Lőrincz Csongor Publikációk Könyv 1. A líra medialitása. Hang, szöveg és intertextualitás 20. századi lírai művekben. Budapest: Anonymus, 2002. 255 old. 2. Ady-értelmezések. Társszerzők: H. Nagy Péter, Palkó Gábor, Török Lajos. Pécs: Iskolakultúra Könyvek 15., 2002. 183 old. 3. A költészet konstellációi. Adalékok a modern líra történetéhez és elméletéhez. Budapest: Ráció, 2007. 360 old. 4. Az
olvasás
ismétlése.
Materialitás
és
kultúrtechnikák
az
irodalmi
szövegben. Budapest: Kijárat, 2011. 464 old. Szerkesztés (tanulmánykötet) 1. Ernő Kulcsár-Szabó – Csongor Lőrincz – Gábor Tamás Molnár (szerk.): Spielarten der Sprache. Transgressionen des Medialen in der Literatur. Budapest: Osiris, 2004. 462 old. 2. Ralf Simon – Nina Herres – Csongor Lőrincz (szerk.): Das lyrische Bild. München: Wilhelm Fink, 2010. 383 old. 3. Bónus Tibor – Eisemann György – Lőrincz Csongor – Szirák Péter (szerk.): A hermeneutika vonzásában. Tanulmányok Kulcsár Szabó Ernő 60. születésnapjára. Budapest: Ráció, 2010. 711 old. 4. Csongor Lőrincz (szerk.): Ereignis Literatur. Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript, 2011. 495 old. Kézikönyv-fejezet 1. A „szó” médiuma az esztétizmusban (Babits Mihály: Esti kérdés). In: A magyar irodalom történetei II. (szerk. Szegedy-Maszák M. – Veres A.) Budapest: Gondolat, 2007. 713-727.
1
2. Kép,
szöveg
és
személytelenítés
a
transzcendens
kommunikáció
leépülésének lírájában (Pilinszky János: Harmadnapon ). In: A magyar irodalom történetei III. (szerk. Szegedy-Maszák M. – Veres A.) Budapest: Gondolat, 2007. 507-519. 3. Az esztétizmus nyomai a posztmodern lírában (Kovács András Ferenc: J.A. szonettje ). In: A magyar irodalom történetei III. 838-852. 4. Ästhetisierung der Sprache – Klassische Moderne zwischen Metaphysik des Artistischen und Neusituierung des Subjekts (um 1895-1932). In: E. Kulcsár-Szabó (szerk.): Geschichte der ungarischen Literatur. Berlin/New York: Walter de Gruyter, 2012. Tanulmány 1. Személyiség, világ és nyelv a Sinistra körzetben. Társszerzője: Török Ervin. NYIT Lapok 1994-1995. 56-61. 2. A szignifikáció „törése”: alakzat és szövegköziség . Irodalomtörténet 1997/4. 573-595. ; In: Kabdebó L. – Kulcsár Szabó E. – Kulcsár-Szabó Z. – Menyhért A. (szerk.): A fordítás és intertextualitás alakzatai. Budapest: Anonymus, 1998. 329-357. 3. Kánon és az „én” alakzatai (Géczi János: Versek). Théléme 1998/nyár 99112.; In: H. Nagy P. (szerk.): Szöveg–tér–kép (Tanulmányok Géczi János műveiről). Budapest: Orpheusz, 2001. 104-115. 4. Olvasás
és
különbözőség(e)
–
szöveg
és
műfaj(ok)
viszonya
a
Tücsökzenében. Literatura 1998/3. 282-311. 5. A
retorika
temporalitása
–
Az
eltévedt
lovas
mint
intertextus .
Iskolakultúra 1999/2. 69-81. (Szirák Péter hozzászólásával, uo. 82-84); In: Kabdebó L. – Kulcsár Szabó E. – Kulcsár-Szabó Z. – Menyhért A. (szerk.): Tanulmányok Ady Endréről (újraolvasó). Budapest: Anonymus, 1999. 182196.
2
6. Az emlékezet mint szöveg – mnemotechnikai szerkezetek József Attila két versében. Alföld 1999/6. 80-92. In: Odorics F. (szerk.): Határon. Szeged, 2002. 141-163. 7. „tücsökzenében új tücsökzene” – Ismétlés, fragmentum és vég Szabó Lőrinc versciklusában. Literatura 1999/3. 274-307. 8. Kérügma és literalitás. Literatura 1999/4. 416-455. 9. Médium, név és „a líra lehetősége” (Kovács András Ferenc: J.A. szonettje ). In: Szirák P. (szerk.): Vándor szövevény. Az Alföld Stúdió Antológiája. Debrecen: Csokonai, 2001. 34-64. 10.
