Létavértes Város Önkormányzata Fenntarthatósági Terve

Létavértes Város Önkormányzata Fenntarthatósági Terve

2015.

1

TARTALOM 1.

BEVEZETÉS........................................................................................................................ 4

1.1. A települési fenntarthatósági tervről/programról általában ........................................... 4 1.2. A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai ........................................................... 5 1.3. Létavértes fenntarthatósági tervének előzményei ............................................................ 5 2.

HELYZETELEMZÉS......................................................................................................... 6

2.1. Létavértes települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba .................................................................................................. 6 2.1.1. A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok ............................................................. 6 2.1.2. A fontosabb régiós és kistérségi folyamatok, Létavértes település helye a kistérségben ............................................................................................................................... 6 2.2. Környezet ............................................................................................................................. 7 2.2.1. Földrajzi helyzet, domborzat ............................................................................................ 7 2.2.2. Éghajlati adottságok ......................................................................................................... 7 2.2.3. Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vizek .......................................................... 8 2.2.4. Talajadottságok ................................................................................................................ 8 2.2.5. Természetes növénytakaró, állatvilág ............................................................................... 9 2.2.6. Általános tájvédelem, tájképi és településképi értékek, természetvédelem ..................... 9 2.2.7. Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések ......................... 9 2.2.7.1. Föld, talaj ................................................................................................................. 9 2.2.7.2. Ivóvízellátás, felszín alatti vizek.............................................................................. 10 2.2.7.3. Levegő ..................................................................................................................... 10 2.2.7.4. Szennyvízelvezetés és elhelyezés ............................................................................. 11 2.2.7.5. Hulladékkezelés ...................................................................................................... 11 2.2.7.6. Felszíni vízelvezetés ................................................................................................ 12 2.2.7.7. Zaj és rezgésvédelem .............................................................................................. 12 2.2.7.8. Környezettudatosság............................................................................................... 13 2.2.9. Településfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott feladatok a környezeti elemek védelme érdekében ............................................................................................. 13 2.3. Társadalom......................................................................................................................... 14 2.3.1. Demográfiai helyzet ........................................................................................................ 15 2.3.2. A lakosok viszonya a településhez.................................................................................. 17 2.3.3. Egészségügy, szociális ellátás......................................................................................... 17 2.3.4. Oktatás, művelődés, esélyegyenlőség ............................................................................. 17 2.3.5. Hagyomány, művelődés, kultúra, szórakozás ................................................................. 18 2.3.6. Szabadidő, sport .............................................................................................................. 19 2.4. Gazdaság............................................................................................................................. 20 2.4.1. Vállalkozások, kereskedelem és szolgáltatás.................................................................. 20 2.4.2. Energiaforrások, vezetékes közművek............................................................................ 20 2.4.3. Közlekedési infrastruktúra .............................................................................................. 22 2

2.4.4. Épített környezet ............................................................................................................. 23 2.4.5. Foglalkoztatás ................................................................................................................. 23 2.4.6. Ipar .................................................................................................................................. 24 2.4.7. Mezőgazdasági területhasználat...................................................................................... 24 2.4.8. Erdőgazdasági területhasználat ...................................................................................... 25 2.4.9. Idegenforgalom .............................................................................................................. 25 2.5. Településszerkezet, környezetkultúra.............................................................................. 26 2.5.1. Településszerkezet .......................................................................................................... 26 2.5.2. A település lakásállománya............................................................................................. 27 2.5.3. Helybeli műemléki és építészeti emlékek ....................................................................... 27 2.6. A település intézményrendszere ....................................................................................... 27 2.6.1. Önkormányzati, társulási, egyéb ellátó szervezetek ....................................................... 27 2.6.2. A fenntartható fejlődés ügyének intézményi képviselete................................................ 28 2.6.3. Civil szervezetek ............................................................................................................. 28 2.7. Környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés informális és formális oktatása ............... 28 3.

FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM............................................................................ 29

3.1. SWOT-analízis ................................................................................................................... 29 3.2. Megoldandó problémák azonosítása, intézkedési javaslatok ........................................ 30 FELHASZNÁLT IRODALOM ................................................................................................. 41

3

1.BEVEZETÉS

Létavértes Város Önkormányzata politikájában és gyakorlatában is nagy hangsúlyt fektet a fenntartható fejlődés elveinek érvényesülésére, a fenntarthatóság biztosítására. Jelen fenntarthatósági tervhez kapcsolódóan, a térség környezeti, szociális, gazdasági állapotának felmérése az alábbi eseményekre, intézkedésekre és dokumentumokra épül: • • • • •

a kapcsolódó jogszabályok, önkormányzati rendeletek előírásai; Létavértes Város 2007-es Településrendezési Terve1; az eddigi sikeres önkormányzati projektek tapasztalatai; a KEOP-1.3.0 kódszámú pályázati kiírás2 második fordulójára készítendő részletes megvalósíthatósági tanulmányban (RMT) közölt vállalások; Útmutató a Fenntartható Fejlődés Helyi Programjai (Local Agenda 21) elkészítéséhez3.

1.1. A települési fenntarthatósági tervről/programról4 általában Törvényi előírás szerint, minden hazai önkormányzatnak önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgoznia, amelyet saját képviselő-testülete ill. közgyűlése hagy jóvá. Ezzel szemben, a fenntarthatósági tervek készítésére vonatkozóan – jóllehet, különböző tájékoztató anyagok már fellelhetők – ma még sem magyar jogszabályi előírás, sem egységes útmutató nem áll rendelkezésre. A helyi fenntarthatósági terv átfogóbb a környezetvédelmi programnál. „Küldetése”, hogy integrálja a helyi környezeti, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdéseket, problémákat, továbbá biztosítsa a településen élők fenntartható (a fenntartható fejlődés szolgálatába állított) életminőségét, azaz támogassa a helyi társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatoknak a fenntartható fejlődés útján való haladását. A megfogalmazott célok, programok, feladatok végrehajtását a helyi közösség valamennyi résztvevője és szektora közreműködésével képzeli el: a helyi demokratikus folyamatok támogatásával kölcsönös cselekvésre sarkall. Teszi mindezt oly módon, hogy figyelembe veszi a helyi, kistérségi és régiós adottságokat, feltételeket egyaránt. Eszközéül a kérdőíves felmérést, mélyinterjúk készítését, fórumok megrendezését is választhatja; a megkérdezettek körét a helyi társadalom (lakosság), a helyi gazdaság ill. civil szervezetek szereplői, valamint a különböző intézményi vezetők alkotják. A fenntarthatósági tervek készítésekor alapvető fontosságú, hogy megtaláljuk ezek ésszerű kapcsolódási pontjait. Ily módon nem nélkülözhető a település meglévő környezeti, szociális és gazdasági helyzetének rendszeres időközönként történő megismerése, különös tekintettel a meglévő problémák feltárására (pl. kedvezőtlen légszennyezettségi mutatók, kialakult szegregáció, magas munkanélküliségi ráta, környezeti menedzsment működését akadályozó tényezők). A fenntarthatósággal összefüggő célok és programok meghatározásának előfeltétele tehát a rendszeres állapotfelmérés (amely folyamat egyik eszköze a település környezetvédelmi programja). Megvalósításuk során – kiváltképp a környezetvédelem 1

Létavértes Város Településrendezési Terve. Szabályozási terv és helyi építési szabályzat a módosításokkal egységes szerkezetben 2 „Ivóvízminőség-javítás kétfordulós pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatására” 4

A továbbiakban fenntarthatósági terv.

4

területén – hangsúlyos szerepet kaphat a polgármesteri hivatal által esetlegesen kiépített és működtetett környezetközpontú irányítási rendszer. Az elérni kívánt célállapot (célok és programok) megfogalmazását a stratégia kidolgozása, a terv elkészítése jelenti, ezáltal lehetőség nyílik a megvalósítás eszközrendszerének kidolgozására is. „A stratégiai célok eléréséhez a konkrét feladatokat, a végrehajtás eszközeit is tartalmazó projektekbe kell foglalni. A projektek kiválasztását meghatározó szempontrendszer alapján kerülhet sor az időbeni sorrend meghatározására. A kiválasztásnál mérlegelni kell a megvalósítás (pénzügyi-, intézményi-, humán erőforrás stb.) korlátait.” 1.2. A települési fenntarthatósági terv stratégiai céljai A települési fenntarthatósági tervben rövid, közép- és hosszú távú stratégiai célok kerülnek meghatározásra. A terv figyelembe veszi a helyi rendeletek korlátait, felkészül a nyilvánosságra hozott eredmények felülvizsgálatára (monitoring) és igazodik a fenntarthatóság távlati célrendszeréhez. Segíti továbbá a helyi lakosság, a politikai és üzleti döntéshozók környezettudatosságának fejlődését, biztosítja nélkülözhetetlen együttműködésük feltételrendszerét. 1.3. Létavértes fenntarthatósági tervének előzményei Egy települési fenntarthatósági terv akkor megalapozott, ha az abban rögzített célok helyzetértékeléssel alátámaszthatók. Az Önkormányzat betekintési lehetőséget biztosított (és biztosít jelenleg is) különféle stratégiai jelentőségű dokumentumokba (pl. helyi településgazdálkodási terv, helyi környezetvédelmi program, folyó projektek részletes megvalósíthatósági terve) is. A Tervben felvonultatott célok, programok és feladatok csakis a helyi társadalom részvételével fogalmazódhattak meg, ugyanakkor, azok majdani megvalósítása is épít jelenlétükre, közreműködésükre.

5

2.HELYZETELEMZÉS 2.1. Létavértes települési fenntarthatósági tervének illeszkedése a nemzetközi, országos és regionális folyamatokba 2.1.1. A fontosabb nemzetközi és országos folyamatok Az 1972-es stockholmi ENSZ Konferencia az emberi környezetről, az 1992-es Rió de Janeiroi Környezet és Fejlődés Világkonferencia, majd a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világkonferencia, 2014-es dél-koreai VII. Víz világfórum eredményei megerősítették, hogy az uralkodó környezeti problémák megoldására kizárólag a társadalom és a gazdaság együttes fejlődése révén van esély. E felismerés az Európai Uniót is arra sarkallja, hogy akcióprogramjai révén a tagállamokat együttműködő félként ösztönözze a fenntartható fejlődés felé vezető, globális összefogást igénylő úton. Az EU jelenlegi, VI. Környezetvédelmi Akcióprogramjának feladatai megfelelnek egy település fenntarthatósági terve vonatkozó céljainak, és az azok eléréséhez szükséges végrehajtásnak: „A környezet érdekében történő helyi cselekvés széles körben elterjedt, és az emberek azon érdeklődésére utal, hogy úgy vigyáznak a környezetükre, hogy kellemes legyen ott élni, vagy hogy megóvják a helyi vidéket és a vadvilágot. A tervezésben való lakossági részvétel javítható a könnyebben hozzáférhető és jobb minőségű információ révén.” EU-s tagságunk partnerségre ösztönzi hazánkat is a fent említett folyamatok végrehajtásában. Uniós tagállamként Magyarország vállalta, hogy különböző eszközökkel segíti az ismertetett célkitűzések megvalósítását. Ilyen eszközök például: A Magyar Köztársaság Kormánya által, 2007. június 29-én elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia és a hozzá kapcsolódó Tagállami jelentés az Európai Unió megújított fenntartható fejlődési stratégiájának végrehajtásáról; a Nemzeti Környezetvédelmi Programok (NKP-I, NKP-II és az előkészítés alatt álló NKP-III.), különféle együttműködési megállapodások, valamint az EU tagságból ránk háruló közös programok. Mindezen eszközök egymással szoros kölcsönhatásban vannak és különböző alprogramokban, projektekben, pályázati felhívásokban realizálódnak. Mindez regionális, kistérségi és helyi feladatokat hárít az egyes településekre.

2.1.2. A fontosabb régiós és kistérségi folyamatok, Létavértes Város helye a kistérségben Létavértes nagyközség 1970-ben a korábban önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre. Nagyléta település már a Váradi Regestrum egy 1229-ben kelt bejegyzésében szerepel, később Bolondóc várának tartozéka, V. István (1270-1272) Furd és Farkas fiainak, királyi tárnokoknak adományozza, 1291-ben a Gutkeled nembeli Kozma a birtokosa, a X.-XVI. században számos nemes család kezén találjuk. Vértes is régi település, a XV. században már egyházas hely, a XV. században az álmosdi Csire (Chyre), a XVI. században a Szakolyi család birtokolta. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett, s csak a XVIII. század elején települt újra, de mégis a XVII-XIX. században vagy másfél tucat birtokos kezén fordult meg. Nagyvárad civitással mezővárosi rangot kapott. Nagyléta 1920-1955 között járási székhely. Városi rangját 1996. július 1-jén kapta vissza. A Derecske-Létavértes kistérségnek 2003-2011-ig Létavértes volt a központja, azután Derecskei Járáshoz került át a székhely. 6

2.2 Környezet 2.2.1 Földrajzi helyzet, domborzat Létavértes város Hajdú-Bihar megye keleti részén Debrecentől 24 km-re, az Alföldön, a DélNyírség és az Érmelléki Löszös Hát találkozásánál, a magyar-román határ közvetlen közelében, az ún. Erdőspuszták kistájegységen fekszik a Vámospércs - Bagamér - Kokad vonalon délre. Szomszédos települések: Kokad (kb. 6 km), Újléta (kb. 9 km), Pocsaj (kb. 15 km), Monostorpályi (kb. 8 km). Északon táj karakterében, talaj- és növényföldrajzi jellegében a nyírségi dombos, valamint az erdőspusztai erdős-ligetes jegyek mutatkoznak. Délen jó minőségű szántó, többségében barna, réti csermozjon adottsággal. A településszerkezet kialakulását morfológiai elemek befolyásolták, ahol szerepe volt a megtelepedést és kiépülést is meghatározó vízfolyások, vízjárta területek elhelyezkedésének. Ez a települést kettészelő Konyári-kálló és a települést nyugatról érintő Villongó-ér révén ma is érvényesül. A település belterületét a legmeghatározóbb közlekedési nyomvonalak érintik, ebből fakadóan kedvezőtlennek ítélhető környezeti adottságokkal rendelkezik.

