Ló tartástechnológia, higiénia, etológia
Eltérő használati mód: hobbi, versenyzés, tenyésztés Hústermelés: nem bírt nagy jelentőséggel de, Franciaországban ismét kezd terjedni, valamint Oroszországban
Tartástechnológia Istálló követelményei: Védjen az időjárás viszontagságai ellen, Az állatok számára kényelmes elhelyezést nyújtson, Száraz, világos, huzatmentes legyen, Természetes légcserét tegyen lehetővé, Megfelelő mennyiségű természetes fény jusson be
Technológiai rendszerek rideg tartás félrideg tartás futó istálló állásos istálló bokszos istálló istállón belül angol boksz
Karám és legelő Legelőn tartott szoptatós kancáknál és csikóiknál jóval kisebb a fehérje-, energia-, és kálcium hiány A terep változatossága, a paták folyamatos terhelése és tehermentesítése miatt jobb a pataszaru vérellátása Az élelem változatos összetétele miatt kevesebb az anyagcserezavar A lovak igénylik a szabad mozgást
Tartástechnológiai elemek A karámok o fa karám o villanypásztor o drótkerítés o szögesdrót Jártatók
Tartástechnológiai elemek o o o o
Az istálló fala: tégla kő fa vályog
Tartástechnológiai elemek o o o o o o
A padozat beton aszfalt tégla fakocka döngölt agyag semmi
A padozat legyen száraz, a vizet ne, de a levegőt eressze át, ezenkívül fontos, hogy felülete sima, de csúszást gátló, ellenállóképes és tisztítható anyagból készüljön. A durván bevont beton, vagy a betonnal kiöntött köves burkolat könnyen elkészíthető és tisztítható, a padló keménységét és hiányos légzésaktivitását azonban bőséges alommal kell ellensúlyozni. A keményfa burkolat tisztasága sohasem lehet tökéletes, ráadásul (főként patkolatlan lovak számára) csúszóssá is válhat. A keményre égetett, élre állított téglák megfelelnek a célnak, ám azok a darabok, amelyek égetése nem volt elég erős, idővel elhasználódnak. Olykor gumiszőnyegekkel vagy műanyag lemezekkel burkolják a padozatot, ám ezek amellett, hogy nagyon drágák, az eresztékekben, a lemezek széle alatt nehezen hozzáférhető gócpontok kialakulását segíthetik elő.
Tartástechnológiai elemek Az ajtó o mérete o alakja Az ablak o mérete o elhelyezése A folyosó o mérete
Az istállófolyosó egysoros, boxos istállóban legalább 2,5, kétsoros, boxos istállóban minimum 3 m széles legyen. Talajának nem kell tömörnek, vízhatlannak lennie. Burkolata érdes, tartós és könnyen tisztítható legyen. Különösen elterjedt a beton-, tégla- és keményfa padló. Hogy az istállóba munkagéppel (pl. homlokrakodóval a nagybálával való almozáshoz) behajthassunk, a kapuknak legalább 3 m szélesnek és ugyanilyen magasnak kell lennie. A kondenzvíz-kicsapódás megakadályozására a kapukat is hőszigetelni kell.
Kiegészítő létesítmények o kaloda o patamosó o szolárium o fedeztető hely Világítás o természetes o mesterséges „Fűtés”, szellőztetés
Lószolárium
A villanyszerelést csakis szakember végezheti! Mivel természetesen a ló is érzékeny az áramütésre, az elektromos vezetékek, kapcsolók, konnektorok nem lehetnek az állat által elérhető helyen, még a vakolat alatt sem. Az elektromos berendezéseknek meg kell felelniük a nedves helyiségekre vonatkozó előírásoknak, hiszen az istállók is ezek közé tartoznak. A vezető berendezési részek hibaáramhibakapcsoló (biztosíték) útján földelendők (meghatározott hibaáram-erősség túllépésekor kikacsolnak). Nappal a megfelelő megvilágítást az ablakok és ajtók, esetleg kiegészítő fénylemezek kell, hogy adják, a mesterséges világítás azonban az istállómunkák alapos elvégzésének nélkülözhetetlen feltétele. A fő világítási zónában (a munkavégzés helyén) legalább 60 luxnyi megvilágítást javasolt. A meleg tónusú sárga fényt adó lámpákat úgy helyezzük el, hogy ne akadályozzák a légáramlást. Nagyobb istállóegységben energiát és ezzel költséget takaríthatunk meg blokk-kapcsolás kialakításával. A személyzet éjszakai ellenőrző munkáját segíti a halvány fényű éjjeli világítás használata.
