Legyen-e állami a 4. magyar mobilszolgáltató?

Legyen-e állami a 4. magyar mobilszolgáltató? Szinopszis Sajtótájékoztató Budapest, 2011. március 22.

-1-

A negyedik mobilszolgáltató belépése a moratórium áprilisi lejárata miatt aktuális kérdéskör Sikertelen tenderek egy negyedik szereplő frekvenciahasználatára 1

2

3

• Tárgya a 2100 MHz-es tartomány, UMTS szolgáltatás nyújtására • Az 5 jelentkező közül a 3 piacon lévő nyert 15 évre szóló koncessziót • A Telenor 19, a T-Mobile 17, míg a Vodafone 16,5 milliárd* forintot fizetett • A HTCC-vel és a svéd Tele2-vel a tárgyalások meg sem kezdődtek

2004-es tender

2008-as tender

• „A” blokk: 900, 1800, 2100 MHz, „B” blokk: 450 MHz, „C” blokk: 26 GHz • Résztvevők: Digi Kft., DreamCom Távközlési Kft., Mobinet Távközlési Projekt Kft., Invitel Távközlési Zrt. • 2009.03.16.: az NHH magas üzleti kockázatok és szakmapolitikai megfontolások miatt lefújta a tendert

Legfrissebb fejlemények

• Digitális átállás elhalasztása legalább 1 évvel • Eredeti céldátum: 2011. december 31. • Végső dátum: 2014. december 31. • Csúszik a negyedik generációs mobilszolgáltatások bevezetése is, mivel nem szabadul fel frekvencia

*Vagy 16,5 milliárd forint egyben vagy 8 milliárd forint és a 2006-2019 közötti időszak UMTS szolgáltatásából származó árbevétel 0,3%-a Forrás: NMHH

-2-

A CCG tanulmány célja egy átfogó elemzés kapcsán a negyedik mobil frekvenciatartomány alternatív hasznosítási lehetőségeinek felvázolása A Mobiltanulmány célja, aktualitása 7

A korábbi közbeszerzés moratóriuma 2011. április 30-án lejár

Magyar hitelképesség romlása

6

Válság, és a hatására bevezetett különintézkedések hatása a piacra

5

3 érdekcsoport: • állam • mobilszolgáltatók • fogyasztók

A legfőbb kérdések

1

A digitális átállás elhalasztása miatt Magyarország teljes lefedettségének kilátástalansága

Legfőbb befolyásoló tényezők

Technológiai fejlődés felforgatja a piacot

A kormány újra felkészült a tender kiírására

• Milyen szereplő számára érdemes belépni? • Milyen jellegű infrastruktúra – fejlesztésre van szükség?

3

• Melyik a legéletképesebb modell?

4 Forrás: CCG kutatás

2

• Milyenek az esélyei egy piacra belépő negyedik szolgáltatónak?

-3-

1. A magyar piac áttekintése

-4-

A hangalapú mobilszolgáltatások piaca koncentrált és telített, a piaci részesedések gyakorlatilag változatlanok A szolgáltatók bemutatása és a verseny főbb jellemzői Tulajdonos

Piacra lépés

Használt frekvenciák

Piaci részesedés*

Ügyfélszám*

Telenor

Telenor (norvég)

1994.03.26.

900, 1800, 2100 MHz

34,26%

4,12 m db

T-Mobile

Magyar Telekom

1994.03.31.

900, 1800, 2100 MHz

43,36%

5,21 m db

Vodafone

Vodafone (brit)

1999.11.30.

900, 1800, 2100 MHz

22,38%

2,69 m db

1

Stabil piaci részesedések

2

50% 45%

T-Mobile

40% 35%

25%

15%

• 2010 novemberében a Herfindahl-index** (0,356) magas koncentráltságot és alacsony versenyintenzitást jelez

Telenor

30%

20%

Mind az árszint, mind a versenyintenzitás alacsony

Vodafone

• Közepes használat mellett a legkedvezőbb árú tarifacsomagot figyelembe véve 290 dollár az éves előfizetői díj • Ez nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony árnak számít

3

Gyenge szolgáltatóváltási hajlandóság

• Az előfizetők 82%-a még sosem váltott (komplex csomagok esetén a legkisebb a hajlandóság) • A számhordozás szerepe elenyésző (váltások mindössze 6%-ánál) • Az árak nehezen összehasonlíthatók • A váltási folyamat bonyolult • A szolgáltatók ügyfélmegtartási képessége erős

