LEGSZEBB FILMÜNKET. REMEK író: VASZARYJÁNOS Zene: BUDAYDÉNES GARDÁNKAT Rendező: FARKASZOLTÁN Kép-. EIBENISTVÁN

F I L M K A M A R A I ÉS M O Z I É GY E S U L F T I S Z A K L A P BUDAPEST, 1941. MÁRCIUS 8 .

EGYES SZÁM ÁRA 60 FILLÉR.

III. ÉVFOLYAM 10. SZÁM.

LEGSZEBB FILMÜNKET

REMEK GARDÁNKAT

író: VASZARYJÁNOS Zene: BUDAYDÉNES Rendező: FARKAS ZOLTÁN Kép-. EIBENISTVÁN

CSILLOGÓ NEVEKKEL MU R Á I ! , TÚR A Y, PÁGEfR, DIL9CS1, PIÁL Y, PETHES S., SÜflLAY és PIAHKAY LACIKA

1 9 4 1 nagy társadalmi drám ája!

F,"lniL rox FILMR. T. Budapest. VIII, Róhőczi úí 9 . sz.

FILMKAMARAI ES M O Z I E G Y E S Ü L E T I S Z A K L A P III. É V FO LY A M 10. SZÁ M B U D A PE ST , 1941. M Á R C IU S 8. M egjelen ik m in d e n szom baton F őszerkesztő: Á G O TÁ I G ÉZA dr. F elelős szerkesztő: VACZI DEZSŐ Szerkesztőség és k ia d ó h iv ata l: B u d ap est, VI., B a jz a -u tc a 18. T elefon: 220—855, 422—961 P o s ta ta k a ré k p é n z tá ri csekk szám la szám a: 15.410

Túl a határon...

K iad ó tu lajd o n o s: a Színm űvészeti és F ilm m ű vészeti K a m a ra Felelős kiadó: L ieb er László dr.

^

K iad ó h iv ata li főnök: G yim esy K ásás E rnő Előfizetési ár: egy év re ................... 30 pengő ................... 16 pengő fél „ oh** V#* V A szerkesztők címe:

D r. Á g o t á i g é z a •Iro d a: IX ., K önyves K á lm á n -k ö rú t 15. T elefon: 146—346 L akás: XI., F ü r j- u tc a 4. T.: 257—036 VÁCZI DEZSŐ Iroda: V III., S á n d o r-té r 3. T.: 144—424, 144—425 L ak ás: V III., Ü llő i-ú t 42. T.: 136—386 1

K észült a C e n tru m K iad ó v á lla la t Rt. n y o m d á já b a n Felelős üzemvezető: Schmaller János. B udapest, V III., G yulai P á l- u tc a 14. Telefon: 144—422, 144—423 TARTALOM: Túl a h a t á r o n .......................................... Külföldi szakmai szemle: 8. Belgium 9. Hollandia. 10. S v á j c ................... A magyar szines trükkfilm ért: Kőszegi L á s z l ó ................................. Keskenyfilm: A keskeny mozgófényképüzemek üzemvezetőinek kérése: P. G. Hiszen ezt mindenki látja: Jorio Balogh László dr. hazaérkezett olaszországból .......................................... Prem ierm ozik m ű s o r a .......................

1 2 3 4 6 6 6

Üj filmek: A kegyelmes ú r r o k o n a ................... 8 9 agglegény ..................................... 8 Olajváros .......................................... 8 Irene ............................................... 9 A nyugati g y ő z e l e m ....................... 9 Cisco, a száguldó l o v a s ................... 9 Nyilatkozat ..........................................10 Híradók ...............................................10 H irek ................................................... 11 Lapszemle .......................................... 12 Filmcenzura ..........................................III Szakmai cím tár ............................ . IV Hirdetők: Hunnia ............................................... I Fox ................................................... II .Param ount ....................... , . . . 2 Sláger .......................................... 5, III Agfa ................................................... 8 Délibáb .......................................... 7 A d le r, .............................................. 10 Kinotechnikai Társaság . . . . 10

Ujabb bizonyítékát látjuk annak az elhivatottságnak, am ely a m agyar film m ű v é s ze tn e k osztályrészül ju t Középeurópában. Magyar kép- és magyar hangoperatőrök magyar rendszerű hangosfelvevögéppel forgatják az első jugoszláv játékfilm et. A m últb an már többízben előfordult, hogy magyar operatőrök k ü l­ földön felv é te le k e t készítettek. A z első ilyen kirándulásokra a híradó operatőrjei indultak, a k ik rövidebb-hosszabb fe lvételekkel örökítették m eg a m agyar vonatkozású fontosabb esem ényeket, rendszerint azokban az orszsó.gokban, a m elyekn ek saját film gyártásuk n e m volt és így hirado csere­ felvételekről nem lehetett szó. K észültek azután magyar já té k film e k részére is külföldön, sőt tengerentúl is felvételek, am ikor a forgatókönyv cselekm énye úgy kívánta. Előfordult másrészt az is, hogy külföldi gyártók jö ttek forgatrii Magyarországra. Ilyenkor nemcsak a magyar m űvészgárdát kérték fel köz­ reműködésre, hanem a magyar operatőrök m u n k á já t is igénybevették. Ezek a film ek, ha idegen lobogó alatt is, mégis csak hírét v itté k külföldön a m agyar film m űvészi és technikai felkészültségének. A m in t azonban izm o­ sodott hazai gyártásunk, m indinkább elmaradtak a külföldi gyártók a m agyar m űterm ekből. A hazai gyártás fejlődésével viszo7it — am elyhez a nem zetközi piac viszonyának kedvező alakulása is járult — nagyot fordult a helyzet. Míg a hangosfilmgyártás kezdetén a dolog természete szerint csak híradóink és rö vid film jeink tarhattak lépést külföldön a világcégek hasonló term ékeivel, gyerm ekcipőben járó, magyarul beszélő já té k film je in k a szűk trianoni piacon is csak szerényen kezdtek terjeszkedni az óriási költséggel és hatalmas felkészültséggel az egész világ piacára készített milliós külföldi film e k árnyé­ kában. A szívós akarat azonban diadalmaskodott. Először a hazai piacon aratott m in d nagyobb sikereket a magyar film , később rendszeres piacra talált A m e rik a magyarlakta területein, m ajd eljutott egyes európai államokba is. A trianoni bilincs széttörése után nemcsak a hazai m ozik száma n ö vekedett m eg örvendetes módon a három ízben visszacsatolt területekkel, hanem a határokon túl is állandó piacokat hódított meg a magyar film. F ilm m ű v é sze tü n k n e k ez ,a gyors és sikeres előretörése, m egérdem elten kim a­ gasló helyet v ív o tt ki a magyar film n e k Középeurópában. M egérde­ m elten, m ert hiszen m a nagy nyugati szomszédaink m ellett az egyetlen kis n em zet vagyu nk, am ely olyan sikeres film m u ltra te k in th e t vissza, am elynek alapján Középeurópa mai filmellátásában kom oly feladatot vállalhattunk. A m agyar film n e k ez a szerepe érthető módon más államokban is felkeltette az érdeklődést a saját n em zeti gyártás iránt. A magyar gyártóknak egészen term észetesen számolniok kell azzal, hogy a balkáni államokban elubb-utóbb megindul a n em zeti termelés. A z első ilyen kísérletet Jugoszlá­ viában látjuk, ahol m ár hosszabb idő óta foglalkoznak ezzel a gondolattal. M inthogy pedig ez az állam filmgyártásra eddig még nem rendezkedett be, a szomszédos film gyártó ne m ze te k közül kellett választania: m e ly ik n e k tá­ mogatásával kívánja az első jugoszláv já té k film e t elkészíteni. A határokon túlnő tt m agyar film gyártás újabb diadalát jelenti, hogy a választás Magyarországra esett. F ilm m űvészetü nk tehát elérkezett arra az állomására, amelyről már segédkezet ny ú jth a t más ország meginduló nem zeti gyártásának. Rem éljük, hogy a magyar operatőrök idegenben is m egfelelnek a beléjük helyezett bizalomnak és sikeresen oldják meg feladatukat. Ez a m u n k á ju k azonban fokozott feladatot ró a magyar gyártásra is. A Jugo­ szláviában elért eddigi eredm ényeinket csak úg y tarth atju k meg, ha a magyar film színvonalának állandó emelésével biztosítjuk, hogy a m ost meginduló jugoszláv gyártás m ellett is változatlanul keresettek m aradjanak film jeink a déli szomszéd piacán.

mnu

if\n

FI LM

2

K Ü L F Ö L D I S Z A K M A I SZEM LE 8. BELG IU M A z elm últ esztendő g y ö k eres v álto ­ z á s t hozott a b elg a film piacon. Ism e­ re te s, hogyi B elgium ban n em k o rlá ­ to z tá k sem taiféle -rendelkezéssel a film k eresk ed elem életét. A kölcsönző •cégek te tszés sze rin t h o z h a ttá k be a film eket, ahogyan; jólesett. H azai g y á rtá s ró l ta lá n éppen ezért nem igen le h e te tt beszélni, m e r t hiszen, leszá­ m ítv a a z egyetlen íla m a n d g y á rtó cé­ g e t, amtely id ő n k é n t kisélrletej|ött flam and n ép i tá rg y ú film ek fo rg atásá v a l, a z ó riá si sz a b a d versen yb en b elg a fil­ m e k k észítésére n em igen k e rü lt a sor. 1940 ta v a sz á n gyökerese® m e g válto­ z o tt a helyzet a n ém et csapatok bel­ g iu m i bevonulásával. A *iémtet befolyás erősen érv én y esü lt a, szak m áb an is. M íg azelő tt telíjes filmbehclzatalH. sza­ b a d sá g u ralk o d o tt, m ozit m indenki enr gedély nélk ül n y ith a to tt és a, film eket c s a k éppen h og y cen zú rázták , addig a bevonulás u tá n életreh ív ták a kölcsön­ zők eg y esü letét (C ham bre Syndicale BeXge , des D istribu teu rs de F ilm s), a m ozisok eg y esü letét (A ssociation des D irecteu rs de T h ea tres C m ém atogra p H es de B elg iq u e), a m ely ek a m egfelelő ném'et szervekkel e g y ü ttm ű ­ ködve egyedül képviselik a szak m á t. A zelőtt 110 kölcsönző v á lla la t dolgo­ zo tt. 1940 végén 71 v o lt üzemben. E z e k n e k k e re k e n 1000 film á ll a ré g i é s a z ú já b b produkciókból rendelkzésü k re, am ely ek közül egy harm ad némtet eredetű . E zenfelül 1941-re a Tobis és a z U fa 90 n ém et film et je le n te tt be, a m e ly e k e t flam an d és fra n c ia fe lira to ­ zással, illetőleg utószínkronizálássail fo g n ak b em u ta tn i Belgiumiban. A z a m e­ rik a i film ek et v iszon t nem m u ta th a t­ j á k be a b elg a m ozik. E ltö rö lte a z ú j rezstm a k étslá g erre n d sz e rt is. E zzel szem ben bevezették a kötelező százalékos elszám olási rend­ s z e r t a kölcsönzők és a mtozisok között. A koráb bi am erik ai és fra n c ia h ír­ a d ó k k a l szem ben ú ja b b a n csak az egy­ sé g e s n ém et h írad ó t já ts s z á k a mozik, -amelyhez b elga felvételekből fü gg elék et csato ln ak . E z t a ném et-belga h íra d ó t m inden belga níozi kötelezően já tssz a k é th e te s já té k re n d m ellett. B eleszám ítva h e te n k é n t k é tsz e r já tsz ó k is vidéki m o zik at is, B elgium ban 1940 végén 923 m ozi m űködött. A szak m ai h ely ze t ú jjáren d ezése során ú jra s z a b á ­ ly o z ták a belépőjegyeket is, ab b a n az értelem ben, h og y m e g szü n tették a k o ­ ráb b i te lje se n szab ad v ersen y rend sze­ r é t és eg y ség esítették a z á ra k a t. A b elga lab oratóriu m ok és kisebb m ű te rm é k az ú j rend szerb en a szin k ro ­ n izálási és reklám készítési, v alam in t -híradófelvételi m u n k á k k a l ta lá ln a k sze­ rén y fog lalko ztatásra.

ta g ja i lenni. V iszont u gy an csak a szö­ v etség fe la d a tá v á te tté k a film k u ltú ra felelős irá n y ítá s á t m in d szociális, m ind gazdasági, m in d pedig m űvészeti télren. 1940 novem berében népm üvelődésügyi és m űvészeti m in isztériu m o t állíto tta k fel H ollandiában. E z ek felad atk ö réb e ta rto z ik a sa jtó n és rád ió n kív ül a film! is. A m inisztérium á lla m titk á rá v á , a k i­ n ek a film ü gy ek irá n y ítá s a is a h a tá s ­ körébe ta rto zik , T. G oedewaagen d r-t njevezjték ki. A B ioscop-Szövetség elnöke C. S. B o e m lett, a k i h iv a ta lá n a k elfoglalása u tá n a s a j t ó n a k 't e t t n y ila tk o z a tá b a n hangsú ly ozta, hogy a szövetség legfőbb fe la d a ta a holland film ügyek irá n y ítá s a a helyes célok felé. M indenekelőtt a b eh o zatalt k ív á n já k szabályozni. M íg a z e lő tt év en te körülbelül 500 külföldi flim et m u ta tta k be H ollandiában, a jö­ vőben ezt a szám o t 200-ra fo g já k k o r­ látozni. E z á lta l k ív á n já k a h a z a i g y á r­ t á s t tám o g atn i. H asonlóképen a B ios­ cop-Szövetség fe la d a ta a rövid film!g y á rtá s fejlesztése is mind kulturális, m ind te ch n ik ai vonatkozásban. H ollan diáb an valam ivel több, m in t 300 mozi m űködik. E zek a, m ú ltb an a hol­ lan d film eken k ív ü l elsősorban a m eri­ kai, angol és fran cia film ek et v e títe t­ tek . A né m et bevonulás ó ta a n é m et fil­ m e k a holland m ozipiacon is erős szám b an je len tek meg.

10. SVÁJC A szabad ság h azája, amtely azelőtt a film esek részére nem zetközi központot je len tett, a h á b o rú kitö rése ó ta te rm é ­ szetesen ig e n erősen érzi a külföldi szá llításo k m eghehezedését. A z új helyzet sok ú j p ro b lém át v e te tt fel, m elyek részben á h ely zet m e g d rá g ítá ­ sához vezettek, m in t a felem elt behoza­ ta li illetékek, a Különböző (a zelő tt nem igen ism e rt) cenzú radíjak , a fű tési korlátozások, részben pedig m egnehezí­ te tté k az üzletm enetet, m in t a z elsö­ tétítések , a k ato n ai behíváso k stb., m á sré sz t viszont . ö rv end etes eredm é­ n yekre is vezettek, m in t elsősorban a h aza i g y á rtá s fellendülése, am ely egye­ nesen a külföldi film ek elm a rad ására , illetőleg a z e lm arad ás veszélyétől ta r tó ag go dalom ra vezethető vissz.a.

G U L L I V E R A TÖRPÉK ORSZÁGÁBAN A világhírű PARAMOUNT színes rajzfilm főszereplői:

9. H O LLA N D IA B elgium hoz hasonlóan, H ollandiában is átszerv ezték a z egész film - és m'ozis z a k m á t a n é m et h a d se re g bevonulása u tán . A zelőtt a B ioscop-Szövetségben tö m ö rü ltek a holland m oziengedélyesek, kölcsönzők é s g y ártó k . E z t a szövetsé­ get to v á b b ra is fe n n ta rto ttá k , de az egész szak m a érd ek k ép v iseleti szervévé é p íte tté k ki, Oly módon, ho gy ana m ind­ azok, a k ik a film szakm áb an m űködnek: színészek, rendezők, díszletm esterek, kellékesek stb. ta rto z n a k a szövetség

Őfelsége BOM-BO Lilliputia és Megbánia örökké haragos* m in­ dig morózus, folyton dúló-fúló kis királya, a daliás Dalia édes­ apja.