Takarmányozás Napi 2-3 alkalommal kell etetni, viszonylag kicsi gyomor mérete miatt(12-18l), ami aránylag gyorsan kiürül (kb.6-8 óra) Lóval csak jó minőségű takarmány etethető! a poros, penészes takarmányok etetése jelentős teljesítményromlást okozhat A fehérje túletetés mérgezéseket okozhat A túlzottan hideg (10 ºC-fokosnál hidegebb), vagy éhgyomorra itatott víz, az abrak etetése utáni hirtelen munkavégzés következtében a pylorusi záróizom görcsbe rándulhat (pyloruspasmus), mely súlyosabb esetben gyomorrepedéssel járhat Változatos takarmány biztosítása
Az etetés technológiája (szálas és abrak) o szénarács o szénaháló o jászol o musli
Az etetőcsészéket rendszerint az istállófolyosó felőli boxfalon helyezik el azért, hogy ne kelljen minden boxba egyenként bemenni, ami nyugtalanítja a lovakat és lassítja az etetést. A csészéket kívülről, az etetőnyíláson keresztül töltik meg. Az etetőcsésze alja a talajtól kb. 60 cm-re legyen, hogy a ló étkezés közben élettani evési tartást (jobb nyálfolyás) vehessen fel. Alatta kívülről nyíló láda helyezhető el az ápolószerszámok tárolására.
Az itatás technológiája Nyílt vízfelületet kedveli.
o o
vödör, kád stb. önitató –
–
nyomószelepes szinttartós „nyomókutas” karámban
Az önitató lehetőleg távol legyen (legjobb, ha átlósan az ellenkező sarokba tesszük) az etetőcsészétől, ugyanis sok ló szereti beáztatni a takarmányt, amivel beszennyezi a vizet. Az önitatót folyamatosan ellenőrizni kell. Az önitatók legyenek egyenként elzárhatók. Nagyobb istállókban az önitatókhoz vezető vízvezeték rövid szakaszonként legyen lezárható, hogy javításkor az állatoknak csak kis részét kelljen kézzel itatni.
A lótartás higiéniája
Egészségvédelem Megfelelő tartástechnológia alkalmazása mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a lovak egészségvédelmére
A ló általános állapota Testhőmérséklet: 37,5-38,5 oC Bőr, szőr, paták: egészséges állat esetében, fényes, nem hulló szőr, rugalmas bőr Nyálkahártya: szín és erezet változáskor betegségre utalhat Légzés: kifejlett ló légző mozgásainak száma 1016 Vérkeringés: felnőtt ló pulzusa: 28-40 csikónál: 40-56 Idegrendszer: feltűnő változások: tompultság, bódulat, izgatottság, dühöngés, megváltozott tekintet, rendellenes mozgás testtartás
A ló ápolása
A lóápolás eszközei: A) lókefe, B) vakaró, C) farokfésű fából, D) tepsivakaró, E) szívófejes tepsivakaró, F) patakés fából, G) flanel ruhadarab, H) tajtékkés, I) keményre vagy puhára sodort szalmacsutak
Prevenció Aktív immunizálás, ha specifikus kórokozót, alkotórészét vagy anyagcseretermékét megfelelő formában a szervezetbe juttatják Magyarországi körülmények között a következő betegségek ellen szoktunk vakcinázni: 1. Lóinfluenza 2. Ló herpeszvírus okozta megbetegedései 3. Tetanusz 4. Veszettség
Influenza: 1. oltás: 5 hónapos kor 2. oltás: 6,5 hónapos kor 3. oltás: 12 hónapos kor Ismétlő oltások: 6 havonta
Tetanusz: 1. oltás: 4,5 hónapos kor 2. oltás: 6 hónapos kor 3. oltás: 11,5 hónapos kor Ismétlő oltások: évente
Herpesz vírus: 1. oltás: 5 hónapos kor 2. oltás: 6,5 hónapos kor 3. oltás: 12 hónapos kor Ismétlő oltások: 6 havonta
Veszettség: 1. oltás: 7 hónapos kor Ismétlő oltások: évente
Az ellés higiéniája Ellés előtt és közben a kancát tisztán tartott, bőven almozott boxban kell elhelyezni Az emlőt és a pérát érdemes híg fertőtlenítő oldattal lemosni A szülőútba csak sebészeti beavatkozásnak is megfelelő kézmosás után nyúlhat állatorvos, amit aztán antibiotikumos méhkezeléssel ki kell egészíteni A csikó köldökzsinórját el kell roncsolni (nem vágni!), majd fertőtleníteni Az újszülött orrát és száját ki kell tisztítani
Az ellés előtt gondoskodni kell az elletéshez szükséges eszközökről: kézmosó tál, meleg víz, szappan, körömkefe, törülköző, tiszta olló, fonál, fertőtlenítő szerek. A közelgő ellés jelei: a horpasztájék beesik, a has „megsüllyed”. Ha a has alja ödémásan beszűrődik, illetve a csecsekből csöpög a tej, akkor szinte biztos, hogy 24 órán belül megellik a kanca (csak ha a kettő együtt tapasztalható). A kanca ellése általában az éjszakai órákban történik, csak ritkán nappal. A magzat világrajövetele hormonális hatásokra indul meg és több szakaszra osztható:
Előkészítő szakasz: Közvetlenül az ellés előtt 1-2 órával a kanca kólikás tüneteket mutat (a hasát nézi, kapar, sokszor lefekszik és felkel), illetve légzése nehezebbé válik. Tipikus fájások tehát nincsenek, inkább hasűri rendellenességek érzete látható.