2007 2008 2009 2010 *2010 december **A Herfindahl-index piaci koncentráltságot jelző mutató, melynek értékét a piaci részesedések négyzetösszege adja Forrás: NMHH, OECD

-5-

A mobilinternet-szolgáltatások piacán a T-Mobile jelentős előnyre tett szert, miközben a piac jelentős ütemben növekszik A szolgáltatók mobilinternet-megoszlása Összes előfizetés %

Aktív előfizetés %

Adatforgalom %

Ügyfélszám

Telenor

26,62%

23,61%

29,91%

348 e db

T-Mobile

47,78%

48,61%

43,08%

624 e db

Vodafone

25,60%.

27,78%

27,01%

335 e db

1

Ingadozó piaci részesedések és a piac növekedése

Piaci részesedés

60%

Ügyfélszám (teljes piac) CAGR*: 40,08%

T-Mobile

Ügyfélszám [e fő] 1 300

1 200

50%

1 000  900 Telenor

30%

 800  700

• 2010 decemberében a Herfindahl-index értéke (0,365) magas koncentráltságot jelez

Vodafone

2009 2010 * Éves átlagos növekedési ütem

• A piac dinamikus növekedése: két év alatt majdnem triplázódó előfizetésszám (CAGR*: 40,08%)

 600  500

Forrás: NMHH, OECD

Magas koncentráltság, verseny az új fogyasztókért

1 100

40%

20%

2

• Intenzív verseny az új fogyasztókért

-6-

3

Adatforgalom-függő árszint

• Az árszint forgalomfüggő • Az 1, 5, 10 GB-os csomagok tekintetében rendre alacsony, közepes, magas a vizsgált OECD országokhoz viszonyítva • Átlagosan közepes árszint, ami a csomaghoz tartozó adatforgalom növekedésével emelkedik

A Vodafone a kezdeti gyors bővülés ellenére sem tudta még behozni a későbbi belépésből eredő lemaradást, a Postafon pedig egyértelműen kudarcot vallott Az utolsó két belépő: a Vodafone és a Postafon piacra lépése A Postafon piacra lépése 10 ezernél kevesebb előfizetőt eredményezett a tervezett 70 ezerhez képest

A Vodafone előfizetőinek %-os növekedése a piac bővüléséhez viszonyítva

A Vodafone hálózatát használja

120%

Összes előfizető

100%

Fókuszcsoport a vidéki lakosság és az idősebbek

Vodafone előfizetői

80% 60%

Postafon piacra lépése 2009.11. 20.

40%

20% 0% Q2 Q4 2000

Q2 Q4 2001

Q2 Q4 2002

Q2 Q4 2003

Q2 Q4 2004

Q2 Q4 2005

Q2 Q4 2006

Q2 Q4 2007

1999-2004 Kezdeti szakasz

2005Stabil viszonyok

• Megfelelő alap a gyors piaci növekedés • A bővülés jóval a piaci átlag felett van • A növekedés bázisát az új fogyasztók adják • Erős szezonalitás érvényesül

• A piaci bővülés üteme fokozatosan visszaesik • A piaci átlaghoz közelítő változás • A versenytársak ügyfeleinek az elhódítására lenne szükség

Forrás: NMHH, CCG kutatás

A Posta csak értékesítést végez, ezzel a Vodafone saját márkanevű viszonteladója

Fő elv az egyszerűség (ár, szolgáltatások terén)

A kudarc lehetséges okai

-7-

• Téves szegmentációs kritériumok, a megcélzott fogyasztói csoport heterogén • Hiányzik az értékközösség mentén történő szegmentáció • Viszonylag magas árszint (35 Ft/sms; 35 Ft/perc)

A Digitális Megújulás Cselekvési Terv fontos része az infrastruktúra-fejlesztés, amelyben a kormány a mobiltechnológiáknak is jelentős szerepet szán Digitális Megújulás Cselekvési Terv, 2010 Állampolgári esélyegyenlőség

 A lakosság 100%-ának szélessávú hozzáférés biztosítása 2013-ig  Digitális írástudatlanok 1 millió fővel való csökkentése 2014-ig

Versenyképesség

 KKV-k verseny- és innovációs képességének növelése  A szakemberhiány és a pénzügyi alultőkésítettség csökkentése

Modern közigazgatás

 Nemzeti Közigazgatási Kommunikációs Infrastruktúra Program  E-kormányzati és eközigazgatási szolgáltatások

