LÉTFONTOSSÁGÚ KIEGÉSZÍTŐ STRATÉGIAI HANGSÚLYOKAT A NEMZETI ROMA STRATÉGIÁBA ÉS A HÉTKÖZNAPOKBA LEGYÜNK EURÓPAI SZEREPBEN IS---FOLYAMATOSAN! MIÉRT MOST? Úton vagyunk az EU roma keretstratégiával, és egy mai hír alapján nemsokára a nemzeti roma stratégia is elkészül. Társadalmi vita zajlik. Alábbi nyitó gondolataimat országos szintű integrációs program fejlesztési vezetőként, stratégiai tervezőként ( versenyszférában és a civil szférában, valamint roma témakörökben) dolgozva építem, magyar-magyarokkal, magyar-romákkal. Az írástudók, fejlesztők felelőssége azonos a politikuséval, ha hallgat. Stratégiai hangsúlyok felelős kiegészítésére van szükség. MI A KOCKÁZAT? Az EU roma keretstratégia 10-12 millió romáról, romának szól EU szinten. Jelentős kockázata van az alapgondolat szűkkörűségének. Ha 10% a roma, akkor az integráció nem 10-ből 1-ről szól pl.: Magyarországon roma ügyben, hanem együttélésről szól és 10-ből 10-re vonatkozik. A 9 többinek csak politikusi szólamok vannak. Ha integráció, akkor nemcsak az, hogy kit hova, hanem hogy kik körébe. Egyoldalú nyitottság létrehozása az elmúlt 7-8 évszázadban végig kudarcos volt, erőszakkal, nyomorral , halállal teli. Ha Jancsi kicsit szerette volna Juliskát, Juliska meg nagyon nem Jancsit, akkor igen megnézném azt a gyermeket, aki születik ebből, hacsak nem nemi erőszakról beszélünk. Kétoldalú nyitottság kell. Az integrációra ma nem nyitott a többségi társadalom sem és nem meglepő módon a romaság sem a megfelelő szinten. Mindegyik máshogyan nem. JELENTŐS ELŐRELÉPÉS A TÉMA “ASZTALRA TÉTELE” Mostani előrelépés persze így is valószerűtlenül nagy, Európai és Nemzeti szinten, az előző "kezdeményekhez" képest. Formális intézkedések és ellenőrzésük fontosak, de nem elegendőek az eredményhez.
200 ÉVE FOLYAMATOSAN KUDARCOS CÉLOK ÚJRA Az EU főbb roma keretstratégiai témakörök (oktatás, munkahely, szociálislakhatás, egészségügy) másolják a már most gyenge RIÉP (Roma Integráció Évtizede Program) témaköreit 2005-ből. Még egy szigorú párhuzam: 200 évvel ezelőtt az 1700-as évek közepénvégén Mária Terézia és II. József ugyanezekre tette a hangysúlyt egy "kis Európában", a Habsburg Birodalomban. Akkor teljes volt a kudarc. Ez kétszáz éve volt. Azóta sem sikerült túl sok minden társadalmi szinten többség és roma integráció ügyben, a vándorlás erős csillapításán kívül. S most a célok újra ugyanazok. 2200-BÓL NE NÉZZÜNK VISSZA Ugyanazon témák mai mechanikus másolásából mit várhatunk a jövőben? Mi a különbség? Akkor az egészséggel kapcsolatban nem született cél. S talán az is - felszínes példával élve -, hogy van internet. Majd 2200-ban valaki visszanéz a mostani EU Roma stratégiára és megállapítja: sajnos semmit sem tanultak a történelmükből, csak a felszínt vizsgálják újra és újra és ugyanazt a rövid zsákutcát járják. STRATÉGIAI HANGSÚLYOK ÉS KAPCSOLATA, azaz a prioritások vagy kapcsolatban legyenek egymással? Inkább a jelentős és egyedül járható ÉS kapcsolatban legyenek egymással! Szociális-életminőség hangsúly vagy kultúrális-karakter hangsúly, vagy életmód-hangsúly? Nem vagy, hanem és kapcsolat kell figyelemben, forrásokban, tervezésben, akcióban. Döntő és alapvető, hogy etnikai (kultúrális-karakter) kérdés-e, vagy szociális kérdés-e, vagy életmód kérdés-e a roma integráció ügye? Napi érzékelés szintjén elsősorban szociálisnak látszik a felszínen, s ez meg is téveszthet. Kikerüljük a lényeget, ha megint szociálisba bújtatjuk a stratégiát kikerülve az etnikai-kultúrális különbségek és az életmód megfelelően "mély érzékelését", hatékony és átgondolt kezelését. Ladányi János, az egyik kiváló roma kutató szerint “az a jó roma program, ami nem roma program”. Utalva valószínűleg arra az önkéntes szegregációra, ami a "csak roma" programokban rejlik.