A z elm últ esztendőben S v ájc b an k ö ­ zel egy tu c a t film v onult m űterem be, am elyből kilenc m ég 1940-ben el is k é ­ szült. E z ó riási h a la d á st jelent, te k in ­ te tté l a rr a , h o g y a m ú ltban éven te csak k ét-h áro m sv ájci film e t fo rg a tta k . M int k ü lö n érdek esség et k ell kiem elni a hosszabb kísérletezés u tá n 1940-ben el­ k észü lt é s a s a jtó n a k s m eghívott kö­ zönségnek b e m u ta to tt első szagos film, am ely et a z u tá n nem, fo rg a lm a z ta k S vájcban, h a n e m a k é t svájci feltaláló A m e rik á b a v itte á t érték esítés céljából. U g y an csa k a nem zetközi helyzet a la­ k u lá sa v e zetett S v ájc b an is a nemízeti h írad ó k ia d á sá ra . A S ch w eizer W ochenschau évi 200.000 sv ájc i fran k b a kerül, m elynek felét viselik a mozik, m á sik felét nem zeti k ultúralap bó l fede­ zik. E n n e k a h írad ó n a k a fo rg alm azási kérdése azonban m é g nem n y e rt te l­ jesen tisz tá z á st, úgy, hogy) egyelőre m é g nem1 tö lti be te ljesen a hozzáfűzött rem ényeket. É rzékenyen é rin te tte a svájci m ozi­ k a t a fütőanyag-itaikarékossági ren d e­ le t is. H étfő n egy általán nem t a r th a t­ n a k előadást, m íg eg yéb napokon is ne­ gyed kilenck or kezdődik a z utolsó elő­ ad ás, m e ly azelő tt az utolsóelőtti elő­ ad á s volt. F e lá llíto ttá k az elm últ évben a svájci A rm eefüm dienst-e,t, a k a to n ai film központot, am ely e g y részt a k a to ­ n ai o k tató - és rip o rtfilm e k készítését irá n y ítja , m á sré sz t erősebb cen z ú rát is g yak orol a film ek re á ltalá b an . U g y a n ­ csa k ez a v e z é rk a ri film központ ügyel a r r a is, h og y h ird etések , v a la m in t a k ü l­ földre s z á n t film1- és fotó an y ag o k m eg­ feleljenek a; szig orú sv ájci sem leges m a g a ta rtá sn a k . Az erős cenzúrázás követk eztéb en az elm últ esztendőben igen so k film et be­ tilto tta k . M ind azo kat az a m e rik a i vagy n y u g a ti film ket, am ely ek sé rth e tn ék Svájlc m ás szom szédainak érzékenysé­ gét, b e tilto ttá k . Igen érdekesen beszél­ nek a szám ok. M ig 193'9-ben 23% n é ­ m et, 46 százalék am erik ai, 18 száza­ lék fran cia, 4 százalék olasz é s 4 sz á ­ zalé k angol film k e rü lt b e m u ta tá sra , addig 1940-ben 48 százalék némtet, 10 százalék am erik ai, 29 százalék olasz, 10 százalék fra n c ia és 3 százalék angol film k e rü lt v etítésre. S v ájcb an közel 350 m ozi já tsz ik . E zek n ek m ü s o re llá tá sá ra a m ú ltb a n az egész v ilág film term elése rendelkezésre állott. A m ai m e gv áltozo tt helyzetben te rm észe tesen az elk én y ez tetett svájci k özönség se m v á lo g a th a t olyan sok film között, m in t azelőtt. E z v e z e te tt a hazai g y á rtá s em elésére is. E z vezet m á sré sz t arrai, hogy a különböző a n y a­ nyelvű kantonokból ö ssz etett szövet­ ségi állaim film!- és m o ziszakm ája az e lm ú lt évben jdbbaini k e re s te a z eg y ­ séget, m in t azelőtt. A különböző o rszág ­ részek sz e rin t különböző szak am ai é r­ dekk ép viseletek é s eg yesü letek intézik jelenleg a film esek é s m ozisok so rsá t: A Schw eizerische Liohtspieltheaterverband, n é m et és olasz Svájc részére Z ü­ ric h központtal, a z A s s o d a tio n Giném atograpM que R om ande, L au sann e székhellyel, a F ilm -V erleiherverband in dér Sc h w e iz, b ern i központtal, ia Verbcmd Scw eizerischer F ilm produzenten, S o lo th u m székhellyel és a Gesellschaft S ch w eizerisch er F U m schaffender, z ü ­ ric h i -székhellyel. A z utóbbi időben azo nb an ezek k ö zö tt m ind n agyobb sze­ re p e t já tsz ik a sv ájci film k am ara, am ely & különböző eg y esü letek et szo­ ro sa b b ra vonja.

M A G YA R

3

F

Á magyar színes trükkfilmért I r ta ; K Ő SZ E G I LÁSZLÓ n y . fő gim názium i igazgató, az O rszágos Ip a rm ű v é sze ti Isko lá n a m ű tö rté n e t, a B u d a pesti K özépiskolai T a ­ nárképző n a m ü szem léltetés v o lt tanára N em g yő zö m a já n lan i a m űvészeti m odernség b a rá ta in a k , h og y vegyek m á r' észre az igazi ú j­ d o n ság o t a m űvészetben, a z t a csodát, am ilyen nem volt m ég a „görög csoda” óta, (vagy is a m ű vészetet tökéletessé emelő és ú j m ű faj okkal g azd ag ító g ö rö gség ó ta ). E z a csoda a mozgókép. E z az a cso­ dálatos ú j m ű vé szet, am elyről a „m o­ d ern ség ” em bereinek nem kell m á r só­ v áro g v a ábrándozniok, m e rt m eg v a n m ár; egy, ű j eszköz, m ely nek szárn y ain ig a zá n közelebb m ozog hatu nk az E sz­ ményhez. iS h a ilyen eszk özü nk van m ár, ak k o r ig a zán fölösleges a ré g i jó eszközök (jó ra jz , jó színezés) elron­ tá sá v a l erő ltetn i „ ú j” m űvészetet. A zok a ré g i jó eszközök k ülönben is örök eszközök, s ő t örök érték ek é s csak az ő segélyükkel á llíth ató be a film is a szépség szolgálatába. A fo to g rá fia ;s an n y ira versen g m á r a m űvészettel, h og y ez az oka, hogy p éldául B enczúrt fo to g ráfu ssá szere tn ék deg rad álni azok, a k ik eg y részt nem veszik észre, hogy ink áb b ú g y kellene m ondani, ho gy egy szép fo to g ráfia m ajd n em ú g y h at, m in t­ h a B enczú r v a rá z s o lta volna oda; s ak ik m á sré sz t a z t a p lu szt sem1 sejtik , am i­ vel ö gy m ű a lk o tá s m indig több, m in t az átlag o s fény kép: e plusz á, kompozíció, vagyis a vonalak és színek (és pedig lelki és te s ti v on alak és színek) átdol­ gozó s egy m a g a sa b b c é lra összehangoló m egszerkesztése. E p lu sz n ak felh aszn á­ lásával lesz m ű v észetté á. film is. A m i pedig a z e pluszon alu li elem et illeti, v agy is a valóság pontos képét, ezit is m indig jobban végezvén a benczúri m ű ­ vészet, sohasem! m a ra d ú gy a la tta a fo­ to g ráfu sn a k , m in t az Aibanovákok vag y Molnár C. Pálók. Á m odernek szinte a plusz a la tti elem nek m ínu szával a k a r ­ n á n a k g az d a g íta n i bennünket. H ogy m e n n y ire kom olyan veszi a film a jó ra jz (és vele a jó fo lt) ré g i eszkö­ zét, m iko r a szépség szo lg álatá b a (v a­ gyis a m űvészetbe) a k a r beállni, a z t a k|övetkezö kérdezéssel (világíthatjuk m eg: M iért nem1 állít be Je a n e tte Mac Donald h ely ett s ennek sik erü lt mozdu­ la tai h ely ett egy .Abatio'uáfc-komponálta rá n g a th a tó b á b u t? V ag y m ié rt nem ra jz o lta t és színezte t ug yanilyen b ábu ­ k at, am iko r a „H ófehérke” v a g y a „Sell&k és a kalózok” szín es-trü k k film jét csin álja? ! A zért, m e rt kell m ég a z em bereknek az Isten tő l te re m te tt v ilág .szépsége s m ég az e szépségre való finom, m éltó rá ­ ad ás: a kom pozícióval tö ké letesített d a­ rab világkép! A színpadon is csak egyegy túlm odern d ra m a tu rg gondolja le­ hetőnek a „m ínusz”-b a nyom orítást, m i­ k o r pl. a v ilág le glátványosabb rem e­ két, a Shakespeare! tü n d é rd rám ák k al versengő látomlás-sorozatot, az E m b er tragédiáját, n éhán y szegényes, k o n táru l fo rm á lt m iliővázlatba, ennek b am ba ku" lisszái közé szorítanák', .*--m intha bizony

Madáőh go nd olat-so rái a h a n g u la ti és a színes és alakos k ép zeti elem ektől el­ v á la sz th a tó k volnának. E z m á r m a g á ­ n a k a szín padn ak is ta g ad á sa, m e rt hi­ szen m in ek m ég, a díszletek eldobása u tán, az a n éhány jól já tsz ó színész is, m ik o r csa k a „gondolati” elem érdekel b en n ü n k et? A k k o r elég c s a k m a g á t a költem ényt olvasni. D e szeretn ém a z t az olvasót is látni, a k i egy k ö lte m é n y t úg y élvez, hogy a gondolatok kih ám ozásáv a l b abrál. E z m á r kivonat-csinálás, v ag y jobb esetben filozófiai tan u lm á n y — és sem m i köze nincs a m űvészethez, m ég kevésbbé a színpadi m űvészethez. A színpad, a világot jelen tő deszkák, n em h iá b a fejlődö tt S h ak esp eare óta. A szín játszó em b eralak ; a színész, m i­ nél tökéletesebb illúziót ,akar kelteni. E z az illúzió a m iliőnek illúziós tö k é ­ letessége á ltal csak tökéletesebb lesz. N em válik ezzel „ m a te ria listá v á ” a m ű ­ vészet, m e rt hisz a k k o r a k á r dobjuk el a m ű vé szet alapelvét, t. i., h o g y a szel­ lem nek az a n y a g o t á t kell ragyognia, hogy a z tá n íg y anyagi, te s ti elem ünkben is m egfogjuk, csodás rövides felfog ás­ sal — intuícióval — a szellem et. De h og yan ra g y o g jo n á t a szellem a sem ­ m in ? H ogyan öleljük fel a szellem et sem m ivel? A z an y ag , a test, n em vá!h a tik semmivé, sőt tökéletesednie, fi­ n om ulnia s gazdagodnia kell, h og y a végtelen sokoldalú szellem m éltó ho rd o ­ zója lehessen. F u h á n y -te st v a g y k ő d a­ ra b nem jó állv á n y volna a lélek alá; az Is te n is külön g onddal m in tá z ta meg az em beri testet. Ú g y látszik, ném elyek ö t is m a te ria listá n a k nézik, tökéletle­ nebb v alak in e k A banováknál. , Szent P á l is megdícsőült te s te t ígér, te h á t rriég a túlvilágon is m eg­ m a rad Is te n a lk o tta gyö­ ny ö rű te stru h án k . E testru h a, az ő miliőjével, a n a g y term észettel, egy olyan nag y szerű e g y ü t­ tes, am elyet érdem es m inél tökéletesebb tü k rö z é sse l ünnepelnünk, eszm ényítő tük rözéssel is. E teljesebb tü k rö zésn ek új, nag y szerű eszköze a m o zgó-kép, v agyis a világot nem eg y m ozzanatos lá tsz a tá b a n m eg ­ fogó kép (m in t eddig a festészet v o lt), h anem a m o zzan ato k so k aság áb an is, v ag y is a le gteljesebb életszerű m u tatk o zásban. K ezdete ó ta csü n g ö k is, az ig a zá n é r­ tékes d o lg o k é rt való rajo ng ásom m al, a m ozgóképen. N agyobb csoda ez a m e g ­ d erm ed t zenénél. A m ozgókép csod ájá­ ban a képzőm űvészet a z ő építészeti, szob rászati é s festésze ti d erm edtségé­ ből cselekvények so ro zatáb a olvad, szin­ te a végtelenségig sokszorozódva; azon­ k ív ü l kiegészülve m ég a lélek legköze­ lebbi és leglengébb (s így a szellem inél legrokonabb) köntösével — a hanggal. A m i eddig a lá th a tó s ta p in th a tó fo r­ m á k nyugalm as, csöndes ünnepe volt, a tá ja k , ép ü letek s em b eralak o k eg y m oz­ z a n a tb a p ihe nt m u tatko zásáv al, az m ost m ozgalm as, h ang os elra g a d ta tá s, izgal-

í LM

rrias á ram lás. Mozgó, fo lyéko n y s h a n g­ zó k ép ző m ű vé szet, m ely teljes d rám áv á is lett, ső t O e sa m m tk u n s tw e rk k é , tára&beli és zenei kiegészülései révén. Szinte v alam i G esam m tpro g ra m m jegyében is, mlely a m od ern n ag y fe lad ato t abban lá tja , hogy m inél több oldalról s m inél töb bek ja v á ra egészüljön ki s g a z d a ­ godjék a z élet. S szívesen k ib írju k ezt a g azd ag o d ást és ne féltsé k idegeink te ­ h e rb írá sá t a mozi ellenségei, a k ik a színpad jövedelm ét féltik a többoldalú s varázs'osabb v erseny társtól. A képzőm űvészet folyékony és h a n g ­ zó f a j tá j á t g y ak o ro ltu k m á r eddig is:" a szín játék ban. K ülönben is ősi ösztö­ nünk, h og y a dolgo kat m oz gásu kb an S h an g zásu k b an különös, s z in te ; o datap adó, oda-nyügözött figyelem ínel k ísérjük . S képzeteink et ezért is te k in ti Lucretiws szinte a dolgok finom bőrének, ö rö ­ kösen és frissen h ám ló felszínének, m ely film-, azaz h á rty a -d a ra b k á k b a n ta p a d lelkűnkhöz: te h á t szinte m ozgóképek­ ben. R ennard B élának, az Uránia F ilm ­ szín há z k itű nő ig a z g a tó já n a k v ágyók h á lá s e k lasszika-filológiai vonatkozás észrevétetéséért: „A n ém a film től a h an gos film ig” cím ű pom pás ta n u lm á ­ n yában, m ely m a g y a r film tö rtén eti r é ­ szével különösen érték es, hivatko zik eg y találó id ézettel a la tin poétára, m int a k i a mozgókép lényeges elemé­ nek, a r a jz és szín folytonos v álto zásá­ n a k tö rv én y ét m e g lá tta m á r, egyelőre a te rm é szet és álom! képsorozataiban. De a m it eddig a s z ín já té k a tá ji m i­ liőből •— a színpadi díszletezéssel ■— adott, a z Inkább az illúziós képzelet vi­ lá g á b a n le tt élővé, mozgóvá. (A z épí­ tészeti miliő is nagyon rá sz o ru lt a k i­ egészítő illúzióra.) Mozgó elem v a n a képzőm űvészetben is, de c s a k a m i viselkedésünk k e re té ­ ben, am ik or a szobrot — e fcö-mZmintázással k észü lt a lk o tá st __ körüljá rju k ; S m éginkább, m ikor a z épü letet még- bé is já rju k . Ism e rjü k a sokm ozzanatúság csod áját a festészetből is, :a leggazdagabfcan S zé k e ly B e rta la n „Doboz,i”-ján. De tá rg y ila g itt is csak egy m o z zan at­ ba v a n rögzítve az egész kom plexum . D e so k k alta több le tt m a g a a tá rg y i m ozgás __ a film á lta l. M ag a a d rá m a is m ég mozgóbbá, folyékonyabbá és sokszorosabbá vált. A m ozgókép a d rá­ m á t n em csak rövidebbre v o n ja s egy­ ú tta l elevenebbre ___ ■ m egszü ntetv én a felvonásközök bénító u n a lm á t is ha­ n em m é g szinte szim u ltán m ódon g a z ­ d a g ítja időnként, a cselekvények m a jd ­ nem! egym ásbaszövésével. A szem nek töb bet m ond — ezért is rövidítheti- az idő tartam ot. S jobban összeolvasztja a cselekvényt a m iliővel is. S a folyékonyság és több-m 'ozzanatűság nö­ vekedése m ellett, a film révén a m űvészet az é r ­ zéki elem nek m ég nem álm odott te lje sség ib e m egy á t. A m űvészi k i­ fejezésben it t a képzelet­ re a legteljesebb érz ék i ru h a simul. S e r u h á n a k teljességéhez ta rto z ik d ek o ratív v olta is, m ely á lta l m ég összefoglaltabb, te h á t kifejezőbb is lesz. (Shakespeare nyelve is, színes és fo rm ás g a z d a g sá g á ­ val, több et hoz k i a lélekből.) E m e lle tt azonban a film en a z emberi te s t tú lérzék i h a tá s á t to m p ítja - elsősor­ b an a fényképi s vetítési lá ts z a t fátyolszerű könnyedsége, az u tá n a miliő vég­ telenül g azd ag ábrázolása, m ely á ltal a

