9
Dolgainkról Műhely
Molnár Tibor
a családtörténeti kutatások lehetőségei a zentai Történelmi Levéltárban Mottó: „Az elődök tisztelete és emléküknek megbecsülése az alapja a családszeretetnek és egyszersmind a hazafiasságnak is. Ezért amelyik család a múltját elhanyagolja és őseinek emlékét nem tiszteli, az a nemzet életfájának egyik gyökerét metszi el…”
(Esterházy Péter)
A zentai Történelmi Levéltár
A
levéltár elődje 1947-ben jött létre, az alakuló zentai múzeum keretében – önálló intézményként 1952. január 19-étől működik. Mint területi – ún. községközi – általános levéltár a vajdasági levéltári hálózat részét képezi, az alapítói jogokkal Zenta község rendelkezik.1 A zentai Történelmi Levéltár illetékességi területe öt köz ségre terjed ki: Zenta, Magyarkanizsa, Ada, Óbecse és Szent tamás. A zentai az egyetlen olyan vajdasági levéltár, amelynek kihelyezett tagozata van – ez Óbecsén működik. A magyarkanizsai, zentai és adai keletkezésű levéltári anyagot Zentán, az óbecseit és szenttamásit a levéltár óbecsei raktáraiban őrzik.2 A levéltári anyag mennyisége 5459 iratfolyóméter, 1
2
A Vajdaság területén hasonló intézmény működik Zomborban, Szabadkán, Újvidéken, Nagykikindán, Nagybecskereken, Pancsován, Fehértemplomon és Mitrovicán. Újvidék a székhelye a Vajdasági Levéltárnak. Fodor István – Molnár Tibor (szerk.): A zentai Történelmi Levéltár. Zenta, 2003. 13–30. o.
10
MolnárSzerző Tibor
amelyet 806 fondba soroltak.3 A levéltárban őrzött levéltári anyag zöme a XX. században keletkezett, kisebb mennyisége a XIX. századból származik: a régebbi időkből viszonylag csekély iratanyagot tárolnak. A levéltárban őrzött fondokat, a fondképző jellegétől függően három nagy csoportba sorolták4: ȍȍ állami szervek, intézmények, szervezetek és más intézmények fondjai, ȍȍ családi és személyi fondok, ȍȍ gyűjtemények. Az első fondcsoport tovább tagozódik a következő felosztás szerint 5: ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ
ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ
közigazgatási és közfeladatot ellátó szervek, a jogszolgáltatás szervei, katonai szervek, szervezetek és intézmények, közművelődési, kulturális, tudományos intézmények és szervezetek, szociális és egészségügyi intézmények, gazdasági szervek és pénzintézetek, társadalmi-politikai szervezetek, társulatok és testületek, egyházi szervezetek és intézmények, egyéb szervek.
A közigazgatási és közfeladatot ellátó szervek fondcsoportja időrendileg – a vidékünkön lejátszódott társadalmi-politkai 3
4 5
A 2007. december 31-ével összegezett adatokat a következő kiadvány tartalmazza: Fodor István – Apró Erzsébet: A vajdasági levéltárak magyar provenienciájú fondjai és állagai 1918-ig. Budapest, 2008. 224. o. Fodor–Apró, 13. o. Fodor–Molnár, 69. o.
Cím A családtörténeti kutatások lehetőségei...
11
változásokat tiszteletben tartva – periódusokra osztódik a következő beosztás szerint6: ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ
a feudalizmus végéig – 1848-ig – keletkezett fondok, az 1849–1918-ig keletkezett fondok, az 1919–1941-ig keletkezett fondok, az 1941–1944 között keletkezett fondok, az 1945 után keletkezett fondok.
A levéltár fondjainak zöme középszinten rendezett: áttekintő raktári jegyzék készült hozzájuk. Az áttekintő raktári jegyzék tartalmazza a fondképző szerv rövid történetét, az iratanyag történetét, kutatói útmutatót, valamint összegező leltárat, amely tartalmazza az őrzési egységek – könyvek, dobozok – évkörét és tartalmának rövid leírását.7 Ennek áttanulmányozását követően a kutató eldöntheti, mely könyvre, dobozra lehet szüksége kutatásai során. A levéltár szerény „kutatótermeiben” kutatásra lehetőség van Zentán és Óbecsén is. A külföldi állampolgárok kutatása a Tartományi Oktatási és Művelődési Titkárságtól kapott engedélyhez kötött. Családtörténeti kutatások a zentai Történelmi Levéltárban Családtörténeti kutatások vidékünkön a 1990-es évek elején kezdődtek: ezt megelőzően csak kevesen érdeklődtek családjuk múltja iránt. Az érdeklődés megnövekedése nem csupán a divatnak, vagy hobbinak tudható be, sokkal inkább pragmatikus okoknak. A 90-es évek zűrzavaros időszaka, Jugoszlávia felbomlása sokakat késztetett szülőföldjük elhagyására, új haza keresésére. A letelepedéshez és az állampolgárság 6 7
Fodor–Molnár, 69. o. Fodor–Apró, 19. o.