Informatikai infrastruktúra fejlesztése

 Zavartalan, biztonságos szélessávú adatforgalom  Potenciális internethasználók részére motivációs programok

 Szélessávú internet-penetrációban az EU 27 átlagának elérése 2015-re  Mobilinternet-penetrációban régiós vezető pozíció elérése 2013-ra  A digitális TV-előfizetések arányának 80%-ra emelése 2014-re  Minden háztartás legalább 6 mobil vagy vezetékes szolgáltató közül választhasson 2014-től  A program keretösszege eléri a 100 mrd Ft-ot, a kormány várhatóan tavasszal ismerteti a finanszírozás részleteit

Forrás: kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium

-8-

2. Nemzetközi elemzés

-9-

Az OECD országokban a szolgáltatók száma csupán az egy főre jutó GDP-vel mutat korrelációt, a szélessávú mobil előfizetések számával, a 3G lefedettséggel, ill. az árszínvonallal nem mutatható ki összefüggés Tipikus viszonyszámok egyes OECD tagországokban

75

60.0

46

43

Svájc

80.0 35

40.0 20.0

7

0.0

Minőség

Dedikált szélessávú mobil előfizetés

A szolgáltatók száma, illetve az árszínvonal és a 3G lefedettség között nem találtunk összefüggést (az R2 értéke 0,23)

45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

3

3.8

3

35

34

20

17

Standard szélessávú mobil előfizetés

A mobilszolgáltatók száma és a szélessávú mobil előfizetés penetrációja között nincs szignifikáns kapcsolat (az R2 értéke 0,005)

- 10 -

3 43

Csak az egy főre jutó GDP és a szolgáltatók száma között mutatható ki korreláció (az R2 értéke 0,84)

*Az USA-ban 64 MNO működik, ez torzítja az átlagot, ezért nyesett átlagot alkalmaztunk ;** A kosarak egy év alatt igénybevett szolgáltatásmennyiségeket határoznak meg Forrás: OECD, mobileworldlive.com

5

Svájc

100.0

Mobilsz. (db):

Lengyelország

3

Japán

5

OECD átlag*

3

120.0

Magas használati kosár Közepes használati kosár Alacsony használati kosár

A vizsgált OECD országokban jellemzően három vagy négy mobilszolgáltató működik (az R2 értéke 0,66)

3.8

Lengyelország

Ár

3

Mobilszolgáltatók száma a GDP [ezer USD PPP/fő] függvényében

Magyarország

Mobilsz. (db):

3

700 600 500 400 300 200 100 0

Svájc

Japán

7.7

5

Japán

10

3

OECD átlag*

30.7

3.8

Magyarország

38.2

3

Mobil szélessávú penetráció [előfizetés / 100 lakos], 2008

Svájc

127.5

Mobilsz. (db):

Lengyelország

3

Japán

5

OECD átlag*

3

Lengyelország

Piac

3.8

OECD átlag*

140 120 100 80 60 40 20 0

3

Magyarország

Mobilsz. (db):

Mobiltelefon szolgáltatási kosarak** árai [USD PPP/év], 2008

Magyarország

Mobilszolgáltatók száma a lakossági adatok függvényében [m fő]

A telekommunikáció nemzetközi trendjei közül a „quadruple-play” csomagok, a csökkenő egységár és az adatforgalom növekvő szerepe emelhető ki A telekommunikációs szektor nemzetközi trendjei 1

2 Quadruple-play csomagok

 A korábban az egyéni fogyasztókra összpontosító mobilszolgáltatások piacán a flottakedvezmények kiterjedtebb alkalmazása miatt a háztartás is megcélozható fogyasztói egységgé vált  A korábbi triple-play ajánlatokat (vezetékes telefon, kábeltévé, internet) így egyre gyakrabban egészítik ki mobilszolgáltatást is tartalmazó quadruple-play csomaggá

3 Csökkenő egységár növekvő volumen mellett

 Az árukapcsolások miatt az árak transzparenciája csökkent  Az OECD fogyasztói kosarak ára évente 11-18%-kal csökkent, ezt a csökkenést azonban részben pótolja a volumenek emelkedése: mind az előfizetések, mind az egy előfizetőre jutó mennyiségek növekednek  Az árazási struktúra tekintetében jellemző a havi fix díjak térhódítása a forgalomfüggőekkel szemben