term észet-szem lélet s a k ozm iku s érzés eg yform a h a ta lm ú lesz az eró tiku s v a ­ rázzsal. A m it S ha kesp ea re a nézővel csak odaálm odtatott, egy u taló tá b la segélyé­ vel, a szín p ad ra: a hullám zó, zúgó te n ­ ger, a lomforezgéses, frissleh ü erdő, a m essze lá th a tá r, a végtelenség, a rc h i­ te k tú rá k csoda kő,-virágzása és mybhiku s lények röp keség e — m indez szem e­ in k e t s többi érzék ü n k et is elevenen foglalkoztató, v aló ságszerü valam ivé lesz. íg y a d rá m á b a n a z em beri cselekvés­ hez m ég jobban h o zzájátszik a term é-. szeti és építészeti miliő. A te rm észeti és k u ltu rá lis k ö rn y e zet legteljesebb egyiüttjá ts z á s a ez a z em berrel. M ég óriásibbá v á lt G esa m m tku n stw erk . C soda ünnep.1 A d rám a kozm ik ussá szélesült ki. Dóré csodálatos stílu sa ez, m ely — azon az alapon, hogy „am e rre én járok, m ég a f á k is s írn a k ” _ a te rm észettel a leg­ h ata lm a sa b b ará n y b a n v é tette k ö rü l az em beralakot. S érdekes,, hogy a legki­ válóbb film rendezők Dórén is lelkesül­ nek a legjobban. A d rá m a a mozgókép­ ben m ég cselekvő|bbé pezsdül a (kom oly é rte ­ lemben v e tt) trü k k -film ^által: a r a j z és féstés rév én a lá ts z a tta l könynyebb operálni, m in t a v alóság súlyos és sok­ szo r m’e g k ö tö tt tá rg y a iv a l. Ez- alap on a cselekvények g a zd ag a b b s időnkint többszörös sorai tá m ad n ak , s m indehhez m ég áb rán db eli vagy álombéli látom ások, élm ények, cselekvények já ru lh a tn a k , m e­ lyek a z tá n m ind m ég v a rá zso sab b á v ál­ n a k a ra jzi és p itto reszk eszk ö zö k "oőséges, „ trü kk ö s” kihasználása által. M indig a leggyönyörűbb erőkifejtésünk lesz az áb rán d o k testbe-sürítése. M a g á ­ n a k a lá th a ta tla n n a k feldolgozását is v égezzü k az á b rá n d k ép szerű k iv e títé ­ sével; s nem v é tü n k i t t a szellem ellen, m e rt hiszen gondolkozáusnk is m indig ké p ekb en tö rtén ik . A m á r a film b en a m ú g y is k o z m ik u s ­ sá k ieg é szü lt d rám ai előadás íg y m é g az álom világ tündérkeretébe is foglálódik. (S szintié ily k e re tn e k m éltó fo g lala­ tá u l késizült az a r a b stílusban, a lögtündéribb keleti m esék stílu sáb an oly helyesen elgondolt Uránia Szmház., k ü ­ lönösen belső kiképzésének v örös-arany h an g u latáv al.) A m it eddig m á r szines-trükk fllm böl, pl. a „K acagó ta r k a ta v a s z ”, a „H am elni p atk á n y fo g ó ”, a „Kalózok és sel­ lök” ö tletes form áiban, v o n aljáték áb an s tün de szín rag y o g v án y aib an élveztünk __ v ag y pl. a b b a n a „B aba-m ennyor-

sz á g ”-bah, m elyet nem régiben a Radius F ilm szính á z finom1 é rz é k ü ig a zg ató ság a a S e m m e lw e is d a ra b elé ik tato tt, h ogy édes csoda-ny itány ként m o nd ja el a z a trü k k film a m a k is lény tündériségét, a k ié rt u g y a n c sa k h á lá sa k n a k s vég­ sőkig figyelm eseiknek kell lennünk az őt v ilágrah ozó any áh o z — m indez m egih­ le th etn e m á r n éh ány igazi ra jz tu d á s ú s finom színérző m a g y a r tehetséget. És pedig a rra , hogy a világ legtündéribb fa n tá z iá jú ír-ójának, a m i Jó ka in k n a k , egy-egy trü k k sz e rü á b rá n d já t ra jz o ljá k s színezzék á t film re. P éld á u l a ten g era la tti világnak (e legrejtelm esebb s leg­ különösebb gazdagságú, té m á n a k ) azt az ötletes életképét, am i a „C sigák re ­ g én y e ”. V ilágfilm lehetne. V agy n a g y ­ szerű volna m é g ilyen célra a „K alóz­ k irá ly ” a v a g y a „ H irh ed ett k a la n d o r a X V II. századból.” S eg y általá n csoda­ szép té m á k a t ad n a a m a g y a r m ese- es monda-világ, a m a g y a r m ithológla,2 m e­ lye k egy m a g y a r D órét: Ziohy M ihályt többször m egihlettek. S m egm ozdulhatna m ég az önállóbb, m ese-terem tö, új d rá m á t is alk o tó m a ­ g y a r erő is. N em p u sz tá n ad ap táláso k ­ ból kellene élnie a film nek. (T erm észe­ tesen nem nézzük le ezzel aa a d ap tá lást, színre-alkalm azást; hiszen igen nag y ad ap tá ló volt m a g a Shakespeare is, P lutarchosnak sok szor m ajd n em szóról-szóra való felh asználásv al; s a moz­ góképi ad a p tá lá sb a n elm ehetünk a k á r a m a g asság o k m a g a sság áb a is, a d r á ­ m ai költem ényig: pl. egy film esített Madách-ig, am i m ellékesen nag y szerű p ro p a g a n d á n k is volna. M adácli-ban am úg y is sok rok on ság v a n a tün dé rd rám ás Sha kespeare-rel: m ozgalm as, színragyogványos láto m ások k o n trasztos felv o n u ltató ja m indegyikük.) A film — a drám ai kép zőm űvészet. D rám aiság , m'ely képlségg é finom ult; s eg y ú tta l képiség, m ely duzzad és c ik á ­ zik a d rám aiság tó l. C ikázzék h á t vele m él­ tó a n v erseny t az igazi m a g y a r ábrázoló erő, m ely rajzo ln i és festen i iga zán tu d s a kom po­ n álá s m űvészetének teljesen 'b ir to k á b a n van. E g y H aran g h y, R a k sá n y i v ag y U n gváry b iz o n y ára tu d n á k követni e téren egy H erczeg F erenc, Zilahy L a­ jos v a g y H a rsán yi Zsolt fa n tá z iá já t a k á r adaptáló, a k á r ú ja t te rem tő m u n k á já ­ ban.

A keskeny m ozgó fén yké p iizem ek üzemvezetőinek kérése A k esk en y m o zg ó fén y k ép ü zem ek f üzem vezetői gépkezelői tenn ivaló inak ellá tá s á ra a 111.001/1938. B. M,- sz. r e n ­ d elet értelm éb en csak k e sk en y mozgó— * fén yk épü zem i üzem vezetői, vagy;., g é p k e ­ zelői iga zo lván ny al b író egyén jogosí­ tott. M iu tán a kesk en y m ozgófényképüzem ek re vonatkozó re n d e le te k n em ta rta lm a z n a k h a tá ro z o tt in té zk ed ést a r ­ r a vonatkozólag, hogy ezekben az ü z e ­ m e k b e n az üzem vezetői és gépkezelői te n n iv a ló k a t u g y an az a szem ély is e l­ lá th a tja , jelenleg a k e sk e n y üzem ekre is érv én yes a n o rm á l ü zem ek re v o n a t­ kozó az a rendelkezés, hogy üzemvezetőés gépkezelő u g y an az az egyén nem lehet. Ez az in tézk edés a k esk eny m ozgófé n y k ép ü zem ek n ek igen súlyos terh et, jelen t. A k esk eny üzem a legtöbb e se t­ ben az en ged élyesn ek is csak m ellékes k e re se te t jelent, de sem m i esetre sem tu d m ég egy g épkezelőnek m e gélh e­ tést n y ú jta n i. Egy a lk alm azo tt g ép ke­ zelő h eti 5— 10 p en gő t k e re sh e t egy kesk en y üzem ben. M ég az ilyen cse­ kély k iadás is súly osan te rh e li a k e s­ k en y ü zem engedélyest, s em ellett a gépkezelő k ép e sítésén ek kö ltség eit is k én y telen viselni. E zek a B udapesttől, való tá v o lság tó l függően le g aláb b 160— 200 p en g ő t te szn ek ki. T erm észetesen ezzel a k esk en y üzem engedélyes m ég az ellen sincs biztosítva, hogy g ép ke­ zelője ho sszab b -rö v id eb b id ő u tá n o tt­ hag yja, a m i ú jab b, jelen tős anyagi m e g ­ te rh eléssel já r. A legtö bb esetben az engedélyes á lta l k ik é p e z te te tt g ép keze­ lő k a szom szédos fa lv a k egyikében lé ­ te síte n e k k esk en y mozit, te h á t az ü zem ­ engedélyes s a já t m a g á n a k nev el v e r ­ se n y társat.

M éltányos te h á t a k eskeny mozgófén yk ép ü zem en g ed ély esek n ek az a k é ­ rése, hogy ilyen ü zem ekben az ü zem ­ vezetői és gépkezelői te n n iv a ló k a t u g y a n a z a sze m é ly is elláthassa. T e r­ m észetesen szívesen v á lla ljá k azt a k i­ 2 Az ellentét kapcsán ju t eszünkbe it­ kötést, hogy m in d k é t k é p e síté s t m e g ­ ten, hogy a pozitív tudom ány világa is szerezzék. A kérés ta lá n a z é rt sem te l­ mennyire lehet a filmé. Amit pl. Huzella je síth ete tle n , m e rt a k e sk e n y m ozgó­ professzor élettani s fejlődéstani filmjein fén y k ép ü zem ek befogadóképességének látunk, az a természettudományos drám a átlag a 170 néző, te h á t igen alacsony, I S az illanó élet e legfutamosabb ké­ új m űfajával növeli a film amúgy is oly to v á b b á sok h ely e n k ü lö n g ép h áz sincs, gazdag programm ját. pének szemlélete csupa áhítatos méláte h á t a gépkezelő a közönséggel k ö n y zás. Nem kávéházi vagy cirkuszi időtöl­ n y e n é rin tk ezésb e léphet. tés ez. Rendőrségünknek népnevelő tevé­ K ö n n y ítsü n k a k e sk en y ü zem en ged é­ MAGYAR kenységéhez tartoznék, hogy am int ez ly e sek h elyzetén, m e rt százszálakékos MOZGÖFÉNYKÉPGÉPKEZELÖK Bécsben m ár rég szokás, a közönség ke­ m a g y a r m ű so rra l m a g y a r k u ltú rá t t e r ­ ORSZÁGOS EGYESÜLETE vésbbé kinevelt elem eit figyelmeztetné jeszte n ek az Alföld, a D u n án tú l, a m ár a híradók előtt a csendre, mások m int az állami m unkaközvetítő­ F elvidék, K á rp á ta lja és E rd ély fa lv a i­ hivatal hat. eng. megbízottja meg nem zavarására. Nemcsak a leg­ ban e g y a rá n t és ezzel érté k es m u n k á ­ alsóbb rétegek szórakozóhelye a mozi; a sai a m a g y a r hazának. d íjt a l a n u l k ö z v e t ít műveltebb elem is bőven látogatja. S e SZAKAVATOTT GÉPÉSZEKET (P- G.) finomabb elemhez kellene fölemelni, állandó alkalm azásra és kisegíté­ együttábrándozásban barátkoztatva őket, sekre úgy helyben, mint vidéken. a nemzet értékes alsóbb rétegét is. (A MOZIGÉPÉSZ-ÜGYEKBEN Rendőrség támaszkodhatik arra az 1883. Budapest, VIII., Népszinház-u. 19. a t. mozitulajdonosok rendelkezésére évi fővárosi szabványra, mely bünteti azt, áll a Telefon: 337—598. aki nyilvános előadás alatt szomszédját Turjil Szépmíves B. E. Vetítőtörzse élvezetében vagy tanulságba-mélyedéséHivatalos órák: 2—4-ig. VIII., Rákóczi-út 42. II. T.: 225—212 ben zavarja.)

JHit

ül

a napi Sajtó

A KEGYELMES OR ROKONA M A G ÍA R O R S Z Á G : „Igen jó ”.

S zitnyai Z o ltán regényéből A sztalos M iklós ír ta e n n ek a n ag yon m ulatságos, szelle­ m es film n ek forgató köny vét. A közönség lelkes ta p sa i m á r a b em u ta tó n igazolták a film be v e te tt bizalm at.

E S T I Ú JS Á G :

A sztalos M iklós dr. ügyes és ■ fo rd u la to s fo rgató kö ny ve, am ely S zitny ai Z oltán haso n cím ű reg én yéb ől készült, po m pás an y ag o t a d o tt P od m an iczk y F élix rendező kezébe, ak i ügyes és tetszetős, sz a tirik u s film v íg já ték o t k ész íte tt belőle. Az e g y ü t­ tes elsőrangú.

N EM ZETI U JSA G :

A C orsó-ban és az O m n iá -b an . A kegyelm es ú r rokona. S ik e rü lt m u la tta tó m a ­ g y a r film szatíra k észü lt A sztalos M iklós és S zitn yai Z o ltán regényéből. A s z a tir i­ ku s éllel kihegyezett, fo rd u lato s m a g y a r film egyik legjobb szereplője: M ezey M á ­ ria. A m o n d a n iv a ló já b a n nem es célzatú, ta lp ra e s e tt film et ügyes és g y o rsan pergő ren d ezésb en h ozta szín re P o dm an iczk y Félix.

Ü J M A G Y ARSÁ G:

Ezzel az ú jd o n ság g al új állo m ásáho z é rk e z e tt a m a g y a r film g y á rtás: m e g szü letett az első s z a tirik u s film v íg játék . A té m a ú jszerű , é rd ek e s h an g ja, a je le n e te k csattanós, fo rd u la to s felépítése, a p árb e széd ek szellem essége, iro d alm i színv on ala a re n -. dezőnek, szín észek nek eg y fo rm án po m p ás a lk a lm a t a d n a k a h a tásk eltésre. A k iá l­ lítá s színv on alas és a felv ételek is szépen sik erü ltek . A b e m u ta tó közönsége k itü ­ n ő en szórakozott.

M A G Y ARSÁ G:

A film p árbeszédei, — A sztalos M iklós írá sa i — p erd ü lö k , szellem esek, a rend ezés jó, a szerep lő g árd a n em kevésbbé. A film sz a tíra sik e rü lt. A k itű n ő színészi a la k í­ tá so k ism ételt ny iltszín i ta p so t k a p ta k a bem u tató n .

Ú JSÁ G :

K ed ves és v id á m a n csörgedezik a le g ú jab b m a g y a r film tö rté n e t, am ely n ek fo r g a ­ tó k ö n y v é t S zitn yai Z o ltán reg én y éb ő l A sztalos M iklós d r. k é sz íte tte el. M ezey M á­ r ia in g erlő en szép és csá b ító an gonosz, S im o r E rzsi szőke és m e g h a tó an egyszerű, Szilassy L ászló pedig oly an jóm egjeienésű , hogy é rth e tő a k é t főhősnő ir á n ta é rz e tt szerelm e.

P E ST : „O szályzat: 1.”

S zitnyai Z oltán k itű n ő írói m u n k á t végzett „A kegyelm es ú r ro k o n a ” cím ű film ­ jével, a m ely b en éles sz a tírá v a l g ú n y o lta k i az ö rö k örökösök m ohóságát, pénzsóv ár tr ü k k je it és g álád á rm á n y a it a pénz m egszerzése u tá n .

A M A I N AP: „ É rd ek es”.

A film érd ek es je le n e te k b e n m eséli el a k eg yelm es ú r n a k és ö rö kség ére éhes ro ­ k o n ain ak sz a tirik u s tö rté n e té t. A h an g u lato s m u z sik á t F ény es Szabolcs szerezte.

P E S T I H ÍR L A P :

E bből az új, m a g y a r film v íg játék b ó l ú j h an g csendü l k i: a sz a tíra h an g ja! O lyan alak ításo k , m in t C sortos m o n u m en tá lis inasa, M ezey M ária á rta tla n szem ű „bes­ tiá ja ”, G regu ss notó riu s b ajk ev erő je, K öpeczy Boócz te n y érb eszalad ó an a lja s h iv a ­ talfőnöke, biztos s ik e rt szereznének a leggyengébb m a g y a r film n ek is. P odm aniczky F é lix ren d ezésén ek sok ú js z e rű szín t k öszön het a film .

8 Ó RA I Ú JSÁ G :

A sztalos M iklós, ak i m á r színpadon is sik e rre l vizsgázott, hozzáértő kézzel p lá n ­ tá lta á t film re a re g é n y t és g o n d ja v o lt rá , hogy ren dezőn ek , o p era tő rn ek és leg­ fő képp a színészeknek jó a lk a lm a k a t ad jo n a brilliro z ásra. É ltek is vele bőségesen m ind ann yia n.

M AGY AR N EM ZET:

Ügy érezzük, a pro d u k ció ezzel a film m el fő n y erem én y t c sin ált közönségsikerben.

