FOGLALKOZÁS-EGÉSZSÉGÜGY 3.3
Légzőszervi és bőrérzékenyítő anyagok Tárgyszavak: veszélyes anyag; káros hatás; foglalkozási ártalom; légzésvédelem; bőrexpozíció; allergia; kockázatkezelés; megelőzés.
A légzőszervi és bőrérzékenyítők olyan biológiai és kémiai hatóanyagok, amelyek allergiás légzőszervi megbetegedéseket idéznek elő embereknél. Gyakorlatilag minden foglalkozási területet és ágazatot érintenek, és sok dolgozót munkahelyének megváltoztatására kényszerítenek. Az alábbi összeállítás az ilyen hatóanyagok expozíciójával kapcsolatos fontos információkról és a lehetséges megelőző intézkedésekről nyújt tájékoztatást.
Mi okozhat foglalkozási eredetű légzőszervi problémákat? A munka során különféle anyagokat és részecskéket belélegző munkavállalók légutaiban és tüdejében fellépő reakciók három fő csoportba sorolhatók: • Sok ismert betegség, például az azbesztózis és a szilikózis okai a légutakban lerakódó szálak és részecskék. • A munkahelyeken használt természetes és mesterséges anyagok sok fajtája is okozhat allergiás légúti betegségeket, foglalkozási asztmát, orrnyálkahártya-gyulladást (rhinitis) vagy a tüdő léghólyagjainak gyulladását (alveolitis), amelyek egyre sűrűbben fordulnak elő az utóbbi években. Francia kutatók becslése szerint az összes új asztmaesetnek mintegy 5–10%-a munkával függ össze. Az Egyesült Királyságban évente mintegy 3000 új foglalkozási asztma eset fordul elő. Ez a szám 7000-re emelkedik, ha ideértjük a munka által súlyosbított asztma eseteket is.
• A légzőszerveket irritáló anyagok – például a környezeti dohányfüst, a klór, a közönséges por, sőt még a hideg levegő is – rohamot válthatnak ki azoknál is, akiknél még nem alakult ki asztma. Ebben az esetben az illető nem válik érzékennyé az adott hatóanyag iránt, de a roham mégis a munkával függ össze.
Allergiás eredetű légzőszervi betegségek Az emberi immunrendszer válasza a kémiai és biológiai hatóanyagok keltette külső fenyegetésre lehet egy allergiás reakció a légutakban. A tünetek között van a köhögés, nehéz légzés, sípoló („asztmás”) légzés és légszomj, tüsszögés, folyós vagy eldugult orr, viszkető és gyulladt vörös szem, továbbá láz, izom- és izületi fájdalmak. Mindezen betegségek néhány közös jellemzője: • Ismételt expozíció – akár hosszú ideig tartó alacsony szintű, akár rövid idő alatti csúcsterhelés – szükséges a betegség kialakulásához. Ebben az időszakban nincsenek tünetek. • A hatásnak kitett személyek közül csak néhány betegszik meg. • Amikor egy személy érzékennyé vált, az anyagnak már igen kis mennyisége és azzal minden érintkezés kiválthatja a tüneteket, sokkal alacsonyabb szinten, mint ami eredetileg a hiperérzékeny állapotot előidézte. A tünetek akár rögtön az expozíció után, akár néhány órával később jelentkezhetnek, esetleg éjszaka, így az összefüggés a munkahelyi tevékenységgel nem mindig nyilvánvaló. Gyakran javulás tapasztalható, ha a munkavállaló távol van a munkától, a hétvégén vagy szabadság idején.