 A mobilhálózattal nem rendelkező telekom cégek virtuális szolgáltatók létrehozásával igyekeznek tartani a versenyt

Forrás: OECD, CCG kutatás

- 11 -

Az adatforgalom növekvő szerepe  Az adatforgalom aránya a bevételben jelenleg jóval kisebb, mint a hagyományos szolgáltatásoké, viszont gyorsan növekszik  Elképzelhető olyan forgatókönyv is a távoli jövőben, hogy a hangszolgáltatás teljesen megszűnik, és a mobilinterneten keresztül folytatott VoIP megoldások váltják fel  Az utóbbi években gyorsította a mobilinternet terjedését az olyan csomagok kialakítása, ahol a forgalmi keret túllépése esetén a sebességet csökkentik díjnövelés helyett

A mobilszolgáltatási értéklánc egysége felbomlani látszik, új szereplők, virtuális szolgáltatók jelentek meg, akik jobban igazodnak a fogyasztók igényeihez Virtuális szolgáltatók típusai 1. hullám: Csináld magad

2. hullám: MVNE

3. hullám: MVNA

 Hálózati kapacitás nagykereskedelmi értékesítése

MVNA (Aggregator)

MVNO  Hálózati kapacitás nagykereskedelmi értékesítése

MVNE

Hálózat

MNO

Back-office

 Integrált back-office rendszerek és adatplatformok  Back-office folyamatok

MNO

Adatplatform

MNE*

Készülékek

MVNO (Operator)

Előfizetői csomagok

MVNO

Márka és disztribúció

 Piaci szegmensekre és szolgáltatásokra szabott készülékajánlat  Szegmentálás, csomagajánlatok fejlesztése  Integrált back-office rendszerek, folyamatok és adatplatformok  Előre kialkudott MNOmegállapodások hálózati kapacitás nagykereskedelmi vételére

 Üzleti MVNO: Testreszabott szolgáltatást nyújtanak üzleti ügyfelek számára  Diszkont MVNO: Alacsony díjú szolgáltatások bizonyos piaci szegmenseknek  Életstílus MVNO: Demográfiai jellemzők alapján fókuszál bizonyos piaci szegmensekre  Hirdetéssel finanszírozott MVNO-k: A hirdetések fogadásáért cserébe fix mennyiségű ingyenes percet és SMS-t kap a felhasználó  Nemzetiségi MVNO: Alacsony percdíjakat biztosítanak az anyaország eléréséhez  Speciális MVNO: Például M2M (Machine to machine) kommunikációra szakosodott cégek

• MVNO: Mobile Virtual Network Operator • MVNE: Mobile Virtual Network Enabler • MVNA: Mobile Virtual Network Aggregator • MNE: Mobile Network Enabler

Cégméret Szakértelem Kockázatok Árrés *MNE: Saját hálózattal rendelkezik, amit csak MVNO-k részére értékesít, tehát a fogyasztóknak nem Forrás: Diamond, CCG kutatás

Kiszolgált szegmensek

- 12 -

Az állami szerepvállalás a telekommunikációban erősödik, a szélessávra koncentrál, de országonként eltérő formában valósul meg Példák az állami szerepvállalásra a telekommunikációban Egyesült Királyság • Digital Britain, 2009 • 2012-re legalább 2 Mbps-os internet a lakosság 100%-ának (200 m GBP támogatás) • 3G frekvencia használati engedélyek korlátlan idejűvé változtatása • 0,51 GBP/hó/db adó rézkábelek után optikai hálózatok elterjesztésére

Európai Unió • Digital Agenda, 2010 • 2013-ra alapszintű lefedettség az EU teljes lakossága számára • 2020-ra min. 30 Mbps-os internet a lakosság100%ának, legalább 100 Mbps-os internet az 50%-ának • Szélessávú beruházások EU-eszközökön keresztüli finanszírozásának megerősítése

Egyesült Államok • Connecting America: National Broadband Plan, 2010 • 2020-ra 4 Mbps-os internet a lakosság 100%-ának (15,5 mrd USD támogatás) • A frekvencia tartományok újraosztása az új technológiák arányának növelése érdekében • Az állami infrastruktúrák bővítése, hatékony allokálása

Olaszország

Finnország • National Broadband Plan, 2008 • 2010-re 1 Mbps-os internet a lakosság 100%-ának • 100 Mbps-os internet a lakosság 99%-ának 2015-re • 60 m EUR állami, 40 m EUR önkormányzati, 25 m EUR EU támogatás

