LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS

 Termelés és Szolgáltatás, Menedzsment 4. RÉSZ

Termelés és Szolgáltatás Menedzsment Tantárgy felelőse: felelőse: Dr. Dr. Gyenge Balázs Tantárgy előadója: Dr. Gyenge Balázs

 TSZM

LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.

Áru és szolgáltatás tervezés

2.

Folyamat és kapacitástervezés

3.

Ütemtervezés

4.

Helykiválasztási stratégia (LOCATION)

5.

Helyszín elrendezési stratégia (Layout)

6.

Emberi erőforrás és munkahely tervezés

7.

Ellátási lánc menedzsment

8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

1

 TSZM

ELHELYEZÉS (LOCATION)

(Location) STRATÉGIA  Helykiválasztási A terméktől és a termelés vagy szolgáltatás jellegétől

TSZM

függően a helyhez kötődő szállítási költségek egyedül is kitehetik a termék értékesítési árának 25% 25%--át.

HELYKIVÁLASZTÁSI STRATÉGIA A helykiválasztás stratégiai CÉLJA az elhelyezéséből eredő előnyök kihasználása, maximalizálása és a hátrányok, konkrét költségek együttes minimalizálása. minimalizálása. RITKÁN hozunk ilyen döntéseket (esetei): Tartósan és véglegesen befolyásolja a: 1. Alapítás (legnehezebb) 2. Szegmentálódás, egy részterület Állandó ktg-eket. Változó ktg-eket. áthelyezése KÜLÖNBÖZŐ SZERV. MÁS és MÁS 3. Bővítés, jelenlegi helyszín mellett LEHET A CÉLJA TELEPÍTÉSKOR!: új létesítése telepítése 1. Ipari, termelő => Bev - Ktg. minimalizálás 4. Áttelepülés, a meglévő létesítmény 2. Kereskedelmi, szolgáltató => Bevétel max.-Ktg. bezárása és átköltöztetése a másik 3. Logisztikai és lerakatok => Szolg. színv. max. helyszínre A DÖNTÉSÉT is számtalan tényező befolyásolja: 6. Ökonómiai szempontok ktg.-ek, 1. Piacgazdaság, globalizáció, gazdasági motivációk elmaradó jövedelmek, 2. Kommunikáció (nemzetközi is) 7. Versenytársak (klaszteresedés) 3. Gyorsabb és megbízhatóbb utazás és szállítás 8. Infrastruktúra (település) 4. Könnyű tőkeáramlás az (országok között is) 9. Üzem kapcs. R. ellátási lánc 5. Munkabérek (termelékenység, képzés, morál) 10. Valuta és ADÓ

2



KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK

TSZM

ORSZÁG KIVÁLASZTÁSA: • Kormányzati előírások, magatartások, stabilitás, • Kulturális, politikai, és gazdasági kérdések, stabilitás • Természeti és környezetszabályozási kérdések • Nyersanyagok hozzáférhetősége, energia • Piacok elhelyezkedése, szélessége, belépés, árfolyam • Munkaerő lehetősége, magatartása, termelékenysége, ktg • Infrastuktúra, közlekedés, nemzetközi „vérkeringés” • Valuta, árfolyam, infláció, stabilitás, átváltás • Adó (állami) rendszer és mérték, állami támogatások

RÉGIÓ/VÁROS:



• Régió előnyös tulajdonságai (szubkultúra, éghajlat, stb.) • Önkormányzat, helyi politika, gazdasági szab., régió fejlettség • Helyi földvásárlási és építkezési költségek, helyi körny.szabály. • Fogyasztók és nyersanyagok közelsége, költségei • Helyi munkaerő helyzet, lehetősége, bérköltsége, képzettsége • Civil szervezetek, szakszervezet, érdekképviseletek • Versenytárs és vonzáskörzete • Közművek költsége, és hozzáférhetősége, közlekedés • Helyi adók (iparűzési), illetékek, díjak

KIVÁLASZTÁSI SZEMPONTOK

TELEK/TELEPHELY: TSZM

• Telephely jellemzők (fekvés, image, beépítettség, elérhetőség) • Telek/épület, mérete/ára, telekrendezési korlátok • Hatás a környezetre, lakosságra (hatástanulmány) • Fogyasztók elérhetősége, értékesítés, készárú tárolás leh. • Nyersanyag, hulladék tárolás lehetősége, költségei, szükséges szolgáltatások vannak-e? • Munkaerő utazás/utaztatás • Versenytárs elhelyezkedése, partnerek elh., szomszédok jellege • Közüzemi létesítmények közelsége, úthálózat, vasút, légi, AZONBAN GYAKRAN CSAK A vízi csatlakozási lehetőség stb.

Belgium-

Ny. Németország-

Japán-

Svédország-

USA-

Francia ország-

Olaszország-

Nagy BritanniaKanada-

Spanyolország-

Kvalitatív jellemzők: • területi adottságok • közlekedési adotts. • munkaerő tulajdons. • értékesítési lehetős. • image • politikai stabilitás • infrastrukturális tul.

Dél KoreaGörögország-

Hoitsch 93 Kvantitatív jellemzők: • munkaerő ktg. • szállítási ktg. • telephely ár • alapanyag ktg. • változó ktg. • támogatások • adók vámok

Óradíj – alkalmazottak a termelésben (1996)

MexikóHon KongPortugália-

MUNKAERŐT VESZIK FIGYELEMBE!

-30$ -20$ -10$ - 0$

3



ESET PÉLDA! (Quality Coil és Mexikó)

TSZM

• A vezetők gyakran elcsábulnak, ha az adatokat szeparáltan figyelik! • A QC elhatározta, hogy áttelepíti connecticuti üzemét Juarezbe, ahol a bérek az amerikaiak 1/3át tették csak ki. A nagy „szakítás” elmaradt és a cég csaknem tönkrement. Mi történhetett?

VIZSGÁLJUK MEG A TERMELÉKENYSÉGET! napi munkabérköltség = 1 termékre jutó átlag bérköltség termelés (egység/nap)

1. connecticut-i üzem (USA) 70 $ napibér = 1,17 $/db 60 db per nap

2. juarez-i üzem (Mexikó) 25 $ napibér = 1,25 $/db 20 db per nap

 TELEPÍTÉSI STRATÉGIÁK TSZM I. PIACORIENTÁLT ELHELYEZÉS

A piachoz való közeledés közeledés.. Gyorsan romló romló,, nagy szállítási költségű költségű,, nehezen szállítható, nagy teriméjű késztermék szállítható, késztermék,, gyors piaci reakciót igénylő termékeknél, szolgáltatásoknál.. (pékség, bankfiók, élelmiszer üzlet) szolgáltatásoknál

II. BESZÁLLÍTÓ ill. NYERSANYAG ORIENTÁLT ELHELLYEZÉS Beszállítóhoz, nyersanyaghoz való közelség közelség.. Gyorsan romló romló,, nagy költségű nehezen szállítható, nagy teriméjű szállítható, teriméjű,, alapanyag alapanyag.. (acélgyár, bútorüzem, sörgyár)

III. KÖZELSÉG VERSENYTÁRSAKHOZ (klaszteresedés, csoportosulás) Saját versenytársaik közelébe település település.. Valamilyen kritikus tömeget meghaladó vonzó erőforrás (gazdag nyersanyag, nyersanyag, tőkeforrás, tőkeforrás, tehetség forrás, természeti kincs kincs,, gazdag információ esetleg nagyszámú vevő) vevő) okozza a csoportosulást csoportosulást..

IV. TERMÉKORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS 1-1 telephelyen csak 1 terméket v. t.családot állítanak elő és azután történik a szétosztás a disztriúció disztriúció.. Ez is egyfajta nyersanyag orientált elhelyezés elhelyezés..

V. FOLYAMATORIENTÁLT ELHELYEZKEDÉS Úgy helyezkedik el, hogy beszállított termékeit a legjobban tovább feldolgoztathassa. feldolgoztathassa. A vásárló cégekhez és további folyamatokhoz közeledik. közeledik. Ez is egyfajta piacorientált piacorientált..

4

 TSZM

TELEPHELYKIVÁLASZTÁSI MÓDSZERT (azaz annak megválasztását) BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK!

BEFOLYÁSOLÓ KRITÉRIUMOK 1. Egyedi, önálló: létesítmény elhelyezés (több kvantitatív szemp. is figy. vehető) 2. Elhelyezés több közé: szállítási és intenzitási ktg.-ek nek megfelelően 3. Kereskedelmi és szolgáltatási egység: várható árbevétel a döntő 4. Sürgősségi szolgáltatások: időtényező, ütemezés a döntő

 TSZM

FAKTOR-RATEING tényező rangsorolás FAKTORmódszere „NEM Faktoráls!” Tényező--rangsorolás, faktor Tényező faktor--rateing

TÉNYEZŐ--RANGSOROLÁS v. FAKTOR TÉNYEZŐ FAKTOR--RATEING: A (kvalitatív) és kvantitatív szempontok szerinti súlyozott értékelés. A tényező rangsorolási módszerhez „parciális hasznossági mátrixokat” készítünk és használunk fel mely lehetővé teszi a független értékelést is.