;s9nz5 dapesl s z á m

F f'tM

6

Hiszen ezt mindenki látja...j N e m kétséges, hogy fi lm é le tü n k v e ­ zetői, v a la m in t azok a fig y e lm e s s z e m ­ lélők, a k ik a fi lm m ű v é szi fe jlő d é sé­ n e k ké rd ésév el fo g la lko zna k, látják, h ogy a m a g y a r film e k tá rg y vá la sztá ­ sában a szín p ad erősen h áttérb e szo­ rult. De látja ezt a nagyközö n ség is, s ez a k ö r ü lm é n y szin té n n e m m ellék es e b b en a kérdésben. E ddig az v o lt a szokás, h o g y a gyártó a színpadra f i ­ g yelt s ha ú j darab k e rü lt színre, n y o m ­ ban lekö tötte a film e sü é s jogát, m e rt ú g y találta, hogy a szín p a d i előadás m ár m aga fé l re k lá m ja a készíten d ő film n e k . E n nél az eljárásnál k i v o lt ka pcsolva az az eshetőség, hogy a szín ­ pad o n előadott darab n e m is sikerü lt, n e m szá m íto tt az sem , hogy a színpadi drám a elérte-e a zt az írói n ívó t, a m i ér­ d e m e síte tte a színpadi drá m á t arra, h o gy n e m csuk színpadon, h a n e m f i l ­ m e n is előadásra kerü ljö n . A z t m o n d ­ h a tn á k erre, h og y a m a g ya r film g y á r ­ tás d ra m a tu rg ja i te h á t a budapesti szín igazgatók v o lta k, m e r t a m it ők előadtak, a zt a film g y á rtó k .m eg film e­ sítették. M ost m á s a helyzet. M a m in d e n k i látja, hogy a legtöbb m a g ya r f i l m tá r­ gya eg yen esen film re íródott, le g k e v e ­ sebb k e rü lt színpadról vászonra. É rd em es n é h á n y szó va l fo g la lko zni ezzel a jelenséggel, m e rt a k ö v e tk e z te ­ té se k ta lá n tanulságosak is lesznek. M aga az a té n y, hogy egyre több o lyan fi lm készül, a m e ly e t az író film szám ára írt, egyrészt azt az esztétika i tö r v é n y t igazolja, hogy m in d en m ű a n e k i m egfelelő a la k b a n szü le tik s csak a zok a sze lle m i a lko tá so k teljes érté­ k ű e k , a m e ly e k n e k m egje le n ési fo rm á i m a ra d ék ta la n u l a d já k vissza az eszm ei tartalm at. L e h e t k ö lte m é n yb ő l is d rá ­ m á t, regényt, film e t csinálni, de a k ö l­ te m é n y valódi érté ke csak a születési fo rm á já b a n él. A film re írt eredeti tá rg ya k g y a k o ­ risága m á srészt azt m u ta tja , hogy a m ag ya r színp a d i te rm és érté ke m a k i­ sebb, m in t . v o lt akko r, m ik o r az is elég v o lt film té m a vásárlásához, h og y a színigazgató elfogadta v a la k in e k a d rá­ m áját. M in d e n k i látja tehát, hogy am íg a film m ű v é s z i p ályá ja szélesedik, m ert egyre tö bben já r n a k rajta, fü g g e tle n e ­ dik, m e r t ím e m in d jo b b a n elszakad a színpadtól, a színpad ve sz ít értékéből, m e rt egyre k ev ese b b a zo kn a k a drá­ m á k n a k a szám a, a m e ly e k m áso dik éle tü k e t tu d já k végig élni a film esítés révén. E gészen h e ly é n volna, ha itt, ebből az alkalom ból, bíráló tollal azt a k é r ­ dést. is boncolnám, hogy m i az o ka a n­ nak, hogy a színpad elveszítette a film re gyakorolt vo n zó erején e k je le n ­

té k e n y részét? A színpadi d ra m a tu r­ gia elnézése, v a g y hozzá n e m értésé, v a g y pedig a m a i színpadi irodalom m in é m ü s é g e ? Véletlenség-e, v a g y p e­ dig tudatos té n y e a m a i s z ín p a d i' d ra­ m a tu rgiá n a k, hogy a d rá m á k tó l sem tárgyban, se m előadási fo rm á b a n n e m k ö v e te lik a „film szerűség” n é v e n a lk a l­ m a zo tt fe lté te lt | —l m int- a m ú ltb a n , — v a g y p edig a m a i szín p ad i irodalom n é lkü lö zi a zt a bizonyos „ film szerűsé­ g et” tudatosan, v a g y pedig azért, m e rt m ég n e m ta n u lta meg. S zív e se n állapítanám m e g a zt is, h ogy eze k szerin t a m a i m a g ya r szín ­ p adi dram aturgia vissza a ka rja állí­ ta n i a színpadot az e szm é n yi színpadi d rá m á k szolgálatába, k i akarja g y o m ­ lálni belőle m in d a zo k a t az elem eket, a m e ly e k e t a korszellem , az a bizonyos „film szerűség” h e ly e ze tt bele és ezzel h ib ridd é te tte á színpadot. N agy m e g ­ értéssel fo ga d n á m a z t i s , hogy a m a i szín p a di irodalöm az, a m e ly tisztá zn i

a ka rja a szín p a di és a film d rá m a kö^ti kü lö nb ség et és fé lre é r th e te tle n ü l száll síkra a tiszta szín p ad i d rá m a é rd e k é ­ ben. Sajnos, a h ogyan a m a i színpadi d rá m a term és je le n tk e zik , ahogyan ,a m a i színpadi d ram aturgia tálalja a d rá­ m á k a t,1 az e re d m é n y erős ig y e k e ze t \ a „film szerű ség ” elérésére, s m e rt a filrhgyártás ezt n e m fogadja m eg értésiéi, m in d e n k i látja, hogy a színp a d ig y e k e ­ zete n e m já r sikerrel. E n é h á n y m e g ­ jeg yzésb ől te h á t az eg y ik k ö v e tk e zte té s az lenne, hogy v é g e re d m é n y b e n n e m !is baj, h o gy íg y van, m e r t ez a h e ly ze t ] a film m ű v é s z e t szám ára n a g y sze rű fe jlő ­ dési lehetőség, a színpad örök életén ek pedig ú jjá szü letéséh ez v ezeth et. A más^k k ö v e tk e zte té s p edig az, hogy a s z ín já t­ szó- és film szín é sz-m ű v é s ze t k ü lö n b ö ­ zősége egyre élesebb határovanalat kap, s a k é tfé le szín észi m u n k a különállása íg y te rm észe tes med.erbe terelődik. N em is tá vo li k é p tehát, ha a dolgok tovább is íg y m e n n e k , hogy m e g te re m tő d ik : a k ü lö n film iro d a lo m és m e g szü le tik ‘ a k ü lö n film szín é sz-m ű v é s ze t. A z önálló film m ű v é s z e ti K am ara tehát te ljesíth eti feladatait. JO R ÍO

Balogh László dr. hazaérkezett Olaszországból M int k é t h é t elő tt m e g írtu k , B a ­ logh L ászló dr. ku ltu szm in isz tériu m i osztálytanácsost,; az Országos N e m ze ti F ilm bizo ttság fő titk á rá t az olasz k o r­ m á n y m e g h ív ta 5 a z olasz film é le tn é k a k ö zelm ú ltb an b efeje zett h a ta lm a s te le ­ p ein e k m eg tek in tésére. Balogh L ászló d r.- t h iv a talo s ú tjá ra , elkísérte, K utassy: Is tv á n dr., ip a rü g y i seg éd titk ár, a film ­ ü g y e k ip a ri előadója. Balogh László d r - t R ó m áb an - Vezio Orazi, az olasz film üg yek vezérig azga­ tója, az olasz film ü g y ek m iniszteriális irá n y ító ja fogadta. A z olasz ta n u lm á n y ­ ú t so rán Balogh L ászló d r-t, m in t a , m a g y a r film é let eg yik h iv a talo s "veze­ tőjét, m in d e n ü tt igen szívesen és ü n n e ­ pély esen lá ttá k vendégül. M e g te k in -’

te tté k a m a g y a r v en d ég ek a Cinecitta h a ta lm a s telepét, m a jd a közelében ép ü lt új L u ce film in tézetet, to v á b b á 1 a Scalera m ű te rm e k e t és v ég ü l a Centro S p e rim e n ta lé C inem atografico m o d ern berendezéseit. A B alogh L ászló dr. tisz te le té re re n ; d ézett b a n k e tte n k ív ü l o perái élőadáson lá ttá k v en d ég ü l az olasz filrhélet veze­ tői a m a g y a r k ik ü ld ö ttek et, m a jd b e ­ m u ta ttá k a le g újab b k ato n ai tá rg y ú olasz film et, m e ly n ek kö zép p o n tjáb an egy elsü lly ed t te n g e ra la ttjá ró kie m elé­ sén ek izgalm as m u n k ája" áll. O laszországi tan u lm á ix y ú tján szerzett b en yo m ásairó l Balogh L ászló - d r. osz­ tá ly ta n ácso s la p u n k legközelebbi szá­ m á b an szem élyesen szám ol be.

P re m ie rm o z ik m ű s o r a : ÁTRIUM CASINO CITY CO RSO DECSI FÓRUM OMNIA RADIUS ROYAL APOLLO SCALA URÁNIA

■ **' E ln ém ult h a r a n g o k D an k ó P ista C isco A k e g y e lm e s úr ro k o n a A lip a n g 9 a g g le g é n y A k e g y e lm e s úr ro k o n a Ire n e O la jv á r o s A M a n d e r le y h á z “ A n y u g a ti g y ő z e le m

r _ — ---------—

ie b r. 27-től 14 febr. 28-fól ' m á rc . 5-től m á rc . 4-től ie b r.. 14-től m á rc . 3-tól m á rc . 4-től m á rc . (í-tól m á rc . 6 -tól ie b r. 13-tól m á rc . 7-től

H a u s z M. H u n n ia F ox S lá g e r M ű v ész D é lib á b S lá g e r H u n n ia M etró C sepreg hy U ía

MAGYA h

FILM

9 A

S

A

C

C

G

H

S

1 E

G

I N

V

G U I T f f Y

Óriási siherű uigjátÉhárűl íyu ir a sajlú: Soha francia filmben nem volt ilyen gazdag szereposztás. Mindegyik színész más típus, más íz, más szellem esség. Sacha Guitry ismét valami rendkívülit produkált. Valami különöset, ami még nem voltul... M eg kell állapítani,;hogy ha étel lenne ez a film: kaviár lenne, de olyan sok és finom, amint ezt csak az orosz cári udvarnál lehetett kapni, ugyanennyi és ugyanilyen p ezsg ő v el... Átütő, kirobbanó siker!...

F o r g a l o m b a

hozza:

Délibáb Film VII.

Erzsébet

körút

Telefon: 4 2 8 -1 5 5

9 -tt

F íT M

ú]

8

FILM EK

A k egyelm es ur rokona Irta: Szitnyay Zoltán Filmre írta: Asztalos Miklós dr. Zene: Fényes Szabolcs Rendezte: br. Podmaniczky Félix Segédrendező: M áriássy Félix Művészeti vezető: Castiglione H enrik Főszereplők: Mezey Mária, Simor Erzsi, Szilassy László, Somlay A rtúr, Csortos Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Greguss Zol­ tán, K őváry Gyula, Köpeczi-Boócz Lajos, Pethes Sándor, Mihályfi Béla, Toronyi Imre, Földényi László, Vándory Gusztáv. Beszél: magyarul Gyár: MFI Gyártási vezető: Gottesmann Ernő Felvételvezető: F ábry József Kép: Icsey Rezső Hang: Kereszti Ervin összeállította: K atonka László Díszlet: Básthy István Segédoperatőr: Kiss Lajos Allófényképész: Pálházy Gyula Fodrász: Gondos—Noáck Scripter: Boronkay Sándor Hangrendszer: P ulvári Laboratórium: MFI Hossza: 2200 m éter Cenzúra: aluli Kölcsönző: Sláger Bemutatta: Corso, Omnia, március 4 * Szávay Gábor egy esztendeje az Á ltalá­ nos Villamossági Rt. tisztviselője és bár mérnöki diplomája van s igen jelentős könyvet ir t az elektromosság jövőjéről, bérlistákon dolgozik. Hivatalnoktársa, Kublics úr, a vezérigazgatónál, akinek szintén Szávay a neve, bejelenti Szávay Gábort. A kegyelmes ú r estére kéreti m a­ gához a fiatal m é rn ök öt Az esti találkozó azonban m ár nem jöhet létre, m ert a ve­ zérigazgató egy hirtelen szívroham követ­ keztében meghal. A fiatal m érnök azonban erről m it sem tud. A hirtelen haláleset nem okoz nagy bánatot a Szávay házban. Aliz, a fiatal asszony teljesen elhidegült , az urától és külön utakon járt. Szávay Gábor este m egjelenik a kegyelmes ú r há­ zában, ahol rokont sejtenek benne. Óriási : az izgalom, m ert senki nem tudja, hogy Szávay Ákos kit jelölt meg örökösének a ; végrendeletben. A rokonok a fiatal özve­ gyet rajongják körül, de azért G ábort sem hagyják figyelmen kivül. Az özvegy a ro­ konságra való hivatkozással, de azért is hogy terveinek m egnyerje az esetleges örököst, mind melegebben foglalkozik Gá­ borral, akit meghódít. A fiatal m érnök hó­ naposszobájából előkelő szállodába költö­ zik és egyre sűrűbben van együtt a ke­ gyelmes ú r özvegyével. Természetesen ezs zel mélységesen megbántja menyasszo­ nyát, K lárát, aki pedig eddig változatlanul ■ kitartott, mellette. K lára azonban a m ér­ nököt szereti és megküzd érte még az igen vonzó özveggyel is. A mérnök am ikor meg­ tudja, hogy a kegyelmes asszony egy rész­ vényeladással kapcsolatos manőverhez akarja felhasználni, m ár nem hisz abban a komoly vonzalomban, am it az asszony váltig erősítget előtte és rájön arra, hogy * K lára az igazi párja. Mikor felolvassák a végrendeletet, kiderül, hogy Szávay Ákos a mérnököt jelölte meg egyedüli örökösé’ nek. A végrendeletből kitudódik, hogy egy dédapai örökbefogadásról van szó. így Szávay Gábor jogosan ülhet be a nagy gyár igazgatói' székébe.

A legújabb m agyar film — hazai vi­ szonylatban, — új m űfajjal: a szatírával kísérletezik nagyon sikeresen. És bár k arriertörténetet visz vászonra a szegény fiúról és a szegény leányról, akik a film végén a boldogság mellett anyagiakban is meglelik megérdemelt jutalm ukat szenve­ déseikért, mindez a finom szatíra köntö­ sébe öltöztetve frissen, kellemesen hat. A film szereplő gárdája: Somlay A rtúr, Csortos Gyula, Mezey Mária, Simor Erzsi, Szilassy László, Rózsahegyi Kálmán, Pethes Sándor és a legkisebb epizódista is mind a helyén van. Podmaniczky Félix, a film rendezője ez alkalommal produ­ kálta dam aturgiailag, ökonómiailag, filmszerűség és elegancia tekintetében a leg­ értékesebb, legmaradandóbb m unkát. A Sláger Film első m agyar film je tökélete­ sen bíztató útm utató a későbbi program ­ hoz. Nem hallgathatjuk el őszinte dicsé­ retünket Castiglione Henrik, a film m űvé­ szeti vezetője iránt, akinek gondos, féltő, szakértő tehetsége megérződik a film m in­ den m éterén. A régi, egyetemes filmtudós, a film gyártás új mesgyéjére lépve, ismét bebizonyította, hogy nincs ennek a mi szakm ánknak olyan területe, ahol ne állná meg a helyét derekasan. V. D.

