LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 12. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK

LVIII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1105 Ft

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA

12. SZÁM

BUDAPEST, 2010. december 31.

TARTALOM

Oldal

JOGSZABÁLYOK 2010. évi CXXXV. törvény egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról (Kivonatos közlés) . . . . . . . . .

691

2010. évi CXLVII. törvény egyes rendészeti tárgyú és azokkal összefüggõ törvények módosításáról (Kivonatos közlés) . . . . . . . . .

692

2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról (Kivonatos közlés) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

693

2010. évi CLXI. törvény egyes büntetõ tárgyú törvények módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

694

HATÁROZATOK 119/2010. (XII. 7.) OGY határozat a legfõbb ügyész megválasztásáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

711

299/2010. (XII. 11.) KE határozat legfõbb ügyész helyettes megbízása alóli felmentésrõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

711

302/2010. (XII. 16.) KE határozat legfõbb ügyész helyettesének kinevezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

711

UTASÍTÁSOK 13/2010. (ÜK. 12.) LÜ utasítás az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

712

KÖRLEVELEK 3/2010. (ÜK. 12.) LÜ h. körlevél az ügyészségi fogalmazók vádképviseleti tevékenységének egyes kérdéseirõl . . . . . . . . . . . . . . . .

714

10/2010. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél a személyügyi és továbbképzési ügyvitel rendjérõl szóló 10/2008. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

714

11/2010. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél a Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetésérõl szóló 9/2007. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

716

690

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY

12. szám

SZEMÉLYI HÍREK Elismerés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

717

Legfõbb ügyész helyettesi tisztség betöltésének megszûnése, áthelyezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

717

Kirendelés és megbízás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

717

Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

717

Kinevezés és megbízás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

719

Áthelyezés, kinevezés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

719

Áthelyezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

719

Megbízások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

719

Kirendelések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

720

Szolgálati viszony megszûnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

720

Halálozás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

720

Igazolványok érvénytelenítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

720

KÖZLEMÉNYEK Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

721

Pályázati felhívás ügyészségi titkári állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

723

Pályázati felhívás ügyészségi fogalmazói állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

724

Tárgy- és számmutató az Ügyészségi Közlöny 2010. évi évfolyamához

12. szám


691

JOGSZABÁLYOK 2010. évi CXXXV. törvény egyes migrációs tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról* (Kivonatos közlés)

6. A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

125. § A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 11. § a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az ügyész az ezen fejezetben írt felügyeleti tevékenysége során bármely idõpontban] „a) ellenõrizheti az õrizetbe vétel, az elõzetes letartóztatás, a kényszergyógykezelés és az ideiglenes kényszergyógykezelés, a szabadságvesztés, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezõ személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott õrizet és e törvények alapján elrendelt kitoloncolások végrehajtása, a szabálysértési és a pénzbírságot helyettesítõ elzárás, valamint a nyomozó hatóságok elõállító helyiségeiben foganatosított személyes szabadságkorlátozás törvényességét; megtekintheti a fogva tartás körülményeit és rendjét szabályozó utasításokat, a fogvatartási iratokat;”

Záró rendelkezések

127. § (1) E törvény – a (2) – (7) bekezdésben meghatározottak kivételével – 2010. december 24-én lép hatályba.

Dr. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. november 22-i ülésnapján fogadta el.

Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke

692


12. szám

2010. évi CXLVII. törvény egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggõ törvények módosításáról* (Kivonatos közlés)

1. A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény módosítása

1. § A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Az ügyészség a büntetõeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint nyomozást végeztet és nyomoz; ha a nyomozó hatóság önállóan végez nyomozást vagy egyes nyomozási cselekményeket, az ügyészség felügyel arra, hogy azt a törvény rendelkezéseit megtartva végezzék, törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálat, valamint a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.”

2. § Az Ütv. 3. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok érdekében az ügyészség] „g) elõsegíti, hogy a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák, e körben ellátja a Rendõrségrõl szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) meghatározott belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó tevékenységének felügyeletét (ügyészi törvényességi felügyelet);”

3. § Az Ütv. a 17/A. §-t követõen a következõ alcímmel és 17/B. §-sal egészül ki: „A megbízhatósági vizsgálat feletti felügyelet 17/B. § (1) Az ügyész a (2) bekezdésben meghatározottak szerint felügyel az Rtv.-ben meghatározott belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat törvényességére. (2) A felügyelet során az ügyész a) jogosult a megbízhatósági vizsgálat elrendelésérõl szóló határozatról, továbbá a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes tervrõl az elrendelést követõ – a határozat és a részletes terv megküldésével történõ – haladéktalan tájékoztatásra, b) az elrendelésrõl szóló, az a) pontban meghatározott iratok kézhezvételét követõ 2 munkanapon belül dönt a megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának jóváhagyásáról, c) jogosult a megbízhatósági vizsgálat teljes dokumentációjába korlátozás nélkül betekinteni, d) jogosult a megbízhatósági vizsgálat befejezésérõl szóló indokolt határozatról – a határozat megküldésével történõ – haladéktalan tájékoztatásra, valamint e) a d) pont szerinti határozat kézhezvételétõl számított 8 munkanapon belül óvást emelhet. (3) Az ügyész a megbízhatósági vizsgálat befejezésérõl szóló indokolt határozatot a kézhezvételét követõ 8 munkanapon belül visszaküldi az Rtv.-ben meghatározott belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szervnek.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. december 6-i ülésnapján fogadta el.

12. szám


693

9. A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása 78. § A szabálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 9. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott szabálysértés miatt nem vonható felelõsségre a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott megbízhatósági vizsgálatot folytató személy, ha a szabálysértést jogszabályban meghatározott feladata során, ügyész elõzetes jóváhagyásával követi el, feltéve, hogy a szabálysértés elkövetése bûnfelderítési érdeket szolgál.” 79. § Az Sztv. 157. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Az elkövetési érték, kár, illetve okozott vagyoni hátrány összegének megállapítása céljából érték-egybefoglalásnak van helye, ha az eljárás alá vont személy az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott ugyanolyan cselekményt több alkalommal, legfeljebb egy éven belül követte el és ezeket együttesen bírálják el. Nincs helye érték-egybefoglalásnak, ha az üzletszerû elkövetés megállapítható.”

19. Záró rendelkezések 108. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – 2011. január 1-jén lép hatályba.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

Dr. Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról* (Kivonatos közlés) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény módosítása 19. § (1) Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 50/A. § (1) bekezdésében a „70. § (2) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban, továbbá (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „71. § (1) bekezdés a)–f) pontjaiban, továbbá (3) bekezdésében” szöveg lép. (2) Hatályát veszti az Üsztv. 50/A. § (1) bekezdésében a „, valamint az ingyenes vagy kedvezményes internethasználatra” szövegrész.


694


12. szám

Átmeneti és záró rendelkezések 85. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követõ napon lép hatályba. (2) 2011. január 1-jén lép hatályba e törvény 1–3. §-a, 4. § (1)–(10) és (12)–(13) bekezdése, 5. § (1) bekezdése, 6. § (3) bekezdése, 7–8. §-a, 9. § (1)–(11) bekezdése, 10. § (1)–(4), (6)–(7), (9)–(15),(17)–(69), (71)–(78) és (80) bekezdése, 11–13. §-a, 15. §-a, 16. § (1), (5), (10)–(13) és (16) bekezdése, 17–28. §-a, 30–37. §-a, 38. § (1) bekezdése, 39–41. §-a, 42. § (1)–(6) bekezdése, 43. §-a, 45. § (1) és (3)–(5) bekezdése, 46. §-a, 47. § (1)–(3) bekezdése, 48–55. §-a, 56. § (1)–(9) és (11) bekezdése, 58–60. §-a, 63. §-a, valamint melléklete.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

Dr. Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi CLXI. törvény egyes büntetõ tárgyú törvények módosításáról*

1. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény módosítása 1. § A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 36. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az (1)–(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövetõ] „d) a szándékos bûncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése elõtt, illetõleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,”

2. § A Btk. 40. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bûncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 85. § (4) bekezdése és a 97/A. § (1) bekezdése szerinti életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik.”

3. § A Btk. 47/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése elõtt elkövetett bûncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része idõtartamáig elhalasztja.


12. szám


695

(2) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése elõtt elkövetett bûncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésbõl történõ feltételes szabadságra bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi idõpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része idõtartamáig elhalasztja.”

4. § A Btk. 48. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerõre emelkedését megelõzõen vagy azt követõen elkövetett bûncselekmény miatt a feltételes szabadság alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bûncselekmény miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot megszüntetheti.”

5. § A Btk. 52. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe lépõ szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó.”

6. § A Btk. 56. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bûncselekményt a) szakképzettséget igénylõ foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy b) foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (2) Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bûncselekményt foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el. (3) A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minõsül az is, ha az elkövetõ a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelõbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezetõ tisztségviselõje, illetve felügyelõbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó. (4) Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bûncselekmény elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a bûncselekményt elkövette.”

7. § A Btk. 62. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Azt, akit szándékos bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok gyakorlásától el kell tiltani.”

8. § A Btk. 104. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság elõzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés végrehajtását a 89. § alapján felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes.”

696


12. szám

9. § A Btk. 109. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „109. § (1) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható. (2) Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki közérdekû munka.”

