Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 1. nap(09.06.) Az első napunk nem mással mint egy átlagos hosszúságú buszozással kezdődött. Reggel hét órakor indultunk Paksról a Penny parkolóból egy tizenöt személyes mikró busszal. Csomagjainkat egy utánfutó segítségével hoztuk le. Mindenki legalább két méretes utazótáskával vágott neki a 3 hetes útnak. 3 további kollegát a dunaföldvári Mol kútnál vettünk fel. Ezek után teljes gőzzel elindultunk a határ fele. Volt egy-két öt perces megállónk tankolás vagy pihenés végett. A határ kihalt, határőrmentes volt tehát gond nélkül ment az átkelés. Szlovákiában csodálatos hegyek fogadtak bennünket és az útviszonyokra sem panaszkodhattunk. Hamar át is értünk és már Lengyel országban találtuk magunkat. Sok kisebb-nagyobb sípályát láttunk de legtöbbjükön még marhák legeltek. Telt-telt az idő és egyszer csak Krakkóban találtuk magunkat.
Egy kis kevergés után megtaláltuk a kollégiumot. Egy nyugodt, zöld környezetbe érkeztünk. A szállásunk teljesen elfogadható, kényelmes, jól berendezett. Miután kipakoltuk táskáinkat és berendezkedtünk vacsorával vártak a kolesz éttermében. Bőséges és finom volt. Ez után volt egy kis megbeszélés és utána szabad foglalkozással tölthettük napunk hátra lévő részét.
1
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 2. nap(09.07.) Ez a napunk kényelmesen egy kilenc órakor kezdődő reggelivel indult. Mindenféle felvágott, zöldség és lekvár állt rendelkezésünkre. Bőségesen belakmároztunk. Utána visszamentünk szobáinkba, kicsit pihentünk és mentünk az iskola előadótermébe prezentációinkat előadni. Minden csapat alaposan fel volt készülve és tartalmas előadást tartott. A lengyelek is bemutatkoztak nekünk, kedvesek és figyelmesek voltak. Előadásunk után visszatértünk szálláshelyünkre és ebédig szabad foglalkozással tölthettük időnket. Az ebéd kiadós és finom volt. Leves, második és még desszert is volt. Délután Margó körbevezetett bennünket az iskola főbb termein, megmutatta a szaktantermeket, tornatermet. Sok mindenben találhattunk hasonlóságot a mi iskolánkkal , de azért elmondhatjuk a miénk modernebb, jobban felszerelt.
A suli bemutatása után a sportolni vágyó osztálytársak a lengyelekkel röplabda mérkőzésen vehettek részt. A nap egy laza vacsorával és utána egy alapos megbeszéléssel zárult.
2
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 3. nap(09.08.) A mai nap már korábban kezdődött, fél kilencre kellett a reggelin megjelennünk. Ma is szintén volt mindenféle felvágott sajt, stb a reggelin. A reggeli után szinte rögtön összekaptuk magunkat és egy „Fizika kertje” nevű parkba épült a Csodák palotájához hasonló fizikai kíséretekkel berendezett zöld területben találtuk magunkat. A parkba egy hosszas séta vezetett. Sok témakörhöz kötődő kísérletet, bemutatót tekintettünk meg mint például hidrosztatikai, mechanikai, akusztikai és optikai kísérletet. A program végeztével a közelben épült bevásárló centrumban csavaroghattunk egy fél órát. Utána villamossal visszazötyögtünk szálláshelyünkre. Ma is egy finom ebéd várt bennünket.
Délutáni programunk egy hosszas villamosozás, buszozás után egy szép környezetben való kirándulással folytatódott. Egy turista látványosságot néztünk meg melyről gyönyörű kilátás tárult a városra. Hazafele egy hosszas buszozás-villamosozás vezetett. A napot szintén egy vacsorával és egy megbeszéléssel zártuk.
3
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 4. nap(09.09.) A mai napon keltünk eddig talán legkorábban fel. Reggel hétre mentünk reggelizni. Sokunknak biztosan nehezen indult a nap de hét óra után öt perccel már mind a tizenhárom résztvevő a reggelijét fogyasztotta. Egy kis tollászkodás után rögtön az iskola felé vettük az irányt, ahol négy órán keresztül tartó szakmai foglalkozáson vettünk részt. Bemutatásra kerültek mikrovezérlők, IC programozók illetve RS-232 interfész vizsgálók. A szakoktatók miután elmagyarázták a készülékek működését a csapat hozzá is fogott a munkához. Mindenki élvezte, nagy érdeklődéssel dolgozott. A lengyel oktatók rendkívül segítőkészek és kedvesek voltak. Ezzel a délelőtti program véget ért. Ebédeltünk majd délután Krakkó nevezetességét a Wawelt fedeztük fel. Mint eddigi minden kirándulásunk ez is egy hosszas villamosozással kezdődött. A Wáwelhoz érve egy magyar nyelven beszélő idegenvezető csatlakozott mellénk. Végigjártuk a kastélyt majd a székesegyházat .Gyönyörű festményeket bútorokat és egyebeket láttunk a kastélyban, a székesegyházban pedig felmentünk a harangtoronyba ahol egy óriás méretű harangot tekinthettünk meg . Rengeteg kép készült. Az idegenvezetőnk nagyon sok érdekes történetet mesélt, királyokról uralkodókról a székesegyháztól, stb. Ez után egy kis sétával eljutottunk a főtérre ahol csodálatos építményeket tekinthettünk meg. Rengeteg üzlet, és egyéb fogadott bennünket. Krakkó főterének a végigjárása utána hazafele vettük az irányt . Vacsoráztunk egy jót majd neki láttunk az adminisztrációs munkákhoz. Ezzel a negyedik nap véget is ért.
