LÉTZFALVI GYÖRBIRÓ ENDRE NYUGÁLLOMÁNYÚ EZREDES. A EORUM.EILMSZINHÁZ UJ VEZETŐJE

LÉTZFALVI GYÖRBIRÓ ENDRE NYUGÁLLOM ÁNYÚ EZREDES. A EORUM.EILMSZINHÁZ UJ VEZETŐJE

SlX. ÉVFOLYAM 9. SZ. ♦ SZERKESZTI: LAJTA ANDOR ♦ 1936. SZEPTEMBER 1.

[

A világp iac le g kie m e lke d ő b b produkcióiból válogattu k ki a n y a g u n k a t hogy újból

A L E G N A G Y O B B S IK E R T , A LEG JO BB Ü ZLETET jelentsék a K O V Á C S - f i l m e k . Az induló idény első kim agasló esem énye

A jtÓ D A N D Á R a francia film gyártás c s ú c s t e l j e s í t m é n y e . F ő s z e r e p l ő i : A nnabella, Charles Vanel, Jean M urát és Jean Pierre Aumont. R e n d e z t e : Anatol Litwak.

S zeptem ber havában jelenik m eg GUSTAV FRÖLICH és DOROTHEA WIECK együttes filmje a

v E tá irrÁ R S A K . Thea von H arbou szövegkönyve re n d e z te : J o h a n n e s M e y e r .

nyomán

G a z d a g kiállítás, izgalm as tém a.

¡¿omcs£*nilés Táisa-H. filmkölcsönző

, VU.t Erzsébet-körut 8.

Budapest

iroda

1936. SZEPTEMBER 1 A DGT. J E L E N T I :

Dunai utazások az Első Dunagőzhajózási Társaság term esgőzösein. 1. Gyors, posta és helyiforgalom Pás= sau—L inz— W ien között. A D una völgye Passau és W ien k ö ­ zött, a fenséges szépségű és vadregé­ nyes W achauon át a legszebb folyam ­ szakasz az egész világon. A szem ély­ hajózás kiindulópontja Passau, ahol N ém etországból, Angliából, H ollan­ diából és a R ajnavidé’k röl érkezők köz­ vetlen h ajó csatlak o zást kapnak Linzbe, W ienbe és B udapestre. 2. Postahajóforgalom W ie n —Buda­ pest között. Igen előnyös és olcsó utazás. A gő­ zös W ienből elindulva a szépfekvésű Esztergom és V isegrád érintése után éri el B udapestet. 3. Expresshajóforgalom W ie n — Giurgiu között. U tazások az A ldunára, a pom pás, expresshajókkal. V asúti csatlakozások: N is Istam bul, Saloniki, A thén. Lom ­ ban: Sofia, R usseban; V árna (tengeri fürdő a Fekete ten g er m ellett) Tirnovo, Stara Zagora, Istam bul; G iurgiuban: Buearest, C onstanza (tengeri fürdő). Istam bul felé. — Az expressgőzös á t­ halad a páratlan szépségű K azán-szo­ roson és zuhatagi szakaszon, valam int a V askapun. Expressgőzössel utazók útleveleikre csak a rendeltetési ország vizuma szükséges. — E lsőrendű k ony­ ha, étkezés étlap vagy table d ’hote sze­ rint. — M inden kényelem m el beren­ dezett hajófülkék, valam int hálóhelyek. M indennem ű felvilágosítással készség­ gel szolgál az Első Dunagőzhajózási Társaság Utazási Irodáia B udapest, V., R udolf rak p art 2. (Tel.: 1-272-45).

H eten kén t 4 p éldán yb an számol be a hazai és külföldi esem ényekről. Bemutatásra kerül az ö s s z e s magyar m o zgóképszínházakban. Kiadja a

MAGYAR

FILMIRODA

R.

T.

Budapest, IX., Hungária alsó-körut 15. sz. T elefon: 1-463-46. Hangos és néma filmfelvételek, trükkfilmkészités, kópiák és filmfeliratok, keskenyfilmmunkák, utószinkronizálás.

H E T E N K É N T 9

PREMIERSZINHÁZ JÁTSSZA F Ó R U M

• R O Y A L

P É C S I• CA S IN O C A P IT O L C O R V IN

•

A P O L L Ó » P A LACK

U R Á N IA • C IT Y

1

F ORDÍ T Ó

9. SZÁM.

VI1., Rákóczi-út 36, I. em.

IX. ÉVFOLYAM.

FOLYÓIRAT

» V 1 L L A IV 1

FILMMŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS

A MAGYAR FILMPIACON 1935. AUGUSZTUS 1-TŐL 193F JULIUS 31-IG 235 MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI FILM JELENT MEG agyarország filmpiacának, kepe az elm últ idényben alig v áltozott. Am íg 1934 augusztus 1-től 1935 július 31-ig 237 m agyar és idegennyelvű film jelen t meg a m agyar filmpiacon, illetve a budapesti elsőhetes m ozikban és egy-'két esetben több m ásodhetes m oziban, addig 1935 augusztus 1-től 1936 július 31-ig a m egjelent filmek szám a 235 volt, te h á t alig változott, m ert m indössze k é t filmmel keveseb­ b et láttunk. Sem a fizetési m érlegben, sem pedig egyéb vonatkozásban ez a „visszaesés“ nem jelent változást. A m agyar filmpiac felvevőképessége az utóbbi években alig változott, hiszen az előző filmidényben is 242 film jelent meg, teh át alig valam ivel több, m int az idei és tavalyi idényben. U gylátszik a m agyar filmpiac felvevőképessége az eddigi kétsláger-rendszer m ellett állan­ dósult. A z előző évihez viszonyítva szárm azási országuk szerint csak A m e­ rika szem pontjából változtak a filmek. A m erika m e g ta rto tta ugyan hegem ó­ niáját, m ert amíg 1934— 1935-ben 139 am erikai film jelen t meg, addig a m ost b efejezett szezonban az am erikai fil­ m ek szám a 1 1 1 , azonban, m int lá th a t­ juk, ez a visszaesés kb. 20%sos. A n é ­ m et film m egőrizte helyét, az előző évi 50 filmmel szem ben a ném et filmek szám a 48 volt, teh át alig változott. A m erika teh át Magyarország, Anglia, Franciaország és Ausztria javára vesz­ te tt teret. MÉG K A PH ATÓ A Z 1936. ÉVI

F IL M M Ű V É S Z E T I É V K Ö N Y V Szerkeszti: L A J T A A N D O R Á r a * ;• p H m a O r ||

M e g r e n d e lh e t ő a F i l m k u l t ú r a k ia d ó h iv a ta lá b a n

II Á ,.„ *||A r a O

0

f

N ézzük csak az utolsó k ét esztendő k im u ta tá s á t: 1931—30 1935—36 A m ag y a r g y ártm án y ú film ek szám a A z o sztrák g y ártm án y ú film ek szám a A z angol g y ártm án y ú film ek szám a A fran cia gy ártm án y ú film ek szám a

13

22 + !)

8

17 + í)

14

15 + 1

o 11 14 + O A 28 am e rik a i film h e ly é t 22 m ag y ar,

angol, francia és osztrák film foglalta el, a kis különbözet pedig eloszlik. Érdem es volna foglalkozni azzal a kérdéssel, m i okozta a jól menedzselt és viszonylagosan nagyobb propagan­ dával dolgozó amerikai film visszaesé­ sét? A z elm últ idény végén a ném et film nagyobbarányú visszaesését jósolták, ez azonban nem k ö v etk ezett be, m ert csak k ét ném et filmmel kevesebb je ­ lent meg 'M agyarországon. Jóslásokkal nem érdem es foglalkoz­ ni, hiszen az élet igen sokszor m egcá­ folja a prognózist. M ost azonban könynyebb a helyzetünk. A z egysláger-rendszer bevezetése folytán kétségtelenül kevesebb film kell majd, hiszen a film­ színházak száma nem változik a k ö v et­ kező 12 hónap alatt, m ár az olyan film* színházaknak a száma, am elyek a meg­ jelentetés szem pontjából te k in te tb e jönnek. És m iután a budapesti m ű ter­ m ekben az új idényben előreláthatólag körülbelül 30 m agyar és ném etnyelvű film készül el, kézenfekvő a kérdés, hogy csakis a magyar film javára ve­ szíthet teret újból a külföldi film. Fo­ kozza a kérdés érdekes voltát az is, hogy az új idényben körülbelül 3—4 olyan film lesz, am elyek a szokottnál tovább maradnak elsőhéten a m űso­ ron, úgyhogy itt is elvész néhány hét a külföldi film h átrán y ára. (Pl. a Chaplin-film stb.)

2

Egy eszten d ő m úlva m ódunkban áll m ajd a külföldi film térveszteségét ér­ dekes szám okkal és lélektani adatok­ kal alátámasztani . . .

Származási ország szerint a statisz­ tik a a következő képet adja:

A m egjelent 235 m agyar és idegen film a budapesti filmvállalatok szerint a következőképen oszlik meg:

*

A llianz — — . — B ioscop — — — — B aró ti — — — — — C inem a Eco — — — — — Fox — — — — — H arm ó n ia — — — — H erm es — — — — — — H irsch & T su k K eleti — — — — — K inő — — — — — K onta — — — — — K o lo r — — — K ovács Em il — — — L ib ertin y — — — — L ux — — — M etró — — — — — M ozgóképitzem i — — M űvész — — — — P a ra m o u n t — — — — P á tr ia — — — — — P hő b u s — — — — — R ákosi — — — R eflek to r — — — — S tylus — — — — — T hália — — — — — — — T rico lo r U n g ár — — — U fa — — — — — U niversal — — — — V erő — — — — — . — — W a rn e r ö sszesen

4 9 1 6 3 18 6 7 10 7 4 1 4 9 2 4 21 1 6 19 15 6 2 5 4 1 19 1 16 13 1 10 235 film

1035 augusztns szeptem bei október novem ber decem ber ja n u á r — feb ru ár — m árcius április — m áj us — június — július —

_

_

_

—

—

^

—

—

_

_

_ _ _

— —

— — —

_

21

28 26 19 11

—

—

—

—

__

—

—

—

Ö sszesen

— — — — — —

— — — — — —

111 48 22 17 15 14

cseh — lengyel — Palesztinái

—— —— — —

—— —— ——

1 1 1

svájci —

——

——

vegyes —

——

—— összesen

1 2 235 film

M egism ertetjük itt a budapesti g y árt­ m ányú m agyar és idegennyelvű filmek kim u tatását: S zerelm i álm ok (m agyarul és ném etül! C súnya lány Édes m ostoha H álló B u d a p e st! S zent P é te r esernyője E lnökkisasszony A k irálv n ő h u sz á rja A z új földesúr C ím zett ism eretlen Szerelem m el vádollak (csak ném etül) N agym am a 4/2 m uskétás (itt készült ném et film, m a g y a rrá szinkronizálva) B arátság o s arco t kérek N em élhetek m uzsikaszó nélkül C afe M oszkva L égy jó m in dhalálig O kos m am a E m b er a híd alatt S p o itszerelem , film szkeccs F o ro g az idegen, film szkeccs S zom orú csü tö rtö k —vidám v asárnap, film szkeccs.

16 19

— — —

— — —— — — —— ——

A m agyar szárm azású filmek azon­ ban nem m inden esetben magyarnyel# vüek, m ert ezek közül csak 16 kizáró; lag m agyar, míg egy m agyarul és n é­ m etül készült, 2 ;pedig cfsak ném et nyelven, am elyek közül egyet m agyar­ ra szinkronizáltak. A 16 film k özött szerepel 3 filmszkeccs is, am elyek k ö ­ zül 2 az új idényben m int teljes is m egjelenik. (A Forog az idegen m ár augusztusban így fu to tt, míg a S port­ szereim et októberben egészítik ki.)

H ónapok szerint a kim utatás ekként alakul: í

a m erik ai ném et — m ag y ar o sztrák angol — fran cia —

6

235 film

3

P O L G Á R T IB O R :

FILM ÉS MUZSIKA lig négy évtizede, hogy a film gyártás, korunknak ez a legszélesebb n ép réte­ gekben is elte rje d t és k edvelt m űvészete meg indult. Hol volt azonban a film akkor még a mai technikai tökéletességtől?! Á lm odták volna-e az em berek, hogy mivé fejlő dik ez a zseniális találm ány? G o n d o l­ tak-e a hangosfilm mai óriási térhódí fására azok, akik — később — tanúi voltak Edison kezdetleges kísérletei­ nek, am ikor a fonográfhengerre fel­ v e tt hangot együtt pró b álta lejátszani a film m el? G ondoltak-c a hangos­ film m ai — tökéletes térh ó d ítására azok, akik néhány évvel ezelőtt s z k e p ­ tikus fejcsóvál gat ássál fogadták a h an ­ gosfilm m egjelenésének hírét. És em ­ lékszem — döbbent ám ulattal fogadtuk az első hangos film híradókat, am e­ lyek távoli világrészek hangját, n e­ szét hozták el hozzánk. S ma, am ikor kiváló írók, nagyszerű ren­ dezők és színészek, elsőrangú m uzsi­ kusok tökéletes m űvészetté, — a szín­ ház veszedelm es versenytársává fe j­ lesztették a filmet, m ennyi érdekes problém a adódik, amiről beszélni lehet, érdemes és szükséges. A hangosfilm óriási te re t ad o tt a muc zsikénak, am ely nélkül film et ma m ár el! sem lehet képzelni. A zene alátá­ m asztja, elősegíti a cselekm ényt, iz­ galm át fokozza, esetleg csökkenti, ki­ fejlődését előm ozdítja, sőt a film k ez­ detén a tém a hangulatát rögtön m eg­ adja. (Feliratzene.) H iszen m ár a ném afilm is elképzelhe­ te tle n lett volna zene nélkül. Em lékez­ zünk csak rá, m ilyen furcsa volt, am i­ kor kisebb m ozikban, a ném afilm id e­ jén a zenészek k o ttá t cseréltek a film pergése közben és ez alatt az idő alatt nem szólt a zene. A szereplők „ném án beszéltek“, jobban m ondva táto g atták

a szá ju k a t és a néző egyszeriben kiesett a hangulatból. B izonyára em ­ lékszik az olvasó azokra a híradásokra, am elyek arról szóltak, hogy a külföldi film gyárakban( m agyar film gyártás ak ­ kor m ár — és még — nem volt) a film (persze ném afilm ) felvételei zenekisérettel történnek, hogy a szereplők han­ gulatot kapjanak és így jobban bele tu d ják m agukat élni szerepükbe. V o l­ tak olyan film sztárok — kezdve a nagy G reta G arbón, — akik egyenesen nem tu d tak a film felvevőgép elé állani, ha valam i halk, finom zene nem szólt a m űterem ben. Á ném afilm zenéje

A némafilm utolsó korszakában a nagy m ozik igazgatói rá jö tte k a film e­ k et kisérő zene elsőrangú fontosságára, nagy zenekarokat, jónevű, rutinos k a r­ m estereket szerző d tettek m ozijaikba. A karm esterek sokszor le v e títe tté k m aguknak a film eket és hozzávaló ze­ n ét állíto ttak össze. Persze: ezek a ze­ nék m ár m ind készen voltak, nem köz­ vetlenül, egy bizonyos film hez készül­ tek, hanem különféle hangulatokhoz igazodtak. Különösen N ém etországban fe jlő d ö tt valóságos nagyüzem m é, hogy ne m ondjam nagyiparrá ez a „zene­ gyártás“ . R endszerint igen kevés é rté ­ kű, de annál bom basztikusabban hang­ zó m uzsika volt ez. A k o tták term é­ szetesen nyom tatásban m egjelentek és eláraszto tták a kontinenst. Ilyen cí­ m eik voltak m int: „álm odozó“, „iz­ galm as“, „szerelm i hangulatú“ , „vá­ gyakozó“, „robogó vonaHzene';“, „há­ ború zene“, „esti holdfény“, „alko­ n y a t“, „napfelkelte“ stb. Ilyenkor az­ tán m eg tö rtén t az az eset, — nagy m o­ zilátogató lévén, magam tapasztaltam akárhányszor — hogy bizonyos m ozik­ ban m ás és más film eknél, de a filmek egyforma hangulatú részeinél egy és ugyanazt a zenét hallottam. Ez teh át

4

Hh nem volt kom oly m űvészetnek nevez­ hető, ha még olyan jól já tsz o ttá k is a m uzsikát. Úgy em lékszem egyetlen olyan némafilm készült mindössze, am elynek zeneszerzője is volt vagyis a zeneszerző ehez a filmhez írt aláfes­ tő kísérőzenét, am elyet m indenütt ahol a filmet já tsz o ttá k és zenekar á l­ lo tt rendelkezésre, vele já tsz o tta k a filmmel. „A nagyváros szim fóniája“ v olt a ném et film címe. Hangosfilm és aláfestőm uzsika

J ö tt azonban a hangosfilm. M int de­ rült égből a villám csapás, úgy jelent meg néhány évvel ezelőtt és úgyszól­ ván m indent m egváltoztatott, felfor­ g ato tt, ami addig a filmmel kapcso­ latban volt. N agy film színházak kitűnő zenekarai, k arm esterei váltak jóform án egyik napról a m ásikra m unkan élkü ­ liekké, színészek, akik addig a film sztárja i voltak, elvesztették ken y erü ­ ket, — hogy később teljesen a fele­ dés, az ism eretlenség hom ályába m e­ rüljenek, m ert kiderült, hogy a hang­ juk nem volt alkalm as a hangosfilm m ikrofonjára. U j stílusok, új szabá­ lyok születtek a filmmel kapcsolatban és a film játszó m űvészet m ellett új m ű­ vészet: a film zene térh ó d ításá ra nyilt alkalom . A zűrzavar, a bizonytalanság a to ­ vábbi évek folyam án elült, leszűrődött, a k ísérletek tap asztalato k k á érte k és

m a m ár a filmzene is ugyanolyan első­ rendű fontosságú, m int a filmjátsZás. M int ahogyan a színészek játék a a m ikrofon előtt élctteljesebb, term észe­ tesebb lett, a film m uzsikája az az­ előtti gyenge szalon-zene — is m eg­ finom odott, új stílussá érlelődött. Ma m ár — sajnos, egyelőre inkább külföl­ dön — elism ert, világhírű kom ponisták írnak filmzenét, ebben is, m int m ár h á­ rom. évtizeddel ezelőtt, m agában a film gyártásban a franciák láttak legelő­ ször nagy lehetőségeket, úgy hogy o tt m a m ár olyan m uzsikusok írnak kisérőzenét álm ekhez, m int A rtú r lionegger a világhírű svájci kom ponista. A film zene fe la d a ta

Lássuk m ost, hogy a hangosfilmnél mii is a feladata a zenének és hogyan tölti azt be? Ülünk a m oziban, elsötétedik a né­ zőtér, felcsendül a zene, kezdődik a film. Jóform án észre sem vesszük és máris benne vagyunk a hangulatban. E zt egyelőre csak a zenének köszönhetjük, am elynek igen fontos és nem lebecsü­ lendő része az úgynevezett „felirat­ zene“, vagyis az a m uzsika, am it ak ­ kor hallunk, am ikor a film cím ét, ren­ dezőjének és közrem űködőinek neveit vetítik. Később, a film folyam án még sokszor — vagy kevésszer! — hallunk m uzsikát, aszerint, am int azt a cselek­ m ény m egkívánja. H ogy ennek a muzsi-

MEGHIVÓ. A „M a g y a r F ilm szín h ázak G azdasági S z ö v etke ze te ” 1936. szeptem ber hó 18. napján d. e. 11 ó ra k o r a tá rsa sá g telephelyén B ud ap esten , Vili., C sokonayutca 10. sz. II. em,

r e n d k ív ü l i

k ö z g y ű l é s t

tart, am elyre az ü zletrésztu lajd o n o so k at ezennel meghívjuk.

