LIV. évfolyam 6. szám június

LIV. évfolyam 6. szám ● 2012. június

S z a k m a i

f o l y ó i r a t

ára: 250 Ft

Hétköznapok

A tartalomból

Látszólag csendben telnek a katasztrófavédelem mindennapjai. Ugyan vannak meleg pillanatok, de egy ilyen szervezetnél ez megúszhatatlan. A tűzesetek, műszaki mentések talán az április végi, egyhetes megfeszített munkát adó bugaci tűz kivételével, nem számítanak rendkívülinek, az állomány hétköznapjaihoz tartoznak. Mindez azonban tényleg csak a látszat, ha valaki nyitott szemmel jár, láthatja: dolgozik, változik a szervezet. A katasztrófavédelem év elején, majd aztán április elején lebonyolított átalakítása látványos volt. Nem is lehetett más, hiszen évtizedes szisztémát váltott fel egy új, és ami tavaly csak távoli, papírra vetett tervnek tűnt, egyszer csak elkezdett megvalósulni. Ez nem csak abban nyilvánult meg, hogy hatszorosára nőtt az állomány, hogy új szakterület kezdte meg a működését, a régiek pedig új szellemben, más vezetői irányítás mellett kezdtek dolgozni, a hétköznapi ember számára aprónak tűnő változások is elindultak. Az állampolgárt nem érdekli, hogy egymás után kezdenek működni a megyei műveletirányítási központok, számára csak az fontos, mindig legyen valaki, aki felveszi a telefont, ha segítséget kér. Nem kell tudnia, hogy az ügyeletekre időközben beköltözött a 21. század, az pedig, aki azt kezeli, az elmúlt hónapokban alapos felkészítéseken esett át. És nemcsak ő, hanem szinte az egész állomány, az országos szervezetben dolgozók ugyanúgy, mint az őrsökön, vagy éppen a katasztrófavédelmi mobil laborokban munkájukat végzők. Sőt, civilek is kerültek a pályára: több mint 1400 közbiztonsági referens áll készen arra, szükség esetén tudásával támogassa települése polgármesterét. A katasztrófavédelemben támasztott új elvárásokhoz új munkamódszerek is tartoznak, ezeket valamennyi szakterületnek el kellett sajátítania. És persze a jövő embereit is képezni kell, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetében év eleje óta folyik az oktatás, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ pedig most már belátható időn belül új épületben, jobb feltételek között teszi ezt. Sorolni lehetne hosszan, mi változott eddig és mi változik még, az azonban biztos, hogy a cél: újra megtölteni tartalommal a régi hivatást, megteremteni az ellátásához szükséges feltételeket. A részletekről elég ha a szakmabeliek tudnak, a katasztrófavédelem pont akkor működik jól, ha nem kell rá odafigyelni. Bár látványos ünnepségeken veszik át csapatzászlójukat a megyei igazgatóságok és a területükön sorra-rendre megalakuló önkéntes mentőszervezetek, lássuk be, a helyben élő és ilyenkor arra vetődő emberek számára a szabályos alakzatba felsorakozott állomány is csak egy a látványosságok sorában, a felvonultatott eszközök megtekintése pedig kellemes hétvégi időtöltés. És ez rendben is van így! Az, hogy mindezek mögött mennyi munka, szervezés és gyakorlatozás van, maradjon kulisszatitok, amelyről ha szerencsénk van, soha nem kell a leplet lerántani. Ha mégis, az azt jelenti, hogy az ünneplő emberek „helyzetbe” kerülnek. Rossz esetben katasztrófa-, még rosszabb esetben veszélyhelyzetbe, amikor emberek élete múlik azon, hogy az a 102 ezer ember, aki mostanra felkészült a polgári védelem jelenlétét igénylő helyzetek kezelésére, valóban tudja-e a dolgát. És ilyenkor lépnek majd hadrendbe azok a különleges felszerelések és különleges szaktudás birtokában lévő speciális mentőszervezetek is, amelyek az elmúlt és a most következő hetekben szereztek vagy szereznek bizonyítványt arról: valóban képesek ezekben a pillanatokban tudásuk legjavát adni. Itthon, vagy akár külföldön. Az sem vezető hír, hogy az új hatóság, vagyis az iparbiztonság szakemberei nagy vehemenciával vetették magukat munkába, ellenőrzések ezrein vannak túl, nagyságrendekkel több veszélyes üzemet tart felügyelet alatt a katasztrófavédelem, mint valaha. És ennek kapcsán is csak azt mondhatjuk, addig jó, amíg csak a szaklapokat érdekli, hogy is néz ki egy vízi, vasúti vagy éppen légi közlekedési ellenőrzés. És végezetül egy apróság, ami talán csak keveseknek tűnik fel. Változik az emberek hozzáállása és viselkedése. Jól látható módon a lakosság egyre jobban figyel a neki küldött üzenetekre. Érkezzen az a katasztrófavédelemtől, vagy éppen a meteorológiától. Érezhető volt ez már február hideg napjaiban, amikor jóval kevesebben indultak útnak, holott még csak híre jött a havazásnak, és természetesen kevesebben is kerültek bajba. Az, hogy az odafigyelés nem egyszeri volt, hanem tendencia, megmutatkozik a nyár elejét visszatérő módon kísérő viharos időszakban is. Bízzunk benne, augusztusban megjelenő következő számunkban a nyárra jellemző balesetek kapcsán is erről írhatunk majd. Ennek reményében kíván minden tekintetben felhőtlen nyarat:

A szerkesztőség

Idôszerû kérdések Az idei év az átalakulásról, a következô a minôségrôl szól – interjú Dr. Tollár Tiborral...............................................2 A gépjárműállomány fejlesztése...........................7

Krónika Tanulmány és elismerések...............................11

Felkészítésen a mentőszervezetek vezetői.......15

az igazgatóságok életébôl............................23 A címlapon szereplő fotót Deák Gábor tű. főtörzsőrmester  (Salgótarján HTP) készítette Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hivatalos honlapja az interneten: www.katasztrofavedelem.hu

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

1

időszerű kérdések

2

Az idei év az átalakulásról, a következô a minôségrôl szól A katasztrófavédelem egységes rendszerének megteremtése, kiváltképpen a tûzoltóságok szervezetbe integrálása hatalmas feladatot jelent a gazdálkodás területén dolgozóknak, de nem kis falat sok kicsibõl egy nagyot gyúrni informatikai és mûszaki szempontból sem. Hogy pontosan mivel is jár mindez, arról Dr. Tollár Tibor tû. dandártábornok beszélt.

•

Január óta egy nagyságrendekkel megnövekedett szervezet gazdálkodását irányítja. Mi mindenben jelent ez változást?

képzésnek, felkészítésnek, illetve annak a rengeteg szabályzónak, amely egészen részletekbe menően segíti őket az eligazodásban. Ami a gyakorlati munkát illeti, itt már eltérő képet mutatnak. Van ahol jobban sikerült megtalálni azokat az embereket, akik már az új elvárás szerint képesek dolgozni, máshol kevésbé. Sok múlott azon, hogy hol milyen volt a tűzoltóság állománya, mekkora hányadukat lehet ma is alkalmazni, vagy kellett másban gondolkodni. Szembe kellett néznünk azzal is, hogy kevés a költségvetési területen, különösen a rendészeti

forinttal gazdálkodó igazgatóságok ma már milliárdos költségvetéssel rendelkeznek, változott ugyanis a gazdálkodás rendje is. Év eleje óta nem csak a dologi kiadások jelennek meg az igazgatóságoknál, a bérgazdálkodást is ők vég­ zik. Ugyanígy elmondható az is, hogy a ko­rábban 40-70 fővel dolgozó területi szervek mostanra több száz, akár 1500 embert is foglalkoztatnak.

költségvetési területen gyakorlattal rendelkező ember a piacon. Ugyanez igaz a műszaki és az informatikai területre is. Hiány mutatkozik, nem nyüzsögnek az utcán a felkészült emberek, akik ha belépnek a rendszerbe, azonnal tudják, mi a feladat. Kell tehát egy kis idő az újonnan bekerülteknek arra, hogy felvegyék a fonalat. Nyilvánvaló, hogy együtt alakul a szervezet és az ember, és a feladatszabás, a követelménytámasztás dönti majd el, hogy ki marad meg hos�szú távon, egyre hatékonyabb munkát végezve. Ennek a folyamatnak még az elején vagyunk. De hát csak két hónap telt el!

– Minden tekintetben: szemléletben és a gyakorlati munkában egyaránt. A katasztrófavédelem 2012. január elsejéig egy 1800 fős szervezet volt, ma pedig 11600 emberről beszélünk. Ez közel hatszoros növekedés, amit már nyugodtan lehet nagyságrendi változásnak nevezni. Ugyanakkor ez nem jelenti automatikusan a feladatok ilyen mértékű lineáris növekedését. Az azonban tény, hogy az eddig 20-30 millió

felkészültek ennek a helyzet•nekMennyire a kezelésére a megyei igazga­tóságok?

– Az elméleti felkészültségük jónak mondható, köszönhetően a rengeteg, mindenre kiterjedő

•

Mikor jelentheti ki bátran, hogy gazdálkodási tekintetben döccenők nélkül működik a szervezet?

– Nem szabad elfelejteni, hogy egy átmeneti helyzetben, megnövekedett, új struktúrában működő szervezetben kell a gazdasági területnek a vagyonátadást-átvételt is elvégeznie. Ez jelentősen nehezíti a helyzetet. Úgy gondolom, ha ennek a végére jutunk, az minőségi változást jelent majd, hiszen az emberek valóban a napi feladataikkal tudnak foglalkozni. Még nem tartunk itt, hiszen el kellett végezni az év zárását és nyitását, a vagyonátvételt, és még az átszervezést is. Közben új számviteli szoftverre is áttértünk. Központosítani kellett az eddig a megyei kincstáraknál zajló illetményszámfejtést is. Ez olyan sokváltozós egyenlet, hogy ezt a legkevesebb hibával végigvinni nagy erőfeszítést igénylő feladat. Összehangolt, komoly munkára van szükség, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy sokkal kevesebb problémával oldjuk meg a dolgainkat, mint amennyire egy ilyen bonyolult helyzetben számítottunk. Kemény kihívás a mostani, az biztos. A tanulás időszaka. Nem beszélve arról, hogy mindannak, amit teszünk, vagy éppen nem teszünk, más a hatása most, mint akár csak egy évvel ezelőtt is, amikor sokkal kisebb szegmensért volt a szervezet felelős. Mindenkinek meg kell tanulnia, hogy más léptékekben gondolkodjon. Biztos, hogy nem jók a korábban rögzült gyakorlatok, hiszen most már a legapróbbnak tűnő dolognak is komoly következményei lehetnek. Mondok egy példát: ha a műszaki terület gépjárművekkel foglalkozó munkatársa korábban hibázott, akkor legfeljebb másnap egy személyautó nem ment ki a megadott helyre. Ha ma vét, akkor esetleg egy tűzoltóautó nem indul el. Nem kell mondanom, hogy milyen következményei lehetnek ennek. Megváltoztak tehát a feladatok, így a mulasztások ily más súllyal esnek latba. Úgy látom most, hogy a második félév lesz az, amikor a munkatársaknak valóban már „csak” a napi feladataikat kell elvégezniük. Az idei év valamennyi tapasztalatát levonva 2013-at kezdhetjük úgy el, hogy a valóban hatékony működés lehet a célunk. Nem pusztán a feladatok végrehajtását tudjuk már garantálni, hiszen ez ma is megtörténik, hanem ütőképes szervezetről beszélhetünk. A minőségi ugrásnál nem érhetjük be kevesebbel! Ezt szeretnénk elérni. Ehhez persze rendszer-, szervezet- és feladatismeret kell, na meg gyakorlat. Ez lesz az a pillanat, amikor döccenőkkel nem, csak

súrlódásokkal lehet majd számolni. Ilyenek pedig mindig is lesznek.

•

Hol tart a tűzoltóságok szervezetbe integrálása? Melyek az átadás-átvétel tapasztalatai?

– Kettéválasztanám a dolgot. Szervezetileg befejeződött ez a munka, nem így a gazdálkodás terén. Az átvétel technikai része, vagyis a vagyonelemek számbavétele megtörtént, a jegyzőkönyvek március végéig elkészültek. Most a vagyonátadási jelentések és jegyzőkönyvek elkészítése folyik, amit ezek kontrollja és a könyvvizsgáló általi felügyelete előzött meg. Mindemellett az önkormányzatoknak is meg kell hozniuk azokat a rendeleteket, amelyekben elfogadják az előző évi beszámolót, egyben elfogadják a vagyonátadást. Ez is ezek­­­­ben a hetekben zajlik. Úgy gondolom, hogy a féléves beszámoló lesz az, amikor azt mondhatjuk: megtörtént az integráció. Vagyis a katasztrófavédelem vagyonában megjelen­nek az  átvett vagyonelemek. Lesz persze egy-­­­­­­két olyan vitás kérdés, amelyet külön kell kezelnünk, önálló jegyzőkönyvet kell készíteni, és olyan eset is van, ahol jogi úton igyekszünk érvényt szerezni követelésünknek. De nem ez a jellemző, a legtöbb helyen sikerült megállapodásra jutnunk az önkormányzattal. Ami a tűzoltóságokat illeti: 112-féle gyakorlattal szembesültünk. Egységes gyakorlatot csak egységes szabályozás mentén lehet ki­ a­­lakítani. Ez pedig a katasztrófavédelemre vonatkozó szabályzók rendszere, miközben eddig az önkormányzatokra vonatkozók szerint kellett eljárniuk. Miután az önkormányzatok sem egyféleképpen jártak el, nagyon heterogén képet találtunk. Nekik jelentett nagy feladatot, hogy a tőlünk kapott irányokhoz kel­­­lett igazodniuk, máskülönben sokkal több hibával lehetett volna megoldani a feladatot. Nem kevés levelezésünkbe került mindenkinek mindent elmagyarázni. Ugyanez elmondható az informatikai és a műszaki területre is.

„ •

Mutatkozik-e még hiány a működési, dologi kiadások terén?

– Azt mondhatom, hogy ha a pénz nem is lett több, az integrációval egy helyre kerültek a források. Minden egységesítés akkor jó, ha

a szempont már érvényesülhet. És még akkor sem szabad elfelejteni, hogy ugyanakkora forrásból jóval több feladatot kell a katasztrófavédelemnek elvégeznie. Említhetem a polgári védelmet, amely ma már sokkal szerteágazóbb tevékenységet végez, mint korábban bármikor. Vagy ott van az iparbiztonság, amely önálló területként nem is létezett. Mindez forrásigényt jelent, vagyis amennyiben az így jelentkező plusz feladatoknak a jelenlegi keretek között meg tudunk felelni, az már hatalmas eredmény. A szükséges pénz a korábbi és a mostani működés közötti különbségből teremthető elő. Jelen helyzetben a nullszaldó elérését lehet megcélozni. A bérekben, személyi juttatásokban például nyilvánvalóan megmutatkozik majd, hogy az állomány minőségileg is átalakult, az új struktúrában több tiszt van, ami szintén nagyobb kiadással jár. Ez okoz egyfajta hiátust, amit jövő évtől kezelni kell. Más kérdés, hogy a képzettebb, több pénzért dolgozó kollégáktól magasabb minőségű munkát is kap a szervezet. Mire elég a rendelkezésre álló pénz? •– Bőségről nem beszélhetünk, de a helyzet ke-

zelhető. Forráshiány nincs, ami a működéshez szükséges, azt tudjuk biztosítani, semmi nem maradt el pénz hiányában. Igaz ez mindhárom szakmai területre. Amit terveztünk, azt elvégeztük, ahova oda kellett menni, odamentünk. Mindezt úgy értük el, hogy kifizetetlen számlák sem állnak a katasztrófavédelemnél, nincs felhalmozott adósságunk. Reményeink szerint nem is lesz. Más a helyzet persze akkor, ha az áprilisi, bugacihoz hasonló eseteket kell nagyobb számban megoldani. Az egyensúly felborítható. Ezért is fontos a megelőzés. Annál is inkább, hiszen a bekövetkezett események feldolgozása általában azt mutatja, hogy szinte mindig lett volna olyan módszer vagy eszköz, amivel azok kivédhetők lettek volna, de legalábbis mérsékelni lehetett volna a kárt. De ahogy a gazdálkodás területe is sok mindent most tanul, úgy igaz ez a szakmai területeken dolgozókra is. Minél több tapasztalattal bírunk, annál sikeresebb a prevenció is.

„

pénz jut beruházásra, fejlesztésre? •– Mennyi Nem állunk rosszul. A tűzvédelmi hozzá-

Bőségről nem beszélhetünk, de a helyzet kezelhető… Amit terveztünk, azt elvégeztük, ahova oda kellett menni, odamentünk. a létrejövő szervezet működtetése kevesebbe kerül. Ebben az esetben is ez a cél. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy minden ilyen léptékű átalakításnak vannak egyszeri, de megúszhatatlan költségei. Az integráció évében tehát felesleges lenne megtakarítást remélni. A következő lehet az az év, amikor ez

járulás (évente kb. ötmilliárd forint) jó alapot teremt ahhoz, hogy az indokolt és szükséges fejlesztéseket elvégezzük. Azt azonban figyelembe kell vennünk, hogy azok a technikai eszközök és az  az  ingatlanállomány, amit az idén átvettünk, meglehetősen vegyes képet mutat. Az ingatlanok jelentős részén hos�-

szú ideje nem végeztek jelentősebb felújítási munkákat. Hatvan milliárdos vagyonról van szó, vagyis a probléma sem kicsi. Ötmilliárd forint nem is lenne kevés, ha olyan összetételű vagyonról beszélhetnénk, amelyet csak szinten kell tartani, de esetünkben nem erről van szó. Nekünk javítanunk kell, erre két ütemben kerülhet sor. Kidolgoztunk egy hároméves, valamint egy 2020-ig szóló programot. A tervezhető források nagyjából ezek végrehajtását teszik reálissá. A technikai eszközök teljes cseréjét most ennyi idő alatt látjuk megvalósíthatónak, de ez idő alatt az ingatlanokon tervezett felújításokat is meg tudjuk ejteni. Mindez arra lesz elegendő, hogy a működés feltételei biztosítottak legyenek. Ebben az energiaracionalizálási pályázat is segíthet, amelyet reményeink szerint rövidesen kiírnak. Mintegy hetven ingatlanunkkal igyekszünk ezen részt venni. Ha csak a nyílászárókat és a fűtést sikerül modernizálni ezekben az épületekben, már jelentősen csökkenthetőek a működési költségek. Az ilyen fajta beruházások ráadásul belátható időn belüli megtérüléssel kecsegtetnek. A hároméves program keretén belül nagyjából hatvan gépjárművet tervezünk felújítani, 40-50-et gyártani, de ebben az időintervallumban kerülhet sor a katasztrófavédelmi mobil laborok fejlesztésére is. Épül négy új tűzoltólaktanya, és megkezdjük a pécsi laktanya felújítását is. Már az idén 17 fecskendő felújításával számolunk, befejeződik nyolc-tíz laktanya felújítása, elkészül hat vízszállító, és egy Rába alvázra épülő fecskendő is, amelyet nyáron már tesztelni lehet. Mindezen túl körülbelül háromezer védőruha és kisebb technikai eszközök beszerzése szerepel a terveink között.

Mennyire tudunk élni a pályázati lehe­ •tőségekkel? Mihez jutottunk hozzá ilyen módon?

– Határon átnyúló projektek megvalósítását segítő pályázatokra szóló szerződéssel már bírunk, de ott van a SEERisk projekt is, ahol a támogatási szerződés küszöbén állunk. Ez kétmillió eurót jelent a projektben résztvevő 18 partnerszervezetnek. Ez az összeg a klímaváltozás hatásainak katasztrófavédelmi felmérésére használható majd fel a délkelet európai régióban. Most dolgozunk a Norvég Alaphoz benyújtandó részletes pályázat kidolgozásán, amely ha sikerrel zárul, az jelentős lökést jelenthet, elsősorban az őrsökhöz szükséges létszám képzésében. Három és fél millió svájci frank értékben pályáztunk mobilgátakra, itt is túl vagyunk valamennyi pályázati körön, komoly szakértői megbeszéléseket bonyolítottunk le. Reményt keltő az az informatikai fejlesztést segítő EKOP-os pályázat is, amely másfél milliárd forintot jelenthet a bevetésirányítás fejlesztésében. És a megyei igazgatóságok önállóan is élnek a lehetőségekkel.

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

3

időszerű kérdések

4

A pályázatok eltérő nagyságrendűek, de ös�szességében jelentős élénkülésről beszélhetek. Folyamatos, szisztematikus munkát végzünk, és amin elindultunk, ott nem buktunk el. A továbbiakban is igyekszünk minden olyan forrást megcélozni, amelynek bevonására esély van. Elengedhetetlen feltétele ennek, hogy legyenek ötletek, jó gondolatok. Akinek ilyen van a fejében, semmiképpen ne tartsa azt magában! Az ország számára elérhető pályázatoknál sokszor az okoz problémát, hogy több a forrás, mint az ötlet. És nem tagadhatjuk, mi sem tudunk mindenre pályázni, hiszen ezeket végigvinni, megvalósítani rengeteg munka, amelyet a napi feladatok mellett kell elvégezni. Felkészültség és idő kell hozzájuk. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy meddig terhelhető egy szervezet, a végtelenségig semmiképpen. A pályázatok esetében nyugodtan mondhatom, hogy több lehető-

ség van, mint amit képesek vagyunk felvállalni az alapfeladatok sérelme nélkül. Itt persze nem tartunk, de a korlátainkkal tisztában kell lennünk.

•

Az elmondottakon túl melyek az idei év nagy munkát adó feladatai?

– Nem fejeződött be még a vörösiszap-katasztrófa költségeinek teljes elszámolása, konkrét feladatot adnak a mezőgazdasági vállalkozók és az őstermelők finanszírozási kérdései. De komoly munkánk van a 112-es segélyhívó rendszer projektjében, amelyben konzorciumi tagként vesz részt a katasztrófavédelem. És ott van a szociális családiház projekt is, ami jelen pillanatban a közbeszerzés stádiumában van. Ennek végeztével minimum hathónapos feladattal kell számolnia elsősorban a Pest megyei igazgatóságnak, de az OKF gazdasági és humán területe is érintett lesz: a programot vezetni, a problémákat kezelni kell, pontosan nem is lehet

még megítélni, mekkora kapacitást igényel majd a megvalósítás. Az biztos, hogy plusz feladatokat jelent több szakterület számára is.