Tényezőrangsorolás 7 LÉPÉSE: 1. LÉPÉS: A releváns szempontok összeállítása. 2. LÉPÉS: Minden tényező súlyának (rangsorok) meghatározása, (mely tükrözi annak valódi fontosságát) a súlyok lehetnek abszolút számok is, vagy lehetnek relatívak is egy bázis értékhez képest. (A bázis például 1,00 vagy 100.) A súlyok lehetnek különbözőek de lehet köztük azonos is. 3. LÉPÉS: Minden részszempontnak megállapítunk egy skálát, alsó felső határt (például: egytől tízig, egytől százig). A skálák minden szempontnál azonosak. 4. LÉPÉS: A (3.lépés) skálája alapján ÉRTÉKELJÜK a szempontokat. 5. LÉPÉS: SÚLYOZÁS, vagyis az értékeket beszorozzuk a súlyszámokkal. 6. LÉPÉS: ÖSSZESÍTÉS, súlyozott értékösszeget készítünk és RANGSOROLUNK. Az összesítés történhet additív vagy multiplikatív módon is! 7. LÉPÉS: ÉRZÉKENYSÉGVIZSGLAT, ha a különbségek kicsik

5

 TSZM

TÉNYEZŐ TÉNYEZŐ--RANGSOROLÁS ADDITÍV módszerrel bázis típusú

ÉRTÉKEK (100-s skálán)

additív =

n

∑s É i

i

i =1

SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK

Szempont

súlyszám

Francia o.

Dánia

1. A munkaerő alk. és magatartása

0,25

70

60

0,25•70 = 17,5

0,25•60 = 15,0

2. Fő / szem.gépkocsi

0,05

60 80

0,05•60 = 3,0

0,10

50 85

0,05•50 = 2,5

3. Fejenkénti kereset

0,10•85 = 8,5

0,10•85 = 8,0

4. Adóstruktúra

0,39

75

70

0,39•75 = 29,3

0,39•70 = 27,3

5. Oktatás és Eügy

0,21

60

70

0,21•60 = 12,6

0,21•70 = 14,7

70,4

68,0

Összpontszám:

1,00

1. alternatíva

Összeg:

2. Alternatíva

ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT Az érzékenységvizsgálat lényege, hogy az elemzést elemzést,, vagy modellt sorozatosan újra és újra lefuttatjuk változó kiinduló feltételek mellett mellett.. A kapott eredményeket olyan többdimenziós grafikonokban/táblázatokban ábrázoljuk, melyekben a különböző befolyásoló feltételek együttes hatását vizsgáljuk az eredményre. eredményre. • itt a sorrend felcserélődés mértékét (előfordulási arányát) vizsgáljuk • rensz. a legerősebb v. leggyengébb szempont(okat) kivesszük v. új sz. veszünk fel stb. • esetleg finomítjuk a súlyozást és vizsgáljuk mindezek hatását a végső sorrendre

 TSZM

n TÉNYEZŐ TÉNYEZŐ--RANGSOROLÁS multiplikatív = ∏ É iS i =1 MULTIPLIKATÍV módszerrel

bázis típusú

ÉRTÉKEK (100-s skálán)

SÚLYOZOTT ÉRTÉKEK

Szempont

súlyszám

Francia o.

Dánia

1. A munkaerő alk. és magatartása

0,25

70

60

700,25 = 2,89

600,25 = 2,78

2. Fő / szem.gépkocsi

0,05

60 80

500,05 = 1,22

600,05 = 1,23

0,10

50 85

850,10

= 1,56

850,10 = 1,55

0,39

75

70

750,39

= 5,39

700,39 = 5,24

70

600,21

= 2,36

700,21 = 2,44

69,8

67,7

3. Fejenkénti kereset 4. Adóstruktúra 5. Oktatás és Eügy Összpontszám:

0,21 1,00

60

Szorzat:

i

1. alternatíva

2. alternatíva

6

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER

 TSZM

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER Az alternatívákat úgy hasonlítjuk össze, hogy minden esetben költségfüggvény elemzést készítünk készítünk.. • kiszámítjuk, hogy milyen állandó költségek és milyen változó költségek fogják terhelni az egyes helyszíneket különböző termelési méretek esetében • a kapott adatokat legcélszerűbb grafikonban ábrázolni és az eredményeket grafikusan összevetni

LÉPÉSEI: 1. LÉPÉS: Minden helyszín állandó és változó költségeinek meghatározása, különböző termelési méretek mellett (költségfüggvényeket határozunk meg) 2. LÉPÉS: Az összköltség grafikonok megszerkesztése minden helyszín esetében (úgy, hogy az éves költségek a függőleges és az éves termelési mennyiségek a vízszintes tengelyre kerüljenek) 3. LÉPÉS: Azt a helyszínt választjuk ki, amelynek a legalacsonyabb az összköltsége a vizsgált termelési szint tartományban (szeparált értéktartomány vizsg. végzünk)

 TSZM

KÖLTSÉGFÜGGVÉNY ELEMZÉSI MÓDSZER KÖLTSÉGEK ALAKULÁSA Költségek

„A” Ország

„B” Ország

„C” Ország

„X” Ország

Bérleti díj/év

20.000 €

10.000 €

10.000 €

x1

Infrastruktúra költségei/év

90.000 €

50.000 €

20.000 €

x2

Termelési költség/ termék

10 €

15 €

40 €

x3

Anyag szüks./ termék

30 €

45 €

40 €

x4

3. Helyszín a “jó”

Éves teljesköltség 180.000 € 160.000 € 150.000 € 130.000 € 110.000 € 80.000 € 60.000 € 30.000 € 10.000 € -

0

2. Helyszín a “jó”

1. Helyszín a “jó”.

„A” Helyszín állandó ktg.-e

„B” Helyszín állandó ktg.-e „C” Helyszín állandó ktg.-e |

|

500

|

|

1.000

|

|

1.500

|

|

2.000

|

|

2.500

|

|

3.000

|

|

3.500 (forgalom) mennyiség

7

GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT MÓDSZER

 TSZM

VONZÁSKÖZPONT (VK) MÓDSZER Olyan súlypont meghatározási módszer, amely a szállítási költségek minimalizálására törekszik törekszik.. Több már létező helyszínhez képesti elhelyezést tesz lehetővé.. lehetővé • feltesszük hogy a különböző helyszínek (területek) homogének, vagyis nem kvalitatív tényezőket figyelembe véve közel azonosak • továbbá a szállítási mennyiségek jól becsülhetők (és tartósak)

LÉPÉSEI: 1. LÉPÉS: A vonzásközpont módszer első lépése a helyszínek koordináta rendszerben való elhelyezése 2. LÉPÉS: X koordináták meghatározása 3. LÉPÉS: Y koordináták meghatározása 4. LÉPÉS: Vonzásközpont X koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást 5. LÉPÉS: Vonzásközpont Y koordinátájának kiszámítása. Figyelembe véve a szállított mennyiségeket illetve a szállítási intenzitást

GRAVITÁCIÓS v. VONZÁSKÖZPONT A havonta MÓDSZER szállított

 TSZM

Alkalmazott képlet a következő:

∑d Q a vonzásokközpont " x " koordinátája = ∑Q ∑d Q ix

Boltok

i

i

i

iy

a VK " y " koordinátája =

i

i

i

∑Q

i

i

Q = intenzitás (itt: mennyiség) Észak Dél

Chicago

1.000

90

110

1.000

130

130

Atlanta

2.000

60

40

X koord.

Pittsburgh

x=

30(2.000) + 90(1.000) + 130(1.000) + 60(2.000) 2.000 + 1.000 + 1.000 + 2.000

|

|

|

|

60

|

y= |

|

90

|

|

|

120

|

|

400.000 = 66,7 6.000

120(2.000) + 110(1.000) + 130(1.000) + 40(2.000) 2.000 + 1.000 + 1.000 + 2.000

Atlanta

30

120

New-York

y=

|

30

Pittsburgh

Y koord.

|

y

2.000

x=

0

x

Chicago

New York

120 90 60 30 -

konténerek száma

560.000 = 93,3 6.000

|

150

Kelet-Nyugat

8

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER

 TSZM

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS MÓDSZER Olyan modell módszer amely a teljes területet zónákra osztja fel és megadja, hogy egy zónába való telepítés esetén mennyi a várható fogyasztó szám szám.. A modellbe beépíthetők már meglévő boltok is is.. • feltesszük, hogy az új bolt a már meglévőktől azok rovására fogyasztókat csábít el • alapgondolata a vevő közelség (vonzással bír) Schroeder 93’ • egy arányszámmal figyelembe vehetjük az utazási hajlandóságot is • nagybevásárlások esetén messzire is hajlandók vagyunk elmenni, ha minden egy helyen elérhető

LÉPÉSEI: 1. 2. 3. 4.