Melyek a légzőszervi érzékenyítők? Több EU irányelv – pl. a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv és módosításai – tartalmazzák a veszélyes anyagok és készítmények vizsgálatára, besorolására, csomagolására és címkézésére vonatkozó előírásokat. Különösen a 2001/59/EK bizottsági irányelv – amely 28. alkalommal igazítja a műszaki fejlődéshez a 67/548/EGK tanácsi irányelvet – foglalkozik sokat az érzékenyítő anyagokkal. A légzőszervi érzékenyítő anyagokat az R42 „Belégzés útján érzékennyé tehet”, vagy az R42/43
„Belégzéssel vagy bőrrel érintkezés útján érzékennyé tehet” Rmondatokkal∗ kell címkézni. A munkahelyeken található leggyakoribb légzőszervi érzékenyítő anyagokat azonban nem sorolják így be. Ezek közül sok természetes eredetű, leginkább fehérjék és biológiai hatóanyagok, amelyek közönségesen előfordulnak az élő környezetben, de egyúttal tipikusan jelen vannak bizonyos munkafolyamatokban is. Néhány gyakori légzőszervi érzékenyítő anyagot és az expozíciónak kitett szakmákat tartalmazza az 1. és 2. táblázat. 1. táblázat Természetes eredetű légzőszervi érzékenyítő anyagok Érzékenyítő anyag
Foglalkozás/ágazat
Állati felhám- és vizeletfehérje
Gazdálkodók, állatgondozók, állatorvosok, laboratóriumi dolgozók
Kolofónium (fenyőgyanta)
Lágyforrasztók, elektronikai ipar, fém- és villamosipari dolgozók vagy szerelők
Dísznövények
Virágárusok, kertészek és botanikusok
Egyes élelmiszerek, növények és zöldségek (pl. kávébabpor, tojásfehérje, liszt- és darapor, gyümölcsök, zöldségek, hal, tengeri állatok, szójababpor, fűszerek)
Gazdálkodók, élelmiszer-feldolgozás, szakácsok, konyhai és raktári dolgozók, pékek, molnárok, sörfőzők
Természetes gumi latex fehérjék
Egészségügy, laboratóriumi dolgozók, élelmiszer-feldolgozás
Penészgombák
Gazdálkodók, pékek, üvegházi és fűrészmalmi dolgozók
Raktári atka
Pékek, molnárok, gazdálkodók, élelmiszeripari és raktári dolgozók
Textilszálak (gyapot, len, kender, juta, kapok, selyem, szizál, gyapjú)
Textilipar, selyemhernyó-tenyésztés
Egyes faporok, farostlemez
Ácsok, faipari és fűrészmalmi dolgozók
∗
A különleges veszélyek és kockázatok jelölésére szolgáló szabványosított mondatok
2. táblázat Vegyi anyagok Forrás
Foglalkozás/ágazat
Érzékenyítő anyag
Gyanták, ragasztók és festékek Fogászati anyagok, festékek és lakkok, epoxigyanták és cserzőanyagok, formázó és ragasztó anyagok; festékek, ragasztók és gyanták kötőanyagai, poliuretán habok
Fogtechnikusok, műszerészek, (szóró)festők, laminálók, öntödei, vegyipari, műanyagipari és építőipari dolgozók, szigetelők, fém- és villamosipari feldolgozók, gyártók és javítók, gyanta- és fafeldolgozás
Savanhidridek alifás, cikloalifás vagy aromás aminok, izocianátok, formaldehid
Tartósítószerek
Fémmunkások, takarítók, vegyipari, laboratóriumi, műanyag- és textilipari dolgozók
Dietanol-aminok, formaldehid és formaldehid-kibocsátók
Gyógyszerek
Gyógyszeripar, laboratóriumok, vegyészek, egészségügy
Antibiotikumok
Élelmiszeradalékok, tisztítószerek
Pékek, élelmiszeripari, gyógyszeripari és laboratóriumi dolgozók, textil- és tisztítószeripar
Enzimek (papain, alfa-amilázok, proteázok)
Hegesztési füstök, fémek, galvanizáló vegyszerek
Hegesztők, fémmunkások, galvanizálók, finomítók, köszörűsök, üvegipar
Fémfüstök és -sók, fémkarbidok
Hajfestékek
Fodrászok, kozmetikusok
Parafenilén-diamin, henna
Fehérítők
Fodrászok, mosodai dolgozók, vegyipar, élelmiszer- és papíripar
Perszulfátok, szulfitok és biszulfitok
Textilipari vegyszerek és szálak, beleértve a kikészítést
Textilipari dolgozók
Reaktív festékek, műszálak – nylon, orlon, rayon – formaldehid
A légzőszervi érzékenyítő anyagok kezelése Az EU előírásai – a Tanács 98/24/EK irányelve a munkavállalók egészségének és biztonságának a munkában használt vegyi anyagok kockázatai elleni védelméről, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK irányelve a munkavállalóknak a munkában használt biológiai hatóanyag expozíciójával összefüggő kockázatok elleni védelméről – az alábbiak szerint határozzák meg a megelőző intézkedések sorrendjét.
