Növénynemesítés a megújuló mezĘgazdaságban
LEVÉLFOLTOSSÁG TÜNETEKET OKOZÓ GOMBÁK ELėFORDULÁSA ÉS FELSZAPORODÁSA ėSZI BÚZÁN MAGYARORSZÁGON 2001-2013-BAN CSėSZ LÁSZLÓNÉ1, MATUZ JÁNOS1, KERTÉSZ ZOLTÁN1, KÖVICS GYÖRGY JÁNOS2, CSEUZ LÁSZLÓ1 1
2
Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft., Szeged Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézet, Debrecen
2001-2013 között vizsgáltuk az Ęszi búza levélfoltosságát okozó nekrotróf kórokozók (Drechslera tritici-repentis, Septoria tritici, Stagonospora nodorum és Bipolaris sorokiniana) és gyengültségi parazita – másodlagos patogén – szaprofita/szapróba gombák (Alternaria, Cladosporium, Epicoccum nigrum, Stemphylium és Mucor fajok) elĘfordulását és felszaporodását magyarországi körülmények között. A vizsgált helyek száma 7-17, a feldolgozott minták száma 1300-4900 között változott évente. A nekrotróf kórokozók közül a Septoria tritici és a Drechslera tritici-repentis, a szaprofita gombák közül pedig az Alternaria és a Cladosporium fajok voltak a dominánsak. JelentĘs évjárat és helyhatást tapasztaltunk a gombák elĘfordulásának gyakoriságában és felszaporodásának ütemében. Kulcsszavak: búza levélfoltosság betegségek, elĘfordulás, Ęszi búza
OCCURRENCE AND SPREADING OF LEAF SPOT FUNGI ON WINTER WHEAT IN HUNGARY IN 2001-2013 L-NÉ CSėSZ1, J. MATUZ1, Z. KERTÉSZ1, G. KÖVICS2, L. CSEUZ1 1
2
Cereal Research Non-profit Ltd., Szeged University of Debrecen, Institute of Plant Protection, Debrecen
The occurrence and spreading of necrotrophic parasites (Drechslera tritici-repentis, Septoria tritici, Stagonospora nodorum and Bipolaris sorokiniana) and saprotroph/saprobe (Alternaria spp., Cladosporium spp, Epicoccum nigrum spp, Stemphylium spp. and Mucor spp.) fungi were studied in Hungary between 2001 and 2013. The number of examined locations varied from 7 to 17 and the number of the evaluated leaf samples was 1300-4900 yearly. Among the necrotrophic pathogens, Septoria tritici and Drechslera tritici-repentis and among the saprobe fungi, Alternaria spp. and Cladosporium spp were dominant. Significant year and location effects were found in the occurrence and spreading of fungi. Key words: wheat leaf spot diseases, occurrence, winter wheat
Bevezetés Az Ęszi búza (Triticum aestivum L.) legfontosabb kórokozóinak jelentĘsége folyamatosan változik világszerte és Magyarországon is. A levélfoltosságot okozó kórokozókra az 1999-es csapadékos év növénykórtani helyzete hívta fel a figyelmet. Bár néhány adat (Aponyi et al. 1988, Balogh et al. 120
CSėSZ LÁSZLÓNÉ és mtsai
1991, Bakonyi et al. 1993, Békési 1996, Rátainé és Pecze 1997) a nekrotróf kórokozók magyarországi megjelenésérĘl és kártételérĘl ismert, azonban e csoporttal kapcsolatos intenzív kutatások 2000-ben kezdĘdtek el intézetünkben. Ennek keretében az egyik fĘ téma a legfontosabb levélfoltosságot okozó nekrotróf és szaprofita gombák elĘfordulásának országos felmérése, amely már 13 évet ölel fel. Az eltelt 13 év alatt igen szélsĘséges évjáratokkal is találkoztunk, így az éghajlatváltozás kórokozó populációra gyakorolt hatásának tanulmányozására is lehetĘség nyílt. Anyag és módszer 2001-2013 között az Ęszi búza tenyészidĘszakában négy alkalommal (március, április, május utolsó dekádja és június közepe) évente változó számú levélmintát (1300-4900 minta/év) gyĦjtöttünk az ország 7-17 helyérĘl. Ezeken a helyeken a kísérleteknél (saját és NÉBIH (OMMI)) gombaölĘszeres védekezés nem történt és az elĘvetemény is csak néhány esetben volt gabona. A levélmintákat 48-72 órára Petri-csészékben nedves szĦrĘpapírra helyeztük, 20-22oC-os hĘmérsékleten. Ezután a következĘ gombák mikroszkópi azonosítását végeztük el: Drechslera tritici-repentis (Died.) Shoem., Septoria tritici Rob. ex Desm., Stagonospora nodorum (Berk.) Cast & Gern, Bipolaris sorokiniana (Sacc.) Shoem., Alternaria spp., Cladosporium, Epicoccum nigrum, Stemphylium, Mucor fajok. Az elĘfordulás gyakoriságát %-ban adtuk meg.
