Kedves Mindnyájan! Felszakadó "miért?"-kérdéseinkre általában nincsenek azonnali és egyszerű válaszok. A fizikális/testi nyomorúságok mellett és "felett": a vergődő lélek mélységei, magasságai... Van Jeruzsálemben - a Templom-heggyel szemközti hegyoldalon: az Olajfák hegyén - egy emlékhely, ahol a Megváltó lelkében a Szent Város földi jelképének közelgő ( pár évtized múlva valóban bekövetkező ) pusztulása, és a lakosság ezzel járó testi és lelki fájdalmai, személyi tragédiái mintegy előre megjelennek, "lejátszódnak", és ez keserűséggel tölti el. A kegyhely latin megnevezése: Dominus flevit --- az Úr könnyeket ejt, egyszerűbb kifejezéssel: az Úr sír. A valóságos Isten: Krisztus --- valóságos hús-vér ember-Jézusként megsiratta Jeruzsálemet, a folyó idő, mint pusztán fizikai dimenzió múló aktuális pillanatán túllépve, együttérzően megkönnyezte az emberek mindenkori szenvedéseit. A Dominus flevit-kegyhely melletti meredek út a pár száz méterre lévő hegylábhoz visz: ott egy rakott kőtömb-falakkal bekerített liget van, amelynek az öreg, kikorhadt gesztű olajfái között található több - ma, tehát 2015-ben 1944/’45 éves - tuskósarj-törzs is: a Megváltó megtestesülésének egykor kikövetkeztetett időpontjától kezdődő időszámításunk szerinti 70-ben Jeruzsálemet porrá romboló és mesterséges tüzekkel lángtengerbe borító, 2 nemzedéknyi időre lényegében lakatlanná tevő Titus római hadvezér ( később római császár ) az Olajfák hegyének ligeteiben lévő fákat is kivágatta, hogy a város megsemmisítéséhez legyen tüzelőanyaga. A tűzvész után azonban az esők jóvoltából a tuskók élve maradt részeiből az élet biztonsági tartalék-rügyei: az ún. alvórügyek ki tudtak hajtani. Évtizedek múlva Hadrianus császár a romváros helyén - az ősi Jeruzsálem-név használatát is megtiltva - Aelia Capitolina nevű, római mérnökök által megtervezett új várost építtetett, amelybe a pogány római katonaság és a sémi arameus/szír, nabateus, ill. a görög lakosok mellé a különféle anyanyelvű Krisztus-követők/keresztyének/keresztények kisebb csoportjai is beköltözhettek, ám a zsidók csak eseti külön engedéllyel zarándokolhattak el a Templomhegy térségében omladozó egykori falakhoz, a zsidó kultuszi építmények újjáépítésére engedélyt nem kapva, [ → a zsidókat legyőző római háborúk és pusztítások előtti régi építmények közül való a Templomhegy nyugati lejtői erózió elleni védelmére, ill. hajdan várfalként is igénybe vett kisebb rész, amely a közelmúltig Siratófalnak nevezett (tám)fal-szakasz ]. Aelia Capitolina városa 130 és 324/325 között állt fenn, polgári lakossága a 70 béli pusztítás után kisarjadt olajfákat is kezelésbe vette, gondozta, termésüket hasznosította. Így újult fel az eredeti tuskók sarjaiból az Olajfák hegye Óváros ( benne a Templomhegy ) felőli rézsűi alján lévő Olajprés-( Get-semáné-)kert olajfa-ligete is: itt mindmáig áll néhány olyan, már üregesre kikorhadt gesztű, közel 2000 éves sarj-példány, [ egy kicsit a mi itthoni igen öreg botoló-fűzeseink fejes-fáinak törzsére, ill. habitusrára emlékeztetve ], amely genetikailag is jogfolytonos utóda azoknak az olajfa-egyedeknek, amelyek alatt az Úr a kereszt-áldozatra készülve lelkileg gyötrődött, majd kimondta az áldozatvállalás kulcs-Igéjét: »legyen meg a Te akaratod.« Ez az a hely, ahol Megváltónkat elfogták, majd innen fogolyként az Óvárosba hurcolták, ahol külön zsidó vallási konstrukciós pert és külön állami pert folytattak le ellene, vallatás közben Isten Ártatlan Bárányát kegyetlenül megkínozták, a felheccelt csőcselék előtt is megalázták, majd a Fájdalmak/Szenvedések Útján a Golgotáig hajszolták, saját kivégzőeszközének hordozására kényszerítve. 1
- az Olajprés-liget egyik legöregebb tanufájának fényképezésekor a terra rossa-talaj rőt-vöröse szinte automatikusan emlékeztetett az Úr itteni testi~lelki gyötrődésére: vérrel verítékezésére is -
Légvonalban néhány km-nyire van a Dominus flevit-től, ill. az Olajprés-kert olajfa-ligetétől a Koponyahely/Golgota [ a sémi arameus név az ógörögben „kranion”, a latinban pedig „calvaria”/kálvária ], amely sziklakibúvásos magaslat volt a nyilvános kivégzőhely; nevét a gyakran néhány napig ( a Jeruzsálem elpusztítása előtti zsidó hatalom, ill. részhatalom idején legkésőbb a legközelebbi zsidó ünnep előestéjéig ) elrettentő közszemlére ott hagyott emberi holttesteknek elvadult kóborló egykori háziállatok, ragadozók, patkányok, stb. által csontig rágott maradványairól kapta. [ Aelia Capitolina város létezése idején a rómaiak elplanírozva a terepet - mulató-szórakozó(!) parkot alakítottak ki itt, a Templomhegy egykor megszentelt részein pedig a római főistenségek kultusza számára építettek csarnok-templomokat ].