10. § A Btk. 120/B. §-a és azt megelõzõ alcíme helyébe a következõ rendelkezés és alcím lép: „Az elõzetes fogvatartás és a házi õrizet beszámítása 120/B. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az elõzetes fogvatartás és a házi õrizet teljes idejét be kell számítani. (2) A beszámításnál egy napi javítóintézeti nevelésnek egy napi elõzetes fogvatartás, illetve három nap házi õrizetben töltött idõ felel meg. A beszámítás után fennmaradó házi õrizet tartamát egy napi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.”

11. § (1) A Btk. 137. § 1. pont e) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (hivatalos személy:) „e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró;” (2) A Btk. 137. § 2. pont a) alpontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (közfeladatot ellátó személy:) „a) a postai szolgáltatónál végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, a közforgalmú tömegközlekedési eszközt mûködtetõ gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végzõ más személy,” (3) A Btk. 137. § 17. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „17. erõszakos többszörös visszaesõ az a többszörös visszaesõ, aki mindhárom alkalommal személy elleni erõszakos bûncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy elleni erõszakos bûncselekmény az alkotmányos rend elleni erõszakos szervezkedés [139. § (1)–(2) bekezdés], a lázadás [140. § (1)–(2) bekezdés], a népirtás (155. §), az apartheid [157. § (1)–(3) bekezdés], a polgári lakosság elleni erõszak [158. § (1)–(2) bekezdés], a bûnös hadviselés (160. §), a hadikövet elleni erõszak (163. §), az egyéb háborús bûntett (165. §), az emberölés [166. § (1)–(3) bekezdés], az erõs felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi sértés [170. § (1)–(6) bekezdés], a kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség tagja elleni erõszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyûlésen való részvétel jogának megsértése (174/C. §), a személyi szabadság megsértése (175. §), az emberrablás [175/A. § (1)–(5) bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. §), az erõszakos közösülés (197. §), a szemérem elleni erõszak (198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. §), kényszervallatás (227. §), jogellenes fogvatartás (228. §), a hivatalos személy elleni erõszak [229. § (1)–(6) és (8) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erõszak (230. §), a hivatalos személy támogatója elleni erõszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erõszak [232. § (1)–(2) bekezdés], a terrorcselekmény [261. § (1)–(5) és (7) bekezdés], a légijármû, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármû hatalomba kerítése [262. § (1)–(3) bekezdés], az önbíráskodás [273. § (1)–(2) bekezdés], a rablás (321. §), a zsarolás (323. §), a zendülés minõsített esetei [352. § (2)–(4) bekezdés], és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erõszak (355. §),”

12. § (1) A Btk. 176/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Aki félelemkeltés céljából a) mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erõszakos vagy közveszélyt okozó büntetendõ cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy b) annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi épségét vagy egészségét sértõ vagy veszélyeztetõ esemény következik be, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

12. szám


697

(2) A Btk. 176/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Aki a zaklatást) „a) házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy volt élettársa,” [sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedõ szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.]

13. § A Btk. 222/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „222/A. § (1) Aki a minõsített adat védelmérõl szóló törvényben meghatározott korlátozott terjesztésû minõsítésû adatot a) jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja, b) jogosulatlan személy részére hozzáférhetõvé, vagy jogosult személy részére hozzáférhetetlenné teszi, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendõ. (2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztés, ha a bûncselekmény folytán a korlátozott terjesztésû minõsítésû adat jogosulatlan külföldi személy részére válik hozzáférhetõvé. (3) Aki a bûncselekményt minõsített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személyként követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ. (4) Az a minõsített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a bûncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

14. § A Btk. 245. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) az elítélt abból a célból, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát, nem tér vissza a szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével, vagy b) a terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, a házi õrizet vagy a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi.”

15. § A Btk. 263/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (E § alkalmazásában) „b) kettõs felhasználású terméken a kettõs felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenõrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott terméket” (kell érteni.)

16. § A Btk. 264. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot jogosulatlanul elõállít, megszerez, birtokol, tárol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz, vagy más módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bûntettet követ el, és öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

698


12. szám

17. § A Btk. 274. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki a) hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja, b) hamis vagy hamisított, illetõleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, c) közremûködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszûnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

18. § A Btk. 280. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

19. § A Btk. 281. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Aki) „b) védett élõ szervezet vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élõ szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,” (jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bûntettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.)

20. § A Btk. 298/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „298/A. § A gazdálkodó szervezet vezetõ állású személye, aki a) a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetérõl vagy vezetõ állású személyérõl e tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközrõl valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával, b) pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.”

21. § (1) A Btk. 324. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a rongálás kisebb kárt okoz, b) a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást falfirka elhelyezésével vagy bûnszövetségben követik el. (3) A büntetés bûntett miatt három évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a rongálás nagyobb kárt okoz, b) az elkövetõ 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelõhelyet vagy mûemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetõleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetõleg temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat,

12. szám


699

4. nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb kárt okozva rongál meg. (4) A büntetés egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztés, ha a) a rongálás jelentõs kárt okoz, b) az elkövetõ 1. kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelõhelyet vagy mûemléket, 2. vallási tisztelet tárgyát, illetõleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat, 3. temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetõleg temetõben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat semmisít meg, c) a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.” (2) A Btk. 324. §-a a következõ (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) E § alkalmazásában falfirka: festékszóróval, filctollal, vagy bármilyen más felületképzõ anyaggal létrehozott képi, grafikus, vagy szöveges felületbevonat, amely nem a vagyontárgy rendeltetésszerû használatához szükséges.” 22. § A Btk. 336/B. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „336/B. § Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat teljesítését megtagadja, bûntettet követ el, és egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.” 23. § A Btk. 355. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Aki a) az elöljáró ellen, b) a feljebbvaló, az õr vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának teljesítése közben vagy amiatt erõszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít, bûntettet követ el, és három évig, háború idején egy évtõl öt évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ.” 2. A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása 24. § A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 96. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú, vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2) bekezdés] az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.” 25. § A Be. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Szakértõként nem járhat el,) „b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, valamint ezek hozzátartozója,” 26. § A Be. a 175. §-t követõen a következõ 175/A. §-sal egészül ki: „175/A. § (1) A bûncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a feljelentést határozattal elutasítja, ha a bûncselekmény elkövetésével a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott belsõ bûnmegelõzési és bûn-

700


12. szám

felderítési feladatokat ellátó szerv tagja gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során, bûnmegelõzési, bûnfelderítési érdekbõl követte el. (2) A feljelentés nem utasítható el, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendõrségrõl szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bûncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. (3) A feljelentés elutasítása esetén a 175. § (3)–(5) bekezdését értelemszerûen alkalmazni kell.”

27. § A Be. 178/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bûncselekmény elkövetésével, e személyrõl haladéktalanul be kell szerezni a bûnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, és – ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak – a szervezett bûnözés elleni fellépés koordinációjáért felelõs közigazgatási szerv adatnyilvántartásában kezelt adatokat. Ha a bûncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy magyar állampolgár, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat is be kell szerezni.”

28. § A Be. a következõ 178/B. §-sal egészül ki: „178/B. § (1) Ha a nyomozó hatóság a 178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehetõ, hogy az ítéletnek a folyamatban lévõ eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bûncselekmény Btk. szerinti minõsítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt. (2) Az ügyész a nyomozó hatóság (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatása nyomán, vagy ha a 178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehetõ, hogy az ítéletnek a folyamatban lévõ eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bûncselekmény Btk. szerinti minõsítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul kezdeményezi az igazságügyért felelõs miniszternél a külföldi ítélet nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény szerinti elismerését. (3) Ha a gyanúsított nem magyar állampolgár, és az Európai Unió jogi aktusa vagy nemzetközi szerzõdés lehetõvé teszi az ügyész, vagy a nyomozó hatóság – az ügyész jóváhagyásával – haladéktalanul megkeresi a bûnügyi nyilvántartó szervet a gyanúsított korábbi – az állampolgársága szerinti állam bûnügyi nyilvántartást kezelõ szerve által kezelt – elítélésére vonatkozó adatok beszerzése érdekében. (4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezést megfelelõen alkalmazni kell, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész a (3) bekezdésben meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a nem magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az állampolgársága szerinti állam bûnügyi nyilvántartásában, amelynek érvényét magyar bíróság a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvényben meghatározott eljárásban még nem ismerte el, és megalapozottan feltehetõ, hogy a külföldi ítéletnek a folyamatban lévõ eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bûncselekmény Btk. szerinti minõsítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja.”

29. § A Be. 192. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „A nyomozás megszüntetése az együttmûködõ gyanúsítottal, a fedett nyomozóval és a megbízhatósági vizsgálatot végzõ személlyel szemben”

12. szám


701

30. § A Be. a 192. §-t követõen a következõ 192/A. §-sal egészül ki: „192/A. § (1) A bûncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a nyomozást határozattal megszünteti, ha a bûncselekmény elkövetésével a rendõrségrõl szóló törvényben meghatározott belsõ bûnmegelõzési és bûnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során, bûnmegelõzési, bûnfelderítési érdekbõl követte el. (2) A nyomozás nem szüntethetõ meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a rendõrségrõl szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bûncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. (3) A nyomozás megszüntetése esetén a 175. § (3)–(5) bekezdését értelemszerûen alkalmazni kell.”

31. § A Be. 200. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövetõ kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás elrendelésétõl a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül) „b) postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenõrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti, c) számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja (a továbbiakban titkos adatszerzés).”