A KIZÁRÓLAG SZOCIÁLIS HANGSÚLY CÉLTÉVESZTÉSÉRŐL Miről is beszélünk? Ha majd minden romának lesz lakása, munkahelye, él 75 évig és felsőfokú végzettsége lesz akkor nem lesz társadalmi feszültség? Ilyen egyszerűen nem adja magát a témakör. Minden országnak--történelme, földrajzi fekvése okán is megvan a megfelelő kihívása (flamand-vallon, angol-ír, spanyol-katalán-baszk, olasz-szárd, francia-bretagne-i-occitán, stb. és még a történelmi idők határmozgásainak etnikai préseiről nem is beszélünk keleten-nyugatonészakon-délen a mai Európában). A szociálisan rászorultak 90%-a nem roma az unióban sem és közel a 5070 %-a Magyarországon sem. ÚJ SZEREP EURÓPÁBAN, A VALÓDI INTEGRÁCIÓ KUTATÁSA Szerencsénk van, újra szerepben lehetünk, mint a vallástürelmi rendelet elsőségével valamikor. Az sem volt egyszerű. A roma kérdés “csak az előszobája” pl: annak a 2040-re abszolút aktuális kérdésnek, hogy az EU választópolgárainak akár fele iszlám hitű lehet – Törökország nélkül is –, Európa addigra egy "kis világ" lesz, nem sokdimenziós országok egysége, hanem a hétköznapokban multidimenziós. Népesedési és bevándorlási jellemzőkkel a trend leírható és láttatható. A romákkal az az érdekes, hogy főként görög katolikusok, vagy katolikusok, főként keresztények. Itt tehát a lehetőség, hogy hit-közös alapokon tanuljuk együtt "Mi Európa" a másságunk kezelését, integrációját. Mielőtt valaki azt hinné, hogy be lehet tenni az egyházak zsebébe az integrációt, sajnos fel kell háborítsam. Nélkülük nem megy, viszont csak nekik juttatva a feladatot újra kudarc. A SZOCIÁLIS DIMENZIÓ AZONOS SÚLYÚ KIEGÉSZÍTÉSE A SIKER ZÁLOGA Azaz nem mi vagyunk és ők, hanem mi vagyunk és mi. Valószínűleg a mostani 100 féle bevándorló etnikai sokszínűség sem az anyaország leggazdagabbjai, ezért a szociális és etnikai(kultúrális) dimenzió együttes kezelése többet hozhat, mint gondolnánk. Nemcsak Európa van változásban, lassan az USA népességének fele spanyol anyanyelven beszél.
Persze tehetnénk "magunk között" néhány 100 vagy 1000 évvel régebbi európaiak is a "mélyintegráció" ügyben. Ma is az észak protestáns mássága és a dél katolikus mássága között is, nem beszélve az országok ma is létező etnikai -- nemzetállamokkal fedett -- sokszínűségéről. Ma Londonban az utcán legalább annyi a színes, mint a nem. Ki gondolja, hogy az európába bevándoroltak 1. vagy 2. generációja ugyanazt fedi, ugyanúgy automatikusan integrálódik, mint az előbb említett többszáz éves együttélések, illetve ezek ma is érzékelhetó kudarcai. A ma bevándorlási kihívásai Olasz-Észak Afrikai, Francia-Afrikai-Közép Amerikai, Német-Török, Angol-Indiai-Ausztrál, stb. s a világ "szociális ollójának legszélesebbre nyílásával" ez pillanatok alatt itt Kelet-Európában is ugyanezt hozza majd. Ha igazán komolyan gondoljuk, akkor itt mindegyik "relációt", integrációt érdemes külön vizsgálni, majd aztán összevonni a legjobb gyakorlatokat. SOKFÉLÉK VAGYUNK, LEGYÜNK EBBEN IS AZOK CSELEKVŐK, TEORETIKUSOK, MEGFIGYELŐK, KÍSÉRLETEZŐK Persze a cselekvők azonnal akarnak csinálni valamit, s ha fel kell mászni a fára, akkor kirohannak az udvarra azonnal. Egy gond van, hogy akik utánuk futnak, már későn kiabálják nekik fel a fa tetejére, hogy nem a diófára, hanem a cseresznyére kellett volna mászni, mert az érik most. Azaz cselekedjünk, kérdés a hogyan és milyen gondolatok alapján. Nyilván a filozófikus hajlamú teoretikusok soha egy lépést nem tennének, a kutatók még megkutatnának száz témát, a kísérletezőknek újabb száz legjobb ötletük van, amit azonnal meg kellene csinálni, mert az a megoldás. Igaz, hogy aki látott már katonatemetőket és tapasztalt nyomort, az nem tud nem azonnal lépni (cselekvő. kísérletező). Ez teljesen rendben van. Viszont kizárólag ez a reagálás valódi "szembekötősdi”.
