meg: Kossuth egy nemzetközi légió élén kiköt Fiúméban és a Tissot Victor által kijelölt vonalon délről Budára nyomul. Klapka egy függetlenségi és habaréki szökevényekből álló magyar dandárt Jablunkánál bevezet és szintén Budának halad. Apponyi és Sennyey hadcsapatai Zemplénben megvervén Andrássynak netán Tisza segitségére siető seregét, keletről árasztják el programmokkal az országot. Nehogy oldalt Biharból Móricz Pál vagy Nagy György mamelukjai által megtámadtassanak, Asbóth János és Ábrányi Kornél vezetése alatt egy hírlapírókból combinált guerilla hadtest fog fenyegető mozdulatokat tenni. Igy aztán három oldalról Buda felé nyomulnak és a budai siklónál egyesülnek, melyen felhuzatják magukat, ha csak Tisza Kálmán, a taktika nagymestere, arra a furfangos ötletre nem jön, hogy a felhúzó drótot elvágatja. Majláth György meg lesz bizva, hogy — különben is Budán lakván — a várat biztosítsa az ellenzék részére és a Pallavicini-palota kapuját megszállja, amit annál könnyebben eszközölhet, mert a palota vejének a tulajdonát képezi. Aztán nagy támadás. Tisza elfogatik és az ellenség győzelmi kürtszóval diadalmasan ül belé a bársonyszékekbe, mialatt. . . H e l y r e i g a z í t á s . A sajtó phylloxerája, a sajtóhiba, a mi lapunkat is üldözi. Tudósítónk idáig haladván levelében, azon veszi észre magát, hogy az egészből egy szó sem igaz. Az ^Egyetértés*
líaraccoue, ápril l.
rroNYi gróf ép e pillanatban érkezett meg s Kossuth Lajos már a pályaudvaron várta. A nagy ember kezet nyújtott a magasnak s kifeiezte csodálkozását, hogy Albert gróf ennyire megnőtt, mióta nem látta az apját, György grófot; de Apponyi szerényen megjegyezte, hogy hiszen csak Wodianert látná a kormányzó, annak az apja csakugyan vitte valamire. A pályaudvar és Kossuth lakása közti ut vagy 10 perczig tart s ez időköz elég volt arra, hogy a jövő programmja megállapittassék. Apponyi elmondá, liogy a magyar conservativek egészen megváltoztak, semmiben sem telnék nagyobb kedvök, mint egy j ó kis forradalomban. Majláth György a socialistákkal érintkezik alattomban, b. Sennyey nyiltan rokonérez a nihilistákkal és Cziráky János csak szentelt petróleummal vet magára keresztet. H a tehát kedve volna Kossuthnak, szóljon: csináljanak együtt forradalmat! Természetesen, mint afféle aristokratákhoz illik, elegáns revolutiót, palota-
Börzeviczy
W. M.
szerkesztősége.
élezei.
A z Izidor báró után a Laczi báró lövöldözött s pláne diákokra. A Lloydklubban ezt az élezet röpítettem oda a választóimnak:
»Studenten
möcht
ich schon am wenigsten etwas
vorschiessenl*
(Cz, cz, cz, cz, cz !) *
Olvastam
annak a husz
képviselőtársamnak
a név-
sorát, akik a javaslat ellen iratkoztak föl. Annyit mondhatok, egyiknek a váltójára sem adnék egy garast sem. *
ofser !)
No, én is alapitok egy bankot! A bank czélját kifejezi e motto : » D i v i d e n d e
etimperal«
(Von mür !)
B O R S S Z E M
KÉT
1 1 C L 0 P E D I A, karzat. —
énekli meg a holdat. —
Felebezés:
Geheimer
föl
tor. — Kanczelldr: kapuczinus. — Menyét: ambrózia. — Nyű: az ajtó. — Sarkvidék: a talp. — Törvényhozás:
mikor a mopsz hiába Justiz-Rath:
1880.
CSÁSZÁR.
A brazíliai üstököst fedez
Felület:
Márczius 14.
JANKÓ.
zugpróká-
Ráth Mór colporteurje, mikor az 18 7 9-diki házba hozza.
törvényczikkeket
~?Mdrczius"~14. 1880.
B O R S S Z E M
JANKÓ.
K É T C S ÁS Z Á R.