LÉPÉS: a terület homogén zónákra való felosztása LÉPÉS: A zónák fogyasztói számának felmérése LÉPÉS: A zónák átutazási idő/távolság szükségleteinek felmérése LÉPÉS: A képlet alkalmazása a jelenlegi adatok alapján, ha az eredmény nem felel meg a valóságnak akkor „A” értékkel addig hangoljuk a képletet míg megfelelő értéket nem ad 5. LÉPÉS: A megváltozott helyzetnek megfelelően újraszámolunk , beépítve az új fogyasztó vonzó alapterületet (kínálatot)

FOGYASZTÓ ATTRAKCIÓS v. ZÓNA v. KERESKELMI VONZÁS MÓDSZER

 TSZM

Alkalmazott képlet a következő: Sj N = P ⋅ C Nij= összes utazni ij

ij

2. ZÓNA J=2

BOLT

3000m2

i hajlandó fogyasztó

120fő 1. ZÓNA J=1 Versenytárs

TijA Pij C i = n ⋅ Ci Ci= i. zóna fogyasztói Sj Sj = j. bolt mérete (pl.: m2) A Tij= i-ből j-be az utazási idő j = 1 Tij A = az utazási időnek a i-ből j-be

∑

fogyasztóra gyakorolt hatása =2 Pij= i-ből j-be utazás valószínűsége ( 4.000/10 2 ) = 0,1758 [( 4.000/10 2 ) + ( 3.000/4 2 ) + ...+ ] ( 3.000/4 2 ) Pi2 = = 0,8242 2 [( 3.000/4 ) + ( 4.000/10 2 ) + ...+ ] ZÓNA

KEZDŐ ÁLLAPOT: 1.Zóna 1.HELY(J) = 370 fő

4000m2 150fő ZÓNA

Tij

Pij Pi1

Pi2

Látogatók

J=1

J=2

4000

3000

1. Zóna(i=1)

10

4

120

2. Zóna(i=2)

12

8

150

3. Zóna(i=3)

4

9

100

Bolt (m2)

Pi1 =

3.ZÓNA J=3 üres 100fő

Látogatók

Átmenők J1-be

Ci

Pi1·Ci1

Ci

Átmenők J2-be Pi2·Ci2

1. Zóna

.1758 .8242

120

0,1758•120 = 21

0,8242•120 = 99

2. Zóna

.3721 .6279 .8710 .1290

150

0,3721•150 = 56

0,6279•150 = 94

100

0,8710•100 = 87

0,1290•100 = 13

164

206

3. Zóna

9



SZOLGÁLTATÓ CÉGEK ALAPELVEI

TSZM

A szolgáltató cégek esetében a helyválasztás célja a termelési érték (üzleti forgalom) és jövedelem nagyság kell, hogy legyen. legyen.

A szolgáltatók termelési értékének v. jövedelmének nyolc alapelve: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

az ügyfél-vonzáskörzet (customer-drawing area) vásárlóereje a szolgáltatás és imázs összeférhetősége az ügyfél-vonzáskörzet demográfiájával a Konkurencia a térségben a konkurencia milyensége a cég és a konkurencia elhelyezkedésének kivételes jellege a berendezések és közeli üzletek fizikai tulajdonságai a cég működési politikája a menedzsment jellege, szintje

 TSZM

LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

Ütemtervezés

4.

Helykiválasztási stratégia (Location)

5.

Helyszín elrendezési stratégia (LAYOUT)

6.

Emberi erőforrás és munkahely tervezés

7.


8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

10

 TSZM

ELRENDEZÉS

Hely ELRENDEZÉSI (Layout) STRATÉGIA  Egyike azoknak a kulcskérdéseknek, amelyek meghatározzák a termelés

TSZM

hosszú távú hatékonyságát. hatékonyságát. Befolyásolja a kapacitást kapacitást,, termelési rugalmasrugalmasságot,, költségeket ságot költségeket,, munka légkört, légkört, minőséget minőséget,, ügyfélkapcsolatot ügyfélkapcsolatot,, image image--t.

HELYELRENDEZÉSI STRATÉGIA A helyelrendezési stratégiai CÉLJA hogy lehetővé tegye egyéb termelési stratégiák teljesítését, célok elérését elérését,, minimum költség mellett, maximális rugalmasság teljesítését.. teljesítését Legfőbb SZEMPONTJAI: 1. Adott hely legmagasabb szintű kihasználása (terület, felszerelés, emberek) 2. Az információ legfejlettebb áramlása (anyagok, embereknek) 3. Legbiztonságosabb munka körülmények, jobb munkaerő morál 4. Legjobb ügyfél kapcsolat (interakció). 5. Rugalmasság (mindegy hogy milyen most az elrendezés, a jövőben úgyis változni fog). Ez a lényege a „Flexibilis berendezés”-nek.

11

FOLYAMATI ALAPTÍPUSOK

 TSZM

Termék változékonyság

• FOLYAMAT IPAR (folyamatos gyártás) • FOLYAMAT RENDSZER (tömeggyártás) Folyamat rendszerű gy. • SOROZAT GYÁRTÁS (kis és nagy sorozat gyártás) • CELLA RENDSZERŰ GYÁRTÁS Átmeneti jellegű gyártás • MŰHELYSZERŰ GYÁRTÁS Batch ill. egyedi gyártás • PROJEKT GYÁRTÁS Magas

Rendelésre gyártás

Projekt Műhely

Számos

Cella Közepes

Sorozat gyártás

Alacsony Nincs Egy

Kevés

Tömeg gyártás Folyamatos gyártás

Sok

Készletre gyártás

Nagyon sok

Termék mennyiség



ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

TSZM

- MŰHELYRENDSZER (job shop) Az elvégzett munkákat figyelembe véve azonos típusú műveleteket végző gépek gépek,, vagy emberek vannak egy területen (műhelyben) elhelyezve elhelyezve.. Ilyenkor a termék áramlik a műhelyen belül és a különböző műhelyek közt közt..

I. GÉPELVŰ BERENDEZÉS A műhelyrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája dilemmája,, HOGY HOGY:: miképp rendezzük el a gépeket (munkaállomásokat) úgy, hogy a munkahelyek közötti anyagmozgatás költsége a legkisebb legyen legyen.. (mgj (mgj.: .: folyamatorientáltnak is nevezik nevezik!!)

- FOLYAMATRENDSZER (flow shop) A termék ilyenkor egy összefüggő folyamati láncon halad végig. végig. A term term.. folyamat elemei úgy vannak elhelyezve a térben, mint ahogy azok követik egymást időben. időben.

II. TERMÉKELVŰ BERENDEZÉS A folyamatrendszerű gyártás klasszikus elrendezési dilemmája dilemmája,, HOGY HOGY:: miképp érhető el az egyes gépek (munkaállomások) kapacitásának kiegyensúlyozása kiegyensúlyozása,, annak érdekében, hogy a termelés során minél kisebb legyen a készlet (WIP) és az állásidő állásidő..

12



EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

TSZM

III. KÖTÖTTKÖTÖTT-POZÍCIÓJÚ ELRENDEZÉS Kötött-pozíciójú elrendezés az elhelyezési követelmény olyan fix helyszínekhez vagy Kötöttnagyobb, körbejárható dolgokhoz kötődik, mint az épület vagy a hajó hajó.. Tipikusan ilyenek a projekt rendszerű gyártások gyártások.. A gépeket és a munkásokat kell egy helyre eljuttatni.. eljuttatni • termelés fázisainak előrehaladásával a project különböző állapotokba jut, vagyis minden egyes fázisban más és más anyagok, gépek, emberek szükségesek • a szükségelt anyagmennyiségek is dinamikusan változnak • részfeladatok csoportosításával azok külön termékelven is legyárthatók

IV. IRODA ELRENDEZÉS Iroda elrendezés, a dolgozók és felszereléseik elhelyezése elhelyezése,, valamint az egyes irodák méreteinek kialakítása kialakítása,, az információ mozgása érdekében érdekében.. • legfontosabb különbség az információ kiemelt szerepe (rugalmasabb elrendezést is ad) • habár az információk áramlása egyre inkább elektronikus alapú az irodai elrendezés mégis feladat alapú megközelítést kíván • az információs folyamatok elemzésére, kapcsolatrendszer elemzést érdemes végezni • figy. kell venni továbbá a munkakörülményeket, csapatmunkát, jogosultsági szinteket, státuszokat



KAPCSOLATRENDSZER ELEMZÉS

TSZM

Elnök Vezető mérnök Mérnökök területe Titkárság Iroda bejárat Központi dokumentumok Kiegészítő eszköz szoba Másoló berendezés Tároló szoba

O L A

Érték

A F

F F

O F A

F

A X

O

K

O F

L A

L

K A

L O

O L

K K

O

L

F F

X

L

O

Közelség

A

Abszolút szükséges

K

Különösen fontos

F

Fontos

O

SzOkásos

L X

Lényegtelen Nem kívánatos

K

13



EGYÉB ELRENDEZÉSI ALAPTÍPUSOK

TSZM

V. (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS Értékesítési elrendezés alapvetően hely (tér) elrendezést jelenti (pl (pl.: .: polcok) úgy hogy figyelembe vesszük a fogyasztói magatartást (szokásokat, (szokásokat, viselkedési formákat) formákat).. • alapelve, hogy a jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével) „exposure” • minél jobban a fogyasztó figyelmébe helyezik az árut annál nagyobb lesz az értékesítés és annál nagyobb arányú lesz a megtérülés

VI. (ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS Raktár elrendezés fő döntése megtalálni az optimumot a helykihasználás és a anyagkezelési (mozgatási) költség között úgy, hogy közben minimalizálja a raktározás teljes költségét költségét.. • a két fő szempontja, ellentétes „trade-off” kapcsolatban áll egymással

VII. MUNKACELLÁS ELRENDEZÉS A gépelvű berendezés egy speciális esete esete,, amely átmenetet mutat a termékelvű berendezés felé felé.. Akkor használatos, ha mennyiségi szempontok a gépek és eszközök speciális elrendezését teszik szükségessé, meghatározhatók biz biz.. tételcsaládok, amelyek azonos módon kezelhetők az egyes munkacellákban • a munkacella rugalmas, gyakran ideiglenes csoportosításokat jelent



GÉPELVŰ ELRENDEZÉS Alacsony mennyiségű, nagy termék varianciájú termelésnek felel meg!