I. ( Nagy ) Constantinus/Kónsztantinosz római császár 313-ban az egész Római Birodalomban engedélyezte az ókeresztények nyilvános vallásgyakorlását; édesanyja: konstantinápolyi Szent Ilona pedig a szentföldi keresztyének/keresztények közreműködésével igyekezett feltárni a Jézus Krisztus korabeli és megelőző idők szent helyeit; elsősorban Jeruzsálemben a megtalált alapfalakat, stb. befedő több mint 2 és fél évszázadnyi törmeléket, szemetet, pogány építményeket eltüntetve/elhordatva. A Szent Város földi jelképe is a keresztényektől kapta vissza hivatalosan is az ősi Jeruzsálem városnevet, az üdvtörténet kiemelt eseményeinek helyszínein pedig templomokat, bazilikákat építettek Krisztus követői. A zsidóknak a félig még pogány császár annyit engedélyezett, hogy a naptári év egyetlen meghatározott napján zarándokként beléphessenek Jeruzsálem területére. A 3 kereszt, köztük a Szent Kereszt famaradványait a Golgota sziklás terepébe csákányozott gödrökben vélték megtalálni. A Szent Kereszt maradványának valódiságát csodás gyógyulások igazolták, fadarabját 3 felé osztva 3 azonos kegytárgytartóba helyezték el, amelyek kettős-kereszt alakúak voltak. I. ( Nagy ) Constantinus/Kónsztantinosz császár parancsára az egyik ereklyetartót az akkor épült Szent Sír-bazilikában őrizték, a másikat a Birodalom régi fővárosába: Rómába küldték, a harmadikat pedig az új székhelyre: Új Róma/Nova Roma városába, a népi névhasználat szerinti Kónsztantinosz 2
városába/Konstantinápolyba. E harmadik darab sorsáról a mindenkori császár egy személyben döntött, így az ereklye letört darabkáit, szilánkjait a legszentebb, legértékesebb ajándéknak ismerték el, és e részeket is mindenkor az eredeti kettős-kereszt alakú ereklyetartó hű másolatába helyezték el az ajándékozást megelőzően. Árpád-házi I. ( Szent ) István királyunk sikeres hadjárat keretében vett részt Makedón-házi II. Baszileiosz konstantinápolyi/bizánci császár szövetségeseként az 1018-ban a Közép- és a Kelet-Balkán É-i részén folyó pacifikáló hadműveletekben. Majd egyezményük alapján István megnyitotta a Kárpát-medencét is harántoló szárazföldi zarándokutat, amely Konstantinápolyon át a Szentföldre, jelesül Jeruzsálembe vezetett. István ehhez kapcsolódva a bencésekre bízott, magyar költségvetésből létesített és fenntartott kolostoros~ispotályos zarándokházat alapított a magyarországi zarándokok számára Konstantinápolyban, és ( pár év múlva: az arab kalifátus kül- és belügyeinek rendeződése, kereszténység-ellenes magatartásának beszüntetése lehetőségeit kihasználva ) Jeruzsálemben; más jelentős adományokkal is segítve Jeruzsálemben a keresztény szent helyeket őrző építmények újjáépítését. Istvánnak a magyarországi Krisztus-követés/keresztyénség/kereszténység ügyében betöltött apostol-szerepét fel- és elismerve, a balkáni szövetséget is megerősítve, II. Baszileiosz császár a Szent Kereszt konstantinápolyi fadarabjából letört részt ajándékozott Magyarország királyának, természetesen kettős-kereszt alakú ereklyetartóban. [ István Rómától is kapott apostol-jelvényt: az ott használt egyetlen vízszintes szárú latin-keresztet ]. Az ereklye itthon tovább aprózott kis darabkáinak egyikét a magyarországi honvédelmet irányító Árpád-házi ( Szent ) Imre herceg is viselte: a szíve fölött egy apró, ugyancsak kettőskereszt alakú tartóban. Imre hadserege a magyarországi Kassa→Eperjes→Bártfa→Sárosikapu útvonalon haladva DK-Lengyelországban egyesült a volhíniai~podóliai közös hadjáratukra induló Piast-házi