Milyen évnek nevezné az ideit, és mit •remél a következőtől?

– Az átalakulás évének nevezném 2012-t, hiszen minden, amit az idén teszünk, ki­ha­tás­­sal lesz a követ­kezőkre. Igaz ez or­­­­­szá­­­gos, megyei és te­­­­­­­­rü­­leti szinten. Az átalakulás fel­­­­­­té­­teleinek meg­­­­­­te­­remtése egy­milliárd forintba került, amit ha húsz igazgatóságra lebontunk, már nem olyan sok. Jónéhány kérdésre fogunk tehát ebben az évben válaszolni, ehhez a forrást alkalmasint máshonnan kellett elvenni. Nagyobb léptékű, előremutató dolgokban biztosan csak a jövő évtől gondolkodhatunk. Akkor már a minőségi fejlődésért dolgozhatunk.

Újhegyi Katalin

„Szeretnénk magunkat megreformálni!” VI. (Bölcs) Leó bizánci császár a „Háború mûvészetének összefoglaló magyarázata” címû mûvében azt írta: „A logisztika dolga, hogy a hadsereget zsolddal ellássa, a feladatnak megfelelõen felfegyverezze és elossza, védelmi és harci eszközökkel felszerelje a hadmûvelet minden igénye szerint, idõben és jól.” Több mint 1100 évvel VI. Leó uralkodása után Dr. Demény Ádám tû. ezredes, a BM OKF Gazdasági Ellátó Központjának vezetõje gyakorlatilag pontosan ezt teszi, mindössze a definícióban kell néhány „harcias” szót békeidõsre cserélni. A kispapaságra készülõ, dzsúdózó, sportlövõ igazgatóval a GEK útkeresésérõl, a logisztika átalakításáról, a mentõcsapatok felszerelésérõl beszélgettünk, és arról, hogyan lesz a konyhai szellõzõkbõl konditerem. – A Gazdasági Ellátó Központ költségvetési szervként 2010 szeptemberében jött létre, de működésében a teljességet csak a rákövetkező év januárjában érte el, addig csak a megalakítása zajlott. Én 2011 május elején kerültem a GEK élére, amely akkor öt hónapja működött. Egy kialakulatlan szervezet élére kerültem, hiszen ugyan létrehozták, de a központ vezetői kéthetes váltásban a vörösiszap-katasztrófa helyszínén voltak. Egy szabályozási oldalról viszonylag rendben lévő, működését tekintve kiforratlan, megkockáztatom, nem teljesen működőképes szervezettel találkoztam. Az állományt már a központhoz irányították, de a feladatkörök nem

igazán kapcsolódtak egymáshoz. Ahogyan azt az OKF vezetői meg szokták fogalmazni: külön homokozókban dolgoztak a szakterületek, hiányzott fölülük az integrált irányítás, ami természetes, hiszen még nem is volt idő azt kialakítani. Mindenki igyekezett a feladatait elvégezni. Nehezítette a helyzetet, hogy nem volt szoros kapcsolat a pénzügyi és költségvetési, valamint az ellátási és logisztikai terület között, ami az információk áramlásában okozott gondokat. Amikor átvettem a központot, 70 milliós adósságállománnyal találtam magamat szemben, a bankszámlán pedig nem volt pénz, nem születtek meg ugyanis a pénzmozgásokat lekövető és

korrigáló intézkedések. Hiányzott a kiadások és a bevételek összhangja. Azt kellett először megoldanom, hogy összeálljon egy rendszer. Az első három hónap gyakorlatilag a költségvetési egyensúly visszaállításával telt. Sok örökölt szerződést is felmondtam, 2011 első fele pedig elment a vörösiszappal kapcsolatos logisztikai biztosítási teendőkkel. Augusztus 15-én kaptuk az újabb „sokkot”, amikor a kormánydöntésnek megfelelően több mint 600 lakóingatlant átvettünk a Központi Ellátási Főigazgatóságtól. Az ingatlanok üzemeltetésére, a benne lakókkal való kapcsolattartásra, a pénzügyi feladatokra mindössze tizennégy státuszt vettünk át.

Ez volt például az egyik terület, ahol sürgősen rendet kellett tenni. Hónapokba telt, mire átlátható lett a helyzet, és persze voltak halaszthatatlan elintéznivalók.

Az elmúlt egy-két évben a borsodi árvízi •védekezés és a vörösiszap-katasztrófa kapcsán szakmai berkekben – és azokon kívül is – jócskán előtérbe került a katasztrófavédelem logisztikai rendszere, a háttértámogatás megléte vagy hiánya. Legendák keringenek a szupertitkos helyszíneken lévő egykori polgári védelmi raktárakról. Milyen a konkrét helyzet és hogyan igazítható ez a jelenhez, az azonnali reagálás igényéhez?

– A feladat igencsak hangsúlyos, hiszen 2012re az országos katasztrófavédelmi főigazgató az integrációval párhuzamosan elvárásként fogalmazta meg a katasztrófavédelem logisztikai rendszerének teljes átalakítását. Az előkészületeknek még tavaly neki kellett látni. Figyelembe vettük az új képességeket, a várható új feladatokat, és mindezek mentén az átalakításra kidolgoztunk egy új elgondolást, működési rendet. Szerintem kijelenthetjük, hogy tudományos igényű munka zajlott. Az átalakítás újabb feladatot jelent számunkra, hiszen 2012-ben a valóságban is ki kell alakítani és eszközökkel, készletekkel fel kell tölteni egy működőképes raktárrendszert, egy hatékonyan és költségtakarékosan működő logisztikai támogató- és ellátórendszert. Ennek a folyamatnak még csak az elején járunk, már vannak eredményeink, de a hátralévő teendő sem kevés. A helyzet felmérésekor rossz állapotban lévő, nehezen üzemeltethető ingatlanokat találtunk. A raktárbázisok többsége túlságosan távol van az adott igazgatóságtól, ráadásul olyan helyen, ami mondjuk nagy hóesésben, kiadós esőzés idején szinte megközelíthetetlen. Klasszikus hidegháborús elhelyezésű, a lehetséges támadási pontoktól minél messzebbre telepített, a legtöbb esetben úgynevezett kéziraktár-jellegű objektumokról beszélünk. Hozzátenném, hogy üzemeltetési személyzet sincs. Vagyis szükség esetén először valakit oda kellett fuvarozni az olykor lehetetlen közlekedési körülmények között, és ott kézzel felpakolni a felszereléseket. Ez a legenyhébb kifejezéssel sem nevezhető optimálisnak. Az átalakítás legfőbb iránya az, hogy miként lehet gyorsítani a folyamatot. Két, egymást jól kiegészítő lehetőséget vettünk számításba. Az egyik, hogy kihasználjuk a tűzoltóságok integrációjával rendelkezésünkre álló, állandó készenléti szolgálatban dolgozó állományt. Ha oda telepítjük az eszközöket, anyagokat, technikákat, akkor az a lehető leggyorsabb reagálást teszi lehetővé, hiszen ők tulajdonképpen azonnal indulni tudnak bárhova. Azt találtuk ki, hogy az ország kilenc regionális műszaki mentőbázisára, kihasználva a már meglévő szállítókapacitást,

további speciális konténereket telepítenénk. Terveink szerint há­romféle „egységcsomagot” állítanánk össze. A bel- és árvízvédekezéshez az úgynevezett védekezési alapkonténert, amelyben homokzsákokat, fáklyákat, ásókat, lapátokat, gumicsiz­mákat, mellesnadrágokat, kesztyűket és eső­­kabátokat tartanánk készenlétben. A védeke­ zési technikai konténer az általános műszaki kiszolgáló feladatok ellátásához tartalmazna világító és áramfejlesztő készleteket, valamint szivattyúkat tömlőkkel. A harmadik fajta pedig a fektetőanyag-konténer nevet kapta, amiből sejthető, hogy ágyakat, matracokat, takarókat, törölközőket, ágyneműket, sátrakat tennénk bele. A cserefelépítményes járművekkel ezeket a konténereket nagyon rövid idő alatt útnak lehetne indítani. Az elképzelések szerint valamennyi regionális bázis rendelkezne mindhárom fajtával. A másik lehetőség, hogy a piacon működő civil logisztikai szolgáltató központokat (LSZK) ves�szük igénybe, ezek közül négy van most a figyelmünk fó­­­ku­­szában. Az ilyen logisztikai centrumok hatalmas tárolókapacitással rendelkeznek,

rendeznünk kell. Praktikusan mi csak a minimális rendelkezésre állásra akarunk szerződni ezekkel a centrumokkal, és csak a tényleges felhasználás szerint akarjuk kifizetni az igénybevett kapacitást. Ez egy sokkal olcsóbb megoldás, mintha nekünk kellene minden ilyen méretű kapacitást kialakítani és fenntartani. Nyilván a szerződéseket úgy fogjuk kötni, hogy adott esetben a katasztrófavédelem igényei prioritást élvezzenek. A logisztikai szolgáltató központok igénybevétele tulajdonképpen harmadik lábat jelent a katasztrófavédelem tűzoltó egységei és a GEK erőforrásai mellé. Amikor a saját kapacitásainkat már kihasználtuk, akkor tudjuk ezeket ráindítani. Szerintem nem kell attól félni, hogy a hivatásos szervezet működésébe civil elemek kerülnek, ugyanakkor nyilván a szerződéseket gondosan kell majd megfogalmazni, hiszen mégiscsak egy rendvédelmi szervezet bizonyos feladatait bízzuk külsősökre. Előfordulhat ugyanakkor, hogy valakivel nem működik a dolog, akkor lehetőség van szolgáltatót váltani. Ez tehát tulajdonképpen folyamatos felügyeleti,

személyzetük, szállítóeszközeik a hét minden napján, 24 órában rendelkezésre állnak. Hasznos lenne tehát velük szerződni. Fel is vettük a kapcsolatot a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségével, és megkezdtük a kidolgozó munkát. Jelen pillanatban a fő cél, hogy az első ilyen szolgáltató központot Szolnokon megnyissuk. Ez természetesen a szerződéskötési teendőkön túl beszerzési feladatot is jelent, most ezen felhasználható forrásokra várunk. A logisztikai központok esetében nekünk gyakorlatilag csak a célállomást kell megadni, mindent elintéznek, teszem azt, leszállítanak félmillió homokzsákot. Azután persze a számlát

monitoring funkciót is jelent a GEK számára.

•

Azt tehát tudjuk, hogy a raktárak elavultak, de mi a helyzet a bennük tárolt anyagokkal, felszerelésekkel?

– Országos felmérést végeztünk, ami sajnos iga­ zolta a sejtéseinket, vagyis, hogy az inkurrencia (inkurrensnek nevezzük azo­­kat az anyagokat, amelyek iránt – bizo­nyos idő eltelte óta – nem mutatkozott keres­­let) hányada meglehetősen magas, nagyjából negyven százalékos a katasztrófavédelmi logisztikai anyagoknál. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb tétel selejtezésre vár, hiszen egy tizenéves gumicsizmának már szinte biztos, hogy leesik a talpa, és nyilván a

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

5

időszerű kérdések

6 régi védőruhák sem védenek már, de a homokzsákoknak is van „lejárati idejük”, azokat sem lehet a végtelenségig tárolni. Feladat tehát az is, hogy a készleteket a rendelkezésre álló forrásokból lecseréljük. Hozzá kell tenni, hogy ezeket a felesleges, használhatatlan dolgokat sem lehet egyszerűen a kukába dobni, gondoskodni kell a megsemmisítésükről (ez ugyancsak pénzbe kerül), hiszen veszélyes hulladéknak számítanak. Összességében szeretnénk magunkat kicsit megreformálni, hogy ne legyenek rajtunk fölösleges tárolt készletek. Értelemszerűen a kikerülő anyagok, eszközök helyett mindig jobbat és modernebbet szeretnénk. Az idén például beszereztünk négy aggregátort, ezek egyebek mellett azoknak a helyébe lépnek, amelyek tönkrementek a vörösiszap-katasztrófa idején. Az újak már utánfutóra vannak szerelve, emelővillával mozgathatóak, nagy, 75 kilowattos teljesítményűek. A felhasználható forrásokat kutatva nem szabad megfeledkezni azonban az állami céltartalékokról sem, amelyekre a katasztrófavédelem szintén jelenthet be igényt, és amelyek kormányzati döntés alapján rövid időn belül felszabadíthatóak.

•

Elhúzódó védekezésnél az állomány hangulatát alapvetően meghatározza, hogy kap-e, és mit kap enni, illetve, hogy tud-e pihenni. Utóbbi lehetőség megteremtése egy­­szerűbbnek látszik, de az élelmezés megoldása például a borsodi árvíznél eleinte nem volt magától értetődő…

– Az élelmezés is a logisztikai feladatok közé tartozik. Nagyon nehezen megoldható, hogy a baj órájában azonnal, az első két napon valamilyen élelmezési kapacitást teremtsünk. Erre a belügyi vezetés a riadócsomagot rendszeresítette. Ezt mi mondhatni „kibővítettük” melegétel-csomaggal, hasonlóval ahhoz, amilyet az amerikai had­ seregben is használnak. Az ott MRE-nek, vagyis meal ready-toeat-nek, magyarul kb. azonnal fo­ gyasztható készételnek nevezik, nálunk az önmelegítő étel nevet kapta. Tulajdonképpen zacskóba cso­­­magolt ennivalóról van szó, amely néhány egyszerű fogással, külön segédeszközök használata nélkül készre melegíthető. Ezekből néhány ezer adagot vásároltunk (négyfajta ízben), jó szolgálatot tesznek majd például a gátakon, de „csapatpróbára” már ezt kapták a január elsején az ünnepi állománygyűlést előkészítő tűzoltók, illetve a nemzeti minősítés alatt az önkéntes mentőcsoportok is. Ezek a csomagok segítséget jelentenek addig, amíg például a mobil konyhák egy-egy hosszabb ideig tartó kitelepülésnél munkába nem állnak.

Ha már szóba kerültek a mentőcsapatok, •közülük is elsősorban a Hunor Mentőszervezet, hogyan áll a hivatásos katasztrófavédelmi kutató-mentőcsapat felszerelése?

– Néhány hónappal ezelőttig azt lehetett mon­­ dani, hogy a lelkesedésen és a vezetői döntésen kívül semmijük se volt. Született egy intézkedés arról, hogy a központi rendeltetésű mentőszervezeteket a Gazdasági Ellátó Központnak kell ellátnia technikával, felszereléssel, ruházattal, mindennel, ami a működésükhöz szükséges. Az egyenruhával kezdtük. Választásunk egy nagyon jó minőségű, négyévszakos, speciálisan kutató-mentő feladatra kifejlesztett (szúrásnak, szakadásnak ellenálló) anyagból készült, hazai gyártású bevetési ruhára esett. A felszereléshez üvegszálas betétű bakancs tartozik (erősebb az acélbetétnél, de annál jóval könnyebb). A ruha és a bakancs már megérkezett, most, amikor beszélünk, a sisakok beszállítására várunk. Ami a felszereléseket illeti, itt nagyon széles palettáról van szó, hiszen az INSARAG előírásaiban szerepel, hogy a nehéz városi kutató-mentő kategóriának milyen kimeneti teljesítményt kell leadnia. Az ezeket teljesítő berendezések, felszerelések összegyűjtéséhez először a saját készleteinket fésültük át, és a már jól ismert budapesti, Ferihegyi úti bázison létrehoztunk egy úgynevezett Hunor-raktárat, ahol csak a mentőcsapat dolgait tartjuk. A hiányzó technikák beszerzésére pedig megin-

dítottuk a szükséges beszerzési eljárásokat. Kijelenthetem, hogy a megalakulási ünnepség idejére minden felszerelés a Hunor rendelkezésére áll majd, tehát lesz mivel gyakorlatozni az októberi minősítésig is.

•

Nyilván nem ezen áll vagy bukik a katasztrófavédelem, de várható-e változás a főigazgatóság központi épületének komfortjában?

– A BM OKF Mogyoródi úti épületének vagyonkezelését éppen azon a napon vettük át, amikor idekerültem, megkaptam a tulajdonképpen előzmény nélküli objektumparancsnoki feladatokat egy olyan ingatlanon, amelyért korábban a katasztrófavédelemtől senki nem volt felelős, hiszen más szervezet üzemeltetésben volt a ház. Főleg tavaly bukott ki az, hogy az előző üzemeltetők rettenetes állapotú épületet hagytak ránk. Leginkább a gépészet volt nagyon elhanyagolt, mert elmaradt a tervszerű megelőző karbantartás. Ezt az itt dolgozók főleg a lifteknél érezhették, amelyek sorra-rendre elakadtak. A felvonókra nagyon sokat költöttünk. A másik problémás terület a csővezetékeké. Valószínű, hogy Guinness-rekordot állítottunk fel csőtörésből (természetesen ezek között hétvégi, liftaknát megtöltő is akadt), mert ahogy ingadozott a fogyasztás, attól függően pattantak el a vezetékek. Ami még tarthatatlan és az állományt felháborítja, az a mosdók, vizesblokkok állapota. Ebben az ügyben is megtettük a kellő lépéseket, folyamatban van a közbeszerzési eljárás, ami ha sikeres lesz, rövid időn belül megkezdődik a felújítás. A gond az, hogy a felszálló fővezetékeket, a strangokat is cserélni kell, mert azok több mint harminc évesek és még öntöttvasból készültek. Ez sem lesz olcsó mulatság. Fontos, kiemelkedő feladat az épület energiafelhasználásának ésszerűsítése, hiszen például

a háznak nincs külső szigetelése, az ablakoké pedig rossz. Ebbe minimális saját forrást szeretnénk fektetni, helyette pályázatokon indulunk, köztük azon, amelyet a kormányzat támogat és költségvetési szervek részére írták ki. Gyakorlatilag mindenre pályázunk, az ablakszigeteléstől a napelemek felszereléséig. Törekszünk arra, hogy az épület üzemeltetése

a lehető legkevesebbe kerüljön, mert százmilliók mennek el fűtésre, vízre, villanyra. Ez már olyan nagyságrend, hogy ha 20-30 százalékot meg tudnánk takarítani, az komoly forrást jelentene. Hozzátenném, hogy egy, a Mogyoródi útihoz hasonlóan korszerűtlen épületnél ekkora megtakarítás a mai technológiákra való áttéréssel egyáltalán nem számít túlzottnak. Egyébként kiszámoltuk, a házra körülbelül másfél milliárd forintot kellene költeni, és akkor lenne egy szigetelt, klimatizált, minden szempontból megfelelő épületünk. Ennyi pénzünk persze nincs. Ugyanakkor egy új építése ennek több mint a háromszorosába kerülne. Vannak viszont ötleteink, hiszen például az OKF-en lévő főzőkonyhára már nincs szükség, tehát nem kellenek a fölötte lévő helyiségben

lévő szellőző-berendezések sem. Ezeket elkezdtük lebontani, az így nyerhető anyagot fémhulladék-felvásárló telepen eladjuk. A helyet a kapott pénzből felújítjuk és ott konditermet alakítunk ki, a felszerelés több forrásból érkezik. Egyrészt az Országos Katasztrófavédelmi Sportegyesület igyekszik a lehetőségeihez mérten kivenni ebből a részét, másrészt a katasztrófavédelem rendszerén belül vannak olyan örökölt felszerelések, amelyeket ide át lehet csoportosítani.

•

Általában mi vagyunk azok, akik szolgálati jegyen különféle – természetesen nélkülözhetetlen – dolgokra vonatkozó igén­­nyel fordulunk a GEK igazgatójához. Mi szerepelne egy olyan szolgálati jegyen, amelynek kitöltője Demény Ádám, cím­

zett­je pedig a három kívánságot teljesítő illetékes?

– Az első és legfontosabb, hogy születendő kisfiam egészséges legyen. Sikerült ilyen fiatalon elérni a beosztáshoz tartozó rendfokozati maximumot, szeretném a munkámmal bizonyítani, hogy erre érdemes vagyok. Nehéz egy harmadikat kitalálni, mert tulajdonképpen elégedett vagyok az életemmel, nem gondolom, hogy valamit nagyon elrontottam volna, és esély kellene, hogy máshogy csináljam. Viszont mert maximalista vagyok, ezért úgy érzem, folyamatosan képezni kell magam. Tehát, ha tetszik, harmadik kívánságom, hogy a nyelvtudásomat az általam elképzelt szintre tudjam fejleszteni.