32. § A Be. 201. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Titkos adatszerzésnek a) öt évig terjedõ vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendõ szándékos bûncselekmény, b) üzletszerûen vagy bûnszövetségben elkövetett, három évig terjedõ szabadságvesztéssel büntetendõ bûncselekmény, c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés bûncselekménye, d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a hivatali visszaélés, a bûnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedõ szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata, e) a visszaélés minõsített adattal cím alá tartozó bûncselekmények, f) az a)–e) pontban meghatározott bûncselekmény kísérlete, valamint – ha az elõkészületet a törvény büntetni rendeli – elõkészülete esetében van helye.”

33. § A Be. 217. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A vádirat tartalmazza) „f) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt,”

34. § A Be. 223. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított] „b) a szándékos bûncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a szándékos bûncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése elõtt követte el.”

702


12. szám

35. § (1) A Be. 241. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A helyi bíróságon ügyészségi titkár is képviselheti a vádat.” (2) A Be. 241. §-a a következõ (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A helyi bíróságon ügyészségi fogalmazó is képviselheti a vádat, kivéve, ha a) a bûncselekményre a törvény öt évi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a vádlottat fogva tartják, c) a vádlott – a beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú.”

36. § A Be. 266. § (1) bekezdése a következõ d) ponttal egészül ki: (A bíróság az eljárást) „d) hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. § (2) vagy (4) bekezdése alapján kezdeményezte a vádlottal szemben a külföldi ítélet nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény szerinti elismerési eljárásának lefolytatását, de az a bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejezõdött be.”

37. § A Be. 314. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Ha a védõ nincs jelen a tárgyaláson, a védõbeszédet a vádlott adhatja elõ.”

38. § A Be. 327. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A vádlott felmentése, próbára bocsátása, az eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a bíróság nem szabott ki végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztést, nem rendelt el javítóintézeti nevelést, illetõleg ha a felmentés esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az elõzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi õrizetet, a távoltartást, illetõleg az ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra helyezésérõl.”

39. § A Be. 354. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki) „e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,”

40. § A Be. 460. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelezõ. A fiatalkorúak elleni büntetõeljárásban ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti.”

41. § A Be. 488. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „488. § A tárgyaláson a katonai ügyész részvétele kötelezõ. A katonai büntetõeljárásban ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti.”

12. szám


703

42. § A Be. 522. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A tárgyaláson a védõ részvétele kötelezõ.”

43. § A Be. 530. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A vádlott távollétében tartott tárgyaláson a védõ részvétele kötelezõ.”

44. § A Be. 544. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévõ vádlottal szemben tárgyalás mellõzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekû munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, jármûvezetéstõl eltiltást, kiutasítást – katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is –, továbbá intézkedésként próbára bocsátást, megrovást alkalmaz a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendõ bûncselekmény esetén, ha a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a közérdekû munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a jármûvezetéstõl eltiltást, a kiutasítást, a kitiltást – katonával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést és a várakozási idõ meghosszabbítását is – vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetõvé teszi, b) a tényállás egyszerû, c) a vádlott a bûncselekmény elkövetését beismerte, és d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhetõ.”

45. § A Be. 547. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha a tárgyalás mellõzését az ügyész indítványozta, a végzést bírósági titkár is meghozhatja.”

46. § A Be. 548. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) Ha a tárgyalás mellõzését az ügyész indítványozta, az ügyész nem kérheti a tárgyalás tartását azon az alapon, hogy a bíróság az 544. § (1) bekezdése alapján jár el.”

47. § A Be. 550. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A tárgyalást kérõ személynek a tárgyaláson való részvétele kötelezõ. Ha a tárgyaláson nem jelenik meg, és magát alapos okkal, elõzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi rendelkezés az ügyészre nem vonatkozik.”

48. § (1) A Be. 572. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „Próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése és utólagos rendelkezés a próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztésrõl”

704


12. szám

(2) A Be. 572. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A bíróság a próbaidõre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az ügyész indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha a) az elkövetõt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bûncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § b) pont], és az újabb bûncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett, b) az elítéltet a próbaidõ alatt elkövetett bûncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § c) pont], és az újabb bûncselekmény miatt eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett, c) az elkövetõ a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte.”

49. § A Be. 583. §-a a következõ (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A terheltet kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejérõl, és a határidõ kezdõ idõpontjáról a nyomozást megszüntetõ határozat, a felmentõ ítélet, a megszüntetõ végzés, illetve a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat közlésével egyidejûleg tájékoztatni kell.”

50. § A Be. 587. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. Más büntetés végrehajtása iránt nem lehet intézkedni.”

51. § A Be. 604. § (4) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap) „c) a rendészetért felelõs miniszter, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bûnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyûjtés és feldolgozás részletes szabályait” (rendeletben megállapítsa.)

3. A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet módosítása 52. § (1) A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet (a továbbiakban: Bv. tvr.) 70. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott foglalkozástól eltiltás, jármûvezetéstõl eltiltás, kiutasítás, közügyektõl eltiltás és kitiltás tartamába be kell számítani a következõ idõket is: a) az ítélet jogerõre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt idõt, b) a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát, c) a feltételes szabadságon töltött idõt, ha a bíróság azt nem szüntette meg.” (2) A Bv. tvr. 70. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A foglalkozástól eltiltás és a jármûvezetéstõl eltiltás büntetések, valamint a közügyektõl eltiltás és a kitiltás mellékbüntetések végrehajtását a rendõrség ellenõrzi.”

12. szám


705

4. A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet módosítása

53. § A Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejû rendelet 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: (A Btk. 282–283. §-ában szereplõ „elõállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz” és „kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik” elkövetési magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségû, ha) „a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma LSD esetén a 0,001 gramm, pszilocibin esetén a 0,1 gramm, pszilocin esetén a 0,2 gramm, amfetamin és metamfetamin esetén a 0,5 gramm, dihidrokodein esetén a 0,8 gramm, heroin esetén a 0,6 gramm, morfin esetén a 0,9 gramm, ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-1-PEA, mCPP, metadon és petidin esetén az 1 gramm, kokain esetén a 2 gramm, BZP esetén a 3 gramm” (mennyiséget nem haladja meg,)

5. A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása 54. § A nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjtv.) 46. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelõs miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi bíróság ítélete érvényének elismerésére, illetve annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a Fõvárosi Bíróságnak van hatásköre és illetékessége. (2) Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletrõl szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés beálltának idejéig meg kell indítani. (3) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.”

55. § Az Nbjtv. 48. § (6) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkezõ külföldi bíróság felfüggesztette (a továbbiakban: külföldi bíróság által kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés), a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a szabadságvesztés végrehajtását a Btk. alapján részben felfüggesztette volna. A szabadságvesztés végrehajtandó és felfüggesztett része, valamint a próbaidõ tartamára a külföldi bíróság ítéletében meghatározott tartamok az irányadók. Ebben az esetben a Btk. 90. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott tartamok nem alkalmazhatók.”

706


12. szám

56. § Az Nbjtv. 49. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelõs miniszterhez történõ érkezésekor az elítéltnek legalább egy év letöltendõ büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan idõre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgár. (2) Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre elítélt magyar állampolgárt, illetõleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása elõtt Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult.”

6. A bûnügyi nyilvántartási rendszerrõl, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bûnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

57. § A bûnügyi nyilvántartási rendszerrõl, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bûnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen elõéletû személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bûncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén, a) ha a büntetés határozott tartamú, aa) öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig, ab) öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig, vagy b) életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követõ tizenkét évig kell nyilvántartani. (2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen elõéletû személyek nyilvántartásába felvett adatokat szándékos bûncselekmény miatt kiszabott közérdekû munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, jármûvezetéstõl eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig kell nyilvántartani.”

58. § A Bnytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen elõéletû személyek nyilvántartásába felvett adatokat gondatlan bûncselekmény miatt kiszabott közérdekû munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, jármûvezetéstõl eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig kell nyilvántartani.”

59. § A Bnytv. 31. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „31. § Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplõ adatok kezelésének célja az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bûnösséget megállapító jogerõs ítéletekben (a továbbiakban: tagállami ítélet) foglalt adatoknak: a) tagállamok közötti – az Európai Unió tagállamaival folytatott bûnügyi együttmûködés keretében folytatott – kölcsönös cseréjének elõsegítése, b) az elítélttel szemben más bûncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott büntetõeljárásban való figyelembevétele.”

12. szám


707

60. § A Bnytv. a 33. §-t követõen a következõ 33/A. §-sal egészül ki: „33/A. § (1) A bûnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történõ adattovábbítást megelõzõen – a változások nyomon követése céljából – elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal. (2) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bûnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bûnügyi nyilvántartó szerv – ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot – a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére, b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelõ nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelõ központi adatkezelõ szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát. (3) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bûnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bûnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértõi nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából. (4) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bûnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet.”

61. § A Bnytv. 37. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „37. § A daktiloszkópiai nyilvántartás célja a) a bûncselekmény helyszínén és a bûncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat alapján a bûncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható, b) a bûncselekményt elkövetõ, c) a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen személyazonosságú elhunyt, d) a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendõrségi fogdába befogadás során a befogadott, e) a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, valamint f) a 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság által elítélt személy azonosítása.”

62. § A Bnytv. a 76. §-t követõen a következõ V/A. Fejezettel egészül ki: „V/A. FEJEZET ADATTOVÁBBÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK NYILVÁNTARTÁSÁBÓL 76/A. § A bûnügyi nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság megkeresése alapján továbbítja az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának adatállományából arra a magyar állampolgárságú, bûncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet érvényét magyar bíróság a nemzetközi bûnügyi jogsegélyrõl szóló törvény szerinti eljárásban még nem ismerte el.”