TSZM

„A”-beteg (törött láb) Elsősegély

Elsősegély adatfelvétel „B”-beteg (szív ritmus zavar)

Műtő Laboratórium

Röntgen

Gyengélkedő

Gyógyszertár

Számlázás

Az eszközök általános célú mivoltából ered, a bonyolult ütemezés ütemezés,, a sok átállítási igény,, és az egyedi anyagkezelés igény anyagkezelés,, nagyobb munkaerő szakértelem (képzés) és nagyobb termelésközi készletek (tőke) (tőke).. A folyamat elrendezés során a legáltalánosabb stratégia, hogy a munkahelyeket oly módon rendezik el, hogy az anyagkezelés (mozgatás) költsége a legkisebb legyen legyen.. A várható anyagkezelési költség az egyes állomások közötti távolságok és mennyiségek n n függvénye.. Minimális költség = függvénye Q C

∑∑ i =1

ij

ij

j =1

14

ESETPÉLDA ESETPÉ LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS PÁROS CSERE MÓDSZERE

 TSZM

6 termelési egységet (üzemet) kell elhelyezni!

PÁROS CSERE MÓDSZER A véletlenszerűen elhelyezett egységek páronkéntti cseréjével szisztematikusan igyekszünk csökkenteni a belső mozgatási költségeket (távolságokat távolságokat)) 1. LÉPÉS: Anyagáramlási Honnan-Hova Mátrix megszerkesztése, amely a részegységek, vagy anyagok áramlását (fordulások számát) mutatja a különböző helyszínek között (esetünkben üzemek között). Hová Honnan

ö.szerelés 1. helyszín

Összeszerelés

Festés 2. helyszín

Gépműhely 3. Helyszín

50

100 30

20

Festés Gépműhely

Fogadás 4. helyszín

Feladás 5. helyszín

MEO 6. helyszín

Összes: (fordulás) j.

0

0

20

Σ X1

50

10

0

Σ X2

0

100

Σ X3

50

0

Σ X4

0

Σ X5

Fogadás Feladás

Σ X6

MEO Összes: (fordulási sz.) i

Σ X1

Σ X2

Σ X3

Σ X4

Σ X5

Σ X6

Σ Xij

ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS  2. LÉPÉS: Minden egyes részleg pontos helyszükségletének megszerkesztése. TSZM

1. helyszín

2. helyszín

3. helyszín

Összeszerelő részleg (1)

Festő részleg (2)

Gépműhely részleg (3)

Fogadó részleg (4)

Feladó részleg (5)

MEO részleg (6)

4. helyszín

5. helyszín

6. helyszín

3. LÉPÉS: Sematikus anyagfolyamati diagramm (vagy kapcsolati kördiagram) készítése, amely megmutatja az anyagáramlás során az egyes helyszínek (részlegek) sorrendiségét. CÉL, hogy a nagy anyagáramú (intenzitású) hely kapcsolatok egymás közelébe kerüljenek. 1. helyszín

2. helyszín 100 Összeszerelő1. Festő 2. 50 részleg részleg 20 (1) (2) 50 10 20 Feladó Fogadó részleg részleg 4. (4) 50 5. (5) 4. helyszín

5. helyszín

3. helyszín Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100

6.

MEO részleg (6) 6. helyszín

15

ESETPÉ ESETP ÉLDA LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS

 TSZM

1. helyszín


3. helyszín Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100 MEO részleg (6)

6.

5. helyszín

Min.ktg =

6. helyszín

n

n

i =1

j=1

∑ ∑Q C ij

ij

4. LÉPÉS: Az elrendezés várható anyagkezelési költségének meghatározása a kezelési és mozgatási összefüggés alapján. A szomszédos és sarkaival érintkező részlegek közötti belső mozg. ktg-e 1€., míg a nem érintkezőnél 2€. 50 € + 200 € + 40 € + 30 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 570 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?


 TSZM

Az eredmények az Anyagáramlási Honnan-Hova Költség Mátrix-ban is ábrázolhatók. Hová Honnan

ö.szerelés 1. helyszín

Összeszerelés

Festés 2. helyszín

Gépműhely 3. Helyszín

50 €

200 € 30 €

20 €

Festés Gépműhely

Fogadás 4. helyszín

Feladás 5. helyszín

MEO 6. helyszín

Összes: (fordulás) j.

0

0

40 €

ΣQ1 C1

50 €

10 €

0

ΣQ2 C2

0

100 €

ΣQ3 C3

50 €

0

ΣQ4 C4

Fogadás Feladás

0

Összes: (fordulási sz.) i

ΣQ5 C5 ΣQ6 C6

MEO ΣQ1 C1

ΣQ2 C2

ΣQ3 C3

ΣQ4 C4

ΣQ5 C5

ΣQ6 C6

ΣQij Cij = 570 €

16


 TSZM

5. LÉPÉS: Próbálkozásos eljárással a kapott eredmény és elrendezés továbbfejleszthető, vagyis az összesített költsége csökkenthető 1. helyszín


5. helyszín

3. helyszín Gépműhely 3. 30 részleg (3) 100

6.


1. helyszín

2. helyszín 30

3. helyszín

50 100 Összeszerelő Gépműhely 1. 3. részleg részleg (1) (3) 50 20 20 100 10 Fogadó Feladó MEO részleg részleg részleg (6) 4. (4) 5. (5) 6. 50 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín Festő részleg (2)

2.

50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 50 € + 10 € + 40 € + 100 € + 50 € = 480 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

Az összes lehetséges elhelyezések száma 6! azaz 720 db (6! = 6 × 5 × 4 × 3 × 2 × 1) DE: 20 hely esetén már 600 trillió (egyes comp.programok 40h-ig képesek pl:CRAFT, amely távolság és mennyiség mellett az un. nehézségi ktg. tényezőt is kezeli) Léteznek nem csak sík, de többszintes változatok is pl: SPACCRAFT, CRAF-3D


 TSZM

x. LÉPÉS: összesített költsége csökkenthető (páros csere) 1. helyszín

2. helyszín 30

3. helyszín

50 100 Összeszerelő Gépműhely 1. 3. részleg részleg (1) (3) 50 20 20 100 10 Fogadó Feladó MEO részleg részleg részleg (6) 4. (4) 5. (5) 6. 50 4. helyszín 5. helyszín 6. helyszín Festő részleg (2)

2.

1. helyszín

2. helyszín 30

3. helyszín

100 100 50 Festő Gépműhely3. Összeszerelő 1. 2. részleg részleg részleg 100 10 (2) (3) (1) 20 50 20 Fogadó részleg 4. (4) 50 4. helyszín

Feladó részleg 5. (5) 5. helyszín

6.


50 € + 100 € + 20 € + 60 € + 100 € + 10 € + 20 € + 200 € + 50 € = 610 € (1 - 2) (1 - 3) (1 - 6) (2 - 3) (2 - 4) (2 - 5) (3 - 4) (3 - 6) (4 - 5) = ?

17

ESETPÉLDA ESETPÉ LDA:: GÉPELVŰ ELRENDEZÉS HÁROMSZÖG MÓDSZER

 TSZM

Geometriai, logikai módszer! Lényege, hogy az összrend összrend-szerre vonatkozó anyagmozgatási teljesítmény minimális n legyen!! legyen Min.ktg =

n

∑ ∑T

ANYAGÁRAMLÁSI INTENZITÁS

i =1

ij

j=1

Olyan technikai tényező, amely meghatározza a szállítás költségét költségét.. Többnyire valamilyen hányados, melynek több összetevője is lehet igénytől függően. függően. Pl Pl.: .: (a) távolság,, (Q) szállított mennyiség távolság mennyiség,, (t) időegység időegység,, az alábbi összefüggésnek megf megf.: .: Tij =

HÁROMSZÖG MÓDSZER

" Q i " mennyiség ⋅ " a i " távolság " t" idő

Geometriai algoritmus segítségével egyszerre több objektumot helyezünk el, olyan sorrendben, hogy minden lépésben az anyagmozgatási intenzitás minimális maradjon

4 I24

I14

1

I34

4

2

I12 I23

I13

I14

I24 I34

3

4


 TSZM

1. LÉPÉS: Meghatározzuk a műveletek sorrendjét, (technológiai folyamat (műveleti anyagfolyamat diagram, kapcsolati (honnan-hova) mátrix, anyagfoly.-i kördiagram) 1.

2. LÉPÉS: Meghatározzuk a kapcsolatok számát az objektumok között kapcsolati (honnan-hova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével

1

6.

2. 2

2

1

5.

3.

1

4. Hová Honnan

1. hely

2. hely

3. hely

4. hely

5. hely

6. hely

11j ΣX

1

1. hely 2. hely

1

3. hely

1

ΣX 12j

13j ΣX ΣX 04j

4. hely

1

5. hely

1

25j ΣX 06j ΣX

6. hely Σ beérkező anyagáram j.

Σ kiinduló anyagáram i.

Σ 0Xi1

Σ1Xi2

Σ1Xi3

Σ 0Xi4

Σ2 Xi5

Σ1 Xi6

Σ10 Xij

18


 TSZM

3. LÉPÉS: Meghatározzuk az egyes kapcsolatok anyagáramlásának intenzitását, (kapcsolatok mennyiség per idő hányadosait tüntetjük fel) anyagáramlás (honnanhova) mátrix sorainak és oszlopainak összesítésével 1. 1 4. LÉPÉS: Meghatározzuk az anyagáramlási 6. 2. intenzitások sorrendjét: n n Tx =

I. = 5. hely (6) II. = 2. hely (3) III. = 3. hely (2) IV. = 6. hely (2) V. = 1. hely (1) VI. = 4. hely (0)

∑T + ∑ T ix

i =1

2

2

xj

j=1

1

5. 4.

