Lelke mél én ma is baleseti sebész

MENEDZSMENT Kórház 2012/1–2. | 30

Lelke mél�én ma is baleseti sebész ZÖLDI PÉTER

Február elejétől új ügyvezető igazgató: dr. Szokodi Csaba irányítja a Mölnlycke Health Care Kft. tevékenységét. Stephan Schliack korábbi ügyvezetővel és dr. Szokodi Csabával beszélgettünk. – Schliack úr, ön fél évig volt a magyar Mölnlycke Health Care Kft. ügyvezető igazgatója. Milyen eredményeket ért el a cég ezen időszak alatt? Stephan Schliack: Legkomol�abb sikeremnek azt tartom, hog� a lejárt követelések 2011 n�arán égető problémáját az év végére sikerült megn�ugtatóan kezelnünk. Az egészségüg�i ellátórendszer változásával párhuzamosan mi is elkezdtük a változást taval�, üzleti eredmén�eink azt mutatják, hog� megfelelő irán�ba. Az elmúlt időszak nag� eredmén�e, hog� az egészségüg�i döntéshozókat sokkal több pozitív üzenettel tudunk elérni, mint korábban. – Hogyan csökkentek a lejárt követelések? St. Sch.: Az elmúlt időszakban n�omasztó terhet jelentett a mag�ar egészségüg� beszállítói, íg� a Mölnl�cke számára, hog� a kintlévőségek mértéke a szinte elviselhetetlen szintre emelkedett. Az év végén a struktúraváltáshoz kapcsolódó konszolidációval szignifikánsan javult a hel�zet, lejárt tartozásállomán�unk közel 40%-kal csökkent. Bízunk abban, hog� ez a tendencia nem fordul meg, és az új ellátási struktúra valóban ann�ival eredmén�esebb lesz, hog� a jövőben kevéssé fognak n�omasztani bennünket a visszatérő kintlévőségi problémák. – Hogyan értékeli az ellátórendszerben tapasztalt változásokat? St. Sch.: Látjuk és értjük a központosítási törekvésekben rejlő pozitív szándékot, ám észleljük a veszél�eket is. Változatlanul azt mondjuk, hog� n�issák szélesre az ajtót, és hallgassák meg a szállítókat is. Erre megvan a n�itottság, de az is látszik, hog� tempókén�szerben dolgozik az egészségüg�i irán�ítás. Nem lenne jó, ha az átalakítási és törvén�alkotási lázban ol�an döntések születnének, amel�ek sem az ellátórendszernek, sem

a piacnak nem előn�ösek. Szerintünk nem feltétlenül az a megoldás, hog� mindent 20%-kal olcsóbban szerezzen be az állam, hanem sokkal inkább az, hog� ol�an rendszereket, struktúrákat, technológiákat kell alkalmazni, amel�ek jobb színvonalú ellátást, ám költséghatékon�abban biztosítanak. Mi ebben szeretnénk partnerek lenni, segítve az egészségüg�i irán�ítás és az intézmén�vezetők munkáját. – Hosszú és céltudatos munka előzte meg a cég új magyarországi ügyvezetőjének kiválasztását. Mi áll ennek hátterében? St. Sch.: Számos kiváló jelölt volt üg�vezetői pozíciónkra, hiszen a Mölnl�cke Health Care Mag�arországon nag�on

Stephan Schliack komol� hírnévvel rendelkező cég. Ol�an vezetőt kellett találnunk, aki piaci jelenlétünknek, felelősségünknek és céljainknak megfelelően fogja irán�ítani mag�ar leán�vállalatunkat, a g�orsan és rapszodikusan változó körn�ezetben. A több, komplex kiválasztási fordulóból álló fol�amat végén eg� ol�an tapasztalt szakembert választottunk, aki nem csupán sebész és traumatológus, hanem eg� jelentős amerikai céget irán�ított Mag�arországon, majd eg� német világcég egészségüg�i üzletágát vezette, ráadásul a mag�ar egészségüg�ben meglehető-

sen aktív Amerikai Kereskedelmi Kamara Egészségüg�i Bizottságában is vezető pozíciót tölt be. Mivel nemzeti leán�vállalataink regionális eg�üttműködésben dolgoznak, ol�an vezetőt kerestünk, akinek nemcsak az országon belül, hanem a nemzetközi körn�ezetben is vannak tapasztalatai. Végül Szokodi Csabát találtuk a legjobb jelöltnek a Mölnl�cke Health Care Kft. irán�ítására. A váltás február 1-jén volt, ekkor adtam át az üg�vezetői feladatokat neki. – Ehhez milyen célokat fogalmaztak meg? St. Sch.: Tapasztalt csapatunkba ol�an szakembert kerestünk, aki amellett, hog� kiegészíti a meglévő tudást, képes a központosított közbeszerzés által velünk szemben támasztott kihívásokkal mit kezdeni, irán�mutatást ad az átalakuló kórházi struktúra kapcsán, kiváló kapcsolatrendszerrel bír a piaci szereplők felé, és tisztában van az egészségüg�i ellátórendszerrel szemben igén�t támasztó betegek elvárásaival – hiszen az értéklánc végén ők állnak. – Hogyan lehet ezeket az elvárásokat kielégíteni? St. Sch.: Nemcsak hisszük azt, hog� az innovatív technológiákkal lehet hosszú távon fenntarthatóvá tenni az egészségüg�i ellátórendszert, hanem konkrét tapasztalataink is vannak erről, méghozzá a kelet-közép-európai régióban, például Csehországban. A források csökkentésével csak az egészségüg�i ellátás színvonalát lehet rontani, össztársadalmi szinten érdemi megtakarításokat nem lehet elérni. Sokkal inkább új lehetőségeket kell megn�itni az ellátórendszerben, a meglévő erőforrásokat rugalmasabban kell kezelni, és ol�an új technológiákat kell bevezetni, amel�ek lehetővé teszik új szakmai kompetenciák elterjedését. – Szokodi úr, mennyire volt idegen az első hetekben a Mölnlycke világa? Dr. Szokodi Csaba: Amikor február elején elkezdtem dolgozni, két nap után úg� éreztem, mintha világéletemben itt dolgoztam volna. A közös szóhasználat, a szakmai háttér, a termékkör, a legközvetlenebb partnerek: az a világ, amiben az elmúlt huszonöt évemet leéltem. A

– Milyen eredményeket ért el a képalkotó diagnosztikában? Sz.Cs.: A Siemensnél eltöltött két évben talán azt tartom legjelentősebb vezetői eredmén�emnek, hog� az értékesítési tevéken�ség újraszervezésével, a szervíz

– Kivel közösen? Sz.Cs.: Elsősorban azokkal, Dr. Szokodi Csaba akik a mag�ar egészségüg� fejlődésében érdekeltek – teszorosabb integrációjával, közösen ol�an hát nag�jából mindenkivel. A modern irán�ba tudtunk fejlődni, amel� révén a technológia előn�e ug�anis azt jelenti kollégák nag�obb önállósága mellett, rendszerszinten, hog� a betegek magadinamikusabb munkastílussal, de hatésabb minőségű ellátást kapnak, g�orkon� eg�üttműködésben, a távozásom sabb a diagnózis, rövidebb a g�óg�ulási után is lendületesen fol�hat tovább a idő, csökken a munkától távol töltött piac legnag�obb szereplőjeként számon napok száma, miközben összességében tartott diagnosztikai cég tevéken�sége. az ellátórendszer számára mindez nem Ol�an értékeket erősítettünk meg, amejelent többletköltséget. Például a világ l�ekkel a szervezet fol�amatosan adapnag� egészségüg�i rendszerei, a jelentős tálódhat a megváltozó külső egészségnemzetközi biztosítótársaságok azért alüg�i körn�ezethez. A rövid reakcióidő, a kalmazzák szélesebb körben a korszerű körn�ezetünkkel való szoros eg�üttélés izolációs és sebkezelési technológiákat, ug�anil�en fontos érték kell, hog� lemert kevesebb a fertőzés, kisebb a szög�en a Mölnl�cke megújuló tevéken�sévődmén�ráta, azaz magasabb hatékon�gében is. sággal lehet üzemeltetni az ellátást. – Mi motiválja a Mölnlycke irányításában? Sz.Cs.: A lelkem mél�én ma is baleseti sebész vag�ok. Szakmai pál�afutásom első felét az egri meg�ei kórházban, második felét az eg�szer használatos orvosi eszközök értékesítése területén töltöttem. Ug�anakkor nag�on sokat adott az a két év, amel�ben megismertem a képalkotó diagnosztika világának sajátosságait, és ezzel a tudással felvértezve térhetek vissza arra a területre, ahol talán otthonosabban mozgok. Számomra eg�értelműen az a kihívás, hog� a jelentős változásokat megélő egészségüg�i üzleti körn�ezetben vezethetem a Mölnl�cke csapatát, remén�eim szerint sikerrel.

– Két évvel ezelőtt nagy meglepetést keltett az egészségügyi piacon, hogy a Johnson&Johnson Kft. vezetői széke után a Siemens Egészségügyi Szektor igazgatója lett. Most ismét meglepetést okozott a váltással. Mi hajtja előre? Sz.Cs.: Hálás vag�ok a sorsnak, hog� a kórház után ezeknél a nag�szerű vállalatoknál, kiváló emberek között dolgozhattam és tanulhattam. Úg� érzékelem, hog� a mag�ar egészségüg� eg� nag� család, amel�ben az eg�énnek elsősorban saját elveihez és értékeihez, valamint partnereihez, a „családtagokhoz” kell hűnek maradnia. Amikor az ember céget vált, vag� az eg�ik kórházból eg� másikba igazol, a közreműködő sze-

replők alig változnak. Az a személ�es kapcsolatrendszer és bizalom, ami az elmúlt évtizedekben a szakmai partnerekkel, a kórházi menedzserekkel és az egészségpolitikai döntéshozókkal kialakult, megmaradt, ezért úg� vélem, hog� a közös célok mentén, a mag�ar egészségüg� fejlesztése érdekében a váltások ellenére eg�ütt tudunk dolgozni. – Miért vonzotta a Mölnlycke? Sz.Cs.: A Mölnl�ckét a mag�ar egészségüg�i piacon kiválóan és céltudatosan működő, a saját területén kiemelkedő reputációval bíró vállalatként ismertem meg, még akkor is, amikor versen�társként, azonos piaci szegmensben tevéken�kedtünk. Most, hog� ug�an még csak rövid ideje, de belülről is látom a céget, érzem: a céltudatosság és az elismertség mögött a szakmából érkező, nag�on jól képzett értékesítők és a kicsi, de annál hatékon�abb irodai stáb munkája áll. Ez a sikeres kombináció alapozta meg a cég sikerét a múltban, és bízom abban, hog� a közreműködésemmel, a fol�amatosan változó körn�ezetben, időről-időre újragondolva és létrehozva a szükséges kompetenciákat, ez a profi és példaértékűen elkötelezett csapat a jövőben is képes lesz további sikereket elérve segíteni a mag�ar egészségüg� fejlődését. – Schliack úr a beszélgetés elején említette, hogy a Mölnlycke felelősséget érez a magyar egészségügy iránt. Hogyan lehet ezt a mindennapokra lebontani? Sz. Cs.: A Mölnl�cke a műtői higiénia és az üzemeltetéshez kapcsolódó fog�óan�agok, valamint a hag�omán�os és fejlett kötszerek területén ol�an meghatározó szereplővé vált az elmúlt két évtizedben, hog� mi magunk is felelősnek érezzük magunkat az egészségüg�i ellátórendszer jövőjéért. Segíteni szeretnénk elsősorban azzal, hog� azok a területek, amel�ekhez mi a leginkább értünk, még jobban, még hatékon�abban működjenek. Ezért javasoljuk, hog� hallgassanak meg bennünket, mint régi megbízható partnert és felelős beszállítót, hog� a g�óg�ítás minőségének megtartása, sőt emelése mellett közösen hog�an tudunk további kimutatható, jelentős megtakarításokat elérni az egészségüg�i ellátórendszerben. Nem az az olcsó, amiért az adott pillanatban a legkevesebbet kell fizetni.

31 | Kórház 2012/1–2. MENEDZSMENT

kórházakon belül a sebészet, a műtéti körn�ezet külön világ. Azért lettem orvos és baleseti sebész, mert mindig vág�tam erre a közegre, és amikor az egészségüg� üzleti oldalára kerültem, ott is ezt kerestem. Fantasztikus élmén� a n�olcvanas és kilencvenes években szocializálódott sebészként azt megélni, hog� mil�en nag�ot fejlődött a műtéti technológia. Nag� élmén� azt látni, hog� az egészségüg� nehézségei ellenére a mag�ar kórházak és az ott dolgozó szakemberek fontosnak tartják ezeket az új technológiákat, hiszen sokkal jobb terápiát tesznek lehetővé, mint a hag�omán�os megoldások. Óriási fejlődést tapasztaltam az elmúlt években, de még nag�on komol� lehetőségek rejlenek ezen a területen, ezért gondolom, hog� van még mit tennünk, közösen.

MENEDZSMENT Kórház 2012/1–2. | 32

Régi szakember új hel�en DR. SZEPESI ANDRÁS, BENE ZSOLT

Manapság már ritka, hogy valaki egyetlen munkahelyen töltse életének a nagyobb részét, hiszen olyan gyorsan változnak a szakmai- és politikai ciklusok. Kókay András a magyar kórházügy nagyon ismert és aktív személyisége, akit barátai és kollégái sokáig a Honvéd Kórház gazdasági vezetőjeként ismertek, ma pedig egy magánintézményt igazgat. A váltásról érdeklődtünk. – Hány évet töltött a honvéd egészségügyben? – Harminc évet dolgoztam a Honvédségnél, ezredesi rendfokozatban. – Milyen szintre lépett be a katonai kórházba? – 1982-ben, a mai Budai Egészségüg�i Központ épületében lévő, akkori nevén Tiszti Kórházba léptem be egészségüg�i tanácsadói munkakörbe. Akkor még a biomérnöki szakmán belül lézerezéssel – különböző méhszáj-elváltozások hélium-neon lézerrel történő kezelésével – foglalkoztam és tudomán�os munkát végeztem, amel�nek a cikkeit talán még az interneten meg lehet találni.

és a honvédség dolgozói csak a védelemgazdaság szakra mehettek. Azonban úg� gondoltam, hog� a szakma pénzüg�-számviteli részét is meg kellene tanulni, ezért a két iskolát eg�szerre végeztem el. A Pénzüg�i és Számviteli Főiskola ipar-szakára jártam, hog� kön�velni tanuljak, és persze a Közgazdasági Eg�etem védelmi-gazdasági szakát is végeztem. Majd miután mindkét iskolát elvégeztem, módosítani javasoltam eg� dolgozatban az akkori miniszter és vezérkari főnök úrnak a Honvéd Egészségüg� számlarendjét, gazdasági rendjét. A korrekció megtörtént, és a felső vezetés úg� ítélte meg, hog� az általam felvetett kísérletek szakmai-pénzüg�i szempontból előrevinnék a hadsereg egészségüg�i szolgálatát. Tehát kizárólag egészségüg�i szolgálatról volt szó, illetve a szakmai fejlesztéseknek kellett irán�okat adni, ami mögött számítások is voltak. Vag�is nem csak a katonai és orvosi szakma specialitásait kellett fig�elembe venni, hanem a specialitások mögött húzódó számszaki eredmén�eket, technológiai fejlődést is, hova, mit érdemes beruházni, miket kell fig�elembe venni, mint például a honvéd egészségüg� katonai specialitásait. – Első perctől kezdve katona volt? – 1982-ben léptem a Honvédséghez, mint polgári személ� és 1992-től voltam katona.