Abból a célból. hogy ne legyen 20 év múlva a "szembekötősdiből""szembeköpősdi", modellszinten szintén most kell indulni és nemcsak látványos háromnapos konferenciákkal. Ennek megtalálása, kibontása, megvalósításra való felkészülése nem féléves ciklus kihívása, hanem koncentrált munkával is ezé az évtizedé. Egyszerre kellenek a megfigyelő, teoretikus, és cselekvő, kísérletező szerepek, hogy ne tegyünk több-száz éves felesleges köröket villámgyorsan és naív nekibuzdulással és ugyanakkor mozduljunk viszont azonnal, amint lehet. Forrásarányokban ugyanaz a helyzet. HELYZETFÜGGŐ MEGOLDÁSOK Példával élve a 20 év tapasztalatából, minél inkább szociálisan rászoruló valaki, annál kisebb ciklusidejű munkákkal lehet motiválni. Ha egy szociálisan rászorulóval krumplit ültettetünk, akkor már másnap ki fogja kaparni a földből, mert délben enni kell a családnak. Ezzel persze mindjárt szabályszegő lesz, és megítéltetik: “nem is érdemes ezeknek”. Az alapgondolat hibáját senki nem vizsgálja, hogy egy jó szándékú-selejtes gondolatból született egy itt és most nem megvalósítható szabály. A szabálytisztelet nem sajátja semmilyen underclass-nak, ha a túlélésről van szó. Azaz a helyzetüknek megfelelő programok “emelkedő ciklusidejű” egymásra épülése segít és a komplex megközelítés. CSAK SZOCIÁLIS HANGSÚLY = ZSÁKUTCA A magyar elnökség elindította az integrációval való foglalkozást, viszont vissza van téve alaphangsúlyában "szociálisra" az ügy, ami nagyon jó, közvetlen eredményeket is hozhat végre, ugyanakkor nagyon rövidtávú visszarendeződésre lehet számítani és ez egy jelentős cukormáz. Felülről nézve cukor, alulról nézve rohad. Nem tudni mi lapul, vagy robban majd alatta. KIVÁLÓ EDDIGI EREDMÉNYEK VALÓDI BENCHMARK-JA Igen, persze tegyünk addig is valamit, ameddig kipróbált pilot programok eredményei nincsenek szervesítve, de nem korlátozzuk mozgásunkat kizárólag a jelenre. Számos jó program eredményeit már használhatnánk. Ki tudná megmondani, hogy egy 5 évvel ezelőtti roma-mediátor képzésen résztvett romák mit csinálnak ma, használják-e a tudást az önkormányzatokban, vagy az iskolákban, vagy a kórházakban eredményesen, vagy épp zöldséget árulnak az aluljáróban? Kellett-e az ő tudásuk, hiszen kiképezték őket, bíztak magukban és a környezetükben.
