E fordítás korai, reményeink szerint kevés tartalmi hibával bír. A fordítást koordinálta: SZERVÁC Attila (sas @ wagner.d.o). A fordítást karbantartja: Magyar Debian Alapítvány - 2006. december 31. napjától. Külön köszönet: Nagy Zoltán - nagy.zoltan@szabadember - ARM fordítás.
E kézikönyv szabad szoftver; terjesztheted és/vagy módosíthatod a GNU General Public License szerint. Ez a licenc itt található: F Függelék.
Tartalom A Debian GNU/Linux 4.0 telepítése i386-felépítésu˝ gépre .............................................................. x 1. Üdvözlet a Debianban..................................................................................................................... 1 1.1. Mi a Debian? ........................................................................................................................ 1 1.2. Mi a GNU/Linux? ................................................................................................................ 2 1.3. Mi a Debian GNU/Linux?.................................................................................................... 2 1.4. A Debian beszerzése ............................................................................................................ 3 1.5. E dokumentum legújabb változata ....................................................................................... 3 1.6. E dokumentum felépítése..................................................................................................... 4 1.7. A Szerz˝oi jogról és a Szoftver licencekr˝ol........................................................................... 4 2. Rendszerkövetelmények................................................................................................................. 6 2.1. Támogatott hardver .............................................................................................................. 6 2.1.1. Támogatott architektúrák......................................................................................... 6 2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás ............................................................................ 7 2.1.2.1. CPU............................................................................................................. 7 2.1.2.2. I/O Busz ...................................................................................................... 8 2.1.3. Grafikus kártya támogatás ....................................................................................... 8 2.1.4. Laptopok.................................................................................................................. 8 2.1.5. Többszörös processzorok ........................................................................................ 8 2.2. Telepít˝o média...................................................................................................................... 9 2.2.1. Flopik....................................................................................................................... 9 2.2.2. CD-ROM/DVD-ROM ............................................................................................. 9 2.2.3. Merevlemez ............................................................................................................. 9 2.2.4. USB háttértároló...................................................................................................... 9 2.2.5. Hálózat................................................................................................................... 10 2.2.6. Un*x vagy GNU rendszer ..................................................................................... 10 2.2.7. Támogatott tárolók ................................................................................................ 10 2.3. Perifériák és más hardverek ............................................................................................... 10 2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor .................................................................. 10 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mell˝ozése .................................................. 11 2.4.2. Windows-specifikus hardver.................................................................................. 11 2.5. Memória és lemezterület szükséglet .................................................................................. 11 2.6. Hálózati csatoló hardverek................................................................................................. 12 2.6.1. Firmware-t igényl˝o meghajtók .............................................................................. 12 2.6.2. Drótnélküli hálózati kártyák .................................................................................. 12 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott.......................................................................................... 13 3.1. A telepít˝o folyamat áttekintése .......................................................................................... 13 3.2. Mentsd el létez˝o adataid! ................................................................................................... 14 3.3. A szükséges információk ................................................................................................... 14 3.3.1. Dokumentáció........................................................................................................ 14 3.3.1.1. Telepít˝o kézikönyv.................................................................................... 14 3.3.1.2. Hardver leírás............................................................................................ 14 3.3.2. Hardver-adatok forrásai ......................................................................................... 15 3.3.3. Hardver kompatibilitás .......................................................................................... 16 3.3.4. Hálózati beállítások ............................................................................................... 16 3.4. Szükséges hardverkövetelmények...................................................................................... 17 3.5. Több-rendszeres gép el˝o-particionálása............................................................................. 17 3.5.1. Particionálás DOS-ban vagy Windowsból............................................................. 18
iii
3.5.1.1. Veszteségmentes újraparticionálás DOS-ból, Win-32-b˝ol vagy OS/2-b˝ol indítva 19 3.5.1.2. Particionálás DOS számára....................................................................... 19 3.6. Telepítés-el˝otti hardver és operációs rendszer beállítás ..................................................... 20 3.6.1. A BIOS beállító menü behívása ............................................................................ 20 3.6.2. Indító eszköz választás .......................................................................................... 20 3.6.2.1. Indító sorrend cseréje IDE gépeken.......................................................... 21 3.6.2.2. Indító sorrend módosítása SCSI gépeken ................................................. 21 3.6.3. Egyéb BIOS beállítások ........................................................................................ 21 3.6.3.1. CD-ROM beállítások ................................................................................ 22 3.6.3.2. Kiterjesztett vagy kib˝ovített memória....................................................... 22 3.6.3.3. Virus Protection ........................................................................................ 22 3.6.3.4. Shadow RAM............................................................................................ 22 3.6.3.5. Memory Hole ............................................................................................ 22 3.6.3.6. Advanced Power Management ................................................................. 22 3.6.4. Kivédend˝o hardver gondok ................................................................................... 22 4. A rendszer telepít˝o média elérése ................................................................................................ 24 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek ........................................................... 24 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökr˝ol................................................................................... 24 4.2.1. A telepít˝o képek fellelése ...................................................................................... 24 4.3. Flopik készítése lemez képekb˝ol........................................................................................ 24 4.3.1. Lemez képek írása Linux vagy Unix rendszerb˝ol ................................................. 25 4.3.2. Lemez képek írása DOSban, Windows vagy OS/2 alatt ....................................... 25 4.4. Fájlok el˝okészítése USB tároló indításhoz......................................................................... 25 4.4.1. Fájlok másolása — a könny˝u mód ........................................................................ 25 4.4.2. Fájlok másolása — a rugalmas mód...................................................................... 26 4.4.2.1. USB tár particionálása Intel x86 gépen .................................................... 26 4.4.3. ISO kép hozzáadása............................................................................................... 27 4.4.4. Az USB tár indítása ............................................................................................... 27 4.5. Fájlok el˝okészítése merevlemez indításhoz ....................................................................... 27 4.5.1. Merevlemez telepít˝o indítás LILO vagy GRUB használatával ............................ 27 4.6. Fájlok el˝okészítése TFTP hálózati indításhoz.................................................................... 28 4.6.1. BOOTP kiszolgáló beállítása................................................................................. 28 4.6.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása ........................................................................... 29 4.6.2.1. PXE indítás bekapcsolása a DHCP beállításban....................................... 29 4.6.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása .............................................................................. 30 4.6.4. TFTP képek helyükre tétele................................................................................... 31 4.7. Automata telepítés.............................................................................................................. 31 4.7.1. Automata telepítés a Debian Telepít˝o használatával ............................................. 31 5. A telepít˝o rendszer indítása ......................................................................................................... 32 5.1. A telepít˝o indítása Intel x86 architektúrán ......................................................................... 32 5.1.1. Indítás egy CD-ROM lemezr˝ol.............................................................................. 32 5.1.2. Indítás Linuxból LILO vagy GRUB használatával .............................................. 32 5.1.3. Indítás USB tárról.................................................................................................. 33 5.1.4. Indítás flopikról ..................................................................................................... 33 5.1.5. Indítás TFTP segítségével ..................................................................................... 33 5.1.5.1. PXE-támogató hálózati kártya vagy alaplap............................................. 33 5.1.5.2. NIC hálózati indító ROM-mal .................................................................. 34 5.1.5.3. Etherboot................................................................................................... 34 5.1.6. Az indító jel ........................................................................................................... 34 5.2. Indító paraméterek ............................................................................................................. 34
iv
5.2.1. Debian Telepít˝o paraméterek................................................................................. 35 5.2.1.1. Indító paraméterek használata kérdések megválaszolására ...................... 37 5.2.1.2. Paraméterek átadása kernel moduloknak.................................................. 38 5.2.1.3. Kernel modulok feketelistája .................................................................... 38 5.3. Hibák elhárítása a telepít˝o folyamat során ......................................................................... 39 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság ...................................................................................... 39 5.3.1.1. Általános hibák ......................................................................................... 39 5.3.1.2. Hogyan vizsgálj ki és oldj meg gondokat ................................................. 39 5.3.2. Flopi lemezek megbízhatósága.............................................................................. 41 5.3.3. Indító beállítás ....................................................................................................... 41 5.3.4. Gyakori Intel x86 telepít˝o gondok......................................................................... 41 5.3.4.1. A rendszer fagyása a PCMCIA beállító szakaszban................................. 42 5.3.4.2. A rendszer fagyása az USB modulok betöltésekor................................... 42 5.3.5. A kernel indító üzenetek értelmezése.................................................................... 42 5.3.6. Telepít˝o gondok jelentése ...................................................................................... 42 5.3.7. Telepít˝o jelentések küldése.................................................................................... 43 6. A Debian Telepít˝o használata ...................................................................................................... 45 6.1. Hogyan m˝uködik a telepít˝o ................................................................................................ 45 6.2. Összetev˝ok bemutatása ...................................................................................................... 45 6.3. Az egyes összetev˝ok használata......................................................................................... 48 6.3.1. A Debian Telepít˝o és a hardver konfiguráció beállítása ........................................ 48 6.3.1.1. Elérhet˝o memória ellen˝orzése / alacsony memória mód .......................... 48 6.3.1.2. A helyi beállítási lehet˝oségek kiválasztása ............................................... 49 6.3.1.3. Billenty˝uzet választása.............................................................................. 49 6.3.1.4. A Debian Telepít˝o ISO kép keresése ........................................................ 49 6.3.1.5. Hálózat beállítása ...................................................................................... 50 6.3.2. Particionálás és csatolási pont választás................................................................ 50 6.3.2.1. Lemezek particionálása............................................................................. 50 6.3.2.2. Több-lemezes eszköz beállítása (szoftver RAID)..................................... 53 6.3.2.3. Logikai kötet-kezel˝o (LVM) beállítása ..................................................... 54 6.3.2.4. Titkosított kötetek beállítása ..................................................................... 55 6.3.3. A rendszer beállítása.............................................................................................. 59 6.3.3.1. Id˝ozóna beállítása...................................................................................... 59 6.3.3.2. Óra beállítása ............................................................................................ 59 6.3.3.3. Felhasználók és jelszavaik felvétele ......................................................... 59 6.3.3.3.1. A root jelszó beállítása ................................................................. 59 6.3.3.3.2. Egy szokásos felhasználó létrehozása .......................................... 59 6.3.4. Az alaprendszer telepítése ..................................................................................... 60 6.3.5. További szoftverek telepítése ................................................................................ 60 6.3.5.1. Az apt beállítása........................................................................................ 60 6.3.5.2. Szoftverek kiválasztása és telepítése......................................................... 60 6.3.6. A rendszer indíthatóvá tétele ................................................................................. 61 6.3.6.1. Más operációs rendszerek érzékelése ....................................................... 61 6.3.6.2. Grub telepítése egy merevlemezen .......................................................... 62 6.3.6.3. LILO telepítése egy merevlemezen ......................................................... 62 6.3.6.4. Folytatás boot betölt˝o nélkül..................................................................... 63 6.3.7. A telepítés befejezése ............................................................................................ 63 6.3.7.1. A telepítés befejezése és az újraindítás..................................................... 63 6.3.8. Egyebek ................................................................................................................. 63 6.3.8.1. Telepít˝o naplók mentése ........................................................................... 63 6.3.8.2. A héj használata és a naplók megtekintése ............................................... 63
v
6.3.8.3. Telepítés hálózatról ................................................................................... 64 7. Az új Debian rendszer indítása ................................................................................................... 66 7.1. Az igazság pillanata ........................................................................................................... 66 7.2. Titkosított kötetek csatolása ............................................................................................... 66 7.2.1. dm-crypt ................................................................................................................ 66 7.2.2. loop-AES ............................................................................................................... 67 7.2.3. Hibák orvoslása ..................................................................................................... 67 7.3. Bejelentkezés...................................................................................................................... 68 8. A következ˝o lépések. Milyen lehet˝oségekkel élhetünk? ............................................................ 69 8.1. A rendszer leállítása ........................................................................................................... 69 8.2. Ha új vagy a Unixban......................................................................................................... 69 8.3. Hangolódj a Debian rendszerre.......................................................................................... 69 8.3.1. A Debian csomagkezel˝o rendszer ......................................................................... 69 8.3.2. Alkalmazás verzió kezelés..................................................................................... 70 8.3.3. Cron feladatok kezelése......................................................................................... 70 8.4. További olvasnivalók és információk................................................................................. 70 8.5. Az email beállítása ............................................................................................................. 70 8.5.1. Alap email beállítás ............................................................................................... 71 8.5.2. Email küldése kifelé .............................................................................................. 71 8.5.3. Exim4 MTA beállítása........................................................................................... 72 8.6. Új rendszermag (kernel) fordítása...................................................................................... 73 8.6.1. Kernel-képek kezelése ........................................................................................... 73 8.7. Egy sérült rendszer helyreállítása ...................................................................................... 74 A. Telepít˝o Hogyan ........................................................................................................................... 76 A.1. Elöljáróban ........................................................................................................................ 76 A.2. A telepít˝o indítása ............................................................................................................. 76 A.2.1. CD-ROM .............................................................................................................. 76 A.2.2. Floppi.................................................................................................................... 76 A.2.3. USB memória meghajtó ....................................................................................... 77 A.2.4. Indítás hálózatról .................................................................................................. 77 A.2.5. Indítás merevlemezr˝ol .......................................................................................... 77 A.3. Telepítés ............................................................................................................................ 77 A.4. Küldj nekünk telepítési beszámolót .................................................................................. 78 A.5. És végül. . . ........................................................................................................................ 79 B. Automata telepítés el˝oírással....................................................................................................... 80 B.1. Bemutatás .......................................................................................................................... 80 B.1.1. El˝oíró módok ........................................................................................................ 80 B.1.2. Korlátok ................................................................................................................ 80 B.2. El˝oírás használata .............................................................................................................. 81 B.2.1. Az el˝o-beállító fájl betöltése ................................................................................. 81 B.2.2. Indító paraméterek használata kérdések el˝oírt válaszára ...................................... 81 B.2.3. Automata mód....................................................................................................... 82 B.2.4. Az el˝oírásnál használható álnevek ........................................................................ 83 B.2.5. Egy DHCP kiszolgáló használata el˝o-beállító fájlok megadására........................ 84 B.3. El˝o-beállító fájl létrehozása............................................................................................... 84 B.4. Az el˝o-beállító fájl tartalma............................................................................................... 85 B.4.1. Honosítás .............................................................................................................. 85 B.4.2. Hálózat beállítás.................................................................................................... 86 B.4.3. Tükör beállítások .................................................................................................. 87 B.4.4. Particionálás.......................................................................................................... 87
vi
B.4.5. Particionálás RAID használatával......................................................................... 89 B.4.6. Óra és id˝ozóna beállítás ........................................................................................ 90 B.4.7. Az APT beállítása ................................................................................................. 90 B.4.8. Fiók beállítások..................................................................................................... 91 B.4.9. Az Alaprendszer telepítése ................................................................................... 91 B.4.10. Boot betölt˝o telepítés .......................................................................................... 92 B.4.11. Csomag választás................................................................................................ 92 B.4.12. A telepítés els˝o szakaszának vége ...................................................................... 93 B.4.13. X beállítás ........................................................................................................... 93 B.4.14. Más csomagok el˝oírása....................................................................................... 93 B.5. Haladó lehet˝oségek............................................................................................................ 94 B.5.1. Egyéni parancs futtatása telepítéskor.................................................................... 94 B.5.2. El˝oírás használata alap értékek módosítására ....................................................... 94 B.5.3. El˝oíró fájlok lánc-betöltése................................................................................... 95 C. Particionálás a Debian számára ................................................................................................. 96 C.1. A Debian partíciók és méretük eldöntése.......................................................................... 96 C.2. A könyvtárfa ...................................................................................................................... 96 C.3. Ajánlott partíciós séma ...................................................................................................... 97 C.4. Eszköznevek Linuxban...................................................................................................... 98 C.5. Debian particionáló programok......................................................................................... 99 C.5.1. Particionálás Intel x86 gépen ................................................................................ 99 D. Vegyes tudnivalók ...................................................................................................................... 101 D.1. Linux eszközök ............................................................................................................... 101 D.1.1. Az egér beállítása................................................................................................ 102 D.2. Feladatokhoz szükséges hely .......................................................................................... 102 D.3. A Debian GNU/Linux telepítése egy Unix/Linux rendszerb˝ol....................................... 103 D.3.1. Kezdés................................................................................................................. 103 D.3.2. A debootstrap telepítése.................................................................................... 104 D.3.3. Futtasd a debootstrap programot....................................................................... 104 D.3.4. Az alaprendszer beálíltása .................................................................................. 105 D.3.4.1. Partíciók csatolása.................................................................................. 105 D.3.4.2. Id˝ozóna beállítása................................................................................... 106 D.3.4.3. Hálózat beállítása ................................................................................... 106 D.3.4.4. Az APT beállítása .................................................................................. 107 D.3.4.5. Honosítás és billenty˝uzet beállítása ....................................................... 108 D.3.5. Kernel telepítése ................................................................................................. 108 D.3.6. A boot betölt˝o beállítása ..................................................................................... 109 D.3.7. Végs˝o lépések ..................................................................................................... 109 D.4. A Debian GNU/Linux telepítése Parallel Line IP (PLIP) felett...................................... 110 D.4.1. Követelmények ................................................................................................... 110 D.4.2. Forrás beállítása .................................................................................................. 110 D.4.3. A cél telepítése.................................................................................................... 111 D.5. A Debian GNU/Linux telepítése PPP over Ethernet (PPPoE) használatával ................. 112 D.6. A grafikus telepít˝o ........................................................................................................... 112 D.6.1. A grafikus telepít˝o használata............................................................................. 113 D.6.2. Ismert hiba-jelenségek........................................................................................ 113
vii
E. Karbantartás .............................................................................................................................. 115 E.1. E dokumentumról ............................................................................................................ 115 E.2. E dokumentum támogatása.............................................................................................. 115 E.3. Kiemelt közrem˝uköd˝ok ................................................................................................... 115 E.4. Márkajegy tudnivalók ...................................................................................................... 116 F. GNU General Public License - GNU Általános Közösségi Licenc......................................... 117 F.1. Bevezetés.......................................................................................................................... 117 F.2. GNU GENERAL PUBLIC LICENSE - GNU Általános Közösségi Licenc ................... 118 F.3. A licenc-feltételek alkalmazásának módja az új programokra ........................................ 121
viii
A táblázatok listája 3-1. Egy telepítéshez szükséges hardver adatok................................................................................. 15 3-2. Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények .................................................................................. 17
ix
A Debian GNU/Linux 4.0 telepítése i386-felépítésu˝ gépre Örülünk annak, hogy úgy döntöttél, kipróbálod a Debian-t, és biztosak vagyunk benne, hogy a Debian alkotta GNU/Linux terjesztést egyedülállónak fogod találni. A Debian GNU/Linux összehozza a világ legjobb szabad szoftvereit, és egy egységes egészbe fogja o˝ ket. Így az eredmény sokkal több, mint az egyes részek összege. Nyilvánvaló, hogy a legtöbb ember a Debian-t minél el˝obb telepíteni akarja e kézikönyv elolvasása nélkül, a Debian telepít˝ot ezért úgy terveztük, hogy ezt lehet˝ové is teszi. Ezzel együtt, ha nincs id˝od elolvasni az egész Telepít˝o Útmutatót most azonnal, akkor ajánljuk, olvasd el a Telepít˝o Hogyan-t, mely leírja az alap telepít˝o folyamatot és hivatkozik a kézikönyv haladó témáira vagy az esetleges hibákra. A Telepít˝o Hogyan itt található: A Függelék. Ezzel együtt reméljük, van id˝od átfutni ezt a kézikönyvet, ez mélyebb tudást nyújt, és ezáltal a telepítés jóval nagyobb sikerélményét adhatja.
x
Fejezet 1. Üdvözlet a Debianban E fejezet bemutatja a Debian projektet és a Debian GNU/Linux rendszert magát. Ha már ismered a Debian projekt történetét és a Debian GNU/Linux terjesztést, a következ˝o fejezetre ugorhatsz.