– Milyen végzettséggel rendelkezik? – Mérnök és közgazdász végzettségeim vannak, valamint angol egészségüg�i menedzseri diplomám.

– Vélhetően a vezetői kinevezéssel együtt járt, hogy katonának is kell lenni. Milyen rangban lépett be? – Alezredesként kezdtem és ezredesi rendfokozatig jutottam.

– Tehát mérnök az alapképzettsége. Mikor végzett gazdasági iskolát? – Ez teljesen véletlen irán� volt. 1984 és 1986 között zajlott a Tiszti Kórház rekonstrukciója, aminek aktív részese lettem. A rekonstrukció közepén kerültem oda azzal, hog� a rekonstrukció „elszaladt” költségvetését megfogjam, illetve a felmerült szakmai kérdéseket és „elszúrt” tervezéseket rendezzem. 1986-ban volt az átadás, majd 1987-ben, az akkori Tiszti Kórház gazdasági igazgatója ellen a katonai üg�észség eljárást indított. Ekkor lettem – mint ahog� lenni szokott il�enkor – megbízott gazdasági vezető. Úg� éreztem, hog� ehhez még tanulnom kellene, jelentkeztem tehát a Közgazdasági Eg�etemre. Ám akkor a katonák

– A katonai egészségügy egy kicsit mindig el volt zárva a polgári egészségügytől – már zajlott egyrészt az állami egészségügyi szolgálat átalakítása egy társadalombiztosítási egészségügyi rendszerré, másrészt a társadalombiztosítás felkészítése a bázisfinanszírozásról a szolgálatelvű finanszírozásra való átállásra. A honvéd-egészségügy számára ez borzasztó nagy sokk volt. – Valóban, 1992-ben indult el ez a fol�amat. Akkor kerültem át a Tiszti Kórházból a Honvéd Egészségüg�i Intézetek Főigazgatóságához főigazgató-hel�ettesnek. Úg� véltem, hog� a védelem-gazdaság szak mellett célszerű pénzüg�i-gazdálkodási ismeretekkel is rendelkezni, íg� a Közgazdaságtudomán�i Eg�etem pénzüg�i szakát

is elvégeztem, hog� el tudjak indulni il�en szakmai irán�ban is. A szervezet megszűnése után eg�enes út vitt az Egészségüg�i Csoportfőnökséghez. A csoportfőnökség után, 1996. február 1-jétől pedig a központi Honvéd Kórházhoz kerültem, ahol 16 évig ug�anabban a szobában dolgoztam. – Miközben a 16 év alatt a kissé lerobbant, kaszárnya jellegű Honvéd Kórházból – öszszevonásokkal – modern intézmény jött létre: szakmailag, strukturálisan, épületállományát tekintve és gazdasági szempontból is rendkívül dinamikusan fejlődő intézményt vezetett. – Érdekességként említem meg, hog� Honvéd Kórház 1996-ban eg� pavilon rendszerű, nag�on sok katonai diszciplínával „tűzdelt” intézmén� volt. Ebből 2007-re, amikor az Állami Egészségüg�i Központ (ÁEK) megalakult, már eg� sokkal szűkebb katonai diszciplínákat tartalmazó, de sokkal szélesebb ellátási palettával rendelkező intézmén� lett, amel�be „beolvadt” a MÁV Kórház, az Országos G�óg�intézeti Központ és a BM Kórház. Az itt meglévő tudástőkével eg�ütt a Honvéd Kórház mindig is Honvéd Kórház maradt, nevezhették akár Állami Egészségüg�i Központnak is. Szakmailag kiemelkedő szerepet tudott betölteni az oktatásban, a szakmai munkájában és struktúrájában is. A palettán a g�ermekellátáson kívül minden ellátási forma megtalálható. Két dolog hián�zott az ÁEK, vag� az akkori Honvéd Kórház működéséből. A 2007-es megalakulásakor, és még 2008ban is rendelkezésre állt a központi finanszírozás, ám 2009 második félévétől, tehát a gazdasági recessziótól a finanszírozás megszűnt – mindaz, amit az állam kiegészítésként adott az OEP-finanszírozáshoz. Az intézmén� teljesítmén�ét alulértékelték, tehát az intézmén�ekből behozott és ellátott esetszámhoz képest a teljesítmén�volumen-korlát 50%-kal csökkent. Az ellátandó betegmenn�iség megmaradt, sőt a területi ellátási kötelezettségei még növekedett is. – Mikor távozott a Honvéd Kórház gazdasági igazgatói székéből? – 2011-ben elértem azt a kort, amikor a katonák a n�ugdíjkorhatárt betöltik. Úg� gondoltam, hog� a n�ugdíjkorhatár okán az intézmén�ből – mivel n�ilván fiatalabb vezetésre és más szemléletre van szükség – időben, emelt fővel tá-

– Hogyan tovább? – Úg� döntöttem, hog� a költségvetési szervek után váltani kellene, és ez a lehetőség a gazdasági szféra. Ezen belül a Pozitron-Diagnosztika Kft.-vel találtuk meg eg�mást, és 2011. október 10-e óta itt dolgozom üg�vezető igazgatóként. Elértem a n�ugdíjkorhatárt, leszereltem és most eg� új kihívásnak nézek elébe. Az intézmén� eg�részt izotóp-előállítással, másrészt diagnosztikai szolgáltatásokkal, PET/CT-vel, valamint, Cardio-CT-vel foglalkozik. A tulajdonos nem egészségüg�i befektető, hanem a gazdaság más területén „mozog” – a Pozitron-Diagnosztika Központ az eg�etlen egészségüg�i befektetése. Nag�on nag� dolog, hog� eg� nehezen működő ágazatba fektetett be. Azt gondolom, hog� ezt a tevéken�séget az intézet az elmúlt hat évében – amióta létezik – nag�on jól kamatoztatja, és működteti. – Bizonyára teljesen más egy nagyüzemi, háromezer főt foglalkoztató intézmény – amelyik a diagnosztikától kezdve a terápiáig igen széles palettán mozog – és más egy speciális diagnosztikai egység működtetése, mely némiképp szűkebb szegmenst ölel fel. – Jelenlegi feladatomnál kihívást jelent, hog� az intézmén�nek magával az egészségüg�i piaccal kell megküzdenie. Nálunk OEP-finanszírozás is van és magánbeteg-ellátás is fol�ik, hasonlóan más magánegészségüg�i intézmén�ekhez. A bevételnövelés mellett elsősorban a szakmai színvonal megőrzése, annak emelése, és a szakmai módon való működés dominál. Ezek meghatározóak voltak ideérkezésem előtt is, és ennek a dominanciáját szeretnénk megőrizni a továbbiakban is. Erre a szakmai elismertségre alapozva kívánjuk az intézmén� működési területét a diagnosztikában tovább bővíteni. A tulajdonosokat már sikerült erről megg�őzni, eg�etértenek azokkal a szakmai elképzelésekkel, mel�eket felvázoltunk. Ami tapasztalatot áthoztam a költségvetési és a honvédelmi szférából az intézmén� működésében, az a szervezettség és a számonkérés. El kell fogadnunk, hog� amenn�iben eg� elv mentén végezzük a munkánkat, annak g�ümölcsei nem mindig azonnal érnek be. Vag�is a munkához kitartás, illetve szakmai elkötelezettség szükséges. Idejövetelemet követően megismerkedtem a munkatársakkal, akikről csak pozitív dolgokat tudok elmondani. Szakmailag elkötelezettek, a

szakmának jóval átlag feletti, kiváló ismerői, akik nag�szerű munkát végeznek. Sokat elmond az a tén�, hog� az eddigi hat év alatt az intézmén�nél nem volt betegpanaszos üg�. Ez egészségüg�i intézmén�nél nag�on-nag�on ritka. Ez mutatja, hog� minőség-elkötelezett és szakmailag megfelelő munkát n�újt. – Milyen vizsgálatokat végeznek a PozitronDiagnosztika Központban? – Az intézmén� két fő szolgáltatási területe a PET/CT és a Cardio-CT-vizsgálatok. A PET/ CT az onkológiai diagnosztikában használatos, a nag� szeletszámú, kétfejes CT-vel Cardio-CT-vizsgálatokat végzünk. A CardioCT az intervenciós radiológián belül a szívkatéterezés diagnosztikai részének 30%át képes kiváltani. Sajnos, a non-invazív

enseiket, hiszen CT-t és eg�éb drága képalkotó berendezéseket eg�-eg� magánklinikának nem éri meg vásárolni, hanem eg�üttműködési szerződést kell kötni azzal a magán képalkotó szektorral, intézmén�n�el, amel� ki tudja elégíteni az igén�ét. Végzünk natív és kontrasztos CT-t is a szabad kapacitásunkban. El tudjuk végezni a rendelőintézetek kéréseit is, tehát nem kell hosszú várakozási idővel számolni, hanem az intézmén�ünket kell megkeresni. Az általános CT várakozási időhöz képest mi jóval hamarabb el tudjuk készíteni a felvételeket. – Mennyi a gép kapacitása? – Eg� nap alatt nag�jából 20 vizsgálatot lehet elvégezni, és akkor a több műszakról még nem is beszéltem. Vag�is eg� év

Kókay András coronarográfia használatát és diagnosztikai eredmén�ét nag�on kevés intézet használja, pedig a diagnosztikus katéterezésnél jóval olcsóbb a Cardio-CT-vizsgálat. Talán az OEP vezetői is elgondolkodnak azon, hog� a jelenlegi szűkös an�agi hel�zetben kihasználják ezt a kardiológiai kapacitást. Kardiológiai szakrendelést is működtetünk, amit én a kardiológiai CT üzemeltetés részének tekintek. – Milyen fejlődési lehetőséget lát a diagnosztikai szolgáltatások terén? – Úg� gondolom, hog� a képalkotó rendszerekben tovább lehet bővülni, nem csak az OEP által PET/CT-re beküldött betegek esetében, hanem a magánklinikákkal való eg�üttműködés terén is: ide küldik a páci-

alatt, eg� műszakban 4500 vizsgálattal számolhatunk. Évente 60 000 új onkológiai megbetegedéssel kalkulálva, megközelítően évente 30 000 PET-vizsgálatra lenne szakmailag szükség, ennek az OEP jelenleg kevesebb, mint a felét finanszírozza. A rendelkezésre álló kapacitás láthatóan a szakmailag indokolt vizsgálatokhoz elegendő, csak több műszakban történő működtetésre, nag�obb volumenű befogadásra és szélesebb körű indikációs területre lenne szükség az OEP részéről. És megint eljutottunk az egészségüg�i ellátás és finanszírozhatóság kérdésköréhez. Mivel ez rendkívül drága, amortizálódó technika, ezért fontos, hog� amíg aktív, addig minél többet dolgozzon. Ez a szakmai és a gazdasági érdekünk is.

33 | Kórház 2012/1–2. MENEDZSMENT

vozom. Ezt meg is tettem. Nag�on kellemes emlékek fűznek az intézmén�hez. Élő kapcsolatok vannak, és ma is tart mind a barátság, mind pedig a szakmai kapcsolat az intézménn�el.

KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA Kórház 2012/1–2. | 34

Organikus fejlődés ZÖLDI PÉTER

140 milliós radiológiai fejlesztést valósított meg a Gyógyír XI. Kft. az Újbudai Egészségcentrumban. A beruházás céljairól dr. Kóti Tamással, az intézmény igazgatójával beszélgettünk. – Igazgató úr, milyen múltra tekint vissza a Gyógyír XI. Kft.? – A XI. kerület, a főváros legnag�obb, 147 ezer fős kerülete, más megfogalmazásban Mag�arország ötödik legnag�obb városa. 2003-ig a Tétén�i úti kórházhoz tartozott a kerület alap- és szakellátása, ekkor kérte ki a kerület ezt a tevéken�séget, és azóta a G�óg�ír XI., aktuális nevén a G�óg�ír XI. Egészségüg�i Szolgáltató Nonprofit Kft. működteti az alap- és szakellátást. A kerületi tulajdonba kerüléskor meglehetősen lepusztult állapotban volt a szakrendelő, az elmúlt n�olc évben jelentős forrásokat kellett áldozni arra, hog� a kerület lakói számára méltó egészségüg�i ellátási körülmén�ek alakuljanak ki. A XI. kerület önkormán�zata minden évben jelentős forrásokkal járult hozzá a fejlesztésekhez, és ma a jó gazda gondosságával működteti a kerületi alap- és járóbeteg-szakellátást.

– Változhat a jövőben a tulajdonosi szerkezet? – A kormán�zati elképzelések szerint 2012 végén a járóbeteg-szakellátás is sorra kerül, ug�anakkor mindig elhangzik, hog� ahol az alapellátás és a szakellátás eg� kézben található, ott önkormán�zati tulajdonban marad. Nálunk pontosan ez a hel�zet, hozzájárulunk a háziorvosi ellátás működtetéséhez, mi üzemeltetjük a rendelőket, a védőnői szolgálatot, a g�erekfogászatot és a házi-g�ermekorvosi rendelőket, az iskolaegészségüg�et is, valamint mi látjuk el a gondozói feladatokat. – Szakorvosi tevékenységük milyen palettát ölel fel? – 2263 szakorvosi óránk a járóbetegszakellátás szinte teljes területét lefedi. Éves költségvetésünk a kétmilliárd forintos nag�ságrend közelében mozog. – Hogyan tudják fenntartani az intézményt? – A tulajdonosi elvárásoknak megfelelően mi is gondos gazdaként dolgozunk, ahol tudunk, takarékoskodunk, de törekszünk arra is, hog� ahol lehet, saját bevételt termeljünk. A piaci alapú foglalkozásegészségüg�i vizsgálatokon túl kínálunk

A fejlesztésről megkérdeztük Gémes Lászlót, a fővállalkozó Medimat Kft. ügyvezető igazgatóját is. – Igazgató úr, mekkora kihívást jelentett az Újbudai Egészségcentrumban megvalósított fejlesztés? – A minteg� 140 milliós forrásból megvalósított komplex projekt feladata a teljes röntgengép-park felújítása és digitalizálása volt. A legkorszerűbb digitális technológiát kellett megvalósítani, és ol�an informatikát kellett mögé rakni, ami ezt kiszolgálja. Különböző korú és g�ártmán�ú rendszereket, öt ultrahangot, két átvilágítót, eg� tüdőszűrőt, eg� direkt digitális röntgent és eg� mammográfot kellett eg�séges rendszerbe integrálni, és ol�an háttérkapacitást mögé rakni, amel� több mint öt évre elegendő tárolási lehetőséget n�újt. Alvállalkozónk, a Forex Kft. végezte a röntgengép-park teljes felújítását, az átvilágítók és ultrahang-berendezések digitalizálását, és eg� digitális tüdőszűrő munkahel� kialakítását. A beruházás során korszerűsítettünk a régi röntgengépeket, de beszerzésre került eg� Control-X g�ártmán�ú röntgen is, amel�et Carestream DRX-1 panellel szereltünk fel. A legnag�obb kihívást a rendelkezésre álló beruházási időtartam jelentette. Eg� hónap alatt kellett a teljes fejlesztést megvalósítani, az importtermékeket beszállítani, építkezni és összekapcsolni eg�mással az informatikai rendszereket. Ez annak köszönhetően sikerülhetett, hog� a közös cél érdekében kiváló összhangban dolgoztunk a G�óg�ír XI. Kft. csapatával, mind a menedzsmenttel, mind a felhasználókkal.

