LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV

Szakfelelős: Dr. habil. Borsodi Csaba, CSc intézetigazgató, tanszékvezető egyetemi docens Készítette: Dr. Kenyeres István, PhD címzetes egyetemi docens, főigazgató (Budapest Főváros Levéltára) Dr. Körmendi Tamás, PhD egyetemi adjunktus

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Történeti Intézet Történelem Segédtudományai Tanszék Budapest, 2013

A mesterképzési szak részletes adatai

Történelem Segédtudományai Tanszék1

1. A szakot gondozó intézet/tanszék: 2. Általános tudnivalók a szakról: 2.1. A mesterképzési szak megnevezése: 2.1.1. a mesterképzési szak megnevezése: 2.1.2. a mesterképzési szak megnevezése angolul:

levéltár archival studies

2.2. A mesterképzési szakon megszerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: 2.2.1. végzettségi szint: 2.2.2. a szakképzettség megnevezése: 2.2.3. a szakképzettség megnevezése angol nyelven:

mesterfokozat (MA) okleveles levéltáros archivist

2.2.4. a választható szakirányok megnevezése:

középkori és koraújkori szakirány újkori és jelenkori szakirány

2.2.5. a választható szakirányok megnevezése angol nyelven:

medieval and early modern specialization modern and contemporary specialization

2.3. A mesterképzési szak képzési ideje:

4 félév

2.4. A mesterfokozat megszerzéséhez szükséges kreditpontok:

120 kreditpont

2.5. A mesterképzésbe belépésnél előzményként elfogadott szakok (bemeneti követelmények): alapszakos (BA-szintű) diploma a történelem alapszak levéltár szakirányán; alapszakos (BA-szintű) diploma bármely informatikai alapszakon; osztatlan képzésben megszerzett vagy mesterszakos (MA-szintű) diploma bármely jogi, ill. közigazgatás-tudományi mesterszakon. 2.6. Nyelvi követelmények: A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga vagy egy, az alapfokozat megszerzéséhez szükséges nyelvtől eltérő további nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

1 A szak oktatásában az 1995. évi (többször módosított) LXV. törvény 17. § (2) i.) pontjában foglaltakkal összhangban álló konzorciumi szerződés alapján infrastruktúrájával és szakembereivel ingyenesen közreműködik a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és Budapest Főváros Levéltára (BFL).

2

3.

A mesterképzési szak tanegységlistája: 3.1. Alapozó képzési szakasz (mindkét szakirány számára kötelezően előírt tanegységek): Tárgy címe

Típus

Óra

Levéltári rendszer és szervezet

Ea

30

4

1

Levéltári jogi alapismeretek

Ea

30

4

1

Levéltári informatikai alapismeretek

Gy

30

4

1

90

12

Összesen

Kredit Félév

3.2. Törzsképzési szakasz (mindkét szakirány számára kötelezően előírt tanegységek): Tárgy címe

Típus

Óra

Irattan, iratkezelési rendszerek

Gy

30

4

1

Iratkezelési és levéltári szabványok

Gy

30

3

1

Rendezés, segédletkészítés 1.

Gy

30

4

2

Rendezés, segédletkészítés 2.

Gy

30

4

3

Adatvédelem 1.: információszabadság és adatvédelem

Gy

30

4

2

Adatvédelem 2.: a személyes adat és a minősített adat védelme

Gy

30

4

3

Magyarország államszervezete napjainkban

Ea

30

4

1

Gy

120

6

4

Gy

45

3

4

Gy

45

3

4

Gy

30

3

4

450

42

Levéltári/irattári gyakorlat 1.: Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára / kormányzati szerv irattára Levéltári/irattári gyakorlat 2.: Magyar Nemzeti Levéltár megyei levéltárai vagy Budapest Főváros Levéltára / önkormányzati szerv it. Levéltári/irattári gyakorlat 3.: szaklevéltár vagy nyilvános magánlevéltár / gazdasági szerv vagy civil szervezet irattára Szakdolgozati szeminárium Összesen

Kredit Félév

3.3. Differenciált szakmai ismeretek (szakirányonként): 3.3.1. Középkori és koraújkori szakirány: Tárgy címe

Típus

Óra

Diplomatika, paleográfia

Gy

30

2

1

Heraldika, szfragisztika

Gy

30

2

3

Genealógia, helytörténet

Gy

30

2

3

Paleográfiai gyakorlat 1.: latin oklevélolvasás 1.

Gy

30

2

1

3

Kredit Félév

Tárgy címe

Típus

Óra

Paleográfiai gyakorlat 2.: latin oklevélolvasás 2.

Gy

30

2

2

Paleográfiai gyakorlat 3.: latin iratolvasás 1.

Gy

30

2

1

Paleográfiai gyakorlat 4.: latin iratolvasás 2.

Gy

30

2

2

Paleográfiai gyakorlat 5.: német iratolvasás 1.

Gy

30

2

1

Paleográfiai gyakorlat 6.: német iratolvasás 2.

Gy

30

2

2

Paleográfiai gyakorlat 7.: magyar iratolvasás 1.

Gy

30

2

1

Paleográfiai gyakorlat 8.: magyar iratolvasás 2.

Gy

30

2

2

Ea

30

2

1

Ea

30

2

1

Ea

30

2

2

Ea

30

2

2

Gy

30

2

2

Adatbázis-építés 1.: az adatbázis-építés alapjai

Gy

30

2

2

A forráskiadás módszertana 1.: középkori és koraújkori források

Gy

30

2

3

A forráskiadás módszertana 2.: újkori és jelenkori források

Gy

30

2

3

Kommunikációs ismeretek levéltárosoknak

Gy

30

2

3

600

40

A magyar állam szervezetének és intézményeinek története 1.: a kezdetektől 1526-ig A magyar állam szervezetének és intézményeinek története 2.: 1526–1848 között A magyar állam szervezetének és intézményeinek története 3.: 1848–1945 között A magyar állam szervezetének és intézményeinek története 4.: 1945–1989 között Állományvédelem, reprográfia, digitalizálás 1.: az állományvédelem, reprográfia és digitalizálás alapjai

Összesen

Kredit Félév

3.3.2. Újkori és jelenkori szakirány: Tárgy címe A magyar állam szervezetének és intézményeinek története 3.: 1848–1945 között A magyar állam szervezetének és intézményeinek története 4.: 1945–1989 között Közigazgatási jogi ismeretek 1.: közigazgatási alapismeretek, a közigazgatás szervezete

Típus

Óra

Ea

30

2

2

Ea

30

2

2

Ea

30

2

2

Gazdaságtan, gazdaságtörténet

Ea

30

2

1

Gazdasági szervek irattermelése és iratai

Gy

30

2

2

Gy

30

2

3

Gy

30

2

1

Gy

30

2

2

Személyek, családok, egyesületek, alapítványok és civil szervezetek iratai Irattári ismeretek, irattári rendszerek 1.: iratkezelési szabályzat, irattári terv, irattár Gyűjtőterületi munka 1.: az iratkezelés felügyelete és ellenőrzése

4

Kredit Félév

Tárgy címe

Típus

Óra

Gy

30

2

3

Gy

30

2

2

Gy

30

2

3

Gy

30

2

2

Gy

30

2

3

Gy

30

2

2

E-iratok, e-levéltár 1.: az elektronikus iratok és megőrzésük

Gy

30

2

2

E-iratok, e-levéltár 2.: az elektronikus levéltár

Gy

30

2

3

Adatbázis-építés 1.: az adatbázis-építés alapjai

Gy

30

2

2

Adatbázis-építés 2.: az adatbázis-építés gyakorlata

Gy

30

2

3

A forráskiadás módszertana 2.: újkori és jelenkori források

Gy

30

2

3

Kommunikációs ismeretek levéltárosoknak

Gy

30

2

3

600

40

Gyűjtőterületi munka 2.: a levéltári gyűjtőterületi munka gyakorlata Iratértékelés és selejtezés 1.: az iratértékelés és a selejtezés alapjai Iratértékelés és selejtezés 2.: az iratértékelés és a selejtezés gyakorlata a levéltárban Állományvédelem, reprográfia, digitalizálás 1.: az állományvédelem, reprográfia és digitalizálás alapjai Állományvédelem, reprográfia, digitalizálás 2.: az állományvédelem, reprográfia és digitalizálás gyakorlata Iratkezelési szoftverek 1.: bevezetés az iratkezelési szoftverek használatába

Összesen

Kredit Félév

3.4. Szabadon választható tanegységek (a BMVD-kódon meghirdetett órák vagy a levéltár mesterszak más szakirányainak tanegységei közül): Tárgy címe

Típus

Óra

Szabadon választható

Ea/Gy

30

3

1--4

Szabadon választható

Ea/Gy

30

3

1--4

60

6

Összesen

Kredit Félév

3.5. Szakzárással összefüggő tanegységek (kari szinten szabályozva): Tárgy címe

Típus

Óra

Szakdolgozat

Z

–

20

4

Szakzáróvizsga

Z

–

–

4

Összesen

Kredit Félév

20

5

4.