Galántai Judit

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

7

A gépjármûállomány fejlesztése

A

katasztrófavédelem alap­rendelteté­sé­­ből adó­­­­dó feladatainak ellátásához nélkülözhetetlen a megfelelő mobilitást és beavatkozó képességet biztosító járműállomány. Ahhoz, hogy az eszközpark eleget tegyen a követelményeknek, a gazdálkodásnak kettős feladatot kell elvégeznie. A megfelelő számú jármű fenntartása mellett a rendelkezésre álló költségvetési források hatékony felhasználá­ sá­­val kivonja a használatból, selejtezi és hasz­­­­­­­­­­­­­ nosítja az elavult, amortizálódott, funkcio­ná­­ lisan nem megfelelő járműveket. Ezek pótlása érdekében új járműveket szerez be és állít

rendszerbe, emellett tervezi és szervezi a még használható, gazdaságosan felújítható, ám amortizálódott járművek felújítását. Rendkívül fontos és összetett feladat a meglévő járműállomány üzemeltetése és üzemben tartása is, vagyis a katasztrófavédelem járműfenntartói rendszerének kialakítása és működtetése. A követelmények ezen a területen is magasak, a rendszernek biztosítania kell a folyamatos vonulási készséget, riaszthatóságot, valamint az üzembiztonságot. Szolgálati járműveink megfelelő műszaki-technikai és esztétikai állapotának folyamatos biztosítása érdekében április elsejétől egységes technológián alapuló, új járműfenntartói rendszert vezetett be a szervezet, megtörtént a korábbi rendszertelen, eset­­­­leges, el­ térő minőségű és technológiájú üzembentartói tevékenységek teljes kiváltása. A szolgálati eszközparkot jelenleg 1566 gépjármű alkotja, ezek műszaki-technikai és esztétikai állapota többnyire megfelel a koruknak. A személygépjárművek átlagos életkora 10-13 év, az elmúlt hat évben nem került sor új személygépjármű beszerzésére. A nem készenléti járművek futásteljesítménye átlagosan el­ é­­ri a 250-300 ezer kilométert, így elkerülhetetlenné vált új személygépjárművek beszerzése. A jelenleg is folyamatban lévő beszerzési eljárások nyomán 76 közúti személygépkocsi, 22 terep-

járó személygépkocsi (pick-up), 6 kilencfős mikrobusz és kilenc 3,5 tonna össztömegű áruszállító haszongépjármű állhat rendszerbe 2012-2013-ban. Ami a készenléti járműveket illeti: megállapítható, hogy a hivatásos tűzoltóságok technikaieszköz-ellátásában az új beszerzések ellenére az elmúlt húsz évben jelentős torzulások keletkeztek. A tűzoltóságok működési területén található önkormányzatok tőkeerejétől függően egyes tűzoltóságok az átlagnál kedvezőbb, mások az átlagnál gyengébb technikai szintre kerültek. A fecskendők, erdőtüzes és vízszállító járművek átlagéletkora 13 év, az egyéb különleges szereké 12 év. A hivatásos tűzoltóságok integrációját követően az országos statisztikai adatok és tapasztalat alapján újólag meg kellett határozni a tűzoltójárművek és védőfelszerelések minimális mennyiségét és diszlokációját. Ezek az adatok képezik az alapját a következő évek beszerzéseinek és a központi ellátásnak, lehetőséget teremt a már említett aránytalanságok megszüntetésére és a hivatásos tűzoltóparancsnokságok által üzemeltetett járművek ésszerű homogenizálására. A technikai fejlesztési program keretében 2020-ig tervezett fejlesztések: 128 fecskendő és 27 vízszállító gyártása; 35 magasból mentő beszerzése; 162 fecskendő és 38 vízszállító felújítása; 3 katasztrófavédelmi mobil labor és 21 KMLADR kialakítása és beszerzése. A vonuló szerek beszerzésénél fontos szerepet szánunk a gyakorlati igényeknek, a területi sajátosságoknak jobban megfelelő eszközpark kialakításának, de figyelmet fordítunk a hazai gyártókapacitás fokozottabb bevonására is. Hrabovszky Pál tű. alezredes

időszerű kérdések

8

A tûzoltó jármûvek felújítása

A

tűzoltó járművek felújításával meghosszabbítható ezek amortizációs cse­­­­­­re­­periódusa, ami költséghatékony meg­­­­­oldás. Gyakorlati adataink alapján egy tűz­oltó­jármű felújítása 40-50 százalékkal kevesebbe kerül, mint egy azonos kategóriájú, új jármű beszerzése. Ez még akkor is igaz, ha a hordozó jármű és a speciális felépítmény teljes felújítását elvégezzük. A szakszerűen, magas minőségben el­­­­végzett felújítás mintegy tíz évvel hosszabbíthatja meg a fecskendők élet­­­­­tartamát, ennyivel tovább használhatóak. A hivatásos tűzoltó-parancs­­­ nokságoknál szol­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­gá­­­latot teljesítő fecskendők jelentős ré­­­­­­szének fel­­­­­­­újítása elkerülhetet­len, hi­­­­­­ szen az 1997 és 2000 között vásárolt 174 gépjárműfecskendő életkora, futásteljesítménye és műszaki állapota a megbízható alkalmazhatóságot ve­­­­­­­szélyezteti. Ezek a járművek a szakmai szempontok, valamint az azokat használó tű­­­­­­­­zoltó állomány véleménye szerint megfelelő technikai képességekkel és felszereltséggel rendelkeznek, fel­­­­­­ újításukra komplett technológia áll rendelkezésre,

vagyis mind a gépjármű, mind a felépítmény jó hatásfokkal hozható majdhogynem újszerű állapotba, sőt bizonyos korszerűsítések is elvégezhetők rajtuk. Ilyen az állóhelyi fű­­­tés kialakítása, a galériavilágítás kiépítése, elektromos csörlő beépítése, vagy univerzális, típusfüggetlen légzőkészülék-tartók beszerelése.

Idén eddig kilenc felújított fecskendő átadása történt meg, és további nyolc jármű felújítása zajlik. A 2012-től 2014-ig tartó időszakban további 38 tűzoltó jármű felújítása valósul meg. Hrabovszky Pál tű. alezredes

Az egyéni védôeszköz-ellátás

E

g­ yéni védőeszköznek minősül minden olyan felszerelés, berendezés, készülék, eszköz, amelyet a munkavállaló azért visel, hord, vagy tart magánál, hogy a munkavégzése során, vagy a munkafolyamatból, illetve technológiai folyamatból adódó kockázatokat az egészségre nem veszélyeztető mértékűre csökkentse. A katasztrófavédelem, ezen belül a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok személyi állománya a szervezet alap­­­rendeltetéséből adó­­­­­­dó feladatai ellátása során jelentős számú és fajtájú életvédelmi, tűzoltási és műszaki mentési szakfelszerelést, védőruházatot és védőfelszerelést használ. Ezen eszközök biztosítása, megfelelő műszaki-technikai állapotban tartása, amortizációs cseréje és visszapótlása kiemelt fontosságú gazdálkodási feladat. A hivatásos tűzoltóságok állami irányítás alá vonását megelőzően beszerzéseiket részben saját forrásból, részben a BM OKF pályázati rendszerében, 10-20 százalékos önrész vállalása mellett központi (állami) támogatásból végezték. Ez a pályázati rendszer a védőeszközök elosztását nem a tény-

leges szakmai igény és rászorultság, hanem az önerő függvényében, továbbá bizonyos szubjektív elemek által is befolyásoltan határozta meg. Ennek következményeként az ország különböző térségeiben, egyes városa­i­­­­­­­­­ban a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok ellátottsága rendkívül nagy eltéréseket mutat. Az egyéni védőeszközök szinte parancsnokságonként eltérő típusúak, technikai állapotuk is szélsőségeket mutat. A központi szabályozás ellenére számos esetben egyedileg szereztek be olyan felszereléseket, amelyeket a szakmai felügyeleti szerv nem rendszeresített, azok használatát nem engedélyezte. Az egyes hi­ va­­tásos tűzoltó-parancsnokságok számos különböző gyártmányú, típusú és védőképességű eszközt használnak, amely komoly nehézséget okoz a kompatibilitás és a tanúsíthatóság terén, valamint az utánpótlást illetően. A hivatásos tűzoltóságok állami irányítás alá vonását követően a BM OKF szakirányító és gazdasági szervei szembesültek az alapvető ellátási nehézségekkel és a megörökölt

Laktanyaépítések- és felújítások

ellátottsági helyzettel, ezért a lehető leggyorsabban megkezdődött az új központi ellátási rendszer kialakítása. Elsőként a már meglévő, de nem megfelelő, alkalmatlan, nem rendszeresített, vagy lejárt szavatosságú egyéni védőeszközöket kellett kiszűrni, az alkalmazásból kivonni, és a meglévő tartalékok gazdálkodás, ezen belül is a műszaki felhasználásával, azok célszerű átcsoportoszakterület fontos feladata, hogy megsításával pótolni. Ezzel párhuzamosan zajlik teremtse a települések, régiók biztonannak felülvizsgálata, a BM OKF által korábságáért dolgozó hivatásos tűzoltók szakmai ban rendszeresített védőeszközök mennyire előírások szerinti elhelyezési feltételeit, bizalkalmazhatóak, a szabványmódosítások tosítsa az alaprendeltetésből adódó feladatok sze­­­­­­­­­­rint folyik a nem megfelelők rendszerből végrehajtásához szükséges munkakörülmétörténő kivonása, a rendszeresített eszközök nyeket, és lehetőség szerint javítsa is ezeket. homogenizálása. A hivatásos tűzoltóságok integrációját követőA tűzoltási, műszaki mentési tevékenyen a BM OKF meglehetősen rossz műszaki séghez kapcsolódó tűzvédelmi technika alállapotú, többségében karban nem tartott, elkalmazhatóságáról szóló miniszteri rendelet, avult, a szükséges épületgépészeti berendevalamint a rendszeresítési sza­­­­bályzatban zésekkel nem, vagy csak részben rendelkefog­­­­­­­laltak végrehajtása érdekében a műszaki ző, rendkívül gazdaságtalanul üzemeltethető főosztály felügyelete mellett új összetételű és laktanyákat vett át. Ez alól csak az utóbbi öt szemléletű rendszeresítési bizottság kezdte évben épült objektumok jelentenek kivételt. meg a munkáját. A bizottságba a műszakiÉppen ezért a katasztrófavédelem három technikai, gaz­­­­­­dálkodási szakemberek mellett évre szóló fejlesztési tervet dolgozott ki. Ez mindhárom szakmai vezető szerv – országos idő alatt valamennyi laktanya, energiaraciotűzoltósági, polgári védelmi és iparbiztonsági nalizálást is magában foglaló karbantartását főfelügyelőség –, a munkabiztonság, a huvagy felújítását tervezi megvalósítani. mánszolgálat (egészségügy), a jogi- és igazAz új laktanyák építését célzó beruházágatási főosztály, valamint a Katasztrófavédelsok előkészítése, tervezése és kivitelezése mi Kutató Intézet delegált tagokat. A bizottság időben ugyan elhúzódott, ám annál hatéösszetétele és a rendszeresítési eljárás együtt konyabb és látványosabb fejlesztést jelent. garantálja, hogy kizárólag a szakmai feladatok Az új épületek biztosítják a személyi állomány ellátását legmegfelelőbben szolgáló, a szekulturált elhelyezési feltételeit, a szakmai felmélyi állomány életének védelmét biztosító adatok ellátásához szükséges munkakörülés egészségét hatékonyan óvó védőfelszerelések rendszeresítése történjen meg, szem előtt tartva a felszerelések egységesítésére vonatkozó törekvéseket is. 2012 júniusáig egyebek mellett az alábbi egyéni védőeszközök rendszeresítése történt meg: Vektor-13/FB tűzoltó bevetési védőruha; Fire Braker Action „X-treme” tűzoltó bevetési védőruha; Brandbull 005 tűzoltó bevetési védőcsizma. A BM OKF rendszeresítési bizottságának eltökélt célja, hogy a katasztrófavédelemnél dolgozó állomány számára a biztonságos munkavégzéshez szükséges, a kor elvárásaihoz igazodó, a tűzoltás, műszaki mentés követelményeinek leginkább megfelelő egyéni védőeszközöket rendszeresítse. 2012-ben az igények korábbi felmérése alapján az alábbi védőfelszerelések beszerzése történik meg központilag: 3 ezer bevetési védőruha; 900 bevetési csizma, 935 kámzsa, és előkészítés alatt van 500 bevetési sisak beszerzése. A központilag beszerzett védőfelszerelés elosztása a ményeket. Hiánytalanul eleget tesznek a kamegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok és a tasztrófavédelmi feladatok jellegéből fakadó műszaki főosztály javaslatai alapján, az orszáspeciális igényeknek mind a kialakításukat, gos tűzoltósági főfelügyelőség szakmai állásmind az épületgépészetet illetően. Energiafoglalása szerint zajlik majd. takarékosak és gazdaságosan működtethető ek, látványukban a testületi jelleget is tükröző, korszerű épületek. Hrabovszky Pál tű. alezredes

A

A katasztrófavédelem felmérése szerint országosan 17 új laktanya építése lenne indokolt. Jelenleg négy tűzoltólaktanya – Balatonfüred, Marcali, Monor és Szarvas – beruházási munkálatai zajlanak, az épületek különböző készültségi szinten vannak. Folynak az előkészületei a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Pécsi Katasztrófavédelmi Kirendeltség és Pécs Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság új, közös elhelyezést biztosító laktanya-beruházásának. Az idei évben folytatódik az elöregedett, korszerűtlenné vált tűzoltólaktanyák 2011-ben megkezdett felújítása. Ennek köszönhetően gazdaságosabban fenntartható, jobb munkakörülményeket biztosító épületek adnak otthont a katasztrófavédelem szervezeti egységeinek. Eddig húsz laktanya felújítása kezdődött meg. A felújítási pályázatok az energiatakarékossági szempontok megvalósítását is célul tűzték ki, elsősorban a hőtechnikai és épületgépészeti korszerűsítés és felújítás egy ütemben történő végrehajtásával. A hivatásos tűzoltóságok állami irányítás alá vonását követően haladéktalanul megkezdődött az új, integrált megyei műveletirányítási központok kialakítása. A munkálatok februárban kezdődtek, az építészeti, épület-

gépészeti és informatikai átalakítások határidőre elkészültek. A műveletirányítási központok kialakításával az új műveletirányítási rendszer működéséhez szükséges elhelyezési és informatikai feltételek teljes mértékben megteremtődtek, megfelelő hátteret biztosítanak a katasztrófavédelmi szervezetek

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

9

időszerű kérdések

10 tervszerű, egységes és hatékony, a lakosság védelmét szolgáló beavatkozásaihoz. A katasztrófavédelem életében jelentős fejlődést jelent az önálló egészségügyi-ellátó rendszer alapjainak megteremtése. A személyi állományról való gondoskodás, az egészségügyi ellátás javítása érdekében Szegeden, Csornán, Debrecenben és Kaposvárott regionális egészségügyi központok jöttek létre, amelyek használatba vételével az adott térségben megoldódik a katasztrófavédelmi dolgozók egészségügyi

alapellátása, időszakos szűrése, egészségügyiés pszichológiai felmérése. A megnövekedett létszámú szer­ve­­zet elhelyezése érdekében valamennyi megyében jelentős épületkarbantartási munkálatokat kellett végezni. A központi és megyei gazdálkodási szervezetek, a megyei katasztrófavédelmi vezetők hathatós segítségével április 1-ig a munkálatok többsége befejeződött, a személyi állomány elhelyezése mindenhol megoldott. Irodák kialakítása történt meg,

egyes helyiségek más funkciót kaptak, gépészeti rendszereket kellett átalakítani, tisztasági festés és burkolatfelújítás zajlott. Jelentősebb előkészítő munkát igényel, így jelenleg a tervezés szakaszában van a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság elhelyezési feltételeinek végleges megoldása.

Intenzív munkát igényel, hogy megoldjuk azoknak a megyei igazgatóságoknak – Heves, Bács-Kiskun – az elhelyezési problémáit, amelyek jelenlegi ingatlanja nem biztosítja a szükséges feltételeket. Esetükben a hosszú távú megoldást

ingatlancserével, valamint a feleslegessé vált ingatlanok állami vagyonkezelő szerv számára való visszaadásával igyekszünk megtalálni.

Szalma Endre vezető főtanácsos

Ingatlanhelyzet

A

belügyminisztériumon belüli szervezeti változások következtében a BM OKF 2011-ben 52 budapesti lakás és két szálló vagyonkezelési, továbbá 109 budapesti önkormányzati lakás bérlőkijelölési jogát vette át, így jelenleg országos szinten 78 saját vagyonkezelésű és 148 bérlőkijelölési jogú lakással, valamint 284 szálló lakóegységgel rendelkezik. A lakások és szálló lakóegységek a BM OKF saját, valamint a belügyminisztérium irányítása alá tartozó szervek állományának nyújtanak elhelyezést. A meglévő lakásállománnyal az OKF, valamint a bérlőkijelölő szervek jól gazdálkodtak, a lakások csaknem száz százalékát sikerült bérbe adni. Mindezeken túl a BM OKF vagyonkezelésébe került negyven nem lakásnak, hanem jellemzően üzletnek kialakított helyiség is, amelyek bérbeadással történő hasznosítására pályázatot írtunk ki, így várhatóan 2012 második félévében bérlőre lelnek. A katasztrófavédelmi törvény értelmében a volt hivatásos önkormányzati tűzoltóságok vagyona január elsejével állami tulajdonba került, ami mintegy 180 ingatlannal bővítette az addigi ingatlanállományt.

Szalma Endre vezető főtanácsos

Vezetôváltás a BM Herosnál

Új vezérigazgató irányítja a BM Heros Zrt-t, miután a közel harminc éve a vállalat élén álló Mélykúti Sándor közös megegyezéssel távozik a cég éléről. A munkatársaitól május 15-én elköszönő vezető a továbbiakban műszaki tanácsadóként segíti a céget. A tulajdonosi jogokat gyakorló BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nevében Dr. Tollár Tibor tű. dandártábornok, gazdasági főigazgató-helyettes jelentette be a cég munkatársainak a váltás tényét, és mutatta be nekik Pethő István Ferencet, a BM Heros Zrt. új vezérigazgatóját. A tábornok, aki a cég igazgatóságának elnöke is, hangsúlyozta, hogy nem tulajdonosi szándék vezetett a céget közel harminc éve irányító vezető távozásához, akinek munkája szinte „összeforrt” a műhelyben folyó tevékenységgel. A posztjáról távozó Mélykúti Sándor búcsúzásként röviden felidézte az elmúlt évtizedek fontosabb, a cég életét meghatározó eseményeit, majd munkatársainak mondott köszönetet. Mint mondta, rengeteg segítséget kapott ahhoz, hogy pályakezdő mérnökből a cég vezetőjévé válhatott. Emlékeztetett arra, hogy komoly válságot is megélt már a Heros, amelynek életében reményei szerint a fellendülés időszaka következik. Végezetül arra kérte kollégáit, hogy utódját is legalább úgy segítsék, mint tették azt korábban vele is. A 17 éve, az utóbbi időben gazdasági helyettesként a cégnél dolgozó Pethő István Ferenc köszönettel vette át a szót, egyben a stafétát Mélykúti Sándortól, majd az OKF vezetőinek köszönte meg a bizalmat. Mint mondta, munkáját a katasztrófavédelem és a társaság érdekeit szem előtt tartva végzi majd. Folytatni kívánja a megkezdett átszervezést, amelynek célja a munka szervezettebbé tétele. (Ú.K.)

Tanulmány és elismerések

A

 csapadékszegény időjárás miatt ez év tavaszán kiugróan sok szabadtéri tűz volt hazánkban, két és félszer több, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A legtöbb esettel Borsod-AbaújZemplén, Pest és Bács-Kiskun megyében találkozott a katasztrófavédelem. A korábbinál nagyobb területen égtek az erdők és nehezebb is volt eloltani őket. Erre volt példa a Kiskunsági Nemzeti Parkban keletkezett tűz is, amelyet egyhetes megfeszített munkával sikerült felszámolni. A tűz keletkezési körülményeinek vizsgálata megkezdődött. E szerint a tűz keletkezési helye jól meghatározható, ott emberek tartózkodtak a tűz keletkezésének idején. A történtekről a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetőjének döntése értelmében komplex tanulmány készül. A bugaci tűzeset szerepelt a május 31-i főfelügyelői értekezlet napirendjén is, a történetet Farkas Sándor tű. alezredes, a Kecskeméti Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője elevenítette fel. Részletesen beszámolt az idővonalról, arról, hogy április 29-én a jelzést követő egy percben megtörtént a riasztás és az első egységek tizennégy perc múlva már a helyszínen voltak. Elmondta, a különböző szintű vezetők mikor érkeztek ki, és beszámolt arról is, hogy amikor már a törzstisztek mind ott voltak, vezetési törzs alakult. Az alezredes „bemutatta” az ősborókást is, amely a nevéből sejthető módon nem olyan, mint egy karbantartott, művelt erdőrész, a növényzet itt szabadon növekszik. A kirendeltségvezető beszámolt arról is, hogy vélhetően emberi tevékenység következtében először a talajon vastag rétegben összegyűlt úgynevezett nyárfaszösz kapott lángra, onnan terjedt át a tűz az öt-hat méter magasra növő boróka elterülő aljára, majd felfutott egészen a koronáig. A terjedéshez jó körülményeket biztosított a szél, valamint az, hogy a borókásban feketefenyő és más fafajta is előfordul. Farkas Sándor beszélt arról is, hogy Bács-Kiskun megyében körülbelül 180 ezer hektár erdő található, ebből 54 ezer hektáron tűlevelűek vannak. Az április végi tűzben végül 1170 hektár égett, a tűzoltók azonban ennél nagyobb területen, körülbelül 2000 hektáron mozogtak. A legtöbben egyszerre akkor voltak, amikor több mint 130 tűzoltó 25 fecskendővel küzdött a lángok ellen. Előadásában az alezredes több gyakorlati fogást is említett. Mint mondta, a tűz gyors terjedéséből már mindjárt az elején tudták, hogy elhúzódó feladatra kell számítaniuk, úgyhogy a lehető leghamarabb intézkedtek a tűzoltók ellátásának, pihentetésé-

nek, elhelyezésének megszervezéséről. Az állományt szektorozott térképekkel látták el, ez a megyében gyakori erdőtüzek során bevált gyakorlatnak bizonyult, hiszen így könnyebb eligazodni a terepen, megkönnyíti a tájékozódást, szerepelnek rajta a fontosabb adatok, iránypontok. A követhetőség érdekében a megyei tűzoltószerek tetején is szerepelt az azonosítójuk, így légi felderítéskor fentről is azonnal látni lehetett, hogy melyik szer merre jár. A nehéz terepen, erdős térségben egyébként a modern tűzoltóautók meglehetősen nehezen boldogultak, terepjáró képességük elégtelennek bizonyult, gyakran elakadtak, kárt szenvedtek. Farkas Sándor külön szólt a helikopterek bevetéséről. Mint mondta, a honvédség gépe első nap körülbelül este hétkor dobta le az első adag vizet. Tekintettel arra, hogy a honvédség helikopterei éjjel nem repülnek, így nyolc óráig öt „csomag” vizet sikerült szétszórni, majd befejezték az aznapi munkát. A katasztrófavédelemmel szerződéses viszonyban álló Forgószárny Kft. gépeinél ilyen megkötés nem volt, azok éjjel-nappal képesek voltak részt venni az oltásban. Alkalmanként 800 liter vizet vettek fel, ennyit is szórtak ki. Az éjszaka folyamán 36 fordulót tettek, mindössze arról kellett gondoskodni, hogy jól ki legyen világítva a leszállóhely, és mindig legyen elég víz. A kirendeltség-vezető ta­­­­­­pasztalatként megjegyezte, gondok adódtak az EDR rádiók működtetésével, egyszerűen nem mindenhol volt térerő. A rendszer üzemeltetője gondoskodott a jelerősítésről, de ez sem működött. A föld-levegő kapcsolat sem volt megoldott, mert hiába vittek magukkal a kollégák a helikopterre EDR-t, nem sikerült kapcsolatot teremteni a lentiekkel. Végül kölcsönkaptak egy repülőrádiót, azzal oldották meg a helyzetet. Tekintettel arra, hogy a területen korábban honvédségi lőtér volt, egyre-másra bukkantak az erdőben különböző lőszerekre, amelyeket megjelöltek, majd a tűzszerészek összegyűjtötték és megsemmisítették azokat. Farkas Sándor elismerően szólt a kommunikáció szervezéséről, hangsúlyozta, a megyei katasztrófavédelmi szóvivő kézben tartotta a dolgokat, irányította az újságírókat,

mentesítette az oltás vezetőit a tájékoztatási feladatok alól. Az alezredes hangsúlyosan kiemelkedőnek nevezte a résztvevő önkéntes tűzoltók teljesítményét, akiket nem kellett külön kérni, jöttek segíteni maguktól, példamutatóan vettek részt az oltásban. De jöttek civilek is, akiknek a segítségét a már a körülhatárolt tűznél vették igénybe, ők az izzásokat, visszagyulladásokat szüntették meg. A tűz oltásában részt vevők, illetve a munkájukat segítő önkéntesek és civilek vehettek át elismerést május 11-én a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazga-

tóságon tartott ünnepségen. Dr. Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató 33, a tűz felszámolásában kiemelkedő munkát végzett embernek adott át elismerést, majd pohárköszöntőjében emlékeztetett arra, hogy nem ez volt Bács-Kiskun megyében az első nagy kiterjedésű tűz, amelyet sikerrel kezelt a hivatásos állomány, amelynek munkáját önkéntesek, a környéken élő civilek, a Magyar Honvédség, a nemzeti park munkatársai is segítették. A tábornok leszögezte, most a szervezésből és a logisztikai irányításból adódó következtetések levonása következik, de mint mondta, a légi oltás feltételei is kulcsszerepet játszanak az ilyen helyzeteknél.