szűrővizsgálatokat, menedzserszűréseket, a diagnosztikában elsősorban az ultrahang területén n�újtunk térítéses vizsgálatot is. A mérsékelt árfekvés diagnosztikai tevéken�ségünket népszerűvé teszi, hiszen a kén�szerűen hosszú várakozási időt nehezen tolerálják a betegek. E szolgáltatásokból évente nag�jából 70 millió Ft bevételt érünk el, és ami a költségek levonása után megmarad, elegendő ahhoz, hog� a fejlesztésekhez saját erőből teg�ük hozzá az önrészt. – Jelentős fejlesztéseket valósítottak meg 2004 óta? – Elődöm, aki 2004-2008 között irán�ította az intézmén�t, dicstelen körülmén�ek között távozott. Az épület 2006-ra teljes felújításon esett át, amióta átvettem az irán�ítást, minden évben jelentős fejlesztéseket valósítottunk meg, önkormán�zati segítségből és saját forrásból. Az infrastrukturális fejlesztések mellett legalább il�en fontosnak tartom a humán erőforrás és szervezeti fejlesztéseinket. Ennek keretében 2010-ben bevezettük az ISO minőségbiztosítási rendszert és fol�amatosan hozzájárulunk orvosaink, szakdolgozóink továbbképzéséhez. – Mennyire nehéz munkaerőt találni a XI. kerületben? – Megálljuk a hel�ünket a jó szakemberekért fol�tatott versen�ben. Segítenek ebben a pál�ázatok is, például a hián�szakmák feltöltésére koncentráló TÁMOPpál�ázat. Az orvos kollégák fele vállalkozó, megbízásos jogviszon�ban dolgozik, másik felük munkavállaló, jogilag nem közalkalmazott, de mi juttatásokban minden megadunk nekik. Sőt, nálunk nem csak az orvosok, hanem a szakdolgozók is minimálisan a Kjt. bértáblánál hat százalékkal magasabb javadalmazásban részesülnek. Ez is a versen� része. – Verseny az egészségügyi dolgozókért? – Eg� szakrendelő sikerében nag�on fontos tén�ező a jó kollégák, orvosok és szakdolgozók megtartása. Persze, a jövedelem csupán a versen� eg�ik eleme, biztosítani kell a megfelelő munkakörülmén�eket is. Például a radiológiai területen szakorvosaink és szakdolgozóink ma már a legmodernebb technológiával dolgoznak, amit meg is becsülnek. Ha pedig eg� egészségüg�i szakember döntési hel�zetben van, a bérezés és a kiváló munkakörülmén�ek sokat n�omnak a latban, vonzóvá teszik intézmén�ünket. – Hogyan képesek egyensúlyban tartani az intézményt?

Dr. Kóti Tamás, az új röntgenberendezés és a Carestream DRX-technológia

PÁLYAKÉP Kóti Tamás 1991-ben végzett a Semmelweis Egyetemen általános orvosként. Rövid mentőzés után egészségbiztosítással kezd el foglakozni, majd egészségügyi menedzseri, később közgazdasági diplomát szerez. 2000-2007 között az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozási és gyógyszerügyekkel foglalkozó munkatársa, az Egészségügyi Technológia-értékelő Bizottság elnöke. 2007-2009 között egy önkéntes egészségpénztár vezetője , 2009 januárja óta a Gyógyír XI. Kft. igazgatója. Angolul beszél, szabadidejében szívesen lovagol. – Teljesítmén�-volumenkorlát tekintetében intézmén�ünk teljesen átlagos. Ug�anakkor nag�on oda kell fig�elnünk minden eg�es szakmára. Gazdasági csapatunkban két kontroller dolgozik, akik minden héten visszajelzést adnak az eg�es szakrendelések gazdálkodási hel�zetéről. Minden évben részletes összefoglaló kontrolling jelentést készítünk, amel�ben minden orvosra lebontva látjuk a teljesítmén�t, az országos és fővárosi átlagtól való eltérést, fel tudjuk tárni a problémákat, meg tudjuk határozni, hog� hol kell a betegforgalmat erősíteni, és hol kell a kódolást megvizsgálni. – Miért fontos a XI. kerület számára a jó szakellátás? – A kerület büszke szeretne lenni arra, hog� kellemes és jó szakrendelője van, ahová a mag�ar egészségüg� betegségei ellenére is jó érzés bejönni. A várakozóhel�re le lehet ülni, tiszták a mellékhel�iségek, nem kell több órát várni, hiszen mindenki időre jön. Felméréseink szerint a betegek több mint 80 százalékát 10 percen belül ellátják. – Milyen koncepció alapján valósították meg a képalkotó diagnosztika fejlesztését? – Az utolsó budapesti szakrendelők között voltunk, ahol semmil�en radiológiai

eszköz sem volt digitalizálva. Filmköltségünk jelentős tételt jelentett, de miután az önkormán�zat biztosított a támogatásról, ebből a forrásból tudtuk fedezni az önrészt. Hátrán�unkat előn�re szerettük volna fordítani, és eg�, a legkorszerűbb eszközöket használó, teljes körűen digitalizált rendszert kívántunk megvalósítani. A teljes rendszer: a házban lévő tüdőszűrő, a röntgen, a felvételező és átvilágító, a mammográfia digitalizálttá vált, eg�edül a fogászati területen használunk még minimális menn�iségű filmet. Összes ultrahang-berendezésünket DICOM-kompatibilissé tettük, a rajtuk készült felvételek már digitálisan tárolódnak és visszakereshetőek. Öszszességében eg� ol�an teljesen integrált radiológiai rendszert hoztunk létre, amit összekötöttünk a betegadminisztrációs rendszerrel. – Hogyan segíti a hatékonyabb munkát a teljes körű digitalizáció? – A g�ermek szakrendelések kapcsán szoros szakmai eg�üttműködést építettünk ki a Bethesda G�ermekkórházzal. A rendszer arra is használható, hog� a mi röntgenfelvételeinket a Bethesda szakemberei leletezzék, de arra is jó, hog� a g�ereksebészeten nálunk rendelő, Bet-

– Miért éppen a Bethesda Gyermekkórházzal léptek együttműködésre? – Kerületünkben és a dél-budai régióban 58 ezer 0–14 év közötti g�erek él, ők döntő mértékben hozzánk járnak szakrendelésre. A budai g�erekellátás 2007-es g�akorlati megszűnésével, a svábheg�i G�ermekkórház bezárásával, a Budai G�ermekkórház leépítésével óriási űrt kell betöltenünk, amit a radiológiai tevéken�ség digitalizálásával sokkal hatékon�abban tudunk a Bethesdával eg�ütt megoldani. Ráadásul az 1-es villamos közelgő meghosszabbításával kerületünkből tömegközlekedéssel 20 percen belül közvetlenül elérhető lesz a Bethesda G�ermekkórház. – Milyen együttműködés alakult ki a fővállalkozó Medimat Kft.-vel? – A feladat meglehetősen bon�olult volt. Meglévő gépeket kellett átalakítani, új gépeket telepíteni, építészeti átalakítást végezni, illeszteni kellett a betegadminisztrációs rendszert és a beteglista átadási felületeket. Teljes mértékben korrekt volt az eg�üttműködés, a szerződésnek megfelelően történt minden részlet, a feladatokat határidőre, pontosan teljesítették. Persze mi is ig�ekeztünk a háttértevéken�séget a szükséges pontossággal elvégezni, hiszen közös érdek volt a minél korábbi indulás. – Egy ekkora település már megyei jogú városnak számítana. Ön szerint milyen szerepet kell ellátnia egy 150 ezres közösség szakrendelőjének? – Hosszú évek óta az a szívfájdalmam, hog� annak ellenére, hog� az egészségpolitika szlogenje a járóbeteg-szakellátás fejlesztése, nem tisztázódik, pontosan mi a feladatunk. Fontosnak tartanám, hog� lefektessük: mi eg� szakrendelés és mi eg� szakambulancia feladata. Fontos lenne meghatározni, hog� amikor eg� szakambulancia eg� kórházi osztál� járóbeteg-hátterét adja, meddig tart az ő kompetenciája, illetve hol kezdődik a szakrendelésé. Ez a döntés nag�on sokat segítene abban, hog� megfelelő módon elkülönüljenek eg�mástól a betegellátás funkciói és hatékon�abbá váljon tevéken�ségünk. A pontos feladat meghatározás segíthetne, hog� a valóban költséghatékon� járóbeteg-szakellátás irán�ába terelhetnénk betegeinket.

35 | Kórház 2012/1–2. KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA

hesda G�ermekkórház állomán�ába tartozó szakorvosok a radiológiai felvételeket bárhol meg tudják nézni, illetve az itt készült felvételeket nem kell még eg�szer elkészíteni.

INFORMATIKA Kórház 2012/1–2. | 36

Home monitoring: előn�ök, eredmén�ek FICZERE ANDREA

A távoli betegelérés/betegmonitorozás igénye számos eszköz/folyamat kifejlesztését indukálta, melyek egy része még pilot jelleggel működik, azonban egyre nő azon megoldások száma is, amelyek már a napi rutin munka részei.

A

krónikus betegségben szenvedők és az idős korosztál� gondozása világszerte eg�re nag�obb problémát jelent, hiszen eg�re növekszik a két csoportba tartozók tömege, miközben az ellátó szakszemél�zet, illetve intézetek száma rohamosan csökken. Ez a jelenség ösztönzi a problémát felismerő egészségüg�i hatóságokat – különösen az Amerikai Eg�esült Államokban, Ausztráliában és N�ugat Európában – arra, hog� minél g�orsabban és minél szélesebb körben biztosítsák a rászorultak számára a távellátás/távgondozás lehetőségét, mel�nek következtében időben észlelhetővé válnak az állapotukban bekövetkező negatív változások, íg� ellátásuk sokkal g�orsabb, szakszerűbb, költséghatékon�abb lesz. További előn�e és eredmén�e az otthoni betegmonitorozásnak, hog� a beteg aktívan részt vesz a saját kezelésében/gondozásában, javul a szakszemél�zettel való eg�üttműködés, csökken a morbiditás, a mortalitás. A home monitoring rendszer alapelemei Az otthoni betegmonitorozást végző rendszerek jól meghatározott alapelemekből tevődnek össze. A betegnél lévő jeladó szenzorok (vérn�omásmérő, vércukormérő, EKG, spirométer, testsúl�mérleg, lépésszámláló stb.) különböző módon (pl. USB, bluetooth, wifi, ZigBee) az adattovábbító eg�ségre küldik az adatokat. Ez az eg�ség mobiltelefon vag� HUB lehet, mel� gsm-en vag� interneten keresztül a központi adatbázisba/szerverre továbbítja a beérkező adatokat. A központban eg� erre a célra kifejlesztett szoftver kezeli, illetve tárolja az információt. Optimális esetben a szoft-

ver bizon�os mértékben automatizált értékelésre is képes, segítségével – előre meghatározott algoritmusok alapján – eldől, hog� a mért értékek mil�en teendőt igén�elnek. Ha az adatok a normális tartomán�ban, vag� azon kívül, de még elfogadható range-ben vannak, akkor akut teendő nincs a beteggel. Kiugró értékek esetén, a szolgáltatás eg�ik legfontosabb elemét jelentő call-centerben dolgozó személ�zet értesíti a beteget, a hozzátartozót, vag� a beteget kezelő szakorvost, sőt sürgős esetben esetleg direkt módon a mentők riasztására is mód van. Az értesítés sms-ben, e-mailben, vag� telefonon keresztül történhet, attól függően, hog� mil�en kapcsolattartást tart előn�ösnek a beteg, illetve az adott telemedicina-szolgáltató. A különböző mérések során beg�űjtött adatok a központi szerveren tárolódnak, s a rendszerhez csatlakozó egészségüg�i szolgáltatók számára – a beteg előzetes hozzájárulása után – hozzáférhetővé válnak. Ez a későbbiekben komol� előn�t jelent a betegnek, hiszen az elektronikusan, időrendben eltárolt adatok mindig rendelkezésre állnak, visszakereshetők, s nem fordulhat elő az adatvesztés, mint pl. a papíralapú dokumentáció esetleges megsemmisülése esetén. A következőkben az eg�es szakmák legg�akoribb, legígéretesebb megoldásaira mutatunk be példákat: A kardiovaszkuláris betegségben szenvedők fol�amatos kontrolljának igén�e számos megoldást hívott életre. A fejlettebb országokban évek óta jelen vannak ol�an 12 csatornás EKG-, illetve vérn�omásmérő készülékek, mel�ek alkalmasak a jeltovábbítása interneten és e-mailen keresztül (1), s ezeknek az eszközöknek a száma napról napra nő. Eg�re több hel�en alkalmaznak ol�an, meghatározott algoritmussal rendelkező, kézben tartható EKG-készülékeket, mel�ek automatikus adatelemzésre képesek, s azonnali segítséget jelenthetnek a betegek számára. Az eszközök eg� része jeladásra is képes, íg� az adatok eg� központi szerverre beérkezve hozzáférhetővé válnak a szakszemél�zet számára, s a

mért értékektől függően meghatározott cselekvéssort indukálnak. Számos ol�an tanulmán� készült, mel� összevetette a klasszikus hipertónia gondozást a home monitoring keretein belül végzett észleléssel. Eg�értelműen kiderül, hog� a jeladó vérn�omásmérők otthoni alkalmazása legalább ol�an hatékon�, mint a klasszikus vérn�omásmérők használata, ug�anakkor számos tanulmán� lén�egesen jobb eredmén�ek eléréséről számolt be az új módszerrel kapcsolatban (2, 3). Eg�re elterjedtebbek azok a készülékek is, mel�ek képesek a b�pass műtéten átesett betegek komplex otthoni monitorozására (4, 5). A pacemakerek működésének fol�amatos fig�elése, távolról történő beállítása mellett eg�re nag�obb teret kapnak a telekardiológiában az implantálható cardioverter-defibrillátorok (ICD), mel�ek szintén alkalmasak a jeltovábbításra, íg� azonnali beavatkozást tesznek lehetővé (6). 146 ICD-beültetésen átesett beteg távoli monitorozása során a betegek 40%ánál észleltek ritmuszavart. A fol�amatos észlelés a nag� menn�iségű adattovábbítás és esetleges hibaforrás ellenére sem növelte jelentősen az egészségüg�i szakszemél�zet megterhelését, ug�anakkor jelentősen csökkentette a személ�es orvos-beteg-találkozás szükségességét, időt, pénzt, energiát spórolva a beteg és az ellátók számára is (7). A cukorbetegek monitorozása mindig is kiemelt terület volt a betegellátásban, íg� már korán próbálkoztak a betegek webalapú oktatásával és az otthoni „video-vizitekkel”. Lehetővé vált a rendszeres vércukormérést követő telefonos adattovábbítás feedback rendszerének kialakítása (8, 9, 10, 11). Az elmúlt évek fejlesztései közé tartoznak azok a kisméretű vércukormérő készülékek, mel�ek kétirán�ú audiovideo jeltovábbításra alkalmasak (12), továbbá azok a non-invazív vércukormérő műszerek, mel�ek mérete nem nag�obb, mint eg� karóra. Jelen vannak ol�an kombinált készülékek is, mel�ek kombinálják a real-time vércukor-monitorozás és a kevésbé invazív inzulin pumpa funkcióit (13). Számos vizsgálat igazolja, hog� az otthoni betegmonitorozás – különösen call center funkcióval és beteg edukáció programok alkalmazásával –, lén�egesen javítja a cukorbetegek állapotát. Csökkent a vércukorszint, normalizálódott a HbA1c szint, illetve ritkultak a szövődmén�ek (14). A krónikus tüdőbetegek gondozásának eg�ik legfontosabb területe a légzésfunkció monitorozása, mel�re hordozható, telefonos adattovábbításra alkalmas spirométerek jelentették az első megoldást. A legújabb készülékek számos légzésfunk-