12
Molnár Tibor
megszerzéséhez szükséges volt a származás igazolása. Származási adatokra szükség volt a rendszerváltozás hozadékaként lehetővé vált vagyoni kárpótláshoz, esetleges örökösödésekhez, névváltoztatásokhoz is. Tapasztalataink szerint a családtörténeti kutatások megkerülhetetlen és legtöbb használható adattal kecsegtető forrásai az egyházi anyakönyvek és a bírósági iratok. Egyházi anyakönyvek: a családtörténeti kutatások alfái és omegái A családkutatás legfontosabb forrásai az egyházi anyakönyvek. Ezek – eredetileg – könyv formájában vezetett, egyházi keletkezésű magánjogi okiratok, amelyekbe az adott valláshoz/felekezethez tartozó fizikai személyekre vonatkozó adatokat jegyezték fel.8 A rendszeres anyakönyvezést az 1563-ban megtartott tridenti zsinaton rendelte el IV. Pius pápa. A történelmi Magyarország területére vonatkozóan az 1611-ben megtartott nagyszombati zsinat intézkedett az anyakönyvek vezetéséről. Az V. Pál pápa által kibocsátott enciklika – Rituale Romanum – értelmében az anyakönyvek vezetése 1625-től az egész országban kötelezővé vált. Öt különböző feljegyzést kellett vezetni: ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ
8 9
keresztelési (liber baptisatorum), házasságkötési (liber coplatorum), halálozási (liber defunctuorum), bérmálási anyakönyveket (liber confirmatorum), valamint a húsvéti áldozás időpontjában az egész lakosság összeírását tartalmazó feljegyzést, háztartások – családok szerint (liber status animarum).9 Doboš, Janoš: Zaštita crkvenih matičnih knjiga u Vojvodini. Arhivski anali, 1. évf. (1992) 1. sz. 39. o. Doboš, 40–41. o.
A családtörténeti kutatások lehetőségei...
13
A folyamatos és általános érvényű anyakönyvezés Magyarország egész területén csak a török hódoltság megszűnését követően vált lehetségessé: vidékünkön ez az 1697-es zentai csatához, valamint az azt követő karlócai békekötéshez köthető. Már ha lett volna kit anyakönyvezni, mivel ebben az időben – 1702-ben – Herdegen szegedi kamarai tiszttartó ös�szeírása szerint Zentán csupán 1657, Adán 25, Ókanizsán 912, Martonoson 648, Óbecsén 1091 személy élt.10 Ebben az időszakban a pasztorálást a terepet időről időre bejáró ferencesek látták el. Ebből az időből származó feljegyzéseiket, minden bizonnyal, valamely egyházi levéltárban őrzik. A Tisza-mente újbóli betelepítése 1751-et követően vált tömegessé: ekkor főleg az ország északi megyéiből érkeztek telepesek, akik benépesítették a vidéket.11 Miután templomok épültek és plébánosok érkeztek a Tiszamentére, az egyházi anyakönyvezés is megkezdődött. Ezt igazolja a zentai Történelmi Levéltárban őrzött legrégebbi egyházi anyakönyv, amelyet Ókanizsán nyitottak meg 1755-ben. Hogyan kerültek az egyházi anyakönyvek a levéltárba? A jugoszláv állam 1946-os keltezésű állami anyakönyvekről szóló törvénye azokat az egyházi anyakönyveket is közjogi okiratokká minősítette, amelyeket a Bácska és a Bánság területén 1895-ig, ill. a Szerémség és Jugoszlávia egyéb területein 1945-ig a különböző vallási felekezetek vezettek.12 1947-ben szövetségi szinten újabb törvényt alkottak (Sl. list 109/1947), melynek értelmében az egyházi anyakönyvekről – amelyeket 1850. január 1-től vezettek – másolatokat készítenek.13 Ennek érdekében a népbizottságok „átvették” az egyháztól az anyakönyveket azzal 10 11 12 13
Dobos János és mások: Zenta monográfiája I. Zenta, 2000. 261. o. Dobos János és mások, 281–282. o. Službeni list FNRJ 29/1946 – Zakon o državnim matičnim knjigama. Službeni list FNRJ 109/1947 – Opšta načela za prepisivanje matičnih knjiga (knjiga rođenih, venčanih i umrlih) koje su vođene na području gde nisu postojale državne matične knjige.