A településre jellemző földrajzi, közigazgatási és népességi adatok: Földrajzi adatok5 Koordináták: é. sz. 47° 22′ 57″, k. h. 21° 53′ 34″ Terület: 116,62 km² Időzóna: CET, UTC+1 Közigazgatás Régió: Észak-Alföld Megye: Hajdú-Bihar Járás: Derecskei Jogállás: város Irányítószám: 4281 Körzethívószám: 52 Népesség Teljes népesség: 7097 fő (2014. jan. 1.) Népsűrűség: 61,04 fő/km²

2.2.2. Éghajlati adottságok Az éghajlat mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma éves szinten 2000 óra. Az éves középhőmérséklet 10 oC, a csapadékmennyiség 600 mm.

5

http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9tav%C3%A9rtes

7

2.2.3. Vízrajzi adottságok, felszíni és felszín alatti vízek Létavértes a Nyírség tájegység D-i részén helyezkedik el. A város területe 47. sz. KállóAlsónyírvíz belvízrendszer, ezen belül 47/B Alsónyírvízi belvízöblözet területére esik. A település belterülete a Nagy ér völgyeletében fekszik, melynek része a Konyári-kálló. A település területe felszíni vizekben közepesen ellátott és belvízzel erősen veszélyeztetett. A területet érintő fő vízfolyás a Konyári-kálló, a Villongó-ér és ezek mellékágai. A Kálló kettészeli a belterületet. A talajvíz váltakozó magasságokban van, általában azonban a magas, 2-3 m körüli talajvízhelyzet a jellemző. A dombok közötti völgyekben az időszakos vízborítottság is előfordul. Vízgazdálkodási szempontból egy jelentősebb belvíztározóval rendelkezik, amely a Létavértesi tározó a külterület északi részén. A tárolókapacitás növelése és területi megosztása elősegítheti a vízrendezési problémák csökkentését. A belterületen döntően szikkasztó árkos csapadékvíz elvezető rendszer van, amely csak a belterület 2/3-át fedi le. A főgyűjtő hálózatnak jelentős, hossza burkolt, vagy fedett. A belterület mélyebb részein kialakuló belvizet átemelő segíti eltávolítani.

2.2.4. Talajadottságok A település fekvésére, morfológiájára alapvetően a nyírségi, domborzatos jelleg a jellemző, geológiai története szorosan kapcsolódik a Nyírség, valamint a Hajdúság fejlődéstörténetének szakaszaihoz. A Nyírségre jellemző futóhomok nyúlványszerű szigeteket, vonulatokat alkot. Ebből eredően a területen belül jelentősebb szintkülönbségek is előfordulnak. A dombos részeken a kertművelés és erdő, a mélyebb, jó talajú területeken a szántó és gyep előfordulás a jellemző. A terület tektonikai szempontból nem zavart A talajadottságok alapján a növénytermesztésnek (gabona, zöldség, gyümölcs), a legeltetéses állattartásnak, az erdő-, és vadgazdálkodásnak van és lesz távlatban is tere a településen. A tanyás gazdasági struktúra többnyire felszámolódott. A nagy kiterjedésű zártkerti övezet részben megmaradt eredeti funkciójában, részben folyamatos átalakulást mutat, melyet célszerű lenne tervszerűen vagy erdő, vagy más területhasználati funkció felé irányítani. A bel- és külterületen vannak a talajra, földtani közegre potenciálisan terhelési kockázatot jelentő területhasználatok. A tevékenységek ismeretében nem került regisztrálásra konkrét és jelentős talajszennyezés. Kivétel ez alól egy korábbi sertéstelep hígtrágya tároló területe, melyet időközben környezetvédelmi felülvizsgálat alapján rekultivációra terveztek. Belterületen a talajszennyezés kockázatát elsősorban a közműhiány, az állattartás és a vágóhídi tevékenység esetében lehet feltételezni. Konkrét szennyezésről nincs információ. A külterületen a korábbi jelentősebb talajterhelő tevékenységek (mint szilárd hulladéklerakás, a dögkút) felszámolódtak, megszűntek. A meglévőek között a szennyvíztisztító telep (0642/10 hrsz.), a 0423 hrsz.-ú telephelyen lévő mangalica telep, az állatvásártér (01034/2 hrsz.), valamint roncsolt területek, korábbi (vagy jelenleg is homokbányászati céllal igénybe vett) nagyobb anyagnyerő helyek, lezárt szeméttelep (0685/1 hrsz.) vehetők számításba. Ezek működése, fennmaradása környezetvédelmi engedélyhez kötött, amely feltehetően garantálja a környezetszennyezés előfordulásának kizárását.

8

2.2.5. Természetes növénytakaró, állatvilág Létavértes környékének flórája és faunája rendkívül változatos és gazdag. Felszíne a Tiszántúli flórajárásba (Crisicum) sorolható. Az erdősültség mértéke – alföldi viszonylatban – ma is magas, de az erdők döntő része ma már nem tölgy-, hanem akác-, illetve más telepített erdő (fenyő és nyár). Növényvilágában nevezetesebb lágyszárú fajok a kardvirág, a nyári tőzike, a bánáti borgyökér, a fehér májvirág, az orvosi nadálytő, a késői aranyvirág. A város területének 60 %-a jó minőségű szántó, 40 %-a erdőkkel, ligetekkel tarkított erdőspuszta. A település több száz hektárnyi területe, az ott található jellegzetes és értékes növényvilág és növénytársulások miatt, természetvédelmi oltalom alatt áll. Növényvilág A kaszálórétek jellemző fajai a vörös csenkesz, az illatos borjúpázsit, a margitvirág, a terebélyes harangvirág és a kakukkszegfű. Gazdag a terület gombaflórája. Kucsmagomba, tinóruk, kenyérgomba, galambgombák, őzlábgombák, pereszkék, tölcsérgombák. Réteken elsősorban csiperkék, pöfetegek és szegfűgombák nőnek. Állatvilág Legnagyobb nagyvadak: a szarvas, őz, vaddisznó. Gyakori erre a róka. Ritkán látható nyest, nyuszt, hermelin, menyét, görény és borz. Az erdősültségekben élnek a mókusok, pelék. Jelentős a területen a nagylepke fauna. A denevéreknek hat faja ismert erről a területről. Ragadozó madarak: vörösvércse, egerészölyv, barnakánya, héja, karvaly. Éjjeli ragadozó a kuvik, az erdei füles bagoly. Énekesmadarak: erdei pacsirta, erdei pinty, zöldike, meggyvágó, fakusz, csuszka, cinege. Az ízeltlábú fauna igen gazdag. Leggyakoribb bogarak a szarvasbogár, a futrinkák, a cincérek, és a bábrablók. Sajnos az utóbbi években elszaporodott a kullancs.

2.2.5. Általános tájvédelem, tájképi és településképi értékek, természetvédelem A térség a 2/2002.(I.23.)KöM-FVM er. alapján fontos érzékeny természeti területnek minősül. Területén 369 ha-nyi kiterjedésben van ex-lege védett lápterület. Jelentős területek tartoznak a Bihari sík tájvédelmi körzet, ill. a Natura 2000 természetvédelmi oltalma alá. A település környezetvédelmi problémáját a még csak részben kiépített közüzemi szennyvízhálózat hiánya jelenti. Az egyéb infrastrukturális ellátottságot a vezetékes ivóvíz, az elektromos és vezetékes gázhálózat 100 %-os kiépítettsége, a csapadékvíz-elvezető hálózat közel 60 %-os kiépítettsége, továbbá a közel 100 %-os szilárd burkolatú belterületi úthálózat és a heti járatrendszerben működő hulladékgyűjtés jelentik.

2.2.7. Környezeti elemek állapota, környezethasználat, környezeti terhelések 2.2.7.1. Föld, talaj A település a mezőgazdaságban találja meg a fő megélhetési lehetőséget. A kiváló termőhelyi adottságoknak megfelelően a gazdálkodás fő területe a növénytermesztés (gabona, zöldség-, gyümölcstermesztés), erősen lecsökkent arányban az állattenyésztés, a legeltetéses állattartás. 9

A művelési területek megoszlása elhelyezkedés szerint: a kiváló szántók a déli és nyugati határrészen, az erdők és legelők az északi részen találhatók. Az erdőterületek 64 %-a az OTRT alapján erdőgazdálkodási övezetbe sorolt, míg a legelők és vizes területek jelentős része áll természetvédelmi oltalom alatt. A település északi részén nagyobb kiterjedésű zártkerti részek vannak, melyek részben működnek (Kossuth és Mosonta-hegy Öregkert), részben átalakultak erdős területté (Bocskai és Vénkert), vagy az elhanyagolt részek )Vértesi-Mosonta) környezetvédelmi szempontból zavaróak lettek. A gazdasági szerkezetben a meghatározó mezőgazdaság mellett az ahhoz kapcsolódó feldolgozó és szolgáltatóipar részben jelen van, a kézműipar, idegenforgalom erősödése várható. A gazdasági tevékenységek bővülése számára indokolt lehet vállalkozói-gazdasági övezetet létesíteni.

2.2.7.2. Ivóvízellátás, felszín alatti vizek A településen közüzemi vízmű és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvíz biztosításához 5 db kút áll rendelkezésre. Vízminőséget termelési vasmangántalanítással tudják biztosítani. Az ellátó hálózat kiépítettsége 100 %, a fogyasztói arány 90 % körüli. A vízmű a távlati vízigényeket is ki tudja elégíteni. A bel- és külterületen vannak még működő ásott és házi fúrott kutak. Ezek adatai nem ismertek. Ivóvízminőség javító beruházás 2015. június hónapban fejeződik be. A város alatt van egy hévízforrás, melynek vízhőfoka 98 oC. A hévíz ásványi anyagokban igen gazdag, gyógyhatású, fontos ásványkincse a városnak. Egyelőre még kihasználatlan.

2.2.7.3. Levegő A település területének levegőkörnyezeti állapota az 1/2005.(X.7.)KvVM r.-el módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján az ország többi területe 10. zónacsoportba tartozik. A terület levegőminőség tekintetében általánosságban (a környezethasználati, biológiai és ökológiai adottságai révén) kedvező helyzetű, ám a belterületen a településközpontot érintő átmenő forgalom és a határátkelőhely miatt az állapot kedvezőtlenebb. Mindezek ellenére levegőterhelési szempontból megfelelő tartalékokkal rendelkezik távlatban a település. Levegőkörnyezeti állapotára az 1/2005.(X.7.)KvVM r.-el módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „Az ország többi területe” 10. zónán belül kén-dioxid, szénmonoxid, benzol és nitrogén-dioxid vonatkozásában „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoporthoz rendelt határértékek vonatkoznak. A térség legjellemzőbb emisszió forrásaiként a közlekedés és a lokális szálló porterhelés jelölhető meg, így a levegőminőségi állapotát alapvetően a lokális emissziók és a háttérszennyezés határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. A táj éghajlata a peremhelyzetű, átmenetet képez a meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú dél-nyírségi és a melegebb, szárazabb közép-Tiszavidéki éghajlat között. Jellemző 10

a hideg tél, melyet általában viszonylag késői kitavaszodás követ. A tavaszi időszakban nagy a fagyveszély. A területen az uralkodó szélirány ÉK-DNY, a szélsebesség átlaga meghaladja a 2.6 m/s-ot. A közlekedés és a tüzeléstechnika légszennyező hatása közel egyformán jut érvényre. A tüzeléstechnika a fűtési időszakban, a közlekedés a mezőgazdasági szezonok idején dominánsabb. A tüzeléstechnikai emisszió (a teljes arányú vezetékes gázellátás, de csak 50 %-os fogyasztói arány mellett) még meghatározónak számít települési szinten fűtési idényben. A hagyományos tüzelőanyagok használata (fa, szén) a háztartásokban várhatóan még tartósabban magas arányú marad. Ezek emissziója településszerkezet és beépítettség által biztosított jó átszellőzöttség eredményeként nem okoz kedvezőtlen immissziós állapotváltozást. A vezetékes gázellátás fogyasztói arányának további növelése csökkenti majd a tüzeléstechnikai emissziót. Ezt a folyamatot kívánjuk segíteni a fosszilis energia felhasználás csökkentésével a geotermikus energia hasznosítása útján 15 intézmény fűtésére. A közlekedés légszennyező hatása (tekintettel az egyre szigorúbb műszaki és környezetvédelmi követelményekre) a rövid idejű nagyobb koncentrációk kialakulása mellett nem határértéket veszélyeztető. Mindezek ellenére a belterületi levegőkörnyezet javulásában a fő nyomvonal/ak/ kihelyezése jelentős hatású lehet. A mérsékelt létszámú belterületi állattartás szaghatása a szerkezeti adottságok következtében nem számít jelentősnek a település belterületének levegőkörnyezetében.

2.2.7.4. Szennyvízelvezetés és elhelyezés A településen bio-clear technológiájú szennyvíztisztító üzemel (0642/10 hrsz.) amely a cca. 30-35 %-os kiépítettségű hálózaton érkező kommunális szennyvizeket fogadja. Az ellátatlan területeken a szennyvizeket házi közműpótlókban gyűjtik. A szippantással ürített szennyvizek fogadója is a szennyvíztelep. A szennyvíztelep 2-300 m-re van a belterülettől, így felmerül a minimális védőtávolságot igénylő tisztítási technológia megvalósítása, vagy az áthelyezés. A közüzemi hálózat és így a szennyvíztisztító telep is továbbfejlesztése tervezett. 2013-ban a település felkerült a derogációs listára, melynek értelmében 2015. év végéig ki kell építeni a teljeskörű szennyvízelvezetés ellátottságot. A tervek elkészültek, melyek tartalma szerint szennyvíztisztító telep fog épülni.

