Lippai Edit Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Kiégés és megelőzése
Kiégés • A burnout (kiégés) jelensége régóta létezik, ám annak kutatása alig néhány évtizedes múltra tekint vissza. • A burnout (kiégés) vizsgálata az emberekkel hivatásszerűen segítő kapcsolatban dolgozók (pl.: betegápolók, orvosok, szociális gondozók) körében kezdődött el, azonban minden olyan hivatás esetén előfordulhat, amelyben az emberekkel való közvetlen kommunikáció jelentős szerepet tölt be.
Kiégés A kiégési szindróma tünetegyüttes, amely hosszútávú fokozott érzelmi megterhelés, kedvezőtlen stresszhatások következtében létrejövő fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. A fogalom Freudenberger (1974) nevéhez fűződik. Motiváció: a viselkedésünket energizáló és megfelelő irányba terelő állapot.
Motiváció: „a tűz, amely éltet minket”
Motiváció: a szervezeten belüli vagy szervezetre kívülről ható erő, ami a cselekvést aktiválja, irányítja és fenntartja.
Hogyan tartsuk fenn a a lelkesedést? Hogyan tápláljuk a tüzet? – Rakni kell rá fát. • Jutalmak, megerősítések: – Figyelem, bólogatás, mosoly, vállveregetés, taps – Dicséret, helyeslés, éljenzés, példálózás – Időt szánni a közös tevékenységre, ritmus – Ajándék, kézzel fogható jutalom, kitüntetés, csoki – Míg te ezzel foglalkozol, addig megcsinálom helyetted…
Elismerő szavak
Ajándék
Szívesség Szeretet kifejezése
Testi érintés
Minőségi idő
Az elmúlt héten, Téged mikor és miért dicsértek meg utoljára?
KIÉGÉS FÁZISAI 1. 2. 3. 4. 5.
Remények fázisa Munka imádatának fázisa Frusztráció fázisa Apátia fázisa Pszichoszomatikus tünetek fázisa
1. Remények fázisa • „semmire sincs időm” • Túlzottan nagy lelkesedés a szakmáért, túlzott azonosulás a tanulók ügyeivel. • A magánélet és a munka összefonódása, a szerepek összemosódása. A személy ilyen állapotban a személyiségét tekinti a legfontosabb munkaeszköznek, így munkája kudarcát saját személyisége kudarcaként éli meg. • Irreáli s elvárásokkal lát neki munkájának, azonnali eredményeket vár el magától. A személy arra törekszik, hogy ideális legyen, bizonyítási kényszerbe kerül.
Mit tegyünk, ha felismerjük? Ha a személy idejében felismeri, hogy bizonyítási vágyából kényszer lett, hogy bizonyos feladatokat tudnia kell félretenni, hogy személyes igényeit nem szabad teljes egészében a munkának alárendelni, akkor kialakulhat nála egy olyan kiegyensúlyozott szemlélet, melyben a számára fontos munka- és magánéleti értékek, szükségletek, motivációk harmonikusan elrendeződnek, életöröme, életereje nem veszik el.
2. A munka imádatának fázisa • „mindent én csinálok, ez az életem!” • A kezdeti időszakhoz képest nő a távolság a munkatársaink és közöttünk, csökkennek a pozitív érzések. • A személy egyre kevéssé képes elválasztani a jogos és teljesíthetetlen feladatokat. • Kooperatív együttműködés kialakítására egyre kevéssé képes kollégáival, munkáját még érdeklődéssel, de egyre kevesebb türelemmel végzi. Távolságtartó, egyre jobban bezárkózik érzelmileg.
Milyen lehetőségek vannak? • Ha a személy nem képes arra, hogy egy természetes, harmonikus munka- és életritmust alakítson ki, megszűnik a feladatok delegálásának képessége, kialakul a kontrollvesztéstől való félelem. -> TOVÁBB A FRUSZTRÁCIÓ ÚTJÁN • Kooperatív együttműködés kialakítására képes kollégáival, a munkáját érdeklődéssel és türelemmel végzi. Megteremti a távolságtartás és az együttérzés egyensúlyát. Nyitott a kreatív tervek, kezdeményezések iránt.
3. A frusztráció fázisa • „a dolgok kicsúsznak a kezemből” • A magánélet egyre inkább háttérbe szorul, a személyes igények és problémák lassan elfojtásra kerülnek. Megjelennek a testi kimerültség jelei, azonban a személy igyekszik ezeket eltüntetni környezete szeme elől, gyakran túlteljesítéssel (túlzott sport, túlzott alvás) reagál azokra. • A régi értékrendje lassan elborul, beszűkül a gondolatvilága, a környezeti befolyások, változások, kihívások egyre kevésbé hatnak rá.