— a muszka meg nihilistát •KATHEDRAI föLCSESSÉG. — Gyorsírói jegyzet. — I. Rudolf babonája nem engedte, hogy férjhez menjen. — V . Károly soha sem veszítette el fejét. Országai szét mentek. — Ezek azt hiszik, hogy ha fecsegnek, úgy fognak jobban figyelhetni. — A konstantiápolyi patriarcha ajtájárafelakasztották a templomot a törön
keres.
kök. — Fülöp alatt a megvesztegetések csak úgy vannak akkor, mint most voltak. — Mit fecseg ott a sarokban ? Azt hiszi, hogy a fülem nem ér odáig ? — A vallás meg volt ijedve. — A kis golyócs eltávozott a nagy golyócstól. — Tekintetes seregg 1 megtámadta a parasztokat. — Péter ásinkázott Lievhnd után. — Fridrik a potsdami gárdából az óriásokat saját seregébe betuszmákolta.
Márceius 14. 1880.
8
Z
E
K
E
.
Ha Zichy Géza már boldog házasságban nem élne, azt mondanám, hogy a félkezű gróf a félkezü W e i s z All'onzina bárónövel folytathatna szép életet. Liszt kanonok rájok adná az áldást s a harmónia igy magától értetődnék.
megitták. Ezen senkise csodálkozzék, hisz a magyarok nemcsak a német, hanem a török vért is kedvelik. Van nekik nemzeti csokoládéjuk is, melyet — utalát kimondani ! — trágyából készítenek s roppant koczkákba vágva raknak el télére. Vallásuk amonotheismus, a magyarok istenét imádják, kinek főpapja az esztergami, primás, ki Rácz Pali név alatt hegedülni is szokott Ersekujvárott, mikor a vonatok érkeznek. Műveltségűk igen alacsony fokon áll, csak egy részük él az anyanyelvvel, a másik túlnyomó rész disznónyelvvel és német szóval. A deákot is használják; ez az u. n. deákpárt. D e annyira már vitték, hogy egy magyar abéczés könyvet sikerült szerkeszteniük, melyet a » deres« nevü iskolapadokon tanítanak. Nemzeti védszentjük szent István, kinek holt kezét imádják; ez az egyetlen tiszta kéz a fölötte corrumpált országban, melynek romlottságát maguk a magyarok híresztelik. Katonának nagyon beválik a nemzet, de csak lovasnak. A lováglás annyira vérében van, hogy még a váltón is megcselekszi. Szokása mindenkivel lóhátról beszélni. Magyar városok ez országban nincsenek, a főhely Budapest, mindössze néhány gunyhóból áll. Ami pár tekintélyesebb városa találkozik, mint p. Budakeszi, Tribswetter, Soroksár — azt is a németek építették.
Budapest j/^J&f"
szigete.
— Szabadon a »Hon* szerint. —
t' i fsSnfÁR az ókorban megmondta Reitérosz görög főfí&Jfr? mérnök, hogy Budapest valaha sziget lesz. A r v Duna ugyanis a Rákos felé veszi majd útját. ! miáltal a Rákos ismét rákos lesz. Azért van arrafelé „Magyarorszá g." már most annyi hidas, mert a szigetnek leginkább erre — Mutató egy déltyroli tankönyvből. — a tulajdonságra van szüksége. Akkor a nemzeti színházs e m tréfa.) ^-JHi ban minden este Grübiczy »Sziget a szárazom czimü egyfelvonásos darabját fogják játszani, melyben egyedül JJNPS^AGYARORSZÁGNAK négy folyama van : az egyik a csak Szigeti József fog föllépni. A z angol gáztársaság heDuna, a másik a Tisza, harmadik Szende s a lyett berlini »Inslicht-Beleuchtungs-Actiengesellschaft«r * TÍ negyedik Simonyi Ernő, mely az első háromba tal fog a város szerződni 59 évre. A városliget útvesztőjét ömleszti bele árjait. Ez az ország csupa lapály, egészben el fogják szigetiesen nevezni Csallóköznek. A boulevarcsak három hegye van — mint azt czimere is mutatja — dokat gesztenyefa helyett Cyprus-fákkal fogják végig ezek Kunhegyes, Bánhegyes és Mezőhegyes, utóbbinak ültetni. A képviselőházban minden szónok azon fogja tövén egy hires seminariummal, ahol egyúttal szalámi- beszédét kezdeni hogy: »Hic Rhodus, hic salta.« Cecilia gyártással is foglalkoznak. helyett a kis lánykákat Szicziliára fogják keresztelni. A magyar nép több törzsre oszlik, a jászokra, A huszárok helyett máltai lovagok jönnek majd divatba. palóezokra, móczokra, bunyeváczokra és székelyekre, kik A z irói segélyegylet irlandi segélyegyletté fog átalakulni. még most is lófejüek — ami onnan eredhet, hogy a régi A pékek újdonsült zsemlye helyett Novaja-Semlját fogmagyarok túlságosan éltek a lótejjel. (Fej és tej közt nak árulni. »Leár király «-t a Kisfaludy-társaság Shakesa magyarban úgyis csak egy vonás különbség lévén, a pearjében »Baleár király«-nak fogják fordítani. A tej könnyen válliatik fejjé.) Minden magyar ember szüle- szárdinák heiyett csak apró Szárdiniákat fogunk enni tett nemesnek vallja magát; de arisztokratikus gőgjük- pléh dobozokban. A lóversenyeken minden állami dijat ben annyira mentek, hogy az ökröknek is nemességet a »Lissa« társaság paripái fognak elnyerni. Stb. stb. osztottak, kik szintén czimeresek. A bőrük kutyabőr, Ily módon fog beteljesedni a nagy Reitérosz orámellyel nemes származásukat bizonyitják. kuluma. Budapest Szigetvár lesz, — hozzá való Zrínyink Nemzeti eledelük a gulyásos, mely apró darabokra már úgyis van. vagdalt németek busából főzetik, kiknek vérét előbb
N E V E L E S - Ü G Y .