Σ kiinduló a.áram I i.

Hová Honnan

3.

1

1. hely

2. hely

3. hely

4. hely

5. hely

6. hely

11j ΣX

1

1. hely 2. hely

2

3. hely

1

ΣX 22j

13j ΣX ΣX 04j

4. hely

1

5. hely

35j ΣX

2

06j ΣX

6. hely Σ beérkező a.áram I j.

Σ 0Xi1

Σ1Xi2

Σ1Xi3

Σ 0Xi4

Σ3 Xi5

Σ2 Xi6

Σ14 Xij


 TSZM

5. LÉPÉS: Kiválasztjuk a három legerősebb anyagáramlás intenzitású objektumot, (nem a technológiai sorrend!) csúcspontokra (egyenlő távolságban) 1.

64 I24

I14

5 I14

4

I. = 5. hely (6) II. = 2. hely (3) III. = 3. hely (2) IV. = 6. hely (2) V. = 1. hely (1) VI. = 4. hely (0)

2

I12

I34

6.

2. 2

2

1

5.

3.

1

4.

I23

I13

1

I24 I34

3

41

7. LÉPÉS: Ismételjük a 6. pontot a köv. objektummal (az utolsó objektumig)

6. LÉPÉS: Kiválasztjuk a negyedik objektumot, (köv. legnagyobb), (a „3” lehetséges csúcspont közül, oda ahol a rendszer anyagmozgatási teljesítmény-igénye min. n n ΣT=min) Min.ktg =

∑ ∑T

ij

i =1

j=1

19



ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS A fogyasztói kitettség alapvetően befolyásolja a jövedelmet!

TSZM

A jövedelmezőség közvetlenül összefügg a fogyasztók termékre irányuló észlelésével (figyelemével).

(ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI ELRENDEZÉS Olyan megközelítés amely úgy osztja el a helyet helyet,, hogy az figyelembe vegye a vásárlói magatartást is. is.

Az áru elrendezés hat legfontosabb szempontja (a kitettséggel kapcsolatban): 1. A „magas vonzási értékű” (high-draw) termékeket a perifériákra helyezzük el a boltban. Ezért találjuk a tejtermékeket az egyik oldalon és pékárút a másik oldalon 2. Az elsődleges helyekre helyezik a magas impulzitású (high-impulsive) és magas árrésű, nagy megtérülésű (high-margin) termékeket., például a háztartási kellékeket szépségápolási cikkeket és a samponokat 3. A vásárlások során domináns vezető termékek (power-items) elhelyezése mindkét oldalon elszórva történik, hogy erősítsék a többi termék észlelését 4. A sor végét is használni kell mert nagy az észlelési értéke 5. Precíz tervezéssel elérhető, hogy a vezető termék elhelyezése olyan legyen, hogy a vásárlót a kívánt osztályokon keresztül vezesse 6. Mindig a profit/négyzetméter értéket kell maximalizálni!

Power termékek

sorok 1.

Impulzus t.

pénztárak

high-draw termékek

péktermékek

tengeri termékek

Látvány termékek Impulzus t.

hús, sajt

Zöldség

száraz termékek

Fagylaltok

bor, sör

high-draw termékek

sorok n.

Power termékek

high-draw termékek tejtermék

hűtópultok

Power termékek

terelő

Bio termék

terelő

high-draw termékek

Power termékek

high-draw termékek

TSZM

ESETPÉLDA: (ÁRU)ÉRTÉKESÍTÉSI CÉL a vevő mozgatása! ELRENDEZÉS Játékok csokikák



gyors, élelmiszer

Bejárat

Szolgáltatásterek elrendezésének további alapszempontjai: 1. Körülvevő környezet (atmoszféra: zaj, illatok, hőmérséklet, hangulat) 2. Elrendezés funkcionális működése (célszerűség, ergonómia, biztonság, kényelem) 3. Jelek, szimbólumok, mesterséges alakzatok (kultúra, információ, szórakozás)

20



(ÁRU)RAKTÁR ELRENDEZÉS

Mindig egyensúlyozni kell, kell, a trade--off költségek között. trade Olyan megközelítés, mely teljes költségét kíván minimalizálni úgy, hogy figyelembe veszi a helykihasználás és az anyagkezelés trade trade--off költségét költségét.. TSZM


helykihasználás (izolációs táv.)

• tárolható anyagok száma • ha a tárolási költség magas • fontos a beérkezési/kirakodási • kiindulási/felrakodási területek egymáshoz való viszonya ktg.-e

anyagkezelés

• megmozgatott anyag mennyiség • mozgatások száma, ha a mozgatási ktg. magas • fontos a kirakodási/felrakodási és átrendezési anyagmozgatási intenzitás • elérési gyorsaság

ALAPVETŐ elrendezési típusok

FOLYAMATBA ÉRKEZÉS (cross docking) Olyan elrendezés, hogy elkerülhetjük a beérkezés utáni előzetes tárolást (beérkezést, válogatást) mielőtt az anyagok (utánpótlások) közvetlenül tovább lépnének a termelési folyamatba folyamatba..

KÖTÖTT (FIX HELYES) ELRENDEZÉS Minden cikknek a raktárban meghatározott helye van van,, és mindig ugyanoda kerül kerül.. Előnye, hogy könnyű az anyagok feltalálása és nincs szükség nyilvántartásra nyilvántartásra..

SZABAD (HELYES) ELRENDEZÉS Az újonnan beérkező anyagot mindig a kijelölt legközelebbi, szabad helyre helyezi és pontos helyét nyilvántartás rögzíti rögzíti.. A helykihasználás és a mozg mozg.. optimalizálható optimalizálható..




TSZM SZABADHELYES ELRENDEZÉS NYILVÁNTARTÁSA

Az szabadhelyes elrendezés meghatározó eleme a nyilvántartási és azonosítási rendszer.. (nyilvántartanak, rangsorolnak, optimalizálnak és kategorizálnak ) rendszer • Pl.: automatikus azonosítási rendszer (AIS AIS,, Automatic Identification System) mely a legtöbbször kiegészül fejlett, automatikus, vonalkódok azonosító rendszerrel • további előnye hogy összekapcsolhatók MIS és ERP rendszerekkel is

Egyéb raktárkészlet elrendezési megoldások (az alapelveken belül): 1. Polcrendszer. Kialakítása során lényeges a nagyfokú térkihasználás pl.: többszintes polcrendszerrel. Elrendezésének lényeges kérdései az alkalmazható gépek, áthajtó utak méretezése, fordulópontok, ki és behajtás meghatározása. 2. Tartálypark. A légnemű és folyékony anyagok tárolására a tartályalaknak és a biztonsági távolságoknak van meghatározó szerepe. Speciális elrendezést igényel a kieg. tevékenységeket funkciói pl: lefejtés, feltöltés, csere, üres tartályok kezelés. 3. Hombárok. Olyan ömlesztett porszerű és szemcsés anyagok tárolására alkalmas létesítmények pl.: silók, bunkerek. Elrendezésében a környezeti hatás lényeges. 4. Ömlesztett anyagok. A elrendezését az ömlesztett anyag rézsűszöge, valamint a kezeléséhez (átforgatás, kitárolás, betárolás) szükséges további helyigény adja meg. 5. Automata magas raktár. Elektronizált korszerű, rugalmas eszköz. Számítógépes nyilvántartási rendszerrel egészül ki. Pl.: Automatikus tároló és visszakereső rendszer (ASRS, Automated Storage and Retrieval Systems)

21

ELRENDEZÉS  TERMÉKORIENTÁLT Hasonló és nagy tömegű, kis variációs igényű

TSZM

termékcsaládokra, folyamat elvű gyártáshoz kapcsolódik!

KIEGYENSÚLYOZÁS

Gyártósor Összeszerelő sor. Mindkét alaptípus ciklikusan visszatérő folyamatokra épül épül.. Mindkét esetben szükség van kiegyensúlyozásra, kiegyensúlyozásra, amely a soron következő gép munkavégzési időszükségleté időszükségleté-nek,, és a megelőző gép munkavégzési időszükségletének az összehangolásából áll nek áll.. Továbbá a termékorientált kiegyenlítés a termelősoron található állomások egyes outputjainak közel azonossá tételét is jelenti jelenti,, úgy hogy közben mégis a kívánt mennyiségű végtermék mennyiség jöjjön létre • A menedzsment célja, hogy az összeállító soron folyamatos és egyenletes áramlás jöjjön létre a legkevesebb holtidőkkel az egyes állomásokon • gyártósorok kiegyensúlyozásához mech.i és mérnöki változtatásokra van szükség • összeállító sorok kiegyensúlyozása az egyes részfeladatok egyik állomásról a következőre mozgatásával történik Hátrányai: Termékorientált elrendezés előnyei: 1. Nagy me. kell hozzá (beruházás) 1. Term./ktg kicsi (nagy tételsz., standard. t.) 2. Munka lánc megszakadása a 2. Alacsony anyagkezelési költség term.foly. megállását eredményezi. 3. Alacsony termelésközi (félkészt.) készlet 3. Kicsi a rugalmassági szabadság 4. Könnyebb betanítás és felügyelet. (termékek me. és variáció) 5. Gyors átfutási idő