Tantárgyi programok

Rövidítések: KK: középkori és koraújkori szakirány ÚJ: újkori és jelenkori szakirány

6

Tantárgy címe: Levéltári rendszer és szervezet Óraszám: 30

Kredit: 4

Félév: 1

Óratípus: előadás

Értékelés: vizsga

Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló alapozó előadás. Főbb témakörök: az első hazai levéltárak létrejötte és működése a középkorban és a kora újkorban; a hiteleshelyi intézmény és a közjegyzőség; az Országos Levéltár létrejötte és szervezete; Magyarország levéltári szervezete a dualizmus korában és a Horthy-korban; az 1947. évi levéltári törvény; a levéltárügy szovjet mintájú átszervezése 1950-ben; a levéltárügy reformja 1968–1971 között és az 1969. évi 27. törvényerejű rendelet a levéltárakról; az 1995. évi levéltári törvény és módosításai; az 1995. évi levéltári törvény 2012. évi módosítása; a levéltárügy szervezete és levéltártípusok napjainkban Magyarországon; a Magyar Nemzeti Levéltár szervezeti felépítése és jogszabályilag előírt feladatai; a Levéltári Szakfelügyelet jogai és feladatai; a levéltárak jogszabályilag előírt igazgatási, tudományos és közművelődési feladatai; a környező államok levéltári szervezete és magyar vonatkozású anyaga; a levéltárügy nemzetközi szervezetei. Szakirány: KK, ÚJ.

Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • • •

Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 279–343. (Lakos János, Szögi László, Mikó Zsuzsanna és Künstler Ferenc szerzői részei) Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története. Bp. 2006. Magyarországi levéltárak. Szerk. Bana József. Bp. 2004. A magyar levéltártörténet kronológiája 1000–2000. Szerk. Dóka Klára – Müller Veronika – RéfiOszkó Magdolna. Bp. 2000. 1995. évi (többször módosított) LXVI. tv. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

Tárgyfelelős oktató: Dr. habil. Borsodi Csaba, CSc, intézetigazgató, tszv. doc.

7

Tantárgy címe: Levéltári jogi alapismeretek Óraszám: 30

Kredit: 4

Félév: 1



Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló alapozó előadás. Főbb témakörök: alkotmányjogi és közjogi alapfogalmak; a jogforrásokkal kapcsolatos alapvető jogelméleti ismeretek és a jogforrások hierarchiája; a jogalkalmazás fogalma; az 1995. évi LXV. levéltári törvény, annak módosításai és végrehajtási utasításai; közirat és magánirat fogalma; a maradandó értékű irat fogalma; a köziratok védelmének és levéltárba adásának szabályai; a köziratok kezelésének központi irányítása és levéltári ellenőrzése; a köziratok kezelése és védelme; a közlevéltárak illetékessége és gyűjtőköre; a közlevéltári anyag használatának alapelvei és jogi szabályozása; a kutatási időhatár megállapítása; a maradandó értékű magánlevéltári anyag védelmének kívánalma és jogi eszközei; az alapjogok védelme a levéltárban. Szakirány: KK, ÚJ. A tantárgy anyagára épülő további kurzusok: Közigazgatási jogi ismeretek 1. (ÚJ); Adatvédelem 1. (KK, ÚJ); Adatvédelem 2. (KK, ÚJ).


Borbás Beatrix – Cserny Ákos – Kukorelli István – Müller György: Jogi alapismeretek. In: Közigazgatási alapvizsga tankönyv. Bp. 2012. 13–40. Online dokumentum: http://www.kormanyhivatal.hu/download/d/ae/60000/v_alap_tankonyv2012.pdf Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Bp. 2011.4 Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 323–343. (Mikó Zsuzsanna és Künstler Ferenc szerzői részei) Alkotmánytan. I. Szerk. Kukorelli István. Bp. 2007.4 1995. évi (többször módosított) LXVI. tv. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről; 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről

Tárgyfelelős oktató: Dr. Mikó Zsuzsanna, PhD, főigazgató (MNL)

8

Tantárgy címe: Levéltári informatikai alapismeretek Óraszám: 30

Kredit: 4

Félév: 1

Óratípus: gyakorlat

Értékelés: gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló alapozó szeminárium. Főbb témakörök: informatikai alapismeretek és alapfogalmak; az iratanyag metaadattal való ellátása; a nem hagyományos irathordozókon archivált levéltári információ azonosítása és elemei: azonosító, tartalom, struktúra és kontextus; az elektronikus iratok hitelességének és hozzáférhetőségének problémája; az elektronikus aláírással kapcsolatos követelmények; a digitalizálás alapelvei és kockázatai; a digitalizálás eszközei; a digitalizálás minőségi és technikai követelményei; a digitalizált iktatási és irattározási rendszerek felépítésének szempontjai és használatuk; informatikai rendszerek és hálózati alkalmazások kezelése és felhasználása; levéltári informatikai stratégia és tervezés; digitális és internetes tartalmak felhasználása a levéltári munka során; digitális publikációk és internetes felületek mint a levéltári marketing elemei: a levéltári honlapokkal kapcsolatos főbb ajánlások és elvárások. Szakirány: KK, ÚJ. A tantárgy anyagára épülő további kurzusok: E-iratok, e-levéltár 1. (ÚJ); E-iratok, e-levéltár 2. (ÚJ)


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 637–658., 686–703. (Szűcs István, Körmendy Lajos és Cseh Gergő Bendegúz szerzői részei) A levéltári anyagok digitalizálásával szemben támasztott követelmények. Bp. 2012. Online dokumentum: http://bfl.archivportal.hu/eleveltar/id-11-szabalyozasi_termekek.html Baracs Tibor – Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Szőke Zoltán – Vánkosné Tímár Éva: Az elektronikus iratok levéltári archiválása. Levéltári Szemle, 53. (2003: 2.) 3–28. Haraszti Viktor: Digitalizálás a gyakorlatban. Levéltári Szemle, 52. (2002: 4.) 3–18. Cseh Gergő Bendegúz – Körmendy Lajos – Németh István – Rádi Péter – Reisz T. Csaba – Szőke Zoltán: A levéltárak helye az információs társadalomban, a levéltári anyag informatikai feldolgozása. Levéltári Szemle, 51. (2001: 1.) 4–36.

Tárgyfelelős oktató: Szögi László CSc, doc.

9

Tantárgy címe: Irattan, iratkezelési rendszerek Óraszám: 30

Kredit: 4

Félév: 1



Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló törzsképzési szeminárium. Főbb témakörök: irattani alapfogalmak; irattípusok; az irat külső és belső ismertetőjegyei; az iratok osztályozásának eltérő rendszerei: szisztematikus, analitikus és genetikus irattan; iratfajták; iratkezelés a középkorban és a kora újkorban; iratkezelés a dualizmus korában és a Horthy-korban; iratkezelés a szocialista korban: a közigazgatási rendszámos iktatás, a csoportszámos iktatás és a sorszámos iktatás rendszere és fajtái; iratkezelés az 1969. évi 27. törvényerejű rendelet nyomán; iratkezelés és iratkezelési rendszerek a rendszerváltozás után; központosított, osztott és vegyes iratkezelési rendszerek; a Közigazgatási Szervek Egységes Iratkezelésének Szabályozása (KEIR) projekt; a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (KIF) legfontosabb feladatai; az elektronikus iratkezelés (dokumentumkezelés) bevezetése által támasztott követelmények. Szakirány: KK, ÚJ. A tantárgy anyagára épülő további kurzusok: Rendezés, segédletkészítés 1. (KK, ÚJ); Rendezés, segédletkészítés 2. (KK, ÚJ); Irattári ismeretek, irattári rendszerek 1. (ÚJ); Iratértékelés és selejtezés 1. (ÚJ); Iratértékelés és selejtezés 2. (ÚJ) Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • • •

Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 345–446. (Haraszti Viktor, Fazekas István, Ress Imre, Alfödi Vilma, Mikó Zsuzsanna, Balla Katalin és Riedl László szerzői részei) Balla Katalin – Vacha Ferenc: Ügyiratkezelői kézikönyv a közfeladatot ellátó szervek részére. Bp. 2007. Borsodi Csaba: Irattan. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Bp. 2001.2 169–186. Otto Meissner: Újkori oklevél- és irattan. Bp. 1954. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet, ill. az ezt módosító 239/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről


10

Tantárgy címe: Iratkezelési és levéltári szabványok Óraszám: 30

Kredit: 3

Félév: 1

Óratípus: Gyakorlat


Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló törzsképzési szeminárium. Főbb témakörök: a szabványok és a szabványosítás jelentősége; migrálhatóság és szabványos adatcsere; az ISO 15489 iratkezelési szabvány a helyes iratkezelésről, az iratkezelő rendszerek és iratkezelési folyamatok előfeltételeiről és működéséről, valamint az iratkezelési folyamat fázisairól; a Model Requirements (MoReq) követelményspecifikáció és továbbfejlesztett változatai (MoReq2, MoReq2010); az ISO és az ICA nemzetközi levéltári szabványai; az Open Archival Information System (OAIS) és az elektronikus iratok hosszú távú levéltári megőrzésének minimális követelményei; a segédletkészítés legfontosabb nemzetközi szabványai: ISAD/G, ISAAR/CPF, ISAF, ISDIAH; a HTML és az XML-szabványrendszer a dokumentumkódolás általános szabályairól; metaadat-leírási szabványok: Dublin Core (DC/DCMI), EAD, EAC, EAG, METS; a levéltári leírás adattartalmának és adatszerkezetének szabványosítása a hazai gyakorlatban. Szakirány: KK, ÚJ. A tantárgy anyagára épülő további kurzusok: Rendezés, segédletkészítés 1. (KK, ÚJ); Rendezés, segédletkészítés 2. (KK, ÚJ); Adatbázis-építés 1. (KK, ÚJ); Adatbázis-építés 2. (ÚJ); E-iratok, e-levéltár 1–2. (ÚJ) Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • •

•

Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 654–667. (Körmendy Lajos szerzői része) Levéltári szabványok és a Levéltári Kollégium által megbízott Levéltári Szabványügyi Bizottság ajánlásai. Online dokumentumgyűjtemény: http://archivportal.hu/id-600-leveltari_ szabvanyok.html E-levéltár: szabványok. Online dokumentumgyűjtemény: http://bfl.archivportal.hu/eleveltar/id-12szabvanyok.html Király Péter: Nemzetközi levéltári szabványok: az EAD és az EAC. In: Levéltári adatbázisok összefoglaló elemzése. Az NKA Levéltári Kollégium 2006. évi meghívásos pályázata keretében „A közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban őrzött anyagokhoz eddig elkészült adatbázisok összefoglaló elemzésére” alakult munkabizottság jelentése. Bp. 2007 [2008]. Online dokumentum: http://bfl.archivportal.hu/data/files/184017691.pdf Körmendy Lajos: A levéltári leírás szabványosítása – nemzeti és regionális hagyományok. Levéltári Szemle, 50. (2000: 4.) 41–51.

Tárgyfelelős oktató: Dr. Sipos András, PhD, főosztályvezető (BFL)

11

Tantárgy címe: Rendezés, segédletkészítés Óraszám: 30 30

Kredit: 4 4

Félév: 2 3

Óratípus: gyakorlat gyakorlat

Értékelés: gyakorlati jegy gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, két tárgyelemből álló törzsképzési szeminárium. Főbb témakörök az első tárgyelemben (a rendezés és a segédletkészítés alapjai): a levéltári rendezés és rendszerezés alapfogalmai és alapelvei: a proveniencia és a pertinencia elve; az iratok közötti többszörös keresztkapcsolatok (multiple relationships) problémái és a sorozatelv; rendezési eljárások és rendszerezési alapok; rendezési terv; rendezési szintek; a raktári egységek kialakításának elvei; a levéltári segédletek és nyilvántartások típusai: ügyviteli, irattári és levéltári segédletek; az iratanyag rendszerét követő vagy mutató jellegű általános és speciális segédletfajták; anyagvédelmi-, belső rendeltetésű és tájékoztatási célú nyilvántartások; az elektronikus segédletkészítés alapjai; levéltári információs rendszerek és segédletek. Főbb témakörök a második tárgyelemben (a rendezés és a segédletkészítés gyakorlata): bevezetés a rendezés és a segédletkészítés gyakorlatába; a rendezési és a segédletkészítési praktikum a hallgatók által feldolgozandó 19–20. századi iratanyagon (közigazgatási, tanácsi, jogszolgáltatási, ill. vállalati iratanyagon) folyamatos konzultáció mellett. Szakirány – 1. tárgyelem: KK, ÚJ. Szakirány – 2. tárgyelem: KK, ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 466–522. (Kenyeres István, Mikó Zsuzsanna, Körmendy Lajos, Radics Kálmán, Erdész Ádám, Lakos János és Nyulásziné Straub Éva szerzői részei) Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevéltáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 2002.2 (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9.) 370–432. Ember Győző: A levéltári rendezés általános kérdései. Levéltári Közlemények, 51–52. (1980– 1981) 31–96. Körmendy Lajos: Proveniencia, pertinencia, nemzetközi levéltári jogviták. Levéltári Szemle, 29. (1979: 3.) 671–683. Ember Győző: A levéltári segédletek. Bp. 1958.

Tárgyfelelős oktató: Dr. Kenyeres István, PhD, c. doc., főigazgató (BFL)

12

Tantárgy címe: Adatvédelem Óraszám: 30 30

Kredit: 4 4

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, két tárgyelemből álló törzsképzési szeminárium. Főbb témakörök az első tárgyelemben (információszabadság és adatvédelem): az adatvédelem jogi keretei; a közérdekű adat fogalma; a közérdekű megismerhetőségének és közzétételének szabályozása; a tudományos célú kutatás szabadsága; a levéltári adatvédelem általános szabályai; a az illetékes szervek számára szükséges adatszolgáltatás szabályai; betekintési és anonimizálási eljárások; belső adatvédelmi felelős és adatvédelmi szabályzat; információs önrendelkezési jog és információszabadság; a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) feladata és eljárásai. Főbb témakörök a második tárgyelemben (a személyes adat és a minősített adat védelme): a személyes adat és a különleges adat fogalma; a személyes adatok védelme, kezelése és felhasználása; a minősített adat és a nemzeti minősített adat fogalma; a minősítők és a minősítési eljárás; a jogszabályban rögzített minősítések; a minősített adat biztonságára, megismerésére és felhasználására vonatkozó szabályok; a minősített adat védelmével kapcsolatos előírások; a Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladatai és jogkörei; a tudományos kutatás szabadságának és a személyes, ill. minősített adatok védelmének jogi konfliktusa. Szakirány – 1. tárgyelem: KK, ÚJ. Szakirány – 2. tárgyelem: KK, ÚJ.


Szilágyi Károly – Jóri András – Szabó Máté Dániel: Az információszabadság elektronikus kézikönyve. Bp. 2008. Online dokumentum: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/informacioszabadsag/index. html Majtényi László: Az információs szabadságok: adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága. Bp. 2006. Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv. Elmélet, történet, kommentár. Bp. 2005. Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban. Levéltári Közlemények, 74. (2003) 3–32. 2009. évi CLV. tv. a minősített adat védelméről; 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Tárgyfelelős oktató: Mikó Zsuzsanna PhD, főigazgató (MNL)