Márczius 14. 1880.
B O R S S Z E M
JANKÓ.
IV. mutogatás. A szük nadrág a szeretőjével egy
siralomházba
szorul;
szerelemtől majd megpukkad és kész mindent elárulni; de a vak szerető, bár egy fél órán át a fejét az ölében felejti: nem lát, nem hall, nem szagol semmit, ami Blahánét annyira kiforII o f f m a n b. leköszönt a közös pénzügyminiszterségről. *
gatja türelméből, hogy titkát, melyet senki sem akar fölfedezni, elmondja
mindenkinek
s
így
végre kisül, hogy
mi van a
nadrágban. »Figaro
lakodalmán«
nagyon vigan voltunk. Ezzel
a Beaumarchaisval igazán »szép vásártc csapott Paulay.
Egyszer a Cyrill
Grashupfer,
egy sima
nagy hirét hallván a Schiller „don
szabólegény,
Carlos"-ának,
Ü i l D r K i TROMBITA.
elment a
szellős olympusi karzatra s gyönyörködött a műben. Mikor Zala Sst.- Ugrócz, 1880.
azonban marquis Posa don Philipp királyhoz e szókkal fordul, hogy:
»Sir, geben Sie Gedankenfreiheit!«
legény lepittyesztve ajkát,
fitymáló
»Ui
Witz!«
Jegerl,
der
alte
—
fölénnyel igy kiált
aszongya, ho Pesten sincs kelettye az illen böcsülletes embernek, mint éen vaok. Rongy velág ! mán ojjan velágra szoólloó
Ha tegnap este ott lett volna a »Figaro lakodalmán«, a Grashupfer
akárhányszor kiálthatott volna föl, hogy
» U i Jegerl!« — mert ott nagyon sok régi jó élczet mondtak. De
ugy
van az, mikor Beaumarchais már száz évvel előbb
lopja el a mai vigjátékirók legsikerültebb elmésségeit.
czimü dalmüvét szöveg nélkül játszanák, mert igy
is elragadná a sziveket. — De ép oly dicsősége Beaumachaisnak, hogy az ő vígjátéka a Mozart zenéje nélkül is hóditott. *
Helyes
sajtóhiba. Figaro személyesitője halmival aratta
tegnap a babért, s Rosina a laurát.
az gazemberek.
szereucséet talányi az Estoóczi úrná, az ki az zsidoókat vellem eggyü ú böcsülli, ho az mándoki izéé se jobban. Csak abba az dologhoó
hevenyécbe; méeg azt kő hinnyi, ho
egvesztgetik
ütet is az zsidoók: mer hán ismernyi kő az nagyurakat. pede'etig lenne ám paradéecsonyos egválogattam
Höj
szüret az péezbü. Éen mán
magamnak az zsidaoimot, azkiket csak magam
pakollok kii az hazábú. Hanem hán abba az e dologba nem tartok vélle, lio az fehéernéeptyét is széelnek eregessük: mer az asszonyállatokat csak széegyelli ember.
Az
magyaros
egbántanyi az joóravalaó
zsidoókat
pedéetig
eg koek
keresztőnyi e pár foreéntéer, ho az papnak is gyusséek e kis
(Beküldetett Mokány Bérezi urnák.)
aproó péez. Egesseg utójjára eg kő füzettetnyi az haza adoóssággyát e fítyillő fityingig. Hán mongya valiaki, ho van okosab
„ T i t i l l a vagy a B l a h á n é n a d r á g j a . "
ember egész Jeropába mint én. U kőne az zsidoókat
Aranyos testére rászabta R. J. A muzsikáját több verkliről legombolyitotta és csingilingivel kivarrta P. F. T. mutogatás.