TÁRGYSOROZAT: 1.) Az igazgatóság jav aslata a szövetkezet feloszlásáról (felszám olásáról) és ennek tárgyában határo zath o zatal. A határo zath o z k é p e s t: 2.) felszólam lók kirendelése és 3.) a k ap cso lato s intézkedések m egtétele. F i g y e l m e z t e t é s : az alapszabályok 16 §-a értelmében az üzletrészek a közgyűlés határidejét 8 nappal megelőzően a szövetkezet pénztáránál leteendők ! j\ z Igazgatóság

5

kának például A m erikában m ilyen nagy jelentőséget tu lajd o n íto ttak , mi sem b izo n y ítja jobban, m int hogy az első am erikai film eket állandóan m u ­ zsika festette alá, akkor is, am ikor a színészek beszéltek. Em lékezzünk csak vissza „Show Boát“, vagy az „Ábris rózsája“ című film ekre és társaikra. A rendezők később rájö ttek , hogy „keve­ sebb tö b b et je le n t“, hogy az állandóan szóló zene felesleges. Igen fontosi a film zenénél az a m om entum , hogy m i­ kor szólaljon meg és m eddig tartson, de talán még fontosabb, hogy m ikor ne szóljon. Sokszor adódik olyan jele­ net, am ikor a zene valam ilyen szi­ tuáció izgalm asságát fokozza és a f o ­ kozás te tő p o n tjá t akkor éri el, am ikor — elhallgat. M int ahogy a zene k ife­ jezőbbé teh et egy jelenetet, ugyanúgy el is ronthatja a hatást, ha meg nem felelő helyen, teh át feleslegesen szól. A rendező és a zeneszerző együttes íz­ lése, m űvészi és szcenikai érzéke kell, hogy m egállapítsa, hova — és milyen zene való és hova nem való. B izonyára em lékeznek még a m ozi­ látogatók a „Karamazov testvéreid’ film változatára, am elynek m uzsikáját a zseniális fiatal lengyel kom ponista, K arol Rathaus írta. M ilyen m egdöb­ bentően élethűen illusztrálta pusztán a kísérőzene egy m ozdony elindulását, a súlyos kerekek lassú nekilendülését, csikorgását, m ajd fokozatos gyorsulá­ sát. M e nnyivel élethübb volt ez, m i n t a valóságos gépzörej! N em is m aga a zörgés m egzenésítése volt itt az érde­ kes, a zeneszerző nem is tisztán erre tö rek ed ett, hanem az elutazás, az el­ indulás, a borongós, ködös történet e l ­ indulásának hangulatkeltése. V agy: ugyanebben a filmben, a gyil­ kosság után, a képen hajnali szürkület látszik és a k itárt, elhagyott ablakon könnyű függöny lebben. U gyanekkor egyetlen szál hangszer, egy klarinét, bizonytalan, ingadozó m elódiát játszik p ár pillanatig. M ilyen szorongó érzés lett úrrá a nézőn ennek hallatára. H a itt, ez a zene nem szól,

m ennyivel üresebb, hatástalanabb lett volna ez a jelenet. V agy ki ne em lékezne rá, kinek nem vésődött a fülébe, az em lékezetébe a m ásik D o sz to je v s zk ij regényből, a „Bűn és bünhödés“-ből készült film ze­ néje (Honegger műve), am ely idegtépő, szaggatott ritm usával szinte felkorbá­ csolta az izgalm as jeleneteknél a kö­ zönség lelkiállapotát. (Ezzel a filmze­ nével a film m éltatása alkalm ával a la­ pok is külön, részletesen foglalkoztak.) F rappáns hatású trü k k volt a „Bécsi bál'’ című osztrák film ben az a jele­ net, am ikor a bálban m egkezdődik a tánc, a néző egy frakkos k a rt lát, am ely pezsgősüveg dugóját húzza ki. A dugó kirepül, du rran és a durranás egyúttal a báli zenekar kezdő tak tu sáb an alkal­ m azott üstdob-ütéssel egyidőben szól. A néző szinte felvillanyozódik erre a váratlan ötletre és m aga is egyszerre benne érzi m agát a bál forgatagában. B izonyosan élénken em lékszik rá m indenki, aki a finom, irodalm i filme­ ket szereti — az „Álm ok ke r tje “ című filmre (G a ry C ooperrel a főszerepben), ahol két gyerm ek: fiú és leány halálig ta rtó szerelm éről volt szó. E rn est Toch, a kiváló o sztrák kom ponista írt ehez a filmhez pom pás kísérőzenét, am ely a m aga m űvészi egyszerűségében hiány­ talanul érzék eltette a különben is artisztikus, finom film hangulatát. A példák egész légióját lehetne m eg­ em líteni, k ö tetek re m enő tanulm ányt lehetne a film zenéről írni, itt csak íze­ lítőül ak a rtu n k hozzászólni, talán in­ kább elbeszélgetni erről az érdekes és nagyfontosságú m űfajról. Ö rvendetes dolog, hogy a film gyártók látják, m i­ lyen so k at jelent a jó filmzene, — hit szén a hangosfilm új énekes, muzsikus sztárokat fe d e ze tt fel — s a filmek gyártásánál elsőrendű szem pontként veszik szám ításba, hogy a zenét k ép ­ zett, kiváló m uzsikusokkal Írassák. Sajnos, egyelőre inkább csak külföldön ez a helyzet, rem élhetőleg erre nálunk is előbb-utóbb rá fognak jönni. (F o ly ta tju k .)

HM

EGY VAGY KÉT SLÁGER rdekes szám ok kerülnek n y ilv án o sság ra F ritz B er­ tram , a N em zetközi M ozi­ tulajdonosok Szövetsége elnökének az In te r-F ilm __________ első szám ában m egjelent cikkéből. E bben a cikké­ ben F ritz B ertram összefüggő össze­ állítást közölt arról, hogy az egyes o r­ szágokban egy vagy két slágerben já t­ szanak a m ozik. A N em zetközi F ilm ­ szí nháztu lajd o nosok Szövetségének 24 ezer 585 m o zitag ja van és ezek közül közel 9000 m oziban játsza n ak két slá­ g e rt, m íg 15.300 m oziban az egy slá­ g er-ren d szer alapján játszan ak . A cikk beszám ol arró l, hogy a statisztik ai közlés idejében M a g y a ro rszá g az egy slág er-ren d szer bevezetése előtt áll, mi B elgium , K atalonia, Jugoszlávia, L u x em b u rg , L en g y elo rszág és C seh­ o rsz ág m ozgóképszínháztulajdonos egyesületei szintén az egy slág er-re n d ­ szer m ellett fo glaltak állást. H a ezeket a körülm ényeket figyelem be vesszük — írja F ritz B ertram — , akkor 4000 két slágeres mozi áll 20.500 egy slágerren d szerű m ozgóképszínházzal szem ­ ben, ú gyhogy eszerin t az egyslágerren d szer az egész világon egyre job­ ban terjed. B ertram sze rin t a világ film g y ártása lassú, de biztos átala k u ­ láson m egy k eresztül és az eddigi tö­ m eg g yá rtá sró l a m ű v é szi film e k g y á r­ tására térnek át. M ár pedig — m ondja a cik k író — közönségérdek is, hogy a kiváló m inőségű, m űvészi kivitelű film eket csak egy sláger keretén belül m u tassák be. K é t slágert játszanak: B elg iu m , Dánia, (azonban csak igen kevés film színházban és ott is csak régi film eket m u tatn ak be két slág er­ ben), É szto rszá g , F ranciaország, Ju g o ­ szlávia (csak nagyon kevés helyen m u tatn ak be egyszerre két film et és pedig főleg m űsortorlódás m iatt),

O laszország, (azonban itt is csak régi film lehet a m ásodik, viszont két slá­ g er esetében tilos rövid film eket vagy előzetest b em u tatn i), továbbá L u x e m ­ burg, L engyelország, Spanyolország, K atalonia és a statisztik a idejében m ég M ag ya ro rszá g is (azóta nálunk a hely­ zet m egváltozott). E sze l szem ben eg y slágert m u ta t­ nak be; N érne tor szóig, F innország, Jugoszlá­ via (a fent jelzett helyek kivételével), A u sztria , N o rvég ia , S véd o rszá g , Svá jc és C sehország. T izenhét o rszág közül h at állam ban m ég a két slág er-re n d ­ szer a divatos, m íg 11 állam ban m ár egy slág er-ren d szer alapján játszanak. A b em u tato tt m űsorok hossza tekin­ tetében a következő k im u ta tá st közli F ritz B ertram : m éterig B elgium — — —• — D ánia — — —— — N ém eto rszág — —* — É szto rszá g — —— — F in n o rsz ág — —— — F ran c iao rsz á g —— — Ju g o szláv ia — —— — O laszo rszág —— — L u x e m b u rg — —— — A u sztria — —— — N o rv ég ia — —— — L en g y elo rszág —— — S védország —— — S v ájc _ _ _ _ _ Span y o lo rszág —— — K atalo n ia — —— — C sehország — —— — M ag y aro rszág —— —

3301)— 5000 2500— 3000 3200— 3500 3000— 3300 2800— 3!J00 4200— 5000 2600— 3000 2300— 2600 4000*— 5000 2700 2600— 2700 2800 2500 3800— 4000 3500— 4000 3000— 6000 2700— 3000 3200— 3800

M egállapítja F ritz B ertram , hogy N ém etországban pl. ó riási bizalm at­ lansággal fo g a d tá k az egy slág er-re n d ­ szert és a pénztári bevételek hatalm as visszaesését v ártá k . E zzel szemben — írja B e rtra m — a látogatók szám a egyáltalán nem esett vissza és a jöve­ delem sem lett kevesebb. Ebből azt a tan u lság o t v onja le, hogy az egy sláger-ren d sz er fokozatosan általánossá válik az egész világon.

7

L A Z Á R IST V Á N o k l./g ép észm érn ö k :

ATOGATAS MÜNCHEN ES BECS FILMGYÁRAIBAN o lváry G éza a közelm últ­ ban fejezte be „P rin ce ssin D a g m a r“ c. film jének m ű ­ term i felvételeit a H u m n ia-film gyárban. A külső felvételeket N ém eto rszág ­ ban és A u sztriá b an készí­ tette. E zekhez a külső felvételekhez m agával v itt néhány m ag y ar m u n k a­ tá rs a t is. íg y m ódunkban volt eg y részt a H u n n iafilm g y ár m ost beszer­ zett ,,7 k o fferes“ külső felvételek céljait szol­ gáló berendezésével dol­ gozni, m ásrészt külföldi n ag y m ű term eket is m egtekinteni. E lső állom ásunk M ü n ­ chen volt, ahol a ,,B av a­ ria “ m ű term eit láttuk. A m ű term ek nem újak. L átszik , hogy a fej­ lődési fokozatoknak m egfelelően toldották, nag v o b b íto tták a felvé­ teli lehetőségeket és ú jí­ to ttá k a berendezéseket. O ttlétü n k al­ kalm ával szerelték a szinkronm űterem (A telier C) új v etítőgépeit és b ő v ítet­

,B “ és ,,C“ m űterem :

8

ték a hangkeverő berendezést- M ost rendezkedtek be a külső felvételekhez szükséges ,,play back“-le adáshoz; m ondhatom , ebben is m eg előztük m ü n ­ cheni k a rtá rsa in k a t, m ert nálunk s z a ­ badtéri felvételeknél m á r jóval előbb énekelte u tán a E g g e r th M á rta a sa­ ját, hangszórón át h an g zo tt hangját. A m ű term ek építészeti, elektrotcch-

A m üncheni „ A “ m űterem .

nikai és berendezcs-m echanikai felké­ szültsége sem jobb, m int a m agyaroké. Azonban irigyeltük b ajo r kollégáin­ kat három dologért. E l­ sősorban az ért a kb. 50 hold kiterjedésű gyönyö­ rű terü le té rt, am ely a g y árn ak tulajdonképpen i „udvara“, ném etül: „Gelende“. T essék elképzelni egy erdőkkel, ligetekkel, nagy ■ m ezőkkel és tavak­ kal tarka z o tt g y á r u d ­ vart, ahol hegyeket lehet építeni, ahol ,,valódi“ fenyvessel a háttérben olyan tiröli házat ép ít­ het az építész, hogy kedvünk volna kibérelni ny aralás idejére és ahol

„ V IL L Á M * * f o r d ít ó iroda

VII., Rákóczi-út 36. 1. em. — iflfifoftgQNkerüljön p iacra — ta ­ nulságos, szép látvány. T erm észetes, hogy az ilyen laboratórium ban, ahol több m illió m árkás befektetéssel m inden m egvan, am i új és m a a legjobb, a legpontosabb m unkabeosztást, a legna­ gyobb fegyelm et és leg­ fantasztikusabb tisz ta sá ­ g o t tapasztaltuk. Irig y e ltü k h a rm a d so r­ ban m üncheni ,, h an ­ gász" kollégáinkat azért M esterséges hegy a gyár területén. is, hogy nekik m ó d ju k ­ ban van azt a h angnegaa virágos réten át száguldozhat egész tív anyagot m egválasztani, am ely ne­ kozák lovasszázad, m int legutóbb a kik az adott visz o n y o k mellett legin­ H an s A lbers-film ben. G igli a szabad­ kább me&felel és ezirányú* k ív án ság a i­ ban, erdőben énekelhet versenyt a r i­ k at a produkciók m inden további nél­ gókkal, csalogányokkal. A hangfelvé­ kül teljesítik is. E z magától értetődik, telekkel m inden kényelm esség és gyö­ mert fontosabb ez a jó hangfelvétel n y ö rűség m ellett is nagy baj van, m ert szempontjából, egyéb üzleti érdekek­ a n ag y szerű 50 hold körül vasutak és nél. országutak vonuln ak el, am elyeken p er­ M ünchenből utu n k a b ajo r A lpokba cenként fu tn ak autók, m oto ro k és vo­ vezetett és itt a „ K o ffe r-A p a ra tu ra '“ n ato k a bajo r főváros felé és a levegő­ n agyszerűen levizsgázott. Az a beren­ ben is sű rű én közlekednek a h ih etet­ dezés, am ely egy 180 km -es teherautólenül elszaporodott Junkers-gépek. u ta t (későbben a vasúti szállítást M ün­ Szóval: a ném et köcsögben sincs fe­ chenből Bécsig és utóbb Bécsből a S em m eringre, m ajd kötélpályán a nékig tejfel. M ásodik előny a ,,B av aria“ labora­ ,R a x ‘-A lpra) m inden üzem zavar nélkül tóriu m a. Az a legm odernebb, leg p re­ abszolvált és erdőkben, sziklák között, cízebb „Danneberg“-féle ,.K lim a tiza to r“ berende­ zés, am ely m ásodperc­ nyi p o n tossággal elek­ tro m o san kapcsolja a fűtő- és hűtőgépeket, hogy a therm om eterek a levegő és folyadék hő­ fokát állandóan eg y fo­ kon m u tassák , azután a sárg a félhom ályban egy so rjáb an álló és dolgozó 6 d a ra b D ebrie kopírozógép) — a h áro m h ívó­ gép (1 D ebrie, 2 G eyer) — hogy nap o nta ak ár 50.000 m éter készanyag D íszletek a gyár területén.