Eredmények és következtetések Az idĘjárási tényezĘk közül a nekrotróf kórokozók és a szaprofita gombák megjelenését és felszaporodását a csapadék mennyisége és eloszlása befolyásolta a legnagyobb mértékben. A vizsgált idĘszakban 2010-ben a 30 éves átlagnál lényegesen több, míg 2003, 2011 és 2012-ben lényegesen kevesebb volt a csapadék mennyisége (OMSZ 2001-2013). A 13 év és az összes hely átlagában a levélfoltosságokat okozó nekrotróf kórokozók közül a búza levélfoltosságot okozó Septoria tritici dominanciája figyelhetĘ meg. Az elĘfordulás gyakorisága a tenyészidĘ végére meghaladta a 25%-ot. A Septoria tritici esetében igen gyakori, hogy már korai idĘszakban az 5 %-os küszöbértéknél nagyobb mértékben (8,67 %) van jelen a kórokozó, ami a korai védekezés szükségességét támasztja alá. A sárga vagy fahéjbarna levélfoltosságért felelĘs Drechslera tritici-repentis az irodalmi adatokkal megegyezĘen inkább a késĘbbi idĘszakban (május-június) fordul elĘ nagyobb mértékben, és tapasztalataink azt mutatják, hogy felszaporodását az idĘjárási tényezĘk jobban befolyásolják, mint a Septoria tritici fajét. A levél- és pelyvalevél foltosságát okozó Stagonospora nodorum (syn.: Septoria nodorum) elĘfordulása is a tenyészidĘ vége felé nagyobb mértékĦ. A barna levélfoltosságot elĘidézĘ Bipolaris sorokiniana elĘfordulása inkább sporadikusnak mondható (1. ábra).
121
LEVÉLFOLTOSSÁGOT OKOZÓ GOMBÁK ėSZI BÚZÁN
A nekrotróf kórokozók esetében az évek és a helyek között jelentĘs különbségeket tapasztaltunk. Az évjáratok közötti különbségeket jól mutatja a Septoria tritici elĘfordulásának gyakorisága az utóbbi öt (2009-2013) évben (2. ábra).