viszsza
emánczibányi. A z mi falunkba is eegyütt az hire az pesti ribiliioónak. Macska háború voót bion a, hajja Csicseri úram; ollan formát
vak a szük nadrág körül forgolódik s
annak egészen ellenkezőt mutató foglalatját hadnagynak tartják ; ez általánosan
tották voóna hitelléet az böcsülletesséegnek
Hanem hán tok éen várnyi is, ha kő. Addéetig is egporoóbállok
magyar
*
Több nembeli
ember, mint keed, csak tunna tennyi valiamit, ha ee nem ron-
e dologba nem tok vélle egbéekünyi, ho méer nem lát mán az
Mozartnak legnagyobb diadala az volna, ha a „le nozze de Figaro"
Bion nem na örömömre szoógát az keed levelle, mellbe
föl:
*
müveit
Tisztőtt Csicseri Uram !
a sima szabó-
tetszik s Blaháné boldognak vallja magát,
hogy nadrágot viselhet.
itt falun is különgyebbet csálunk, csakho nem üttyük be az ablakokat, búcsúra,
mer
az péezbe kerül. Csak gyüjjön ee keed az
maj egláttya,
ho böcsülletessebb ribillioót
csálunk
mint az kártevő pestiek. Ahhoó is értenyi kéek. Ha az mi kőkeink összemarakonnak, méeg a szomszéed falu is nyalla az
II. mutogatás.
száját. E-kettőt agyon koólleéntanak, eg se kottyan. Aszongyák,
A szük nadrág bár szűkebb lesz s egy időre szoknyával
ho Verthavajinak az géegőléebe akadt eg
váltatik fel, titkát e közben csak szellőzteti,, de nem fedezi föl,
az az májnyéeti golloóbics, aztáng eenyeete. Dicséeröm az joó
sőt
gusztussát;
férjhez is megy. Ez annyira megörvendezteti
Blahánét,
ho gy újból elmondja a nadrág-hordatás felett való boldogságát. III. A
csak
tunnám
hun
Tennap előtt járt eere
mutogatás.
lakik, a
lioóri
Verthavajinak potografiáját vesztögette
nadrág immár igen nagyon szükül. Arretálják, vasra
künnéek
neki
e sor
koóbászt az vastaggyábú. horgas
kéepárulloó;
e vásott foréentéer;
méeg az bakter is kettőt vett voóna tülle, lia kerüt voóna az
verik, megmotozzák, stokházba teszik s mindenkép szorongat-
lajbi zsebéebü. Éen kettőt vettem eg, e darabot pedéetig csak
ják,
u,
de a titkából heves felindulása kitörésénél egyéb
szivárog át a nyilvánosságba,
sem
ami ugy látszik nem egészen
mán tugygya hoan.
Az
eesőt
mingyárást
a konyhajtoó
hegyéebe kovászoótam k ü l l ü / ho az ki béetoójja az tisztessée-
felel meg a Blaháné óhajának, mert többé már nem emlegeti,
ges pofáját az hajléekomba, hán lássa, lio küvee van doóga.
hogy milyen boldog a nadrághordás mián.
másiknak helet csátam az szen Gyenovéeva rámájába, az har-
E
10
B O R S S Z E M
madikat
eevüttem
az hegyre
az pinczeszobába,
ho jobban
smakkojjon az kottyantás, mikor az haza sorsát igazéettyuk. A z potografiás csutorám szöröncséssen haza tálát, hanem
Márczius 14. 1880.
JANKÓ. — A »Losonczt B e t e g
4(J. számából. —
„IT e d r e s e
aao. 3a. e
az keed Jankoó kőké, csóokollom az boóbéetás fejéet, u össze-
Jó atyám ó nézd meg odakünn ki jár,
kaléejtázta,
Ki kopog, ki zörög, én rám ki vár ?
mintha egmeszeetéek voóna. A z csipet nyüstyét
neki, ha bele tálát voóna fullannyi!
z"
(Ballada.)
A szivem úgy dobog, a fejem úgy zug,
Maj ha eemenek Pestre az napokba, vüszek az kis Jan-
Nem hagy megpihenni a jósló »kukukk«.
koónak e tarisznya aszaatt somot, mer hán moásféelle gyümőcs nem termett; aztáng süttetek az e'en hitös bordámmaa akkora
, 0 lányom, ó lányom én édes vérem,
bükmakkos borsos pogácsát, ho a kis Jankoó akár czigánkere-
Nem kopog, nem zörög ottkünn senkisem,
ket bukfinczálhat rajta.
A kakukk nem kiált, ma csöndes az éj,
Addéetig is tisztöllöm az otthonvalloókat
mind közön-
se'egessen. Kanyaroó Vendee féekéezkoómár. U. i. A z
iidő állapotya tartya magát, mint Tisza az
koórmányba, hanem ecczer csak küsomogyigomboóczozza
ezt
is az is az oóvadás.