4
Szieb Levente
4. napi jegyzőkönyv 1. Feladat: 8051-es mikroprocesszor programozása. Programozási feladat: P1.7-es led szakaszos megvilágítása ciklikusan, mellette vele együtt működő csipogás. 8051-es mikroprocesszor blokkvázlata:
2. Feladat: PIC programozás Programozási feladat: PIC felprogramozása adott feladatok elvégzésére. Elkészített programok igazságtáblája: 2 változós eset: Bemenetek Kimenetek Kivezetések 2 3 12 13 14 16 0 0 1 1 0 0 0 1 1 0 0 1 Logikai szintek 1 0 0 1 0 1 1 1 0 0 1 1 3 változós eset: Bemenetek Kivezetések 2 3 0 0 0 0 0 1 0 1 Logikai szint 1 0 1 0 1 1 1 1
4 0 1 0 1 0 1 0 1
11 1 0 0 0 0 0 0 0
12 0 1 0 0 0 0 0 0
5
13 0 0 1 0 0 0 0 0
Kimenetek 14 15 0 0 0 0 0 0 1 0 0 1 0 0 0 0 0 0
16 0 0 0 0 0 1 0 0
17 0 0 0 0 0 0 1 0
18 0 0 0 0 0 0 0 1
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 5. nap(09.10.) Ma is korán indult a reggel, de már hozzá szoktunk. A reggeli a szokásos néhány felvágott, sajt,vaj, zöldségek, és még lekvár volt. Minden reggel kapunk kávét és teát is. Reggeli után nem sokkal összekaptuk magunkat és a krakkói hőerőmű felé vettük az irányt. Egy kis villamosozás és buszozás után már oda is értünk. Egy hatalmas gyártelep fogadott bennünket melynek 90%-át az erőmű tette ki. Első ránézésre atomerőműnek tűnt, mert a kéményekből egyáltalán nem láttunk füstöt távozni. Ez természetesen a modern füstszűrő rendszernek köszönhető. Belépéskor mindenki kapott sárga színű munkavédelmi sisakot. Az idegenvezetőnk először az erőmű makettjén magyarázta a különböző épületek szerepét. Majd kezdetét vette az erőmű körbejárása. Először a vízrendszert mutatta meg, a szűrést az ionizálást, stb. Majd megtudtuk, hogy ez egy szenes és biomasszás fűtésű erőmű. Hatalmas szénhegyeket láthattunk. Következő látványosság az erőmű hűtéséről gondoskodó hűtőtornyok voltak. Majd következett a gépház, a turbinacsarnok és a kazánház. A turbinacsarnokban négy turbina és generátor kapott helyet. Megtekinthettük a vezénylő termet, megjegyzem jóval egyszerűbb mint a paksi. Megtudtuk, hogy a hőerőmű a város melegvízellátásáért is felel. Így nyáron csak egy viszont télen a fűtési szezon miatt mind a négy kazán fel van fűtve. Ezzel véget is ért az erőmű körbejárása, bemutatása. Számomra érdekes volt, mert hőerőműbe eddig még nem volt szerencsém betekinteni. Az ebédünk mint eddig mindig finom és bőséges volt. Délután pihentünk, megkezdtük a mai papírmunkákat, majd az iskola focicsapatával mérhettük össze erőnket vagy kondi teremben tölthettük időnket. Én az utóbbit választottam. A kondi terem jól felszerelt, mindenféle izomcsoport megmozgatására alkalmas gépet találhattunk benne. A program végeztével nemsokára jött a hét óra, azaz a vacsora ideje. Mint eddig mindig, vacsi után megbeszélés, képek és videók válogatásával zárult a nap.
6
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 6. nap(09.11.) A mai nap is szintén korán kezdődött de már mint előző beszámolómban említettem megszoktuk. Reggeli után a délelőtti program megint a szerdaihoz hasonló szakmai órákon való részvétel volt. A feladatok teljesen ugyan azok voltak mint szerdán. Valaki mikro vezérlőt, valaki IC-t programozott és van aki az RS 232-es interfész működésével kapcsolatos feladatot kapott. Ez a négy óra megint tartalmasan zajlott, újabb dolgokat, újdonságokat tudtunk meg. Az oktatók most is segítőkészek, kedvesek voltak. A négy óra elteltével viszont nagy búcsúzkodás vette kezdetét, ugyanis a hátralévő két hétben több óránk ezekkel az oktatókkal nem lesz. Mikor átadtuk az ajándékokat nagyon meghatódtak és a következőket mondták. „Nagyon érdeklődő, figyelmes csapatot ismertek meg, nagyon ügyesek voltunk”. Ezt jó volt hallani. A tolmácsunktól is elbúcsúztunk de vele jövő héten a grafikai ábrázolásos órákon még találkozunk. Az ebéd ma is finom volt. A leves a zöldséglevesre hasonlított leginkább, a második rántott hal és krumplipüré volt egy kis reszelt lilakáposztával. A desszert pedig lekváros fánk volt. Nagyon jól laktam ma is. Délután egy kicsit ejtőztünk és elindultunk ismét egy városfelfedező túrára. Krakkó zsidónegyedét tekintettük meg. Az utunk mint eddig mindig egy hosszas villamosozással kezdődött majd a főtéren ismét találkoztunk az idegenvezetőnkkel. Első program a krakkói Mária Bazilika megtekintése volt. A bazilikába belépve csak ámultunk bámultunk hogy milyen hatalmas építményről van itt szó. A belmagassága közel huszonöt méteres. Hatalmas oltárral rendelkezik mely gyönyörű díszítésekkel pompázik. A Bazilika után egy kis sétálással elértünk Krakkó Zsidónegyedéhez. Itt utcákat és zsinagógákat tekintettünk meg. A zsinagógák közül csak egy volt látogatható, ebbe csak úgy léphettünk be ha fejünkre tettünk egy ilyen kis fejfedőt. Mókás képek készültek! A zsinagógák után még megnéztünk egy piacot, igaz kevés árus volt ilyenkor már kint, de érdekes dolgokat láttunk. A mai program lassan a vége felé közeledett. Idegenvezetőnktől elbúcsúztunk majd a tízes villamossal haza fele vettük az irányt. Vacsorára sültkolbász volt párolt hagymakarikákkal, mustárral, finom volt. Vacsora után egy nagy bevásárlás következett ugyanis hétvégére nem főznek nekünk, így saját magunknak kellett már a holnapi reggelinkről is gondoskodni. A boltból hazajövet után megbeszélés, majd szabadprogram aztán alvás.