 TSZM

ESETPÉLDA ESETPÉ LDA:: TERMÉKORIENTÁLT ELRENDEZÉS, futószalagfutószalag-kiegyensúlyozás

FUTÓSZALAG--KIEGYENSÚLYOZÁS (line balancing) FUTÓSZALAG A módszer alapelve, hogy felhasználja az úgynevezett: úgynevezett: elméleti összeállítási ciklusidőt Ez az egyes munkaállomásra fordítható legnagyobb időtartam. időtartam. 1. LÉPÉS: Függőségi vagy precedencia diagram és táblázat felrajzolása, amely feltünteti a feladatokat, azok bekövetkezési (megelőzési és követési) kapcsolatait, 5 valamint a szükséges átfutási időket. 10 perc

11

C

3

7

A

B

4

F

G

Végrehajtási időszükséglet (perc)

Szükséges megelőző műveletek listája

A B C D E F G H I

10 11 5 4 12 3 7 11 3

A B B A C,D F E G,H

Össz.:

66

MÜVELET

D

3 I

12

11

E

H

22

 CIKLUSIDŐ FOGALMA TSZM

CIKLUSIDŐ (ÜTEMIDŐ) Az az időtartam, ami két egymást követő termék elkészülte elkészülte,, vagy azonos fázisba lépése között telik el el.. A ciklusidő elvi minimuma a leghosszabb munkaművelet hossza (szűk keresztmetszet) keresztmetszet).. A „szükséges” v. elméleti v. összeállítási ciklusidő az elérendő kibocsátásból is meghatározható.. CÉL meghatározható CÉL,, hogy egyik állomás se lépje át ezt az elvi maximumot maximumot,, és a munkaállomások állás idői a lehető legkisebbek legyenek legyenek..

 TSZM


2. LÉPÉS: Az elméleti összeállítási ciklusidő kiszámítása. A napi produktív műszakidőt elosztjuk a naponta szükséges (napi kereslet, vagy napi termelési ráta) termék darabszámmal. Az eredmény megadja az úgynevezett összeállítási ciklusidőt (ÖCI), vagyis azt a legnagyobb időtartamot, amelyet a készülő termék az egyes munkaállomáson eltölthet. elméleti összeállítási ciklusidő (ÖCI) =

ÖCI =

napi produktív m űszak idő napi termé k szükséglet

480 perc = 12 perc/egység 40 egység

3. LÉPÉS: Az elméletileg szükséges legkevesebb munkaállomások száma (LMA). Az összes részműveletek időszükséglete (ami szükséges a termék előállításához) osztva az elméleti összeállítási ciklusidővel. (Törtszám esetén a következő nagyobb egész n számra kell kerekíteni.) elméletileg legkevesebb munkaállomások száma (LMA) =

LMA =

∑ i. tevékenység időszükséglete i =1

elméleti összeállítási ciklusidő (ÖCI)

66 perc = 5,5 ≈ 6 munkaállomás 12 egység

23


 TSZM

4. LÉPÉS: A feladat összerendeléshez (összevonáshoz) el kell dönteni, hogy milyen alapszabályt, prioritási vezérelvet választunk. (ezek az un: heurisztikák): 1. Leghosszabb megmunkálási idő szabály 2. Legtöbb követő feladat szabály 3. Követő feladatok leghosszabb ideje szabály 4. Legrövidebb elvégzési idő szabály 5. Legkevesebb követő feladat szabály 5. LÉPÉS: „feladatok” és a munkaállomások egymáshoz rendelése (összevonása). Kiegyensúlyozás. 5

H=2

10

6. LÉPÉS: Összeállító sor hatásfokának kalkulációja.

H=1 11

C

3

B

4

F

A

2.állomás

D

1.állomás n

=

∑ tevékenységek

időszükséglete

i =1

H=2 7 G

6.állomás

3 I

4.állomás

12

H=1 11

E

H

a munkaállom ások száma × összeállítási ciklusidő

3.állomás

66 perc H= = 91,7% 6 munkaállom ás × 12 perc

Összes állás v. többlet idő (holt idő) = 6

5.állomás

 TSZM

EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS A termelésmenedzsment 10 legfontosabb stratégiai döntési területe 1.


2.


3.

Ütemtervezés

4.

Helykiválasztási stratégia (Location)

5.

Helyszín elrendezési stratégia (Layout)

6.

EMBERI ERŐFORRÁS ÉS MUNKAHELY TERVEZÉS

7.


8.

Készletezés

9.

Minőség

10. Karbantartás

24

 TSZM

EMBER MINT ERŐFORRÁS Különleges mert Befolyásolja:

más erőforrások felhasználásának hatékonyságát saját hatékonyságát

Speciális erőforrás, mert: Kettősség jellemzi:

Egyre fontosabb tényező! A tárgyi erőforrások szerepe csökken!

• értelmes • saját akaratából vállal munkát • saját céllal, akarattal rendelkezik • nem dolgozni akar, hanem keresni (eladja munkaerejét a HR legnagyobb haszonnal) = költség vezetés menedzsment tudomány tudomány

pszichológia tudomány

szervezés tudomány

szociológia vállalkozástan tudomány tudomány

Ha az embert speciális erőforrásként értelmezzük, akkor a munkakörökkel és a munkaerővel kapcsolatos tevékenységek menedzsment szemléletét hangsúlyozzuk hangsúlyozzuk!!



MUNKAERŐ és MUNKAKÖR TERVEZÉS

TSZM

MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ TERVEZÉS A MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS célja, az emberi munkaerő hatékony és gazdaságos hasznosítása (hatékonyabb irányítással, és tervezéssel)

MUNKAKÖR és a MUNKAERŐ SZERVEZÉS KIHÍVÁSA:

• 1. gazdaságos foglalkoztatás (működés) különböző korlátozó feltételek mellett • 2. kielégítő minőségű munkakörnyezet biztosítása a kölcsönös elkötelezettség és bizalom atmoszférájával (anyagi, pszichikai és biztonsági elvárások együtt) • 3. munkaerő stratégia összetett (sok korlátozó és emberi tényezőt kell figy. venni)

25



MUNKAERŐ és MUNKAKÖR tervezés

TSZM

Termelési stratégia

Termék stratégia • speciális kézségek; • speciális képességek; • felhasznált anyagok • biztonság.

MIT?

ELJÁRÁS?

• technológia; • eszközök és gépek; • biztonság.

Ütemtervek • napon belül; • éven belül (szezon); MIKOR? • az ütemtervek állandósága.

Egyedi különbözőségek Humán erőforrás menedzsment STRATÉGIA

Elhelyezési stratégia • klíma; • hőmérséklet; • zaj; • fény; • levegő minőség.



• erő és munkabírás; • információ feldolgozás;

KI?

Elrendezési stratégia HOL?

HOGYAN?

• Fix helyes elrendezés; • folyamat; • összeállító sor; • munka cella; • termék.

MUNKAERŐ szervezés és tervezés

TSZM

MUNKAERŐ ALAPSTRATÉGIAI KÉRDÉSEI: • 1. munkaerő igény • 2. munkaidő ütemezés • 3. munkaerő beosztás • 4. munka és munkakör tervezés

I. MUNKAERŐ IGÉNY 1. KONCEPCIÓ (KERESLET FÜGGŐ) • Követi a termelési keresletet, • munkaerő költségeket a termékhez, szolgáltatáshoz köti. • Előnye az alacsony költségszint • Hátránya, (a) alkalmazási és felmondási költségek nagyobbak, • (b) és az extra prémiumok, amelyekkel a munkaerőt kevésbé tartós munkahelyekre lehet csábítani. (Változó jellegű ktg.-ek)

2. KONCEPCIÓ (ÁLLANDÓ ALKALMAZÁS) • Alkalmazásban tartja a munkaerőt, • Előnye (a) az alkalmazási és felmondási költségekkel kisebbek, • (b) és a munkaerő betanítással és képzéssel kapcsolatos ktg.-ek. • (c) alacsonyan tartható a bérszint, vagy nagyobb a megelégedés azonos szinten • Hátránya az állandó kapacitás felesleg, vagy a pillanatnyi hiány.