708


12. szám

63. § A Bnytv. 82. § (5) bekezdése a következõ c) ponttal egészül ki: [A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre] „c) a bûnügyi nyilvántartó szerv a 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, külföldi bíróság által elítélt személy személyazonosságának megállapítása” (céljából jogosult.)

7. A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény módosítása 64. § (1) A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 9/A. §-át megelõzõ alcím helyébe a következõ alcím lép: „Titkos információgyûjtés” (2) Az Ütv. 9/A. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „9/A. § (1) Az ügyészségi nyomozás [az 5. § (2) bekezdésének e) pontja, a 7. § (2) bekezdésének f) pontja] és az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bûncselekmény [a büntetõeljárásról szóló 1998. évi. XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. §] nyomozása során bûncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövetõ kilétének megállapítása, az elkövetõ elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából az ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó – az e törvényben foglalt eltérésekkel – bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtést végezhet az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyûjtés körében a rendõrség számára állapít meg jogokat, ott az ügyészségi nyomozást végzõ ügyészi szervet kell érteni. (2) Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elõ, az engedélyezés jogkörét a felettes ügyész gyakorolja. (3) Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés elvégzésére a felettes ügyész – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – bármely titkos információgyûjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot megkeresheti. (4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett bûncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyûjtést kezd, e tényrõl tájékoztatja azon szolgálat fõigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos információgyûjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.”

65. § Az Ütv. a 9/A. §-t követõen a következõ 9/B–D. §-sal egészül ki: „9/B. § (1) Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bûncselekmény (Be. 29. §) elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövetõ kilétének megállapítása, az elkövetõ elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából a nyomozó ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó – az e törvényben foglalt eltérésekkel – titokban információt gyûjthet az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyûjtés körében a rendõrség számára állapít meg jogokat, ott a nyomozó ügyészséget kell érteni. (2) Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés keretében végzett cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elõ, az engedélyezés jogkörét a nyomozó ügyészség vezetõje gyakorolja. (3) A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtés elvégzésére a nyomozó ügyészség vezetõje – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – bármely titkos információgyûjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot megkeresheti. (4) Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját érintõen az ügyész titkos információgyûjtést kezd, e tényrõl tájékoztatja azon szolgálat fõigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos információgyûjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.

12. szám


709

9/C. § (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyûjtés körében a különleges eszköz alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ nyomozó ügyészség vezetõje terjeszti elõ. (2) A kérelemnek tartalmaznia kell a) a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetõleg az azonosításra alkalmas – rendelkezésre álló – adatot, b) az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését, c) az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva, d) az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást. (3) A különleges eszköz alkalmazását az engedélyt kérõ nyomozó ügyészség székhelye szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fõvárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a továbbiakban: bíró) engedélyezi. (4) A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt elutasítja. (5) A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetõleg – a 9/C. § (2) bekezdése szerinti kérelemre – 90 nappal ismételten meghosszabbíthatja. (6) Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bûnüldözés eredményességéhez fûzõdõ érdeket, a nyomozó ügyészség vezetõje elrendelheti a titkos kutatást, illetõleg 72 óra idõtartamra a különleges eszköz alkalmazását (sürgõsségi elrendelés). (7) A sürgõsségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejûleg be kell nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgõsségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye. (8) A nyomozó ügyészség vezetõje haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz alkalmazásának megszüntetését, ha a) az engedélyben meghatározott célját elérte, b) az engedélyben megállapított határidõ lejárt, c) nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény, d) a sürgõsséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte. (9) A (8) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített információt haladéktalanul meg kell semmisíteni. (10) A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követõ 8 napon belül meg kell semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben nem érintett személy adatait. 9/D. § (1) A titkos információgyûjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait a legfõbb ügyész állapítja meg. (2) Az ügyészségi nyomozás során – ideértve az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bûncselekmények nyomozását is – a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre a büntetõeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.” 66. § Az Ütv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A helyi bíróságon – törvényben meghatározott esetben – ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár is képviselheti a vádat.” 8. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása 67. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. §-a a következõ z) ponttal egészül ki: „z) ártalmatlanítás (végleges elhelyezés): nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztetõ hatásának a kizárása, a környezet elemeitõl történõ elszigeteléssel.” 9. Záró rendelkezések 68. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2011. január 1-jén lép hatályba. (2) A 64–65. §, valamint a (6) bekezdés g) és h) pontja 2011. január 2-án lép hatályba.

710


12. szám

(3) Az 59–61. és a 63. §, valamint a (7) bekezdés 2011. április 1-jén lép hatályba. (4) A 27–28., a 36., az 54. és a 62. § 2011. július 1-jén lép hatályba. (5) A Btk. a) 42. § (2) bekezdés b) pont 2. alpontjában a „321. § (3)–(4)” szövegrész helyébe a „321. § (3)–(5)” szöveg, b) 85. § (4) bekezdésében a „meghaladja” szövegrész helyébe a „meghaladná” szöveg, c) 102. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzbüntetés” szövegrész helyébe a „pénzbüntetés,” szöveg, d) 147. § (2) bekezdésében a „Szigorúan titkos!” szövegrész helyébe a „szigorúan titkos” szöveg, e) 192. § (1) bekezdésében a „kapcsolatra lép” szövegrész helyébe a „kapcsolatot létesít” szöveg, a „lép bejegyzett élettársi kapcsolatra” szövegrész helyébe a „létesít bejegyzett élettársi kapcsolatot” szöveg, és f) 261/A. § (1) bekezdésében az „Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke” szövegrész helyébe az „Európai Unió Mûködésérõl szóló Szerzõdés 75. cikke” szöveg lép. (6) A Be. a) 29. § f) pontjában az „V. Cím” szövegrész helyébe a „VI. Cím” szöveg, b) 70/D. § (1) bekezdésében az „az államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minõsített adatot” szöveg, c) 70/D. § (3) bekezdés elsõ mondatában az „az államtitkot, a szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a minõsített adatot” szöveg, d) 74/A. § (3) bekezdésében a „ha a” szövegrész helyébe a „ha az a” szöveg, e) 416. § (1) bekezdés b) pontjában a „90. §-ában” szövegrész helyébe a „91. § (1) bekezdésében” szöveg, f) 595. § (4) bekezdésében az „a a” szövegrész helyébe az „a” szöveg, g) 604. § (2) bekezdés m) pontjában az „és az adópolitikáért felelõs miniszter” szövegrész helyébe az „és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter” szöveg, és h) 604. § (3) bekezdésében az „illetõleg az adópolitikáért felelõs miniszter,” szövegrész helyébe az „illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszter,” szöveg lép. (7) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdésében az „a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek” szövegrész helyébe az „a bûnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek” szöveg lép. (8) Hatályát veszti a Btk. a) 68. § (1) bekezdésében a „részben vagy egészben” szövegrész, b) 70. § (2) bekezdésében az „a 4. pontjában megjelölt intézkedés büntetés mellett,” szövegrész, c) 137. § 2. pont n) alpontja, d) 222. § (4) bekezdésében a „közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel,” szövegrész, és e) 258/F. §-ában a „, közérdekû munkával vagy pénzbüntetéssel” szövegrész. (9) Hatályát veszti a Be. a) 204. § (1) bekezdésében az „a” szövegrész, b) XIII. Fejezet IV. Címe, c) 364. § (3) bekezdése, d) 596. § (3) bekezdésében a „végrehajtandó” szövegrész, és e) 604. § (2) bekezdés q) pontja. (10) Hatályát veszti a) a Bv. tvr. 33. § (3) bekezdés c) pontja, b) a Bnytv. 80. § (2) bekezdésében az „a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt” szövegrész.

69. § E törvény a) 16., 18–19. és 67. §-a a környezet büntetõjog általi védelmérõl szóló 2008/99/EK irányelv, b) 27–28., 36., 54., és 59–63. §-a, valamint 68. § (7) bekezdése az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetõeljárásban való figyelembevételérõl szóló 2008/675/IB kerethatározat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. Dr. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke

12. szám


711

HATÁROZATOK Az Országgyûlés 119/2010. (XII. 7.) OGY határozata a legfõbb ügyész megválasztásáról* 1. Az Országgyûlés az Alkotmány 52. §-ának (1) bekezdése alapján dr. Polt Pétert 2010. december 14. napjától legfõbb ügyésszé megválasztja. 2. E határozat elfogadásakor lép hatályba. Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke

Erdõs Norbert s. k.,

Szilágyi Péter s. k.,

az Országgyûlés jegyzõje

az Országgyûlés jegyzõje

A köztársasági elnök 299/2010. (XII. 11.) KE határozata legfõbb ügyész helyettes megbízása alóli felmentésrõl Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 21. § (2) bekezdése alapján, a legfõbb ügyész javaslatára dr. Bonomi Nóra Katalin legfõbb ügyész helyettest 2010. december 14-ei hatállyal e megbízatása alól felmentem. Budapest, 2010. december 10. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök

KEH ügyszám: IV-8/05488/2010.

A köztársasági elnök 302/2010. (XII. 16.) KE határozata legfõbb ügyész helyettesének kinevezésérõl Az Alkotmány 52. § (1) bekezdés, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 14. § (3) bekezdése alapján, a legfõbb ügyész javaslatára dr. Varga Zs. Andrást a legfõbb ügyész helyettesévé 2010. december 15-ei hatállyal, határozatlan idõre kinevezem. Budapest, 2010. december 15. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök

KEH ügyszám: IV-8/05611/2010.