9 a g glegén y (Ils étaient 9 célibataíres) Irta: Sacha. Guitry Rendezte: Sacha Guitry Zene: Adolphe Borchard Főszereplők: Sacha Guitry, Max Dearly, Victor Boucher, A ndré Lefaur, Aimos, Sinoel, Elvire Popescu, Bétty Stocfeld, Pauline Carton, M arguerite Dévai, Génevieve Guitry, M arguerite Moreno Beszél: franciául Magyar szöveg: Fedák Ágota dr. Hossza: 2650 m éter Cenzúra: aluli Kölcsönző: Délibáb Bemutatta: Fórum, m árcius. 3 * A szép Bachevskaja grófnő nagyon rossz­ kedvűen vacsorázott. A grófnő azért ment rosszkedvűen a divatos vendéglőbe, hogy ott ügyvédjével megbeszélje mitévő legyen, ha életbe lép a francia korm ány új rendelete, amelynek értelm ében az idegenek­ nek el kell hagyniok Franciaországot. Jeannak aki nem tu dta levenni szemét a grófnőről vacsorázás közben, kitűnő öt­ lete támad. Öreg francia agglegények szá­ m ára otthont alapít abban a biztos tudat­ ban, hogy több Párisban élő idegen hölgy lesz nagy áldozatokra hajlandó, hogy fra n ­ ciához mehessen feleségül. Nem is csaló­ dik, 9 agglegény egyszerre érkezik meg az otthonba. Egyik szerencsétlenebb és sze­ gényebb m int a másik. Boldogan veszik tu ­ domásul az igazgató — Jean -— közlését, hogy nősülésük esetén mindegyikük 25.000 frankot kap kézhez, a felét annak áz öszszegnek, am elyet az idegen hölgyek lefi­ zetnek a házasságért. Heten az agglegé­ nyek közül megism erkednek jövendőbeli­ jükkel. Jean kettőt visszatart, hogy az o tt­ honnak legyen létjogosultsága. Az igaz­ gató közli az agglegényekkel, és a höl­ gyekkel, hogy a házasság csak névleges s A szakma minden ágában jártas, 26 éves őskeresztény fiatalem ber ELHELYEZKEDÉST KERES. Utazásban já rta s ,' vidéki mozisokat ism eri,'az irodai belső adm inisztrá­ ciós m unkálatokban gyakorlata van; Szíves megkereséseket „Élelmes”" jeligére a Magyar Film kiadóhiva­ talába kérek.

esküvő után az agglegények visszatérnek az otthonba. Az esküvíT napon kide­ rül, hogy Agénor, az az öreg, akinek Bachevskaja grófnőt kellene feleségül ven­ nie nem tu d ja ‘beszerezni az iratait. Jean megegyezik vele,' hogy titokban más ira ta ­ ival, más név alatt mégis feleségül veszi a grófnőt. Az ;esküvőket m egtartják. Utána az agglegények-visszamennek az otthonba. De m iután Jeantól megkapják az ígért öszszeget, elhatározzák, hogy elszöknek az otthonból és meglepik feleségeiket. Az agg­ legényekből lett férjek különböző meleg és kevésbbé melég fogodtatásban részesülnek feleségeik házában. A többivel együtt el­ megy Agénor is. Bachevskaja grófnőt azon­ ban megmenti kom ornája, aki Agénorban felismeri férjét, kait 11 éve nem látott. De felkeresir a grófnőt Jean is, aki bevallja, hogy az ő papírjaival esküdött meg Aginoí"‘ és így a grófnőnek ő lett a férje. 'A* Csak francia koponyában születhetett meg ez a pikánsan merész téma és csak a francia szellemesség tudta olyan élveze­ tes fordulatokkal fűszerezni a történet menetét, am inőt más nemzet film kultú­ rá ja aligha tud produkálni. Sacha Guitry, a film írója, rendezője és főszereplője a kikristályosodott, évtizedes gyakorlatú p á­ risi színházi róka, tudós, a tehetség espritjével tűzdelte tele minden jelenetét, m in­ den m ondatát a cselekménynek. Irodalmi, szinpadi és filmgourmandoknak, P arist ismerőknek és kedvelőknek felejthetetle­ nül emlékezetes csemege a film. V. Di

Olajváros (Boom Town) Irta: J. G rant Rendezte: Jack Conway Főszereplők: Spencer Tracy, C lark Gabié, Claudette jColbert, Hedy Lamm ar, F rank Morgan, Lionel Atwill Gyártotta: Metró Magyar szöveg: Váczi Dezső Beszél: angolul Hossza: 3296 m éter Cenzúra: aluli Kölcsönző: Metró Bemutatta: Royal Apollo, március 6 1 -K A történet "Wl8-ban kezdődik B urnettban, amely -Q gazdag olajföldeknek kö­ szönheti virágzását. Square John Sand, az egyik vállalkozó, szintén olaj után kutatná, -van is-egy jókora darab, földje, de nitrc.s pér.zo. hogy a fúrótornyot meg­ vásárolja. John Sand az utcán találkozik először Big Johnnal. A két John összebárátkozik és társul. Hozzálátnak a fúrás­ hoz és a 'két John éjjel-nappal t dolgozik, de-olaj; helyett csak sós víz tö r fel a föld­ ből. Jeh h Sand el van keseredve, m ert azt tervezte, hogy ha olaját talál, meg­ ta rtja esküvőjét Betsyvel, aki,hez .régi sze­ relem fűzi. De ezután Big John kocka­ játékon 2000 dollárt nyert. Rögtön vissza­ mennék Burnéttbe- Á ímtinka ú jra meg­ in d u l’é s’Jöhn Sand még akkor sem hagyja abba, am ikör Big John ;a városba megy szórakozni. -Ugyanekkor érkezik Burnettbe Betsy is és véletlenül megismerkedik Big Johnnal, de nem árulja el, hogy ő John Sand menyasszonya^, Big Johnnak első' lá­ tásra megtetszik a7'lá n y és egy percre sem tágit 'mellőle. Betsy is beleszeret a fiúba és a ‘íovid ism éíétség gyors házassággal "végződik. Sán5\bejön a városba, hogy el- mondja a nagy ú js á g o t: - olaj tört fel az új klitból. M ikor, a házasságról értesül, igyekszik , elrejteni csalódását .és boldog. íálariságSt. ', 'Áír.két,; b a rá ti meggazdagszik, de Big Johnnak továbbra is az olaj m a­

M A t j TAH _

____

FILM rád a szenvedélye.' John " Sand Összevesz Big Johnnal, am iért elhanyagolja Betsyt. Sorsot húznak, m elyiküké legyen a va­ gyon és Big John veszít. • Ezalatt Betsy csomagol, 'hogy, örökre .otthagyja az urát, de amikor m egtudja, hogy koldusszegény lett és ism ét szüksége, lesz rá, boldogan marad. Kibékülnek, Jphn Sand pedig el­ adja földjét és eim egyjB urnettből. -Hosz"szas viszöntagságok után Big Jóhn és Betsy, fiacskájukkal Oklahom ában -telep­ szenek lé, ahol Johnnak iámét kedvez a szerencse és New Yorkba költözik,. és a milliomosok élétét éliLegbizalmasabb segítőtársa a feltűnően szép K arén 'V an meer, aki bejáratos az olajmágnások tá r­ saságába és értékes inform ációkkal látja el Big Johnt, akinek később barátnője is lesz. Közben a másik John is ú jra meg­ gazdagodott és New Y orkban felkeresi Betsyt. Látja, h o g y -az ’asszony boldogta­ lan és am ikor az' öngyilkosságot kísérel meg, eltökéli,' hogy segít rajta. Előbb fele­ ségül akarja venni K arent, de az átlát a tervén és nem hajlandó lem ondani John­ ról. Ekkor elhatározza, - hogy tönkreteszi a barátját, aki (szegénységében ismét vissza fog térni- feleségéhez. T ársul Big John versenytársával. Big John azonban megelőzi és ő teszi tönkre versenytársait. John 'Sand ekkor arra kéri, váljon el Betsytől- Big John erre sem hajlandó és a k é t . b arát ököllel intézi el a nézetelté­ rést, de m o st m ár Big John is 'ráeszmél, hogy csak a feleségét szeréti és szakít Karennel-. A. bíróság azonban felelősse’gre vonja Big 'Jo h n t a monopolium-elljeni törvény áthágásáért- Ismét bebizonyoso­ dik, hogy a bajban csak két ;.ember áll ki m ellette: Betsy, a feelsége és John Sand, a barátja. Vallomásuk alapján a bíróság felmenti Big Johnt, de persze rámegy egész vagyonuk! Nem haj,' törhetetlen ba­ rátsággal indulnak el Kaliforniába, ahol a gazdag olajmezőkön .új íélet és új sze­ rencse várja őket . . • * Az idei am erikai óriásfilm eknek talán legnagyobbika ez az újdonság, melynek tém ája sohasem volt aktuálisabb, mint most, a második világháború idején, am i­ kor is — m int a filmben — minden az olaj körül forog. A m éltatást a négy fő­ szereplővel kell kezdeni. R itkán van al­ kalm unk négy Jilyen sztárt egy filmben látni, .akik közül egynek a neve is biztos sikert jelent. S mind a négyen művésze­ tük legjavát adják, úgyhogy egyiket sem lehet kiemelni a másik rovására. A mese is végig lebilincselő, izgalmas, emberi történet. Érzések, szenvedélyek, sorsok kavarognak őrült hajszában az olaj körül, amely egyik percről a m ásikra gazdag em bert csinálhat á szegényből és koldust a milliomosból. A pazar kiállítás a Metró áldozatkészségét dicséri. Olajvárosok égése és más hasonló nagyszabású külsőség teszi még változatosabbá, izgalmasabbá a drám ai feszültségben ' amúgy sem szűköl­ ködő cselekményt. Az am erikai tempójú rendezés sem kisebb' értéke a hatalmas filmnek. A nagyszerűen sikerült montázs­ képek külön említést érdemelnek. Egész­ ben Véve többet mint szórakozást: élményt jelent az am erikai filmművészetnek ez az értékes gyöngyszeme. I K. M. .M O Z I H O Z T Á R S U L N É K ! (kilépőtől átveszem). > Érdeklődést 49—67—97 telefonszám alatt kérek, naponta d. u. 5 és 6 óra között.

Irene Irta: Alice Duen Miller Rendezte: H erbert Wilcox Főszereplők: Ray Milland, Anna Neagle A lán Marshall,-Doris Nolan, Roland Young Gyártotta: RKO Beszél: angolul Magyar szöveg: Pacséry László Hossza: 2800 m éter .' Cenzúra: aluli Kölcsönző: Hunnia Bemutatta: Radius, március 6 * Irene O'Dare, egy szegény Amerikába bevándorolt írleány, m int kárpitosüzlet eladónője a dúsgazdag Vincent családhoz kerül. Irene közben megism erkedik egy fiatalem berrel, akit szolgának néz. Távo­ zása után az ifjú, ki tulajdonképen Bob Vincent vendége, nem tudja elfelejteni a leányt és m ásnap délben felkeresi az ét­ kezdében. A leány is örül Don M arshallnak, k it még mindig szegény fiúnak tart. Don jobb állásba segíti Irénét , Madame Lucy divatszalonjába próbakisasszonynak. Irene itt nagy k arriert csinál, am it nem csak saját szépségének és lebilincselő ked­ vességének köszönhet, hanem Donnak is, aki megveszi a divatszalont. Irene közben m egtudja azt, hogy Don Bob Vincent ba­ rátja. A két fiú most m ár egymással v er­ senyez a szép Irene kegyeiért. Irene sike­ rét m egirigyelte egyik volt társnője és egy újságírón keresztül leleplezi. Don ezalatt távol van s így Bob Vincent kerül a gya­ núba: Irénét barátnőjének tartják . Bob megkéri Irénét feleségül. A leány közben megtudja, hogy Don Madame Lucyvel azonos s mindenkiben csalódva, igent mond. Minden fejetetején áll: Irene való­ jában Dont szereti, Bob is érzi, hogy el­ ham arkodta a dolgot, hiszen egyik gyer­ m ekkori játszótársnőjét szereti. Szeren­ csére hazajön Don, p ár nap a latt rendbe­ hoz. mindent, most m ár m ind a két ifjú szíve választottját vezeti az oltárhoz. ■» Nehéz volna megállapítani, hogy m ű­ fajra nézve mi akar lenni ez az üde, álom­ szerűén szép, művészi am erikai film­ újdonság. A fontos az, hogy bizarr, de le­ bilincselő mese keretében sok-sok artisztikus, szemet-lelket-szívet gyönyörködtető látványosságot kapunk, am ire jól esik visszaemlékezni. A film középpontjában Anna Neagle áll, aki pompázatos szépség pompás ruháiban. Két keringőjét, különö­ sen a film végén, amikor egyedül táncol a boldogság m ámorában, sohase felejtjük el. V. D.

A nyugati győzelem (Sieg im Westen) Gyártotta: UFA Beszél: ném etül Magyar szöveg: K. Halász Gyula Hossza: 3300 m éter Cenzúra: aluli Kölcsönző: UFA Bemutatta: Uránia, március 7 # A ném eteknek ez im m ár a harm adik hatalm as filmje a nyugati győzelemről. S ez a harm adik film is végig újat és újat hoz a ném et fegyvereknek erről a dicsőséges haditettéről. Míg a tavalyi két filmben inkább a riportszerűség érvénye­ sült, ez a film m ár valósággal m egeleve­ nedett történelemkönyv. Az idő eltelt azóta, s most m ár olyan titkokat lehet fel­ tárni, amelyek az első két film idején még nem értek meg a nyilvánosságra. L át­ juk a vezérkar m unkáját, az előnyomulás haditervét nagy vonásokban, s a kép, am e­ lyet a nyugati villám háborúról kapunk,

most m ár teljes- M ert látjuk — ezúttal először — a másik oldalt is. Az 'ellenség­ től zsákmányolt felvételek is szerepelnek a filmen és még érdekessebbé teszik azt. Egyébként a ném et katonának m ár film ­ ről is többször megcsodált és ism ert bá­ torságának, leleményességének. haláltmegvetésének újabb bizonyítéka a film. De a hadi, történelmi, riporteri szempont­ ból értékes felvételek mellett még számos filmművészeti értéket tud , felmutatni. Ezek: rem ek felvételek, tempós vágás, művészi beállítású jelenetek. (A reimsi katedrálisban orgonáló és hazagondoló katona képe; ném et katona temetése a harcmezőn). Bizonyos, hogy az új, nagy német katonafilm et éppen olyan nagy te t­ széssel fogadja a közönség, mint elődeit. K. M.

Cisco, a'száguld ó lo v a s (The Return of the Cisco Kid) Irta: Milton Sperling Rendezte: H erbert J. Leeds Főszereplők: W arner Baxter, Cesar Ro­ mero, Lynn Bari Gyártotta: Fox Beszél: angolul Magyar szöveg: Rodriguez Endre Hossza: 1943 m éter Kölcsönző: Fox Bemutatta: City, márcips 5 * Cisco Kid kivégzésével kezdődik a film. A szívek banditájának szerencséjére, ba­ rátai, Lopez és'C orditó vaktöltést tettek a forradalm ár m exikói katonák fegyverébe és így Cisco „holtteste”, am elyet a kese­ lyük m artalékául otthagytak a prérin, am int tiszta le tt'a levegő, megelevenedett, hogy új szerelm ek után, új kalanokra menjen. Cisco megbeszéli két -társával, hogy kirabolják a postakocsit. A terv az, hogy Cisco m int utas a kocsiban fog ülni, amikor Lopez és Cordito tám adnak. A kocsiban utazik Anne 'Carver, nagy­ bácsijával, Bixby ezredessel. Cisconak megtetszik a gyönyörű leány és amikor társai megjelennek, hősi gesztussal „meg­ védi” 'utitársait, elkergetve a rablókat. Anne elmeséli, hogy Fronterasba utaznak, ahol örökségéből egy kis birtokot vásá­ roltak, Blxby ezredes b arátjának, Alán Davisnek a segítségével. 'Anne nagyapjá­ val Alán keresésére siet. Felháborodva hallják, hogy McNally a seriff, börtönbe záratta egy kieszelt bűntett m ia tt1a fiatal Alant, hogy a nála lévő pénzt m egkapa­ rinthassa. McNally m éltatlan a sheriffi állásra. A környék réme, aki 'mindent összeharácsol magának. Mikor hallja, hogy Bixby az Alán által vásárolt birtok után érdeklődik, átlátszó ürüggyel beleköt és őt is lezáratja, Anneval együtt, a község fogdájába, A lán mellé. Alán a nagyapa b arátjának a fia, Anne gyerekkori paj­ tása, m ost itt a fogdában első pillantásra megtetszenek egymásnak. Cisco v árja a megbeszélt találkozásra A nnet és Bixbyt,. de azok nem jönnek. Corditó értesíti Ciscot barátainak elfogatásáról. A három fogoly kiszabadítása csak úgy válik lehet­ ségessé, hogy 'felgyújtják a fogházat és a nagy zűrzavarban Cisco kiszabadítja A nnet és a két férfit. Cisco, hogy szerelméről meggyőzze! Annet, elhatározza, hogy a McNally által elrabolt pénzt visszaszerzi, hogy a kiszemelt birtokot meigvehessék. A három kiszabadított foglyot saját tanyá­ já ra viszi és ő egyedül megy el, í hogy McNallytól visszaszerezze Anne C arver birtokát. Ez sikerül neki és leszá­ mol McNallyval is. Boldogan nyújtja at A nnenak a birtokra vonatkozó okmányo­ kat, de szomorúan hallja, hogy Anne,-.