2.2.7.5. Hulladékgazdálkodás A városban heti gyakoriságú, az AKSD által üzemeltetett hulladékgyűjtés működik a települési szilárd hulladékok gyűjtésére. A hulladékot a debreceni lerakóban helyezik el. Ezt megelőzően a településen megtűrt területen helyezték el a hulladékot. A lerakás a 0685/1 hrsz.-ú területen megszűnt. A szakszerű lezárás során figyelembe vette a 22/2002.(X.10.)KöM r. előírásait, mely alapján a rekultiváció 2014-ben befejeződött. Szelektív gyűjtés az intézményeknél működik, valamint 7 gyűjtősziget van kialakítva a település területén négy-négy konténerrel. 11

A veszélyes hulladékok gyűjtése külön nincs megszervezve, azt a kibocsátók a törvényi előírások szerint végzik. Létavértes területén az állati hullákat nyitott, 7 m3-es konténerben gyűjtik. A konténer tároló a belterülettől 1.5 km-re, a külterület északi részén, az újlétai út keleti oldalánál lévő legelő földterületen van. A terület nem önkormányzati tulajdonú. De ezt a telepet 2015. március 1jével tervezi bezárni az Önkormányzat a meglévő telep rekultiválása mellett. Ezen időponttól a településen keletkező állati hullákat a lakosoktól közvetlenül fogja elszállítani az ATEV. A konténerbe a lakosságnál és egyes nagyobb létesítményeknél (mint Piremon, lótartás) keletkező állati hullákat a tulajdonosok egyedileg viszik el. Ettől az időtől az ATEV bejelentés alapján hetente, vagy igény szerint szállít. Az állati hulladék kezelését célzó beruházások megvalósításához a Derecske- Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás tanulmányt készíttetett, amely az uniós követelményeknek megfelelő, korszerű megoldás megvalósítására.

2.2.7.6. Felszíni vízelvezetés A terület geomorfológiailag folyóvízi síkság, magas ártér és homokdűnék találkozása, illetve keveréke. A városban a telkek végén természetes árkok találhatók, amelyek nagy része fő, vagy mellékgyűjtő csatornaként funkcionál. A város mély területein a talajvíz gyakran megközelíti a terepszintet, így vannak belvizes területek (Sziget u.-Csillag köz, Vörösmaty u.Nagyváradi u., Csillag utca- Arany J. u.-Ady E. u.-Szél u., Bartók u. Ny-i vége, Kossuth u.-tól É-ra eső terület). Létavértes a belvízzel erősen veszélyeztetett település. Belterületi felszíni vizeinek befogadója a Konyári-kálló, a Villongó-ér és mellékágaik. A belterületen döntően szikkasztó árkos csapadékvíz elvezető rendszer van, amely csak a belterület 2/3-át fedi le. A főgyűjtő hálózatnak jelentős, az utcának minimális hossza burkolt, vagy fedett. A belterület mélyebb részein kialakuló belvizet átemelő segíti eltávolítani. A külterületen jelentősebb területek vannak időszakosan vízborítás alatt. A külterület északi részén lévő Létavértesi tó víztározóként is funkcionál. A tárolókapacitás növelése és területi megosztása elősegíti a vízrendezési problémák csökkentését. 2014-ben nagy előrelépés történt a belvízelvezetés terén, ugyani Uniós pályázaton a főgyűjtő csatornák 70 %-a 640,7 km beton mederburkolattal lett ellátva. Az elkövetkezendő időben feladat a főgyűjtő csatornában bevezető utcai és egyéb csatornák profilozása esetleges burkolása.

2.2.7.7. Zaj-, és rezgésvédelem A település zajhelyzetét a közlekedési eredetű zajjellemzők, valamint a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások határozzák meg. A település hagyományos beépítésű területe a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM e. r. zajvédelmi besorolása szerint a belterület nagyobb részén „lakóterület falusias beépítésű”. Közlekedési zaj A település területét több országos mellékút, illetve összekötő út is érinti. Ezek közül a 481412

es és a 4807-es utak áthaladnak a belterületen, a településközponton, a 4809-es pedig érinti azt. A település területét érintő vizsgált utak jelenlegi és távlati forgalomnagysága az ÁKMI országos forgalomszámlálási adatai, a KHVM távlati forgalomfejlődési szorzói alapján lett figyelembe véve, melyből a zajszintek az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás alapján lettek számítva. A településközpontban 65/55 dB, egyéb övezetben 60/50 dB, Határérték túllépés 15, ill. 5-10 dB. Valamennyi belterületi út mentén jelenleg és távlatban is határértéket meghaladó zajterhelés várható, különösen az éjszakai időszakokban a Szél u., Debreceni u., Árpád u., a Nagyváradi u., valamint a Kassai u. vonalakon. Ennek oka többek között a mezőgazdasági és egyéb gazdasági tevékenységekhez kapcsolódó teherjármű és munkagép forgalom. Ezt a haladási sebességek korlátozásával csak részben lehet határérték alá szorítani, így különös jelentősége van a településközpont tehermentesítésének vagy elkerülő nyomvonal kialakítása, vagy forgalommegosztás révén. Egyébként zajvédelmi beavatkozás igénye merül fel az érintett szakaszokon. Üzemi zaj A település belterületén több (az előzőekben ismertetett) gazdasági-kereskedelmi- szolgáltató jellegű tevékenységek működnek, melyek zajkibocsátók. A tevékenységekkel szemben nem merült fel zajvédelmi probléma, azaz nincs jelenleg olyan üzemi tevékenység, amely zavaró terhelést okozna a környezetben. 2.2.7.8. Környezettudatosság Az Önkormányzat és a Civil szervezetek az átmenő szakaszok melletti rendszeresen takarítják. A település szélein található roncsolt területeit a lakosság előszeretettel használja illegális hulladék lerakásra. Évente többször az Önkormányzat és a Civil szervezetek rendszeresen összegyűjtik és a hulladékszolgáltató céggel hivatalos lerakóhelyre szállítja. Ezen kívül a Falugazdászok is sarkallják a mezőgazdasági tevékenységet végzőket, hogy ne használjanak a szükségesnél nagyobb mennyiségű kemikáliákat, vegyszereket. Valamint számos mezőgazdasági termelő részt vesz az „Agrágkörnyezetgazdálkodási programban”. A vadásztársaság a településen É-i részén lévő erdőkben évente gondoskodik a vadállományról. Teszik mindezt egy egészséges állomány szabályozásával, illetve téli etetések szervezésével, kártevők irtásával.

2.2.8. Településfejlesztési dokumentumban megfogalmazott feladatok a környezeti elemek védelme érdekében Létavértes településrendezési tervében fellelhető információk szerint az alábbi intézkedések történtek: - Pályázati támogatások bevonásával, az önkormányzat több intézmény fűtésrendszerét, nyílászáróit korszerűsítette az utóbbi években, amelyek jelentős energia-megtakarítást eredményeztek. - Az önkormányzat a helyi civil szervezetekkel közösen erőfeszítéseket tesz a természetes környezet (állat és növény), továbbá a lakókörnyezet fenntarthatóságának biztosítására,a lakosság folyamatos tájékoztatásával, figyelemfelhívásával a város honlapján, helyi sajtóban, médián keresztül. 13

-

-

Létavértes város is részt vesz az ivóvízminőség javítását célzó regionális programban, így is biztosítva a vízbázis védelmét. Az önkormányzat a csapadékvíz- és szennyvíz-elvezetés ill. – kezelés problematikáját pályázati úton kívánja megoldani. Elkészült és elfogadásra került a helyi rendezési terv, amely szabályozás során arra törekedtek, hogy megőrizzék a táj arculatát, és megóvják a természeti értékeket. Az „Integrált területfejlesztési Stratégia” terv meghatározott leszakadó városrésznek rehabilitációjára pályázatot nyújt be Uniós forrásokra.

2.3. Társadalom Létavértes önkormányzata a rendszerváltást követően – a lakosság összefogásával – komoly erőfeszítéseket tett a korábbi infrastrukturális elmaradás felszámolása érdekében. A villamosenergia-ellátás teljes körű, a vezetékes ivóvízhálózat minden utcában kiépült, befejeződött a gázprogram, szinte korlátlanul bővült a telefonhálózat, és jelentős sikereket mondhat magáénak a település a szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítómű építése területén is. A hasonló nagyságrendű városi településekhez képest kimagasló a burkolt, portalanított utak aránya. Sor került több közlekedési csomópont, valamint a közvilágítás korszerűsítésére, szilárd burkolatú utak és járdák építésére. Kerékpárút épült. A település fekvéséből adódóan Létavértesen Határőr Kirendeltség, illetve Rendőrség működik. Lovas rendőr járőrszolgálat és mezőőri szolgálat is segíti a munkát. Fizikai beavatkozások a kültéri közösségi terek kialakítása mellett, a közösségi infrastruktúra elemeit is szükséges megépíteni. Mind a lakóépületek, mind az egyéb közösségi funkciót betöltő épületek állagának megőrzése, korszerűsítése, vagy átalakítása, bővítése fontos eleme az integrált városfejlesztési akcióknak.

14

2.3.1. Demográfiai helyzet 1.táblázat lakónépesség 2007 (fő)

7.193 fő

2008 (fő)

7.165 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,61 %

2009 (fő)

7.119 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,36 %

2010 (fő)

7.058 fő

Lakónépesség számának változása (%)

99,14 %

2011 (fő)

7.090 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100,45 %

2012 (fő)

7.108 fő

Lakónépesség számának változása (%)

100,25 %

Forrás: TelR, KSH-TSTAR

A lakónépességet úgy értjük, mint az adott területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkodási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkodási hellyel rendelkező személyek együttes száma.

15

Állandó népesség korcsoportok szerint 2. táblázat

állandó népesség száma

7.333 fő 3.742 fő

no

51,03 % 3.591 fő

férfi

48,97 % 232 fő 0-2 évesek 3,16 % 691 fő 0-14 éves nők 9,42 % 732 fő 0-14 éves férfiak 9,98 % 164 fő 15-17 éves nők 2,24 % 164 fő

15-17 éves férfiak

2,24 % 1.768 fő

18-54 éves nők

24,11 % 2.169 fő 18-59 éves férfiak 29,58 % 204 fő 60-64 éves nők 2,78 % 161 fő 60-64 éves férfiak

2,20 % 715 fő

65 év feletti nők 9,75 % 365 fő

65 év feletti férfiak

4,98 % Forrás: TelR, KSH-TSTAR

Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adott területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartoznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hogy van-e máshol bejelentett tartózkodási helyük (ideiglenes lakásuk), vagy hogy az összeírás eszmei időpontjában jelen voltak-e. Az Arany János általános Iskola éves beszámolója alapján a roma etnikumhoz tartozó tanulók aránya 2012-ben 50%! Ez a jelenlegi demográfiai arányok rohamos változását idézi elő, a 16

természetes népszaporulatban, azaz várhatóan 10-15 éven belül Létavértes népességének több mint 50%-a roma etnikumú lesz. Ha ehhez még hozzátesszük az elvándorlás etnikai arányát, akkor várhatóan a magyar etnikum kisebbséggé válik Létavértesen.

2.3.2. A lakosok viszonya a településhez A rendszeresen megrendezésre kerülő közmeghallgatásokon való részvételi arányból, a település honlapjának látogatottságából, valamint jelen fenntarthatósági terv elkészítése folyamán beküldött kérdőíves felmérés számából egyértelműen arra következtethetünk, hogy a helyi lakosság aktív, együttműködő szerepet vállal a település jövőjének kialakítása érdekében. 2.3.3. Egészségügyi, szociális ellátás Létavértesen nincs bölcsőde. A városi önkormányzat fenntartásában 1 óvoda 2 tagintézmény működtetésében és 2 általános iskola több telephelyen szolgál, hogy ellása a 3-14 éves korosztály nevelését-oktatását. Az egeszségügyben 3 házi orvosi szolgálat, 1 gyermekorvos, 2 fogszakorvos, nőgyógyász látja el a betegeket, laboratórium is működik. 1996. óta Mentőállomás biztosítja a térség ellátását. Az idős emberek nappali ellátását az egyházak bentlakásos formában is biztosítja. Egyedülálló a Cigány Öregek Klubja. Létavértesen 2011. szeptemberében megnyitotta kapuit az egészségügyi intézmény, az Érmelléki Egészségcentrum. A centrum 8 település – Álmosd, Bagamér, Esztár, Hajdúbagos, Kokad, Létavértes, Monostorpályi, Pocsaj – társulásával jött létre, akik a megvalósításra és az üzemeltetésre 2009. július 2-án alapították meg a LÉT.A.MED Nonprofit Zrt-t. Az intézmény, mely Közép-Európa egyik legkorszerűbb járóbeteg-szakellátó központja, igényes környezetben, a mai legmodernebb technikai felszereltség mellett helybe hozza a térség legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátását.