izomerőt monitorozzák, de mód van a finom mozgások monitorozására is (20). A felnőttkori szerzett beszédzavarok otthoni kezelése/rehabilitációja az eg�ik legújabb területe a tele-rehabilitációnak, mel�nek eg�ik megoldása eg� új szoftvercsomagban keresendő (RESPECT – Remote SPEech-language Cognitive-communication Treatment). A csomag real-time videokonferencia segítségével kapcsolja össze a beteg számítógépén elhel�ezett speciális alkalmazás által szolgáltatott adatokat a központtal, lehetővé téve az ag�sérült betegek otthoni kezelését (21). Irodalomjegyzék 1. Ades PA, Pashkow FJ, Fletcher G, Pina IL, Zohman LR, Nestor JR.: A controlled trial of cardiac rehabilitation in the home setting using electrocardiographic and voice transtelephonic monitoring. Am Heart J 2000;139:543–8 2. Madsen LB. Et al. Blood pressure control during telemonitoring of home blood pressure. A randomized controlled trial during 6 months. Blood Press. 2008;17(2):78–86., Kim MT. Et al. Teletransmitted monitoring of blood pressure and bilingual nurse counseling-sustained improvements in blood pressure control during 12 months in hypertensive Korean Americans. J Clin Hypertens 2011 Aug;13(8):605–12., 3. McManus RJ. Et al. Telemonitoring and self-management in the control of hypertension (TASMINH2): a randomised controlled trial. Lancet. 2010 Jul 17;376(9736):163–72.). 4. Barnason S, Zimmerman L, Nieveen J, Hertzog M.: Impact of a telehealth intervention to augment home health care on functional and recovery outcomes of elderly patients undergoing coronary artery bypass grafting.Heart Lung 2006;35:225–33. 5. Zimmerman L, Barnason S.: Use of a telehealth device to deliver a symptom management intervention to cardiac surgical patients.J Cardiovasc Nurs 2007;22:32–7. 6. Artinian NT.: Telehealth as a tool for enhancing care for patients with cardiovascular disease. J Cardiovasc Nurs 2007;22:25–31.). 7. Dominic A.M. J. Et al. Analysis of 57,148 Transmissions by Remote Monitoring of Implantable Cardioverter Defibrillators. Pacing and clinival electrophysiology. 32. 63–65. 2009.) 8. Boriani G, Diemberger I, Martignani C, Biffi M, Valzania C, Bertini M, Domenichini G, Saporito D, Ziacchi M, Branzi A.: Telecardiology and remote monitoring of

implanted electrical devices: the potential for fresh clinical care perspectives. J Gen Intern Med. 2008 Jan;23 Suppl 1:73–7. 9. Ahring KK, Ahring JP, Joyce C, Farid NR:. Telephone modem access improves diabetes control in those with insulin-requiring diabetes. Diabetes Care 1992;15:971–5. 10. T Botsis et al. Home telecare devices Shultz EK, Bauman A, Hayward M, Holzman R.: Improved care of patients with diabetes through telecommunications. Ann NY Acad Sci 1992;670:141–5. 11. Edmonds M, Bauer M, Osborn S, et al.: Using the Vista 350 telephone to communicate the results of home monitoring of diabetes mellitus to a central database and to provide feedback. Int J Med Inform 1998;51:117–25. 12. Piette JD, Weinberger M, McPhee SJ, Mah CA, Kraemer FB, Crapo LM.: Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med 2000;108:20–7. 13. Piette J D et al. Do automated calls with nurse follow-up improve self-care and glycemic control among vulnerable patients with diabetes? Am J Med. 2000 Jan;108(1):20–7., Shea Steven et al. A randomized trial comparing telemedicine case management with usual care in older, ethnically diverse, medically underserved patients with diabetes mellitus. J Am Med Inform Assoc. 2006;13(1):40–51.). 14. Gomez EJ. et al.: Telemedicine as a tool for intensive management of diabetes: the DIABTel experience. Comput Methods Programs Biomed 2002;69:163–77. 15. Renard E.: Implantable glucose sensors for diabetes monitoring. Minim Invasive Ther Allied Technol 2004;13:78–86. 16. Evers G.:Telecare in the home. 1st ETHEL Conference on e-Health for Everybody and Everywhere. Lille, France, 16–17. Nov 2000. 17. (http://redmark.hu/files/Telemedicina_a_ kronikus_betegsegek_szolgalataban.pdf). 18. Botsis T, Demiris G, Pedersen S, Hartvigsen G: Home telecare technologies for the elderly. J Telemed Telecare 2008;14:333–337. 19. Vanderborght B, Verrelst B: Robot spotting at the World Expo 2005. Trade Flows and Cultural News 2005;69:6–9. 20. Theodoros D, Russell T: Telerehabilitation: current perspectives. Stud Health Technol Inform. 2008;131:191–209. 21. Y - Brennan DM, Georgeadis AC, Baron CR, & Barker LM: The effect of videoconference-based telerehabilitation on story retelling performance by brain-injured subjects and its implications for remote speech-language therapy. Telemedicine Journal and e-Health 2004; 10: 147–154.

37 | Kórház 2012/1–2. INFORMATIKA

ciós paraméter (PEF, FVC, FEV1, FEV6, FEF 25–75% stb.) rögzítésére alkalmasak, s ol�anok is rendelkezésre állnak, mel�ek az asztmás és COPD-s betegek fol�amatos oxigénellátására, oxigénszint mérésére is képesek (15). Problémásak azok a demens betegek, akik térbeli és időbeli dezorientáltságuk miatt fol�amatos felüg�eletet igén�elnek. Optimális megoldást jelenthet az a karóra méretű műszer, mel� kombinálja a műholdas keresőrendszer és mobiltelefon n�újtotta lehetőségeket. A beteg gondozója a beteggel kapcsolatos információért vag� a szolgáltatás központját hívja, vag� a honlapon lévő térképen lokalizálhatja a beteget (16). Az otthoni monitorozás eg�ik fontos célja az időskori önállóság biztosítása, a kórházi bennfekvés, vag� a szociális otthoni elhel�ezés elkerülése. Eleinte az ún. pánikgombok jelentették a megoldást, mel�ek megn�omása riasztást adott le a központban. Később a készülék már passzív szenzorokat – legg�akrabban PIR-érzékelőket – is tartalmazott, mel�ek a vészhel�zetet a beteg aktív közreműködése nélkül is jelezték. A harmadik generációs rendszerekben mesterséges intelligencia alkalmazásával a beteg hétköznapi aktivitási mintázatában bekövetkezett változásokból következtetnek az állapotára. A neg�edik generációs rendszerekben pedig a korábban csak intézeti körülmén�ek között használt diagnosztikus eg�ségek sorát telepítik a beteg otthonába, lehetővé téve az esetleg többfajta betegségben szenvedő emberek otthoni monitorozását (17). Erre a problémára jelenthet szofisztikált megoldást eg� japán cég által kifejlesztett, kamerával felszerelt robot, mel� hanggal irán�ítható. Az általa beg�űjtött képan�ag mobiltelefonon, illetve interneten keresztül jut a központba, s nem csak a beteg egészségi állapotával, hanem biztonságával kapcsolatos információkat is ad a szakembereknek, rokonoknak (18). Lehetőség van miniatűr elektronikus eszközök (MEMS – Micro Electro-Mechanical S�stems) implantációjára is, mel�ek különböző vitális paraméterek (pl. vérn�omás, vércukor stb.) adatait juttatják a beteget ellenőrző központba (19). A súl�os betegségen, műtéten átesett betegek tele-rehabilitációjára is eg�re nag�obb igén� mutatkozik. A legg�akrabban alkalmazott módszer a videokonferencia, ug�anakkor ol�an műszereket is alkalmaznak, mel�ek interneten keresztül konkrét adatokat szolgáltatnak a beteg állapotáról, pl. térdprotézis-beültetés után az ízület mozgásterjedelmét, a járást és az

INFORMATIKA Kórház 2012/1–2. | 38 Virtuális kórház a valóságban

Kórház a felhőben BENE ZSOLT

Ma minden a felhő alapú informatikai megoldásokról szól. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyre szerényebb informatikai beruházásokkal – ahogy a szakemberek mondják: „vékony kliensekkel” – egyre bővebb és korszerűbb tudást, érdemi előrelépést jelentő képességeket (szoftvereket, alkalmazásokat, szerverkapacitásokat, stb.) vehetünk igénybe – az interneten keresztül – egy földrajzilag tőlünk távol eső szolgáltatásból: a „felhőből”.

mégis hatékon� eg�üttműködése – anélkül, hog� azok akár szervezetileg, akár a felhasznált erőforrások tekintetében eg�etlen, közös telephel�hez volnának kötve. Ez az informatikával támogatott orvoslás nemcsak korszerűbb, de takarékosabb is a korábbi „földhözragadt” egészségüg�i g�akorlatnál: segítségével centralizálhatók például a drága laborvizsgálatok, vag� megoldható, hog� az iskola- és családorvosok, sportorvosok, esetleg a járván�üg�i szervezetek, eg�etlen, integrált információs rendszerbe kapcsolódjanak be, íg� támogatva az érintettek egészségüg�i ellátását, leg�en szó prevencióról vag� g�óg�ításról.

„Az infokommunikáció új korszaka hatalmas távlatokat n�itott az állami-közösségi feladatok – például az oktatás, vag� az egészségüg� – fejlesztése terén is. Erre példa az ISH Informatika Kft. MagTár projektje, amel�nek célja eg� »virtuális kórház« kialakítására alkalmas informatikai infrastruktúra létrehozása” – n�ilatkozta lapunknak Kincses László, a MagTár projekt vezetője. – Ennek segítségével alkalmazni lehet például a távdiagnosztikát, illetve lehetővé válik különböző földrajzi hel�en dolgozó munkacsoportok távoli,

Az önállóság és az összefogás minden előnyével A közös, virtuális kórház felépítése nemcsak azért fontos, mert a biztonságos és szabván�os intézmén�közi kommunikáció révén közös tudásbázissá fejleszthetők a g�erekek ellátása kapcsán n�ert szakmai tapasztalatok, és íg� – a közös szakmai felület megteremtésével – hatékon�an támogathatók a speciális egészségprogramok vag� tudomán�os kutatások. A MagTár projekt lehetőséget teremt arra, hog� az önálló vag� közös körn�ezetben működő intézmén�ek eg�

közös – a minősített adatok kezelésével kapcsolatos biztonsági előírásoknak is megfelelő – adatbázisban tárolhassák a betegadatokat. Ez azért is kiemelten fontos, mert a „felhőbe költözött” klinika szolgáltatásait a jövőbeni felhasználó alacson�abb beruházási, fenntartási és üzemeltetési költségek mellett veheti igén�be, mintha az ahhoz szükséges „fizikai” fejlesztéseket önállóan hajtotta volna végre. Az összefogásban rejlő előn�ök kiaknázásával azonban az önálló gazdálkodású intézmén�eknek nem kell lemondaniuk függetlenségük pozitívumairól sem: az elszámolási, statisztikai, felhasználói körn�ezetük továbbra is független eg�séget alkot. A magyar gyermekkórházakra szabva A MagTár projektnél kiemelt szerepet kapott a hazai g�ermek egészségüg�i intézmén�ek és szakembereik hatékon� informatikai támogatása. Az eg�es szakmai területeken intézmén�eket, intézmén�i konzultánsokat vag� független szakértőket kértek fel a megalapozó tanulmán�ok elkészítésére. Íg� az ISH szakemberei már az alapok tervezésénél fig�elembe vehették ezeket az igén�eket, és azokat sikeresen integrálták a fejlesztésbe. A projekt kialakításával kapcsolatban a Szegedi

Szegeden indult a pilot projekt A bevezetés a Szegedi Tudomán�eg�etemen a G�ermekg�óg�ászati Klinika és G�ermekegészségüg�i Központ intézmén�eiben és szakembereinek bevonásával zajlik, ennek zökkenőmentességét a 160 érintettnek tartott átfogó felkészítés szavatolja. A dél-alföldi tudomán�os központban elindított „kísérleti üzemmód” célja, hog� ol�an, g�ermekellátásra optimalizált, a XXI. század legkorszerűbb színvonalát képviselő információs rendszert alakítsanak ki a szakemberek, amel� a korábbi rendszerek minden tudását és tapasztalatát megőrzi, de lehetővé teszi az új funkcionalitások érdemi kipróbálását is. Kincses László szerint „az új rendszerben új formában, könn�ebben érhetők el az ún. medikai funkciók, valamint fokozott támogatást kapnak a g�ermekekkel kapcsolatos specialitások, mint például a kísérőik regisztrálása, elhel�ezése, vag� a terhességgel és újszülöttekkel kapcsolatos adatok, illetve a g�ermekpszichiátriai állapotfelmérések rendszerezése.” A jelenhez igazított jövő Az ISH Informatika Kft. szakemberei különösen büszkék arra, hog� ol�an projektet sikerült megalkotniuk, amel� minden elemében – leg�en szó a terület változó állami szabál�ozásáról, vag� a költségkímélő megoldásokra vonatkozó elvárásokról – rugalmasan alkalmazkodik a hazai adottságokhoz. A szakértőknek lehetősége volt arra, hog� behatóan tanulmán�ozzák az ellátásszervezés közelmúltbeli megújítását, a betegutak módosuló szabál�ozását, a sürgősségi ellátási szabál�ok változását és ezeket a tapasztalatokat fig�elembe veg�ék a szolgáltatások kialakításánál. Ug�anez igaz az oltásn�ilvántartás vag� az adatok másodlagos felhasználásának területére is,ahol a hatál�os szabál�oknak minden tekintetben megfelelő, naprakész rendszert terveztek meg. „A »virtuális g�ermekklinika« korszerűségét, újdonságát jellemzi az a tén� is, hog� a szakemberek nag� hangsúl�t fektettek az intézmén�i eg�üttműködés hel�i lehetőségeire, a területi ellátással összefüggő kapcsolatok kiépítésére, valamint az informatikai szolgáltatásként n�újtható medikai rendszer kialakítására” – emelte ki a MagTár projekt vezetője. Nemcsak a legújabb informatikai trendekhez, hanem a költségkímélő megoldásokat szorgalmazó felhasználói elvárásokhoz is alkalmazkodtak a rendszer

megálmodói akkor, amikor az architektúra megújításának jeg�ében megvizsgáltak ol�an n�ílt forráskódú szoftverkomponenseket is, amel�ek a felhasználó számára olcsóbb és nag�obb biztonságú megoldásokat képesek n�újtani. Továbbépíthető alaprendszer A kísérleti rendszer további fejlődésének irán�ai jól azonosíthatóak. Ezek közül az elsők között említendő a „házi g�ermekorvosok”, sportorvosok, iskolaorvosok bevonása, például azzal, hog� a rendszer képessé tehető a családi kórtörténetek rögzítésére, amit aztán a szakellátás kezelőorvosa eg�szerűen elérhet a betegadatok között, vag� e funkció segítségével maga, a háziorvos kérhet vizsgálatokat és értesülhet az eredmén�ekről. A fejlesztés eg� önálló ágát jelenti a medikai rendszerben felhalmozódó adatok ún. másodlagos feldolgozásának le-

réseiket, megfelelő etikai engedél� birtokában leválogatják és anonimizálják az adatokat, ezáltal lehetővé téve a további szűréseket, feldolgozási lépéseket a kutatóknak. Az ISH szakemberei az íg� n�ert tapasztalatokat aztán ol�an informatikai megoldásokká alakítják, amel�ek kön�n�en integrálhatók a MagTár rendszerbe. Minden nag� adatbázis felhasználhatóságának eg�ik fontos mércéje az ún. szabadszöveges keresés, e funkció megléte, hatékon�sága. A MagTár tervezői erre is gondoltak: a rendszer a meglévő medikai adatokat, mint tudásbázist hasznosítja és kifinomult statisztikai, matematikai módszerekkel és intelligens algoritmusokkal kapcsolatot talál a rögzített adatok, mint fogalmak és esetleges külső források (pl.: orvosi protokollok, szakkiadván�ok, cikktárak) között. Íg� kereshetővé válik például az, hog� mil�en esetekben volt összefüggés

A MagTár rendszer működési modellje hetővé tétele. A medikai rendszerben a mindennapi ellátás adminisztrálása a fő feladat, ami más igén�eket támaszt, mint eg� kutatási célú feldolgozás vag� a menedzsment számára készülő riport. Ezen a téren az ISH szakemberei a budapesti Semmelweis Eg�etem kutatóorvosaival működnek eg�ütt: a medikai rendszerből származó adatok felhasználására ol�an szakmai témákat érintő kutatási feladatokat indítottak, amel�ek alapján esettanulmán�ban lehet majd áttekinteni a tapasztalatokat és az ezzel kapcsolatos igén�eket. Íg� például a szakértők megfogalmazzák az alacson� kálium- vag� D-vitamin szintekkel kapcsolatos adatké-

g�ermekkori fejfájás, mint tünet, adott betegségek, mint diagnózis és eg�es g�óg�szer ké szítmén�ek/hatóan�agok, mint alkalmazott terápia között. Ennek a módszernek az alkalmazásával Mag�arországon a mél� szakmai ismereteket és széleskörű orvosi tapasztalatokat igén�lő tevéken�ségek információs támogatása javul, ami a bon�olult esetek kezelésében g�orsabb, pontosabb eredmén�ekhez vezet. Az ISH Informatika Kft. MagTár projektje az ÚMFT Gazdaságfejlesztési Operatív Program Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatására irán�uló pál�ázat eln�erésével valósul meg.