Allegorizáció és „jelcserélgetés” József Attilánál . Lk.k.t. (a kolozsvári
Láthatatlan Kollégium lapja) 2000/3-4. 48-59. In: Kabdebó L. – Kulcsár Szabó E. – Kulcsár-Szabó Z. – Menyhért A. (szerk.): Tanulmányok József Attiláról (újraolvasó). Budapest: Anonymus, 2001. 122-141. Rövidített német nyelvű változata: Hungarian Studies 15/2 (2001) 255-272. 11.
Jó Csönd-herceg és a „gyanútlan ág”. A travesztív átírás egy példája
(Ady-Szabó Lőrinc). Irodalomtudomány 2000/1-2. 141-148. 12.
Líra, kód, intimitás (A szerelmi költészet néhány kérdése Adynál és
Szabó Lőrincnél). Alföld 2001/8. 85-98. 13.
A líra medialitásáról . Kalligram 2002/7-8. 3-29.
14.
Mediális paradigmák a magyar későmodernségben – Individuum és
epitáfium viszonya (Kosztolányi: Halotti beszéd – Szabó Lőrinc: Sírfelirat). A dolgozat második része megjelent: Irodalomtörténet 2002/1. 98-117. A teljes szöveg in: Pethő Á. (szerk.): Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. Kolozsvár: Sapientia, 2002. 165-201. 15.
A
medializálódás
poétikája:
esztétizmus
és
kései
modernség
(Hofmannsthal, Babits, József Attila). In: Bednanics G. – Bengi L. – Kulcsár Szabó
E.
–
Szegedy-Maszák
M.
(szerk.):
Hang
és
szöveg.
Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest: Osiris, 2003. 317-389. A dolgozat első része németül in: Berliner Beiträge zur Hungarologie 2002-2003. 141-181., ill: P. Hárs – M. Orosz – W. Müller-Funk (szerk.): Verflechtungsfiguren. Intertextualität und Intermedialität in der
3
Kultur Österreich-Ungarns. Frankfurt a.M.: Peter Lang, 2003. 160-183. A teljes szöveg németül in: E. Kulcsár-Szabó – Cs. Lőrincz – G. T. Molnár (szerk.): Spielarten der Sprache. Transgressionen des Medialen in der Literatur. Budapest: Osiris, 2004. 192-276. 16.
Medialitás és diszkurzus (Friedrich A. Kittler: Aufschreibesysteme
1800/1900). In: Kulcsár Szabó E. – Szirák P. (szerk.): Történelem, kultúra, medialitás. Budapest: Balassi, 2003. 156-173. 17.
Az „emberi” megkettőződései. Alföld 2003/3. 40-48. In: Biczó G. – Kiss
N. (szerk.): Antropológia és irodalom. Egy új paradigma útkeresése. Debrecen: Csokonai, 2003. 175-183. 18.
„Enkidu
üzenete”.
Az
idegenség
az
irodalomban:
fordítás
és
interpretáció között. Rövidített változat: Alföld 2003/11. 51-65. Teljes szöveg in: Bednanics G. – Kékesi Z. – Kulcsár Szabó E. (szerk.): Identitás és kulturális idegenség. Budapest: Osiris, 2003. 172-198. 19.
A nyelvi én és az ismétlés (Trakl – József Attila) . Filológiai Közlöny
2003/3-4. 148-172. 20.
Beírás és átvitel (József Attila: „Költőnk és Kora”). Alföld 2004/4. 60-77.
In: Kulcsár-Szabó Z. – Szirák P. (szerk.): Az esztétikai tapasztalat medialitása. Budapest: Ráció, 2004. 134-157. 21.
Hermeneutik des „Ausdruckslosen”. Gewalt, Interpretation und deren
Mitteilbarkeit bei Benjamin. Rövidített változat: Hermeneutische Blätter 1/2 (2004) (Institut für Hermeneutik & Religionsphilosophie, Theologische Fakultät, Universität Zürich). 47-59. A teljes szöveg in: A. Kerekes – N. Pethes – P. Plener (szerk.): Archiv−Zitat−Nachleben. Die Medien bei Walter Benjamin und das Medium Benjamin. Frankfurt a.M.: Peter Lang, 2005. 57-86. Magyarul in: Fehér M. I. – Kulcsár Szabó E. (szerk.): Hermeneutika, esztétika, irodalomelmélet. Budapest: Osiris, 2004. 121146. 22.
Mnemotechniken des lyrischen Bildes in der Spätmoderne (Attila
József, Benn, Celan). In: E. Kulcsár-Szabó – Cs. Lőrincz – G. T. Molnár (szerk.): Spielarten der Sprache. Transgressionen des Medialen in der
4
Literatur. Budapest: Osiris, 2004. 101-120. Magyarul: Tiszatáj 2005/12. 66-77. 23.
Szó, jelentés, világ (Vörösmarty későmodern távlatból) . Alföld 2005/1.
