LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 11. SZÁM JOGSZABÁLYOK

LVIII. ÉVFOLYAM

ÁRA: 1105 Ft

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA

11. SZÁM

BUDAPEST, 2010. november 30.

TARTALOM

Oldal

JOGSZABÁLYOK 2010. évi CXIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . .

666

2010. évi CXIV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

668

2010. évi CXXI. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

669

HATÁROZATOK 3/2010. (XI. 8.) BJE határozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

671

UTASÍTÁSOK 11/2010. (ÜK. 11.) LÜ utasítás a Legfõbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

673

12/2010. (ÜK. 11.) LÜ utasítás legfõbb ügyészi utasítás hatályon kívül helyezésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

674

KÖRLEVELEK 9/2010. (ÜK. 11.) együttes fõov. körlevél az elõzetes letartóztatott bv. intézeti befogadására és az elõzetes letartóztatás végrehajtására kiadott 2025 rsz. ügyészi rendelvény módosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

675

SZEMÉLYI HÍREK Elismerések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

675

Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

676

Áthelyezések, kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

676

Áthelyezések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

676

Kinevezés módosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

677

Kirendelés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

677

Szolgálati viszony megszûnések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

677

KÖZLEMÉNYEK A legfõbb ügyész tudományos pályázati felhívása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

678

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

682

Pályázati felhívás ügyészségi titkári állások betöltésére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

683

666

ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY

11. szám

JOGSZABÁLYOK 2010. évi CXIII. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról*

Az Országgyûlés mint alkotmányozó hatalom az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében eljárva az Alkotmányt a következõk szerint módosítja:

1. § Az Alkotmány a következõ 7/A. §-sal egészül ki: „7/A. § (1) Általánosan kötelezõ magatartási szabályt az Alkotmányban megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkezõ szerv által kiadott jogszabály állapíthat meg. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete. (3) A jogszabályt a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában ki kell hirdetni. Az önkormányzati rendelet, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány 35. § (3) bekezdés szerinti rendelete kihirdetésének szabályait a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazatával elfogadott törvény eltérõen is megállapíthatja. (4) A jogalkotásról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.”

2. § (1) Az Alkotmány 26. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A köztársasági elnök a megküldött törvényt annak kézhezvételétõl számított tizenöt napon – az Országgyûlés elnökének sürgõsségi kérelmére öt napon – belül aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.” (2) Az Alkotmány 26. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) Az Országgyûlés a törvényt újra megtárgyalja és elfogadásáról ismét határoz. Az Országgyûlés elnöke által ezt követõen megküldött törvényt a köztársasági elnök öt napon belül köteles aláírni és elrendelni annak kihirdetését.” (3) Az Alkotmány 26. § (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(5) Ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – az alkotmányellenességet megállapítja, a köztársasági elnök a törvényt az Országgyûlésnek visszaküldi, egyébként öt napon belül köteles a törvényt aláírni és elrendelni annak kihirdetését.”

3. § Az Alkotmány 27. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „27. § Az Országgyûlés tagjai az állampolgári, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyûlési biztosaihoz, az Állami Számvevõszék elnökéhez, a legfõbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez kérdést, a Kormányhoz és a Kormány bármely tagjához interpellációt és kérdést intézhetnek a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.”

* A törvényt az Országgyûlés a 2010. november 8-i ülésnapján fogadta el.

11. szám


667

4. § Az Alkotmány 30/A. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A köztársasági elnök] „i) külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét és az egyetemi tanárokat; megbízza és felmenti az egyetemek rektorait; kinevezi és elõlépteti a tábornokokat; megerõsíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,”

5. § Az Alkotmány 32/D. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke külön törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.”

6. § (1) Az Alkotmány 33. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A miniszterelnök a miniszterek közül rendeletben miniszterelnök-helyettest jelöl ki.” (2) Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A Kormány a feladatkörében rendeletet bocsát ki és határozatot hoz, amelyek törvénnyel nem lehetnek ellentétesek.” (3) Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet ad ki, amely törvénnyel és kormányrendelettel nem lehet ellentétes.”

7. § Az Alkotmány a 40/C. §-t követõen a következõ VIII/A. Fejezettel egészül ki: „VIII/A. Fejezet A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 40/D. § (1) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a Magyar Köztársaság pénzügyi közvetítõ rendszert felügyelõ, ellenõrzõ és szabályozó szerve. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete törvényben meghatározott módon felelõs a pénzügyi közvetítõ rendszer zavartalan mûködéséért. (2) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre, alelnökeit a miniszterelnök nevezi ki hat évre. (3) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke a Felügyelet tevékenységérõl évente beszámol az Országgyûlésnek. (4) A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke törvényben meghatározott feladatkörében, törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet bocsát ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.”

8. § Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A helyi képviselõ-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”

668


11. szám

9. § (1) Az Alkotmány 52. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A Magyar Köztársaság legfõbb ügyészét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés választja, a legfõbb ügyész helyetteseit a legfõbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A legfõbb ügyész megválasztásához az országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.” (2) Az Alkotmány 53. § (4) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(4) Az ügyészségrõl, valamint az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvény elfogadásához a jelenlévõ országgyûlési képviselõk kétharmadának szavazata szükséges.”

10. § Az Alkotmány 20. § (5) bekezdésében a „Kormány tagja és az államtitkár” szövegrész helyébe a „Kormány tagja, az államtitkár és a kormánymegbízott” szöveg, 39. § (2) bekezdésében a „Kormány tagjai és az államtitkárok” szövegrész helyébe a „Kormány tagjai, az államtitkárok és a kormánymegbízottak” szöveg lép.

11. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba. (2) Az 1–2. §, a 4–8. §, a 10. §, valamint a (3) bekezdés 2011. január 1-jén lép hatályba. (3) Hatályát veszti az Alkotmány 7. § (2) bekezdése. (4) Ez a törvény nem érinti a hatálybalépése elõtt alkotott jogszabályok hatályát. Dr. Schmitt Pál s. k.,

Dr. Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi CXIV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról* 1. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 10. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) Fizetési kötelezettségekre, fizetésre kötelezettek körére, a fizetési kötelezettség mértékére vonatkozó törvények kihirdetése és hatálybalépése között legalább negyvenöt – az országgyûlési képviselõk általános választásának évében legalább negyven – napnak kell eltelnie, kivéve, ha a törvény a fizetési kötelezettséget mérsékli és a fizetési kötelezettségek, valamint a fizetésre kötelezettek körét nem bõvíti.”

2. § Az Áht. 52. § (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az Országgyûlés megtárgyalja a költségvetés bevételeit és kiadásait fejezetenként, alaponként, valamint társadalombiztosítási pénzügyi alaponként és összességükben. A tárgyalás során november 30-ig – az országgyûlési képviselõk


11. szám


669

általános választásának évében december 10-ig – az Országgyûlés határozatában összegszerûen meghatározza a fejezetek, az alapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai bevételi és kiadási fõösszegét, a hiány, illetve a többlet mértékét. (3) A november 30-ig – az országgyûlési képviselõk általános választásának évében december 10-ig – meghozandó határozat elfogadása után a költségvetési törvényjavaslat vitájában a benyújtott módosító javaslatok a többlet vagy hiány mértékét és a (2) bekezdés szerint meghatározott fejezeti, alaponkénti és társadalombiztosítási pénzügyi alaponkénti bevételi és kiadási fõösszegeket nem változtathatják meg.”

3. § Az Áht. 86. §-a a következõ (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) Költségvetési bevételként kell elszámolni a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai korábbi években képzõdött többletének tárgyévi felhasználásával megegyezõ összeget.”