39 | Kórház 2012/1–2. INFORMATIKA

G�ermekklinikával alakítottak ki szorosabb kapcsolatot.

PARAGRAFUS Kórház 2012/1–2. | 40

„Hel�reállt a beszállítóink bizalma” SÁNDOR JUDIT

A Kórházszövetség elnöke decemberi lapszámunkban jogi szakértők közreműködésével elemezte a dunaújvárosi kórházban kialakult helyzetet, ezúttal pedig dr. Mészáros Lajos főigazgató reagál a cikkben felvetett gondolatokra.

A

dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház – Rendelőintézet főigazgatója, dr. Mészáros Lajos megérti a Mag�ar Kórházszövetség elnökének, dr. Rácz Jenőnek az aggodalmát, azonban az ítéletalkotás előtt a körülmén�ek megismerését és mérlegelését is fontosnak tartja. Mint ismeretes, a dunaújvárosi kórház a tulajdonos önkormán�zat döntése n�omán taval� n�áron alakult át költségvetési intézménn�é, miközben adóssága a korábban az intézmén�t működtető gazdasági társaságban maradt. – A Kórházszövetség a dunaújvárosi kórház fejére koppintott az átalakulás után a gazdasági társaságban hagyott tartozásai miatt. Hogyan értékeli a szakmai szervezet lépését? – Megértem a Kórházszövetség aggodalmát. Ez a kérdés azonban nem ol�an eg�szerű, mint ahog� sokan megítélik. Ehhez ismerni kell az átalakulás előzmén�eit és közvetlen kiváltó okait is. A kórház vezetését 2010 júliusától vettem át. Akkor összesen 1,67 milliárd forint tartozása volt a kórháznak, ebből a lejárt 1,47 milliárd. Az önkormán�zati megbízottal, dr. Pók Tiborral eg�üttműködve 2011 március végére sikerült a tartozást 1,2 milliárd forintra csökkenteni, ebből a lejárt rész eg�milliárd forint volt. Eg� éven belül tehát eg�harmadával csökkent a kórház kötelezettsége. – Milyen intézkedéseknek volt köszönhető a jelentős arányú csökkenés? – Annak, hog� szinte a teljes beszállítói körrel tárg�altunk, fizetési engedmén�eket kértünk, és a kórház számára kedvezőbbé tettük azokat a szerződéseket,

amel�eket kölcsönös megeg�ezéssel lehetett. Ezzel párhuzamosan belső racionalizálást hajtottunk végre, ésszerűbbé és hatékon�abbá tettük a kórházi működést is. 2011 elején levélben fordultam a polgármesterhez, hog� a törvén�es működésünk érdekében szükség van tőkepótlásra, és ezt veg�ék fig�elembe a városi költségvetésben. Önkormán�zati határozat született arról, hog� forrást keresnek e célra. Ezt azért fontos megemlíteni, mert ebből is látható, hog� nem volt előre eltervezve az átalakulás. Nem mondható tehát, hog� a menedzsment a pénzüg�i szakadék, a fizetésképtelenség felé vezette volna a kórházat, sőt, inkább az ellenkezője történt. Vélemén�em szerint logikus lépés lett volna a beszállítók részéről, hog� – látva a kórházi likviditás javulását – türelmet tanúsítanak, és ne kezdemén�ezzenek felszámolási eljárást a kórházat működtető kft. ellen. A legtöbben nem is kezdemén�eztek. Volt azonban néhán� beszállító, akik – vélemén�em szerint – azért, hog� hamarabb fizessük ki őket, 2010 végétől rendre beadták a bírósághoz a felszámolási kezdemén�ezésüket. Természetesen a kórház megpróbálta kezelni ezeket a hel�zeteket, de ez legtöbbször csak átmenetileg sikerült, mert újra kezdemén�ezték a felszámolást. Ezt bármikor megtehették, hiszen lejárt számlájuk volt nálunk. Személ�es vélemén�em az, hog� az érintett beszállítók valódi célja nem a felszámolás volt, hanem a preszszióg�akorlás. Ha türelmet tanúsítottak volna – ahog�an a költségvetési szervként működő kórházak esetén teszik, hiszen azokat nem lehet felszámolni –, idővel konszolidálódott volna a hel�zet, ismétlem, eg� éven belül eg�harmadával csökkent a kórház lejárt kötelezettsége. Ebben az esetben nem maradt volna hoppon az a nem kis beszállítói kör, amel�ik türelmes volt, látva a kórház javuló hel�zetét. Ug�anakkor az önkormán�zat lépését is megértem, hiszen az ő kötelezettsége a betegellátás. Ha ezt nem látja biztosítottnak, vag� nag� kockázatúnak látja a kórház kft. működését a felszámolási eljárások miatt, teljesen ésszerű és logikus lépés, hog� eg� új

költségvetési szerv útján láttassa el a feladatot, bár nem tisztem az önkormán�zat nevében n�ilatkozni. – Érthető a betegellátás biztonságára hivatkozásuk, ám Rácz Jenő elnök szerint még véletlenül sem szeretnének olyan hibát elkövetni, mint a dunaújvárosiak. Ez elég határozott elhatárolódás az adósságkonszolidáció sajátos formájával élő Szent Pantaleon kórháztól. – Hangsúl�ozom, nem az adósságkonszolidáció lehetett az önkormán�zat célja ezzel a lépéssel, hanem a hozzánk tartozó 120 ezer lakos betegellátásának biztonsága, és a város második legnag�obb foglalkoztatójának számító kórház működésének fenntartása. Nálunk n�olcszázötvenen dolgoznak, ha a hozzánk kapcsolódó vállalkozásokat nézzük, akkor már legalább ezereg�száz emberről és családjáról, vag�is legalább háromezer ember megélhetéséről kell beszélnünk. Eg�etértek Rácz Jenő úrral, ez nem követendő módszer, vélemén�em szerint az önkormán�zatunk számára is csak a kén�szer hozta ezt a „megoldást” – a felszámolási kezdemén�ezések okozta betegellátási bizon�talanság kén�szere. – A Kórházszövetség a tisztánlátás érdekében jogi szakértőket kért fel. A jogászok szerint helyt kell állni a tulajdonosoknak a gazdasági társaságban lévő tartozásokért, ami kézenfekvőnek látszik. – 2011 májusában, amikor az önkormán�zat döntött arról, hog� a szakellátási feladatot elvonja a kórház kft.-től, végelszámolás szerepelt a határozatban, tehát ekkor nem lehetett tudni, legalábbis számomra nem volt n�ilvánvaló, hog� bent ragadnak-e kötelezettségek a kft.-ben vag� sem. Azt gondolom, az önkormán�zat pénzüg�i felelőssége és a korlátolt felelősség kiterjesztése ol�an kérdés, ami még hosszas jogi viták tárg�át képezheti, ebben én nem tudok állást foglalni. – A jogi szakértők szerint megállapítható az intézményvezetők anyagi felelőssége is, bár a döntést nem a kórház vezetése,

nak a jelenleginél átlagosan 25–30 százalékkal nag�obb forgalma volt. Az ekkor kötött beszállítói szerződések általában hosszú távra szóltak és nag�arán�ú fix elemeket tartalmaztak, vag�is nem kellően tudták követni az időközben szűkülő TVK és ezzel párhuzamosan csökkenő forgalom költségcsökkentési igén�ét. Ehhez tartozik még, hog� a korábbi menedzsment a kiszolgáló funkciókat és majdnem a teljes krónikus ellátást kiszervezte, hasonlóan rugalmatlan konstrukcióval. Az eg�ik külső telephel�en működő rendelőintézetet a korábbi önkormán�zat eladta, és a kórház vissza-

lejárt számla az új költségvetési szerv hét hónapos működése során, g�akorlatilag változatlan bevételek mellett. Ez alapján azt gondolom, hog� rugalmasabb konstrukciójú szerződésállomán� mellett kisebb hián� alakult volna ki, vag� akár teljesen kieg�ensúl�ozott működés is megvalósítható lett volna, tehát beszállítóink nag� része a kórház csökkenő bevételei mellett is nag�obb eséll�el pénzénél lenne. – Van-e esély arra, hogy az év végi adósságkonszolidációból mérsékelni tudják a tartozást, vagyis a régóta pénzükre váró beszállítóknak fizetni tudjanak? – A taval� év végén kapott 170 milliós konszolidációs keret a lejárt szállítói követelésre lenne fordítható. Az új költségvetési szerv azonban, mint említettem, működésének hét hónapja alatt nem termelt lejárt számlát, mert fizetőképes volt. Levélben kértem Szócska Miklós államtitkár urat, hog� konszolidációs keretünket felhasználhassuk a kft.-ben „ragadt” tartozások csökkentésére újabb tartozásátvállalási szerződések megkötésével. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását még nem kaptam meg, de ha hozzájárul, úg� csökkenthető lesz a beszállítói kör követelésállomán�a. – Ha az állásfoglalás igen lenne, akkor az adósságot milyen arányban tudnák csökkenteni? – Minteg� tizenöt százalékkal.

Dr. Mészáros Lajos

Éppen ezért az önkormán�zat hozzájárulásával tartozásátvállalási szerződést kötöttünk a kórház kft. és az új költségvetési szerv között az ekkortól vállalt kötelezettségekre, tehát fedezetelvonás sem történt. – A Kórház decemberi számában kétmilliárdos tartozásról beszéltek a jogi szakértők. Valójában mekkora a kiüresített gazdasági társaság tartozása? – A tartozásátvállalási szerződések kifizetése után összesen 1,16 milliárd forint marad. – Miért halmozódott fel ekkora nagyságrendű hiány? – A 2000-es évek elején, amikor még nem volt teljesítmén�korlát, a kórház-

bérelte. A CHF-alapú bérleti szerződés az utóbbi években eg�re kén�elmetlenebbé vált a kórház számára, ug�anakkor erre a telephel�re a csökkenő forgalom és a belső racionalizálás miatt már nem is volt szükség, de a szerződés szintén hosszú lejáratú volt. Mindezek az okok oda vezettek, hog� az intézmén� képtelen volt alkalmazkodni a csökkenő TVK-hoz és a technológiai fejlődés hozta csökkenő fekvőbeteg-ellátási igén�ekhez. Az új költségvetési szerv létrejöttével az egész beszállítói tevéken�ségi kört közbeszereztetni kellett, illetve újra kellett kötni a szerződéseket, hiszen az eredetiek a jogfol�tonosság hián�a miatt ellehetetlenültek. Kijelenthető, hog� majdnem ug�anaz a beszállítói kör maradt a kórházban, és mégsem képződött

– Kezdeményeztek-e a beszállítók jogi lépéseket a gazdasági társaság ellen? Folynak-e jogi ügyek, perek? – A kórház kft. felszámolás alatt áll. Tudomásom szerint öt beszállító kezdemén�ezett jogi lépéseket. Magánemberként hívtak eg�eztetésre, de tekintettel arra, hog� már semmil�en hatásköröm nincs a kórház kft.-ben, nem vettem részt ezen. – Az egész átalakulási eljárás árn�ékot vet a kórházra, gondolom, Ön is érzi ezt. Mit tud tenni az intézmén� vezetőjeként a kórház reputációjának megőrzéséért? – Teljesen stabilizáltuk a működésünket, minden számlánkat fizetni tudjuk, nincsenek határidőn túli tartozásaink, ami n�ilván pozitív üzenet a beszállítóinknak. Tén�, hog� a kezdeti időszakban volt bennük némi g�anakvás, hiszen eg�esek közülük eleinte csak készpénzért voltak hajlandóak szállítani nekünk. Mára azonban ezek a kitételek jórészt megszűntek, ami azt jelzi számomra, hog� hel�reállt a beszállítóink bizalma az intézmén� iránt.

41 | Kórház 2012/1–2. PARAGRAFUS

hanem a város képviselőtestülete hozta. Mit szól ehhez? – Úg� gondolom, üg�vezetőként az önkormán�zati megbízottal eg�ütt felelős gazdálkodást fol�tattunk, amel�nek számszerűsíthető eredmén�e az eg� éven belüli eg�harmados szállítói követeléscsökkenés. Idejében jeleztem az önkormán�zatnak a tőkepótlási igén�t is. Az önkormán�zati döntés végelszámolásról szólt, mindenesetre a döntést követően már nem vállalhattam kötelezettséget a kft.-ben, tudván azt, hog� annak fedezete már az új költségvetési szervhez fog érkezni.

PARAGRAFUS Kórház 2012/1–2. | 42

Ismét változnak az üg�eleti ellátás szabál�ai DR. KŐSZEGFALVI EDIT

Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvényben (Jogállási törvény) ismételten módosultak az ügyeleti ellátásra vonatkozó szabályok.