9

a legnehezebb szállítási és szerelési viszonyok m e lle tt. a legkitűnőbb hangfelvételeket szoleáltatta, m inden b írá la to t elbír és nyu g o d ta n hasz­ nálható a U-g k é n v es^bb igények kielégítésére is. U tu n k további során Bécsbe k erü ltü n k , ahol a Tobis-Sascha m ű term e­ ket néztü k m eg. E m lítésrem éltó és igazán n ag y szabásúak az ú. n. W ie n — R osenhiigel gyártelep, m íg a Schön-

A

„D agm ar hercegnő“ p en zió jelenete I.

A „D agm ar hercegnő“ penzió jelenete II.

b ru n n b an és S ieveringben lévők kicsinyek és n£m egészen m odernek. A rosenhügeli m űterem , ezzel szemben E u róp a leg m o­ dernebb, legtökéletesebb m ű term e in ek egyike és talán csak a m ost épülő angliai K o rd a-féle m ű­ term ek és rem éljük, nem utolsó helyen az új H u n nia-stu d ió k fo g iák felül­ m úlni vagy legalább is m egközelíteni. A T o bis-S acha m ű te r­ m ek leírása a berlini „F ilm technik“ 1934 . évi

6 -ik szám ában teljes részletességgel olvas­ ható. E helyen csak annyit em lítünk meg, hogy az A. E. G. által szerelt elektrom os erő te­ lepet és a segédberende­ zéseket olyan k ö rü ltek in ­ téssel, kifogástalan és üzem biztos összeállítás­ sal tervezték, hogy egy vezérlőasztalnál gom b­ nyom ásra indulnak és ál­ lanak m eg a gépek és úgy lehet m ásodpercek alatt áram k ö rö k terhelé­ sét (kb, 6000 A ) vezé-

V irágos m ező az ép ített h eggyel és penzióval.

10

relni, ahogyan az üzem leggazdaságo­ sabb kihaszn álása kívánja. C sak egy nagy fájdalm a; van ennek a m űterem nek, am i a m iénk is: nincs olyan gyá rud va run k, m int a müncheni „B avar iának“ . A film g y árak m in d en ü tt teljes gőz­ zel dolgoztak. M ünchenben Gigli éne­ kelte szebbnél-szebb dalait a legújabb m illiós Bavaria-í'úm részére. Becsben pedig m in d h áro m m űterem éjjel-nap­ pali üzem ben fo rg a tta a film szezón legújabb o sztrák term ékeit. M űterm i tap asztalatain k at igen értékes m egfi­ gyelésekkel g y a ra p íth a ttu k és külföldi kollégáink v en dégszerető szívességé­ nek köszönhetjük, hogy m indenről részletes és tanulságos felvilágositássokat kaptunk. F o g a d já k kérem e helyről is hálás köszönetünket. Ig y e­ kezni fogunk ezeket a tapasztalatokat itth o n is értékesíteni. T erm észetes, h ogy m indezek létesítéséhez h áro m dolog kell — pénz, pénz cs pénz, am i szegény magyar^ hazánknak nincs. D e azért hiszem és bízom benne, hogy a m ag y aro rszág i film g y á rtá s — az új m űterm ekben és a teljesen átéo ített, fe lfrissíte tt régiekben is — m in t ezideig is^ a nagy nem zetközi versengésben, m ég sok szépet fog

A k o ffe r-h a n g fe lv e v ő egy hegyoldalon.

alkotni és m indi«- derekasan m egállja a helvét. E nnek azonban előfeltétele az, hogy békés együttm űködésben, kom oly, tisztességes és szakértő-m unkában töm örüljenek azok az erők, am elyek a film ­ szakm ában m ár eddig is m eg m u tatták a r ra h iv ato ttsá g u k at. E g y p árta tla n , m inden befolyástól m entes, ta­ nácsadó, bíráló és-ítélkező testület kellene nekünk, am elynek hozzáértő ta g ­ jai a pénz-, m űvészi, technikai és egyéb ügye­ ket kezébe véve becsüle­ tes, szilárd alapokra fek­ tetné a film élet eljövendő m unkáját.

B olváry Géza h a llgatja a felvételt.

(A fényképeket Diebold N ándor, a H u n n iafilm gyár rt. m űszerésze készítette.)

HAM ZA D E Z S Ő ÁKOS

m

film technikus :

J A TÉRHATÁSÚ

(PLASZTIKUS) FILM TÖRTÉNETE ÉS ELMÉLETE II.

lőző cikkünkben a térlátás fiziológiai alapelveiről em ­ lékeztünk meg, m ajd is­ m e rte ttü k a sztereoszkópia lényegét. A térhatású (plasztikus) vetítés teh át a két szem m el való látás optikai folyom ánya. Ezek után rá té rh e­ tünk a különböző v etítő eljárások is­ m ertetésére. 3. A z anaglifák. A lm eida 1858-ban a Francia T u d o ­ m ányos A kadém ia elé tanulm ányt n y ú jto tt be, am elyben olyan általa szerk esztett vetítőbrendezést ism er­ tet, am ellyel egy stereoscopicus k ép ­ pár egy-egy képét egyidőben egym ásra vetíti, az egyik képet piros színű fény* nyel, a m ásikat pedig zöld fénnyel. A nézők egyik szem ükön zöld, a m ásik szem ükön piros fényszűrőn á t szem ­ lélik a v e títe tt képeket és így egy-egy szem csak a szám ára rendelt kép et ér­ zékeli. E záltal a stereoscopiához h a­ sonlóan térh atású látás keletkezik. Ezt a vetítési m ódot a görög anagluphos szóból ( = dom borm ű, dom ború véset) anaglifának vagy anagliptikus vetítési nek hívják. A lm eida közlése egyébként elsőbb­ ségi támadásban részesült Hollm ann részéről, aki — állítólag — erre az elvre m ár öt évvel előbb jö tt rá. Ké­ sőbb Molteni (1890-ben) készít hasonló berendezést. Ezeknek az anagliptikus eljáirásoknak az volt a nagy hátrányuk, hogy a különböző színű üvegek, fényszűrők, tetem es fénym ennyiséget nyeltek el, a vetítés tom pa és a két színnél le h e te t­ len a tökéletes k o m plem entáritást el­ érni, ami folytán erősen zavaró p ara­ zita színeződés lép fel. Ezen Ducos. du

12

Hauron, Yves, Luther és egyéb k u ta­ tók úgy ak a rtak segíteni, hogy m ás kom plem entáris színpárokat igyekeztek alkalm azni, m int pl. a narancs és kék, sárga és ultram arin, kénsárga és lila színeket stb. A zonban az egyik mód sem h o zo tt h ath ató s javulást, m ert optikai fogalmazásban nem a színek m egválogatásában van a hiba, hanem abban a tényben, hogy a jobb és bal szem m ás-m ás színt szemlélve, külön­ böző fé n y erejű sugárzást ké nytelen be­ fogadni és így az egyenlőtlen igénybe­ vétel folytán a szem idegek egész rö ­ vid Idő a la tt kim erülnek. E zt az erősen kellem etlen m ellékkö­ rülm ényt, am ely az anagliptikus v etí­ tés 1 gyakorlati alkalm azását m eghiúsí­ to tta , egyesek a polarizált fénnyel való vetítéssel igyekeztek kiküszöbölni. A k ét különböző színű fénnyel való át> világítás helyett, k ét különböző m ódon sa rk íto tt fénnyel vetítve egym ásra az anaglifák k ét képét. A bal szem re eső képet vízszintesen polarizált fénnyel, a jobb szem m el szem lélendő képet pe­ dig függőlegesen polarizált fénnyel ve­ títve ugyanarra a vetítő felületre a néző olyan polarizáló készüléken át szem léli a képekeit, am elynél a bal szem re eső kép polarizációs síkja víz­ szintes lévén nem lá tja csak a bal szem szám ára ren d elt képet, a jobb szem szám ára a polarizáció síkja pedig füg­ gőleges s így csak' a jobb szem re szánt képet látja. Sajnos, am ilyen szépen hangzik elm életben ez az eljárás, épen olyan nehéz a gyakorlatilag tökéletes m egvalósítása. Pierre T o u lon m ak ezirányú alapos kísérletei még nem n y ú j­ tanak kielégítő m egoldástLéon G a um ont és de Lostalot 1903ban olyan készüléket szabadalm aztat­ tak, am ellyel az előbbiekhez hasonlóan

»

a istercoscopia elve alapján különböző látószög a la tt fényképezett k ép p áro ­ k at váltakozva vetítik a vászonra. Egy képet az A. pontból fölvéve a jobb szem szám ára, utána egyet B. pontból a bal szem szám ára. Egyidejűleg egy „szinkron kép záró“ födi a vásznat a néző szeme elől, még pedig a bal szem elől az A. v etítésk o r és fordítva. M á­ sodpercen k én t 20 n y itást és 20 zárást végezve a készülék, elég összefüggő és jó térh atású v etítést végez. G y a k o r­ lati m ozgóképszínházi v etítés szám ára azonban nem vált be. A G aum ont-de L ostalot készüléken a nézők szeme előtt m űködő képzárok pneum atikusan voltak szinkronizálva, am i szintén sok nehézséget és gyakori üzem zavart okozott. E sorok író ja szintén végzett labo­ ratórium i k u tatáso k a t ez irányban J. le Bonnal; eljárásunknál a vetítő objektivek elő tt ingalengésü képzáró haladt el, úgy szinkronizálva a képváltással, hogy a v etítő felület állandóan meg volt világítva. Egy-egy kép a nyitó pe­ riódus k ezd etek or „eltolta“ a vászon­ ról a m ásik szám ára kezdődő záró (és váltó) periódusba a képet. A néző szeme elő tt pedig a vetítőkészülék kép, zárójával szinjcronizáltan h alad t egy m ágneses inga a jobb vagy bal szem elől periodikusan takarva a vetítő vász­ nat. Ez a rendszer némileg em elte a ve­ títés fényerejét, csö k k en tette a k é p ­ rezgést (24 záró és 24 nyitó periódus­ sal), de jelentősebb, főleg gyakorlati értékű fejlő d ést nem biztosít :tt, külö­ nösen azért nem, m ert az ingák elek­ trom ágneses vezénylése zörejekkel jár. T ö rté n te k kísérletek azirányban is, hogy a stereoscophoz hasonlóan egym ás mellé v etítsék a vásznon a képeket (Bellini, K night stb.) és a nézők a ste ­ reoscophoz hasonló készüléken át szem ­ léljék azokat. E ltekintve attól, hogy nagyon fárasztó és túlbonyolultak a szemlélő készülékeit; a vetítő-felületnek csak egy negyede van kihasználva és a k ép ek et csak a vászon közepe előtt elhelyezkedő nézők figyelhetik.

4. Lumière rendszere. A m int láttuk, az eddigi, térh atású film előállítására irányuló kísérletek közül még a legtöbb gyakorlati értéke van a kom plem entáris színekkel való vetítésnek. N agy h átrán y a azonban ennek a vetítési m ódnak, hogy a k ü ­ lönböző színű szűrőkön á tb o c sá jto tt fé­ nyeknek különböző m ennyiségű a su­ gárzó energiája, m iáltal rövid idő alatt kellem etlen látási fáradtság lép fel a nézőknél. Lumière a m odern sugárzó energiak u tatáso k eredm ényeit átgondolva, fölism eri az anagliptikus vetítés alaphibáját és azt egy egyszerű és zseniális ötlettel kiküszöböli;. A z ő rendszer^ nem más, m int a m ár A lm eida, Molteni és a többiek óta közism ert anag­ liptikus vetítés tökéletesítése. Lumière (C om m unication a l’A cadém ie des Sciences 1935. febr. 25.) a zöld és pi­ ros. vagy egyég kiegészítő színpárt oly fényárral pótolja, am elynek elemei a színkép rezgéseit két csoportra bontva egyenlő sugárzó energiam ennyiséget képviselnek. H a a különböző sugárzá­ sok k eltette fényérzetet ezen sugárzá­ sok hullám hosszának függvényeként ábrázoljuk, (chrom atikus görbe: G ib ­ son és T yndall m érései) úgy a 3800 és 7500 A k ö zö tti láth ató rezgéssorban az érzékelés legm agasabb érté k ét 5500 A ngström körül, vagyis a sárgászöld színnél találjuk. Lefelé az ibolya és fölfelé a vörös irányában haladva ez az érték roham osan csökken a zéróig. A vetítésre szolgáló két fényszűrőt teh át úgy kell előállítani, hogy az egyik 5500 és 6400 A ngström közti rezgések legnagyobb m ennyiségét; a m ásik szű­ rő pedig 5500 A .-tői a legszélsői látható ibolyáig és 6400 A .-től a látható vö­ rös legszéléig terje d ő rezgéseket eresz, sze át. Ilym ódon az egy-egy szemre ju ­ tó .sugárzó energia egyenlő lesz, a szem lélet egyáltalán nem fárasztó, a parazita-színeződés elm arad, a képek szép tiszta fehér-feketék, térh atású ak és plasztikusak lesznek. (Péld.: a bal­

13

szemen viselt és a jobbszem re szánt kép v etítéséhez használt szűrő; zsela­ tinnal bevont üveg naftolzöld, eozin és tartracin keverékével festve. A jobbszem re és a balkép vetítéséhez pedig a fényszűrő két egym ásra helyezett üvegből áll; az egyik zselatinos üveg ciánkékkel és a m ásik üveg a diethyb m étam idophénol szacharein oldatával restve.) T echnikai szem pontból isi a lehető legegyszerűbb eszközökkel oldja meg a kérdést. Sok téves hír került forga­ lom ba a Lum iére-féle térh atású filmről és így nem lesz fölösleges pár szóval a m űszaki részletekre is kitérnünk. A felvételek fehér-fekete színezésben norm ál-film re készülnek; a filmszalag hosszában k ét képcsíkra oszlik és egyegy ilyen csíkon helyeződnek el az egy-egy szem re ju tó képek, am elyek­ nek horizontvonala párhuzam os a film­ szalag hossztengelyével, vagyis egyik kép a m ásik m ellett áll és nem egym ás alatt, m int a közönséges szalagon. Erre az elrendezésre azért volt ¡szükség, m ert egyrészt m egőrizve a képek ren­ des egym ásalattiságát és egy kocka szélességben k ét kép et elhelyezve a vetítendő felület 25%-ára csökkent volna; m ásrészt a felvevőberendezés m egoldása így sokkal tökéletesebb és egyszerűbb. A vetítés épen úgy törtém het, m int a rendes* filmnél. A filmiszalag függőleges irányban fut. T eh á t a ve­ títő berendezésen nem kell sem m ilyen költséges és körülm ényes átalak ítást végezni. C sak a k ettő s objektív elé kerül egy kép fordító optikai készülék, am ely vagy egy totális reflexiójú p riz­ m ával k ieg észített pentagomális p riz­ m ából, vagy egy 45 fok hajlású parak lelepipedonból és egy terragonális priz­ m ából áll. Ezzel a segédeszközzel ve­ títve a képek norm ális helyzetben egy­ m ásra kerülnek a vásznon és a szín­ szűrőkön át szem,lélve térhatásiúak (plasztikusak) lesznek.

inte: r f il m a cím e a N em zetközi F ilm k a m ara új sz a k ­ lap ján ak , am elynek első szám a m ost jelent m eg ném etül és franciául. A z első szám m egjelenését a velencei nem zetközi film k iál­ lítás te tte ak tu álissá és ebből az alkalom ból L ehnich tan ár, a N em zetközi F ilm k am ara elnöke rövid cikkben fe jteg eti a nem zetközi film összefogás jelentőségét. H osszabb cikk jelen t m eg g ró f V o lp i-nak, a k iállítás elnö­ kének a tollából, m íg Je a n C hataigner, a tip r e s c i elnöke, a nem zetközi film szak sajtó szervezkedéséről em lékezik rendkívül érd e­ kes cikkben. Az új lap sta tisz tik á t közöl a különböző o rszágokban b ev ezetett film m ű ­ sorok hosszúságáról. D eutsche Film é cím m el a N ém etbirodalm i F ilm k a m a ra a velencei nem zetközi film k iál­ lítás alkalm ából rö p ira to t ad o tt ki, amely néhány ném et csúcs-film leírását közli és szám os képpel látta el. A p ro p ag an d airatn ak nagy sikere volt. D ér ö sterre ic h isch e F ilm c h a fíe n d e a címe annak az új o sztrák film szaklapnak, am ely­ nek első szám a nem régiben jelent m eg érd e­ kes és nívós tartalo m m al. A z o sztrák szakszervezetek film osztálya a d ja ki a lapot, am elynek szerk esztő je K a ri P ú t 2 . A z új szaklap főleg az o sztrák film g y ártásb an é r­ dekelt m űvészi erők anyagi és erkölcsi é r­ d ekeiért száll sikra. F a rk a s J . Manó és R ad ó Istv á n : F ilm ko m passz 1936. A ra 2 pengő. B udapest, József kö rú t 10. Im m á r negyedik éve jelen ik m eg a k ét szerzőtől a sokszor nélkülözhetetlen b'ilm ko m passz, am ely az eddig M ag y aro rszág o n m egjelent hangosfilm ek a d a ta it tartalm azza. A z idei kom passz is összefo g lalja az A n n iit idényben m eg jelen t film ek jegyzékét, a zo n ­ kívül szám os film vállalat film an y ag át lá tju k összefoglalva, úgyhogy ezekből az adatokból sokszor kapunk a napi m unkához szükséges ú tb aig azítást.