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

11

krónika

12

Csapatzászló a fôvárosnak és Heves megyének Csapatzászlót kapott a Fôvárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Május 3-án tartotta tűzoltónapi ünnepségét a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A rendezvényen az igazgatóság vezetője átvette a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót az országos katasztrófavédelmi főigazgatótól. Ünnepi beszédet elsőként Varga Ferenc tű. ezredes, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója mondott, amelyben legfőképpen Szent Flórián személyével foglalkozott. Emlékeztetett arra is, hogy a védekezés mellett már a római időkben megjelent a megelőző tevékenység, hiszen a tűzveszélyes szakmákat a városokon kívül kellett művelni, és víznyerőket is létesítettek a korai elődök. Mindez a korát annyira túlhaladó szemlélet volt, hogy sokáig nagy fordulat nem is következett be a tűzvédelem területén, fogalmazott az igazgató, az igazi áttörést a technika fejlődésével a 19. század hozta el. Az fővárosi katasztrófavédelem első embere felidézte a hivatásos fővárosi tűzoltóság 1870-es megalakulását, valamint azt, hogyan változtak a tűzoltói feladatok

az elmúlt 142 évben. Mint mondta, minden tűzoltógenerációnak más-más kihívásokkal kell szembenéznie, de a legfontosabb védendő tényező változatlan – az ember. Varga Ferenc hangsúlyozta, a lánglovagokat övező megbecsülés nagy érték, azt csak kiérdemelni lehet, megvenni nem, olyan örökség, amelynek méltó megőrzése mindenki feladata és felelőssége. A beszédet követően Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató átadta Varga Ferencnek a Pintér Sándor belügyminiszter által az eredményes szolgálati tevékenység elismeréséül adományozott csapatzászlót, majd emlékszalagot kötött a lobogóra. Ezt követően a történelmi egyházak képviselői megáldották a lobogót. Az ünnepségen ezután a BM OKF főigazgatója emelkedett szólásra. Bakondi György úgy fogalmazott, Szent Flórián megbecsülést vívott ki, mindig is voltak, és most is vannak olyanok, akikre az emberek a baj órájában számíthatnak.

Csapatzászlót kapott a Heves megyei katasztrófavédelem is Egerben, a Dobó téren rendezte meg május 3-án a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltónapi és csapatzászló-adományozási ünnepségét, amelyen képviseltette magát a megye többi rendvédelmi szervezete, és jelen voltak a közigazgatási, önkormányzati és hatósági vezetők, valamint az önkéntes és együttműködő szervezetek képviselői is. A Pintér Sándor belügyminiszter által adományozott csapatzászlót Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője adta át Csontos Ambrus tű. mk. ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság első emberének. A fő­ igazgató köszöntötte tűzoltónap alkalmából a megyei állományt, majd Szent Flórián történelmi érdemeit méltatta, rövid betekintést adva életútjába. A csapatzászlóról szólva elmondta, az különös jelkép egy rendvédelmi szervezet életében, hiszen az összetartozást, a tisztességet, az egységet, a bajtársiasságot és az önfeláldozást hivatott meg-

testesíteni. Végezetül felhívta a figyelmet a január 1-jével kezdődött, a tűzoltók állami irányítás alá vételével és az irányítási rendszer átalakításával végbement változások szükségességére. Mint mondta, mindez jelentősen javítja az állampolgárok életének és anyagi javainak biztonságát. Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal vezetője beszédében a kormányhivatal és az igazgatóság közötti, hagyományosan jó kapcsolatot emelte ki, amelyet a továbbiakban is fenn kell tartani. Ezt követően Habis László, Eger polgármestere tartotta meg tűzoltónapi köszöntőjét. Csontos Ambrus megyei igazgató beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az esemény helyszínéül szolgáló Dobó tér méltó helye a csapatzászló-adományozási ünnepségnek, hiszen utal a mintegy 500 évvel ezelőtt élt várvédő katonák török elleni vitézségére, hősies helytállására, az akkor mutatott összefogásra. Ígéretet tett arra, hogy a csapatzászló szellemiségéhez méltó szak-

Nemes hivatás a tűzoltóké, függetlenül attól, hogy hivatásos vagy más formában űzik azt. Másodszor ünnepel közösen a rendőrség és a tűzoltóság, folytatta a tábornok, ez pedig kifejezi azt, hogy a tűzoltóság visszatért a rendvédelem családjába, és részt vesz a közbiztonság javításában. A közbiztonság érték, hangsúlyozta  Bakondi Györ­­­­­­gy, és hozzátette, bírálni lehet az intézkedése­ket, de aki a hivatásos tűzoltóság iránti bizalmat megingatja, az súlyos hibát követ el, és az ilyesmi megengedhetetlen. A tábornok szót ejtett az  igazgatóságokon újdonságként megjelent iparbiztonsági szervezetről is, mint mondta, annak fontos feladata van a veszélyes üzemek, a veszélyes szállítmányok ellenőrzésében, valamint a kritikus infrastruktúra védelmében. A főváros különleges ebből a szempontból is, hiszen ellenőrizni kell a hajózást is, de a repülőtér is feladatot ad. Az átadott csapatzászlóról Bakondi György úgy fogalmazott, az mindig az adott szervezet lelkét, becsületét, helytállását mutatja. A főigazgatói köszöntő után Dóra László tű. alezredes, karnagy vezényletével a Katasztrófavédelem Központi Zenekara adott ünnepi műsort, majd elismeréseket vehettek át az arra érdemesek. (G.J.)

mai munka és helytállás jellemzi a továbbiakban is az igazgatóság mindennapjait. A csapatzászlót az Egri Főegyházmegye képviselője szentelte fel. Az ünnepségen bemutatták 140 év tűzoltó technikáját és eszközeit, felvonultatták a 19. század elején használt lóvontatású, kézi működtetésű kocsifecskendőt, amelyet harangöntő-, rézműves- és kovácsmesterek gyártottak. A térre látogatók megtekinthették a ’60-as évektől tűzoltási feladatok ellátására használt ZUK készenléti gépjárművet. Kiállítottak még MagirusDeutz típusú készenléti fecskendőt, amely a ’70-es évek technikai vívmánya volt, de szemléltették a ’80-as évektől használt IFA gépjárműfecskendőt is, amelyet Heves megyében a mai napig is rendszerben tartanak. A mai kor technikáját a Mercedes- Rosenbauer TLF 2000-es fecskendő és a Bronto-Skylift magasból mentő képviselte. A kiállított technika mellett az adott korra jellemző védőruhák, védőfelszerelések és szolgálati öltözetek is láthatóak voltak.

Antal Erika tű. főhadnagy

13

E

sküt tett és csapatzászlót vett át a Maros Mentőcsoport május 12-én, ezzel immár tíz megyében működik önkéntes katasztrófavédelmi mentőszervezet. Az ünnepség végeztével Szeged lakossága ismerkedhetett a csapat és általában a katasztrófavédelem tevékenységével. A sajtótájékoztatón, majd az ünnep­ségen Dr. Bakondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi fő­­­­­­­­­­­­­­­­­igaz­­­­gató arról beszélt, hogy a rendezvény szerves része a most megújult katasztrófavédelmi rendszer működésének, a tömegbázis, a szakértelem növelésének. A tábornok emlékeztetett arra, az új törvény körülbelül kétszáz jogszabály létrejöttét, változását is magával hozta. Mint mondta, új szervezet alakult, definiálódott a katasztrófavé­de­­­­ lem alapvető rendeltetése. A főigazgató említést tett a szakmán belül megkülönböztetett három időszakról, a felkészülésre használható normál idő­­­­­­szakról, a veszély idején „esedékes” mentés, védekezés időszakáról, illetve a helyreállítási, újjáépítési szakaszról. A szervezeti változások között a tábornok hangsúlyosan szólt az  iparbiztonsági szakterület működéséről, valamint emlékeztetett arra, hogy átalakult a tűzvédelem és a védelmi igazgatás rendszere is. Ezzel kapcsolatban kijelentette, januártól a megyei védelmi bizottság elnöki tisztét a kormánymegbízott látja el, hozzátette, a közelmúltban mintegy 1400 közbiztonsági referens is munkába állt, hogy segítse az önkormányzatok tevékenységét. A változás a polgári védelem rendszerét is érintette, tette hozzá a főigazgató, hiszen ma már a való világ valós kihívásaival foglalkoznak, önkéntes és köteles polgári védelmi szervezetekben összesen közel 102 ezer ember mozgósítható. Közülük is kiemelkednek a speciális mentőszervezetek, amelyek különleges felszerelések és különleges szaktudás birtokában vannak. Külön szólt a hivatásos állományú tagokból létrejött Hunor Mentőszervezetről, és utalva a nap eseményeire elmondta, eddig tíz önkéntes megyei mentőszervezet alakult meg, kapott csapatzászlót, közülük hat már a nemzeti minősítés követelményeit is teljesítette. A közbiztonság része az is, hogy az emberek tisztában legyenek a rájuk leselkedő veszélyekkel – szögezte le végezetül a tábornok. B. Nagy László kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője arról beszélt, hogy az év eleje óta nemcsak új alaptörvénye van az országnak, hanem a honvédelmi és a katasztrófavédelmi törvény, vele együtt a védelemigaz-

gatás is változott. Minderre azért volt szükség, mert az elmúlt időszak megmutatta, hogy a védelemigazgatás nem volt eléggé hierarchikus, eléggé szervezett, nagy baj esetén az egyes szervezetek együttműködése nem volt megfelelő. A kormánymegbízott emlékeztetett arra, hogy az új rend életbe lépése után szinte azon-

nal szembesültek az új feladatokkal, hiszen februárban komoly hideggel és hóhelyzettel kellett szembenézni. Ezt sikerült megoldani, az abban nyújtott segítségért B. Nagy László köszönetet mondott a katasztrófavédelemnek. A kormányhivatal vezetője emlékeztetett arra, hogy Csongrád megyében igen változatos kihívások jelentkezhetnek, hiszen míg tavaly az ár- és belvíz adott nem kevés munkát a különböző szervezeteknek, addig tavasszal az aszállyal kellett megküzdeni. Ugyanakkor, tette hozzá, újfajta veszélyhelyzet is

jelentkezett, hiszen míg korábban kábítószert és cigarettát csempésztek a határon, most az embercsempészet jellemző leginkább. Ez egyebek mellett biztonsági és közegészségügyi kockázatokat hordoz magában. B. Nagy László reményét fejezte ki, hogy a Maros Mentőcsoport egyfajta motorként szolgál majd, és sok követője lesz a most esküt tevőknek. Az ünnepségen beszédet mondott Magyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke, egyben zászlóanya is. Mint mondta, a zászló az összetartozás, a becsület jelképe, amelyre rápillantva mindenki tudhatja, hogy tulajdonosa egy célt követ és a közösség ügyét szolgálja. A beszédeket követően Szeged Széchenyi terén a Maros Mentőcsoport, valamint további 210, köteles polgári védelmi szervezetbe beosztott állampolgár tett ünnepélyes esküt. Ezután Bakondi György átadta a csapatzászlót a mentőcsoport vezetőjének, Tátrai János tű. alezredesnek, a Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelőjének. A frissen átadott zászlóra szalagot kötött az országos katasztrófavédelmi főigazgató, a megyei kormánymegbízott és a megyei közgyűlés elnöke, Dr. Solymos László, Szeged alpolgármestere, Dr. Kiss-Rigó László, a SzegedCsanádi Egyházmegye megyéspüspöke, valamint Sajtos Szilárd, a Magyarországi Református Egyház Tiszántúli Egyházkerület tábori lelkésze. A szalagkötés után az egyházak képviselői megáldották a lobogót, majd ünnepi műsort tekinthettek meg a Szeged szívébe ellátogatók. Az ünnepség záróakkordjaként a főigazgató elismerő oklevelet adott át olyan civileknek, akik kiemelkedően támogatták a katasztrófavédelem munkáját, majd a Szózat hangjai csendültek fel. Az ünnepségnek helyet adó tér egy másik részén az érdeklődök statikus bemutatót tekinthettek meg, ahol a kézi hajtású fecskendőtől a turbóreaktív oltón át a ma használatos gépjárműfecskendőig sorakoztak a tűzoltó járművek, illetve bemutatkozott a Magyar Honvédség, a Magyar Vöröskereszt, a mentőszolgálat, de a cserkészmozgalom is. A dinamikus bemutatónak a Huszár Mátyás rakpart adott helyet, ahol többféle feladatot kellett megoldaniuk a tűzoltóknak és a Maros Mentőcsoport különböző egységeinek. Volt műszaki mentés, kutattak vízbe zuhant ember után, vontattak, majd csónakról oltottak kigyulladt ladikot, de a szép számban jelenlévő érdeklődő közönségnek ritka élményben is része lehetett: működés közben figyelhették meg az országban egyedülálló turbóreaktív oltógépet.

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

Ötszázötvenen tettek esküt Csongrád megyében

Galántai Judit

krónika

14

Baranya és Somogy mentôcsapata is minôsíttette magát

B

aranya megye adott otthont a Mecsek és a Somogy Mentőcsoport május 1112 között lebonyolított nemzeti minősítő gyakorlatának. Az összetett feladatok sikeres teljesítésével újabb két, önkéntes szervezetekből összeállt csapat vált jogosulttá arra, hogy az ország bármely területén mentésekben vegyen részt. A gyakorlat első két helyszínén „instabillá vált” partfalakat kellett lerobbantani. A Mecsek Mentőcsoport robbantási szakemberei a fejtési falat éles töltettel felrobbantották, majd két további robbantás során szemléltették a robbanóanyagok fizikai és pszichikai hatásait. A harmadik helyszín a város egyik „romossá vált” utcája volt, amelynek egyik épülete összedőlt, a leszakadó törmelékdarabok gépjárművekre zuhantak, az egyikbe utasok szorultak be, más autók gázvezeték-szakadás következtében meggyulladtak. A mentőcsoportok tűzoltó egyesületei együtt hajtották végre a tűzoltási és a műszaki mentési feladatokat. Az első feladatokat sikeresen teljesítető mentőcsoportoknak a gyakorlat negyedik helyszínén a rossz látási viszonyok miatt a kőbá-

nya sziklafalának csapódott és lezuhant felderítő repülőgép mentésénél kellett beavatkozniuk. A lezuhanó repülőgép egy szivattyúházat is megrongált, az ott tartózkodó gépkezelő megsérült, így őt is ki kellett menteni. A fenti esettel egyidőben a Baranya-csatorna töltésein buzgárok alakultak ki, és még a megcsúszás veszélye is fennállt. Az önkéntesek bordás megtámasztással stabilizálták a töltésoldalt, a csatornában folyó víz emelkedése miatt pedig ezer homokzsákból nyúlgátat építettek. Az ötödik helyszínen a kiáradó víz által körbezárt lakóházakban rekedt embereket kellett felkutatni mentőkutyák segítségével, illetve a vízben lévő, menekülő embereket kimenteni. A mentőcsoportoknak mindemellett a víz által ugyan nem fenyegetett, de elzárt településrészeken élő emberek alapellátását biztosító, valamint az árvízi védekezéshez szükséges anyagokat is a területre kellett juttatniuk. Az első nap embert próbáló feladatainak sikeres teljesítése után éjszaka folytatódott a mentőcsoportok nemzeti minősítése. A gyakorlat helyszíne ezúttal Pécs egykori tüzérdan-

dár-laktanyája volt. Az önkéntesek éjjel egykor kezdték meg reggelig tartó munkájukat. A város többszintes épületei „váltak romossá”, ezek lakóit kellett kimenteni. A dolgot nehezítette, hogy a házakat lehetetlen volt a bejáratokon keresztül megközelíteni, így az egységek alpintechnikát voltak kénytelenek alkalmazni, de még falak áttörésére is szükség volt ahhoz, hogy megközelítsék és kimenekítsék a bajbajutott embereket. A többórás megfeszített munka során épületmaradványokat vizsgáltak át mentőkutyákkal, akusztikus és audioeszközökkel, valamint a romok alá szorult, majd felkutatott embereket mentették ki. A gyakorlatot a nemzeti minősítő bizottság vezetője, Jackovics Péter tű. alezredes, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveletirányítási főosztályvezető-helyettese sike­­­­­resnek értékelte. A Mecsek és a Somogy Mentőcsoport megfelelt az elvárásoknak, így jogosulttá vált arra, hogy a továbbiakban az ország bármely területén mentésekben vegyen részt.

Bacher Csaba tű. százados

Felkészítésen a mentôszervezetek vezetôi

A

Hunor és a Huszár Mentőszervezet vezetői állománya, vagyis a kiképzők képzése zajlott május 15. és 18. között Pécelen. A négynapos, elméleti és gyakorlati foglalkozásokat egyaránt tartalmazó felkészítés a maga nemében egyedülálló volt, hiszen a résztvevők nemcsak az ENSZ OCHA (Humanitárius Ügyek Koordinációs Irodája) INSARAG (Nemzetközi Kutatási és Mentési Tanácsadó Csoport) minősítéshez szükséges tudást szerezték meg, hanem azokat az ismereteket is, amelyeket az OSOCC (Helyszíni kárterületi központ) követelményei előírnak. A közel negyven, a HUNOR, vagy a HUSZÁR Mentőszervezet vezetői állományába tartozó szakértő továbbképzését Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő nyitotta meg, aki Magyarország katasztrófareagálási rendszeréről adott átfogó tájékoztatást. A tábornok emlékeztette a megjelenteket, hogy kettős szerep az övék, részt vesznek a hazai katasztrófák elhárításában, illetve Magyarország szolidaritása jegyében, a kormány felajánlásával nemzetközi segít­­ ség­­­­­­­­­­­­­­­­nyúj­­tásban is. A kül­­­­­­­­­­­­­­­­detés mind­­­ két esetben az emberi életek, a vagyon men­­­­­­­­­tése. Ezt kö­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­vetően Per-­­ ­­­­­Anders Berthlin men­­­­­­­­­­­­­­­­tor, az ENSZ OCHA ta­­nácsadója a HUNOR Mentőszervezettel szem­­­beni elvárásokról be­­­­­­­­­szélt. A svéd szakember felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy az INSARAG minősítés megszerzése nem egy út vége, hanem egy eszköz arra, hogy a nemzetközi segítséget kérő országok tudják, a csapat rendelkezik a bevetéshez szükséges minimum-kapacitással. Hozzátette, a minősítés után a fő feladat az lesz, hogy a mentőszervezet úgymond karbantartsa magát, az elért szintet technikában, emberi erőforrásban, műveleti tudásban egyaránt fenntartsa. A svéd szakember úgy fogalmazott, az INSARAG elvárásai a műszaki kapacitások tekintetében konkrétak, ez az egyszerűbb része a dolognak. A trükkös rész e fölött van, méghozzá a kapcsolódó tudásban. Per-Anders Berthlin beszélt arról, milyen fontos, hogy legyen egy olyan szervezet, amely képes megfelelő szinten gyors döntést hozni és hatékony mozgósítást elrendelni segítségkérés esetén. Szólt a nemzetközi bevetések több fontos pontjáról, a szállítókapacitás rendelkezésre állásáról, az önellátás képességéről, a csapat biztonságának szavatolásáról, valamint a men-

tőszervezet biztonságos feladat-végrehajtásának fontosságáról. Ezt követően a jelenlévőkkel együtt körbejárt néhány fontos fogalmat, az interoperabilitást, a koordinációt, a vezetés-irányítást, azok egymással való viszonyát, részletesen szólt arról, mennyire nélkülözhetetlen a munkához a kellő felhatalmazás, jogosítvány megléte. A mentor végezetül emlékeztetett arra, hogy a HUNOR tagjai elsősorban saját hazájuk adófizetőinek tartoznak felelősséggel, és nem szabad elfelejteniük, hogy külföldön ők Magyarországot, sőt, az Európai Unión kívül magát az EU-t képviselik, a helybéliek így fognak rájuk tekinteni. A HUNOR Mentőszervezetről Jackovics Péter tű. alezredes, főosztályvezető-helyettes, a négynapos képzés levezetője beszélt részletesen. Emlékeztetett arra, hogy utoljára

2004-ben esett át magyar városi kutató-mentő szervezet INSARAG minősítésen, ezt pedig sürgősen meg kell újítani. A HUNOR-ról adott átfogó ismertetőjében beszélt arról, hogy a riasztást követően a vezetői állománynak egy, a csapat többi részének három órán belül kell elérnie a készenlétet. A mentőszervezet vezetés-irányítási, kutatási, mentési, logisztikai, valamint egészségügyi komponensből áll. Az alezredes elmondta, a megcélzott nehéz kategóriájú minősítéshez egyebek mellett az szükséges, hogy a mentőcsapat képes legyen két kárterületen párhuzamosan, tíz napon át működni. Jackovics Péter előadásában végigjárta a felkészítés különböző fázisait, kijelentette, az októberi INSARAG-os megmérettetésig még fel kell készíteni a végrehajtó állományt, kihelyezett törzsvezetési, majd később rendszerbe-