Kockázatfelmérés A veszélyek meghatározása: milyen, esetlegesen asztmát okozó anyagokat használnak vagy állítanak elő a munkatevékenység során. A biológiai és kémiai anyagok allergiás légzőszervi megbetegedéshez vezethetnek. Meg kell állapítani, kit érhet ártalom és hogyan. Kiküszöbölés vagy helyettesítés A legjobb megoldás elkerülni ezeknek az anyagoknak a használatát és expozícióját úgy, hogy kevésbé veszélyes anyaggal helyettesítik. Érzékenyítő anyagok allergiás érzékenységet okozhatnak a szokásos módon meghatározott foglalkozási határértéknél alacsonyabb koncentrációban is. Még az érzékenyítő anyag igen alacsony mértékű munkahelyi expozíciója is allergiás légzőszervi tüneteket okozhat már érzékennyé tett munkavállalóknál. Az expozíció megelőzése Ha a helyettesítés nem lehetséges, minimálisra kell csökkenteni az expozíció koncentrációját, időtartamát, gyakoriságát és az expozíciónak kitett munkavállalók számát. El kell dönteni, elegendőek-e a már alkalmazott óvintézkedések, vagy további teendők vannak. A légzőszervek védelmének két fő iránya a következő: 1. Az emissziók kezelése a forrásnál. A módszeres por- és aeroszolmegelőzés az alábbi megoldásokkal érhető el: • A munkafolyamat módosítása. Kerülni kell a porok, aeroszolok vagy gőzök keletkezésével járó munkafolyamatokat. • Az anyagok használata kevésbé veszélyes formában, pl. szemcsék vagy krémek porok vagy folyadékok helyett. • Zárt rendszerek használata feltöltésre és továbbításra, pl. porállapotú anyagok vagy szálak esetében. • Az emisszió korlátozása hatékony zárással, szellőzéssel, füstelszívókkal vagy más munkahelyi megoldásokkal. • Karbantartási és tisztítási terv készítése, amely tartalmazza az időbeosztást, a tisztítási módszereket és eszközöket; nedves eljárások vagy porszívó használata partvis helyett stb. 2. Egyéni légzésvédő eszközöket kell használni a szigorú ellenőrzési módszerek mellett, ha az expozíció másként nem előzhető meg. Az eszköznek meg kell felelnie az EU előírásoknak (Az egyéni védőeszközökről szóló 89/686/EGK irányelv.)
• A legalkalmasabb védőeszközt kell kiválasztani minden munkafeladatra, ill. expozícióra. A kiválasztásnál figyelembe kell venni a gyártó útmutatását. • Légzőkészüléket egyszerre csak egy munkavállaló használhat, azok nem lehetnek közösek. • Rendszeres használat esetén az eszközöket jó állapotban kell tartani, használat után ki kell tisztítani, a szűrőket szükség szerint cserélni, és az eszközt ellenőrizni, nem történt-e rajta műszaki vagy egyéb károsodás. • Írásban meg kell határozni a légzésvédők rendszeres tisztításának, fertőtlenítésének, tárolásának, ellenőrzésének, javításának, selejtezésének és karbantartásának szabályait. Néhány további fontos szempont A munkavállalókat tájékoztatni és oktatni kell az alábbiakról: légzőszervi érzékenyítők, amelyek hatásának ki vannak téve; biztonságos munkamódszerek; légzésvédők megfelelő használata, beleértve azok fel- és levételét, használatuk és karbantartásuk esetleges korlátait, továbbá, hogy kinek kell jelenteni a légzési problémákat. Rendszeresen figyelni kell az expozíciót és az egészségi problémákat, és ismételten el kell végezni a kockázatfelmérést, különösen akkor, amikor változnak a munkamódszerek. A munkával összefüggésbe hozható légzőszervi tünetek esetén orvosi vizsgálatot kell végezni. A megállapításokat rögzíteni kell. Konzultálni kell a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel: a kockázatok, az expozíciók és a munkahelyen jelentkező légzőszervi problémák felméréséről; a veszélyes anyagok helyettesítéséről; az egyéni védőeszköz megválasztásáról; a megfigyelések, ezen belül az egészségügyi megfigyelések eredményeiről.