Magyar Mozgófénykép Gépkezelők Országos Egyesületének munkaközvetítője: Budapest, V II., A lm ássy-tér 12. sz. H ivatalos ó r á k : 2 — 6-ig. Telefon: 1-375-98

M unkaügyeket W eisz Henrik a Rexmozgó g épésze intézi. Hívható d. e. 10-12-ig 1-45-7-11 és 6-12-ig 1-394-16. — Levélcím ; VII., D ohány-u. 92.

(F olytatjuk.)

14

AZ UJ IDÉNY MAGYAR FILMJEI: Havi 220 fix (M ozgóképipari kft.) Vallomás (U fa) Pókháló (Bioscop) Szenzáció (Keleti) Tisztelet a kivételnek (Kinő) Sárga csikó (Bioscop) Forog az idegen (Kovács Emil) H ortobágy (Kovács és Faludi) Évforduló (R eflektor) N á s z ú t féláron (M űvészfilm-Lux) Gyártás és előkészítés alatt: A három sárkány A dunaparti randevú (Phöbus) A ran ye m b er (H irsch és T suk) Jéghercegnő (M ozgóképipari kft.) Sportszerelem (M ozgóképipari kft.) Pogányok (Stylus) Szivárvány (A ttila-U fa) Mária nővér (Pallas) N o s z t y fiú esete T ó th Marival (Eco) Z ivatar K em enespuszián (Kovács E.) Tatárjárás (Kinő) Hazádnak rendületlenül (Dr. Baik)

A PARAMOUNT k é t szezonnyitó ra g yog ó üzle tfilm je .

HIRDETMÉNY. A Fegyverneki Ipartestület mint Otthon­ m ozgó engedélyes a filmszakma tudom ására hozza, hogy f. év július hó 1-én a Serfőző István fegyverneki lakással kötött bérleti szer­ ződése megszűnt. Ennekfolytán felkérjük a filmkölcsönzőválla la to ka t, hogy Serfőző István úr á lta l az Otthon-m ozgó részére lekötött, d e m ég e d d ig le nem játszott film kötéseket címünkre jelentsék. Ugyancsak kérjük Írásban be je le n te n i Serfőző István úrral fennálló és a Fegyverneki Otthon Mozgó vezetésével kapcsolatos összes köve­ teléseket.

B ejelentés határideje 1936. szeptem ber 10-ike. Egyben tisztelettel a djuk tudom ásul, hogy O tth o n -m o z g ó szinházurkat 1936. szeptem ber hó 15-iki kezdettel b é rb e a d já k. A mozgószinház b e fog a dóképessége 320 ülőhely. Feltéte­ lek és felvilágosítások kaphatók a Fegyverneki

Ipartestület Elnökségénél. Pályázati határ­ idő 1936. szeptem ber 10-ike. Fegyvernek, 1936. augusztus 18-án.

Ladányi András s. k. ¡pl\ jegyző.

Oláh G yula s. k. elnök.

15

A FILM HALOTTAI

\

Gertler Fülöp kőbányai m ozkógépszínháztulajdonos augusztus 12 -én tr a ­ gikus körülm ények k ö zö tt 63 éves k o ­ rában hirtelenül m eghalt. Gertler Fü löp még a régi iskolából m arad t itt, az elsők közé tarto z o tt, aki szívből folyto tta h iv atását és k ét kőbányai m oz­ góképszínházat valóban szakszerűség* gél és hivatásából eredő lelkesedéssel irán y íto tta és vezette. R égebben vá­ lasztm ányi tag ja volt a Moziszövetség* nek, utóbb pedig a M oziegyesületnek is. Agilis, becsületes tagja volt a m a­ gyar film szakm ának, akit egyform án becsültek és sz e re tte k m ozisok és film­ kölcsönzők. Igazi hősi halottja hivatá­ sának. A délelőtti órákban m ozijainak jegyeit szám olta el, am ikor hirtelenül lefordult a székről és m eghalt. Egyik kezében még szorongatta a m ozijegye­ ket . . . H alála őszinte részvétet kel­ te tt a film szakm ában, am elynek egyik régi érdem es tag ja szállt vele sírba. Dr. Gertler Jenő ügyvéd édesapját gyászolja az elhunytban. T em etésén a m agyar mozi- és film szakm a úgyszól­ ván teljes létszám ban v e tt részt. Siklós Ferenc a fiatal ujságírógárda egyik tehetséges tagja, augusztus elején 29 éves k o rában hirtelen m eghalt. Siklós: éveken keresztül film esztétikai kérdésekkel is foglalkozott. Első cikkei a Filmkultúrában jelentek meg, később a Pesti N aplóban és a Magyarország* bán írta érték es szakcikkeit. A z el­ hunyt éveken keresztül szerk esztette a M agyarország R ádióját. G ötz Hofbauer film kölcsönző, akit m agyar szakkörökben is ism ertek, Bécsben öngyilkosságot k ö v etett el és m eghalt. Régi értékes tagja volt az o sztrák film szakm ának, akit becsüle­ tessége és tisztessége m iatt általában tiszteltek, öng yilkosságát lelki d e­ presszió hatása a la tt k ö v ette el. Leopold Meissner, az ism ert bécs— prágai film gyáros és filmvállalkozó, jú ­ nius 20-án rövid szenvedés után Bécs­

16

ben m eghalt. M eíssnernek elism ert n e­ ve volt a nem zetközi film piacon és lel* kiism eretes m unkásságával m indenütt nagy tekintélyre te tt szert. Kari Zuckerberg bécsi film kereske­ dő, aki igen gyakran fordult meg Bu­ dapesten is és itt élénk összek ö ttetést ta rto tt fenn a film vállalatokkal, junius 24*én Bécsben 50 éves korában m eg­ halt. A MMOE v á la s z tm á n y a B ornem isza G ábor eln ö k in d ítv á n y á ra e lh a tá ro z ta , h o g y az eg y e sü le t ta g ja i so rá b a ta rto z ó m ozgószín­ h á z a k ra v aló érv é n n y e l 1937 jú liu s 31-iki le­ já r a tta l tisz te le tje g y e t a já n l fel az olim piász m a g y ar g y ő z tesein e k . A tisz te le tje g y e k szom bat, v asá r- és ü n n e p n a p nem érv é n y e ­ sek. M inden g y ő ztes a rc k é p es szem ély azo ­ nosság i ig a z o lv á n y t, am ely ig a z o lv á n y o ­ k a t B ornem isza G ábor e ln ö k és M orvay P ál üg y v . aleln ö k a lá írá s u k k a l lá tjá k el. A v á ­ lasz tm á n y felk éri az e g y e sü le t összes ta g ­ ja it, hog y a m a g u k a t arc k é p e s ig azo lv á n n y a l ig azo lt b a jn o k o k a t illő h ely re b e b o csátan i sz ív esk ed je n ek . A z ig azo lv á n y o k c sa k sze­ m élyes b elép ésre érv é n y e se k . A u g u sztu s 27-én h ird e tte ki a b u d ap esti já rá sb író sá g az t az íté le té t, am elly el m eg ­ s z ü n te tte a C ity film színház r. t. helyiségb é rle té t és ezzel a C ity-film színház h ely i­ sége fe lszab ad u lt. W in ter S án d o r, a Citymozi ed d ig i tu la jd o n o sa m ár m e g v á lt szívé hez n ő tt k ed v en c v á lla la tá tó l és E rzséb et té r 5. a la tt tő z sd e iro d á t n y ito tt. S zeptem ­ b er 1-én á rv e re z ik a C ity-m ozi b een d ezését is, ú g y h o g y c sa k szep tem b er elején v e h e tik á t az új e n g e d é ly e se k : S zlam m er B éla és Sam arjay-JL elkös a C ity-m ozit, am ely a jöv ő b en is v aló szín ű leg m e g ta rtja ed d ig i eln ev e zését.

F IL M K O P IR O Z Á S I ÉS ELLENŐRZŐ K. F. T. VII., ERZSÉBET-KÖRUT 8. SZ. TELEFON: 1-372-87.

Kópiák szállítása a z összes gyártási központokból.

NEMZETKÖZI SZABVÁNYÜGYI KONFERENCIA BUDAPESTEN zep tem b er első heteiben B udapes­ ten zajlik le a „M agyar Szabványügyi In téz et“ rendezésében a nem zet­ közi szabványügyi k o rjeren cia. A kinoszakm ára azért fontos ez a. kon* ferencia, m ert 2 napon keresztül, szeptem ber 4-én és 5-én a kinotechnikai szab ványokat is tárgyalni fogjak. A z Egyesült Állam ok, Anglia, Franciaország, N ém etország, Svédország, O laszország, H ollandia, Svájc és m in­ ién szabványosító nem zet elküldi ? m aga d elegáltjait ezekre a nagy 5ontosságú m egbeszélésekre. A kinotechnika legkiválóbb szakem berei je le n te t­ ték be érkezésüket. A konferencián számos, eddig függőben lévő vagy vi­ tás film m éreti kérdésről, nemzetközi# lég elfogadandó form ákról és kiviteli m ódozatokról tárgyalnak és döntenek. A z értek ezlet egyik napja a keskeny néma- és hangosfilmmel, a m ásik napja pedig a norm álfilm m el foglalkozik. M a­

gyarország külön beadványt készített egyes normalizálási kérdésekkel kap­ csolatban, am elyet a nem zetközi bi­ zottság elfogadott és tárgyalásra ki­ tűzött. Ezeken a nem zetközi tárg y a­ lásokon M agyarországot Brückner J á ­ nos oki. gépészm érnök, a Kovács és Faludi film laboratórium m érnöke, Rittchen G yula oki. gépészm érnök a T e­ lefongyár főm érnöke és sclm eci Pöschl Im re oki. gépészm érnök a Telefongyár m érnöke képviselik.

UJ M O Z IE N G E D É L Y E K : A b elü g y m in iszter augusztus végéig a kö ­ vetkező új m oziengedélyeket adta k i: S e m m elw eisz M á tyá s hercegfalvi lakosnak D unapentele, M ag y ar-u tca 2üí). alá. K u ru cz Istv á n balatonkenesei lakosnak B a­ latonkenese községbe, F ő -u tca 415. alá. G álcsik E rzséb et felsőm érai lakosnak Encs a b au jto rn am eg y ei községbe, az o ttan i K ultú rh á z helyiségére. S ze lv é n y t Ferenc budapesti (I II., S aro ltautca 8. a la tti) lakosnak S z en tg o tth árd nagyközség terü letére, a H unyadi János utca 1. szám alá.

Iia n s A lbers, az U fa sztá rja és G ustav U cicky, az U fa ism eri nevű ren d ező je B udapesten á tu ta zta k (Fotó: F o rraL -K aro ssa)

szíti a képfölvételeket. Lázár István irán y ítja sok tehetséggel a hangfölvéte­ | A M Ű T E R E M -0 - j leket. Itt is Sziróntai L hotka a díszlettervező. Ezek a fölvételek szeptem ber ugusztusi hónapban a m agyar film ­ 12 -ig tartan ak . g y ártás a legteljesebb felkészült­ U gyancsak augusztusban fejezték be séggel pro d u k álta a m agyar film eket. teljesen a Sárga csikó című film et Pász­ A hónap elején a Reflekiov-film válla­ tor Béla rendezésében és Kiss Jenő lat fejezte be a H unniában az Évforduló gyártási vezetése alatt. Gergelits Fe­ cínű V itéz-film belső fölvételeit, után a renc, a neves fiatal op eratő r igen é rté ­ nyom ban a Lux-filmgyártó kft. vonult kes és figyelem rem éltó m unkát végzett. m űterem be, hogy elkészítse a N á szú t Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Rózsahe­ feláron című nagyszabású film m agyar gyi Kálm án, G árdonyi Lajos, Simon és ném et v erziójának belső fölvételeit. M arcsa, Komár Júlia, Makláry Z oltán A fölvételeket Székely István rendezte, és m ások tökéletes színészi ábrázolás­ W illy G o ldberger k észítette a szebb- sal ragyogóan sikerült m agyar légkörű nél-szebb fölvételeket, a díszletek Szi- film et alkottak. S zeptem ber 3-án jele­ rontai L hotka tan ár ízlését és tudását nik meg a film a R ádiusban. A szeptemberi, illetve teljes őszi dicsérik. A főszereplők: Jávor Pál, Agai Irén, V erebes, Kabos és m ások programot m ódunkban áll közölni: E szerint szeptem ber első felében m ű­ valóban 'kitettek m agukért. A ugusztus 29-én fejezték be a Ná&zút féláron c. terem be megy a Pogányok című Stylusfilm fölvételeit és hétfőn, augusztus film együttese, hogy Mar t onf f y Emil 31-én m ár a Mozgóképipari kft. vonult rendező vezetésével elkészítsék a belső a H unniába, hogy a Jéghercegnő (T a­ fölvételeket. N yolc-tíz napig tartan ak nulj meg szeretni) című film belső föl­ ezek a belső m unkálatok és a k ét m ű­ vételeit m egkezdje. A filmet tudva^ terem ben elég idő és hely kínálkozik lévőén Balogh Béla rendezi és Vidor arra, hogy a Jéghercegnővel p árhuza­ A ndor, a tehetséges fiatal op eratő r k é ­ m osan — k ét hangfölvevőgéppel —

Lillán H a rve y az U rá n ia -film szín h á z bejárata előtt (Fotó: Forraii—K árossá)

R ennard Béla,

S csig u lin szk y Gyula,

az U r á n ia - f il m s z ín h á z u j ig a z g a tó ja

az A M E f ő ti tk á r a , a B e r li n b e n r é s z t v e f t m a g y a r a m a t ő i f ilm e s e k v e z e tő je

ezek a fölvételek is elkészülhessenek. A film külső fölvételeit augusztusban kezdték meg ism ert m agyar film színé­ szek közrem űködésével. O k tó b er 2>tól 15-ig a Hirsch és Tsukcég vonul a m űterem be, hogy elkészít­ hesse a második nagy Jókai-filmet, az A ranyem bert. A teljes vezérkar: Gaál Béla rendező és Falus István vezetésé­ vel m ár erősen dolgozik a szövegkönyv teljes elkészítésién és nagyrészt befe­ jezték a szerződtetési tárgyalásokat is a szereplőkkel. A z új Jókai-film méltó* képpen sorakozik m ajd az első Jókaifilm nagy sikeréhez és a cég teljes anyagi és erkölcsi felkészültséggel vál­ lalkozott a nagy feladat keresztülvite­ lére. A z A ra n y em ber után a bécsi Styria m egy m űterem be és Bolváry G éza ren­ dezésében elkészíti a Lumpacius vagabundus című film et. Paul Uörbiger, H eisz Rühm ann és H ans H olt játsszák a főszerepeket. Nvolc>tíz napig m arad ­ nak B olváryék a m űterem ben, m ajd ok­ tóber 26-tól novem ber 10 -ig végre meg* kezdik a Zoro-Huru-film belső fölvéte­ leit. Ennek a film nek a fölvételeit két ízben k ellett elhalasztani, m ert a két kitűnő kom ikus m áshol volt elfoglalva. Ezt a filmet! a svájci Berna film vállalat készíti.

N ovem ber 12-én kezdik meg a Mária nővér című felvételeit. Ez alkalom m al a P allas-filmgyár tó kft. készíti a film et. A film két változatban készül: m agya­ rul és németül. A m agyar verziót Gerti ler V ik to r rendezi, a ném etet Kari Lamac. A szereposztásra vonatkozóan csak októberben döntenek véglegesen. U tán a azt Eco^film m egkezdi a Noszth y fiú esete T ó th Marival című saját m agyar film jének a fölvételeit. A leg­ kiválóbb m agyar színészek: Jávor Pál, Páger A ntal, Rajnay G ábor, Kabos G yula és m ások játszan ak a filmen. M ire ez a program lebonyolódik, el­ készül teljesen a két új m odern film ­ m űterem , úgyhogy az év végétől kez­ dődően új lendülettel és nagyobb k i­ használással fo ly tatja a H unnia-film gyár m űködését. A ugusztusban cm lítésrem éltó gyár> tási m unkát végeztek még a H unniá­ ban a bécsi Vienna-filmváltalat, amely az Ernte (A ratás) című Paula Wesselyfilm egyik fontos belső jelenetét ké­ szítette el. A Vienna-produkció ezután L ovasberényben és M áriabesnyőn dol­ gozott, ahol többek k ö zö tt 200 boldogi leány és legény v e tt részt a pazar föl­ vételeken. Paula W esselyvel eg yidejű­ leg B udapesten film ezett A ttila Hörbiger is.

19

A ugusztusban serényen folytak a Ha­ zádnak rendületlenül című cserkészfilm külső fölvételei Fejér István rendező irányításával. Veress G ábor k észítette a nagyon szép külső fotográfiákat. A film belső fölvételeit a M agyar Film­ iroda m űterm ében készítik. A Magyar Filmiroda m űterm ében augusztus közepén befejezték a T is z te ­ let a kivételnek című Focus-film fölvé­ teleit, m ajd a Három sárkány című film m u n k álatait kezdték meg. Szeptem berben a M agyar F ilm irodá­ ban elsőnek a Phöbus:film rt. kezdi meg a Dunaparti randevú című film m unkálatait. Ezt a film et Fodor Sán­ dor, a tehetséges film dram aturg és író és Kuhn E rzsébet írták, a szövegköny­ vet pedig N ó t i K ároly írta, a fölvéte­ leket Székely István rendezi. Ráday Imre, Tolnay Klári, Kabos G yula, Er­ délyi Mici és R ajnav G ábor játsszák a főszerepeket, igen érdekesnek és nagyszabásúnak ígérkezik a film, am ely alighanem az idény egyik legkedvesebb m agyar film je lesz.