2.3.4. Oktatás, művelődés, esélyegyenlőség Az iskolai végzettség tekintetében – mivel az oktatás nagyrészt az állam által biztosított közszolgáltatás – a regionális különbségek kevésbé jelentősek, mint más, gazdasági vagy infrastrukturális jellegű mutatókban. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez csak az oktatás statisztikai, mennyiségi jellemzőit tekintve igaz, hiszen az oktatás színvonalában jelentős különbségek lehetnek mindenekelőtt falu-város összevetésben, de az ország egyes területeit tekintve is. Az oktatás színvonalbeli különbségei főképp a „magasabb” oktatási szintek felé haladva figyelhetők meg, például az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők számában. Létavértes számára a fenntarthatóságot és a további fejlődést az jelentheti, ha a külső környezethez és a városlakók által megfogalmazott igényekhez igazodva újraértékeli saját belső erőforrásait, és ezekre alapozza stratégiáját. Így fejlesztési erőforrásként főként kedvező természeti adottságaira, soknemzetiségű kulturális értékeire, gazdasági lehetőségeire, valamint humán erőforrásaira épít. 17

Létavértesen 7080-an élnek, közülük cca 1500-an a roma kisebbséghez tartoznak – a városban mérhető 20 százalék feletti munkanélküliség is főleg őket sújtja, hiszen vannak, akik nem végezték el a nyolc általánost sem. A jellegzetesen roma kisebbség által lakott szegregálódott városrészekben nagyobb a gyermekvállalási kedv, ami a közeljövőben várhatóan drámai etnikai arányátrendeződést eredményez, figyelembe véve a környező városrészek elöregedési mutatóit. A hanyatló településrészen a mezőgazdaságból élők helyzete véges, az iparból élők száma csekély, ezért az évi 130 millió forintot is eléri a kifizetett segély összege. A szociális törvény értelmében az önkormányzat lakásfenntartási támogatást is ad. Sokan élnek rendszeres szociális segélyből, amely odaítélésének feltétele a munkaügyi központtal való együttműködés, a regisztráció és az általuk felkínált munkalehetőség elfogadása. A segélyben részesített családok számának növekedéséből arra is következtethetünk, hogy azoknak a száma is magas lehet, akiknek nincs munkahelyük, és nem regisztráltak. Számos alsó tagozatos gyermek ingyen étkezik az iskolában, az első lakáshoz jutók támogatását azonban a hitelből működő önkormányzat nem tudja kigazdálkodni. Az oktatás társadalmi környezete A lakosság nagyobb része mezőgazdaságból él. Többségük szezonmunkából, a gyermekvédelmi támogatásból és különböző támogatásokból, segélyekből él. A közoktatási feladatellátás jellemzői: 2 általános iskola van, mely 8 évfolyammal, 32 tanulócsoporttal működik. Tanulólétszám a 2008/2009. tanévben 858 fő, a pedagógusok száma 81 fő. Tanulók szüleinek iskolázottsága: 27 %-a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Az oktatási intézmények kapcsolata a szülőkkel jónak mondható. Rendszeresek a találkozóklehetőségei szülői értekezleteken, fogadóórákon, kulturális óvodai-iskolai rendezvényeken. Bár a hátrányos helyzetű szülők érdeklődése csekély mértékű. Az aktuális problémákat Leggyakoribb témák: - Hogyan javíthatnánk tanulmányi eredményeinket és a neveltségi szintet? - Mit tehetünk az egyre terjedő agresszió ellen? Az integrációs programban résztvevő tanulók háromhavonkénti értékelő megbeszélése tovább erősíti a szülőkkel való kapcsolatot. Hátrányos helyzetű tanulók A tanulók 43 %-a hátrányos helyzetű, ezen belül 27 %-uk halmozottan hátrányos helyzetű (szülői nyilatkozat és jegyzői nyilvántartás alapján). Tanulók hátrányait az iskola differenciált foglalkoztatással, csoportbontásos órák szervezésével, felzárkóztató foglalkozások szervezésével igyekszik kompenzálni. A tehetséggondozást az intézmények kiemelt fontosággal kezelik. 2.3.5. Hagyomány, művelődés, kultúra, szórakozás Városi Könyvtár és Művelődési Ház: Szolgáltatások: nyilvános könyvtári ellátás, könyvtári kölcsönzés, internethasználat, fax küldés, fénymásolás, nyomtatás. Városi rendezvények, kiállítások, előadások, klubok 18

szervezése. Amatőr művészeti csoportok: népdalkör, citera együttes, rajzszakkör, néptánc és népzenei csoport. A könyvtár és művelődési ház színházterme külön épületben található. Nevezetességek: - Nagylétai görög katolikus (román) templom: 1803-ban épült, klasszicista stílusban. Ikonosztáza munkácsi mester alkotása. - Nagylétai görög katolikus (rutén) templom: 1859-ben épült. Nagylétai református templom: 1806–1813 között épült, késő barokk stílusban. 1886-ban a külsejét átalakították. - Vízi vágóhíd (az országban az egyetlen, ami élővíz fölé épült, az 1900-as évek elején). - Régi csűrök. - Tájház: Egy 1896-ban épült pajtában rendezték be. A szőlőművelés hagyományos eszközeit mutatja be. - Szent István-díszkút. - Kossuth-szobor: 1998-ban készült - I-II. világháborús emlékmű - Irinyi János mellszobra: 1982-ben készült. - Irinyi kiállítóterem. - Vértesi református templom: 1806–1813 között épült. 1863-ban romantikus stílusban átépítették. - Vértesi görög katolikus templom: 1870-ben épült. Fő nevezetessége a Tiziano Assuntájának másolatát ábrázoló oltárkép, amelyet Dozsnyai Károly készített 1840-ben. - Helytörténeti kiállítás: Egy, a XVIII. század végén épült lakóházban rendezték be. - Leidig-kúria vagy más néven Lédig-kúria - Mendel-kúria. - Móricz-kastély. 2.3.6. Szabadidő, sport A város sportélete szervesen kapcsolódik a társadalomhoz. A Létavértes SC azon túl, hogy a város „büszkesége” a sportteljesítmények terén, egyúttal motorja, még a Léta Fitt SE fő szervezője is a tömegsport rendezvényeknek. A másik egyre erősödő egyesület a Létavértes Rally Autó- és Ifjúsági Sportegyesület. A sportrendezvények, helyi mozgalommá nőtték ki magukat, amelyben a helyi oktatási intézményekkel együttműködve váltott helyszíneken tartott akciókban a lakosság jelentős része vesz részt. A helyi aktivitás példamutató más települések számára is. A legfiatalabb korosztálytól a legidősebb korosztályokig mindenki megtalálhatja a maga számára a legmegfelelőbb kikapcsolódási lehetőséget. A szervezők egész napos, családos programok szervezésével erősítik a társadalmi kohéziót, az összetartozás élményét. A természetjárás, teremfoci bajnokságok, városi sportnapok rendezvénysorozata, és hagyományos sikere az intézmények és a lakosság példamutató együttműködésén alapul, jó alapot teremtve egyéb nem sporthoz kötődő társadalmi akciók megszervezéséhez is. Létavértes Város Önkormányzata 1983. évben alakította ki a Debreceni u. 1/ c alatti sportlétesítményét, melyen füves labdarugó pálya, aszfaltozott kézilabda pálya és teniszpálya került kialakításra. Azóta 1992-93 évben egy polgárváz szerkezetre épített trapézlemez fedéssel ellátott sportcsarnok is kialakításra került, melyben több sporttolási lehetőségre (teremfoci, kézilabda, 19

kosárlabda, tenisz, asztalitenisz) van lehetőség. 2005. évben elkészült a BOZSIK program keretében az új füves pályát, valamint salak teniszpályát, mely a téli időszakban jégpályaként üzemel. 2005. évben elkészült az Arany János Általános Iskola bővítéseként az uszoda (1 db gyermek medence és 1 db úszómedence), valamint a tornacsarnok. Ide nem csak a helyi diákok, hanem a környező település diákjai is járnak úszni. A létesítmény nyitva áll a helyi és a környező települések felnőtt sportolni vágyók részére is. (Délelőtt iskola tartja testnevelési óráit, délután sportfoglalkozásait, az esti órákban és hétvégén versenysport és szabadidősport tevékenységnek ad helyet.) Itt működik az SC női kézilabda szakosztálya, mely 2014-ben az NB II.-es bajnokságban versenyez. A sportlétesítmények fenntartását, üzemeltetését a Létavértes Városi Önkormányzat biztosítja. A városi testnevelési és sportélet koordinálásban a Létavértes SC’97 Sportegyesület, valamint a LÉTAFIT SE vállal nagy szerepet. A Létavértes Rally minden évben megrendezésre kerül a városban és ma már olyan városi rangú rendezvénnyé nőtte ki magát, amelyre joggal büszke az egész város. A Delfin Fitness & Wellnes központ sokoldalú szolgáltatásaival, mint például: sóbarlang, szauna, vízi foci, alakformáló torna, jádeköves masszázs, nem csak a fiataloknak, hanem minden mozogni vágyónak lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra vagy a szórakozásra.

2.4. Gazdaság 2.4.1. Vállalkozás, kereskedelem és szolgáltatás Létavértesen a fő megélhetést a mezőgazdaság biztosítja a lakosságnak, köztük az őstermelőknek. 87 kereskedelmi üzlet és különféle szolgáltatások látják el a lakosság igényeit: 6 fodrász, 2 műkörmös, 1 cipész, 2 autószerelő, 2 gumis és 1 szabó. 2.4.2. Energiagazdálkodás A város legnagyobb energiafogyasztói a háztartások és az intézmények. Ehhez társul az önkormányzat által működtetett intézmények, továbbá a kereskedelem, szolgáltatás energiafogyasztása. A fűtésre, világításra, közlekedésre és az élet egyéb más területein igénybe vett energiát túlnyomórészt környezeti erőforrásokból nyerjük, és felhasználásuk melléktermékei is a környezetbe kerülnek. Rendkívül fontos, hogy a rendelkezésre álló készletekkel fenntartható módon gazdálkodjunk, az energiát hatékonyan és takarékosan használjuk, környezetünket minél csekélyebb mértékben szennyezzük. Éppen ezért a jövőben figyelmet kell fordítani a megújuló energiaforrások felkutatására és megvalósíthatóságára. Megújuló energia 20

Megújuló energiaforrásokkal Létavértes még nem büszkélkedhet annak ellenére, hogy a gazdasági tevékenységek között a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás domináns. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási hulladékokra még nem épült feldolgozó üzem, nincs kihasználva a még a település alatt fekvő jelentős termálvízkincs, kevéssé használt a nap és a szél energiája feltételezhetően azért, mert a családok, ipari üzemek elsődleges célja a közvetlen megélhetés, és a befektetésekre nem marad jövedelem. Elektromos energia Középfeszültségű, 20 kV-os, oszlopra fektetve, épített villamos energia hálózat 1953 óta van a településen. Kiépítettsége 100%-os, a lakosok 100 %-a veszi igénybe. Nagyobb fogyasztók az önkormányzat által működtetett intézmények. A közvilágítás és a közintézmények világítás korszerűsítése a technika fejlődésével állandóan időszerű. A világító berendezések kiválasztásánál a legenergiatakarékosabb megoldás választása mellett, az ár-értékmegtakarítás összefüggéseit is vizsgálni kell. Földgázellátás fejlesztése Létavértes földgázellátása a Sáránd határában telepített 25000 m3/h kapacitású gázátadó állomásról van biztosítva. A város gázellátása saját gázfogadótól induló középnyomású vezetékkel van megoldva, a településen belül középnyomású hálózat épült ki egyedi nyomásszabályozással. Erről a gázfogadóról van földgázzal ellátva Újléta is középnyomású NA 100 KPE vezetékkel. A gázfogadó állomás, és a hálózat az igényeket kielégíti, a hálózat bővítésével további gázigények is kielégíthetők. A hálózat bővítse a gázigények jelentkezésének függvényében végezhető el. Termálvíz hasznosítása Létavértes a Debreceni Egyetemmel létrejött megállapodás alapján tanulmányt készített a vízkészlet energetikai célú hasznosításának feltérképezésére. Az alábbi táblázat az egyes mélységzónából kinyerhető módokat, és a társított felhasználási lehetőségeket vizsgálja. Forrás: prof.Dr.Kalmár Ferenc 1.1 VÍZTARTÓ ZÓNÁK

1.2

MÉLYSÉG (m)

1.3

ENERGAITERMELÉS MÓDJA (ÉS HASZOSÍTÁS)

1.4

EGYÉB HASZNOSÍTÁS

1.6 0-20

1.7 1.8

Horizontális hőszonda (fűtés hőszivattyúval) Talajvízkitermelés (fűtés hőszivattyúval)

1.9

Öntözés, parti szűrésű víz

1.12

Foglalt hévforrás (fürdő, gyógyászat, fűtés)

1.13

Forrásfoglalás, ivó- és iparivíz

1.5 zóna

Talajvizes

1.10

Hideg és hévizes források

1.11 0-20

Sekély rétegvizes zóna

1.15

20-300

1.16

Vertikális hőszonda (fűtés hőszivattyúval)

1.17

ivó- és iparivíz, öntözés

Középmély rétegvizes zóna

1.19

300-600

1.20 1.21

Hévízkút (fürdő, gyógyászat, fűtés) Vertikális hőszonda (fűtés hőszivattyúval)

1.22

Ivóvíz

Mély rétegvizes zóna

1.24

600-2500

1.25

Hévízkút (fürdő, gyógyászat, fűtés) vertikális hőszonda

1.26

Többlépcsős hasznosítás

Vízmentes kőzetek

1.28

>2500 (40006000)

1.29

HDR, GEOHIL (áramtermelés is), vertikális hőszonda

1.30

Többlépcsős hasznosítás

1.14

1.18

1.23

1.27

21

Forrás: prof.Dr.Kalmár Ferenc fúrások eredménye Létavértesen és környékén

2.4.3. Közlekedési infrastruktúra A város megközelítése A város közúti kapcsolata Debrecen felé a 4814-es számú, a 47-es úthoz Sárándnál a 4809-es számú, Vámospércs, illetve Pocsaj felé a 4807-es számú országos mellékúttal biztosított. A 4814-es út kapcsolatot ad a Romániai határátkelőhöz és Álmosd, Bagamér felé. Autóbusz és vonat közlekedés A várost Debrecen-Sáránd-Létavértes, Debrecen- Hosszúpályi-Létavértes viszonylatban 7 járatpár érinti. Debrecen-Bánk-Létavértes viszonylatban napi 23 járatpár közlekedik, illetve megy át a városon Bagamér irányába. Debrecen- Vámospércs-Bagamér-Létavértes végállomással 5 járatpár közlekedik. Az autóbuszok csak az állami közúton közlekednek, és az autóbusz váróteremnél van a végállomásuk. Vasúton jelenleg nem érhető el. A MÁV 107-es számú, Debrecen – Létavértes közötti vonalán található, de itt 2009. december 12-én megszűnt a forgalom. A műszaki infrastuktúra lehetőséget biztosít az újraindításra. Általános műszaki adatok A Szél, Petőfi, Árpád és Kossuth utcák - mely a 4814-es út átkelési szakasza - átlagos napi forgalma az 1999-es forgalomszámlálási adatok alapján 2323 Éj/nap, és a szabályozási szélességük 18,0-36,0 m között változik. Az utak burkolatszélessége 6,0 m. A Baross, Nagyváradi utcák – mely a 4807-es út átkelési szakasza – átlagos napi forgalma az 1998-as forgalomszámlálási adatok szerint 2062 Éj/nap, és a szabályozási szélességük 17,0-30,0 m között változik. Az utak burkolatszélessége 6,0 m. A Kassai, Arany és Baross utcák – mely a 4809-es út része – átlagos napi forgalma az 1999-es forgalomszámlálási adatok alapján 754 Éj/nap és a szabályozási szélességük 12,0-20,0m között változik. Az utak burkolatszélessége 5,5 m. Kerékpárutak, járdák, parkolók A városban a Baross utcán részletekben van kerékpárút, de összefüggő hálózat nincs. Önálló gyalogos út nincs. A lakóutak döntő többsége minimum 3,0 m-es szélességgel, szilárd burkolattal kiépített, járdák az utcákban legalább egyik oldalon vannak. Kiépített parkolóhelyek az Árpád téren, az Árpád utcán az iskola térségében és a Kossuth utcán a gyógyszertár, óvodák és polgármesteri hivatal környezetében vannak. A Kossuth utcától a határátkelőhelyig 9 km kerékpárút vezet. 22