7
Szieb Levente
6. napi jegyzőkönyv RS 232 C Interface 1. Futtassa a com_lpt.exe-t a COM_LPT mappából (vagy az asztalról) 2. Állítsa be a változó paramétereit Mint például: “Wybór liczby bitów danych” (bitek száma) – 7 „Kontrola parzystości (paritas) – brak kontroli (nincs beállítva bitparitás) „Szybkość transmisji” (bit sebesség) – 110 „Bit stopu” (bit stop) 1 És nyomja meg: „Ustaw parametry i Włącz port” gombot (jegyzet: - mindig, amikor váltani akarsz nyomd meg a „Wyłącz port” gombot, majd az „Ustaw parametry i włącz port” gombot) 3. Írj karaktert a „Napis” mezőbe Mint például: a 4. Nyomd meg „ Wyślij” {mindig, amikor váltani akarsz nyomd meg a „Zatrzymaj” gombot, majd a „Wyślij” gombot) 5. Nézd meg az oszcilloszkópot és elemezd az RS 232 képet Mint például: • •
1
0 •
0 1
Bináris „a” = 1000011 (97)10 Adatmező
0
0
0
1
1
0
1
Átviteli mező
0
0
0
1
1
6. Mérje meg az oszcilloszkópon a keret egy bitjének idejét! 7. Megegyezik a bit sebesség az átviteli paraméterrel? 8. Vizsgáld az átvitt keretek egészét és a bitkombinációkat különböző karakterek esetén a kódtábla alapján! Használd a 2-8 pontokat a különböző karakterek esetén, vizsgáld a különböző átviteli paramétereket, az adatbitek számát, paritás és stop bitet.
8
Szieb Levente
ISO kód 7 b3b2b1b0 0000 0001 0010 0011 0100 0101 0110 0111 1000 1001 1010 1011 1100 1101 1110 1111
000 NUL SOH STX ETX EOT ENQ ACK BEL BS HT LF VT FF CR SO SI
001 DLE DC1 DC2 DC3 DC4 NAK SYN ETB CAN EM SUB ESC FS GS RS US
010 SP ! „ # $ % & ’ ( ) * + ` , _
011 1 1 2 3 4 5 6 7 8 9 : ; < = > ?
9
100 @ A B C D E F G H L J K L M N O
101 P Q R S T U Y W X Y Z [ / ] ^ -
110 / a b c d e f g h l j K L M n o
111 p q r s t u v w x y z { l } ~ DEL
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 7. nap(09.12.) Ma is korán keltünk. Mivel hétvége van, így nincsenek konyhások a koleszban így a megszokott reggelink sem volt. Előző nap este volt egy nagy bevásárlás a közeli boltban, így a reggeli közösen az emeleti konyhában folyt. Legtöbben virslit ettek köztük jómagam is. Kaja után mindenki elmosogatta a saját evőeszközeit, tányérját. Reggeli után összekaptuk magunkat és mentünk le a kolesz elé, ahol egy itt bérelt mikró busz várt minket. Miután mindenki beszállt elindultunk a Krakkótól nem messze a hegytetőre épült várba. Mikor odaértünk egy hatalmas, kicsit kívülről romos vár fogadott bennünket. Mivel kb féltízre értünk oda és a vár csak tízkor nyitott a hátralévő időt a vár udvarban töltöttük, melyből gyönyörű kilátás tárult a szomszédos hegyekre és a vár meseszép kertjére. Majd elindultunk körbejárni a vár összes szobáját. Leírhatatlanul szép volt, minden csillogott villogott. A várlátogatás után a busz elvitt minket egy túraútvonal elejére. Egy hatalmas erdőben találtuk magunkat ahol kb egy 10km-es túrát tettünk. Szép volt nagyon. Az ebédünk egy közeli étteremben volt, nagyon finomat ettünk. Majd a nap zárásaként egy cseppkőbarlangot látogattunk meg ami szintén nagyon érdekes és izgalmas volt. Kb hatra értünk haza, egy kis pihenés, majd egy közeli pizzériában vacsora. Finom volt nagyon. Este szabad program, amely valakinek a város szórakozóhelyeinek a felfedezéséből, valakinek pedig MSN-ezésből vagy email-ezésből állt.
10
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 8. nap(09.13.) Ma is közösen a konyhában reggeliztünk, ugyan úgy mint tegnap. Majd ugyanazzal a mikro busszal elindultunk Auschwitz, Birkenau felé. Kb egy másfélórás buszozás után oda is értünk. A parkolóban rengeteg buszt, autót láttunk, rengeteg turista felkeresi. Egy kis várakozás után megjött a magyar idegenvezetőnk és elindultunk be a táborba. Rögtön szögesdrótos kerítések fogadtak minket. Majd feltűntek a barakok amik itt téglából épültek és legtöbbjük két emeletes volt. Sok közülük konzerválva volt de jó néhány teljesen eredeti állapotban volt. A legtöbb barakban kiállítás volt berendezve de egy-kettőben eredeti berendezések, körülmények voltak megtekinthetők. Elég hátborzongató volt. Az auschwitzi tábor körbejárása után átbuszoztunk a birkenaui táborba ahol szintén szögesdrótkerítést, fa barakokat, és szörnyű körülményeket láthattunk. Egy-két barakba benéztünk, három emeletes deszkából készült ágynak nem nagyon mondható fekhelyek voltak, szörnyű látvány volt. Miután Birkenaut is megtekintettük egy közeli menő étteremben ebédeltünk, mindenki finomabbnál finomabbat evett. Teli hassal felszálltunk buszunkra és hazafele vettünk az irányt. Ma nem volt közös vacsora mindenki egyénileg harapott valamit. Ezzel véget is ért a hétvége. Jövő hetünk programokban gazdag hét lesz.
