„Lyukak a védőhálón” konszenzus konferencia Beszámoló, javaslatok 2012. május 23.-án az Országos Gyermekegészségügyi Intézet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kara és az Országos Rendőr Főkapitányság közös konferenciát szervezett „Lyukak a védőhálón” címmel. A konferencia az OGYEI gyermekbántalmazás és elhanyagolás területén végzett tevékenységének egyik mérföldköve volt. Aktualitását az is adta, hogy 2012 a gyermekbarát igazságszolgáltatás éve. A több mint 200 résztvevő a gyermekvédelemben működő társszakmákat képviselték és sokan közülük a saját területükön döntési helyzetben vannak. A szervező intézmények vezetői - Dr. Mészner Zsófia, az OGYEI főigazgatója, Dr. Ruzsonyi Péter, az NKE dékánja valamint Dr. Petőfi Attila rendőr vezérőrnagy, Országos Rendőrfőkapitány helyettes köszöntötték a konferenciát, hangsúlyozva az együttműködés fontosságát. A konferencia moderálását Dr Scheiber Dóra (OGYEI gyermekbántalmazás munkacsoport) végezte. Az OGYEI ezen területen végzett eddigi munkáját Dr. Kovács Zsuzsanna ismertette, emellett bemutatta az egészségügyi dolgozók számára készített új módszertani ajánlás tervezetet, javaslatot tett protokoll megfogalmazására is. Németh Ágnes, az ORFK Bűnmegelőzési Osztály vezetője tájékoztatást adott arról, hogy a 326211 (XI.18.) KIM rendelet értelmében 14 évnél fiatalabb gyermekek számára speciális gyermekbarát kihallgató szobákat létesítenek. Négy ilyen szoba (Bp. V. és VII. kerület, Vas és Veszprém megye) kialakítása már megtörtént. Ezekben a helységekben hang- és képrögzítés készítésére is lehetőség van, így a gyermekek megkímélhetők a többszörös kihallgatás okozta traumáktól. Elhangzott, hogy a gyermekmeghallgató szoba használata indokolt lehet bizonyos esetekben 14 év felettiek meghallgatásakor (pl. szexuális abúzus, értelmi fogyatékkal élők) is. Ezek a helységek ügyész és nyomozó bíró rendelkezésére is állnak. Javasolják, hogy 2014. januártól legyen kötelező e helységek használata és helyes lenne szaktanácsadó (pszichológus, szociális munkás, óvodapedagógus stb.) jelenléte is a gyermekek meghallgatásakor. Igen fontos a lakosság tájékoztatása a gyermek meghallgató szobák létéről. A rendőrség részéről igény van arra, hogy már a veszélyeztetettség felmerülésekor történjen feléjük is jelzés és érjen körbe az információ a gyermekvédelem területén. Dr. Scheiber Dóra az OGYEI szakembere tolmácsolta azt a sokak által jelzett igényt, hogy ne csak a bűnügyi eljárásban, hanem más bírósági eljárás esetén is álljanak rendelkezésre a gyermek meghallgató szobák. Dr. Herczog Mária a gyermek meghallgató szobákkal kapcsolatban említette, hogy ilyen helységek számos Nyugat-európai országban nem a rendőrség kezelésében vannak, hanem semleges helyen, ahol nemcsak a rendőrség és az igazságszolgáltatás használhatja ezeket, hanem valamennyi gyermekekkel foglalkozó segítő szakember. Felhívta a figyelmet, az izlandi mintára, akik szívesen osztanák meg tapasztalataikat, amelyek alkalmazására EU-s forrás is beszerezhető. Dr. Németh Zsolt kriminológusa, az NKE oktatója ismertette a leendő rendőrtisztek sokrétű képzési programját, melyben szerepet kapnak a szociológiai, etikai, pszichológiai, kriminalisztikai ismeretek is. Igen fontos eleme a képzésnek az emberi méltóság, a személyiségi jogok és a speciális