Üzemanyagtöltő állomás és szervíz A településen üzemanyagtöltő állomás és több gépjármű szerviz van. 2.4.4. Épített környezet A lakónépesség stabilizálásának nagyon fontos eszköze a városi környezet értékeinek továbbfejlesztése, megőrzése. A városi környezet meghatározó elemei az építészeti, városépítészeti örökséget hordozó épületek, városrészek. Ezek óvása, felújítása, élő funkcióval történő kitöltése nagymértékben hozzájárul a városi identitás erősödéséhez. A kertvárosi lakóterületek iránti kereslet várhatóan növekedni fog, ami nem a magyar ingatlanpiac értékváltozásainak lesz köszönhető, sokkal inkább annak a körülménynek, hogy a határ magyar oldalán az ingatlanárak jóval alacsonyabbak, a termőföldek viszont jóval alacsonyabbak. Ezért új, korszerű kertvárosi lakóterületeket célszerű kijelölni, kiépíteni, amire az üres területek beépítése és a tömbfeltárás látszik leginkább megoldásnak. Gondoskodni kell a jövőben új bérlakások építéséről is, hogy a lakás mobilitás növekedjen. A kertvárosi lakóterületek lehetséges bővítési területei között a tömbfeltárások mellett – mivel megvalósulásuk nehézkes – új területeket is meg kell jelölni. A vértesi rész volt temető beépítését ösztönözni kell az ipari terület kihasználásával együtt. Magas értékű lakó- és intézményzónának kell kialakulnia. A zöldfelületek biológiai és funkcionális bővítését is elő kell irányozni. El kell érni, hogy a közterültek rendezettek legyenek, hogy a városközpont a tiszta, virágos Létavértes jelképévé váljon. A város a rendezési terv készítésekor alátámasztó munkarészként elkészíttette az érintett területek (városközpont, új telekosztású lakóterületek) beépítési javaslatait. A rendezési tervben megadott területfelhasználások jól tükrözik a város fejlesztési koncepcióját. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítésekor a területfejlesztési koncepció értékelésekor megállapítható, hogy a várostervezés a koncepcióban tervezett folyamatok valamint a városi ágazati stratégiák és programok mentén a korábban eltervezett úton halad. Jól követhetőek a tervezett intézkedések végrehajtásából következő eredmények. A városközpont komplex rehabilitációja mely a köz- és nem közterületekre egyaránt ki kell, hogy terjedjen még nem valósult meg. 2.4.5. Foglalkoztatás Létavértesen a munkanélküliségi mutatók jóval az országos átlag fölöttiek. Meghaladják a megye és a régió átlagos mutatóit. A kistérségi mutatókhoz képest Létavértes jobban áll, azonban a munkanélküliség az elmúlt néhány évben riasztóan emelkedett. Az egy főre jutó jövedelem Létavértesen az országos átlagjövedelem fele, és a kistérségi átlaghoz képest is kevesebb. A település a mezőgazdaságban találja meg a fő megélhetési lehetőséget. Létavértes alapvetően ma is mezőgazdasági jellegű kisváros, meglévő iparában az élelmiszeripar dominál. A településen a kiváló adottságoknak köszönhetően nagy területen termelnek szántóföldön zöldségféléket. A savanyító üzem a megtermelt árualap töredékét tudja csak feldolgozni, hűtőház nincs a városban. 23

2.4.6. Ipar Létavértes gazdasági élete századokig nem különbözött a hasonló természeti adottságokkal rendelkező többi dél-nyírségi és érmelléki település gazdálkodásától. A második világháborút követően a parasztság kényszerű kollektivizálása Létavértesen is ellentmondásos folyamatokat indított el. A paraszti munkaerő a hatvanas évektől az egyre dinamikusabban fejlődő, munkaerő-igényes debreceni iparban keresett munkalehetőséget. Mint a megye falusi térségeit általában, Létavértest is elkerülte az iparosítás. A nyolcvanas évek végén néhány ipari és szolgáltató vállalat létesített telephelyet, illetve kirendeltséget, ami átmeneti javulást hozott a foglalkoztatás terén. A kilencvenes évek elején kibontakozó gazdasági válság ugrásszerűen megnövelte a munkanélküliek számát, az ipari munkanélkülieket ugyanakkor a mezőgazdaság nem tudta befogadni. A korábbi legnagyobb munkaadók, a termelőszövetkezetek átalakulása, a kárpótlás, valamint a szövetkezetekre hátrányos mezőgazdasági agrárpolitika tovább súlyosbította a helyzetet. A Létavértes gazdasági életében az ezredforduló tájékán egyre nagyobb súllyal résztvevő ipar üzemei közül említést érdemelnek: a tartósítóipari tevékenységet folytató Torma-Ker Kft., a vágóhíd és húsfeldolgozó Léta-Hús Kft., illetve Huszti Kft., a malomipari tevékenységet folytató Hajdúsági Gabona Rt., a Hajdúsági Sütödék rt., a varrodai, a bútorgyártó és egyéb tevékenységeknek helyet adó PIREMON Vállalat kihelyezett egységei, az egyaránt műanyagipari és fémtömegcikk-gyártással foglalkozó Metamid Kft. és Léta- Plast Kft. Az iparban, és a mezőgazdaságban jelentős visszaesés tapasztalható, és a szolgáltatások száma is csökkent. A statisztikai mutatók jelzik, hogy a településen számos munkahely megszűnt, és a szolgáltató szektor belső aránynövekedése a térség összes ágazatához képest csak látszólagos, mert a tercier szektor valójában gyengült. A szociális helyzetet tükrözi az autóállomány elöregedésével megnövekedett szervízigény. 2.4.7. Mezőgazdasági területhasználat A nehézségek ellenére a 90-es évtizedben Létavértes gazdasági potenciálja és kistérségi kisugárzó szerepe egyre erősödött. Különösen nagy szerephez jutottak bizonyos speciális mezőgazdasági kultúrák. Kiemelkedik közülük a tormatermelés, valamint igen elterjedt a délnyírségi-érmelléki talajokon a szőlőtermelés. A kedvező talajadottságok miatt régi hagyománya van a dohánytermesztésnek. Egyre többen foglalkoznak paprikával és uborkával is. A kiváló termőhelyi adottságoknak megfelelően a gazdálkodás fő területe a növénytermesztés (gabona, zöldség-, gyümölcstermesztés), erősen lecsökkent arányban az állattenyésztés, a legeltetéses állattartás. A művelési területek megoszlása elhelyezkedés szerint: a kiváló szántók a déli és nyugati határrészen, az erdők és legelők az északi részen találhatók. A mezőgazdasági termékek másodlagos feldolgozásában nagy jelentőséggel bírt az 19181920 között épült, ma is a legkorszerűbb technikával felszerelt malom, amely a környező községek búzájának, kukoricájának feldolgozását és tárolását végezte. Ma a malom nem üzemel. Csak részben vannak kialakulóban a tormatermékek másodlagos, ipari jellegű feldolgozásának is a helyi bázisai. 24

A létavértesi gazdaságfejlesztés célja, hogy kiépítse gazdasági kapacitását annak érdekében, hogy biztosítsa a település gazdasági jövőjét, és a népesség megfelelő életszínvonalát. Ebben a folyamatban, az állami és az önkormányzati, a vállalkozói és a magánszektor partnerei közösen dolgoznak azért, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek a gazdasági növekedés és a munkaerőpiac számára. 2.4.8. Erdőgazdasági területhasználat Az erdőterületek 64 %-a az OTRT alapján erdőgazdálkodási övezetbe sorolt, míg a legelők és vizes területek jelentős része áll természetvédelmi oltalom alatt. A település északi részén nagyobb kiterjedésű zártkerti részek vannak, melyek részben működnek (Kossuth és Mosonta-hegy Öregkert), részben átalakultak erdős területté (Bocskai és Vénkert), vagy az elhanyagolt részek (Vértesi-Mosonta) környezetvédelmi szempontból zavaróak lettek. A gazdasági szerkezetben a meghatározó mezőgazdaság mellett az ahhoz kapcsolódó feldolgozó és szolgáltatóipar részben jelen van, a kézműipar idegenforgalom erősödése várható. A gazdasági tevékenységek bővülése számára indokolt volt vállalkozóigazdasági övezetet létesíteni. 2.4.9. Idegenforgalom A már kialakult debreceni, hajdúszoboszlói, és hortobágyi turisztikai desztinációkhoz jól társítható egy olyan turisztikai attrakció, amely az ide látogató vendégek részére közvetlen élménnyé varázsol helyi néprajzi hagyományokat. Ezek sorában az esküvők és lakodalmak, és más színes hazai tradíciók bemutatása üzleti értelemben is megtérülő vállalkozás lehet, hiszen a jelentős mennyiségben rendelkezésre álló helyi szállodák turisztikai programjaiba (package) egy ilyen újabb turisztikai célterület jól illeszthető. Egy ilyen jellegű rendezvényközpont programjai összekötve a helyi jellegzetességnek számító lovaglással, a közelben működő golfpályával, egy épülő gyógyfürdővel, a vadászattal, horgászattal, az év bármely szakában eladható diszkrecionális jövedelmet termel a turizmus bármely motivációs ágazati formája mellett, akár konferenciaturizmusról, termálturizmusról, sportturizmusról, ifjúsági-turizmusról, szenior-turizmusról, látogató-turizmusról stb. beszélünk. A város különleges adottsága, hogy Létavértes két táj az Érmellék és a Nyírség találkozásán fekszik, és ebből adódóan a város déli határára a jellegzetes alföldi sík táj, az északi határára jellemzően enyhén dombos, túlnyomórészt erdővel borított nyírségi táj a jellemző. Ezzel a kettősséggel csak kevés alföldi településünk rendelkezik. Jelentősége egyrészt a természeti élőhelyek gazdagságában, másrészt a város bőséges rekreációs, idegenforgalmi kínálati lehetőségeiben nyilvánul meg. Nagy értéket képviselnek a Hajdúsági Tájvédelmi Körzetbe tartozó védett területek, melyek a belterülettől északra találhatók. Továbbá számos a helyi jelentőségű természetvédelemre alkalmas területet is. Létavértes tájképileg is változatos, ligetes erdős határára igazán találó az Erdőspuszták elnevezés. A idegenforgalom, a turizmusfejlesztés lehetőségei Létavértesen megalapozottak. A román határ menti települések között Hajdú-Bihar megyében figyelmet érdemlő, hogy Létavértes a vendégéjszakák tekintetében az egyetlen olyan település, ahol turizmus 25

egyáltalán létezik. Mindez annak köszönhető, hogy a település szűkös lehetőségei mellett turisztikai koncepcióval rendelkezik, tudatosan próbálja kihasználni adottságait. Ha a térség számára a turisztikai fejlesztés is egyfajta kitörési pont lehet, akkor a források tekintetében érdemes alapozni a táji értékeken túl a termálvízkincs hasznosítására is. Az egyházak és magánszemélyek által fenntartott ifjúsági és már szálláshellyel ellátott szálló. Lovaglás: A PIREMON Kisvállalat Pihenőközpontjában épült az ország egyik legkorszerűbb lovas- és fogathajtó pályája, amely az utóbbi évtizedben számos regionális, országos és nemzetközi versenynek adott otthont. A táji adottságok és a hagyományok alapján további lehetőség is van. (Például jelzett lovastúra- útvonalak kialakítására.) Gyalogtúra: A település közelében halad át az alföldi Kék Túra útvonal, amely északon az Országos Kék Túrához, délen pedig a dunántúli Rockenbauer Túra útvonalához kapcsolódik. A térség így bekapcsolható az egyre élénkülő országos túramozgalomba.

2.5. Településszerkezet, környezetkultúra 2.5.1. Településszerkezet Létavértes nagyközség 1970 januárban a korábban önálló Nagyléta és Vértes községek egyesítésével jött létre. 1970 júliusától nagyközség. Nagyléta település már a Váradi Regestrum egy 1229-ben kelt bejegyzésében szerepel, később Bolondóc várának tartozéka, V. István (1270-1272) Furd és Farkas fiainak, királyi tárnokoknak adományozza, 1291-ben a Gutkeled nembeli Kozma a birtokosa, a X.-XVI. században számos nemes család kezén találjuk. Vértes is régi település, a XV. században már egyházas hely, a XV. században az álmosdi Csire (Chyre), a XVI. században a Szakolyi család birtokolta. A török időkben elpusztult és elnéptelenedett, s csak a XVIII. század elején települt újra, de mégis a XVII-XIX. században vagy másfél tucat birtokos kezén fordult meg. Nagyvárad civitással mezővárosi rangot kapott. Nagyléta 1920-1955 között járási székhely. Városi rangját 1996. július 1-jén kapta vissza. A településszerkezet természetszerűen magán viseli azon sajtosságot, hogy két szomszédos, közeli település egyesülésével jött létre. Mindkét résznek önálló kialakult intézményközpontja van, templomok, terek létesültek. A két településrész közötti beépítetlen területeket, és a környezeti adottságaikat figyelembe véve lehetséges fejlesztési területek találhatók. Az immáron egy kisvárossá vált két település valódi központja, a Nagylétai rész központjában alakult ki, de természetesen mindkét központ továbbfejlesztése egyformán szükséges. A két település egyesüléséből létrejött településtestet ÉK-DNy-i irányban megosztja a Konyárikálló. A Léta városrészben mintegy kétszer annyian élnek, mint Vértesen. Meghatározó közlekedésszerkezeti elem a belterületet nyugat- keleti irányban gyakorlatilag két részre osztó 4814 sz. országos mellékút, amely Debrecenből vezet a határátkelő felé Székelyhíd irányában. Ezt az utat keresztezi a Nagylétai városrészt észak- déli irányban ketté szelő 4807 sz. (Biharkeresztes- Létavértes- Vámospércs) országos mellékút. A városrészen belül a statisztikai adatok nyomán további területek határolhatók körül. A városrész északi oldalán jellemzően családi házas környezet, a házakhoz kötődő jellemzően őstermelői családi vállalkozásokkal, és családi vállalkozás szerűen vitt szolgáltatásokkal. 26

A városközpontban koncentrálódnak a közszolgáltatások, és a Debreceni út déli oldala már az elmúlt néhány év tendenciát vizsgálva már gyakorlatilag szegregációval veszélyeztetett területté vált. A városrész déli oldalán egy rendkívül gyors lefolyású szegregálódási folyamatnak lehetünk tanúi, amely a városrész déli pereméről indult el. A ’70-es és 80-as években roma családok részére építettek itt szociális lakásokat. A munkalehetőségek beszűkülésén keresztül a szociális életkörülmények jelentősen romlottak e végett Létavértesen. A megélhetési körülmények egyre nehezebbé váltak, és kialakult az a tendencia, hogy a gyermekvállalási kedv éppen a szegénységgel leginkább érzékeny területeken volt a legnagyobb.