A

rendes munkaidő ledolgoztatását segíti elő a munkáltató által elrendelhető, munkaidőben történő üg�eleti feladatellátás jogintézmén�e azzal, hog� ezzel eg� időben a jogalkotó 12 órában határozta meg a munkáltató által eg� napon elrendelhető munkaidő felső határát. A jogszabál� pontosította az üg�eleti díj mértékét, illetve a heti pihenőnapi üg�elet díjazásának szabál�ait is. A módosításra vonatkozó rendelkezéseket az úg�nevezett „salátatörvén�ben” azaz a 2011. évi CLXXXVI. törvén�ben találjuk meg. Rendes munkaidő terhére a munkáltatói elrendelés alapján végzett ügyelet A Jogállási törvén� eddig is lehetőséget biztosított arra, hog� a rendes munkaidő eg� részében az egészségüg�i dolgozó bizon�os korlátok között üg�eleti feladatot lásson el. Eg�részt ehhez szükséges volt megállapodni a dolgozóval másrészt csak akkor kerülhetett sor az üg�eleti feladat ellátására, amikor a munkáltató maga is üg�eleti szolgálatot n�újtott, továbbá heti pihenőnapon tilos volt rendes munkaidőben üg�leti feladat ellátására a dolgozót beosztani. 2012. március 1-jétől a munkáltató eg�oldalúan heti 16 óra erejéig elrendelheti az egészségüg�i dolgozó számára a rendes munkaidőben történő üg�eleti feladat ellátását, amel� heti pihenőnapon is ellátható. A g�akorlatban ez azt jelenti, hog� például vasárnapi pihenőnapon az egészségüg�i dolgozó beosztható rendes munkaidőben végzett üg�eleti feladatra, és hétköznap is elláthat üg�leti feladatokat munkaidejének eg� részében. Ezen jogintézmén� alkalmazását segíti elő az a szabál� is, amel� kimondja, hog� a rendes munkaidő terhére ellátott üg�e-

leti órák az évi 416 órás üg�eleti limitbe nem számítanak bele. Íg� évi 416 óra erejéig a rendes munkaidőben ellátott üg�elet mellett munkaidőn túl is elrendelhető üg�eleti szolgálat. Nag�on fontos, hog� az eg�oldalú munkáltatói elrendelésen túl a dolgozóval történt megállapodáson alapuló, rendes munkaidő terhére történő üg�eleti feladat ellátására is sor kerülhet, a fentiekben ismertetett jogszabál�i korlátozások mellett. Eg�ik oldalról tehát bővült a munkáltató jogköre az elrendelhető munkaidő terhére végzett üg�elet vonatkozásában, ug�anakkor a jogalkotó garanciális szabál�okat is megfogalmazott az egészségüg�i dolgozó érdekében. Eg�részt az eg�oldalú munkáltató elrendelés esetében rögzítette a díjazás kérdését, másrészt pedig pótlékot kapcsolt a heti pihenőnapon rendes munkaidőben történő üg�eleti feladatellátás díjazásához. Főszabál� szerint, amikor az üg�eleti feladat ellátása rendes munkaidő terhére a munkáltató elrendelése alapján történik, akkor díjazásként óránként illetmén�ének – személ�i alapbérének – eg� órára eső összegét kapja meg. Azaz nem lehet az órabérnél alacson�abb díjösszeget megállapítani a dolgozó részére. Ha heti pihenőnapon rendes munkaidő terhére üg�eleti feladat ellátására kerül sor, akkor a dolgozó nem csupán a munkaidőre járó órabérét kapja meg, hanem ezen felül a teljesített órákra a Munka Törvén�kön�ve szabál�ai szerint pihenőnapi túlórapótlék is megilleti. Azaz, ha az egészségüg�i dolgozó heti pihenőnapon rendes munkaidőben üg�eleti feladat ellátására kerül beosztásra ez a munkaidő nem minősül túlmunkának és íg�, a túlmunka éves limitidőtartamába sem számítható be, díjazása mégis megeg�ezik a túlmunka díjazásával. Szükséges a fig�elmet felhívni arra, hog� a munkáltató eg�oldalú elrendelésén alapuló rendes munkaidő keretében végzett üg�eleti feladat ellátásának szabál�ai eltérnek a munkaidőn túl végzett üg�eleti szolgálat szabál�aitól. Az eg�ik esetben a munkáltató heti 16 óra erejéig eg�oldalúan elrendelheti a

munkaidő terhére történő üg�eleti feladat ellátását, azaz a dolgozó havi illetmén�ének fejében megállapított rendes munkaidejének eg� részét üg�eleti feladat ellátásával teljesíti. A másik esetben a rendes munkaidőt meghaladóan kerül sor az üg�leti feladat ellátására munkáltató elrendelése alapján, az évi 416 órás limit erejéig, üg�eleti díj megfizetése mellett. A munkaidő terhére elrendelt üg�leti feladat ellátása mellett változatlanul hatál�os a megállapodáson alapuló rendes munkaidő terhére történő üg�eleti feladatellátás, amel�nek díjazására vonatkozó szabál�okat pontosította a jogalkotó. Kimondja, hog� amenn�iben a felek nem állapodnak meg ettől eltérően, akkor a teljesített órák után a dolgozó a személ�i alapbérét kapja meg – akkor is, ha az egészségüg�i üg�eleti szolgálat díjazása ennél esetleg alacson�abb százalékú. Például, ha nincs megállapodás és ol�an területen kell rendes munkaidő terhére megállapodás alapján üg�eletet ellátni, ahol üg�eleti szolgálat esetén az üg�eleti díj 90%-os, a rendes munkaidő keretében üg�eletet ellátó egészségüg�i dolgozó akkor is 100%-os illetmén�t kap. A módosító szabál�okhoz kapcsoltan előírásra került, hog� a munkaidő beosztáson meg kell jelölni, hog� a rendes munkaidőben végzett üg�eleti feladat ellátása a munkáltató eg�oldalú elrendelésén vag� a dolgozóval történő megállapodáson alapul. A munkáltató által elrendelhető napi munkaidő 12 órás korlátja 2012. március 1-jétől a napi 12 órát meghaladó munkaidőben történő feladat ellátásra csak önként vállalt többletmunka keretében kerülhet sor. Íg� hiába ad lehetőséget üg�eleti feladat ellátása esetén a Jogállási törvén� 24 órás munkaidő beosztására, az új szabál� esetén 12 órát meghaladó munkavégzésre csak az önként vállalt többletmunka keretében van mód. Azaz, ha a munkáltatónál heti pihenőnapon 24 órás üg�eleti feladatot kell ellátni, hiába rendelkezik a munkáltató havi szinten 32 óra elrendelhető üg�eleti órával, a napi 12 órás

ra megfizetni. Változatlan az a szabál�, hog� üg�eleti feladat ellátása során heti 24 óra önkéntes többletmunka vállalható és ez munkaidő keret alkalmazása esetén annak átlagában használható fel. Ügyeleti díjak garantált összege A Jogállási törvén� a munkaidőt meghaladóan elrendelt vag� önkéntes többletmunka keretében vállalt üg�eletek vonatkozásában szabál�ozza a garantált üg�eleti díj mértékét. Ug�anakkor elsődlegesen a felek megállapodására és a kollektív szerződésre bízza az üg�eleti díjak mértékének a meghatározását azzal, hog� ha erre nem kerül sor, akkor a garantált mértékeket mind hétköznap,

Hatályba lépés március 1-jén sen a fol�amatos betegellátás megfelelő humánerőforrás rendelkezésre állása esetén műszakszervezéssel is biztosítható, illetve arra is lehetősége van a munkáltatónak, hog� n�újtott műszak mellett az üg�eleti szolgálat időtartalmát 12 órára csökkentse. Ez utóbbi esetben a 12 órás munkaidőben dolgozó csak akkor kapcsolódhat be a munkaidejét követő üg�eleti szolgálat ellátásba, ha önkéntes többletmunka megállapodást köt. Természetesen az önkéntes többletmunka keretében ellátott üg�elet díjazásánál alkalmazni kell azt a szabál�t, hog� üg�eleti díjként az eg�ébként járó üg�eleti díj 50%-kal megemelt összegét kell az egészségüg�i dolgozó számá-

mind heti pihenőnapon, mind munkaszüneti napon meghatározza. Annak érdekében, hog� ezen szabál� alkalmazása eg�értelmű leg�en a jogalkalmazó számára, a jogalkotó pontosította, hog� a megállapodás, illetőleg a kollektív szerződés alacson�abb díjtételt nem határozhat meg, mint a garantált üg�eleti díj. Azaz, csak a garantált díjtól felfelé van lehetősége a feleknek az üg�eleti díj mértékét akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben rendezni. Például jogszabáll�al ellentétes azon megállapodás, amel� hétköznapi üg�elet ellátása esetén az üg�leti díjat 60%-ban állapítja meg, hiszen a garantált üg�eleti díjat a jogszabál� 70%-ban nevesíti.

Heti pihenőnapi ügyelet – magasabb ügyeleti díj ellentételezése A Jogállási törvén� tartalmazza azt a szabál�t, hog� amenn�iben heti pihenőnapon akár elrendelt, akár önkéntes többletmunka keretében üg�eleti feladat ellátására kerül sor, akkor az üg�eleti díjon felül az üg�elet időtartamával azonos pihenőidő is megilleti a dolgozót. Azaz, ha vasárnapi heti pihenőnapon üg�el, a pihenőnapi üg�eleti díjon felül még biztosítani kell számára az üg�elet időtartamával megeg�ező pihenőidőt. Amenn�iben a pihenőidővel való kompenzációt a munkáltató nem tudja biztosítani, akkor az egészségüg�i dolgozó részére a pihenőnapi üg�eleti díjon felül pluszdíjazást kell megfizetnie. A díjazás mértéke tekintetében a jogalkotó 2012. január 1-jével kimondja, hog� pihenőidőkompenzáció hel�ett az érintett egészségüg�i dolgozó számára az eg�ébként járó üg�eleti díj 25%-kal megemelt összegét kell üg�eleti díjként kifizetni. Íg�, ha eg� dolgozó heti pihenőnapon 24 órás üg�eleti szolgálatot teljesít, amel�et önkéntes többletmunka keretében lát el és erre üg�eleti óránkét személ�i alapilletmén�e eg� órára eső összegének a garantált üg�eleti díjat alapul véve 50%-ával megemelt összegét kapja meg, azaz 135%-ot, akkor ezen díjösszeg 25%-ával megemelt összegét kell üg�eleti óradíjként megfizetnie a munkáltatónak. Azaz az egészségüg�i dolgozó ebben az esetben nem plusz pótlékot kap, hanem megemelt összegű üg�leti díjat. Ha a munkáltatónál kollektív szerződés vag� megállapodás rendezi az üg�leti díj mértékét, akkor ebben az esetben természetesen ennek 25%-kal megemelt összegét kell megfizetni. Jól látható, hog� a jogalkotó a heti pihenőnapon történt munkavégzést magasabb díjazással kívánja elismerni, leg�en ez akár munkaidő terhére elrendelt heti pihenőnapi üg�eleti feladatellátás, vag� munkaidőn túli üg�eleti szolgálat. Hatályba lépés Az üg�eleti szabál�ok módosítására vonatkozó szabál�ok nem eg� időben lépnek hatál�ba, erre különös fig�elmet kell a munkáltatónak fordítania. A munkaidő terhére történő üg�eleti feladatellátás eg�oldalú munkáltatói elrendelésére, illetve a napi 12 órás munkaidőlimitre vonatkozó szabál�okat 2012. március 1-jétől kell alkalmazni. Ezzel szemben a garantált üg�eleti díj pontosítására és a heti pihenőnapon pihenőidő-kompenzáció nélkül ellátott üg�elet díjazására vonatkozó szabál�okat a munkáltatónak már ez év január 1-jétől alkalmaznia kell.

43 | Kórház 2012/1–2. PARAGRAFUS

limit miatt csak 12 óra üg�eleti szolgálat rendelhető el. Ha a dolgozóval önkéntes többletmunka megállapodás megkötésére került sor, akkor ennek terhére rendelhető el a további 12 óra. Hasonló a hel�zet a napi rendes munkaidőt követően ellátott hétköznapi üg�eleti szolgálat ellátásánál is. A napi 8 órás rendes munkaidőt követően a 16 órás üg�eleti szolgálatból csak 4 óra rendelhető el a napi limit miatt, és az ezt meghaladó üg�leti órák már csak önkéntes többletmunka keretében láthatóak el. Ha önkéntes többletmunka-megállapodásra nem kerül sor, akkor 24 órás illetve 16 órás üg�leti szolgálatra az egészségüg�i dolgozó nem osztható be. Természete-

GYÓGYSZER Kórház 2012/1–2. | 44

Seicho és Kizuna – mag�arul fejlődés és csapatmunka ZÖLDI PÉTER

„Legfontosabb, hogy a magyar betegek számára is elérhetővé tegyük a legújabb innovációkat” – fogalmazta meg Andreas Woitossek, a magyarországi Janssen-Cilag közelmúltban kinevezett ügyvezető igazgatója a vállalat legfőbb célkitűzését. A januárban hazánkba érkezett szakembert első benyomásairól kérdeztük. – Igazgató úr, közvetlenül magyarországi tevékenysége előtt két évet töltött Japánban. Mi a legnagyobb különbség a két ország között? – G�óg�szeripari szemüvegen keresztül szemlélve, talán az a legnag�obb eltérés, hog� a jelenlegi japán kormán�t azért választották meg, mert szélesebb körű egészségüg�i ellátást, több innovatív g�óg�szert ajánlott a választóknak. A kampán� során megígérték, hog� jelentős forrásokat fektetnek az egészségüg�be, és ennek is köszönhető, hog� megn�erték a választást. Ezzel szemben most eg� ol�an országban beszélgetünk, ahol teljesen eltérő a gazdasági hel�zet, ahol az egészségüg�i kiadások állandó n�omás alatt vannak, és az egészségüg� jövőjével kapcsolatban számtalan kérdés merül fel. Ug�anakkor Mag�arország számára az egészségipar kitörési pont, az ország jövőjének pillére lehet. – Csupán január eleje óta dolgozik Magyarországon. Milyen véleményt alakított ki az elmúlt másfél hónapban? – Mag�arország Európa integráns része. Minden ponton lehet érezni az azonos kulturális hátteret. Való igaz, hog� a mag�ar gazdaság válságban van, de úg� érzem, nag�on erős gerinccel bír. Erős ez a gerinc akkor, ha a gazdasági mutatókat, például a pozitív külkereskedelmi mérleget tekintem, de akkor is, ha az országban megtelepedett autóg�ártókat, gépipart vag� a mag�ar g�óg�szeriparban rejlő potenciált nézem. A Mercedes-Benz nag� kapacitású g�árat telepített Kecskemétre, az Audi szinte az összes motorját G�őrben g�ártja,

a Suzuki európai autóit Esztergomban szereli össze. Emellett felfedeztem eg� másik, jelentős értéket: a mag�ar emberek képzettségét és a mag�ar oktatás színvonalát, ami eg�értelműen pozitívan különbözteti meg az országot versen�társaitól. Ittlétem első hat hete alatt felfedeztem, hog� a jó iskolai és eg�etemi oktatás nag�on fontos a mag�ar családok számára. – Milyen véleménye alakult ki a magyar gyógyszeriparról? – Közismert, hog� cégünknek közös g�ökerei vannak a mag�ar g�óg�szeriparral. Dr. Paul Janssen édesapja, Constant Janssen, aki orvos volt, a Richter-családdal kialakított személ�es kapcsolatára építve alapított 1934-ben eg� céget, amel� a Richter Gedeon g�óg�szerek kizárólagos disztribútora volt Belgiumban és Hollandiában. A cég neve akkoriban N.V. Produkten Richter volt. A jelenlegi mag�ar g�óg�szerpiac számomra nag�on érdekes, mivel az innovatív, generikus és hazai cégek nag�mértékben elkülönülnek eg�mástól – amenn�ire ezt rövid jelenlétem alatt meg tudtam ítélni. A mag�ar g�óg�szervilág eg�edi jellemzője, hog� három táborra oszlanak a benne dolgozó cégek. – Miben látja a Janssen-Cilag magyarországi szerepét? – Értékes örökséget kaptam elődömtől, dr. Román� Anna igazgató asszon�tól: egészséges szervezetet, nag�on jó és nag�on jól képzett, jól eg�ütt dolgozó csapatot, kiváló mag�arországi imázst, valamint kölcsönös tiszteleten alapuló partneri viszon�t az orvosokkal és a g�óg�szerpiac résztvevőivel. De ha eg� tágabb, globális nézőpontból szemléljük magunkat, a Janssen-Cilag az elmúlt öt évben számos szabadalmát vesztette el világszerte. Szerencsére képesek voltunk a jövőbeli termékekre koncentrálni, és 3-4 áttörést jelentő molekulára fókuszáltunk. A következő években jelentős nemzetközi siker és elismerés elé nézünk, hiszen több innovatív g�óg�szert fogunk bevezetni a piacra. Reméljük, hog� Mag�arországon is képesek leszünk megállapodni az egészségüg�i hatóságokkal arról, hog� ezeket az eg�es betegségek kezelésben áttörést jelentő termékeket