4. § Az Áht. 96. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „96. § (1) A költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetésérõl – az alapításnak megfelelõen – jogszabályban vagy átalakító, megszüntetõ okiratban kell rendelkezni, melyet legalább negyven nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja elõtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni). E határidõtõl központi államigazgatási szervek esetén törvényi rendelkezés, bármely központi vagy köztestületi költségvetési szerv esetén vagy az ország alapvetõ biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintõ esetben kivételesen a Kormány eltérõen rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, a megszûnés tényét megállapító jogszabályt (megszüntetõ okiratot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).”

5. § E törvény a kihirdetését követõ 3. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti. Dr. Schmitt Pál s. k.,

Dr. Kövér László s. k.,

köztársasági elnök

az Országgyûlés elnöke

2010. évi CXXI. törvény az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításáról* 1. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 14. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) Ügyésszé azt a választójoggal rendelkezõ magyar állampolgárt lehet kinevezni, akinek egyetemi jogi végzettsége van, és külön jogszabály szerint jogi szakvizsgával rendelkezik. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendõ személy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen.


670


11. szám

(2) A legfõbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyûlés kilenc évre választja a határozatlan idõre kinevezett ügyészek közül. (3) A legfõbb ügyész helyettest a legfõbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök határozatlan idõre nevezi ki a határozatlan idõre kinevezett ügyészek közül.”

2. § (1) Az Üsztv. 20. §-a a következõ (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Ha a legfõbb ügyész megbízatása a) az (1) bekezdés a) pontja vagy b) az (1) bekezdés h) pontja alapján szûnt meg, a legfõbb ügyészi jogköröket az új legfõbb ügyész megbízatása kezdetéig gyakorolja.” (2) Az Üsztv. 20. § (2) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(2) A megbízatási idõtartam leteltét követõ nappal a volt legfõbb ügyészt – ha ehhez hozzájárul – más ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. Ha a volt legfõbb ügyész az áthelyezéséhez nem járul hozzá, ügyészségi szolgálati viszonya a megbízatási idõtartam leteltének idõpontjában megszûnik. Az (1a) bekezdés a) pontja szerinti esetben a megbízatási idõtartam letelte idõpontjának az új legfõbb ügyész megbízatása kezdetét kell tekinteni.” (3) Az Üsztv. 20. § (10) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(10) Az (1) bekezdés d)–j) pontjaiban meghatározott esetekben a legfõbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya is megszûnik. A hetvenedik életévét betöltött legfõbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben az új legfõbb ügyész megbízatása kezdetén szûnik meg.”

3. § Az Üsztv. 25. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A legfõbb ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszûnik:] „h) hetvenedik életévének betöltésével vagy – a 20. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti esetben – a 20. § (10) bekezdése szerinti idõpontban;”

4. § Az Üsztv. 28. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfõbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha] „d) az ügyész rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, vagy a 65. életévét betöltötte, vagy az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri,”

5. § Ez a törvény a kihirdetését követõ nyolcadik napon lép hatályba, és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Schmitt Pál s. k., köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k., az Országgyûlés elnöke

11. szám


671

HATÁROZATOK A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bírósága 3/2010. (XI. 8.) büntetõ jogegységi határozata

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsõbb Bíróságának Büntetõ Jogegységi Tanácsa a legfõbb ügyész indítványára lefolytatott jogegységi eljárásban Budapesten, a 2010. év október hó 27. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következõ jogegységi határozatot: A terhelt terhére benyújtott ügyészi felülvizsgálati indítvány a büntethetõség elévülését nem szakítja félbe.

Indokolás A legfõbb ügyész a büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 440. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogkörével élve a Be. 439. §-a (1) bekezdése a) pontjának második fordulatára hivatkozva az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében jogegységi eljárás lefolytatását és jogegységi határozat meghozatalát indítványozta abban az elvi kérdésben, hogy az ügyész által a terhelt terhére elõterjesztett felülvizsgálati indítvány a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 35. §-ának (1) bekezdése szerint félbeszakítja-e a büntethetõség elévülését. Az e kérdést érintõ ítélkezési gyakorlat megosztottságának alátámasztására a következõ két határozatot hozta fel: a) A Legfelsõbb Bíróság az 1997. évi november hó 5. napján meghozott Bfv.III.1.143/1997/5. számú (BH 1998/162. szám alatt a Bírósági Határozatokban is közzétett) végzésével – a megyei fõügyészség felülvizsgálati indítványát elbírálva – a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság Bf.74/1997/3. számú végzését hatályon kívül helyezte, s a terhelttel szemben indított büntetõeljárást – elévülés címén – megszüntette. Az eljáró tanács utalt arra, hogy a Btk. 35. §-ának (1) bekezdése nem az ügyfélnek, hanem az ügyben eljáró hatóságnak az elkövetõ ellen foganatosított eljárási cselekményéhez fûz elévülést megszakító hatást. A vádirat benyújtását követõen pedig az ügyész a büntetõperben már nem eljáró hatóság, hanem ügyfél, ebbõl következõen az általa a terhelt terhére bejelentett rendes jogorvoslat nem szakítja félbe az elévülést. Más viszont a helyzet a felülvizsgálati indítvány esetében, azt ugyanis az ügyész büntetõügyben eljáró hatóságként terjeszti elõ, ennélfogva annak elévülést félbeszakító hatása van. A konkrét ügyben azonban a felülvizsgálati indítvány benyújtásának idõpontjában az elévülési idõ eltelt, így az indítványnak nem lehetett a büntetõeljárás folytatását eredményezõ következménye. b) A Legfelsõbb Bíróság a 2010. május 25-én kelt Bfv.III.1.002/2009/16. számú végzésével – a Fõvárosi Fõügyészség felülvizsgálati indítványait elbírálva – a Budai Központi Kerületi Bíróság végzését hatályon kívül helyezte, s a terheltekkel szemben magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult büntetõeljárást – elévülés címén – megszüntette. A határozat indokolása szerint a felülvizsgálattal érintett terheltek esetében az elévülést félbeszakító utolsó eljárási cselekmény a 2006. augusztus 1-jei vádemelés volt. Az e napon újra elkezdõdõ elévülést nem szakították félbe a Fõvárosi Fõügyészség felülvizsgálati indítványai sem, mert a vádemelést követõen – ideértve az ügydöntõ határozat jogerõre emelkedése utáni idõszakot is – az ügyész ügyféli eljárási pozícióban van, következésképpen büntetõügyben eljáró hatóságnak nem tekinthetõ. A legfõbb ügyész a Legfelsõbb Bíróság Bfv.III.1.143/1997/5. számú végzésében kifejtett állásponttal értett egyet. Érvelése szerint a fellebbezés és a felülvizsgálati indítvány joghatásának különbözõsége a rendes és rendkívüli jogorvoslatok eltérõ sajátosságából fakad. A rendkívüli jogorvoslatok esetében az alapeljárás befejezettsége folytán a felülvizsgálati indítvány benyújtásakor nincs folyamatban olyan bírósági eljárás, amelyben az ügyész ügyfél pozícióban lenne. A terhelt terhére irányuló felülvizsgálati indítvány az újabb bírósági eljárás megindítását eredményezõ „kezdõirat”, amely az elévülés félbeszakításának kiváltása szempontjából nem a fellebbezéssel, hanem a vádemeléssel esik egy tekintet alá. Minthogy célja a terhelt büntetõjogi helyzetének súlyosítása érdekében az eljárás újraindítása, a legfõbb ügyész indítványozta, hogy a jogegységi tanács határozatában mondja ki, miszerint az ilyen ügyészi felülvizsgálati indítvány benyújtása a büntethetõség elévülését félbeszakító eljárási cselekménynek tekintendõ.