1.1. Mi a Debian? A Debian egy önkéntesekb˝ol álló szervezet, mely szabad szoftvereket fejleszt és támogatja az FSF (Szabad Szoftver Alapítvány) céljait. A Debian projekt 1993-ban indult, mikor Ian Murdock szoftverfejleszt˝oket hívott egy teljes és egységes szoftver-terjesztés létrehozására, mely akkor a viszonylag új Linux kernelre épült. Egy pár elkötelezett önkéntesb˝ol a Free Software Foundation (http://www.fsf.org/) berkeib˝ol, akik a GNU (http://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html) eszméjét követték évek alatt egy több, mint 1010 Debian Fejleszt˝o által alkotott szervezet lett. A Debian Fejleszt˝ok különböz˝o tevékenységeket végeznek a Web (http://www.debian.org/) és FTP (ftp://ftp.debian.org/) karbantartástól a grafikai tervezésen, szoftver licencek jogi elemzésén, dokumentáció írásán át természetesen a szoftvercsomagok karbantartásáig. Eszméink hirdetése és a Debian alapelveiben hív˝o fejleszt˝ok bevonása érdekében a Debian projekt számos dokumentumot adott ki, mely bemutatja értékeinket és azt, mit jelent Debian Fejleszt˝onek lenni: •
A Debian Társadalmi Szerz˝odés (http://www.debian.org/social_contract) a Debian kötelezettségvállalási nyilatkozata a Szabad Szoftver Közösségnek. Bárki, aki kitart a Társadalmi Szerz˝odés elvei mellett karbantartó (http://www.debian.org/doc/maint-guide/) lehet. Egy karbantartó új szoftvert adhat a Debian rendszerhez — amely szoftver megfelel a szabad szoftverekre vonatkozó elvárásainknak és a csomag megfelel min˝oségi szabványainknak.
•
A Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG (http://www.debian.org/social_contract#guidelines) a Debian szabad szoftverekre vonatkozó tiszta és rövid nyilatkozata. A DFSG egy rendkívül er˝os hatású dokumentum a Szabad Szoftver Mozgalomban és alapja a nyílt forrású mozgalom által alkotott Open Source Definition (http://opensource.org/docs/definition_plain.html) dokumentumnak.
•
A Debian vezérelvek kézikönyve (http://www.debian.org/doc/debian-policy/) a Debian projekt min˝oségi szabványainak egy átfogó meghatározása.
A Debian fejleszt˝ok számos más projektben is részt vesznek; egyesek Debian-specifikusak, mások több vagy minden Linux közösséget érintenek. Pár példa ezekre: •
A Linux Standard Base (http://www.linuxbase.org/) (LSB) egy az alap GNU/Linux rendszert szabványosító projekt, mely a küls˝o szoftver- és hardverfejleszt˝ok számára könnyebbé teszi a programok és eszközmeghajtók tervezését általában a Linuxra és nem csak egy bizonyos GNU/Linux terjesztésre.
•
A Fájlrendszer Hierarchia Szabvány (http://www.pathname.com/fhs/) (FHS) célja a Linux fájlrendszer-felépítés szabványosítása. Az FHS megadja a szükséges alapokat a fejleszt˝ok számára, hogy a program tervezésére összpontosíthassanak anélkül, hogy gondolniuk kéne annak módjára, hogy hogyan települ majd a csomag a különböz˝o GNU/Linux terjesztéseken.
•
A Debian Jr. (http://www.debian.org/devel/debian-jr/) egy bels˝o projekt, mely biztosítja, hogy a Debian a legfiatalabb felhasználóinkat is szolgálja.
1
Fejezet 1. Üdvözlet a Debianban A Debian rendszerr˝ol további információkat a Debian GYIK (http://www.debian.org/doc/FAQ/) oldalon találsz.
1.2. Mi a GNU/Linux? A GNU/Linux egy operációs rendszer: egy olyan program-készlet, mely biztosítja a számítógéppel való kapcsolattartást és más programok futtatását. Egy operációs rendszer azon alapvet˝o programokból áll, amelyek segítségével a számítógép társalog a felhasználókkal és parancsokat kap t˝olük; adatokat olvastat és írat a háttértárolókkal és más eszközökkel; ügyel a memória használatára és más programokat futtat. Egy operációs rendszer legfontosabb része a rendszermag, vagyis kernel. A GNU/Linux rendszerben a Linux a kernel. A rendszer többi része más programokból áll, a legtöbbet a GNU projekt készítette. Mivel a Linux kernel egyedül nem tud egy m˝uköd˝o operációs rendszert alkotni, ezért pontatlanság nélkül a “GNU/Linux” néven tudsz hivatkozni ama rendszerekre, melyeket mind sokan csak “Linux”-ként emlegetnek. A GNU/Linux tervezése a Unix operációs rendszer alapján történt. Kezdett˝ol több-feladatos, többfelhasználós rendszer. Ez már eleve jól megkülönbözteti sok ismert operációs rendszert˝ol. Ennek ellenére a GNU/Linux sokkal több mindenr˝ol szól, mint képzelnéd. Más operációs rendszerekkel szemben a GNU/Linux felett senkinek nincs tulajdonjoga. Fejlesztése nagyobb részét önkéntesek végzik. Mindannak a fejlesztése, melyb˝ol kés˝obb a GNU/Linux kiteljesedett 1984-ben kezd˝odött, a Free Software Foundation (http://www.fsf.org/) ekkor kezdte meg egy szabad operációs rendszer fejlesztését, melynek a GNU nevet adta. A GNU Project (http://www.gnu.org/) projekt létrehozott egy átfogó szabad szoftver eszköztárat, mely minden Unix™ és hasonló operációs rendszer környezetben használható, például Linux-alapú rendszeren is. Ezek lehet˝ové teszik a különböz˝o feladatok elvégzését a hétköznapiaktól kezdve (mint például fájlok másolása vagy törlése) a b˝uvökig (mint például programok írása és fordítása vagy számos dokumentum-formátum kifinomult szerkesztése). Bár nagyon sok csoport és magánszemély támogatja a Linuxot, a legnagyobb támogató a Szabad Szoftver Alapítvány, mely nem csak a legtöbb Linuxban használható eszköz alkotója, de mind a filozófiai alapot és közösséget megteremtette, amely a GNU/Linux létrejöttéhez vezetett. A Linux kernel (http://www.kernel.org/) 1991-ben indult fejl˝odésnek, mikor Linus Torvalds egy finn egyetemista bejelentette egy a Minix rendszermag helyettesítésére képes kernel egy korai változatát a comp.os.minix Usenet hírcsoportban. Lásd a Linux International Linux History Page (http://www.li.org/linuxhistory.php) lapját. Linus Torvalds és segít˝oi folytatják a jelenlegi pár száz fejleszt˝o munkájának koordinálását. A linux-kernel listán vitatottak egy jó heti összefoglalója a Kernel Traffic (http://www.kerneltraffic.org/kernel-traffic/index.html). Továbbiak a linux-kernel listáról a linux-kernel lista FAQ-ban (http://www.tux.org/lkml/). A GNU és Linux-felhasználók tudnak legjobban válogatni a szoftverek között. Például rengeteg parancssoros héjprogram közül és számos grafikus munkakörnyezet közül válogathatnak. Ez az óriási választék gyakran leny˝ugözi más operációs rendszer felhasználóit, akik mindezekre nem is gondoltak volna úgy, mint amelyek tetszés szerint kiválaszthatók. A GNU/Linux kevésbé hajlamos az összeomlásra, jobban kezeli az egyszerre futó programokat és biztonságosabb sok operációs rendszernél. Emiatt a GNU/Linux a legsebesebben terjed˝o operációs rendszer a kiszolgálók közt. Ma pedig már az otthoni és üzleti felhasználók között is egyre népszer˝ubb.
2
Fejezet 1. Üdvözlet a Debianban
1.3. Mi a Debian GNU/Linux? A Debian elvei és módszerei és a GNU eszközök, illetve a Linux kernel és más fontos szoftverek alkotják a Debian GNU/Linux egyedülálló szoftver terjesztést. Ezt a terjesztést sok szoftver csomag alkotja. E terjesztés egyes csomagjai futtatható programokat, parancsfájlokat, dokumentációt és beállító információkat tartalmaznak, és mindegyikhez tartozik egy karbantartó, aki els˝osorban felel˝os a csomag naprakészen tartásáért, hibajegyek követéséért és a becsomagolt szoftvert alkotó eredeti szerz˝o(k) irányába folytatott párbeszédért. Hatalmas felhasználó táborunk és hibakövet˝o rendszerünk együttm˝uködése biztosítja a hibák gyors feltárását és megszüntetését. A Debian figyelme a részletekre adja egy jómin˝oség˝u, stabil és skálázható disztribúció létrehozását. A telepítés számos célra könnyen testreszabható, egy kizárólag t˝uzfal-célú telepítést˝ol egy üt˝oképes munkaasztalig éppúgy, mint a tudományos munkaállomásoktól a fels˝o-kategóriás hálózati kiszolgálókig. A Debian különösen népszer˝u a haladó felhasználók között kiemelked˝o technikai színvonala és a Linux közösség szükségletei és várakozásai iránti mély elkötelezettsége miatt. Mindezeken túlmen˝oen a Debian számos olyan újdonsággal szolgált, melyek ma már általánosak. Például a Debian volt az 1. Linux terjesztés, mely egy szoftverek könny˝u telepítését és eltávolítását adó csomagkezel˝o rendszert használt. Ezt túlszárnyalva szintén az 1. Linux terjesztés volt, amely újratelepítés nélkül frissíthet˝o. A Debian meg˝orzi vezet˝o szerepét a GNU/Linux rendszerek fejlesztésében. A fejlesztés folyamata mutatja a nyílt fejlesztési modell hatékonyságát — még az olyan összetett feladatoknál is, mint egy teljes operációs rendszer építése és karbantartása. A Debian és leszármozattai legismertebb kiemelked˝o képessége a csomagkezel˝o rendszere. Ez egy Debian rendszer gazdájának teljes felügyeletet biztosít a rendszerre telepített csomagok felett egyetlen csomag telepítését˝ol akár az egész operációs rendszer frissítéséig. Adott csomagok frissítése akár vissza is fogható. Akár az egyénileg fordított szoftverek függ˝oség-kezelésére is képes. Rendszered védelmére “trójai” és más rosszindulatú szoftverek ellen a Debian kiszolgálók igazolják, hogy a feltöltött csomagok bejegyzett Debian karbantartóktól származnak. A Debian csomagolók nagy figyelmet szentelnek csomagjaik biztonságának. Ha biztonsági gond adódik egy feltöltött csomaggal, a javítások általában rendkívül gyorsan elérhet˝ové válnak. A Debian egyszer˝u frissítési lehet˝oségeivel a biztonsági frissítések automatikus letöltésre és telepítésre kerülhetnek. A legkiválóbb módszer a Debian GNU/Linux rendszer támogatásához és a fejleszt˝okkel való párbeszédre a Debian Projekt által nyújtott levelez˝olistákon nyílik (amikor ezt írjuk, több, mint 215 ilyen elérhet˝o). A legkönnyebb mód feliratkozni ezekre a Debian levelez˝olista feliratkozó oldal (http://www.debian.org/MailingLists/subscribe) meglátogatásával és az ott található u˝ rlap kitöltésével adódik.
1.4. A Debian beszerzése A Debian GNU/Linux letöltésér˝ol vagy CD lemezek megvásárlásáról lásd a terjesztési weboldalt (http://www.debian.org/distrib/). A Debian tükrök listája (http://www.debian.org/distrib/ftplist) tartalmazza a hivatalos Debian tükrök teljes listáját, így könny˝u meglelni a legközelebbit. A Debian a telepítés után könnyen frissíthet˝o. A telepít˝o folyamat segít beállítani a rendszert, így a telepítés végeztével a frissítés elvégezhet˝o, ha szükséges.
3
Fejezet 1. Üdvözlet a Debianban
1.5. E dokumentum legújabb változata E dokumentum folyamatosan frissül. Ellen˝orizd a Debian 4.0 (http://www.debian.org/releases/etch/) oldalt a Debian GNU/Linux 4.0 kiadás legutóbbi adataiért. E telepít˝o kézikönyv frissített változatai a hivatalos Telepít˝o Kézikönyv oldalak (http://www.debian.org/releases/etch/i386/) címen vannak.
1.6. E dokumentum felépítése E dokumentum els˝osorban a most kezd˝o Debian felhasználóknak szól. Megpróbál igazodni egy kezd˝o lehetséges hozzáértési szintjeihez. Ezzel együtt feltételezzük annak alapvet˝o megértését, hogyan m˝uködnek a hardver összetev˝ok a számítógépben. A haladó felhasználók is hasznos adatokat lelnek e dokumentumban, például a legkisebb telepítési méreteket, a Debian telepít˝o rendszer által támogatott hardvereket és így tovább. Jó, ha o˝ k is megismerik e dokumentumot. Általában e kézikönyv sorban halad, végigvezet a telepítés folyamán indításától a befejezéséig. Itt vannak a Debian GNU/Linux telepítés lépései, és az egyes fejezetek rendre követik ezeket: 1. Ellen˝orizzük, hogy a hardver megfelel-e a telepít˝o rendszer követelményeinek, ez a 2 fejezet. 2. A korábbi rendszer esetleges mentése, szükséges tervezés és hardver összeállítás a Debian telepítése el˝ott, ez a 3 fejezet. Ha több indítható rendszert tervezel, biztosítani kell azt, hogy legyen particionálható hely a merevlemezen a Debian használatához. 3. A következ˝o, 4 fejezet során érjük el a különböz˝o telepítési módokhoz szükséges telepít˝o fájlokat. 4. 5 fejezet , ez írja le a telepít˝o rendszer indítását. E fejezet hibaelhárító eljárásokat is leír, ha gondok vannak e lépéssel. 5. Magát a telepítést a 6 fejezet írja le. Ennek része a nyelv kiválasztása, egyes meghajtó-modulok konfigurálása, a hálózat beállítása, mellyel a hátralév˝o telepít˝o fájlok elérhet˝ok egy Debian kiszolgálóról (ha nem teljes CD lemezr˝ol telepítünk), a merevlemezek felosztása azaz particionálása és az alaprendszer telepítése, végül különböz˝o feladatok kiválasztása és telepítése. (A Debian rendszer számára szükséges partíciók beállításáról egyes adatok a C Függelék fejezetben vannak.) 6. Az újonnan telepített alaprendszer indítását a 7 fejezet írja le.
A telepítés megtörténtével érdekes olvasmány lehet a 8 fejezet. Ez további hivatkozásokat ad úgy a Debian rendszerr˝ol, mint például a Unixról vagy arról, hogyan válts kernelt. Végül e dokumentumról és arról, hogyan segítheted mindent megtalálsz az E Függelék fejezetben.
˝ jogról és a Szoftver licencekrol ˝ 1.7. A Szerzoi Biztos olvastál már licenceket, melyek egyes kereskedelmi szoftverekkel érkeztek — ezek általában azt mondják, hogy a szoftver csak 1 példányát használhatod 1 gépen. Ennek a rendszernek a licence nem ilyen. S˝ot, bátorítunk, hogy telepítsd minden gépre az iskoládban vagy üzleti céljaidra. Adj barátaidnak is a telepít˝ob˝ol és támogasd, hogy o˝ k is telepítsék fel! Akár ezerszámra is másolhatod, s˝ot akár el is adhatod — pár szabályt betartva. A rendszer telepítéséhez és használatához f˝uz˝od˝o ezen szabadságjogokat közvetlenül a Debian adja Neked, mivel ez egy szabad szoftver alapú rendszer.