szükségletek tiszteletben tartása. Don Bosco szavait idézte „a gyermek is érezze, hogy szeretjük”. A rendőrség munkájának nehézségeit fejezte ki egy Liverpool-i rendőr kollégájától származó idézet: „a rendőrséget ültetik a társadalom kukájának, tetejére”. Ezt a mondatot dr. Szolnoki Nikolett a Vadaskert Alapítvány hivatalosan felkért hozzászólója kiegészítette azzal, hogy a pszichiáterek is ott ülnek. Dr. Herczog Mária, az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága tagja ismertette a gyermekek elhagyásával kapcsolatos Daphne programban végzett kutatásuk eredményeit. Egyet kell értenünk felvetésével, hogy szükséges a gyermek elhagyása, mint fogalom bevezetése a törvénybe. Az Európa Tanács kimondja, hogy az anonim gyermekelhagyás – az un. baba-doboz, ill. inkubátor használatával - nőés gyermekellenes. Hazánkban ez a kérdés, valamint az elhagyott újszülöttek és a krízisben lévő anyák hathatós segítésének kidolgozása, ill. a rizikós várandósok, szülő nők felismerésének és gondozásának fontossága sokakat megmozgat. A kérdéskör megvitatására az OGYEI szakemberei mellett dr. Katonáné dr Pehr Erika, dr. Harmat György is felajánlotta szíves együttműködését, melyhez további érdeklődőket várunk. Ezek után esetek bemutatásával és konkrét problémák megbeszélésével próbáltunk a konferencia címének megfelelően a „védőhálón lévő lyukakkal” foglalkozni. Dr. Kassai Tamás, az Országos Baleseti Intézet, Gyermek traumatológiai osztály vezetője egy tragikus kimenetelű gyermekbántalmazási eset ismertetése kapcsán több kérdést vetett fel: - megelőzhető lett volna-e a tragikus végkifejlet, ha a család több segítséget kap? - bántalmazás esetén legyen kötelező a fotódokumentáció akkor is, ha nincs szülői beleegyezés. Kassai dr. előadása igen nagy érdeklődést váltott ki, több szakértő is hozzászólt, eszerint fotót pontosan dokumentálva lehet készíteni és a szülő engedélye sem szükséges. Antal Klára a Heim Pál Kórház védőnője egy súlyos csecsemőbántalmazás esetének bemutatásával a jelzőrendszer működési zavaraira mutatott rá. Javaslatot tett: - közös adatbázis létrehozására, ahol a bántalmazott esetek nyomon követhetők, ezzel azok ismétlődésének megelőzésére több esély lenne, - kívánatos lenne szorosabb együttműködés a szülészet és az alapellátás között, - szükség lenne a megrázott gyermek szindróma bővebb ismeretére a jogászok körében. Telekné Furák Mónika a Békés megyei Rendőr főkapitányság gyermekvédelmi osztályvezetője pozitív példákat hozott a gyermekvédelmi szakemberek összehangolt működésére, és felhívta a figyelmet egy másik vulnerábilis csoportra, az időskorúakra, akik szintén fokozott támogatást igényelnének, és jelenleg annak ellenére, hogy társadalmunk öregszik, semmilyen jelzőrendszerrel nem bírnak hazánkban. Danó Réka az ÉFOÉSZ képviselője felhívta figyelmünket a közel 60 000 értelmi fogyatékkal élő társunkra, akinek többsége gondnokság alatt áll, és közel 1/3-uk sokszor tömegszállásra emlékeztető otthonban él. Az egyik speciális iskolában alkalmazott embertelen bánásmód és „dühöngő szoba” használata kapcsán indított vizsgálat sok kérdést vet fel. Szükség lenne az értelmi fogyatékossággal élőkkel foglalkozó személyzet és a velük kapcsolatba kerülő gyermekvédelmi szakemberek (pl. bírók) speciális képzésére. Az ÉFOÉSZ tart ilyen képzéseket, tréningeket. Bemutatott néhány Hollandiában használt „time out” szobát, amely alkalmas a legnehezebb helyzetek emberséges kezelésére. Dr. Keller Éva a Semmelweis Egyetem Igazságügyi Orvostan Tanszékének vezetője gyakorlat centrikus előadása sok szakmai támpontot adott, melyek egy részét javaslatára beemelünk az