672


11. szám

A jogegységi tanács az indítványt – minthogy az abban felvetett elvi kérdésben a jogegységi határozat meghozatalát maga is szükségesnek látta – alaposnak tartotta, az indítványozónak a jogkérdés megoldására vonatkozó javaslatával azonban nem értett egyet. A Btk. 35. §-ának (1) bekezdése értelmében a büntethetõség elévülését félbeszakítja a büntetõügyekben eljáró hatóságoknak az elkövetõ ellen a bûncselekmény miatt foganatosított eljárási cselekménye. Büntetõügyben eljáró hatóság az, amely a bûncselekmény miatt a terhelttel szemben eljárási cselekményt – az eljárás elõbbre vitelét szolgáló, a büntetõeljárási jogban szabályozott intézkedést – foganatosíthat. A vádemeléssel bezáróan ilyennek kell tekinteni az ügyészséget, azt követõen pedig a bíróságot, mivel az eljárás bírósági szakaszában eljárási cselekmények elrendelésére és végrehajtására kizárólag a bíróság jogosult. A vádirat benyújtásával az ügyész ügyféli pozícióba kerül, mely eljárásjogi helyzete már nem jogosítja fel a terhelt ellen irányuló intézkedések megtételére, hanem arra csupán indítványt tehet. Ebbõl következõen az alapeljárásban az ügyész által tett indítványok és rendes jogorvoslatok valóban nem alkalmasak az elévülés félbeszakítására. Ugyanez a helyzet a rendkívüli jogorvoslatok esetében is. Ekként téves az indítványozónak az ezzel ellentétes érve, hogy a felülvizsgálati indítvány – mivel benyújtásakor nincs folyamatban olyan bírói eljárás, amelyben az ügyész ügyféli pozíciót töltene be – újabb eljárás megindítását eredményezõ „kezdõirat”, ezért az elévülés félbeszakításának kiváltása szempontjából nem a fellebbezéssel, hanem a vádirattal esik egy tekintet alá. A vádirattal az ügyész – mint a büntetõügyben a nyomozás során eljáró hatóság – a büntetõeljárás bírósági szakaszába juttatja az ügyet, amelynek keretében a bíróságnak a szükséges eljárási cselekmények elvégzését követõen a vád kapcsán ügydöntõ határozatot (bûnösséget megállapító vagy felmentõ ítéletet, illetõleg megszüntetõ végzést) kell hoznia. A jogerõs ügydöntõ határozat meghozatalával büntetõeljárás már valóban nincs folyamatban, a terhelt terhére szóló rendkívüli jogorvoslati indítványok (felülvizsgálati indítvány, perújítási indítvány) elõterjesztésére vonatkozó ügyészi jogosultság azonban az alapeljárásban betöltött ügyféli pozícióból fakad ugyanúgy, mint a pótmagánvádló és a magánvádló esetében. Az ügyfél által tett indítványokról pedig a bíróság dönt, így arról is, hogy az indítvány szerinti eljárási cselekményt (cselekményeket) foganatosítja-e vagy sem. Ebbõl következõen nem az ügyész által rendkívüli jogorvoslat keretében a terhelt terhére elõterjesztett indítvány, hanem a bíróságnak a terhelt ellen végrehajtott eljárási cselekménye szakítja meg az elévülést. Az ellenkezõ álláspont ahhoz az elfogadhatatlan helyzethez vezetne, hogy a terhelt terhére a törvényben írt hat hónapos határidõ eltelte után vagy ismételten elõterjesztett felülvizsgálati indítvány újra indítaná az elévülési idõt annak ellenére, hogy az indítványt – mint törvényben kizártat – utóbb a bíróság elutasítja. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsõbb Bíróság Büntetõ Jogegységi Tanácsa a jogalkalmazás egységének biztosítását célzó jogegységi határozat meghozatalára [Be. 439. §-a (1) bekezdésének a) pontja] vonatkozóan elõterjesztett indítványnak helyt adva a Be. 443. §-ának (2) bekezdése értelmében a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott. Határozatát a Be. 445. §-ának (2) bekezdése, illetõleg a Bszi. 32. §-ának (4) bekezdése alapján a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Budapest, 2010. október 27.

Dr. Baka András s. k., a jogegységi tanács elnöke

Dr. Akácz József s. k., elõadó bíró

Dr. Katona Sándor s. k., bíró

Dr. Édes Tamás s. k., bíró

Dr. Horváth Ibolya s. k., bíró

11. szám


673

UTASÍTÁSOK A legfõbb ügyész 11/2010. (ÜK. 11.) LÜ utasítása a Legfõbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás módosításáról A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján a következõ utasítást adom ki: 1. § A Legfõbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól szóló 6/2010. (ÜK. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következõ rendelkezés lép: [A Legfõbb Ügyészség bevételi és kiadási elõirányzatainak tervezése, a költségvetési irányelvek szerinti összeállítása, az egyes jogcímek közötti felosztási javaslat elõkészítése a Gazdasági Fõigazgatóság feladata, amely e körben elkészíti] „b) a költségvetési törvény alapján a kincstári és az elemi költségvetést.”

2. § Az Ut. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép: „(1) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott költségvetést, valamint a (4) bekezdésében foglalt kiemelt elõirányzatokat, továbbá a költségvetésben jóváhagyott elõirányzatnak a fejezetet irányító szerv engedélyezési jogkörébe tartozó évközi megváltoztatását – módosítást, illetve átcsoportosítást – a gazdasági fõigazgató elõterjesztése alapján a legfõbb ügyész hagyja jóvá.”

3. § Az Ut. 10. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép: „A szakmai teljesítésigazolás 10. § (1) A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások elõre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. Ha a kötelezettségvállaló az adott kötelezettségvállaláshoz nem jelöl ki szakmai teljesítés igazolására jogosult személyt, akkor a szakmai teljesítés igazolása a kötelezettségvállaló feladata. (2) A szakmai teljesítés igazolása a kiadás utalványozása elõtt történik. A szakmai teljesítés igazolása során meg kell gyõzõdni arról, hogy a feladat elvégzése elõírásszerûen, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglaltak szerint megtörtént-e, igazolni kell a kiadások teljesítésének a jogosságát és összegszerûségét. A kötelezettségvállalás teljesítést az igazolás dátumának a teljesítésre történõ utalás megjelölésével kell az arra jogosult személynek aláírásával igazolnia.”

4. § (1) Ez az utasítás 2010. december 1-jén lép hatályba, egyidejûleg hatályát veszti az Ut. a) 2. §-ának (3) bekezdése, a (4)-(5) bekezdés számozása pedig (3)-(4) bekezdésre változik,

674


11. szám

b) 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja, a d) pont jelölése pedig c) pontra változik, c) 7. §-a (2) bekezdésének e) pontja, az f) pont jelölése pedig e) pontra változik. (2) Ez az utasítás a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Kovács Tamás s. k., legfõbb ügyész

A legfõbb ügyész 12/2010. (ÜK. 11.) LÜ utasítása legfõbb ügyészi utasítás hatályon kívül helyezésérõl A Magyar Köztársaság ügyészségérõl szóló 1972. évi V. törvény 19. §-ának (6) bekezdése alapján a következõ utasítást adom ki:

1. § Az irányító intézkedések megjelölésérõl szóló 7/1994. (ÜK. 7.) LÜ utasítás hatályát veszti.

2. § Ez az utasítás 2011. január 1-jén lép hatályba és a hatálybalépését követõ napon hatályát veszti.

Dr. Kovács Tamás s. k., legfõbb ügyész

11. szám


675

KÖRLEVELEK 9/2010. (ÜK. 11.) együttes fõov. körlevél az elõzetes letartóztatott bv. intézeti befogadására és az elõzetes letartóztatás végrehajtására kiadott 2025 rsz. ügyészi rendelvény módosításáról A Magyar Köztársaság ügyészsége szervezetérõl és mûködésérõl szóló 25/2003. (ÜK. 12.) LÜ utasítás 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a következõ körlevelet adjuk ki: 1. pont Az elõzetes letartóztatott bv. intézeti befogadására és az elõzetes letartóztatás végrehajtására kiadott 2025 rsz. ügyészi rendelvény 1. pontja a következõ szöveggel egészül ki: „a bûncselekmény büntetési tétele:” 2. pont Ezt a körlevelet a közzététel napjától kell alkalmazni.