elérhetővé teg�ék a mag�ar betegek számára. Tisztában vag�ok azzal a ténn�el, hog� Mag�arország nem Franciaország vag� Németország, ami a g�óg�szerkiadások mértékét illeti. Ezért ol�an közös utat kell találnunk, amel� mindenki számára előn�ös hel�zetet teremt. – Mi a Janssen-Cilag innovatív megközelítésének lényege? – A Janssen vállalatok számára világszerte alapvető érték és cél az innováció. Az Európai G�óg�szerüg�i hatóság az elmúlt évben engedél�ezte hepatitis-C elleni g�óg�szerünk forgalmazását, amel� azért jelent áttörést, mert a korábbi kezelésekhez képest lén�egesen nag�obb arán�ban eredmén�ez g�óg�ulást, lén�egesen rövidebb idő alatt. Eg� másik innováció eg� új hatásmechanizmussal bíró prosztatarák ellenes g�óg�szer. Harmadik innovációnk eg� új, hosszú hatású antipszichotikum, amel� a skizofrén betegek terápiájában jelent újabb előrelépést. Ezek mellett sok más ígéretes molekulánk bukkant fel a láthatáron. Például a g�óg�szeripari csoportunk tagjává vált Crucell vakcinag�ártó cégünknél fejlesztési szakaszban van eg� nag�on ígéretes influenza elleni vakcina, amit minden lehetséges influenzatörzs ellen lehet alkalmazni. – Elképzelései szerint hogyan lehet elérni Magyarországon kölcsönös nyereséget eredményező helyzetet? – Az a célunk, hog� ol�an „win-win” szituációt hozzunk létre az OEP-pel és az egészségüg�i hatóságokkal, amel�ben innovatív eg�üttműködések kialakításával segítjük elő a betegek hozzáférését az új g�óg�szerekhez. Szomorú, ha az egészségüg�i kiadásokat költségnek tekintik, és nem a mag�ar gazdaság növekedését elősegítő makroökonómiai tén�ezőnek. Bizon�ított tén�, hog� az egészségipar élénkítheti a gazdaságot, erősítheti a középosztál�t és stabilizálhatja a társadalmat. – Milyen tekintetben? – Nem csak a termelésen, hanem az aktív gazdasági jelenléten keresztül is. Például, minden fontosabb klinikai kutatásunk je-

elmúlt hetekben már találkozhattam pszichiáterekkel, hematológusokkal és a hepatológus és a bőrg�óg�ász szakma képviselőivel is. A velük való találkozás megerősített abban, hog� mil�en magas szintű szakmai tudás koncentrálódik ebben az országban. A találkozások alkalmával én is megerősítettem irán�ukba

Andreas Woitossek

PÁLYAKÉP Andreas Woitossek 1988-ban teológiai, történelmi és filozófiai tanulmányokat követően szerzett diplomát az osnabrücki egyetemen. Üzleti karrierjét a Madaus, egy közepes méretű német gyógyszercég értékesítési munkatársaként kezdte. 2000-ben csatlakozott a JanssenCilag németországi vállalatához kereskedelmi területen, később marketing igazgató, üzletág-igazgató, majd a CNS és HIV üzletág alelnöke. 2009 végén Japánba költözik, ahol az onkológiai, immunológiai és HIV üzletág marketing és értékesítési alelnöke. A Tokióban eltöltött két év alatt fő feladata négy új terápiás területet lefedő termék japán piacra történő bevezetése. 2012 januárjától a magyarországi Janssen-Cilag ügyvezető igazgatója. Felesége tanár, Németországban él. Szabadidejében elsősorban a történelem és a politika iránt érdeklődik, szívesen főz japán és olasz ételeket, valamint régi mechanikus órákat gyűjt. Anyanyelve mellett angolul, latinul és ógörögül beszél, valamint ki tudja magát fejezni japánul is. Legközelebbi tervei között szerepel a magyar nyelv alapjainak elsajátítása is. jainak hog� a Horvátországba, Romániába és más délkelet-európai országokban irán�uló logisztikai tevéken�ségünk központja Mag�arországon található, szintén üzleti lehetőségeket és gazdasági előn�öket n�újtva az országnak. – Gondolom, az egészségügyben dolgozó szakemberek számára szintén fontos jelenlétük. – Az orvosok és az egészségüg� elsődleges döntéshozói a Janssen-Cilag számára meghatározó partnerek. Az

a Janssen filozófiáját: az orvosokkal és minden egészségüg�i dolgozóval transzparens és etikus partneri eg�üttműködés keretében dolgozunk azon, hog� minél alaposabban megismerjék a g�óg�szereink n�újtotta terápiás lehetőségeket. Eg� közös célért dolgozunk, a betegekért. Eg�üttesen kell ol�an kölcsönösen előn�ös hel�zetet teremtenünk, amel�ben a betegek igén�eire fókuszálhatunk. Világosan meg kell mutatnunk a g�óg�szereinkkel történő kezelések eredmén�ét, és ennek elsődleges n�ertesei a betegek.

– Magyarországi jelenléte első hat hete alatt meg tudta érteni a magyar emberek viselkedését? – Eg�részt, az üzleti tevéken�ségért felelős személ� nézőpontjából úg� látom, hog� jelentős a vállalkozókedv Mag�arországon, az emberek izgalmas, új vállalkozásokat építenek. Másrészt, megpróbálom megérteni az adórendszert és az adózásban mostanában tapasztalt változásokat. Németországban és Japánban azt tanultam, hog� az alapvető gazdasági körülmén�ek stabilitása nag�on fontos. Ha az ország szabál�ai és törvén�ei nag�on g�orsan változnak, az ember elkezd félni. Elriasztja az üzletet, ha az alapvető szabál�ok megváltoznak, hiszen eg�etlen apró változtatással egész iparágakat lehet tönkretenni. Tehát az eg�ik oldalon nag�on izgalmas, új vállalkozásokat látok felnőni, a másik oldalon pedig a gazdasági és adózási rendszer nem teljesen logikus. Lehet, hog� van mögötte valami nag�obb terv, de eg� magamfajta újonc számára a benne rejlő logika nem teljesen átlátható. – Milyen tapasztalatokat szerzett a munkán kívüli világban? – Emberi oldalról szemlélve, a mag�arok udvariasak és nem maradnak meg a felszínen, a dolgok mél�ére szeretnek látni. Szeretnek összetett és izgalmas beszélgetéseket fol�tatni, ez nag�on tetszik nekem. Az pedig különösen izgalmas, hog� ha magánemberként Budapesten élsz és dolgozol, minden sarkon látod a történelem fol�ását. Tisztában vag�ok azzal, hog� a mag�ar emberek számára sokkal fontosabb a történelmi múlt, mint például a németek számára, ez is nag�on érdekes tapasztalat. Csakúg�, mint az ország csodálatos fürdő- és g�óg�fürdőkultúrája, amit a jövőben szeretnék minél jobban felfedezni. – Milyen ars poeticát határoz meg a magyarországi Janssen-Cilag számára? – Az irodám falát két kandzsi díszíti, Japánból hoztam magammal őket. A jobb oldali „Seicho” jelentése: fejlődés, arra vonatkozik, hog� az emberek hog�an fejlődnek eg� szervezeten belül, hog�an válnak felelős szereplővé. A bal oldali „Kizuna” pedig az átlagosnál is jobb csapatmunkát jelent, és arra vonatkozik, hog�an lehet megtanulni a nag�on szoros eg�üttműködést és sikeressé válni. Ez a két kandzsi ars poeticám lén�ege: jól összerakott, relatíve kis szervezetben dolgozni, amel� komol�an veszi az eg�én nézőpontját, a tehetséget és az innovatív megközelítést.

45 | Kórház 2012/1–2. GYÓGYSZER

len van Mag�arországon, a tőlünk függetlenül működő Global Clinical Operations eg�ségünk jelentős klinikai g�óg�szerkipróbáló programokat futtat, ezzel is támogatva a betegeket, orvosokat, intézmén�eket és természetesen a mi globális kutatásainkat. De például úg� is részesei vag�unk a mag�ar gazdaság mindennap-

KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/1–2. | 46

Lendületben a hatvani Albert Schweitzer Kórház BENE ZSOLT

A hatvani Albert Schweitzer Kórházrendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft. menedzsmentje a kórház elmúlt nehéz időszakát követően minden eszközével – szűrőprogramokkal, korszerűsítésekkel, a belső környezet szebbé tételével – igyekszik a lakosság bizalmát visszaszerezni. Dr. Zámbó László és dr. Stankovics Éva ügyvezető igazgatókkal, dr. Rosta Ildikó orvos-igazgatóval és Lakatosné Pripkó Judit ápolásszakmai vezetővel beszélgettünk. – Mit érdemes tudni a hatvani kórház múltjáról és hogyan változott az idők során ellátásstruktúrája? Dr. Zámbó László (Z. L.): A kórházat 1969ben hatszáz ág�asnak tervezték és építették. Akkor költözött be a Grassalkovich kastél�ból – amel� az intézmén� elődjének tekinthető – az épületbe. A szülőotthon is akkor jött be, a traumatológia pedig a későbbiekben csatlakozott. Abban az időben, a központi kórházban még kisszakmák – szemészeti, fül-orr-gégészeti és bőrg�óg�ászati osztál�ok – is működtek. Ezek aztán megszűntek, amikor beköszöntött a mátrix osztál�ok kora. Úg� vélem, ez a rendszer sikerrel működik magánintézmén�ekben – külföldön láttam erre jó példákat. Ug�anakkor a mátrixrendszer azért nem előn�ös a hazai közintézmén�ekben, mert nem szabál�ozták a működési rendjét, struktúráját. Bevezetését elsősorban a kén�szer szülte, amikor a 2007-ben megjelent ún. ág�lábtörvén� idején nem kellett a minimumfeltételeket alapjaiban felforgatni és kisebb osztál�okat is létre lehetett hozni. Az endoszkópos műtéti technika fejlődése azt eredmén�ezte, hog� tovább lehet szűkíteni ezt a rendszert: ma már nem feltétlenül ág�számokban kell gondolkodni, hanem teljesítmén�ben – kérdés, hog� ezt a finanszírozás tudja-e kezelni. A bőrg�óg�ászati ellátást ambuláns módon oldjuk meg – kivéve a daganatokat és az immunológiai eseteket, amel�ek szakmai szempontból

– Mi lesz feljegyzésre méltó a közelmúlt kórháztörténetéből? Z. L.: Az intézmén� életében voltak nag�on szép korszakok, főleg a hetvenes évek végén, n�olcvanas évek elején. Jó eredmén�eket ért el, és megvolt a hel�e a hazai betegellátás palettáján. Korszerű technikákat vezettek be – kiemelném az endoszkópia jelentőségét, a jól működő traumatológiai ellátást, a belg�óg�ászatot – nem csak a gasztroenterológia, hanem kardiológia vonatkozásában is. Ezt követően – 2006 és 2009 között – volt eg� szomorú éra az intézmén� életében: a Hospinvest időszaka. A Hospinvest megszerezte a három Heves meg�ei kórház működtetési jogát, és a maga módján megpróbált ellátásszervezést megvalósítani a meg�ében. A koncepció közepébe a g�öng�ösi kórházat hel�ezte, s ennek következtében megkezdődött a hatvani kórház visszafejlesztése, leépítése, szakembereinek elvitele. Ez a fol�amat erőteljesebb volt Hatvanban, mint Egerben. Azt elfogadom, hog� eg� terület központjában leg�en eg� csúcsintézmén�, a perifériáján pedig kisebb kórházak, ám a meg�e közigazgatási határait nem lehet fig�elmen kívül hag�ni. Mindenesetre az a három év megpecsételte a hatvani kórház sorsát, számos jó szakember elment tőlünk, akiket már nem tudtunk visszahozni – emiatt a köztudatban romlott a kórház megítélése.

160 krónikus) ág�on végzünk g�óg�ító feladatot. Kórházi részlegünkben belg�óg�ászat, traumatológia, szülészet-nőg�óg�ászat, általános sebészet, csecsemőg�ermekosztál�, valamint intenzív osztál� működik. Kiemelt szerepe van a traumatológiának és intenzív ellátásnak, mivel Budapest és Miskolc között csak itt van a 3-as és a salgótarjáni 21-es számú út mellett il�en jellegű ellátás. Az említettek mellett időnként a Mátra is ad elég feladatot, ott is szeretnek a motorosok száguldozni. A traumatológia taval� minteg� 1800 műtétet végzett, és 20–30 ezer járó beteget látott el. Az osztál� fol�amatos felvétellel, 24 órás ambulanciaként üzemel. Sajnos ez a tén� a finanszírozásunkban nem látszik. Kérvén�eztük ug�an, de az OEP indoklása szerint eg� meg�ében csak eg�etlen kórház kaphat a 24 órás szolgálatért külön díjazást, és Heves meg�ében Eger, mint meg�ei intézmén� részesül ebben – mi tehát kimaradunk ebből. Ennek ellenére biztosítjuk a sürgősségi ellátást, két traumatológus és két aneszt-intenzíves állandó üg�elete mellett. Természetesen üg�eletes sebésznőg�óg�ász is elérhető a házban, illetve sürgősségi gasztroenterológiai endoszkópos üg�eletet is tartunk – tehát a vérzők ellátása is megoldott a nap 24 órájában. Továbbá belg�óg�ász és g�ermekorvos is mindig van bent éjszakai üg�eletben. Dr. Stankovics Éva (S. É.): A hospinvestes éra ellenére a traumatológia csapat szerencsére jórészt érintetlenül maradt: n�olc szakorvos és eg� rezidens eg� mai városi kórházban igen jó létszámnak tekinthető.

– Milyen tulajdonosi háttérrel működik jelenleg az intézmény? Z. L.: A Hospinvest távozását követően volt eg� év, amikor a Városgazdálkodás Zrt. vette szárn�ai alá a kórházat. Erre a kén�szer szülte működésre sajnos szintén nem tekinthetünk vissza sikertörténetként, de ez szükségszerű átmeneti állapot volt. A jelenlegi vezetés 2011 januárjától működteti az Albert Schweitzer Kórház Nonprofit Közhasznú Társaságot, amel� Hatvan város Önkormán�zatának eg�személ�i tulajdona. Pillanatn�ilag összesen 394 (234 aktív,

– Van-e külső telephelye a hatvani kórháznak? S. É.: Fontos szerepet tölt be kórházunk életében parádfürdői telephel�ünk: az állami kórház területén bérlünk eg� nag�obb területet, ahol 118 ág�on krónikus fekvőbeteg-ellátás (gasztroenetrológia, nőg�óg�ászat) és mozgásszervi rehabilitáció fol�ik. Erre a kis „ékszerdobozra” nag�on büszkék vag�unk, hiszen tevéken�ségünk eg�részt meglehetősen ritkaságszámba meg� az országban (ezen kívül még Visegrádon található gasztroenterológiai, Harkán�ban

amúg� is klinikai szintű ellátást igén�elnek. A szemészetben és a fül-orr-gégészetben az eg�napos ellátás dominál, az elmúlt évben például 485 szemműtétet végeztünk.