Két gyakori probléma Latexallergia: sokoldalú kockázat Egyes munkavállalók számára a latexexpozíció bőrkiütéseket, csalánkiütést, pirosodást, viszketést, orr-, szem- vagy üregi tüneteket, aszt-
mát és (ritkán) sokkot okozhat. A latex hatására bekövetkező ilyen allergiás reakciókról egyre többen számoltak be az utóbbi években egészségügyi dolgozók és mások körében is, akik természetes latexből készült kesztyűket vagy orvosi eszközöket használnak. A fő kockázatot a bőr érintkezése latexfehérjével, illetve a kesztyűkből származó por belégzése jelenti. Ezeknél a munkavállalóknál allergia alakulhat ki bizonyos élelmiszerek és egyéb természetes fehérjék miatt is a latex használatának következményeként, ami komoly korlátozást jelenthet életükben. Néhányan közülük kénytelenek munkahelyüket is elhagyni az ott szerzett túlérzékenység miatt. A latex termékekben található bizonyos fehérjék mennyiségének korlátozása, valamint a természetes latex helyettesítése egyéb anyagokkal a rendszeresen használt kesztyűkben és eszközökben segített jelentős mértékben lecsökkenteni ezt a fajta kockázatot. Lisztpor: kockázat a pékek számára? Az 1980-as évek elején az asztmás esetek számának növekedését tapasztalták a pékek körében. Ennek fő okát a lisztben és sütőipari termékekben élelmiszeradalékként egyre inkább használt enzimekben találták meg. Hozzájárult azonban a problémához a búza-, rozs- és szójaliszt, valamint a virágpor is. Penészek megjelenése ugyancsak általános ezeken a meleg és nedves munkahelyeken. Az intézkedéseknek a pékségekben a magas porkoncentrációra kell irányulniuk. A sütőipari üzemekben használt enzimeket egyre inkább szemcsézett, folyékony vagy tokozott formában kínálják, ami elkerülhetővé teszi, hogy ezek az enzimek a porokkal együtt szóródjanak. Egyéb tényezők, például a higiéné és a régi munkamódszerek megváltoztatása a pékeknél előforduló asztma esetek számának csökkenését eredményezték.
Bőrérzékenyítők A foglalkozási bőrbetegségek becslések szerint mintegy 600 millió euró költséget jelentenek évente az EU országaiban, továbbá körülbelül 3 millió kiesett munkanapot. Szinte minden foglalkozási területet és ágazatot érintenek, és sok dolgozót munkahelyének megváltoztatására kényszerítenek. Az alábbi összeállítás a bőrérzékenyítők expozíciójával kapcsolatos fontos információkról és a lehetséges megelőző intézkedésekről nyújt tájékoztatást.