* A határozatot az Országgyûlés a 2010. december 6-i ülésnapján fogadta el.

712


12. szám

UTASÍTÁSOK A legfõbb ügyész 13/2010. (ÜK. 12.) LÜ utasítása az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás módosításáról

Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény 110. §-ában foglalt felhatalmazás alapján – az ügyészségi munkavállalói érdekképviseleti szervezetek és az Ügyészségi Alkalmazottak Országos Tanácsa egyetértésével – a következõ utasítást adom ki:

1. § Az ügyészségi alkalmazottak egyes költségtérítéseirõl és juttatásairól szóló 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 29. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „29. § (1) A kiküldetést teljesítõ ügyészségi alkalmazott részére – megkezdett naptári naponként – a központi államigazgatási szervek állományába tartozó személyek ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának megállapítása alapjául szolgáló összeggel azonos mértékû napidíj jár. (2) Nem illeti meg napidíj azt a kiküldöttet, aki 4 óránál rövidebb idõt tölt külföldön, illetve a külszolgálata szerinti államon kívül. A 4 óránál hosszabb, de 8 óránál rövidebb külföldi kiküldetést teljesítõ személy a napidíj felére jogosult. (3) Ha az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítõ személy a kiküldetés idõtartama alatt díjtalan ebédben, illetve vacsorában részesül, az adott naptári napra járó napidíját étkezésenként 30%-kal csökkenteni kell. Nem illeti meg napidíj azt a kiküldöttet, aki a fogadó szervtõl az élelmezésen kívül napidíjban, ösztöndíjban vagy hasonló juttatásban részesül. (4) A kiküldött a hazatérést követõ három munkanapon belül a 2/a. számú melléklet szerinti elszámolásban írásban köteles nyilatkozni az indulási, érkezési és határátlépési adatokról, valamint a fogadó szerv (személy) által térítésmentesen biztosított juttatásokról (pl. szállás, étkezés, napidíj). (5) A napidíj összege után az ideiglenes külföldi kiküldetést teljesítõ személyt a hatályos jogszabályoknak megfelelõen terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség.”

2. § Az Ut. az utasítás melléklete szerinti 2/a. számú melléklettel egészül ki.

3. § (1) Ez az utasítás 2011. január 1. napján lép hatályba, egyidejûleg az Ut. 40. §-ának (3) bekezdése hatályát veszti. (2) Ez az utasítás 2011. január 2. napján hatályát veszti.

Dr. Kovács Tamás s. k., legfõbb ügyész

12. szám


713

Melléklet a 13/2010. (ÜK. 12.) LÜ utasításhoz „2/a. számú melléklet a 8/1996. (ÜK. 7.) LÜ utasításhoz Külföldi kiküldetés elszámolása A kiküldött neve A kiküldetés helye Az országhatár átlépésének idõpontja ### Ki/Belépés

év

hó

nap

óra

perc

A kiutazás napján külföldön töltött idõ (óra/perc)

Indulás Visszaérkezés Térítésmentesen biztosított étkezések Hónap

Nap

Reggeli

Kérjük jelölje X-szel a kapott ellátást! Ebéd

Vacsora

Egyéb, a fogadó szerv (személy) által térítésmentesen biztosított juttatások: Juttatás megnevezése

A juttatás bizonylatának megnevezése

Ha pénzben kifejezhetõ pénzneme

összege

A kiküldetés során felmerült költségek A kiadás megnevezése

A kiadás bizonylatának megnevezése

Dátum: ………………………………………………

A kiadás pénzneme

összege

a kiküldött aláírása

### Repülõgéppel történt kiküldetés esetén a határátlépés idõpontja a menetrend szerinti indulás idõpontját egy órával megelõzõ, illetve a tényleges megérkezést egy órával követõ idõpont.”

714


12. szám

KÖRLEVELEK 3/2010. (ÜK. 12.) LÜ h. körlevél az ügyészségi fogalmazók vádképviseleti tevékenységének egyes kérdéseirõl Az egyes büntetõ tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CLXI. törvény 35. §-ának (2) bekezdése a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 241. §-át az alábbi (3) bekezdéssel egészítette ki: „(3) A helyi bíróságon ügyészségi fogalmazó is képviselheti a vádat, kivéve, ha a) a bûncselekményre a törvény öt évi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a vádlottat fogva tartják, c) a vádlott – beszámítási képességre tekintet nélkül – kóros elmeállapotú.” Ezért a Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló, 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 4. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján a következõ körlevelet adom ki: 1. A helyi ügyészség tárgyalási vádképviselet elosztásáról rendelkezõ vezetõ (vezetõ-helyettes) ügyésze – akadályoztatása esetén a jogkörében eljáró ügyész – (a továbbiakban: helyi ügyészség vezetõ ügyésze) az ügyészségi fogalmazót a Be. 241. §-ának (3) bekezdése alapján vádképviselet ellátására – kivételesen – csak akkor jelölheti ki, ha – az ügyben a vádképviselet ellátásával ügyészt, vagy ügyészségi titkárt nem tud megbízni, – meggyõzõdött arról, hogy az ügyészségi fogalmazó rendelkezik a vádképviselet ellátásához szükséges büntetõ anyagi és eljárásjogi ismeretekkel, a bûnügy bizonyítási anyagát, valamint a képviselendõ jogi álláspontot kellõ részletességgel ismeri, – az ügyészségi fogalmazót az ügy tárgyalása elõtt kellõen felkészítette a bizonyítással, a terhelt/ek/ büntetõjogi felelõsségének megállapításával, a bûncselekmény/ek/ jogi minõsítésével, valamint az alkalmazandó joghátránnyal és egyéb indítványokkal összefüggõ kérdésekben. 2. A fõügyész a helyi ügyészség vezetõ ügyészének kérésére biztosítja, hogy a más szakterületen joggyakorlatot folytató ügyészségi fogalmazó vádképviseletet láthasson el. 3. A körlevél rendelkezéseit 2011. január 1. napjától kell alkalmazni. Dr. Belovics Ervin s. k., legfõbb ügyész helyettes

10/2010. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél a személyügyi és továbbképzési ügyvitel rendjérõl szóló 10/2008. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél módosításáról Az ügyészi szervezet iratkezelési szabályzatának bevezetésérõl szóló 6/1998. (ÜK. 1999/1.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 2. §-ának (1) bekezdésében adott felhatalmazás alapján a következõ körlevelet adjuk ki: 1. pont A személyügyi és továbbképzési ügyvitel rendjérõl szóló 10/2008. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél (a továbbiakban: körlevél) 14–17. pontja és a 14. pontot megelõzõ cím helyébe a következõ rendelkezés lép: „Számítástechnikai alapú ügyvitel és nyilvántartás 14. pont Az ügyészi szervezetben – központi és területi szinten egyaránt – számítógépen történik a személyi, munkaügyi és továbbképzési ügykezelés, valamint a nyilvántartási adatok rögzítése. A nyilvántartható adatok körét az ügyészségi szol-

12. szám


715

gálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 3. számú melléklete, az ügyek iktatására, az intézkedések kivezetésére, az adatok rögzítésére, módosítására, karbantartására, továbbítására vonatkozó részletes szabályokat pedig a Felhasználói Kézikönyv tartalmazza. 15. pont a) A személyügyi és továbbképzési munkában az ügykezelés és a nyilvántartás alapja az azonosítást biztosító iktatószám, az ügyviteli nyilvántartási sorszám. Ez a kinevezési okiraton lévõ ötjegyû arab szám. Az ügyviteli nyilvántartási sorszámot a Legfõbb Ügyészség Gazdasági Fõigazgatósága vezeti és új alkalmazás esetén szóbeli kérésre közli a személyügyi nyilvántartóval. b) Az ügyviteli nyilvántartási sorszám nem változik, amennyiben az ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonya megszûnik, majd újra keletkezik. Ilyen esetben a korábbi szám szolgál azonosításra. 16. pont A személyügyi és továbbképzési nyilvántartás a Legfõbb Ügyészségen, a fellebbviteli fõügyészségeken, a fõügyészségeken és az OKRI-ban összekapcsolt rendszerként, eltérõ hozzáférési jogosultságokkal mûködik. Az OKRI-ban, a fellebbviteli fõügyészségeken, valamint a fõügyészségeken az ott, illetõleg a fõügyészség esetében az alárendelt helyi ügyészségeken szolgálatot teljesítõ ügyészségi alkalmazottak adatainak rögzítése történik. A LÜ Iroda ezen túl valamennyi ügyészségi alkalmazott esetében – a Felhasználói Kézikönyvben részletezett módon – rögzíti a Legfõbb Ügyészségen rendelkezésre álló, illetve keletkezett adatokat. 17. pont Az adatokhoz tartozó kódok módosítására kizárólag a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály vezetõje jogosult.”