Pihenj csak aranyom árnytól te ne félj !« Ne ámits jó atyám, ne csalj meg engem, Istenre esküszöm, ez ő, kedvesem. Menj nyisd ki az ajtót hadd lássam meg őt, A kedves, az édes, a hőn szeretőt! »Átkot szórjon reám a csillagos ég, Dögvészszé változzék körültem a lég, Csontomat szaggassák a varjak, hollók, Ha ajkidat érinti szerelmi csók !« A lélekharang cseng bánatosan, A lányka sóhajt fájón, kinósaa. Ajakát érinti szerelmi csók, Az atyját szaggatyák varjuk és hollók ;
Sáros! M. J. *
— A gyapjú utczai német szinlapről. — Az Egerben megjelenő »M á t r a v i d é k« f. é. 12-ik számában egy közlemény olvasható D e n g i János tollából »De Gerando Antónia és — en« czim alatt, melyben,
Auf allgemeines Yerlartgen : Abschieds Yorstellung des Herrn Heinrich Oberlánder.
egyebek közt, s z ó r u 1
s z ó r a ez fordul elő : »Annak a küldöttségnek fő tribunjai (F. tanáron kivül) De Gerando Antónia ő nagysága és é n (már mint maga az iró, Dengi ur) voltunk. Valaki, aki a tömegből mindhármunkat
' ^ K Í S X T O l
Ü X E N E T X K *
ismert, igy szólt: Magna ingenia conveniunt. S ez a valaki csakugyan i g a z a t mondott.« — No lám ! a gyarló emberiség soha sem jött volna rá (pedig nagy kár lett volna !) ha maga
Dengi
János ur föl nem fedezi, s a »Mátravidék«-ben ki nem kürtöli, hogy ő (már mint Dengi ur) m a g n u m
ingenium.«
Bámulj
emberiség! *
Köségi igaZolván nagy KorpádKöség Elöljárai Jóié LekelbizonnyitJúk hogy Köségünk ben Lakot Egy Évóta 1879 Április 1 Sőtől Fogva bötsö letesen Jámbórúl viSeltemagát mint bötsö Letes mester Emberhöz ilik nagyLajos bognár mester Ségében is Érdemös az Ditséretre akit minden Gaz Dálkodó Tiszt Urak nak merők ajálani Kirűl Kiadom Bieonyitványomat
nevemalálrásával
Köségiink
Petsét Jévelmeg Erősítem Keltnagy Korpádon Február G. P. biro
880
S. J. Esküt. * — Fővárosi magyarság. — (Hajdu-utcza 89. SE.) Iten A házba van ets Honábus Aty mindjár kabni. *
Szókót
„ L e v i t u s " (N.- Szint.) A küls/A deményben sok a használható. — • K r x l m r . (Ujvdlc.) A csomagon előbb át kell törnünk mielőtt nyilatkozhatunk felőle. — Pnfntrg. Pázmándy ur viselt dolgai mindig hü krónikásra leltek bennünk. Mutatja ezt mult számaink egyike; s lesz rá gondunk ezután is. De, hogy a svalié nem tart magyar cselédet, ez magán dolog. Hiszen Budapesten, ahová sűrűn lejár Párisból, ép oly szükséges neki a francziáskodás, mint amott a magyarkodás. — Kltszg. Talán a »vid. trombitában — K . I). Furcsa, hogy ön Tojáss Dániel urat zsidónak tartja. Mi ő rajta ennek ép az ellenkezőjét tapasztaltuk eddig. — K . K . (Ssrvs.) Elnyerik az akadémiai grádust. — Spavento. Majd ha egy okosan és szabatosan irott sort fog fölfedezni abban a nógrádi lapban, azt küldje be nekünk csodabogárnak. — Szú. Még mindig jól perczeg. — B . 1). (FI-) Az ügyesen verselt állatmese ugy látszik valami aktualitásra czéloz. Ezt ismernünk kell. Mesének egyébkint, bár van tanulsága, nem mese. — G. I . (Sz.Fhrvr.) Azt, fájdalom ! nem keresik, hogy a kártyalapokon mért van olyan gyalázatos magyarság. Csak csússzék a blatt s legyen síkos, ez a fő. — „Arany ábécze". Kerül benne ügyes fordulat, de nagyon hosszúra nyújtotta. — P . 1). B . Teszi. — Czigaró. A tárgy jó. Csak ne nagyon részletezze. Ajáljuk a rövidséget. — H. A . A paródia nincs ugyan következetesen körösztül víve, de érdemes a javítgatásra s illő képpel a » Csihaj« naptárban megjelenhet. Felelős szerkesztő : C S I C S E R I
BORS.