A z ősz folyam án készül el G yörgy István rendezésében a Z ivatar K em e nespusztán című ízig-vérig m agyar le­ vegőjű ¡film, am elynek előkészületeit m ár augusztusban kezdte meg a m a­ gyar tárgyú film ekhez különösen értő G yö rgy István. A film et a Kovács Emi! és társa cég hozza forgalom ba. T erm észetesen ezeken kívül renge­ teg terv és gyártási akció van előkészm létben. M ihelyt a H unnia m ásodik m ű­ term e elkészül, még nagyobb lendület­ tel láthatnak hozzá a gondosan előké­ szített terv ek m egvalósításához. A rövid film-gyártási krónikájához tartozik az, hogy Gál E rnő befejezte három kis film jének a fölvételeit. Ezek­ hez Szenzáció címen k eretet dolgozott ki, am elynek fölvételeit augusztusban fejezték be. A ra n y Ferenc néhány értékesnek Ígérkező rövid film et forgat, míg Sally (Salgó) zeneszerző 3- -4 rövid zenésfil­ m et fo rg ato tt Karbán Józsefnek, a ki­ tűnő és tehetséges film operatőrnek a közrem űködésével.

L .iiun H arvey sa jtó d élu tá n ja a B ristolban (Fotó: Forrni,—K árossá)

20

A VELENCEI . NEMZETKÖZI FILM KI ÁLLÍTÁS ism ét esem énye volt a nem zetközi kinem atografiának. Az a szeretet és az az áldozatkészség, am ellyel az olasz korm ány évente a velencei nem zetközi film versenyt elő m ozdítja és tám ogatja, biztosítéka annak, hogy a velencei Film biennale évről-évre m ind nagyobb jelentőséget nyer. Am íg négy évvel ez­ elő tt csak m in t k é té ven k in t m egism ét­ lődő film m űvészeti kiállítási indult meg és a következő k ét esztendőben az ész­ lelt hibák kihagyásával igyekezett m i­ nél nagyobbszabásim ak lenni, addig az idén már ko m o ly tényezője lett a n e m ­ zetközi filmvilágnak. A lidói film bem u, tató k valóságos társadalm i esem ény­ szám ba m entek. A z Excelsior hatalm as terraszán n apról-napra m egjelenő elő­ kelő közönség igazolja, hogy a velen­ cei Film biennale nem csak rideg bem u­ tató, hanem ko m o ly és figyelemre­ méltó n e m ze tkö zi film esem ény is. A zok a film szakem berek, film politikusok, film művészek és rendezők, átdk ezidén isi m egtisztelték a velencei filmbiennálét, azzal az érzéssel jö tte k a la­ gúnák városába, hogy itt valóbban vés lágösszejövetelt rendeznek a film k ö ­ rül szereplő nem zetközi nagyságok szá. m ára. Közel 3 hétig ta rto tta k a bem u­ tatók. N agy nem zetek és kis országok m utatták; be film jeiket és ebben a ne­ m es és hasznos versenyben Magyarország is részt v ett két m agyarnyelvű film jével: A z új földesúrral és a Vallomással, továbbá két itthon készült né­ m e tn yelvű filmmel: a Pacsirtával és a Mädchenpensionattal. M agyarország bi­ zonyára m egérdem elt sikert arat m ajd m ind a négy filmmel és azokkal a kis filmekkel is, m elyeket ez alatt a három h ét alatt b em u tattak . A zsűri ítéletét még e sorok írásakor nem ism erhetjük, miért csak szeptem ber első napjaiban válik ismertté, azonban bizton re­ m éljük, hogy a nagy küzdelem ben M a­ gyarország itt éppúgy m egállja a h e ­ lyét, m int a nagy olim piászon, ahol a

21

fizikai erők m érkőztek, míg itt a né­ pek szellemi versenyét vívták meg. H isszük és reméljük:, hogy a velencei Film biennalc, am ely évről-évre rokon­ szenvesebb és láto g ato ttab b lesz, m eg­ hozza szám unkra is a gyüm ölcsöt. M in­ denesetre hálás lehet a világ az A dria gyöngyének, Velencének, hogy maga köré gyűjti évente a filmvilág rep re­ zentáns em bereit. Ez a Filmbiennale azonban m űvészeti jellegén kívül még azzal is vált érdekessé, hogy a N e m ­ zetközt Filmkamara v ég reh ajtó b izo tt­ sága is o tt ülésezett Lehnich tanár, a K am ara elnökének a vezetésével. M ű­ vészet és film politika így találkozik egym ással a tenger partján , hogy m eg­ keresse és m egtalálja a szükséges e g y ü ttm ű k ö d és lehetőségét. És ennek az együttm űködésnek létre is kell jö n ­ nie. m i» «w do» « f a m Y »

^ a '* * » c o h vjm m11mm

A M agyar M o zgóképüzem engedélyesek Orsz. E g y esü lete ezidei ren d es k ö zg y ű lését szeptem b er 23-án, d. e. 11 ó ra k o r ta rja a M oziegyesület h ely iség éb en . H a azo n b an ez a k ö zg y ű lés h a tá ro z a tk é p te le n , úgy a re n ­ des k ö zg y ű lés ideje o k tó b er 5-én, d. e. 11 ó ra k o r lesz. E zt a k ö zg y ű lé st azo n b an m ár a M agyar F ilm klub h ely iség éb en ta r tjá k meg. Az első h etes film színházak, hír sze rin t, ism ét v isszalép n e k a MMOE-be. E rre vo ­ n a tk o zó a n a u g u sz tu sb a n ujab b tá rg y a lá s o k in d u lta k m eg az é rd e k e lt telek k ö z ö tt ' és m ost m ár m eg v an m in d en rem én y a rra néz­ ve, hogy a m a g y a r m o zg ó k ép szak m a m in­ den á g a z a ta ism ét e g y ü tt lesz. A MMOE leg u tó b b i v á la sz tm á n y i ülésében fo g la lk o z ta k a F im szín h áztn lajd o n o so k Szö­ v e tk e z e té n e k az ü g y év el és e lh a tá ro z tá k , hogy elre n d e lik e n n ek a S zö v etk ez e tn e k a felszám o lását, m iu tán sem a k o rm án y , sem a szak m a részéről nem részesü lt a sz ü k sé ­ ges tá m o g a tá sb a n . Az eg y slá g e r ren d sz e rre l k a p cso latb a n több o ld alró l felm erült az a k ív á n sá g , hogy eg y es m ozg ó szín h ázak hosszabb ideig sze­ re tn é k já tsz a n i a m a g y a r h íra d ó t. A MMOE v á la s z tm á n y a ilyen ü g y ek elin tézésére Ung e rle id er Mór és V örös G yula szem élyében teljh atalo m m al fe lru h á z o tt b iz o ttsá g o t k ü l­ d ö tt ki és e z ú tta l is felhívja a z o k a t a m ozi­ so k a, a k ik a n y a g i á ld o za to k á rá n is hoszszab b ideig sze re tn é k a h íra d ó t b em u tatn i, je len tk e zz e n e k h a la d é k ta la n u l az ü g y v ezető aleln ö k n él.

EDDIG M E G JE L E N T E K :

B U DA P ES T ER FILMMARKT M onat A u g u st Fox-Film : B lack Sheep, C o rv in - und G a rte n ­ kino. J. — M essage to Garcia, R adius, A triu m und C asino -F ilm th eater. Jf. — T h e little R ebel, D écsi-K am m erlichtsp iele-A triu m -F ilm th eater, jf. H arm onia-Film : E va , P alace-K ino. Jf. H irsch & T suk-F ilm : R otschild, D écsi-K am m erlichtspiele. Jf. K eleti-Film : M an ja , R oyal Apollo. Jf. K ovács-F ilm : E quipage, R oyal A palló. Jv. M etro-lG oldvvyn: P eticoat fever. F o ru m F ilm th eater. jf . — S m a ll tow n girl. M etro -F ilm p alast. Jf. P aram o u n t-F ilm : T ra il o f the lonesom e Pine. O m nia-D écsi-K ino. Jf. — F orgotten Faces. F o ru m -F ilm th e a te r.

Jv-

Phőbus-F ilm : llo h e it tanzt. W a lzer: CasinoK ino. Jf. U fa-Film : F litterw ochen, U ran ia-R ad iu sF ilm th eater. Jf. — S a v o y -H o te l 217. U ran ia-F ilm th e a ter. U ngár-Film : Fiord R o ck H orrigan. PalaceK ino. Jf. U niversal-F ilm : Invisib le R a y. R a d iu s-F ilm ­ theater. Jv. W arner-B ros-F ilm : O il fo r the lam ps if China, P alace-K in o . Jf.

M EG JE LE NÉS I STATISZTIKA ERSCHEINUNGSSTATISTIK

1936 ja n u á r 1-től: M ag y ar (ung. und in U n g arn e r­ zeu g ter) film 8 M a g y a r (ung. F ilm scatchs) szkeccs 3 N ém et (deutscher) film 30 A m erik ai (am erikanischer) film 70 A ngol (englischer) film 7 F ra n c ia (fran zö sisch er) film 11 O sz trák (österreichischer) film 12 1 O lasz (italienischer) film L engyel (polnischer) film ) 1 Cseh (tschechoslovakischer) film 2 V egyes (aus gem ischte Seenden 2 zu sam m engestellte F ilm e) összesen (Z usam m en( 147 film 1936 a u g u sz tu s 1-től: (B isher seit dem 1. A ug. 1938 erschienen) N ém et (deutscher) film 2 A m erik ai (am erikanischer) film 10 O sz trák (österreichischer) 2 F ra n c ia (fran zö sisch er) film 2 Cseh (tschechischer) film 1 ö sszesen (Z usam m en) 17 film

A a

A u g u sztu s hónap (M o n a t A u g u st) N ém et (deutscher) film 2 A m erikai (am erikanischer) film 10 2 O sztrák (österreichischer) film 2 F ran cia (französischer) film Cseh (tschechischer) film í összesen (Z usam m en) 17 film

Speciális

D»-

64 év gyártási tápasztálatá biztosi!) a

L E S S IN G -fé le

„SELEKTA“ 99KINŐLUX i i

film szállitások

moziszenek kiválóságáh

a világ minden részébe.

KÉRJEN

leggyorsabb

Képviselet és raktá r:

vámkezelés a Nyugati és Keleti p á lya ­ udvarokon, a fővám hivatalban és a hajóállom ásokon

„HEBEL

FISCHER HUGÓ BUDAPEST, V., V ISEG RÁDI-U CCA 64.

í í

Telefon: 2-917-51.

nem zetközi szállítm ányozási é s elvám olási vállalat,

A

FILM KULTÚRA

mai számának boríték lapját

IV., V Á C I - U T 1. T e l e f o n :

AJÁNLATOT!

1 -1 5 9 -4 7 .

nyomt ák!

22

A

H Í R A D Ó J A A k o rm án y zó B árdos A rth u rh a k , a B el­ v áro si és M űvész-színházak ig a z g a tó já n a k a k o rm á n y fő ta n á c so si cím et a d o m á n y o z ta . B árdos A rtliu rt a k k o r éri ez a m ag as k i­ tü n te té s, am ik o r első m a g y a rn y e lv ű hangosfilm jét a velencei F ilm b ien n alen n a g y n em ­ zetközi közönség e lő tt b e m u ta ttá k . K itü n te ­ tése n em csak a szín m ű v észet te ré n e lé rt ered m én y ein ek az elism erése, hanem k itü n ­ tetés a film m űvészet sz á m á ra is, am ely új em bert, de lelkes b a rá to t és igaz m u n k a tá r­ sa t n y e rt az új in éltó ság o s ú rb an . L ilian H arv ey , az UFA v ilá g h írű film­ sz tá rja , a u g u sz tu s 25-én n é h á n y n ap i t a r ­ tó zk o d ásra B u d ap e stre é rk e z e tt. L ilian H a r­ vey több m int tíz éve nem v o lt B u d ap es­ ten és m ost szívesen és öröm m el ü lt V elen­ cében rep ü lő g ép re, h o g y v isz o n tlá th a ssa az a zó ta v ilá g sz e rte n ép szerű v é v á lt m a g y ar fő v áro st. B u d ap esten az U ía ig a z g a tó sá g a , élén H uhrich V irgil, ü g y v ezető ig a z g a tó v a l, L án d o r T iv a d a r d ra m a tu rg , R en n á rd Béla, színházi ig azg a tó , G raw atsch O ttó és T reb itsch G yula fo g a d tá k . A u g u sztu s 26-án s a jtó te á n fo g a d ta L ilian H arv ey a n ap ilap o k film k ritik u sait és a m a g y a r s z a k s a jtó szeik esztő it, a k ik e lő tt szív ély esen elb eszél­ g e te tt m űvészi m ú ltjá ró l és jövő te rv e irő l. A u g u sztu s 28-án este 11 ó ra k o r rád ió -in terju t a d o tt a b u d ap e sti rád ió b an . G yőrbiró E n d re n y u g a lm a zo tt ezred es a u g u sz tu s 15-ével b elé p e tt a K o ssu th L ajos uccai m ozgóképüzem i k ft. k ö telék éb e, am ely őt m egbízta a Forum -film színház v ez e té sé ­ vel. H ely ettese L ászló P ál le tt, ak i év ek en k e re sz tü l v ezette a P alace-m ozgó ü g y e it. G yőrbiró E ndre, a k i elv é g e zte a szü k sé ­ ges ta n fo ly a m o k a t és így szak m ai k é p z e tt­ ség g el ren d elk ezik és év ek en k eresztü l a T iszti Kasizinó m o ziját v e z e tte , m ajd 1935/36-ban v ezető je v olt a R o y al A polló­ n ak , a film szakm áb an á lta lá n o s ro konszenvnek ö rv en d és eg y én i sz e re te tre m é ltó sá g ával csu p a b a rá to t és tisz telő t sz e rze tt m a­ g án ak . K iihn K á ro ly n a k , a m a g y a r m oziszakm a eg y ik legrok o n szen v eseb b ta g já n a k h alála ó ta az U ránia-szín h áz ig a z g a tó i á llása ü re ­ sedésben v an . Az U fa k ö zp o n ti ig a z g a tó sá g a B erlinben m ost d ö n tö tt az ig a zg a tó i tisztsé g b etö ltésén ek k érd éséb en és az U rán ia veze­ tésév el R e n n a r d B élát b ízta m eg. Renn a rd B éla k ö rü lb elü l tíz éve ta g ja a m ozi­ szak m án ak , év ek ig irá n y íto tta az Omnia m o zg ó k ép p a lo tát, m ajd k ö rn y é k b e li és v i­

23

d ék i m ozik vezetésév el sz erezte m eg a zt a ta p a s z ta la to t, am ely őt a lk a lm a ssá te tte Bu­ d a p e st e g y ik legelőkelőbb sz ín h á z á n a k a v ezetésére. Az U nited A rtists és a L ondon-film ek m a­ g y a ro rsz á g i k ih ely ezésére a la k u lt cég e re ­ deti eln ev e zését: a M agyar-B rit c é g n e v e t a cég b író ság nem e n g ed ély ezte, m ire az a la ­ p ító k az U nitas film kölcsönző és filmforg alm i k ft. e ln ev e zést v álaszto ttá» .. Az új film v állalat iro d ái m ár m eg is n y ílta k a R oyal A polló h ely iség éb en , ahol a v á lla la t W olf G yula és d r F a rk a s M ihály v ezetésév el m á r m eg k ez d te m ű k ö d ését. Az új v á lla la t á tv e tte a T rico lo r filinforgalm i r. t. ed d ig i a n y a g á t a Chaplin-Pilmmel e g y ü tt és a z t az új film an y ag g al e g y ü tt hozza forgalom ba. A v á lla la t k ö lcsö n o sztály v ezető je G ü ttier A ntal, a film szakm a e lism erten te h etség es ta g ja , u tazó i R ák o si B éla és F eu ern ia n n J ó ­ zsef, a k ik sok-sok é v v el e ze lő tt m ár e g y ü tt d o lg o z ta k s a já t n e v ü k a la tt m űködő filmv á lla la tu k n á l. A T rico lo r-íilm v állalat e g y ­ előre eg y évi idő ta r ta m ra m eg sz ü n te tte tén y leg e s m ű k ö d ését és csa k is a k e re te t ta r tja fenn. Az új v á lla la t sa jtó ü g y e it L akn e r A rth u r, a k itű n ő rek lám fő n ö k és d ra ­ m a tu rg lá tja el. Uj telefonszám : 1-409-02. D r B aik M ihály film kölcsönző v á lla la ta el­ n evezéssel új film cég a la k u lt, am ely n ek h e­ ly iség ei a D ohány u cca 68. szám ú h ázb an n y ílta k m eg. A cég ang o l, a m e rik a i és m a­ g y a r film k ép ek k el lép a sz ak k ö zö n ség elé. T elefo n szám a: 1-335-32. T u rc sá n y i G yu la, a F ilm a ty p film labo­ ra tó riu m e g y ik m e g a lap ító ja és tu lajd o n o sa, a u g u sz tu s elsejév el k ilé p e tt a v á lla la t k ö ­ telékéből és s a já t v á lla la tá b a n la b o ra tó riu ­ mi g é p ek g y á rtá s á t k e z d te m eg. T u rc sá n y i G yula „ T u rc o ty p 1937" eln ev e zéssel új-, ren d szerű k o p iro zó -g ép et g y á rt. Iro d á ja K o ssu th L a 'o s té r 14 a la tt m űködik. A film szakm ában e lte rje d t h írek szerin t a b elü g y m in isztériu m azzal a te rv v e l fog­ lalk o zik , hogy az ősz fo ly am án új re n d e ­ le te t ad ki, am ely a 8454/1920. M. É. szám ú k o rm á n y re n d e le t m ó d o sítása len n e. A rég i re n d e le t bizonyos v o n a tk o z á so k b an ela v u lt, eg y ik -m á sik p o n tjá t a g y a k o rla ti életben m á^ nem leh et b e ta rta n i (pl. a lak á s- és üz­ le th e ly isé g ek re v o n a tk o z ó ré sz t stb.), ú g y ­ hog y sz ü k sé g e sn ek m u ta tk o z o tt e n n e k a re n ­ d e letn ek a m ó d o sítása, am i azo n b an a tá r ­ su lás k érd é se m ia tt is v á lt esed ék essé. A b u d a p e sti k ir. tö rv é n y sz é k e lren d elte a m ár ré g en m eg szű n t, de a cég je g y zék b en m ég szerep lő E dison-film kölcsönző v á lla la t (H eller Adolf") m e g sz ü n te té sét és a c é g je g y ­ zékből v aló tö rlést. A T e le fo n g y ár r. t. Ju g o sz lá v ia részére v e z é rk é p v ise le te t lé te síte tt Z ág ráb b an és a n ­ n a k v e z etésév el B usics m érn ö k ö t b izta m eg, a k i é v e k ig a W e stern m érn ö k e volt.