11
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 9. nap(09.14.) Ma is már a megszokott hét órási keléssel indult a nap. Reggeli nagyon finom volt,már hiányzott ugye mert a hétvégén mi magunk készítettük reggelinket. Reggeli után már a megszokott buszunkkal nekivágtunk egy hosszas útnak aminek a végállomása egy vízerőmű volt. Útközben megálltunk egy rendkívül érdekes és jó állapotban lévő kis méretű, fából készült templomot megnézni. Ott magnóról meghallgattunk egy angol nyelvű előadást, majd visszaszálltunk buszunkba és elindultunk a nap fő-fő látnivalójához, a víz erőműhez. Odaérve egy hatalmas tónak tűnő,valójában egy duzzasztógáttal ellátott folyó tárult elénk. Hatalmas betonépítmények, még elképzelni is nehéz hogy akkoriban mi mennyiséget hordhattak oda. Egy kis idő múlva összeállt a kép, jött az idegenvezetőnk és elindultunk a gát szívébe. Először egy átlagosnak tűnő lépcsőházban kezdünk lefelé menni, majd akkor azt hittük leértünk az aljára, mikor az idegenvezetőnk felkapcsolta a lámpát egy végeláthatatlan lefelé lejtő betonalagút tárult elénk. Rengeteg kis lépcsőfokot tettünk meg míg ténylegesen leértünk a gát legaljára. Utána egy kis felfelé vezető úttal kiértünk a gát túloldalára ahol maga az erőmű épült. Egy kis nézelődés után következett a gépház körbejárása. Egy hatalmas csarnokba értünk amelyben kettő, a talapzatból kiemelkedő generátort tekintettünk meg. Majd néhány szinttel lejjebb lépcsőztünk és leértünk a turbinához, amit leginkább a paksi atomerőmű vízkivételi műjében látható mjo (emijó) szivattyúhoz tudnék hasonlítani. Csak itt pont fordítva működik a dolog. A hatalmas turbinát szépen komótosan tekeri a víz, ami forgatja a néhány emelettel feljebb elhelyezkedő generátort. Érdekes volt nagyon. Majd szerencsénk volt, mert idegenvezetőnk elintézte, hogy benézhessünk az erőmű szívébe az irányítóterembe. Ezek után még néhány makettot megnéztünk és mentünk vissza buszunkhoz. A nap utolsó programja a közelben „csordogáló” folyón egy csónakázással zárult. Nagyon érdekes és szép két és fél órás csordogálás volt, csak egy gond volt hogy jó néhányszor megeredt az eső és kissé elázott a csapat, de ezt leszámítva mindenki jól szórakozott. Jó vizesen buszba szálltunk és hazafele vettük az irányt. Finom vacsorával vártak amit mindenki jó gyorsan eltüntetett mert igen csak éhesek voltunk úgy estére. Aztán jött a szokásos megbeszélés, majd a beszámoló megírásával zártam e napomat.
12
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 10. nap (09.15.) Ma egy picivel ráérősseben keltünk, megreggeliztünk, majd ismét az iskolában számítógépes grafikai programokkal foglalkozó órán vettünk részt. Első sorban a hagyományos 2D-s ábrázolással és a GIMP nevű programmal foglalkoztunk. Egy több rétegű képet készítettünk egy kis effektel, érdekes volt. Aztán jött a nehezebb része a 3D-s ábrázolással foglalkozó 3Dmax nevű program amivel egy szoba 3D-s képét készítettük el. Világítástól kezdve a bútorokon keresztül a díszekig mindent lehetett elhelyezni 3D-ben a szobában. Rendkívül érdekes és nagy odafigyelést igénylő, olykor igencsak bonyolult programmal ismerkedhettünk meg. Ezzel a délelőttre tervezett 4 órás program el is telt. Ez után jött egy kis pihenés, majd megebédeltünk. Ebéd után újra kicsit ejtőzhettünk. Majd villamosra szálltunk és elzötyögtünk Krakkó vonatpályaudvarára, ahol a Wieliczka nevű sóbánya fele vettük az irányt. Egy fél órás vonatozás után ott is voltunk. Egy hatalmas csilletoronyról tudtuk hogy a bányához értünk. Néhány perc múlva megjött, kedves,mosolygós, Barbara nevű magyar idegenvezetőnk akivel nekivágtunk a bánya körbejárásának. Első lépésben egy végeláthatatlan lépcsőből álló aknában kezdtünk a föld mélyébe ereszkedni. Négyszáz lépcsőfok múlva lent voltunk körülbelül hatvan méter mélyen és elindultunk az egyik vágatba. A vágatban haladva rengeteg kiállításba, szobrokba bukkantunk, amely rendkívül érdekes volt. A szobrok nem másból, mint sóból készültek, nagyon szépek voltak. Utunk során sokszor kisebb vagy nagyobb kamrákba érkeztünk ahol szintén különböző kiállításokat tekinthettünk meg. A legnagyobb kamrában nem más volt mint egy földalatti templom rengeteg szoborral, oltárral, elképesztő volt, belegondolni is nehéz hogy közel száz méter mélyen hogyan voltak képesek ilyeneket építeni. Tovább haladva egy konferencia teremben találtuk magunkat ahol étterem, büfé és mindenféle szuvenír bolt működött. Amin felkaptuk a fejünket, hogy még mobiltelefon térerő és WI-FI is volt százharmincöt méter mélyen. Bődületes mennyiségű vezeték, volt lehúzva a bányába, elképesztő volt. Idegenvezetőnktől megtudtuk hogy a látogatható rész ami körülbelül egy három órás túrát jelent a bányának csak a tízede volt. Elképzelhetetlen hogy mekkora föld alatti alagútrendszerről van itt szó. Tehát ahogy az előbb írtam a bánya körbejárása 3 órába került. Majd a felszínre érve egy kis hangulatos étteremben megvacsoráztunk és hazafele vettük az irányt. Krakkóba érve egy kis pályaudvari kevergés után villamosunkra szálltunk, hazamentünk és fáradtan bedőltünk ágyunkba. Ezzel a keddi napunknak vége.
13
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 11. nap (09.16.) Ma egész kényelmesen félnyolc körül keltünk és nyolc előtt egy picivel mentünk le reggelizni. Reggeli után körülbelül fél óra elteltével, villamossal a krakkói TV stúdió felé vettük az irányt. Legalább egy paksi VMK méretű épülethez értünk. Rögtön egy munkatárs fogadott minket és megkezdődött az egész épület főbb részeinek a bemutatása. Először a hang stúdiót tekintettük meg. Ide érkezik fel a stúdióból a mikrofonok, és hangszerek hangja amit megfelelően összekevernek és csak úgy megy ki adásra. Hatalmas talán 40-50 csatornás keverőt nézhettünk meg nagyon szép volt. Volt jó néhány digitális pult is szép nagy kijelzővel motoros potméterekkel, számomra nagyon érdekes volt mivel igen csak érdeklődök e téma iránt és a jövőben tervezem ezt tanulni is. A hangstúdió után na vajon milyen stúdió következett? A kép stúdió. Itt a nagy stúdió összes kamerájának képe központosul speciális képkeverőkben és megfelelő összekeverés és effektekkel való ellátás után kerül ki adásra. Rengeteg monitor, képernyő volt itt. Majd még megnéztünk több kisebb az adással foglakozó termet. Miután ezeket végigjártuk jött az igazán nagy durranás a fő-fő stúdió ahol maguk a műsorok készűlnek. Itt egy színházteremhez hasonló nagy méretű termet kell elképzelni tele kamerával drágábbnál drágább fénytechnikával (itt gondolok a különféle intelligens robotlámpákra, ledes lámpákra) hangtechnikával és jó néhány székkel a nézők számára. Szuper volt, ugyan is pont egy esti műsornak volt a főpróbája, tehát belecsöppenhettünk egy forgatásba, nagyon jó volt. Ezzel a délelőtti programnak vége is lett. Következett egy finom ebéd, majd egy kis lazítás után egy krakkói aquaparkot látogattunk meg. Egy hatalmas építmény, egy nagyon magas torony melyből négy csúszda ágazott ki és futott egészen a hatalmas épületben elhelyezkedő medencékbe. Tehát a csúszdákhoz a feljáró mind zárt térben volt. Hatalmas nagy választék volt. Volt mindenféle csúszda, meredek, lankás, kanyargós, egyenes, én mindet kipróbáltam, leírhatatlanul jó volt. Volt sok élményelem, csobogók, dzsakuzzik és még sorolhatnám. Két órát töltöttünk bent összesen de bőven elég volt mindenkit jól kiszívott a víz, így nagyon jól esett a vacsora mikor haza értünk. Utána a szokásos megbeszélés, egy kis esti szabadprogram majd alvás.