MA GYA R

FI LM

10

Alant szereti. A szerelmében rnost az egy­ szer 'csalódott Cisco azzal a tudattal áll odébb, hogy jó t te tt a környéknek és újabb, izgalmat kereső kalandra indul. Kínai és japán mesterdetektív, orvos és Andy H eardy után most egy új amerikai filmsorozat hősét ism ertük meg Cisco K id­ ben. Ez a Cisco Kid aféle am erikai betyár, nagy adag bátorsággal, vidámsággal és sok romantikával, s h a rabol is, de az eleset­ teken segít. A filmben is szerencsés kézzel vegyítették az izgalmat vidámsággal és romantikával, úgy hogy az könnyed, vi­ dám, nagyszerű szórakozást jelent, a vadmyugati történetek kedvelőinek meg való­ ságos csemege. K. M.

N yilatkozat A MAGYAR FILM III. évfolyamának — 1941. feb ruár 15-én megjelent 7. szám á­ ban, a 4. oldalon „M iért akarják Gerő vállalatát megmenteni?” címmel, az én aláírásomm al sajtóközlemény jelent meg. Minthogy meggyőződtem arról, hogy az rabban foglaltak a valóságnak meg nem felelnek, a fentebb megjelölt cikkemben foglaltakat visszavonom és dr. B arla László lés szalontai Kiss Miklós uraktól ezennel ünnepélyesen bocsánatot kérek. Budapest, 1941. évi március hó 1-én: V Ö R Ö S G Y U L A s. k., a GLÓRIA Filmszínház igazgatója

Teljes

gépházi nereiflezes O b je k íiv e lf H angos berendezés H angszórók V etítőgép ek Vei í l ö s z é n é s minden a mozihoz szüksé­ ges műszaki cikk legolcsóbb beszerzési helye. Pressler Special I. a legnagyobb t e l j e s í t m é n y ű f o t o c e ll á k alk a lm i árban.

A llliE lt F E R E N C kinotechnika) v á l l a l a t , Budapest, Vll., Erzsébet-krt. 9. (New York p a l.)T el.; 225-759.

MEGHÍVÓ Á M agyar 889. sz. 1. Japán légitámadás Kína ellen. (Nippon) 2. Lóvontatású síakadályverseny. (Svensk) 3. Német zár az Atlanti Óceánon. (Deutsche Wochenschau) 4. A dorogi bánya teljes tizemben. (M. F. I. -Nagy L., Tubay) 5. Az árvíz levezetése Soltnál. (M. F. I. Horváth) 6. Tüdőbetegotthon avatás Makón. (M. F. I. -Kerti) 7. Repülőélet a budai hegyekben. (M. F. I. -Somkúti) 8. Cincar-Markovics Budapesten. (M. F. I. -K erti, Kiss E., Marton) 9. K iállítás a Műcsarnokban. (M. F. I. -Somkúti)

Kinotechnikai Társaság 1941. évi m árcius hó 10-én, hétfőn délután ’/t7 órakor ta rtja meg a 'XI., B ertalan-u. 1. sz. alatti szemináriumi terem ben

V ili. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, amelyre a Társaság tagjait tiszte­ lettel meghívjuk.

Határozatképtelenség eseten a köz­ 76. sz. 1. Katonai lóverseny Árosában. 2. Az északam erikai Naine-állam ban a világ legnagyobb bobja elíső ú tjá ra indul. 3. Gyakorlatok Hokaidóban. 4. M unkanélküliek ezrei jutn ak kenyér­ hez Németországban. 5. A dán rendőrfőnök németországi lá­ togatása alkalmából megkoszorúzta a berlini rendőr-emlékművet. 6. A ném et rendőr napján a biztonság és a rend őrei a ném etbirodalm i télisegélymozgalom szolgálatába állottak. 7. A birodalmi film kam ara háborús ülése Berlinben. 8. Német és olasz repülőgépek afrikai tám adórepülésre indulnak Tripolisban. 9. Német segédcirkálók az A tlanti Óce­ ánon.

gyűlést ugyanazon helyen 1941. évi március hó 18-án délután 6 órakor tartjuk meg.

Tárgysorozat: 1.

Elnöki megnyitó- — 2. Titkári

jelentés. — 3. Péntáros jelentése és a zárszámadás előterjesztése- — 4. A számvizsgáló bizottság jelentése. 5. Tisztikar és 'választmány válasz­ tása az 1941. és 1942. évekre. — 6.

XV. évf. 9. sz. 1. Svájci síjárőrök. 2. Amerikai divatok és táncok. 3. A norvég trónörökös és családja Washingtonban. 4. A ranjuez városát elöntötte az árvíz. 5. Repülő bravúrok Kaliforniában. 6. Fulton egyik leszárm azottja hajót ke­ resztel őse nevére Maré Islandban. 7. Befagyott a zürichi tó. 8. Mire nem jó a friss gyümölcs Miami­ ban? 9. Különös találmányok. XV. évf. 10. sz. 1. Cincár-Markovics jugoszláv külügym i­ niszter Budapesten. 2. Barcelonában megünnepelik a felszabadulás évfordulóját. 3. Divatujdonságok. 4. A „M anhattan" a philadelphiai kikö­ tőben. 5. A világ legnagyobb bobsleighje. 6. Svédország és Svájc válogatottjainak j éghokkimérkőzése. 7. Lord Halifax, Anglia új nagykövete az Egyesült Államokban. 8. Sonja Henie, a mükorcsályázás király­ nője.

Számvizsgáló

bizottság

az 1941- évre.

'■— 7.

választása Az 1941. évi

költségvetés tárgyalása. — 8. Folyóügyek. — 9. Indítványok. Tudomásvétel végett közöljük:

1.

Az 1941. ,III. 10-ére h irdetett köz­ gyűlés azon

akkor határozatképes, a rendes tagok

megjelenik. — 2.

ha

egyharm ada

Indítványok

3

nappal a közgyűlés előtt az elnöknél nyújtandók be. Budapest, 1941. évi m árcius 1-én.

1

Tagtársi tisztelettel az Elnökség.

MA G YA R

f i l m

n

i v

v

i v

I

f líf liu lf S

i

MAGYAR OKTATÓFILMEK SIKERE RÓMÁBAN Az elm últ év m ájusában Rómában ta r­ to ttá k meg az első Nem zetközi Mezőgaz­ dasági Filmkiállítást a Supercinemábán. A film versenyen résztvett Olaszország, Németország, Franciaország, Anglia, az Egyesült- Államok, Hollandia, Svájc, Ma­ gyarország, India, Indokina, Kanada, L ett­ ország, Mexikó, Portugália és Venezu­ ela. A nagyszám ban benevezett film eket négy szakcsoportba osztották.- A magyar, filmek közül az első csoportban a VKM O ktatófilm Kirendeltség ...gyártásában ké­ szült Kérődzés című' film oklevelet nyert. A . M; Kir. Kereskedelm i Hivatal Miből élünk? című film je á második csoportban második díjat nyert. A díj a N em zetközi Mezőgazdasági Intézet érme. A harm adik csoportban Budapest székesfőváros oktató­ filmje, A paprika negyedik díjként az Eryic pla kettjét kapta. A többi kultusz­ m inisztérium i és székesfővárosi oktató­ film részvétele oklevelet nyert. A Rómából m egérkezett d íjakat a föld­ művelésügyi miniszter m árcius 10-én dél­ előtt 11 órakor a m inisztérium tanácster­ m iben adja át a VK M O ktatófilm K iren­ deltség, Budapest székesfőváros és a M. Kir. ; K ereskedelmi . Hivatal képviselőinek. LASETZKY FRIGYES — IGAZGATÓ Megérdemelt és szép előléptetésben ré ­ szesült az elm últ héten egyik fiatal, de igen agilis és tehetséges kartársunk, Lasetzky Frigyes, akit a N em zeti Apollo R. T. legutóbbi közgyűlésén igazgatóvá nevezett ki. Az előléptetéssel Lasetzky Frigyes a részvénytársaság vezérigazgató­ já n ak Törey Zoltán dr.-nak- helyettese lesz. A díszes és komoly címet m ár régen •előlegezte neki környezete és a szakma, m ert Lasetzky Frigyes valóban vezetésre term ett és rövid Royal Apollóbeli m ű­ ködése során m á r is bebizonyította, hogy sikerült elsajátítania a filmszínházvezeté s ezer fortélyát. Energikus, meg nem alkuvó, de m indenkor udvarias és előzé­ keny egyénisége, friss, biztos judieiuma, asz egész lényéből sugárzó rokonszenv csak nem régiben ültette méltó helyre Lasetzky Frigyest, aki most, m indannyi­ unk örömére, megérdem elt előléptetésben részesült, am ikor hivatalosan is elnyerte az igazgatói címet. Őszinte k artársi jó­ kívánságaink kíséretében ez úton is gra­ tu lá lu n k ' m indannyiünk szeretett, kedvelt Ericijénak, a legjobb b arátnak és kollégá­ nak. KATOLIKUS KULTÜREST KESKENYFILM-BEMUTATÖVAL A Szent István rám. kath. egyházközség a Központi Katholikus Kör m olnárutcai helyiségében szerdán, m árcius 5-én nagy­ sikerű k ultúrestet rendezett. A dísztermet zsúfolásig megtöltő közönség nagy elis­ meréssel honorálta az értékes műsort, amelyen a Magyar Am atőrfilm Szövetség is szerepelt két Színes keskényfilmmel. Elsőnek az erdélyi bevonulás felejthetet­ len napjairól készült Elhangzott a szó . . ■ éímű film et vetítették, melyet Berczelly László dr.>, Pásztor István és Scsigulinszky Károly készítettek; m ajd lepergették az< -őszi nemzetközi versenyen első díjat nyert bábjátékot, áz Aqua vitae-1, amely ú j­ szerűségével,- művészi voltával nagy h a­ tást ért el. A magasszínvonalú műsort énekszámok egészítették ki.

AZ ELSŐ MAGYAR FILMNOVELLA . A merész, d e . tehetséges fü m kísérletezö k m indig p ró ­ bálnak valami újat. Nem­ régiben a Filmiroda vilá­ gított új u tak ra az em léke­ zetes Pethes Sándor-féle -egyf elvonásos film szatírá­ val, most ugyancsak a Filmiroda m utatta be csütörtökön, március 6-án a Belvárosi Híradó Filmszínházban az első magyar filmnoveliát. Barabás Pál, sok m agyar játékfilm kitűnő írója írta és rendezte a Cigarettafüst című hangulatos újdonsá­ got. Finom artisztikum, még finomabb pikantéria és kivitelezés jellemzi a filmet. Rácz Valéria, ez a fanyar, de édes porcelánbaba játssza, énekeli, zongorázza a fil­ met álomszerű, lehelletes kedvességgel. P artnerei: Nagyajtay György és vitéz Benkő Gyula m éltóak hozzá és a film novellisztikus levegőjéhez. Buday Dénes egyetlen dala égi muzsika. Hegyi Barna, a film fiatal operatőrje táfsszerzője az író­ rendezőnek. MAGYAR TECHNIKUSOKKAL KÉSZÜL AZ ELSŐ JUGOSZLÁV JÁTÉKFILM Lapunk vezető helyén foglalkozunk é r­ demben azzal a nagy eseménnyel, amely­ nek az a lényege, hogy Jugoszlávia m a­ gyar technikusokat hívott meg első játék ­ film jének elkészítéséhez. Ezen a helyen csak egy rövid h ír keretében számolunk be a konkrétum ról, amelyek szerint a Z ágrábban székelő Jugoslavija Film meg­ hívására az elm últ héten leutaztak K e­ reszti E rvin hangm érnök és Hegyi B arna operatőr, a Magyar Filmiroda kipróbált, érdemes m unkatársai és m agukkal vitték a Pulvári-rendszerű teljés hang- és kép­ felvevő portable felszerelést. A m agyar technikai segédlet mellett készülő filmet a Djordjevic produkció gyártja. ÉSZAKERDÉLYIEK ÁLLAMPOLGÁRSÁGÁNAK IGAZOLÁSA A Kamara színművészeti főosztálya -‘érdeklődéssel for­ dult a belügyminiszterhez az északerdélyi színészek ál­ lam polgársága ügyében, am elyben - 18.755/1941. II. b. sz. alatt a következő leiratot kapta: Színművészeti és Filniművészeti KamaFenti számú felterjesztésére értesítem a t. Kamarát, hogy a magyar állam pol­ gárság igazolásául csupán az általam k i­ állított állampolgársági bizonyítványok fogadhatók el. Tájékozásul. közlöm ■ továbbá, hogy a visszacsatolt keleti és erdélyi területek lakásai közül azok magyar állampolgár­ sága vélelmezhető, a k ik igazolni tudják az 1940. évi augusztus hó 30-án fennállott román állampolgárságukat és helyható­ sági bizonyítvánnyal azt is igazolják, hogy az 1935. évi augusztus hó 30-ától 1940. évi augusztus hó 30-áig m egsza­ kítás nélkül a visszacsatolt keleti, illetve erdélyi területen laktak. Budapest, 1941. évi február hó 26-án. A m iniszter rendeletéből: Beszterczey Jacobi s. k. miniszteri tanácsos B ár a belügyminiszteri leirat a K am ará­ nak az északerdélyi színészekkel kapcso­ latos érdeklődésére érkezett az érdekeltek tájékoztatására közöljük, azt teljes te rje ­ delmében, m ert feltehető, hogy az állam ­ polgársági ügyekben hasonló álláspontra helyezkedik a miniszter a film, illetőleg mozi területein is. Erdélyben.

„MÉG EGYSZER A FILM MAGYARJA” N éhány héttel ezelőtt' beszámoltunk a r­ ról a mozgalomról, am elyet a Magyarosan című akadém iai nyelvművelő folyóirat indított a film szó magyarosítása érdeké­ ben. Az akció folytatásaképpen á lap leg­ újabb számából idézünk Fehér ..Géza megjegyzését: Meskó Lajos a film magyarosítására igen helyesen a pergős szót. ajánlotta (Magyarosan 1940. 110.). Az ú j . szót jól lehet az idegen kifejezés rokonaival megfelelően alakítani, így m ár Meskó a film ez igét pergőz, fölperget szókkal helyettesíti. Ezt az eljárást a következő szárm aztatásokkal folytathatni: filmésít: pergősít; film fölvétel: pergőfelvétel; filmoperatőr: pergőszakműves; film szí­ nész: pergőszínész; filmvászon: pergő­ vászon. — A film sztár pedig mozicsillag lehet. A m ozi szó ugyanis m ár régén polgárjogot nyert, elejtésével szegényitenők nyelvünket. Ez alkalom mal is csak m egism ételjük első ízben kifejtett álláspontunkat, hogy a film szó az évtizedek során annyira beleidegződött a köztudatba és a szakmai gyakorlatba, hogy ennek a rövid, velős gyűjtő, kifejező fogalomnak az erőszakos m agyarosítása, különösen a pergős szó összetételeiben szinte nevetségesen hat (pl. pergőszakműves, pergősszínész stb.) Magyar egyenértékét nagyon sokáig nem fogják tudni m egtalálni ny elvészeink1a film szónak, m int ahogy például a sport szó is — m inden egyéb sportkifejezés jólrosszul sikerült magyarosítása ellenére— élvezi többévtizedes jogát a m agyar nyelv­ ben, am int ezt éppen a Magyarosan című nyelvművelő folyóirat is elismeri idé­ zett számában, mondva: „Ügy érezzük tíz esztendő magyarosító küzdelmeinek tá v ­ latából, hogy az „am atőr", csak úgy, m int a „sport", a „rádió" és az „akció" m ár nem m agyarítható". Bocsássunk meg tehát a film szónak is és helyezzük az előbb em lített m agyarí thatatlan szavak mellé és ne pergőzzünk erőszakosan. HALÁLOZÁSOK Frecska Sámuel, a szarvasi Frecska mozi engedélyese, . február 21-én meghalt. Zoltovány Czechmeister János, a rákosszentmihályi Corso mozi engedélyese m últ hó 28-án, 61 éves korában hirtelen elhunyt. Temetése m árcius 5-én délután volt a rákoskeresztúri új temető halottas­ házából a római katholikus egyház szer­ tartásai szerint. A szaktársak nagy szám­ ban kisérték el utolsó ú tjá ra régi b ará t­ jukat, akit özvegye és egy gyermeke gyá­ szol. A két egyesület és az egész szakma gyűjtést indított az elhunyt tem etési k ölt­ ségeinek m egtérítésére és hátram arado tt­ jainak segélyezésére, m ert Zoltovány Czechmeister János, dolgos élete után, szegényen halt még. AZ OKTATÓFILM KÖZLEMÉNYEK Ű J SZAMA A Geszti Lajos igazgató szerkesztésé­ ben m egjelenő O ktatófilm közlemények, am ely a kultuszm inisztérium Oktatófilm Kirendeltségének hivatalos lapja, február havi szám ában is értékes szakcikekkel ápolja a m agyar oktatófilm ügyét. T ar­ talm ából a következő tanulm ányokat em eljük ki: Szemes Gábor: Filmet a népművelésnek!; Kisaszondi János: Érde­ kes iskolai kísérletek; Biró Béla dr.: Klasszika- filológiai és m űvészettörténeti oktatófilmek; Farkas László dr.: A szé­ kesfővárosi központi kirándulások és a filmoktatás; Hajducki József: A z oktató­ film képkompoziciója.