Szingapúr • National Broadband Plan, 2008 • Szélessávú kapcsolat a háztartások 90%-ának • 100 Mbps-tól 1 Gbps-ig terjedő sebességű passzív infrastruktúra kiépítése (520 m USD támogatás)

Forrás: CCG kutatás

• Digital Italy, 2010 • 2020-ra legalább 100 Mbps-os internet a lakosság legalább 50%-ának • Új szolgáltató vállalat PPP-konstrukcióban a passzív infrastruktúrák fejlesztésére, üzemeltetésére ( 2020-ig 8 mrd EUR támogatás

- 13 -

3. A negyedik frekvenciatartomány hasznosítási lehetőségei

- 14 -

Az elemzések alapján az állami szerepvállalásnak helye lehet egy 4. mobilszolgáltató hálózatának biztosításában, majd virtuális szolgáltatóknak történő bérbeadásában Lehetőségek a negyedik frekvenciacsomag hasznosítására Hagyományos megoldások A) Frekvenciapályázat

Negyedik frekvenciacsomag tulajdonosa

Új belépő (negyedik MNO)

Újfajta megoldások

B) Frekvenciaaukció

Jelenlegi szereplők

C) Erős vertikális állami szerepvállalás (Kijelölés)

D) Korlátozott állami szerepvállalás + magánszereplő (Pályázat)

Állami vállalat

Új belépő

(MNE-típusú)

(MNE-típusú)

Kezdetben valamelyik

Gerinchálózat

MNO hálózata, később

Saját, bérelt hálózat

Állami gerinchálózat*

saját, bérelt hálózat További infrastruktúrafejlesztés

Az új belépő által

Lakosság elérése

Közvetlen

A jelenlegi szereplők által

Közvetlen

* MÁV, MVM, NIIF Forrás: CCG kutatás

- 15 -

Állami gerinchálózat*, kedvező hozzáférés

Állam által

Az új belépő által

MVNO-kon

MVNO-kon

keresztül

keresztül

A frekvencia iránti érdeklődést – a globális recesszión túl – a különadók miatt lecsökkent vállalkozói kedv is számottevően befolyásolhatja Opciók: A) Frekvenciapályázat és B) Frekvenciaaukció A) Frekvenciapályázat

B) Frekvenciaaukció

 A moratórium lejárta után ismét kiírható a

 A negyedik frekvenciatartomány felosztható

pályázat a negyedik frekvenciatartomány

aukció útján a már piacon lévő három MNO

hasznosítására, egy negyedik MNO számára

között

Hátráltató tényezők

Hátráltató tényezők

 A hangalapú szolgáltatások piaca érett és telített  Ehhez képest 2 millió felhasználó kiszolgálásához szükséges infrastruktúra kiépítése jelentős, 600 m EUR (~160 milliárd Ft) nagyságrendű befektetést igényelne  A 2008-as tender során tapasztalt üzleti kockázatok továbbra is fennállnak

 Új szolgáltató híján a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatásokra nem lenne közvetlen hatással  A lefedettség javítása ennél az alternatívánál is jelentős beruházásokat igényelne  A versenyt nem növelné és a piaci koncentrációt nem csökkentené

Forrás: CCG kutatás

- 16 -

Nagyfokú állami szerepvállalással ösztönözhető az MVNO piac és biztosítható a teljes mobilinternet-lefedettség, ugyanakkor jelentős beruházást igényel Opciók: C) Erős vertikális állami szerepvállalás – Alapvetően teoretikus opció 1

Állami vállalat létrehozása mobilhálózat üzemeltetésre, amely frekvencia-tulajdonossá válik

2

A már meglévő állami gerinchálózatokat önköltségi áron használhatja, esetleg átkerülnének a tulajdonába

3

Nyílt pályázat kiírása a hálózat kiegészítésére és bázisállomások építésére

4

Az ellátási lánc feladatai közül ő biztosítja a hálózatot, a backoffice tevékenységet és az adatplatformot

5

Az MVNO piac fellendítéséhez versenyképes árazást lehetővé tevő nagykereskedelmi díjak kialakítása