16
Molnár Tibor
A levéltár tulajdonában lévő legrégebbi, 1755-ös keltezésű anyakönyv első lapja.
az ígérettel, hogy záros határidőn belül elkészülnek a másolatok, ezt követően pedig az eredetieket visszaszármaztatják. Ebből azonban semmi sem valósult meg, hisz ilyen terjedelmű munkához a népbizottságok nem rendelkeztek kellő számú szakképzett munkaerővel – valójában nem is állt szándékukban átírni az anyakönyveket. A Bácskában az 1850-1895 között keletkezett egyházi anyakönyveket kellett másolásra átvenni – ehhez képest a plébániákról elhozták a kezdetektől fellelhető összes anyakönyvet, bezárólag azzal a kötettel, amelyben az 1895-ös év volt. Az így begyűjtött egyházi anyakönyvek a népbizottságok anyakönyvi hivatalaiba, illetve a falvakban létesített helyi irodákba kerültek, ahol az anyakönyvezetők rendelkezésére álltak.14 A zentai egyházi anyakönyvek 1966-ban kerültek a zentai Történelmi Levéltár birtokába, az óbecseiek, bácsföldváriak és péterréveiek pedig az 1980-as években ill. 1991-ben.15 Az anyakönyveket fondokba rendezték, ezek a fondok együttesen az egyházi szervezetek és intézmények fondcsoportját alkotják. A magyarkanizsai és moholi anyakönyvek csak jóval később kerültek a levéltárba: az előbbiek 2006-ban, az utóbbiak 2007-ben – gyakorlatilag mint letétbe helyezett levéltári anyag. Ennek oka az, hogy 2006-ban a szerb parlament törvényt hozott az államosított egyházi vagyon – ingatlanok és ingóságok – visszaszármaztatásáról.16 Ennek értelmében az egyházi anyakönyveket is vissza kell származtatni jogos tulajdonosuknak, azonban ennek időpontja nincs pontosan meghatározva: a törvény értelmében ez közös megegyezés alapján dől el. A levéltárnak ezzel lehetősége nyílt arra, hogy a frissen beérke 14 15 16
Dobos, 48–52. o. Kalmar, Karolj: Vrste, očuvanost i postupci prilikom vraćanja crkvenih matičnih knjiga na području Istorijskog arhiva Senta. Arhivski anali, 1. évf. (1992) 1. sz. 71–77. o. Službeni glasnik Republike Srbije 46/2006 – Zakon o vraćanju (restituciji) imovine crkvama i verskim zajednicama.
A családtörténeti kutatások lehetőségei...
17
zett egyházi anyakönyvekről – digitális fényképek formájában – másolatot készítsen. A zentai Történelmi Levéltár gyűjtőterületén az egyházi anyakönyvek – egyelőre – Adáról, Szenttamásról, Nádaljáról és Turjáról nem kerültek a levéltárba. Az egyházi anyakönyvekhez esetenként készültek betűrendes mutatók, amelyek jelentősen megkönnyítik a kutatást. A mutatók tartalmazzák az alapvető adatokat, pl. a kereszteltek anyakönyveihez készült mutatók a gyermek vezeték- és keresztnevét, a szülők nevét és a keresztelés időpontját. A mutatók azonban csak Zentáról, Adorjánról, Óbecséről és Péterrévéről kerültek be a levéltárba, a többi település esetében a plébániákon maradtak. A kutatás során ezért szükség lehet a helybeli plébánosok segítségére is. Szerencsés eset, hogy a zentai Történelmi Levéltárhoz gyűjtőterületének valamennyi településén – a XVIII. és a XIX. században – az egyes felekezetnek csak egy-egy anyakönyvezési helye volt. Egyházi anyakönyvek a zentai Történelmi Levéltárban (település, felekezet, anyakönyvek fajtája, évköre, fondjelzet): a.) Zentán őrzött egyházi anyakönyvek: Zenta – római katolikus kereszteltek házasságkötések elhalálozottak mutató: kereszteltek házasságkötések elhalálozottak Zenta – pravoszláv kereszteltek
(1795–1949) 1795–1895 1829–1897 1823–1900
TLZ F. 005
1795–1912 1829–1898 1823–1949 (1825–1937) 1825–1895
TLZ F. 007
18
Molnár Tibor
házasságkötések elhalálozottak
1842–1895 1842–1895
mutató: kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
1825–1937 1825–1937 1825–1937
Felsőhegy – római katolikus (1892–1895) kereszteltek 1892–1895 házasságkötések 1892–1895 elhalálozottak 1892–1895 Horgos – római katolikus kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
(1778–1909) 1778–1896 1829–1909 1822–1900
Martonos – római katolikus (1780–1921) kereszteltek 1781–1897 házasságkötések 1780–1921 elhalálozottak 1826–1907 Martonos – pravoszláv kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
(1843–1895) 1849–1895 1849–1895 1843–1895
Magyarkanizsa – római katolikus (1755–1900) kereszteltek 1755–1897 házasságkötések 1755–1900 elhalálozottak 1755–1894
F. 042
A családtörténeti kutatások lehetőségei...