122
CSėSZ LÁSZLÓNÉ és mtsai
A levélfoltosság tünetek kialakulásában egyéb gyengültségi parazita – szaprofita/szapróba (Kövics, 2009) gombáknak (Alternaria spp., Cladosporium, Epicoccum nigrum, Stemphylium, Mucor fajok) is jelentĘs szerepük van. Ez a tünetek vizuális felvételezésekor okoz komoly problémát, mivel ezeknek a gombáknak a jelenléte jellegtelen tünetekben nyilvánul meg. A mintákban leggyakrabban az Alternaria fajokat (63,67 %) és a Cladosporiumot (58,91 %) azonosítottuk. Az Epicoccum nigrum elĘfordulása a tenyészidĘ végére megközelítette a 20 %-ot. A Stemphylium és a Mucor elĘfordulása (faji azonosítás nélkül) sporadikus volt (3. ábra). A nekrotróf kórokozókhoz hasonlóan a szaprofita/szapróba gombák esetében is jelentĘs évjárat és helyhatást tapasztaltunk. Ezen utóbbi gombák közül az Alternaria (közöttük parazita és szaprofita) fajok azok, amelyek gazdaságilag is fontosak lehetnek, mivel nem csak a levélen, hanem a búzaszemen is okozhatnak tüneteket, fekete foltok formájában (feketecsírájúság). Ezek, különösen a durum búza esetében, jelentĘsen ronthatják a liszt illetve a dara minĘségét. Az Ęszi búzán elĘforduló Alternaria fajok igen nagy változatosságot mutatnak, közöttük a foltokon a patogént elfedĘ más fajok konídiumai is lehetnek. Az Alternaria nemzetségbe tartozó monospórás tenyészetek molekuláris azonosítása során két nagy fajcsoportba (A. alternata/A. tenuissima/A. longipes/A. arborescens és az A. triticina/A. infectoria fajcsoport) tudtuk besorolni az izolátumokat. Ezek további vizsgálata szükséges a faj(ok) pontos meghatározáshoz (Tóth et al. 2009). Az Alternaria fajok monospórás izolátumainak vizsgálata során egy új Alternaria fajt, az Alternaria hungarica fajt is azonosítottunk (Tóth et al. 2011).
123
LEVÉLFOLTOSSÁGOT OKOZÓ GOMBÁK ėSZI BÚZÁN
Köszönetnyilvánítás A szerzĘk köszönettel tartoznak a GVOP-3.1.1.-2004-05-0206/3.0, a DTR_2007, a HuSrb/1002/214/045 „BIOCEREAL” IPA pályázat és a Syngenta Kft. anyagi támogatásáért. Ugyancsak köszönettel tartoznak a NÉBIH (OMMI) munkatársainak, hogy lehetĘvé tették számunkra a kísérletekrĘl a mintagyĦjtést, Berki Lászlónak, Gajdács Kálmánnénak, LádaNagyhaska Editnek és Kótai Évának pedig a mintagyĦjtésben és a minták feldolgozásában nyújtott segítségükért.
Irodalom Aponyiné, G.I., Békési, P., Matók, I. (1988): Újabb betegség veszélyezteti a gabonát. Magyar MezĘgazdaság 40: 9. Bakonyi, J., Fischl, G., Falusi, J. (1993): Bipolaris sorokiniana (Sacc.) Shoem. és Drechslera tritici-repentis (Died.) Shoem. fertĘzés sajátosságai Ęszi búza csíranövények levelein. Növénytermelés 42(2): 127-134. Balogh, S., Rátainé, VR., Aponyiné, G.I., Schweigert, A-né, Füzi, I. (1991): A kalászosok helmintospóriumos levélszáradása. Gyakorlati Agrofórum 2, májusi különszám: 30-33. Békési, P. (1996): Az Ęszi búzafajták rezisztencia-vizsgálatának 1996. évi eredményei. Gyakorlati Agrofórum, 7(10): 12-14. Kövics, G. (2009): Növénykórtani vademecum. NOFKA, Debrecen, p. 1-470. Országos Meteorológiai Szolgálat havi jelentései 2001-2013. Rátainé Vida, R., Pecze, R. (1997): Ismerkedjünk az Ęszi búza levélszáradásával! Gyakorlati Agrofórum, 8(6): 41-43. Tóth, B., CsĘsz, L-né, Szabó-Hevér, Á., Kiss, A., Varga, J. (2009): Búza-levélfoltosságot elĘidézĘ új kórokozó gombák molekuláris detektálása Magyarországon. Növényvédelem, 45(10): 543-548. Tóth, B., CsĘsz, M., Szabó-Hevér, Á., Simmons, E.G., Samson, R.A., Varga, J. (2011): Alternaria hungarica sp. nov., a minor foliar pathogen of wheat in Hungary. Mycologia, 103(1): 94100., DOI: 10.3852/09-196.
124