3. pont A körlevelet a közzétételét követõ hónap utolsó napjától visszavonjuk. Dr. Láng László s. k.,

Dr. Vókó György s. k.,

fõosztályvezetõ ügyész

önálló osztályvezetõ ügyész

SZEMÉLYI HÍREK Elismerések A legfõbb ügyész dr. Román Gyula címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, ny. Heves megyei fõügyésznek, dr. Imolya Imre címzetes fellebbviteli fõügyészségi ügyész, ny. szegedi nyomozó ügyészségi vezetõ ügyésznek Ügyészségi Emlékgyûrût adományozott.

676


11. szám

Kinevezések A legfõbb ügyész kinevezte dr. Mészáros Zsolt mátészalkai, dr. Tóth Tibor nyíregyházi városi ügyészségi ügyészeket – szolgálati helyükön – vezetõhelyettes ügyésszé; dr. Fejes Erik fõhadnagy, budapesti katonai ügyészségi titkárt szolgálati helyén, dr. László-Varga Mariannt és dr. Teszár Lászlót a Szolnoki Városi Ügyészséghez, dr. Bauer Beáta székesfehérvári, dr. Jancsák Ramóna tatabányai, dr. Komáromi Éva Margit kecskeméti városi ügyészségi titkárokat – szolgálati helyükön –, dr. Györgyi Ágnes budapesti XI. és XXII., dr. Halmi Réka budapesti IV. és XV., dr. Horváth Zsolt Benedek budapesti I. és XII., dr. Megyeri Gábor Pál budapesti II. és III., dr. Mérész Tamás Attila budapesti V. és XIII., dr. Ódor Katalin budapesti IX. kerületi ügyészségi titkárokat budapesti kerületi ügyészséghez – változó szolgálati helyre – ügyésszé; dr. Vörösné dr. Klement Beáta hódmezõvásárhelyi városi ügyészségi fogalmazót – szolgálati helyén – ügyészségi titkárrá; Hegedûs Krisztina balassagyarmati városi ügyészségi írnokot szolgálati helyén ügyészségi ügyintézõvé.

Áthelyezések, kinevezések A legfõbb ügyész dr. Egri Tünde Marianna bajai városi ügyészségi titkárt áthelyezte a Kiskõrösi Városi Ügyészséghez, és egyidejûleg kinevezte ügyésszé; dr. Lõrinczy Judit pécsi városi ügyészségi fogalmazót áthelyezte a Siklósi Városi Ügyészséghez, és egyidejûleg kinevezte ügyészség titkárrá.

Áthelyezések A legfõbb ügyész áthelyezte dr. Biri Mihály és dr. Jagusztin Tamás budakörnyéki ügyészségi ügyészeket a Pest Megyei Fõügyészséghez fõügyészségi ügyészi munkakörbe, dr. Dombai Henrietta budapesti V. és XIII. kerületi ügyészségi ügyészt az Esztergomi Városi Ügyészséghez, dr. Tüttõ Annamária Katalin Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészségen szolgálatot teljesítõ fõügyészségi ügyészt a Ráckevei Városi Ügyészséghez helyi ügyészségi ügyészi munkakörbe.

A Csongrád megyei fõügyész áthelyezte dr. Ragány Zoltán szegedi városi ügyészségi ügyészt a Szegedi Nyomozó Ügyészséghez.

11. szám


677

A Hajdú-Bihar megyei fõügyész áthelyezte dr. Kiss Sándor hajdúszoboszlói városi ügyészségi ügyészt a Debreceni Nyomozó Ügyészséghez.

A Zala megyei fõügyész áthelyezte dr. Polgár Petra keszthelyi városi ügyészségi ügyészt a Zalaegerszegi Városi Ügyészséghez.

Kinevezés módosítása A legfõbb ügyész dr. Miskolczi Barna legfõbb ügyészségi ügyészt – hozzájárulásával, továbbá a közigazgatási és igazságügyi miniszter egyetértésével – a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumba osztotta be.

Kirendelés A legfõbb ügyész kirendelte dr. Kalla Judit Pest megyei fõügyészségi ügyészt a Legfõbb Ügyészség Büntetõbírósági Ügyek Fõosztályára legfõbb ügyészségi ügyészi munkakörbe.

Szolgálati viszony megszûnések Szolgálati viszonya megszûnt dr. Kis Gergely legfõbb ügyészségi ügyésznek 2010. október 27. napjával, Nyusti Bernadett legfõbb ügyészségi tisztviselõnek 2010. október 24. napjával.

678


11. szám

KÖZLEMÉNYEK A legfõbb ügyész tudományos pályázati felhívása A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze Kozma Sándor emlékére tudományos pályázatot hirdet tanulmány készítésére. A pályázaton részt vehet az ügyészi szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkezõ tagja, valamint az ügyészi munka iránt érdeklõdõ joghallgató. A pályázatokat általános, ifjúsági és joghallgatói tagozaton lehet benyújtani az alábbiak szerint: – az általános tagozatra ügyész, illetve más, a továbbiakban nem említett ügyészségi alkalmazott; – az ifjúsági tagozatra ügyészségi fogalmazó és ügyészségi titkár; – a joghallgatói tagozatra egyetemi alapképzésben jogi tanulmányt folytató (hallgatói jogviszonyban álló) egyetemi hallgató adhat be magyar nyelvû pályázatot. Elsõsorban az alábbi témakörökhöz kapcsolódóan lehet pályamunkát benyújtani:

BÜNTETÕJOGI TERÜLETEN 1. A Btk. szankciórendszerének átalakulása 2. A bûncselekménybõl származó vagyoni elõny elvonása során felmerült jogalkalmazási kérdések 3. Az érték-egybefoglalás jogértelmezési kérdései 4. A környezetvédelem büntetõjogi eszközei 5. A számítástechnikai rendszerek használatával elkövetett bûncselekmények jogi minõsítésének kérdései 6. Az adócsalás miatt indult büntetõeljárások során felmerült jogalkalmazási kérdések 7. A nemzetközi bûnügyi együttmûködés legújabb fejleményei 8. A jogosulatlan gazdasági elõny megszerzése, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése kapcsán felmerülõ jogalkalmazási problémák, különös tekintettel a halmazati és elhatárolási kérdésekre 9. A termékvédelem, az áruk minõségvédelme és a fogyasztóvédelem büntetõjogi vonatkozásai 10. A tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépés lehetõségei a büntetõjog eszközeivel 11. Az érdekérvényesítõ – lobbista – tevékenység és a befolyással üzérkedés elhatárolása 12. Eredményes bizonyítási módszerek és taktikák a közélet tisztasága elleni bûncselekmények nyomozásánál 13. A bûnszervezet fogalma s megállapításának feltétele a bírói gyakorlat tükrében 14. A büntetõ jogegység biztosításának eszközei, helyzete a gyakorlatban, különös figyelemmel a büntetés kiszabására 15. A büntetõítélet igazságtartalma. Bírói bizonyítási kötelem a büntetõeljárásban 16. A mulasztással elkövetett emberölés, a gondozás elmulasztása és a segítségnyújtás halált okozó elmulasztása bûntettének elhatárolása 17. A középmérték és a három dobás (csapás) szabályai a büntetéskiszabás elveivel [Btk. 83. § (1) bek.] összefüggésben *** 18. Az igazságügyi jogsegély és a rendõri együttmûködés egymást kiegészítõ lehetõségeinek felhasználása 19. A belföldi, nemzetközi és európai elfogatóparancs kapcsolata, a magyar belföldi és nemzetközi körözési rendszer kapcsolódása 20. A Schengeni Információs Rendszer tárgykörözése alapján belföldön feltalált tárgyak lefoglalásának és kiadásának gyakorlati tapasztalatai 21. Az Internet információs lehetõségeinek felhasználása a nemzetközi bûnügyi jogsegély megalapozásának elõsegítésében (hatóságok, címek, hatáskör feltalálása, jogintézményekre vonatkozó ismeretek, fordítások és idegen nyelvû kifejezések, egyezményekre vonatkozó kiegészítések, stb.) 22. A lefoglalás, a zár alá vétel és a biztosítási intézkedés szabályai, végrehajtásuk kérdései, ha a kényszerintézkedés tárgya pénzintézetnél szerzõdés alapján kezelt pénzeszköz, avagy vagyoni jogot megtestesítõ értékpapír