– Milyen specialitásai vannak a heves megyei intézménynek? Z. L.: Ahog�an már említettem, a sürgősségi ellátásra koncentrálunk, ennek érdekében sürgősségi belg�óg�ászati ambulanciát is létrehoztunk 2011-ben. A jövőt is erre építve látjuk, hiszen szakember, tapasztalat, továbbá földrajzi elhel�ezkedés tekintetében megfelelünk minden ehhez szükséges kritériumnak és képesek vag�unk a magas szintű betegellátásra. S. É.: Apró lépésekkel haladunk az előbbiekben ismertetett céljaink felé: fejlesztéseinket, beruházásainkat ennek rendeljük alá. Meglehetősen bizon�talan állapotban vettük át az intézmén� vezetését. A taval�i év az építkezésről szólt – mind szakmai, mind gazdasági területen. Az intézmén� műszaki állapotából adódóan voltak azonnali kárelhárítási feladataink. Az év második felétől már módunk n�ílt előremutató, fejlesztő lépéseket is tenni. Büszkék vag�unk arra, hog� a beszerzések területén eg� klasztert alakítottunk ki a ceglédi Told� Ferenc és a jászberén�i Szent Erzsébet kórházzal. Az orvosszakmai kapcsolatok ápolása mellett gazdasági érdekeinket is összehangoljuk: taval� már közösen bon�olítottuk le a villamos energia- és a földgázbeszerzést, jelenleg pedig fol�amatban van közös g�óg�szerbeszerzésünk kialakítása. A számok azt mutatják, hog� az összefogás révén 10–15 százalékkal tudtuk leszorítani az energiaárakat. Ismert, hog� az állam – többek között – ug�anerre törekszik az kórházak tulajdonosváltását követően. Terveink között szerepel, hog� a klasztert alkotó kórházakkal az informatika területén is eg�üttműködjünk. Ma még nem tudjuk, az átalakítások során meg tudjuk-e tartani a klaszter eddigi formáját, engedi-e majd a rendszer, hog� a jövőben is eg�üttműködjünk. Saját magunk is tervezünk – önkormán�zati támogatásból – informatikai fejlesztéseket. A g�óg�ászati és a gazdasági szoftver korszerű, illeszkedünk az országos tendenciához, viszont maga a „vas”, vag�is a hardverek régiek, korszerűtlenek. Kisebb-nag�obb adomán�okból fejleszteni tudtunk eg�es részlegeinken, ám ennél nag�obb léptékű fejlesztésre lenne szükség. – Milyen további fejlesztésekben gondolkodik a menedzsment? S. É.: A betegek számára a legkönn�ebben elérhetően, a földszinten sürgősségi ellátást alakítunk ki. Az épület külső állagán, homlokzatán látszik, hog� energetikai fejlesztésért kiált.

Z. L.: Szeretnénk létrehozni eg� terápiás központot, amel� három szakmát tudna kiszolgálni a fizikális medicina eszköztárával. A mozgásszervi betegeket (itt elsősorban a poszttraumás betegek g�ors és korai rehabilitációjára gondolunk), a pulmonológiai rehabilitációt (itt elsődlegesen a krónikus obstruktív tüdőbeteg rehabilitációról lenne szó), illetve a kardiológiai rehabilitációt is szeretnénk ebben a terápiás központban végezni. Erre beadtunk eg� regionális pál�ázatot, tehát tulajdonképpen az északkelet mag�arországi régió – 13 kórház – pál�ázik. Bízom benne, hog� pál�ázatunk

tudtunk öt új orvost felvenni a kórházba, vag�is megpróbáljuk a szakmai színvonalat tartani a régióban – és persze országosan is. R. I.: Szerencsénkre Budapest elég közel van: autópál�án rövid időn belül elérhető a hatvani kórház. Most is számos kolléga jár ide dolgozni a fővárosból. – Okoz-e gondot a szakemberhiány az ápolás területén? Lakatosné Pripkó Judit (P. J.): Ug�an vezén�eltek át ápolókat (főként a szülészetről és a műtőből) más Hospinvest fenntartású intézmén�ekbe, ám – szerencsére – az átcso-

A menedzsment: dr. Rosta Ildikó orvos-igazgató, dr. Zámbó László és dr. Stankovics Éva ügyvezető igazgatók, Lakatosné Pripkó Judit ápolásszakmai vezető eredménn�el zárul, és akkor megkezdődhet n�áron az építkezés ebben az irán�ban is, mert ez a koncepció része: felvállalni a sürgősségi ellátást, és amit csak lehet (íg� rehabilitációt is) áttenni a járóbeteg-ellátásba. Ebben a beruházásban eg�ébként uszoda, tornaterem, kardiológiai és pulmonológiai rehabilitációs hel�iségek is szerepelnek. Ezzel a beruházással kerülne be – eg� másik külső telephel�ről – a tüdőgondozó. Dr. Rosta Ildikó (R. I.): Az intézmén� belülről sokkal jobb állapotban van, mint amenn�ire a külseje alapján megítélhető. A taval�i év a felújításokról szólt: minden fekvőbeteg osztál�t kifestettünk, megújult a fűtésrendszer, kazáncsere is történik. Nag�on sok – a betegellátást segítő – munkát végeztünk el. S. É.: A traumatológia, mint kiemelt ágazat nag�on fontos számunkra – erre építve szeretnénk megtartani a további aktív ág�akat és a kiszolgáló osztál�okat, hiszen a traumatológia magában nem tudja ellátni a teljes „palettát”, szükséges hozzá a többi alapszakma is. A 2010-es év végén megpál�áztunk eg� TÁMOP-os pál�ázatot, íg�

portosítás mégsem érintette drasztikusan az ápolást. A legfőbb gond inkább a bizalmatlan légkör kialakulásával volt: a szakdolgozók attól féltek, hog� elveszítik az munkahel�üket. Éppen ezért az új vezetés elsődleges feladata a bizalom visszaszerzése. – Tudnak-e gondoskodni a munkaerő megfelelő utánpótlásáról? P. J.: Szakdolgozói téren az egész ágazat humánerőforrás problémák elé néz a jövőben, hiszen az ápolótársadalom öregszik. Sajnos eg�re kevesebb fiatal kerül be a szakképzésbe, nem vonzó számukra az egészségüg�i pál�a. A különböző szakmai szervezetek fol�amatosan eg�eztetnek az egészségüg� irán�ítóival, hog� kialakítsanak eg� elfogadható ápolói pál�amodellt. A hatvani kórházban jól képzett az ápolói gárda, megvan bennük az igén� a továbbképzésre, a szakmai fejlődésre. Azonban ennek az an�agi hátterét ők maguk nem tudják biztosítani, éppen ezért kutatjuk a különböző pál�ázatokat, hog� a szakmán belüli továbbképzést, átképzést biztosítani tudjuk a kollégáknak, hog� megfeleljünk azon kihívásoknak, amel� elé az ágazat

47 | Kórház 2012/1–2. KÓRHÁZI VIZIT

pedig nőg�óg�ászati utógondozás), másrészt magas szakmai színvonalú ellátást ig�ekszünk biztosítani betegeinknek.

KÓRHÁZI VIZIT Kórház 2012/1–2. | 48

állít bennünket. Fél évvel ezelőtt vettem át az ápolás-szakma vezetői teendőit a hatvani kórházban, méghozzá eg� elég nehéz hel�zetben, hiszen a hospinvestes érát követően az ápolói presztízs leépülésével szembesültem. A menedzsmenttel, az osztál�vezető ápolókkal, a vezető aszszisztensekkel eg�ütt fol�amatosan azon dolgozunk, hog� az ápolás presztízsét magas szintre emeljük. Azon munkálkodunk, hog� a régióban, a térségben eg�edülállóan kiemelkedő színvonalon tudjuk biztosítani az ápolást. Az ápolás minőségi fejlesztését szem előtt tartva létrehoztunk eg� ápolásfejlesztő teamet, amel�nek a tagjai diplomás, felsőfokú végzettségű ápolók. Az ő hasznos munkájuk is segíti a menedzsmentet abban, hog� az ápolás presztízsét visszaszerezzük. – Milyen konkrét lépéseket tesznek az ápolás minőségfejlesztése érdekében? P. J.: A szakmai kollégiumok, szervezetek ajánlásait beépítjük az ápolás mindennapi fol�amatába, szem előtt tartva, hog� aktív, krónikus és rehabilitációs ellátást eg�aránt biztosítunk. Az ehhez kapcsolódó ápolásfilozófiai, ápoláselméleti modelleket alkalmazzuk az intézetben, mert ezek is az ápolás minőségfejlesztését szolgálják. Továbbá bevezettük a főnővér felüg�eleti rendszerét is. Ez azt hivatott szolgálni, hog� az ápolói szakma ne maradjon felüg�elet nélkül, amikor a főnővér, vezető asszisztens a délután fol�amán hazameg�. Ez is növeli a biztonságos betegellátást, hiszen ha az üg�eleti időszakban ápolóhián� támad, akkor megvan a konkrét személ�, akit utol lehet érni. Tehát a felelősségi rendszer tisztázott. Intézmén�ünkben bevezettük az ápolók kompetencialistáját, amel� kiegészíti a munkaköri leírásukat – fig�elembe véve a szakmai képzettségüket, végzettségüket, a jogszabál�ok által biztosított lehetőségeket, a kórház, illetve a dolgozók adottságait. Az ápolói kompetencialista szintén a betegellátás biztonságosságát növeli – hiszen a különböző klinikumok, szakmai területek más és más felkészültséget igén�elnek. Eg�üttműködöm az ország más területén dolgozó ápolásvezetőkkel, azzal a nem titkolt céllal, hog� ol�an eg�séges ápolói rendszert, szemléletet alakítsunk ki, amel� Mag�arországon talán csak csírájában található meg. Nag�on örülnék, ha az eg�séges ápolói szemléletnek a hatvani Albert Schweitzer Kórház lenne a bölcsője! R. I.: Az elhangzottaknak már mérhető eredmén�e is van, hiszen az Év Kórháza internetes pál�ázaton a 34. hel�ezést értük el. Vidéki kórházként a számos klinikai, meg�ei intézmén� mellett ez szép teljesít-

mén�. A betegek a jövőre nézve is bizalmat szavaztak – és ezt a bizalmat talán az országos egészségüg�i vezetés részéről is megkapjuk. S. É.: Az előbbiekhez hozzáfűzném: az ápolásmenedzsment jó irán�ba indult el, – nem csak itt, az intézmén�en belül, hanem a szakdolgozói kamarában, meg�ei, illetve országos szinten is részt vesznek a szakmai munkában, tisztségeket töltenek be. Nemrégiben például, a kamarai tisztújításon az ápolási igazgató asszon� bekerült az Országos Etikai Bizottságba. Ősszel meg�ei ápolásszakmai rendezvén�t tartottunk, amel�en a társintézmén�ek vettek részt. Abban, hog� nincs komol� munkaerőhián�unk, az is segíthet, hog� van nővérszálló az intézmén� területén. P. J.: Fol�amatosan keressük azokat a lehetőségeket, amel�ek a dolgozók megelégedettségét szolgálják – akár különböző rendezvén�ekkel, akár kitüntetések átadásával. A Mag�ar Ápolási Eg�esület segítségével most például lehetőségünk n�ílt arra, hog� eg� szakdolgozót felterjesszünk miniszteri dicséretre. Kolléganőnk, Sándorné Buda Ildikó intézeti diabetológiai szakápoló a Mag�ar Ápolási Eg�esület által második alkalommal megrendezett Mag�ar Ápolók Napján vehette át az elismerést. A kórházban dolgozók hangulata is eg�re jobb. Reméljük, hog� a hozzánk látogatók elégedettsége még tovább fokozódik majd. Ez a célunk, ezért dolgozunk. – Milyen eszközöket vetnek be ezek megvalósítása, vagyis a szakmai színvonal emelése érdekében? R. I.: Korábban rendszeresen, nag� sikerrel tartottunk orvosszakmai előadásokat a körn�ék háziorvosainak. Ha kialakul a Semmelweis-terv kapcsán a végleges struktúra, akkor tervezzük, hog� visszaállítjuk ezt. Az endoszkópiának nemcsak múltja, hanem jövője is van a hatvani kórházban – ezt annak is köszönhetjük, hog� rengeteg munkát fektettünk a szakmai munkába. A betegek az ország más részeiből is járnak hozzánk, nem kizárólag Heves meg�éből. A meg�ében eg�edül kórházunkban van lehetőség g�ermek-gasztroenterológiai ellátásra, a három év feletti g�ermekek endoszkópos vizsgálatára. Jelenleg a felnőtt gasztroenterológia keretén belül látjuk el a g�ermekeket, de szeretnénk a tevéken�séget külön kóddal az OEP-pel befogadtatni. A nőg�óg�ászaton bevezettük a 4D-s „babamozit”. Minden szinten szeretnénk magas szakmai színvonalat teljesíteni, kielégítve a betegek kén�elmi igén�eit is. S. É.: A taval�i év második felében komol�abb eszközbeszerzést is végrehajthattunk. Il�en volt a gasztroenterológiai labor

felszerelése: új eszközöket vásároltunk, illetve a régieket felújítottuk, íg� most minden igén�t kielégítő, klinikai szintű gasztroenterológiával rendelkezünk. Az év végén vásároltunk három ultrahang készüléket – ezek eg�ike a már említett nőg�óg�ászati ultrahang, amel� képes 4D-s felbontású „babamozira”. A másik eg� szemészeti ultrahang berendezés, vásároltunk továbbá eg� új – g�ermekek altatására is alkalmas – altatógépet, amell�el a megemelkedett számú sebészeti műtéteket végezhetjük el; csökkentve ezzel a várólistát is. Tavasszal, az önkormán�zat támogatásával, újabb eszközöket kívánunk beszerezni. Az informatikai fejlesztés mellett terveink között szerepel a traumatológia eszközparkjának felújítása, hiszen a kórház „zászlóshajójának” nevezett osztál�t is szeretnénk műszakilag erősíteni. – Milyen szerepet vállal a hatvani kórház a prevencióban? R. I.: Taval� több állomásból álló lakossági szűrővizsgálat-sorozatot kezdemén�eztünk. Az első alkalommal a daganatos betegségek köré koncentrálódott a szűrés, mel�et eg� szombati napon tartottunk meg, hiszen azok az emberek, akik hét közben a munkájuk miatt nem tudnak eljönni a munkahel�ekről – és ez eg�re inkább íg� van –, ezt nag� örömmel vették igén�be. Karácson� előtt a program keretében a g�erekeknek tartottunk szűrővizsgálatot, a márciusra tervezett alkalommal pedig az elhízás megelőzésére összpontosítunk. P. J.: A g�erekszűrés alkalmával a különböző szűrőállomásokon több, mint 300 g�ermeket sikerült vizsgálnunk. Nag�on sok kollégánk (orvosok, szakdolgozók) társadalmi munkában vett részt ezen az esemén�en, úg�hog� ezért külön dicséret illeti őket. R. I.: A szűrésekre számosan érkeztek a körn�ező meg�ékből is. A hel�i tévében, illetve újságban is meghirdettük a programot, és sokan érdeklődtek, hog� szabad-e máshonnan is jönni, mint Hatvanból? Természetesen örültünk, hog� nálunk veszik igén�be a lehetőségeket. S. É.: A reklámnak ma már az egészségüg�ben is fontos szerepe van. A jövőben kifejezetten nag� szerepet szánunk a kórház marketingjének, mert elősegíti az intézmén�ünk iránti bizalom építését. Az ing�enes szűrőnapokon a kollégák hihetetlenül nag� lelkesedéssel, önkéntesen vettek részt, hiszen mindann�iunk közös érdeke, hog� aki belép az intézmén�ünkbe, bízzon az egészségüg�i ellátásban. Azt szeretnénk, ha a körn�ék lakossága, a betegek hozzánk fordulnának, és nem mennének el Budapestre vag� eg� másik kórházba.