13

Tantárgy címe: Magyarország államszervezete napjainkban Óraszám: 30

Kredit: 3

Félév: 1



Tantárgy leírása: Mindkét szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló törzsképzési előadás. Főbb témakörök: államszervezési elvek, államforma, kormányforma, jogállamiság és hatalomgyakorlás; alkotmánymódosítások 1989-ben és 1990-ben; a harmadik köztársaság államszervezete; a köztársasági elnök és feladatai, jogkörei; az országgyűlés szervezete, működése és munkaszervei; az országgyűlési biztosok; az alkotmánybíróság működése; a kormány szervezete és működése, a miniszterelnök, a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok szervezete, miniszterek és államtitkárok; az államigazgatás szervezete, központi államigazgatási szervek, területi és helyi államigazgatási szervek, kormányhivatalok; bírósági és ügyészségi szervezet; rendvédelmi szervek; a pénzügyigazgatás szervei; a közigazgatás rendszere és az önkormányzati szervek: megyei és települési önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok; Magyarország és a nemzetközi szervezetek; az új Alaptörvény. Szakirány: KK, ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 171–191., 250–278. (Chronowski Nóra szerzői része) Petrétei József: Magyar alkotmányjog. II. Államszervezet. Bp.–Pécs 2005. Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Bp. 2003.7 Chronowski Nóra – Rózsás Eszter: Alkotmányjog és közigazgatási jog. Bp.–Pécs 2007. (Jogi szakvizsga segédkönyvek) 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról; Magyarország 2011. évi Alaptörvénye


14

Tantárgy címe: Diplomatika, paleográfia Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 1



Tantárgy leírása: Az középkori és koraújkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési szeminárium. Főbb témakörök: az oklevél fogalma az egyetemes és a magyar történettudományban; oklevéltípusok; az oklevelek fennmaradási formái; az oklevelek külső és belső ismertetőjegyei; a hitelesítés módjai; az oklevélhamisítás módszerei a középkorban; az oklevélkritika formai szempontjai; a magyar oklevéltani fejlődés korszakolása; a közhitelűség kérdése; a királyi oklevelek tartalmi és formai jellegzetességei; a magánírásbeliség kialakulása és jellemzői; a hiteleshelyi intézmény és a hiteleshelyi oklevelek típusai; a közjegyzői intézmény és a közjegyzői oklevelek típusai; a megyei és városi írásbeliség kialakulása és jellemzői; a magánszemélyek oklevelei; a latin írás egyetemes és hazai fejlődése; kancelláriai és egyéb írástípusok; a mellékjeles latin írásrendszerek Magyarországon (huszita írás, korai német, magyar és szláv nyelvű szövegek lejegyzésére szolgáló írásrendszerek). Szakirány: KK. A tantárgy anyagára épülő további kurzusok: Heraldika, szfragisztika (KK); Latin oklevélolvasás 1. (KK); Latin oklevélolvasás 2. (KK); A középkori és koraújkori források kiadásának módszertana (KK). Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • • •

Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 27–41., 51–59. (Érszegi Géza és Kenyeres István szerzői részei) Solymosi László: Írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Diplomatikai és pecséttani tanulmányok. Bp. 2006. Érszegi Géza: Paleográfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Bp. 2001.2 95–125. Jakó Zsigmond – Radu Manolescu: A latin írás története. 1987. Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp. 1930. (A magyar történettudomány kézikönyve II. 3.)

Tárgyfelelős oktató: Dr. Körmendi Tamás, PhD, adj.

15

Tantárgy címe: Heraldika, szfragisztika Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 3



Tantárgy leírása: Az középkori és koraújkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési szeminárium. Főbb témakörök: a heraldika alapfogalmai és forrásai; a címerleírás módszertana és legfontosabb szakkifejezései; a címerek kialakulása és fejlődése a 12. századtól napjainkig; az európai és magyarországi címerhasználat és címerjog fejlődése; a magyar királyi címer és a magyar államcímer története; a nemzetségi és a nemesi heraldika a középkorban és a kora újkorban; polgári heraldika és mesterjegyek; paraszti heraldika; kommunális heraldika; a heraldika napjainkban; a jelvénytan alapjai. Pecséttan: a szfragisztika alapfogalmai; a pecséthasználat európai és magyarországi története; a pecsét mint hitelesítő eszköz; az autentikus pecsét fogalma; pecsét és bélyegző; a pecsétleírás módszerei és legfontosabb szakkifejezései; a szfragisztika és a diplomatika kapcsolódási pontjai; a legfontosabb hazai pecsétmásolati gyűjtemények és pecsétkorpuszok. Szakirány: KK.


Bertényi Iván: A címertan reneszánsza. Tanulmányok. Bp. 2010. Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 61–68. (Bertényi Iván szerzői részei) Bertényi Iván: Magyar címertan. Bp. 2006. Bertényi Iván: Címertan. Pecséttan. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Bp. 2001.2 216–240., 241–263. Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. Bp. 1993.2 (Bibliotheca humanitatis historia a Museo Nationali Hungarico digesta)


16

Tantárgy címe: Családkutatás, helytörténet Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 3



Tantárgy leírása: Az középkori és koraújkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési szeminárium. Főbb témakörök: a genealógia alapfogalmai; levéltári és könyvészeti forrásai és szakirodalma; módszerei; jelentősége az iratfeldolgozás során; genealógia és társadalomtörténet; a nemesi, a polgári és a paraszti genealógia kutatásának lehetőségei; az anyakönyvi kutatás módszerei; családfatípusok és genealógiai ábrák; a családkutatás módszerei és a legfontosabb genealógiai és anyakönyvi adatbázisok; családfakészítő szoftverek; a helytörténeti kutatás alapfogalmai; levéltári és könyvészeti forrásai; módszerei; jelentősége az iratfeldolgozás során; helytörténetírás és történeti földrajz; helytörténetírás és történeti statisztika; kéziratos térképek felhasználása és a legjelentősebb hazai térképgyűjtemények áttekintése; helytörténeti adatbázisok; a levéltárak szerepe a helytörténeti kutatásokban. Szakirány: KK.


Anyakönyvek és genealógiai kutatás. Szerk.: Rácz György – Kovács Eleonóra. Turul, 85. (2012: 1.) [A folyóirat tematikus különszáma.] Genealógia. I. Szerk. Kollega-Tarsoly Istvány – Kovács Eleonóra – Pandula Attila – Vitek Gábor. Bp. 2012. (A történelem segédtudományai I.) Berkes József: Tájékoztató családtörténeti kutatásokhoz. Bp. 2011. Online dokumentum: http://mnl. gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/csaladfakutatas/csaladtorteneti_kutatasok.html Pandula Attila: Genealógia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Bp. 2001.2 11–26. Lakos János: Hogyan írjam meg falum történetét? Bp. 1989. (Pest megyei levéltári füzetek 18.)

Tárgyfelelős oktató: Dr. Tóth Krisztina, PhD, adj.

17

Tantárgy címe: Paleográfiai gyakorlat Óraszám: 30 30 30 30 30 30 30 30

Kredit: 2 2 2 2 2 2 2 2

Félév: 1 2 1 2 1 2 1 2

Óratípus: szeminárium szeminárium szeminárium szeminárium szeminárium szeminárium szeminárium szeminárium

Értékelés: gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy gyakorlati jegy

Tantárgy leírása: Az középkori és koraújkori szakirány kötelezően előírt, nyolc tárgyelemből álló szeminárium. Főbb témakörök az első tárgyelemben (latin oklevélolvasás 1.): az Árpád-korban és az Anjou-korban keletkezett, különféle típusú és paleográfiai képű latin nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Főbb témakörök a második tárgyelemben (latin oklevélolvasás 2.): a Zsigmond-, a Hunyadi- és a Jagelló-korban keletkezett, különféle típusú és paleográfiai képű latin nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Főbb témakörök a haradik tárgyelemben (latin iratolvasás 1.): a török korban keletkezett, különféle típusú és paleográfiai képű latin nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Főbb témakörök a negyedik tárgyelemben (latin iratolvasás 2.): a török kiűzése és 1844 között keletkezett, különféle típusú és paleográfiai képű latin nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Főbb témakörök az ötödik tárgyelemben (német iratolvasás 1.): a kései középkorban és a török korban keletkezett, különféle típusú és paleográfiai képű német nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Főbb témakörök a hatodik tárgyelemben (német iratolvasás 2.): a török kiűzése és az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása között keletkezett, különféle típusú német nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Főbb témakörök a hetedik tárgyelemben (magyar iratolvasás 1.): a kései középkorban és a török korban keletkezett, különféle típusú és paleográfiai képű magyar nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Főbb témakörök a nyolcadik tárgyelemben (magyar iratolvasás 2.): a török kiűzése és az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása közötti, különféle típusú magyar nyelvű iratok olvasása, értelmezése és feldolgozása. Szakirány – 1. tárgyelem: KK. Szakirány – 2. tárgyelem: KK. Szakirány – 3. tárgyelem: KK. Szakirány – 4. tárgyelem: KK. Szakirány – 5. tárgyelem: KK. Szakirány – 6. tárgyelem: KK. Szakirány – 7. tárgyelem: KK. Szakirány – 8. tárgyelem: KK.