19
Magyarkanizsa – pravoszláv (1773–1895) kereszteltek 1773–1895 házasságkötések 1777–1895 elhalálozottak 1849–1895 Magyarkanizsa – izraelita (1843–1932) F. 607 születési 1843–1886 házasságkötési 1843–1932 elhalálozottak 1843–1917 Adorján – római katolikus (1864–1899) kereszteltek 1864–1899 házasságkötések 1864–1898 elhalálozottak 1864–1893 mutató: kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
1864–1899 1864–1899 1864–1899
Csantavéri szállások – római katolikus (1865–1898) kereszteltek 1865–1898 Mohol – római katolikus kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
(1826–1905) 1826–1905 1826–1903 1826–1903
Mohol – pravoszláv kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
(1773–1895) 1773–1895 1773–1895 1773–1895
20
Molnár Tibor
Mohol – izraelita születettek házasságkötések elhalálozottak
(1850–1895) 1850–1895 1851–1894 1851–1895
Mohol – nazarénus születettek elhalálozottak
(1870–1900) 1870–1900 1870–1895
b.) Óbecsén őrzött egyházi anyakönyvek Óbecse – pravoszláv kereszteltek házasságkötések elhalálozottak mutató: kereszteltek Óbecse – római katolikus kereszteltek házasságkötések elhalálozottak mutató: kereszteltek házasságkötések elhalálozottak Óbecse – izraelita születettek házasságkötések
(1744–1895) 1744–1889 1744–1895 1744–1895
F. 550
1744–1899 (1757–1911) 1757–1896 1777–1911 1777–1897
F. 551
1757–1896 1757–1896 1757–1896 (1852–1948) 1852–1883 1852–1938
F. 552
A családtörténeti kutatások lehetőségei...
Bácsföldvár – római katolikus (1826–1908) kereszteltek 1826–1879 házasságkötések 1850–1908 elhalálozottak 1850–1903
21
F. 554
Bácsföldvár – pravoszláv kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
(1849–1896) 1849–1896 1868–1896 1868–1896
F. 555
Péterréve – pravoszláv kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
(1747–1895) 1747–1895 1849–1895 1791–1895
F. 670
Péterréve – katolikus kereszteltek házasságkötések elhalálozottak
(1776–1905) 1776–1898 1817–1905 1812–1898
F. 671
mutató: kereszteltek elhalálozottak
1800–1900 1777–1943
Új fejleménynek számít, hogy a Vajdasági Levéltárban megtalálhatók a következő – a zentai levéltár gyűjtőterületéhez tartozó – települések izraelita anyakönyveinek másolatai17: Magyarkanizsa Martonos Mohol 17
Fodor–Apró, 69. o.
1872–1895, 1885–1895, 1870–1894,
24 Péterréve Zenta
Molnár Tibor
1864–1894, 1857–1893.
Betűrendes mutató kereszteltek anyakönyvéhez.