A z első m a g y a r vonalzó-intézet, kereskedelmi könyvek gyára, könyv- és kőnyomda kiadásában megjelentek és a kiadónál, valamint minden könyvkereskedés utján megszerezhető: Posner egyszerű kövyvvitele, — melynek segélyével mindenki képesíttetik üzletkönyveit rendesen és törvényesen vezetni, — magyar nyelven Ugyanaz német nyelven, hatodik kiadás Posner »Repertórium«-a — ábéczé-vel ellátott és a mindennapi élet váltakozó eseményeinek följegyzésére szolgáló napló magyar és német nyelven, második kiadás Posner »Memorandum«-a naplóalakban igen Ízlésesen kiállítva, X . évfolyam, magyar kiadás . . . . » A mi kedves házi állataink« uj képes olvasó könyv. .
f r t 80 k r . » 80 >
50
A következő naptárak az 1880-ik évre:
Posner magyar általános fali naptára magyar és német kiadásban X . évfolyam, ára Czettel szabadalmazott jegyzék naptára magyar és német nyelven X . évfolyam, ára Kodolányi gazdasági könyvviteli naptár I V évfolyam átnézett és bővitett kiadásban, ára Posner magyar feljegyzési naptára, az országos vásárok hivatalos jegyzékével I I I . évfolyam, ára . . . .
50 — 1
»
75 50 60
A következő térképek:
*0)6l]|U«re uaspup|n>| l3Z3)Uj Z3
|oqaia)ui>|d} s3|3Z3>|Á6oÁ6 soiziq u3|)3zuo S3 SB[BAU 'ojEijziqBsi/J
•M^apiniiaa
0||EU9| B|0 A9 12
iioqaiozo^nj-sdppnej
'.(laAi^inza^ '^aS^sua^a^aqa^
-íaAO->t uapuiui ifaus^zQ^jajuo zu ^a^aS^sSa^aq íinpi ^gs 'soq 'uitízs -f x uzo^nqop g ua^saj
uusjojCS s? urasodon 'm?so}zxq 'sí Sap^Aai weps v.19 z 'HlD-i -ofuq.ioq sf ^s'Bifioj.isqaj '^a^aS^s -Sa^AQ IQU uapniui '^B^FJU^OTJ^S
•Siij.19 oi — i
s§
S;-S—2 -n - p íni5[U0dBU japtwa
'— ja puSoj u^m ST»'}I£89íC3 íinaaifis ipjso sp un -JOA KAZOiClWpBJJTÍ UUq'BSyiBATT] Sa^aq b XSoq 1 [Mi^uu 'íl^fítoiCo
Magyarország térképe, a legújabb közigazgatási beosztás szerint szerkesztette Hátsek Ignácz, ára Magyarország, Ausztria és Osztrák-Magyarország iskolai térképe, egyenként
1
50
20
Továbbá mindennemű métertáblázatok, nevezetesen a földmivelés- ipar és | j kereskedelemügyi m. k. minisztérium 1875-ik évi 3389 sz. a. kelt rendelete folytán t az állami központi mértékhitelesítő m. k. bizottság felügyelete mellett kiadott átszá- ^ mitási táblázatok, darabja 3 kr., színezett méter táblázatok az összes mértékek ere- i deti nagyságú rajzaival, darabja 60 kr, és a bor és sör átszámítási táblázatok színes || rajzokkal 45 kr.
POSNER KÁROLY LAJOS, m. k. udv. szállító, &
papirnagykereskedö és az első magyar vonalzó-intézet, üzleti könyv- J gyár, könyv- és kőnyomda tulajdonosa. B U D A P E S T ,
ErzséToettér
1. s z á m .
fejj II
Az „ATHENAEUM" irodalmi és nyomdai
részvény-társulat
t. cz. részvényesei ezennel — az alapsz. 14. §-a értelmében*) — tisztelettel meghívatnak
a f. 1 8 8 0 . évi márczius 21 én, vasárnap, délelőtti 11 órakor saját házunkban, (Budapest, barátok-tere 3. sz.) tartandó
TIZENKETTEDIK RENDES KÖZGYŰLÉSRE. Tanácskozás tárgyai :
1. Két részvényes megválasztása a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére. 2. Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzleti évről. 3. A felügyelőbizottság jelentése. 4. A mérleg előterjesztése s az osztalék meghatározása.