14
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 12. nap (09.17.) A mai nap megint korai keléssel majd egy, az előző napokhoz hasonló reggelivel indult. A délelőtti programunk egy városnézés lett volna, azért csak volna mert elmosta az eső, már a reggelinél tudtuk a délelőtt igen csak szabad program lesz, így is történt. Reggeli után vissza mentünk a szobákba és pihentünk még egy picit, majd utána mindenki elfoglalta magát valamivel. Van aki elment plázázni, azaz kicsit vásárolgatni, van aki serényen nekiült az eddig elmaradott beszámolókat írni, és van aki a délelőttöt mosással töltötte, én utóbbiba tartozom. Tehát mindenki hasznosan töltötte ezt a kis potya szabadidőt. Ezzel a délelőtt le is van tudva, ugye mint eddig mindig jött az ebéd ami valamilyen általában finomnak mondható leves és másodikként valamilyen hús és krumplipüré. Megjegyzem a krumplipüré már a könyökünkön jön ki mert itt tartózkodásunk óta más köretet még nem kaptunk csak krumplipürét, de ezt leszámítva mindig bőséges az ellátás. Ebéd után ejtőztünk egyet és olyan három óra tájban átmentünk a suliba ahol egy számítógépes hálózatépítéssel foglalkozó órán vettünk részt. Rengeteg UTP kábel, modemek, és egyéb a témához kapcsolódó műszerek, szerszámok fogadtak minket. Első sorban egy UTP kábel végére kellett a csatlakozót egy speciális fogóval feltenni, egy kis odafigyeléssel és a vezeték színek ismeretségével ez egész könnyen ment a társaságnak, főként azoknak akik a suliban részt vettek a CISCO tanfolyamon. Majd tesztelő készülékekkel ki kellett mérni a kábelt hogy minden a megfelelő helyre lett-e bekötve, nincs-e szakadás, stb. Majd modemek közt kellett kapcsolatot létesíteni. Telt múlt az idő és egyszer csak megjött a „paksi delegáció” : Szabó Béla Igazgatóúr, Vajda Tibor Tanár úr és Pásztor Katinka Tanárnő. Nagyon örültünk mikor megpillantottuk őket az ablakból. Aztán feljöttek a tanterembe és üdvözöltek mindenkit, mi pedig meséltünk az eddig történt eseményekről, nagyon jó volt. Jó hangulatban telt az órából visszamaradt idő. Aztán ahogy visszaértünk kollégiumba már mentünk is vacsorázni, finom virsli volt. Majd miután mindenki megkajált, én felnyitottam a zongorát, többiek körbeálltak és indult a buli. Amilyen nóta csak eszünkbe jutott már is kezdtünk, énektől és zongoraszótól volt hangos a kollégium aznap este, de bárki jött arra benézett és mosolygott páran még meg is hallgattak néhány számot amit előadtunk, szóval tetszett másoknak is az ötletünk, akkor megfogadtuk még csinálunk néhány ilyen estét. Majd utána nyugovóra tértünk.
15
Szieb Levente
12. napi jegyzőkönyv Feladat: Alstabil multivibrátor kimenetének kimérése külböző méretű ellenállások esetén: 1. R2 és R5 bekötése esetén:
2. R2, R3, R4 és R5 bekötése esetén:
3. R2, R3 és R4 bekötése esetén:
16
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 13. nap (09.18.) Ezt a napot már nagyon vártuk, ugyanis ma indulunk Zakopánéba. Na de ne hamarkodjuk el a dolgot. Délelőtti programunk a krakkói közlekedési vállalat (PKP-Polskie Koleje Panstwowe) főbb pontjainak a bemutatásából, körbejárásából állt. Első sorban a PKP székházát nézhettünk meg, ahol megtekintettünk egy videót, ami a vállalat történetét mutatta be, majd a munkatárs aki körbevezetett minket megmutatta a szerverközpontot, majd a telefonközpontot, hatalmas rack-eket láthattunk ami tele volt ruterekkel és egyéb hálózati berendezésekkel. Majd a székház körbejárása után villamossal kimentünk a PKP elektromos hálózatával foglalkozó létesítménybe. Egy nagy irányítóterembe vezettek minket ami tele volt monitorral és egy hatalmas, a PKP vasúthálózatát ábrázoló, jelzőlámpákkal teli táblával, amin a különböző felső vezetékek áram ellátását lehetett végigkövetni. Majd egy konferencia terembe mentünk ahol süteménnyel, üdítővel és kávéval fogadtak minket. Ezzel a PKP bemutatása véget is ért. Villamossal visszazötyögtünk szállásunkra ahol elkezdtük táskánkat bepakolni a hétvégi programra. Majd megebédeltünk és folytattuk a pakolást, aztán eljött a három óra mikor felkerekedtünk és busszal elindultunk Zakopáné felé. Három diák köztük én is Weisz Tanár úrral személyautóval mentünk. Az út elég hosszas volt ugyan is megtudtuk, hogy pénteken rengetegen veszik Zakopáné felé az irányt egy kis hétvégi pihenés végett, így igen nagy dugóba keveredtünk. De szerencsére két óra elteltével már Zakopáné központjába értünk, és megkezdtük hotelunk keresését. Egy kis bolyongás után már meg is találtuk. Egy nagyon szép a hegyoldalba épült három csillagos, előkelő hotel fogadott minket. Hamar lepakoltunk, és mentünk le a pályaudvarra a csapat hátramaradó része elé. Egy kis várakozás után már be is futott a buszuk és már mentünk is vissza velük a hotelba. Odaérve a csapat csak ámult bámult. Majd gyorsan elintéztük a szobabeosztásokat és mindenki beköltözhetett kényelmes, elegáns szobájába. Majd a közelben egy pizzériában vacsoráztunk és utána szabadon voltunk engedve. A társaság nagy része a hotelbe visszaérve kicsit még elfoglalta magát ezzel azzal, de aztán olyan fáradtak voltunk hogy befeküdtünk kényelmes ágyunkba és aludtunk egy nagyot ugyanis másnap ráértünk 9-re fél 10-re menni reggelizni.