26



MUNKAERŐ szervezés és tervezés

TSZM

II. MUNKAIDŐ ÜTEMEZÉS • 8 óra x 3, 5 nap • Flextime (órabeosztás bizonyos keretek között változtatható, pl: 8 ± 2, ösztönző rendszerként, juttatásként is felfogható) • Flexible work week (kevesebb számú, de hosszabb munkanapok 4x10, 3x12) • Részmunkaidő

III. MUNKABEOSZTÁS • ki, mit, mikor, hol, hogyan • a korlátozások csökkentik a munkahelyi elégedettséget

 MUNKA v. MUNKAKÖR szervezés és tervezés TSZM

IV. MUNKA v. MUNKAKÖR 7 FŐ ÖSZETEVŐBŐL ÁLL 1. munkamegosztás, 2. munkakör terjedelme, 3. pszichológiai összetevők, 4. önmagukat irányító (autonóm) csoportok, 5. motivációs, ösztönző rendszerek, 6. ergonómia, 7. munkahely vizuális megjelenése, megszerkesztése

27

 1. MUNKAMEGOSZTÁS (labor specialization) TSZM

MEGVALÓSÍTHATÓ: • Termék elven: a feladatokat termékek, termék csoportok, részegységek, alapján • Funkciók szerint: a feladatokat a „főfeladatban” betöltött szerepek szerint • Területi elven: a feladatokat földrajzi, vagy az üzemben való elhelyezkedés szerint

ELŐNYEI • (1) ismétlés révén, gyorsabb tanulás, nagyobb kézügyesség, jártasság • (2) kisebb ismétlési időveszteség • (3) speciális eszközök • (4) munkavégzéssel kapcsolatos költségek kisebbek • (5) hatékonysági előny • (6) alacsonyabb bérezési lehetőség (az alacsonyabb szakképzettség miatt)

HÁTRÁNYAI • a dolgozóknak csupán a kézügyessége kerül be a rendszerbe, egész lénye nem • tudásra alapozott társadalomban ez már nem elég



2. MUNKAKÖR TERJEDELME

TSZM

KITERJEZTÉS (horizontális): • hasonló szaktudást, képességet igénylő feladatokkal „több munka”

ROTÁCIÓ • kiterjesztés egyfajta változata

GAZDAGÍTÁS (vertikális) • tervezés, ill. ellenőrzés

FELHATALMAZÁS (empowerment) • gazdagítás egyfajta változata • felelősség, döntés, hatáskör

Feladat gazdagítás, tervezéssel (pl: részvétel a fejlesztői teamben)

Feladat kiterjesztés, 2. feladat

Jelenlegi munkakör vagy 1. feladat

Feladat kiterjesztés, 3. feladat

(pl: a nyomtatott áramkör rögzítése a következő munkaművelethez)

(pl: kézzel beforrasztani hat ellenállást a nyomtatott áramköri lapra)

(pl: címke ráragasztás a nyomtatott áramkörre)

Feladat gazdagítás, ellenőrzéssel (pl: összeszerelés utáni ellenőrzés)

28

 TSZM

3. MUNKATERVEZÉS PSZICHOLÓGIAI ÖSSZETEVŐI

PSZICHÉS ELVÁRÁOK TERÜLETEI: 1. Elvárni és lehetővé tenni, h. tehetségének és szakértelmének széles skáláját használja. 2. A munka felismerése, (munka egészként érzékelése, kezdete, vége, saját szerepe). 3. A munka jelentősége, (érzékeltetni kell a munka hatását a vállalatra, társadalomra) kézzelfogható módon 4. Autonómia, (szabadság, függetlenség, diszkréció) 5. Visszajelzés, (egyértelmű és időszerű információt kell a dolgozó munkájáról, teljesítményéről visszajuttatni, mellyel képes saját munkáját korrigálni)

 TSZM

4. AUTONÓM CSOPORTOK Önmagukat irányító Felhatalmazás autonóm Gazdagítás csoportok Kiterjesztés

Munkamegosztás

AUTONÓM csoportok előnyei:

A dolgozóra átruházott bizalom, felelősség és hozzájárulás a tevékenységhez

Munka kiterjesztés

• Azoktól a dolgozóktól, akik nagyobb felelőséget vállaltak nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termelés is elvárható. • Egyéb pozitív hatások: pl.: csökken a késlekedés, a lustaság, a munkakerülés. • Több és jobb dolgozói javaslat gyűjthető,

A MUNKAKÖRBŐVÍTÉS KORLÁTAI: 1. Magasabb tőkeigény (a rugalmas rendszerek, info r. drágábbak lehetnek) 2. Egyének közti különbségek (Y-típusú dolgozók nem törekszenek autonómiára) 3. Magasabb bérszint (az emberek a legmagasabb végzettségük alapján várnak) 4. Kisebb alkalmas munkaerőbázis (magasabb szakértelem, kisebb kínálat) 5. Magasabb a balesetek száma (hibák relatív magasabb száma, kompenzációs ktg-e) 6. A technológia nem mindig alkalmas (vagy nem mindig elfogadható) 7. (Ki)képzési ktg magasabb (gyakran a legfőbb korlát a vállalati kultúrával együtt) felügyelőknek, ill. ellenőröknek meg kell tanulniuk bizonyos kontrollokról lemondaniuk

29

 5. MOTIVÁCIÓS, ÖSZTÖNZŐ RENDSZEREK Az anyagi ösztönzők pszichológiai ösztönzők is egyben!

TSZM

ÖSZTÖNZŐ RENDSZER • Prémiumok (tipikusan készpénz, vagy értékpapír formájában valósulnak meg és leggyakrabban a vezetői szinten alkalmazzák a menedzsment jutalmazására) • Nyereségből való részesedés (a profit egy részének a dolgozók közti szétosztása) • Haszonból való részesedés (a cég valamely teljesítmény növekedéséből arányos) • Scanlon elv (a ktg-megtakarítás a dolgozók és a vezetőség között elosztható)

CSOPORT ESETÉBEN • a gyakori átképzések v. munkakör kiterjesztés miatt a (szak)tudásalapú bérezés is. • (szak)tudásalapú bérezés (magasabb szintű munkakör ellátásáért, igazolt szaktudásért ad ill. horizontális, vertikális és intenzitás (v. „mélység”) aspektusai vannak, ami a minőséget és mennyiséget veszi alapul)



6. ERGONÓMIA

TSZM

ERGONÓMIA Az emberember-technológia és az ember ember--folyamat (elsősorban fizikai, biológiai) találkozási pontjainak a tanulmányozásával (emberibbé tételével) foglalkozik „a munka tudománya”, „munkatan”, „humán tényező”

ERGONÓMIA ÖSSZETEVŐI • férfiak és nők testfelépítése eltér egymástól. (adatbázisok, felmérések, szimulációk, alapvető emberi mozdulatok átlagos ereje, térbeli kiterjedése, testméretek • gépkezelő és a gépek viszonya manipulációkon alapszik (képesek megfelelő erővel, észlelési reflexidővel, felfogóképességgel kezelni a szükséges irányítókat) • visszajelző rendszerek és az operátor kapcsolata. ( csak a legkisebb eséllyel hagyhatók figyelmen kívül) • munkakörnyezet (hatással vannak a munkavállalók teljesítményére, biztonságára és a munkahelyi környezetük minőségére, pl.: megvilágítás, zaj, vibráció, hőmérséklet, páratartalom és a levegő minőség, kontraszt, visszaverő felületek, stb.) • az ember és folyamat összekapcsolódásának vizsgálati és mérési módszerei a munkamódszer analízis, MTM táblázatok, szimulációk

30



6. ERGONÓMIA

TSZM

Feladat körülményei

Feladat típusa, ill. a feladat helye

apró részletek, hajszál- pontosság

Pl.: varrás, vizsgálat

normál részletesség, tartós periódus idő nagy kontraszt, jól látható objektumok nagy objektumok

Megvilágítás szint (LK*):

Megvilágítás típusa

100

-mennyezet és asztali

olvasás, összeszerelés, iroda

20-50

-mennyezetvilágítás

pihentető tevékenység

5-10


étterem, lépcsőház, raktár

2-5


Környezeti zajok, gyakorlati zajforrások

Decibel, dB

Koncert közelről, sugárhajtású repülőgép (60-80m távolságból) (nem elviselhető szint)

120

Vulkánkitörés, villámcsapás, szegecselő gép

110

Pneumatikus beverő-kalapács, (nagyon nehezen elviselhető szint)

100

Metró (6-8m távolságból) (nagyon hangos szint, tartósan halláskárosodáshoz vezet)

90

Pneumatikus fúrógép, (fülvédőt kell használni, ha a zajnak való kitettség eléri a 8 órát)

80

Sportautó belsejében (50 mph felett), tehervonat (30m), porszívó (3m) (hangos szint)

70

Autópálya melletti helyiségben, beszéd (30cm) (zavaró szint)

60

Iroda (30m), nagy transzformátor (csendes szint, zavaró vibrációval)

50

Lakónegyed éjszaka, suttogás (halk szint)

40

Stúdió (beszélgetés) (nagyon halk szint)

30

(szinte néma csönd szint)

20

(hallásküszöb)

10



MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS

TSZM

MUNKAMÓDSZER ANALÍZIS A szakirodalom módszeranalízisnek nevezi egy feladat végrehajtásának tudományos vizsgálatát. • azt vizsgálja, hogy egy feladat elvégzése (egy gép irányítási feladatai, egy összeállítás lépései) hogyan befolyásolják a teljesítményt, a munkavégzés biztonságosságát és minőségét

FŐBB VIZSGÁLATAI: 1. Egyének és anyagok mozgásának elemzése. Ezeket az elemzéseket különböző részletességű folyamatábrákkal és folyamattáblázatok lehet elvégezni. 2. Emberi és gépi munka elemzés. Az ilyen elemzéseket aktivitási táblázatokkal vagy programokkal végezhetünk, melyeket ember-gép kapcsolati táblázatoknak is neveznek. 3. Mozgástanulmányok, vagy mozgáselemzés (elsősorban a kar és a kéz). Alap vagy mikro-mozgások táblázatainak felhasználásával.

31

FOLYAMATÁBRA

 TSZM

FOLYAMATÁBRA Sematikus rajzok, amelyeket az emberek és anyagok mozgásának, mozgásának, mozgatásának útvonal vizsgálatához használnak.

a.)

b.) Gép4

hegesztés nyomdábó l

tárolók

hegesztés

Gép3 Gép2

Gép3 Gép4

Gép1

festés

festés

Gép1 tárolók nyomdából Gép2



FOLYAMATÁBRA

TSZM

BEJÁRÁSI DIAGRAM Vizuálissá teszi a mozgások gócpontjait, gócpontjait, felesleges kitérőit (rejtett kamerás és számítógépes vizsgálatoknak megfelelően) a.)

b.)