5. A felügyelő bizottság megválasztása. Budapest, 1880. márczius 10-én.
ig-suzg-a/tóság-.
akkor a saját bukása is elérik zett, s maga is megsemmisül Föllép e regényben az aristocr^ tikus osztálynak csaknem min. den typikus alakja, ugy a férfi, mint a nő-világból. A saloaolj versengése, az aristokratikus elvek, szokások, és a kaszinói élet A regény első része egy bájo* szerelmi idyll, mely falun játszik, s a szerelem fejlődése össze van kötve a politikai élet har. czaival. A második kötet a szs mélyek csatája, mely Budapea. ten játszik. A regényben elöfor. duló. s egészen élethű alakok, g érdekesebbnél érdekesebb hely. zetek rajzai, melyek mindvégig nemcsak ébren tartják, de egé. szen lebilincselik a figyelmet párosulnak a jeles szerzőnek már általánosan e ismert és kedvelt szellemes, szingazdag, és ötletektől ragyogó irályával, — s egészben véve bármely érdekes franczia regénynyel kiállja a versenyt, s a magyar regény, irodalomnak díszére válik.
Porzó TárczaMei.
*) 14. §. Közgyűlésen csak azon részvényesek jelenhetnek meg és bírnak szavazattal, kik legalább két hónappal előbb neveikre kiállított részvényeiket és esetleg meghatalmazványaikat is, — melyek az igazgatóság által megállapított Rajzok a társas életből, a család minta szerint állitandók ki, — a közgyűlés előtt legalább egy nappal a társaság pénztáránál letették. köréből, uti vázlatok stb. Irta Á G A I
A D O L F .
-
! ! ! A l a p o s es g y o r s s e g í t s é g m i n d e n betegségben ! ! ! A z egészség fentartása legnagyobb részt a nedvek es vérnek tisztítása és tisztántartása, valamint a jó emésztésben rejlik. — Ezen ezél elérésére a legjobb és leghathatósb szer
D r . ltósa életbalzsama.
Dr. Róaa életbalzsama mindezen klvánatoknak a legtökéletesebben megfelel: ez az összes emésztési szervek munkásságát éleszti, egé zséges és tiszta vért alkot, és a testnek az előbbi erejét és egészségét yiszszaadja — Minden emésztési bajok, névszerint: étvágyhiány, sava- yu felböföfféa, felpuffadáa, hányás, gyomorgörcs, beoyálkáaodáa, aranyér, a gyomor étkekkel való túlterhel é s e stb. ellen a legbiztosabb és legjobbnak talált háziszer, mely magának a legrövidebb idő alatt kitűnő hatása miatt altalános elterjedést ozerzett. E g y n a g y üveg 1 f r t . Féliiveg 5 0 k r . Sok sziz elismeri levél megtekintésre készen áll. Ez életbalzaam bérmentes megkeresések következtében utánvétel mellett mindenfelé szétküldetik.
Érdekfeszítő fényképek urak számára!
20 db :t marka. Síin. 6 „
4V db 5 márka. Szín.10 „
Cab. vagy stereoskop képek 10 darab 5 márka, a legfinomabb szinezve 10 márka. Megküldi vámmentesen. Forintosok vagy levélbélyegek fizetésül. 3 frt = 5 márka. (iriiiihaum Miksa műkereskedőé, B e r l i n C. Jerusalem-strasse 34.
Mélyen tisztelt Fragner u r !
2 k ö t e t . - 4 6 iv. A r a 4 : íorini. E czikkek felől csak egy Az vélemény uralkodik: hogy azok úgy formában, mint tartalomban a legjobbak sorába tartóinak, mik a magyar szépirokönyvkiadó-hivatalábar\ Budapest, Ferencziek-tere 3. sz. dalomban az utóbiii években »Athenaeum«-épület, s általa megjelentek. Humor, guny, költői melegség, finom részletezés, minden könyvkereskedésben szellemes játsziság, élénk szíkapható : nezés, könnyedség, felületesség nélkül s végig szabatos, jóizü magyarosság, mely sehol sem K E G E N Y . válik póriassá — ezek azon tuIRTA lajdonok, melyek e gyűjteményIFJ. ÁBRÁNYI KORNÉL. nek megadják súlyát és becsét.
„ATHENAEUM"
TITKOLT SZERELEM. Két kötetben. — Ára 2 frt 4« kr.
A Z EMBER
Ábrányinak e regénye a Felkérem szíveskednék részemre az idemellékelt 18 márkáért jelen társadalmi életből van me ismét Dr. Ró/.sa-féle életbalzsamot küldeni. — Ezen balzsam igen kiritve. Meséje a magyar aristotűnő s~er az étvágytalanság ellen, a lesoványodás és álmatlanság ellen. kratia légkörében játszik, mely i)ly egyének, kikről már az orvosok is lemondtak, ezen balDrámai költemény. zsamtól felgyógyultak és megerősödtek. Kérem posta fordultával való légkör a maga jellemző sajátsáa Irta gaiban épp oly érdekfeszitőleg Mély tisztelettel szolgája : Stolzenberg H . M A D Á C H IMRE. mint művészileg van jellemezve. Loos-Heineudorf, Mtincheberg mellett. Pőalakjai gróf Dálnoki Albert Ötödik kiadás. Szíves figyelem -.evetel végett! egyedül csak ugy érhető el, habirjuk ama számok combinatioit, melyeknek és neje Elza, és gróf Báthori Ára 1 forint 50 kr. Minden kellem tlen félreértés kikerülése végett felkérem a Aurél. A z Elza és Aurél közt a búzáson ki kell jönniök. E számokt. cz. vevőket, mindenütt 1 atározotia.i csak I>r. Kosit életbalzsnból, mint egyedüli titokkal, készlettel támadó szerelem, mely végzetes Angol vászonban a r a n y vágással niát kérni F r a g n e r B. g y ó g y s z e r t á r á b ó l P r á g á b a n , mivel bír az általánosan ismert, és magas d í s z e s e n k ö t v e a és költő arczazt tapasztal am, hogy némelv íielyen a vevőknek, ha csak egyszerűen nyeremény-jutalékkal sokszorosan ki- erővel fejlődik, képezi a regény élethalzsamot kérnek, s nem teszik hozzá, hogy l»r. ltosa-féle életképével 2 frt 70 kr. tüntetett krtutzeLb^r* t kepéi- alapját. Nemcsak egy költőileg, b a l z s a m o t , akármil en ha á nélküli ktTerék lesz adva. V e» Boh' nauba (éjszaki vaspá- minden részletében ragyogó Valódi Dr. Kosa é l e t b a l z a a m kupható a íőraktarban : lya), ki már maga eleget nyervén, és Fragner B. gyógyszertárában, P ' á g a , Kleinseite a Spornergasse igen sok embert, ki azelőtt nagyon phantásiával, és mély reflexióksarkán 205. sz. Budapest : Tör'k József, gyógyszerész. Karausekevés pénzzel birt, gazdaggá tett. A kal előadott történet ez, hanem b e s : Müller Fülöp, gyógysz. Makón : Nagy Adol'', gyógys-. Cs.kós ki tehát a legközelebbi lottohuzásokra egyszersmind, egy lélektani pro- A nők iskolájának bírálata V. J. gyógysz. Malaczaa: Friedrich János, gyógysz. H ó d - M e z o kiválóan jó számok közlését kívánja, V á s á r h e l ? : Micke Fe'encz, gyógysz. Mlskoloz : Dr. Csathi hzabó Ford. Szász Károly. 40 ki I-tván, gvcgysz. Pozsony: Helnrici Frigy., és Schoppe • J. gyógysz. melyek egy „terno-játékutasitásra" vi bléma megoldása. A z t. i. hogy 1 á g o s a n elő vannak irva, küldje bármily nemesek legyenek is az A férjek iskolája. F o r d í t o t t a Rstságh : Hrabcéry J. gyógyszerész. Szó lesfehér vár : Dieballa be azonnal pontos czimét, mire a szá- egyének, bár mennyire szigorún György, gyó.'ysz. S z e g e d : Barcfay Károly, gyógysz. T e m e s v á r : Szász Károly . . 40 trmok küldése rögtön megtörténik. „A Tarczay Istven, gyógysz. Temesvár váios: Jahner K. M. gyógyszer, s ki mer, az nyer" igaz közmondás, a ellenőrizzék is érzelmeiket, a A szeleburdi. Ford. PaulayJ» „magyar királyhoz". N a g y - S z o m b a t : Bogner Lajos. S z a b a d k a : miért is senki te zárja el a közelgő szerelem szenvedélye képes fölJoó J. gyógysz. - A kelletlenek. Ford. Keszerencse elől ajtaját .hanem hozasson dúlni a helyzet összhangját, s a Minden g y ó g y s z e r t á r , v a l a m i n t a fuszerkereskemény K. — Scapin csioyeiazonnal egy ternojáték combinatiot a Siciliai. Ford. Puky Jdések l e g n a g y o b b része r a k t á r o n t a r t j a ezen „ E l e t - (tegye be a számokat bizonyosan, s földúlt összhangban legyőzni 1 6 4 P várja meg a sikert. 24(i minden ellenállást: de ugyankötetben frt 4 0 balzsamot. 4
TERNO
TRAGÉDIÁJA.
cs. k. lottóban
MOLIÉRE MÜVEI:
(Budapest, 1880.) Nyomtatja a kiadó-tulnjdoiios: A t b e n a e u m irodalmi cs nyomdai részvénytársulat.