Érszegi Géza: Paleográfia. In: A történelem segédtudományai. Szerk. Bertényi Iván. (A történettudomány kézikönyve I.) Bp. 2001.2 95–125. A történeti források kiadásának módszertani kérdései. Szerk. Kenyeres István. Fons, 7. (2000: 1.) [A folyóirat tematikus különszáma.] Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Bp. 1985. (Tudománytár) Német forrásszöveg-olvasási gyakorlatok. Szerk. Balázs Péter. I–II. Bp. 1984. (Levéltári módszertani füzetek) Varjas Béla: Paleográfiai útmutató XV–XVII. századi magyar nyelvű kéziratok olvasásához. Segédlet a könyvtárosképzéshez. Bp. 1982.


18

Tantárgy címe: A magyar állam szervezetének és intézményeinek története Óraszám: 30 30 30 30

Kredit: 2 2 2 2

Félév: 1 1 2 2

Óratípus: előadás előadás előadás előadás

Értékelés: vizsga vizsga vizsga vizsga

Tantárgy leírása: Az középkori és koraújkori szakirány számára négy, az újkori és jelenkori szakirány számára két tárgyelemből álló, kötelezően előírt szakképzési előadás. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (a kezdetektől 1526-ig): a középkori magyar államhatalom legfontosabb szervei; a királyi hatalom és korlátai; a hatalommegosztás formái; a király helyettesítése; királyi tanács; országgyűlés; királyi kancelláriák; bírósági szervezet; gazdasági igazgatás; tartományi igazgatás; vármegyei és városi igazgatás; egyházi igazgatás. Főbb témakörök a 2. tárgyelemben (1526–1848): a Habsburg Birodalom és a Magyar Királyság kormányzati rendszere a török korban; az Erdélyi Fejedelemség igazgatása; a török hódoltság igazgatása; a Habsburg Birodalom és Magyarország kormányzati rendszere a 18. században; II. József reformjai; a reformkor; bírósági szervezet; gazdasági igazgatás; vármegyei és városi igazgatás; egyházi igazgatás. Főbb témakörök a 3. tárgyelemben (1848–1945): Magyarország kormányzati rendszere az 1848/1849-i szabadságharc idején; a neoabszolutizmus kormányzati rendszere; az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország kormányzati rendszere; az első köztársaság és a Tanácsköztársaság; a Horthy-korszak kormányzata; bírósági szervezet; gazdasági szervek; közigazgatás. Főbb témakörök a 4. tárgyelemben (1945–1989): a második köztársaság államszervezete; a népköztársasági alkotmány; a sztálinista típusú államszervezet; a Kádár-korszak államberendezkedése; bírósági és ügyészségi szervezet; gazdasági szervek és a tervutasításos irányítás; közigazgatás és tanácsrendszer; az MDP és az MSZMP szervezete. Szakirány – 1. tárgyelem: KK. Szakirány – 2. tárgyelem: KK. Szakirány – 3. tárgyelem: KK, ÚJ. Szakirány – 4. tárgyelem: KK, ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 85–170., 250–278. (Érszegi Géza, Borsodi Csaba, Ress Imre, Sipos András, G. Vass István és Bán Péter szerzői részei) Font Márta – Fedeles Tamás – Kiss Gergely: Magyarország kormányzati rendszere (1000–1526). Pécs 2007 Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet. Bp. 2003.7 Általános államigazgatási ismeretek. Szerk. Németh Gyula. Bp. 1987. 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmányáról


19

Tantárgy címe: Közigazgatási jogi ismeretek Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési előadás. Főbb témakörök: közigazgatási jogi alapismeretek; közigazgatási alapfogalmak; joghatóság, hatáskör, illetékesség különválasztása; a közigazgatási jogalkotás; a közigazgatás szervezete, szintjei és ágai; a kormány és a minisztériumok; a nem minisztériumi jogállású központi szervek; az államigazgatás területi szervei; az önkormányzatok típusai, szervezetei és feladatai; az önkormányzatok és a központi állami szervek viszonya; közintézetek, köztestületek, közalapítványok; a közigazgatási tevékenység fajtái; a közigazgatási eljárás alapjai; részletes közigazgatási jogi ismeretek: a közigazgatási aktus fogalma és fajai; a közigazgatási eljárás részletes normatív szabályozása; hatósági működés: hatósági nyilvántartás, ellenőrzés és eljárás; jogerő és végrehajthatóság; a jogorvoslat szabályozása; a kapcsolattartás szabályai; irattípusok és az információ hozzáférhetőségi szintjei a közigazgatási eljárásban; az állam által nyújtandó elektronikus ügyintézési szolgáltatások; a közigazgatás szervezési elvei és a modern szervezettudomány; a New Public Management koncepciója; közigazgatás-fejlesztési stratégia. Szakirány: ÚJ. Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • • •

Patyi András – Varga Zs. András: Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében). (Institutiones iuris) Bp.–Pécs 2013. Bartha Zsuzsanna – Boros Anita – Farkas Krisztina et alii: Közigazgatási alapismeretek. In: Közigazgatási alapvizsga tankönyv. Bp. 2012. 41–126. Online dokumentum: http://www.kormanyhivatal.hu/download/d/ae/60000/v_alap_tankonyv2012.pdf Chronowski Nóra – Rózsás Eszter: Alkotmányjog és közigazgatási jog. Bp.–Pécs 2007. (Jogi szakvizsga segédkönyvek) Magyar közigazgatási jog. I. Általános rész. Szerk. Fazekas Marianna – Ficzere Lajos. Bp. 2006.7; II. Különös rész. Szerk. Ficzere Lajos – Forgács Imre. Bp. 2006.4 2004. évi (többször módosított) CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól


20

Tantárgy címe: Gazdaságtan, gazdaságtörténet Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 1



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési előadás. Főbb témakörök: a gazdaságtörténet és a közgazdaságtan alapfogalmai; a gazdaságtörténet forrásai; magyar gazdaságfejlődés a 19. században; a tőkés ipar megjelenése és megerősödése; a magyar nagyipar létrejötte; vállalkozástípusok; az agrárium átalakulása; a bányaipar és a közlekedésügy átalakulása; a bankrendszer kialakulása; a magyar gazdaság a Habsburg birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia gazdasági rendszerében; vámszabályozás és kereskedelem; pénzügyi válság és stabilizáció az I. világháború után; ipari fejlődés a Horthy-korban; a gazdasági világválság és hazai következményei; földreform és stabilizációs kísérletek; államosítások és újjáépítési terv; gazdaság az államszocializmus idején; tervgazdálkodás és korlátozott piac; a szovjet mintájú gazdaságirányítás állami csúcsszervei, helyi intézményei és ezek irattermelése; a vállalattörténeti kutatás forrásai a polgári, ill. a szocialista korban. Szakirány: ÚJ. A tantárgy anyagára épülő további kurzusok: Gazdasági szervek irattermelése és iratai (ÚJ).


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 211–250. (Bán Péter és Körösmezei András szerzői részei) Magyar gazdaságtörténet (XIX–XX. század). Szöveggyűjtemény. Szerk. Czoch Gábor – Faragó Tamás – Kövér György et alii. Bp. 2003. Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Bp. 1997.2 243–583. (Kövér György és Honvári János szerzői részei) Mátyás Antal: A modern közgazdaságtan története. Bp. 1993. Pető Iván – Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985. I. Bp. 1985.

Tárgyfelelős oktató: Dr. habil. Borsodi Csaba, intézetigazgató, tszv. doc.

21

Tantárgy címe: Gazdasági szervek irattermelése és iratai Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 2



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök: a gazdasági szféra irattermelése és irattípusai a polgári korban, hagyományos irattipológia; az államszocializmus korában és a rendszerváltozás után; a vállalatok iratkezelése és a irattárak működése a polgári korban, az államszocializmus korában és a rendszerváltozás után; a társadalmi, gazdasági és politikai változások hatásai a gazdasági szféra irattermelésére; a vállalatok és más gazdálkodó szervek iratkezelése és annak jogi szabályozása napjainkban; a maradandó értékű vállalati iratok védelme; a jogutód nélkül megszűnt gazdálkozó szervek maradandó értékű iratainak sorsa és a csődtörvény; irattározás a magánszférában; a gazdálkodó szervek iratanyagának levéltárba kerülése és a gazdasági iratok értékelése; elektronikus iratkezelés a magánszférában és a gazdálkodó szerveknél keletkezett maradandó értékű elektronikus iratanyag átvételének távlati problémái. Szakirány: ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 391–398. (Haraszti Viktor szerzői része) Koroknai Ákos: Elméleti felvetések a gazdasági iratok makroszintű levéltári értékelésének problematikájához 1989 után. Levéltári Szemle, 51. (2001: 4.) 3–18. Kárpótlás és kárrendezés Magyarországon 1989–1998. Szerk. Petri Edit. Bp. 1998. Sárközi János: A gazdaság átalakulása és a levéltár. Levéltári Közlemények, 67. (1996) 33–37. Pető Iván – Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945–1985. I. Bp. 1985.