F ÍL 'M A „SIEG IM WESTEN” DÍSZBEMUTATÓJA Az Uránia Filmszínház egy új ném et katonafilmet, a Sieg im W esten-1 (magyarul: A n yu ­ gati győzelem) tűzte eheti m ű­ sorára s ebből az alkalomból a budapesti ném et követség hétfőn március 3-án este díszbemutatót rendezett. A budapesti ném et követség teljes szám ban m egjelent a díszbemuta­ tón, az élen Ottó von Erdmannsdoff né­ m et követtel, ott volt a japán és az olasz nemzet budapesti külképviseletének veze­ tősége, m agyar részről Hóman Bálint, Varga József, vitéz Bartha Károly, báró B á n ffy Dániel és Bárdossy László m i­ niszterek, gróf Széchenyi B ertalan, a fel­ sőház elnöke, S zinyei Merse Jenő, a képviselőház alelnóke, Werth Henrik, a honvéd vezérkar főnöke, Uray István, Bárcziházi Bárczy István, Putnoky Móric, dr. Karfiáth Jenő, vitéz Im rédy Béla, tit­ kos tanácsosok,. Jany Gusztáv altábornagy, Zsindely Ferenc, Tomcsányi Kálmán, Pataky Tibor, Bárczay János államtitkárok,Szendy K ároly polgármester, vitéz Endre László alispán, Thuránszky László minisz­ teri osztályfőnök, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője, a tábornoki kar, felsőházi tagok, országgyűlési képviselők, egyetemi tanárok és sokan mások a m a­ gyar közélet kitűnőségei közül. Pontban este fél 10 órakor gördült a filmszínház elé a kormányzó kocsija, aki fia, vitéz Horthy István, a MÁV elnöke és annak felesége társaságában érkezett. A kor. mányzót a filmszínház bejáratánál Erdmannsdorff ném et követ fogadta és kisérte fel a részére fenn tarto tt díszpáholyba. A filmszínház közönsége helyéről felállva köszöntötte a kormányzót, eljátszották a magyar, m ajd a ném et Himnuszt és a H orst Wessel-dalt, utána előbb egy m agyar és ném et híradót m utattak be, m ajd le­ pergették a Sieg im W esten című új né­ m et katonafilmet. A film 1600-ig vissza­ menően ism erteti a Német Birodalom éle­ tét. A film beszámol a ném et hadsereg előnyomulásáról, lépésről-lépésre elkíséri a nézőt a lengyel háborún, Cseh-Szlovákia, Norvégia és Dánia megszállásán keresztül a nyugati frontra, ahol döntő csapást m ér­ tek az ellenségre. Érdem i m éltatását a film nek lapunk más helyén találja az ol­ vasó. AZ 1941-ES FERRANIA NAPTÁR Néhány év óta díszes, értékes és m ű­ vészi falinaptárral szokta megajándékozni üzletfeleit és jóbarátait a Ferrania. Az 1941-es Ferrania hetinaptár az idén is m egjelent és általános feltűnést k eltett a világhírű olasz nyersfilm gyár változó színű mélynyomásos eljárással készült ajándéknaptára, amely 52 gyönyörű m ű­ lapban m utatja be az olasz tájak szépsé­ geit, az olasz népéletet s a gazdasági és katonai világot. A Ferrania elegáns pro­ paganda gesztusát jólesően könyvelték el azok, akik a cég budapesti képviseletének vezetője, Tolnai László figyelmessége ré ­ vén ebben az előkelő ajándékban részesül­ tek. A FORTUNA CÉG ELSŐ MAGYAR FILMJE A tavaly alakult Fortuna ,.,„j film vállalat, m int értesüÉ lünk, egy m agyar film gyár^ | tását vette tervbe. Az ú j­ já I donságnak Huszárbecsület a M fl 8 T j[ IJ» címe, Podmaniczky Félix rn*-!"Ahiiii" rendezésében fog készülni, Páger Antallal és Szeleczky Zitával a főszerepekben.

12 A „KELET FELÉ” MILÁNÓBAN Milánó legnagyobb filmszínházában, a Corsóban ünnepi előadás keretében m u­ ta ttá k be az erdélyi bevonulás történeté­ ről szóló Kelet felé című Palatinus-film et. A Corsot zsúfolásig megtöltötte az előkelő közönség, megjelent az előadáson Gallarati-Scotti főpolgármester, továbbá a m i­ lánói hadtest parancsnoka, a katolikus egyetem rekrora, a rendőrfőnök, a fa­ siszta p árt vezető funkcionáriusai és még sok más társadalm i előkelőség. Magyar részről ott voltak a helyi kolónia tagjai teljes számban, élükön Abele Egon báró főkonzullal és sok m agyar jött el a be­ m utatóra Észak-Olaszország több városá­ ból. Az Olaszországban élő magyaroknak, akik m ár évek, sőt évtizedek óta távol élnek hazájuktól, felejthetetlen élményt jelentett az erdélyi hazatérésről készült film bem utatója. Az előadás megkezdése előtt Luciano Berra, az ism ert olasz író és publicista az Italia című katolikus és m agyarbarát na­ pilap külpolitikai szerkesztője mondott bevezetőt. Beszédében vázolta vitéz nagy­ bányai Hotrhy Miklós kormányzó hosszú és küzdelmes ú tjá t Szegedtől Kolozsvárig. A vetítés során ú r ja ú rja nagy taps zú­ gott fel, valahányszor csak feltűntek a magyar honvédek, akiknek fegyelmezett megjelenése és modern felszerelése a meghívott m agasrangú olasz katonatisz­ tekre is igen mély benyom ást tett. A többezerfőnyi közönség minden egyes al­ kalommal lelkesen m egtapsolta M u s s o ­ l i n i t , H i t l e r t és a legendás fehér lo­ ván bevonuló kormányzót. A nagysikerű előadás végeztével Gallarati-Scotti főpolgárm ester Milánó város és az olasz közönség nevében köszönetét m ondott Abele Egon báró főkonzulnak, hogy az A mici deV Ungheriaval karöltve, alkalm at nyújtott a Kelet felé című film északolaszországi bem utatójára. METRO-VERSENYHÓNAP A m agyar mozistársada­ lom jól emlékszik a tavalyi M erto-versenyhónapra, mely heteken át folyt és amely­ nek során igen értékes és nagyszámú nyerem énytárgy került kiosztásra. Idei ver­ senyhónapját a Metró áp­ rilis 13-tól m ájus 24-ig tartja. Ezúttal is nagy érdeklődés előzi meg a Metro-versenyhónapját, m ert az idén is egész sereg értékesebbnél értékesebbb díj kecsegteti a magyarországi mozisokat a pályázaton való részvételre. MABI-FILMEK BEMUTATÓJA A ROYAL APOLLÓBAN Vasárnap, m árcius 2-án délelőtt a MABI film m atinét rendezett a Royal Apollóban. Hindy Zoltán dr. bevezető beszéde után két hangosfilm került bem utatásra, am e­ lyek a fiatalkorú leányok és fiúk üdülte­ téséről adtak érdekes részleteket. A KINOTECHNIKAI TÁRSASÁG ELŐADÁSA A Magyar Kinotechnikai Társaság m ár­ cius 18-án, kedden este */s7 órai kezdet­ tel a M űegyetem XI. B ertalan u. 1. sz. alatti előadótermében előadást rendez, mely alkalommal selmeci Pöschl Im re dr., a Telefongyár R. T. főm érnöke Erő­ sítők vizsgálata címen ta rt vetített képek­ kel kisért előadást. Pöschl Im re érdekes­ nek Ígérkező szakelőadásának főbb feje­ zeteit itt adjuk: Lineáris, nem lineáris és fázistorzítások, Mérőberendezések ism er­ tetése; Á ttétel, klirofaktor, torzításmérők, hullámanalizátorok stb.; Négyszögalakú mezőalak előállítása és alkalmazása.

A M A I N AP: 1941. II. 28. Zilá h y L a jo s pervesztes le tt a M ű v ész F ilm ellen in d íto tt perében. (,,Ka!b os G yula tá v o z á sa v is m a jo rn ak nem tek in th ető .”) E S T I Ú JS Á G : 1941. III. 3. Meglepően nagy é rd ek­ lődés a m a g y a r film e k irá n t Olasz­ országban. F Ü G G E T L E N M A G Y A R O RSZÁ G : 1941. XII. 3. „Dűljön m a g á ra a h á z!” (íg y lé tesü lt a n ag y jelenet az új Karády-film ben.) H ÉT FŐ : 1841. III. 3. C satát n y e r t a m a g ya r film a z olaszoknál m ondja a R ó m á ­ ból vissza é r k e ze tt Balogh László. M A G Y A R N EM ZET: 1941. XII. 28. ( —p p p ): M oziszana­ tórium . 1841. III. 1. (—p p p ): Tomulságos m ed ve a z engedetlen moziról. 1941. m . 6.: S inister: S t a f f generális és a tábornok. M A G Y A R SÁ G : 1941. III. 2. So m o dy Istv án : K on­ g a ssu k ac E ln é m u lt harangokat. 1941. ü l . 7. A z am erikai film g y á r­ tás a külföldi piac negyven szá za léká t elv eszte tte , (M AGYAR F IL M ) 1940. III. l- i szám ából.) N ÉPSZA V A : 1941. III. 26. A hangosfilm fo rra­ dalma. 1941. IH . 5. K o rszerű m a g a ta rtá s: U j film . 8 Ó RA I Ú JS Á G : 1941. III. 3. T a p so lta m és te tszé st n y ilv á n íto tta m a m oziban .. . P E S T I H ÍR L A P : 1941. III. 6. M árai Sándor: Mozi. P E S T I TŐ ZSD E: 1941. III. 6. Több a ,já n la t. é rk e z e tt a S ta r F ilm g y á r m egvételére. (H angosfilm g y á r létesül a z első ném afilm gyárból.) SZABADSZÖ 1941. H l. 2.' V a rjú Ákos: A m o zi és a falu. U JS A G : 1942. III. 5. E g y te h e tsé g k u ta tó n y i­ latkozata. Ü J FILM KFT. ALAKULATOK Filmellátó kft. (Erzsébet körút 8.) cím­ mel és 12.000 pengő törzstőkével új film ­ ipari cég alak u lt,' mely filmek vásárlásá­ val, kivitelével, forgalom bahozatalával kí­ ván foglalkozni. Ügyvezető: özv. Smekál Jenőné, szül.: Döring Hedvig. Iris filmgyártó és filmkölcsönző kft. (Benczur-u. 2.) címmel vitéz B ánky Ró­ b ert új film vállalatot alapított. Törzs­ tőke 10.000 pengő.

’so iref ja n m u q a g lo^azaAurazn s ó p i a j — -ggf— f ^ x í - p x ‘f i i 'n -I ? d rBTn£ö ‘ H IA ‘ís a d iíp n a •sosdeub:) i j 3}zsiuxxxi ‘3JOUI3 ‘•51 s p ? j j i v 'íssgiiozs i a

i

819 - ZSZ =u o i s p i ‘8 j m o s i t e q e s z i a

"H A

um j^naQ

l ínzssoq ui SlZ ‘}inzs3>[ uoqAa -0^61 uEqjBKgui[ij som - s ó s b ‘UBqsBUOAiaj x ;ao du sauaz (ipni -SjX S0 SOBAOJI (Jiaids BJ?a SOfBa) (BJB5J -3U3Z EI03 SOfBa) i • • * ? j pznjl 'fix

•ua-zz °q JEtuqaj XA0 -\ie\ ‘}S3dBpng •jasiadfJijCuejoSzom nzssoq ux £z ‘iinzssii uaqAs 'Xf6X uBqBpo.ii xunj: JBiCgEM b ‘UEq I } io d x j s o g u B q (TálAI) -tti.reseA -J'EtI'EZS3iSU31 ‘OS ZB >[3)3inZS35(0[a 9

-s ^ u o A x a j

ínzssoq ui

9iS ‘^It>zS05i uaqAa '0f6I; ueqaBXgxuxij a o n ^ b ‘UBqsBUOAiaj x oxzs0[j3^aj0uisi soguBq (uium ud -Ja) (' ' ' II3P BM!3 Bixap ijbujb idaoo 'OUBOijBA) a S sjssp u q síjaq v 'í>X

KsrpBj5[ noi!p( ZKqujzsiuxiJ-opBJiH V ZX ínzssoq ux 8fiS ‘linzsai[ uaqA0 ■ xx?01 UEqBpoii uqij:

ínzssoq ux,?;! ‘^nzsajj usqAa '1^61 UEqBpo.ii utiij; JB-íCgsxM e ‘usqssuoAiaj x sogUBq ('i 'jl -jm) ÁjazsaAziAjy •£

írizssoq u i g6 ‘xxnzsa>[ uaqA0| ’XHiX UBqBpoJl rajjvi JeXSem b ‘u sq -9EUOAI3J X ;-iodij sogUEq ('I -IM) -zs -i{.

ínzssoq in fis ‘jinzsasi uaqAa -xt-éX usqBpo.ii u iiiá JBjCgsju b ‘UBqsBUOAxaj T j-iodti sog -UEq ('X im) Sasiopuaso b saAa 09 'i

írizssoq ■ui £6 ‘;inzsai[ uaqAa 'ix^I UBqppoai tu [ij JBiCgBJVI B ‘UBqSRUOApj x íJodíj sog sog -UBq ( I 'IM) -zs *X9 opEJiq sozfua '£1

ínzssoq ui g^ ‘;inzs3J{ uaqAa -if6I uBqBpoji m ű,! JBXgBM, 6 ‘usqsBuóAiaj I lJOdp soguBq (-1 -ji -jm) ^osrpB-iy 'fi

j.iocJij

SIUUJ 0109 S1HI9 0009

ínzssoq u ^ sz ‘Jinzsa^ usqAa '1^61 usq -BpoJi uixxd JBÁgBjvx B ‘uBqsEuoAiaj x }.xod - ij soSuEq (-1 -JM) í^l® Z!A K »3I3 Z ínzssoq ui OSS ‘1IÍ>ZS35[, uaq "A? -\f6l UBqjBXgUIXIJ XO.Í B ‘UBqSBUOAXSJ x jjodxj Buiau (xoá) ua>i3}3injaj Ej)0}fnsziA -jb zb lEj'EXBsianiugínaui SaspaAuoq \r x I 'jadaJXjCuaj -ogzoux nzssoq ui e ftz ‘1IRZS3>[ ueqAe '6£6X UEqjBjCSuixij XO.J b ‘UBqsBuoAxaj fi quiuizs soSuBq (x oj) (oxiody Auuqof) sapoquny

U0ZIU0H1S01

:a}za.íxapaSua IUUIAI51 a.ipiojinH
S9Ulfll 3Í1ÖHS139UU A1U0

) :3X3U3SS3q3I U3X3f 5iBtlJ051 qq/EX^XEIJ 13US3A3 91 UOZB ASoq 3p -- *í!11!’[1'1 >n’ltSl’lUXE>(Jí; TMSl’pí’()[:»I (D

K e z e lje

e í j s e d D p n g u e je t{ d

DÍDidpsj 5{unui];Ti

•X3J(3d35(jíu3jogzoui Au35(sa>[ nzssoq ux £01 ‘Hnzs0j[ uaqAa -x^6T, UBqBpo.ii iuxij; JBjCgBXAI B 1 UEqsEU0AX3j x IJOdíJ sogusq (•I \ i M) -zs -Í88 optuiqSBIJA jbXSbjc ’Z I-qjtu OOXX ‘HTÍZS?5! usqAs '6S6I usqaBXg -UIX5J EiuunH B ‘UBqsEUOAiaj z 5X?l?fS!A SOgUBq (SnUt"(B[Bcl) 'EfJ'EJBq jsjzsiujm -X

v ia m o o

jjajBjnuisq puqBZS U3q}[3UI3Znd35lAu3J0SZ0UI AUO>)SJ>[ }}3Z3A3H/ÍSn V.v, 5JBSO ü 1’SÜUl'A11AU jíSoq ‘IEZZE. ‘BJIPIEJ '[i:usiuillí!í[[l’ lMS't’pi’ö|M (fl ’X35(3d03XXu3JOgZOUl cizssoq ra 9g ‘jxi\zsa3( uaqAa -x^ei UBqEpoJi UlXXd; JBjCgBM B ‘UBqSBUOAXSJ, X; tUEI^S.! soguEq (’i -j; ’JAI) • • • u s j s s j u h t)g i írizEfSoq ui 9gx ‘;xnzs35( uaqA3 ■ Xí>6T uEqjBÁguixij BjuuriH B ‘UBqsBUOAxaj x uiBxsisa soguEq, (b ijem zsnBH), S3}3zoi3 — 5(oSu'EJEq jxuuisuxa ’6I ínzssoq m Xfi££ ‘Híjzsssi usqA3 •Xf;—0^61 uEqjBÁgmxjj ^ sjiá -Ja u jtí^ B ‘UBCl -SBUOAX0J; l BuiBjp sogusq (^saijx-jauaByw) (JIAiBq B3S 3 q i) sSopjo J33U3? '81 í -q xu goi ‘tinzsasj usqA s •Qí’6X ueqp jbíCSxu[i j jB-iCg aajCBjtt ujCmpxoo oj;ai\[ B ‘usqsBUOA -X3J X UIBX>(3J soguBq (’XAE £) -]A[) -(J3x!eax -urnoj, nioog) sspzoxs — sojbaCb io | i l ‘ljzssoq 'xu 962S ^irizsa^

uaqAS '0{'6I UBqjBjCguixxj a3jÍBi\X; ují»pio£)

JBi£gBXM B ‘UBqsBuoAiaj x ÍJodíj soguEq ('I ’j: 'JAÍ) -zs 'Í88 opíjiqS B ilA J s i S t B 'XX íixzssoq xu ZZ£ ‘íinzssjj uaqAS -x^6X UBqjBÁgxiix;í uinsJOAiufx zb ‘UEqsEUOApj X ía o ü u sogusq (Ejn); (’H 0qooAiuo} -spiiEisnv) 'zs f i opKjiqgtqiA r íjn 01 ínzssoq ai fi6S ‘xxnzs05i U0 qA0 'ix.61 UBqjBXg -xuiix x o j ; E ‘UEqsEuoAX0j x jiodxa so g u sq (XOJ!