PROJEKT-KULTÚRA HELYETT MONITORINGOLT KOMPLEXITÁS Az EU-s projektkultúra a “van eleje van vége, lezártuk, felejtsük el” nem alkalmas komplex társadalmi problémák kezelésére. Egy szerves fejlődésű társadalomban igen, mint nyugat európa, de egy folyamatosan “nagy ugrásokra” kényszerülő társadalomban, mint kelet-európa ez zsákutca. Nem tudni hány milliárdba kerül még ez a felismerés és a felismerés érvényesítése. INTERETNIKUS FEJLESZTŐPÁROK (jogvédett elem _JL-ZN-VG) A legfontosabbak lehetnek az átgondolt interetnikus programok, interetnikus fejlesztőpárokkal közel 40 szakterületen az egyéni-közösségi életpályákat tekintve. A fejlesztő párok hatása az eredmények összeszorzódása, míg a “sima résztvevők” képzése csak “összeadódik”. A hatás emellett szinergikus a magatartásmintákra is. A feljesztőpárok ha “túl messze vannak” a résztvevőktől, nem jön létre a hatás, minden fejlesztőpár-típusból vannak szintek. A STRATÉGIA NE FUSSON CSAK VÉGREHAJTÁSBA A két dolognak egyszerre kellene történnie: 1, napi operatív belépés és segítség a kisebbségi-többségi etnikaiszociális léteknek (stratégiai válságkezelés -- menedzsment eszköztár) és itt a lényeg: 2, a másik szinten az etnikai sokszínűség stratégia valós, folyamatos, nem időpréses tervezésének, kis-pilotokkal való kidolgozásának, kipróbálásának, összeépítésének magyar és európai szinten (stratégiai vezetés – leadership eszköztár). KUTATÓ-FEJLESZTŐ TÁRSAK, PARTNEREK NÉLKÜL NEM MEGY Ehhez kutatótársakká kell fejleszteni a romákat, minden nációt, etnikai "képviseletet", nem maradhatunk a "hivatalos" országlistánál. A döntési módokról közben is érdemes lesz beszélni. Áprilisban például a roma szervezetek jelezték, hogy kimaradtak az EU keretstratégia készítéséből. Márpedig aki az egyik fél nélkül készíti a hosszútávú szerződést, akkor mindkét oldalon alá is írhatja.
Obama elnök úr hazájában a 200 éves és az 1950-es évek kudarcai -valódi polgárháborús helyzetek – után dolgoznak a partneri szintre emelés Kurt Lewin-es módszertanával az afro-amerikai legjobbakkal, ezzel a nemzetközileg sikeres szemlélettel és módszerrel. Miért várjuk meg Európában a polgárháborús helyzetet és miért várjuk meg Magyarországon? Jeles programalkotó kollégám egyszer az egyik minisztériumban megkérdezte, hogy mikor lesz az első roma államelnökjelöltünk. A válasz néhány mosoly.... Igen évtizedes munka, tudatosan, következetesen, nem projektkultúrával. NYITOTT ÉS REJTETT JOGOK ÉS HITRENDSZEREK Európa olyan lett, mint a Kárpát medence: nagy létkohó, sok etnikum egy sok-kultúrájú világban. Karakterek, temperamentumok, öröklött tényezők, félig nyílt és rejtett "belső" jog és hitrendszerek a "hivatalos" országonkéntiak és EU jog mellett, azzal párhuzamosan. Európa annyiban különbözik még, hogy egy globális egyneműsítő, nem európai eredetű falanszteres antikultúrával igyekeznek többen egységesre mázolni. Ez az európai elit és az európai átlagpolgár nem érdek, hanem érték-konfliktusa, a tudatos egyneműség itt Európában a legnagyobb lét-kockázatot hozza. SZABÁLYOK, TÖRVÉNYEK = IGEN, CSAK VÁLSÁGMENEDZSMENT ESZKÖZÖKRE A LÁTHATÓ VAGY REJTETT PÉNZEK = NEM! Sokan gondolják azt is, hogy csak szabályokkal, törvényekkel, büntetéssel előbbre lehet jutni mindezen témákban. A szabályok adják életterünk biztonságát, tehát alapvetőek. Fontos a büntetés, a válságmenedzsment egyik szükséges eszköze. Kérdés mikor csap vissza a kizárólag szabály és büntetés-orientált "társadalmi bumeráng". egy polgárháborús helyzettel. Ez utóbbi elismerve a szabályozás és törvények fontosságát - a legveszélyesebb polgárháborús helyzetet hozhatja középtávon. Nem lehet a lakóparkok kerítései és védelmi szolgálatai mögött élni. Ki lesz akkor börtönben? Mindenki, aki kint van és mindenki aki bent, csak máshogyan. ÉLETMÓD: VALÓDI KIHÍVÁSOK AZ ÚJONNAN, MESSZIRŐL BEKÖLTÖZŐK? Ki akar foglalkozni nem az utolsó pillanatban ezzel az etnikai alapú együttélés-együttműködés valódi, napi kihívásaival? Példával a kisközségekbe “beljebb” költözött roma családok legtöbbje beilleszkedett a helyi közösség szokásrendszerébe.
A nagy gond a “messziről érkezett” beköltözők életmódja és szokásai, valamint a helyi beilleszkedési kultúra hiánya miatti konfliktus a “muszályból-beengedő” és a “muszályból-beengedett” között a helyi társadalomban. Azaz fontos annak a kultúrának, programnak, eseménysorozatnak stb kimunkálása és értő kidolgozása, bevezetése, amely az újonnan érkezettet - legyen az bárki, bárhonnan - kihívások elé állítja és bizalommal szembesíti a helyi kultúra követelményeivel és közös fejlesztéssel (régiek-újonnan érkezettek együtt) el is fogadtatja. S legyenek ebben – kidolgozott és elfogadott programok mentén - valós érdekei és kockázatai “mindkét” félnek. Ez legalább olyan hangsúly a stratégiában, mint a szociális, vagy a kultúrális-karakter irányokra fordított figyelem és forrás. EURÓPAI ETNIKAI INTEGRÁCIÓS STRATÉGIAI MAGYARORSZÁG PREDESZTINÁLT LEHET
KÖZPONT,
Hol van az EU Etnikai Stratégiai és Integráció Kutató Központja, hogy szerethesd felebarátodat, mint önmagadat a keresztényi –soknemzetiségiEurópában. Arról nem szól a Biblia, hogy milyen etnikum legyen, s arról sem, hogy mennyi legyen az illető bankszámláján. Legyen itt Magyarországon! Ha adhatunk valamit, akkor az az etnikai stratégia válaszok kidolgozása. A VÁLSÁGMENEDZSMENT STRATÉGIAI SZEMLÉLETE MELLÉ A TÁRSADALOMFEJLESZTÉS STRATÉGIAI TERVEZÉS AZONOS TÁMOGATOTTSÁGÚ MEGVALÓSÍTÁSA Stratégián a valódi stratégiai tervezést célszerű azonosítani, azaz nem a válságmenedzsment stratégiai tervezését, hanem a társadalomfejlesztés stratégiai tervezését. Mindkettőre szükség van, csak nem a jelenlegi 99-1 %-os arányban, hanem 50-50 %-ban nemzeti és európai szinten is. Ennek lehetne Magyarország a helyszíne. Induljon innen a jövő embersége. Ha nem ebben a generációban, hanem a gyermekeinkében, akkor akkor. Ők is fontosak nekünk, ők majd a század közepén lesznek életük delelőjén.
Ezzel adnánk valamit roma ügyben is, Európának is, a világnak is és magunknak is egy esélyt. HANGSÚLYOK Ne csak cselekvően és kísérletezően, Ne csak szociálisan közeledjünk, Ne projekt-kultúrával és Ne egy támadásponttal, Ne csak a romákhoz, hanem interetnikusan és Ne a célcsoportot alábecsülve, hanem tudatosan épített és fejlesztett partneri viszonyban , szociális---kultúrális-etnikai---életmód azonos hangsúlyok erre legyenek a “tiszta források” megfelelően arányosítva. NAPI LÉPÉSKÉNYSZEREK Nem arról beszélek, hogy ha valaki ellop egy Pepsi Cola-t, vagy randallírozik, vagy előítéletből nem alkalmaz másokat, vagy kiközösít általános tapasztalatok alapján, akkor simogassuk meg, hanem a válságmenedzsment eszköztárat egészítsük ki végre, hogy aztán valódi eszköztárrá érjen az akart rövidtávon, a felsejlő középtávon és a remélt hosszútávon is. A XX. század már minden embertelenséget "ipari " szintre emelt, az előző századok szintén erőszakos irányultságai után. Van vajon megoldás? Vagy csak tömjük a lyukakat az észrevétlenül, évtizedek alatt mélyebbre süllyedő hajón a XXI. században is. A kockázat ma Európa léte és jövője... kicsiben, hiszen Európában mindannyian kisebbség vagyunk. Érzelmek nélkül nem lehet élni. Érték legyen a mérték, mert csak érzelmekkel élni katasztrófális. Keskeny a palló, mégis rá kell lépnünk. Tán együtt bátrabbak és okosabbak, türelmesebbek és higgadtabbak is leszünk. VALÓDI MÓDSZERTAN, VALÓDI PARTNERSÉG A TERVEZŐ ELIT FELELŐSSÉGE A tervező elit dolga a stratégia partnersége. Tanuljuk folyamatosan. A legjobbak a versenyszférában már tudják a partnerséget, azért is élik túl a válságokat. Stratégiai prioritásokat se hagyjunk ki észrevétlenül sem.
