LFS Vezetékelrendezési rendszerek
Teljesítménynövelés a Paksi Atomerõmûben
Busz rendszerek lehetõségei és jelentõsége a fogyasztói biztonság érdekében Bonnban tartották a CIGR XVI. Világkongresszusát A vezetékes energiaellátás fõbb kérdései Fejezetek az Elektrotechnika 1918 és 1928 közötti idõszakából Az Ackermann és Dahl termékek integrációjával jelentôsen bôvül az OBO termékválasztéka.
WDK vezetékcsatornák LKM fém vezetékcsatornák SKL padlószegély-csatornák VK huzalozó csatornák (Dahl) GEK-K és GEK-K Rapid 45 mûanyag parapetcsatornák GEK-S acéllemez parapetcsatornák GEK-A és GEK-A Rapid45 alumínium parapetcsatornák ISS energiaoszlopok
A világítástechnikában használt új alumínium lemezek alkalmazásának egyéb építészeti és fénytechnikai felhasználási lehetõségei Továbbtanulási lehetõségek - képzési idõtartamok Köszöntjük a 80 éves Kádár Abát
A megbízható, nemzetközileg ismert és elismert gyártmányainak, rendszereinek és szolgáltatásainak köszönhetôen az AREVA T&D támogatja Önt energetikai projektjeinek megvalósításában. A villamos energia átvitel és elosztás területén szerzett több mint 100 év tapasztalata és szaktudása nagyban hozzájárul az ipar folyamatos fejlôdéséhez és a világ minden táján milliók számára garantálja a biztonságos és megbízható energiaellátást. www.ar eva.com AREVA Hungaria kft. - Értékesítési Iroda - Zalatnai u. 2. - H-1125 Budapest Tel: (1)-487-7220 - Fax: (1)-487-7224
Szerkesztôbizottság: Elnök: Dr. Szentirmai László Tagok: Dr. Benkó Balázs, Dr. Berta István, Dr. Boross Norbert, Byff Miklós, Gyurkó István, Hatvani György, Dr. Horváth Tibor, Dr. Jeszenszky Sándor, Kovács Ferenc, Kômíves István, Dr. Krómer István, Dr. Madarász György, Id. Nagy Géza, Orlay Imre, Schachinger Tamás, Szilas Péter, Tari Gábor, Dr. Tersztyánszky Tibor, Tringer Ágoston Szerkesztôség és kiadó: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. Telefon: 353-0117 és 353-1108 Telefax: 353-4069 E-mail:
[email protected] http://www.mee.hu Kiadja és terjeszti: Magyar Elektrotechnikai Egyesület Felelôs kiadó: Lernyei Péter Fôszerkesztô: Dr. Bencze János Felelôs szerkesztô: Horváth Zoltán Reklámmenedzser: Dr. Friedrich Márta Szerkesztôségi titkár: Szilágyi Zsuzsa MATE képviselôje a Szerkesztôségben: Dr. Vajk István Rovatszerkesztôk: Dr. Antal Ildikó Technikatörténet Dési Albert Villamos fogyasztóberendezések Farkas András Automatizálás és számítástechnika Horváth Zoltán Villamos energia Némethné Dr. Vidovszky Ágnes Világítástechnika Somorjai Lajos Szabványosítás Dr. Szandtner Károly Oktatás Ifj. Szedlacsek Ferenc Villamos energia Szepessy Sándor Szemle Tóth Elemér Villamos gépek Tóth Éva Portré Turi Gábor Ifjúsági Bizottság Tudósítók: Arany László, Farkas András, Galamb István, Horváth Zoltán, Kovács Krisztina, Kovásznay Béla, Köles Zoltán, László Imre, Lieli György, Márton István, Nagy Zoltán, Schmidtmayer Antal, Szabadi László, Szántó László, Tringer Ágoston, Ur Zsolt Elôfizethetô: A Magyar Elektrotechnikai Egyesületnél Elôfizetési díj egész évre: 6 000 Ft + ÁFA, egy szám ára: 500 Ft + ÁFA. Grafika: Tim-Romanoff Kft. Budapest Nyomda: Pauker Nyomdaipari Kft. Budapest Index: 25 205 HUISSN: 0367-0708 Kéziratokat nem ôrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerkesztôség a hirdetések és a PR-cikkek tartalmáért felelôsséget nem vállal. Adóigazgatási szám: 19815754-2-41
CIKKEK Szôke Larisza: Teljesítménynövelés a Paksi Atomerõmûben
4
Darvas István: Busz rendszerek lehetõségei és jelentõsége a fogyasztói biztonság érdekében ÉRTÉKEINK HÍREK EGYESÜLETI ÉLET PROGRAM ENERGIAPOLITIKA ELEKTROTECHNIKA-TÖRTÉNET VILÁGÍTÁSTECHNIKA ÉRINTÉSVÉDELEM OKTATÁS KÖNYVAJÁNLÓ SZEMLE PORTRÉ Kádár Aba GONDOLATOK
8
3 7, 11, 12, 17, 23, 25, 26, 27, 30, 31 10, 20, 21, 25, 31, 32 12 13 15 18 22 24 27 27, 29 28
TARTALOM 30
HÍRDETÔINK: AREVA HUNGARIA KFT., BALMEX KFT., BANKONZULT CÉGCSOPORT, OBO BETTERMANN KFT., RAPAS KFT.
Dervarics Attila
Pécsi Elektro-bál
Kádár Aba
Articles Larisza Szõke: Power Uprating on Units 1-4 of Paks Nuclear Power Plant István Darvas: The importance and possibilities of bus-systems to improve consumer security Our Values News From our correspondents Program Energy policy History of Electrotechnics Lighting Electric shock protection Education Books Recommendation Review Portrait Aba Kádár Thoughts Summary
4 8
3 7, 11, 12, 17, 23, 25, 26, 27, 30, 31 10, 20, 21, 25, 31, 32 12 13 15 18 22 24 27 27, 29 28
CONTENTS
Advertisers:
AREVA HUNGARIA LTD., BALMEX LTD., BANKONZULT CÉGCSOPORT, OBO BETTERMANN LTD ., RAPAS LTD .
30 32
F Ô S Z E R K E S Z T Ô I
Ü Z E N E T
-
K Ö S Z Ö N T Ô
BEKÖSZÖNTÔ TISZTELT OLVASÓK! Sokan és sokat dolgoztunk, de nem hiába. Mindenki úgy értékelte, hogy a lapunk centenáriumi évfolyamát „útjára indító” ünnepi tudományos ülésszak és az ezt követõ, a lap elmúlt 100 évét bemutató kiállítás megnyitója sikeres volt. Egyöntetû volt a vélemény egyesületi tagok és vezetõk, valamint Egyesületen kívüliek részérõl egyaránt. Nagyon sok és kedves visszajelzés érkezett, amiket köszönünk szépen. Köszönöm mindazok nevében, akik azon dolgoztak, hogy a megemlékezés-sorozat méltó legyen az eseményhez. A számos sikeres közremûködõ közül szeretném kiemelni Lernyei Péter ügyvezetõ igazgató, felelõs kiadó nevét. Õ volt a programok kiemelkedõ ötletgazdája, az eseményt megelõzõ egy évben munkáját a centenáriumra való méltó megemlékezés hatotta át. Szerencsés volt tük össze, mert részesei voltak Szenior Klub tagjain kívül nagyon sokan voltak
az a választás, hogy az ETE–MEE Szenior Klub rendezvényével kötötígy részt vettek azok az idõsebb kollégáink is, akik valamilyen módon lapunk történelmének, az elektrotechnika hazai történetének. De a kíváncsiak a rendezvényre, számos illusztris vendéget köszönthettünk.
Természetesen február elsejével, az Elektrotechnika megjelenésének napjával a megemlékezések sora még nem ért véget, az csak most kezdõdik. Hiszen az év során minden egyes számban visszaemlékezünk, és minden fórumot megragadunk - mondom ezt elnökünk, fõtitkárunk és az egész Elnökség nevében is - hogy magunkat kihúzva, büszkén lobogtassuk elõdeink úttörõ munkáját, európai szintû eredményeit. Áttekintve a múltat, van mibõl merítenünk. Nagy öröm és megtiszteltetés mindannyiunk számára, hogy részesei lehetünk ennek a szép évfordulónak, hogy nevünk együtt szerepel - ez alkalomra való tekintettel - olyan, e szakmát meghatározó egyéniségek neveivel (hogy csak a legfontosabbakat említsem), mint Zipernowsky Károly, Verebélÿ László, Bay Zoltán.
Egyesületünk 107 éves múltja, a centenáriumát ünneplõ lapunk kellõ alapot kell, hogy biztosítson jövõnk megtervezéséhez. Éljünk vele!
Dr.. Bencze János fôszerkesztô
TISZTELT OLVASÓK! Nem könnyû feladatra vállalkozott az Elektrotechnikai Múzeum munkatársi gárdája, amikor az Elektrotechnika folyóirat jubileumi kiállítását elvállalta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület már az 1910-es években felvette programjába egy elektrotechnikai múzeum létrehozását. A történetben néhány évtizedet átugorva végül a gyûjteményt 1975-ben, az Egyesület alapításának 75. évfordulóján nyitották meg a Kazinczy utcában, majd 25 éve, 1982-ben múzeumi rangot kapott. Az is hagyomány, hogy a múzeum ad helyet az Egyesület Technikatörténeti Bizottságának, amelynek alapítója és elsõ elnöke a közelmúltban elhunyt nagytekintélyû múzeumigazgató, Király Árpád volt. Az Elektrotechnikai Múzeum tavaly óta az Országos Mûszaki Múzeum szervezetéhez tartozik. Az Országos Mûszaki Múzeum értékes és jól mûködõ intézményt vett át, amellyel korábban is kiválóan együttmûködött, most pedig az erõk egyesítésével még többet tud tenni az elektrotechnika-történet kutatása, közismertté tétele, ismeretterjesztése érdekében. Gratulálok a folyóirat 100 éves történetéhez, a szép kiállítású és tartalmas tablókhoz, és köszönetemet fejezem ki a centenáriumi ünnepség minden szervezõjének.
Kó ócziánnéé dr.. Szentpééteri Erzséébet Közlekedési Múzeum megbízott fôigazgatója Országos Mûszaki Múzeum igazgatója
2
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
2007. 3.szám
F Ô S Z E R KÉ ER ST ZÉ TK ÔE I I NÜ KZ E N E T E K
KEDVES OLVASÓK! Múlt hónapban indult útjára lapunkban az „Elektrotechnikai Értékeink” címû sorozat. Azóta számos támogató jellegû visszajelzés érkezett, személyes találkozásaim során gyakran fordulnak hozzám, akár egy névvel, akár egy telefonszámmal is, hogy „õket keresd meg, érdemes”. Ezek alapján bátorítom kedves Olvasóinkat, amennyiben az ország bármely részében tudomásuk van ilyen bemutatandó értékekrõl, továbbra is forduljanak lapunk Szerkesztõségéhez.
Legyyünk büszkéék értéékeinkre,, és mutassuk meg milyyen rejtett „tartaléékokkal”” rendelkezünk!! Horváth Zoltán - felelõs szerkesztõ
ELEKTROTECHNIKAI ÉRTÉKEINK EGY GYÖNGYSZEM... A KÁBELIPAR TECHNIKATÖRTÉNETÉBÕL SZIGETELT
VEZETÉKEK GYÁRTÁSA A KÁBELIPAR KIALAKULÁSA ELÕTT A februárban indított sorozat második részében a kábelipar egy gyöngyszemét mutatjuk be. Jedlik Ányos István, XIX. századi magyar fizikus, az elektrotechnika kiemelkedõ úttörõje igen értékes kéziratot hagyott hátra, melybõl szépen végigkísérhetõ egy eredményekben gazdag, alkotó életpálya. A „háztartási kiadások könyve” talán a legkorábbi hazai kábelvonatkozású adatokat õrizte meg számunkra. Bejegyzés 1831-bõl: Apparatus magnetizandae soleae ferrea (Drathacircumvoluta). Vagyis: készülék vassarú mágnesezéséhez (Körültekercselt drót.) A kísérletekhez beszerzett eszközök számlái között a következõ egyértelmû dokumentum került elõ: a Carl Adam in Pest cég nyugtája 1857. június 17-rõl. „Vörösréz drót selyemmel beboríttatott 11 1/2 lat 2.-Ft. Befonási munkája 209 rõfnyi drótnak rõfe 1 1/2 pengõ krajcár, 40 lat vörös drót kihúzása, selyem 2 lat, 110 lat rézdrót befonása 2.45 Ft”. Jedlik az 1827-29-ben elkészített „Villamdelejes forgonyt”, az iparosok címlistájából bizonyíthatóan szintén hazai termékekbõl építette meg. A nagyszerû találmány így a legkorábbi hazai kábelipari terméket képviseli.
Textiltechnikai Múzeum
Jedlik Ányos „forgonya”
Gondos restaurálás után a mûködõ fonógép (XX. sz. közepe)
A Magyar Kábel Mûvek a múlt század hatvanas éveiben hozta létre Kábelipari Gyûjteményét, amelyet 1970-ben egy igen értékes tárggyal gazdagított, amikor megvásárolta a XIX. század közepe tájáról származó paszománykészítõ mûhely teljes berendezését. Molnár Béla egykori paszományos mester tulajdonában hiánytalanul megtalálták a faszerkezetû fonógépet, fonókerekét, motolláját, amely a magyar technikatörténet számára is jelentõs mûszaki emléket jelentett és jelent napjainkban is. Az értékes lelet megérdemli, hogy röviden felidézzük a történetét. Kolecsányi Imre paszományos mester szakmáját Bécsben tanulta, az elsõ világháború elõtt. Felszaba-
2007. 3.szám
dulását követõen - megtakarított pénzébõl vásárolta meg az akkor már kiöregedett, elavult mûhelyt és ezzel települt haza Budapestre. Néhány év alatt kitûnõ minõségû termékeivel úgy felfejlesztette Király utcai mûhelyét, hogy több segédet foglalkoztatva az ország egyik legismertebb paszományosa lett, udvari szállító. Megõrizte kézi hajtású gépeit még akkor is, amikor a komoly üzleti hasznot hozó termékeit már villany-meghajtású gépsorokon termelte. Néhányszor gazdát cseréltek az öreg bécsi gépek, amíg 1954-ben Molnár Bélához kerültek, aki évekig, mint kisiparos dolgozott azokon. Nála érte meg a faszerkezetû fonógép a technikatörténetnek azt az érdekes idõszakát, ami alapján a kábelipar számára is értékessé vált. Végleges leállítása elõtt azbesztszállal párnázott fûtõvezetéket gyártottak a berendezésen. A technika fejlõdésének kölcsönhatásokon alapuló, dinamikus voltára vet fényt az a jelenség, hogy egy olyan régi, fejlett ipar, mint a paszományosoké - egy viszonylag új tudomány - az elektrotechnika segítõjévé vált. A gép ugyanis minden átalakítás nélkül, eredeti állapotában is alkalmas volt kifejezetten kábelipari termékek, szigetelt vezetékek gyártására. A késõbbi „modern” fonógépek egy része lényegében ugyanilyen felépítésû. Bizonyos, hogy Jedlik Ányos iparosai is hasonló gépeken állították elõ a kísérleteikhez szükséges vezetékeket, amelyek 170 év után is megindítják a „forgonyt”.
A Magyar Kábel Mûvektõl a többszöri tulajdonosváltás után az értékes gyûjtemény nagy része, az OMM Elektrotechnikai Múzeum gyûjteményébe, valamint az Országos Levéltárba került. De ez az értékes fonógép a befogadó Textilmúzeumban tekinthetõ meg. Cím: Textil és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum, 1036 Budapest, Lajos u. 138. Tóth Péterné MKM Kábelipari Gyûjtemény volt kezelõje
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
3
N U K L E Á R I S
E N E R G I A
TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS A PAKSI ATOMERÕMÛBEN Szôke Larisza, Paksi Atomerômû Zrt.
A
4
MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ELÕZMÉNYEI ÉS MEGALAPOZÁSA
A paksi atomerõmûben négy VVER-440 típusú reaktorblokk üzembe helyezésére került sor 1982-87 között. 1994-re az erõmû elvégezte a blokkok biztonságának teljes újraértékelését, melynek alapján 1996-2002 között végrehajtott biztonságnövelõ intézkedések (BNI) program eredményeként a paksi blokkok biztonsági színvonala megegyezik a hasonló korú nyugati atomerõmûvek biztonsági színvonalával. A turbinák rekonstrukciója és több szekunderköri átalakítás eredményeképpen a blokkok 470MW-os névleges villamos teljesítményt értek el. Magyarországon az atomerõmû termel a legolcsóbban, de az atomerõmûnek európai összehasonlításban is versenyképesnek kell lennie. A BNI programot követõen a társaság a hatékonyság növelését, a termelés fajlagos önköltségének csökkentését tûzte ki célul, ennek egyik lehetséges útja a termelésnövelés. A magas teljesítmény kihasználási tényezõt (TKT) figyelembe véve a termelésnövelés a reaktor hõteljesítmény növelésével érhetõ el. A teljesítménynövelés (TN) megvalósíthatósági tanulmányát közel egyéves munkával 2001 novemberére készítette el a KFKI Atomenergia Kutató Intézet. A tanulmány áttekintette a lehetséges megoldásokat, azok hatását az erõmû rendszereire. A tanulmány legfontosabb megállapításai: - a reaktorok 8% hõteljesítményének növelése lehetséges a biztonsági korlátok betartása mellett; - a reaktorok 8%-os teljesítmény növelése csak korszerûsített üzemanyag kazetta alkalmazásával lehetséges; - a szekunderköri rendszerek képesek a megnövekedõ gõz és vízforgalmak kezelésére, a turbina hatékonyságának megtartása érdekében a többlet gõz bevezetésé miatt szükséges a turbina fúvókakoszorú cseréje. 2002 októberében a PA Zrt. szakemberei elkészítették a TN koncepciót, ami alapján elkészült a végleges projektterv. Az Igazgatóság és a Közgyûlés által is jóváhagyott projekttervben rögzítésre került: cél a reaktor hõteljesítményének 1375MWról 1485MW-ra történõ növelése, és ezzel legalább 500MW villamos teljesítmény elérése. A projekttervben megtörtént a szükséges átalakítások véglegesítése, a megvalósítási ütemterv kidolgozása. A TN megvalósítását a következõ elvek betartása mellett kell elvégezni: - a biztonsági kritériumok nem változhatnak; - a teljesítménynövelés nem befolyásolhatja negatívan az erõmû élettartamát; - nem lehet kedvezõtlen hatás az erõmû rendszerelemeinek meghibásodására, karbantartására; - a befektetéseknek még az eredetileg tervezett üzemidõ lejártáig meg kell térülni. Az erõmû két stratégia célt tûzött maga elé: az üzemidõ hosszabbítást (ÜH) és a teljesítménynövelést. Mivel az ÜH magasabb prioritású cél, fontos volt megvizsgálni a TN hatását az üzemidõ hosszabbításra. A kapcsolódó értékelõ elemzés megállapította, hogy a paksi atomerõmû üzemidejének 20 évvel történõ kiterjesztését a tervezett teljesít-
ELEKTROTECHNIKA
ménynövelés miatt megváltozó körülményekbõl származó hatások számottevõen nem befolyásolják. A feltételezhetõ eltérések hatását az öregedés-kezelési lépések megfelelõ végrehajtásával biztonságosan minimalizálni lehet.
A
TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS ALAPJA, A TELJESÍTMÉNYNÖVELÉSHEZ SZÜKSÉGES ÁTALAKÍTÁSOK
A megvalósítást a nukleáris iparban megszerzett nagy üzemeltetési tapasztalat, tudás, a szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó információk, a számítási és mérési módszerek fejlõdése teszi lehetõvé. A nemzetközi tapasztalatok is pozitívak: az USA-ban eddig mintegy 1600MW teljesítménynövelés történt, 2010-ig további 8000MW növelés várható. Finnországban emelt teljesítményen üzemel a paksival azonos típusú kétblokkos loviisa-i atomerõmû, amelynek névleges villamos teljesítménye 2*510MWe. A paksi atomerõmûben a blokkok villamos teljesítményének gazdaságos növelése a reaktor hõteljesítményének növelése útján lehetséges. A tényleges TN megvalósítás mértékét az aktív zóna, az üzemanyag töltet jellemzõi határozzák meg. A számítások szerint a TN-t korlátozó tényezõ a szubcsatorna kilépõ hõmérséklete (egy-egy üzemanyag pálca és az azt körülvevõ hûtõközeg rész egysége). Ahhoz, hogy a reaktorfizikai korlátokat be lehessen tartani, és biztosítani lehessen a blokk biztonságos üzemeltetését a TN-nel kapcsolatosan a következõ fõ átalakítások elvégzése szükséges: - a módosított üzemanyag kazetta bevezetése; - a pontosabb primerköri nyomásszabályozás; - a zóna ellenõrzõ rendszer rekonstrukció; - a hidroakkumulátorok paramétereinek változása; - a turbina fúvókakoszorú csere; - az üzemzavari rendszerek bórsav koncentrációjának változása. Új üzemanyag bevezetése A teljesítmény növelése korszerûsített üzemanyag-kazetták alkalmazásával lehetséges. A jelenlegi üzemanyag profilírozott (radiálisan változó), 3,82%-os átlagos U235 dúsítású, négyéves üzemanyag ciklust lehetõvé tevõ kazettákat jelent. Az üzemanyag-fejlesztés két fázisban történik. Az elsõ fázisban a munkakazetta pálca-rácsosztása 12,2mmrõl 12,3mm-re változik a hatékonyabb kazetta hûtése érdekében. Bevezetésre kerül a hafnium neutron elnyelõ lemez alkalmazása a szabályzó és biztonságvédelmi (SZBV) kazetták üzemanyagrész felsõ szekciójában, annak eredményeképpen megszûnik a szomszédos kazetta szélsõ pálcáiban fellépõ teljesítmény csúcs, simítva ezzel az axiális neutronfluxus- és teljesítmény-eloszlást, a kilépõ hõmérséklet radiális eloszlását. A módosított, átmeneti üzemanyag bevezetése elégséges a 108% reaktor-teljesítményszint eléréséhez, de a többlet reaktivitás biztosítása miatt az átrakások alatt a TN-hez több friss kazetta berakása szükséges, tehát az üzemanyag ciklus gazdaságossága romlik. A fejlesztés második fázisában az üzemanyag-gazdálkodás optimalizálása történik az üzemanyag továbbfejlesztésével. Ezzel az üzemanyaggal megvalósítható lesz a jelenleginél is gazdaságosabb, ötéves üzemanyagciklus.