Fontos, hogy a kutató a levéltárba való belépés előtt felvértezze magát a kutatáshoz nélkülözhetetlen alapvető információkkal. Ehhez szükséges áttanulmányozni az odahaza megtalálható okmányokat, kikérdezni az idősebb rokonokat, az anyakönyvi hivatalból kikérni a szükséges anyakönyvi kivonatokat. Minimális követelmény, hogy legalább egy személy pontos keresztelési/születési, házassági vagy elhalálozási dátumát ismerjünk az 1895. október 1-je előtti időszakból. A levéltár gazdag szakkönyvtárában érdemes áttanulmányozni a témára vonatkozó irodalmat, könyvanyagot: ebből a szempontból megkerülhetetlen Gyetvai Péter kapitális háromkötetes munkája, amely a koronakerület telepítéstörténetét dolgozza fel.18 Fontos forrás lehet Zenta monográfiájának I. kötete. Támpontot adhatnak azok a kiadványok, amelyek az I. világháborúban elesett zentai, magyarkanizsai, martonosi és horgosi katonák adatait tartalmazzák19, de egyéb helytörténeti munkák is – elsősorban a monográfia füzetek sorozata 20 – hasznos információkat tartogathatnak. Az anyakönyvekben a megfelelő kutatási technikát alkalmazva, visszafelé haladva – szerencsés esetben – eljuthatunk őseink felkutatásával addig a pontig, aminek az anyakönyvek megléte szab határt. A kikutatott adatok ismeretében megszerkeszthetjük egy adott család családfáját. Érdemes a mellékágakat is kutatni. 18 19 20
Gyetvai Péter: A Tiszai korona-kerület telepítéstörténete I-III. Kalocsa, 1992. Molnár Tibor: Az I. világháború zentai áldozatai. Zenta, 2001; Uő: Kanizsa község I. világháborús hősi halottai. Tóthfalu, 2003. A zentai Dudás Gyula Múzeum- és Levéltárbarátok Köre a monográfia füzetek sorozatában 1964 és 2007 között 67 címszót jelentetett meg.
A családtörténeti kutatások lehetőségei...
25
A családfa azonban csupán a rokonsági kapcsolatokat szemlélteti, egy vázat képez, amit – hogy a valódi családtörténet kialakuljon – szükséges egyéb adatokkal „burkolni”. A családtörténethez szükséges, hogy a családfán szereplő ősök társadalmi-gazdasági helyzetére, szerepére vonatkozó adatokat is felkutassuk. Erre a legalkalmasabb forrásnak a jogszolgáltatási szervek iratai, ezen belül is a bíróságok hagyatéki iratai bizonyultak. Bírósági iratok a családkutatás szolgálatában Magyarországon 1869-ben történt meg a közigazgatás és az igazságszolgáltatás különválasztása: a közigazgatási hatóságok és a bíróságok ezután nem avatkozhattak egymás hatáskörébe.21 Az 1869-ben megfogalmazott elvek alapján az első folyamodású bíróságok szervezetét az 1871: XXXI. – az első folyamodású bíróságok rendezéséről szóló – és a XXXII. – az elsőfokú királyi törvényszékek és járásbíróságok életbelépéséről szóló – törvénycikkben állapították meg. A járásbíróságok illetékességébe került a hagyatéki ügyek tárgyalása és az ingatlanok tulajdonjogát bizonyító telekkönyvek vezetése.22 A zentai Történelmi Levéltár gyűjtőterületén Zentán és Óbecsén – mint járási székhelyeken – a járásbíróságok 1872ben kezdték meg munkájukat.23 A zentai Királyi Járásbíróság illetékességi területe magában foglalta a következő településeket 24: 21 22 23 24
A Magyar Királyságnak a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869: IV törvénycikke értelmében. Molnár Tibor: 135 godina senćanskog suda – A zentai bíróság 135 éve (1872–2007). Zenta, 2007. 178–179. o. Molnár 2007, 181. o. Molnár 2007, 181. o.
26
Molnár Tibor
ȍȍ Ada és a hozzá tartozó települések: Oromvég és Tornyos, ȍȍ Magyarkanizsa és a hozzá tartozó települések: Adorján, Orom, Oromhegyes és Paphalom, ȍȍ Martonos és a hozzá tartozó települések: Ostorka és Szalatornya, ȍȍ Mohol és a hozzá tartozó települések: Gunaras, Nagyvölgy és Töviske, ȍȍ Zenta és a hozzá tartozó települések: Batka, Felsőhegy, Karjad és Kevi. A zentai bíróság működése során keletkezett levéltári anyagot – tiszteletben tartva a vidéket érintő társadalmi-politikai, valamint az ezekből eredő szervezeti változások időhatárait – a következő levéltári fondokba sorolták 25: ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ ȍȍ
Zentai Királyi Járásbíróság 1872–1918 között (F. 020), Zentai Királyi Járásbíróság 1919–1941 között (F. 078), Zentai Királyi Járásbíróság 1941–1944 között (F. 504), Zentai Járásbíróság 1945–1962 között (F. 127), Zentai Községi Bíróság 1963-tól (F. 737).