Megnyílási szakasz: A tolófájások megindulása előtt a kanca lefekszik és rendszerint meghempereg, ezzel passzívan forgatja a magzatot. A tolófájások kezdeténél nyugtalan, testhőmérséklete megemelkedik. Amikor a kanca lefekszik, ügyelni kell arra, hogy a fara mögött maradjon elég hely a megszülető csikónak (1,5-2 m). Az ellés a magzatburok megjelenésével kezdődik. Ha magától nem reped fel a megjelenés után 4-5 perccel, akkor kézzel (körömmel) célszerű megtenni. A kanca ilyenkor többnyire nyújtott lábakkal és a talajon nyugvó fejjel az oldalán fekszik. A tolófájások általában 3-4 percenként jelentkeznek és 5-6 tolást eredményeznek. Az ellésnek ez a szakasza általában igen lassú.
Kitolási szakasz: a csikó elülső lábai előbb jelennek meg, majd a feje következik, feltéve ha nem rendellenes a magzat helyeződése/fekvése a szülőútban. A vállak nem egyszerre jutnak át a szülőúton. A tolófájások alatt a kanca gyakran félig vagy egészen feláll. Ezzel is segíti a magzat kitolását. A kitolási szakasz más állatfajokhoz képest ugyan a lónál rövid (10-25 perc), de kimerítő. A magzat világra jötte után a kanca rendszerint fekszik és egy rövid ideig pihen. Szűk, vagy első csikóját ellő kancáknál gyakori a gátszakadás, mely kisebb vérzéssel járhat. A vérzés elálltáig meleg vizes vattával tartsuk tisztán a sebet, majd a vérzés elállta után nem maró, 1 %-os jódoldattal fertőtlenítsük le. A köldökzsinór nem szakad el azonnal, rajta az ellés után még 400-1500 ml vér kerül a magzatba, ezért tehát nem célszerű a köldökzsinórt azonnal elválasztani a csikótól.
Utószakasz: Az ellés utószakasza alatt a méhkontrakciók folytatódnak. Ez a szakasz a magzat megszületésétől a már enyhébb fájdalmak kíséretében a magzatburkok és a méhlepény eltávozásáig tart. Ha 3 óra alatt sem távozik el a magzatburok és a méhlepény minden része, akkor állatorvosi beavatkozásra van szükség. Amennyiben a köldökzsinór nem szakadt el magától, úgy a hasfaltól 10 cm-re emaszkuláljuk és fertőtlenítsük. Ezután a csikó orrát és szájnyílását szabadítsuk meg az esetleges nyálkától. Az újszülöttet az anyja szárazra nyalja, ha mégsem, akkor szalmával vagy törölközővel csutakoljuk szárazra. A ellés utána a kancából „kilógó” magzatburokra kössünk lehetőleg annyi csomót, amennyit csak lehet, hogy a kanca hátulsó lábaival ne lépjen rá.
Előfordulhat, hogy a kanca teje az ellést követően még nem indul meg, vagy ha igen, akkor sem termel elegendőt. Ezért érdemes már kancától előre levett föcstejet hűtve tárolni az ilyen esetekre. Ha a csikó olyan gyenge vagy kicsi, hogy nem tud szopni, akkor a kancát ki kell fejni és a csikót cumisüvegből megitatni. Általában 2-3 dl-nél nem ad többet, de az is lehet, hogy teljesen visszatartja a tejét. A kifejés után kb. 30-40 perc múlva a kanca újra fejhető. A csikót ilyenkor minimum 20-25 percenként meg kell szoptatni. Kb. 1,5-2 l föcstejet kell, hogy elfogyasszon az első 3 órában. A föcstej tényleges mennyisége kb. 10-12 l. Ha továbbra sem elegendő a kanca teje, akkor tejpótló tápszert kell itatni a csikóval, ami lehetőleg kerülendő, mert nem tartalmazza azokat a fontos összetevőket, amelyeket az anyatej.