100. évfolyam
2007. 3.szám
N U K L E Á R I S
Ehhez a dúsítást kell megnövelni, és kiégõ mérgeket kell alkalmazni. Az optimalizált kazetta átlagos dúsítása várhatóan 4,20% lesz, három darab, kiégõ mérget (gadolíniumot) tartalmazó elnyelõ pálcával. Az optimális üzemanyag fejlesztését az orosz TVEL társasággal végzi az erõmû. A primerköri nyomásszabályozás javítása A telítési hõmérséklet a nyomástól függ. Eredetileg a zónaellenõrzõ rendszer egy konstans 325°C telítési hõmérsékletbõl számította a szubcsatorna telítési tartalékot. A blokkokon a térfogat-kompenzátor nyomásszabályozó rendszere a primerköri nyomást a 121-123 bar (túlnyomás) között tartotta. Abban az esetben, ha pontosabb nyomástartást lehet biztosítani, és a zónaellenõrzõ rendszer nem egy konstans értékbõl, hanem az aktuális értékbõl számítja a telítési hõmérsékletet, akkor olyan tartalék szabadul fel, amelyet a TN-hez felhasználható. A primerköri nyomásszabályzó átalakítása a szabályzó rendszer teljes cseréjét jelenti folytonos szabályzó alkalmazásával. Az átalakítás eredményeképpen a térfogatkompenzátor gõzterének nyomása normál üzemi körülmények között 123,0±0,4bar az aktív zóna feletti nyomás 123,6±0,4bar (túlnyomás) értéken tartható. A zónaellenõrzõ rendszer rekonstrukció Az aktív zóna, az üzemanyag kazetták állapotát és bizonyos technológiai paraméterek alakulását ellenõrzõ PDA-Verona rendszer (PVS) MicroVAX-3100 bázisú változata változatlan biztonsági korlátok mellett nem tudta volna biztosítani a magasabb reaktorteljesítményhez szükséges nagyobb pontosságot és adatforgalom kezelést. A TN szempontjából jelentkezõ fõbb igények: - nyomásfüggõ telítési hõmérséklet figyelembe vétele; - a számítási algoritmusok új alapokra helyezése, kiterjesztés növelése, a pontosság fokozása; - az adatfeldolgozási ciklusok csökkentése. A PVS rekonstrukció utáni fontosabb jellemzõi: - gyors és részletes reaktorfizikai számítások; - a feltárt tartalékok elérhetõségének biztosítása; - az új üzemanyag on-line reaktorfizikai analízise; - a finom rúdhelyzet mérése és feldolgozása; - megnövelt hálózati áteresztõképesség; - új adatgyûjtõ és operációs rendszer, operátori felület.
E N E R G I A
A hidroakkumulátorok paraméter változtatása A paraméter változása a biztonsági elfogadási kritériumok betartása miatt szükséges. Az átalakítás lényege az, hogy az üzemzavari zónahûtést passzívan szolgáló hidroakkumulátorok (HA) paraméterei 58bar nyomás és 40m3 tárolt hûtõvíz mennyiség helyett 35bar és 50m3 értékre módosulnak, ennek következményeképpen az esetleges üzemzavar alatt a hidroakkumulátorok több hûtõvizet tudnak táplálni a reaktorba és ezt a hûtés szempontjából optimálisabb idõpontban végzik. A paraméter változás miatt szükségessé vált néhány irányítástechnikai átalakítás elvégzése. Az új paramétereknek köszönhetõen a maximális tervezési üzemzavar (a nagykeresztmetszetû hûtõközeg- vesztésessel járó csõtörés) esetén a számított maximális üzemanyag burkolathõmérséklet és burkolatoxidáció 108%-on alacsonyabb a 100%-os értéknél. Azon kívül a konténmentben kialakuló maximális nyomás és a kibocsátott aktivitásértékek is kedvezõbben alakulnak. Turbina fúvókakoszorú cseréje A frissgõz tömegáramlásának megnövelése miatt növelni kell a turbina átáramlási részének áteresztõ képességét, amely nagyobb keresztmetszettel rendelkezõ fúvókakoszorú alkalmazását teszi szükségessé. Szintén szükséges a szabályzó rendszer átalakítása a biztonságos, gazdaságos, megbízható gõzelosztás érdekében. Ez a szabályzó szelepek nyitási úthossz növelését jelenti, ami néhány szerkezeti változás által kerül megvalósításra. A 2. blokki fõ keringtetõ szivattyúk átalakítása A paksi atomerõmû blokkjain a primerköri hûtõközeg forgalmak eltérnek egymástól. Mivel a zóna üzemi biztonsága szempontjából a szubcsatorna kilépõ hõmérséklete a korlátozó tényezõ és a teljesítménynövelés hatására a zóna kilépõ hõmérséklet nõ, célszerû a legkisebb hûtõközeg forgalmú 2. blokk primerköri forgalmát megnövelni. A forgalom növelés a fõ keringtetõ szivattyúk járókerék cseréjével történik. A modernizált járókerekek új, kovácsolt és hegesztett technológiával kerülnek legyártásra, a méreteik a jelenleginél kissé nagyobbak. A kerekek beépítése a blokk hosszú fõjavítása alatt lehetséges. Az üzemzavari rendszerek bórsav koncentrációja Az azonos kampányhosszal jellemzett zónának az eddiginél nagyobb tartalék-reaktivitással kell rendelkeznie, amit a kampány elején csak a mostaninál magasabb bórsav-koncentráció képes lekötni. Ezért a maximális kritikus bórsav koncentráció értéke 12g/kg-ra nõ, az üzemzavari rendszerek minimális bórsav koncentrációja és a leállási bórsav-koncentráció 12g/kgról 13,5g/kg-ra nõ.
A
1. ábra: Az új zónamonitorozó rendszer operátori felülete
2007. 3.szám
TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS BIZTONSÁGI ÉRTÉKELÉSE
A névleges teljesítmény 108%-ra történõ növelése következtében a Végleges Biztonsági Jelentésben (VBJ) vizsgált üzemzavarok eredményei változnak, emiatt az összes VBJ-ben szereplõ számítást meg kellett ismételni. A cél annak vizsgálata volt, hogy az erõmû tervezett üzemzavari állapotaiban milyen mértékûek ezek a változások, illetve, hogy az új értékek is kielégítik-e a biztonsági elfogadási kritériumokat. A tranzienselemzések teljes körûen elvégzésre kerültek 108+2+2%-os teljesítményre, figyelembe véve a szükséges technológiai átalakításokat is.
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
5
N U K L E Á R I S
A tervezési üzemzavarok elemzése során elvégezték a reaktor védelmi rendszer (RVR) és a zóna üzemzavari hûtõrendszer (ZÜHR) jeleinek és beállítási értékeinek ellenõrzését. Az elemzések alapján a ZÜHR jeleket nem kellett módosítani, az RVR jelek néhány módosítása szükséges az új teljesítményszintnek megfelelõen. Az elemzések eredményei egyértelmûen igazolták, hogy sem a korlátok túllépése, sem a korlátokig rendelkezésre álló tartalék jelentõs mértékû csökkenése nem várható, tehát a teljesítménynövelés semmiképpen sem vezet az elfogadási kritériumok megsértéséhez. A tervezett teljesítménynövelés biztonságra gyakorolt hatása a determinisztikus számításokon kívül a valószínûségi biztonsági elemzés (PSA) módszerével számszerûleg is értékelésre került. A 108%-os állapotban a blokk névleges teljesítményû üzemére vonatkozó zónasérülési gyakoriság (CDF) a kapcsolódó átalakítások hatásának figyelembevételével 1,09·10-5/év. Ez elhanyagolható mértékû (1,4%) növekedést jelent a teljesítménynövelést nem tartalmazó, referencia PSA eredményhez képest.
ENGEDÉLYEZÉSI
6
FELADATOK
A projekt céljainak megvalósítása, az átalakítások végrehajtása a jogszabályok és Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban (NBSZ) által szigorúan szabályozott engedélyezés után lehetséges. A magyar gyakorlatban az ehhez hasonló komplex átalakítás engedélyezésére még nem volt példa. Az erõmû a hatóságokkal konzultálva alakította ki az engedélyezés menetére vonatkozó többlépcsõs engedélyezési koncepciót. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságával (OAH NBI) történõ engedélyezés az 1-4. blokkra szóló létesítmény szintû elvi átalakítási engedélyezéssel indult. Az eljárásban résztvevõ szakhatóságok megítélték az átalakítások engedélyezhetõségét környezetvédelmi, környezetegészségügyi és más szempontból. Az erõmû megalapozó dokumentáció benyújtásával bemutatta, hogy a biztonság szempontjából az átalakítás megengedhetõ. PA Zrt. az elvi átalakítási engedély kérelmet 2005 májusában nyújtotta be, az engedélyt az OAH NBI 2005 novemberének végén adta ki, tehát biztonsági szempontból megengedhetõnek ítélte a TN megvalósítását. Az átmeneti üzemanyag engedélye szerint a 4. blokkon az elsõ töltet 2005-ben, a második 2006-ban berakásra került. A 4. blokki teljesítménynövelésre szóló átalakítási engedélyt 2006. elején nyújtották be a hatósághoz, amely jóváhagyó határozatában 2006 júliusában engedélyezte azt. Október elején az 1. blokki átalakítási engedély beadvány is a hatósághoz került. A teljesítménynövelés megvalósítása után blokkonként az NBItõl az üzemeltetési engedély módosítását, a Magyar Energia Hivataltól (MEH) a mûködési engedély módosítását kell kérni. A TN megvalósítással kapcsolatosan vízügyi engedélyezési eljárást is le kellett folytatni. A megalapozó dokumentáció alapján a vízügyi hatóság nyilatkozott arról, hogy a teljesítménynöveléshez létesítési engedély nem szükséges. Az engedélyezés elõkészítésében, a teljesítménynövelés megalapozásában részt vett számos nagy tapasztalattal rendelkezõ magyar és külföldi tudományos- és tervezõ intézet, mint például a KFKI AEKI, a Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI), ETV-Erõterv Zrt; az orosz Hidropressz, a Kurcsatov
ELEKTROTECHNIKA
E N E R G I A
Intézet, az üzemanyag szállító TVEL cég, valamint az ukrajnai Turboatom cég.
AKTUÁLIS
HELYZET, A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMTERVE
A megvalósítást az új üzemanyag bevezetésének idõigénye, az engedélyezés menete és a négyévenkénti hosszú fõjavításokhoz kötött átalakítások megvalósítása határozza meg, valamint a megvalósítást befolyásolta a 2. blokkon 2003-ban bekövetkezett üzemzavar és következményeinek felszámolása is. Az ütemterv szerint a megvalósítás a 4. blokkal kezdõdött a 2006-ban. A fõjavítás alatt megtörtént a szükséges átalakítások kivételezése, és a hatóság megadta az átalakítási engedélyt is. A visszaindulás után a 4. blokk felterhelése, az engedélyezett üzemviteli program alapján történt. A teljesítménynövelés három lépésben történt meg: az eredeti 100%, 104% és 108% szinten. 100%-on került elvégezésre a módosított turbina szabályzók dinamikai ellenõrzése. Minden teljesítményszinten megtörtént a blokk üzemének teljes körû reaktorfizikai, technológiai, vegyészeti ellenõrzése, illetve a kiválasztott szekunderköri csõvezetékek rezgésmérése is.
A
TELJESÍTMÉNYNÖVELÉS GAZDASÁGOSSÁGA
A 4. blokk 2006. szeptember 28-án érte el elõször az 1485MW reaktor hõteljesítményt (108%), és azóta is így üzemel. 108%-on megtörtént a blokk dinamikai ellenõrzése teherledobással, a háziüzemi teljesítmény szintjére. A felterhelés óta a blokk stabilan üzemel a 108%-on. A zóna valamennyi korlátozó paramétere tekintetében rendelkezik tartalékkal. A 108%-os teljesítményen a vizsgált radiokémiai és kémiai paraméterek megfelelnek a kritériumoknak. A vizsgálati eredmények alapján a fõvízkörben fûtõelem inhermetikusságra, vagy más anomáliára utaló jelenségek nem tapasztalhatók. A szekunderkörben mért rezgések az abszolút értékei nem haladták meg a névleges teljesítményen általában jellemzõ értékeket és az amerikai ASME szabvány szerint elvégzett számítás alapján a megengedett határokon belül maradtak. A blokk bruttó hatásfoka a teljesítménynövelés hatására nem változott, értéke 34,2%. Az optimális hûtõvíz hõmérséklet esetén a blokk villamos teljesítménye min. 507MW, de figyelembe véve, hogy a melegebb nyári idõszakban a blokkot nem mindig lehet a maximum teljesítményen üzemeltetni, a blokk névleges villamos teljesítményét 500MWe-ban határoztuk meg. A 4. blokki megvalósítási tapasztalatok alapján a Paksi Atomerõmû Zrt. folytatja a teljesítménynövelés programját. A négy VVER-440 blokk villamos teljesítménye 2009-re éri el az 500 MWe-t az alábbi ütemezésben: A TN megvalósítás beruházási programjának tervezett költségvetése a projektterv szerint 4,777 milliárd forint. A gazdaságossági vizsgálatot a projektterv egy modern, kombinált ciklusú gázturbinás (CCGT) erõmû létesítésével összehasonlítva, valamint megtérülés-elemzéssel végezte. A belsõ megtérülés vizsgálatához a folyó évi beruházási költségek konzervatívan becsülve a projekt 2009. évi befejezésének bázisára átszámítva 5,537 milliárd forintot tesznek ki. A számítás bemenõ adatai között a jelenlegi rendelkezésre állás-
100. évfolyam
2007. 3.szám
N U K L E Á R I S
E N E R G I A
sal számított villamosenergia-termelés többlete, lineáris értékcsökkenés, az üzemeltetési költségek változása és a makrogazdasági tényezõk szerepelnek. Az elvégzett számítás szerint a beruházás már 3 év után nyereségessé válik, belsõ megtérülési rátája 55,7%, mely kiemelten jó értéknek számít. A TN beruházás a teljes végrehajtás után a 2010. évben várhatóan 0,54 Ft/kWh fajlagos költségcsökkenést eredményez.
-
H Í R E K
1. táblázat: Villamos kapacitás léétesíítéés fajlagos költséége
Új épíítéésûû erõ õmûûtíípus
Fajllagos beruhházási kölltség [MFt/MW]
350 125 400 ~44,8
Ligniterõmû Földgázerõmû (CCGT) Biomassza erõmû AE teljesítménynövelés
Az adatokból látszik, hogy a paksi atomerõmû teljesítménynövelése révén létesített alaperõmûvi kapacitás-többlet beruházási költsége kevesebb, mint harmada egy kombinált ciklusú gázturbináénak, és mintegy kilencede egy ligniterõmûének. IRODALOM [1] [2] [3]
2. ábra: A teljesítménynövelés ütemezése A projekt végén mind a négy paksi blokk névleges teljesítménye 500MW (az erõmûé összesen 2000MW) lesz, tehát a beruházás következtében összesen legalább 120MW kapacitás létesül. A többlet teljesítmény létrehozásának fajlagos költsége mintegy 43,8MFt/MW. Ezt összevetve a hazánkban ma potenciálisan elképzelhetõ alaperõmû-építésekkel a következõt látjuk:
[4] [5]
Projekt terv a paksi atomerõmû 1.-4. blokk teljesítményének növelését szolgáló projekthez. Paksi Atomerõmû Rt. 2002. 09. 23. A paksi atomerõmû teljesítménynövelésének gazdasági vizsgálata. PA Rt. 2005. szeptember. Miért nincs az atomerõmû üzemidõ hosszabbításának ésszerû alternatívája Magyarországon? TIG-RES Rt. Budapest, 2004. október 6. MVM Zrt.: Magyarország energiapolitikai tézisei 2006-2030. Magyar Villamos Mûvek Közleményei különszám. XLIII. Évfolyam, 2006. november. PA Zrt. Mûszaki Igazgatóság: Elõterjesztés a 2007. január 22-i MûszakiGazdasági Értekezletre: A 4. blokki teljesítménynövelés értékelése.
SZÕKE LARISZA osztályvezetõ, TN alprojekt vezetõ Paksi Atomerõmû Zrt. Nukleáris Üzemanyag Osztály 7031 Paks, Pf. 71.
[email protected]
VÁLTOZÁSOK AZ ÁRAMSZOLGÁLTATÓK ÉLETÉBEN MEGÚJULT
KÖRNYEZETBEN , ÚJ SZERKEZETI STRUKTÚRÁBAN VÉGZIK TEVÉKENYSÉGÜKET A MAGYARORSZÁGI ÁRAMSZOLGÁLTATÓK . Sorozatunk elsõ részében az ELMÛ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. életét érintõ változásokat mutatjuk be. Elkülönült tevékenységek, önálló gazdasági társaságok Új gazdasági környezetben, jelentõs szerkezeti változások között végzi tevékenységét 2007. január 1-jétõl az ELMÛ Nyrt. és az ÉMÁSZ Nyrt. A változtatásokat Magyarország uniós csatlakozásából adódó, a villamosenergia-piac jövõjét alapvetõen meghatározó új feladatok illetve elõírások indokolták. Cél, hogy az egymással versenyzõ kereskedõ vállalatok az energiapiac körülményei között igyekezzenek minél olcsóbb szolgáltatást nyújtani anélkül, hogy ezt bárki szabályozná. 2007. január 1-jétõl új vállalatokat is magában foglaló új szervezet jött létre az ELMÛ és az ÉMÁSZ Nyrt.-n belül. Az átalakulás lényege, hogy elválik egymástól a hálózati és az energia értékesítési tevékenység. Az elosztói tevékenység továbbra is államilag szabályozott marad, az energiakereskedõk azonban egymással versenyeznek a szabad piacon. Az átalakítást az EU elõírásai és más jogszabályok teszik szükségessé és kötelezõvé. Bizonyos más tevékenységek (pl. ügyfélszolgálat) új vállalatokba szervezését a piaci versenyre való felkészülés indokolja. 2007. 3.szám
A négy új vállalatban tulajdonos marad a közüzemi szolgáltatást továbbra is ellátó ELMÛ és ÉMÁSZ, amely ezen kívül központi szolgáltatásokat (beszerzés, logisztika, HR, egyéb) nyújt a teljes vállalatcsoportnak. A jövõben a hálózati és az értékesítési funkciók a jogszabályok elõírásainak megfelelõen külön vállalatokba válnak szét. ELMÛnet, illetve ÉMÁSZnet néven mûködik az ELMÛ Hálózati Kft. és ÉMÁSZ Hálózati Kft., ami a hálózatgazdálkodással és hálózathasználattal foglalkozik. Infrastruktúráját - egy autópályához hasonlóan - az egymással versengõ piaci szereplõk rendelkezésére bocsátja, reagál a hozzá beérkezõ ügyfélmegkeresésekre. A cégcsoport szabadpiaci áramkereskedõje a már eddig is tevékenykedõ Magyar Áramszolgáltató Kft. (MÁSZ). A NETservice, az ELMÛ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. a hálózatüzemeltetést, karbantartást, beruházást, a hálózat mûszaki dokumentációját végzi. Ügyfélpont néven tevékenykedik az ELMÛ-ÉMÁSZ Ügyfélszolgálati Kft., ami a fogyasztók leolvasásával, a számlázással, követeléskezeléssel és az ügyfelek személyes, telefonos és levélben történõ ügyintézésével foglalkozik.
Az ELMÛ Nyrt. és ÉMÁSZ Nyrt. tájékoztatója alapján összeállította: Horváth Zoltán
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
7
É P Ü L E T I N F O R M A T I K A
BUSZ RENDSZEREK LEHETÕSÉGEI ÉS JELENTÕSÉGE A FOGYASZTÓI BIZTONSÁG ÉRDEKÉBEN Darvas István, ABB Kft. / Épületinformatikai Egyesület. Jelenleg Magyarországon több, mint 120 családi házban és 57 középületben, irodaházban illetve ipari létesítményben üzemel KNX/EIB technológia alapú üzemeltetési-felügyeleti rendszer. A cikk egy ilyen rendszer komplex rendszer gyakorlati megvalósításáról (6200 m2 komplex gyártási létesítmény vezérlése, felügyelete) mutat be a facility management funkciókat is ellátó grafikus kezelõfelületi megoldásokat.
BEVEZETÉS A villamos épületfelügyeleti rendszerek a korszerû épületek, létesítmények szerves részét képezik. Egy létesítmény üzemeltetésének hatékonyságát, gazdaságosságát ezekkel a modern üzemeltetési és felügyeleti rendszerekkel eredményesen lehet növelni. A létesítményekben alkalmazandó i-bus® KNX/EIB–technológián alapuló, a KONNEX szervezetbe tömörülõ gyártók e felügyeleti rendszer készülékeivel minden vezérlési-, üzemeltetési felügyeleti funkciót és folyamatot egyetlen közös „Busz” alapú technikával képesek vezérelni, ellenõrizni, állapotokat jelezni és naplózási feladatokat megvalósítani. A rendszer moduláris kiépítése lehetõvé teszi, hogy a kiépített felügyelet késõbb, igény szerint problémamentesen bõvíthetõ és módosítható a buszrendszeren keresztül történõ átparaméterezéssel (programozási feladat, szerelés nélkül). Az i-bus® KNX/EIB–technológián alapuló rendszer, a megfelelõ interfész elemek segítségével csatolható, igény esetén, más gyártók által forgalmazott (akár már üzemelõ) gépészeti épületautomatizálási rendszerek vezérlõ központjaival (Profibus, Interbus, Metasys, stb.), valamint a mai kor kihívásainak megfelelõ ISDN, WAP és Internet technológiákhoz is kapcsolható. Az elektronikai ipar a 90-es években megkezdte a modern installációs rendszerek fejlesztését, amely célja pontosan egybeesett az elõbb felsorolt követelmények teljesítésének kihívásaival.
telepíteni (ún. csillag vagy fa struktúra kiépítés). A buszvezetéken nemcsak az információ kerül továbbításra, hanem a buszkészülékek (résztvevõk) áramellátása is itt biztosított. Egy vonalra maximum 64 résztvevõt lehet csatlakoztatni, vonalcsatlakozó-routerek segítségével 15 vonalat lehet egy funkciós területté összekötni. Egy buszrendszerben maximum 15 funkciós terület létezhet, melyeket szintén routerek kapcsolnak össze. Egy KNX/EIB buszrendszer tehát több, mint 14.000 résztvevõbõl állhat. A rendszerben való azonosítás végett minden buszrésztvevõ kap egy ún. „fizikai címet”. Ezen a címen lehet a buszrésztvevõ állapotát lekérdezni, vagy szükség esetén átprogramozni. Egy LAN számítógép hálózat segítségével több buszrendszert is összekapcsolhatunk egymással, ill. távolról is elérhetõ a KNX/EIB rendszer, akár Interneten is. Az elemek - résztvevõk áramellátása pufferelt, hogy a rövid áramkimaradásokat (max. 220 ms) áthidalják. A buszmenedzsment Multi-Master üzemmód, azaz minden egyes résztvevõ egyenjogú, a busz-hozzáférési protokoll CSMACA, azaz ütközés-felismerés és feloldás, üzenetveszteség nélkül. A buszrésztvevõk az „esemény vezérlést” az ún. „csoportcímekkel - logikai címekkel” valósítják meg. Ezeket a csoportcímeket határozzák meg az ETS programban, ezekkel írják le a létesítmények mûködési funkcióit. A táviratok a résztvevõk között ezeket az „utasításokat” szállítják. Igény esetén az ETS programozó környezetben beállított rendszerparaméterek módosítása a számítógép segítségével lehetséges, anélkül, hogy a helyszínen bármilyen eszközt mûködtetni kellene.
53. VÁNDORGYÛLÉS
1. TECHNOLÓGIA
8
2. A PROBLÉMA BEMUTATÁSA
A KNX/EIB installációs felügyeleti- és üzemeltetési rendszer eseményvezérelt és osztott intelligenciájú technológián alapul. Nincs szükség rendszerközpontra, mint a hagyományos DDC rendszerek edetében. A meghatározott feladatok elvégzésére a készülékek két csoportját határozták meg a rendszerben: • A „szenzorok” (kapcsolók, szabályozók -dimmerek, redõnykapcsolók, hõmérsékletérzékelõs szabályozók, mozgásérzékelõk, stb.), melyeket egy kéteres buszvezeték köt össze • az „aktorok” (relékimenetek, fényvezérelt szabályozó készülékek, redõnymotor vezérlõk, stb.). Buszvezetékként egy speciális, sodrott érpáras, 4kV köpenyszigeteléses, árnyékolt 2 x 2 x 0,8 mm2-vezérlõkábelt használunk. A buszvezeték szakaszokat résztvevõtõl résztvevõig felfûzve (láncszerûen), elágazva vagy a kettõ kombinációjaként lehet ELEKTROTECHNIKA
A hagyományos elektromos szerelési technológia, az elektromos berendezések mûködtetésének feltételeit költséges vezeték- és kábel hálózatok telepítésével valósítja meg (erõsáramú vagy gyengeáramú vezetékhálózatokon keresztül magas tûzterheléssel). Példa: a mennyezeti világítást több helyrõl is kell kapcsolniszabályozni, a kapcsolók és a csillár, bonyolult váltó és keresztkapcsolási elektromos kötések szerelésével együtt épül rendszerré, ami késõbb nehezen módosítható. A vezetékhálózat kiépítésének e formája meglehetõsen munkaés anyagigényes, utólagosan megváltoztatni csak átszereléssel és falbontással lehet. Egy késõbbi, funkcióváltásnál-, továbbfejlesztésnél-, bõvítésnél legtöbbször egy új vezeték- és kábelrendszert kell kialakítani,
100. évfolyam
2007. 3.szám
É P Ü L E T I N F O R M A T I K A
a régi bontása után. Ez csak egy nagyobb felújítási munka keretei között lehetséges. A fenti szempontok alapján megállapítható, hogy a korszerû villanyszerelés és villamos installáció célja: óságot,, a rugalmasságot:: a késõb- fokozni a változtatható bi funkcióváltoztatás vagy továbbfejlesztés problémamentes és terjedelmes felújítási- átalakítási munkák nélkül legyen megvalósítható. õmunka,, a szereléési költséégráfordíítást:: - csökkenteni az élõ a munkaidõ költségigényes, ezért egy új technikai kihívás megvalósítása rövid szerelési idõ ráfordítással legyen lehetséges. - méérséékelni az energia felhasználást üzemeltetéés során:: a korszerû szerelésnek biztosítania kell azon feltételrendszert, hogy a vételezett elektromos energiát ne pazarlóan használjuk fel. Példa: a világítás automatikusan kikapcsolódik, amikor senki nem tartózkodik a helyiségben (jelenlét érzékelés), vagy elegendõ természetes fény van a helyiségben folytatott tevékenységhez szükséges megvilágítás biztosításához (megvilágítási szint érzékelése) - fokozni az üzemeltetéési kéényyelmet--, komfortéérzetet:: az intelligens funkciók integrálásával Példa: egy ház teljes világításának eseményfüggõ kapcsolásai, vagy egy adott fényállapot elõhívása, vagy egy adott fogyasztócsoport állapotának figyelése, akár az aktuális mérési értékek küldése mind értelmes és komfort érzetet fokozó funkciók, ezeket hagyományos vezetékhálózattal csak költséges munka- és anyag ráfordítással lehet megvalósítani. ókat beéépííteni az üzemviteli feladatok - biztonsági funkció ellátására:: számításba kell venni az üzemeltetõk, tulajdonosok fokozottabb igényeit a biztonság növelésére Példa: az ajtók és ablakok állapotát felügyelõ behatolás jelzõkkel, vagy az idõnként átmenetileg üresen hagyott épületben a lakott állapot látszatát kelteni, vagy központi parancsok, mérés adatgyûjtésbõl származó értékek központi megjelenítése, távoli telephelyek adatainak megjelenítése a telefon illetve Internet hálózatok segítségével. Az alábbiakban ismertetjük a jelenleg elérhetõ intelligens technikák alkalmazását a létesítmények fogyasztói biztonságának növelése érdekében és a vonatkozó elektromos rendszereinek kialakításában.
- Állapot- ill. hibajelek megjelenítése a központi diszpécserpulton vagy helyi LCD kijelzõn (lehetséges e jelek portai, rendészeti munkahelyre történõ továbbítása, illetve megjelenítése akár egy másodkijelzõn, vagy egy távoli felügyeleten, az Interneten keresztül is) - Világítási és dugalj áramkörök állapotának kijelzése (Jelszolgáltatás a biztonsági világítási rendszernek) - Árnyékolók (redõnyök, reluxák, rolók) állapotának kijelzése - Nyílászárók állapotának kijelzése. - Fûtési-, hûtési elemek állapotának és paramétereinek kijelzése, naplózása. - Tûzvédelmi csappantyúk állapotának kijelzése. - Mozgássérült mosdók, WC-k riasztási állapotának és segélykérési jeleinek kijelzése, naplózása. - Motorok, kapcsolók, megszakítók állapotának kijelzése, naplózása - Elektromos elosztók hõmérsékleti- és fogyasztói leágazások paramétereinek kijelzése - Liftek, mozgólépcsõk gyûjtött hibajeleinek illetve üzemállapotának megjelenítése - Energia menedzsment funkció megvalósítása (elõre programozott prioritási rend szerint a kijelölt fogyasztói csoportok lekapcsolása) - Fogyasztási adatok beolvasása a rendszerbe (a lekötött teljesítménynek megfelelõen) - Erõsáramú energia elosztó rendszer felügyelete, vezérlése - A fõ- és alelosztó berendezések betáp oldali - ill. kiemelt leágazások kapcsolóinak állapot jelzése - Fogyasztói leágazások-, csatlakozások ki-be kapcsolása, sínek feszültség figyelése - Központi és helyi vezérlések, kézi vagy automata üzemmód választással - Jelszolgáltatás a biztonsági világítási rendszer részére. - Jelszolgáltatás a tûzvédelmi rendszer részére. - Távüzemeltetés, távdiagnosztika Internet és WAP technológiák integrálásával - Kijelölt fogyasztási csoportok idõprogram, vagy eseményfüggõ mûködtetése, helyileg felülbírálható lehetõséggel egy KNX/EIB SERVER egységen keresztül, mely a helyi LAN hálózatra csatlakozik - Kijelölt események naplózása, mérésadatgyûjtés, hibaüzenetek továbbítása, állapotok lekérdezése - a KNX/EIB SERVER egységen keresztül SMS üzenet, WAP és Internet Browser 3.2, CAFM - azaz Computer Aided Facility Management feltételeinek megteremtése a KNX/EIB SERVER egységen keresztül GRAFIKUS FELÜLET és ADATBÁZIS létrehozásával - HTML Browser által kezelhetõ felülettel.
53. VÁNDORGYÛLÉS
3. BUSZ RENDSZEREK LEHETÔSÉGEI A KNX/EIB, mint fogalom, egy komplex, eseményvezérelt, osztott intelligenciájú, épület felügyeleti-, vezérlési-, irányítási- és szerelési rendszer szabványleírása, melyet az EU–ban 2001–tõl, az EN 50090 szabvány elfogadása jogi és mûszaki szempontból is kötelezõvé tett. A rendszert, és egyes elemeit esetenként más-más kereskedelmi megnevezéssel forgalmazzák, de a szabványleírásnak megfelelõ minõséget csak a KNX/EIB jelzéssel ellátott termékek biztosítják. Egy KNX/EIB technológia alapú felügyeleti rendszer (teljes kiépítés) az alábbiakat biztosítja:
2007. 3.szám
4. ÉPÜLETÜZEMELTETÉSI- ÉS FELÜGYELETI FUNKCIÓK MEGVALÓSÍTÁSA EIB/KNX TECHNOLÓGIÁVAL Alkalmazási területek a léétesíítméényyek elektromos rendszerei kiéépíítééséénéél
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
9
É P Ü L E T I N F O R M A T I K A
-
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
1
Energiatakarékos üzemeltetés (fûtés, hûtés, szellõzés, világítás, öntözés, uszoda, szauna, konyhatechnológia, energiaelosztás kapcsolása, vezérlése szabályozása) 2 Világítási és árnyékolástechnikai rendszerek kapcsolása, vezérlése, jelenlét és idõfüggõ szabályozása 3 Helyiségek jelenlétfüggõ, egyedi hõmérséklet szabályozása (klíma, szellõzés, árnyékolás, fûtés, hûtés) 4 Biztonságtechnika (nyílászárók állapotfigyelése, jelenlétés idõfüggõ riasztási zónák élesítése, riasztási algoritmusok elõhívása, elõre programozott „kapcsolási képek” távlehívása, IP alapú kamerafigyelés, vízbetörés, vízszivárgás, CO-és CH4 gázszivárgás, füstérzékelés, üvegtörés érzékelés) 5 Helyi és távüzemeltetés, állapot és hibaüzenetek küldése (SMS, e-mail) ISDN telefon-, vagy LAN helyi számítástechnikai rendszerre kapcsolt Internet hozzáféréssel. (WAP-telefonról, HP-Compaq PDA-ról, illetve Wi-Fi kompatibilis mobil eszközökrõl) 6 IP protokollal kommunikáló CCTV kamerák illesztése a létesítmény EIB/KNX felügyeleti rendszerébe
ELÕNYÖK: - energiatakarékos épületüzemeltetés - több átviteli médium integrálása (csavart érpár, rádiófrekvenciás átvitel, infravörös átvitel) - emelt komfort, értékálló-, jövõ biztos befektetés - nagyfokú biztonság (mûszaki berendezések, vagyon-, tûzvédelemi rendszerek folyamatos felügyelete - a legelterjedtebb, egyetlen, az EU szabványnak (EN 50090) megfelelõ, integrált épülettechnikai felügyeleti rendszer, úgy ipari- és középületek, mind családi házak- és célépületek számára - a világon mindenütt elfogadott nemzetközi EIB/KNX szabvány által biztosított minõség és rendszergarancia az EN 50090 szabványnak megfelelõen
Példa érintôképernyôre
KNX távüzemeltetési grafikus ablak
ÖSSZEFOGLALÁS A fenti funkciók megvalósítása nem létesítményfüggõ, ezen feladatok teljesítése lehetséges mind családi házak, lakóparkok, mind középületek valamint ipari létesítmények esetében is. Hazai megjelenése óta a KNX/EIB technológián alapuló létesítmények között jelen van minden terület, az ipari beruházásoktól, a középületeken keresztül a családi házak elektromos rendszerei felügyeleténél és vezérlésénél.
DARVAS ISTVÁN Okleveles villamosmérnök (erõsáram), tervezõmérnök, vezetõ tervezõ, KNX/EIB szakmérnök. Szakterülete: épületek energiaellátási -, üzemeltetési -, és felügyeleti rendszereinek integrálása. Munkehely: ABB Kft. Kisfeszültségû és Automatizálási üzletág, osztott inteligenciájú hálózatok és épületüzemeltetési rendszerek vevõszolgálati szaktanácsadója. MEE tag 1996 óta.
[email protected]
KÉPES BESZÁMOLÓ AZ ELEKTROTECHNIKA CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁSÁRÓL Mint arról lapunk elõzõ számában beszámoltunk, 2007. február 1-jén az Elektrotechnikai Múzeumban megnyílt az Elektrotechnika elmúlt 100 évét bemutató Centenáriumi Kiállítás. Errõl tudósítunk most néhány kép segítségével, kedvet adván a kiállítás látogatásához. 10
Horváth Zoltán
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
2007. 3.szám
H Í R E K
BONNBAN TARTOTTÁK A CIGR XVI. VILÁGKONGRESSZUSÁT A CIGR és Magyarország kapcsolata A CIGR (Mezõgazdasági Technika Nemzetközi Bizottsága) 1930-ban alakult Belgiumban. Négy technikai szekciót hoztak létre akkor, majd az 1964-ben, Lausanneban tartott CIGR világkongresszuson alakult meg az ötödik, amely a IV. sorszámot és a „Villamosság a Mezõgazdaságban” elnevezést kapta. Az öt szekció a következõ volt: I. Út és víz, II. Mezõgazdasági Épületek, III. Mezõgazdasági Gépesítés, IV. Villamosság a Mezõgazdaságban, V. Menedzselés és Ergonómia. 1989-ben alakult meg a VI. Szekció: Élelmiszeripari Gépek, és 2000-ben a VII. Szekció: Informatika. A CIGR általában öt, 1994-tõl négy évenként rendez világkongresszust, amelyen minden szekció üléseket tart. Eredetileg a CIGR-ben három hivatalos nyelv volt: a francia, az angol és a német. Ma hivatalos nyelv az angol, de minden tagországnak joga van e mellé saját nyelvét, vagy mást választani, ha a szervezõ vállalja a szinkron tolmácsolás költségeit. Magyarország 1967-ben csatlakozott a CIGR-hez, a szocialista országok közül másodikként. Ekkor a CIGR-nek 17 ország volt a tagja, ez a szám jelenleg több, mint 100. 1994 óta az elnököt 2 évre választják, alelnök nincs, viszont munkáját segíti az elõzõ elnök, a „Past-President”, a következõ elnök, az ”Incoming President”, és természetesen a fõtitkár. A fõtitkárság központjai: az alapítástól Párizs, 1989-98 között a belgiumi Merelbeke, 1998-2006 közt a bonni egyetem. A fõtitkárság 2006 márciusában költözött át Japánba, a Tsukubai Egyetemre. Minden Technikai Szekciónak van egy 4 évre választott elnöke, alelnöke, titkára, és tíz tagja. Magyarország a CIGR-be való belépés után csakhamar igen nagy nemzetközi elismerést és tekintélyt vívott ki a kongresszusokon és konferenciákon való szereplésével, az azokra beküldött elõadások számával és színvonalával, a magyar mezõgazdaság és az azzal kapcsolatos technika színvonalának és eredményeinek megismertetésével. A magyar delegáció elõször 1969-ben, a németországi Baden-Badenben tartott CIGR kongresszuson vett részt. Az 1975-ben esedékes 7. konferenciát már Budapesten rendezték, mely egyúttal a 4. Országos Mezõgazdaság Villamosítási Konferencia is volt. Az angol, francia, német és a magyar hivatalos nyelvû elõadásokon mintegy 300-an vettek részt, köztük kb. 100 külföldi szakember. Érdekesség, hogy ebben az évben az energiatakarékosság keretében szeptember közepétõl szünetelt a város díszkivilágítása. A cikk szerzõje a fõvárosi tanács elnökét kereste meg azzal a kéréssel, hogy, mivel ez lesz hazánkban az elsõ villamos témájú nemzetközi tudományos konferencia, nagy benyomást keltene a külföldi résztvevõkben, ha hétfõn este a Technika Háza VII. emeletén tartandó fogadás alkalmával egy kivilágított, gyönyörû várost láthatnának a külföldi vendégek. Kérése eredményes volt, erre az estére kivilágították a várost!
2007. 3.szám
A magyar szereplés eredményességét mutatja, hogy a 1984-89 közti periódusban a CIGR 43 tagú nemzetközi vezetõségébõl öt magyar volt: Lehoczky professzor - 1980-89 közt CIGR elnök, Sibalszky Zoltán - 1982-94 közt IV. Szekció elnök, Jeszenszky Zoltán, Szalay György, Széles professzor szekció vezetõségi tagok. A MEE szervezésében, Budapesten került sor 1990-ben a 16., 2004-ben pedig a 26. IV. Szekció Konferenciájára. Emellett a MEE és a MAE (Magyar Agrártudományi Egyesület) közös szervezésében 1983-ban, 1988-ban, 1993-ban, 1996-ban és 2000-ben Budapesten bonyolódtak le „A Megújuló Energiaforrások Racionális Alkalmazása a Mezõgazdaságban” témájú nemzetközi konferenciák. Mivel a fejlett országokban a mezõgazdaság villamosítása már a 70-es évek kezdetére befejezõdött, elõtérbe került a villamos energia racionális és gazdaságos alkalmazása. A mezõgazdasági villamos energiafelhasználásnak a nyolcvanas években beköszöntött harmadik korszakában az energiatakarékosság, és környezetvédelmi szempontok kerültek elõtérbe, fontos szerepet kezdtek játszani a megújuló energiaforrások, és azok gazdaságos felhasználása. Ezért az 1984-ben, Budapesten tartott CIGR világkongresszuson a CIGR Közgyûlése a IV. Szekció nevét „Villamosság és Egyéb Energiafajták a Mezõgazdaságban”-ra változtatta. A kérdés a 80-as évek óta egyre inkább aktuálisabb, a konferenciák témáinak egyre nagyobb hányada foglalkozik a kérdéssel, ez tette aktuálissá a fent felsorolt öt, kizárólag megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó konferencia megszervezését is, amivel Magyarország jelentõs szerepet vállalt még akkor, amikor e téma még nem volt annyira általános, mint napjainkban. A 2006 szeptemberében Bonnban tartott CIGR Világkongresszus a „Mezõgazdasági Technika Egy Jobb Világért” jelmondatot kapta. A Kongresszust a FAO és a VDI, valamint az EurAgEng közremûködésével szervezték, az 58 országból érkezõ résztvevõk száma mintegy 800 volt. A IV. Szekció témáival foglalkozó ülések az energiahatékonysággal, a biomassza energiacélú felhasználásával, a biodízel és biohajtóanyagok, valamint a biogáz alkalmazásával foglalkoztak. Az elõadások alapján kijelenthetõ, hogy a jövõ a nagy biogáztelepeké. Ezek nyersanyagul nemcsak az állati trágyát, hanem sokkal nagyobb mértékben a környékrõl beszállított minden egyéb hulladékot felhasználnak a biogáz elõállítására, és az elõállított gáz energiájának nagyobb részét hõenergia, de szintén jelentõs részét villamos energia formájában hasznosítják. Ezen a téren Magyarország nem marad el a világtendenciáktól, hiszen negyedik éve mûködik Nyírbátorban a világ egyik legnagyobb biogáz-telepe, igen jó eredménnyel.
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
11
H Í R E K
-
Az elmúlt két évben a CIGR elnöke a portugál Pereira professzor volt, amit 2007. január 1-jétõl a brazil Ireniza De Alenca professzor-asszony vett át. A IV. Szekció elnöke 2002-2006 közt az indonéz Kamaruddin professzor volt, 2007-tõl elnöknek a japán Umeda professzort választották meg. A következõ, XVII. CIGR Világkongresszust 2010-ben tartják a kanadai Quebecben, de elõbb 2008-ban, Rio de Janeiróban
P R O G R A M
rendeznek Konferenciát. A IV. Szekció 27. Konferenciája 2005-ben a törökországi Izmirben volt, a 29. 2007 júniusában a lengyelországi Olsztynban lesz, míg a Szekció vezetõségi ülésén úgy döntött, hogy elfogadják a MEE meghívását, és a 30. Konferenciát megint Budapest rendezheti meg 2009 áprilisában. Dr.. Sibalszkyy Zoltán a MEE tagja, a CIGR IV. Szekció tiszteletbeli elnöke
FELHÍVÁS VII. SZIGETELÉSDIAGNOSZTIKAI KONFERENCIA Residence Hotel Siófok 2007. április 25-27. Immár hetedik alkalommal rendezik meg a Szigetelésdiagnosztikai Konferenciát, amely az éves naptár egyetlen olyan eseménye, ahol kifejezetten e szakterület problémái és eredményei kerülnek terítékre, hogy a szigetelésdiagnosztikai szakemberek tapasztalataik cseréjével elõmozdítsák az „asset management” döntések elõkészítését.
datait, lehetõségeit, problémáit szeretnék a zászlóra tûzni. Ahogy eddig, most is várják a transzformátorok, generátorok, kábelek szigetelésének vizsgálatával, illetve az elosztóhálózatok megbízhatósága és a diagnosztika kapcsolatával foglalkozó elõadásokat, felhasználói, üzemeltetõi tapasztalatokat. Helyet kívánnak adni minden olyan elõadásnak, ami a témakörben érdekelt hallgatóság érdeklõdésére számot tarthat. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület vezetése az idei konferencia szervezésében is közremûködik. Elõadási szándékát a téma és a bemutató idõtartamának megjelölésével kérjük Kispál Istvánnal egyeztesse. (Tel: 30-977-0342, E-mail:
[email protected]). Az idén is várják a diagnosztikai készülékgyártók, forgalmazók mûszerbemutatóit.
Az elhangzó elõadások a villamosenergia-rendszerek nagyfeszültségû berendezéseinek (transzformátorok, generátorok, távvezetékek, kábelek, kapcsolókészülékek, stb.) szigetelésdiagnosztikájának mélységeibe engednek betekintést, minden évben egy kicsit más területet hangsúlyozva. Mivel a hazai és nemzetközi gyakorlatban egyre népszerûbb a nagyobb berendezések helyszíni felújítása, nagykarbantartása, 2007-ben az ezekhez kapcsolódó diagnosztika fela-
A jelentkezési lap letölthetõ a http://www.diagnostics.hu honlapcímrõl.
A MEE MEGÚJULÁSI PROGRAMJA A MEE HONLAPJÁN A szabályzati háttér (jogszabályok és MEE Szabályzatok) megjelenítése mellett elnökségi-, valamint különbözõ bizottsági tagok ajánlásai, megfontolásra érdemes gondolatai is olvashatóak. A jelenlegi MEE vezetõk programja mellett a megújulás alapjául szolgáló küldetés is megtalálható a dokumentumok között.
Hallhattunk és olvashattunk is róla, de megtalálható a MEE internetes honlapján is: a MEE Megújulási Programja.
12
A www.mee.hu honlapcímre látogatva piros színnel jelölt külön link tûnhet rögtön a szemünkbe: Megújulás. Nemcsak az Egyesület mindennapi életében kap fontos, központi szerepet ezen téma, hanem a hozzá szorosan kapcsolódó internetes portálon is: napról napra folyamatosan bõvülõ információk segítenek tájékozódni a sokszor elhangzó kérdésre: „Hogyan tovább?”.
ELEKTROTECHNIKA
Amennyiben lehetõsége van, látogassa meg a honlapot és rajta keresztül a Megújulási Program legújabb tájékoztató anyagait! HZ
100. évfolyam
2007. 3.szám
E N E R G I A P O L I T I K A
A VEZETÉKES ENERGIAELLÁTÁS FÕBB KÉRDÉSEI Vajda György, akadémikus, a MEE tiszteletbeli elnöke
A Kormány 2007. 09. 27-én Szakértõi Bizottságot* hozott létre a vezetékes energiaellátás legfontosabb problémáinak bemutatására, és ezekkel kapcsolatban ajánlások kidolgozására a Kormány teendõire. A Bizottság 2007. december 5-én nyújtotta be jelentését a Kormánynak, a cikk ennek fõbb megállapításait ismerteti. Az utóbbi idõben a legtöbb társadalmi nyugtalanságot a gázellátás váltotta ki, különösen az ellátásbiztonság és az ár kérdései. Az olcsó földgáz arra késztette a településeket, hogy a lakosság kedvezõ energiaellátása érdekében minél gyorsabban csatlakozzanak a gázhálózathoz. Jelenleg az ország 3125 településébõl 2900-ban (93%) van vezetékes gázellátás. A lakosság pedig abban vált érdekeltté, hogy minél nagyobb mértékben támaszkodjon erre az olcsó és kényelmesen használható energiafajtára. Ma a háztartások fûtése majdnem teljes körûen földgázra alapul, legnagyobbrészt közvetlenül a vezetékes hálózatból ellátva, de számottevõ a közvetett kapcsolat is a távfûtésen keresztül. Ugyancsak jelentõs volt a földgáz térhódítása az iparban is, különösen a villamos energia- és a hõszolgáltatásban. Mindezek következtében a földgázszükséglet gyorsan nõtt, mára megközelíti az ország teljes energiafelhasználásának felét. Az EU-ban csak Hollandiában van ilyen nagy részarány, ahol viszont az európai szárazföld legnagyobb földgázvagyona található. A gyors növekedéssel a források bõvülése nem tartott lépést, mert az alacsonyra szorított gázárak mellett nem képzõdött elég fejlesztési forrás. Ezért elmaradtak régóta esedékes beruházások, a rendszer teljesítõképességének határára jutott. Hogy egy tartósan hideg télen elkerüljük a fogyasztói korlátozásokat, sürgõsen bõvíteni kell a felhasználás szezonális különbségét kiegyenlítõ kereskedelmi gáztárolókat, valamint járulékos forrásokat kell biztosítani (vagy az import betápláló vezeték kapacitásbõvítésével, vagy - ha reális és gazdaságos - a Makói árokból). A tárolási feladatot egyrészt a meglévõ tárolók kapacitásának bõvítésével, másrészt új tároló létesítésével kell megoldani, indokolt, hogy ebben a Kormány ösztönzõ szerepet vállaljon. Nem célszerû viszont elkülönített biztonsági (stratégiai) gáztároló létesítése, kedvezõbb megoldás lenne a kereskedelmi tárolókban levõ gáz egy részét biztonsági készletnek minõsíteni, amit csak a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett lehet igénybe venni. Eltekintve attól, hogy egy évtizedekig szerepet nem játszó létesítmény beruházása gazdaságtalan (de alaposan megterheli a fogyasztók pénztárcáját), mûszaki alkalmazhatósága is kérdéses. Gyakori tapasztalat, hogy a hosszú üzemen kívül töltött idõ alatt olyan hatások alakulnak ki, melyek pont akkor akadályozzák az üzembe lépést, amikor arra szükség lenne. Az elmúlt harminc év alatt két ízben volt fennakadás a gázellátásban. 1987 januárjában egy nagyon kemény, havas télen nálunk és a Szovjetunióban is lefagytak az armatúrák, de ilyen körülmények között a biztonsági tároló armatúrái sem jártak volna másképp; 2006 elején pedig az orosz-ukrán árvita okozott 1-2 napos kiesést. De
az importvezeték hosszabb idejû kiesését sem tudná a biztonsági tároló ellensúlyozni, kitápláló vezetékének sokkal kisebb kapacitása következtében. Ebbõl a szempontból is hasznosabb lenne az országban többfelé elhelyezkedõ kereskedelmi tárolók igénybe vétele, mert azok egyidejûleg több vezetéken keresztül, területileg elszórtan tudnak szükség esetén gázt juttatni a rendszerbe. Mivel a biztonsági tároló létesítése már elindult, hasznos lenne annak rendeltetését és üzemeltetésének módját a fentieknek megfelelõen a szezonális tárolás irányába módosítani. Magyarország számára a gázimport legegyszerûbb és legolcsóbb módja az orosz gáz behozatala lesz a jövõben is. Ennek nagy - felhasználásunk 80%-át is meghaladó - aránya, valamint az importot terhelõ sokféle (politikai, gazdasági, mûszaki, földtani, idõjárási, biztonsági stb.) bizonytalanság szükségessé teszi alternatív ellátás lehetõségét. Ez azonban nem magyar elhatározáson múlik, mivel több ország együttmûködésétõl, és számos vállalat közös finanszírozásától függ. A nemzetközi fejlemények gondos elemzése alapján kell döntenünk, melyik konstrukció biztosítja számunkra a leggyorsabb és legmegbízhatóbb megoldást. Az utóbbi idõben a Nabucco vezetékrõl lehetett a legtöbbet hallani, ami Közép Ázsiából szállítana földgázt Oroszország elkerülésével. Ez valóban tökéletes alternatíva, hiszen a forrás is és az útvonal is eltérõ, csak a realitása kérdéses. A kétkedés oka, hogy a tervvel vagy egy évtizede sok-sok értekezlet foglalkozott, állami, vállalati, uniós és más fórumokon, de egy jottányit sem jutott elõre. Nemcsak a megvalósításhoz szükséges néhány milliárd dollár elõteremtése gond, bizonytalanok a peremfeltételek is. Jelenleg az érintett térségbõl (Türkmenisztán, Kazahsztán, Üzbegisztán) a földgázt a Gazprom szállítja az orosz hálózaton keresztül nyugatra, és erre hosszú idõre opciója van. Lehet-e ezen túlmenõen nagy gázforrásokat találni a térségben a Nabucco számára? Van nehézség az útvonallal is, amitõl azt várják, hogy sok évtizeden keresztül biztosítsa problémamentesen a szállítást. A térséggel szomszédos országok (Afganisztán, Irán, Irak, Csecsenfõld, Grúzia) közül melyiknél tételezhetõ fel, hogy helyi háborúk, belsõ konfliktusok, terrorakciók nem zavarják meg a csõvezeték üzemét. Feltehetõleg a Nabucco ellensúlyozására vetette fel Putyin, orosz elnök tavaly Budapesten a Déli vezeték lehetõségét, ami Ukrajna elkerülésével, Törökországon és a Balkánon keresztül vezetne hozzánk gázt. Ennek kiinduló szakasza a jelenleg Oroszországból a Fekete tenger alatt az anatóliai iparvidékre gázt szállító „Kék folyam” vezeték lenne. A Déli veze-
* elnök: Vajda György, tagok: Bobula András, Borszékiné Cserháti Erika, Kovács Csaba, Magyari Dániel, Varró László, Vári Anna, Vissi Ferenc, Wiegand Gyõzõ
2007. 3.szám
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
13
E N E R G I A P O L I T I K A
ték csak az útvonal tekintetében jelent alternatívát, viszont elõnye a nagyobb realitás, és szerepünk a tranzitálásban nyugat felé. Ha megvalósul, érdekünk a rajtunk keresztül vezetõ nyomvonal (ellátásbiztonság, tranzitdíj), de konkurens érdekekkel is számolnunk kell. Legfõbb ideje volt kikerülni abból a csapdából, amibe a politika kergette az energetikát a földgáz fogyasztói árának voluntarista meghatározásával. Ezt nem csak azért kellett megváltoztatni, mert a költségvetés már nem bírta finanszírozni, és mert igazságtalanul a rá nem szorultakat is támogatta, hanem a torz árak miatt születõ rossz energiagazdálkodási döntések korrekciójára is. A leszorított gázár vezetett az egészségtelen energiaszerkezetre, oka volt a fejlesztések elmaradásának, a helyi hõforrások elhanyagolásának, a távhõszolgáltatás versenyképtelenségének, és más torzulásoknak, pl. sok háztartást orientált egy drága fûtési mód felé. Lehetett volna jobban elõkészíteni a kompenzációs rendszer felváltását szociális alapú támogatással, de elkerülni nem lehetett volna. A Bizottság lát lehetõséget a gáz importárának mérséklésére, ami némileg enyhítheti az áremelkedés körül kialakult feszültségeket. A villamos energiaellátás terén meghatározó körülmény, hogy jóformán valamennyi nagy erõmûvünk mûszaki és fizikai élettartamának határa felé tart. Ezért a következõ negyedszázadban mintegy 7-8 GW új kapacitásra lesz szükség, aminek háromnegyede a régiek pótlására szolgál. Ma még kevéssé látható, hogyan valósulhat ez meg, eléggé beruházásösztönzõ lesz-e a gazdasági és jogi környezet. Bíztató, hogy az utóbbi idõben megnyilvánultak erõmû-építési elképzelések, de a legtöbb földgázra alapul, így nem egy optimális primer energiastruktúra irányába mutatnak.
14
Ha a Paksi Atomerõmû üzemidejét nem lehetne meghosszabbítani, az további 2 GW-tal növelné az erõmûépítés szükségletet, és alaperõmûrõl lévén szó 3 Mrd m3-rel kellene a földgázimportot is növelni, ami új vezeték nélkül nem menne. Szerencsére Paks a biztonság érdekében erõsen túl van méretezve, és fõberendezései lényegesen lassabban öregszenek a korábban feltételezettnél, így az üzemidõ 20 évvel meghosszabbítható, anélkül, hogy ez a biztonság rovására menne. Ennek sikere energiapolitikánk egyik kulcskérdése, mivel nemcsak Paks pótlása okozna gondot, hanem az atomerõmû hiánya rontaná az ország energetikai ellátásbiztonságát, lehetetlenítené a kiotói vállalás teljesítését, felhajtaná a fogyasztói villamos energiaárakat. Az atomerõmûnek azért van stabilizáló hatása, mert a reaktorba helyezett fûtõelemek 4 éven keresztül szolgáltatnak energiát, és könnyen tárolhatók az erõmûben további évekre friss fûtõelemek (a jogszabályok 2 évre elegendõt írnak elõ). Paks körülbelül annyi szén-dioxid kibocsátást takarít meg, amennyi többi hõerõmûvünk összesített emissziója. Mint a legolcsóbban termelõ erõmû, jelentõs hatása van az árakra. Az üzemidõ hosszabbításhoz értékes politikai és társadalmi hátteret jelent az országgyûlési határozat a szándék tudomásulvételérõl, de az nem helyettesíti a szükséges hatósági engedélyeket. Ezek elnyeréséhez még sok munka vár az erõmûre és a hatóságokra, amit kísérni fog egyes civil szervezetek oppozíciója és jogi intervenciói.
ELEKTROTECHNIKA
Természetes, hogy felvetõdött egy új atomerõmû gondolata is, amivel kapcsolatban van ellenvélemény is. A Bizottság túlnyomó többsége szerint az atomenergiának távlatban is szerepe lesz a magyar energiapolitikában, de új erõmû célszerûségével és lehetõségével csak a következõ évtizedben kell foglalkozni. Ezt az is indokolja, hogy az atomerõmûvek új, harmadik generációja mostanában jelent meg a piacon, és figyelembe célszerû venni a tapasztalatokat a mi rendszerünkbe illeszthetõ típusú és egységteljesítményû létesítményekkel. A megújuló energiák hasznos szerepüket csak a kölcsönhatások figyelembe vételével, a meglévõ rendszerekbe illeszkedve tudják igazán jól betölteni. Például a szélerõmûvek intermittens és a szélsebességtõl függõ ingadozó teljesítményének ellensúlyozására szivattyús tározós vízerõmûre lenne szükség, ami nagyobb léptékû elterjedésüknek is feltétele. Vajon megnyerhetõk-e ennek a hazai zöldek? A fatüzelésû erõmûvek tartós szerepének feltétele tüzelõanyagukat biztosító energiaültetvények kialakítása, nehogy mûködésük ára erdõink pusztítása legyen. A megújuló (és kapcsolt) energiatermelés támogatásával átestünk a ló másik oldalára. A jogszabályok a termelt áram kötelezõ átvételéhez indokolatlanul magas árat szabtak meg, ami az atomerõmûben termelt villamos energia árának háromszorosa, a mátrai szénerõmûben termeltnek két és félszerese. A magas árnak nemcsak félreorientáló hatása van, hanem indokolatlanul növeli az áramfogyasztók terhét. Megjegyzendõ, hogy MVM számítások szerint az átvételi ár többszörösét is elérheti a rendszerszinten felmerülõ járulékos költség. A javaslat az, hogy támogatás csak a beruházás megtérülésének idõtartamára járjon, és azt csak a rendszerszintû kihatások figyelembe vételével pályázat alapján ítéljék meg. A júliusi piacnyitás elõkészületei mind a gáz, mind a villamos energia tekintetében késében vannak. A teljes piacnyitástól nem várható sem erõteljes verseny, sem az árak jelentõs csökkenése. Nagy vita alakult ki a hosszútávú áramátvételi szerzõdések (HTM) megszûntetésérõl, és annak következményérõl a nagykereskedelmi villamos energiaárakra. A különbözõ számítások homlokegyenest ellenkezõ eredményre vezettek a jövõbeli körülmények eltérõ megítélésétõl függõen. A józan ész azonban a jelenlegi szerzõdések felbontását sugallja, mert fenntartásuk nem piackonform, ennek pénzügyi kihatását átgondolt jogi és államigazgatási tevékenységgel minimalizálni lehet. A jelentés hangsúlyozza az energiatakarékosság fontosságát. Az az energiaellátáshoz kapcsolódó egyéb problémákat is enyhíti, csökkenti a környezetszennyezést, az importot, a fizetési mérleg terhelését, a társadalmi vitákat, az állampolgárok kiadásait stb.
100. évfolyam
VAJDA GYÖRGY akadémikus, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tiszteletbeli elnöke
[email protected]
2007. 3.szám
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
FEJEZETEK AZ ELEKTROTECHNIKA 1918 ÉS 1928 KÖZÖTTI IDÕSZAKÁBÓL A háború utáni idõszak mind az Egyesületre, mind az Elektrotechnikára nézve a fennmaradásért folytatott küzdelem idõszaka volt. Az elsõ világháború tragédiája, az ország trianoni békediktátum általi feldarabolása, területének és kétharmad lakosságának, termõföldjének, erdeinek, bányáinak, gyárainak, infrastruktúrájának, valamint villamosipara nagy részének elvesztése keserûséget, egyfajta megtorpanást idézett elõ a magyar mûszaki értelmiség körében. Zipernowsky a sötét útvesztõben némi reménysugarat lát az ország, s a gazdaság számára: „Területileg 1/3-ra redukálva, természetes kincseink nagy részétõl megfosztva, a háború, a forradalom, a bolsevizmus, a román megszállás által kiszipolyozva, testileg-lelkileg megtörve, tekintünk a jövõ elé. …mint malomkõ nehezedik reánk a temérdek adósság, a sok milliárdnyi fedezetlen bankjegy, …kereskedelemi mérlegünk passzivitása….De szerencsére van ennek az országnak még olyan vagyona ….amellyel talán sikerül a nagy romlást megállítani és gazdasági életünket újból feléleszteni. Az a tartalék…. magasabb kultúránk, a munkaerõ, ami szellemi munkaképességünk, tudásunk.” (A MEE XVIII. közgyûlése. 1921. márc. 15. 14-15.o.)
Személyi és üzleti hírek. 1922. jan. 31. S az ország mûszaki értelmisége tette a dolgát. A lap hírek rovata sorra számol be új cégek létrejöttérõl: „…megalakult a Martin és Sigray Rt., mely vállalat …elsõsorban hazai telepeink és villamosiparunk szükségletének kielégítésére, villamos mérõmûszerek gyártásával foglalkozik.” Egy másik hír: „…az Agrolux Mezõgazdaságokat és Községeket Villamosító Rt. céggel új vállalat alakult, mely fõképp falusi vidékek villamosításával kíván foglalkozni.” A Ganz-féle Villamossági Rt. mûszaki sikerét jelzi, hogy a francia vasúttársaság a PárisOrleáns vasútvonal Lapszemle és kisebb közlemények. számára a gyár szerTelepek. 1924. szept. 30. kezeti megoldását vá-
2007. 3.szám
lasztotta. A nemzetközi pályázaton „…a vasúttársaság két darab lokomotívot a Ganz-féle Villamossági r.t.-nál rendelt meg.” (Személyi és üzleti hírek. Villamos gyorsvonati lokomotívok a Páris-Orleáns vasút számára. 1922. okt. 15. 94.o.) Egy másik nemzetközi pályázat is a Ganz-gyár sikerét tükrözi: „Patras városa a közelében lévõ vízierõk kihasználására egy hidroelektromos telep létesítését határozta el …. a bizottság minden tekintetben a Ganz-féle villamossági Rt. terveit és ajánlatait találta a legmegfelelõbbnek.” Kandó Kálmán a vasúti fõvonalak villamosítására kidolgozta az úgynevezett fázisváltós egyfázisú rendszert, „… mely lehetségessé teszi, hogy a villamos fõvasutak áramszolgáltatása az energia és világítási fogyasztókat ellátó központi telepekbõl és vezetékhálózatokból láttassék el. E rendszer alapján készítette a Ganz-féle Villamossági Rt. a Magyar Királyi Államvasutak villamos próbamozdonyát, valamint az osztrák szövetségi vasutak egy gyorsvonati és egy tehervonati mozdonyát.”
Az általános gazdasági pangás hatását már 1924-ben is erõsen érezte az ország villamosipara: „….az elmúlt évben több kisebb villamos gyár kénytelen volt üzemét teljesen beszüntetni, mások viszont termelésüket lényegesen redukálni kényszerültek.” (A magyar villamos ipar az 1925. évben. 1926. júl. 15. 81.o.) 1925-ben sajnos a helyzet tovább romlott: „Amíg ugyanis villamos gyáraink Trianon elõtt termelésünk kb. 80%-át a vámhatárokon belül helyezhették, addig ma túlnyomórészt kivitelre szorulnak. Az export azonban a mai vámviszonyok között csak súlyos áldozatok révén érhetõ el…”. (Fischer Géza: A külkereskedelmi tárgyalások és a magyar villamos ipar. 1925. ápr. 15. 24.o.) A gazdasági bajok egyik fõ okát a külkereskedelmi kérdések rendezetlenségében látták: „…normális külkereskedelmi kapcsolatok sürgõs megteremtése nélkül villamosiparunk … a pusztulás veszélyének van kitéve.” (A magyar villamos ipar az 1924 évben. 1925. jún. 15. 45. o.) Ezért a hazai ipar védelme érdekében a belügyminiszter rendeletet bocsátott ki, mely szerint „csupán olyan iparcikkeket szabad külföldrõl behozni, amelyeket az országban nem gyártanak.” (A hazai ipar védelme. 1926. júl. 15. 96. o.) A tárgyalt idõszak kezdetén a folyóirat fenntartásában fõként gazdasági okok miatt nehézségek jelentkeztek, melyek a lap terjedelmében is tükrözõdtek. Bodnár Ignác, az Elektrotechnika kiadója az Egyesülethez beadványt intézett, melyben közli, hogy az elõállítási költségei emelkedtek, s egyben kéri az Egyesületet, „… hogy saját részrõl is hozzon áldozatot és vállalja a passzívum felét.” Így ezért: „… az Elnökség fel fogja kérni azon vállalatokat, melyek a háború beálltával hirdetéseiket beszüntették, hogy az Egyesület hivatalos lapjában újra hirdessenek”. (Egyesületi hírek, 1918. márc. 1. 39.o.) Végül az Egyesület kénytelen volt a lapkiadást saját kezelésébe venni: „… a Magyar Elektrotechnikai Egyesület hivatalos lapjának
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
15
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
kiadását saját kockázatában vállalja, továbbá megbízza az elnökséget, hogy öttagú lapkiadó bizottságot kérjen fel, valamint kb. 10.000 koronás garancia alap létesítésére vonatkozólag intézkedjék…”
Egyesületi hírek. 1918. nov. 15.
16
Habár a lap kiadása az Egyesület kezébe került a vállalatok támogatására továbbra is számítottak: „ …ha más boldogabb országokban egyes nagy cégek maguk is képesek arra, hogy magas nívón álló elektrotechnikai szaklapokat önállóan kiadjanak, annyi erõ a mi sokkal szegényebb országunkban is kell hogy legyen, hogy az összes elektromos cégek összefogva legalább együttesen tarthassák fenn egyetlen elektrotechnikai szaklapunkat.” (A MEE XVIII. közgyûlése. Szél Lajos igazgató jelentése. 1921. márc. 15. 22.o.) Azonban a lap fenntartásának nehézségei nem csak tisztán anyagi okokból származtak. Annak szellemi részének összeállítása is akadályokba ütközött. Dr. Liska József véleménye szerint: „… a lapot csak a cikkírók megfelelõ dotálása esetén lehet fenntartani.” (Egyesületi hírek. 1919. márc. 15. 44.o.) A cikkírók honoráriumára ugyanis jóval kevesebb jutott, mint a háború elõtt. Ilyen körülmények között érthetõ, hogy a lap szerkesztése, szakmai színvonalának fenntartása milyen nehézségeket rótt a szerkesztõkre. Verebély László a lap hirdetési részében nagy sajnálattal nélkülözi azt a gondosságot: „…mely a szellemi résznek úgy tartalmára, mint magyarosságára oly elismerésre méltó módon ügyel.” Javasolja, hogy a lapban „…csak magyar és oly hirdetések közöltessenek, melyeknek szövegét a szerkesztõség elõzetesen átnézte.” (Egyesületi hírek. 1922. febr. 28. 22.o.) A tárgyalt idõszak nehézségei ellenére igaz, hogy kevés számú, de szakmailag – fõként a Mérnöki Szakosztály nívós és tartalmas elõadásai által - minõségi cikkek jelentek meg. Emlékezetes Verebély László „Fõvasutak villamosításának fejlõdése külföldön” címû Zipernowsky-díjas tanulmánya, mely négy évfolyamon keresztül, összesen 20 folytatásos részben jelent meg. Még egy rövid véleményt is olvashatunk Verebélytõl a MÁV Budapest Ny. Pu. - Dunakeszi-Alag közötti próbaüzemérõl: „A Kandó-rendszerû próbamozdony nem valamely meghatározott vontatási szolgálat, hanem általánosságban, egy nagy teljesítõképességû személy és tehervonati kísérleti gép kívánalmainak megfelelõen készült….A mozdony elsõ útját 1923. október hó 31-én tette meg és azóta számos próbajáratot végzett…” (Verebély László: A m.k. államvasutak villamos próbaüzeme. 1924. nov. 30. 85.o.) Az Egyesület a Magyar Elektromos Mûvek Országos Szövetségével szerzõdést kötött, melynek értelmében „… az „Elektrotechnika” ezentúl a Magyar Elektromos Mûvek Országos Szövetségének is hivatalos lapja lesz.” (Egyesületi hírek. 1918. máj. 15. 78.o.) A lap hasábjain keresztül többen hangoztatták a villamos-
ELEKTROTECHNIKA
energia törvény fontosságát, s sürgették annak törvényi megalkotását: „…A nagytõke ma még tartózkodik jelentékenyebb villamos energiatermelõ központok és elosztó hálózatok létesítésétõl, mert a vezetékjog még nincs a közérdekû áramelosztó hálózatok céljaira biztosítva, illetõleg szabályozva. E kérdés rendezése az elektromosságügyi törvény keretében remélhetõleg belátható idõn belül megtörténik.” (Magyarország villamos világítási és erõátviteli hálózatainak fejlõdése az 1923 évben. 1925. márc. 15. 13.o.) Wilczek Ernõ fõszerkesztõ kritika tárgyává tette, hogy „…a nagyarányú céltudatos villamosítás még mindig nem indult meg. Ennek egyik fõ okát a vonatkozó jogviszonyok rendezetlenségében látja. E jogviszonyok szabályozását a villamosságügyi törvénytervezet tartalmazza, mely még mindig nem került a nemzetgyûlés elé…” (Egyesületi hírek. 1925. máj. 15. 39.o.) Sajnos a tervezet még évekig csak terv maradt: „…elsõrendû fontosságú követelmény a villamos törvénytervezetnek a nemzetgyûlés által való letárgyalása, hogy az mielõbb törvénnyé válhasson és jótékony hatását nemcsak az elektrotechnikai iparnak, hanem országunk egész közgazdaságának juttassa…” (A MEE XXII. rendes közgyûlése 1925. május 7-én. Zipernowsky Károly elnök szavai. 1925. aug. 15. 70.o.) A tárgyalt idõszak elején megkezdõdött az általános ipari szabványosítás. A szakma számára egyre nyilvánvalóbb lett, hogy elõször egységes áramrendszerre és meghatározott feszültségek alkalmazására kell áttérni. Ezért a kereskedelmi miniszter felkérte az Egyesületet, hogy sürgõsen készítse el az idevágó szabványokat. Az alkalmazott feszültségek és frekvenciák terén uralkodó nagy rendszertelenséget Dr. Liska József, 1919. január 23-án tartott „Elektromos telepek áramrendszerének és feszültségének normalizálása” címû elõadásában ismertette. Elõadását élénk vita követte, melynek tapasztalatai alapján dolgozta ki végleges, a feszültségek szabványosítására vonatkozó tanulmányát. Ezt követõen a tárgyalt idõszakban további szabványtervezetek (vörösrézszabvány, szigetelt vezetékek szabványa, stb.) készültek el, melyeket a lap hasábjain is közöltek. Az 1921 áprilisában megalakult Magyar Ipari Szabványosító Bizottság az Egyesület Szabványbizottságával megállapodást kötött, melynek értelmében: „….Szabványbizottságunk tovább folytatja autonum mûködését, közzéteszi szabványait és beküldi azokat…”(Dr. Szilas Oszkár fõtitkár jelentése. 1922. júl. 31. 68.o.) A Magyar Ipari Szabványosító Bizottság „Ipari Szabványosítás” címmel egy havonta megjelenõ folyóiratot adott ki, mely mint a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye és az „Elektrotechnika” melléklete jelent meg. Egyre nagyobb olvasói igény jelentkezett a gyengeáram tárgyalásának témakörébõl. Ezt az Egyesület elnöke is kifejezte: „Mindenekelõtt nagyon szívesen látnám, ha….akadnának elõadók kik…a gyengeáramú technika vívmányairól, a drótnélküli telegráfia, telefónia és rokonszakmákban való ujításokról tájékoztatnának.” (A MEE XVIII. közgyûlése. 1921. márc. 15. 16.o.) Késõbb a távíró-tisztek jelezték igényüket az Egyesületbe való belépésükre. Ezt a választmány örömmel vette tudomásul, „….azzal az elhatározással, hogy ezzel kapcsolatban az Egyesület régóta tervezett gyengeáramú szak-
100. évfolyam
2007. 3.szám
E L E K T R O T E C H N I K A - T Ö R T É N E T
osztályának felállítását is szorgalmazni fogja.” (Egyesületi hírek. 1923. ápr. 15. 34.o.) A Rádió Szakosztály végül 1925. március 4-én tartotta meg alakuló ülését. Ezzel egyidejûleg, a rádiótechnikai kérdések alaposabb és kimerítõbb tárgyalása céljából külön rádiótechnikai rovatot indított el a lap. Az elsõ hírek egyike volt, hogy: „a kereskedelemügyi m. kir. Miniszter Úr engedélyt adott Egyesületünknek egy rádió vevõantenna építésére.”
-
H Í R E K
javasolták, hogy készüljön el „…egy a nagyközönség, különösen a gyermekek számára szolgáló röpirat, melyben azokat a villamos vezetékekkel szemben való viselkedésre oktatják ki.” (Választmányi ülés. 1926. dec. 15. 188.o.) 1927-ben nyitotta meg a Magyar Elektromos Mûvek Országos Szövetsége a m.kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet épületében felszerelt Világítástechnikai Állomást. A megnyitáson részt vettek a hatóságok, szakegyesületek, valamint a villamos cégek meghívott képviselõi. Az „… egyesület szintén képviseltette magát a világítástechnikai állomás megnyitásán és elismeréssel adózott a társegyesület fáradságos és nagyértékû mûködésének.”
Rádió vevõállomás a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben A tárgyalt idõszak elejére elkészült a bécsi technikai múzeum, ahol a kiállítási anyag összeállításában nagy hangsúlyt helyeztek az elektrotechnikára is. „A mi Ganz-gyárunk régi, történelmi becsû dynamogépeit és transzformátorjait is itt találhatjuk.” (Mérei Emil: Technikai Muzeum. 1918. aug. 1. 119.o.) Ezzel egyidõben többen sürgették egy intenzív kampány elindítását a villamosság népszerûsítésére. „A villamosság terjesztése és népszerûsítése érdekében szükséges lenne, hogy villamos iparunk … fokozottabb figyelmet fordítson az akvizícióra és az ehhez szükséges propagandára.” A szerzõ kiemeli, hogy a Székesfõvárosi Elektromos Mûveknek, mint az ország legnagyobb áramtermelõjének kellene létrehoznia egy népszerûsítõ propaganda szervezetet. „Egyesült erõvel tudjuk elérni, hogy villamos iparunk a remélhetõleg mielõbb visszatérõ békés gazdasági életünkben az õt megilletõ elõkelõ helyet elfoglalhassa.” (Bakk Sándor: A villamosság népszerûsítése. 1918. aug. 15. 127.o.) Az Egyesület Balesetbizottsága egy szabályzatot terjesztett fel a m. kir. kereskedelmi miniszterhez azzal a kéréssel, hogy „…annak kifüggesztését minden veszélyes helyen kötelezõvé tegye.” A bizottság a „baleset következményeinek elhárítására vonatkozó utasítás kiadásától számos esetben sikeres mentést remél.” (Választmányi ülés. 1926. júl. 15. 91.o.) Továbbá
Petró István: A világítástechnikai állomás megnyitása. 1927. nov. 15. Zipernowsky Károly elnök örömét fejezi ki, hogy „….a gazdasági viszonyok fokozatos javulásával a magyar villamosítás is eljutott a megvalósítás állapotába.” „…az ország villamosítása tényleg megindult, a helyközi telepek fejlesztése kapcsán megkezdõdött a kisebb községek, sõt a falvak villamosítása is. A villamosítás nemcsak ipari, illetve gazdasági elõnyöket hoz majd hazánknak, hanem hatalmas kultúrtényezõt is képez, amellyel népünket legelõnyösebben tudjuk a mûveltebb külföld népeinek kultúrszínvonalára emelni.” (A Magyar Elektrotechnikai Egyesület XXIV. Rendes közgyûlése 1927. május 19-én. 1927. nov. 15. 161.o.)
Dr.. Antal Ildikó ó
A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TÁMOGATÁSA Egy Brüsszelben nyilvánosságra hozott átfogó közvéleménykutatásból kiderült: az Európai Unió valamennyi tagországban magas az alternatív energiaforrások támogatottsága. A nap-, a szél- és a vízenergia használatát uniós átlagban 65-80%ban ösztönözné a lakosság. Magyarországon ez az arány 83, 78, illetve 43%. A biomassza energiaforrásként való hasznosításával az unióban 55%, Magyarországon 61% ért egyet. Ezzel szemben csupán a lakosság 20%-a támogatja, hogy országában nukleáris energiaforrásokat használjanak fel, Magyarországon ugyanakkor az átlagnál magasabb, 34 százalékos az atomenergia elfogadottsága. A magyaroknál nagyobb mértékben csak a svédek (41%), a szlovákok és a litvánok (37-37%) támogatják az atomenergiát, ugyanakkor Máltán,
2007. 3.szám
Cipruson, Görögországban és Ausztriában 10 százaléknál kisebb az egyetértõk aránya - olvasható az Eurobarométer nevû közvélemény-kutatásban, amely ezúttal energetikai témákkal foglalkozott. A magyarok 54%-a látja úgy, hogy a nemzeti energiapolitika legfontosabb eleme a fogyasztói árak alacsonyan tartása kell legyen. A tagországok legtöbbjének közvéleménye hasonlóan vélekedik, ám öt tagállamban az ellátás folyamatossága, háromban pedig a környezet védelme került a képzeletbeli dobogó csúcsára. A környezetszennyezõbb olaj és szén használatát ugyanakkor uniós szinten és Magyarországon is a lakosság egynegyede fogadja el. Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
17
V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A
A VILÁGÍTÁSTECHNIKÁBAN HASZNÁLT ÚJ ALUMÍNIUM LEMEZEK ALKALMAZÁSÁNAK EGYÉB ÉPÍTÉSZETI ÉS FÉNYTECHNIKAI FELHASZNÁLÁSI LEHETÕSÉGEI A MEE VTT havi szemináriumi sorozatában 2006. október 18-án a Világítás Házában több elõadást magában foglaló továbbképzés volt a világítástechnikában alkalmazott alumíniumokról. Jelen cikk Detlef Düe úr ott elhangzott elõadásának szerkesztett változata.
1. ALUMÍNIUM
A TETÕKIALAKÍTÁSBAN
Az alumínium ideális reflexiós tulajdonságai jóvoltából alapvetõ anyagféleség a világítástechnikában, azonban az építészetben - tetõkialakításban - csak bizonyos területeken alkalmazzák. Részben tervezõi megfontolás lehet az alumínium tetõ alkalmazása, más esetekben a fényirányító tulajdonság miatt például a természetes fényvezetõkben kerül sor használatára.
1.1. MINÕSÉG ÉS SZÍN Egy alumínium és egy acéllemez tetõ közötti különbség egyfelõl a kisebb súly, másfelõl a lényegesen jobb formálhatóságú felületben rejlik. Az alumínium és acéllemez rendszerek lakkozott felületének reflexiós és öregedési tulajdonságai lényegesen rosszabbak, mint a lakkfelület reflexiós és öregedési tulajdonságai. Ezzel szemben áll rendelkezésünkre az eloxált alumíniumfelület, a lakkozott felület öregedését felülmúló ellenálló képességével és a legkülönfélébb felületkialakítással, beleértve a színkialakítást is. A színpigmentek beágyazásával az eloxált alumíniumfelületbe az eloxálás folyamatában egyenletesen kemény, de rugalmas és UV-ellenálló stabil felület keletkezik, ami nem pattogzik le, és nem hólyagosodik.
A színállandóságot az eloxálási folyamat keretében oly módon érik el, hogy a színpigment-színecskéket az eloxálási pórusokba tömítésük 2. ábra: Színes, két lépcsõs eloxálási folyamat elõtt juttatják be. A tömörítés után a hermetikusan lezárt pórusokban a külsõ behatások ellen így optimálisan védettekké válnak. (2. ábra) Az elõbbi feltételek betartása mellett a legkülönfélébb minõségû alumíniumok készülnek. Így manapság széles választékban állnak rendelkezésre fényes és matt felületek, amiket az optikai, illetve akusztikai követelményeknek megfelelõen perforálva vagy húzott fémként dolgoznak fel. A kiváló minõség biztosítására a tetõket lehetõleg egy Sarzsiból származó alapanyagból kell megépíteni. Valamely alumíniumtetõzet egyedi kialakítása a lehetséges reflexiós tulajdonságok miatt igen sokféle lehet. Így egy korszerû süllyesztett lámpatest, melynek reflektora energiahatékonysági szempontok miatt nagy értékû alumíniumból készítendõ, harmonikusan illeszkedhet a mennyezet megjelenéséhez.
1.2. TERVEZÕI PÉLDÁK Ha alumínium tetõzet mellett dönt a tervezõ, tudnia kell, hogy mely tényezõkre kell ügyelnie a megcélzott minõséget biztosítása érdekében. A nyers alumíniumot látható tetõ esetében éppoly kevéssé célszerû alkalmazni, mint a világítástechnikában. A nyers alumíniumon képzõdõ oxidréteg nemcsak a megjelenést érinti, hanem mechanikailag és kémiailag is igen sérülékeny réteget alkot. Az eloxált, illetve anódosan oxidált alumíniumfelületek a kb. 2500 nm vastagságú és rendkívül kemény oxidréteggel garantálják a mechanikai, kémiai és UVállékonysági stabilitást. (1.. ábra)
18
1. ábra: Különféle minõségû alumíniumok
ELEKTROTECHNIKA
3. ábra: Frankfurti repülõtér ld Valika
Megdöbbentõ kialakítások és kombinációk is lehetségesek, mint azt a Frankfurt a. M. repülõterének példája mutatja. Megfelelõen sötét háttérrel a tetõzet magas fényû konstrukciója nemesen sötét megjelenésû, és mégis képes minimális veszteséggel a fényt visszaverni. (3.. és 4.. ábra)
A 4. ábra ugyancsak a Frankfurt repülõtéren megvalósult megoldás, ahol a tetõzet speciálisan erre a célra kifejlesztett fényirányító ele4. ábra: A fényirányító elemek ugyanitt mekbõl áll, amik a fényvetõkkel kombinálva hatásos koncepcióba illeszkednek. A helyiség rendeltetésétõl és a kívánt hatástól függõen a tetõzet
100. évfolyam
2007. 3.szám
V I L Á G Í T Á S T E C H N I K A
magas fényû aranyból különleges atmoszférát teremthet (5.. ábra).
2. ALUMÍNIUMTETÕZET
A TERMÉSZETES FÉNY IRÁNYÍTÁSÁRA
Ebben az esetben a tetõzetet fénytechnikailag megjelenõ, fényvezetõ tényezõként használják. Ez a mai növekvõ energiaárak 5. ábra: Fényes aranyozott idején figyelmet érdemel. A termennyezet mészetes világítórendszerek egyike a kívül vagy belül elhelyezkedõ lamella rendszerek és ablak közeli fényirányító mennyezet kombinációja. Ez a lámpatest-ipar technikájával pontosan a mennyezeten kialakított reflektoregységekkel, vagy észrevehetetlen módon az ilyen fényvezetésre kialakított, strukturált alumínium mennyezettel történhet. Így megmarad a tetõzet sík kialakítása, és a 60o-os eltérítés ennek ellenére megvalósítható. (ld. 5. ábrát)
A 6.. és 7.. ábra zavaró napfény illetve természetes fény megfelelõ irányítására, korlátozására mutat példát. A 8.. ábra pedig egy megvalósult elõbbi elven mûködõ tetõ konstrukciót mutat be. A fényirányító elemei MIRO®5 és MIRO®7 anyagokból készültek. 8. ábra: Tetõ konstrukció része Ezek felelõsek a természetes és a mesterséges fény becsatolásáért, a káprázás-mentesítésért, aminek során különös figyelmet kell a hõ bevitel minimalizálására is fordítani.
3. FÉNYVEZETÕ
CSATORNÁK, KÜLÖNLEGES KIEGÉSZÍTÉSKÉNT
Ahhoz, hogy az alumínium alkalmazására a tetõzet terén távlatosabban is kitekinthessünk, végül megemlítjük a fényvezetõ csatornák példáját. Ezek a napfényhez szokott országokban már jócskán elterjedtek arra, hogy a mennyezetre, illetve jobban mondva azon át a fényt bevezessék. Különösen jól alkalmazhatók lapos tetõknél, ahol a tetõn lévõ fénybecsatolásra szolgáló elem távolsága a fénykicsatoló lefedésbõl nem túl nagy. A hosszúságtól függetlenül az ilyen rendszerekben keletkezõ többszörös reflexiók esetén a maximális hatásfok elérése céljából a szolgáltatók egyre szívesebben alkalmazzák a lámpatestgyártásból ismert MIRO-SILVER® alumíniumot. Ennek teljes fényreflexiója 98% (9.. ábra).
6. ábra
7. ábra
Magyarázat a 6. és 7. ábrához: 6. ábra - Zavaró napfény • Az égbolt fénysûrûsége erõsen kápráztat • A káprázásvédelem a fényt kifelé tereli • Mesterséges világítás szükséges a megfelelõ megvilágításhoz
7. ábra - Természetes fény irányítás • A természetes fényt egy terelõrendszer segítségével (természetes fény redõny) a mennyezetre irányítják • A fényterelõ mennyezet (Alanod Skybright) káprázásmentesen irányítja a fényt a munkahelyre • Az ablak káprázásvédett • Járulékos világítás nem szükséges
9. ábra: A fényvezetõ csõ elve
Elõbbiek alapján a tartósan stabil nagy értékû rétegekkel ellátott alumínium alapanyag a modern épületek tervezésénél és megvalósításánál elsõrendûen fontos anyaggá válhat.
A fordíítás Poppe Kornéélnéé munkája
Kérjük kedves tagjainkat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ával támogassák a Magyar Elektrotechnikai Egyesületet! Magyar Elektrotechnikai Egyesület Adószám: 19815754-2-41
2007. 3.szám
100. évfolyam
19
ELEKTROTECHNIKA
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
“BÁTORÍTÓ IGEN JÖVÕNKRE” Összefogásunk, közös tenni akarásunk lehet jövõnk záloga 2007. február 23-án Dervarics Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke adott tájékoztatást az Elnökség felé benyújtandó megújulási programban megfogalmazott tennivalókról. Nyugdíjas csoportunk tagjai a további meghívottakkal egyetértésben egyöntetûen igent mondtak a megújulásra, az Elnökség felé megfogalmazott elképzelésekre. A Szegedi Szervezet nyugdíjas csoportjának februári programjában egy kiemelten fontos téma szerepelt, mely szerint Dervarics Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke adott tájékoztatást az egyesület megújulási programjáról. A téma jelentõségét jól mutatta, hogy az elõadás helyszínén jóval a kezdés elõtt megteltek a széksorok és érezhetõ volt tagtársainkban a téma iránti érdeklõdés, némi feszült várakozás. Természetesen mindezt csak fokozta a tagságnak az elõadó iránt érzett tisztelete és rokonszenve annál is inkább, mivel csak ritkán adódik meg számukra az egyesület elnökével történõ személyes találkozás.
Dervarics Attila
Dervarics Attila elnök bevezetõjében elismerõ szavakkal emlékezett meg neves elnök-elõdeirõl, akik egyesületünk múltjának jeles és tiszteletre méltó képviselõi voltak. Elõdeinek örökségét bátran felvállalva munkájuk tovább vitelére tett ígéretet az elnöki funkció elfogadásával. Mint elmondta: „Azért vállaltam el az elnöki funkciót, mert nagyon megtisztelô részemre a folytatás”.
A folytatás egyik alapvetõ eszköze pedig az a megújulási program, melyet elõször az Elnökség hagy jóvá, majd az Országos Elnök - Titkári értekezlet vitat meg, végül pedig a május 19-i Közgyûlés hagy jóvá. A megújulási program meghatározza a fõbb cselekvési irányokat, melyek a következõk: - tagság (miért érdemes tagnak lenni) - szakmaiság (aktív szerep a honi elektrotechnika alakításában) - partnerek (értékeink hasznosítása) - forrás (kompetenciáink és adottságaink hasznosítása) - szervezet (hatékonyság és átlátható) kérdéseit. Az egyik legfontosabb megoldásra váró feladat a szakma minél magasabb szintre emelése és annak társadalmi elfogadtatása. Õszintén szembe kell néznünk azzal is, hogy az eddigi törekvéseink ellenére még nem vagyunk jelen az energetika alakításában, nem jönnek számolatlanul a fiatalok közénk. Gyengül a kapcsolat jogi tagjainkkal, gyenge a kommunikációnk, javítani szükséges az Elektrotechnikai folyóirat tartalmán és nagyon gyorsan meg kell újítani a honlapot is.
20
A sikerkritériumok is megfogalmazhatók: - a létszámcsökkenés megállítása - markáns szerep kiépítése az energetika alakításában - élõ kapcsolat kiépítése a középiskolákkal, oktatási intézményekkel
ELEKTROTECHNIKA
- információnyújtás a gazdaság irányításához - jogi tagság erõsítése, jobb együttmûködés kialakítása - saját üzletünk fejlesztése, gazdálkodásunk biztonságának megõrzése, bevételeink növelése, többlet források feltárása - még jobb, korrekt kapcsolat kiépítése a sajtóval, médiákkal - magasabb színvonalú kommunikációs munka megteremtése - szervezetünk hatékony, átlátható mûködése, mûködtetése - jól kidolgozott alapszabály (szükség szerint a jelenlegi átdolgozása)
a hallgatóság egy csoportja
Az elõadó beszélt még a tagság igényeinek kielégítését szolgáló szakmaisághoz kapcsolódó akciókról, a központi és a helyi szolgáltatásokról, valamint az elérhetõ források jelenlegi helyzetérõl. Kitért a szervezetfejlesztési elképzelésekre és a hatékonyabb mûködés feltételeire is. A megújulási program menetrendjének ismertetése után bemutatta annak kidolgozásában közvetlenül résztvevõk szûkebb csapatát is. Az elhangzott nevek tagtársaink többségében a garanciát jelentik a felelõsségteljes megújulási program eredményes megvalósításához. Ezt követõen a jelenlévõk kérdéseket tettek fel az elõadó felé az elhangzottakkal kapcsolatosan, melynek során jó néhány részletkérdésre is érdemi választ kaptak, többek között: - a villanyszerelõ képzés jövõje - más szakmai szervezettel kapcsolatos tudnivalók (MTESZ, MET, ETE), munkakapcsolatok, együttmûködések - nemzetközi kapcsolatok jövõbeni lehetõségei, céljai - az egyesületi honlap megújulása, meghatározó szerepe, a beérkezõ ötletek, észrevételek, javaslatok feldolgozása - a szervezetfejlesztés tervezett irányvonala. A nagyszámú hozzászólás és tagtársaink kinyilatkozásai az egyesületünk jövõjével kapcsolatosan mind-mind a közös felelõsség vállalást tükrözte, melyben az összefogásunk, közös tenni akarásunk jelentheti jövõnk zálogát. A résztvevõk egyhangú véleménye a megújulási programra a mai tájékoztatón elhangzottak alapján: IGEN, azzal a kiegészítéssel, amely a program szlogenjében olvasható, miszerint:
„ egy szûk csapat képes kidolgozni a megújulási programot, de… … a tagság széles körû részvételével vihetõ csak sikerre!”
100. évfolyam
Aranyy László ó Szegedi Szervezet
2007. 3.szám
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
STRAUB SÁNDORRA EMLÉKEZVE 1. ábra
1857. január 13-án, Szolnokon született és 1923. február 12-én, Nádudvaron halt meg elsõ elnökünk, Straub Sándor. Gépészmérnöki oklevelét Münchenben szerezte, széleskörû szakmai, tudományos és gyakorlati tapasztalatait szinte egész Európát beutazva szerezte meg. 1885-ben a Technológiai Iparmúzeum tudományos dolgozója, késõbb a felsõipariskola tanára lett. Az Iparmúzeum keretein belül, hazánkban elsõként szervezett elektrotechnikai ismereteket nyújtó tanfolyamokat, amihez oktatási anyagként kezdetben saját kézirati jegyzeteit használta. Késõbb e jegyzetek könyv alakban is megjelentek. Egyesületünket 1900-ban elsõsorban iparosok, mûszaki kereskedõk, szerelõcégek tulajdonosai alapították, önálló egyesületük elsõ neve Magyarországi Elektrotechnikusok Egyesülete lett. Az elsõ közgyûlésre 1901. október 27-én került sor (1.. ábra ). Elnöknek Straub Sándort választották, az egyik alelnök pedig Tihanyi Nándor, a korábbi ideiglenes elnök lett. Ezen a közgyûlésen a Magyarországi Elektrotechnikusok Egyesülete elnevezést Straub Elnök indítványára a ma is használt Magyar Elektrotechnikai Egyesületre változtatták. Straub Sándor elnöki tevékenységének méltatását Tihanyi Nándornak, az Elektrotechnika 1910ben megjelent írásából idézzük fel: "Straub elnöklete alatt megindultak a felolvasások (elõadások) és neki köszönhetjük, hogy kiválóbb szakerõink készségesen vállalkoztak az egyesületünkben tartandó felolvasásokra. Ugyancsak Straub elnök fáradozásainak köszönhetjük, miszerint az a régi vágyunk, hogy saját szaklapunk legyen, valóra vált.
Az 1902. december 21-i, a Nyár utcai helyiségben tartott rendkívüli közgyûlésünkön elhatároztatott, hogy a Polytechnikai Szemlét fogadjuk el hivatalos lapunknak…..
2. ábra
3. ábra
Straub elnök nagy szeretettel vezette az egyesület folyton szaporodó ügyeit, de közben folyton hangoztatta, hogy az egyesület érdekében jó volna, ha úgy, mint Angliában szokásos, minden évben új elnököt választanánk. Arra az ígéretére, hogy mint társelnök továbbra is élén marad az egyesületnek, a tagok elfogadták javaslatát. Általános volt, hogy Zipernowsky Károly mûegyetemi tanár legyen az új elnök. Az 1905. évi április 2-án tartott közgyûlésen Zipernowskyt nagy lelkesedés mellett egyhangúlag elnöknek választották. Straub Sándor társelnök lett." Szakirodalmi munkássága ipari, technológiai és technika történeti, kérdésekre terjedt ki. Társszerzõje volt a Magyar Mérnök-és Építész Egylet Elektrotechnika címû 1893-ban kiadott könyveinek (2.. ábra). Gyakorlati elektrotechnika címû, a Pallas Kiadónál 1895-ban megjelentetett mûve több kiadást ért meg. Termékeny és maradandó mûszaki írói munkásságát példázza az 1908-ban megjelent, "Az elektrotechnikai tudománynak és iparnak úttörõi és fejlesztõi Magyarországon e szak fejlõdésének elsõ negyedszázadában" c. munkája. Alakulásától kezdve tagja volt az Elektrotechnika c. folyóirat (3.. ábra) szerkesztõ bizottságának.
Sipos Mikló ós
FELHÍVÁS JOGI TAGVÁLLALATAINK RÉSZÉRE! Mint Önök elõtt is ismert, az Egyesület és a HUNGEXPO Zrt. között évek óta jól mûködõ kapcsolat van, melynek eredményeként Egyesületünknek a 2007. május 8-11. között megrendezésre kerülõ ElektroSalon Szakkiállításon ebben az évben is saját standja lesz. Azon jogi tag vállalatainknak, akik kiállítóként a Szakvásáron nem vesznek részt felajánljuk, hogy céges információs anyagaikat helyezzék el a MEE standon. Lehetõséget kínálunk arra is, hogy valamelyik napon szakemberük a helyszínen termékeikrõl információt szolgáltasson az érdeklõdõknek. Amennyiben a fenti lehetõségeket igénybe kívánják venni, úgy 2007. március 31-ig kérjük válaszukat a MEE Titkárságra (
[email protected]) az idõpont és a kapcsolattartó személy nevének és elérhetõségének közlésével, hogy megszervezhessük a beosztást és a katalógus bejegyzést. Ne hagyják ki ezt a lehetõséget!
2007. 3.szám
100. évfolyam
21
ELEKTROTECHNIKA
É R I N T É S V É D E L E M
EMLÉKEZTETÕ AZ ÉRINTÉSVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁG 2007. FEBRUÁR 7-I ÜLÉSÉRÕL Ezekre - ha ezek tartósan egy helyen vannak telepítve - rendeltetésszerûen a KLÉSZ vonatkoztatható.
A Munkabizottság elõször egy konkrét kéréssel foglalkozott, amely arra irányult, hogy az Egyesület állítson össze egy tájékoztatót arról, hogy egy újonnan elkészült létesítmény villamos berendezésérõl milyen dokumentációkat és nyilatkozatokat kell kiállítani, s azt kinek kell átadni. Erre vonatkozóan az Érintésvédelmi Munkabizottság 2005 februári ülésén adott ki állásfoglalást. Ennek lényege, hogy mind a tûzvédelmi, mind a munkavédelmi törvények nem tervek, részletes dokumentációk, hanem nyilatkozatok átadását írja elõ. A tervekbe és a részletes villamos dokumentációkba (természetesen a megbízón és a mûszaki ellenõrön kívül) csupán az elsõfokú építési hatóság (általában a jegyzõ), a Munkavédelmi Fõfelügyelõség, valamint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi Mérésügyi és Mûszaki Biztonsági Hatósága [a 260/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet szerint a korábbi elnevezéssel a Biztonságtechnikai Felügyelet helyébe lépett hatóság] kívánhat betekintést. Ezek szakmai részletezését az Egyesület által kiadott (és ott kapható) Villamos Biztonsági Szakmai Elvárások (VBSZE) tartalmazza.
22
Korábban az MSZ 2364-708:1999 tartalmazta a lakókocsiparkok (campingek) és a benne elhelyezhetõ lakókocsik villamos berendezésének mûszaki követelményeit. Ez a szabvány most három részre vált szét. Az új MSZ 2364-708:2006 már csupán a campingek követelményeit tartalmazza, a lakókocsik, lakóautók és hasonlók villamos követelményei az új MSZ 2364-754:2006 szabványba, míg a mobil vagy szállítható egységek villamos berendezéseire vonatkozók már az MSZ HD 60364-717:2005-ben találhatók. (A számozás következetlenségei a szabványsorozatnak az európai szabvány átszámozásához való igazodásából adódnak.) A 754 szabvány vonatkozik (felhasználási céljuktól függetlenül) azokra a kocsikra és utánfutókra, amelyek a KRESZ-nek megfelelõ kialakításúak, így eseti útvonal-engedély nélkül közlekedhetnek a közutakon (ezek villamos berendezései olyan kialakításúak legyenek, amelyek a camping hálózatához csatlakozhatnak). A 717 szabvány pedig azokra a szállítható egységekre, amelyek ennek nem felelnek meg, s amelyek villamos csatlakoztatása általában a telepítés utáni szerelési munkával az áramszolgáltatói hálózatra történik. A KLÉSZ elõírásai nem a vándorló egységekre, hanem a tartósan egy helyre telepített berendezésekre vonatkoznak függetlenül attól, hogy azok épületben, konténerben vagy valami más kialakításban vannak elhelyezve. Újabban a lakókocsik és lakóautók közlekedési felügyeleti vizsgáztatásánál is megkövetelik annak villamos berendezésére vonatkozó felülvizsgálatot, ilyenkor legcélszerûbb (nem kötelezõ) e szabványok követelményeire hivatkozni. A szabványFodor István sorozat felvonulási területekre vonatkozó 704. szabványa kimondja, hogy nem vonatkozik a felvonulási területek adminisztrációs helyiségeire (irodák, öltözõk, büfék stb.), ezek gyakran ilyen szállítható konténerekben vannak kialakítva.
ELEKTROTECHNIKA
Kérdés formájában merült fel, hogy mit jelent a robbanásveszélyes helyeken lévõ gyújtószikramentes áramkörökre kapcsolt érzékelõk gyújtószikramentes minõsítése, hiszen ezen áramköröknél a tápforrás és nem az erre kapcsolt érzékelõ jelenti a gyújtószikramentességet. Ha ez az érzékelõ csupán egy egyszerû kontaktus, akkor ez valóban így van, de ha már induktív vagy kapacitív alkatrészt is tartalmaz, akkor ennek energiatartalékolási képessége befolyásolja az áramkör gyújtószikramentességét, ezért ezek ilyen minõsítése is szükséges. Az MSZ 2364 uszodákkal és hasonlókkal foglalkozó 702. szabványa egyrészt azt mondja ki, hogy a szökõkutaknál (ha azok emberi tartózkodásra nem alkalmasak) nincs 2. sz. sáv, másrészt azt, hogy az olyan úszómedencék, amelyeknél nincs 2. sáv, kis úszómedencének minõsülnek. Hogyan kell ezt értelmezni? Ezeknél a 2. sáv kiterjedése ugyan nem e sáv használatával, hanem pontos méretekkel van megadva, mégis lényegében ez az a sáv, ahol tartózkodó személy az úszómedencében tartózkodó személyt ugyan közvetlenül nem érintheti, de neki valamilyen fémes (villamosan vezetõ) tárgyat átadhat. Ezért nincs ilyen sáv azoknál a szökõkutaknál, ahol nem kell a medencében lévõ emberi személlyel számolni, s azért tekintendõ kis úszómedencének az a medence, amelynél ez a sáv közbensõ fal vagy terepviszonyok miatt ilyen átadásra vagy emberi tartózkodásra nem alkalmas. Ezt követõen jelentette be a Munkabizottság vezetõje, hogy a CENELEC (az európai villamos szabványok gazdája) jóváhagyta az érintésvédelmi követelményeket szabályozó új HD 60364-4-41 dokumentumot, így ez magyar szabványként (egyelõre angol nyelven) még az elsõ negyedévben megjelenik (tehát hivatkozható lesz), s magyar nyelvû kiadása és az elõzõ kiadás (MSZ 2364-410:1999+1M:2004) visszavonása még ez évben várható. A szabvány szerkezetileg lényeges átszerkesztésre került, magába olvasztván a korábbi 470 szabványt is, így szakasz-számai megváltoznak, mûszakilag azonban kevés újdonságot tartalmaz. E fõbb változásokat a Munkabizottság 2005 decemberi ülésén már ismertettük, most azonban itt megismételjük: A szigetelõ környezet, a földeletlen egyenpotenciálra hozás és a közös transzformátorról több fogyasztót tápláló védõelválasztás - hazánkban eddig is csak kivételes esetekben alkalmazott - érintésvédelmi módok alkalmazását ez a tervezet csupán azokon a helyeken fogja megengedni, ahol a hely állandó szakszerû (szakképzett vagy kioktatott személy által történõ) felügyelete kizárja bárminemû változtatás lehetõségét. Most már egyértelmûnek és véglegesnek lesz tekinthetõ az eddig csupán az 551.3.1 szakasz magyarázatával igazolt megoldás, hogy UPS-eknél (és más tartalékellátásoknál) az érintésvédelmi kikapcsolással egyenértékû a leadható áramnak
100. évfolyam
2007. 3.szám
É R I N T É S V É D E L E M
5s-on belüli olyan korlátozása, amely nem okozhatja az érintési feszültsége 50V (egyenfeszültség esetén 120V) érték fölé emelkedését. A 30mA-es vagy ennél érzékenyebb áram-védõkapcsolók alkalmazása viszont ezt követõen követelmény lesz minden laikusok által is használható (bárhol elhelyezett) 20A-nél nem nagyobb névleges áramerõsségû dugaszolóaljzat, valamint minden 32A-nél nem nagyobb névleges áramerõsségû mobil berendezés táplálásában. (Továbbra is érvényes marad az a magyar kivétel, hogy hazánkban a szabadtéri - de csak a szabadtéri! - dugaszolóaljzatok elõtt 30mA helyett 100mA-es érzékenységû ÁVK is megfelelõ.) Teljesen új (és erõsen vitatható), hogy TT-hálózatokban csupán áram-védõkapcsolós kioldás esetén kell majd a méretezést érintési feszültségre méretezni (a gyakorlatban ennek feltétele csaknem mindenütt teljesül), túláramvédelmi kioldás esetén elegendõ a földelési hurokellenállás alapján a nullázással azonos kioldási feltételt biztosítani. (Tehát ebben az esetben a méretezést a teljes névleges fázisfeszültségre lehet elvégezni, nem úgy, mint eddig az MSZ 172-1 magyar engedménye szerinti kétszeres érintési feszültségre!) A védõelválasztást ezt követõen nem kell majd biztonsági kivitelû transzformátorral táplálni, elegendõ lesz a primer és szekunder tekercseket egyszerû szigeteléssel elválasztó szigetelõtranszformátorok alkalmazása is. Még nincs véglegesen elfogadva, de már csupán editoriális (nem mûszaki, hanem csupán szövegezési) változások lehetségesek az új HD 60364-5-53 szabvány tervezetén, amely a kapcsoló- és vezérlõkészülékek kiválasztását szabályozza. Ilyen általános szabvány eddig nem volt, de ez magában foglalja az eddigi MSZ 2364-537:2002 szabvány tartalmát is. Ennek jóváhagyása és magyar szabványként való kiadása inkább csak a jövõ év elején várható, néhány fontosabb - az érintésvédelmet érintõ - követelményét azonban már most ismertettük.
-
H Í R E K
Az áram-védõkapcsolók egyenáramú komponensre való érzékenységére vonatkozóan most is csak annyit mond, hogy „megfontolás alatt”. Kimondja, hogy a TN-S (tehát „ötvezetõs nullázás”) esetén nem kell az áram-védõkapcsolónak a nullavezetõt megszakítania, ha az üzembiztosan földpotenciálon lévõnek tekinthetõ. (Igaz, hogy megjegyzésben hozzáteszi: megfontolás alatt van, hogy ezek milyen körülmények tekinthetõk ilyennek.) Az áram-védõkapcsolók csak abban az esetben igényelhetnek mûködtetésükhöz segédfeszültséget, ha vagy a segédfeszültség kimaradásakor önmûködõen kikapcsolnak, vagy olyan berendezésben vannak, amely szakképzett, illetve kioktatott személyek állandó felügyelete alatt áll. Tûzveszély elleni védelemre alkalmazott áram-védõkapcsoló ne legyen 300mA-nél érzéketlenebb. Ha az áram-védõkapcsoló után túlfeszültségvédelem van beépítve, akkor az áramvédõkapcsoló (függetlenül attól, hogy pillanat- vagy késleltetett kioldású) legyen érzéketlen 3kA 8/20 U s-os áramlökésre. A túláramvédelem - korábban sok helyen megkövetelt szelektivitását most csak úgy szabályozza, hogy ha szükséges a szelektivitás, akkor azt a gyártó ajánlásai szerint kell megoldani. Az egymással sorba kötött áram-védõkapcsolók szelektivitásával függelékben hosszasan foglalkozik, de egyetlen konkrétumot mond, nevezetesen azt, hogy szelektivitás csak abban az esetben várható, ha a sorba kötött kapcsolók érzékenysége legalább kétszeresen különbözik egymástól (nyilván arra gondol, hogy bármelyik kapcsoló névleges érzékenységének felénél is mûködhet). A tervezet két magyar eltérést is tartalmaz: Nálunk a 16A-nél nagyobb áramerõsségû dugaszolókkal nem szabad üzemszerûen áramot megszakítani; hazánkban a nullázott egyfázisú áramkörökben a túláramvédelmi szervvel (pl. kismegszakítóval) való leválasztás esetén nem szükséges a nullavezetõt is megszakítani.
A PHILIPS LEZÁRTA A PLI FELVÁSÁRLÁSÁT A Royal Philips Electronics (NYSE:PHG, AEX:PHI) bejelentette, hogy lazárta a Partners in Lighting International (“PLI”) felvásárlását. A PLI az otthoni világítástechnikai eszközök (lámpatestek) vezetõ európai gyártója, a vállalat gyártóbázisai Kínában és Magyarországon vannak, illetve egy speciális gyáregységgel Belgiumban is jelen van. A PLI-vel közösen a Philips egy erôs, piacformáló jelenlétet szeretne kialakÌtani az otthoni LED világítás kibontakozó piacán.
A 2006. november 13-i megállapodás értelmében a Philips a CVC Capital Partners magán tôkebefektetési vállalattól vásárolta meg. A vállalkozás 590 millió eurós ellenértéke készpénzben került kifizetésre a tranzakció lezárást követõen. Ennek eredményképp a PLI azonnali hatállyal a Royal Philips Electronics Világítástechnikai üzletágának pénzügyileg konszolidált részévé vált.
A 2007. febru·r 6-i sajtóközlemény nyomán összeállította: Horváth Zoltán
Nagyrendezvények Országoos Elnök -Titkári Tanáccskoozás 2007.. április 13 3-14... - Sturoovóó (Párkány) 83. MEE Közgyûléés, 2007.. május 19.. - Budapeest
2007. 3.szám
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
23
O K T A T Á S
TOVÁBBTANULÁSI LEHETÕSÉGEK – KÉPZÉSI IDÕTARTAMOK A magyar szakképzési rendszer furcsaságai az erõsáramú szakképzésen keresztül Manapság sok helyrõl halljuk - esetleg tapasztaljuk is -, hogy válságban van a magyar szakképzés. Íme néhány közismert probléma: A szakképzõ iskolák nem nyújtanak korszerû képzést A szakképzõ iskolában legfontosabbnak a megbízható alapismeretek megszerzését tartom, amelyre a késõbbiekben nyugodtan építhetnek a legkorszerûbb ismereteket nyújtó szaktanfolyamok, és a ráépülõ szakmák képzései. A mai munkaerõpiacon nincsenek olyan nagy munkáltatók, akik hosszabb távon jelentõsebb létszámban keresnek meghatározott speciális tudással rendelkezõ szakmunkásokat, a kis létszámú, „adj uram isten, de mindjárt!” igényeket alapképzésben a szakképzõ iskola nem tudja - és nem is tudhatja - kielégíteni. Az általános iskolából érkezõ fiataloknak hiányosak a bemeneti kompetenciái A tanuláshoz elengedhetetlen írási, olvasási, szövegértési, számolási készségek kialakítása mellett a szakmai pályaválasztáshoz nélkülözhetetlen, a szakma iránti érdeklõdés felkeltésében sem tesz eleget az általános iskola. Ha - sajnos - jelenleg ez a helyzet, akkor most a szakképzõben kell ezeket a problémákat megoldani, de a képzési rendszer egyik fokán, az általános iskolai képzésben keletkezett hiányosságok pótlására nem épülhet egy teljes szakképzési rendszer! A hibákat ott kell orvosolni, ahol keletkeznek. Drasztikusan lecsökkent a szakmunkásképzés iránti érdeklõdés, felértékelõdtek az érettségit adó szakközépiskolák, gimnáziumok Ez utóbbi tény akár örvendetes is lehetne, hiszen eszerint nõ a tanulók tudásvágya, de a lemorzsolódási számok azt mutatják, hogy erejüket, elõképzettségüket meghaladó módon választanak szakot, és elõbb-utóbb le- és kimaradnak. Ezért kellett 2005-ben bezárni az ÉMÁSZ gyöngyösi tanmûhelyét is: az iskola a villanyszerelõ szak mellett erõsáramú technikusi szakot is hirdetett, és minden, erõsáramú szakot választó tanuló a technikus szakra jelentkezett, pedig képességeik alapján jórészük inkább a szakmunkásképzésben érhetett volna el sikereket. Így aztán se szakmunkás-utánpótlás, se képzett technikus nem lett belõlük, és üresen maradt egy jól felszerelt, évfolyamonként akár 12 fõt is befogadni képes gyakorlati képzõhely.
24
Nézzünk most azt az optimális esetet, amikor a tanulók elképzeléseinek realitásával nincs baj, és mindenki a saját képességeinek és érdeklõdésének megfelelõ úton tanul tovább. Több szakmához hasonlóan, a villanyszerelõ szakképzésben is 2004 szeptemberétõl kaptak lehetõséget az iskolák arra, hogy áttérjenek a 3 éves szakmunkásképzésre, ez a rendszer a 2006 szeptemberétõl kezdõdõ szakképzésekre már kötelezõvé vált. A szakképzõ évfolyamok számának növekedése nem az általánosan képzõ - és valljuk be: sikertelen - 9-10. év terhére oldódott meg, hanem a teljes képzési idõ megnyújtásával realizálódott.
ELEKTROTECHNIKA
Nézzük meg két tanuló - nevezzük õket Okoska Tódornak, és Szaki Pálnak - tanulmányi életén keresztül, hogy a mai magyar iskolarendszerben folyamatos tanulással ki mire jut 14 és 25 éves kora között. Okoska Tódor jeles tanulmányi eredménnyel végezte el a 8. osztályt, Szaki Pál gyenge közepes eredményt ért el. Mindkettõjüknek jó mûszaki érzéke volt - bár ez nem az általános iskolában derült ki, hiszen ott a gyakorlati foglalkozás médiaismeretet jelentett, a tényleges alkotás örömét a számítógépek virtuális világában élhették csak át -, és különösen a villamos áramkörök érdekelték õket. Tódor gimnáziumban folytatta a tanulmányait, Pali villanyszerelõ szakmunkástanuló lett. Pali a 9-10. évfolyamon csak pályaorientáción és szakmai elõkészítõn csillapíthatta választott szakmája iránti tudásszomját, de a következõ 3 évben felkészülhetett leendõ szakmája gyakorlására. (No nem a legkorszerûbb ismeretekbõl, nem azonnal „hadra foghatóan”, de szép reményekkel és lehetõségekkel). Ekkor alig múlt 19 éves, 8+5=13 év tanulással szakmunkás lett belõle. Közben Tódor 4 év alatt elvégezte a gimnáziumot, sok társához hasonlóan nyelvvizsgát tett, és mivel érdeklõdése nem változott, a BME Villamosmérnöki karán folytatta tanulmányait. Így aztán 19 évesen Tódor és Pali együtt ünnepeltek: Tódor - érettségivel és nyelvvizsgával a háta mögött - az egyetem elsõ évfolyamának sikeres befejezését, Pali a szakmunkásvizsgáját. Pali már ekkor érezte, hogy többre vágyik, szeretne technikusi végzettséget is szerezni, ezért még abban az évben - munka mellett - beiratkozott iskolája gimnáziumi osztályába, ahol 3 év elteltével sikeresen leérettségizett. (Tódor ekkor már negyedévesként a diplomatervén gondolkozott…) Szaki Pál az erõsáramú technikus szakon az elsõ évet végezte, amikor Okoska Tódor átvette a villamosmérnöki diplomáját. Egy évvel késõbb már némi szakmai tapasztalattal a háta mögött fogadta munkahelyén új kollégáját - és régi barátját - a pályakezdõ erõsáramú technikus Szaki Pált. Tehát Okoska Tódornak a mai iskolarendszer 8+4+5= 17 év alatt egyetemi diplomát ad, és ebben én nem is találok semmi kivetnivalót. Társának, a rögösebb utat választó Szaki Pálnak egy középfokú technikusi végzettséghez 8+5+3+2 = 18 évig kell tanulnia, és lehetõségei nyilvánvalóan korlátozottabbak, mint barátjáé. Nézhetnénk más példát is: az érettségi után szakmát választók sem járnak jobban: ugyanúgy 5 év alatt válhatnak szakmunkássá, majd technikussá, mint az egyetemen továbbtanuló társuk mérnökké. Félreértés ne essék: egyetértek a szakképzés óraszámának növelésével, az így nyert képzési idõ nagyon hasznos ismeretek megszerzésére nyújthat lehetõséget. De miért kell két évre parkolópályára tenni olyan fiatalokat, akiket az elméletnél sokkal jobban érdekel a gyakorlat?
100. évfolyam
Bánhegyyesi Attila okleveles villamosmérnök, mûszaki tanár ELMÛ Nyrt. Oktatási Központ
2007. 3.szám
E G Y E S Ü L E T I
É L E T
-
H Í R E K
DIPLOMATERV PÁLYÁZAT KIÍRÁS Változások a diplomaterv pályázatban! A nyertesnek kötelezõ a Vándorgyûlésen a pályamunka imertetése, illetve az Elektrotechnikában egy összefoglaló publikálása! A Magyar Elektrotechnikai Egyesület Elektrotechnikai Alapítványa az erõsáramú elektrotechnika területén diplomatervet, szakdolgozatot készítõ egyetemi és fõiskolai hallgatók számára pályázatot hirdet, ösztönözve olyan színvonalas diplomatervek, szakdolgozatok készítését, melyek a mûszaki fejlõdést, a racionális energia felhasználást mozdítják elõ, továbbá a megoldások az iparban, az infrastruktúrában, a gazdaság különbözõ területein bevezethetõnek tûnnek, a gyakorlatban megvalósíthatók. A részvétel feltételei: • Igazolt MEE tagság!! • 2007. évben nappali tagozaton megvédett diplomaterv, szakdolgozat • A diplomatervet, szakdolgozatot kiadó tanszék véleményezése, és a tervek megküldése a MEE Elektrotechnikai Alapítvány Kuratóriumának (1055 Budapest, Kossuth L. tér 6-8.) • A benyújtott pályamûvek a diplomatervet, szakdolgozatot készítõk tulajdona • A díjazottak az Egyesület Vándorgyûlésén 2007. augusztus 23-án ismertetik pályamunkájukat
• A pályázók maximum két oldal terjedelmû összefoglalót készítenek az ELEKTROTECHNIKA folyóirat számára • A pályázó „nyári” elérhetõsége, címe (telefon, stb.) BEKÜLDÉSI HATÁRIDÕ: 2007. JÚNIUS 30. Kiadásra kerülõ díjak: I. díj II. díj III.díj
Diplomaterv 60.000.- Ft 50.000.- Ft 40.000.- Ft
Szakdolgozat 40.000.- Ft 30.000.- Ft 20.000.- Ft
A beérkezett pályázatot a Kuratórium által felkért Díjbizottság értékeli. Az értékelõ bizottság javaslatot tehet korlátozott számban arra érdemes pályamunka megjutalmazására is. Budapest, 2007. február 16.
Ró ózsa Sándor MEE Elektrotechnikai Alapítvány Kuratóriumának elnöke
AZ ÁLLAMI TULAJDONÚ MVM CSOPORT KERESKEDELMI KAPCSOLATAIBAN A MAGYAR VILLAMOSENERGIA-FOGYASZTÓK ÉRDEKEIT TARTJA SZEM ELÕTT A Magyar Villamos Mûvek Zrt. (MVM) és az MVM Villamosenergia Kereskedelmi Zrt. (MVM VK) elsõdleges célja a hazai villamosenergia-fogyasztók biztonságos és lehetõ legkedvezõbb árú ellátása. Ezt szolgálja a System Consulting-gal fenntartott hosszú távú áramkereskedelmi együttmûködés is, melynek komoly szerepe van a hazai villamosenergia-árak nemzetközi összehasonlításban is - kedvezõ szinten tartásában. Az ukrán lapértesülésekre hivatkozó megnyilatkozásoknak éppen az ellenkezõje igaz. A System Consulting által Ukrajnából importált és az MVM VK által a közüzemi fogyasztók számára megvásárolt villamos energia nem drágítja, hanem éppen csökkenti a közüzemi fogyasztói árakat. Az MVM és a System Consulting között 1994-ben megkötött, 250MW+100MW opciós szállításra vonatkozó szerzõdés 2015-ig érvényes. A szerzõdés alapján megvásárolt villamos energia beszerzési ára kedvezõbb, mint a más lehetséges beszerzési források árai. Ha a közüzemi nagykereskedõnek a System Consulting Zrt.tõl megvásárolt évi 2,1TWh villamos energiát más forrásból kellene beszerezni, akkor az évente mintegy 20 Mrd Ft többletkiadással járna, azaz ennyivel több terhet kellene viselni a közüzemi fogyasztóknak. Ez a többlet a kereskedõknél vagy esetlegesen külföldi fogyasztóknál jelenne meg. A szerzõdés így a közüzemi portfolió értékes eleme, a kedvezõ árú hazai ellátás meghatározó tényezõje. Ezen források bármelyikének kiesése a közüzemi fogyasztóknál lényegesen nagyobb áremelkedést tenne szükségessé, mint amit a piaci ármozgások egyébként indokolnak.
2007. 3.szám
A jelenlegi hazai árampiacon tapasztalható trendek a teljes szerzõdéses volumen közüzemre történõ további lekötését teszik szükségessé. A versenypiaci fogyasztók tömeges visszalépése a közüzemi ellátás körébe indokolja, hogy a hazai ellátás biztosítása érdekében a teljes mennyiség a közüzemi szerzõdéses portfolió része maradjon. A 2015-ig hatályos hosszú távú megállapodás eladók általi esetleges egyoldalú felmondása ellentétes lenne a nemzetközi joggyakorlattal is. A magánjogi szerzõdés keretében érkezõ villamos energia a hazai közüzem ellátásához szükséges. A System Consulting emellett a majdani szállítások érdekében jelentõs beruházásokat végzett el a villamos energiát termelõ ukrajnai burstini erõmûben és a villamos energiaszállító hálózaton. Ezen beruházások megtérülése a szállítások által biztosított. Abban az esetben, ha a megállapodás teljesítése valamilyen okból ellehetetlenülne, úgy a szállítások hasznát más kereskedõk élveznék – ami szintén ellentétes a normál üzleti gyakorlattal. Az MVM számára világos, hogy bizonyos üzleti körök az Ukrajnából Magyarország irányába folytatott áramszállítások alapvetõ átrendezésében érdekeltek, de az ország nemzeti villamos társaságcsoportjaként valamennyi magyarországi közüzemi villamosenergia-fogyasztó kedvezõ áron történõ, biztonságos ellátását tartja elsõdlegesnek, és ekként cselekszik üzleti tevékenysége során.
100. évfolyam
Az MVM sajtóközleménye alapján összeállította: Horváth Zoltán
ELEKTROTECHNIKA
25
H Í R E K
BESZÁMOLÓ A VIV ZRT. 1996-2006 CÍMÛ ELÕADÁSRÓL Egyesületünk meghívására Dr. Nagyiványi András, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója tartott elõadást, melyben az 1945-ös alapítást követõen többször átalakított, majd 1996-ban az új piaci körülményeknek és kihívásoknak megfelelõen újjászervezett VIV utóbbi 10 évének jelentõsebb eseményeivel ismertette meg a hallgatóságot. A VIV Rt. - mai nevén VIV Zrt. - az országos lefedettség fenntartására törekedve, Magyarország jelentõsebb ipari, gazdasági és kulturális központjaiban kft.-ket hozott létre, melyek kiegészülve a tradicionálisan bicskei gyártóbázissal együttesen alkotják a VIV Csoportot. A cégcsoport mélyen gyökerezve a magyar gazdaságban, a megtermelt eredmény tudatos visszaforgatásával, korszerû technológiák és termelési folyamatok bevezetésével és alkalmazásával, valamint a munkatársak folyamatos és minõségi képzése révén néhány év alatt ismételten a szakma vezetõ cégévé vált. A csoport tagjai az MSZ EN ISO 9001: 2001 minõségirányítási, MSZ EN ISO 14001: 2004 környezetirányítási, NATO „A” kategóriás beszállítói, a Paksi Atomerõmû ABOS 2, 3, 4T minõsítés mellett a német Bundesbahn beszállítói engedélyével és a Honvédelmi Minisztérium által kiadott AQAP katonai minõségirányítási tanúsítvánnyal rendelkeznek. A VIV Zrt. és a VIV Csoport mai tevékenységének alapja a tervezés-fõvállalkozás, kivitelezés-gyártás. A tervezési, fõvállalkozási és kivitelezési tevékenység eredményességét olyan kiemelkedõ létesítmények sora reprezentálja, mint a Budapest egyik újkori jelképévé váló BS Aréna, több budapesti reprezentatív irodaház (IBM, RTL, OTP stb.), bevásárlóközpont (Lurdy-ház, Mamut, Asia Center stb.), vagy
a Fõnix csarnok Debrecenben, a Tanulmányi és Információs központ Szegeden, egyetemi kollégiumok Veszprémben és Miskolcon. A csoport e látványos épületek mellett folyamatosan jelen van nagyvárosaink tömegközlekedési hálózatainak rekonstrukciós munkáiban, az országos és nemzetközi közlekedés csomópontjait képezõ repülõterek megvalósításában, és az ipari létesítmények fejlesztésében. A csoporton belül külön érdekes az az ipari háttér, amely a 80-as évek óta Bicskéhez köti a VIV nevet. A korszerû üzem ma már több milliárd forintos gyártási tevékenységével biztosít mûszaki hátteret a VIV csoport számára, amelynek jelentõs hányada exportra kerül. Kis- és középfeszültségû kapcsolóberendezések, speciális elõszerelt kábelcsatornák, komplett elektronikai berendezések pontos és európai szinten is figyelemreméltó minõségi színvonal melletti szállítása alapozta meg az üzem hírnevét, hazai és külföldi megrendelõi körében egyaránt. Az elõadás kereteiben megjelenítõdött a cégcsoport által megvalósított, olykor egészen speciális felkészültséget, ismereteket és szemléletmódot igénylõ feladat is: az informatika és távközlés, a navigációs és radarrendszerek, a teherés személyszállító hajók speciális kábelezése, valamint az ipari folyamatirányítás és automatika területén. „Évtizedeken keresztül a VIV hajdani újságjának mottója a következõ volt: A megrendelõ a legfontosabb ember, aki vállalatunknál megfordult…Õ egész tevékenységünk célja és értelme…A mi feladatunk, hogy (kívánságait) az õ és a mi számunkra is jövedelmezõen, hatékonyan teljesítsük. A múltban és jelenben is e mottó vezet minket és ezen a jövõben sem kívánunk változtatni” fejezte be a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója emlékeket idézõ, nagy érdeklõdést kiváltó elõadását.
Philippovich Gyõzõ õ
SIKERES ÉVET ZÁRT A PAKSI ATOMERÕMÛ Sikeres gazdasági évet zárt 2006ban a Paksi Atomerõmû Zrt. A legfontosabb tény, hogy 2006-ban 13.460,9GWh volt a vállalat termelési eredménye, 0,7%-kal több, mint a tervezett. Továbbra is az atomerõmû termeli a legolcsóbb villamos energiát Magyarországon, az 1kWh-ra jutó árbevétel 2006-ban 8,69 forint volt.
26
Az elmúlt évben a vállalat adózás elõtti eredménye 7,7%-kal növekedett a tervezetthez képest (2,8 milliárd Ft-ot tett ki), amely a 4. blokki teljesítménynövelésnek, valamint a társaság gazdasági hatékonyságnövelési programjának köszönhetõ. A 2006. év egyik legjelentõsebb feladata a sérült fûtõelemek eltávolítása volt. A feladat sikeres végrehajtása bizonyította, hogy a munka jól elõkészített, a személyzet pedig felkészült volt, és érvényesült a biztonság mindenek feletti prioritása. A Paksi Atomerõmû Zrt. fölkészült a teljes árampiaci nyitásra. Ma a versenyképes szabadpiaci villamos energia ára 11,3–15,1 Ft/kWh között mozog. Az atomerõmûben termelt vil-
ELEKTROTECHNIKA
lamos energia ára ennél jóval olcsóbb (8,69 forint), így a Paksi Atomerõmû Zrt. ma hazánkban a közüzemi energiaellátás meghatározó, legolcsóbban termelõ egysége. A Paksi Atomerõmû Zrt. részesedése a hazai villamosenergiatermelésbõl 37,6%. Az üzemidõ-hosszabbítás folyamata során megtörtént a kétlépcsõs környezetvédelmi engedélyezési folyamat. Kovács József vezérigazgató szerint: „Mindez a biztonság magas színvonalának fejlesztésével és az atomerõmû társadalmi elfogadottságának növelésével összhangban történik. Az évente végzett közvélemény-kutatások szerint a lakosság bizalma töretlen: ma a magyar népesség 76 százaléka egyetért azzal: Magyarországon mûködjön atomerõmû.”
A Paksi Atomerõmû 2007. február 21-i sajtóközleménye alapján összeállította: Horváth Zoltán
100. évfolyam
2007. 3.szám
K Ö N Y V A J Á N L Ó
-
H Í R E K
-
S Z E M L E
KÖNYVAJÁNLÓ reneszánszát éli a szélenergia felhasználása, és sorra épülnek szélerõmûvek. A könyv áttekintést ad a hazai széljárás jellegzetességeirõl, bemutatja a még ma is látható magyarországi szélmalmokat, rövid kitekintést ad a világ szélmalmaira. Röviden ismerteti a vízemelõ szélerõgépeket, illetve a kis léptékû szélturbinákat. Bemutatja a szélerõmûvek szerkezetét és mûködését, de mindemellett tájékoztatást ad az ilyenformán megtermelhetõ villamosenergia nagyságrendjérõl, annak korlátairól is. A külföldi példák után sorra veszi az eddig megépült hazai szélerõmûveket és a várható fejlõdést.
MEGJELENT KÁDÁR PÉTER, AZ ELEKTROTECHNIKA KORÁBBI FÕSZERKESZTÕJÉNEK ”A SZÉLMALMOKTÓL A SZÉLERÕMÛVEKIG” CÍMÛ KÖNYVE. Magyarország síkvidéki területein a XIX. sz. második felében tájképileg is meghatározó jelentõségû volt a több száz szélmalom. A gõzmalmok, majd késõbb a villamos hajtású hengerszékek a XX. századra kiszorították ezeket a konstrukciókat. Ma már csak mintegy négy tucat áll belõlük, de többségük még romjaiban is impozáns. A növekvõ villamosenergia igény a XX. sz. végére ismét elõtérbe helyezte a megújuló energiák felhasználásának lehetõségeit, köztük a szélenergiát is. Kialakultak azok a mechanikai konstrukciók és nagy teljesítményû elektronikai eszközök, melyek speciális alkalmazási körülmények esetén már versenyképessé tehetik a szélerõmûveket. Hazánkban
Kiadja az Új Mandátum Kiadó A 176 oldalas könyv 3.980 Ft-os áron vásárolható meg: Teleki Téka Könyvesbolt, Budapest Bródy S. u. 46. Érdeklôdni az 1/226-0857-es telefonszámon lehet. Szerkesztô ôséég
KÉSZÜL AZ EU ENERGIAKONCEPCIÓJA Az Európai Bizottság a közelmúltban hozta nyilvánosságra az uniós energiapiac liberalizációjáról szóló jelentését, amely meglehetõsen komor képet fest. A fokozatosan megvalósított piacnyitás – elõbb a nagyüzemi fogyasztók, majd a háztartások választhattak szabadon – nem vezetett a remélt sokszereplõs piachoz, ahol az egészséges verseny letörné az árakat. Az európai energiapiacokat továbbra is nagymértékû koncentráció jellemzi, a nemzeti piacokon kevesen rúgnak labdába, a külföldi jelentkezõk életét pedig akadályokkal nehezítik meg. Az uniós szakminiszterek februárban vitatták meg Brüsszel javaslatát, amely szerint szét kellene választani az energiatermelést, -szállítást és -elosztást. A franciák, a spanyolok, a lengyelek és a szlovákok eddig elutasítóak voltak, a többség viszont (például London, Hága, Dublin, Helsinki és Budapest) támogatja a brüsszeli elképzelést, a soros elnök, Németország pedig nem akadályozza. A versenypolitikáért felelõs biztos, Neelie Kroes szerint önmagában a versenypolitika nem garantálja a piac liberalizálását, a tagál-
EGYIPTOM ATOMERÕMÛVET KÍVÁN ÉPÍTENI Mialatt a világot Irán atomprogramja izgatja, Egyiptom villamos energiát termelõ atomerõmû építését tervezi. 18 éve elõször ült össze Egyiptom Legfelsõbb Energiatanácsa, amely úgy
lamoknak kell megerõsíteniük felügyeleti szerepüket. Brüsszel azt reméli, hogy az európai közös energiapolitika olyan irányvonalakat jelöl ki, amelyek teljesítése közelebb visz a tisztességes versenyhez. A tagállamok elvileg elfogadták, hogy az energetikában csak akkor tudnak közös stratégiát megvalósítani, ha a politikai eszközökrõl is gondoskodnak. Egyelõre folyik a vita az energetika terén vállalandó kötelezettségekrõl; elvben senki sem kérdõjelezi meg ezeket, a vállalandó szintekrõl azonban nincs megegyezés. A bizottság szerint 2020-ra az EU energiaszükségletének 20%át megújuló energiaforrásokból kellene biztosítani, emellett drasztikusan le kellene faragni a szén-dioxid-kibocsátást (az 1990-es szintet legalább 20%-kal kellene csökkenteni). Több tagállam (mindenekelõtt Franciaország és Szlovákia) szívesen látná, ha az uniós dokumentumban megemlítenék az atomenergiát, mint a fosszilis fûtõanyagok felváltásának hatékony alternatíváját. Dr.. Bencze János döntött, hogy a gyorsan növekvõ energia szükségletet nukleáris energiából célszerû fedezni. Elhatározták, hogy a Földközi-tenger partján, Al Dabaaban építenek egy 1000 MW-os atomerõmûvet. Az USA, amely Iránt azzal gyanúsítja, hogy atomerõmû építés ürügyén nukleáris fegyverkezésbe kezd, Egyiptom esetében úgy határozott, hogy részére mûszaki segítséget nyújt az atomerõmû felépítéséhez. Ábránkon a Heliopolistól északra felépült évek óta mûködõ nukleáris kísérleti központ látható. BULLETIN 22/2005.
Szepessyy Sándor
2007. 3.szám
100. évfolyam
ELEKTROTECHNIKA
27
V I L L A M O S P O R
T
E N E R G I A R É
KÖSZÖNTJÜK A 80 ÉVES KÁDÁR ABÁT Találkozásunk apropója, hogy Kádár Aba a napokban töltötte be 80. életévét. Szakmai pályáját szinte mindannyian jól ismerjük. Tudjuk színes egyéniség, hallhattuk egyedi stílusú elõadásait, szellemes történeteit. A szakmában naprakész, véleménye még mindig meghatározó mégis a visszavonulás gondolatával foglalkozik. - Azt gondolom, hogy az öregség ott kezdõdik, amikor az ember azt tapasztalja, hogy ugyanazt meg tudja csinálni, de már lassan. Én ezt érzem, ezért döntöttem így. Beszélgetésünk közben kezembe adott egy megsárgult, tépett dossziét. Kíváncsian belelapoztam és meglepõdve láttam, hogy az nem más, mint Kádár Aba hajdan volt „személyi” anyaga. Ez a dosszié adta az ötletet e formabontó interjúhoz. Az alábbiakban olvasható idézetekbõl kiderült, hogy miképpen befolyásolhatták a rendszer kiszolgálói egy pályakezdõ fiatal ember életét és az otthonról hozott értékek miképpen adtak tartást egész életére. 1954 március 26. ”Kádár Aba szül. 1927. Budapest….Apja a Horthy rendszer idején népjóléti államtitkár volt. Iskolai végzettsége: gépészmérnöki oklevél. Gimnáziumi tanulmányait a cisztercita rend iskolájában végezte. 1949. óta áll a Mûvek alkalmazásában. Egyike a legjobb dolgozóknak annak ellenére, hogy õ az egyedüli, aki az 5 perces mozgalmat nem szavazta meg. Pártonkívüli, rendszerünkkel szembeni antipátiáját nem is tagadja. Vallásos, hisz a túlvilági életben és egy egész világot kormányzó lényben, rendszerünkön kívülálló személynek érzi magát…..A IV. Békekölcsön jegyzését megtagadta.” - Igen, a családi háttér meghatározó volt. Szüleim kiegyensúlyozott életet biztosítottak nekünk. Édesapám szociális dolgokkal foglalkozott. Egy bátyám volt, aki két éve elhunyt. Amikor én az ELMÛ-nél kezdtem dolgozni, õ a Bányászati Kutató alkalmazásában állt, mint mûszaki fordító. Négy nyelven beszélt, pártonkívüliként mégis a Politikai Tisztképzõn orosz nyelvet oktatott. Az ELMÛ-nél a Kábel Osztályon üzemmérnökként kezdtem, emellett 1950ben az Állami Mûszaki Fõiskolán villamosságtanból gyakorlati órákat vezettem. A Magyar Elektrotechnikai Egyesülettel is ekkor kerültem kapcsolatba, mivel a munkahelyem elküldött a MEE 50. jubileumi kongresszusára és rövidesen már több bizottság munkájában is tevékenykedtem.
1951.. október 25.. ”Véleményem szerint Kádár Aba munkatárs az osztály mûszaki utánpótlása szempontjából a fiatal mérnökök közül elsõ helyen jöhet számításba.” 1953.. szzepptember 4. „…Szakmai képzését a mûszaki irodalom állandó tanulmányozásával és szakelõadások hallgatásával fejleszti. Munkához és munkatársaihoz való viszonya példamutató.” 1953.. IX. 5.. ”Kádár Aba alapszervünk mérnöke még idáig semmiféle hajlandóságot nem mutatott arra, hogy segítséget nyújtson az osztályunkon bármiféle társadalmi munkában, mint értelmiségi és akinek a népdemokráciánk minden lehetõséget megadott arra, hogy képezze magát, erre nem reagál, nincs megelégedve semmivel, nem ért egyet azzal, hogy a munkásosztály vezet.” 1953.. szzepptember 12.. „….Munkaköre a hálózat munkáknál állomás szerelésnél mint kábelszerelési munkákat vezet, a rábízott mûszaki feladatokat szorgalmasan elvégzi. Eddigi munkája ellen kifogás nem merült fel…..Munkatársaihoz való viszonya jó, alkalmazkodó természetû, értelmes, fejlõdõ-képes….Leváltásra javaslom”.
28
- A villamos biztonságtechnika lett a szakterületem. Az ELMÛ abban az idõben a villamosbalesetek megelõzésének érdekében a védõföldelésrõl a nullázásra való áttérés elrendelésén gondolkodott. 1948-ban az MSZ 8 évet adott a kérdés rendezésére. Rám bízták a budapesti rendszer kidolgozását.
ELEKTROTECHNIKA
1955 végén politikai okokból ott kellett hagynom az ELMÛ-t, a HÕTERVnél jelentkeztem, de a Személyzeti Osztály nem javasolt.
1955. november 4. „Nem adják át vállalatunknak, bár õk pár hónap múlva el fogják bocsátani, de nem engedik iparágon belül elhelyezkedni….Emlegeti, hogy „Amerika a korlátlan lehetõségek hazája.” Mûszakilag jó, ennek ellenére elbocsátják, bár évekbe fog telni, míg munkakörébe jól beleilleszkedik az utódja.” - Ezért kellett iparágon kívül elhelyezkednem, így rövid ideig a MÉLYÉPTERV következett, ahol villamos tervezõként alkalmaztak. Itt egy volt „elmûs” kollégával dolgoztam, aki javasolta, hogy munkámnál az érintésvédelmi tapasztalataimat helyezzem elõtérbe. Õ mondta, hogy „biztonságért kell, hogy merjen az ember igent vagy nemet mondani.” Jó három hónap eltelte után már a MÉLYÉPTERV-tõl a HÕTERV átvehetett. 1956.március 1. Munkájával az osztály meg van elégedve, vonakodtak is attól, hogy átadják. A személyzeti osztály örül, ha megszabadul tõle, mert mint mondják: ”eggyel kevesebb lesz”. / Ezt a politikai beállítottságára gondolják.”…..”Személyzeti anyaga még az ELMÛ-nél van, azért nem kérték, mert úgyis el akar menni a MÉLYÉPTERV-tõl. Az ELMÛ ezzel a megjegyzéssel adta át az anyagot: 1956.. áppriiliis 10.. ….”megélhetését, állását hogy biztosítsa, szakmai vonalon igyekszik munkájával osztályvezetõsége bizalmát megnyerni…Vállaltunktól mint megbízhatatlan egyént távolítottuk el.” - A HÕTERVNÉL 10 évet tudtam le, majd az OVILEF következett, ahonnan végeredményben nyugdíjba mentem. 40 évet dolgoztam villamos biztonságtechnikában. Egész munkásságom a villamosenergia-iparághoz kötõdött és a mai napig is ebben élek. Vezetõ beosztásba soha nem kerültem származásom és beállítottságom miatt, de meg tudtam tartani azokat az értékeket, amiket otthonról hoztam. Tulajdonképpen mégis a szerencse fia vagyok. Soha nem voltam letartóztatva, nem voltam beteg, nem voltam katona. Bár voltak meleg helyzetek, mert mint katonaszökevényt feljelentettek a hadbíróságon, diák munkaszolgálatos voltam, orosz kivégzõosztag elõtt is álltam, de mindig sikerült megszöknöm, vagy megúsznom a következményeket. Az „elmûs” kollégákkal a kapcsolatom mindig jó maradt. Amikor az ELMÛ 125 éves volt, a történetérõl kiadtak egy könyvet. Ebben a kötetben az államosításig - 1949-ig - bemutató fejezetet én írtam meg. Látom rengeteg könyv sorakozik a könyvespolcokon és szép számban emléktárgyak a falakon. - Életemet nemcsak a szakma töltötte ki. Szeretek olvasni, nemcsak szakirodalmat, útleírást, hanem szépirodalmat is. Az írók közül Dürrenmatt, Graham Greene, G.B.Shaw mûvei a kedvenceim. A könyvespolcokon az álló könyveket már elolvastam, de a fekvõk még olvasásra várnak. Régebben sokat bridzseltem, túráztam, fiatalon szinte az egész országot bejártam. Sokat utaztam, hivatalosan és turistaként is. Csak Dél-Amerikában és DélAfrikában nem voltam. Tavaly Kínába ismét elmentem. Elképesztõ ott a változás! ..és hol tudna élni, ha választani kellene? - Spanyolországban vagy Londonban. Talán nem bánják e Lap Olvasói, hogy a szakma egyik legismertebb személyének tartalmas élete fonákjába is bepillantást kaphattak. Szívbõl kívánok mindannyiunk nevében 80.-ik születésnapja alkalmából további jó egészséget és elég idõt a sok fekvõ könyv kiolvasásához.
100. évfolyam
Tóth Éva
2007. 3.szám
S Z E M L E
VÁLOGATÁS KÜLFÖLDI MÉDIÁKBÓL AZ OSZTRÁK ÁLLAMVASUTAK (ÖBB) BÕVÍTI SAJÁT ÁRAMTERMELÉSÉT Évente 2100 GWh villamos energiát fogyaszt az ÖBB, ami Vorarlberg teljes villamos energia fogyasztásának felel meg. Miután a villamos energia igény és az árak is folyamatosan emelkednek, az ÖBB növelni akarja saját áramtermelését. 2011-ig részben a meglévõ erõmûvek kapacitását növelik meg, részben új erõmûveket építenek. Többek közt újjáépítik a Salzburg mellett, Stubachtalban lévõ erõmûvüket és bõvítik a Vorarlbergben a Spullerseere épített erõmûvet többlet vízforrások odavezetésével. Ez a két erõmû rekonstrukció 160 millió Euróba kerül. Az ÖBB-nek jelenleg 10 vízerõmûve (!), és 5 áramátalakító mûve van, amely az 50 Hz-es áramot 16 2/3 Hz-re alakítja át a vasút részére. 2011ig az ÖBB összesen 25%-kal növeli saját áramtermelését. Ábránkon a kereken 2000 km-es osztrák vasútvonal egyik korszerû villanymozdonya látható. BU ULLETIN 8/2006
NÉMET ERÕMÛVEK EURÓPA TOP KLÍMAKÁROSÍTÓI Egy legújabb felmérés szerint a német erõmûvek a klímát leginkább károsítók közé tartoznak Európában: a 30 legszennyezõbb európai erõmû közül 9 Németországban mûködik. A top 10 szennyezõ közül 5 szerepel ezen a dicstelen ranglistán, ezek Frimmersdorf (RWE, 2. helyezett), Jänschwalde (Vattenfall, 5.), Weisweiler (RWE, 6.), Neurath (RWE, 7.) és Niederaussem (RWE, 10.). A 30 kritikus erõmû közül 27 szénerõmû, a negatív éllovas erõmû Görögországban található (Agios Dimitrios). A vizsgálat bemutatja, hogy egy kWh villamos energia elõállításakor mennyi CO2 kerül a levegõbe. A szénerõmûvek különösen szennyezõek, egy barnaszén tüzelésû erõmû kWh-ként több mint 1 kg CO2-vel terheli a klímát. Azonos villamosenergia termelésnél egy gázerõmû „csak” 365 gramm CO2-vel fertõzi a levegõt. Ez a felmérés is indokolja, hogy legalább gázerõmûvekre, de még inkább megújuló energiákra van szükség. Ábránkon elrettentõ példaként a Frimmersdorf erõmû látható. BU ULLETIN 24--25/2006
AUTOTRAM TÜZELÕANYAGCELLÁVAL AutoTram - egy villamos, amelyhez nem szükségesek sínek, úgy közlekedik az utakon, mint egy autóbusz… Mindez egy új közlekedési eszköz
2007. 3.szám
koncepciónak köszönhetõen. A vasút és autóbusz elõnyeit kombináló, 300 utast is befogadni képes jármû olyan rugalmas, mint egy autóbusz. További elõnye, hogy környezetkímélõ, mert egy 80 kW-os tüzelõanyag-cella mûködteti. A berendezés prototípusát a Fraunhofer-Institut közlekedési és infrastruktúrával foglalkozó intézete drezdai kísérleti telepén közszemlére bocsátotta (lásd ábrát). BU ULLETIN 16/2005..
200 MILLIÓ DOLLÁR CSERNOBIL VÉDÕBURKOLATRA Egy adománygyûjtõ konferenciát hívtak össze Londonban, hogy további 200 millió dollárt adjanak össze az 1986ban leégett csernobili atomerõmû új védõburkolatához. A legnagyobb összeg a nyolc legnagyobb ipari országból (G8) származik - Svájc például 15 millió frankkal járult hozzá az akcióhoz. Az elmúlt években 28 ország, mintegy 770 millió dollárt áldozott erre a célra, azonban a végleges idõálló védõburkolat elkészítésének árát több mint egy milliárd dollárra becsülik. A 250 m hosszú és 100 m magas betonszarkofágot 2009-ig kell a jelenlegi tönkrement betontakaró fölé felépíteni. Ábránkon a Csernobil IV. látható az ideiglenes védõburkolattal. BU ULLETIN 16/2005..
AZ ELSÕ CO2 MENTES ERÕMÛ A rossz németországi statisztika alapján nem lehet véletlen, hogy éppen Németországban épül meg a világon elsõ CO2 mentes barnaszénerõmû. A kísérleti berendezést a Vattenfall rendelte meg az Alstomtól, 40 milliárd euróért. Az erõmûvet a németországi brandenburgi Sprembergben építik fel, a Schwarze Pumpe barnaszén erõmû mellett. A 2008ban elkészülõ, 30 MW-os erõmûvet elsõsorban kísérletkutatási célból építik meg, az úgynevezett Oxyfuel eljárás tanulmányozására. Ennél a barnaszenet oxigén és recirkuláltatott füstgáz keverékével égetik el. A technológia lehetõvé teszi, hogy a barnaszéntüzelés mellett keletkezett CO2 gázt teljesen elkülönítsék, így az nem kerül az atmoszférába, hanem egy tartós tárolóba. Az eljárást több német egyetemi kutatóintézet is figyelemmel kíséri. Cél, hogy a leválasztott CO2 gázt a Chemical Looping eljárással tüzelõanyaggá alakítsák. Ábránkon az erõmû makettje látható. E&I HEFT 7--8/2006..
100. évfolyam
Szepessyy Sándor
ELEKTROTECHNIKA
29
G O N D O L A T O K
-
H Í R E K
MERJÜNK NAGYOT MONDANI! Úgy tûnik, korunk újabb betegsége a nagyotmondás. Igaz ugyan, hogy régebb is elõfordultak csúsztatások, egy adott határon belüli túlzások, de azok amolyan bocsánatos kis füllentésnek minõsültek a maiakhoz képest. Mirõl is van szó tulajdonképpen? Bizonyára valamennyien tapasztalták, hogy a termékek marketingjének milyen fontosságot tulajdonítanak napjainkban. Tudomásul kell vennünk, hogy fogyasztói társadalomban élünk, ahol a túlkínálatban rendelkezésünkre álló legyártott termékek értékesítése fontos. Valamikor azt mondták, hogy az áru önmagáért beszél. Ma már a termékrõl más beszél - olykor érti, olykor nem érti, de beszél. Bizony napjainkban még a jó bornak is kell a cégér, mert nagyon nagy a kínálat, a verseny. Így aztán értékesíteni sem egyszerû. A túlkínálat maga után vonja a versenyt, amelyben helytállni, megfelelni nagyon nehéz (erre mondják szakemberek, hogy a piac diktálja a feltételeket). Mert bármennyire is jó egy termék, ha annak ismertetése, marketingje nem átütõ, akkor az értékesítése nehézkes. Ma már marketinggel foglalkozó szakemberek egész sora próbálja kitalálni egy-egy termék piaci bevezetésének módját, ezért aztán olykor fût-fát próbálnak összehordani. Olykor picit túlzásokba esnek, mûszaki paraméterek, élettartamok, stb. tekintetében. Természetesen a termék apró-cseprõ hiányosságait, hibáit mélyen elhallgatják. Arról nem illik beszélni. A minap arra figyeltem fel, hogy az egy világítástechnikában használatos termékre gyártója 25 év garanciát vállal. Ismerve õt, megkérdeztem, hogyan is gondolta mindezt? Mire a válasz egyszerû volt: már rég nyugdíjas vagyok, hol leszek én 25 év múlva! Ennek ellenére a vállalt garancia jól hangzik, és bizalmat kelt az érdeklõdõben. De helyénvaló-e az állítás? Merjünk nagyot mondani, mert akkor kelendõbb az áru! Néha, egy-egy újonnan kifejlesztett termékre is rámondanak oly hosszú élettartamot, hogy azokból egyetlen darab sem mûködhetett olyan hosszú ideig kifejlesztése óta. Ilyenek az
emelt fényáramú LED-ek is, amelyekrõl kezdetben azt mondták, hogy élettartamuk százezer óra (néha egy-egy hirdetés ma is errõl szól), ahogy telnek az évek, és egyre több tapasztalatot szerzünk alkalmazás-technikájukban, úgy csökken a deklarált élettartamuk. Ma már beérjük az ötvenezer órával is, és még ezt sem igazán teljesíti mindegyik. Azt is olvasom hirdetésekben, hogy a nagy intenzitású diódák nem melegszenek. Fizikai lehetetlenség az állítás, hisz egy félvezetõ átmeneten esetenként akár több ampernyi áram is átfolyik. Ám jól hangzik! De merjünk nagyot mondani, mert akkor jobban odafigyelnek a termékre! Árverseny. Mindenki teszi a maga tétjét. Majd az ár mellett újabb garanciális idõt is lehet vállalni. Van, aki megteszi, rálicitál elõzõleg ledokumentált vállalására. Teheti, hisz jól tudja, hogy korunkban egy az állandó: a változás a cégek életében. Fõleg a multicégeknél forgatják, cserélgetik a vezetõket, a munkatársakat és a feladatokat egyaránt. Négy-öt év távlatából ki az, aki emlékszik a bevállalt feltételekre, szerzõdéses kötelezettségekre? Idõközben ügyintézõk, és fõnökök sora cserélõdött, nincs aki számon kérjen. A fontos a pillanatnyi siker, az értékesítés. Mellesleg az eladó is, aki bevállal, ki tudja már hol fog dolgozni annyi év múlva. Semmi sem állandó, fõleg manapság. Így aztán lehet nagyot mondani bátran, a számonkérés biztosan elmarad! A felelõsségre vonás kockázata minimális! De nem kell években gondolkodni, olykor csak a pillanatnyi nagyotmondás, bevállalás is elegendõ egy verseny megnyeréséhez. A holnap majd megoldja a helyzetet, a teljesítés elmaradhat mind minõségben, mind szállítási és egyéb feltételekben, mert mindenhol emberek dolgoznak, majd így vagy úgy, kiügyeskedik a vállalások szigorának enyhítését. Tehát lehet bátran nagyot mondani, míg csak bele nem törik a bicska! De mikor lesz az? Mert kis hazánkban ilyenrõl még nem halottam!
Z. Nagy János
ÚJABB SZÉN-DIOXID AUKCIÓ Ismét szén-dioxidot bocsát aukcióra az állam, az árverést március elején kívánja lebonyolítani a Pénzügyminisztérium (PM). Az állam számára még rendelkezésre álló kvótavagyon csaknem 80%-ára, azaz 900 ezer kibocsátási egységre lehet licitálni. Az állam 2006 decemberében 1.197 millió szén-dioxid egységet már értékesített, az EU emisszió-kereskedelmi rendszerében. Akkor 7,42 eurós tonnánkénti árfolyamon keltek el a kvóták, összesen 8,9 millió euró értékben. A szén-dioxid árfolyama azóta mélypontra zuhant, így sokkal alacsonyabb árfolyamra lehet számítani majd. Az árverés után az állam aukciós kvótatartalékában 278 ezer egység marad még, ezt a mennyiséget a PM még az elsõ fél évben tõzsdén kívánja értékesíteni. Horváth Zoltán
30
ELEKTROTECHNIKA
100. évfolyam
2007. 3.szám
E G Y E S Ü L E T I
KÉPES BESZÁMOLÓ A TIZENKILENCEDIK PÉCSI ELEKTRO-BÁLRÓL
É L E T
-
H Í R E K
ME-NERGIÁK: A MEGÚJULÓ ENERGIÁK VILÁGÁNAK RÖVID HÍREI A BHD ÉPÍTI A SZERENCSI BIOERÕMÛVET
Példa biomassza erômûre
2007. február 16-án ismét jó hangulatú Elektro-bált rendezett a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Pécsi Szervezete, a Hotel Palatinus Bartók-termében. A rendezvényt Gelencsér Lajos elnök nyitotta meg, majd átadta a kitüntetéseket. Idén a díjbizottság két Elektro-Sopianae Díjról döntött. Az egyik díjazott Várkonyiné dr. Beke Márta, õ a vezetõségben kifejtett munkájáért, a gazdálkodás támogatásáért, és a társasági élet szervezéséért részesült elismerésben. A másik díjat Kisteleki Gusztáv kapta, aki a helyi szervezet mûködését több évtizeden keresztül szakmailag támogatta, irányításával számos fiatal szakember fejleszthette tudását, és csatlakozott a MEE szervezetéhez. A bálon a térség elektrotechnikával foglalkozó szolgáltatói és beszállító cégeinek vezetõi szinte kivétel nélkül megjelentek, vagy képviseltették magukat. A résztvevõk örömére Dervarics Attila elnök, és Kovács András fõtitkár is elfogadta a meghívást, de érkeztek vendégek az ország különbözõ részeirõl is.
Mintegy 35 milliárd forintos beruházással biomassza-erõmû épül Szerencsen, melynek névleges teljesítménye 49,9MW. A létesítményben szalma, valamint energiafû égetésével termelnének villamos áramot. A létesítményt évente 8000-8200 órán keresztül üzemben tudják tartani; ez jóval hosszabb idõ, mint amennyi más megújuló energiaforrások hasznosításánál elérhetõ. Az erõmû megfelelõ kihasználtságához évente 270-280 ezer tonna szalmát kell elégetni. A kereskedelmi célú áramtermelés a tervek szerint 2010. január 1-jén indul.
SZALMÁBÓL ÉPÍTENEK ISKOLÁT NAGY BRITANNIÁBAN A norfolki falucskában szalmából terveznek felépíteni egy iskolát. Az épület statikailag kellõen szilárd, falait erõsen összesajtolt bálából alakítják ki, szigetelését egészen kiválónak remélik mind a téli hideg, mind a nyári hõség ellen. Az egyben faluházként szolgáló iskola megépítése mintegy 100.000 fontba kerül. Az iskola energiaellátásához - hogy az egész létesítmény még környezetkímélõbb lehessen - egy szélerõmûvet üzemeltetõ cég külön turbinát ajánlott fel.
Összeállíította:: Horváth Zoltán Forrás: www.zoldtech.hu
ÉRTESÍTÉS KEDVES OLVASÓK!
A fiatal tánccsoport nyitótánca után hamarosan megkezdõdött a vacsora és a hajnalig tartó jó hangulatú mulatozás. Éjféltájban értékes tombolanyeremények találtak gazdára, köszönhetõen a szponzorok nagylelkû támogatásának.
Kovács Gábor Pécsi Szervezet titkára
2007. 3.szám
Az elmúlt években megszokhatták már, hogy az Elektrotechnika áprilisi száma a Világítástechnikai Társaság tematikus célszámaként jelenik meg. Ez évben másképp lesz, mert - ahogy korábban már olvashatták - az Industria Szakvásár helyét átvevõ ElektroSzalon megrendezésére 2007. május 8-11. között kerül sor, így a duplaborítós, a szakvásár idejére megjelenõ Elektrotechnika a 4. hónapban jelenik meg. A VTT világítástechnikai tematikus száma májusban kerül az olvasókhoz.
100. évfolyam
Horváth Zoltán
ELEKTROTECHNIKA
31
H Í R E K
-
O L V A S Ó I
L E V É L
ELÕZETES MEGÁLLAPODÁS AZ ALKALMAZOTTI TARIFÁVAL KAPCSOLATBAN Mint elõzõ számunk rövidhírében beszámoltunk róla, elõzetes megállapodás született a gazdasági és közlekedési miniszter, valamint a Villamosenergia-ipari Ágazati Sztrájkbizottság között. Eszerint a Kormányzat garantálja, hogy a jelenlegi alkalmazotti kedvezményes „C” tarifa rendszerét - azon jogosultak tekintetében, akik az elõzetes megállapodás aláírásakor „C” tarifás elszámolás alapján vételezték a villamos energiát - a Kormányzat fenntartja a villamosenergia-piac teljes megnyitásáig. Mértéke a lakossági általános „A” tarifa I. és II. átlagértékébõl adódó viszonyszám 37%-a. A Kormányzatnak nincs lehetõsége és szándéka a jelenlegi tarifa szabályozásban levõ „C alkalmazotti tarifa” fenntartására, ugyanakkor elismerte és kinyilvánította, hogy a villamosenergia-ipari munkavállalók és nyugdíjasok számára a piacnyitás utáni helyzetben az egyetemes szolgáltatói lakossági átlagárhoz képest kedvezõbb áramvásárlási lehetõség kialakításával egyetért. Elismerte azt is, hogy a jelenlegihez hasonló juttatásnak önmagában munkaerõ-megtartó szerepe van az iparágban. Ez azonban elsõsorban munkáltatói érdek, ezért a teljes piacnyitást követõen a Kormányzat az alábbi alapelvek tekintetében látja saját felelõsségét: A Kormányzat garantálja, - Hogy olyan jogszabályi környezetet alakít ki, amely megengedi, hogy a villamosenergia-ipari társaságok az iparág jelenleg aktív munkavállalói részére kedvezményes villamosenergia-juttatást maguk finanszírozzák.
A Magyar Állam azon munkavállalók részére biztosított juttatással összefüggésben költséget elismeri, akik 2003. január 1-jén „C” tarifa használatára vonatkozó jogosultsággal rendelkeztek, illetve azt követõen szerezték és a megállapodás aláírásának idõpontjában közüzemi szerzõdés alapján „C” tarifás elszámolás alapján vételezték a villamos energiát, továbbá olyan vállalkozás alkalmazásában álltak, amely villamosenergia-ipari vállalkozás, illetve annak jogutóda és a megállapodás aláírását követõ 90 napon belül kialakítandó munkáltatói listában feltüntetésre kerül. - hogy a jelen megállapodás idõpontjában nyugdíjban lévõk, illetve özvegyeik jogosultak - az aktív munkavállalóknál nem rosszabb feltételek mellett - az új rendszer szerinti kedvezményes villamosenergia-vételezésére. A Felek megállapodtak abban, hogy 90 nap elteltével, azaz 2007. május 9-én tárgyalóasztalhoz ülnek a végleges megállapodást aláírásának ügyében. A GKM garantálta, hogy a villamos energia liberalizációjával kapcsolatos jogszabályok általuk elkészített tervezetei nem lesznek ellentétesek a szakszervezetekkel megkötött végleges megállapodás tartalmával, azzal összhangban lesznek.
Az elõzetes megállapodás alapján összeállította: Horváth Zoltán
OLVASÓI LEVÉL Tisztelt MEE Elnökség, Titkárság és Ügyvezetõ Igazgató Úr! Ezúton szeretnék hálás köszönetet mondani mindazoknak, akik részesei és elõsegítõi voltak annak a ténynek, hogy a januári szám személyemrõl megemlékezett, hajlékomban felkeresett, elbeszélgetett velem és családommal. Külön köszönetet szeretnék mondani Tóth Évának, aki fáradtságot nem ismerve, a zord idõjárási viszonyok ellenére felkeresett, egy kellemes délutánnal és estével ajándékozva meg bennünket.
Sajnos hosszan tartó orvosi kezelésem és egyéb családi elfoglaltságaim nem teszik lehetõvé, hogy régi szokásomnak megfelelõen ellátogassak a MEE központba. Ezek a körülmények teszik igazán e látogatást felejthetetlenné, bensõségessé. Kívánok eredményes tevékenységet úgy a szakmai életükben, mint a Egyesületben folytatott áldozatos munkájukban!
Géczyy Jenõ õ
SUMMARY Larisza Szõke: Power Uprating on Units 1-4 of Paks Nuclear Power Plant
István Darvas: The importance and possibilities of bus-systems to improve consumer security
Paks Nuclear Power Plant operating four VVER-440 type reactors, has been considered as the less expensive operator in the Hungarian power generation market concerning the production cost of electricity generation. Due to joining the EU and liberalization of the market in the future Paks Nuclear Power Plant will have to comply with new market challenges. The nuclear power plant will have to be competitive beyond the domestic power plants also in comparison with the European power plants. In order to achieve this, the company set forth the target of decreasing of the production costs, and one element of this is the execution of the power uprating. Taking into account the high load factor the power plant is intending to achieve the power uprating by means of increase of the reactor power.
The IT based Building Management Systems nowadays are integral part of modern buildings. An easy, cost effective maintenace and facility management is unconceivable without a proper Building Management System. In this paper, the presentation of the KNX/EIB technology as a concept of an event driven, complex, distributed intelligence based Computerised Maintenance Management-, Control-, Data Acquisitionand Installation Systems, which comply to the following open standards for home and building control: ISO/IEC 14543, CENELEC EN 50090 and CEN EN 13321. All functions presented in this paper are not building or premise related, the implementation of all presented tasks and proposals are valid for residential-, industrial-, socio-cultural buildings as vell as for private homes, villas and condominium flats.
32
ELEKTROTECHNIKA
SUMMARY
100. évfolyam
2007. 3.szám
BanKonzult Cégcsoport Villamos gépipari termékek
Ózd
Tiszaújváros
Nyíregyháza
Villamos készülék Autó vill. részegységek Mûanyag fröccsöntés Szerszámgyártás
Villamos forgógépek Szélgenerátorok Vasúti vontatómotorok
Transzformátor Olajkezelés Villamos hálózati szolgálat
BanKonzult Kft. 1118 Budapest, Kelenhegyi út 39. Tel.: (+36-1) 279-2310, Fax: 279-2311 Mobil: 06-30/202-7236 E-mail:
[email protected]
Munkáltatók részére munkaidôn túli
OKJ-S
TANFOLYAM
(hétvégi)
TANFOLYAMOK
NÉLKÜLI VIZSGÁK
kihelyezett OKJ-s energetikus,
TANFOLYAMOK erôsáramú
FAM-szerelô,
továbbá
kábelszerelô,
berendezések
TANFOLYAM NÉLKÜLI
önálló hálózatkezelô,
VIZSGÁK
villamosmû-kezelô,
idôszakos felülvizsgálója,
egyénileg is
villamoshálózat-szerelô,
érintésvédelem
Bôvebb információ:
villamosgép- és
Helter Ferencné
berendezéskezelô,
Tel.: 353-0117 regisztrált villanyszerelôk továbbképzése
[email protected]
312-0662
szabványossági felülvizsgáló, villámvédelem felülvizsgálója
www.mee.hu
SZEMELVÉNYEK A CENTENÁRIUMI KIÁLLÍTÁS ANYAGÁBÓL Megtekinthetô az Elektrotechnikai Múzeumban 2007. május végéig