Mi okozhat foglalkozási bőrproblémákat? Foglalkozási bőrproblémákat a munkahelyen használt számos anyag okozhat. Ezek rendszerint az anyaggal legnagyobb valószínűséggel érintkező kézre vagy az alkarra hatnak, de kiterjedhetnek a test más részeire is. A korai jelek között van a bőr kiszáradása, pirossága és viszketése. A bőr feldagadhat, töredezetté, pikkelyessé és vastagabbá válhat, és kiütések jelentkezhetnek. Az, hogy milyen gyorsan jelentkeznek a bőrreakciók, függ az anyag erejétől vagy hatóképességétől, valamint attól, hogy milyen hosszan és milyen gyakran érintkezik a bőrrel. Ezek a bőrelváltozások gyakran javulnak, ha a munkavállaló távol van a munkától, például a hétvégeken vagy szabadság idején. Folyadékoknak és víznek rendszeresen kitett munkavállalók, mivel ezek lebontják a bőr természetes védőkorlátját, fokozott kockázatnak vannak kitéve. Ha a bőr szélsőséges hőmérsékletnek, napsugárzásnak és biológiai kockázatoknak is ki van téve, ezek szintén fokozzák a veszélyt. Allergiás bőrbetegségek és bőrérzékenyítők Az emberi immunrendszer úgy fejlődött, hogy megvédje a testet a fertőző és egyéb ártalmas külső behatolóktól. Az érzékenyítés az immunizálás egy speciális formája; az ilyen túlzott reaktivitást nevezik allergiának. A bőrallergének azok az anyagok, amelyek allergiát okoznak a bőrben.
A bőrérzékenyítő anyagok típusai A bőrérzékenyítő anyagok két fő csoportját a vegyszerek és a természetes anyagokban lévő fehérjék alkotják. (3. és 4. táblázat). A vegyszerallergia rendszerint hosszabb idő alatt alakul ki, míg a fehérjeallergia nagyon gyorsan jelentkezhet. Egyes esetekben az allergének akkor okoznak bőrtüneteket, ha belélegzik vagy lenyelik azokat. Az is lehetséges, hogy a bőr érintkezése vegyi anyagokkal légzőszervi allergiás tüneteket okoz. Egyes veszélyes anyagok – pl. növényi eredetű anyagok vagy bizonyos gyógyszerek – napfény-expozícióval kombinálva fotoallergiás reakciót váltanak ki.
3. táblázat Példák bőrérzékenyítőkre és kockázatos foglalkozásokra Vegyi anyag Forrás Fémek, ideértve a porokat és gőzöket is Nikkel Fémek, forrasztás, nikkeltartalmú eszközök, (pl. ollók, pénzérmék) Króm Cement, bőrkesztyűk, fémek, bőrkikészítő anyagok Kobalt Gyanták és műanyagok Kolofónium Gyanták, forrasztási segédanyagok, ragasztók Epoxigyanták Festékek és lakkok Izocianátok Akrilátok/metakrilátok Formaldehid Színezékek/színezőanyagok Parafenilén-diamin Textil színezékek és festékek Fertőtlenítőszerek Glutáraldehid
Szigetelőhabok, festékek és lakkok Festékadalékok, fogászati anyagok, műanyag szögek, műanyagok, ragasztók Kozmetikumok, műanyagok, gyanták Oxidatív hajfestékek
Illatanyagok Gyógyszerek, antibiotikumok Tartósítószerek: klóracetamid, formaldehid-kibocsátók, izotiazolinok (kathon), parabének Gumiipari vegyszerek tiuram, fenilén-diamin-származékok Oldószerek d-limonén, etilén-diamin
Tisztítószerek
Ipari enzimek
Amilázok lisztben, proteázok mosószerekben stb.