11. szám


679

23. A tárgyalásról lemondás új szabályainak gyakorlati tapasztalatai 24. A távoltartás jogalkalmazási tapasztalatai 25. A harmadfokú eljárás helye, szerepe a büntetõeljárásban. Vitás jogértelmezési kérdések, gyakorlati tapasztalatok 26. A bíróság elé állítás gyakorlati alkalmazásának problémái 27. A nemzetközi jogon alapuló mentességet élvezõ személyek sérelmére elkövetett bûncselekmények bizonyítási problémái *** 28. A fiatalkorúak igazságszolgáltatása Magyarországon 29. A Btk. 195. §-ának (4) bekezdése szerinti kiskorú veszélyeztetése és annak jogalkalmazási problémái 30. A kiskorúak általi agresszió, különös tekintettel az iskolán belüli erõszakra 31. Mediáció a fiatalkorúak elleni büntetõeljárásban 32. A média hatása a gyermek- és fiatalkorúakra, a gyermekvédelmi törvény (1997. évi XXXI. törvény) 6. §-a (6) bekezdésében foglaltak tükrében 33. A tankötelezettség megsértésének következményei a jogszabályi változásokra is figyelemmel 34. A büntethetõségi korhatár indokoltsága *** 35. Az elõzetes letartóztatás végrehajtásával kapcsolatos új rendelkezések a gyakorlatban, az értesítési kötelezettségek problémái 36. A PPP konstrukcióban mûködõ börtönök és az elítéltek jogi helyzete 37. A foglalkozástól, jármûvezetéstõl eltiltás és a kiutasítás büntetések végrehajtásának idõszerû kérdései 38. A fogvatartottakkal való bánásmód Magyarországon az Európa Tanács 2009. évi jelentésének tükrében 39. Az idegenrendészeti õrizet és az õrzött szálláson elhelyezés végrehajtásának aktuális problémái 40. A büntetés-végrehajtási jogszabályok gyakorlati érvényesülésének jelentõsége és magyarországi általános képe, különös tekintettel a bánásmódra 41. A büntetés-végrehajtás ügyészi törvényességi felügyelete feladatkörének bõvítési lehetõségei 42. A fogvatartottak nyilatkozattételi joga *** 43. Az 1949. évi Genfi-egyezmény, valamint azok 1977-es I. és II. kiegészítõ jegyzõkönyvei gyakorlati alkalmazása 44. A katonai büntetés-végrehajtás története Magyarországon 45. A parancsnoki nyomozás felügyelete katonai büntetõeljárásban 46. „Van-e új a Nap alatt?” – A katonai bûncselekmények törvényi szabályozásának módosulásai a XX. században és a lehetséges változások útja 47. A fogvatartottak sérelmére – valóban vagy állítólagosan – elkövetett bûncselekmények nyomozásának tapasztalatai és a bizonyítás új módszerei 48. A mentesítés kérdései a katonai büntetõeljárásban *** 49. Az Európai Ügyészség 50. Büntetõeljárásjogi jogharmonizációs törekvések az Európai Unióban 51. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és annak büntetõjogot érintõ joggyakorlata 52. Az Európai Unió Bírósága és annak büntetõjogot érintõ joggyakorlata 53. A büntetõügyekben megvalósuló igazságügyi együttmûködés jövõje a Lisszaboni Szerzõdés és a Stockholmi Program tükrében 54. Külföldrõl beszerzett bizonyítékok elfogadhatósága és felhasználása a hazai büntetõeljárásban, különös tekintettel a kölcsönös elismerés elvén alapuló új EU instrumentumok alkalmazására 55. Az európai bûnügyi együttmûködés jövõje: Európai Bizonyításfelvételi Parancs

680


11. szám

BÜNTETÕJOGON KÍVÜLI TERÜLETEN 1. A közigazgatási hatóságok ellenõrzési kötelezettsége 2. A jogorvoslat és a döntés-felülvizsgálat szabályozása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 2009. október 1-jétõl hatályos rendelkezéseiben 3. Az ügyészi tevékenység a természet védelmében 4. Az ügyész közremûködése a fenntartható fejlõdésben 5. A tulajdon elleni szabálysértések elbírálásának hatályos új eljárási szabályai 6. Az adatvédelem szabályozása egyes igazgatásrendészeti jogszabályokban és a szabálysértési törvényben 7. A határokon átnyúló környezetszennyezés megfékezésének közigazgatási eszközei, az eszközrendszer esetleges hiányosságai a magyar jogban 8. Az ügyféli jogállás megítélésének gyakorlati problémái a Ket. alkalmazása során 9. A bizonyítás dilemmái a közigazgatási hatósági eljárásban 10. A hozzátartozók közötti erõszak miatt alkalmazható távoltartás jogintézménye a jogalkalmazói gyakorlat tükrében 11. Az ügyféli jogok érvényesülésének biztosítása a közigazgatási hatósági eljárásban 12. A hulladék jogszabályi fogalmának jogalkalmazási problémái *** 13. A fogyasztói szerzõdés részévé váló általános szerzõdési feltételek érvénytelenségének megállapítása iránti közérdekû keresetek az elmélet és a gyakorlat tükrében, különös tekintettel az ügyészi keresetek elbírálása során felmerült jogalkalmazási kérdésekre 14. A közhasznú szervezetek mûködése nyilvánosságának kérdései 15. Az ügyész által kezdeményezett cégtörvényességi felügyeleti eljárások tapasztalatai 16. A munkaerõ kölcsönzés szabályainak érvényesülése a gyakorlatban 17. A munka (szolgálati) jogviszony megszüntetésének kérdései az egyes munkajogi tárgyú törvények rendelkezései tükrében 18. Az egészségkárosodáshoz kapcsolódó ellátások reformja a társadalombiztosítási nyugellátásban, a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény és jogalkalmazási problémái 19. A biztosítás szabályozásának sajátosságai a magyar társadalombiztosítási jogban 1998. január 1-jétõl napjainkig. (A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján.) 20. A jóhiszemûség és tisztesség követelménye a tisztességtelen általános szerzõdési feltételek vizsgálata során 21. Az általános szerzõdési feltételek tisztességtelenségének megállapítására irányuló perek gyakorlata, figyelemmel az EK irányelveire és a Ptk. reformjára 22. A pénzügyi szolgáltatói tevékenységet végzõ szervezetek tevékenysége és a fogyasztóvédelem. (A fogyasztóvédelmi célú ügyészi közremûködés lehetõségei.) 23. Az ügyészi részvétel a cégbíróságok elõtt folyó mûködés felügyeleti eljárásban *** 24. Az ügyészségi jogkörben okozott kár 25. A terhelt jó hírnevének, becsületének, emberi méltóságának és egyéb személyhez fûzõdõ jogának megsértése miatti igényérvényesítés lehetõségei az ügyészséggel szemben, ennek gyakorlata 26. A polgári bíróság vizsgálati lehetõségei az igényérvényesítés alapjául szolgáló büntetõ ügy tekintetében, az ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben. A bizonyítás egyes kérdései 27. Egyetemleges felelõsség a rendõrség, az ügyészség és a bíróság között az államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perekben 28. Az eljáró ügyész felelõssége a kártérítési kötelezettséget megállapító, ügyészségi jogkörben okozott kár megtérítése iránti polgári per következtében *** A megjelölteken túl más, az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó, vagy az ügyészség érdeklõdésére számot tartó témakörben is beadható pályázat. A pályázatok terjedelme legalább 20, legfeljebb 80 gépelt oldal lehet.

11. szám


681

PÁLYADÍJAK Valamennyi tagozaton, külön a büntetõjogi, külön a büntetõjogon kívüli témákban egységesen: 1-1 elsõ díj 150 000–150 000 Ft 1-1 második díj 100 000–100 000 Ft 1-1 harmadik díj 80 000– 80 000 Ft A kiemelkedõ pályamunkák szerzõi ezen túlmenõen külön díjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók. Pályázatokat kizárólag postai úton fogadunk el a Legfõbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztálya címére (1372 Budapest, Pf: 438). Postára adási határidõ: 2011. március 11. A pályázatokat egy nagy méretû borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: „TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT KOZMA SÁNDOR EMLÉKÉRE”. A borítékban el kell helyezni a pályázatot két – tûzött vagy bekötött – példányban és mellékelni kell egy A/5-ös kis méretû lezárt borítékban a pályázó nevét, címét, telefonszámát, beosztását, szolgálati helyét, illetõleg az oktatási intézmény megnevezését tartalmazó iratot. Mindkét beküldött tanulmányi példány külsõ borítóján fel kell tüntetni: – a jeligét; – a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); – a terület megjelölését (büntetõjogi, büntetõjogon kívüli); – azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról. A tanulmányokon más, a szerzõ kilétére utaló adat nem szerepelhet. A mellékelt A/5-ös boríték felzetén jól olvashatóan meg kell jelölni: – a jeligét; – a tagozat megnevezését (általános, ifjúsági, joghallgatói); – a terület megjelölését (büntetõjogi, büntetõjogon kívüli); – azt a sorszámot, amellyel jelzett témához a dolgozat kapcsolódik, ennek hiányában a kiíró dönt a besorolásról; továbbá – nyilatkozatot, hogy a szerzõ eredménytelenség esetén hozzájárul-e a boríték felbontásához, tartalmának megismeréséhez. A tagozatot meghatározó szolgálati, hallgatói viszony tekintetében a 2011. március 11. napján fennálló állapotot kell figyelembe venni. Az írásmûveket az adott területek kiemelkedõ szakemberei lektorálják. Értékelésük figyelembevételével bírálóbizottság tesz javaslatot a pályadíjak odaítélésére. A bírálóbizottság a jeligék alapján csak a díjazásra javasolt szerzõket azonosítja. Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a szerzõ nem a megfelelõ tagozatra nyújtotta be dolgozatát, úgy a díjazásból kizárja. A pályadíjak kiosztására 2011. júniusában az Ügyészség Napja alkalmából rendezett ünnepségen kerül sor. A pályázatokkal kapcsolatos további ügyintézésre (pl.: a lektori vélemény megismerése stb.) kizárólag az azonosítható pályázók jogosultak. A Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály a pályázatokat nyilvántartja. Az adott terület iránt érdeklõdõk – a díjkiosztás után 2 évig – a Legfõbb Ügyészség könyvtárában azokba betekinthetnek. Amennyiben a jeligét tartalmazó boríték felbontható, úgy az elismerésben nem részesült szerzõ neve, elérhetõsége is nyilvánosságra hozható. *** A pályázati hirdetmény hivatalos megjelenési helyei: Ügyészségi Közlöny, illetve a Magyar Köztársaság Ügyészségének hivatalos honlapja (www.mklu.hu). Dr. Kovács Tamás s. k., legfõbb ügyész

682


11. szám

Pályázati felhívás ügyészi állások betöltésére

A legfõbb ügyész az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 14/C. §-ának (1) bekezdése és a 16. §-ának (4) bekezdése alapján pályázatot hirdet – a Fejér Megyei Fõügyészségre magánjogi és közigazgatási jogi fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi, – a Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészségre vezetõ ügyészi, – a Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészségre vezetõ ügyészi, – a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, – a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészségre vezetõhelyettes ügyészi, – a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészségre csoportvezetõ ügyészi, – budapesti kerületi ügyészségre – változó szolgálati helyre – 5 büntetõjogi szakági ügyészi, – a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészségre közigazgatási jogi szakterületi ügyészi, – a Keszthelyi Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi és – a Szegedi Városi Ügyészségre büntetõjogi szakági ügyészi állás betöltésére. Az ügyész kinevezésének általános feltételeit az Üsztv. 14–14/C. §-ai állapítják meg. A Fejér Megyei Fõügyészség magánjogi és közigazgatási jogi szakági fõügyészségi csoportvezetõ ügyészi álláshelyére azok a határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak, akik magánjogi és közigazgatási jogi szakágban legalább hároméves ügyészi gyakorlattal rendelkeznek. A Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészség vezetõ ügyészi álláshelyére olyan határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak, akik legalább hároméves büntetõjogi szakági ügyészi gyakorlattal rendelkeznek. A kinevezés további feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez és a „C” szintû biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. A pályázat elbírálásánál elõnyt jelent a több szakterületen végzett ügyészi munka. A Budapesti XX., XXI. és XXIII. Kerületi Ügyészség vezetõ ügyészi, a Budapesti XI. és XXII. Kerületi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi és a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vezetõhelyettes ügyészi álláshelyére való kinevezés feltétele, hogy a jelölt járuljon hozzá nemzetbiztonsági ellenõrzéséhez és a „C” szintû biztonsági szakvélemény ne tartalmazzon kockázati tényezõt. Az állásra olyan határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak, akik a büntetõjogi szakágban több éves tényleges ügyészi gyakorlattal rendelkeznek. A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség csoportvezetõ ügyészi álláshelyére olyan határozatlan idõre kinevezett ügyészek pályázhatnak, akik büntetõjogi szakágban több éves tényleges ügyészi gyakorlattal rendelkeznek. Az ügyész nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. A nem ügyész pályázót a legfõbb ügyész elsõ alkalommal – az Üsztv. 14. §-ának (4) bekezdésében írt feltételektõl függõen – három évre vagy határozatlan idõre nevezi ki. Az ügyész járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, az elõírt képesítési követelményeknek és az Üsztv. 14. §-a (5) bekezdésében írt kinevezési feltételeknek való megfelelést igazoló eredeti okiratok vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottaknak és a volt ügyészségi alkalmazottaknak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyész pályázónak külön íven egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben választójogának meglétére hivatkozik, továbbá hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak – az általa ellátott munkaköröktõl függõen – egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nem szegett meg, továbbá nem áll legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt. Csatolnia kell egy olyan nyilatkozatot is, amely szerint nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat.