48-67. 24.
A nyelvi materialitás időbelisége az irodalmi olvasásmódokban . Erdélyi
Múzeum LXVII. (2005/1-2.) 38-65. 25.
Elégia
és
búcsú
mint
emlékezet
a
nyelvben
(Arany,
Mörike,
Vörösmarty). Irodalomtörténet 2005/1. 54-64. Németül: Berliner Beiträge zur Hungarologie 15 (2010) 51-68. 26.
Kultúrtechnikák és a dologiság jelentéstana (Irodalom és a korai
kultúrtudományok: Rilke, Simmel, Cassirer). Filológiai Közlöny 2004/3-4. 187-207. 27.
Kulturalitás, technika, irodalom („Dolog” és szöveg) . Alföld 2005/10.
78-101. 28.
Név, aláírás és inskripció a lírában . Kalligram 2006/3-4. 142-150.
29.
Ima, vers, performativitás . Alföld 2006/11. 44-71. Németül: A. Kliems –
U. Raßloff – P. Zajac (szerk.): Intermedialität. Lyrik des 20. Jahrhunderts in Ost-Mittel-Europa III. Berlin: Frank&Timme, 2007. 201-245. 30.
Az irodalmi kommunikáció archeológiája és a „szöveg” fogalma
(Thienemann). In: Oláh Sz. – Simon A. – Szirák P. (szerk.): Szerep és közeg. Medialitás a magyar kultúratudományok 20. századi történetében. Budapest: Ráció, 2006. 67-91. Németül: E. Kulcsár Szabó – D. Oraić Tolić (szerk.):
Kultur
in
Reflexion.
Beiträge
zur
Geschichte
der
mitteleuropäischen Literaturwissenschaften. Wien: Braumüller, 2008. 129-156. 31.
Szöveg, értelem, aláírás . Alföld 2007/4. 45-58. Németül: Hungarian
Studies 2006 32.
A lírai teremtés ígéretei („A szó előjövetele” mint modern poetológiai
elv). Parnasszus 2008/nyár, 154-164. Németül: Neohelicon 35 (2008) 1. 171-186.
5
33.
A
„Sage”
mint
szövegfogalom
Heideggernél
(„Költészet
és
gondolkodás”). Filológiai Közlöny. In: Kelemen P. – Kulcsár-Szabó Z. – Simon A. – Tverdota Gy. (szerk.): Filológia – interpretáció – médiatörténet. Budapest: Ráció, 2010. 702-764. 34.
„A szép mint az emlékezés produktuma” (Fülep Lajos és a klón) . In:
Bónus T. – Kulcsár-Szabó Z. – Simon A. (szerk.): Az olvasás rejtekútjai. Műfajiság, kulturális emlékezet és medialitás a 20. századi magyar irodalomtudományban. Budapest: Ráció, 2007. 117-153. 35.
Das Beben der textualisierten Bilder (Hölderlin: Heidelberg). Jahrbuch
der ungarischen Germanistik 2007. 91-114. 36.
Önintézményesítés és poetológia összefüggése a Nyugat-líra két
meghatározó vonulatában. Irodalomtörténet 2008/4. 516-538. 37.
Modernitás
és
legitimitás,
törvényerő
és
„rendkívüli
állapot”
a
költészetben. Alföld 2009/4. 103-115. 38.
Haptopoetik: Bilder an der Grenze (Hölderlin: Hälfte des Lebens). In: N.
Herres – Cs. Lőrincz – R. Simon (szerk.): Das lyrische Bild. München: Wilhelm Fink, 2010. 181-221. 39.
Előtt és után: építészet és költészet kiazmusai . Parnasszus 2010
tavasz, 84-100. 40.
Instrumentalität und Referentialität in der Lyrik (Thomas Kling) .
Zeitschrift für Deutsche Philologie 2011/2, 261-283. Magyarul (rövidített változat) in: Bónus T. – Eisemann Gy. – Lőrincz Cs. – Szirák P. (szerk.): A hermeneutika
vonzásában.
Tanulmányok
Kulcsár
Szabó
Ernő
60.
születésnapjára. Budapest: Ráció, 2010. 292-306. Angolul (rövidített változat) in: Aesthetics of the Tool. Special Issue of “Configurations” (ed. by J. Holland and S. Strätling), Vol. 18, Fall 2010, 327-344. 41.
A vendégség nyelve és ideje (Kleist: Eljegyzés St. Domingón ). Alföld
2010/12, 60-86. Németül in: E. Fountoulakis – B. Previšić (szerk.): Der Gast als Fremder. Narrative Alterität in der Literatur. Bielefeld: transcript, 2011. 75-110.
6
42.