állító gyakorlatot tartanak, lesz pró­­bariasztás és próbaminősítés is. Összességében úgy fogalmazott, hogy a HUNOR és HUSZÁR Mentőszervezetben való részvétel komoly kihívásokat jelent a csapattagoknak, a feladat nem veszélytelen, éppen ezért a döntéshozók igyekeznek a lehető legjobb felszereléssel, védőeszközökkel ellátni a csapatokat. A képzés második napján Per-Anders Berthlin, svéd mentor az USAR csapatok három típusát és azok jellemzőit ismertette. Mint kiderült, nincs jelentős különbség a két szervezet között, csupán a létszám és a felszerelés más. A Hunornak szükség esetén megosztva, két részletben is működőképesnek kell lennie. Az INSARAG irányelvek az alapvető feladatok ellátásához szükséges létszámminimumot határozzák meg. A mentor beszélt a szükséges komponensekről, valamint a szervezetek beérkezési idejéről. A kárhelyen a közepes szervezetnek a riasztástól számított 32 órán belül, a nehéznek 48 órán belül kell megkezdenie a munkát. Éppen ezért Per-Anders Berthlin az USAR csapatok koordinációjára is hosszabban kitért. A képzésen elhangzottak sze­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­­rint az ilyen csapatok leg­­­fontosabb ké­­­­­­­­­­­­­­­­ pessége: „lokalizálni, hozzáférni, ki­­­­­­­­emelni és ellátni a sérülteket.” A műveletek sikerességét meghatározza, hogy minderre mennyi idő alatt képesek a mentésben résztvevők. Minél később kezdődik meg a beavatkozás, úgy csökken annak az esélye, hogy élő embereket találjanak és emeljenek ki a romok alól. A katasztrófát követő napon a túlélők aránya még 81 százalék, 48 óra elteltével már csak 36, 72 óra után tíz százaléknál is kevesebb. A rendszer alapjának a koordinációt nevezte Berthlin, amelyet az ENSZ égisze alatt tevékenykedő UNDAC (Katasztrófabecslési és Koordinációs Csoport) fog össze. Nagyobb területen végzett mentés esetén a kárhelyparancsnoki rendszert (ICS) is alkalmazzák. Ezt a módszert használja az OSOCC (Helyszíni kárterületi központ) is. Fontos a jó kapcsolat kialakítása, a legfrissebb és legfontosabb információk megosztása, ezek közzététele, a csapatok bevonása. Emellett figyelni kell a határidők és a találkozási pontok megjelölésére is. A képzés harmadik napján Jackovics Péter tű. alezredes, műveletirányítási főosztályvezető-helyettes, egyben az ENSZ INSARAG felkészítés felelőse elmondta, sürgősen ki kell alakítani a riasztás, a mozgósítás és berendelés

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

15

krónika

16

formáját mindkét csapatnál. Ezt követően két nemzetközi bevetés vezetésirányítási tapasztalatait osztotta meg a képzés résztvevőivel. Elsőként a haiti földrengés helyszínén járt magyar egészségügyi mentőcsapat útjával ismertette meg őket, majd a japán földrengés utáni EU misszió humanitárius tevékenységébe engedett betekintést. Az élménybeszámolók után a Hunor vezetői laikus elsősegély-nyújtási képzést kaptak Dr. Juhász Györgyitől, az Országos Mentőszolgálat mentő szakorvosától, aki amúgy a

Huszár Mentőcsapat ré­­­­­­­­­­­­­­szét képező Fővárosi Köz­­­­ponti Rendeltetésű Mentőszer­ve­zet egészségügyi csoportjának tag­­­­­ja. A Huszár vezetői pedig megalakították a virtuális OSOCC-ot (Hely­­­­­színi Műveletirányító és Koordinációs Központ), és áttekintették az aktuális feladatokat. Az első szakmai előadást Perge Kinga tű. hadnagy, a BM OKF In­­ formatikai Főosztályá­nak munkatársa tartotta, aki a veszélyhelyze­ti reagálások során al­­­­­kal­­ mazott korszerű tér­­­­­­informatikai megoldá­sokkal és a nemzetközi katasztrófareagálási rendszerekkel ismertette meg a képzés résztvevőit. Kovács Péter tű. alezredes, vezető pszichológus a katasztrófa-pszichológia mentési tevékenységének aspektusairól beszélt, kitérve a veszélyhelyzeti beavatkozások során követendő magatartásra és kommunikációra is. Ehhez az előadáshoz kapcsolódott Dr. Szomolányi

A HUNOR rendszerbeállító törzsvezetési gyakorlata Az országos polgári védelmi főfelügyelőség szer­­­­­ vezésében a Gazdasági Ellátó Központ (GEK) Ferihegyi úti Kiképző és Raktárbázisán ke­­­­rült sor a Hunor Hivatásos Katasztrófavédel­mi Men­

tőszervezet 22 fős vezető-irányítói állo­mányának továbbképzésére. Az elméleti felkészítést négyó­ rás angol nyelvű törzsvezetési gyakorlat követte a raktárbázis szimulációs objektumaiban.

Gábor tű. alezredes, a BM OKF Humánszolgálat Országos Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központja vezetőjének tájékoztatója a katasztrófák esetén szükséges közegészségügyi és járványügyi intézkedésekről. Garaguly István tűzoltó százados, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Katasztrófavédelmi és Iparbiztonsági Szakcsoportjának munkatársa az ENSZ INSARAG jelzésrendszeréről tartott előadást. A péceli ENSZ INSARAG I. fázis „kiképzők kiképzése” és az OSOCC tanfolyam célja az volt, hogy a Hunor Hivatásos Katasztrófavédelmi Kutató- és Mentőszervezet, valamint a nemzeti USAR minősítésen átesett önkéntes mentőszervezetekből létrehozott Huszár Mentőszervezet október 1519. között ENSZ INSARAG nemzetközi minősítést (IER/IEC) szerezzen Hajdúszoboszlón. A négynapos nemzetközi kiképzést ünnepélyes oklevélátadás zárta. Az okleveleket Dr. Bakondi György tű. altábornagy főigazgató nevében Bittmann Tibor tű. ezredes, BM OKF humánszolgálatának vezetője adta át. Galántai Judit – PV FŐFE

Az első alkalommal, azaz rendszerbeállítással lebonyolított törzsvezetési gyakorlaton a HUNOR vezetői állományának kiképzése és a csapatépítés zajlott. A cél az volt, hogy a vezető (HUNOR törzs) és az irányítók (HUNOR alegységvezetői és helyettesei) ismerjék meg és készségszinten sajátítsák el a kárhelyi műveletirányítás alapelveit, valamint a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás során irányadó ENSZ INSARAG irányelveket és

módszertant, azaz az OSOCC alapelveit és elemeit. Éppen ezért a gyakorlatba beépített OSOCC törzsvezetési gyakorlat során a HUNOR vezetőirányítói alkalmazzák az EU és az ENSZ katasztrófareagálási rendszerének általánosan elfogadott és nemzetközi segítségnyújtás során használatos legjobb törzsvezetési módszertanát. A törzsvezetési gyakorlat levezetésének irányítója és koordinátora, Jackovics Péter tű. alezredes, a HUNOR parancsnoka megnyitójában kiemelte, hogy rendkívüli fontos a Hunor Mentőszervezet, ezen belül is a 88 fős HUNOR irányításáért felelős 22 vezető alapos és teljes körű kiképzése, felkészítése. A mentőszervezetnek alaprendeltetése és felkészítése szerint hazai és nemzetközi viszonyok között is képesnek kell lennie gyorsreagálású műszaki kutatómentő egységként katasztrófahelyzetekben beavatkozni és a bajba jutott lakosság segítségére sietni. A HUNOR törzsének és alegységvezetésének meg kell tudnia szervezni sok embert érintő beavatkozást is, képesnek kell lennie kiterjedt, időben elhúzódó művelet irányítására, összetett feladatok koordinálására, de érteniük kell a műszaki mentési és kárelhárítási, valamint az életmentési feladatokhoz is.

A kombinált elméleti és gyakorlati törzsvezetési kiképzés első előadásában Keresztesy Árpád, a BM OKF Műveletirányítási Főosztály munkatársa bemutatta az OSOCC helyét, szerepét, valamint az OSOCC tagjainak funkcióját a nemzetközi segítségnyújtás során. Az elméleti képzés alapul szolgált a később a kiképző és raktárbázis területén, vagyis terepen felállított OSOCC működtetéséhez. Perge Kinga tű. hadnagy, a BM OKF Térinformatikai és Távközlési Osztályának munkatársa a földrajzi információs rendszer (GIS) eszközeit és gyakorlati alkalmazását mutatta be. Az előadás kitért a térképek terepen történő alkalmazására, a terepi helymeghatározás alapjára, a globális helymeghatározó rendszer (GPS) eszközeire. László Péter tű. hadnagy, a BM OKF Térinformatikai és Távközlési Osztály másik munkatársa a navigációs, műholdas helymeghatározó eszközök gyakorlati használatát mutatta be. Betekintést kaphattak a vezetők a katasztrófavédelemnél rendszeresített térinformatikai ArcMap rendszerbe. Gyakorlati alkalmazás során a vezetők kipróbálhatták a „Trimble” terepi adatgyűjtő eszköz működését, alkalmazhatóságát.

A kiképzés során a HUNOR vezetői állománya felépítette az OSOCC helyéül szolgáló sátrat, beüzemelte a sátor kellékeit, valamint a műveletirányítás infokommunikációs, térinformatikai segédeszközeit. A felfújható csapatsátor, a hozzá tartozó padozat, világítás, áramfejlesztő, légbefúvó-temperáló berendezés, valamint a tábori ágyak, asztalok a GEK Kiképzési és Raktárbázisán készenlétben állnak a HUNOR váratlan hazai és külföldi beavatkozásához is. A sátorkészlet felállításában a GEK állománya segített, azok a kollégák, akik később a HUNOR logisztikai komponensét adják. A szimulációs törzsvezetési gyakorlat levezetése az ENSZ zárt rendszerű virtuális OSOCC felületén, a http://vosocc.unocha.org/ oldalon történt meg. A fő- és az al-OSOCCba beosztott HUNOR vezetők angol nyelven kiadott közlemények alapján virtuálisan koordinálták a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtást, a nemzetközi városi kutató és mentő csapatok tevékenységét. A Hunor Mentőszervezet rendszerbeállító törzsvezetési gyakorlata sikeresen és eredményesen zárult.

Több megyét érintô Disaster-akció 52 helyszín, 500 résztvevő, 4200 ellenőrzött tehergépjármű, 20 millió forintnyi kiszabott bírság – számokban röviden így foglalható össze a BM Országos Katasztrófavédelmi Fő­igazgatóság, az Országos Rendőr-fő­ka­pi­ tány­­ság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóság háromnapos, a fővárosra és öt megyére kiterjedő átfogó ellenőrzési akciója. A május 22. és 24. között megtartott közúti ellenőrzést a tervek szerint még az idén hasonló követi vasúton és vízen is. A Budapesten, Csongrád, Pest, SzabolcsSzatmár-Bereg, Vas és Zala megyében folytatott akcióról Kossa György tű. dandártábornok, a BM OKF országos iparbiztonsági főfelügyelője, Óberling József r. ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság főosztályvezetője, Szabó Károly pü. dandártábornok, a Nemzeti Adóés Vámhivatal Központi Hivatalának szakfőigazgatója és Dr. Pongrácz Tamás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnökhelyettese adott tájékoztatást. A BM OKF országos iparbiztonsági főfelügyelője elmondta, az ellenőrzésen a katasztrófavédelem részéről 93-an vettek részt. Az akció célja a szabálytalan, illegális veszélyesáru-szállítás kiszűrése, ezáltal a közlekedés biztonságának növelése volt. A tábornok bejelentette, az ellenőrzés során összesen 4200 tehergépjárművet állítottak meg, közülük 519 esett az ADR szabályozása alá. Ezek közül több mint 240 esetben kellett hatósági intézkedést elrendelni, több tucat olyan esetre derült

fény, amikor az ADR előírásait szegték meg. A számok azt mutatják, figyelmeztetett a főfelügyelő, hogy az ilyen ellenőrzésekre továbbra is nagy szükség van. Kossa György beszámolt arról is, hogy az akció során ellenőrzött járművek 3000 tonna veszélyes árut szállítottak, ebből 180 tonnányi folyadék volt. Mint mondta, a katasztrófavédelem sugárkaput is telepített, hogy kiszűrje az esetleges radioaktív szállítmányokat, de bevetette azokat a vegyianyag felderítésére alkalmas eszközeit is, amelyek megmutatják, mi rejlik egy-egy csomagban, illetve sérült-e a rakomány. Az idei esztendő eddigi tevékenységéről szólva a tábornok elmondta, a katasztrófavédelem május végéig több mint 8200, köztük 1242 veszélyes árut szállító járművet ellenőrzött. Szabó Károly szak­­­­­­­ főigazgató emlékeztetett arra, hogy az akció tulajdonképpen a biztonság szélesebb körű értelmezését jelenti, jól példázza a különböző hatóságok együttműködését. Mint mondta, az elmúlt három nap tulajdonképpen mintavételezésnek is tekinthető, amiből azt a következtetést lehet levonni, hogy ha lanyhul a hatóságok figyelme, az komoly bajjal járhat. Hozzátette, a szervezetek együttműködése olyan biztonságot jelent a

közutakon, ami elengedhetetlen. Dr. Pongrácz Tamás elnökhelyettes az elhangzottakhoz hozzátette, a közlekedési hatóság egyebek mellett speciális járműveivel egészítette ki a többiek munkáját, az ellenőrzésben a megyei kormányhivatalok közlekedési felügyelőségei is részt vettek. Az NKH figyelmének fókuszában a veszélyes árut szállító járművek, azok személyzete, az előírt dokumentumok voltak, de természetesen kiemelten figyelték a vezetési, pihenési idő betartását a tachográfok vizsgálatával, és gondot fordítottak a rakományok csomagolásának, illetve rögzítésének ellenőrzésére is. Az ORFK képviseletében jelenlévő Óberling József a tájékoztatón úgy fogalmazott, hos�szú ideje dolgozik már a területen, de nem emlékszik arra, hogy az elmúlt húsz évben ilyen magas szinten koncentrált ellenőrzést tartottak volna. Hozzátette, szerencsére az elmúlt években nem történt tömeges katasztrófát okozó, veszélyesáru-baleset a közutakon, de mint mondta, néha nem sok híja volt. Az ezredes kitért arra az állandó témára, hogy vajon szükséges-e a gyakran leghamarabb a helyszínre érkező, az intézkedést megkezdő rendőröket veszélyes anyagok ellen

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

17

védő felszereléssel ellátni. Óberling József úgy vélte, hogy az igény logikus, de megoldhatatlan lenne mindenféle anyagra és helyzetre beszerezni a felszerelést. A megoldás az, hogy a témában illetékes szakemberekre, jelesül a katasztrófavédelem erre kiképzett állományára bízzák a dolgot. Kossa György országos iparbiztonsági főfelügyelő a tájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelem supervisori hatósá-

gi jogkörrel rendelkezik, ennek birtokában átfogó akciókat indíthat. Beszámolt arról is, hogy a három nap alatt a négy hatóság együtt körülbelül 20 millió forintnyi bírság ot szabott ki, és kijelentette, az idén további átfogó ellenőrzések várhatóak, nemcsak közúton, hanem vasúton és vízen is. A sajtótájékoztatón elhangzott: az akció célja nem kizárólag a veszélyes áru szállításának ellenőrzése volt, minden hatóság

Rekordidô alatt elkészült az információs központ

A

lig több mint egy hét alatt kialakították és működőképes állapotba hozták az iparbiztonsági információs központot. A BM OKF nyolcadik emeletén lévő centrumot, amely nemcsak gyűjtőhelye az információknak, hanem megfelel az adatbiztonság elvárásainak is, május 21-én megtekintették a főigazgatói értekezlet résztvevői. A központot, annak felszereltségét, képességeit Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő mutatta be az OKF vezetésének. Mint mondta, a létrehozást az indokolta, hogy megfelelő háttértámogató bázist kellett kialakítani az egyes helyzetek kezeléséhez, a terepen dolgozók információkkal való ellátásához, illetve meg kellett teremteni a többi hatóságtól, együttműködő szervezettől érkező adatok kezelésének törvényszabta feltételeit. Hozzátette, gyakorlatilag az OKF összes adatbázisának tudása, valamint a nemzetközi kapcsolatok révén érkező adatok egy helyen gyűlnek össze, a központban a polgári védelmi, a tűzoltósági, az iparbiztonsági főfelügyelőségnek, a Gazdasági Ellátó Központnak, valamint az Informatikai Főosztálynak egyaránt van munkaállomása.

A tábornok bemutatta a különböző alrendszereket, így a veszélyes ipari üzemek felügyeleti adatbázist, amely a Seveso-s üze-

a saját szempontjait is érvényesítette. A jelenlévő vezetők kijelentették, erőik, eszközeik egyesítésével hatékonyabbá tudják tenni az ellenőrzéseket, kollégáik mindig nyitott szemmel járnak, ha olyasmit találnak, aminél a másik szervezet az illetékes, haladéktalanul felveszik vele a kapcsolatot.



Galántai Judit

mekről készült, az összes beazonosított üzemet tartalmazó, jelenleg kipróbálás alatt lévő iparbiztonsági információs rendszert, valamint a veszélyesáru-szállítás területére készített rendszereket is. Utóbbival kapcsolatban Kossa György elmondta, egyebek mellett arra is alkalmas, hogy a GPS-es EDR-készülékekről érkező jelek alapján megmondja, hogy az adott ellenőr, felügyelő éppen hol tartózkodik. A köz-

ponton keresztül nyomon követhető például a dunai hajózási forgalom is, az összes hajó minden adata befut a rendszerbe. A tervek szerint a jövő hónaptól a Duna-Majna-Rajna teljes vonalának információit is megkapja a központ, így a többi között a hajókról kiderül, átestek-e ellenőrzésen, sújtották-e őket szankcióval, sőt, az adatokból az is látszik majd, hogy befizették-e a kiszabott bírságot. A vonatkozó jogszabály meg­­­­­­születése után a rendszerbe bekerül a légi fuvarozás is. Dr. Ba­­­­­­­kondi György tű. altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató kérdésére Kossa György elmondta, amennyiben bármilyen ese­­­mény olyan irányba alakul, az informáci-

ós központ operatív törzzsé alakul, az adatok adott esetben az OKF veszélyhelyzet-kezelési központjának a rendelkezésére állnak, illetve amikor már a Belügyminisztériumban található Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ is működik, oda is továbbítani tudják az információkat. Az országos iparbiztonsági főfelügyelő egy konkrét üzem adatait felhasználva bemutatta a főigazgatói értekezlet résztvevőinek a MoLaRi rendszert, néhány kattintással megtudható volt, hogy az üzem 12 kilométeres körzetében hányan élnek, milyen intézmények (például kórházak, iskolák) találhatóak a környéken. Kossa György tájékoztatójában elhangzott, a rendelke-

zésre álló adatokból azonnali képet lehet rajzolni a logisztikai háttérről is. A központban kezelik a 120 intézmény több mint 700 felhasználójánál futó Marathon Terra-t is, az átvitt adatok érzékenységétől függően akár zárt adatbázisokat is kialakíthatnak. A bemutatók sora ezzel még nem ért véget, ugyanis a központ hatodik emeleti részében a nukleáris szakterület mutatta be, milyen hazai és külföldi adatbázisokkal dolgozik, illetve egy paksi baleseti szimulációt is megtekinthettek a főigazgatói értekezlet résztvevői, a képernyőkön kirajzolódtak a terjedési modellek, sőt, a rendszer különböző lakosságvédelmi intézkedésekre is javaslatot tett. (Galántai)

Változatos témák tudományos igénnyel Az iparbiztonsági szakterület teljes vertikumát feldolgozó konferenciát tartott május 30-án a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A szakmai és tudományos rendezvényt a BM OKF főigazgató-helyettese, Dr. Hoffmann Imre tű. vezérőrnagy nyitotta meg. Beszédében a tábornok emlékeztetett arra, hogy 2011 a katasztrófavédelem számára a változás éve volt, hiszen az egyre összetettebbé, bonyolultabbá váló veszélyhelyzetek megkövetelték a rendszer megújítását, átalakítását és egy erős iparbiztonsági hatóság létrehozását. Hoffmann Imre egyebek mellett emlékeztetett arra, az új szabályozás tette lehetővé, hogy a katasztrófavédelem látókörébe kerüljenek az úgynevezett küszöb alatti üzemek. Mindezek mellett, tette hozzá, a veszélyes áruk szállítását immár nemcsak közúton, hanem vasúton és vízen is ellenőrizhetik a kollégák. Mindez együtt a katasztrófavédelemnek az állampolgárok biztonságában játszott szerepét erősíti. A konferencia első előadását Kossa György tű. dandártábornok, országos iparbiztonsági főfelügyelő tartotta, amelyben áttekintette azokat a külföldi és hazai eseményeket, amelyek a nemzetközi szabályozások, az egységes hazai iparbiztonsági szervezet létrejöttéhez vezettek. Az iparbiztonság kérdésének fontosságát szemléltetendő a tábornok adatokat sorolt. Elmondta, hogy kollégáival eddig hétezer olyan üzemet azonosítottak, amelyek tevékenysége kockázatot hordoz magában, de eddig nem szerepeltek az adatbázisokban. Hozzátette, körülbelül ugyan­ennyi kritikus infrastrukturális elemmel is számolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy körülbe­­lül 14 ezer olyan vállalkozás működik, amely valamilyen hatással lehet mindennapi életünkre, nem kétséges tehát, hogy felügyelet alatt kell tartani őket. A szakterület országos vezetője részletesen szólt a veszélyes áruk szállításáról, valamint a kritikus infrastruktúra védelméről, annak szektorairól. Egyenként sorra vette a különböző fuvarozási ágakat, tájékoztatást adott az idén lefolytatott ellenőrzésekről, a tapasztalatokról, és a gyakorlatból vett példákkal

illusztrálta, a szabálytalanságok milyen veszélyhelyzetek kialakulásához vezethetnek. Prof. Dr. Vámosi Zoltán politológus, a TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Közhasznú Egyesület elnöke a biztonságról, annak korábbi és mai értelmezéséről, az ezekben bekövetkezett változások okairól értekezett. Elmondta, a világ a globalizáció útján halad, egyfajta műszaki-ipari forradalom megy végbe, ugrásszerűen megnőtt az IT-szektor jelentősége, óriási léptekben fejlődik az informatikai ellátottság. Ez pedig a cyber-támadásokat, a cyber-hadviselést hozza magával. Vámosi Zoltán a globális problémák közül kiemelte az energia- és nyersanyagforrások

egyebek mellett körüljárta a nukleáris biztonság kérdését, előadásban szó esett arról, hogyan alakulhat a Paksi Atomerőmű jövője a fukushimai katasztrófa árnyékában, illetve arról, milyen megállapításokra jutott a célzott biztonsági felülvizsgálat. Solymosi József beszélt a csillebérci izotóplaborról is, valamint arról, mekkora sugárterhelésnek van kitéve élete során egy ember. Prof. Dr. Mecsi József, a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karának szakértője a geotechnikai káresetek iparbiztonsági tanulságairól beszélt a konferencia résztvevőinek. Nemzetközi példán keresztül mutatta be, milyen következményei vannak a nem

kimerülését, és kijelentette, világméretű probléma a klímaváltozás is. A professzor példákat említett arról, hogy az Egyesült Államok száznyolcvan városát veszélyezteti a tengerszint emelkedése, egyes szigetek pedig már földvásárlásba is kezdtek, hogy a lassan víz alá kerülő területekről legyen hová költöztetni a lakosságot. A nukleáris biztonság aktuális kérdéseiről Prof. Dr. Solymosi József, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézetének tanszékvezetője tartott előadást. A professzor

várt talajmozgásoknak. A professzor előadásában részletesen foglalkozott a 2010 októberi kolontári vörösiszap-katasztrófát előidéző helyzet talajtani, meteorológiai, fizikai vonatkozásaival, a tározóra ható erőkkel, az ott végbemenő folyamatokkal. A veszélyeshulladék-tárolók jelentette veszélyek elemzéséről, annak módszeréről Prof. Dr. Szakál Béla, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának szakértője tartott előadást. Beszélt a bányászati zagytározók átvilágításának jogszabályi hátteréről, az ilyen tározókra