A hagyatéki ügyek iratanyagai megbízható, aránylag kön�nyen fellelhető, adatokban gazdag források a családkutatók számára: a hagyatéki tárgyalást – az esetek többségében – rendszerint a halálesetet követő 1-2 éven belül lefolytatták. A hagyatéki ügyiratokat lapozgatva számos olyan dokumentumra lelhetünk, amelyek fontos adatokat tartalmaznak az elhunyt személyre, ill. hozzátartozóira vonatkozóan. Ezek közül legtöbbet – a korabeli előírások szerint – az illetékes hatóságok hivatalból készítettek, esetleg az örökösök terjesztettek a bíróság elé. Legtöbb adatot a haláleset-felvételi kérdőív tartalmaz, amit a város/község szerve a vagyonos és a vagyon nélkül elhunyt személyek esetében is kitöltöttek. A hagyatéki ügyek dokumentumaiban adatokat találhatunk az elhunyt 25
Molnár 2007, 169–170. o.
A családtörténeti kutatások lehetőségei...
27
személy életkorára, felekezeti hovatartozására, foglalkozására, családi állapotára, anyagi helyzetére, örököseire vonatkozóan. Sajnálatos tény, hogy a zentai Királyi Járásbíróság anyagában a hagyatéki ügyek megőrzött okiratainak zöme az 1900-as évek elejéről származik, az 1872–1900 közötti időszakból csupán néhány eset dokumentumai maradtak meg. A hagyatéki tárgyak okirataiban fellelt adatok és tények ismeretében tovább folytathatjuk a kutatást a levéltár különböző fondjaiban, gyűjteményeiben. A teljesség igénye nélkül még néhány fond, amelyekben fontos információkra lelhetünk egyegy személyre, családra vonatkozóan: ȍȍ F. 031 – Gimnázium, Zenta (1876–1979). A fondban megtalálhatók a gimnázium tanulóinak anyakönyvei az 1876–77-es iskolaévtől kezdődően, de a gimnázium történetét feldolgozó monográfia füzet is tartalmazza a Zentán 1901–1979 között érettségizett diákok névsorát. ȍȍ F. 423 – Ipartestület, Zenta (1820–1952). A fondban megtalálhatók az ipartestületi tagok névsorai, iparengedélyek, a tanoncok nyilvántartásai és szerződései, a segédek nyilvántartásai. ȍȍ F. 396 – Ipartestület, Ada (1886–1957). A fond az adai iparosokra vonatkozó adatokat tartalmazza. ȍȍ F. 397 – Ipartestület, Magyarkanizsa (1887–1952). A fond az magyarkanizsai iparosokra vonatkozó adatokat tartalmazza. ȍȍ F. 381 – Joca Vujić gyűjteménye (1770). Joca Vujić 1863–1934 között élt, zentai földbirtokos és műgyűjtő volt. A műalkotások mellett gyűjtötte a Zentára és a zentaiakra vonatkozó különböző okiratokat, újságcikkeket is. ȍȍ F. 358 – Zentai napi- és hetilapok gyűjteménye. •••
Haláleseti felvételi űrlap Fischer Jenő vagyon nélkül elhalt zentai katona halálesetének ügyében.
Hagyatéki leltár Borgyoski Szávó hagyatéki tárgyából.
30
Molnár Tibor
Az előbbiekben ismetetett tájékoztató birtokában (és persze „szájhagyományból” és írásos forrásanyagból álló alapadatainkkal) most már bátran felkereshetjük a levéltár kutatótermét, ahol – miután a kutatói kérelem kitöltésével eleget teszünk a bürokrácia által támasztott követelményeknek – a levéltárosoktól kaphatunk további útbaigazítást, és végre belevethetjük magunkat családtörténetünk kutatásába. Az elsődleges forrásnak számító egyházi anyakönyveket kutatva – kellő kitartással és nem kevés szerencsével, a rendelkezésre álló szakirodalomról sem megfeledkezve – egy idő múlva összeállíthatjuk családfánkat. A családfa adatait a kiegészítő forrásokból – melyek közül a hagyatéki okiratok kecsegtetnek legtöbb adattal – bővíthetjük ki, családtörténetté formálva azt. A felvázolt lépések univerzálisak, elvileg valamennyi vajdasági levéltárban hasonló módon kutatható a családtörténet. (A Vajdasági Magyar Helytörténészek III. Szemináriumán, 2008. augusztus 30-án elhangzott előadás szerkesztett változata.)