_____________________________________ ^

0

$

s

ä

ü

ä

g

g

g

j^

________________________________

A

A

z

-O K T A T Ó F ILM

HÉT UJ MAGYAR KULTURFILM KÉSZÜL erendik Istv án , a kitű n ő m ag y ar film o p eratő r, a n y ári hónapok so­ rán igen érdekes m ag y ar k ultúrfilm eket fo rg a to tt és új k u ltú rfilm e k készí­ tését vette tervbe. M ég a n y ár előtt be­ fejezte a K akaóterm elés és csokoládégyártás cím ű film jét, m ajd után a nyom ban ho zzáfogott A n g ^lo m ester m űvészi irá n y ítá sa m ellett a Budapest szobrai, cím ű film elkészítéséhez. E z a film igen érdekes m ódon és szem lél­ tetően viszi film re a m ag y ar főváros szobor-nevezetességeit. E z a film 300 m éteres lesz. Berendik következő film ­ jének A bronz pulyka-tenyésztés a címe és a L ondonba kivitelre kerülő különleges m ag v ar p u lykafajta te­ nyésztését és életét viszi film re. E n ­ nek a film nek a hossza szintén 300 m éter. N agyon érdekesnek Ígérkezik Berendik egy m ásik új k u ltúrfilm je, am elynek cim e H o g y a n készül az idÖpro gnózis f E z a film a budapesti m e­ teorológiai intézet segítségével és irá ­ n y ítása m ellett készül és hossza szin­ tén 300 m éter lesz. E lőkészület alatt áll Berendik to­ vábbi film je: E g y nap a csillagvizs­ gálóintézetben címmel. E zenkívül kul­ tú r fi lm készül Séta a királyi várban cím m el is. E z b em u tatja m ajd a k i­ rályi v árn ak am a term eit, amelyek

B

sohasem nyílnak m e g a n agyközönség szám ára. E z a film tehát m essze elüt a sablontól, nem a láto tta k at viszi ú jra a közönség elé, hanem azokat a szépségeket, am elyek m indig zárva vannak a közönség elől. Igen érdekesnek Ígérkezik az a film is, am ely a százéves Újpestről készül. E z a k u ltú rfilm vitéz H a d a d y A lbert, főszerkesztő és K ulcsár L ászló újpesti szerkesztő irá n y ítá sa m ellett készül ugyancsak Berendik Istv án foto g rafálásáb an . Ü jp est ezidén ünnepli fennállásának 100 éves jubileum át és ezt az alkalm at használják fel arra, hogy M a g y a ro rszá g egyik legnagyobb ipari v áro sán ak évszázados tö rtén el­ m ét film re vigyék. Berendik film jei tulajdonképen két „ verzióban“ készülnek. Az egyik vál­ tozat a n agyközönség szám ára készül és a map’v a r film színházakban kerül vetítésre, m íg a m ások „változat“ iskolai verzió lesz, azaz úgy az állam , m int a főváros veszi át ezeket a föl­ vételeket az iskolai o k tatás céljaira és alkalm azza azokat az iskolai film be­ m utatók részére. A film ek belső föl­ vételeit, valam int a szinkronizálási m u n k álato k at a K ovács és F aludi filmlaboraté>rium m odern új m ű te r­ mében készítik.

IS K O L Á K // F I L M K Ö L C S Ö N Z Ö K / / E G Y E S Ü LE T E K K U L T U R FI L M S Z Ü K S É G L E T É R Ő L AZ

EGÉSZ

VILÁGRA

B U D A P E S T ,

V II.,

KITERJEDŐ

SZERVEZETÉVEL

E R Z S É B E T - K Ö R U T

24

8

//

GONDOSKODIK

T E L E F O N

A

1 -3 7 A -3 8 .

KULTURFILM-KÉNYSZER JAPÁNBAN

HOGYAN DOLGOZIK A LUCE ? z olasz „F ilm iroda“ a Luce, a mai olasz k u ltú ráiét egyik legfontosabb és legtöbbet em legetett intézm énye. N éhány hónap ó ta Luciano de Feo áll az élén, az a de Feo, aki éveken keresz­ tül igazgatója volt a N em zetközi Oktató film in tézetn ek is és ennek a m eg­ szervezésével b izo n y íto tta be, hogy nem csak kitűnő szervező em ber, hanem kiváló film szakem ber is. A Luce ezidőszerint h eten k én t négy híradót készít, egyenként 300 m éteres hosszúságban. E zeket a h írad ó k at a legfontosabb olasz v árosokban és községekben m u tatjá k be és pedig kötelezően m inden film ­ m űsor előtt, m ert erre szigorú tö rv é­ nyes rendelkezés kötelezi a m ozikat. A híradókon feliratok nem szerepelnek, csak annak az országnak a neve és jel­ legzetes em blém ája, am elyről a követ­ kező kép szól. így M agyarország pl. a királyi koronával szerepel, Berlin a b randenburgi kapuval stb. és feliratok h ely ett a speaker beszél, aki elm ondja, hogy m iről lesz szó a következő kép­ ben, de beszél a képek vetítése közben is. A h írad ó k összességét a róm ai Plan etarioban m u tatjá k be, ez afféle h ír­ adóm ozi vagy U ránia-m ozi a régi é rte ­ lemben, de az ö rö k város közönsége mindig szeretettel és érdeklődéssel Iá# fo g atja ezeket az előadásokat. A z o r­ szágot nyolc hangoskocsi utazza be ál­ landóan, hogy azokat a községeket is fölkereshessék, ahol sem vasúti és sem autóbusz forgalom nincsen, vagy ahol mozi nem játszik. Ez a nyolc hangos­ kocsi körülbelül ezer h írad ó t m u tat be az esztendő során a világtól elhagyott községekben, falvakban vagy telepe­ ken. "«J «11 Wl>»üli »

CA japán k o rm án y nagyszabású kuly \ turfihn-tervekkel foglalkozik és ném et m intára be ak a rja vezetni a kulturfilm -kényszert valam ennyi filmmű, sorba. A jap án film gyártók ugyan nin­ csenek elrag ad tatv a a korm ány terv ei­ től, mégis keresnek olyan m egoldási m ódot, hogy a film gyárosok is szívesen foglalkozhassanak kulturfilm ek készíté­ sével. E szerint a jap án korm ány olyan tö rv én y t akar életbeléptetni, amellyel 1 . prém ium okkal a k a rja biztosítani a kulturfilm gyártást. 2. A belügym inisztérium ban külön kuil'turfilm-osztál'yt létesítenek, ahon­ nan egységesen irán y ítják az egész kulturfilm -kérdést. 3. K orm ányrendeletet szándékoznak kiadni arról, hogy m ilyen alapelvek m ellett kell a szükséges kulturfilm eket elkészíteni és forgalom bahozni. 4. R endeletet adnak ki arról, hogy kulturfilm ek cenzuráztatása díjm entes legyen, azonkívül az ilyen filmek be­ m u tatása vigalm i adóm entes lesz. Ezzel egyidejűleg meg ak a rják szüm tetn i a japán m ozikban érvényes k a s z t­ rendszert, am ely szerint ezidősizerint nők és férfiak csak külön-kiilön ülhet­ nek a m oziban, sőt családok és férfiak női kisérettcl is csak külön fe n n ta rto tt helyen ülhetnek. A m ozibajárás nép­ szerűsítése érdekében m ost ezt a re n d ­ szert meg ak a rják szüntetni.

Film a bécsi szín h ázi k iá llítá s k eretéb en . S zeptem ber 4-én nem zetközi színházi k iállí­ tás nyílik m eg Récsben, am elyen M a g y a ro r­ szág részéről csak a N em zeti S zínház vesz részt. E nnek a k iállításn ak a keretén belül d r Josef G regor, az O sztrák N em zeti K önyv­ tá r ig a z g a tó ja különleges film k iá llítá st is rendez. Gregor d r a film fe jlő d éstö rtén etét igyekszik a kiállítás keretén belül bem utatni.

25

A ngol film tech n ik u so k tu d o m án y o s in té ­ zetet a la p íta n a k . Az ACT, az angol film ­ technikusok egyesülete hosszabb előkészíté­ sek után elh atáro zta, hogy film tech n ik ai k u ­ tatáso k céljából külön tu dom ányos intézetet létesítenek. A n gliában többféle film technikai egyesület áll fenn, vagyis az erők eléggé sz éjjelap ro zó d tak , úgyhogy az ex ak t film technikai tudom ányok részére sohasem ak ad t m egfelelő intézm ény. A z angol film g y ártás fejlődése te tte időszerűvé az ú j alakulatot, am ely m ost m ag áb a tö m ö ríti azokat a film ­ technikusokat, akik tudom ányos téren is dol­ goznak, ezenkívül sa já t o rgánum uk lesz, am ely ö sszeg y ű jti a film technika terén m eg­ jelent bel- és külföldi tudom ányos értek ezé­ seket és cikkeket.

IIMTECHNIKA A NEDVESSÉG CSÖKKENTI A FOTOGRÁFIÁI EMULZIÓ É R Z ÉK EN Y SÉ G ÉT /O

harion és S usanne V 'a lette F ra n c ia o rszagban beható v izsg álat tárg y áv á te t­ ték a nedvesség b efolyását a fo to g rá fiá i ré­ tegek érzékenységére. K isérle tso ro z a to t vé­ geztek, m égpedig h áro m típusú fényképle­ m ezen: a közönséges, az o rth o k ro m a tik u s és a p an k ro m atik u s lem ezen. A z egyes lem eze­ ket felosztották és u g y an an n ak a lem eznek egy részét norm ális száraz állapotban, a többi részét pedig hosszabb-rövidebb ideig ta rtó vízben való ázta tás u tán exponálták, term észetesen azonos fénym ennyiséggel. A z eredm ények azt m u tatták , hogy az érzék en y ­ ség 5 perces ázta tás u tán (50 % -k a l és 30 perces á z ta tás u tán 7 5 % -kai csökkent, vagyis igen erős befolyást gyakorol a ned­ vesség. E z t a jelenséget a k u ta tó k avval m a­ g y arázzák, hogy a nedvesség h atására a fényelnyelőképesség a réteg belsejében m eg­ változik. A b ro m ezü st tudvalévőén annál ke ­ vesebb fényt képes absorbeálni, m inél jo b ­

ban m egduzzad a fotoréteg. E nnek b izo n y í­ tására a lem ezeket nem vízben, hanem más, de a réteg et nem duzzasztó folyadékban áz ­ ta ttá k , m ire a réteg érzékenysége nem csök­ kent. A vizsg álato k g y ak o rlati tan u lság a elő­ ször is az, hogy a n y ersan y ag n ak a sötét k am ráb an a k a zettáb a helyezésekor v ig y á z ­ nunk kell, az illető té r nedvesség ta rta lm á ra és m ásodszor, hogy a felvétel alkalm ával a n y ersan y ag teljesen száraz legyen, teh át ne álljo n a k a ze tta hosszabb ideig p á ra telt k ö r­ nyezetben. . E zekből é rth e tjü k m eg az t a jelenséget is, hogy m iért alexponáltak sok esetben a re­ pülőfelvételek. A nagyobb m agasságokban ugyanis a h őm érséklet lényegesen alacso­ nyabb és így a fotoberendezés belsejében m eg rek ed t p ára a lem ezen v ag y film en le­ csapódik, teh á t m egnedvesíti a réteget. E z pedig, am in t látszik, erősen lecsökkenti az érzékenységet.

A FILMSZÁRITÁS LABORATÓRIUMI J E L E N T Ő S É G E zok közül a tényezők közül, am elyek a film helyes hívásához szükségesek, nem utolsó helyen áll a szárítás. L ehet az elő­ hívás a legtökéletesebb és m indenben kö v et­ heti a hív o tt an y ag feketedési sk á lája a m egkívánt gradációs görbe alakot, m égis ugvanez az anyag a helytelenül végzett szá­ rítással m ás feketedési érték et m u tath at, m int am inőket vártunk . N ag y arán y ú k ísérletso ro ­ zatokkal vizsgálták a feketedés v álto zását a szárítás különböző körülm ényei között. E k í­ sérletek legfontosabb eredm énye az, hogy szárítá sn ál gradációs görbére nem m int so­ kan hiszik a hőfoknak, hanem a szá rító le­ vegő abszolút n ed v esség tartaln án ak v an a legnagyobb befolyása. H a a szárító levegő nedvességtartalm a bizonyos érték et túlhalad, ak k o r ennek g am m aérték re befolyás van és m agasabb g am m aérték ek et szo lg áltat, m int am elyet norm ális nedv esség tartalo m m elletti száradással kapnánk. N em szólunk itt arról a kevésbé fontos befolyásról, am elyet a szá­ rítási hőm érséklet a film an y ag m echanikai

26

tu la jd o n sá g a ira gyakorol. É rth e tő ezért, hogy a nagy film lab o rató riu m o k m ilyen különös gonddal v á la sz tjá k m eg azt a szárító h ő m ér­ sékletet és n ed v esség tartalm at, am ely m ellett a film eket a sz á rító k a m rá n keresztülvezetik, hogy ezáltal az elő írt követelm ényeknek m eg­ felelő feketedési érték ek et k a p ja n a k . K ü lö­ nösen n ag y problém a ez a tro p ik u s vidéke­ ken, ahol a légköri viszonyok jelentékenyen kedvezőtlenebbek. Az U fa m e g v á sáro lta L ászló A la d á r „E gy asszo n y , a k in e k m u ltja v a n “ cím ű sz ín d a ­ ra b já t m egfilm esítésre. Az U niversal vi­ szo n t L en g y el M enyhért A n g y al cím ű n a g y ­ sik e rű sz ín d a ra b film esítési jo g á t szerezte m eg. H ollyw ood n év en új m odern k á v éh á z n yílt m eg a G y arm at u c c á b a n a H u n n ia-film g y árra l szem ben, am ely n éh án y h etes fen n á llá sa u tá n n a g y n ép szerű ség re te tt sze rt a film ­ g y á rtá s b a n é rd e k e lte k k örében.

Az U nited A rtists fa n ta sz tik u s film g y á r­ tási terv ei. N em régiben v á laszto tták m eg az U nited A rtists új elnökévé dr. A. H . Giann ini am erikai olasz b an k árt, aki . h atalm as anyagi fölkészültséggel á llítja ta lp ra az U n i­ ted A rtists-t. G iannini d r az angol U nited A rtists g y á rtá sá ra 2.5 m illió angol fo n to t irán y zo tt elő. E bben a film produkcióban nem csak a K orda-féle London film L td. vesz részt, hanem a C rite rio n film g y ár 3 film ­ mel, a B ritish and D om inions, a T ra fa lg a r, a Saville és G a rre t— C lem en t-film g y ár 2— 2 film m el. A készülő L o ndon-film ek egyen­ ként 200.000 angol fo n tb a kerülnek, m íg a többi g y ártó cég egy-egy film je „m in d ­ össze" 75.000 angol fontot em észt föl. A L ondon-film eket A m erik áb an 10.000 m o zi­ ban fo g ják az új idényben bem utatni. A P a ra m o u n t új lé g tu rb in á s hívógépe. A m erikában a M űvészeti és T udom ányos A kadém ia évek óta tü n te ti ki azo k at a cége­ ket és g y árak at, am elyek technikai téren va­ lam i különösen jó t alkottak. íg y legutóbb a P aram o u n t-P ro d u k tio n s-t é rte k itü n te tés és pedig egy új typusú hívógép m iatt. E nnek a hívógépnek az érdekessége, hogy v ala­ mennyi m űvelet, — összesen 1*7 egym ástól független m űvelet — elvégzésére alkalm as. A gép teljesítm én y e ó rán k én t 18— 1650 m film ig v álto ztath ató . Tellegzetessége, hogy az eddigi gépektől eltérően az egyes g éprésze­ ket külön lég tu rb in ák h a jtjá k meg. A gépen úgy a norm ál, m in t a m ag n afilm et lehet hívni. L egfontosabb jellem ző je m égis az, hogy az itt h ív o tt negatívokon az ú. n. sávhatás nem lép fel. A hívófolyadék állandóan cirkulál és a cirkuláció közben szűrés és felfrissítés történik. A u to m atik u s hő m érsék let­ szabályozó és nagyarán y ú v ízszű rő k egészí­ tik ki ezt a h atalm as berendezést. A gépen norm ál negatívot és p o zitívot, D urining-kópiákat, h áttér-v etítésh ez szolgáló p o zitívokat szu b tra k tiv e ljárású színes film eket hívnak, valam int kópiák színezését és virazsiro zását, azonkívül: gyengítését, erősítését is végzik.

O pticolor, az új ném et színesíilm . H etek ó ta írnak a ném et szaklapok az ú j el­ járású ném et szín esfilm rő l. E z „ O p tico lo r“ néven kerül fo rg alo m b a és a Siem ens-, v ala­ m int a P e ru tz -g y á ra k közös m u n k á ján a k az eredm énye. E z a színesfilm e ljá rá s az ú. n. lencserácsos (L in se n raste r) ty p u sú és m int ilyen nem jelen t új elvet, hanem egy m ái m eglehetősen régi rendszernek a tökéletesí­ tését. E zek a film ek speciális felvevő b eren ­ dezést, különleges k o p íro zást és h ívást igé­ nyelnek. L egfőbb h átrá n y u k az, hogy nem adhatók le bárm ily en vetítőgéppel. A z „O p ­ tico lo r“ film kópia fek ete-feh ér .színű. A ré­ teg h o rd o zó ja azonban igen sű rű és apró hen­ g e r lencsékből álló felületté van kiképezve. A tu lajd o n k ép en i színezés a vetítőgépben tö rtén ik kom plikált m echanizm ussal m azgato tt szűrők segtségével. E g y m ásik h átrán y a az O p tico lo r-film n ek az, hogy a jelenleg szokásos vetítő lám p ák n ál 12-szer erősebb fé n y fo rrá sra van szükség. E zek a h átrán y o k olyan súlyos teh e rté te lt jelentenek, hogy ke­ vés rem ény van arra , hogy N ém etországon kívül m ásu tt is e lterje d je n . Ú jítás a l'ilm rag asztás teré n . A z am erikai S. M. P . E. hav o n k in t m egjelenő szak fo ly ó ­ irata érdekes tan u lm án y b an ism erteti a film ragasztás p ro b lém áit és an n ak a hangleadás­ ra történő befolyását. A helytelenül végzett ra g asztás nem csak a hangleadásnál okoz fel­ tűnő za v aró jelenségeket, hanem súlyos tű zesetekn ek is lehet o kozója. Ú jabban A m e­ rik áb an m indinkább te rje d az a ragasztási m ódszer, am elynél a p o zitív film ra g a sztá s helyénél a hangcsíkot nem fe s tik le az is­ m ert h árom szög alakkal, hanem h elyette fö­ léje egy át nem látszó és cellophanból k i­ v ágott, jó v al laposabb és hosszabb szárú h árom szöget rag asztan ak . A ra g asztást és e fedő három szögek rá h o zatalát külön kis gép végzi, am ely az ide b efű zö tt cellophanszalagból a m egfelelő hangcsíkfedő h áro m ­ szöget is k iv á g ja és igen nagy erővel a film re ra g a sz tja . K ülön ra g asztó an y ag nem szükséges a cellophanhoz, m e rt ez m á r p re­ p ará lt fo rm áb an kerü l szállításra. E g y ilyen rag asz to tt h áro m szö g m ajd n em 2 képkockán keresztül ta r t és a hangleadásban ennek rez­ gésszám a m in teg y 25 frekvenciának felel m eg, am i a leadásban m á r ném a han g n ak szám ít.

KOVÁCS ÉS FALUDI FILM G YÁ R ÉS LABO RATÓ RIUM

B U D A P E S T , X IV ., G Y A R M A T -U . 3 5 .

N ag y h aszon és á rm érsék lés a T echnicotorn ál. A z elm últ esztendőben a T echnicolor tá rsa sá g fo rg alm a m egkétszereződött. A nagy m u n k ato rló d ás folytán új la b o rató riu m o k at építenek és erre a célra 1.5 m illió d ollárt fo rd ítan ak . A nnak ellenére, hogy 1933-ban 22 m illió láb színesfilm et d olgozott föl a T echnicolor, a m érlege 1.5 m illió do llár be­ vétel m ellett m égis 33 12 d ollár „veszteséget" m u ta t ki.

T E L E FO N : 2 -9 7 8 -5 5 . M agyarország le g n a g yo b b és le g m o d e rn eb b gépekkel felszerelt la b o r a t ó r iu m a K é s z í t ; hangosfilm eket és kópiákat, film­ feliratokat, p e d a g ó g ia i-, kultur-, reklám és rajztrükk-filmeket

27

MAGYARORSZÁG A BERLINI NEMZETKÖZI KESKENYFILMVERSENYEN AZ V. N E M Z E T K Ö Z I F IL M V E R S E N Y A „ L E G J O B B A M A T Ő R F IL M “ C ÍM É É R T

z V. nem zetközi am atőrfilm verseny — m int a Film kultúra m ár jelen ­ te tte — 1936. július 23— 29*e k ö zö tt zajlo tt le B er­ linben. Ú gy a verseny, m int a II. *nem zetközi am atőrfilm kongrcsszus igen szép e re d ­ m énnyel zárult. E zt az eredm ényt még im pozánsabbá teszi az a körülm ény, hogy ez alkalom m al B erlinben olyan nagyszám ú és díszes film am atőrtársaság gyűlt egybe, am i az eddigi nem zet­ közi am atőrfilm versenyek és kongreszszusok tö rtén e té b en páratlanul áll. M a ­ gyarországot ez alkalom m al Scsigulins z k y Károly, az A m atőr M ozgófényképezők E gyesületének főtitkára, dr. Berczelly László, Deutsch R ichard, R u b y A lfréd és Z o m b o ri Vilm os, a legjobb m agyar am atőrfilm készítője képviselték. M ár a m egérkezéskor ta ­ pasztaltuk, hogy nem csak Berlin ég az olim piarendezés lázában, de a n ém et film am atőrök egyesülete, a Bund d eu t­ scher Film -A m ateure m inden tag ja is a R eichsfilm kam m er rendelkezésére áll, hogy m ennél im pozánsabbá és fe le jt­ hetetlenebbé tegyék m ár az olim piai játék o k a t is megelőző nem zetközi ama# tőrfilm versenyt és kongresszust. Ez, m inthogy a n ém etektől m ár m egszok­ tuk, sikerült is. T erm észetesen sokkal k önnyebbé te tte ezt a helyzetüket, hogy náluk az am atőregyesület — tel­ jesen szabad mozgással — szigorúan a Reiehsfilm kam m er szervezetébe ta rto ­ zik és m inden gondolatuk, m egm ozdu­ lásuk a legmesszebbmenő állami támo­ gatásban részesül. Itt m ár felism erték n em csak a hivatásos-, de az am atő r­ film m inden vonatkozásának nag y je­ lentőségű p ro p agandaerejét. Ennek a nagy felism erésnek és tám ogatásnak tu d h atju k be, hogy az egész rendezés m éltó helyet k a p o tt a K am eradschaft

dér deutschen K ünstler székházában. Julius 23-án itt találkoztak először a 15 nem zet képviselői, hogy m egism er­ kedhessenek egym ással és m egkapják az egységet jelen tő jelvényüket, am ely aztán a további program okban való részvételre is jogosított. M ost szem é­ lyesen is m egism erhették egym ást, akik eddig az am atőrfilm életben esak név szerint voltak egym ás előtt ismerő# sök. N em csak a k ap o tt jelvény, de a meleg barátság, am i a rendező egyesü­ let részéről az első pillanattól kezdve az utolsóig tap asztalh ató vo’t és a k ö ­ zös m unka iránti érdeklődés, az ügy­ szeretet eggyé kovácsolta a m áskülön­ ben hom ogén társaságot. Ezt az együvétartozandóságot azok az apró figyelm ességek m u tatták , am e­ lyekkel a különböző nem zetek képvi­ selői a rendező egyesületet és egym ást elhalm ozták. A magyar küldöttség selyem-klubzászlót aján d ék o zo tt, az osztrák kül­ döttség pedig egy m árványlapon álló, tele o rsó t jelképező ezüst tárg y at ho­ zo tt em lékbe a ném eteknek, a franciák és csehek pedig díszjelvényeikkel a já n ­ dékozták meg a ném et egyesület veze* tőit. A kongresszus végén m ár senkit sem leh etett m egism erni egyesülete jelvényéről, m ert m inden egyesület jelvényét m ás és m ás viselte. A verseny egész ideje alatt a B udapest Székesfő­ város által adom ányozott Szt. Istvánkupa feltűnő helyen és állandó érd e k ­ lődés közepette volt kiállítva. Ilyen előzm ények után baráti hangu­ latban a nem zetközi bírálóbizottság jú ­ lius 24-én kezdte meg m űködését. Ezen a napon n y ito tta meg hivatalosan a kongresszust és film versenyt prof. dr Lechnich állam m iniszter, a Reichsfilmkam m er elnöke, a film verseny és k o n ­ gresszus védnöke, továbbá a berlini városházán d r Lippert polgárm ester fo­

gadta és üdvözölte a külföldi delegátu­ sokat. Prof. dr Lehnieh beszédében tö b ­ bek k ö zö tt hangsúlyozta, hogy a lég* jobb am atőrfilm ekből a hivatásos film­ gy ártás gyakran m eríth etn e ösztönzést és az u tán pótlás is az am atőrök k ö ré­ ből kerü lh etn e ki. Ezt az u tánpótlást egész kom olyan értelm ezik a ném etek. Példa erre, hogy egyik am atőrjük, aki tavalyi nem zetközi versenyünkön a Szt. István-kupát nyerte és így m in t­ egy mi h ívtuk fel a figyelm et erre az am atőrre, m a m ár a R eichsfilm kam m er hivatalos o p eratő rje, egyike azoknak, akik Leni R icfcnstal m ellett a nagy olim piai film készítésénél segédkeztek. A m agyarok nagy m cgtiszteltését je ­ len tette, hogy a m iniszter beszéde után Scsigulinszky K árolyt, a m agyar kül­ dö ttség v ezető jét kérték fel, hogy a külföldi delegátusok nevében magyar nyelven viszonozza az üdvözlést. A lelkes m agyar beszédet, am ely hang­ súlyozta, hogy a külföldi film am atőrök a rövid berlini tartó zk o d ás ellenére, m i­ lyen otth o n o san érezték m agukat, m eg­ köszönte a ném et hivatalos fórum ok bőkezű tám o g atását, am elyben a filmversenyt és kongresszust részesítették és am elyben rá m u ta to tt arra, hogy az am atőrfilm arra is jó, hogy az am atő­ rök k ö z ö tt barátokat keressen és talál= hasson és így a népek k ö zö tti barát; síígot m o zdítja elő, — nagy tetszés fo ­ gadta. F ő titk árunk m agyar beszédét ném et és francia nyelven is tolm ácsol­ ták. A lelkes üdvözlőszavakat úgy a m iniszter, m int a külföldi delegátusok nagy tapssal jutalm azták. D r Lippert polgárm ester üdvözlő beszédében ama m eggyőződésének a d o tt kifejezést, hogy az am atőrfilm ezők m unkássága közelebb hozza egym áshoz a világ n é­ peit. A kongresszus összes résztvevői­ hez Hitler vezér és kancellár, továbbá dr Göbbels m iniszter in téze tt üdvözlő és szeren csét kívánó táv irato k at. A v erseny a m agyar színek, ill. fil­ mek itth o n is m egbecsülendő szép si­ k erét hozta, am ennyiben Z o m bo ri V ilm os „ N o c tu r n o *’ c. filmje a já té k ­

film kategóriában N ém etország m ögött, egészen m inim ális pontdiffcrenciával 2-ik d íjat nyert, nagy, gazdag és elő­ kelő n em zeteket előzve meg. U gyan­ csak 2dk d íjat n y ert Dudás László „Jazz“ című filmé. A d íjn y ertes kül­ földi film eket: C hrysanthem e (francia), N octurno (m agyar), Z o o (olasz), W under von Schatten und Linien (holland), Sonho lnfantil (portugál), Chalands (francia), Ruce v U tery (cseh), a ber­ lini „K urbel“ m ozgóképszínház dísz­ előadás keretében v e títette le. A sű­ rűn elhangzó nyiltszini tapsokból és az előadást követő hírlapi kritikákból m egállapítható volt, hogy legjobban a m agyar játékfilm , Z om b o ri „Noctur/7o“-ja tetszett. M ásnap k ö vetkezett a kongresszus záróülése, a díjkiosztással, am ikor dr Kari Melzer, a Bund deutschcr Film am ateure és a kongresszus elnöke, meleg üdvözlőszavak k ísére té­ ben o szto tta ki a díjn y ertesek n ek a d íjak at jelképező gyönyörű ezüst pla­ k etteket. A berlini program kiem elke­ dő esem énye a július 27-i díszbankett volt, am elyen em elkedett hangulatban a reggeli órákig együtt m ara d t a nem ­ zetközi társaság. A kom oly m unka napjai után elsőrangúan m egszervezett kirándulásokban vettek részt a kong­ resszus vendégei. Az olim piai stadion és olimpiai falun kívül m egtekintették

29

a Siemens & H alske A. G. siemensstad ti gyártelepét, az Agfa-gyárat, a Tobis m üveket és az U fa neubabelsbergi gyártelepét. M ind e helyeken ünne­ pélyes fog ad tatás és rendkívüli ven­ d ég szeretettel v ártak bennünket. Az ünnepségeken és b an k e tte k en m egje­ lentek m indazok a hivatalos szem élyek is, akik valam ilyen vonatkozásban vannak a filmmel. így m ódunkban volt a ném et film oktatást és az egész né­ m et k e s k e n y filmmozgalmat megismer­ ni. Igen sok üdvös m egoldást lehetne az itth o n i am atőrviszonylatokban is érvényesíteni! A kongresszus közül valam ennyi külföldi, így többek k ö zö tt a magyar delegátusok több fontos javaslatát is tárg y alta és fogadta el. így új k ateg ó ­ riab eo sztást állap íto tt meg, m iután az eddigi rendszer sok félreértést okozott. Az új kategóriák a következők: A) Játékfilm ek (Scenario), B) R iportfil­ m ek (leíró, obektív felfogás). C) Dokum entáris filmek (szem élyes, szub­ jek tív felfogás). D) T udom ányos, ok­ tató és nevelést célzó filmek. E) Génrefilmek (fantázia-, im presszionista- és abszolutfilm ek. F) T rükkfilm ek (élő tárgyakkal, ra jz trü k k - és szilhouett-film ek). G) Színes filmek (Szabad tém a, feltétel: a teljes filmnek színesnek kell lennie). II) H angos filmek (szabad té ­ ma, szinkron hanglem ez, vagy fényhangvisszaadás).

A u sztria: K lub d ér K in o a m a teu re Ö sterreichs, W ien. B elgium : C in éastes A m ateu rs B elges. Briiszszel. C seh szlo v ák ia: P a th é K lub, P rá g a . E g y ip to m : C in éastes A m a teu rs d ’E gip te. C airo. F ra n c ia o rsz á g : F é d é ra tio n F ra n ç a ise des C lubs de C inem a d ’A m a teu rs, P a ris. H ollan d ia: N e d e rlan d sc h e Sm alfilm liga, R o tte rd a m . Íro rsz á g : T he G ine S o ciety oí Ire la n d , D ublin. Jap án :. F é d é ra tio n Ja p a n e s e des Clubs de C iném a d ’A m ateu rs. Ju g o s z lá v ia : K lu b K in o a m ate ra , Z agreb. L en g y e lo rsz á g : P o lsk ié T o w arzy stw o Foto g ra fijz n e, S e k c ija K inow a, V arsó. M ag y aro rszág : A m atő r M ozgóíényképezők E g y esü lete, B u d ap est. N ém eto rszág : B und d e u tsc h e r F ilm am ateu re, B erlin. O laszo rszág : G ruppo U n iv e rsitario F a s ­ cista. P o rtu g á lia : Sub S eccao de C inem a do G re­ mio P o rtu g é s de F o to g rafía, L issabon. S v ájc: B und S ch w eizerisch er K inő A m a­ te u r K lubs.

E lh atározta a kongresszus az amatörfilmegyesülettek n e m ze tk ö z i ligájá­ nak megalakítását, am ely a világ összes am atőrfilm ezőinek érdekeit, m int a leg­ első nem zetközi fórum lesz hivatva képviselni. A berlini II. nem zetközi am atőrfilm kongresszus a következő nem zetek egyesületeit ism erte el, m int az illető országok am atőrfilm ezőinek képvisele­ tét: A n g lia: In s titu te of A m ateu r C in em ato g raphers, L ondon. A rg e n tín a : Ciné Club A rg en tin o , Buenos

Aires,

30

A jövő évi VI. nem zetközi am atőrfilm verseny és kongresszus rendezésé­ nek jogáról az abszolút győztes N é ­ m etország a II. helyezett Franciaország jav ára lem ondott, így te h á t a k ö v et­ kező verseny és kongresszus 1937 szep­ tem berében P árisban lesz. A legm agasabb m egelégedéssel töl* tö tt el m indenkit az abszolút precíz rendezés, a páratlanul szívélyes fogad­ tatás és v endégszeretet és az a m e­ leg barátság, am elyben 15 nem zet am atőrfilm ezői ez alkalom m al részesül­ tek. A kongresszuson és versenyen való részvétel nem csak élm ények gyűj­ tésében telt el, hanem hasznos tu d n i­ valók és tap asztalato k szerzésében is. M indent am it láttu n k és tanultunk, hasznosítani fogjuk a magyar am atő­ rök javára! M ódunkban volt megfi­ gyelni a ném etek am atőrfilm term ésé­ nek határozott és állandó nívófejlödését és ha mi is lépést akarunk ta r­ tani, azon kell lennünk, hogy a jö v ő ­ ben minden alkalommal részt kell vem m ink az amatőr fii m e ző k mozgalmának minden ilynemű megmozdulásában. Deutsch Richard.