22

Tantárgy címe: Személyek, családok, egyesületek, alapítványok és civil szervezetek iratai Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 2



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök: a magánirat fogalma; a magánlevéltárak kialakulása, levéltári rendszerük fejlődése; az irattípusok számbavétele; a magániratok forrásértéke; társadalmi, gazdasági és politikai változások hatásai a civil szféra irattermelésére; személyek, családok és civil szervezetek iratainak forrásjellemzői; forrásértékelési és értelmezési lehetőségek; hagyományos irattipológia; szerkezeti meghatározottságok; társadalmi jelenségek tükröződése a személyes és civil szervezeti iratokban; életútmintázatok, valamint a személyes történelem rekonstruálási lehetőségei a 19. és 20. századi személyi és családi fondok alapján; személyi fondok újfajta irattipológiai és többfunkciós értékelési lehetőségei (pl.: identitás-biztosító iratok, introverzív jellegű iratok, interperszonális jellegű iratok, családi-rokonsági iratok, egzisztencia-biztosító iratok, extroverzív jellegű iratok, krízisszituáció jellegű iratok).. Szakirány: ÚJ.

Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • •

Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 191–211. (G. Vass István szerzői része) Egyesületi iratok a Csongrád Megyei Levéltárban. Szerk. Berta Tibor. Szeged 2003. (A Csongrád Megyei Levéltár kiadványai. Segédletek 13.) Bősze Sándor: „Az egyesületi élet a polgári szabadság…” Somogy megye egyesületei a dualizmus korában. Kaposvár 1997. (Somogyi almanach 53.) Bősze Sándor: Az egyesületek mint forrástípusok és ezek kutatása – különös tekintettel a dualizmuskori Somogyra. In: Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Szerk. Á Varga László. Salgótarján 1987. (Rendi társadalom – polgári társadalom 1.) 37–43.

Tárgyfelelős oktató: Dr. Horváth J. András, PhD, főlevéltáros (BFL)

23

Tantárgy címe: Irattári ismeretek, irattári rendszerek Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 1



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben irattárkezelési szabályzat, irattári terv, irattár: az iratkezelés szervezete; irattárak és iktatás; iktatási rendszerek; iratkezelési szabályzatok és tervek; irattári terv-típusok; tanácsi szervek iratkezelési szabályzatai és irattári tervei; kormányzati szervek iratkezelési szabályzatai és irattári tervei; önkormányzati és egyéb közfeladatot ellátó szervek iratkezelési szabályzatai és irattári tervei; rendőrségi és ügyészségi szervek iratkezelési szabályzatai és irattári tervei; bírósági szervek iratkezelési szabályzatai és irattári tervei; irattári rendezés; irattári segédletek; az irattári munka gyakorlata): a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének megszervezése és ennek szempontjai; az irattár tevékenysége az iratkezelés folyamatában; az átmeneti és a központi irattár fogalma és feladatai; irattári rendszerek. Szakirány – 1. tárgyelem: ÚJ. A tárgy anyagára épülő további kurzusok: Gyűjtőterületi munka 1. (ÚJ).


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 385–426. (Mikó Zsuzsanna és Haraszti Viktor szerzői részei) Szegőfi Anna: Iratkezelés napjainkban. CD-ROM. Bp. 2010. Szegőfi Anna: A modern ügyvitel és iratkezelés gyakorlata. CD-ROM. Bp. 2008. Balla Katalin – Vacha Ferenc: Ügyiratkezelői kézikönyv a közfeladatot ellátó szervek részére. Bp. 2007. Iratkezelő és irattáros ismeretek. CD-ROM. Bp. 2006.


24

Tantárgy címe: Gyűjtőterületi munka Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, két tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (az iratkezelés felügyetelete és ellenőrzése): a levéltárak gyűjtőterületi munkájának jellemzői, céljai és válfajai; iratkezelési szabályzatok és irattári tervek véleményezése; a szervellenőrzés feladatai; a köziratok kezelésének felügyelete és ellenőrzése; az irattári selejtezés ellenőrzése; az iratátvétel előkészítése és menete; a Közigazgatási Szervek Egységes Iratkezelésének Szabályozása (KEIR) projekt részletes értékelése; a Kormányzati Iratkezelési Felügyelet (KIF) és a kormányhivatalok jogkörei és feladatai az iratkezelés és az ügyvitel szabályozásában. Főbb témakörök a 2. tárgyelemben (a levéltári gyűjtőterületi munka gyakorlata): az illetékességi körbe tartozó szervek nyilvántartása; a szervkataszterek és a külső fonddossziék naprakész vezetése; az elektronikus szervnyilvántartás; a levéltárak és az iratképzők kapcsolatának szabályozása (a szolgáltató levéltár koncepciója az iratképzőkkel való kapcsolattartásban); a szervek iratkezelésének és irattári munkájának ellenőrzése és segítése; a köziratok levéltárban kerülését veszélyeztető tényezők; az illetékes levéltár együttműködése a Kormányzati Iratkezelési Felügyelettel és a kormányhivatalokkal. Szakirány – 1. tárgyelem: ÚJ. Szakirány – 2. tárgyelem: ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 447–466. (Mikó Zsuzsanna szerzői része) Iratkezelő és irattáros ismeretek. CD-ROM. Bp. 2006. Mikó Zsuzsanna: Gyűjtőterületi munka a Magyar Országos Levéltárban. Levéltári Szemle, 59. (2009: 2.) 15–19. Körösmezei András – Sipos Antalné: Szempontok a közlevéltárak gazdasági szervekkel kapcsolatos gyűjtőterületi munkájának végzéséhez. Bp. 2001. (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 7.) 1995. évi (többször módosított) LXVI. tv. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről; 10/2002. (IV. 13.) NKÖM rendelet a közlevéltárak és a nyilvános magánlevéltárak tevékenységével összefüggő szakmai követelményekről; 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet, ill. az ezt módosító 239/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről


25

Tantárgy címe: Iratértékelés és selejtezés Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, két tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (az iratértékelés és a selejtezés alapjai): az iratértékelés és a szelekció problémái; az iratok tanúsító és történeti értéke, az irattári és a levéltári paradigma konfliktusa; a történeti érték megítélésének nehézségei és buktatói; a maradandó értékű irat fogalma; az iratértékelés általános szempontjai; az irattári selejtezés elvei és gyakorlata; az irattáros és a levéltáros együttműködése az irattári selejtezés megtervezésében és végrehajtásában; a levéltári selejtezés elvei és gyakorlata. Főbb témakörök a 2. tárgyelemben (az iratértékelés és a selejtezés gyakorlata a levéltárban): a levéltári értékhatár meghatározásai; az értékhatár-vizsgálat gyakorlati szempontjai; az újonnan levéltárba kerülő iratok maradandóságát és forrásértékét meghatározó tényezők; kormányzati, önkormányzati és közfeladatot ellátó egyéb szervektől, ill. nem közfeladatot ellátó szervektől levéltárba érkezett iratanyag értékelésének speciális szempontjai és gyakorlata; a nem selejtezhető iratok köre; a levéltári selejtezés szintjei; a levéltári selejtezés lebonyolítása. Szakirány – 1. tárgyelem: ÚJ. Szakirány – 2. tárgyelem: ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 489–497. (Kenyeres István szerzői része) Kenyeres István: Értékhatár-vizsgálatok az igazságügyi szervek polgári és büntetőperes irataiban. In: Magyar Levéltárosok Egyesülete 2003. évi vándorgyűlése. Szolnok, 2003. augusztus 13–15. Szerk. Bilkei Irén. Bp. 2004. 204–217. Levéltári ismeretek. Oktatási segédanyag a segédlevétáros tanfolyamok hallgatói részére. Szerk. Dóka Klára. Bp. 2002.2 (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 9.) 124–150. Iratértékelési szempontok a gazdasági levéltárügyben a rendszerváltozás utáni évtizedben. Elvi és módszertani felvetések. Szerk. Koroknai Ákos. Bp. 2002. Cseh Gergő Bendegúz – Kisasszondy Éva – Lakos János – Sudár Kornélia: A köziratok levéltári értékelésének kérdései. Bp. 2002.