4
Fejezet 1. Üdvözlet a Debianban Ha egy szoftver megfelel a szabad szoftver meghatározásnak, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nincs szerz˝oi jogi bejegyzés hozzá vagy olyan elvárást, hogy például egy szoftvert tartalmazó CD lemezt ingyen kéne adni. A szabad szoftver részben azt jelenti, hogy az egyes programok licencei nem követelnek pénzt a programok terjesztésének vagy használatának kiváltságáért. A szabad szoftver azt is jelenti, hogy nemcsak hogy b˝ovítheted, kívánalmaidnak megfelel˝oen alkalmazhatod, átalakíthatod a szoftvert, de ennek eredményét tovább is terjesztheted. Megjegyzés: A Debian projekt, mely a felhasználókkal gyakorlatias, egyes csomagokat ˝ tud tenni, melyek nem felelnek meg a szabad szoftverekkel szemben engedékenyen elérhetové támasztott szigorú elvárásainknak. E csomagok nem részei a hivatalos terjesztésnek és csak egyes Debian tükrök és 3. fél által készített CD-ROM lemezek contrib és non-free ˝ érhetok ˝ el; az archívumok elrendezésérol ˝ és tartalmáról lásd a Debian GYIK területeirol (http://www.debian.org/doc/FAQ/) “A Debian FTP archívumok” részét.
Rengeteg program a rendszerben a GNU General Public License nev˝u licenc alatt áll, melyre sokan sokszor csak “a GPL” néven hivatkoznak. A GPL megköveteli a programok bináris változatainak alapját képez˝o forráskód elérhet˝ové tételét; ez biztosítja azt, hogy bármely felhasználó módosíthatja a szoftvert. E feltétel miatt a forráskód1 az összes ilyen programhoz elérhet˝o a Debian rendszerben. A Debian rendszerben található programok többféle szerz˝oi jogi formával is licenccel bírnak. A telepített csomagok szerz˝oi jogi bejegyzéseit és licenceit a /usr/share/doc/csomag-név /copyright fájlban találod. A további adatokat a licencekr˝ol és arról, ahogy a Debian meghatározza, hogy egy szoftver elég szabad-e ahhoz, hogy bekerüljön a f˝o terjesztésbe, a Debian szabad szoftver irányelvek - DFSG (http://www.debian.org/social_contract#guidelines) dokumentumban leled. A licencekben található jogi részek közti bejegyzések közül a legfontosabb, hogy e szoftverre nincs szavatosság. A programozók a közösség hasznára készítették. Nincs rá garancia, hogy a szoftver megfelel bizonyos célú felhasználásra. Fontos tényez˝o, hogy mivel a szoftver szabad, módosíthatod azt igényeid szerint — és magad is élvezed annak hasznát, hogy mások már tovább is fejlesztették a szoftvert ilyen módon.
1. A Debian forráscsomagok elérésér˝ol, kicsomagolásáról és bel˝olük binárisok építésér˝ol lásd a Debian GYIK (http://www.debian.org/doc/FAQ/) oldalt, a “Debian csomagkezel˝o rendszer alapjai” részt.
5
Fejezet 2. Rendszerkövetelmények E fejezet leírja a Debian használatához szükséges hardvert. A GNU és Linux által támogatott hardverekr˝ol szóló további információkra utaló hivatkozásokat is ad.
2.1. Támogatott hardver A Debian nem igényel a Linux és a GNU eszköz-készletek által kívántnál több hardvert. Ezért minden gépen, melyen a Linux kernel, a libc, a gcc és a többi fut, és melyre a Debian portolva van, futtatható a Debian. Lásd a Debian portok oldalát a http://www.debian.org/ports/i386/ címen a jelen Intel x86 architektúra rendszerekr˝ol, melyek teszteltek a Debian rendszerrel. A jelen, Intel x86 architektúra által támogatott összes különböz˝o hardver konfiguráció leírásának megkísérlése helyett, e fejezet általános adatokat és még részletesebb adatokra való hivatkozásokat ad.
2.1.1. Támogatott architektúrák A Debian 4.0 12 nagy architektúrát támogat és minden architektúra számos változatát, melyeket “kivitelek” (flavors) néven említünk. Architektúra
IPL from VM-reader és generic DASD IPL szalagról szalag
E dokumentum leírja a Debian Intel x86 architektúrára telepítését. Ha más, Debian által támogatott architektúra érdekel, nézd meg a Debian portok (http://www.debian.org/ports/) oldalt.
2.1.2. CPU, alaplap és videó támogatás A Linux Hardver Kompatibilitás HOGYAN (http://www.tldp.org/HOWTO/Hardware-HOWTO.html) leírásban megtalálható a támogatott perifériák listája. Ez a fejezet csak az alapokat emeli ki.
2.1.2.1. CPU Szinte minden, sok személyi számítógépben még ma is használt x86-alapú (IA-32) processzor támogatott, ideértve az Intel néhai "Pentium" sorozatát is. Ez a legrégebbi 32-bites AMD és VIA (egykor Cyrix) processzorokat is jelenti és a kevésbé régi Athlon XP és Intel P4 Xeonokat.
7
Fejezet 2. Rendszerkövetelmények Megjegyzés: Ha a rendszeredben egy 64-bites AMD64, Intel EM64T processzor van, akkor valószínuleg ˝ már az amd64 architektúrát akarod használni a jelen (32-bites) i386 architektúra ˝ helyett. telepítoje
Tudni kell, hogy a Debian GNU/Linux etch immár nem fut 386-os vagy korábbi processzoron. Az "i386" architektúra-név ellenére a a 80386 processzorok (és másolataik) támogatása megsz˝unt a Debian Sarge (r3.1) kiadás óta1. (A Linux nem támogatja a 286-os vagy korábbi x86 processzorokat.) Minden i486 és kés˝obbi processzor támogatott2.
2.1.2.2. I/O Busz A rendszerbusz az alaplap része, mellyel a CPU a perifériákkal kommunikál, például a tároló eszközökkel. A gépnek ISA-t, EISA-t, PCI-t, Mikrocsatornás architektúrát (MCA, az IBM PS/2 vonalban használt) vagy VESA Local Bus-t (VLB, néha VL busznak hívják) kell használnia. Gyakorlatilag minden mai személyi számítógép ezek egyikét használja.
2.1.3. Grafikus kártya támogatás VGA-kompatibilis kijelz˝o csatoló használatát ajánljuk a konzol terminálhoz. Sok éve már f˝oleg ilyenek készülnek. A CGA, MDA, HDA és más o˝ si szabványok is m˝uködhetnek, ha nincs szükség X11 támogatásra. E leírásban X11 rendszert nem használjuk a telepítés alatt. A Debian támogatása az alapvet˝o grafikus felülethez az X.Org X11 rendszerében adott támogatástól függ. A legtöbb AGP, PCI és PCIe videó kártya m˝uködik X.Org alatt. A támogatott grafikus buszok, kártyák, monitorok és mutató eszközök részletei a http://xorg.freedesktop.org/ címen találhatók. A Debian 4.0 az X.Org 7.1 változattal érkezik.
2.1.4. Laptopok A laptopok is támogatottak. Ezek gyakran specializáltak vagy nem-dokumentált hardvereket tartalmaznak. Annak ellen˝orzéséért, hogy a laptopod jól m˝uködik-e GNU/Linuxszal, lásd a Linux Laptop oldalakat (http://www.linux-laptop.net/)
2.1.5. Többszörös processzorok A több-processzoros támogatás — melyre az angol “symmetric multi-processing” vagy SMP — néven is hivatkoznak szintén elérhet˝o ezen architektúrához. Az alap Debian 4.0 kernel-kép SMPalternatíva támogatással került lefordításra. Ez azt jelenti, hogy a kernel érzékeli a processzorok (illetve processzor magok) számát és automatikusan kikapcsolja az SMP-t az 1-processzoros rendszereken. 1. Sokáig megpróbáltuk elkerülni ezt, de végül a fordító és a kernel hibáinak egy szerencsétlen sora miatt, amely egy a GCC által szállított C++ ABI hibával kezd˝odött ez szükséges volt. A Debian GNU/Linux még mindig futtatható 80386-os processzoron, de ehhez magadnak kell lefordítanod a kernelt és az összes használt csomagot, és ez túlmutat e kézikönyv célján. 2. A modern gépeken sok Debian csomag így érezhet˝oen gyorsabban fut, ami a régi gépek támogatása elvetésének pozitív oldala. Az i486 (1989) 3 utasításkóddal bír (bswap, cmpxchg, és xadd) mellyel az i386 (1986) nem. Korábban a legtöbb Debian csomagban ezek nemigen voltak használhatók; most igen.
8
Fejezet 2. Rendszerkövetelmények A Debian kernel-kép csomagok 486 kivitele Intel x86 architektúrához SMP támogatás nélkül fordított.
2.2. Telepíto˝ média E szakasz leírja, milyen média típusokat használhatsz a Debian telepítésére. Például, ha van egy flopi lemez meghajtód a gépen, telepíthet˝o róla a Debian. Van egy egész, médiára szánt fejezet, a 4 fejezet, mely leírja minden média típus el˝onyét és hátrányát. Amennyiben odaugrasz, vissza is térhetsz majd ide.
2.2.1. Flopik Lehet, hogy semmilyen más lehet˝oség nem áll rendelkezésedre, mint egy flopiról indítani. Ehhez csak egy nagy-s˝ur˝uség˝u (1440 kilobyte-os) 3,5 hüvelykes flopi meghajtó kell.
2.2.2. CD-ROM/DVD-ROM Megjegyzés: Ha e kézikönyvben azt látod: “CD-ROM”, az a CD-ROM és DVD-ROM eszközökre egyaránt vonatkozik, mert az operációs rendszer szempontjából ez ugyanaz, kivéve egyes nagyon régi nem-szabványos CD-ROM meghajtókat, melyek nem SCSI vagy IDE/ATAPI elvuek. ˝
A CD-ROM alapú telepítés a legtöbb architektúrán támogatott. Az indítható CD-ROM lemezeket támogató gépeken teljesen flopi-mentes telepítés végezhet˝o. Még ha a rendszer nem is támogatja a CD-ROM lemezr˝ol indítást, a CD-ROM más módokkal együtt használható a telepítésre, miután az indítás megtörtént másképpen; lásd itt: 5 fejezet. A SCSI és IDE/ATAPI CD-ROM meghajtók egyaránt támogatottak. Ráadásul az indító lemezek a Linux által támogatott nem-szabványos CD felületeket is támogatják (például Mitsumi és Matsushita meghajtók). Fontos tudni, hogy e modellek különleges indító paramétereket vagy más kezeléseket igényelnek, így a róluk való indítás nem túl örömteli. A Linux CD-ROM HOGYAN (http://www.tldp.org/HOWTO/CDROM-HOWTO.html) nagyon mély leírást tartalmaz a CD-ROM használatáról Linuxon. Az USB CD-ROM és az ohci1394 és sbp2 meghajtók által támogatott FireWire eszközök szintén támogatottak.
2.2.3. Merevlemez A telepít˝o rendszer közvetlen merevlemezr˝ol indítása egy újabb lehet˝oség számos architektúrán. Ez egy másik operációs rendszert igényel a telepít˝o merevlemezre töltéséhez.
2.2.4. USB háttértároló Sok Debian gépnél csak a telepítésre vagy mentésre merülne fel flopi és/vagy CD-ROM meghajtók használata. Ha üzemeltetsz pár kiszolgálót, alighanem eszedbe fog jutni e meghajtók elhagyása és
9
Fejezet 2. Rendszerkövetelmények USB háttértároló használata a rendszer telepítésére és (ha szükséges) visszaállítására. Ez kis rendszereknél is hasznos, ahol nincs hely felesleges meghajtóknak.
2.2.5. Hálózat A hálózat használható a telepítés alatt az ahhoz szükséges fájlok letöltésére. Hogy használt-e vagy nem, a választott telepít˝o módtól és egyes feltett kérdésekre adott válaszoktól függ. A telepít˝o rendszer a legtöbb hálózati kapcsolat típust támogatja (benne a PPPoE, de az ISDN és PPP nem) HTTP vagy FTP átvitellel. A telepítés után az ISDN és PPP is beállítható. A rendszer indítása hálózatról is lehetséges. A lemez-nélküli telepítés helyi hálózatról indítással és az összes helyi fájlrendszer NFS-csatolásával egy másik lehet˝oség.
2.2.6. Un*x vagy GNU rendszer Ha más Unix-szer˝u rendszert futtatsz, használhatod a Debian GNU/Linux telepítésére a debian-installer nélkül e kézikönyvben is leírt módon. Ez hasznos a másképp nem-támogatott hardvert használóknak vagy ha a gépen a telepítéskor nem lehet üzemszünet. E technikáról lásd a D.3 Szakasz részt.
2.2.7. Támogatott tárolók A Debian indító lemezek kernelei úgy készülnek, hogy a lehet˝o legtöbb rendszert támogassák. Természetesen ez nagyobb, több az adott gépen nem-használt meghajtót tartalmazó kernelt ad (lásd a 8.6 Szakasz részt saját kernel készítéséhez). A lehet˝o legtöbb eszköz támogatása általában jó, ez biztosítja a Debian telepíthet˝oségét a legtöbb hardveren. Általánosságban a Debian telepít˝o rendszer támogatja a flopikat, IDE meghajtókat, IDE flopikat, párhuzamos portos IDE eszközöket, SCSI vezérl˝oket és meghajtókat, USB-t és FireWire-t. A támogatott szabvány fájlrendszerek mellett a FAT, Win-32 FAT b˝ovítés (VFAT) és NTFS is támogatott. Az “AT”-emuláló lemez felületek — nevük gyakran MFM, RLL, IDE, vagy ATA — támogatottak. Az IBM XT számítógépben használt nagyon régi 8–bites merevlemez vezérl˝ok modulként támogatottak. Rengeteg különböz˝o gyártó által szállított SCSI lemez vezérl˝o támogatott. Lásd a Linux Hardver kompatibilitás HOGYAN (http://www.tldp.org/HOWTO/Hardware-HOWTO.html) leírást további részletekért.
2.3. Perifériák és más hardverek A Linux rengeteg hardver eszközt támogat, mint például az egereket, nyomtatókat, szkennereket, PCMCIA és USB eszközöket. Ezek nem kötelez˝oek a telepítéskor. Az USB eszközök általában tökéletesen m˝uködnek, csak pár USB billenty˝uzethez kell egyéni beállítás (lásd a 3.6.4 Szakasz részt). Ismét csak lásd a Linux Hardver kompatibilitás HOGYAN (http://www.tldp.org/HOWTO/HardwareHOWTO.html) leírást a Linux által támogatott hardverr˝ol.
10
Fejezet 2. Rendszerkövetelmények
2.4. GNU/Linux szempontok hardver vásárlásakor Az eladók egy köre a rendszereket Debian vagy más GNU/Linux terjesztéssel el˝o-telepítve (http://www.debian.org/distrib/pre-installed) szállítja. Más szoftverekkel szemben ez itt olcsó, így érdemes rászánni, mert így biztos lehetsz benne, hogy a GNU/Linux által legkiválóbban támogatott hardvert kapod. Ha arra kényszerülnél, hogy Windows rendszerrel csomagolt gépet kelljen vásárolnod, olvasd el nagyon alaposan a szoftver licencet, amit ír; ha taszít a licence, elutasíthatod azt és annak árát a keresked˝o visszafizeti. Az Interneten a “windows refund” (vagy visszatérítés) kifejezéssel találhatsz még err˝ol sok információt. A lényeg, hogy ha el˝o-telepítés nélküli akár használt gépet vennél, tudd, hogy a benne lév˝o hardvert a Linux kernel magas színvonalon támogatja. Ellen˝orizd, hogy a hardver része a fenti összefoglalónak. Mindig mondd meg az eladónak, hogy milyen rendszert fogsz használni (esetünkben Linux-alapút). Támogasd a Linux-barát hardver-szállítókat.
˝ 2.4.1. Tulajdonkorlátos vagy zárt hardverek mellozése Egyes hardver-gyártók egyszer˝uen titkolják, hogyan lehet meghajtót írni eszközeikhez. Mások a dokumentációt titoktartáshoz kötik, mely tiltja a meghajtó Linux forrásának közzétételét. Míg ezeknek az eszközöknek a dokumentációi titkosak, valószín˝uleg Linux-támogatás nélkül kell árválkodniuk. Felszabadításuk Rajtad áll:) Ha elég sokan kérjük a dokumentáció hozzáférhet˝oségét, o˝ k is rájönnek végre, hogy a szabad szoftver közösség egy fontos és egyre nagyobb piac.