Az involúció A méh involúciója általában az ellés utáni 13-25. napon teljes, kissé korábban fejeződik be az először, mint a többször ellett kancákon. A mérsékelt mozgatás elősegíti a folyamat végbemenetelét. A kanca involúciója sem zajlik le sterilen, az ellés alatt vagy után fertőződött méhben a kórokozókat a szervezet az első tüsző fázisban (5-10. nap az ellés után) általában elpusztítja. Kancákban ritka a magzatburkok retenciója. Részleges visszatartás jöhet létre, ha a nem vemhes méhszarvban nem válik le a burok, vagy egy része bennszakad. Gyakoribb a visszatartás a csikósárlásban fogamzott kancában és az egy ivarzás alatt többször termékenyített állatnál, ha az utolsó fedeztetés az ivarzás végén történt és így a méh csökkent ellenálló képessége miatt enyhe fertőzés is végbement a fogamzáskor. A mikroretenció vagy a részleges visszatartás kedvező esetben is súlyos méhgyulladást, szövődményesen savós patairhagyulladást okozhat. Súlyosabb esetben általános szepszis áll be, az állat elhullik. A petefészkek működése nyomban az ellés után újra kezdődik. Egyes állatokon már az ellést követő napon nagyobb tüsző található, de valamennyi ellett kancánál előfordul tapintható nagyságú tüsző az ellés utáni 5. napon. Az első sárlás elkezdődhet a 6-7-8. napon (csikósárlás) és ovuláció is lehetséges a 7. nap után, általában a 9. napon. Hagyományosan ez az ún. csikókilenced.
A herélés Higiénikus környezet biztosítása Kizárólag állatorvos végezze Légy mentes időben történjen a herélés Állva vagy döntve lehet herélni Mindkét esetben bódítás és helyi érzéstelenítés szükséges
ETOLÓGIA
Faji sajátosságok evólúciója 70 millió év, ebből 6000 éve háziasították növényevő nagy testtömegű csordában élő menekülő, zsákmányállat
A ló érzékszervei
Látás
Látómező Zsákmányállat, ezért a szemek a fej két oldalán helyezkednek el, így látótere igen széles. Majdnem az egész horizontot belátja, de nem azonos módon. Csak a közvetlenül előtte levő V alakú mezőt látja mindkét szemével, csak itt képes felmérni a távolságot. Az oldalsó területeket egy szemmel látja, itt nem lát élesen, de a legapróbb mozgásokat is érzékeli.
Vízszintes pupilla A ló pupillája nem kerek, hanem vízszintesen ovális, s ez széles, de lapos látóteret biztosít neki, ezért könnyen megijed a látóteréből éppen kieső, de feje fölött lévő dolgoktól. A ló oldalra nem lát térben, ezért ha valami oldalról megijeszti, oldalra próbál kitérni, mivel nem tudja eldönteni, mi az, és milyen messze van. Lóháton ülve is mindig lovunk "szeme előtt" vagyunk, folyamatosan szemmel tart minket.
Látás a sötétben Minden emlősnél két fajta fényelnyelő receptor van: pálcika alakúak és csapsejtek. A vékony, rendkívül érzékeny pálcikák a világosság és sötétség érzékeléséért felelősek, és ezért mindenekelőtt szürkületben, illetve éjszaka aktív állatoknál fordulnak elő nagy számban. A lovaknak becslés alapján 20-szor annyi pálcika alakú, mint csapsejtje van, mint az embereknek, így sötétben sokkal jobban látnak, mint mi, sőt, egy, az ideghártya mögötti fényvisszaverő réteg segítségével szinte olyan jól, mint a baglyok. Viszont a ló szeme nehezebben alkalmazkodik a fény és árnyék gyors váltakozásához. Ez az oka annak, hogy sok ló húzódozik attól, hogy sötét pótkocsiba vagy helyiségbe menjen.
Színlátás A lovak a színeket is másképpen látják, mint az ember. Látnak színeket, de színspektrumuk szűkebb.
Úgy tűnik, legjobban a sárgát, narancssárgát és pirosat látják, de meg tudják különböztetni a zöldet is, a kékkel azonban már problémáik vannak. A lovak hasonlóképpen látnak, mint a színvak emberek, vagyis nehezen tudják megkülönböztetni egymástól a piros és zöld színt, illetve sok mindent többé vagy kevésbé kéknek, sárgának vagy szürkének látnak.