2.5.2. A település lakásállománya Jellemzően családi házas, 2500 telkes, központban kisebb, a település széle felé nagyobb telkek a jellemzőek. 2.5.3. Helybeli műemléki és építészeti emlékek Országosan védett műemlékek6: - Lakóház és kukoricagóré: Batthányi u. 11., hrsz.: 2636 /M 10978/ - Vízivágóhíd (1900 elején épült): Debreceni u. 36., hrsz.: 1043, 1044, 2109 /M 9542/ - Volt Lédig-kúria: Irinyi u. 7., hrsz.: 193, /M 9714/ - Szőlőspajta (Mosontakert): hrsz: 6298, /M 10977/ - Református templom, későb barokk stílus, 1806-13: Nagyléta, Árpád tér, hrsz: 1870 /M 1888/ - Lakóház és 18. sz.végi eredetű: Nagyléta, Árpád tér 14., hrsz.: 1875 /M 10223/ - Görög Katólikus templom, klasszicista stílus, 1835.: Nagyléta, Károly u. 2., hrsz: 2780 /M 1890/ - Szőlős pajta, népi. 1896. Szőlőművelés múzeuma: Nagyléta, Kossuth kert, hrsz.: 5925 /M 10914/

2.6. A település intézményrendszere 2.6.1. Önkormányzati, társulási, egyéb ellátószervezetek A település fontosabb közintézményei: Önkormányzat: Létavértesi Közös Önkormányzati Hivatal Közművelődési: Létavértesi Művelődési Ház és Könyvtár Oktatási: 6

http://www.hbmo.hu/index.php?pages=61&id=534 27

Alapfokú nevelési-oktatási intézmények - Gyermeksziget Óvoda - Arany János Általános Iskola - Irinyi János Általános Iskola Szociális: Nagylétai Református Egyházközség Szociális Szolgáltató Központ Vértesi Református Egyház Szeretetháza Létavértesi Keresztyén Ifjúsági Egyesület Szent Kristóf Ifjúsági Szálláshely 2.6.2. A fenntartható fejlődés ügyének intézményi képviselete A fenntartható fejlődés ügyének jelenleg nincs intézményi szinten meghatározott felelőse a településen. Ezt az önkormányzat végzi. 2.6.3. Civil szervezetek A város társadalmi életében jelentős szerepet kapnak, és vállalnak a civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, alapítványok, egyházak. A római katolikus egyház Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye (Debrecen-Nyíregyházi Püspökség) Berettyóújfalui Esperesi Kerületéhez tartozik. Nem rendelkezik önálló plébániával, Hosszúpályi római katolikus plébánia filiája. Az erős hitéletet a református és görög katolikus egyházak képviselik. A város görög katolikus vallású lakosai három paróchiához tartoznak. Ezek a következők: Létavértes I., Létavértes II. és Létavértes-Vértes. Mindhárom paróchia a magyar görög katolikus egyház Hajdúdorogi Egyházmegyéjébe (Hajdúdorogi Bizánci Katolikus Püspökség) tartozik. A településen két református anyaegyházközség is működik: a nagylétai és a vértesi. Mindkettő a Tiszántúli Református Egyházkerület (püspökség) Debreceni Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Az Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Hajdú-Szabolcsi Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló egyházközség, az evangélikus vallású lakosok a Debreceni Evangélikus Egyházközséghez tartoznak. 2.7. Környezeti nevelés, a fenntartható fejlődés informális és formális oktatása A helyi óvodák és iskolák oly mértékben foglalkoznak környezeti neveléssel, amilyen mértékben a pedagógiai programok kötelezik arra a pedagógusokat. A község életében jelenleg biztosított a fenntartható fejlődéssel összefüggő, egyfajta szemléletformáló informális oktatás a már említett, különféle intézkedések, programok révén, pl. önkéntes hulladékgyűjtés a város határában, illegális hulladéklerakók felszámolása, a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése. 28

3. FENNTARTHATÓSÁGI PROGRAM – Swot-analízis

■ Kiváló

Erősségek minőségű természeti erőforrások

Gyengeségek

jó termőhelyi adottságú szántók jó termőhelyi adottságú erdők termálviz (termálkút, gőzkút) ■ A rendezési terv a fejlesztési irányok megvalósításához megfelelő területfelhasználásokat jelöl ■ A szabályozási terv lehetőséget ad a tervezett fejlesztések megvalósítására ■ Az önkormányzati kötelező feladatokat ellátó intézmények az oktatás és az egészségügy terén fejlettek ■ A város korszerű szakorvosi rendelővel rendelkezik ■ A város alapfokú intézményi ellátottsága kedvező ■ A városi lakófunkciónak megfelelően a kiskereskedelmi üzletek között többségben vannak az élelmiszerboltok ■ A román határ megnyitásával erősödik a város mikrotérségi szerepe, a város Debrecen mellett Nagyvárad vonzáskörzetébe is bekerül ■ Erős és szervezett a város civil bázisa -

Lehetőségek természeti erőforrások hasznosítása mezőgazdasági inkubátorház, és logisztikai porjekt megvalósítása, spin-off cégek bevonása

■ Általánosan

alacsony lakossági jövedelemszint a munkanélküli lakosság száma ■ Rendkívül magas a segélyekből élő családok száma ■ Magasra tehető a munka világától elidegenedettek aránya (underclass) ■ A városban felerősödtek a társadalmi szegregációs folyamatok ■ A lakosság képzettségi szintje alacsony ■ A lakosság öregedése (a roma etnikum kivételével) folyamatban van ■ A lakások energetikai hatékonysága alacsony ■ Az intézmények műszaki- és technikai felszereltségi állapota nem megfelelő ■ Kevés a kiskereskedelmi üzletek száma a szegregált területeken ■ A parkolóhelyek száma kevés elsősoban a kerskedelmhez ■ Kevés a közterek, parkok, játszóterek száma ■ Viszonylag jelentős a lakóterületek, és Léta városközpont átmenő forgalma ■ A Káló patak környezete rendezetlen ■ A közbiztonság nem megfelelő ■ A városba irányuló vasúti közlekedés megszűnt ■ Magas

Veszélyek fejlesztések elmaradásával a városban tovább erősödik a szegregáció ■ Ha a város elveszíti korábbi mikrotérségi központi szerepkörét, a mikrotérségben is felgyorsulnak a termálvízkincs energetikai hasznosítása, erre szegregációs folyamatok önkormányzati energetikai klaszter létesítése ■ A határnyitással az olcsóbb ingatlanárak termálvízkincs turisztikai hasznosítása az következtében a határ túloldaláról átköltözhetnek erdőgazdálkodási és mezőgazdasági hulladékot azok az underclass elemek is, akik a szegregációs felhasználó pelletgyártó üzem építése folyamatot tovább mélyíthetik és a ma is ■ Humán erőforrás fejlesztés helyi középfokú terjeszkedő szegregált területarányt kedvezőtlenül szakképző intézmény megvalósításával befolyásolják ■ A egyházak és egyéb civil szervezetek ■ A megindult kedvezőtlen irányú demográfiai, hatékonyabb bevonása az erősen szegregálódott társadalmi folyamatok visszafordíthatatlan városrész felzárkóztatásába népességcserét és szegregációt eredményeznek Létavértesen és a mikrotérségben egyaránt ■ A korábbi kétpólusú kistérségben a járási rendszer hasonlóan kétpólusú kiépítése, a mikrotérségi ■ A közbiztonság helyzete tovább romlik. központi szerepkör megtartása ■ Létavértesen a munkavállalás esélyei tovább ■ A városba vezető vasútvonal megnyitása, romlanak azzal, hogy a város lakói nem tudnak kapcsolódás Debrecen elővárosi közlekedési megfelelően olcsó tömegközlekedési eszközöket hálózatához igénybe venni Debrecen, és Nagyvárad viszonylatában ■ Debrecent Létavértessel összekötő közút szélesítő felújítása ■ Térségi tömegközlekedés megszervezése ■ Művelődési központ építése ■A

■A

29

3.2. Megoldandó problémák azonosítása, intézkedési javaslatok Létavértes település fenntarthatósági tervének megvalósítását elősegítik a kidolgozott intézkedési javaslatok, amelyek környezeti, társadalmi és gazdasági téren egyaránt összefoglalják az aktuális, helyi szinten beazonosítható problémákat, és ezekre vázolnak fel megoldási lépéseket. Az intézkedési javaslatokat, azok fontosságát, illetve a megvalósítás tervezett ütemezését az alábbi táblázat foglalja össze, míg a részletes intézkedési javaslatokat a következő fejezet tartalmazza. Intézkedés

Prioritás Időtáv

I. Szociális-gazdasági helyzet javítása I.1 Foglalkoztatottság növelése II. Egészségügyi szolgáltatások javítása II.1. Egészségügyi szolgáltatások bővítése III. A településen elérhető oktatás, nevelés további fejlesztése III.1. Az óvodai nevelés és az iskolai képzés feltételeinek fejlesztése IV. Szabadidős tevékenységek fejlesztése IV.1. A kulturális, művelődési lehetőségek fejlesztése, bővítése IV.2. Az aktív kikapcsolódási, sportolási lehetőségek fejlesztése, körük bővítése V. A települési infrastruktúra fejlesztése V.1. A település közútjainak, járdáinak fejlesztése V.2. Vízelvezető rendszer kiépítésének befejezése V.3. Szennyvízhálózat és szennyvíztisztító telep bővítése V.4. Világításkorszerűsítés- közvilágítással V.5. Közintézmények fűtése geotermikus energiával VI. Településkép fejlesztése, település értékeinek védelme VI.1. Az elhagyott lakóépületek, létesítmények településképbe illeszkedő kezelése VI.2. Helyi műemlékek védelme. VII. Horizontális területek VII.1 Fenntartható fejlődés VIII. További környezetvédelmi intézkedések VIII.1. Mezőgazd-i hulladéklerakó, termál víz hasznosítás

magas

rövid

alacsony hosszú magas

rövid

magas magas

rövid rövid

közepes magas magas magas magas

hosszú rövid rövid rövid rövid

magas

rövid

közepes

hosszú

magas

rövid

magas

rövid

A gazdasági program készítését a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116 §. 5. bek. írja elő. A tartalmára vonatkozó előírásokat ugyanezen § (3-4) bekezdése rögzíti. Ez alapján Létavértes Város Képviselőtestülete 2014 - 2019. közötti időszakra a település kiegyensúlyozott biztonságos gazdálkodásának, népességmegtartásának, élhetőségének megőrzése illetve intenzív fejlődése érdekében az alábbi elveket és feladatokat határozza meg.

30

Bevezetés

Létavértes Város Önkormányzat Képviselőtestületének, mint a települést érintő döntések letéteményesének lehetősége és kötelezettsége a választási cikluson átívelő esetlegesen túlmutató gazdasági és fejlesztési program elfogadása. A programban szükséges és elengedhetetlen a helyi sajátosságokat, lakossági igényeket a szolgáltatásokkal kapcsolatos elvárásokat figyelembe venni. Nem mutathat jelentősen túl a program a gazdálkodási biztonságon és a pénzügyi stabilitáson. Az anyag összeállításánál figyelemmel kell lenni a kialakult intézményi struktúrától a földrajzi meghatározottságon át a lakosság társadalmi, foglalkoztatáspolitikai és szociális helyzetére is. Elsősorban mégis a működőképesség biztosításával a kötelező és az önként vállalt feladatok tekintetében. Határozott szándékunk szerint nem feladva azokat a rendezvényeket melyek feladata a hagyományteremtés mellett az emberi kapcsolatok erősítésével a közösség összefogása. Ehhez tartozik annak az EURÓPAI testvérvárosi kapcsolatnak az ápolása, melyhez öt nemzet egy-egy települése csatlakozott. Figyelembe kellett továbbá venni azt, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (MÖTV) és az Alaptörvény más hangsúlyt adott az önkormányzatiságnak. Nagy körvonalakban ez abból áll, hogy az iskolák fenntartását eredendően állami kézbe rendeli, az ott oktató pedagógusokat egy központi irányítású oktatási rendszerbe integrálta. Az önkormányzathoz rendelt hatósági feladatok ellátását lecsökkentette (szociális támogatási rendszer, építéshatóság, okmány iroda, gyámhivatal stb.). A fentiekből látszik, hogy az önkormányzattal szorosan összefüggő fejlesztési, fenntartási feladatokat hagyta meg. Ezért még jobban szem előtt kell tartani azon befolyásoló tényezőket, amelyek a makrogazdaság, a kialakult országos politikai viszonyok jelenthetnek negatív vagy pozitív hatásukkal a helyi folyamatokra. A közélet más szereplőinek is lehet befolyásuk a munkára, ezzel a civil szerveződések és az egyházak is részesei lehetnek a közösség iránti felelősség vállalásnak. A fentiek alapján még jobban figyelembe kell venni a közigazgatási szintek helyi, kistérségi-, járási-, megyei és regionális átalakulásából adódó előnyöket – hátrányokat, melyhez a nemzeti és uniós forrásokat rendelték a Széchenyi 2020-as és más az Európai Uniós támogatások (LEADER, EGTC alapok) előírásai alapján. A fejlesztési elképzeléseinknek keretet ad a 2007-ben a Létavértes Város Rendezési Tervéhez készített hosszú távú gazdasági-, fejlesztési program. A várható irányok ebben a fejlesztési programban lettek kijelölve, és ennek megvalósíthatóságát figyelembe véve készült el a 62/2007 (V.29.) Öh. számú határozattal elfogadott Létavértes Város szerkezeti, valamint a 9/2007 (V.29.) Ör. számú önkormányzati rendelettel elfogadott szabályozási terve. 2014-ben készült el a Hajdú-Bihar megye fejlesztési terve. A rövidtávú Létavértes Város Fejlesztési és Gazdasági programját tehát e két programhoz kellett illeszteni az új EU-s költségvetési időszak által meghatározott fejlesztési célok finanszírozottságát figyelembe véve.