17
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 14. nap (09.19.) Ma Zakopánéban ébredtünk az előző beszámolómban említett kényelmes három csillagos hotelunkban. Körülbelül kilencre mentünk reggelizni. Svédasztalos reggeli fogadott minket, az étterembe belépve rogyásig mindenféle felvágottal, sajttal, szószokkal megrakott asztalokat találtunk. Mindenki jól megpakolta tányérját és már hozzá is látott a reggelihez. Szerintem nem volt olyan aki legalább háromszor ne ment volna ki újra megpakolni a tányérját. Jól belakmároztunk. Majd reggeli után felkerekedtünk és a közeli boltban megvásároltuk mindazt amire a hétvége során szükségünk volt. A boltból visszaérve szinte rögtön nekivágott a csapat nagy része Zakopáné felfedezésének. Elsőként a végeláthatatlan sétálóutcát jártuk végig. Árusok, éttermek, szórakozóhelyek tömkelege volt itt. Majd elértünk a hegyre felvezető vasút indulóállomásához ahol jegyet váltottunk majd egy kis várakozás után beszálltunk a siklóba és irány a hegytető. Kilencszáztíz méter magasan szálltunk ki a szerelvényből. Ez egy rendkívül érdekes lépcsőzetes felépítésű szerelvény, melyet a sínek között elhelyezkedő drótkötél mozgat, a drótkötelet pedig a felvonó hegyen lévő állomása alatt létesített villamos csörlőberendezés. Csodás látvány tárult elénk, fent is hasonló volt a látkép, rengeteg árus, étterem, de a kilátás és a levegő az leírhatatlanul jó volt. Sokan napoztak egy szál fürdőruhában de azért az árnyékban hűvös volt. Végigsétáltunk a hegygerincen majd körülbelül egy két kiló méterrel arrébb lévő sípályán legyalogoltunk és vissza a sétáló utca fele vettük az irányt. Átvergődve a tömegen egy óra múlva már otthon is voltunk. Mindenki ebédelt valamit, amit reggel a boltban vásárolt. Majd jött a következő szuper program a hotel szomszédságában épült élményfürdő látogatása. Mivel a hotel vendégei voltunk ingyen belépőt kaptunk az aquaparkba így addig lehettünk ott amíg akartunk. A krakkóihoz hasonlóan itt is sok csúszda, pezsgőfürdő és mindenféle élményelem volt. Körülbelül három órát töltöttünk ott, bőven elég volt. Majd a vacsora megint közösen most egy KFC nevű gyorsétteremben zajlott. Utána hazabattyogtunk és az este hátralévő részét egy kis sörözéssel, beszélgetéssel töltöttük, majd eltettük magunkat holnapra. Jól elfáradtunk ma is.
18
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 15. nap (09.20.) Ez az utolsó napunk Zakopanéban . Ma is kényelmesen 9 körül keltünk és mentünk az isteni svédasztalos reggelire. Ma is szedtünk mindenféle felvágottat, sajtot, zöldségeket és egyéb finomságokat a tányérunkra. Jól bereggeliztünk és utána sajnos nem más mint az összepakolás és a szobából való távozás következett. 11-re kellett kipakoljuk szobáinkat. 11 után kicsivel mindenki felért a recepcióhoz, ahol leadtuk a kulcsokat és betettük a csomagokat egy helységbe ahol biztonságban voltak, ugyanis a buszunk csak kettő után húsz perccel indult vissza Krakkóba és addig mindenki mehetett amerre akart. Volt egy-két osztálytárs, akik visszamentek az aquaparkba kicsit áztatni magukat, de a csapat nagy része még ma is tett egy kört a sétálóutcán. Körülbelül fél kettőre visszamentünk a hotelba csomagjainkért és indultunk mindannyian lefelé a buszpályaudvarra. A busz indulásáig mindenki ehetett egy kebabot ebéd gyanánt. A kebabot leginkább a gyroshoz tudnám hasonlítani. A busz kettőre beállt. Mivel előre megváltottuk a jegyeinket, így rögtön felszállhattunk, és mindenkinek jutott kényelmes ülőhely. Az út megint csak a dugók miatt hosszasra sikeredett, de egy picivel több mint kettő óra alatt Krakkóba értünk. A pályaudvarról egy kis sétával elértünk a tizenötös villamos megállójához majd onnét egészen a kollégiumhoz zötyögtünk. Visszaérve a kollégiumba kipakoltuk táskáinkat, majd egy kis pihenés után a szomszédos pizzériában megvacsoráztunk majd visszamentünk a szállásra, kicsit még MSN-eztünk, megírtuk az otthoniaknak az e-maileket, majd aludtunk.
19
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 16. nap (09.21.) Ma már ismét Krakkóban ébredtünk. Viszonylag kényelmesen nyolc körül keltünk és fél kilenckor reggeliztünk. Mára délelőttre szerencsére semmi programunk nem volt, így mindenki azt csinált amit akart. Sokan elmentek vásárolgatni, én például az elmaradt beszámolóimat írtam, és szerencsére végeztem is velük. Ezzel a beszámolóírással a délelőtt el is ment. Ma ebédre végre nem krumplipürét hanem tésztát, pörkölthez hasonló kaját kaptunk, egész finom volt a leves viszont ma ehetetlen volt. Ebéd után nemsokkal mentünk is át a suliba, ugyan is számítógépes programozással foglalkozó órán kellett résztvennünk. A ,,C++ Builder 6,, nevu programmal ismerkedett a csapat. Ha mi egy infos osztály lennénk azt mondanám volt értelme, hogy ezzel a programmal foglalkoztunk, de így hogy mi elektrosok vagyunk jobban örült volna a csapat szerintem egy áramkörépítős órának,de ez volt a program ezen kellett részt vennünk. A suli után visszamentünk a kollégiumba majd egy tíz perc múlva mentünk is vacsorázni. Utána a szokásos megbeszélés, képválogatás, majd feküdtünk is le mert holnap hosszú napunk lesz.
20
Szieb Levente
16. napi jegyzőkönyv C++ programozási nyelv használata különböző feladatokhoz 1. Feladat: Képernyőn random módra pixelek beszínezése.
2. Feladat: Programkódokkal hóember megrajzolása:
3. Feladat: Mozgási és helyzeti energia számító program:
4. Feladat: Mozgó jármű szimulálása:
21
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 17. nap (09.22.) Ma kényelmesen nyolc körül keltünk, majd kilencre mentünk reggelizni. A reggeli, mar a jól megszokott felvágott, sajt, paprika, paradicsom és egy kis lekvár is. Mindezek melle természetesen kávé és tea is dukált. Reggeli után tíz órákkor felkerekedtünk és a buszmegállóig battyogtunk. Húsz perc várakozás után befutott egy mikrobusz méretű de mégis menetrend szerint közlekedő járat amivel a Krakkó melletti Nepolomice nevű kisvarosba utaztunk. Első program a megérkezés után a nepolomicei kastély körbejárása, kiállításainak megtekintése volt. Majd a kísérőink, egy a kastélytól nem messze lévő kis étteremben ebedet rendeltek, ahol a csapat jóízűen megebédelt. Amin kicsit kiakadtunk, hogy meleg körtekompótot szántak nekünk ital gyanánt, de egy kis magyarázkodás után mar hoztak is a hideg ásványvizet, kólát vagy fantat. A kaja viszont finom és bőséges volt. Húsleves majd rántott hús, hasábburgonya és túros-barackos sütemény került az asztalunkra. Miután megebédeltünk kísérőink egy erdészeti múzeumhoz vezettek minket. Ahol a nepolomicei erdő élővilágot nézhettük meg majd meghallgathattunk egy kis előadást. Miután végignéztük a múzeumot, nagy örömünkre egy lovas kocsi vart minket a ház előtt amire a csapat felpattant és elindultunk a nepolomicei erdőbe. Nagyon szép út volt sok szép fát és egyéb erdei növényeket láttunk. Nekem nagyon tetszett mert rég nem ültem lovas kocsin. Az erdei program után egy boltban bevásároltunk, majd indultunk a nap fő-fő programjára a nepolomicei csillagvizsgáló központba. Ez egy másnapra átlógó program volt, így első sorban a szállásunkat foglaltuk el, ezek a csillagvizsgáló telepen épült komfortos nyolc személyes faházak voltak. A csillagvizsgálós program első része naplemente távcsővel való megtekintése volt, szép látványban volt részünk. Aztán egy kis idő elteltével a nemzetközi űrállomás fényét láthattuk az égen, első ránézésre egy repülőnek tűnt, de jóval erősebb fényt bocsátott ki mint egy repülő általában, érdekes volt nagyon. Utána ott a vacsora ideje. A kaját mi magunk faszenes grillsütőn készítettük el, volt minden, pácolt húsok, grillkolbász, hagyma, paradicsom, jól belakmároztunk. Vacsora után folytattuk a csillagvizsgálást először, egy a földön felállított, igen csak komolynak mondható teleszkóppal,majd a kupolából egy még komolyabbal a Jupitert és a környéken elhelyezkedő műholdakat és csillagokat vizsgálhattuk. Nagyon érdekes volt. Másnap reggel a nap kitörést vizsgáltuk, használtunk különféle szűrőket, érdekes volt ez is. Majd a program végeztével Krakkó fele vettük az irányt.
22
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 18. nap (09.23.) A mai reggelt ugye még a Niepolomicei csillagvizsgálóban töltöttük. Miután visszaértünk Krakkóba a szállásunkra, szabad program volt, egészen ebédig. Az ebédről sajnos ma sem tudok túl sok jót írni. A leves valami agyonecetezett savanyuság ízű volt, a második pedig már megint sült hús krumplipürével. De azért megettük, jól laktunk, desszertnek még egy puding járt, ami viszont finom volt nagyon. Ebéd után körülbelül 2 órát pihenhettünk, ami megjegyzem jól esett, mert előző este a csillagvizsgálás miatt nem aludtunk túl sokat. Majd a pihenés után következett a délutánt kitöltő program ami az iskolában telekommunikációs órákon való részvétel volt. Az oktatóink már az előző hálózatépítős órákról ismert, a PKP telekommunikációs részlegén dolgozó munkatársak voltak. A feladatok hasonlóak voltak az előző foglalkozáson megismert feladatokhoz. Ismét a PC-re köthető áramkör teszterrel dolgoztunk. Az előző beszámolókban lehet nem is említettem, hogy tulajdonképpen mit is tud ez a szerkezet. Egy kártyára felépített áramköröket lehet ebbe a teszterbe behelyezni, majd mikro banán kábelekkel a mérést összekötni és USB porton keresztül a számítógép képernyőjén virtuális multiméterrel illetve oszcilloszkóppal a mérést elvégezni. Nagyon látványos amikor a mérés összeáll és PC-n keresztül mindent meg tudunk mérni, be tudunk állítani. Mint az előző foglalkozáson, most is astabil, bístabil és monostabil multivibrátorokkal foglalkoztunk, oszcilloszkóppal vizsgáltuk azok kimeneti jelalakját. Érdekes 4 óra volt ez is. A foglalkozás végeztével ajándékcsomagok átadása következett, mert az oktatókkal több óránk már nem lesz. A tolmácsunktól is elköszöntünk, de vele még a búcsú partin elvileg találkozunk. A suliból visszaérve tíz perc elteltével mentünk vacsorázni. Sültkolbász volt mustárral, kecsappal. Majd vacsora után, képválogatás, beszámolóírás, egy kis szabadprogram és alvás.