Hívás és megvonás között. „Költészet” és „gondolkodás” viszonyához
Heideggernél. Alföld 2011/7, 41-56. Németül (rövidített változat) in: B. Previšić (szerk.): Die Literatur der Literaturtheorie. Bern: Peter Lang, 2010. 145-158. 43.
Spurenlesen als literarische Lektüre ? (Indizienpoetik und Zeugenschaft
bei Hölderlin). Plurale 2010 44.
Tanúságtétel, archívum, erőszak (Esterházy Péter : Javított kiadás).
Alföld 2011/11, 80-97. Németül in: Th. Weitin – B. Wolf (szerk.): Die Gewalt der Archive. Konstanz: Konstanz University Press, 2012. 161-181. 45.
Einleitung . In: Cs. Lőrincz (szerk.): Ereignis Literatur. Institutionelle
Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript, 2011. 730. 46.
Im Netz der Schwüre (Ereignis, Versprechen und Vertrag in Kleists Die
Marquise
von
O…).
In:
Cs.
Lőrincz
(szerk.):
Ereignis
Literatur.
Institutionelle Dispositive der Performativität von Texten. Bielefeld: transcript, 2011. 173-234.
Lexikonszócikkek 1. Gyula Juhász – Biogramm&Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon (3., völlig neu bearbeitete Auflage, hrsg. von Heinz Ludwig Arnold), Stuttgart/Weimar: J.B. Metzler, 2009, Bd. 8, S. 493-495. 2. Miklós Radnóti – Biogramm&Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 13, S. 443-444. 3. András Sütő – Biogramm&Anyám könnyű álmot ígér. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 15, S. 771-772. 4. Attila József – Biogramm&Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 8, S. 482-486.
7
5. Mihály Babits – Biogramm&Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 1, S. 763-765. 6. Mihály Babits – Das epische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 1, S. 765-766. 7. Gyula Illyés – Biogramm&Das lyrische Werk. In: Kindlers Literatur Lexikon, 2009, Bd. 8, S. 84-85. Recenzió, hozzászólás 1. Egy életmű olvasatának változása (Kulcsár-Szabó Zoltán: Oravecz Imre). Alföld 1997/8. 78-85. 2. Lírai „hang” és (újra)olvasás (Kabdebó L. – Menyhért A. (szerk.): Tanulmányok Szabó Lőrincről). Iskolakultúra 1998/5. 92-99. 3. Nyelv,
(recepció)történet,
olvasás
–
a
kanonizáció
folyamataiban
(Hozzászólás Szirák Péter Nyelv, történet, képzelet című dolgozatához). In: Bednanics G. – Bengi L. – Kulcsár Szabó E. – Szegedy-Maszák M. (szerk.): Az irodalmi szöveg antropológiai horizontjai. Budapest: Osiris, 2000. 187-193. 4. Otto Pöggeler: Hegels Kritik der Romantik (München 1998). In: Helikon Irodalomtudományi Szemle 2000/1-2. (A romantika tétjei) 228-232. 1. Folytonosság vagy ismétlés? (Bodor Ádám: Az érsek látogatása ) In: Alföld 2000/7. 188-196. és Lk.k.t. 2000/1. 56-61. 2. Kérügma és nyelvfeledettség (Tolcsvai Nagy Gábor: Pilinszky János ) In: Alföld 2003/9. 91-100. 3. Elbeszélés, reflexió, diktátum (Hammer Erika: Das Schweigen zum Klingen bringen. Sprachkrise und poetologische Reflexionen bei Hermann Burger). In: Filológiai Közlöny 2007/3-4. 286-298. Fordítás 1. Eugenio Coseriu: Az ember és a nyelv . (fordítás németből, bevezető és jegyzetek: L.Cs.). Szép literatúrai ajándék 1998/2-3. 21-38. 8
2. Hans-Georg Gadamer: A költészet helye a hegeli esztétika rendszerében és a művészet múltjellegének kérdése. (német nyelvből) Lk.k.t. 2000/2. 22-27. 3. Günter Figal: A felvilágosodás válsága – szabadságfilozófia és nihilizmus mint a modernség történelemlogikai előfeltételei. (német nyelvből). Lk.k.t. 2001/2. 2-7. 4. Vályi
Nagy
Ervin:
Das
dialogische
Wesen
der
Kirche
c.
doktori
disszertációjának (Basel, 1967) fordítása. (Kéziratban) 5. Hans Robert Jauss: A szellemtudományok mintaszerűsége a diszciplínák párbeszédében. (német nyelvből) In: Bónus T. – Kelemen P. – Molnár Gábor T. (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció, 2005. 50-79. 6. Friedrich Kittler: Zaj és jel távolsága . (német nyelvből) In: Bónus T. – Kelemen P. – Molnár Gábor T. (szerk.): Intézményesség és kulturális közvetítés. Budapest: Ráció, 2005. 455-474.
9