31

I. FEZEZET

Általános elvek

A Képviselőtestület elhatározott szándéka, hogy Létavértes Város egyenletes fejlődését szem előtt tartva tovább folytatja, azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, korszerűsítéseket, amelyek a választópolgárok lakókörnyezetét, annak élhetőségét és a lakosság megtartását célozzák. Az önkormányzatiság alatt elért eredményeket megtartva, azokat a lakossági igényekhez és a város teherbíró képességéhez igazítva, a megalakult képviselőtestület szem előtt tartja a fenntartható fejlődés feltételrendszerének kialakítását. A képviselőtestület a 2014/2020. közötti időszakban is kiemelten kezeli, hogy a város működőképessége a pénzügyi- és gazdasági egyensúly biztosításával valósuljon meg. Ennek érdekében valamennyi önkormányzati költségvetési szerv költségvetési forrásokkal való takarékos, ésszerű és a feladatával összhangban lévő, az indokolt szükségletekhez igazodó gazdálkodást kell szem előtt tartania. Eszközrendszerével továbbra is elősegíti, hogy a település a vállalkozásoknak, a termelő-, és szolgáltató beruházásoknak adjon teret és teremtse meg működésük, gazdálkodásuk feltételeit. Ezért a város egész területén együttműködéssel megteremtjük az infrastrukturális feltételeket. Az ehhez szükséges párbeszédet folytatni kell. Az önkormányzat teherbíró képességét szem előtt tartva a helyi szabályozások, a választási ciklusokon is átnyúló, hosszabb távra elkészített koncepciók mentén kell tartalommal megtölteni a 2014/2020-as időszakot akként, hogy a célként meghatározott feladatokat ehhez igazodva kell rangsorolni. A reálisan megvalósítható célok rangsorolása érdekében a ciklus első félévében valamennyi jelenleg érvényben lévő koncepciót át kell tekinteni. Figyelemmel kell lenni a törvényben meghatározott önkormányzati kötelező és az önként vállalt feladatok egyensúlyára oly módon, hogy meg kell valósítani azokat a még fel nem tárt racionalizálási lehetőségeket, amelyek elősegítik az önkormányzati működés zökkenőmentes biztosítását a célszerűség, a hosszú távú megfelelés és hatékonyság szem előtt tartása alapján. Az önként vállalt feladatok a jelenlegi gyakorlat szerint alanyi jogon kerülnek elosztásra, mintegy természetes jogként, a 2014-2020. évek feltételrendszerében a rászorultság elvet kívánjuk érvényesíteni. 32

Nagyobb hangsúlyt kell fordítani, és ki kell alakítani a rendszerét a fejlesztésekhez és a működéshez is felhasználható költségvetési és Európai Uniós forrásokból történő részesedésnek. A hatékony és eredményes felhasználás érdekében rendelkezzünk kész pályázati alapadatokat is tartalmazó anyagokkal, fejlesztési tervekkel, a pályázatok eredményességét elősegítő önrész biztosításával, kitekintéssel a távolabbi jövőre is. 2012-ben egy jogszabály következtében elveszítettük térség székhely települési szerepkörünket, valamint kialakult a járási rendszer, melynek központja Derecske lett. Ezen belül el kell érjük, hogy a járás legmeghatározóbb települése legyünk a közeljövőben is, és ennek megfelelően legyen kezelve Létavértes fejlesztési programja. Meg kell tartani a városban és a térségben elért eredményeket, de ahol a fejlesztési igény indokolt ott is, csak kisebb mértékű és arányos, lehetőleg azonban valamennyi lakost érintő beruházásokat, fejlesztéseket lehet előkészíteni. A fejlesztésekhez ebben az időszakban a hitelforrásokra is számolnunk kell, bár itt a lehetőségeink behatároltak. Ehhez segít az Uniós pályázatok esetén meglévő önerő alap elérhetősége. Nemzeti ünnepeink méltó megünneplése a nemzeti identitásunk egyik kommunikációs formája. Ezért az egyűvé tartozásunk jegyében, a múltból táplálkozva a jelenben, a közös jövő felé irányt mutatva kell az önkormányzatnak továbbra is kiemelkedő szerepet vállalnia, ezen rendezvények megfelelő előkészítésében és megszervezésében. Az állami ünnepek települési rendezvényei igénylik a helyi politikai és civil társadalom sokkal szorosabb és eredményesebb összefogását, a közéletiség közös gondolkodásának őszintébb kinyilvánítását. Helyi rendezvényeinkre továbbra is ez a szemlélet kell, hogy jellemző legyen. A nemzetközi kapcsolatok terén a kialakult testvérvárosi rendszerben kapjon nagyobb hangsúlyt a felek részéről az önkormányzati intézmények közötti kölcsönös és felek közötti arányos teherviselésen alapuló együttműködés is. Kiemelten kell gondolni itt elsősorban a határátkelőhely másik oldalán levő Székelyhíd testvér településre. Közösen kell a határon átnyúló projektekben tovább gondolkodni a felek igénye szerint. Elsősorban a folyamatban levő geotermális energia kihasználását célzó tükörprojekt minél teljesebb megvalósulására figyelemmel. Mindezek után hihetjük, hogy programjaink, céljaink jó irányba visznek az „Élhetőbb Létavértesért!”

• I.1. Városi piac korszerűsítése (Ezzel lehetővé válik a jelenleg működő piac területének korszerűsítése egy fedett vásárcsarnok megvalósításával. Másodlagos hatás az épülettel a kulturált, közegészségügynek megfelelő árusítás lehetősége megvalósul, és a gyakorlati igényekhez igazodik. A beruházás forrása a Közösségi Kezdeményezés a Vidéki Gazdaság Fejlődéséért a „LEADER” program keretén belül, vagy a TOP programmal. TOP 1.1 • Ipari terület (ipari park) infrastruktúrájának kialakítása (ezzel lehetővé válik a településre olyan vállalkozásokat, gazdálkodó szervezeteket, gyártókat, logisztikai központokat betelepíteni, amelyek révén a munkanélküliség javítása, ezáltal családok megélhetésének biztosítása, továbbá az önkormányzati bevételek növelése lesz elérhető. Másodlagos haszna a bejövő szakasz roncsolt területének eltűntetése.) TOP 1.1 33

• II. A Létavértes, Kossuth u. 6. sz. alatti használaton kívüli Óvoda átalakítása egészségügyi szociális intézménnyé A Létavértes, Kossuth u. 8. sz. alatt lévő egészségügyi szociális intézmények kerülnének áthelyezésre. Két fogorvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, anya- és csecsemőgondozó rendelőnek a kialakítása. E projekt keretében a város parkolási gondján is segítve, az udvaron több férőhelyes parkoló kerül kialakításra. TOP 4.1

• III.1. Az iskolai napközi bővítése, technológiai felújítása, korszerűsítése a Létavértes, Kossuth u. 8. sz. alatti ingatlanon. A projekt keretében meglévő épület bővítésére kerül sor. Részben az étkező tér, részben pedig a technológiai tér bővítésével. A projekt során új korszerű technológia kerül beépítésre, megújuló energiaforrások alkalmazásával (napelem, napkollektor). TOP 4.2 •

Egész életen át tartó tanulás alapjainak megteremtése a kistérségben élő diákok számára. (A középfokú nappali oktatás megteremtésével a térség tudásbázisát, illetve a lakossági képzettséget emelhetjük. Másodlagos hatás a lakosság nagyobb aránya nagyobb eséllyel indulhat a munkaerőpiacon.

•

Egész életen át tartó tanulás megalapozása az Irinyi János Általános Iskolában. Ezzel lehetővé válik a város nyugati részén lévő – létszám növekedés esetén - Irinyi János Általános Iskolában szétszórtan működő oktatás további egyesítése, tekintettel arra, hogy nem minden helyszín készült eredetileg oktatás céljára. Ezért szükséges lehet az Irinyi János Általános Iskola tanteremmel való bővítése, ezzel együtt a diákok tanulókörnyezetének illetve tanítási módszereinek javítása. A központosítás nem áll meg, tehát amennyiben lehetőség lesz rá, úgy mindenképp meg kell valósítani az iskolai épületek összevonását az Irinyi utca 8. szám alatti, vagy a Kassai u. 10. sz. alatti épület bővítésével, majd a felszabadult épületek újrahasznosítását is.

• Amennyiben a központosításra ebben a költségvetési ciklusban nem kerül sor pályázati lehetőség híján, mindenképp indokolt az épületek állagának és energetikai felhasználásának felülvizsgálata. Az állag megóvás érdekében mindenképp szükség lesz a Kassai u. 4. sz. alatti Tornaterem és Könyvtár épületére magas tető építése, nyílászárók cseréje, fűtési rendszerének felújítása. A Kassai u. 5., 16. sz. és Irinyi u. 1. sz. alatt lévő épületek energiafelhasználásának racionalizálása, melynek keretéből nyílászárók cseréje, homlokzati és födém hőszigetelések készítése, fűtési rendszerek modernizálása kell, hogy megtörténjen. TOP 3.2

34

• Vértesen lévő műemléki környezetben fekvő Gyermeksziget tagóvoda felújítása korszerűsítése energetikai szempontok figyelembevételével Avult állapotú, vályogból magastetővel fa nyílászáróval készült hagyományos szerkezetű épület bővítése, korszerűsítése. Felújítása az energiahatékonyság figyelembevételével. Hőszigetelés, nyílászáró csere, akadálymentesítése. A megváltozott élelmiszer egészségügyi szabályoknak való alaprajzi és technológiai megfelelés. Megújuló –napenergia alkalmazása az elektromos áram és melegvíz tekintetében. Elektromos és fűtési vezetékeinek felújítása cseréje burkolatok cseréje. TOP 1.4 • IV.1. Művelődési Ház energiahatékony felújítása Létavértes Árpád tér 7. A 60-as években készült Művelődési Ház nyílászáró cseréje hőszigetelése, elektromos és fűtési vezetékeinek felújítása cseréje. Magas és lapos tető javítása, új előcsarnokkal történő bővítése. TOP 3.2 • Kulturális közösségi ház fejlesztése (ezzel lehetővé válik kulturális közösségi ház nagyprojekt megvalósítása akár ütemezéssel. Másodlagos hatás a nagyprojekt befejezéseként olyan térségi jelentőségű színvonalas művelődési intézmény jön létre, amely lehetőséget biztosít színvonalas, színpadi, zenés, illetve más produkciók, valamint konferenciák megrendezéséhez. Ezzel emelhetjük Létavértes lakosságának kulturális lehetőségeit. • IV.2 Víztározó és halastó tisztítása újratelepítése a horgászegyesület illetve a tulajdonosi közösség bevonásával. Ezzel lehetővé válik a település közigazgatási területén lévő közel 50 ha benádasodott vízfelület helyreállítása és újratelepítéssel a folyamatos karbantartás biztosítása. Másodlagos hatás az önkormányzati vagyon hasznosításával egyben a helyi lakosság aktív turizmusnak biztosítása esetleges bevételi forrás is lehetséges. TOP 2.2 • Létavértesi jóléti pihenőpark kialakítása. (ezzel lehetővé válik a település központjában egy pihenő övezet kialakítása, mely csatlakozhat a városi sporttelep területéhez) • Termálvízre alapozott energetikai fejlesztés mely magában hordozza a tisztasági fürdő kialakítását (Ezzel lehetővé válna az intézmények fűtéskorszerűsítése, ennek következtében kiépített termálvíz másodlagos (fürdőként) hasznosítása, mely magával vonzaná a település központjában lévő roncsolt gondozatlan terület parkosítását, burkolását. Másodlagos hatás a mellette levő pihenőparkban kialakított jóléti tó a vízelhelyezést és a természetes ülepítést biztosíthatja. • TAO alapok igénybevételével az MLSZ koordinálása útján sportfejlesztések megvalósítása (lelátó, beléptető rendszer stb.) • V.1. Létavértes főterének rekonstrukciója Ezzel lehetővé válik a főtér megújulása az ott elhelyezett közterületi eszközök cseréje, illetve a főtér középületeinek (napközikonyha, művelődési ház, étterem, szociális otthon, posta) arculat átalakítása az érintett 35

ingatlanok tulajdonosainak bevonásával. Az együttműködéssel pályázati önerő megosztása, illetve a támogathatóság kedvezőbb lehet. Másodlagos hatás: ezzel a projekttel kiváltható olyan egyedi pályázatok megvalósítása, melyek egyes főtéri épületekre önállóan vonatkoznak. TOP 2.1 •

Létavértes 4814-es számú út belterületi szakaszának felújítása a vasúti átjárótól a Teleki utcáig – Ezzel befejeződne a Debrecen-Bánk-Létavértes összekötő út teljes felújítása, melyhez önkormányzatunk ösztönzése szükséges, tekintettel arra, hogy az útszakaszok más tulajdonban vannak. Másodlagos hatás: településünk elérhetősége gyorsabbá és biztonságosabbá válhat, megújulnak a belvízelvezető rendszerek is. Ezt a programot meg lehet valósítani részben a szennyvíz beruházás helyreállítási munkáinak előírásával, másrészt a TOP pályázattal. Ennek keretében kell megvalósítani az Árpád tér (Óvoda, Sportpálya) megközelítését szolgáló keresztezés biztonságossá tételét a Vízmű Telep megszűnése folytán kialakuló új helyzetre tekintettel. TOP 1.3