3. A frusztráció fázisa • A tanulókkal való kapcsolat a bevált rutinokon nyugszik és csak a feltétlen szükséges dolgokra korlátozódik. • A kollégákkal való kooperatív kapcsolat leépül, a szakmai beszélgetések egyre terhesebbé válnak számára. • Csökken az önértékelés, ezzel párhuzamosan nő a bűntudat. Néha elfogja a kétségbeesettség és a tehetetlenség érzése, időnként elveszíti a beszélgetés fonalát. • Humorérzék visszafejlődik, hirtelen hangulati ingadozások tapasztalhatók.
3. A frusztráció fázisa • A hangsúly eltolódik a „kérem szépen”-ről az „utasítom” -ra. • Csökken az érzelmi terhelhetőség, nő a nyugtalanság, a gyengeség érzés, időnként sírási hajlam észlelhető. • A kliensekről sztereotípiákban gondolkodik, előkerülnek az eddig jó mélyre elzárt előítéleteink. • Beszédstílusát a szakmai zsargon állandósult használata jellemzi.
Mit teszünk, ha frusztráltak vagyunk?
Fásultság ellenszere
Energiapótlás
Fénypótlás
Hőpótlás
Feltöltődés – testi-lelki
Feltöltődés – aktív-passzív
Ünnepek, rituálék
Munkahely - szabadidő Hogyan lehet(ne) munkaidő közben pihenni? – levegő, séta – játék A környezet – mozgás használatának – társas támasz ritmusa – jutalomfalatok -munkaeszközök -teakonyha -határok
4. Az apátia fázisa • Már a visszahúzódás, az ellenséges viszonyulás a jellemző. • A tanulókat becsmérli, ellenséges szándékot feltételez róluk, egyre gyakrabban él hatalmi jellegű eszközökkel (pl.: büntetések, szankciók). • A szakmai és közéleti tevékenységtől visszahúzódik, értelmetlennek, üresnek tartja hivatását. Saját tudásába vetett hite meggyöngül. Kialakul egy olyan apatikus állapot, mellyel a személy védekezik a valós és/vagy feltételezett kudarcok ellen. • Kitér az akadályok elől, a kihívásokat kerüli.
4. Az apátia fázisa • Koncentrációs- és emlékező képessége gyengül. Pontatlan a munkakezdés vagy a határidők tekintetében. • Egyre nehezebben birkózik meg a komplex feladatokkal, munkáját a szervezetlenség jellemzi. Döntési helyzetben elbizonytalanodik. • A kiégés ezen fázisában a fantázia gazdagságából és a rugalmasságából veszít. Jellemzővé válik a valami „vagy fehér, vagy fekete” típusú gondolkodás. Ellenáll a változásoknak. Önértékelési zavara láthatóvá válik.
5. Pszichoszomatikus reakciók • „nem érdekel, nem bírom” • A fáradság, közöny, fásultság elmélyül, a személy teljesen elveszíti a régi motivációt. Elhatalmasodik az eredménytelenség és reménytelenség érzése. • A teljes kiégettség állapotában a személy munkaképtelenné, önpusztítóvá válik. A testi és lelki veszélyeztetettség egyaránt jelen van. • Kerüli a saját munkájáról szóló beszélgetéseket. Érdekesebb, szokatlanabb kapcsolatokat keres. Jellemző érzés a magányosság, a saját magával való foglalkozás.
5. Pszichoszomatikus reakciók • Az immunrendszer gyengül, képtelenné válik a kikapcsolódásra, alvászavarok, rémálmok lépnek fel, megfigyelhetők a szexuális élet zavarai. • Megjelenik a mellkasi szorítás, a gyorsabb pulzus, ideges tik, emésztési zavarok, émelygés, testsúlyváltozás. • Gyakran megnő az alkoholfogyasztás, a kávé, dohány, egyéb drogok használata. Lelkiállapota egyre kétségbeesettebb, egzisztenciális problémákkal, a reménytelenség, és értelmetlenség érzésével küszködik.
A nők veszélyeztetettebbek • Önmagukban keresik a hibát. • A társadalom, a munkahely és a család ezt az önfeláldozó magatartást várja el tőlük, amibe sokan közülük előbb-utóbb fizikailag vagy pszichésen belerokkannak. • Míg a családi normák továbbra is a kedves és másokról gondoskodó asszonyokat részesítik előnyben, addig a gazdaság elsősorban az önálló, kreatív, sikeres, jó munkaerőt igényli.
Nők szocializációja • Bőkezű és korlátlanul adakozó anyafigura. Ha valakinek szüksége van rá, képtelen nemet mondani. • Az állandó hasznosságra, rendelkezésre állásra késztető ösztön végül teljesen ki tud készíteni egy segítő foglalkozású nőt.
A kiégés okai: • hiányos teljesítménymérés, visszajelzés hiánya, megerősítés hiánya, • relatíve alacsony jövedelem, • extra igénybevétel mellett nagy felelősség, gyakori krízishelyzet, • elégtelen adminisztratív támogatás, adminisztratív terhek, • korlátozott előrejutási lehetőségek, • határaink rugalmas kezelése.