Lehetőségek  A szélessávú mobilinternet-hozzáférés biztosítása az ország egész területén  3G iránti igények figyelembe vétele  Fedezeti pont elérése után döntési lehetőség a vállalat állami kézben tartásáról vagy értékesítéséről  A legújabb technológiák (pl. SDR*) alkalmazásával alacsonyabb költségszint  Potenciális MVNO-k: jelenlegi vezetékes telekommunikációs vállalatok és tartalomszolgáltatók, ill. több országban működő MVNO-k Hátráltató tényezők  Költséges az állam számára  Az EU iránymutatása nem támogatja az olyan területeken való beavatkozást, ahol több szolgáltató, megfelelő verseny mellett, kielégítően ellátja a piacot

* A Software Defined Radio segítségével csökkenthetők a beruházási, karbantartási és energia kiadások Forrás: CCG kutatás

- 17 -

Az állami szerepvállalás tovább finomítható, és magánszolgáltató bevonásával lehetséges egy piackonform modell kialakítása Opciók: D) Korlátozott állami szerepvállalás + magánszolgáltató (Pályázat) 1

Lehetőségek

Fókusz az adatszolgáltatáson (országos 3G lefedettséget igénylő fogyasztók, fehér foltokon* élők)

 A kapacitások árának maximálásával biztosítva 2

A negyedik frekvencia értékesítése egy, a jelenlegitől eltérő modellt alkalmazó szolgáltató számára (MNE)

lenne, hogy versenyképes áron lehetséges azt az MVNO-knak továbbértékesíteni  Az állami gerinchálózatra vonatkozó

3

Az állami gerinchálózatot kedvezményesen használhatja, a többi már piacon lévő szolgáltató ezért valamilyen kompenzációban részesül

kedvezményes használati jogosultság mérsékli az üzlet beindításából eredő kockázatokat és

nehézségeket 4

Az addicionális infrastrukturális fejlesztéseket, a back-office tevékenységet és az adatplatform kialakítását maga végzi

 Nem terheli meg a központi költségvetést  A fejlesztésekbe magántőke bevonása lehetséges  EU-s irányelvekkel egybeesik, források

5

Az MVNO modell elterjesztése érdekében a virtuális szolgáltatók számára értékesítendő kapacitások árának felülről korlátozása

elérhetőek

*Olyan területek, ahol jelenleg nincs és várhatóan az elkövetkező 5 évben sem lesz szolgáltatás Forrás: CCG kutatás

- 18 -

Az infrastruktúra kiépítésének magas költsége miatt állami szerepvállalás javasolt, amit a nemzetközi gyakorlat is alátámaszt Összegzés

5

1

CCG által vizsgált lehetőségek: A) Frekvenciapályázat, B) Frekvenciaaukció, C) Erős vertikális állami szerepvállalás, D) korlátozott állami szerepvállalás

4

Magánszereplő számára túl költséges az infrastruktúra kiépítése, állami, ill. EU-s támogatásra van szükség

A mobilszolgáltatók száma nem korrelál sem a piacmérettel , sem az árszínvonallal

Tanulságok, következtetések

Nemzetközi trend a quadrupleplay, az adatfókusz, az MVNO modell térhódítása és az állami szerepvállalás 3 Forrás: CCG kutatás

- 19 -

Alacsony a korreláció az egy főre jutó GDP és a mobilszolgáltatók 2 száma között

A Capitol Consulting Group nemzetközi színvonalú megoldásokat kínál a stratégiaalkotás és a stratégiai szervezetfejlesztés valamennyi területén A CCG referenciái, üzletágai és fő termékei

Stratégiaalkotás Vevőkapcsolatkezelés (CRM)

Stratégiai szervezetfejlesztés

Vezetői motivációs rendszerek

Outsourcing

Stratégiai tanácsadói üzletág

Menedzsment Audit

 Magyar ügyfelek

Produktivitási tanácsadói üzletág

Költségcsökkentés és hatékonyságnövelés Üzleti folyamatújraszervezés (BPR)

Beszerzés / Logisztika

 Nemzetközi stratégiai szövetséges - 20 -

 Nemzetközi ügyfelek

Köszönjük szíves figyelmüket!

Az eredménykimutatásban tárgyszerűen mérhető, ésszerű megoldásokat szeretnénk nyújtani ügyfeleinknek olyan tisztességes nagyságú díjazás ellenében, amely lehetővé teszi, hogy a tanácsadói díjak befektetése a lehető leghamarabb megtérüljön számukra.

1051 Budapest, Sas u. 10-12. Telefon: +36 1 301 8725 Fax: 301 8750 e-mail: [email protected]

www.ccg.co.hu

- 21 -