26

Tantárgy címe: Állományvédelem, reprográfia, digitalizálás Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori számára kötelezően előírt, két tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (az állományvédelem, reprográfia és digitalizálás alapjai): állományvédelmi alapelvek; a hagyományos irathordozón rögzített irattári és levéltári anyag állapotát befolyásoló tényezők, a megelőző állományvédelem (konzerválás) alapjai; az optimális tárolás követelményei; a nem hagyományos formátumú, ill. sérült iratanyag tárolásának speciális követelményei; a levéltári anyag restaurálásának alapjai és kockázati tényezői; a nem hagyományos adathordozók állományvédelme; bevezetés a másolatkészítés technikáiba; a biztonsági másolatok készítésének protokolljai; a digitalizálás alapelvei; a digitalizálás előnyei és kockázatai; a digitalizálás minőségi és technikai követelményei. Főbb témakörök a 2. tárgyelemben (az állományvédelem, reprográfia és digitalizálás gyakorlata): a beszállított iratok állományvédelmi előkészítése; a levéltári anyag károsodásának okai és a megelőzés lehetőségei; kockázatbecslés és kockázatkezelés; a levéltári állományvédelmi koncepció és stratégia kidolgozásának szempontjai; állományvédelmi célú reprográfia; levéltári mikrofilmezés; a levéltári digitalizálás munkafolyamata (workflow-szervezés); a digitális anyag megőrzése, tárolása, kezelése és felhasználása. Szakirány – 1. tárgyelem: ÚJ. Szakirány – 2. tárgyelem: ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 543–635., 686–697. (Albrechtné Kunszeri Gabriella, Orosz Katalin, Breinich Gábor, Czikkely Tibor, Körmendy Lajos és Cseh Gergő Bendegúz szerzői részei) A levéltári anyagok digitalizálásával szemben támasztott követelmények. Bp. 2012. Online dokumentum: http://bfl.archivportal.hu/eleveltar/id-11-szabalyozasi_termekek.html Levéltári állományvédelmi ajánlás. Bp. 2005. Online dokumentum: http://mnl.gov.hu/ letoltes.php?d_id=1845 Kastaly Beatrix: Állományvédelmi alapismeretek. Bp. 2000. Levéltári mikrofilmezés. Módszertani ajánlás. Bp. 2000. (Levéltári módszertani és oktatási füzetek 5.)

Tárgyfelelős oktató: Mikó Zsuzsanna PhD, főigazgató (MNL)

27

Tantárgy címe: Iratkezelési szoftverek Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök: bevezetés az iratkezelési szoftverek használatába; elektronikus iratkezelés és ügykezelés; tanúsított iratkezelés; a tanúsítás feltételei és folyamata; szűkített, teljeskörű és bővített rendszerek; modulrendszerű komplex iratkezelési szoftverek; elektronikus érkeztetés, iktatás és iratkövetés; elektronikus aláíráskezelés; naplózás; szoftverellenőrzés; szoftverfrissítés és adatfrissítés; az adatvesztés kiküszöbölése a szoftverek közötti váltás alkalmával; az iratkezelési szoftverek gyakorlati alkalmazása; Document Management System (DMS) rendszerek kiválasztásának szempontjai, bevezetése (konfigurálása) és használata; a DMS rendszerek gyakorlati integrálhatósága az ügyviteli alkalmazásokkal; a Document Management Analysis (DMA) szempontjai és az elektronikus iratkezelés hatékonysága; Content Management (CM) rendszerek; csoportmunka-szoftverek és munkafolyamat-támogatás (workflowszervezés); a tanúsított iratkezelési szoftverek vázlatos áttekintése. Szakirány: ÚJ.


Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 385–391.; 704–730. (Mikó Zsuzsanna és Körmendy Lajos szerzői részei) Király Zoltán: Tanúsított iratkezelési szoftverek. Műszaki Szemle, 50. (2007: 5.) 28–29. Király Zoltán: A közigazgatásban alkalmazandó iratkezelési szoftverek tanúsítása. Magyar Minőség, 15. (2006: 10.) 44–45. Online dokumentum: http://www.quality-mmt.hu/adat/fajlok/ letoltesek/magyar-elektronikus-folyoirat/mm_2001-2009/mmt_beliv_2006_10.pdf Burszán Judit: Ügyintézés elektronikus úton. Bp. 2005. 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól; 195/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézést lehetővé tevő informatikai rendszerek biztonságáról, együttműködési képességéről és egységes használatáról; 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet, ill. az ezt módosító 239/2007. (IX. 12.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről; 24/2006. (IV. 29.) BM-IHM-NKÖM együttes rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverekkel szemben támasztott követelményekről


28

Tantárgy címe: E-iratok, e-levéltár Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, két tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (az elektronikus iratok és megőrzésük): az elektronikus irat fogalma; az elektronikus iratok kezelésének problémái az ügyvitel során; hibrid dokumentumkezelő rendszerek az ügyvitel során; passzív és aktív megőrzés (passive/active preservation); preservation processing; adatmenedzsment és archív tárolás; fájlformátumok; a különféle fájlformátumok használatának és megőrzésének problémái; az elektronikus dokumentumok élettartama és a Document Lifecycle Management (DML); a dokumentum-migráció tervezése és technikai feltételei. Főbb témakörök a 2. tárgyelemben (az elektronikus levéltár): archiválási modellek az elektronikus levéltárban; az OAIS szabvány gyakorlati használata; funkcionális entitások az OAIS szerint; SIP, AIP és DIP típusú információcsomagok és funkcióik; a Tessella SDB rendszer és használata; az országos ELevéltár projekt céljai és feladatai; az E-Archivum és a ScopeArchive elektronikus nyilvántartási rendszer; a Levéltári Nyilvántartó Rendszer (LNYR) céljai, feladatai és működése; workflow-menedzsment az elektronikus levéltárban; az elektronikus levéltár anyagának online elérhetősége. Szakirány – 1. tárgyelem: ÚJ. Szakirány – 2. tárgyelem: ÚJ.

Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): •

•

• • •

Az „elektronikus levéltár” projekt keretében a hosszú távú levéltári megőrzéshez szükséges szabályozási feltételek kidolgozása. Szabályozási modell, fogalomtérkép. Bp. 2011.; Az elektronikus levéltári iratok hosszú távú megőrzésével szemben támasztott követelmények. Bp. 2011.; A papíralapú dokumentumok megbízható elektronikus másolatával szemben támasztott technikai követelmények és a gyakorlatban alkalmazható eljárásrend. Bp. 2011.; A levéltári átadásra kerülő elektronikus iratok megőrzésére vonatkozó levéltári elvárások és gyakorlati útmutató. Bp. 2011. Online dokumentumok: http://www.eleveltar.gov.hu Az elektronikus levéltári iratok hosszú távú megőrzésével szemben támasztott követelmények. Bp. 2011.; Az elektronikus köziratok e-levéltárba adására vonatkozó jogszabálytervezet, technikai specifikáció és szakmai indoklása. I–III. Bp. 2013. Online dokumentumok: http://bfl.archivportal.hu/eleveltar Kenyeres István: Az elektronikus iratok és a levéltárak Magyarországon. In: Archívy v krízových situáciách. Zborník príspevkov z XIII. archívnych dní v Slovenskej republike. Red. Jozef Hanus. [S. l.] 2009. 119-125. Székely Iván: Az elektronikus adatállományok közép- és hosszú távú archiválása. Bp. 2009. Online dokumentum: http://www.nhit-it3.hu/images/tagandpublish/Files/it3-22-1-15-u.pdf E-archivum, e-levéltár, e-irattár. Levéltári Szemle, 57. (2007: 2.) [A folyóirat tematikus különszáma.]