32

 BLOKKDIAGRAMOK TSZM

FOLYAMATTÁBLÁZAT v. BLOKKDIAGRAM Szimbólumokat használó táblázat, táblázat, ami segíti az emberek és anyagok mozgásának megértését.. Csökkenthetők a mozgások és késések, megértését késések, fokozható a hatékonyság. hatékonyság. Segíti továbbá a folyamatábra megkonstruálását. megkonstruálását.

AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT Gép és gépkezelő munkaműveletének, munkaműveletének, illetve a kapcsolatuk hatékonyságának továbbfejlesztésére szolgál. szolgál. (Megfigyelik a jelenlegi eljárást, majd egy második táblázatban fejlesztési javaslatokat tesznek). Jellegzetesen két oszlopos oszlopos,, melyben két dolgozót, vagy két gépet illetve egy dolgozót és egy gépet hasonlítanak össze.

v. BLOKKDIAGRAM  FOLYAMATTÁBLÁZAT X

TSZM

Jelenlegi módszer

Folyamattáblázat vagy Blokkdiagram

Dátum:

Javasolt módszer A vizsgált tevékenység: A vizsgált részleg:

Készítette:

tengely gyártás tengely gyártó részleg

Táblázat szám: Oldalszám:

Távolság

Szüks. Idő

™Æo

s

A présgéptől történő szállítás a tárolókig

™ðo

q

Tárolás

™Æo

s

Mozgatás az 1. géphez

4

˜ðo

s

Művelet végzés az 1. gépen

™Æo

s

Mozgatás a 2. géphez

˜ðo

s

Művelet végzés a 2. gépen

™Æo

s


˜ðo

s


™Æo

s


˜ðo

s


™Æo

s

Mozgatás a hegesztéshez

Azonnali

™ðn

s

Ellenőrzés a hegesztésnél

4

˜ðo

s

Hegesztés

™Æo

s

Mozgatás a festéshez

4

˜ðo

s

Festés

5

4 2,5 4 3,5 4 4 20

10

25

Összesen:

GYB 1. 1./1

Feladat leírása

3

50

97

Szimbólum

1/1/00

Jelek: ™= mozgás; ð = szállítás; o = vizsgálat;

= késlekedés; s = tárolás;

33

 AKTIVITÁSI TÁBLÁZAT TSZM

Mozgástanulmány Jelen ™

Javasla1

Bal

Jobb

5

10

10

5

Bal

Jobb

Javaslat2 Bal

Jobb

A vizsgált tevékenység:

Szerelvény összerakás

ð o

Művelet végző:

s

Σ

15

SRA

Tanulmány szám:

1.

Készítette:

GYB

Oldalszám:

1./1

Dátum:

1/1/00

15

Bal kéz mozdulat

cm.

Szimbólum

Szimbólum

cm.

Jobb kéz mozdulat

Kinyúlás a csavarért

˜ðo

s

™ðo

s

várakozás

Csavar megfogása

˜ðo

s

™ðo

s

várakozás

Csavar mozgatása

˜ðo

s

™ðo

s

várakozás

™ðo

s

™ðo

s

Csavar tartás

™ðo

s

˜ðo

s

Kinyúlás az alátétért

Csavar tartás

™ðo

s

˜ðo

s

Alátét megfogása

Csavar tartás

™ðo

s

˜ðo

s

Alátét mozgatása a csavarhoz

Csavar tartás

™ðo

s

˜ðo

s

Összerakás

™ðo

s

˜ðo

s

Rácsavarás

 TSZM

MTM--eljárás (Methods Time Measurement) MTM Az elemi időállandós rendszereket, Taylor és különösen Gilbreth munkássága alapozta meg!

„Bármely folyamat kivitelezési ideje, az ember”: 1. azonos alkalmassága, 2. azonos begyakorlottsága, 3. azonos teljesítményintenzitása esetén, kizárólag az alkalmazott módszerektől függ.

IDŐÁLLANDÓ NÉLKÜLI MÓDSZER Az emberi mozdulatokat mindössze 17 mozdulatelemre lehet visszavezetni. Ezek a „therblig”--ek „therblig” ek..

IDŐÁLLANDÓS MÓDSZEREK Az alapmozdulatokhoz időállandókat is rendel. • MTA, Motion Time Analysis (Segur) • MTM Methods Time Measurement (Maynard, Schwab és Stegemerten) • ágazat mentes, nemzetközi, közérthető, összeadható (tervezhető kivitelezés idő) • MTM2-n alapuló SMA (1/2-5 perc időtartamú) kézi anyagmozgató műveletek • MTM3-n alapuló SMB (5-30 percig terjedő) kézi, illetve gépi műveletek

34



MTM JELLEMZŐI

TSZM

HÁTRÁNYAI • CSAK a teljes mértékben befolyásolható mozgásfolyamatok elemzésére alkalmas. A részben befolyásolható és befolyásolhatatlan folyamatokat általában időméréssel tárják fel, vagy számítják ki. • NEM alkalmazható szellemi munka elemzésére, csak abban az esetben, ha az nem kíván többet mint „igen-nem” döntéseket. • MTM-időértékek nem tartalmazzák az időpótlékokat és az MTM-pihenőidőket.

ELŐNYEI

• A kivitelezési idők részletesen megállapíthatóak (kikalkulálhatóak) még a munka megkezdése előtt is, tervezhető (első elvégzésnél is) • Az MTM arra kényszeríti az alkalmazót, hogy a munkamódszert részleteiben rögzítse, tervezze. • Az utólagos munkaszervezéssel történő ktg.-csökk helyett, előzetes folyamattervezésből eredő ktg-elkerülés. • A mozgáselemek kódolása, nemzetközileg egységes, reprodukálható leírás, ami normaalapok felépítéséhez jelentős. • A MTM-időértéket befolyásoló tényezőket eleve „bekalkulálták” (egyszerű). • A dolgozók betanítása MTM elemzés alapján is megtörténhet („kvázi helyes módszer”, ill. a balesetek elkerülhetők, és a betanítási idők minimalizálhatók.) • Az MTM-eljárás alkalmazása a teljesítménybérezés objektív alapja lehet.

7. MUNKAHELY VIZUÁLIS MEGJELENÉSE  VIZUÁLIS MEGJELENÉS TSZM

Alacsony költséggel lehetővé teszi a gyors és pontos információáramlást. Jelrendszere: jelek, ábrák és táblázatok, elektronikus jelzések. • reagáló képességet, feedback-et növeli • nemcsak a „végzők”, de a kiszolgáló, ellenőrző, irányító köröknek is • a vezetőknél ne rekedjenek meg az információk • kevesebb ellenőrzésre van szükség, a dolgozók „tudják mit csinálnak”

VIZUÁLIS RENDSZER: 1. (statisztikai) folyamatellenőrzés ábrái (SPC-Statisztical Proces Control), (pl.: minőségi adatok, szolgáltatási színvonal, szállítási teljesítmény, hatékonyság, ciklus idő, termelési költségek, tradicionális jelenléti ív, késési adatok stb.) Jól látható helyen, rendszeresen, fókusza a javítás (motiváló, ösztönző hatása van). 2. „vizuális munkahely” a gyakorlatban rendkívül változatosak lehetnek. Pl.:„Kanban” (jelentése: „kártya”) jelek egy speciális típusa, amely újratermelés (rendelés) indít 3. „óra” (pl.: Burger-King) elfogadható kiszolgálási idő „szerszámhely” rendet ad 4. „andon”, amely fények, vizuális jelek olyan csoportja, amely valami hibára, problémára hívja fel a figyelmet. Az „andonokat” dolgozók is indíthatják (például riasztó gomb), de indíthatják automatikus rendszerek is (pl.: teljesítmény csökkenés, leállás, hiba, veszély, elakadás) 5. „szimbólumok” segítik hogy a dolgozók, értsék a kapcsolatot munkájuk és a vállalat egészének teljesítménye között, pl.: folyamatábra, pillanatnyi pozíció, részvény

35



VIZUÁLIS JELEK

TSZM a.)

b.)

Cél:

újrarendelési pont

3 : 00 Aktuális: 2 : 10

A c.)



B

A 3 perces óra mutatja az elérendő célt a munkásoknak

C

A kártyák jelzik a tartó rekeszekben tárolt mennyiségeket és figyelmeztetnek a szükséges készletutánpótlásra!

d.)

Andon

Gépleállás Alkatrész karbantartási probléma „Minden rendben”

MUNKA STANDARD

TSZM

MUNKA STANDARD MUNKA STANDARD azt az időtartamot (standard időt) jelenti, ami egy munka, vagy részmunka elvégzéséhez szükséges, vagy azt a mennyiséget (teljesítmény standardot) jelenti, amit adott idő alatt teljesíthető. • A feladatokra vonatkozó időmennyiségeket standard időknek nevezik, ahol a teljesített idő képzi a bérezésben, ill. ösztönzésben a megkülönböztetés alapját. • a teljesítmény standardok felvétele a termék előállítás menynyiségi és minőségi megkülönböztetésére alkalmas (természetesen bizonyos idő alatt) • mindkét esetben van bizonyos „normától” független „minimálbér” • többségében formális mérőszámok, de elképzelhetők informális elvárás is.

36

LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉS és BERENDEZÉS

Recommend Documents