Fémforgácsolási hűtő–kenő folyadékok, kozmetikumok, fatartósító anyagok, vízalapú festékek, ragasztók
Foglalkozás Galvanizálók, elektronikai ipar, fémmunkások, fodrászok, pénztárosok Építőipari munkások, fémipar, bőrkikészítés Fém olvasztása Gyantaipar, zenészek, táncosok, elektronikai ipar Festők, elektronikai ipar, feldolgozóipar, építőipar Építőipar, festők, feldolgozóipar Fogászati dolgozók, kozmetikusok, fémmunkások Fodrászok, egészségügy, feldolgozóipar, textilkikészítés Fodrászok Textilmunkások Egészségügy, takarítók, papírgyártás, tengeri nyersanyag-kitermelés Takarítószemélyzet, fodrászok Egészségügy Fémmunkások, kozmetikusok, masszőrök, fodrászok, famegmunkáló munkások Egészségügyi dolgozók, fodrászok, gumiipar
Festékek, tisztítószerek, zsírtalanítók
Fémmunkások, festők, szerelőszalagon dolgozók, szerelők, nyomdászok Élelmiszer- és mosószeripar, takarítók
4. táblázat Fehérjék természetes anyagokból Vegyi anyag Természetes gumi latex fehérjék
Forrás Védőkesztyűk, orvosi eszközök
Foglalkozás Egészségügyi dolgozók, fodrászok
Állati fehérjék
Állatok vedlése, hámszövetek és vizelet
Gazdálkodók, laboratóriumi állatkezelők
Élelmiszerek, dísznövények
Zöldségek, növények, liszt fűszerek
Gazdálkodók, virágtermesztők, konyhai dolgozók, szakácsok, élelmiszeripar, pékek
Az expozicíó megelőzése A veszélyeztetett munkakörök felmérése Meg kell vizsgálni a munkában használt anyagokat, beleértve minden újonnan bevezetett anyagot. Ismerni kell azokat, amelyek bőrérzékenyítő kockázatot jelenthetnek, továbbá az expozíció mértékét. Egyes kémiai bőrérzékenyítő anyagokat EU-előírások osztályoznak és foglalnak jegyzékbe. Ezeket a következő R mondatokkal címkézik: R 43 „Bőrrel érintkezve érzékenységet okozhat”, vagy R42/43 „ Belélegezve vagy bőrrel érintkezve érzékenységet okozhat”. A foglalkozási expozíciós határérték jegyzékek szintén utalnak az érzékenyítő hatásra, valamint a bőrön áthatolás veszélyére. Az „S” (skin = bőr) jelölés használata arra kívánja figyelmeztetni a munkáltatókat, hogy a levegőminta-vétel önmagában nem elegendő az expozíció pontos menynyiségi meghatározásához, és esetleg olyan intézkedésekre van szükség, amelyekkel megelőzhető a nagyobb mennyiségű felszívódás a bőrön át. Egy anyag igen kis mennyisége is, amely jóval alatta marad a címkézéshez szükséges, illetve a foglalkozási expozíciós határérték által meghatározott koncentrációs határnak, érzékeny személyeknél allergiás reakciót válthat ki. Az ártalmas anyagok kiküszöbölése vagy helyettesítése, illetve az expozíció csökkentése Elsődleges cél a bőrérzékenyítő anyagok helyettesítése, vagy a munkafolyamatok megváltoztatása az expozíció elkerülése érdekében, például „érintésmentes” módszerek bevezetésével oly módon, hogy az
anyag csomagolását úgy alakítják ki, hogy elkerülhető legyen a véletlenszerű érintkezés kockázata. A kockázatnak kitett munkavállalók számát, az expozíció idejét és gyakoriságát, valamint a bőrérzékenyítő anyag koncentrációját a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Ha változik a munkafolyamat, fel kell mérni a bőrexpozíció változását is.