29

Tantárgy címe: Adatbázis-építés Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 2 3



Tantárgy leírása: Az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, két tárgyelemből álló szakképzési gyakorlat. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (az adatbázis-építés alapjai): az adatbázis-építés levéltári szempontjai; az adatbázis-építés intézményi és intézményközi stratégiája; az adatbázisok feldolgozási típusai és ezek meghatározása; az adatfeldolgozás módszerei és szoftveres háttere; az adatbevitel eszközrendszere; az adatkarbantartás problémája és eszközei; adatbázis-kezelők; a hozzáférés szabályozása és az adatbiztonság; az adatbázis hosszú távú megőrzésének és fejleszthetőségének szempontjai; az adatbázisok intézményen belüli és intézményközi kapcsolatai; a legfontosabb külföldi és hazai levéltári adatbázisok áttekintése és a Levéltárak Egységes Adatkezelő Rendszere (LEAR). Főbb témakörök a 2. tárgyelemben (az adatbázis-építés gyakorlata): bevezetés az adatbázis-építés gyakorlatába; csoportos és egyéni részvétel a képzésben részt vevő levéltárak (MNL, BFL, ELTE Levéltára) valamelyikében egy vagy több konkrét adatbázis építésében vagy fejlesztésében, ellenőrizhető önálló feladatok végrehajtásával, folyamatos konzultáció mellett. Szakirány – 1. tárgyelem: ÚJ. Szakirány – 2. tárgyelem: ÚJ.

Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • •

• • •

Levéltári kézikönyv. Szerk. Körmendy Lajos. Bp. 2009. 667–686. (Breinich Gábor és Körmendy Lajos szerzői részei) Levéltári adatbázisok összefoglaló elemzése. Az NKA Levéltári Kollégium 2006. évi meghívásos pályázata keretében „A közlevéltárakban és a nyilvános magánlevéltárakban őrzött anyagokhoz eddig elkészült adatbázisok összefoglaló elemzésére” alakult munkabizottság jelentése. Bp. 2007 [2008]. Online dokumentum: http://bfl.archivportal.hu/data/files/184017691.pdf Szögi László – Varga Júlia – Zsidi Vilmos: Egyetemi és középiskolai anyakönyvek digitalizálásának és adatbázis készítésének lehetőségei a kezdetektől 1848-ig. Módszertani tanulmány. Bp. 2009. Online dokumentum: http://www.mflsz.hu/mflsz/adatbazis_epites/modszertani_tanulm.pdf Szögi László: Egységes adatbázis-építés és digitalizálás az egyetemi levéltárakban. [Bp.] 2007. Online dokumentum: http://www.mflsz.hu/mflsz/index.php?option=com_content&view=article &id=21&Itemid=27 Adatbázisok használata; Összetett adatbázisok. [Folyamatosan frissített.] Online dokumentumok: http://archivportal.hu/menuitem-62-adatbazisok_leirasa.html

Tárgyfelelős oktató: Dr. Szögi László CSc, doc.

30

Tantárgy címe: A forráskiadás módszertana Óraszám: 30 30

Kredit: 2 2

Félév: 3 1/3*



Tantárgy leírása: Az középkori és koraújkori szakirány számára két, az újkori és jelenkori szakirány számára egy tárgyelemből álló, kötelezően előírt szakképzési szeminárium. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (középkori és koraújkori források): a forráskiadás alapfogalmai és alapelvei; a középkori és koraújkori források kiadására vonatkozó szabályok és szabályzatok; a forráskiadás módszerei és műfajai; a legjelentősebb középkori és koraújkori forráskiadványok és forráskiadvány-sorozatok; a kiadandó források körének meghatározása; az irat kontextusának meghatározása; betűhű és tartalmi forrásközlés; teljes szövegű (in extenso) közlés; kivonatos közlés; regeszta-formájú közlés; a regesztakészítés módszertana; a szövegkiadást kísérő apparátus felépítése és tartalma; paleográfiai és tartalmi jegyzetek; gazdasági iratok és misszilisek kiadásának sajátosságai. Főbb témakörök az 1. tárgyelemben (újkori és jelenkori források): az újkori és jelenkori források kiadására vonatkozó szabályok és szabályzatok; a legjelentősebb újkori és jelenkori forráskiadványok és forráskiadvány-sorozatok; a kiadandó források közének meghatározása; az irat kontextusának meghatározása; kísérő apparátus és magyarázó jegyzetek; az újkori és jelenkori gazdasági iratok, naplók és visszaemlékezések, valamint magánlevelek kiadásának sajátosságai; történeti statisztikai források kiadása; könyvformátumú forráskiadványok szerkesztése és mutatózása; digitális és internetes forráskiadványok szerkesztése; a digitális és internetes levéltári forráskiadványok áttekintése. Szakirány – 1. tárgyelem: KK. Szakirány – 2. tárgyelem: KK, ÚJ. Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • • •

A történeti források kiadásának módszertani kérdései. Szerk. Kenyeres István. Fons, 7. (2000: 1.) [A folyóirat tematikus különszáma.] Kőfalvi Tamás: A diplomatikai források kiadásának kérdései és példái. [h. n.] [é. n.] Online dokumentum: http://www.staff.u-szeged.hu/~kofalvi/forraskiadas.pdf Dreska Gábor: Előszó. In: Uő: A pannonhalmi konvent hiteleshelyi működésének oklevéltára. I. Győr 2007. (A Győri Egyházmegyei Levéltár kiadványai. Források, feldolgozások 6.) 7–15. Borsa Iván: Előszó. In: A Szent-Ivány család levéltára 1230–1525. Szerk. Mályusz Elemér – Borsa Iván. Bp. 1988. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai II. 14.) 5–10. Maksay Ferenc – Paulinyi Oszkár: Az újkori iratok regesztázásához. Levéltári Híradó, 1. (1951: október – december) 38–41.


*

Az újkori és jelenkori szakirány számára az 1., az iratkiadási és forrásfeldolgozási szakirány számára a 3. félévben.

31

Tantárgy címe: Kommunikációs ismeretek levéltárosoknak Óraszám: 30

Kredit: 2

Félév: 3



Tantárgy leírása: Az középkori és koraújkori, valamint az újkori és jelenkori szakirány számára kötelezően előírt, egy tárgyelemből álló szakképzési szeminárium. Főbb témakörök: a levéltárak közművelődési és ismeretterjesztő tevékenységének céljai; a forrásközlés, az academic writing és az ismeretterjesztő irodalom különbözőségei (funkció, szakmódszertan, célközönség); a levéltárak médiajelenlétének céljai és fontossága; sajtóműfajok: hogyan írjunk tudományos/kulturális hírt, miért fontos hírt írni; médiapiac: hírforgalmazás és szakmai PR, a többi közgyűjtemény-típus és tudományág kommunikációs gyakorlata; print vs. online média: mi kell a szerkesztőnek, hogyan működik a kétféle média eltérő világa; a blogok szerepe a levéltárak munkájának megismertetésében, ill. közművelődési és ismeretterjesztő tevékenységében: mi kell az olvasónak, ki a közönségünk, hogyan szólítsuk, ill. tartsuk meg őket, a webszerkesztés alapjai; közösségi média; sajtófotó és videó: a képek üzenete és fontossága; sajtóanyag összeállítása: mi kell az újságírónak, hogyan írjunk sajtóközleményt; televízió és nyilatkozat: a képi reprezentáció hatalma, szóbeli rögtönzés; a közönségkapcsolati stratégia egyéb elemei: levéltárpedagógiai foglalkozások, levéltári kiállítások, levéltárlátogatások szervezése és a Nyitott Levéltárak Programsorozat; ügyfélszolgálati kapcsolattartás. Szakirány: KK, ÚJ. Kötelező és ajánlott olvasmányok (max. 5 tétel, magyar nyelven): • • • • •

Szűts Zoltán: Az internetes kommunikáció története és elmélete. Médiakutató, 13. (2009: 1.) Online dokumentum: http://www.mediakutato.hu/cikk/2012_01_tavasz/01_internetes_kommunikacio_ tortenete/?q=blog#blog Bernáth László: Bevezetés a műfajismerete. Bp. 2008. Décsey Sándor: Megyei levéltárak a világhálón. Levéltári Szemle, 57. (2007: 2.) 50–56. Mark Deuze: A web és a webes újságírás típusai. Médakutató, 4. (2003: 3.) Online dokumentum: http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_03_osz/04_webes_ujsagiras/?q=blog#blog Sárközy Erika – Buda Béla: Közéleti kommunikáció. Bp. 2001. 28–50.


32

LEVÉLTÁR MESTERKÉPZÉSI (MA) SZAK KÉPZÉSI TERV

Recommend Documents