A kiégés felismerése (öndiagnózis) • Testi tünetek: feszültség, fáradtság, fejfájás, testsúlyváltozás, alvászavarok, pszichoszomatikus megbetegedések. • Pszichés tünetek: ingerlékenység, cinizmus, emberi kapcsolatok minőségének megromlása, munkahelyhez, kollégákhoz való negatív viszonyulás, serkentő és nyugtató szerek fokozott használata, betegállományba vonulás, teljesítőképesség csökkenése, az elköteleződés csökkenése, indokolatlan szakmai önértékelési problémák, labilissá válás, szorongás, depresszió, rögeszmék megjelenése, elszemélytelenedés érzése.
A kiégés kezelése 1. A lelkesedés fázisában a realitásra kerül a súlypont, míg 2. a munka imádatának állapotában a mozgósítás, képzések, tréningek kerülnek előtérbe. 3. A frusztráció állomásán a pozitívumok láttatása, az elnyomott energiák felhasználásával a változtatás lehetősége fontos, míg 4. az apátia fázisában új, reális célok keresését, bevonódást céloz a beavatkozás.
Égj jól, hogy elég jó legyél. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Csúcsteljesítők pszichológiai profilja
Képzelőerő Célkitűzés Gondolkodást kontrolláló stratégiák Technikák az izgalmi szint kezelésére Jól kidolgozott tervek Jól kidolgozott problémamegoldó technikák Versenyhelyzet előtti pszichés felkészülés
Kiégés megelőzése - alapok • Önismeret – megfelelő foglalkozásválasztás, tudni milyen a siker-kudarchoz a viszony • Csapat - egy jó csapatban a kiégés lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak. • Képzések - továbbképzések, tréningek megerősítő hatásúak.
Kiégés megelőzése - munkahely • Az olyan szervezeti kultúra, melyben a személy a munkájával kapcsolatban megélheti saját fontosságának, jelentőségének érzését. • Esetmegbeszélések, szakmai továbbképzések, kollegiális konzultációk. • Támogatni kell a munkatársak közötti segítő, feszültségcsökkentő, felelősségmegosztásra lehetőséget adó kapcsolatok kialakulását. • A rugalmas terhelés, a személyes problémák figyelembevétele.
Kiégés megelőzése – mi változzon? A kiégés folyamatának megállításában a szellemi beállítottság megváltoztatása a legfontosabb.
1. Tisztáznunk kell magunkban, melyek azok a problémás területek, ahol sikertelenséget élünk meg. 2. Ki kell alakítanunk egy olyan rendszert, melyhez a későbbiekben tartani tudjuk magunkat. Nem szabad engednünk, hogy az ezernyi feladat elvégzése során lassanként elaprózódjunk.
Kiégés megelőzése – mi változzon? A kiégés folyamatának megállításában a szellemi beállítottság megváltoztatása a legfontosabb. 3. Meg kell figyelnünk, melyek azok a helyzetek, amelyekben a túlterheltség jelei ellépnek, felül kell vizsgálnunk mindennapi rutinjainkat, és megtalálnunk azokat a területeket, ahol érdemes lenne új munkamódszereket kipróbálnunk.
Our method… The storyline method is an experience-based teaching form that encourages discoveries. We consider "practical life" as stories built up from episodes where episodes carry the problems to be solved. 1 episode = 180 min 1 episode = 1 problem 9 episodes = 1 year 9 episodes = 1 story
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” II. SZAKASZ TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 3. ALPROJEKT „NEVELÉS-OKTATÁS FEJLESZTÉSE, KOMPLEX PILOT PROGRAMOK”
Új szerep, új látószög
Facilitátor, Mesélő, Játszótárs Vezető, Támogató háttér Barát, Tükör, Krónikás Ördög ügyvédje, Varázsló etc.
„XXI. SZÁZADI KÖZOKTATÁS (FEJLESZTÉS, KOORDINÁCIÓ)” II. SZAKASZ TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 3. ALPROJEKT „NEVELÉS-OKTATÁS FEJLESZTÉSE, KOMPLEX PILOT PROGRAMOK”
Kiégés megelőzése - feltöltődés • Időt kell szakítanunk a számunkra fontos örömök élvezetére, pihenésre, kikapcsolódásra.
http://lelektanitipusok.net/ • A pihenőidőt érdemes tudatosan beépíteni a napi programba, a hosszabb szabadságot pedig úgy érdemes kialakítani, hogy valóban regenerálódást, feltöltődést jelentsen.
Szabadidő pszichológiája pihenés
RENDSZEREZÉS
kiszabadulás
AZ ÜDÜLÉS MOTIVÁCIÓJA
nosztalgiamotívum
ALKOTÁS
eseményéhség egészségmotívum
1. pihenés: saját energiák
2. kiszabadulás: külvilág energiája
3. esemény-éhség: ÚJ INGER „él”-mény
4. nosztalgia-motívum: RÉGI INGER fel-”eleven”-ítés
5. egészség-motívum: HARMÓNIA
„EGYENLETES ÉGÉS”
Szakirodalom