Hallás
Az emberénél nagyobb rezgéstartományban hall. Jobban hall Érzékelik a föld rezgéseit A ló fülei igen kifejezőek: nagyon mozgékonyak, mindig az állat figyelmét felkeltő hang, vagy jel felé fordítja. A munkára figyelő ló a fülét kissé hátra, a lovas felé fordítja, ami azt jelenti, hogy a figyel a lovasra.
Szaglás
A szaglás szerve az orrüregben a felső orrjárat és orrkagyló hátulsó részén, a szagló- nyálkahártyában helyeződik. A nyálkahártya itt vaskosabb és lágyabb, sajátos mirigyeket tartalmaz, váladéka hígan folyó. Szaglás csak nedves nyálkahártyafelületen lehetséges. A hámba orsó alakú szaglóhámsejtek találhatók. Ezek módosult idegsejtek. Szabad felületükön szaglószőrök vannak. A sejtek alapjából erednek a szaglóideg rostjai, amelyek a koponyaüregbe térve az agyvelőbe jutnak. A szaglósejtekre gázok vagy gáz állapotú anyagok hatnak.
A ló szaglása igen jó, a ló viselkedésének egyik meghatározó eleme. A kancák a szaglásuk segítségével különböztetik meg a csikóikat, a mének is szaglásuk segítségével szereznek tudomást a sárló kancákról. A vadon élő lovak a szaglásuk segítségével találnak vizet, a hegyvidékeken élő pónik ösztönösen tudják, hogy szaguk alapján miképp kerülhetik el a mocsarat, ingoványokat. Hosszú orrürege van, raktározza a szagokat
Ízlelés, tapintás
Az ízlelés szervét a száj- és garatüregben, legnagyobbrészt a nyelv nyálkahártyájában elhelyezkedő ízlelőbimbók alkotják. Az ízlelőbimbók érzéki (ízlelő)- vagy szőrsejtekből és támasztósejtekből állnak. A nyálban oldódó íz anyagok a szőrsejtek felületére jutnak, ingerületet keltenek, és a sejtek alapjától induló ízérző ideg rostjai a nyúltagyvelő ízlelő- magjaiban végződnek.
A lovak kedvelik az édes ízt. Hamar rászokik a nyalánkságokra is, és már fiatalon megtanul cukor kunyerálni. A mérgező növényeket szaguk és ízük alapján hamar felismerik, mivel ezek keserűek. A ló azonnal kiköpi, ha ismeretlen ízt érez, vagy amelyet nem szeret. A lovaknak nagyon fejlett a tapintásuk még azt is megérzi, ha egy légy rászáll a hátára, és a bőre rezegtetésével hajtja el. Ajakszőrök: Ezek a szőrszálak nagyon érzékenyek, tapogatózni tud velük a ló, pl.: segítségükkel ki tudja válogatni a takarmányból az idegen anyagokat .
A ló kifejezésmódjai Testbeszéd
-
Sunyítás fülel Nyak mozgatása fejét leengedi Fart lök pampog Kapál, vág Rúg „vicsorog”, fogát mutatja
A ló kifejezésmódjai Hangadás
nyerít nyíg ordít röhög
A ló kifejezésmódjai szagok szexuális jelek
A ló viselkedése természetes környezetben szociális rangsor alfa állat: idősebb nőstény vezérhím: a hárem védelmezője kancák és csikók „agglegények”
A ló viselkedése természetes környezetben Táplálkozás a természetben csak legel mélyen, válogatva legel ropogós szárú füveket kedveli (angol perje, réti komócsin, ebírfélék, magas szárú csenkesz, és nem kedveli a bíborherét, tippanféléket, vörös csenkeszt, ecsetpázsitot)
A ló viselkedése természetes környezetben szexuális viselkedés csikónevelés testápolás, társas kapcsolatok alvás, pihenés menekülés, védekezés időjárás tolerancia
A ló viselkedése emberi környezetben Idegrendszeri típusok szangvinikus: élénk, könnyen kezelhető, jó munkakészségű kolerikus: élénk, nagy teljesítményű, de nehezen kezelhető flegmatikus : lusta, flegma, nem ingerlékeny melankolikus: nyugodt, de ellenszegül Szinte minden viselkedésforma, vagy annak alapjai megtalálhatók természetes környezetben is.
Rossz szokások karórágás szitálás önrágás kapálás rúgás elragadás ágaskodás
Stresszhelyzetek verseny szállítás baleset falkásítás állatorvosi beavatkozás körmözés betanítás
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET