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

19

krónika

20 a vörösiszap-katasztrófát követően kötelezően előírt bányászati hulladékgazdálkodási tervről, illetve a terv központi elemét képező biztonsági irányítási rendszerről, azon belül is a kockázatelemzésről. Zólyomi Zsolt, a MOL Nyrt. biztonsági igazgatója azt tárta a hallgatóság elé, milyen tapasztalatokat szerzett a vállalatcsoport az iparbiztonsági szabályozás előírásainak teljesítése során, illetve beszámolt a cég kríziskezelési folyamatáról, az annak során szem előtt tartott elvekről. A konferencián Magyarország tűzvédelmi rendszerének fejlesztéséről a BM OKF országos tűzoltósági főfelügyelője, Bérczi László tű. dandártábornok beszélt. A tábornok áttekintette a változás indokait, a hazai tűzvédelmi rendszer 2012 előtti felépítését, annak szakmai hátránya-

it. Szólt az idén kialakított elképzelés előnyeiről, mint mondta, egy szigorúbb, hatékonyabb hatósági fellépést lehetővé tevő, az egységes hatósági szemlélet és intézkedés irányába mutató, költséghatékonyabb rendszer a cél. A tábornok ismertette a tűzvédelem struktúráját, beszélt az abban résztvevő különféle tűzoltóságokról. A polgári védelem szervezet- és feladatrendszerének fejlesztéséről a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelőség Védelmi Igazgatási Főosztályának vezetője, Dr. Mógor Judit tű. alezredes tájékoztatta a konferencia résztvevőit. Előadásában kiemelte, hol találhatóak kapcsolódási pontok a polgári védelem és az iparbiztonság között, részletesen, példákkal illusztrálva beszélt a különleges jogrend szabályozásáról, a nemzeti védekezés időszakairól. Mindezeken túl kifejtette,

milyen kapcsolat van a veszélyeztető hatások és a veszélyelhárítási tervezés között, ismertette a lakosságfelkészítés feladatait. Mógor Judit előadásában külön hangsúlyozta a rendszerszemlélet fontosságát. A rendezvény utolsó előadását a Magyar Logisztikai Egyesületet képviselő Privóczki Róbert tartotta. A szakember arról beszélt, hogy az új szabályok új trendeket és kihívásokat hoztak a veszélyesáru-szállítás, a logisztika, a raktározás területére. Mint mondta, a januártól hatályos katasztrófavédelmi törvénnyel Magyarország úgymond „meghaladta” Európát, a szakma hazai képviselői pedig üdvözlik a kialakult egységes szemléletet, azt, hogy valamennyi szállítási ágazat ellenőrzése egy kézben összpontosul. Galántai Judit - IB FŐFE

Tanácsadó testület segíti a humán szakterület munkáját

A

BM OKF Humánszolgálata és az irányítása alatt álló szervek szakmai feladatainak támogatása érdekében május 30-án 23 taggal megalakult a Humán Szolgálat Tanácsadó Testülete. A továbbiakban a Prof. Dr. Bleszity János ny. tű. vezérőrnagy, tiszteletbeli elnök által irányított grémium segíti a katasztrófavédelem vezetését a jogszabályban biztosított irányítási jogkörének ellátásában ugyanúgy, mint a humánpolitika irányainak kialakításában, valamint a humán szakkérdések megfogalmazásában és megoldásában. Az alakuló ülésen megjelenteket az ügyvezető elnök, Dr. Gubicza József tű. alezredes, az Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztály vezetője köszöntötte, majd átadta a szót a testület megalakulását kezdeményező főigazgatónak, Dr. Bakondi György tű. altábornagynak. A tábornok elsőként a korábban létrejött tanácsadó testületekről tett említést, majd arról beszélt, miért tartotta fontosnak a Humán Szolgálat Tanácsadó Testület megalakítását. Emlékeztetett arra, hogy a katasztrófavédelem ma már egy közel 12 ezer embert foglalkoztató szervezet, amelyen belül ráadásul új szakterület, az iparbiztonságé is megjelent. A megalakítás mellett szól, tette hozzá Bakondi György, hogy az év elején életbe lépett változások nyomán számos olyan új probléma jelentkezett, amelyet kezelni kell. Ilyen a pszichológiai tevékenység, a speciális gépjárművezetői képzések területe, de fontos megtalálni a humánszabályzat erősségeit és gyengeségeit, emellett a csapatépítésre is ki kell térni, de az is vizsgálatra szorul, miként viselkednek a szervezet tagjai katasztrófahelyzetben – sorolta a főigazgató. Foglalkozni kell azzal is, folytatta, hogy milyen módszerekkel lehet segíteni a beavatkozói állományt munkája elvégzésében, hiszen hatalmas pszichés teher nap mint nap mások tragédiájával

szembesülni. A főigazgató szerint tehát a testületnek sok kérdést az állomány, de a segítségre szorulók szempontjából is meg kell vizsgálnia majd. Éppen ezért olyan szakembereket kértek fel a testületben való tagságra, akik felkészültségük, valamint a rendvédelmi szerveknél, illetve más szervezeteknél végzett szakmai tevékenységük miatt új aspektusokkal gazdagíthatják a humán szakterület munkáját. Az alakuló ülésen részt vevő Zsinka András, a BM Személyügyi Főosztályának vezetője arra hívta fel a testület tagjainak figyelmét, hogy jelenleg zajlik az életpályamodellek összehan-

golását célzó munka, amelyhez elengedhetetlen az együttgondolkodás. Ebben mostantól a testület is részt vesz. A harmonizálást célzó szabályzók őszre készülnek el, éppen ezért a grémium megalakulásának időpontja a lehető legoptimálisabb a főosztályvezető szerint. A testület megalakulását üdvözlő szavak után a tagok Bakondi György főigazgatótól vehették át megbízólevelüket. A grémium Bleszity János irányításával meg is kezdte az érdemi munkát, elfogadta a szervezeti és működési szabályzatot és a munkatervet, illetve szó esett a testület tervezett munkamódszeréről. (Újhegyi)

Tízszer körbejárja az országot a katasztrófavédelem

B

udapesten és valamennyi megyében helyszíni szemlék során ellenőrzik a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a települések vízelvezető árkainak, átereszeinek állapotát. A felméréssel a hirtelen lezúduló csapadék okozta károk megelőzése a cél. A 65 katasztrófavédelmi kirendeltség polgári védelmi felügyelőinek irányításával, az érintett társhatóságok, valamint az illetékes helyi önkormányzat képviselőjének bevonásával zajló munkában a katasztrófavédelmi kirendeltségek állományán kívül a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok, a katasztrófavédelmi őrsök és irodák állománya, de sok helyen az önkéntesek is részt vesznek. Az ellenőrzés célja, hogy az árkok, valamint az átereszek folyamatosan képesek legyenek a hirtelen lezúduló csapadékot elvezetni, hiszen csak ebben az esetben előzhetőek meg a karban nem tartott vízelvezető árkok okozta vízkárok. Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetését célzó intézkedések végrehajtásában, vagyis a csatornák karbantartásában, az akadályok felszámolásában részt kell vállalniuk az önkor-

mányzatoknak, a gazdálkodó szervezeteknek, de az állampolgároknak is. A hiányosságok felszámolásáról szóló felhívást a katasztrófavédelem adja ki, hiszen a hatályos törvényi rendelkezések szerint a hatóság köteles hivatalból megtenni azt az ideiglenes intézkedést, amelynek hiányában elháríthatatlan károk vagy veszélyek keletkezhetnek. Amennyiben a koc-

kázatot jelentő vízelvezetők szemléjét követő intézkedéseket nem hajtja végre az arra kötelezett, és a későbbiekben emiatt káresemény

történik, a katasztrófavédelem szabálysértési, vagy büntetőeljárást kezdeményez a felelőssel szemben. Országosan közel 23 ezer kilométer – több mint tízszer annyi, mint Magyarország határa – hosszan vált szükségessé a belterületi vízelvezetők karbantartása, például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mintegy 1600 kilométer, Jász-Nagykun-Szolnok megyében közel 9 ezer kilométer hosszú csatornát kell kitisztítani ahhoz, hogy a vízkárok elkerülhetőek legyenek. Azt, hogy a program mennyire fontos és aktuális, jól mutatja, hogy a közelmúltban a Fejér megyei Előszálláson rövid idő alatt nagy men�nyiségű csapadék hullott le. A víz a település legmélyebb pontján gyülemlett fel, mert annak továbbfolyását egy eltömődött áteresz akadályozta. A víz által veszélyeztetett három házból a lakókat és anyagi értékeiket ki kellett menteni, ehhez nagyon gyors beavatkozásra volt szükség. A csapadékvizet a dunaújvárosi tűzoltók távolították el, és ekkor kellett intézkedni az eltömődött áteresz kitisztításáról is. A Baranya megyei Szederkény közelében pedig a rendkívüli esőzés okozott sárátfolyást, az útra került nagy men�nyiségű sár egy személygépkocsit is elsodort, itt is csak a szerencsén múlt, hogy nem történt személyi sérülés. Ez az eset is az út alatt eltömődött áteresz miatt alakult ki.

Pomázi és mezôkovácsházi diadal

M

ájus 18-19-én tartották Győrújbaráton a 2012. évi ifjúsági katasztrófavédelmi verseny országos döntőjét. A BM OKF, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség és a Magyar Tűzoltószövetség közös szervezésében zajló megmérettetésen a legjobb megyei általános és középiskolás csapatok versengenek az elsőségért. A verseny fővédnöki tisztét Pintér Sándor belügyminiszter vállalta el. A Győr belvárosában megrendezett megnyitóra a csapatok megyénként felsorakozva, a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának kíséretével vonultak fel, komoly látványosságot nyújtva a város lakóinak, a megyeszékhelyre látogató turistáknak. A rendezvényen Dr. Tóth Ferenc tű. dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő, Széles Sándor megyei kormánymegbízott, valamint Simon Róbert Balázs, Győr alpolgármestere köszöntötte a versenyzőket. Ezután ünnepi műsor szórakoztatta a megnyitó résztvevőit, az érdeklődő közönséget. A megnyitó végeztével a csapatok egy tűzoltógépjármű felvezetésével konvojban mentek a győrújbaráti táborba. A 2012-es verseny annyiban különbözött a korábbi években megszokottaktól, hogy nem vált

külön az elmélet a gyakorlattól, hanem a kigondolt új, egységes, integrált rendszerben a gyerekeket úgymond szituációba helyezték, nekik pedig az elsajátított ismereteik alapján kellett megoldaniuk a gyakorlati feladatokat. Négy állomás – egyenként három szakasszal – várta a csapatokat: polgári védelmi, tűzvédelmi, iparbiztonsági, a

negyediket pedig a szabadidő biztonságos eltöltésének szentelték, a felkészüléshez szükséges tudásbázist a gyerekek előre megkapták. A verseny új lendületet vitt a lakosságfelkészítő mentori rendszerbe, hiszen az egyes szakaszoknál ilyen mentorok felügyelték a versenyt. A szombati döntőben a teljesítendő feladatokhoz a szervezők

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

21

KRÓNIKA

22 történeteket is kitaláltak, az események a Gyűrűk urából ismert szereplőkkel és helyszíneken játszódtak. A versenynapot Kuti Rajmund tű. alezredes, a győri katasztrófavédelmi kirendeltség vezetője „lőtte el” az erre használt rajtpisztoly diszkrét pukkanásával. A polgári védelmi ismeretek állomáson az árvízi fenyegetés különböző mértékű kihívásaira kellett megfelelniük a csapatoknak. Az első szakaszban egy áradó folyóval volt dolguk, feladatuk volt a védekezés szervezését illetően egy településen keresztülhaladó folyó hidrometeorológiai előrejelzése és domborzati térképe alapján bemutatni és térképen ábrázolni a település környékén kialakítandó védvonalakat, meghatározni a védhető és védhetetlen területeket, az előrejelzés és tereptani körülményeknek megfelelően ismertetni legalább öt szükséges lakosságvédelmi intézkedéstípust. A második szakaszban a meggyengült védművek problémáját kellett megoldani, a csapatoknak meg kell találniuk a szivárgás okozta vízfeltörést és fel kellett építeniük a megfelelő típusú védművet, az árvíz levonultával pedig vissza kellett bontaniuk az ellennyomásokat. A harmadik szakaszban pedig a rendelkezésre álló eszközökből kellett a versenyzőknek összeállítaniuk a legmegfelelőbb tartalmú túlélőcsomagot. A tűzvédelmi és tűzoltási ismeretek állomásán az első szakaszban a csapatok dolga volt, hogy az eléjük tárt tűzoltói eszközöket felismerjék és párosítsák a rendelkezésre álló cédulákon szereplő megnevezésekkel, valamint aszerint csoportosítsák, hogy tűzoltási, műszaki mentési szakfelszerelés, vagy védőfelszerelés. A második szakaszban füsttel telített házban kellett boldogulniuk, a füst észlelésekor meg kellett szüntetniük a további tűzveszélyt, a kimenekülést követően egyikük segélyhívást bonyolított le, másikuk írásban összesítette, milyen jeleit látta a tűzvédelmi szabályok megsértésének, két másik csapattag pedig katasztrófavédelmi tesztet töltött ki. A harmadik szakaszban a versenyzők ügyessége volt a döntő, hiszen akadálypályát kellett teljesíteniük. Volt gátugrás, kúszófolyosó, vizet kellett hordaniuk pallón, puttonyfecskendővel kellett célba lőniük, és meg kellett mászniuk a létrafalat is. Az iparbiztonsági ismeretek állomásán az első szakaszban mindegyik csapatnak az Activity játék szabályai szerint – húzott borítékban rejtőző – négy feladványt kellett megfejtenie, a feladatnál minden versenyzőnek vállalnia kellett feladatot. A következő szakasznál veszélyes anyagot szállító járművön elhelyezett bárcák azonosítása, az azon szereplő anyag bemutatása volt a feladat, és azt is ismertetniük kellett, mi a helyes magatartás veszélyes árut szállító jármű balesetekor. A harmadik szakasznál a csapat két tagja feladatlapot oldott meg, a másik két versenyző pedig a kirakót rakta ki és írásban azonosította a megjelenő bárcákat. A biztonságos szabadidő állomásának szakaszain csupa olyan dologgal találkoztak, ami tényleg előfordulhatna az életben, akár kiránduláson is. Először is valamennyi versenyzőnek ausztrálmászásban át kellett kelnie a kötélpályán, majd

egy utánfutóra rögzített csónakot húztak végig a szlalompályán. A második szakaszban két versenyzőnek össze kell válogatnia a rendelkezésre álló eszközökből azokat, amelyekből erdőben szabályos tüzet lehet rakni. A tüzet meg is kellett gyújtaniuk, a lángot egy percig fenn kellett tartaniuk. A feladatnak akkor volt vége, amikor a tüzet szabályosan eloltották. A csapat másik fele eközben a biztonságos nyári szünidővel kapcsolatos tesztet töltött ki. A harmadik szakaszban a versenyzők a sérülések ellátásában való jártasságukat bizonyították. A csapat egyik fele két különböző sérülést látott el, miközben a másik két versenyző járványokkal, egészségügyi kihívásokkal, környezetszennyezéssel foglalkozó tesztet töltött ki. A versenyek mellett megnyitott a „Biztonság utcája” is, ahol bemutatkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Magyar Polgári Védelmi Szövetség, a Magyar Honvédség, az Országos Rendőrfőkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Győri Speciális Mentők, Győrújbarát települése, a BM Heros. A versenyzőket bemutatók is szórakoztatták, megnézhették, hogyan vívtak több évszázaddal ezelőtt, és több ártatlan lövés is eldörrent a büntetés-végrehajtás kommandós bemutatóján. Az országos döntő eredményhirdetésén Dr. Hoff­­­­mann Imre tű. vezérőrnagy, főigazgatóhelyettes úgy fogalmazott, a katasztrófák elleni védekezés alappillére a megelőzés és a felkészülés, ennek egyik eredménye, hogy évről-évre egyre több diák érdeklődik a verseny iránt, és szánja rá idejét a felkészülésre. Hoffmann Imre hangsúlyozta, a felkészülés során elsajátított tudással a résztvevők sokat tettek a jövő biztonsága érdekében, ezt a tudást pedig minden bizonnyal a hétköznapokban is használni fogják. A tábornok külön köszönetet mondott a csapatok felkészítőinek is. A döntő résztvevőit köszöntötte a vendéglátó Győrújbarát polgármestere, Juhászné Árpási Irma is. A köszöntőket követően kiosztották a 2012. évi ifjúsági verseny díjait. Természetesen senki nem tért haza üres kézzel, minden csapat kapott valamit, a társszervek, szakmai szövetségek, szponzorok jóvoltából pedig az egyes állomásokon kiemelkedő teljesítményt nyújtó csapatok különdíjat vehettek át. A versenyt végül az általános iskolások között a Pest megyei Pomázról érkezett Sashegyi Sándor Általános Iskola csapata nyerte, megelőzve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét képviselő sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Általános Iskola, valamint a harmadik helyezett ásványrárói (GyőrMoson-Sopron megye) Somogyi József Általános Iskola gárdáját. A középiskolások között a Mezőkovácsházát (Békés megye) képviselő Hunyadi János Közoktatási Intézmény csapata érte el a legjobb eredményt. A második helyen a kiskunmajsai (Bács-Kiskun) Majsai Káosz Baráti Kör végzett, harmadikak pedig a győri Jedlik Ányos Gépipari Szakközépiskola versenyzői lettek. Galántai Judit

In memoriam Dr. Pataky Iván Életének 81. évé­ ben, hosszú beteg­ ség u­­­­tán elhunyt Dr. Pata­­­­­­ky Iván nyug­­ állományú ezredes, a hadtudomány kan­­­­­­ didátusa, a Belügyi Nyugdíjasok Buda­ pesti Egyesülete Pol­­­­­­ gári Védelmi Tagozatának tagja. Pataky Iván 1930. július 16-án szü­ letett Debrecenben. Érettségi után el­ végezte a Honvéd Kossuth Akadémiát, 1949-ben avatták tisztté. Csapattisztként kezdte pályáját, majd a II. Rákóczi Ferenc Katonai Középiskolán szolgált. 1960-ban magyar-történelem szakos tanári diplo­ mát szerzett. 1960-tól 1985-ig, nyugál­ lományba vonulásáig a polgári védelem szakterületén dolgozott, ezred-törzsfő­ nökként, a tiszti főiskolákon tanszékve­ zetőként, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságán különböző vezető be­ osztásokban, illetve a Polgári Védelem című hetilap főszerkesztőjeként. 1955 óta folyamatosan publikált hazai és kül­ földi lapokban. 1975-ben a hadtudomány kandidátusa, 1977-ben a bölcsészettu­ dományok doktora lett. A polgári védelem tudományos éle­ tének és az egyesületnek egyaránt aktív tagja volt, számos kiadvány szerkesz­ tőbizottságában vállalt szerepet. Részt vett a Kiss Károly Hadtudományi Klub, a Lahner György Haditechnikai Klub, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Magyar Polgári Védelmi Szövetség meg­ alakításában, utóbbinak örökös tiszte­ letbeli alelnöke volt. Több tudományos díjat és kitüntetést kapott, köztük a Ma­ gyar Hadtudományi Társaság Tanárky Sándor-díját. Az utóbbi években az Országos Ki­ emelésű Társadalomtudományi Kutatá­ sok keretében és egyéb megbízások alap­ ján részt vett a katasztrófaelhárítással, a migrációval, a polgári védelem általános és háborús feladataival kapcsolatos kér­ dések kutatásában. Élete példa marad részünkre, eredmé­ nyei fennmaradnak. Tartalmas életútja mindannyiunk számára követendő példa. Őrizze álmát családja, munkatársai, klub­ társai, barátai, tanítványai emlékezete.

Pantyi György, a polgári védelmi tagozat elnöke

Az igazgatóságok életébõl Bács-Kiskun Képzeletbeli robbanás Solton Május 9-én kétrészes gyakorlatot tartottak Solton: a felső küszöbértékű veszélyes üzem, a Trigo-Fix Kft. belsővédelmiterv-gyakorlatot, Solt város polgármestere pedig külsővédelmitervgyakorlatot vezetett le. Az előírások szerint minden felső küszöbértékű üzemnek belső védelmi tervvel kell rendelkeznie, ennek elkészítése az üzemeltető feladata. A felső küszöbértékű veszélyes üzem által veszélyeztetett település

polgármestere pedig a katasztrófavédelmi szervek közreműködésével külső védelmi tervet készít. A polgármester a súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a külső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal megteszi. A külső védelmi terv a települési veszélyelhárítási terv része. A tervet – a hatóság egyetértésével – a megyei védelmi bizottság elnöke hagyja jóvá. A védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát évente részleges, háromévente pedig komplex módon ellenőrzik. „A Solt Dirdombon lévő Trigo-Fix Kft. telephelyén robbanás történt. A baleset következtében több helyen tűz van a telephelyen, öt embert nem találunk, már ég a növényvédőszer-raktár is. Valószínűleg megsérültek az „ötköbös” gáztartályok is. Többet a portáról nem látok” – érkezett a Kalocsai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságra a jelzés. A kárhelyszínre elsőként kiérkező katasztrófavédelmi tűzoltó egység szolgálatparancsnoka a felderítés során a fokozatot ötös kiemeltben határozta meg, mivel már a

terményszárító mellett lévő növényvédőszerraktár is égett, valamint a robbanás következtében a telep végében lévő ötköbméteres gáztartályok is megsérültek, a kiáramló gáz meggyulladt és fáklyaszerűen égett. A szolgálatparancsnok riasztotta a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot, a kiérkezés után Varga Róbert tű. százados átvette a tűzoltás irányítását. A feltételezés szerint fennállt a veszélye annak, hogy a lakosság számára veszélyes anyagok kerültek a levegőbe, ezért a tűzoltás-vezető a helyszínre kérte a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi mobil laborját, amely a tűz közvetlen közelében, valamint a város több pontján méréseket végzett. A gyakorlat igen összetett volt, egyszerre több helyszínen és több társszerv bevonásával zajlottak az események. A rendőrség lezárta a területet, a mentőszolgálat szakemberei pedig ellátták a sérülteket. A feladat végrehajtását nehezítette, hogy a feltételezés szerint az oltási munkálatok közben egy személyautó balesetet szenvedett a tűzeset szomszédságában. A telephely mellett haladó 51-es számú főúton az összesereglett nézelődők miatt egy gépkocsi árokba hajtott, abba egy ember beszorult, őt csak feszítő-vágó berendezéssel sikerült kimenteni. Kalmár Pál, Solt polgármestere Dr. Háber­ mayer Tamás tű. százados, tűzoltóparancs-

nok-helyettes szakmai tanácsára összehívta a települési polgári védelmi parancsnokságot. Az irányító törzs feladata az élet és a vagyon védelmének biztosítása, a mentésben résztvevő egységekkel történő együttműködés. A külső védelmi terv szerint megkezdődött a helyszíni felderítés, a kialakult helyzet értelmezése, a lakosság tájékoztatása, valamint a lakosságvédelmi feladatok meghatározása és

végrehajtása. A vezetési törzs tevékenységét a párhuzamosan lebonyolított tűzoltási gyakorlatról érkező információk alapján hajtotta végre. A gyakorlaton az üzem dolgozói mellett Solt polgári védelmi parancsnoksága, a solti, a kalocsai, a kiskőrösi, a kecskeméti, a paksi, a sárbogárdi hivatásos, valamint a solti önkéntes tűzoltók, a katasztrófavédelmi igazgatóság szakemberei, a rendőrség, a mentőszolgálat szakemberei és az Állampusztai BV Intézet képviselői vettek részt. A gyakorlat minden szakterület értékelése alapján sikeresen zárult. Kovács Andrea  megyei katasztrófavédelmi szóvivő Fotók: Petőfi Népe/ Baon.hu

Békés Tûzvizsgálói továbbképzés Tűzvizsgálói továbbképzést szervezett május 8-9-én a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. A tűzvizsgálói feladatokat végző tűzoltók képzése már tavaly decemberben elindult, a felkészítés első felében a tűzvizsgálat elméleti anyagának, a hatályos jogszabályoknak az ismertetése történt meg. A továbbképzés második részében a tanultakat élőben, külső helyszínen, életszerű körülmények közötti gyakorolhatták a tűzoltók. A továbbképzés – amelyen a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság helyszínelő csoportja is részt vett – első napja gyakorlattal kezdődött:

egy családi ház egyik helyiségében keletkezett tüzet vizsgáltak a kollégák. A cél az volt, hogy valós, életszerű körülményekkel találkozzanak a tűzvizsgálatot végzők. Ennek érdekében egy lebontásra ítélt ház egyik szobáját berendezték, majd felgyújtották – a feltételezés szerint bűncselekmény következtében csaptak fel a lángok. A tűz eloltását követően a vizsgáló csoportok feladata a keletkezési körülmények

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

23

az igazgatóságok életéből

24 megállapítása, a szándékosság vagy más bűncselekmény felkutatása, valamint a helyszíni szemle szakszerű lefolytatása volt. A továbbképzés második napja az elemzéssel telt, a résztvevők megnézték az előző nap készített videofelvételt, amely rögzítette a tűz keletkezési körülményeit, a tűz terjedését, valamint az oltást is. A helyszíni szemlék dokumentumait összevetették a felvételekkel és értékelték a munkát. A továbbképzés során megállapítható volt, hogy a tűzvizsgálók a kapott feladatokat szakmai tudásuknak megfelelően, jól hajtották végre. A rendőrséggel együtt végzett helyszíni szemlével összekötött terepgyakorlat pedig a hatékonyabb adatgyűjtést segítette elő. Maczek Szilárd  tű. százados megyei tűzoltósági főfelügyelő

Fejér Hagyományõrzõ Tûzoltó Verseny Székesfehérváron A Havranek József Tűzvédelmi Alapítvány május 12-én rendezte meg az Országos Hagyományőrző Tűzoltó Verseny székesfehérvári fordulóját a Bregyó-közi Ifjúsági és Szabadidőközpontban. A rendezvényen 24 csapat vett részt, férfi, női, ifjúsági és nemzetközi kategóriában. A férfiak közül kocsifecskendő-szerelésben a pétfürdői Tűzmadár Tűzoltó Hagyományőrző Egyesület, mozdonyítható fecskendő szerelésében pedig a Siófoki Tűzoltó Hagyományőrző Egyesület csapata szerezte meg az első helyet. Női összetettben szintén a pétfürdői Tűzmadár Tűzoltó Hagyományőrző Egyesület, az ifjúsági összetett versenyben a Fehérvárcsurgói Önkéntes Tűzoltó Egyesület, a nemzetközi kategóriában pedig a németországi SchwäbischGmünd Innenstadt csapata érte el a legjobb eredményt.

Világháborús bomba miatt kellett kiüríteni Sárkeresztesen Május 12-én egy körülbelül száz kilogrammos, II. világháborús robbanótestet találtak földmunkák során egy családi ház kertjében Sárkeresztesen. A területet ötszáz méteres körzetben kiürítették, 212 házból több mint ötszáz embernek kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát. A lakók elhelyezését a bomba elszállításáig a település óvodájában és általános iskolájában biztosították. A kiürítés érintette a 81-es főút sárkeresztesi szakaszát és egy mellette lévő üzemanyagtöltő állomást is. A helyszínen adódó feladatok végrehajtásában a megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat, a Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség és a Székesfehérvári Hivatásos Tűzoltó-parancsokság egysége vett részt.

Megelõzéssel a károk ellen Májusban Fejér megyében is megkezdődött a települések belterületi felszíni vízelvezető rendszerének felülvizsgálata. Az ellenőrzés célja, hogy a megye mind a 108 településén az esetlegesen bekövetkezendő heves esőzések, illetve belvizek következtében kialakuló károkat megelőzendő az árkok és átereszek olyan állapotba kerüljenek, hogy képesek legyenek a csapadék hatékony elvezetésére. A megelőzésre szánt egy forint tíz védekezésre és száz helyreállításra fordított forintot válthat ki. Május 21-én Csákvár felszíni vízelvezető rendszerét értékelte a Székesfehérvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség. Az ellenőrzések alkalmával négy szempontot vizsgálnak. Elsőként a szükséges dokumentációkat, mint például a vízkár-elhárítási tervet, a felszíni vízrendezési tervet és a települési köztisztasági rendeletet. A felülvizsgálat

során részletesen elemzik még az önkormányzati kezelésű, valamint a lakóingatlanok előtti árkok, átereszek állapotát, tisztaságát, kialakítását, végül pedig a kül- és belterületi vízelvezetők csatlakozását. A települési felszíni vízelvezető rendszerek átfogó ellenőrzése minden esetben jegyzőkönyv felvételével és a hiányosságok megszüntetésére való felhívással zárul. A feltárt hiányosságok felszámolása az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek és az állampolgárok felelőssége. Szabó-Bisztricz Anett tű. hadnagy

FKI Tûz a ráccsal elzárt folyosón Budapest IV. kerületében a Sárpatak utcában egy tízemeletes épület hetedik emeletének folyosóján tűz keletkezett május 10-én. Az épületből a fővárosi tűzoltók huszonhat lakót mentettek ki, tizenöt embert csak létrás tűzoltó gépjármű segítségével lehetett lehozni a magasból. Ők azért nem tudták elhagyni a lakásukat, mert a tűz a menekülési úton tombolt. Hét felnőtt és három gyermek került kórházba, ketten súlyos felső légúti égési sérülésekkel. A tűz oltását nehezítette a folyosóra szerelt rács, amelyet csak feszítő-vágó berendezéssel lehetett eltávolítani, ami hosszú perceket vett igénybe. Az oltásban harminc tűzoltó vett részt. A hajnalig tartó helyszíni szemle megállapítása szerint a leégett folyosórészen a lakók nagy mennyiségű éghető anyagot tároltak szabálytalanul. A vizsgálat során felmerült annak az alapos gyanúja, hogy a tüzet egy gondatlanul eldobott cigarettacsikk okozta.

Akcióban a tûzoltóhajó A tűzoltóhajót május 22-én a Szabadság hídhoz riasztották, amelyre egy férfi felmászott, és azzal fenyegetőzött, hogy leugrik. A Szent Flórián tűz­­­­­­­­ol­­tóhajó készenlétben állt arra az esetre, ha a fér­­fi beváltja fenyegetését, tehát a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság e különleges egysége azonnal a mentésére tudott volna sietni. Végül a fiatalember a tűzoltók rábeszélésére magától lejött a hídról. Nem sokkal később, szintén az éjszakai órákban kapta a riasztást a tűzoltóhajó, ezúttal a

Lánchíd lábánál, hogy egy városnéző, kétéltű vízi jármű került bajba – irányíthatatlanná vált. A Szent Flórián hajó és legénysége harmincegy utast és kétfőnyi személyzetet mentett ki a járműből. Miután az utasokat biztonságban partra szállította, a tűzoltóhajó részt vett a vízi jármű kikötésében is. *** Május 25-én az Óbudai Hajógyár egyik kikötőjéből indult útnak egy ötméteres mahagóni veterán motorcsónak, fedélzetén egy kilencéves kisfiúval, és a hajó vezetőjével, egy negyvenéves férfival. Az Árpád híd alatt hajóztak, amikor egy nagy reccsenésre lettek figyelmesek, a következő pillanatban a hajó már süllyedni is kezdett. A hajó vezetője a járművet azonnal a part felé irányította, de minden igyekezete ellenére a sziget partjától mintegy 15 méterre a motorcsónak elsüllyedt. A mentőmellényt viselő fiút és a férfit egy közelben lévő motorcsónak vette fel és vitte partra. A Szent Flórián tűzoltóhajó a riasztást követően megkezdte az elsüllyedt vízi jármű felkutatását, a munka több órán át tartott, végül az öt méter mély mederben a fejjel lefelé lévő csónaktestet sikerült beazonosítani. Később, az esti órákban megkezdődött a hajótest kiemelése. A búvárszolgálat a motorcsónakra drótkötelet erősített, majd a tűzoltóhajó felcsörlőzte a járművet, aztán a hajógyári jachtkikötőhöz vontatta. A veterán hajót a kikötő saját daruja emelte partra. Kisdi Márk Máté tű. hadnagy

Gyõr-Moson-Sopron Egy nap Sáráspusztán Katasztrófavédelmi és tűzvédelmi napot tartott május 8-án a Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ 1. B osztályosainak a GyőrMoson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a sáráspusztai gyakorlóbázison. A diákok és tanárok környezetünket veszélyeztető katasztrófákkal kapcsolatos előadást hall-

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

25

gathattak meg, és szó esett arról is, mi a teendő egy esetleges katasztrófa idején. A komoly témákat játékokkal egybekötve szemléltettük. Ezt követően a Győri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság kiérkező állománya a gépjárműfecskendőt és annak felszereléseit ismertette meg a gyerekekkel. A programok színesítése érdekében a tűzoltók ereszkedést mutattak be, valamint egy tűzesetet szimuláltak a gyerekeknek, akik azt élvezettel nézték végig és biztonságos körülmények között még a tűz oltásában is „részt vehettek”. A délután további részét a gyerekek játékos foglalkozásokkal, a katasztrófavédelem témakörével kapcsolatos vetélkedőkkel tölthették. Igazgatóságunk továbbra is örömmel fogadja és tesz eleget ilyen felkéréseknek, hiszen a lakosság felkészítése a katasztrófavédelem legfontosabb időszakának, a megelőzésnek egyik meghatározó feladata, amelynek sikere veszélyhelyzet ke-

BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság Nukleáris Baleseti Információs és Értékelõ Központ Napi háttérsugárzási átlag (nSv/óra)

Változás az előző naphoz képest (%)

2012.05.01. 2012.05.02. 2012.05.03. 2012.05.04. 2012.05.05. 2012.05.06. 2012.05.07. 2012.05.08. 2012.05.09. 2012.05.10. 2012.05.11. 2012.05.12. 2012.05.13. 2012.05.14. 2012.05.15. 2012.05.16.

95 95 97 95 94 94 97 92 92 93 92 94 92 93 93 93

1 0 2 -2 -1 0 3 -5 0 1 -1 2 -2 1 0 0

Napi háttérsugárzási átlag (nSv/óra)

Változás az előző naphoz képest (%)

500

Dátum 2012.05.17. 2012.05.18. 2012.05.19. 2012.05.20. 2012.05.21. 2012.05.22. 2012.05.23. 2012.05.24. 2012.05.25. 2012.05.26. 2012.05.27. 2012.05.28. 2012.05.29. 2012.05.30. 2012.05.31.

90 90 91 92 94 97 94 91 91 91 92 94 93 93 91

-3 0 1 1 2 3 -3 -3 0 0 1 2 -1 0 -2

350

Vizsgáztak a tûzoltók A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Győr-Moson-Sopron Megyei Tűzoltó Szövetséggel közösen április 14. és május 12. között tűzoltó alaptanfolyamot szervezett az önkéntes tűzoltó egyesületek tagjai részére. A negyvenórás tanfolyam vizsgája 12-én egymást követő időpontokban Sopronban, Mosonmagyaróváron és Győrben zajlott. Sopronban heten, Mosonmagyaróváron huszonöten, Győrben húszan vették sikeresen az akadályt. Az elméleti részben tesztlapot töltöttek ki a vizsgázók, majd jött a szóbeli rész. Ezt követte a gyakorlati vizsga, ahol az önkéntes tűzoltóknak a meghatározott feladatot a szabályzatnak megfelelő szereléssel kellett végrehajtaniuk. Az önkéntesség érték, a változás iránya csak

Háttérsugárzás Háttérsugárzás 2012. május hónapban 2012. május hónapban

450 400

nSv/óra

Dátum

zelésekor, a helyreállítás-újjáépítés idején térül meg igazán.

300 250 200 150 100 50 0 05.01.

05.08.

05.15.

05.22.

05.29.

A sugárzási adatok nSv/óra egységben vannak megadva. Normál háttérsugárzási tartomány: 50 - 200 nSv/óra. Riasztási szint: 500 nSv/óra.

az igazgatóságok életéből

26 az egységesség megteremtése lehet, a cél pedig, hogy a lakosság még nagyobb biztonságban legyen. Az igazgatóság célja, hogy összehangolja a hivatásosok és az önkéntesek tevékenységét, de ugyanezt kell tenniük az egyes önkéntes szervezeteknek egymás között is. Meg kell találnunk annak a módját, hogyan lehet az önkéntes egyesületek súlyát, társadalmi elismertségét növelni, miként lehet a hivatásosokkal való partnerségüket erősíteni. Ennek eléréséhez tettünk egy fontos lépést azzal, hogy újabb ötvenkettővel bővítettük azon önkéntesek létszámát, akik segítik a megye tűzvédelmét. Győr-Moson-Sopron MKI

Hajdú-Bihar

Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi mobil laborja méréseket végzett, azonban nem lehetett kimutatni veszélyes mennyiségű gáz koncentrációját. Az épület átvizsgálása után a lakók visszatérhettek otthonukba. Hajdú-Bihar MKI

Heves Felkészítéssel egybekötött begyakorlás Zagyvaszántón május 19-én tartották a települési rendeltetésű polgári védelmi szervezet felkészítéssel egybekötött vízkárelhárítási gyakorlatát. A település katasztrófavédelmi

osztályba sorolási javaslata hármas, de a 2010-es rendkívüli időjárás több alkalommal késztette védekezésre a települést. Ennek megfelelően a gyakorlat célja az volt, hogy Zagyvaszántó önvédelmi képességei erősödjenek, és a résztvevők elsajátítsák a vízkárelhárításhoz szükséges alapvető ismereteket. Az elméleti felkészülés során megismertettük az állományt a katasztrófavédelem felépítésével, irányításával, a települést veszélyeztető tényezőkkel, azok hatásaival, az ellenük történő védekezés módszereivel, a beosztotti állomány jogaival, kötelezettségeivel, a beosztásához kapcsolódó feladatokkal. A Szuhapatak mentén tartott gyakorlat során a települési rendeltetésű polgári védelmi szervezetbe

Ovisok a debreceni tûzoltóknál Május 2-án gyerekzsivajjal telt meg a Debreceni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság udvara. A Sinay Miklós Utcai Óvoda Jerikó Utcai Tagintézményének Szamóca csoportja látogatta meg a tűzoltóságot. A leendő, most még meglehetősen apró kollégák látogatásuk során megismerkedtek a tűzoltójárművekkel, azok fény- és hangjelzésével, a tűzoltótömlővel, illetve a vízsugarakkal. A kicsik a nagy melegben a legnagyobb lelkesedéssel a vízsugarat fogadták, ugyanis jólesett egy kis hűsítő pancsolás.

Szúrós szagú gáz a Fényes udvarban Május 15-én délután Debrecenben, a Fényes udvarban lévő egyik társasházban több lakó erős, szúrós szagra lett figyelmes és értesítette a katasztrófavédelem főügyeletét. A szagtól ketten rosszul lettek. A helyszínre a Debreceni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság három gépjárműfecskendővel, két különlegesszerrel és 19 fővel vonult. Riasztották a rendőrséget és a mentőszolgálatot is. A lépcsőház lakásait a tűzoltó egységek kiürítették. Összesen körülbelül hatvan embernek kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát. A helyszínen a Hajdú-Bihar Megyei beosztott harminc ember homokzsákot töltött, nyúlgátat épített, bordás megtámasztást készített, gyakorolta, hogyan kell bevédeni egy lakóházat vagy elfogni egy buzgárt. A gyakorlatot Fekete László polgármester, valamint Magda István tű. alezredes, a Gyöngyösi Katasztrófavédelmi Kirendeltség polgári védelmi felügyelője egyaránt sikeresnek értékelte.

Ammóniaszivárgás Május 14-én este jelzés érkezett az Egri Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság ügyeletére, amely szerint Egerben, a Verőszala utcában szúrós szag érezhető. Az egri hivatásos tűzoltók az egyes kiemelt fokozatnak megfelelően három fecskendővel és egy vízszállítóval érkeztek a helyszínre. A felderítéskor megállapították, hogy ammóniaszerű szúrós szagot éreznek, ezért riasztották a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztró-

favédelmi Műveleti Szolgálatát és a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság katasztrófavédelmi mobil laborját. A lakott épületektől körülbelül 100-150 méterre egy dombtetőn ötven darab ammónia-palackot találtak, ezek közül tizenöt – a leeresztés mi-

Belvízelvezetõ rendszerekrõl a közbiztonsági referenseknek Ellenőrzik, és meg is bírságolhatják azokat a tulajdonosokat, akik nem tartják karban a belvízelvezető csatornákat a településeken belül, illetve a

Olenyik András tűzoltó hadnagy előadásában hangsúlyozta, hogy a hatósági eljárásokra is feljogosított szervezet az új törvényi rendelkezés értelmében azonnali helyszíni bírságot szabhat ki, ha betemetett árkot, eltömött átereszt, vagy beföldelt szántóföldi belvízcsatornát talál. A helyszíni bírság legkisebb összege ötezer, legmagasabb összege pedig hetvenezer forint lehet. A szolnoki koordinációs értekezleten Terecskei Tibor honvéd vezérőrnagy a területi védelmi igazgatási információs rendszer működéséről és az ezzel kapcsolatos feladatokról beszélt. Dékány László tűzoltó alezredes, szolnoki tűzoltóparancsnok a megyeszékhely jelentősebb idei tűzeseteit és azok tanulságait vázolta fel, de hallhattak a résztvevők a veszélyelhárítási tervezésről és a polgári védelemmel kapcsolatos fontos teendőkről is. A közbiztonsági referensek képzése folyamatos megyeszerte. S. Tóth Anikó

Komárom-Esztergom Sikeresen vizsgáztak az önkéntesek

att – le volt fagyva. A KML méréseket végzett a környék völgyes részein, aknáiban, illetve a gázpalackok zárószerelvényeinél. A mérés során az ammónia koncentrációját öt palack zárószerelvényénél érzékelték. A zárósapka felhelyezését követően a gázszivárgás megszűnt. Az esemény miatt két embernek el kellett hagynia az otthonát, illetve elrendelték az utcában élők elzárkóztatását. Az egri rendőrkapitányság közveszély okozása miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. Heves MKI

Jász-Nagykun-Szolnok Szolnoki jármûvel oltanak a bögözi tûzoltók Május 11-12-én rendezte meg az első Bögözi Tűzoltó Napokat az ezer lelket számláló erdélyi község. Az esemény adott alkalmat arra, hogy hivatalosan és ünnepélyesen is átadják nekik azt a kifogástalan állapotú tűzoltóautót, amelyik eredetileg az egykori szolnoki papírgyárban teljesített szolgálatot. Az ajándékot a papírgyár helyén jelenleg működő logisztikai park vezérigazgatója, Ferencz Gábor ajánlotta fel és adta át, majd élve a lehetőséggel, az ünnepség keretében megtartott gyakorlaton ki is próbálta. Az első Bögözi Tűzoltó Napokra látogató magyar csoporttal tartott Tóth Tibor tűzoltó ezredes, megyei igazgató és Lévai Kálmán tűzoltó ezredes, karcagi kirendeltség-vezető.

szántóföldeken, hangzott el május 15-én a közbiztonsági referensek értekezletén Szolnokon, a helyi katasztrófavédelmi kirendeltségen. Jász-Nagykun-Szolnok megyében mindössze három olyan település van, amelyiket korábban még soha nem sújtott belvíz. A fokozottan ár- és belvízveszélyes megyében 1999 óta négyszer rendeltek el kitelepítést, húsz települést érintettek ezek az intézkedések. Nagy Róbert tűzoltó alezredes, kirendeltség-vezető tájékoztatása szerint 78ból 58 település, azaz mintegy 250 ezer ember életét befolyásolja a folyók áradása és a sok csapadék.