OGYEI új módszertani ajánlásba is. Kiemelte a szájsérülések leírásának fontosságát, a radiológus meghatározó szerepét, aki szintén egyfajta fotó dokumentációt ad. Javasolta, hogy a kanadai gyakorlathoz hasonlóan valamennyi halált okozó bántalmazási ügyet komplex szakértői bizottság vizsgáljon ki és évente értékeljék ki az eseteket. Véleménye szerint az elhanyagolás jelzése "elhanyagolt". Javasolta, hogy a gyermekeket az anya nevén keresztül kövessék, ez csökkenthetné az Antal Klára által vázolt esetek számát is. Hangsúlyozta, hogy szükség lenne a fizikailag, valamint a szexuálisan abuzált emberek ellátását segítő protokoll kidolgozására. Ehhez az OGYEI maximális partnerséget nyújt. Kiemelte a védőnők szerepét, és nehézségeit, melyet mind prof. dr. Szabó László, mind Odor Andrea országos vezető védőnő megerősített. Dr. Vaskúti András a Fővárosi Törvényszék tanácselnöke egy bántalmazási ügy bemutatása kapcsán bemutatta a bírósági eljárások elhúzódását, amely közvetve hozzájárul a gyermek bántalmazásához. Miközben, ahogy Herczog Mária is megerősítette, a krízisben lévő családok segítésén lenne a hangsúly. Szükség lenne a fiatalkorúak bíróságára. Rozgonyi Attila a Korniss Klára Gyermekotthon igazgatója jelezte, hogy a nevelőotthonban élő gyakran megszökő, prostitúciót folytató, drogozó kamaszok elhelyezésének körülményeivel foglalkozni kellene - ez a téma szintén érdemes egy interdiszciplináris kerekasztalra. Dr. Brückner Edit a II. Gyermekklinika munkatársa egy onkológiai eset kapcsán azt a problémát járta körül, amikor a szülők a kezeléssel kapcsolatos meggyőződése hátráltatja a gyermek eredményes kezelését. Meddig terjed a szülő saját felelőssége? Az önrendelkezési jogokat és a szülői felügyeletet is érintő kérdés szorosan kapcsolódik az AJOBH legutóbbi vizsgálatához. Dr. Dénes Vera bírónő hozzászólásában kifejtette, hogy, ha orvosilag igazolt, hogy a gyermek veszélyben van, eseti gondnok kijelölését kell kérni a gyámhatóságtól. Ónody-Molnár Dóra újságíró (Népszabadság) egy bántalmazási eset médiában történő megjelenését járta körül. Elmondható, hogy az esetek nagy részében a hírérték, a szenzáció dominál és kevéssé törekszenek a felelős tájékoztatásra. Hiányos a sajtóetika is ebben a témában. Dr. Lux Ágnes az AJOB hatáskörében vizsgált esetet mutatott be, nemcsak az törvényi szabályozás, hanem az egyéni ügymenet szempontjából. Felvetette, hogy a büntethetőség korhatárának megállapítása további széleskörű szakmai egyeztetést kíván. Több hozzászóló (Odor Andrea országos vezető védőnő, Várdai Márta Országos Köznevelési Tanács) igen fontosnak tartja a közös továbbképzést. Nagyon értékes hozzászólások hangzottak el az erre felkért szakemberektől. Papp Krisztina a Gyermekjóléti Szolgálatok Módszertani Központja munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a jelzések még mindig nem kielégítően érkeznek a szolgálatokhoz Dr. Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter, és dr. Dénes Vera a Pesti Kerületi Bíróságról számos értékes szakmai javaslatot fűzött a felmerült kérdésekhez, dr. Harmat György a Heim Pál Madarász Kórház igazgató főorvosa egy új jelenségre, a gyermek által bántalmazott szülőre hívta fel a figyelmet. A konferencia zárásaként megegyeztünk, hogy a számos szakember (Dr. Herczog Mária, Révész Magda Fióka Gyermek- és Ifjúságléti Szolgálat) által felvetett javaslatát megfogadva legalább évente egyszer szervezünk hasonló interdiszciplináris fórumot. Reméljük, hogy a mostanihoz hasonlóan az aktuális problémák közös végiggondolására és megbeszélésére tett erőfeszítések hatására kevesebb „lyuk lesz a védőhálón”, annak érdekében, hogy a legsebezhetőbb
gyermekek ellátása, aktuális körülménye, holisztikus értelemben vett helyzete javulhasson. Az OGYEI készséggel vállalja e fórumok megszervezését.
társadalmi
A konferencia a visszajelzések alapján nagyon sikeres volt, élénk média-érdeklődést is kiváltott. Ezúton szeretnénk köszönetet nyilvánítani mindazoknak - az előadóknak, a hozzászólóknak, a szervezőknek és a házigazdáknak - akik sokat tettek a konferencia sikeréért. Köszönjük a résztvevőknek az érdeklődést, az aktivitást. Az interdiszciplináris konferencián számos javaslat hangzott el a szakemberek részéről, melyek több tárcát is érintenek. Ezeket a javaslatokat szeretnénk a döntéshozók felé továbbítani: Egészségügyet érintő javaslatok: -
-
Az OGYEI elkészített egy új módszertani ajánlás tervezetet egészségügyi dolgozók számára a gyermekbántalmazás és elhanyagolás tárgyában, szükség lenne protokoll kialakítására is. Az egészségügyi törvényben is legyen megfogalmazva, hogy bántalmazás esetén szülői beleegyezés hiányában is legyen kötelező a fotódokumentáció. Szükség lenne közös adatbázis létrehozására, ahol a bántalmazott esetek nyomon követhetők, ezzel több esély lenne az ismétlődések megelőzésére. (Fontos lenne az anya nevén való visszakeresés lehetősége.) Kívánatos lenne szorosabb együttműködés a szülészet és az egészségügyi alapellátás között.
Igazságügyet, rendészetet érintő javaslatok: -
-
-
A gyermekmeghallgató szoba használata indokolt lehet bizonyos esetekben 14 év felettiek meghallgatásakor (pl. szexuális abúzus, értelmi fogyatékkal élők) is. 2014. januártól legyen kötelező e helységek használata és helyes lenne szaktanácsadó (pszichológus, szociális munkás, óvodapedagógus stb.) jelenléte is a gyermekek meghallgatásakor. Polgári peres bírósági eljárás esetén is álljanak rendelkezésre a gyermekmeghallgató szobák. A gyermek meghallgató szobák Nyugat-európai országokban nem a rendőrség kezelésében vannak, hanem semleges helyen, ahol nemcsak a rendőrség és az igazságszolgáltatás használhatja ezeket, hanem valamennyi gyermekekkel foglalkozó segítő szakember. Kiemelhető az izlandi minta, melynek alkalmazására EU-s forrás is beszerezhető. Szükség lenne, hogy a gyermek elhagyásának fogalma kerüljön törvényi bevezetésre. Szükség lenne a megrázott gyermek szindróma bővebb ismeretére a jogászok körében. Bírósági eljárások elhúzódása közvetve hozzájárul a gyermek bántalmazásához. Szükség lenne a fiatalkorúak bíróságára.
Szociális szférát érintő javaslatok: -
Szükség lenne a gyermekjóléti szolgálatok megerősítésére, az ágazatban dolgozók túlterheltek, ami akadályozza az érdemi munkát. A jelzések még mindig nem kielégítően érkeznek a szolgálatokhoz. Meg kellene fogalmazni a gyermekvédelmi törvényben, hogy, a gyermekjóléti szolgálatok is jelezzenek vissza a társszakmák felé. Szükség lenne az időskorúakra vonatkozó jelzőrendszer kialakítására, hiszen közülük is sokan veszélyeztetettek. Szükség van a fogyatékosokkal foglalkozó személyzet speciális képzésére. (Az ÉFOÉSZ tart ilyen képzéseket, tréningeket.) Szükség lenne a fizikailag, valamint a szexuálisan abuzált emberek ellátását segítő protokoll kidolgozására. Ehhez az OGYEI partnerséget nyújt.
-
A nevelőotthonban élő sokszor folyton megszökő, prostituált életmódot folytató, drogozó kamaszok elhelyezésének körülményeivel többet kellene foglalkozni.
Interdiszciplináris együttműködést segítő javaslatok: -
Legyenek valamennyi érintett szakma számára akkreditált közös továbbképzések Valamennyi halált okozó bántalmazási ügyet komplex szakértői bizottság vizsgáljon ki és évente értékeljék ki az eseteket. Legalább évente egyszer szükség lenne hasonló interdiszciplináris fórum szervezésére, az OGYEI készséggel lenne e rendezvények a házigazdája.
Budapest, 2012. június 15.
A társszervezőkkel egyetértésben:
Dr. Mészner Zsófia főigazgató Országos Gyermekegészségügyi Intézet