Mikor indulunk egy Európai Szintű Etnikai Integrációs Központtal itt Magarországon az ivóvíz, a napi életminőség és lakhatás legalább olyan fontos intézkedései mellett? 2012 ? Eredményei itthon és Európában jelentősek és valódi presztizst hozóak.
CSAK A SZEGÉNYEK MEGOLDHATÓ,
KEZELÉSÉVEL
A
SZEGÉNYSÉG
NEM
Biztosan állítható: néhány kiváló köztisztviselő és néhány más kiválóság az árbóckosárból hiába akarja a hajó irányát megváltoztatni. Mutatni lehet, viszont a helyi elitek (aki egészben gondolkodik, saját vagyonán túl, saját életén túl) bevonása nélkül a helyi szegénység nem megoldható. Nem moziban kell a sötétben nézni a helyieknek a kívülről jött csodatevőkre, hanem felkapcsolni a villanyt a moziban és egymással beszédbe elegyedni struktúráltan, tudatosan. CSAK A ROMÁK MEGOLDHATÓ
KEZELÉSÉVEL
AZ
INTEGRÁCIÓ
NEM
A csodatevők végre lehetnének katalizátorok és valódi vezetők egy társadalmi-gazdasági integrációs interetnikus programban, az sem könnyebb, mint a vízen járást kívülről elmesélni. Nincs roma integráció és felzárkózás sem... csak romákkal. HA SIKERT REMÉLNI LEHET TRÓNKÖVETELŐ A STRATÉGIA MÓDSZERTANA
RÖVIDTÁVON, AKKOR TERVEZÉS BEVONÁSI
Stratégiai tervezőként az a tapasztalatom, hogy a stratégiai tervezés bevonási módszertana helyet követel, s nemcsak “látszólagos társadalmi vitákban”, hanem valós együtt-alkotásban.
A TÁRSADALMI VITA MÓDSZERTANI MEGÚJULÁSA A társadalmi bevonás módszertana végre megérne néhány doktori disszertáció témáját, s végre valós eredményeket hozóan, hatékonyan lehetne eltölteni a sokszor a 70-es évek termelési tanácskozásaira és azok érzelmi túlfűtöttségű hangulataira emlékeztető “nyílt társadalmi vitákat”. Az érdekelt összes szereptípus tudatos bevonása alapvető. Az írásban bekért “társadalmi vita”- elemek ugyan jól átpolitizálhatóak, s az érdekcsoportok mentén jól tárgyalhatóak, viszont a megvalósításukban érdekeltek és az azzal azonosultak alapján az eredmény a várható eredmény 20%-a, még a legjobb-világbajnok tervvel is. A tervezési folyamat részvétele-bevonása nem “rontja el” a stratégiát, hanem a tudatos előkészítést hosszabbítja meg 1-1,5 évvel, ugyanakkor közel 50%-kal több megvalósulhat fele pénzből, mint eddig. Kérdés, hogy az a néhány ezer milliárd forint érdekes lehet-e?
Gyermekeim itt akarnak élni, ezért és a magam életében is érdekelt és érintett vagyok, nem beszélve valódi magasabb társadalmi és szakmai elkötelezettségeimről, a lehetséges, kockázatokkal végiggondolt optimális és megvalósítható megoldásokban szívesen dolgozom Önökkel.
Visszajelzésükre várva,
Budapest, 2011. április-november 09.
Joó Lajos Stratégiai tervező, a Kincses Köz-Pont Védett Komplex Interetnikus Program vezető fejlesztője Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága alapító tagja Hungarikum Szövetség alapítótagja