23
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 19. nap (09.24.) A mai nap is már a jól megszokott hét órási keléssel majd félnyolcas reggelivel kezdődött. Mai programunk délelőtt a krakkói állatkert-vadaspark megtekintése volt. Reggeli után körülbelül egy órával villamosra ültünk és elzötyögtünk Krakkó másik végébe, ahol buszra szálltunk át, ami felvitt egy kisebb hegyre ahol maga az állatkert-vadaspark épült, egy jó nagy területről van szó. A jegyek megváltása után már mehettünk is befelé. Körülbelül 4 órát töltöttünk bent, azalatt jó alaposan körbejártuk, megtekintettük az állatkertet, állatokat. Sok szép egzotikus és hazánkból is ismert állatokat tekinthettünk meg. Elefánttól kezdve a hüllőkön keresztül a tigrisekig mindenféle állattal találkozhattunk. De gondoljunk csak bele ennyi állatot biztonságosan bezárva tartani, úgy hogy azért nekik is legyen életterük és a látogatókat sem veszélyeztessék elég bonyolult dolog. Most akkor a védelmi rendszerekről említenék néhány sort. Kezdjük is a legegyszerűbbnél a sima vas, vagy drótkerítéseknél. Ezeket a nyugodtabb, veszélytelenebb állatoknál használják. Következzenek a madarak, majmok akik ugye egy sima kerítésen minden gond nélkül átmásznának, kirepülnek. Nekik egy dróthálóból avagy sűrű szövésű kötélhálóból készült ketrec áll rendelkezésre. A hüllőknek, halaknak ugye vastag üvegből készült akvárium határolja az életteret. És most következzen a védelmi rendszer bonyolultabb változata a villanypásztor. Ezt nagyobb területeken élő állatok illetve veszélyes állatok körbekerítésére, őrzésére használnak. Felépítése elsőre lehet bonyolultnak tűnik de valójában nem az. A körbekerítendő területen egymástól különböző távolságokra karók vannak leütve és azokon 1-2 vagy akár 3 soron is áramvezető általában fehér színű kötél van kifeszítve. A villanypásztor lelke a feltranszformáló magasfeszültséget előállító áramkör. Ez működhet különböző módokon. Hálózatról táplálva a hálózati feszültség fel van transzformálva és természetesen áramkorláttal ellátva ugyan is a villanypásztor rendkívül kis áramot használ. Ha akkumulátorról, azaz 12 Vról tápláljuk a rendszert akkor az első lépés az egyenfeszültség megszaggatása, ami így újra váltó lesz és így már feltranszformálható nagyfeszültségre. Ezek az áramkörök rendelkeznek az áram beállításra szolgáló potméterrel, ugyan is a hosszabb vagy rövidebb a hálózathoz nem ugyan olyan áramerőséget kell használnunk, mint az előbb is említettem itt mA-ról van szó. A rendszernek van még egy része ez egy vaspálca ami jó mélyen le van ütve a földbe ez szolgálja ugye az áramkör létrejöttét. Az állat a földön állva ha hozzá ér a kerítéshez zárul az áramkör és egy veszélytelen de ugyanakkor kellemetlen csípést mér az állatra. Nos ezzel úgy gondolom a védelmi rendszerek a „pincétől a padlásig” be lettek mutatva. Délután az iskola focicsapatával mérhettük ismét össze tudásunkat. Megint lehetett kondizni, vagy kosarazni is. Jól elvolt a csapat. Majd megvacsoráztunk és utána szabadok voltunk. Íme egy villanypásztor kapcsolási rajza:
24
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 20. nap (09.25.) Ez az utolsó előtti reggelünk Krakkóban. Hétkor keltünk majd félnyolckor reggeliztünk. Reggeli után összekaptuk magunkat és amennyire csak tudtunk elegáns ruhába öltöztünk, mert tíz órakór mennünk kellett a bizonyítványosztóra. Ugyan abba a nagyelőadó terembe mentünk ahol anno a megnyitó volt. Megint sok-sok diák és tanár gyűlt össze. Az iskola igazgatója tartott egy kedves elbúcsúzó beszédet majd jött is az oklevelek, bizonyítványok átadása. Ünnepélyes hangulat volt. Majd az iskola előtt készült rólunk néhány csoport kép. Ezzel véget is ért bizonyítványátadó. Ez után vissza mentünk kollégiumba és nekiláttunk a pakolásnak, egy kis elmaradt beszámolóírásnak. Megebédeltünk majd a délutánunk megint szabadprogrammal telt. Vásárolgattunk és folytattuk a pakolást. Este hét órakór pedig jött az utolsó vacsora, ami nem más volt, mint egy „Goodbye Party” azaz búcsú parti. Ezen a három hét alatt velünk foglalkozó tanárok, segítők is jelen voltak, sokat beszélgettünk, elmondtuk nekik, hogy nagyon jól éreztük magunkat, rengeteg új és érdekes dolgot láttunk, ismerhettünk meg. Nagyon finom vacsorával fogadtak minket ezen az estén, igazi „terülj-terülj asztalkám” stílusú vacsorában volt részünk. Az étkezés alatt a három hét alatt összeválogatott képekből egy diavetítést indítottunk, ami nagyon tetszett a tanároknak, jókat kacagtak. Majd a vacsora és a vetítés után egy kis zenés programmal kedveskedtünk a megjelenteknek. Nagyon tartalmas három hét áll a hátunk mögött. Jó lesz vissza gondolni rá. A parti után hamar mindenki lefeküdt, mert másnap korán lesz az indulás.
25
Szieb Levente
Lengyelországi szakmai tanulmányi út 21. nap (09.26.) Ez a nap is eljött pedig nem gondoltuk volna ezt három héttel ezelőtt. Ma nagyon korán hat körül keltünk, még a maradék bepakolni valót is bepakoltuk, megreggeliztünk és csomagjainkkal már a parkolóban álló Mercedes kisbuszunk felé vettük az irányt. Az utánfutót megint sikerült jól telepakolnunk. Egy kis rendezkedés után körülbelül hét óra után körülbelül 20 perccel már el is indultunk. Lengyelországban meg sem álltunk. Szlovákiába átérve tartottunk egy kis pihenőt, és már mentünk is tovább. Természetesen még párszor megálltunk 1-1 percre mikor sofőrjeink cseréltek. A csapat nagy része aludt egy jót. Én magam valahol Szlovákiában szenderedhettem el és egyszer csak arra ébredek mindenhol magyar kiírások, táblák, Rétság-ra értünk, ahol meg is álltunk tankolni és egyet szusszanni. Majd miután mindenki visszaszállt a gépjárműre elindultunk az autópálya felé amin egészen Földvárig suhantunk. Földváron néhány résztvevőt és a tanárnőt kitettük majd a végállomás felé, azaz Paks felé vettük az irányt. Mikor odaértünk, már mindannyiunk szülei ott voltak és várták hogy végre három hét után újra láthassák csemetéiket. A csomagokat kipakolva megköszöntük sofőrjeinknek a biztonságos és bökkenőmentes oda és haza utat. Aztán elköszöntünk egymástól azzal hogy „hétfőn találkozunk”. Nagyon sok mesélnivalóval, emlékkel tértünk haza.
26