Áprilisban megyénkben két helyszínen, Oroszlányban és Tarjánban kezdődött az önkéntes tűzoltók elméleti és gyakorlati felkészítése. Az elméleti oktatás során az integrált katasztrófavédelem szervezeti felépítéséről, az égés- és oltáselmélet témaköréből, jogszabályismeretből, és a szerelési szabályzatból szereztek ismereteket. A gyakorlati felkészítések során az elméletben megtanultakat próbálták ki. A tanfolyam végeztével május 19-ének délelőttjén Tarjánban tizenöten tettek sikeres elméleti és gyakorlati vizsgát. A vizsga elméleti tesztből, 2 és 3 fős gyakorlati részfeladatokból, valamint egy komplett raj szereléséből állt. A már vizsgá -

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

27

az igazgatóságok életéből

28 zottak közül négyen Dunaalmáson, hárman a Kesztölci Önkéntes Tűzoltó Egyesületben, nyolcan pedig Tarjánban a helyi tűzoltó egyesületben látnak el tűzoltói feladatokat. A délutáni órákban Oroszlányban megtartott vizsgán tizenhatan „váltak” tűzoltóvá. Valamennyien Oroszlány mentő tűzvédelmében látják el feladataikat, szolgálatot az Oroszlányi Önkéntes Tűzoltó Egyesületben, vagy a későbbiekben a város önkormányzati tűzoltóságán teljesítenek majd.

a káreset jellege szükségessé teszi – a társszervek riasztását. Az ügyeletek elsődleges feladata a beérkezett segélykérések és jelzések fogadása, a káreset körülményeinek részletes feltérképezése a jelző szakszerű kikérdezésével, hiszen a bejelentő mint szemtanú által nyújtott információk már a riasztás elrendelése előtt segíthetik a káreset gyors és szakszerű felszámolását. A begyűjtött információk értékelése után a riasztott egységek információs háttértámogatása mellett itt

tére, hogy Salgótarjánban, egy Medves körúti középmagas lakóépületben tűz keletkezett és a felsőbb szinteket fojtogató füst borítja. A tűz a tízemeletes épület zárt lépcsőházának orsótéri szellőző aknájában keletkezett, ahol a felhalmozott mintegy három köbméter hulladék égett, és a füst a szellőzőrendszerben kialakult kéményhatás következtében a szerelőszint felől a lépcsőházba, majd a felső szintek folyosóira szivárgott. A füsttel telítődött lépcsőházon és a folyosókon keresztül nem tudták elhagyni az épületet a lakók, ezért a salgótarjáni hivatásos tűzoltók az épület átszellőztetése mellett mintegy 40 lakót kimenekítettek. A tűz eloltása és az épület átszellőztetése után valamennyi lakó visszatérhetett otthonába. Az eset során személyi sérülés nem történt. Nógrád MKI

Pest Fáklyaként égett a kiömlõ gáz Szentendrén

A települések öngondoskodása, a védelmi képesség növelése csak az önkéntes tűzoltósággal szorosan együttműködve lehetséges. Tarjánban és Oroszlányban nagy lépést tettek e célok megvalósításáért. Komárom-Esztergom MKI

Nógrád Központban a mûveletirányítás Május elsejétől katasztrófavédelmi műveletirányítási ügyelet néven megújult környezetben, új munkaállomásokkal, korszerű technikai környezetben, új feladat- és hatáskörökkel működik a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a Salgótarjáni Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság összevont ügyelete. A tűzoltósági és katasztrófavédelmi segélyhívó számokra érkező telefonos bejelentések, valamint az automatikus tűzátjelző rendszerek riasztásai egyaránt a műveletirányítási központba érkeznek, ahol a műveletirányító ügyeletesek a megyei főügyeletessel közösen értékelik a bejelentés adatait, majd végrehajtják a hivatásos tűzoltóságok és – amennyiben

végzik a társszervek és együttműködők koordinálását, a szükséges további tűzoltó erők átcsoportosítását.

Begyulladt kohósalak okozott tüzet, egy munkagép is kiégett Feltehetően öngyulladás következtében izzott fel, majd kapott lángra május 6-án egy salgótarjáni üzem területén a közel húsz négyzetméteren tárolt mintegy 10 köbméter kohósalak. A megközelítőleg 10 százaléknyi magnéziumot tartalmazó, felizzott kohósalakot oltósóval fedték le a salgótarjáni hivatásos tűzoltók, ezzel egyidőben pedig védősugárral hűtötték a környező épületek falait. A lángok átterjedtek a salaktároló fölötti húsz négyzetméteres előtetőre, valamint egy munkagépre is, amely teljesen kiégett. A tűz oltását a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveleti szolgálata az üzem főmérnökének bevonásával a helyszínen irányította.

Kiürítették a tízemeletes lakóépületet Május 14-én kora este érkezett a lakossági bejelentés a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műveletirányítási Ügyele-

Május 11-én kora délután Szentendrén, a Galagonya utcában avarégetés közben egy középnyomású földgázvezeték megsérült, a kiömlő gáz begyulladt és fáklyaként égett. A beavatkozás idejére a közelben álló 35-40 lakóépületből mintegy ötvenöt embert kellett kitelepíteni a rendőrség segítségével, személyi sérülés nem történt. A kivonuló szentendrei és budapesti tűzoltók a területet – sugárfedezet mellett – láncfűrésszel megtisztították. A gázművek munkatársai az égő csonktól 25 méterre munkagödröt ástak, abban a vezetéket elszorították. A tűzoltók öt sugárral oltották a tüzet, a gázömlés megszűnése után a környezetet visszahűtötték.

Kisiklott egy veszélyes anyagot is szállító tehervonat több kocsija Május 12-én szombaton, délután három óra előtt néhány perccel arról érkezett jelzés a megyei ügyeletre, hogy Máriabesnyő és Bag között egy 42 vagonból álló tehervonat utolsó hét kocsija – egy üres tehervagon és hat üres tartálykocsi – kisiklott. Egy tehervagon leszakadt és a sínen maradt, kettő lecsúszott a sínpárról és megdőlt, négy pedig az oldalára borult. A szerelvény huszadik, sértetlen kocsijában kénsav volt, de az anyag szerencsére nem került a szabadba, így nem kellett szennyeződéstől, vegyi következményektől tartani. Személyi sérülés nem történt. A felderítésben részt vettek a gödöllői tűzoltók, a katasztrófavédelmi műveleti labor Pest megyei csoportja, a vegyi felderítő szolgálat. Vasárnap reggel a MÁV daruk segítségével állította vissza az oldalára borult tartálykocsikat, a forgalom csak hétfőn kora délután állt helyre. Pest MKI

Somogy

őrizték azokat. A helyszínt és a műtárgyak őrzését a rendőrség biztosította.

Katasztrófavédelmi mûkincsmentési gyakorlat Balatonkeresztúron

Lakossági tûzoltókészülék-ellenõrzés tapasztalatai

A Magyar Polgári Védelmi Szövetség támogatásával a Somogy Megyei Katasztrófa- és Polgári Védelmi Egyesület a Marcali Katasztrófavédelmi Kirendeltség közreműködésével komplex polgári védelmi műkincsmentési gyakorlatot tartott április 27-én a balatonkeresztúri római katolikus templomban. Az elméleti felkészítés a település közösségi házában történt. Itt a beavatkozói állomány, illetve a mentésben résztvevők is részletes tájékoztatást kaptak arról, hogy egy műemléképületben keletkezett káresemény során melyek azok a feladatok, amelyeket el kell végezni annak érdekében, hogy a kár a lehető legkisebb legyen. A gyakorlati felkészítés a barokk stílusú templomban, illetve annak nyugati részén történt. A feltételezés szerint a templom észak-nyugati tetőszerkezetébe villám csapott és a tető egy része kigyulladt, valamint cserepek is elmozdultak a helyükről. A Marcali Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság egységei három járművel vonultak, a nagyatádi tűzoltóságról a magasból mentő jármű érkezett a káresethez. A tűzoltók a tüzet rövid időn belül eloltották, majd a tető megrongálódott részét lefóliázták, ezzel védve a templomban lévő freskókat. A mentés közben a helyi polgári védelmi alegységek a polgárőrség segítségével a mozdítható értékes tárgyakat kimentették, szakszerűen becsomagolták és

Május 10-17 között zajlott a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szervezett ingyenes tűzoltókészülék-ellenőrzés Somogy megyében. A kijelölt helyszíneken a felkért szolgáltatók térítésmentesen vizsgálták felül a lakosság által használt készülékeket. Az ellenőrzés eredményes volt, különösen a Balaton-parton, ahol a közelgő szezon miatt aktívak voltak a

lakosok. A tizenegy helyszínen végzett ellenőrzés során közel 1100 készüléket vizsgáltak meg a szakemberek. A berendezések körülbelül 15 százaléka szorult javításra, ezt a szolgáltatók térítés ellenében el is végezték. Az ellenőrzés során 47 új készüléket is vásároltak az érdeklődők. Az ellenőrzést végzők is meglepődtek, amikor húsz évnél idősebb, gyári csomagolású porral oltó, illetve egy harminc év körüli, még a Szovjetunióban gyártott gázzal oltó tűzoltókészüléket is vittek ellenőrzésre. Ezek felülvizsgálatát természetesen már nem lehetett elvégezni. Somogy MKI

30 az igazgatóságok életéből

Diakóniai Otthonban, ahol hetvennyolc, mozgásában korlátozott személyt gondoznak. A feltételezés szerint a tűz az intézmény konyhájában keletkezett és veszélyeztette az ott lakók testi épségét. Az ételliften keresztül a füst feljutott a II. szintre, ettől egy ott dolgozó rosszul lett, közvetlen életveszély fenyegette. A dombóvári tűzoltó-parancsnokság kiérkezett egységei a sérültet kimentették, átadták a helyszínen lévő mentőknek, ezzel egyidejűleg megkezdték a tűz oltását. Az intézmény lakóit folyamatosan menekítették az épületből és a szomszédos templomban helyezték őket biztonságba. Az emeleti szinten lévő fali tűzcsapsugárral a tűz továbbterjedését megakadályozták, majd a lángokat eloltották. A feltételezett káreset felszámolásának szakszerűségét az egységek beérkezése után a tűzoltóparancsnok a gyakorlaton résztvevők jelenlétében értékelte. A gyakorlat során a dombóvári tűzoltók megfelelő felkészültségről tettek tanúbizonyságot.

Kigyulladt a Vértes Volán különjárata

Szabolcs-Szatmár-Bereg Katasztrófavédelmi együttmûködési gyakorlat A Záhony rendező pályaudvarán április 26-án rendezett gyakorlatot azért tartották, hogy a MÁV Zrt. belső veszélyelhárítási terveiben foglalt lakosságvédelmi és mentési feladatokat elmélyítsék. Nagyon fontos, hogy fel tudjunk készülni a riasztással, felderítéssel, mentéssel, kárelhárítással és elhelyezéssel kapcsolatos feladatokra, hogy gyakoroljuk az újonnan átdolgozott települési veszélyelhárítási tervben foglaltakat, valamint kialakítsuk a leghatékonyabb intézkedési és együttműködési rendszert. A feltételezett helyzet szerint két, éppen tolatást végző, veszélyes anyagot szállító vonatszerelvény összeütközött. Az egyikben benzin, a másikban ammónium-nitrát volt. A felborult tartályokból körülbelül 15 ezer liter benzin folyt ki és a benzintócsa egy szikrától meggyulladt, belobbant, majd intenzíven égett. A tűz veszélyeztette a többi vagon rakományát, a nagyjából húsz tonnányi kiömlött ammóniumnitrát műtrágyát, amely a benzinnel keveredve robbanásveszélyes keveréket képezett. A tűz és robbanás veszélyeztette a szomszédos, szintén ammónium-nitrátot tároló üzemeket, valamint a 100-as számú közforgalmú vasútvonal forgalmát. A szomszédos vágányon vonatfelvételt végző dolgozó az esemény láttán pánikba esett, rosszul lett, menekülésre képtelenné vált. A szerelvényeket irányító alkalmazottak a tűzben égési sérüléseket szenvedtek. A kiterjedt tűzés robbanásveszély miatt Záhony lakossága is veszélyben volt. Az eseményt a XIV. számú

szolgálati hely forgalmi szolgálattevője jelentette az üzemi főirányító felé, aki az értesítési rend alapján tájékoztatta a katasztrófavédelem megyei ügyeletét. A katasztrófavédelem azonnal riasztotta a katasztrófavédelmi mobil labort és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálatot. Szabolcs-Szatmár-Bereg MKI

Tolna Ellenõrzõ gyakorlat a Diakóniai Otthonban Parancsnoki ellenőrző gyakorlatot hajtott végre május 9-én a Dombóvár Hivatásos Tűzoltóparancsnokság a Kaposszekcsői Evangélikus

Május 11-én, pénteken késő délután a Vértes Volán Orfűről Tatára tartó különjárata megállt Jánosmajorban a büfénél, ahol a busz 33 utasa, harmincegy diák és két felnőtt leszállt. Rögtön ezután a busz magától kigyulladt és teljes terjedelmében kiégett. A tüzet a helyszínre érkező paksi tűzoltók oltották el. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár viszont jelentős. Az utasokat mentesítő járattal szállították haza.

Dombóvári tûzoltó a nemzetközi tûzoltóversenyen Május 19-én rendezték meg az ausztriai Siegendorfban a 10. TFA Nemzetközi Tűzoltóversenyt, amelyen részt vett a Dombóvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság állományában dolgozó Zombori László tű. őrmester is. Kollégánk korosztályában a harminc nevező közül a nyolcadik helyezést szerezte meg.

Zombori László rendszeres résztvevője az erőpróbáknak, az osztrák megmérettetés előtt például az április 21-én Berlinben megrendezett lépcsőfutó világkupán a Pécsi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon szolgálatot teljesítő Budányi Zsolt tű. törzsőrmesterrel párosban indult. Itt negyven emeletet kellett teljesíteniük teljes védőfelszerelésben. A 350 páros közül az előkelő 34. helyezést érték el. A lépcsőfutó és ergométeres világversenyen elért jó eredményéért, kimagasló sportteljesítményéért Zombori László a Bonyhádon megtartott megyei tűzoltónapi ünnepségen jutalmat vehetett át. Tolna MKI

Vas A tûzoltósport-verseny megyei döntõje A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezésében május 30-án Szombathelyen rendezték meg a tűzoltósport-verseny megyei döntőjét, amelyen szombathelyi, sárvári,

körmendi hivatásos tűzoltók indultak egyénileg és csapatban. Egyénileg a 100 méteres akadálypálya, valamint horoglétra-mászás versenyszámra nevezhettek a versenyzők. Ezután a csapatversenyek következtek, vagyis a 4x100 méteres váltófutás és a kismotorfecskendő-szerelés. Csapatban a vándorkupát a

Szombathelyi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság nyerte el, így ők képviselik megyénket az országos döntőn Budapesten.

A Disaster-akció Vas megyében Vas megyében az ellenőrzést a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Iparbiztonsági Főfelügyelősége koordinálta. A megye közútjain a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság egységei bevonásával szervezett akció május 22-én reggel 8 órától 24-én délután négyig tartott. A három nap során Vas megyében összesen 1075 teherszállító gépjárművet vizsgáltak meg a szakemberek. Közülük 52 tehergépjármű szállított veszélyes anyagot, hétnél tártak fel valamilyen szabálytalanságot. Egy esetben vált szükségessé – súlyos hiányosságok miatt – egy külföldi gépjármű visszatartása és nagy összegű, egymillió forintos helyszíni bírság kiszabása. A közreműködő társhatóságok tizenegyszer intézkedtek. Vas MKI

Veszprém Vízkár-elhárítási gyakorlat Úrkúton A települési polgári védelmi szervezetek vízkár-elhárítással kapcsolatos elméleti és gyakorlati felkészítését célozta az a Vesz-

prém Megyei Polgári Védelemi Egyesület és az Ajkai Katasztrófavédelmi Kirendeltség által szervezett gyakorlat, amelyet május 11-én Úrkúton tartottak. A lebonyolításhoz szükséges forrást a Magyar Polgári Védelmi Szövetség által kiírt pályázat biztosította. A bakonyi településen az elmúlt években többször is keletkeztek károk hosszan tartó esőzés, illetve felhőszakadás, vagy éppen a települést övező domboldalakról lezúduló sáros víz miatt. A felkészítésen részt vevők az ár- és belvízkárok elhárítása során felmerülő gyakorlati feladatok minél hatékonyabb, gyorsabb, készségszintű elsajátítását tanulták. A riasztást követően előadásokat hallgattak meg, majd egy teszt kitöltésével adtak számot megszerzett tudásukról. Ezt követően az ajkai mentőállomás szakembere adott tájékoztatást alapvető elsősegély-nyújtási ismeretekről, beszélt többek között az infarktus és a stroke jeleiről, a vérzésekről, azok csillapításáról, valamint a törésekről. A munkavédelmi oktatást követően a közösségi ház udvarán az általános iskolások,

a polgári védelmi szervezetek tagjai és a helybeliek a Balaton-felvidéki Vízitársulat felügyelete és szakmai irányítása mellett a nyúlgát építését, annak bordás megtámasztását gyakorolták. Bakos György tű. őrnagy megyei katasztrófavédelmi szóvivő

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

31

REJTVÉNY, IMPRESSZUM

32

Vízelvezetô árkok ellenôrzése

A fővárosban és valamennyi megyében helyszíni szemlék során ellenőrzik a hivatásos katasztrófavédelmi szervek a településeken a vízelvezető árkok, (1) állapotát. A felméréssel a (2) lezúduló csapadék okozta károk megelőzése a cél, hiszen csak ebben az esetben előzhetők meg a karban nem tartott vízelvezető árkok okozta (3). Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetését célzó intézkedések végrehajtásában részt kell vállalniuk az önkormányzatoknak, a gazdálkodó szervezeteknek és az állampolgároknak is. A hiányosságok felszámolásáról szóló felhívást a (4) adja ki, hiszen a hatályos törvényi rendelkezések szerint a hatóság köteles megtenni a szükséges intézkedéseket. Országos szinten közel 23 ezer kilométer – több mint (5) annyi, mint Magyarország határa – hosszan vált szükségessé a belterületi vízelvezetők karbantartása.

“KATASZTRÓFAVÉDELEM” 2012.06. NAGYON SOK

A TÁVOLABX+Y+. /MEGHATÁ- BI HELYEN ROZATLAN SZÁM/

ENSZ ÉLELMEZÉSI SZERVEZETE RÓMAI ÖTVEN

DALT ÉNEKLŐ

1

TALLIUM

OROSZ FOLYÓ

MADÁR TES-

FALATOZ- TÉT BORÍTJA HAT KIFOGÁSOL-

BARÁTSÁGOS, BÁJOS

HATÓ TETT

H

HAZAI ELSŐ OSZTÁLYÚ BAJNOKSÁG

TÖRTÉNÉS ELŐIDÉZŐ

OLASZ GK. JELZ.

ESEDEZVE KÉR /RÉG./

HISZÉKENY

R

2

RADETZKY ZOLTÁN

VMINEK A BELSEJÉBE

HALFOGÓ ESZKÖZ RÉSZE

KESKENY TERÜLETRÉSZ

FÜSTÖLT SONKA GYOMNÖVÉNY

CSATANGOL

3

KÖZSÉG SOMOGY MEGYÉBEN

OLLÓS ÍZELTLÁBÚ

AZ EGÉSZ ALKOTÓJA KETTŐS

VÁROSRÉSZ MSHANGZÓ BUDAPEST XI. KERÜLETÉBEN

CSELEKVÉS ELEJE GYALOGOS KATONA

4

5

TANULÓVEZETŐ HÜVELYES NÖVÉNY

REVÜ VÉG NÉLKÜL

ROMÁNIAI FALU

NÉMET GK.JELZ.

MUNKÁVAL MEGKAPÁ

KÉN

PEST M.-I VÁROS

SZABÁLYOS GÖRBE

ORLAI PETRICH ....

A JUH HÍMJE

ESZER!

BASSZUS /RÖV./ NAGY-BRITANNIA GK.JELZ. CELSIUS DÚR-HANGSOR 1.HANG

Z

DÍSZE

RÓMAI ÖTÖS

SZAGLÓSZERVÜNK

MÉTER /RÖV./

NAPSZAK /RÖV./

CIRKÓNIUM

FINN GK.JELZ.

NEM SKÓT, JÓSZÍVŰ

ALACSONYAN LEVŐ

ÓDON, ŐSI

DÉL-AFRIKAI KÖZTÁRS. INTERNETES KÓDJA

VOLT /FIZ./

KATASZTRÓFAVÉDELEM

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tűz-, polgári védelmi és iparbiztonsági képes folyóirata Megjelenik havonként. A kiadásért felel: Dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM OKF főigazgatója

HU ISSN-1586-2305

C-DÚR 6.HANG

RÓMAI EZER

INFORMÁCIÓ EGYSÉG

SEGÉDMUNKÁS

PINTYFÉLE KIS MADÁR

ANTIMON

Szerkesztőbizottság: Elnök: Dobson Tibor Titkár: Újhegyi Katalin Tagok: Bérczi László, Dr. Tóth Ferenc, Kossa György, Dr. Demény Ádám, Petróczi Tímea Szerkesztő: Újhegyi Katalin Újságíró: Galántai Judit Fotóriporter: Jóri András

RÉGI ŰRMÉRTÉK /ÉKH./ SPANYOL GK.JELZ.

A szerkesztőség postacíme: Budapest, 1903. Pf. 314. Telefon: 469-43-66 E-mail cím: [email protected] [email protected] Nyomdai előkészítés: Duna-Mix Kft. Tördelőszerkesztő: Pápay György Felelős vezető: Szakolczai Lóránt Nyomda: Duna-Mix Kft. www.dunamix.hu HU ISSN-1586-2305 Terjeszti: BM OKF Előfizethető: BM OKF, 1149. Budapest, Mogyoródi út 43. Levélcím: 1903. Budapest, Pf.: 314. Telefon: 469-4100. Előfizetési díj: egy évre 3000 Ft. Egyes szám ára 250 Ft.

KATASZTRÓFAVÉDELEM 2012. június

33

Ifjúsági

verseny 2012

KATASZTRÓFAVÉDELEM

34

Disaster-akció