Az érintkezés a veszélyes anyagokkal csökkenthető 1. Megfelelő eszközök beépítése, pl. helyi elszívók a szellőzőrendszerben, kifröccsenés ellen védő eszközök. 2. Alkalmas, megfelelő és elérhető személyi védőeszközök biztosítása. Ezeknek meg kell felelniük az EU előírásoknak. (A személyi védőeszközökről szóló 89/686/EGK irányelv). Meg kell győződni arról, hogy a személyes használatú eszköz, például kesztyű, gondosan legyen kiválasztva, viselve, karbantartva és cserélve. Rendelkezésre állnak általános útmutatók kesztyűk és ruházat kiválasztásához. Igen különböző a különféle vegyi anyagokkal szembeni áthatolóképesség és ellenálló képesség, a gyártótól, anyagtól, modelltől és vastagságtól függően. Ezért át kell nézni a kiválasztott gyártó kesztyűellenállási táblázatát. A védőkesztyűk és lábbelik maguk is okozhatnak allergiát, különösen ha latex gumiból vagy krómtartalmú anyaggal kezelt bőrből készültek. Ezek használatát kerülni kell. 3. Bőrvédelmi terv készítése, ebben legyenek intézkedések és utasítások az alábbiakra: • bőrvédelem munka előtt, • a bőr tisztítása a munka során és utána, • bőrápolás munka után; figyelembe véve a következőket: • a szennyeződés jellege, azaz olajos, zsíros vagy erősen tapadó, mint például a lakkok, gyanták, ragasztók; • nedves és vizes munkaterületek: fémmegmunkálási folyadékok, víz, mosó és tisztító oldatok; • a bőr védelme kesztyű viselése esetén; • védekezés az UV-sugárzás ellen hegesztéskor és erős napfényben végzett munka esetén. 4. Megfelelő mosdási lehetőség biztosítása.
5. Gondos rendtartás és személyi higiéné: • a teljes test védelme, beleértve az arcot és a nyakat; • a bőr tisztán tartása; • fontos, hogy a védőruházat tiszta és ép legyen; • nem szabad elfelejteni, hogy – különösen az egyszer használatos – ruhát és kesztyűt gyakran kell cserélni, mivel a vegyszerek azokon felhalmozódhatnak és áthatolhatnak; • a munkahelyet – beleértve a berendezéseket és szerszámokat – tisztán kell tartani; • ügyelni kell arra, hogy a hígított vegyi anyagok, pl. tisztító folyadékok, a megfelelő erősségűre vannak-e hígítva – ha ennél erősebbek, nagyobb valószínűséggel okoznak bőrproblémákat. 6. Figyelemmel kell kísérni a bőrproblémákat, és szükség esetén azonnal cselekedni kell. Bármely bőrproblémát, amely gyaníthatóan a munkával függ össze, azonnal jelenteni kell, és orvosi vizsgálatot kell végezni. Azonos munkát végzőknél hasonló bőrproblémák jelentkezhetnek.
Tájékoztatás, képzés Meg kell győződni arról, hogy a munkavállalók • ismerik azokat a bőrérzékenyítőket, amelyek hatásának ki vannak téve; • megtanulták a biztonságos munkamódszereket; • használják a rendelkezésre álló ellenőrzési lehetőségeket; • oktatást kaptak a személyes használatú eszközök használatáról; • tudják, hogyan ellenőrizzék bőrüket; • értik a bőrvédő intézkedések, például a munka előtt alkalmazott bőrvédő krémek hasznát és korlátait; • konzultáció során hozzászólhattak – a kockázatfelmérés és megfigyelés eredményeihez, – a veszélyes anyagok helyettesítéséhez, – a személyi védőeszköz kiválasztásához.
Egy példa: króm a cementben A vízben oldódó króm(VI), amely besorolása szerint rákkeltő és érzékenyítő, fájdalmas, károsító, allergiás ekcémát okozhat az építőipar-
ban széles körben használt nedves cementkészítményeknek kitett személyeknél. A Csatorna-alagúton dolgozó 5000 építőmunkással végzett vizsgálat kimutatta, hogy a dolgozók fele szenvedett bőrproblémáktól, és ezek közül 50% érzékeny volt a króm(VI)-ra. A króm(VI) csökkentése lehetséges 0,35% vas-szulfát hozzáadásával a cementhez, és ez csökkenti az ártalmas egészségi hatásokat. Azokban a tagállamokban, ahol ezt a módszert bevezették, drámai módon csökkent a cementexpozíció okozta ekcémás esetek száma. Az Európai Bizottság jelenleg fontolgatja a nagy króm(VI)-tartalmú cement használatának korlátozását. Ezeket a cementkészítményeket 2002 óta érzékenyítő anyagként címkézik fel. Összeállította: Pál András Respiratory sensitisers. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 39. sz. Skin sensitisers. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 40. sz.