11. szám


683

A nem ügyészségi alkalmazottnak a pályázathoz mellékelni kell a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulását, melyben arról is nyilatkozik, hogy a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. Az Üsztv. 14/A. §-ának (1) bekezdésébõl következõen az ügyészi kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekrõl szóló 2007. évi CLII. törvény 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja értelmében az ügyész – az 5. § (3) bekezdésében írt eset kivételével – vagyonnyilatkozat tételére kötelezett. E törvény 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének – a 6. § (2) bekezdésében írt kivétellel – kinevezését megelõzõen köteles eleget tenni. A pályázat érvénytelen, ha – elkésett, – kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés általános és különös feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt, a vagyonnyilatkozatot és a választójogot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A pályázatokat az illetékes ügyészi tanács véleményezi. A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak – a Fejér Megyei Fõügyészség álláshelye esetében a Fejér Megyei Fõügyészségre (8000 Székesfehérvár, Dózsa Gy. u. 1.) 2010. december 15-én 13 óráig, – a Sátoraljaújhelyi Városi Ügyészség álláshelye esetében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fõügyészségre (3524 Miskolc, Palóczy u. 1.) 2010. december 15-én 13 óráig, – budapesti kerületi ügyészségek vezetõ állású ügyészi és a Budapesti Törvényességi Felügyeleti Ügyészség ügyészi álláshelyei esetében 2010. december 15-én 13 óráig, budapesti kerületi ügyészség büntetõjogi szakági ügyészi álláshelyei esetében 2010. december 20-án 13 óráig a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.), – a Keszthelyi Városi Ügyészség álláshelye esetében a Zala Megyei Fõügyészségre (8900 Zalaegerszeg, Jókai u. 2.) 2011. január 14-én 13 óráig és – a Szegedi Városi Ügyészség álláshelye esetében a Csongrád Megyei Fõügyészségre (6720 Szeged, Stefánia sétány 10.) 2010. december 10-én 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a pályázati határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük. Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

Pályázati felhívás ügyészségi titkári állások betöltésére A Magyar Köztársaság legfõbb ügyésze az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésrõl szóló 1994. évi LXXX. törvény (Üsztv.) 16. §-ának (4) bekezdése és a 79. §-ának (2) bekezdése alapján pályázatot hirdet – budapesti kerületi ügyészségre – változó szolgálati helyre – 10 büntetõjogi szakági ügyészségi titkári, – a Baranya Megyei Fõügyészségre közigazgatási jogi és magánjogi ügyészségi titkári állás betöltésére.

684


11. szám

Az ügyészségi titkár kinevezésének feltételeit az Üsztv. 79. §-ának (1)–(2) bekezdése, 14. §-ának (7) bekezdése és 14/B. §-a állapítja meg. Az ügyészségi titkár nem lehet tagja pártnak és politikai tevékenységet sem folytathat. Az ügyészségi titkár járandóságára az Üsztv. rendelkezései vonatkoznak. A pályázat kellékei: a legfontosabb személyi adatokat, szakmai életutat bemutató fényképes önéletrajz, a képesítési követelményeknek (egyetemi jogi végzettség, jogi szakvizsga) megfelelést igazoló eredeti okiratok, vagy azok hiteles másolatai. Az ügyészségi alkalmazottnak és a volt ügyészségi alkalmazottnak a pályázatban nem kell szerepeltetni, illetõleg nem kell csatolni mindazt, amit a személyi nyilvántartás tartalmaz. A nem ügyészségi alkalmazott pályázónak egy olyan nyilatkozatot is mellékelnie kell, amelyben kijelenti, hogy nem áll a legsúlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt, nem tagja pártnak és politikai tevékenységet nem folytat, valamint hozzájárul a személyes adatok kezeléséhez és nyilatkozik arról, miszerint a személyes adatait tartalmazó adathordozót eredménytelen pályázat esetén visszakéri, vagy hozzájárul azok további pályázatok során való felhasználásához. A nem ügyészségi titkár pályázónak arról is nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul a pályaalkalmassági vizsgálat elvégzéséhez, ebben tudomásul veszi egészségügyi és személyes adatainak kezelését és vállalja a vizsgálati költségek megelõlegezését. A pályaalkalmassági vizsgálat költsége a pályázót terheli, ha kinevezésére nem kerül sor. Az ügyészségi titkári kinevezéshez a tisztségre jelölt, pályázatot elnyert személynek hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia azt a tényt, hogy az Üsztv. 14. §-a (7) bekezdésének a)–f) pontjában meghatározott körülmények vele szemben nem állnak fenn. A pályázat érvénytelen, ha – elkésett, – kellékhiányos, – a jelölt a kinevezés feltételeinek a benyújtásra elõírt határidõ leteltekor nem felel meg. (A hatósági bizonyítványt és a magyar állampolgárságot igazoló okiratot külön felhívásra kell benyújtani.) A kinevezésrõl a legfõbb ügyész dönt. A pályázatoknak – budapesti kerületi ügyészségek ügyészségi titkári álláshelyei esetében a Fõvárosi Fõügyészségre (1054 Budapest, Akadémia u. 13.) 2010. december 23-án 12 óráig, – a Baranya Megyei Fõügyészség ügyészségi titkári álláshelye esetében a Baranya Megyei Fõügyészségre (7623 Pécs, Jókai u. 26.) 2010. december 21-én 13 óráig kell beérkezniük. A pályázat eredményérõl a jelentkezõket a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan napon belül értesítjük.

Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Fõosztály

11. szám


685

A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó megjelentette

Bárd Károly

Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában A tisztességes eljárás büntetõügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés címû könyvét A tisztességes eljárás elméleti kérdései és gyakorlati érvényesülése iránt érdeklõdõk elõtt – eddig megjelent kötetei révén – már jól ismert szerzõ a könyv borítóján ekképpen ajánlja az olvasók figyelmébe tanulmányát: „A könyv írásának kezdetén elsõsorban az foglalkoztatott, hogy mennyiben járulhat hozzá a strasbourgi Emberi Jogi Bíróság az európai államok igazságszolgáltatási rendszereinek közelítéséhez. A vizsgálat során aztán olyan alapvetõ kérdésekkel szembesültem, mint az igazságszolgáltatás szerepe a demokráciában, a tisztességes eljáráshoz való jog helye az alapjogok rendszerében vagy a jogokról való lemondás és annak korlátai. Elsõsorban a strasbourgi esetjog alapján elemzem a tisztességes eljárás azon elemeit, amelyek értelmezésében mind a mai napig bizonytalanság észlelhetõ a magyar joggyakorlatban: mit kíván a bírói pártatlanság, hogyan teremthetõ meg az összhang a véleménynyilvánítás szabadsága és a bíróságok tekintélyének megõrzése iránti érdek között, mi legyen a törvénysértõen megszerzett bizonyítékok sorsa, meddig terjed a hallgatás joga? Nos, ezekrõl a kérdésekrõl szól a könyv. Meg sok minden másról…..” A kötet 320 oldal terjedelmû, ára 7938 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Bárd Károly Emberi jogok és büntetõ igazságszolgáltatás Európában címû, 320 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 7938 forint áfával) ................................ példányban, és kérem, juttassák el az alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................................. Címe (város, irányítószám): ............................................................................................................................................................... Utca, házszám: ....................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................ A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ....................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................

............................................... cégszerû aláírás

686


A MAGYAR KÖZLÖNY LAP- ÉS KÖNYVKIADÓ megjelentette Hargitai József

Jogi fogalomtár címû kiadványát A jogi fogalomtár a magyar jog szakmai fogalmainak gyûjteménye és részben magyarázata. Közel 15 000 szócikkben, a jogforrásra hivatkozva, tartalmazza a magyar jogban használt fogalmakat, és ahol indokolt, magyarázza a fogalom jelentésének tartalmát. Átfogja valamennyi jogág, az európai jog, valamint a nemzetközi jog által használt fogalmakat is. Elemzi azokat a fogalmakat, amelyeket a jogágak, valamint az egyes jogágakon belül is, egymástól eltérõ tartalommal használnak (pl. alkalmatlan, elévülés, arányosság, elismerés), vagy azokat a fogalmakat, amelyekre nézve több eltérõ tartalmú legáldefiníció is létezik (pl. közeli hozzátartozó, engedélyes, lakóhely). Megmagyarázza azokat a mozaikszavakat, amelyek EU-csatlakozásunkkal kerültek a jogrendszerbe. („DNS-profil”, „EMOGA”, „EUROPOL”, „FIFO-módszer”, „EINECS” stb.) A könyv nemcsak a jogalkotóknak és jogalkalmazóknak, valamint a jogi pályára készülõknek hasznos kézikönyv, hanem azoknak is, akik a mindennapi életben szeretnének eligazodni egy szakmai nyelv dzsungelében. A kiadvány 1712 oldal terjedelmû. Ára: 8399 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]).

MEGRENDELÉS Megrendeljük a Jogifogalomtár címû kiadványt (ára: 8399 Ft áfával) ................. példányban, és kérjük juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve: .................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): .................................................................................................................................................. Utca, házszám: ........................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: .......................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: ……………………………………… ……………………………………… cégszerû aláírás

11. szám

11. szám



Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû kötetét Köztudott, hogy Magyarországon, a XX. század „ötvenes” éveiben, majd a levert forradalmat követõ megtorlás során kihirdetett törvénysértõ ítéleteket, a közel sem független ítészek határozatait a rendszerváltás után semmissé nyilvánították. A magyar társadalom viszont vajmi keveset tud a különbözõ jellegû jogfosztást szenvedett jogászokon kívül arról, hogy forradalmat követõ megtorlás végéig a magyar bírói, közjegyzõi, ügyészi és ügyvédi kart, valamint a munkájukat segítõ kollégákat mekkora vérveszteség érte. Bárándy Péter, volt igazságügy-miniszter, 2003 márciusában bizottságot állított fel a legszélesebben értelmezhetõ „harmadik” hatalmi ágban tevékenykedõket ért sérelmek feltárására. A Zinner Tibor vezette kutatócsoport, Kahler Frigyes, Koczka Éva, Pálvölgyi Ferenc és Tóth Béla – kétévi kutatómunkáját összegzõ – jelentésében feltárja egyfelõl a Horthy-korszakból a jogszabályi elõzményeket és a korabeli személyzeti politika összefüggéseit, másfelõl az 1944 decembere óta folytatott „humánpolitikát”, nyomon követve a magyarországi jogászsággal szembeni infernót, az esetenként miniszterelnöki rendeleteken, törvényeken és különféle szintû párthatározatokon alapult, különbözõ jellegû atrocitásokat 1962 augusztusáig. A több ezer jogász és munkájukat segítõ szakapparátusbeli kolléga drámai életútjának – néhol a legapróbb részletekbe menõ – feltárásával megírt monográfiából kitûnik, hogy a jogászokat ért sérelmeket nem a sztálini birodalom, hanem a hazai csatlósai, és az õket kiszolgáló nagy tudású jogászok indukálták. Miként nem engedték a végrehajtó és törvényhozó hatalom letéteményesei a Montesquieu-féle elvek megvalósulását? Hogyan torzították el a magyarországi jogászság hivatásrendjeinek összetételét? Milyen beleszólással bírt a politikai rendõrség, majd az Államvédelmi Hatóság nem csupán a letartóztatottak, hanem a bírói, ügyészi és ügyvédi kar tagjainak életébe? A szerzõk megállapításait, kutatásuk összegzõ tanulságait több mint 1800 jegyzet támasztja alá. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem

Zinner Tibor Megfogyva és megtörve címû, 680 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 9996 Ft áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ..................................................................................................................................................................... Címe (város, irányítószám): ................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .......................................................................................................................................................................................... Ügyintézõ neve, telefonszáma: ........................................................................................................................................................... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ........................................................................................................................................... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés: ........................................


687

688


11. szám


R. C. van Caenegem

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû kötetét Caenegem professzor mûvének lefordítása mellett számos érv szólt. Nemcsak az, hogy az európai jogtörténész-társadalom egybehangzó véleménye szerint a legjobb, a legszellemesebb feldolgozása a témának; olyan munka, amely a nyugati gondolkodásnak az államfejlõdés, az alkotmány és a jog viszonyrendszerérõl az egyik legteljesebb szintézise. Ugyanis az 5. századtól – terminus a quo – további 15 századon át – terminus ad quem – a jelenkorig terjedõ európai világ nagy összehasonlító foglalata a kötet. A „három Európa kísérletbõl” ebben a terjedelmes idõdimenzióban kettõ részletes analízissel szerepel. Az Elsõ Európa (5–9. század) a 9. században bomlott fel, majd a politikai megszakítottságból 1100 körül újjáéledt. A Fürstenstaat, a familiaritáson alapuló „nemzetállamokhoz”, majd a monarchia az abszolút és a felvilágosult változataival a modern állam formációihoz vezetett. Ennek gyümölcsét pedig a 19. századi liberális, alkotmányos, parlamentáris állam tovább nemesítette. S ez a szuverén nemzetállam – Második Európa – mindmáig a legfontosabb nagy társadalmi egységgé debütált. A Harmadik Európa kísérlet, a jelenkori Európai Unió sajátosan szerepel a mûben. Részben példák sokaságával illusztrálja a szerzõ az alkotmányos, jogi értékek kötelezõ továbbélési igényét, részben pedig ezek meghaladásaként a szupranacionális intézmények létrehozásának szükségességét hangsúlyozza. Ám itt is a bölcsesség, a tudósi kétely, a mértéktartás jellemzi. Egyes történeti párhuzamai apropójára a jellemzõ kutatási habitussal, viszontkérdésekkel él. Így például mit is kezdhetünk az Európai Közösséggel? Hiszen „az EK éppen olyan meghökkentõ dolgokkal tud szolgálni nekünk, mint a német ancien régime Puffendorfnak”. Avagy másutt D. Lasok és Bridge értékelésére hivatkozik, miszerint az „EU alkotmányos struktúrája még mindig a spekuláció szférájába tartozik”. Az új Harmadik Európa kísérlet igazi dilemmája a jóléti állam és a gondoskodó állam közötti választási alternatíva. A Rechtstaat-Verfassungsstaat milyen formációvá történõ alakítása a jelenkor nagy államelméleti projektje. Az új európai intézményrendszer létrehozásakor arra kell törekedni, hogy az EU mint sui generis intézmény az emberi jogokat valóban realizáló, azokat egyenlõen kiterjesztõ, emberibb társadalomként funkcionáljon. Az új generáció kihívása éppen ennek a kérdésnek a megoldása. A „Bologna típusú”, kétfokozatú képzés ugyan a feladat-végrehajtó értelmiségi típust favorizálja, de a mesterfokozatú képzésben lehetõséget teremt a problémamegoldó készség fejlesztésére is. E monográfia magyar nyelvû változata a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának mesterszakos hallgatói részére született egyik tananyag. A kötet 448 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]). ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

MEGRENDELÉS Megrendelem a

Bevezetés a nyugati alkotmányjogba címû, 448 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 forint áfával) ........... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve: ........................................................................................................................................................................................ Címe (város, irányítószám): ...................................................................................................................................................................................... Utca, házszám: .............................................................................................................................................................................................................. Ügyintézõ neve, telefonszáma: .............................................................................................................................................................................. A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma: ............................................................................................................................................................ A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre.

9 770133 824217

10011

Keltezés: ........................................


A szerkesztésért felelõs: dr. Miks Antal Kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6., www.mhk.hu). A kiadásért felelõs: Bártfai-Mager Andrea ügyvezetõ igazgató. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó ügyfélszolgálatán (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6., 1394 Budapest 62., Pf. 357, fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: [email protected]) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó a Magyar Posta Zrt. közremûködésével. Telefon: 235-4554, 266-9290/240, 241 mellék. Terjesztés: tel.: 317-9999, 266-9290/245 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VIII., Somogyi Béla u. 6. szám alatti Közlönyboltban (tel.: 318-8411, e-mail: kozlonybolt@ mhk.hu). 2010. évi éves elõfizetési díj: 11 088 Ft áfával, féléves elõfizetési díj: 5544 Ft áfával, egy példány ára: 1105 Ft áfával.

HU ISSN 0133-8242 Formakészítés: SPRINT Kft. 10.3473 – Nyomja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 11. SZÁM JOGSZABÁLYOK

Recommend Documents