2. pont

A körlevél a 18–21. pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: „A munkaügyi iratok kezelése A munkaügyi iratgyûjtõ 18. pont Az ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett valamennyi iratot – a számítógépes bázisú nyilvántartó rendszerben történõ iktatást követõen – az ügyészségi alkalmazott munkaügyi iratgyûjtõjében (52. r.sz. nyomtatvány) kell elhelyezni. Ha valamely irat több ügyészségi alkalmazottra vonatkozik, azt az érintettek számának megfelelõ példányban lemásolva kell a munkaügyi iratgyûjtõben elhelyezni. A munkaügyi iratgyûjtõ azonosítására az ügyészségi alkalmazott ügyviteli nyilvántartási sorszáma és neve szolgál. A munkaügyi iratgyûjtõn további adatok feltüntetése (iktatás) nem kötelezõ. 19. pont A kezdõiratokat érkezésük sorrendjében, 501-tõl emelkedõ sorszámmal kell ellátni. Ez a sorszám az ügyviteli nyilvántartási sorszámnak az alszámát képezi. Az egyes ügyek utóiratait a, b, c stb. betûjelzéssel kell ellátni. A mellékletek annak az iratnak a sorszámát, illetve betûjelét kapják, amelyhez tartoznak. 20. pont Az ezzel megbízott ügyészségi alkalmazott az érkezés tárgyát vezetõi utasításra, az érdemi befejezés keltét a kiadmányozás keltének megfelelõen, az ügy érdemi befejezését pedig az ügy elõadójának rendelkezése alapján vezeti be a számítógépes nyilvántartásba.

716


12. szám

21. pont Az intézkedés (elintézés), illetve határozat mindig annak az iratnak a sorszámát, illetve betûjelét kapja, amelyikre vonatkozik. Ha az ügyészség egy sorszám, illetve betûjel alatt több intézkedést tesz, az egyes intézkedéseket azonos sorszám, illetve betûjel alatt egymás után következõ római számokkal is meg kell jelölni.”

3. pont Ezt a körlevelet 2011. január 1. napjától kell alkalmazni azzal, hogy az ügyészségi alkalmazott szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett iratokat 2010. december 1-jétõl kell 501-tõl kezdõdõ emelkedõ sorszámmal iktatni.

4. pont A körlevelet a közzétételét követõ hónap második napján visszavonjuk. Dr. Miks Antal s. k.,

Dr. Nagy Tibor s. k.,

fõosztályvezetõ ügyész


11/2010. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél a Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetésérõl szóló 9/2007. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél módosításáról

A Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetésérõl szóló 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 3. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a Legfõbb Ügyészség Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályának vezetõjével egyetértésben – a következõ körlevelet adjuk ki: 1. pont A Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetésérõl szóló 9/2007. (ÜK. 12.) együttes fõov. körlevél 1-2. számú melléklete helyébe e körlevél 1-2. számú melléklete 1 lép. 2. pont (1) Ezt a körlevelet a közzététel napjától kell alkalmazni. (2) A körlevelet a közzétételét követõ hónap utolsó napjával visszavonjuk.

1

Dr. Bánhegyi Gábor dandártábornok s. k.,

Nagy Tibor s. k.,



A mellékleteket az érintettek közvetlenül kapják meg.

12. szám


717

SZEMÉLYI HÍREK Elismerés A legfõbb ügyész Jurij Jurijovics Benca ny. Kárpátalja megyei fõügyésznek EGYÜTTMÛKÖDÉSÉRT emlékérmet adományozott.

Legfõbb ügyész helyettesi tisztség betöltésének megszûnése, áthelyezés Dr. Bonomi Nóra Katalin legfõbb ügyész helyettest a köztársasági elnök 2010. december 14-ei hatállyal megbízatása alól felmentette, a legfõbb ügyész 2010. december 15. napjával áthelyezte a Legfõbb Ügyészség Magánjogi Fõosztálya Kötelmi Jogi, Foglalkoztatási Jogi és Alapítványi Ügyek Osztályára, osztályvezetõ ügyészi munkakörbe.

Kirendelés és megbízás A legfõbb ügyész kirendelte Dr. Varga Zs. András címzetes legfõbb ügyészségi fõtanácsos, legfõbb ügyészségi ügyészt a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára és ezzel egyidejûleg – további intézkedésig – megbízta a fõosztályvezetõ ügyészi feladatok ellátásával. A legfõbb ügyész a megbízást Dr. Varga Zs. András legfõbb ügyész helyettessé kinevezését követõen is fenntartotta.

Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Varga Árpád címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Jász-Nagykun-Szolnok megyei fõügyészhelyettest – szolgálati helyén – fõügyésszé; dr. Kalmár Gyula Heves megyei fõügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – fõügyészhelyettessé; dr. Szinay István legfõbb ügyészségi csoportvezetõ ügyészt biztonsági vezetõnek; dr. Kapta Károly Attila nyíregyházi nyomozó ügyészségi ügyészt – szolgálati helyén – vezetõ ügyésszé; dr. Hegedûs Mónika Henriett mb. kecskeméti nyomozó ügyészségi vezetõhelyettes ügyészt – szolgálati helyén – vezetõhelyettes ügyésszé; Steigler Lászlóné dr. Rédei Rita Bács-Kiskun megyei fõügyészségi ügyészt és dr. Soós Mihály mb. kecskeméti városi ügyészségi csoportvezetõ ügyészt – szolgálati helyükön – csoportvezetõ ügyésszé;

718


12. szám

dr. Balogh Ildikó budapesti II. és III., dr. Beréti Judit Andrea budapesti VIII., dr. Bertháné dr. Szlatiniai Zsuzsanna és dr. Szécsi Mária Katalin budapesti XVIII. és XIX., dr. Kökényesi Csilla és dr. Szamosi Ferenc budapesti X. és XVII., dr. Kissné dr. Horváth Dóra Kata budapesti I. és XII., dr. Puchard Tamás budapesti VI. és VII., dr. Rab Ferenc Levente budapesti XIV. és XVI., dr. Széll Beatrix budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi titkárokat – változó szolgálati helyre –, Görgõyné dr. Vörös Tünde pécsi, dr. Szuhár Dániel szigetvári, Visnyeiné dr. Szabó Adrienn mohácsi, dr. Beregi Anita gyulai, dr. Havrán Ákos békéscsabai, dr. Bartos Krisztina mezõkövesdi, dr. Polányi Péter miskolci, dr. Rózsa Judit szerencsi, dr. Ambruzs Róbert és dr. Fricska Mónika szegedi, dr. Molnár Edina szentesi, Körmöcziné dr. Németh Katalin székesfehérvári, dr. Tóth Attila soproni, dr. Lõrincz Andrea és dr. Rábai Beáta debreceni városi ügyészségi, dr. Bereczki Zoltán Tamás, dr. Fialka Orsolya, dr. Geszti Mariann, dr. Ragasits Aliz, dr. Szép Viktor és dr. Welhammer Zsolt Ákos budakörnyéki ügyészségi, dr. Gyõri Adrienn Judit váci, dr. Hajdú Zoltán és dr. Somogyi Dóra szentendrei, dr. Tóth Péter gödöllõi, dr. Németh Tibor fonyódi, dr. Somogyi Katalin Éva siófoki, dr. Teveli Alíz kaposvári, dr. Bencsik Tamás és dr. Erdõsi Dóra szekszárdi, dr. Füzesséry Anita veszprémi, Horváthné dr. Hári Edit és dr. Nagy András zalaegerszegi városi ügyészségi, dr. Czakó Mónika és dr. Ratatics Zsuzsanna pestvidéki nyomozó ügyészségi titkárokat – szolgálati helyükön –, dr. Kovács Mihály szombathelyi városi ügyészségi titkárt a Szombathelyi és a Sárvári Városi Ügyészségre – változó szolgálati helyre –, dr. Varga Dánielt a Pápai Városi Ügyészséghez ügyésszé; Solt Ágnest az Országos Kriminológiai Intézet tudományos segédmunkatársát tudományos munkatárssá.

12. szám


719

Kinevezés és megbízás A legfõbb ügyész kinevezte dr. Eperjes Krisztiánt a Legfõbb Ügyészség Kabinetirodájába ügyészségi ügyintézõvé és ezzel egyidejûleg megbízta az osztályvezetõi feladatok ellátásával.

Áthelyezés, kinevezés A legfõbb ügyész dr. Telepóczki Csaba Hajdú-Bihar megyei fõügyészségi titkárt áthelyezte a Debreceni Városi Ügyészséghez, és egyidejûleg kinevezte ügyésszé.

Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Majoros Gábor Komárom-Esztergom megyei fõügyészségi ügyészt a Gyõri Fellebviteli Fõügyészséghez, dr. Márk György gyulai városi vezetõhelyettes ügyészt a Békés Megyei Fõügyészséghez, dr. Kerényi Krisztina Júlia budapesti II. és III., dr. Vizi Erika Katalin budapesti XX., XXI. és XXIII. kerületi ügyészségi ügyészeket a Fõvárosi Fõügyészséghez, dr. Tóth András budakörnyéki ügyészségi ügyészt a Pest Megyei Fõügyészséghez, dr. Bálintné dr. Dobos Katalin budapesti IV. és XV. kerületi ügyészségi ügyészt a Gödöllõi Városi Ügyészséghez, dr. Monostori-Nagy Helga budapesti nyomozó ügyészségi ügyészt a Kiskunhalasi Városi Ügyészséghez, dr. Ujvári Edit szentendrei városi ügyészségi ügyészt a Körmendi Városi Ügyészséghez, Vántusné dr. Ráduly Erzsébet Katalin fõvárosi fõügyészségi ügyészt és dr. Pólya-Szmetena Éva szolnoki városi ügyészségi fogalmazót a Dunakeszi Városi Ügyészséghez. A Vas megyei fõügyész áthelyezte dr. Ferenczy Katalin körmendi városi ügyészségi ügyészt a Szombathelyi Városi Ügyészséghez.