A honnan még hangerőcsökkenés szár? mazik

%

fIL H T E C írja: Brückner János oki. gépészmérnök.

A m ellékfények A v ász o n ra k iv e títe tt k épm ezőt g y a k ra n k ísérik m ellék fén y ek , am ely ek részben a mezőbe, részben a n n a k k ö zv etlen közelébe, e setleg táv o lab b a k e re tre v a g y fa lra esn ek . E zeknek a m ellék fé n y ek n e k e re d e te leg ­ többször a fényvédő lem ez kö rü l k e re se n ­ dő. V an a m ellék fén y n ek azo n b an néha o ly an helye is, am ely re ritk á n g o n d o lu n k . Ez a k a p u sín . E gyes esete k b e n a k a p u sín belső kép felőli éle fén y esre csiszolódik és az innen v issz a v e rt fény a képm ező eg y ik v a g y m in d k ét függőleges o ld alán , m int szé­ les elm osódott csík m u ta tk o z ik . A g y á rtó cég ek az új k a p u sín e k e t belső felü letü k ö n m a tra ju tta tjá k és a h a sz n á la t a la tt k o p ik le egy v ék o n y sáv , am ely eleg en d ő az em ­ líte tt m ellékfény kép ző d ésre. E bben az e se t­ ben a já n la to s a k ap iisín t cseréln i v a g y leg­ alább is ja v ítá s ra m egfelelő ja v ító m ű h e ly ­ be k ü ldeni. Á tm enetileg se g íth e tü n k a v v a l is, h ogy a fén y esre csiszo ló d o tt részt m att o p tik ai la k k a l lefestjü k . Ha rossz la k k o t h aszn álu n k , a m e g sz á ra d á s u tá n fényes fe­ lü letet k ap u n k és a m ellék fén y ü n k m ég n agyobb lesz. U g y a n c sa k v ig y áz z u n k a festéssel is, m ert az e g y en lő tlen v a s ta g ré ­ teg a v ásznon ó riá sira k iv e títv e a m ező o l­ d alát ro jto z o ttá csú fítja.

V igyázzunk a hanglám pascseréknél A h an g lám p a cseré jé re a já n la to s külö n ö s g ondot fo rd ítan i. Sok függ a jól b eh ely ezett h an g lám p átó l! A h a n g v issz a a d á so n so k a t ront a rosszul b e állíto tt h an g lá m p a. Az o p ­ tim ális fén y k ih aszn álá s m eg k ív án ja , h ogy a h an g lám p a p ontosan a ré so p tik a te n g e ly é ­ ben álljon. A lám p a rö g zítő sz e rk ez e té n ek o ly an n ak kell lenni, hogy m eg h ú zá sk o r a lám pa a helvesen b e á llíto tt h ely ze ttő l el ne m ozduljon. M eghúzásnál leg y ü n k ó v a to sa k . Túl g y o rs v a g y e rő teljes m eg h ú zá s v é g te ­ len finom h ajsz á lre p e d é st o k o zh at a lám p a ü veg h ú zó ján , ahol a levegő b esziv áro g és a lám pa belseje eg y sz e rre s á rg á s le ra ­ k ó d ást k ap . U g yan ily en finom rep ed ések álln ak elő, ha a lám pa sz á llítá sk o r v a g y a m űhelyben erő te lje s rá z á s t v a g y ü tő d é st szen ved. A h an g lám p a elég d rá g a c se re ­ alk a tré sz , m egérdem li ezért a g o ndos k e ze ­ lést.

31

A h a n g a d a p te r-ío to c e lla n y ílása h an g erő csö k k e n é sn e k és h a n g to rz ítá sn a k lehet o k o ­ zója. A részben b ed u g u lt fotocella n y ílás a tra n z v e rz á liso s re n d szerű h an g o s film et anyn y ira e lto rz ítja , hogy teljesen é rth e te tle n n é v álik am ellett, hogy a h a n g erő t is c sö k ­ k e n ti. U g y a n c sa k c sö k k e n ti a h a n g e rő t a fotocella ü v e g b u rá já n a k b episzkolódása v ag y e n n ek elm o zd u lása. E zért id ő n k én t ta r ts u n k ezek en a h ely ek e n eg y k is revíziót, az ü v e g b u rá t tisz títsu k le és ha a fotocella elm ozdult, ism ét e re d e ti h ely ére á llítsu k v issza

Folyik az olaj A h a n g a d a p te r és v e títő fe j, m in t m inden m ás gép sű rű és jó o lajo zást k ív án . T ypuso n k é n t több -k ev esebb olajozó n y ílá st ta ­ lálu n k g ép ein k e n , am ely ek b e id ő n k én t a m egfelelő m en n y iség ű és m inőségű o la ja t ö n tjü k . Az o lajo zás a g ép k ezelés e g y ik leg­ fo n to sab b m űvelete, m ert a b eren d ezés éle t­ ta rta m a és z a v a rta la n m űködése különösen fü g g e ttő l. Az olajo zás azo n b an v eszed el­ m et is je len th e t. A filmre lefolyó olaj, a gépből k iv e rő d ő csöppek, az o lajos kéz k ö n n y en re á k e rü ln e k a filmre és ezen szé­ lesen e lte rje d n e k , am i a v etítésn él csú n y a fén y fo lto k a t okoz. A fiím kópiára v ig y á z n u n k keli, m ert azt mi kölcsön k a p tu k , m ás m o­ zis is a k a rja u tá n u n k já tsz a n i és végül is az o k o zo tt k á ro k a t sú ly o san m eg kell té rí­ teni. Épen e z é rt az o lajo zásn ál a le g n a ­ gyobb g o n d d al já rju n k el, ne tö ltsü n k tö b ­ bet, m int a m e n n y it e lő írta k , olajo zás u tá n fu tta ss u k n é h á n y p ercig a g ép et és figyel­ jük, nem v erő d ik -e ki valahol az olaj, já ­ ra tá s u tá n 10—20 m éter tisz ta filmet e n g e d ­ jü n k át a g épen és figyeljük, nem ta lá lu n k -e ra jta o la jfo lto k a t; a g ép et az olajo zás u tá n tisz ta (nem olajos) ru h a d a ra b b a l g ondosan tisz títsu k á t. Ha g épü nk valah o l állan d ó an e re szti az o la ja t, azonnal ja v ítta ssu k m eg.

FILMM ŰVÉSZETI ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT ELŐ FIZ E TÉ SI ÁR: 1 évre 10 pengő. — % év re 5 pengő. F elelős sz erk esztő és k iad ó : L a jta A ndor. S z e rk e sz tő sé g és k ia d ó h iv a ta l: B U D A PEST, XIV., THŐKÖLY-ÚT 75. T elefon: 2-970-76. M egjelenik m inden h ó n ap elsején. M inden c ik k é rt a szerző felel,

BUDAPESTI FILMPIAC. Film m egjelenések 1936. augusztus hónapban. JELMAGYARÁZAT: Megj. = M egjelenési hely. — H. = H ossza. — F. = F elirás. — M. — Műfaj. Fősz. = F őszereplők. R. —- R endező. — C. = cenzúra. — a. = aluli. — f. = felüli.

Vili. 6

Ö rdög bibliája. — M eg j.: Corvin, K ertm o zi. — H .: 2082 m. — M .: D rám a. •— F .: S zántó A rm and. — F ősz.: E d m u n d H ove. — R .: A llan D w an. — C.: A luli.

Vili 20

G arda fu tá rja . — M eg j.: R adius, Á triu m , Casino. — H .: 2387 m. — M .: D rám a. — F. S zántó A rm and. — F ő sz.: W allace B eery, John Boles. — R .: G eorge M arscliall. — C .: A luli.

Vili. 28

A k is lázadó. — M eg j.: D écsi, K a m a ra , Á trium . --- I I .: 2073 m. — M.: Életkép. — F . : S zán tó A rm and. — F ő sz.: S h irley T em ple, John Bölcs. — R .: D ávid B utler. — C .: A luli.

Vili. 28

Éva. — M eg j.: Palace. — M .: O p erett. — Fősz.: M agda Schneider, H an s S önker, T heo L ingen, H an s M oser. — C .: A luli.

Vili

14

A m illiöm ös. — • M eg j.: D écsi, K am ara. — H .: °K80 m. — M .: V íg játék . — F .: L ak n er A rtú r. — F ő sz.: H a rry B aur. — C .' Aluli.

Vili. 25

A z első bál. — M eg j.: Koyal A polló. — H .: 2532 m. — M.: T á isa d a lm i drám a. —; F .: P acséry László. — F ő sz.: O lga Tschechovva, P e te r P e te rsen, M aria A ndergast, H an s Schell-Schöbinger. — R .: Josef R övensky. — C.: Aluli.

Vili. 14

A kék dandár. — M eg j.: R oyal Apolló. — H .: 2800 m. — M .: D rá m a , — F . : P acsérv László. — F ő sz.: A nnabella, Jean M urát, C harlci Vanel. — !?.• L. H erb ier. — F.

Vili. 14

K eresd a nőt. — M eg j.: F ó ru m . — H .: 2232 m. M.: V íg játék . — F .: E rb Benito. —• Fősz.: M yrna Loy, R ó b ert M ontgom ory. — R .: George. F itm au rice. — C .: A luli.

Vili. 25

F-lső ölelés. — M eg j.: M etró. — H .: 2452 m. — M.: Színm ű. — F .: E rb B enito. — F ő sz.: C lark Gabié, M. Loy. — R .: C larence B row n. — C.: A.

Vili. 20

S zen ved ély. — M eg j.: O m nia, Décsi. — H .: 270í> m. — M.: Első szab ad téri színes film . — F . : F o d o r S ándor. — F ősz.: Silvya Sidney, F red Mac, M u rray . — R .: H en ry H a th aw ay . —; C.: A.

Vili. 24

E lfe le jte tt arcok. — M eg i.: F ó ru m . — H .: 2042 m. — M.: D rám a. — F .: F o d o r Sándor. — F ő sz.: H e rb e rt M arschall, G ertru d e M ichael. — R .: F. A. D upont. — C\: P’eliili.

Vili. 14

. / hercegnő csókja. — M eg j.: Casino. — H .: 2634 m. — M .: V íg já ték . — F .: F o d o r S ándor. — F ő sz.: A gay Irén és H an s Já ra y . — R .: M ax X eufeld. — C .: Aluli.

F O X FILM r.-í.,

R ákóczi-iit 19. T e l.: 1-394-37 és 1-316-58.

H ARM ONIA-FILM

A kácfa-u. 7. T el.: 1-352-87. HIRSCH é s TSUK,

R ákóczi-űt 14. T el.: 1-438-35. K ELETI-FILM

VII.. E rzséb et-k ö ru t 8 Telefon 1-434-74. KO VÁCS EM IL és TÁRSA

V I1., E rzséb et k ö rú t 8. T elefon: 1-489-48.

M E T R O -G O L D W Y N

V III., S án d o r-tér 3. T el.: 1-444-24 és 25.

P A R A M O U N T F ILM F O R G A L M I R. T „

V II., R ákóczi-út 59. T el.: 1-344-37 és 1-405-22.

P H Ö B U S FILM F O R G A L M I RT.,

V II.. E rz sé b e t-k rt 8. T el.: 1-315-62.

32

Vili. 13

M ézesh etek. — M eg j.: U rán ia, R ádius. — 11.: 2158. m. — M .: V íg játék . F .: L á n d o r T iv ad ar. — Kösz.: A nny O ndra, V ik to r Staahl. — R. • K arl Y am ac. — C.: A luli.

Vili. 20

S a v o y H o tel 217. — M eg j.: U nánia. — H .: 2442 m. — M .: D rám a. — F .: L ándor T iv ad ar. — Fő sz.: H an s A lbers, B rig itte H orney, K äth e D orsch, G usti H u b er, René D eltgen, A lexander E ngel. — R .: G ustav U cicky. — C .: Felüli.

Vili. ü

P okol tornáca. — M eg j.: Palacc. — H .: jnlK) m. — M .: Izgalm as b án y atö rtén et. — F ő sz.: G eorge O ’B rian. — C.: A luli. (M a g y a rra szinkronizálva.)

Vili. 6

L áthatatlan sugár. (H alálsu g ár.) — M eg j.: R a dius. — H .: 2245 m. — M.: G rand G uignol. — F : P acséry L ászló. — F ősz.: B oris K arlo ff, Lugosi Béla. — R .: L a m b e rt H iller. — C.: Felüli.

Vili. 21

A sárkány birodalm a. — M egj.: Palace. — H .: 2910 m. — M .: D rám a. — F .: V áczi Dezső. — lő s z .: P a t O 'B rien, Josephine H utchinson, Jean M uir. — R .: M ervyn Le Roy. — C.: Aluli.

U F A - F 1LM RT.,

K ossuth Kaios-u. 13. T el: 1-838-58.

U NGÁR SÁ N D O R

V íg-utca 20. T elefon: 1-386-73. U N IVER SA L -FIL M

X éltszínház u. 21. T elefon: 1-384-48. WARNER BROS

lózsef-körút 32. T elefon: 1-325-90.

Z

4

c

IPA NI K l INI E »H« A LEGTÖKÉLETESEBB DUP-NEGATIV,

H A N G - N E G A T I V Tf3 és Tf4

D U P -P O Z IT IV ,

AZ AGFA-POZITiV a legjobb és a legtartósabb kópiaanyag

K É P N E G A T IV

H A N G - P O Z I T I V VEZÉRRÉ PVISELÖ Magyarország részére:

Lajta Andor BUDAPEST

X IV ., T h ö k ö ly -u t 75. T e l e f o n : 2 -9 7 0 -7 6 .

Ezek a jövő szezon nagy vezető f i l m j e i ! Csak ezekkel a filmekkel tud pénzt keresni!

SIESSEN LEKÖTNI! 1936 37. ÉVI ARANY P R O D U K C I Ó J A M A G Y A R F IL M E K : | AZ ELSŐ IGAZI MAGYAR NÉPSZÍNMŰ!

A ROMANTIKA ÉS A DERŰ FILMJE I

Á sárga csikó

P ó k h á ló

C sep reg h y F eren c színm űve — F ilm re i r t a ; P á szto r la f o s — Z en éjét sz e rz e tté : A ngyal L ászló R e n d ezte: P á szto r B éia

Csathó Kálmán a kiváló irő legjobb reg én y e film en. — Rendezte és film re i r t a : Dr. B alázs M ária. — Z enéjét s z e rz e tté : L ászló Sándor,

FŐSZEREPLŐK: C sortos G yula, Kiss F erenc, Rózsahegyi Kálmán, Komár Jú lia , Cselényi József, A akláry Zoltán, G árdonyi Lajos, Simon Marosa, P ethes Ferenc, K eleti László, Iloykó F erenc, H eltay Andor, Kabók Győző

FŐSZEREPLŐK: Gombaszögi Ella, E rd ély i M id, Ném eth Romola, E sztcrházy Ilona, Füzes Anna, Sitkey Iré n , R áday Im re, S zakáts Z oltán, P eth es Sándor, Petheö A ttila, L évay P ál, Bobby Gray.

PAULA

LUIS TRENKER

WESSELY

idei legnagyobb filmje

R e n d e z t e :

 nő

V i l á g s i k e r t

EMI L

M exikói kaland, ered eti helyszíni felvételekkel Az i d e i s z e z o n s z e n z á c i ó j a Az izgalmak és szenzációk sorozata:

H A R R Y

JANNINGS

AZ U TO LS O PILLANATBAN

R e n d e z te : Carl F roellch P a rtn e re i: Hilde v. Stolz, H ilde W eissner, H arald PauJseti, H ans B rausew etter, H annes Stelzer

GÉZA

A magyar mes terr endezö legnagyobb szabású idei filmje

P l E L

IDEI EGYETLE X FILMJEI

Az arany páva BOLYÁRY

filmje

Kalifornia császára

CARL FROELICH Az idei nemzetközi film verseny első díjjal k itü n te te tt filmremeke

a r a t o t t

1 P R O D U K C IÓ N KÍVÜL [

PARTNEREI :

ECCEKTH MÁRTA

PAUL H A R T M A N N HILDE WEISSNER GEORG A LEX AN DER

a világhírű film prhnadonria főszereplésével

FELEJTSÜK EL A MÚLTAT (A F L A N D R IA ! V Á R K A S T É L Y )

G Y Ö N Y Ö R Ű

Z E N É J O ,

R A G Y O G Ó

K IÁ L L ÍT Á S Ú

F I L M R E M E K

BIOSCOP BUD A P E S T , (N E W -Y O R K HÁZ)

YIL,

F I L M I P A R I ÉS K Ö L C S Ö N Z Ő KFT. ERZS É B E T - K ÖR U T 9-11. TELEFON: 1 - 3 3 4 - 9 5 £S 1 3 0 7 - 0 0 .

Nyomatott: Otthon nyomda (Kis Iván) Budapest, IX., Lónyay-ucca 50. — Telefon; 1-872-87 és 1-875-77.