2.4.2. Windows-specifikus hardver Zavaró jelenség a Windows-specifikus modemek és nyomtatók jelenléte. Ezek az eszközök sokszor kifejezetten e rendszerhez szabtak és rajtuk ilyen felirat: “WinModem” vagy “Kizárólag Windowsalapú számítógépekhez készült”. Ezek általában a hardver beépített processzorainak eltávolításával készülnek egy Windows-meghajtóra bízva a munkájukat, melyet a gépen lév˝o f˝o CPU futtat. Ez a hardvert olcsóbbá teszi, de e megtakarítás általában nem jut a felhasználóhoz, s˝ot még drágább is lehet, mint a megfelel˝o, de beépített értelmet megtartó eszközök. 2 okból is er˝osen ajánlott kerülni e hardvereket. Az 1., hogy e gyártók általában nem teszik elérhet˝ové a forrásokat Linux meghajtó írásához. Ezen eszközök hardver és szoftver felülete általában tulajdonkorlátos, a dokumentáció csak titoktartási nyilatkozattal érhet˝o el, vagy úgy sem. Ez meggátolja a szabad szoftver alatti használatot, mert a szabad szoftver forrása nyílt. A 2. ok, hogy így, a beépített feldolgozók eltávolításával, ezek munkáját az operációs rendszernek kell végezni ezen eszközöknél, gyakran valós-idej˝u els˝obbséggel, így a CPU nem érhet˝o el sok programnak, míg meghajtja ezen eszközöket. Mivel egy átlagos Windows-felhasználó kevesebb programot futtat, a gyártók remélik, hogy o˝ k egyszer˝uen nem veszik észre, hogy e hardver a CPU-t terheli. De még ezen rendszerek teljesítménye is lezuhan, mikor a gyártók eszközeik beépített feldolgozó erején spórolnak. Bíztathatod a gyártókat, hogy adják ki a dokumentációt és más szükséges er˝oforrásokat nekünk eszközeik programozásához, de a legjobb, ha egyszer˝uen mell˝ozöd o˝ ket, míg nem szerepelnek m˝uköd˝oként a Linux Hardver Kompatibilitás HOGYAN (http://www.tldp.org/HOWTO/Hardware-HOWTO.html) leírásban.
11
Fejezet 2. Rendszerkövetelmények
2.5. Memória és lemezterület szükséglet Legalább 48MB memória és 500MB merevlemez hely kell. Ezek tényleg elég minimum számok. Életh˝ubb adatok itt: 3.4 Szakasz.
2.6. Hálózati csatoló hardverek Minden Linux kernel által támogatott hálózati csatolót a telepít˝o rendszer is támogat; a moduláris meghajtók általában önm˝uköd˝oen betölt˝odnek. Ez a legtöbb PCI és PCMCIA kártyára áll. Több régi ISA kártya is támogatott. ISDN esetén, a (régi) német 1TR6 D-csatorna protokoll nem támogatott; a debian-installer a Spellcaster BRI ISDN eszközöket sem támogatja. Az ISDN használata telepítéskor nem támogatott.
2.6.1. Firmware-t igénylo˝ meghajtók A telepít˝o rendszer jelenleg nem támogat firmware-letöltést. Ezért a firmware betöltését igényl˝o meghajtókat használó hálózati kártyák alapból nem támogatottak. Ha nincs más NIC a telepítés alatt, a Debian GNU/Linux telepítése még mindig lehetésges teljes CD-ROM vagy DVD kép használatával. Válaszd a hálózat beállítás elhalasztása lehet˝oséget és telepítsd csak a CD/DVD lemezen elérhet˝o csomagokból. A telepítés végeztével (az újraindítás után) telepítheted a szükséges meghajtót és firmware-t és beállíthatod a hálózatot. Fontos, hogy a firmware a meghajtótól külön csomagolva lehet és lehet, hogy nem elérhet˝o a “f˝o” szakaszban a Debian GNU/Linux archívumban. Ha a meghajtóra magára van támogatás, lehetséges a NIC használata telepítéskor a firmware más médiumról a /usr/lib/hotplug/firmware könyvtárba másolásával. A telepítés végén, az újraindítás el˝ott ne feledd ezt a telepített rendszer ugyanezen könyvtárába is bemásolni.
2.6.2. Drótnélküli hálózati kártyák A drótnélküli csatolók általában szintén támogatottak, egy nagy el˝oszóval. Sok drótnélküli adapter nem-szabad vagy a hivatalos Linux kernelben most nem elfogadott meghajtót igényel. E csatolók általában elindíthatók Debian GNU/Linux alatt, de a telepít˝oben nem támogatottak. Ha nincs más NIC a telepítés alatt, a Debian GNU/Linux telepítése még mindig lehetésges teljes CDROM vagy DVD kép használatával. Élj azzal az eljárással, ami fent le van írva a firmware-t igényl˝o csatolók esetén. Pár esetben a szükséges meghajtó nem érhet˝o el Debian csomagként. Ekkor utána kell nézni, vane forráskód az interneten és le kell fordítani. Ennek módja túlmegy a kézikönyv célján. Ha nincs elérhet˝o Linux meghajtó, esély az ndiswrapper csomag használata, mely lehet˝ové teszi egy Windows meghajtó használatát.
12
˝ Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése elott E fejezet a Debian telepítés el˝okészületeit tárgyalja a telepít˝o indítása el˝ott. Szól az adatok mentésér˝ol, a hardver adatainak begy˝ujtésér˝ol, és bármilyen szükséges információ helyének meghatározásáról.
3.1. A telepíto˝ folyamat áttekintése El˝oször csak egy megjegyzés az újratelepítésr˝ol. A Debian esetében az olyan körülmény, mely újratelepítést igényelne rendkívül ritka; talán a merevlemez mechanikai hibája a leggyakrabb eset. Nagyon sok általános operációs rendszer teljes újratelepítést igényel számos kritikus hiba esetén vagy új verzióra való áttéréskor. Ezeknél a rendszereknél, még ha a teljes újratelepítés el is kerülhet˝o, nagyon sokszor a programokat újra kell telepíteni, hogy m˝uködjenek az új rendszer alatt. A Debian GNU/Linux esetében a rendszer szinte mindig javítható, ha valami tönkremegy. A frissítések sohasem igényelnek teljes újratelepítést. A programok szinte mindig kompatibilisek a rendszer új kiadásaival. Ha egy program új változata újabb támogató szoftvereket igényel, a Debian csomagoló rendszer biztosítja az összes szükséges szoftver azonosítását és telepítését. A f˝o cél az újratelepítés elkerülése, ezért erre mindig végs˝o lehet˝oségként gondolj. A telepít˝onek nem célja egy létez˝o rendszerre való újratelepítés. Ez itt a telepít˝o lépéseinek útiterve. 1. Mentsd el a létez˝o adatokat vagy dokumentumokat a merevlemez azon részér˝ol, melyre telepítesz. 2. Gy˝ujtsd össze a gép adatait és ha kell, a szükséges leírásokat a telepítés megkezdése el˝ott. 3. Hozz létre particionálható területet a Debian számára a merevlemezen. 4. Töltsd le a telepít˝o szoftvert és ha kell, a gép által igényelt kiegészít˝o meghajtó fájlokat (a Debian CD-felhasználóknak nem kell). 5. Hozd létre az indító szalagot/flopikat/USB meghajtókat, vagy töltsd le az indító fájlokat (a Debian CD-felhasználók általában tudnak az egyik CD-lemezr˝ol indítani). 6. Indítsd el a telepít˝o rendszert. 7. Válaszd ki a telepítés nyelvét. 8. Aktiváld az ethernet hálózati kapcsolatot, ha elérhet˝o. 9. Hozd létre és csatold a partíciókat, melyre a Debian rendszert telepíteni akarod. 10. Kövesd az alaprendszer automata letöltését/telepítését/beállítását. 11. Telepíts egy boot betölt˝o programot, mely képes indítani a Debian GNU/Linux rendszert és/vagy a gépen már meglév˝o más rendszert. 12. Töltsd be az újonnan telepített rendszert el˝oször. A jelen Intel x86 architektúrához lehet˝oség van a telepít˝o egy grafikus változata használatára. Több adatért a grafikus telepít˝or˝ol lásd a D.6 Szakasz részt. Ha gondok adódnak a telepítés során, jó, ha tudjuk, mely csomag mely lépésben szerepel. A f˝o szoftverek a telepítéskor: E kézikönyv f˝o tárgya a telepít˝o szoftver, a debian-installer. Érzékeli a hardvert és betölti a szükséges meghajtókat, a dhcp-client segítségével beállítja a hálózati kapcsolatot, a debootstrap programmal telepíti az alaprendszer csomagjait és futtatja a tasksel programot
13
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott lehet˝ové téve egyes további szoftverek telepítését. Több program szerepet játszik e folyamat kis részeiben, de a debian-installer elvégezte teend˝oit az új rendszer 1. betöltésével. A rendszer hangolásához a tasksel lehet˝ové teszi el˝ore megadott szoftver-kötegek telepítését, mint például Web kiszolgáló vagy Asztali környezet. Fontos, hogy a telepítés alatt telepítünk-e grafikus asztali környezetet vagy sem, mely az X11 alap ablakozó rendszerb˝ol és valamely grafikus asztali környezetb˝ol áll. Ha kiveszed az “Asztali környezet” feladatot, csak egy alap, f˝oleg parancssor-vezérelt rendszert kapsz. Az Asztali környezet feladat telepítése opcionális, mert sok helyet foglal és mert sok Debian GNU/Linux rendszer alapvet˝oen kiszolgáló, melynek nincs szüksége grafikus felhasználói felületre. Tehát ne feledd el: az X11 ablakozó rendszer teljesen elkülönül a debian-installer m˝uködését˝ol és egy sokkal összetettebb dolog. Az X ablakozó rendszer telepítésének és hibajavításának teljesen átfogó leírása nem célja e kézikönyvnek.
3.2. Mentsd el létezo˝ adataid! A telepítés el˝ott, mentsd el fontos fájljaid. Ha most el˝oször telepítesz egy nem a géppel szállított operációs rendszert, valószín˝uleg újra kell particionálnod a lemezt, hogy helyet csinálj a Debian GNU/Linux rendszernek. Egy lemez particionálásakor mindig számításba kell venni az adatok elvesztését, függetlenül a használt programtól. A telepítéskor használt programok elég megbízhatók és évek óta használtak, de épp, mivel nagyon hatásosak, a felhasználó hibái drágák lehetnek. A mentés után is figyelmesen kell o˝ ket használni, és átgondolni az adott válaszokat és m˝uveleteket. 2 perc gondolkodással akár több óra kellemetlen és szükségtelen munka takarítható meg. Ha több-rendszeres telepítést készítesz, legyenek meg a terjesztési médiumok. F˝oleg az indító meghajtó újraparticionálásakor szükség lehet a boot betölt˝o újratelepítésére, vagy akár az egész operációs rendszerére és az érintett partíciók fájljaira.
3.3. A szükséges információk 3.3.1. Dokumentáció 3.3.1.1. Telepíto˝ kézikönyv E dokumentum ASCII, HTML és PDF formában. •
install.hu.txt
•
install.hu.html
•
install.hu.pdf
3.3.1.2. Hardver leírás Hasznos adatokat tartalmaz az adott hardver beállításáról vagy használatáról. •
Linux Hardver HOWTO.html)
Kompatibilitási
HOGYAN
(http://www.tldp.org/HOWTO/Hardware-
14
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott
3.3.2. Hardver-adatok forrásai Általában a telepít˝o felismeri a hardvert. De a felkészülésért, ajánljuk a hardverrel való megismerkedést a telepítés el˝ott. A hardver-adatok beszerzési helyei: •
Az egyes hardverekkel adott kézikönyvek.
•
A gép BIOS beállító képerny˝oje. Ez a gép bekapcsolásakor egy billenty˝u-kombinációval megnézhet˝o. A kombinációt az alaplap leírásában leled. Ez gyakran a Delete billenty˝u (a gép sokszor kiírja).
•
Az egyes hardverek csomagolásai és dobozai.
•
A rendszer ablak az esetleges windows vezérl˝opultban.
•
Egy már használt operációs rendszer rendszer-parancsai és eszközei ideértve a fájlkezel˝o programok által írtakat. Ez különösen jó a RAM és merevlemez adatokhoz.
•
A rendszergazda vagy Internet szolgáltató. Ezek megadják a szükséges hálózati és email beállításokat.
Táblázat 3-1. Egy telepítéshez szükséges hardver adatok Hardver
A sokszor szükséges adatok
Merevlemezek
Számuk. Sorrendjük a rendszeren. IDE vagy SCSI-felület (a legtöbb gép IDE). Elérhet˝o szabad hely. Partíciók. A más rendszereket tartalmazó partíciók.
Monitor
Modell és gyártó Támogatott felbontások. Vízszintes frissítés. Függ˝oleges frissítés. Támogatott színmélység (színek száma). Képerny˝o méret.
Egér
Típus: soros, PS/2, vagy USB. Port. Gyártó. Gombok száma.
Hálózat
Modell és gyártó Adapter típusa.
Nyomtató
Modell és gyártó Támogatott nyomtatási felbontások.
15
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott Hardver
A sokszor szükséges adatok
Videó kártya
Modell és gyártó Elérhet˝o videó RAM. Támogatott felbontások és színmélységek (ezt a monitor képességeivel is össze kell vetni).
3.3.3. Hardver kompatibilitás A legtöbb neves termék jól m˝uködik Linuxon. Ráadásul a Linux általi hardver támogatás naponta növekszik. Ezzel együtt van még olyan operációs rendszer, mely még több hardvert támogat. Például Linux alatt sokszor nem fut olyan hardver, mely megköveteli egy aktuális Windows-verzió futását. Bár sok Windows-specifikus hardver m˝uködtethet˝o Linuxon, ez sokszor külön beállítást igényel. Sokszor ezek csak egy bizonyos Linux-kernellel m˝uködnek, ezért hamar elavulnak. Az úgynevezett win-modemek a legtipikusabb példái ezeknek. E mellett egyes nyomtatók és hasonlók is ide tartoznak. A kompatibilitás ellen˝orzése: •
A gyártó weblapján új meghajtók ellen˝orzése.
•
Weblapok és kézikönyvek az emulációról. A kevésbé ismert márkák sokszor ismertebbek meghajtóit vagy beállításait használják.
•
Az architektúrának megfelel˝o Linux weblapok hardver kompatibilitási listáinak ellen˝orzése.
•
Más felhasználók tapasztalatai az Interneten.
3.3.4. Hálózati beállítások Ha a gép folyamatosan hálózaton van (például ethernet vagy hasonló kapcsolat — nem PPP), a hálózati rendszergazda megadja.
•
Gépnév (általában önállóan megadható).
•
Tartomány (domain) név
•
A gép IP címe.
•
Az adott hálózat hálózati maszkja.
•
Az alapértelmezett átjáró IP címe az útválasztáshoz, ha a hálózatnak van átjárója.
•
A hálózaton DNS (Domain Name Service) kiszolgálóként használható rendszer.
Ha a rendszergazda azt mondja, hogy DHCP kiszolgáló elérhet˝o és ajánlott, akkor nincs szükség ezekre az adatokra, mert a DHCP kiszolgáló közvetlenül átadja ezeket a gépnek a telepít˝o folyamat során.
16
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott Drótnélküli hálózat esetén ezek is kellenek: •
A drótnélküli hálózathoz tartozó ESSID.
•
WEP biztonsági kulcs (ha alkalmazható)
3.4. Szükséges hardverkövetelmények Ha megvannak a gép adatai, ellen˝orizd, hogy megfelelnek-e a tervezett telepítési módnak. Igény szerint az alábbi táblázatban ajánlott pár hardvernél gyengébb is kipróbálható. Ám sok felhasználót felkavarhat, ha fittyet hány e javaslatokra. Egy 1/2-1GHz rendszer ajánlott egy asztali rendszerhez. Táblázat 3-2. Ajánlott legkisebb hardverkövetelmények Telepíto˝ típus
RAM (minimális)
RAM (ajánlott)
Merevlemez
Asztal nélkül
64 megabájt
256 megabájt
1 gigabájt
Asztallal
64 megabájt
512 megabájt
5 gigabájt
A tényleges legkisebb memória sokkal kevesebb, mint e táblázat számai. Architektúrától függ˝oen a Debian telepítése minden funkcióval együtt is lehetséges 20MB (s390) és 48MB (i386 és amd64) között is. A lemezre is ez áll különös tekintettel a választott alkalmazásokra; lásd a D.2 Szakasz részt további adatokért err˝ol. A Debian segítségével lehet˝oség van nagyon régi gépeken is nagy grafikus asztali környezetek használatára és vannak erre szabottak is illetve egyszer˝ubb ablakkezel˝ok, melyek nem olyan böhömök, mint a GNOME vagy KDE; a legjobb ilyen az xfce4, de az icewm vagy wmaker mellett vannak még mások is. Kiszolgálóknál nem lehet pontosan megmondani az átlagos memória és hely igényt, mert ez nagyban attól függ, mire használjuk a kiszolgálót. Ne feledd, e méretek nem tartalmaznak minden fájlt, a felhasználói fájlokat, leveleket és adatokat. Mindig légy b˝okez˝u a saját fájljaid és adatait számára adott hellyel. A Debian GNU/Linux rendszer alapjainak sima használatához szükséges helyet szintén beszámítottuk ezekbe az ajánlott rendszer-követelményekbe. F˝oleg a /var tartalmaz sok állapot adatot a Debian rendszerr˝ol szabványos napló fájljaival együtt. A dpkg fájlok (a telepített csomagok adataival) könnyen elérhetik a 40 MB méretet. Az apt-get is ide teszi a letöltött fájlokat telepítés el˝ott. Általában legalább 200 MB helyet számíts a /var számára és többet grafikus asztali környezet telepítése esetén.
˝ 3.5. Több-rendszeres gép elo-particionálása A lemez particionálása annak részekre választását jelenti. Minden rész független egymástól. Ez a házban lév˝o falakhoz hasonló; egy bútor egy szobában nincs hatással a másik szobára. Ha már van egy másik rendszered is a gépen (OpenBSD, NetBSD, FreeBSD, Solaris, MacOS, OS/2, Windows 9x/NT/2000/XP/2003/Vista. . . ) és arra a lemezre akarod tenni a GNU/Linux rendszert is, szükség lehet a lemez újraparticionálására. A Debian önálló partíciókat igényel. A Windows vagy
17
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott MacOS partíciótól külön kell választani, ha ezeket megtartanánk. Képes megosztani partíciókat egyéb GNU/Linux rendszerekkel, de ezt itt nem írjuk. Legalább a Debian gyökér számára önálló partíciót kell adni. A már meglév˝o rendszerhez tartozó particionáló eszközzel megtudhatók a jelenlegi partíciók, ilyen például az fdisk vagy pqmagic. A partíciós eszközökkel mindig megnézhet˝ok a létez˝o partíciók módosítás nélkül. Általában egy partíció és a rajta lév˝o fájlrendszer cseréje törli az ott lév˝o adatokat. Ezért mentsd o˝ ket az újraparticionálás el˝ott. A ház példájával élve, a bútorok kivihet˝ok az utcára a falak elmozdítása el˝ott, így biztosan nem sérülnek. Ha a gépben több merevlemez van, az egyik a Debian rendszerre szánható. Ilyenkor már mehet is a telepítés, az elvégzi a particionálást. Ha a gépben 1 merevlemez van és teljesen a Debian GNU/Linux rendszerre szánnád, szintén el is kezdheted a telepítést, a telepít˝o rendszer elindítása után particionál (6.3.2.1 Szakasz). De ez csak akkor megy, mikor a telepít˝ot szalagos vagy CD-ROM eszközr˝ol vagy kapcsolt gépen lév˝o fájlokról indítod. Világos, hogy ha az indító fájlokat a merevlemezre rakjuk, majd ugyanazt a merevlemezt particionáljuk, ez sokszor törli az indító fájlokat. Ha a gépen már több partíció van és elég hely biztosítható egy vagy több partíció törlésével vagy áthelyezésével, akkor is rögtön indítható a Debian telepít˝o, melyre lehet számítani a particionáláskor. Érdemes lehet elolvasni az alábbiakat, melyben vannak különleges esetek, például a létez˝o partíciós tábla partícióinak sorrendje, mely egyes esetekben a telepítés el˝otti particionálásra késztet. Ha a gépen 1 vagy több FAT vagy NTFS fájlrendszer van, melyet DOS és Windows használ, a Debian telepít˝o particionálója ezeket képes átméretezni. Ha a fentiek egyike sem igaz, a telepítés el˝ott particionálni kell a Debian számára szükséges hely létrehozásához. Ha egyes partíciókat kés˝obb majd más rendszerek fogják használni, azok saját particionáló programjaival is létre lehet majd hozni. Egyes particionáló programok hibái miatt ajánljuk, ne más rendszerek particionáló programjaival hozd létre a Debian GNU/Linux partícióit. Legfeljebb azok saját partícióit hozd majd létre azokkal. Ha több rendszert is telepítesz egy gépre, és kezd˝o vagy ebben, akkor általában jobb, ha el˝obb a többi rendszert rakod fel Linuxod el˝ott. Az újabb Windowsok és egyes operációs rendszerek telepítése után általában újra indíthatóvá kell tenni a Linuxot, vagy teljesen lerombolják azt, vagy nem-saját partícióik újraformázására köteleznek. Ezek általában megoldhatók vagy elkerülhet˝ok, de a többi rendszer el˝obbi telepítése átmenetileg megspórol egy kis tanulást. Ha 1 merevlemezed van 1 partícióval (általános az asztali gépeknél) és a Debian mellé más rendszert is akarsz, a lépések legegyszer˝ubb sora: 1. Mentsd el a gépr˝ol a legfontosabb adataidat. 2. Indíts a másik rendszer telepít˝o médiumáról, ilyen például a CD-ROM vagy szalag. 3. Használd a partíciós eszközöket az adott rendszer partíciói létrehozásához. Az elején feltétlenül hagyj egy hely-fenntartó partíciót vagy üres helyet a Debian GNU/Linux számára. 4. Telepítsd az adott rendszert új partíciójára. 5. Ellen˝orizd, hogy az adott rendszer indul és töltsd le a Debian telepít˝o indító fájlokat. 6. Indítsd a Debian telepít˝ot és futtasd le a Debian telepítését.
18
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott
3.5.1. Particionálás DOS-ban vagy Windowsból Ha létez˝o FAT vagy NTFS partíciót kezelsz, ajánlott az alábbi mód használata esetleg az azokat használó rendszerek beépített eszközeinek alkalmazása. Amúgy nem érdemes az adott rendszereket használni; a Linux particionáló eszközök sokkal jobb munkát végeznek. Ha nagy IDE lemezed van, és nem használsz sem LBA címzést, sem átfed˝o meghajtókat (a merevlemez-gyártók gyakran mellékelik) sem új (1998 utáni) BIOS-t, mely támogatja a nagy lemezekhez való hozzáférési b˝ovítéseket, akkor ennek megfelel˝oen kell megadni a Debian indító partíciót. Ebben az esetben a merevlemez els˝o 1024 cilinderére kell tenni (BIOS általi módosítás nélkül körülbelül 524 MB). Ez a létez˝o FAT vagy NTFS partíció áthelyezését igényelheti.
˝ vagy 3.5.1.1. Veszteségmentes újraparticionálás DOS-ból, Win-32-bol ˝ indítva OS/2-bol Az egyik legnépszer˝ubb telepítés egy olyan gépre telepíteni, melyen már van egy DOS (+ netán Windows 3.1), Win32 (mondjuk 95, 98, Me, NT, 2000, XP, 2003, Vista) vagy OS/2 és a Debian ugyanarra a lemezre menne a korábbi rendszer meg˝orzésével. A telepít˝o támogatja az e rendszerek által használt FAT és NTFS fájlrendszerek átméretezését. Indítsd a telepít˝ot, válaszd ki a Kézi szerkesztés lehet˝oséget, jelöld ki az átméretezend˝o partíciót és add meg az új méretét. A legtöbb esetben ez tökéletesen m˝uködik és egyáltalán nem lesz szükség az alább leírt módra. Miel˝ott továbbmennénk, el kell dönteni, hogyan legyen felosztva a lemez. Ebben a részben egyszer˝uen csak 2 újra osztunk egy partíciót. Egy az eredeti rendszert tartalmazza majd, a másik a Debian számára készül. A Debian telepítése során lehet˝oség lesz a Debian rész ízlés szerinti felhasználására, például cserehelyként és fájlrendszerként. A terv az összes adat mozgatása a partíció elejére a partíció adatok módosítása el˝ott, így semmi nem vész el. A lehet˝o legkevesebbet végezzük az adatok mozgatása és az újraparticionálás közt, így gyakorlatilag nincs esély, hogy közben egy fájl a partíció végéhez közel íródjon, így lehet a legnagyobb új partíciót létrehozni. El˝oször szükség lesz egy fips programra, mely elérhet˝o a legközelebbi Debian tükör tools/ könyvtárából. Csomagold ki az archívumot és másold a RESTORRB.EXE, FIPS.EXE és ERRORS.TXT fájlokat egy indítható flopira. Indítható flopi a sys a: paranccsal hozható létre DOS-ban. A fips nagyon jó dokumentációval rendelkezik, melyet érdemes elolvasni. El kell, ha lemeztömörít˝o-meghajtót vagy egy lemezkezel˝ot használsz. Hozd létre a lemezt és olvasd el a dokumentációt miel˝ott töredezettség-mentesíted a lemezt. Ezután minden adatot a partíció elejére kel mozgatni. A defrag parancs, mely a DOS 6.0+ része könnyen elvégzi ezt. Lásd a fips dokumentációját más hasonló szoftverekért. Windows 9x+ esetén a defrag parancsot onnan kell futtatni, mert a DOS nem érti a VFAT-ot, mely hosszú fájlneveket támogat e rendszereken. A töredezettség-mentesít˝o után (mely nagy lemezeknél eltarthat egy ideig) indíts újra a fips lemezzel, mely a flopi-meghajtóban van. Gépeld be ezt: a:\fips és kövesd az utasításokat. Jó tudni, hogy egyéb partíció-kezel˝ok is vannak, ha a fips nem válna be.
3.5.1.2. Particionálás DOS számára DOS meghajtók particionálásakor, vagy DOS partíciók átméretezésekor Linux eszközökkel, többen gondokat észleltek a kapott FAT partíciókkal való munka során. Például egyeseknél lassú m˝uködés, állandó scandisk gondok, vagy fura hibák jelentkeztek DOS-ban vagy Windowsban.
19
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott Ha létrehozol vagy átméretezel egy partíciót DOS-hoz, nullázd az els˝o pár szektort. Ezt megteheted a DOS format parancsát megel˝ozve az alábbi paranccsal Linuxból: # dd if=/dev/zero of=/dev/hdXX bs=512 count=4
˝ hardver és operációs rendszer 3.6. Telepítés-elotti beállítás E szakasz átvisz a telepítés-el˝otti hardver beállításon, ha van, ami szükséges a Debian telepítése el˝ott. Általában ellen˝orizzük, és ha kell cseréljük a firmware beállításokat. A “firmware” a hardverbe épített mag szoftver; általában az indítási folyamatban játszik szerepet (a bekapcsolás után). A Debian GNU/Linux megbízhatóságára ható jól ismert hardver gondokat is hangsúlyozzuk.
3.6.1. A BIOS beállító menü behívása A BIOS egy a gép indításához szükséges eszköz, vagyis egy olyan, mellyel indítható az operációs rendszer, mely hozzáfér a hardverhez. A hagyományos rendszereken BIOS van, s valószín˝uleg egy BIOS beállító menü, mellyel konfigurálható. Telepítés el˝ott biztosnak kell lenni, hogy a BIOS beállításai helyesek; e nélkül váratlan összeomlások lehetnek vagy lehetetlenné válik a Debian telepítése. E szakasz további része a http://www.faqs.org/faqs/pc-hardware-faq/part1/ cím “Hogy léphetek a CMOS beállító menübe?” kérdés válaszából származik. A BIOS (vagy “CMOS”) beállító menü elérési módja attól függ, ki írta az adott BIOS szoftvert: AMI BIOS Delete a POST alatt (bekapcsolás utáni ön-teszt) Award BIOS Ctrl-Alt-Esc vagy Delete a POST alatt DTK BIOS Esc a POST alatt IBM PS/2 BIOS Ctrl-Alt-Insert a Ctrl-Alt-Delete után Phoenix BIOS Ctrl-Alt-Esc vagy Ctrl-Alt-S vagy F1 Adatok más BIOS Upgrade/install.html.
rutinok
meghívásához
itt:
http://www.tldp.org/HOWTO/Hard-Disk-
Pár Intel x86 gépen nincs CMOS beállító menü a BIOS területén. Ezek szoftveres CMOS beállítást igényelnek. Ha nincs Telepít˝o és/vagy diagnosztikai lemezed a géphez, legrosszabb esetben egy shareware/freeware program kell. Próbálkozhatsz itt: ftp://ftp.simtel.net/pub/simtelnet/msdos/.
20
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott
3.6.2. Indító eszköz választás A legtöbb BIOS beállító menü lehet˝ové teszi a rendszert indító eszközök kiválasztását. Ez dönti el, milyen sorrendben keressen indítható operációs rendszereket az eszközökön, sok BIOS esetén olyen buta nevekkel, mint A: (az 1. flopi lemez), majd az 1. CD-ROM eszköz (talán úgy jelenik meg, mint D: vagy E:), majd C: (az 1. merevlemez). E beállítás teszi lehet˝ové egy flopi vagy egy CD-ROM indítását, melyek a Debian telepítésének legnépszer˝ubb eszközei. Újabb SCSI vezérl˝ore kötött CD-ROM eszköz esetén általában lehet err˝ol indítani. Csak be kell kapcsolni a CD-ROM indítást a vezérl˝o SCSI-BIOS részén. Egy másik népszer˝u lehet˝oség egy USB tároló eszközr˝ol indítás (USB kulcs vagy pendrive is a neve). Pár BIOS tud közvetlenül egy USB tároló eszközr˝ol indítani, egyesek nem. Ha nem látsz pont ilyet, még mindig m˝uködhet az “Eltávolítható meghajtó” vagy “USB-ZIP” beállítás USB eszközr˝ol indításhoz. Íme pár részlet az indító sorrend beállításához. A telepítés után érdemes majd úgy beállítani, hogy rögtön a merevlemezr˝ol induljon.
3.6.2.1. Indító sorrend cseréje IDE gépeken 1. A gép indulásakor üsd le a BIOS beállító billenty˝ut. Ez gyakran a Delete billenty˝u. Ha amúgy nem derül ki, akkor természetesen nézd meg az alaplap füzetében. 2. Keresd meg az indító sorrendet a beállító segéd-programban. Helye BIOS-függ˝o, de megtalálod a meghajtókat soroló mez˝ot. Sok buta IDE gépben van C, A, cdrom vagy A, C, cdrom bejegyzés. E buta gépekben a C egy merevlemez, az A egy flopi meghajtó. 3. Állítsd be, hogy a CD-ROM legyen az 1., a flopi a 2. indító. Általában a Page Up vagy Page Down billenty˝uk köröznek a lehetséges választások közt. 4. Mentsd módosításaid. A képerny˝o utasításai megmondják, hogyan.
3.6.2.2. Indító sorrend módosítása SCSI gépeken 1. A gép indulása után, üsd le a SCSI beállításba lép˝o billenty˝ut. A SCSI beállító program elindítható miután a memória ellen˝orzés megvolt és megjelent a BIOS segéd-program indítása módjának üzenete. A billenty˝uk a használt segéd-programtól függenek. Gyakran Ctrl-F2. Azért olvasd el a hardver leírását a pontos adatokért. 2. Keresd meg az indító sorrend beállítást. 3. Állítsd be, hogy a CD meghajtó SCSI azonosítója legyen az 1. a listában. 4. Mentsd módosításaid. A képerny˝on lév˝o utasítások megmondják, hogyan. Gyakran az F10 billenty˝uvel.
21
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott
3.6.3. Egyéb BIOS beállítások 3.6.3.1. CD-ROM beállítások Pár BIOS rendszer (például Award BIOS) megpróbálja önm˝uköd˝oen beállítani a CD sebességet. Ha túlhajtja, kézzel is beállítható. Ha sok seek failed üzenet jön, akkor jó ez.
˝ 3.6.3.2. Kiterjesztett vagy kibovített memória Ha a rendszer kiterjesztett és kib˝ovített memóriát is ad, állítsd a lehet˝o legtöbb kiterjesztett memóriára. A Linux kiterjesztett memóriát használ, a b˝ovített memória területet mell˝ozi.
3.6.3.3. Virus Protection Kapcsold ki a vírus-figyelmeztetést. GNU/Linux alatt a Linux kernel által adott fájlrendszer jogok és védett memória miatt a vírusok ártalmatlanok1.
3.6.3.4. Shadow RAM Az alaplap talán ilyet nyújt: shadow RAM vagy BIOS gyorstár. Talán ilyet látsz: “Video BIOS Shadow”, “C800-CBFF Shadow” és így tovább. Legyen Disable, vagy kikapcsolt minden árnyék RAM. Az árnyék RAM az alaplapi ROM és pár vezérl˝o kártya elérésének gyorsítását szolgálja. A Linux nem használja ezeket, saját, gyorsabb szoftvere van erre. Az árnyék RAM kikapcsolása elérhet˝ové teszi más programoknak; az árnyék RAM bekapcsolása ütközhet a hardver eszközök Linux elérésével.
3.6.3.5. Memory Hole Ha a BIOS ilyesmit ad: “15–16 MB Memory Hole”, kapcsold ki ezt. A Linux jól használja és várja a memória területet, ha van ennyi. Van egy Intel Endeavor alaplap, melyen van egy “LFB” vagy “Linear Frame Buffer” opció. Beállításai: “Disabled” és “1 Megabyte”. Állítsd erre: “1 Megabyte”. Kikapcsoláskor a telepít˝o flopi nem olvas rendesen, és a gép mindig összeomlik. Mikor ezt írom, nem értjük, mi van ezzel az eszközzel — a lényeg, hogy m˝uködik így, e nélkül nem.
3.6.3.6. Advanced Power Management Ha az alaplap APM támogatást nyújt, állítsd be, hogy ez felügyelje az energia gazdálkodást. Kapcsold ki a készenlét, felfüggesztés és alvó módokat és a merevlemez leállító id˝ozít˝ot. A Linux jobban kezeli e módokat.
1. A telepítés után bekapcsolhatod a Boot Szektor védelmet. Ez nincs hatással a Linux védelmére, de ha Windowst is használnál, katasztrófát el˝ozhet meg. A Mester Boot Rekord (MBR) szempontjából nincs semmi tennivaló a boot kezel˝o beállítása után.
22
Fejezet 3. A Debian GNU/Linux telepítése el˝ott
3.6.4. Kivédendo˝ hardver gondok USB BIOS támogatás és billentyuzetek. ˝ Ha nincs AT-billenty˝uzeted csak USB modelled, lehet, hogy be kell kapcsolni a régi AT billenty˝uzet emulációt a BIOS beállításban. Csak akkor tedd, ha a telepít˝o rendszer nem tudja használni a billenty˝uzetedet USB módban. Más rendszereken meg (f˝oleg laptopokon) ki kell kapcsolni az USB támogatást, ha a billenty˝uzet nem válaszol. Lásd az alaplap kézikönyvét és a BIOS “Régi billenty˝uzet emuláció” vagy “USB billenty˝uzet támogatás” opcióit.
23
Fejezet 4. A rendszer telepíto˝ média elérése 4.1. Hivatalos Debian GNU/Linux CD-ROM készletek A Debian GNU/Linux legegyszer˝ubb telepítése a Hivatalos Debian CD-ROM Készlet segítségével lehetséges. Ez boltban is megvásárolható (lásd a CD-forgalmazók oldalát (http://www.debian.org/CD/vendors/)). A CD-ROM képek letölthet˝ok egy Debian tükörr˝ol is, így egy közepes hálózati kapcsolattal és egy CD-íróval a CD-ROM készlet egyénileg is elkészíthet˝o. Ha a géped nem támogatja a CD lemezr˝ol indítást, noha van CD készleted, más módszerek is léteznek például: flopi lemez, merevlemez, usb tár, hálózati indítás, vagy a kernel kézi betöltése a CD lemezr˝ol a rendszer telepít˝o indításához. A más módszer˝u indításhoz szükséges fájlok is rajta vannak a CD lemezen; a Debian hálózati archívum és a CD mappa-szervezése egyezik. Így, mikor alább az indításhoz szükséges archívum fájl ösvényeket látod, e fájlok a CD egyez˝o könyvtáraiban és alkönyvtáraiban vannak. Mihelyst a telepít˝o elindult, minden fájlt megtalál a CD lemezen. Ha nincs CD-készleted, le kell töltened a telepít˝o rendszer fájlokat és elhelyezni o˝ ket flopi lemezen vagy merevlemezen vagy usb táron vagy egy kapcsolódó gépen így err˝ol indítható a telepít˝o.
˝ 4.2. Fájlok letöltése a Debian Tükrökrol A legközelebbi (és alighanem leggyorsabb) tükör megtalálásához lásd a Debian tükrök (http://www.debian.org/distrib/ftplist) listáját. Fájlok letöltésekor egy Debian tükörr˝ol ügyelj, hogy az mindig bináris módban történjen, ne szöveges vagy automata módban.
4.2.1. A telepíto˝ képek fellelése A telepít˝o képek minden Debian tükrön a debian/dists/etch/main/installer-i386/current/images/ (http://http.us.debian.org/debian/dists/etch/main/installer-i386/current//images) könyvtárban vannak — a MANIFEST (http://http.us.debian.org/debian/dists/etch/main/installeri386/current//images/MANIFEST) fájl felsorolja o˝ ket és céljaikat.
˝ 4.3. Flopik készítése lemez képekbol A flopi lemezek a végs˝o esetek a telepít˝o indítására azon gépeken, melyek nem tudnak CD-lemezekr˝ol vagy más módon indulni. A lemez képek egy flopi lemez teljes tartalmát tárolják nyers formában. Ezek, például a boot.img flopi lemezekre másolása módja nem a szokásos. Nyers módban írjuk ki o˝ ket különleges programokkal. Ez szükséges, mert e képek a lemez nyers leképezései; ezért az adatoknak szektor másolás útján kell a flopira kerülniük. Különböz˝o technikák vannak flopik írására lemez képekb˝ol. E szakasz leírja ezeket a különböz˝o platformokon.
24
Fejezet 4. A rendszer telepít˝o média elérése Flopik létrehozása el˝ott le kell töltened o˝ ket egy Debian tükörr˝ol, ahogy itt írjuk: 4.2 Szakasz. Ha rendelkezel telepít˝o CD-ROM vagy DVD lemezzel, a floppi képek rajta vannak. Bármely módszerrel teszed ezt, miután megírtad o˝ ket, érdemes írás-véd˝o füleiket átváltani véletlen felülírásuk ellen.
˝ 4.3.1. Lemez képek írása Linux vagy Unix rendszerbol Flopi lemez képek írásához flopi lemezekre, valószín˝uleg root hozzáférésre lesz szükség a rendszeren. Tégy egy jó, üres flopit a flopi meghajtóba. Ezután használd ezt a parancsot: $ dd if=fájlnév of=/dev/fd0 bs=1024 conv=sync ; sync
ahol a fájlnév a flopi lemez képek egyike. A /dev/fd0 a flopi lemez eszköz egy általánosan használt neve, mely eltérhet az adott gépen . A parancs lehet, hogy visszaadja a beviteli jelet, miel˝ott a Unix befejezi a flopi lemez írását, ezért nézd a flopi lámpáját, gy˝oz˝odj meg, hogy kialudt és a lemez forgása leállt, miel˝ott kiveszed a meghajtóból. Egyes rendszereken egy parancs futtatható a flopi kiadására a meghajtóból . Egyes rendszerek automatikusan csatolják a flopi lemezt, mikor beteszed a meghajtóba. Ezt ki kell kapcsolni a flopi nyers módban írásához.
4.3.2. Lemez képek írása DOSban, Windows vagy OS/2 alatt i386 vagy amd64 gépen az alábbi programok egyikét használhatod flopi-képek kiírásához. A rawrite1 és rawrite2 programok MS-DOSban használhatók. E programok használatához, gy˝oz˝odj meg, hogy DOSban vagy. E programok használata DOS dobozból Windowsban, vagy e programok indítása Windows Explorerból nem m˝uködik. Az rwwrtwin megy w95, NT, 98, 2k, ME, XP és még az újabb 2k3, s˝ot talán még a legújabb verziókkal is. Használatához szükséged lesz a diskio.dll fájlra is, csomagold ki ugyanabba a könyvtárba. Ezek az eszközök a Hivatalos Debian CD-ROM lemezek /tools könyvtárában is megtalálhatók.
˝ 4.4. Fájlok elokészítése USB tároló indításhoz Egy USB tároló el˝okészítése egy USB támogató, GNU/Linux alatt futó rendszerrel lehetséges. Gy˝oz˝odj meg, hogy az usb-storage modul be van-e töltve (modprobe usb-storage) és tudd, hogy az USB tár mely SCSI eszközön került leképezésre (e példában a szokásos /dev/sda eszközre hivatkozunk). Természetesen a tároló írás-véd˝oje legyen kikapcsolva. A tároló mérete legalább 256 MB legyen (a kisebb telepítések is lehetségesek a 4.4.2 Szakasz rész szerint).
4.4.1. Fájlok másolása — a könnyu˝ mód Van egy minden-egyben hd-media/boot.img.gz fájl, benne az összes telepít˝o fájl (a kernel is), a SYSLINUX és beállító fájlja. Csak ki kell bontani az USB tárra: # zcat boot.img.gz > /dev/sda
25
Fejezet 4. A rendszer telepít˝o média elérése
Figyelem E módszer töröl minden korábbit az eszközön. Figyelj oda, hogy a helyes eszköz-nevet használod.
Ezután csatold fel az USB tárolót (mount /dev/sda /mnt), melyen most egy FAT fájlrendszer van, és másolj rá egy Debian netinst vagy businesscard ISO képet (lásd ezt: 4.4.3 Szakasz). Csatold le (umount /mnt) és kész.
4.4.2. Fájlok másolása — a rugalmas mód Ha nagyobb rugalmasságot akarsz vagy követni pontosan az eseményeket, az alábbi módszer is használható.
4.4.2.1. USB tár particionálása Intel x86 gépen Bemutatjuk egy memória tár 1. partíciójának használatát az egész eszköz helyett. Megjegyzés: Mivel bármilyen furcsa a legtöbb USB memórián eleve egy FAT16 partíció van, így nem biztos, hogy újra kell particionálnod, vagy formázni azt. Ha viszont ezt szeretnéd, használd a cfdisk vagy bármely más particionáló eszközt FAT16 partíció létrehozásához, majd hozd létre a fájlrendszert így: # mkdosfs /dev/sda1
Figyelj, hogy helyesen add meg az eszköz nevét. Az mkdosfs a dosfstools Debian csomagban van.
Hogy a kernel elinduljon az USB tárról indítás után, egy boot betölt˝ot teszünk rá. Noha bármely boot betölt˝o (például LILO) m˝uködik, a SYSLINUX kényelmes, mert FAT16 partíciót használ és pusztán egy szöveges fájl szerkesztésével állítható. Minden FAT fájlrendszert támogató operációs rendszer használható a boot betölt˝o beállításainak módosítására. A SYSLINUX FAT16 partícióra helyezéséhez az USB tárra, telepítsd a syslinux és mtools csomagokat, majd tedd ezt: # syslinux /dev/sda1
Figyelj az eszköz nevének helyes voltára. A partíció ne legyen csatolva a SYSLINUX indításakor. E m˝uvelet egy boot szektort ír a partícióra és létrehozza a boot betölt˝o kódot tartalmazó ldlinux.sys fájlt. Csatold a partíciót (mount /dev/sda1 /mnt) és másold az alábbi fájlokat a Debian archívumból az eszközre: • vmlinuz
(kernel bináris)
• initrd.gz
(kezd˝o ramlemez kép)
• syslinux.cfg
(SYSLINUX beállító fájl)
26
Fejezet 4. A rendszer telepít˝o média elérése •
Esetleges kernel modulok
Ha átnevezel fájlokat, ne feledd, hogy a SYSLINUX csak DOS (8.3) neveket dolgoz fel. A syslinux.cfg beállító fájl az alábbi 2 sort tartalmazza: default vmlinuz append initrd=initrd.gz
4.4.3. ISO kép hozzáadása A telepít˝o Debian ISO képet keres a telepítéshez szükséges további adatokhoz. Így a következ˝o lépés egy Debian ISO kép (businesscard, netinst vagy akár egy teljes CD kép) másolása az USB tárra (mely ráfér). A fájl nevének vége maradjon .iso. Ha hálózatról telepítenél ISO kép használata nélkül, természetesen kihagyhatod az el˝oz˝o lépést. Ekkor az indító ramdisk forrása a netboot könyvtár legyen a hd-media helyett, mert hd-media/initrd.gz nem támogat hálózatot. Mikor kész vagy, csatold le az USB tárolót (umount /mnt) és esetleg tedd írásvédetté.
4.4.4. Az USB tár indítása Figyelem ˝ az alighanem érvénytelen MBR-t tartalmaz. Ha a rendszer elutasítja az indítást az eszközrol, Javításához használd az install-mbr parancsot az mbr csomagból: # install-mbr /dev/sda
˝ 4.5. Fájlok elokészítése merevlemez indításhoz A telepít˝o egy létez˝o merevlemez partíción lév˝o indító fájlokkal is indulhat, úgy más operációs rendszerb˝ol futtatva, mint egy boot betölt˝o BIOS általi közvetlen meghívásával. Egy teljes, “csak hálózat” módú telepítés így lehetséges. Ez elkerüli a mozgó média bonyodalmait, mint CD találás és írás vagy több, megbízhatatlan flopi lemezzel küzdés. A telepít˝o nem indít NTFS fájlrendszeren lév˝o fájlokról.
27
Fejezet 4. A rendszer telepít˝o média elérése
4.5.1. Merevlemez telepíto˝ indítás LILO vagy GRUB használatával E szakasz leírja, hogy adj még egyet egy létez˝o linux telepítéshez, vagy akár cseréld azt a LILO vagy GRUB használatával. Indításkor, e 2 betölt˝o nem csak a kernel, de egy lemez kép memóriába töltését is támogatja. Ez a RAM lemez a kernel által gyökér fájl-rendszerként használható. Másold az alábbi fájlokat a Debian archívumokból egy alkalmas helyre a merevlemezre, például ide: /boot/newinstall/. • vmlinuz
(kernel bináris)
• initrd.gz
(ramlemez kép)
Végül állítsd be a boot betölt˝ot e folytatáshoz: 5.1.2 Szakasz.
˝ 4.6. Fájlok elokészítése TFTP hálózati indításhoz Ha géped egy helyi hálózatra kötött, alkalom nyílhat indítására a hálózaton át másik gépr˝ol TFTP használatával. Ha a telepít˝o rendszert másik gépr˝ol indítanád, az indító fájlokat adott helyre kell tenni azon és be kell állítani rajta, hogy támogassa az adott géped indítását. Be kell állítanod egy TFTP kiszolgálót, és sok géphez egy DHCP kiszolgálót . A BOOTP egy IP protokoll mely megmondja egy gép IP-címét és, hogy hol éri el a hálózaton az indító képet. A DHCP (Dinamikus gazda konfiguráló Protokoll) a BOOTP egy sokkal rugalmasabb, visszafelé-kompatibilis kiterjesztése. Egyes rendszerek csak DHCP módon állíthatók be. A Triviális fájl átviteli protokoll (TFTP) arra jó, hogy átadja az indító képet az ügyfélnek. Elméletileg bármely kiszolgáló bármely platformon, mely megvalósítja e protokollokat használható. A példákban SunOS 4.x, SunOS 5.x (más nevén Solaris), és GNU/Linux parancsokat adunk. ˝ futtatási környezet (PXE) módja használatához tsize Megjegyzés: A TFTP indítás indítás-elotti támogató TFTP kiszolgáló kell. Egy Debian GNU/Linux kiszolgálón az atftpd és tftpd-hpa csomagok ilyenek; a tftpd-hpa-t ajánljuk.
4.6.1. BOOTP kiszolgáló beállítása 2 BOOTP kiszolgáló van GNU/Linux alatt. Az 1. a CMU bootpd. A másik egy DHCP kiszolgáló: az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben ezek a bootp és dhcp3-server csomagokban vannak. A CMU bootpd használatához a /etc/inetd.conf megfelel˝o sora kell. A Debian GNU/Linux rendszeren így érdemes: update-inetd --enable bootps, majd /etc/init.d/inetd reload. Csak arra az esetre mutatjuk, ha a BOOTP kiszolgáló nem Debian rendszert futtatna, a kérdéses sor így áll össze:
28
Fejezet 4. A rendszer telepít˝o média elérése bootps
dgram
udp
wait
root
/usr/sbin/bootpd
bootpd -i -t 120
Most létre kell hozni a /etc/bootptab fájlt. A régi jó BSD printcap, termcap, és disktab fájlokban megszokott formájú. Lásd a bootptab kézikönyv oldalt több adatért. A CMU bootpd parancshoz tudni kell az ügyfél hardver (MAC) címét. Itt egy példa /etc/bootptab: client:\ hd=/tftpboot:\ bf=tftpboot.img:\ ip=192.168.1.90:\ sm=255.255.255.0:\ sa=192.168.1.1:\ ha=0123456789AB:
Legalább a “ha” opciót cserélni kell, mely megadja az ügyfél hardver címét. A “bf” lehet˝oség megadja az ügyfél által a TFTP-n elérend˝o fájlt; lásd ezt: 4.6.4 Szakasz több részletért. Az ISC dhcpd BOOTP beállítása még egyszer˝ubb, mert a BOOTP ügyfeleket mérsékelten különleges eset˝u DHCP ügyfeleknek tekinti. Néhány architektúra összetett beállítást igényel az ügyfelek BOOTP indításához. Ebben az esetben olvasd el a 4.6.2 Szakasz részt. Amúgy minden bizonnyal könnyen eljutsz az allow bootp beállításig az adott ügyfél gépet tartalmazó alhálózatot beállító szakaszban, majd indítsd újra a dhcpd-t így: /etc/init.d/dhcpd3-server restart.
4.6.2. Egy DHCP kiszolgáló beállítása Egy szabad DHCP kiszolgáló az ISC dhcpd. A Debian GNU/Linux rendszerben a dhcp3-server csomagban van. Itt egy példa beállító fájl (lásd: /etc/dhcp3/dhcpd.conf): option domain-name "example.com"; option domain-name-servers ns1.example.com; option subnet-mask 255.255.255.0; default-lease-time 600; max-lease-time 7200; server-name "servername"; subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0 { range 192.168.1.200 192.168.1.253; option routers 192.168.1.1; } host clientname { filename "/tftpboot/tftpboot.img"; server-name "servername"; next-server servername; hardware ethernet 01:23:45:67:89:AB; fixed-address 192.168.1.90; }
E példában a servername nev˝u kiszolgáló végzi a DHCP és TFTP kiszolgáló és hálózati átjáró munkáját. Természetesen be kell állítani a tartomány-név opciókat, a kiszolgáló nevét és az ügyfél hardver címét. A filename opció a TFTP-n át elérend˝o fájl neve. A dhcpd beállító fájl szerkesztése után, indítsd újra így: /etc/init.d/dhcpd3-server restart.
29
Fejezet 4. A rendszer telepít˝o média elérése
4.6.2.1. PXE indítás bekapcsolása a DHCP beállításban Itt egy másik, indítás-el˝otti futtatási környezet (PXE) TFTP módot használó dhcp.conf példa. option domain-name "example.com"; default-lease-time 600; max-lease-time 7200; allow booting; allow bootp; # The next paragraph needs to be modified to fit your case subnet 192.168.1.0 netmask 255.255.255.0 { range 192.168.1.200 192.168.1.253; option broadcast-address 192.168.1.255; # the gateway address which can be different # (access to the internet for instance) option routers 192.168.1.1; # indicate the dns you want to use option domain-name-servers 192.168.1.3; } group { next-server 192.168.1.3; host tftpclient { # tftp client hardware address hardware ethernet 00:10:DC:27:6C:15; filename "/tftpboot/pxelinux.0"; } }
A PXE indítás számára a pxelinux.0 ügyfél fájl neve egy boot betölt˝o, nem egy kernel kép (lásd az alábbi 4.6.4 Szakasz részt).
4.6.3. TFTP kiszolgáló bekapcsolása A TFTP kiszolgáló indításához el˝oször gy˝oz˝odj meg a tftpd bekapcsolt voltáról. Ehhez a /etc/inetd.conf fájlban általában ilyen sor szerepel: tftp dgram udp wait nobody /usr/sbin/tcpd in.tftpd /tftpboot
A Debian csomagok általában ezt helyesen beállítják telepítésükkor. Megjegyzés: Régen a TFTP kiszolgálók a /tftpboot könyvtárat használták képek adására. De a Debian GNU/Linux csomagok képesek a Fájlrendszer Hierarchia Szabványnak (http://www.pathname.com/fhs/) megfelelo˝ könyvtárak használatára. Például a tftpd-hpa alapban a /var/lib/tftpboot könyvtárat használja. Állítsd be az e szakaszban adott beállító példákat így.
30
Fejezet 4. A rendszer telepít˝o média elérése Nézz a /etc/inetd.conf fájlba és jegyezd meg az in.tftpd argumentumában adott könyvtárat1; ez kell alább. A /etc/inetd.conf módosításakor értesíteni kell a futó inetd folyamatot, hogy a fájl változott. Egy Debian gépen ez ilyen egyszer˝u: /etc/init.d/inetd reload; más gépeken keresd meg az inetd PID-et, és futtasd ezt: kill -HUP inetd-pid .
4.6.4. TFTP képek helyükre tétele Most tedd a TFTP indító képet a 4.2.1 Szakasz szerint a tftpd indító kép könyvtárba. Innen egy láncot kell csinálni arra a fájlra, melyet a tftpd egy adott ügyfél indítására használ majd. Sajnos, a fájl nevét a TFTP ügyfél határozza meg és erre nincs er˝os szabvány. A PXE indításhoz az egyetlen tennivaló a netboot/netboot.tar.gz beállítása. Egyszer˝uen bontsd ki a tftpd indító kép könyvtárba. Ellen˝orizd, hogy a dhcp kiszolgáló a /pxelinux.0-t adja át a tftpd számára, mint az indító fájl neve.
4.7. Automata telepítés Több gépre telepítésre teljesen automata telepítés is végezhet˝o. Az erre szolgáló Debian csomagok a fai (mely egy telepít˝o kiszolgálót használ), replicator, systemimager, autoinstall, és a Debian Telepít˝o maga.
4.7.1. Automata telepítés a Debian Telepíto˝ használatával A Debian Telepít˝o támogatja az automata telepítéseket el˝o-beállító fájlokon át. Egy el˝o-beállító fájl a hálózatról vagy cserélhet˝o médiáról tölthet˝o le és a telepít˝o folyamat kérdéseinek megválaszolására használható. Err˝ol dokumentáció és m˝uköd˝o példa a B Függelék részben található.
1. A -l az in.tftpd egyes verzióiban az összes kérés rendszer-naplóba naplózását kapcsolja be; ez hasznos indítási hibák vizsgálatára.
31
Fejezet 5. A telepíto˝ rendszer indítása 5.1. A telepíto˝ indítása Intel x86 architektúrán Megjegyzés: A grafikus telepíto˝ indításáról lásd az alábbit: D.6 Szakasz.
˝ 5.1.1. Indítás egy CD-ROM lemezrol A legtöbb felhasználó számára a legegyszer˝ubb mód a Debian CD-készlet használata. Ha van egy CDkészleted és a géped támogatja a CD-lemezr˝ol indítást, akkor minden csodás. Egyszer˝uen állítsd be a gépet, hogy CD-lemezr˝ol induljon, ahogy a 3.6.2 Szakasz részben is leírjuk, tedd be a CD-lemezt, indítsd róla a gépet és végezd el a telepítést, err˝ol a következ˝o fejezet súg. Egyes CD-eszközök különleges meghajtókat igényelnek és elérhetetlenek lehetnek a telepít˝o els˝o lépéseiben. Ha a CD-lemezr˝ol indítás szokásos módja nem m˝uködik a gépeden, nézd át újra e fejezetet és olvasd el az eltér˝o kernelekr˝ol és telepít˝o módokról szóló részeket, mely megoldja ezt. Még abban az esetben is, ha nem tudsz CD-ROM lemezr˝ol indítani, valószín˝uleg képes leszel a Debian rendszer összetev˝oit és a kívánt csomagokat telepíteni ezekr˝ol. Egyszer˝uen indíts más médiumról, például flopiról. Az operációs rendszer, alaprendszer és tetsz˝oleges további csomagok telepítésekor a telepít˝o rendszert a CD-ROM meghajtóra irányíthatod. Ha gondjaid vannak ez indítással, lásd az 5.3 Szakasz részt.
5.1.2. Indítás Linuxból LILO vagy GRUB használatával A telepít˝o merevlemezr˝ol indításához el˝oször le kell tölteni és elhelyezni a 4.5 Szakasz részben írt fájlokat. Ha a
a
merevlemez
csak
indításra
a
többi
letöltésre
pedig
a
hálózat
szolgál,
netboot/debian-installer/i386/initrd.gz fájl és a megfelel˝o netboot/debian-installer/i386/linux kernel letöltése kell. Ezzel átparticionálható a
telepít˝o indítására használt merevlemez, körültekint˝oen. Ha egy merevlemez-partíció változatlan marad a telepítés során, lehet˝oség nyílik a hd-media/initrd.gz fájl, hozzávaló kernel és egy CD iso letöltésére (az utóbbi fájl nevének vége maradjon .iso). A telepít˝o indíthat a meghajtóról és képes telepíteni a CD képr˝ol hálózat nélkül. LILO esetén 2 dolgot kell beállítani a /etc/lilo.conf fájlban, melyek: •
az initrd.gz telepít˝o betöltése induláskor;
•
a vmlinuz kernel egy RAM lemezt használjon gyökér-partícióként.
Itt egy példa /etc/lilo.conf: image=/boot/newinstall/vmlinuz label=newinstall initrd=/boot/newinstall/initrd.gz
További részletekért lásd az initrd(4) és lilo.conf(5) man oldalakat. Futtasd a lilo-t és indíts újra.
32
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása A GRUB hasonló. Menj a menu.lst fájlra a /boot/grub/ (néha a /boot/boot/grub/) könyvtárban, add hozzá a következ˝o sorokat: title New Install kernel (hd0,0)/boot/newinstall/vmlinuz initrd (hd0,0)/boot/newinstall/initrd.gz
és indíts újra. A ramdisk_size értéke természetesen nem lehet kisebb, mint ami az initrd képhez szükséges. Innent˝ol nincs különbség a GRUB vagy LILO között.
5.1.3. Indítás USB tárról A korábbi 3.6.2 Szakasz és 4.4 Szakasz részben írtak elkészültét feltételezzük. Dugd be az USB tárolót egy szabad USB csatlakozóba és indítsd újra a gépet. Ha minden rendben, a rendszer err˝ol fog indulni és err˝ol ad egy boot: jelet. A 2 lehet˝oség: további indító argumentumok megadása vagy az Enter leütése.
5.1.4. Indítás flopikról Itt szükség lesz a már letöltött flopi-képekre és a képekb˝ol a 4.3 Szakasz részben létrehozott flopikra. A telepít˝o flopi indításához, tedd az els˝odleges flopi meghajtóba, állítsd le a rendszert, ahogy egyébként tennéd és indítsd újra a gépet. Egy LS-120 meghajtóról (ATAPI változat) telepítéshez egy flopi-készlettel, meg kell adni a flopi eszköz virtuális helyét. Ez a root= indító argumentummal tehet˝o, megadva az eszközt, melyre az ide-floppy meghajtó helyezze. Például, ha az LS-120 meghajtó az 1. IDE eszköz (mester) a második kábelen, írd be ezt: install root=/dev/hdc az indító jelnél. Egyes gépeken a Control-Alt-Delete nem indítja újra helyesen a gépet, így egy “hideg” újraindítás ajánlott. Ha egy létez˝o rendszerr˝ol telepítesz (például DOS alól), nincs választásod. Általában, ha lehet, végezz hidegindítást. A flopi lemez elindul és ekkor látnod kell egy képerny˝ot, mely bemutatja az indító flopit és egy boot: jellel zárul. Az Enter lenyomásakor a Loading... üzenetnek kell jönnie, ezt követi ez: Uncompressing Linux..., majd sok-sok adat a gépben lév˝o hardverr˝ol. A telepít˝o folyamat e szakaszáról több adat az alábbi: 5.3.5 Szakasz részben található. Az indító flopi után az a root flopit kéri. Tedd be a root flopit és üsd le az Enter-t, ekkor tartalma a memóriába olvasásra kerül. A debian-installer telepít˝o program elindul.
5.1.5. Indítás TFTP segítségével A hálózati indítás egy hálózati kapcsolatot és egy TFTP hálózati indító kiszolgálót igényel (DHCP, RARP vagy BOOTP). A hálózati indítást támogató telepít˝o mód leírása itt található: 4.6 Szakasz. i386 gépen több mód van a TFTP indításra.
33
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása
5.1.5.1. PXE-támogató hálózati kártya vagy alaplap Lehet, hogy a hálózati csatoló kártya vagy alaplap PXE indítást is támogat. Ez a TFTP indítás egy Intel™ megvalósítása. Ha így van, lehet˝oség van a BIOS hálózati indításra állítására.
5.1.5.2. NIC hálózati indító ROM-mal Lehet, hogy hálózati csatoló kártyád TFTP indítást kínál.
5.1.5.3. Etherboot Az etherboot project (http://www.etherboot.org) TFTP indítást adó indító lemezeket és indító romokat ad.
5.1.6. Az indító jel A telepít˝o indulásakor egy barátságos grafikus képerny˝ot látsz a Debian logóval és az indító jellel: Press F1 for help, or ENTER to boot:
Az indító jelnél leütheted az Enter billenty˝ut a telepít˝o alap lehet˝oségeivel indításhoz vagy beírhatsz egy adott indító módot és, tetsz˝olegesen, indító paramétereket. Az elérhet˝o indító módok és paraméterek, melyek hasznosak lehetnek az F2 és F8 közti billenty˝uk leütésével érhet˝ok el. Ha paramétert adsz az indító parancs sorhoz, írd be az indító módot (az alap az install) és egy szóközt az 1. paraméter el˝ott (például install fb=false). Megjegyzés: Ha a rendszert távoli kezelo˝ eszközön át telepíted, mely szöveges felületet ad a ˝ a telepíto˝ indításakor és VGA konzolhoz, talán nem látod a kezdo˝ grafikus üdvözlo˝ képernyot az indító jelet. Ezek között van a Compaq “integrated Lights Out” (iLO) és HP “Integrated Remote Assistant” (IRA). Vakon nyomd meg az F1 billentyut ˝ 1 a képernyo˝ átugrásával a súgóra ˝ megjelennek a beviteli jellépéshez. Ezután a leütött billentyuk ˝ már a várakozásnak megfeleloen nél. A framebuffer tiltásához a telepítéskor az fb=false hozzáadása kell az indító jelnél, ahogy azt a súgó is írja.
5.2. Indító paraméterek Az indító paraméterek Linux kernel paraméterek, melyek általában a perifériák helyes használatára szolgálnak. A kernel általában képes ezek adatainak automatikus érzékelésére. Egyes esetekben azonban egy kis segítség szükséges. A rendszert 1. ízben az alap paraméterekkel jó indítani (vagyis továbbiak megadása nélkül) és meggy˝oz˝odni arról, m˝uködése helyes-e. Ha nem, egy kés˝obbi újraindításkor megadhatók különleges paraméterek, melyek a rendszert kisegítik egyes adatokkal a hardverr˝ol. 1.
Néha ehhez különleges escape sor kell, például IRA esetén Ctrl-F, 1.
34
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása Sok indító paraméterr˝ol szóló adat van a Linux BootPrompt HOGYAN (http://www.tldp.org/HOWTO/BootPrompt-HOWTO.html) leírásban, benne kétes hardverekr˝ol szólók is. Ez csak egy vázlatos szakasz a legáltalánosabb paraméterekr˝ol. Néhány szokásos találat megtalálható az alábbi: 5.3 Szakasz részben. A kernel indulásakor egy Memory:availk/totalk available
üzenet látható a folyamat elején. A total a RAM teljes méretét adja kilobájtban. Ha nem pontos, a mem=ram paraméter használandó, ahol a ram a memória mérete, melyet “k” követ kilobájtokhoz, vagy “m” megabájtokhoz. Például a mem=65536k és mem=64m jelentése egyaránt 64MB RAM. Soros konzollal indításkor a kernel általában automatikusan felismeri ezt. Ha van videó kártya (framebuffer) és billenty˝uzet a soros konzol által indítandó gépen, át kell adni a console=eszköz argumentumot a kernelnek, ahol az eszköz a soros eszköz, mely általában valami ilyesmi: ttyS0.
5.2.1. Debian Telepíto˝ paraméterek A telepít˝o rendszer pár további indító paramétert is ismer2 mely hasznos lehet. Sok paraméterhez van egy “rövid forma”, mely segít elkerülni a kernel parancs-sori opciók korlátját és könnyebbé teszi a paraméterek megadását. Ha egy paraméternek van rövid formája, zárójelben írjuk a (rendes) hosszú forma után. A példák is a rövid formát használják. debconf/priority (els˝obbség) E paraméter adja meg a megjelenítend˝o üzenetek legkisebb els˝obbségét. Az alap telepítés a priority=high értéket használja. Ekkor a kritikus és magas els˝obbség˝u üzenetek jelennek meg, a közepes és alacsony els˝obbség˝u üzenetek nem. Hibák esetén a telepít˝o a szükséges szintre állítja ezt. A priority=medium részletesebb irányítást ad a telepítéshez. A priority=low mindent kérdez (ez ugyanaz, mint az expert indítás mód). A priority=critical esetén a rendszer csak a kritikus üzeneteket jeleníti meg és ha minden rendben, nem kérdez. DEBIAN_FRONTEND Ez szabja meg a telepít˝o által használt felhasználó felületet. A jelenlegi lehetséges paraméter beállítások: • DEBIAN_FRONTEND=noninteractive • DEBIAN_FRONTEND=text • DEBIAN_FRONTEND=newt • DEBIAN_FRONTEND=gtk
Az alapfelület a DEBIAN_FRONTEND=newt. A DEBIAN_FRONTEND=text soros konzolos telepítésekhez jó. Általában csak a newt felület elérhet˝o az alap telepít˝o médián. A támogató architektúrákon a grafikus telepít˝o a gtk felületet használja. 2. A jelenlegi kernelekkel (2.6.9 vagy újabb) 32 parancssori opció és 32 környezeti opció használható. Ennek túllépése kernel pánikot okoz.
35
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása BOOT_DEBUG Ha e paraméter értéke 2, a telepít˝o indító folyamat részletesebb naplózásra kerül. Ha 3, hibakeres˝o héjakat tesz elérhet˝ové az indító folyamat f˝o pontjain. (Lépj ki a héjakból az indító folyamat folytatásához.) BOOT_DEBUG=0
Ez az alap. BOOT_DEBUG=1
Átlagnál b˝ovebb. BOOT_DEBUG=2
Sok hibakeres˝o adat. BOOT_DEBUG=3
A héjak az indító folyamat különböz˝o pontjain futnak részletes hibák visszaadásához. Lépj ki a héjból az indítás folytatásához. INSTALL_MEDIA_DEV E
paraméter
értéke
a
Debian
telepít˝ot
betölt˝o
eszköz
útvonala.
Például
INSTALL_MEDIA_DEV=/dev/floppy/0
Az indító flopi, ami alapban végignézi az összes flopit a gyökér flopi megtalálásához felülírható e paraméterrel, hogy csak 1 eszközt nézzen. debian-installer/framebuffer (fb) Egyes architektúrák használják a kernel framebuffert a telepít˝o több-nyelv˝u támogatásához. Ha ez gondot okoz, kikapcsolható az fb=false paraméterrel. A szokásos gondok hibaüzenetek a bterm és bogl körül, üres képerny˝o vagy fagyás a telepítés indítása után pár perccel. A video=vga16:off argumentum szintén használható a kernel framebuffer kikapcsolására. Ilyen gondok vannak a Dell Inspiron gépeken Mobil Radeon kártya esetén. debian-installer/theme (téma) Egy téma meghatározza, hogyan nézzen ki a telepít˝o felhasználói felülete (színek, ikonok, stb.). Az elérhet˝o témák a felülett˝ol függenek. A newt és gtk felületek is támogatják a “dark” témát, mely gyengén látóknak is megfelel˝o. A téma így állítható be: theme=dark . debian-installer/probe/usb A false tiltja az USB indítást, ha gondot okoz. netcfg/disable_dhcp Alapértelmezetten a debian-installer önm˝uköd˝oen megpróbálja a hálózatot beállítani DHCP-n át. Ha sikerül, valószín˝uleg nem lesz esély a kapott beállítások módosítására. A hálózat kézi beállítása csak a DHCP meghiúsulásakor lehetséges. Ha van egy DHCP kiszolgáló a helyi hálózaton, de nem akarod használni, mert például rossz választ ad, használhatod a netcfg/disable_dhcp=true paramétert a hálózati DHCP-beállítás tiltására és megadhatod az adatokat kézzel.
36
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása hw-detect/start_pcmcia A false tiltja a PCMCIA szolgáltatások indítását, ha gondot okoznak. Egyes laptopok híresek err˝ol. preseed/url (url) Megadja az automata telepítéshez letöltend˝o és használandó el˝o-beállító fájlra mutató url-t. Lásd a 4.7 Szakasz részt. preseed/file (fájl) Megadja az automata telepítéshez betöltend˝o el˝o-beállító fájl útvonalát. Lásd a 4.7 Szakasz részt. preseed/interactive Legyen true az el˝oírt kérdések feltevéséhez is. Egy el˝oíró fájl próbájára vagy javítására jó. Ez nem hat az átadott indító paraméterekre, ezek esetén különleges nyelvtan kell. Lásd itt: B.5.2 Szakasz. auto-install/enable (auto) Az el˝o-beállítások végrehajtása el˝ott felteend˝o kérdések megválaszolása elhalasztható a hálózat beállításáig. Lásd a B.2.3 Szakasz részt ennek használatához az automata telepítésben. cdrom-detect/eject Alapban az újraindítás el˝ott a debian-installer önm˝uköd˝oen kiadja a telepítés alatt használt optikai médiát. Ez szükségtelen, ha a rendszer nem indul önm˝uköd˝oen a CD-lemezr˝ol. Néha kimondottan rossz, például, ha az optikai meghajtó nem teszi be újra a médiát és a felhasználó nincs ott. Sok rés-tölt˝os, karcsú és fentr˝ol-tölt˝os stílusú meghajtó nem tudja automatikusan újratölteni a médiát. Legyen false az automata kiadás kikapcsolásához, ekkor magadnak kell biztosítani, hogy a rendszer ne induljon önm˝uköd˝oen az optikai meghajtóról a telepítés után. debian-installer/allow_unauthenticated Alapban a telepít˝o ismert gpg kulcs által hitelesített tárat igényel. Állítsd true értékre a hitelesítés kikapcsolásához. Figyelem: nem biztonságos, nem ajánlott. mouse/left A gtk felülethez (grafikus telepít˝o) a felhasználók az egeret bal-kezesre válthatják e paraméter true értékre állításával.
directfb/hw-accel A gtk felülethez (grafikus telepít˝o) a directfb hardveres gyorsítás alapból kikapcsolt. Bekapcsolásához, legyen a paraméter true a telepít˝o indításakor. rescue/enable Legyen true a rendes telepítés helyett ment˝o módba lépéshez. Lásd: 8.7 Szakasz.
5.2.1.1. Indító paraméterek használata kérdések megválaszolására Pár kivétellel az indító jelnél bármely telepítés alatt feltett kérdés értéke beállítható, ez csak egyes esetekben igazán hasznos. Általános leírás err˝ol a B.2.2 Szakasz részben. Íme pár példa.
37
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása debian-installer/locale (honosítás) A nyelv és ország beállítására használható. Minden Debian által támogatott helyi beállításra m˝uködik. Például a locale=de_CH német nyelvet választ, országnak pedig Svájcot. anna/choose_modules (modules) Az alapban nem betöltött telepít˝o összetev˝ok automata betöltésére használható. Példa lehetséges hasznos összetev˝ore az openssh-client-udeb (így használhatod az scp másolót a telepítés alatt) és a ppp-udeb (lásd itt: D.5 Szakasz). netcfg/disable_dhcp Állítsd true értékre a DHCP kikapcsolásához és helyette statikus hálózati beállítás kikényszerítéséhez. mirror/protocol (protocol) Alapban a telepít˝o http protokollt használ fájlok letöltésére Debian tükrökr˝ol és ftp protkollra cserélésre nincs mód telepítéskor normál els˝obbségnél. A paraméter beállítása ftp protokollra a telepít˝ot ennek használatára bírja. Fontos tudni, hogy a listából nem választható ftp tükör, ezt kézzel kell majd megadni. tasksel:tasksel/first (feladatok) Az interaktív listából el nem érhet˝o feladatok kiválasztására használható, fontos például a hungarian-desktop használata. Lásd a 6.3.5.2 Szakasz részt további adatokért.
5.2.1.2. Paraméterek átadása kernel moduloknak Kernelbe fordított meghajtók számára lehetséges a kernel dokumentációja szerinti paraméterek átadása. Ám akkor, ha modulokként fordítottak, mivel ezek kissé másképp tölt˝odnek be a telepítéskor, mint a telepített rendszeren, nem adhatók át úgy paraméterek, mint rendesen. A telepít˝o által ismert különleges szintaxist kell használni, így ezek a helyes beállító fájlba kerülnek és felhasználásra kerülnek a modulok tényleges betöltésekor. E paraméterek átkerülnek a telepített rendszerbe is. Erre ritkán van szükség. A kernel szinte mindig képes a rendszeren lév˝o hardvert kipróbálni és jó alapértelmezett értékeket beállítani. De egyes esetekben jól jöhet paraméterek kézi beállítása. A modulokhoz beállítandó paraméterek nyelvtana: modul_név .paraméter_név =érték
Ha több paramétert akarsz átadni egy vagy több modulhoz, csak ismételd ezt. Például egy régi 3Com hálózati csatoló kártya beállítása a BNC (koax) csatlakozó és IRQ 10 használatához: 3c509.xcvr=3 3c509.irq=10
5.2.1.3. Kernel modulok feketelistája Néha egy modult feketelistára kell tenni, hogy a kernel és udev ne töltse be. Például, ha gondot ad egy adott hardverrel. A kernel néha 2 eltér˝o modult ad egy eszközhöz. Ez problémás m˝uködést okozhat, e meghajtók ütközése vagy el˝obb rossz meghajtó betöltése esetén.
38
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása Egy modul így tehet˝o feketelistára: module_name.blacklist=yes. Így a modul feketelistára kerül a /etc/modprobe.d/blacklist.local fájlban a telepítés és a telepített rendszer alatt is. Lehet, hogy a modult a telepít˝o rendszer tölti be. Ez megakadályozható a telepít˝o szakért˝o módú futtatásával a modul kijelölt volta törlésével a hardver felismer˝o szakaszokban.
5.3. Hibák elhárítása a telepíto˝ folyamat során 5.3.1. CD-ROM megbízhatóság Néha, f˝oleg régi CD-ROM meghajtókkal, a telepít˝o CD-ROM lemezr˝ol indítása meghiúsulhat. A telepít˝o — akár a CD-ROM lemezr˝ol való sikeres indítás után — talán nem ismeri fel a CD-ROM eszközt vagy hibákat ad a telepítés alatti olvasásakor. Ennek sok eltér˝o oka lehet. Csak néhány szokásos hibát és kezelésükr˝ol szóló általános tanácsot írunk le. A többi t˝oled függ. El˝oször 2 egyszer˝u dolgot érdemes kipróbálni. •
Ha a CD-ROM nem indul, ellen˝orizd, helyesen van-e betéve és nem piszkos-e.
•
Ha a telepít˝o nem ismeri fel a CD-ROM meghajtót, el˝oször próbáld meg a CD-ROM felismerése és csatolása pont futtatását másodszor. Több régi CD-ROM meghajtónál ismert DMA hiba megoldható így.
Ha ez nem megy, próbáld az alábbi javaslatokat. Általában az ott tárgyalt javaslatok a CD-ROM és DVD eszközökre egyaránt érvényesek, de az egyszer˝uség kedvéért mindig a CD-ROM szót használjuk. Ha a telepítés semmiképp nem megy a CD-ROM eszközr˝ol, próbálj egy másik elérhet˝o telepít˝o módot.
5.3.1.1. Általános hibák •
Néhány régi CD-ROM meghajtó nem támogatja a korszer˝u CD-írók használatával nagy sebességgel írt lemezek olvasását.
•
Ha a rendszer elindul a CD-ROM eszközr˝ol, ez nem feltétlenül jelenti, hogy a Linux is támogatja azt (vagy, pontosabban a vezérl˝ot, melyre a CD-ROM meghajtó kötve van).
•
Pár régi CD-ROM meghajtó nem m˝uködik rendesen a “direkt memória elérés” (DMA) bekapcsolt volta esetén.
5.3.1.2. Hogyan vizsgálj ki és oldj meg gondokat Ha a CD-ROM eszköz indítása sikertelen, próbáld ki az alább adott javaslatokat. •
Ellen˝orizd, hogy a BIOS támogatja a CD-ROM indítást (a régebbiek nem) és hogy a CD-rom meghajtó támogatja a használt médiát.
39
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása •
Ha letöltöttél egy iso képet, ellen˝orizd, hogy az md5sum egyezik az MD5SUMS fájlban lév˝ovel, mely ugyanott van, ahonnan letöltötted. $ md5sum debian-testing-i386-netinst.iso a20391b12f7ff22ef705cee4059c6b92 debian-testing-i386-netinst.iso
Ezután ellen˝orizd, hogy a megírt CD-ROM is egyezik. Az alábbi parancs kiváló. Használja a kép méretét helyes számú bájt olvasására a CD-ROM lemezr˝ol. $ dd if=/dev/cdrom | \ > head -c ‘stat --format=%s debian-testing-i386-netinst.iso‘ | \ > md5sum a20391b12f7ff22ef705cee4059c6b92 262668+0 rekord beolvasva 262668+0 rekord kiírva 134486016 bájt (134 MB) másolva, 97.474 másodperc, 1.4 MB/s
Ha a telepít˝o indulása után a CD-ROM érzékelése sikertelen, sokszor az ismételt kísérlet sikerül. Ha egynél több CD-ROM meghajtód van, tedd a lemezt a másikba. Ha ez sem válik be vagy a CDROM felismerésre kerül de hibák történnek az olvasáskor, próbáld a lenti javaslatokat. Ehhez kis Linux-ismeret kell. Parancsok használatához el˝obb válts a második virtuális terminálra (VT2), melyen aktiváld a héjat. •
Válts a VT4 terminálra vagy nézd meg a /var/log/syslog tartalmát (használd a nano-t szerkeszt˝oként) a hibák ellen˝orzéséhez. Ezután ellen˝orizd a dmesg kimenetét is.
•
Ellen˝orizd a dmesg kimenetét, sikerült-e a CD-ROM meghajtó felismerése. Ilyesmit kell látnod benne (a sorok nem feltétlenül egymás utániak): Probing IDE interface ide1... hdc: TOSHIBA DVD-ROM SD-R6112, ATAPI CD/DVD-ROM drive ide1 at 0x170-0x177,0x376 on irq 15 hdc: ATAPI 24X DVD-ROM DVD-R CD-R/RW drive, 2048kB Cache, UDMA(33) Uniform CD-ROM driver Revision: 3.20
Ha nincs ilyesmi, lehet, hogy a vezérl˝o felismerése nem sikerült vagy egyáltalán nem támogatott. Ha tudod, milyen meghajtót igényel az adott, kézzel is betöltheted a modprobe paranccsal. •
Ellen˝orizd, van-e megfelel˝o eszköz-leíró fájl a CD-ROM meghajtóhoz a /dev/ könyvtárban. A fenti példában ez a /dev/hdc. Lehet ez is: /dev/cdroms/cdrom0.
•
Használd a mount parancsot a CD-ROM csatolt voltának ellen˝orzésére; ha nincs, próbáld kézzel csatolni: $ mount /dev/hdc /cdrom
Ellen˝orizd, ír-e hibát. •
Ellen˝orizd a DMA állapotát: $ cd /proc/ide/hdc $ grep dma settings using_dma 1
0
1
rw
40
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása Az “1” az 1. oszlopban a using_dma után azt jelenti: bekapcsolva. Ha így van, próbáld kikapcsolni:
$ echo -n "using_dma:0" >settings
Gy˝oz˝odj meg, hogy a CD-ROM meghajtónak megfelel˝o könyvtárban vagy. •
Ha gond támad a telepítés alatt, próbáld ki a CD-ROM épségének ellen˝orzését a telepít˝o f˝o-menü vége felé található lehet˝oséggel. E lehet˝oség a CD-ROM eszközr˝ol való olvasás megbízhatóságának általános ellen˝orzésére is használható.
5.3.2. Flopi lemezek megbízhatósága A Debian rendszert flopiról telepít˝ok számára a legnagyobb gond a flopi megbízhatatlansága. Az indító flopival van a legtöbb gond, mert azt a gép közvetlenül olvassa a Linux indítása el˝ott. Ez pedig általában nem olvassa olyan megbízhatóan, mint a Linux flopi meghajtó és még üzenet nélkül is leállhat hibás adatok olvasásakor. Nagyon rossz az is, mikor a meghajtó flopikkal van gond, melyek ezt tömeges lemez I/O hiba üzenettel jelzik. Ha a telepítés elakad egy flopinál, legel˝oször írd a képet egy másik flopira, és nézd meg, ez megoldja-e a gondot. A régi flopi újraformázása általában akkor sem elég, ha nem írt hibát. Sok esetben csak az oldja meg, ha egy másik gépen írod meg. Többször el˝ofordult, hogy egy felhasználó három teljesen új flopit használt fel, mire az egyik végre hibátlan volt és sikeresen telepített. Általában nem kell újra letöltened a flopi képet, de ha gondokat észlelsz, mindig hasznos ellen˝orizni a képek helyesen letöltött voltát md5-összegük ellen˝orzésével. Sokak gépe pedig csak többszöri indítás után tudta pontosan elolvasni a flopit és így ez csak ekkor tudott sikeresen elindulni. Ezt mind hibás hardver vagy firmware flopi meghajtók okozzák.
5.3.3. Indító beállítás Ha a kernel megáll az indító folyamat során, nem ismer fel perifériákat vagy meghajtókat helyesen, el˝oször az indító paramétereket kell ellen˝orizni a korábbi 5.2 Szakasz szerint. Bizonyos gondok gyakran megoldhatók kiegészít˝ok és perifériák eltávolításával és újraindítással. Egyes bels˝o modemek, hangkártyák és Plug-n-Play eszközök sok gondot adnak. Ha több, mint 512M memória van a gépen és a telepít˝o megáll a kernel indításakor, el˝ofordulhat, hogy egy indító argumentumot kell megadni a kernel által nézett memória korlátozására így: mem=512m.
5.3.4. Gyakori Intel x86 telepíto˝ gondok Van pár gyakori telepít˝o gond, mely megoldható vagy elkerülhet˝o egyes indító paraméterek átadásával a telepít˝onek. Egyes rendszereken “fordított DCL” flopik vannak. Ha hibákat kapsz a flopiról olvasáskor, pedig tudod, hogy a flopi jó, próbáld a floppy=thinkpad paramétert.
41
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása Egyes rendszereken, ilyen például az IBM PS/1 vagy ValuePoint (melyben ST-506 lemez meghajtók vannak), az IDE meghajtó felismerése hibás lehet. El˝obb paraméterek nélkül próbáld, és nézd meg, az IDE meghajtó felismerése helyes-e. Ha nem, ellen˝orizd a meghajtó geometriáját (cilinderek, fejek, szektorok) és használd a hd=cilinderek ,fejek ,szektorok paramétert. Nagyon régi gépnél, ha a kernel megáll itt: Checking ’hlt’ instruction..., próbáld a no-hlt indító argumentumot, mely kikapcsolja ezt a tesztet. Ha a képerny˝o fura képet ad a kernel indításakor, például tiszta fehér, tiszta fekete vagy színes kavar, a rendszer problematikus videó kártyát tartalmazhat, mely hibásan vált framebuffer módra. Ekkor használható az fb=false video=vga16:off indító paraméter ennek kikapcsolására. Ekkor kevesebb nyelv érhet˝o el a telepítés alatt a konzol korlátozott képességei miatt. Lásd ezt: 5.2 Szakasz a részletekért.
5.3.4.1. A rendszer fagyása a PCMCIA beállító szakaszban Egyes Dell laptopok összeomlanak, mikor a PCMCIA eszköz-érzékel˝o megpróbál elérni egyes hardver-címeket. Pár más laptop is hasonló. Ha ilyen gondot tapasztalsz és nincs szükséged PCMCIA támogatásra a telepítéskor, kapcsold ki a hw-detect/start_pcmcia=false indító paraméterrel. A telepítés után beállíthatod és kizárhatod a gondot adó er˝oforrás-tartományokat. A telepít˝o szakért˝o módban is indítható. Ekkor lehet˝oség nyílik a hardver igényeinek megfelel˝o er˝oforrás-tartományok bevitelére. Például a fenti Dell laptopokon megadható ez: exclude port 0x800-0x8ff. Van egy lista is néhány általános er˝oforrás-tartomány lehet˝oségr˝ol itt: PCMCIA HOGYAN rendszer er˝oforrás-beállítások szakasz (http://pcmcia-cs.sourceforge.net/ftp/doc/PCMCIA-HOWTO-1.html#ss1.12). A vessz˝oket el kell hagyni, ha vannak, mikor beírod ezt az értéket a telepít˝oben.
5.3.4.2. A rendszer fagyása az USB modulok betöltésekor A kernel alapban megpróbálja telepíteni az USB modulokat és az USB billenty˝u meghajtót pár nemszabványos USB billenty˝u támogatásához. De van pár hibás USB rendszer, ahol a meghajtó lefagy betöltéskor. Ennek egyik elkerülése az USB vezérl˝o kikapcsolása a BIOS beállításban. Egy másik lehet˝oség a debian-installer/probe/usb=false paraméter átadása az indító jelnél, mely meggátolja e modulok betöltését.
5.3.5. A kernel indító üzenetek értelmezése Az indítás alatt, sok ilyen üzenetet láthatsz: can’t find valami, vagy valami not present, can’t initialize valami, vagy akár this driver release depends on valami. A legtöbb ilyen nem számít. Azért látod, mert a telepít˝oben lév˝o kernel úgy készült, hogy a legkülönböz˝obb eszközöket támogassa. Persze egy gépen sincs az összes lehetséges eszköz, és az operációs rendszer jelezheti, ha olyat keres, ami nem található. Néha azt is láthatod, hogy a rendszer egy picit megáll. Ez akkor történik, ha vár egy eszköz válaszára, az adott rendszer pedig nem tartalmaz olyat. Ha ezt túl hosszúnak találod, kés˝obb egyéni kernelt is készíthetsz (lásd a 8.6 Szakasz részt).
42
Fejezet 5. A telepít˝o rendszer indítása
5.3.6. Telepíto˝ gondok jelentése Ha túljutottál a kezd˝o indító szakaszon, de nem futott le teljesen végig a telepítés, a Hibanaplók mentése menüpont segíthet. Eltárolhatod a rendszer hiba naplóit és beállításait a telepít˝ob˝ol egy flopira, vagy letöltheted egy böngész˝oben. Ezek megadják a felmerült hibákat és javításukat. Ha jelentést küldesz, csatolhatod hozzá ezeket. További telepít˝o üzenetek találhatók a /var/log/ könyvtárban a telepítés során és a /var/log/installer/ könyvtárban, miután a gép a telepített rendszert elindította.
5.3.7. Telepíto˝ jelentések küldése Ha még mindig gondjaid vannak, kérjük, küldj telepít˝o jelentést. Siker esetén is kérünk erre, mert így a lehet˝o legtöbb adatot kapjuk a legtöbb hardver összeállításról. A telepít˝o jelentés közzé kerül a Debian hibajelent˝o rendszerben (BTS) és nyilvános listára kerül. Gondold át, melyik email címedet használod. M˝uköd˝o