•

Városi úthálózat teljes kiépítése, illetve meglévő utak rekonstrukciója (A korábban kiépített úthálózat és meglévő útalapok avulása következtében szükséges teljes úthálózat felülvizsgálata és rekonstrukciója, mely a lakosság komfortérzetét és a élhető települést szolgálja.) Forrása a TOP 1.3

•

Városi járdahálózat kiépítése. A nagy százalékban kiépített városi úthálózat mellett a gyalogos forgalom biztosítására szükséges az utcák járdahálózatának – akár egy oldalon is – felülvizsgálata. Másodlagos hatás a közlekedés biztonságának megteremtése. TOP 2.1

•

Meglévő Ipari Park telephelyek megközelítését szolgáló út felújítása további új kiépítése Az Ipari területhez önerőből megépített kiszolgáló útjának szélesítése teherbírásának növelése, további üzleti ingatlanok bekötését lehetővé tevő nyomvonal hosszban új út építése. TOP 1.1

•

Szél u. az Ipari park megközelítését lehetővé tévő kerékpárút kiépítése A Hatóság előírásainak megfelelően kb. 2 km hosszon kerékpárutat kell kiépíteni az Ipari Parkhoz vezető út mentén a bejáró dolgozók biztonságos közlekedésének biztosítására. TOP 1.1

•

Külterületi feltáró utak létesítése Ezzel lehetővé válik a mezőgazdasági területek, egyes mezőgazdasági üzemek megközelítése a település elkerülésével. Másodlagos hatása az úthálózat tehermentesítése, a biztonságos terményszállítás a kedvezőtlen időjárás mellett is. Jelenleg két dűlő út van tervezés alatt a Cserekerttől a vértesi szárítóig, illetve halastóhoz vezető utak. Utóbbinak másodlagos hatása a víztározó újrahasznosításával az aktív turizmus elérhetősége. 36

• V.2. Létavértes felszíni vízelvezető rendszer kiépítésének befejezése Ezzel lehetővé válik a főgyűjtő csatornák még hátralévő részének kiépítése, rekonstrukciója (Létavértes Észak-nyugati része). Mindenképpen szükséges a főgyűjtő csatornák szilárd burkolattal történő ellátása. Másodlagos hatása: a belvíz és a felszíni víz gyorsabb elvezetésével védelmet biztosítunk a településen lévő lakó és egyéb épületek megóvására. Jelenlegi tájékozottságunk szerint még nincs kijelölve hozzá pályázati forrás. •

Lakópark infrastruktúrájának kialakítása – Fiatal szakképzett munkaerő letelepítésének ösztönzése (Ezzel lehetővé válik 100 lakótelek kialakításával a település állandó lakosságszámának növelése, ezzel egyidejűleg a szakképzett humánerőforrás, illetve a település tudásbázisának frissítése. Másodlagos hatásként a települési normatíva növekedése és a kommunális és más adóbevételek növelése.) TOP 4.4

•

V.3. Létavértes szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése. Ennek keretében valósul meg Létavértes szennyvízhálózattal való ellátottsága, valamint a mára elavult és avult technológiája miatt visszavett teljesítményű szennyvíz telep új, modern szennyvíztisztító telep építése. A fejlesztést Európai Uniós kötelezettség terheli, mert az 5.000 fő feletti településeken az EU felé vállalt vállalásunk alapján 100 %-os kiépítettséggel kell rendelkezni. Ennek előkészítése megtörtént, a kivitelezés 2015-2016. évben várható. A beruházás finanszírozása EU-s forrásokból történik, közel 100 %-os intenzitással. Forrása a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP).

•

V.4. Világításkorszerűsítés-közvilágítással megtakarítás

•

V.5. Létavértes Közintézményeinek geotermikus energiával való fűtése Ebben a projektben a címében is jelzett közintézményi fűtési rendszerek korszerűsítése a gáz tüzelőanyag kiváltása geotermikus energiahordozóra valósul meg első körben. A későbbiekben a lakossági energiaellátás, valamint a vállalkozói felhasználás fog megvalósulni. Finanszírozásához a forrásokat két forrásból igyekszünk biztosítani. Egy a területi operatív program keretén belül (TOP), a másik a norvég alapok pályázatain keresztül. TOP 3.2

•

VI.1. Városrehabilitáció szegénységgel sújtott városrészek rehabilitációja Szociális bérlakás nappali ellátást szolgáló felépítmény felújítása energiahatékony Hőszigetelés, nyílászáró csere, akadálymentesítése, elektromos és fűtési vezetékeinek felújítása 37

együtt.

Másodlagos

hatás

energia

cseréje. Közterek fejlesztés játszótér pihenőpark kialakítással az e területen levő mélyfekvésű rész tóvá alakítása. utak járdák infrastruktúrák fejlesztése. TOP 4.4 •

Temető területének bővítése Infrastruktúra fejlesztése, belső út, kerítés, urnás temetés lehetőségének megteremtése. Temetői nyilvántartás digitalizálása.

•

VI.2. Közintézmények akadálymentesítése Közintézményeink nagy része nem akadálymentesített, ezért szükséges az épületek ezen irányú teljes felülvizsgálata. A felülvizsgálat, mint irányelv meghatározza az akadálymentesítés fajtáját, amelyet szükséges megvalósítani.(fizikai illetve teljes sudiovizuális akadálymentesítés.)

•

Helytörténeti emlékeink megőrzése Ezzel lehetővé válik az összegyűjtött főként Irinyi emlékek méltó bemutatása. Másodlagos hatás a település turisztikai vonzerejének növelésével bevételeink erősödhetnek, illetve a meglévő épület szolgáltatásának növelésével a látogatói igény erősödik.

•

Hagyományőrző rendezvények a környező települések összefogásáért. A kistérség turisztikai látványosságai hatékonyabban bemutathatóak. A látogathatóság aktivitásának növelésével ezen bevételi forrás erősödhet. Másodlagos hatás a Létavértesi állandó rendezvények (Érmelléki Expo, Városnap, Lovas-bajnokságok megrendezésének visszahozásával) lehetővé válik ezzel egyidejűleg a meghívottak körével a kistérségi és a testvérvárosi kapcsolatok is erősödése.

• VII.1. Fadarálónak telephely kialakítás, tárolókkal Állatvásár telep és a mellette lévő önkormányzati területeken tárolók építése fa darálók tárolására. Kisebb intézményekben fa apríték kazán beszerzése, tüzelő tárolók építése. TOP 3.2 •

VIII.1. Mezőgazdasági hulladéklerakó kialakítása Ezzel lehetővé válik a település mezőgazdasági hulladékainak újrahasznosítása, központosított komposztálásával, illetve aprítással. Másodlagos hatás: megszűnik, illetve kezelhető lesz a külterületi illegális hulladéklerakás.

•

Intézményi fűtéskorszerűsítés megújuló energia elsősorban termálvíz útján. (A jelenleg működő intézmények megfelelő, gazdaságos és hatékony munkájuk elősegítéséhez fontos, hogy azok energiatakarékosan működjenek. Másodlagos hatás az intézmények tanulóinak és alkalmazottainak komfort érzetét és egészség megóvását emelhetjük a megfelelő és homogén világítási, illetve fűtési szintek biztosításával. Önkormányzat kiadásai kedvezőbbek lehetnek. Fűtéskorszerűsítés termálvízre alapozott illetve egyéb megújuló energiát igénybevevő technológiai megoldással. TOP 3.2 38

Társadalmi kapcsolatok

•

Az előző évekhez hasonlóan a testület továbbra is értékesnek tartja a civil szervezetek működését. Az önkormányzat elfogadja, hogy a civil szervezetek keretek között együttműködési megállapodások alapján végzik felvállalt tevékenységüket. Fontos ez azért is, mert a civil kapcsolatok tisztségviselői eltérő, bár azonos érdekű lakossági kört fognak össze a kultúra, sport, vagy egyéb más területen és ez az utóbbi időben a lakosság tenni akaró körének jó részét lefedi. Fontos ez azért is, mert az egyes szervezetek az önkormányzat bizottságain, a testületen, illetve a hivatalon keresztül csatlakozhatnak városi vagy térségi, esetenként intézményi rendezvényekhez. Ezért az önkormányzat által ezek a hasznos tevékenységek támogatásra érdemesek. Ennek egyik formája lehet az egyházi kapcsolatok erősítésének is. Bár önkormányzatunknak is korlátozottak a lehetőségei, de az összefogás mindenek fölött való.

•

Létavértes Város Önkormányzata az elfogadott együttműködési megállapodás alapján végzi feladatát a kisebbségi önkormányzatokkal. Így a román, illetve a cigány kisebbségi önkormányzatot elfogadott költségvetése szerint támogatja. Pályázataihoz dokumentációi elkészítéséhez a polgármesteri hivatal segítséget nyújt. Lehetőség szerint az éves rendezvényeiket anyagilag is támogatja.

Közrend közbiztonság

•

Önkormányzatunk korábbi céljai között volt a főterek kamerarendszerének kiépítése, tovább is szükséges a használatukkal a bűnmegelőzés. Ezek mellett a képviselőtestület fenntartja a lovasjárőr-szolgálatot, a mezőőri szolgálatot és a rendőrség, határőrség, polgárőrség, illetve az önkéntes tűzoltóság helyi kirendeltségével együttműködési megállapodás alapján. Anyagi támogatást is biztosítva tart kapcsolatot.

Közigazgatás

39

•

•

A közigazgatás átalakítása esetén igény szerint a Városháza épületének bővítése. Létavértes a Derecske-Létavértesi Kistérség térség központjaként egyre több feladat hárul a településre. Hatósági feladatok közé tartozik az építésügyi hatóság, gyámhivatal, okmányiroda, és szociális irodák. Amennyiben a járási rendszer erősíti ezt, úgy a növekvő feladat és ügyfélforgalom miatt szükségessé válik a jelenlegi polgármesteri hivatal bővítése. Szükséges továbbá a fűtéskorszerűsítés, az épület villamossági átvezetékelése a megnövekedett energiafelhasználás miatt (számítógépek használata).

Lakossági kommunikáció

•

Az önkormányzat továbbra is felvállalja, hogy a Létavértesi Hírek helyi újságon keresztül a település lakosságát, a vállalkozásokat, őstermelőket, tájékoztatja a település eseményeiről, lehetőségeiről, és minden pályázati formáról, amiben részt vehetnek.

•

A lakosság kiszolgálására a forma és a web portál új stílusa megalkotásra került. Az üzemeltető a frissítéshez szükséges programokat WEB motort is adja. Elérhetőség: www.letavertes.hu

•

A képviselőtestület lehetőségei szerint igyekszik, hogy az üléseket ne csak a helyi újságban, a jegyzőkönyveken, hanem más médiában is közzétegye. Tárgyalásokat kell folytatni ennek érdekében, hogy a kábel tv hálózaton keresztül a helyi csatorna is sugározhasson anyagot a településről. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a stúdió a működtetés biztonsága érdekében önkormányzati épületbe, vagy ingatlanhoz kerüljön.

Önkormányzati működés

• • • • • • • • •

Az önkormányzat lehetőséget teremt a lakosság számára az APEH és Földhivatali terminálon keresztüli ügyintézésre. Az önkormányzat vagyonával rendelkezik az alábbi stratégiai célok, illetve elvek szerint. Önkormányzati vagyon megtartása, vagyon felélésnek elkerülése Vagyonkataszter folyamatos karbantartása, fejlesztése Ingatlanvagyon bérlet alapján történő bevétel centrikus hasznosítása Az ingatlan esetleges értékesítéséből származó többletbevétel, hosszú távú stratégiai befektetések Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó közterületek, zöldterületek, parkok feltétlen megtartása Bérlakás állomány minél előnyösebb kihasználása (ennek érdekében komfortfokozatának növelése indokolt.) Üresen álló ingatlanok mielőbbi hasznosítása 40

• • • • • • • • • • •

Romos ingatlanok lebontása, azok telek formájában történő értékesítése Kiemelt feladat az önkormányzati épületek állagromlásának megakadályozása felújítással, a vagyonvesztés elkerülése (pl.: főtér rekonstrukciója pályázattal) Felszabaduló tagintézmények mielőbbi hasznosítása A vagyonhasznosítása bevételeinek a vagyontárgyak megóvására, megújítására, illetve a vagyonfelhalmozás növelésére, értéknövelő beruházásokra történő fordítása (cél: a működési és a felhalmozási pénzalapok elkülönítése). Hiteltörlesztések! A vagyontárgyak még kataszterben nem szereplő tételeinek felkutatása Osztatlan közös tulajdonú ingatlanok felajánlása vagy használótól bérleti díj kérése. Önkormányzati vagyon fokozott bővítése (pl.: vásárlás, vagy más források létesítése) Idegen tulajdonú felépítménnyel beépített ingatlanok további hasznosítása bérleti vagy földhasználati szerződéssel Városkép érdekében a főterek, utcaképek, magántulajdonú telkek tisztántartására törekvés, épületállomány karbantartására történő ösztönzés. A közigazgatási területen főként a belterületi részeken a telekalakítások körültekintő szabályozása (a rendezési terv elfogadásával) Az önkormányzat ingó vagyonával való gondos gazdálkodás (gépek, eszközök, gépjárművek állapotának folyamatos figyelemmel követése, karbantartásuk ösztönzése újak beszerzése

FELHASZNÁLT IRODALOM -

Országosan védett műemlékek (http://www.hbmo.hu/index.php?pages=61&id=534)

-

Létavértes Város honlapja (http://www.letavertes.hu)

Létavértes Város Integrált Területfejlésztési Stratégiája, 2013, Kassai Zsolt és Dr. Pázmányi Sándor -

-

http://hu.wikipedia.org/wiki/L%C3%A9tav%C3%A9rtes

41