Megbízások A legfõbb ügyész megbízta dr. Radnóti Istvánné dr. Lékó Eszter legfõbb ügyészségi tanácsos, legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészt a Legfõbb Ügyészség Büntetõbírósági Ügyek Fõosztálya fõosztályvezetõ ügyészi; dr. Huszágh Andrea gyulai városi ügyészségi ügyészt és dr. Sirok Katalin címzetes fõügyészségi ügyész, kalocsai városi ügyészségi ügyészt – szolgálati helyükön – a vezetõhelyettes ügyész feladatának ellátásával.

720


12. szám

Kirendelések A legfõbb ügyész kirendelte dr. Bodony István legfõbb ügyészségi ügyészt, dr. Ibolya Tibor Béla budapesti IV. és XV. kerületi vezetõ ügyészt és dr. Nagy Réka fõvárosi fõügyészségi ügyészt a Kabinetirodára, dr. Kontrát Richárd budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi, dr. Stecbauer Róbert Loránd budapesti törvényességi felügyeleti ügyészségi ügyészt a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályra legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe.

Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt, illetve megszûnik dr. Kovács Tamás legfõbb ügyésznek 2010. december 13. napjával, dr. Miks Antal legfõbb ügyészségi fõosztályvezetõ ügyésznek 2011. augusztus 9. napjával, dr. Birtalan Örkény Pest megyei fõügyésznek 2011. június 30. napjával, dr. Kovács András címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fõügyésznek 2011. június 30. napjával, dr. Dávid Tamás legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyésznek 2011. április 10. napjával, dr. Borbély Zoltán legfõbb ügyészségi csoportvezetõ ügyésznek 2010. december 13. napjával, dr. Papp László Antal fõügyészségi tanácsos, címzetes fõügyészségi ügyész, sátoraljaújhelyi városi vezetõ ügyésznek 2010. december 14. napjával, dr. Ágó Ildikó fõvárosi fõügyészségi ügyésznek 2010. december 15. napjával, dr. Lukács Róza fõvárosi fõügyészségi ügyésznek 2011. január 2. napjával, Osváthné dr. Bónizs Krisztina nyíregyházi városi ügyészségi fogalmazónak 2010. december 15. napjával, Csomor Jenõ legfõbb ügyészségi gépjármûvezetõnek 2011. február 14. napjával, Dani Jánosné legfõbb ügyészségi tisztviselõnek 2011. június 30. napjával, Sramek Béláné legfõbb ügyészségi írnoknak 2011. június 30. napjával.

Halálozás Dr. Tóthegyi Józsefné ny. legfõbb ügyészségi irodatiszt 2010. november 2. napján életének 84. évében elhunyt. Az ügyészi szervezet saját halottjaként temettette el.

Igazolványok érvénytelenítése Néhai dr. Fekete Jenõ volt Jász-Nagykun-Szolnok megyei fõügyész 010045, dr. Guj Tamás Adrián bicskei városi ügyészségi ügyész 013234, valamint Csörgeõ Attiláné legfõbb ügyészségi tisztviselõ 100024 sorszámú szolgálati igazolványát a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya érvénytelenítette.

12. szám


721

KÖZLEMÉNYEK Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére

1. A legfõbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése és a 16. §-ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet – a Legfõbb Ügyészség Kabinetirodájára legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészi, – a Legfõbb Ügyészség Kabinetirodájára legfõbb ügyészségi ügyészi, – az Egri Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi, – a Hevesi Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi és – budapesti kerületi ügyészségre – változó szolgálati helyre – 10 büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-ai állapítják meg. A Legfõbb Ügyészség Kabinetirodájának legfõbb ügyészségi osztályvezetõ ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez, és a „B” szintû biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az osztályvezetõ ügyészi álláshelyre való kinevezés további, illetve a legfõbb ügyészségi ügyészi álláshelyre való kinevezés feltétele, hogy a pályázó rendelkezzen ügyészi gyakorlattal, valamint angol nyelvbõl államilag elismert nyelvvizsgával. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üsztv. 14. §-a (5) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. Az Üsztv. 14/A. §-ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni. A pályázat érvénytelen, ha – elkésett,

722


12. szám

– kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt, a vagyonnyilatkozatot és a választójogot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak – a Legfõbb Ügyészség álláshelyei esetében a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16.), – az Egri és a Hevesi Városi Ügyészség álláshelyei esetében a Heves Megyei Fõügyészségre (3300 Eger, Barkóczy u. 1.) 2011. január 14-én 13 óráig, – budapesti kerületi ügyészségek álláshelyei esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2011. január 21-én 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük.

2. A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze – az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése és 16. §-ának (4) bekezdése alapján – pályázatot hirdet – a Debreceni Katonai Ügyészségen katonai ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-a állapítja meg. A kinevezés különös feltétele a hivatásos katonai szolgálatra való alkalmasság. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési és az egyéb követelményeknek (így az Üsztv. 14. §-a (5) bekezdésének) megfelelést igazoló okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, melyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat. A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelnie kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. Az Üsztv. 14/A. §-ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)-f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az ügyész – az 5.§ (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény


12. szám

723

5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének kinevezését megelõzõen – a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel kapcsolatos egyes kérdésekrõl szóló 6/2008. (ÜK. 4.) LÜ utasításban foglaltak szerint – köteles eleget tenni. A pályázat érvénytelen, ha – elkésett, – kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt, a vagyonnyilatkozatot és a választójogot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A beérkezõ pályázatokat a Katonai Fõügyészség Ügyészi Tanácsa, valamint a Debreceni Katonai Ügyészség szakmai vezetése véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatokat a Katonai Fõügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztályára (1363 Budapest, Pf. 10.) lehet benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje: 2011. január 20. A jelentkezõket a pályázat eredményérõl a benyújtási határidõ lejártát követõ 60 napon belül írásban értesítjük. Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

Katonai Fõügyészség Személyügyi és Információs Önálló Osztály

Pályázati felhívás ügyészségi titkári állások betöltésére

A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 16. §-ának (4) bekezdése és a 79. §-ának (2) bekezdése alapján pályázatot hirdet budapesti kerületi ügyészségre – változó szolgálati helyre – 10 büntetõjogi szakági ügyészségi titkári állás betöltésére. Az ügyészségi titkár kinevezésének feltételeit az Üsztv. 79. §-ának (1)-(2) bekezdése, 14. §-ának (7) bekezdése és 14/B. §-a állapítja meg. Az ügyészségi titkár nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. Az ügyészségi titkár járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, a képesítési követelményeknek (egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga) megfelelést igazoló eredeti okiratok, vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy nem áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt, nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat, valamint hozzájárul a személyes adatok kezeléséhez és nyilatkozik arról, miszerint a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. A nem ügyészségi titkár pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor.

724


12. szám

Az ügyészségi titkári kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. A pályázat érvénytelen, ha – elkésett, – kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2011. január 21-én 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

Pályázati felhívás ügyészségi fogalmazói állások betöltésére

A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 16. §-ának (4) bekezdése és a 79. §-ának (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet 20 ügyészségi fogalmazói álláshely betöltésére budapesti kerületi ügyészségekre. *** Az ügyészségi fogalmazók kinevezésének feltételeit az Üsztv. 79. §-ának (1) bekezdése és 14. §-ának (7) bekezdése állapítja meg. Ezek többek között: magyar állampolgárság, büntetlen elõélet, egyetemi jogi végzettség. A pályázat alapján fogalmazói kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. Az ügyészségi fogalmazó nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A fogalmazó járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. *** A pályázatot a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztályára (1055 Budapest, Markó u. 16., Levélcím: 1372 Budapest, Pf. 438.) kizárólag postai úton lehet benyújtani. A borítékon fel kell tüntetni: „PÁLYÁZAT ÜGYÉSZSÉGI FOGALMAZÓI ÁLLÁSHELYRE”. Az érvényes pályázatot legkésõbb 2011. február 10. napjáig kell postára adni. A pályázatnak tartalmaznia kell: 1. A pályázó fényképes, géppel írott részletes, magyar nyelvû, hagyományos (mondatokban fogalmazott) szakmai önéletrajzát 2 példányban. 2. A pályázati felhívás mellékletében szereplõ „Adatlapot” 6 példányban (géppel vagy kézzel olvashatóan kitöltve; a kitöltött adatlapot aláírás elõtt lehet sokszorosítani, minden példányra eredeti aláírás szükséges).

12. szám


725

3. Az „Adatlap” egyes adatait igazoló okiratokat, különösen: – a jogi diploma közjegyzõ által hitelesített másolatát, végzõs joghallgatóknál ennek hiányában a felsõoktatási intézmény által a tanulmányok befejezésérõl kiállított eredeti igazolást, melynek tartalmaznia kell az oklevél fokozatát is, – az idegen nyelvismeretet igazoló okiratok egyszerû másolatát (kizárólag az államilag elismert nyelvvizsga bizonyítványokat lehet feltüntetni; nemzetközi nyelvvizsgák csak akkor vehetõk figyelembe, ha a honosításuk megtörtént és az errõl szóló dokumentumot is csatolták a pályázathoz; egyetemi lektorátusi vizsgák nem tüntethetõk fel), – ügyészségi szakmai gyakorlat esetében a gyakorlatról szóló igazolást, vagy annak másolatát. 4. A leckekönyv teljes másolatát a fényképtõl kezdõdõen valamennyi, bejegyzést tartalmazó oldalig. 5. A pályázó szakmai érdeklõdési körét, szakdolgozatának témáját, a témaválasztás indokait, esetleges tudományos munkáját, publikációit (a kísérõlevélben vagy az önéletrajzban). A hatósági bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot a pályázathoz nem kell csatolni, külön felhívásra kell benyújtani. A pályázathoz amerikai típusú (felsorolásos), továbbá idegen nyelven írt önéletrajzok nem szükségesek. A pályázó által megadott adatokat (nyelvtudás, szakmai gyakorlat, stb.) csak igazoló okiratok csatolása esetén tudjuk figyelembe venni. A pályázati anyag bekötését, vagy lefûzését kérjük mellõzni. A pályázó a meghallgatás idõpontjáról elektronikus levélben kap tájékoztatást, amennyiben a pályázatában megadott e-mail címet. Ennek hiányában kizárólag telefonon, vagy üzenetrögzítõn kap értesítést. Kizárólag olyan e-mail cím és telefonszám megadását kérjük, amelyen elérhetõ. Azoknak, akik már korábban pályáztak ügyészségi fogalmazói álláshely betöltésére, és pályázatuk visszaküldését nem kérték, továbbá a személyes adataik kezeléséhez hozzájárultak – az egyéb körülmények változatlansága esetén – az önéletrajz és az adatlap fentieknek megfelelõ példányszámú, aktualizált változatát kell benyújtaniuk. *** A megpályázni kívánt szolgálati helyet a „budapesti kerületi ügyészségek” megnevezés használatával kell megjelölni, az egyes kerületi ügyészségeket külön nem kell feltüntetni. A pályázati határidõig ki nem egészített, hiányos pályázatokat érvénytelennek tekintjük, ha – nincs aláírt Adatlap, vagy az valótlan adatot tartalmaz; – hiányzik az 1. pontban meghatározott követelményeknek megfelelõ szakmai önéletrajz, vagy az nincs aláírva; – hiányzik a diploma hitelesített másolata vagy a tanulmányok befejezésérõl kiállított eredeti igazolás; – a pályázó nem felel meg a kinevezési feltételeknek. A diploma hitelesített másolata, illetve a tanulmányok befejezésérõl kiállított igazolás abban az esetben pótolható érvényesen – legkésõbb a személyes meghallgatás idõpontjáig – ha a pályázó rendes államvizsga idõszaka még a pályázati határidõt követõen is tart. Az elbírálásnál a tanulmányi eredmények és nyelvtudás mellett a pályázó tudományos-szakmai tevékenysége, az ügyészség iránti érdeklõdése (ügyészségi szakmai gyakorlat, Kozma Sándor Tudományos Pályázaton elért helyezés, szakdolgozat témaválasztása) is szerepet játszik. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül levélben értesítjük. *** Ez a pályázati hirdetmény megjelenik az Ügyészségi Közlönyben, a jogi karok dékáni hivatali hirdetõtábláin, valamint a Legfõbb Ügyészség hivatalos honlapján (www.mklu.hu). Adatlap kérhetõ a jogi karok dékáni hivatalaiban, a fõügyészségeken, illetve letölthetõ a Legfõbb Ügyészség hivatalos honlapjáról is. A pályázattal kapcsolatban további információ a 354-5500 telefonszám 2653, 2655, 2656-os mellékein kérhetõ. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály


726

12. szám

ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz Pályázó neve: Pályázó korábbi (születési) neve: Anyja születési neve: Állandó lakcím: irányítószám:

település:

utca, út, tér:

házszám:

Értesítési cím:

emelet:

ajtó:

Figyelem! Amennyiben az állandó lakcím és az értesítési cím azonos, nem kell kitölteni!

utca, út, tér (egyéb):

házszám:

Telefon (mobil): +36

Telefon +36

emelet:

ajtó:

Születési hely, idõ (év, hónap, nap):

E-mail cím, amelyen a meghallgatási értesítést fogadja: Jogi diploma:

kiállítás dátuma (év, hó, nap):

fokozata:

oktatási intézmény:

Szigorlatok érdemjegyei:

Államvizsgatantárgyak, érdemjegyek: tantárgy neve:

tagozat (nappali, esti, levelezõ stb.):

tantárgy neve:

jegy:

jegy:

Polgári eljárásjog: Büntetõ eljárásjog:

Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal igazolt nyelvtudás: nyelv:

fok:

típus:

Folytatás a következõ lapon!

12. szám


727

ADATLAP ügyészségi fogalmazói álláshely betöltése iránt benyújtott pályázathoz

Szem.

/

/2011.

(nem kell kitölteni!)

(Folytatás az elõzõ lapról) Megpályázott ügyészség(ek) (rangsorolva): 1. 2. 3. Jelenlegi munkahely neve, címe:

4. 5. 6. .............................................................................................................................

Foglalkozás: Korábbi ügyészségi pályázatával kapcsolatos meghallgatás dátuma (év, hónap): A korábbi pályázatot milyen név alatt nyújtotta be: (amennyiben ez nem egyezik sem a születési, sem a jelenlegi névvel):

Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez a pályázat során:

Igen c

Nem c

A pályázat sikertelensége esetén hozzájárulok, hogy személyes adataimat további pályázatok során történõ felhasználás érdekében a Legfõbb Ügyészség kezelje. Igen c Nem c Szakdolgozat címe: Évfolyamdolgozatok címei: Szakmai gyakorlatok [mettõl meddig (év, hó, nap), hol]: Kozma Sándor Tudományos Pályázaton való részvétel, elért helyezés (év, téma, jelige, helyezés): Tudományos tevékenység (publikációk, ösztöndíjak, külföldi képzések, OTDK, TDK, tanszéki demonstráció stb.): Jelenleg folytatott tanulmányok, párhuzamos képzés: További diplomák, egyéb végzettség: Korábbi munkahelyek [mettõl meddig (év, hó, nap), hol, foglalkozás] kezdve a legutóbbival: Alulírott pályázó kijelentem, hogy a fent közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a személyes adataimat tartalmazó adathordozókat – a pályázat sikertelensége esetén – megsemmisítik a további pályázatok során történõ felhasználásra vonatkozó hozzájárulásom (Adatlap 2. oldal), vagy a pályázati anyag visszaküldésére vonatkozó, írásbeli kérelmem hiányában. Kelt: …………………………, 2011. …………………… hó …… nap …………………………………… pályázó aláírása

728


12. szám

Tisztelt Elõfizetõk! Tájékoztatjuk Önöket, hogy a kiadónk terjesztésében levõ lapokra és elektronikus kiadványokra szóló elõfizetésüket folyamatosnak tekintjük. Csak akkor kell változást bejelenteniük a 2011. évre vonatkozó elõfizetésre, ha a példányszámot, esetleg a címlistát módosítják, vagy új lapra szeretnének elõfizetni (pontos szállítási, név- és utcacím-megjelöléssel). Kérjük, hogy az esetleges módosítást (cím- és példányszámváltozás) szíveskedjenek levélben vagy faxon megküldeni. Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a lapszállításról kizárólag az elõfizetési díj beérkezését követõen intézkedünk. Fontos, hogy az elõfizetési díjakat a megadott 10300002-20377199-70213285 sz. számlára utalják, illetve a kiadó által kiküldött készpénz-átutalási megbízáson fizessék be. Készpénzes befizetés kizárólag a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.) lehetséges (levélcím: Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 1394 Budapest, 62. Pf. 357, fax: 318-6668).

A 2011. évi elõfizetési díjak (Az árak az áfát tartalmazzák.) 151 452 Ft/év 45 612 Ft/év 36 036 Ft/év

Magyar Közlöny Egészségügyi Közlöny Szociális Közlöny

Oktatási és Kulturális Közlöny Gazdasági és Munkaügyi Közlöny Ügyészségi Közlöny

38 304 Ft/év 59 976 Ft/év 14 112 Ft/év

CD-Cégközlöny A Cégközlöny közleményeinek hetente megjelenõ, oldalhû gyûjteménye CD-n, melyen a közlemények gyors megtalálását keresõfunkció segíti. A CD 2011. évi éves elõfizetési díjai (Áraink az áfát tartalmazzák.) Önálló változat 147 600 Ft 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

216 600 Ft 285 600 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat

492 600 Ft 837 600 Ft

A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR (DVD) hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2011. évi éves elõfizetési díjai* (Áraink az áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

102 000 Ft 180 000 Ft 225 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

369 000 Ft 480 000 Ft 813 000 Ft

A MAGYAR HIVATALOS JOGSZABÁLYTÁR PRÉMIUM (DVD) EU jogszabálytárral, cégfigyeléssel és vírusvédelmi rendszerrel kibõvített hatályos jogszabályok hivatalos számítógépes gyûjteményének 2011. évi éves elõfizetési díjai* (Áraink az áfát tartalmazzák.) Önálló változat 5 munkahelyes hálózati változat 10 munkahelyes hálózati változat

150 000 Ft 255 000 Ft 330 000 Ft

25 munkahelyes hálózati változat 50 munkahelyes hálózati változat 100 munkahelyes hálózati változat

540 000 Ft 690 000 Ft 1 185 000 Ft

9 770133 824217

10012

* A Magyar Közlöny elõfizetõk 25% kedvezményben részesülnek az MHJ DVD 2011-re vonatkozó elõfizetési árából.

A szerkesztésért felelõs: dr. Székely István Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: Bártfai-Mager Andrea ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411, e-mail: kozlonybolt@ mhk.hu). 2010. évi éves elõfizetési díj: 11 088 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 5544 Ft áfával, egy példány ára: 1105 Ft áfával.

HU ISSN 0133-8242 Formakészítés: SPRINT Kft. 10.3743 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 12. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK

Recommend Documents