Vitéz Boleszláv hadseregeivel; ez a legelső ismert momentuma az évezredes lengyel~magyar együttműködésnek, barátságnak. Imre a lengyel uralkodónak ajándékozta a kegytárgyat, aki ott kolostort alapított, amelynek környékét mindmáig Szent Kereszt-/Swięty Krzyż-hegynek hívják, és e római katholikus kolostor minden kiemelt helyét ma is az eredeti kegytárgytartóra utaló kettős-kereszt díszíti. A Megváltó egyszeri és tökéletes áldozatára utaló, Jeruzsálemből Konstantinápolyon át Szent István érdeméből Magyarországra került Szent Kereszt-ereklye kegytárgytartójának alakja egyenes ágon vezetett a magyar ábrázolásokon a kettős-kereszt megjelenítéséhez, amelynek legelső formáit a legújabb kutatás már Szent István pénzein is felismeri. Majd Róma és Konstantinápoly ( a nagy egyházszakadás/szkizma --- 1054 ) évezredes vetélkedése, az egyetemes Krisztus-követő/keresztyén/keresztény eszmekör dogmatikai megfogalmazása egy részének szétválása, a korabeli Magyarországnak egyre inkább az egyetlen vízszintes szárú ún. latin-keresztet használó Róma iránti elköteleződése mellett is már Árpád-házi királyaink alatt a címerpajzsokon is megjelenik az ezüst kettős-kereszt, hogy mára minden magyarok nemzeti címerének hasított bal = második pajzsmezőjén a legfőbb jelképpé/címerképpé legyen. Miközben ma is minden magyarok nemzeti címerének hasított jobb pajzsmezőjén - a címertan szabályai szerint ez a régebbi, az ősibb jegyeket tartalmazó - tehát a pajzs első részén a Géza nagyfejedelmünk és Szent István apostol-királyunk keresztény magyar államszervezése előtti, szinte beláthatatlan mélységű magyar nemzeti őstörténetre, múltra is utal a vörössel és ezüsttel hétszer vágott Árpád-sáv, mint címerkép.
3
a Megváltó Jézus Krisztusra utaló Szent Kereszt ereklyetartó, [ e példány Bizáncban/Konstantinápolyban készült 1160~1170 között ], fedelén kettős-kereszt ábrázolás
Árpád-házi I. ( Szent ) István nagyfejedelem ( 997-), majd király ( 1000/1001~1038 ) 1018-tól vlsz. Esztergomban veretett ezüst dénárja [ = időrendben a 2. magyar pénz ]; magyar rovásírás-irányú ( = jobbról balra haladó ) körirata: STEPHANUS REX
Árpád-házi III. Béla király ( 1172~1196 ) ezüst dénárja ( előlap )
Béla trónörökös herceg [ a későbbi Árpád-házi I. Béla király ] Nyitrán 1048~1060 között veretett ezüst pénze, körirata: BELA DVX
a tatárjárás ( 1241~’42 ) előtti magyar királyi ezüst dénár: már egyazon mezőben = egy pajzson* ábrázolják a - talpas [ = kifelé szélesedő ] szárú kettős-kereszt egészét; *= az égi hatalmat jelképező elsődleges szerepe mellett: az uralkodó Árpád-ház pajzsa révén ekkortól Magyarország egyik jelképe is
4
Árpád-házi I. Béla király ( 1060~1063 ) ezüst pénze, körirata: BELA REX
Jeruzsálemben a bazilika-komplexumban a Szent Kereszt töve közelében áll a Szent Sír, amely --- üres! A Nagypéntekhez képest harmadnap: az első Húsvét reggelén észlelték a Jézus Krisztus gyász-szertartása végett egyenként, majd csoportosan ide érkező tanítványok, hogy üres. "Nincs itt, feltámadott!" --- mondta a megkínzott test tetemét keresőknek az angyal az örömhír/eu-angelion/evangélium üzenetét. Ma sincs oksági, "logikus", azonnali és egyszerű válasz. Kegyelem van. Ma is. Köszönjük meg böjti lélekkel, hogy személy szerint számunkra ma még tart a kegyelmi idő. Csendes, elmélyült perceket sem nélkülöző böjtöt, és a Nagypéntek + Húsvét szét nem választható lényege befogadására felkészülést kíván valamennyi T. Címzettnek és Szeretteinek Győrből Bolla Sándor. 2015. Nagycsütörtök
5