(S.AA0J^ 0UOX0XAOM XOjj) -ZS -g -JA3

•AX '.’PXJiq SoSuBq X0 L,I Á jn iua3 -qjog 6 ínzssoq ux XSX ‘}[UZS3H usqA3 -XÍ-6X UBqBpoji uxu^ asXg - bxai b ‘iTeqsBuoAxaj x oxzs3fj0j;0j0uxsx sog -uaq (X ',J -j\[) J3^U311 SBÍnoSjnq v '8

í-q ux 01 ‘UÍJZS33( uaqA-3 'i^X, usqBpoJi UXJI.i JBjfgBIM B ‘UBqSBUOAX3J x xuBi^sa sog -u sq ( i \.T m ) íEZOJOsraEisisa -zs •81' i j ínzssoq tu 891 ‘J[nzs3>[ U3QA3 'ix.61 UEquinxaoxBJoqBiuxixj EXUOUUEd; B ‘UEqSEUOAXSJ X XXIBX3Í0J sog -UBq (E1ÜOUUBJ) 5I35X3J3j{8 ipi!JBAÁSBN '9 ínzssoq ux 9£í ‘linzsajf u 0 qA0 -0^61 UBqjBXguxxxj xoj; B ‘UEqsBUOAiaj; X uiEx^aa sogusq (xo,j) (oxiody jíuuqof) sajazoja — sa p o q u n a g ínzssoq xu SXIS ‘^nzsaji uaqA3 -i£6X u sq -JEjCgUiJIJ XO^ B ‘UEqSEUOAX3I f 3i3XE[gXA SoguBq (xoá) <3DI uxqx) ^u su isn nx -f> ínzssoq ux £6Z ‘nnzs35i u 0 qA0 -o^ex UEqjBjíg -uxxxj aonq 3[buoizen -jsi zb ‘UBqsBUOA -[aj x ^aodxj soguBq (xuxixnxjd -ja ) (ajngxq 0JSUI u; Bjj0ng ip sq tv ) ui3[apaAjjB,( ■£ ínzssoq ux f£ ‘^inzsasi U0qA0 'Xí6I xxsq -luniJojBaoqBiuiixj sxuouusd: s ‘uBqsBuoAx0j X soguBq (eiuouubj ) uopanjÁHo.CS -n p u o n is "S3A3X3J IIJOÁUO.ÍS b noC[T)P(J. 'Z j ínzssoq ux £982 ‘xinzsajj. xxsqAtJ -0Í6X' usqjB^gxixxx} jo á b m uÁAipxoo 0-XJ3IM. B |BUSBUIIB51[B BJSBpB0[3 SOUBAXJjSU

utaséin

liovtsq. gx-22 XO-X-9X oq; aBnjqaj IA0 ’X{>6I gBSttozxg oxBgszxAdfixogzoiM sogEzsJO z y

0JJ3IM b ‘UBqsBUOAisj i nuiuizs soguBq ('IM D 'W) (uavox raoog) sojeaCexo '91

•UXBZS -UX3

'1,1-61—11

6 DS4 4 0 z ;g o | D 6 s z ; A d d > ( o 6 z o ^ s o 6 d z s j q

XSoi( ‘ojosrm iopnj yur<>p)/Ásfn jjajzsif uaSt

CÍU C81 HPN131V 'AAOfl SH 3011*13 'íiO-est HylZN3a S? v a o a i : NOÍ3131

9 H 3I'flS S 3

^ n zzo tl

1 9 U II U O U Q

“AI ' I s a a V a n - 3

V H 0ZN 3D N 1IJ

Z S 3 H SOIVJLVAIH

WC,

uoi

•

o

—

-■ízao pso “AI 'ajazajfjaAOzs ^oz-iazssuaz A69—A62 :uo j3p j, 'U }n-EiUBja}S ‘'AIX '»>ná n » í 'AI£—ÍH : PX £1 EOjn-ZEquizsciaN “IIIA :aBpjBa »9í—2H ‘06S—ESI "P X 2£—0£ inaosi -jsszpf “IIIA ‘ieuo ijbv js jja ‘s o jg jaujEAV ■WZ—e zt "P X '8 W-ioiI-iaqoszia "IIA '1!)EIEH'RAUI|!J u p E p g jaqasouiEM , 'iOi—622 :-PX '21 TO -1Z30JÍEH ‘II IA ‘ozuqsaio^uqíjsist íiJopH.V *98£—9£I :u o ja p x 'Zf }n-!9Iin ‘'IIIA :sbí(ET; 'S2í—f i i 'K i—f i i :uoj3iax E jaj-jopiiES ‘'IIIA : o j p h :GpoJi 'afaj -zsa^-iszs H Í M HVADVW E ‘o szaa J*s>?A '801—222 "I3X '8 inao3i-}3q -3SZJ3 ‘'IIA ‘ozuósoig5iSBÁUBUiBi5i3J J311BA •TÍBqzEq B JEJ51BH 'Sii—8£I ‘Lii—8£I "P X ■\Z 'n-zEquizsdoM ‘H IA isaEJ\I—ássbuszs '906—Z6Z "P X '0* jn-iXuoszod ‘ A ‘^gujarn jo p u e s Aia^azs ' ’6£6—OZi "P X '8 ínapM -pqaszja ‘'HA •jjH ojzsol'ja) sa o^E^SdaJloSzoiu oipnjs 666—£62 :"'PX '61 'n-jEUUE.Ío “'AIX ‘m « I -jea oza[a)iAi5i sa ozaA jajpizsipram s n m s •usqzEq B J E jjp a '819—ZZZ : 'i a i '8 ^njgii-iaqasz'ja “'IIA ‘ram J3ÍÍ?IS 'PXsXgn opusiiB “£66—£65- "P X 't i ■n-EiuouuBci “A ‘aaiAaasuiii} soSuBq snujs '89£—82* :'I3X '££ Bajn-Bszoa “h a EinAo SuixnqaS ‘ÍSS—iZi :'iax 'II—6 Irugn -p q aszaa ‘sofE'i Atn^sap-íg ‘aatAjasuiBi^aa '22£—OH :uoj3iax 'OS ■n-piEjizs ^ o a “IDA ’6SS—ZiX :'I3X > j? ;-jo p u b s ‘ IIIA ‘m m J O ^ I J a n '160—8£I :uoj3i3X i l -ZEqmzsdSN ‘ 111A 'opE^niu UEqJO—OP^H 096—T£I ‘I0E—S£l :'PX II -iái- izC9>(Ea ‘ IIIA ‘qdEjSojaafoja '8S9—8ZS :uoj3i -31 q,S E ain-jainq uaiio a “IIA ‘o^zssf -jaiiu iijin iinji jEAgsui ‘joputefí i^ o ü stij I£E—i£I "I9X £S -HJ-izaoiiEa “IIIA ‘UI3J3íT)UI IE3flJBjg I?a SSIH a •UBqzBq E JEpiEa '119—ZZZ :'I3X '8 •;j>[-}aqaszja ‘ j j a ‘ozuosaiosiuiiil snqoqa ZSZ—iZÍ "18X 'II—6 V5i-13q?szaa “h a ‘E)E[EHEAOzuosaig3niii!j jp jo q ix uiuinjja ■&Zi— £91' :-í83qSBinso 'L Z lS Z i ^'PX Z9 '£ }rU05]-Z3J3X “IA ‘9I2S?1 UElUSjaa 'Gii—9£I :'PX -zs '61 Ba;n-BUEj\[ ‘' i i i a ‘a a a a a j n-euisjaa 'SO.í—SZ2 :'I3X zs i ;n.io>j-}3qaszj3; “HA ‘uijij snzESaa 'í-Ií^-CTE :'iax 61 n-ZEquTzsdsn “IIIA ^ B ^ s a '£08—IZZ :'[3X '8 }njo5[-;aqaszja “ h a ‘ram ■e ij je j 'I9i—SES :uojai3X II—6 w agji-iaqaszja “h a ‘« [aa JO)zs?a UBqzEq E JB ^ E a 'ZZí—OH ‘l£t—{■£! :'I3X '66 in-izooiiEa “IIIA ‘ran j jnnoaiBaBa I9£—GZZ : '[3X *0£ )n-izao>[Ea “IIA ‘ra m •EiuEjonEa ■i6Z—iZZ :'I3X 'II—6 inao^-jaqaszaa ' IIA ‘Sesbsjb; íjajaq ■esjex sa anEjag d ú sa •fiii—l&i ” I3X '19 TO-jCioji -oqj, “AIX ‘iuniJ 0 )EJ0 qBiui[ij einonnEa 'I6 i—ZZi " P l Bpoji !sb;jbjío '8 iríjg^i -isq ssz ja “h a ^EjsiBa '£81—IZi :'PX £1 ;njgi[-;aqaszja “I l \ uijij oijEd 'OSI—iZi* :UOJ3I0X II—6 IXugjt-ieqsszja “IIA s n u i^ i^ a S66—SSI 'a o js p x '91 Eajn-gSEqÁxBjT'ji “H X ‘oizssq Ájasaca *£10—-£^I :uoj3]3x '01 'n-^BUOiioso “i h a ‘aittMO '££6—6££ :'TSX '02 'n-pJ5I!ZS iPiQH “IIIA ‘afgiasiAdsj] jfsupdsgizoui 'o -y U03JI SSI3Z B ‘^0Úa3UIZS3d3g A S jo if) q ?io '9Z6—0££ :'iax ’i Eajn -jíq§3Jd3so 'IIIA ‘Sas}iapuaji5i uii!Jo}B}>iO '08S—ZZÍ :'I3X •zs -g ;nag5j-}aq3SZJa “h a ‘raiij Aijaafqo ‘S96 iZi ‘8I£—QZi :'I3X 'II—6 \njg^-}3qaszja “h a ‘ZBqaAEJj AvaM ■UEqzEq b JE ^ B a 'iiü—SES «0J3I3X ■■Oí’ in-izaojjBa “IIA 'ranjzsaAnjvi

‘ íjs j

oizsal'jía}

sa

o j-ie -íS u iijj

sap o ia A n iv i

'93^— r n '■ PX ‘SÍ n-unjl' “i h a " :Jb'Í ->[Ba ‘0S9—LZZ :uojaxt'x '{■ Eajn-EjaEJiv ‘ IIA ‘EÁ|E}zs0U0sai05[ j a luiaznaaJioSzom 'SOI—ZZZ ‘SSL—0^1 ■ *I®X '8 l-IJi-iaqsszJa “IIA 'opa>jS3J3>i-uazsp,i;3A a u a ja a jbujoiv 000—ZZZ :’iax *8 íp-ig^-^qaszaa “h a “íiq ra n a ujapom •ueq -ZEq E aBjjjBa 'SEf—W ‘iZi—i i l “ 131 '£ jaj-jopuBS “IIIA ‘■ia.'iBM-UiíAipioo-O'tjaHI ‘692—962 :u o ja p x '911 }n-Á[g>[oqx “AIX :Bpoji isejjb/Cq '2,91—LZi :U0J3I3X UlO 'AI II—6 -]aqas-z.t3 “HA ‘9Zuosa!oquí[;a ‘rajjá Jajsam •Ü8—££I :'I3X 'IS »J05í -}3SZ9f “IIIA ‘elEIilJBA !UI13p35JS3a3>l -d s ^ g z o u i S3 iBSiiuBqasui joi\i Jaujiaiv ■f l i —6ié :u o j3 j3 X '61 'n-ZBqoizsd3N “IIIA ’tLL—ZSl :'I3X 'S Jai-JopuBS "IIIA ‘ram aopEjEM 'S00—9£I lu o js p x '01 EDjn-^BUonoso “IIIA 'aOMIV ■QOZ—OZi :'PX '8H Iíuoji -BUEgunH “AIX ‘aa!AJ.)SUiE[5[,)J iziaiuoieim '86S—1££ :'I3X ‘61 n-zEquizsdfM “IIIA ajainsa^Sa s°S -e z s jo sjgiazajjűagdasfinajoSzoK jeáSejvi ”'86i—0EÍ ‘962,-02^ :'PX £X ;rug>i-iaqaszja “IIA “ÍH ozuosaioí[ aiM '666—Í62 :'I3X '6£ Eo;n-;EuuE^o “AIX : >jpoiT is-ejjEAO j a aCuiua M9-H ’-£9í—221 :'I9X •q/S2 'n-spA}gg “i a ‘u o q ^ o raija JBáSeivt '660—222 :i3X 'S^ líl-ig^-jsqsszja “IIA :XXBizso-gzupsaxo5fmx!>i 'OIS—Síi :uof3X3X -S 'n-JopuBS “IIIA :tu3znd35(iíu9a '0IS—SH :'X3X 'S2 'n -í^ iE Ji^ u szs ''IIIA :sBpBi5xopEa]H '112—6£I :xii3zn gxTZS35i -jE Jtxsi 'LZL—OH :5l9zgjigzS3utzs '2í£—9^1 :SEXJEjíguix!J5X3íEX> £>£—9H :dEudáuun S3 -JBSBA JUimBXEA glEJp 6 X3SS3J I9t?J9 L 3*sa ’9»£—9H :'X3X SX TO-ioíI-ueÚixbjÍ saAíCuojx “x i “j a B pojiuina jeásbiv: ’98£—9£I :'I3X 'Zi "+n-igxxa “IIIA ‘ősz — 3Q IZOEA :o;zs3>[J3zs- 'X96—ZZi “SS8—0EE :'X3X '81 Bajn-Bztsa “IA ‘K n i a HVAOVW '990—£22 :'I3X £1 W Jpii-iaqfSzja “IIA '1ÍM gzugsa -X05J S3 OXJBiCgCUXTÍ 'ÍSBX-- lEAa'l ‘UIIIJ EU3rI '9L0—Í6S :'I3 i Si in-ÁxgJipqx “AIX ‘jo p u v e j í e t HL—96í :'X3X 'q/62 ea;n-ÁB>isoEa “AIX ‘ranuojEioqEi sa jE/Í3uii;j e jjű iijh '*860—iZZ ‘iW —iZZ '-'PX 'II—6 injpjx-xsqsszja “h a 8I8Za5iraijj nuodzoji •UEqzÉq e j e ^ e h '8í>6—I2Í "P X '8 'H 5[-pqaszja “HA ‘bsíb x s? Iiraa saEAOH '2^1—£H : u o ja i3X '61 in^oii-jsszop “ i h a ‘aijizoű -Síp ‘Z3UI3lgUEq 'OlE[>pJUll!J EjaS ®í?AOH ''LSV-L6Z : 'i a x

'<1/6 i 'n-}BUUBÍ{) “A IX : a i a j a j n u i

uojqauAs 'SS8—Í62 "P X 'S£ 'n-}BUUB^o “ A IX ‘ran uo }E Joq E [ i p n i c a s a s b b a o ji '{"iS—22* " P X '9 'I I I ' “ I I — 6 líiJO J i-p q - 3SZJ3 “ I IA ‘BfElEilBAUilij so[>I!I\i SOIUJOH II zan o H

'0£8 022* " P X

—6

'V Ht-iaqasz-ig

“ I IA

‘m

m id

'i>8l—H l ‘8SI—i l l :u o p i3 x '9 'rí-Á jom sa “a ‘>IEpo>I ‘209—96fc •'PX 'OSI in-Áig3{pqx “AIX ‘9JOJ o u jh UBqzBq E -iEi>iBa '2^6—981 "P X '02 'n-pjExizg ^ g a “IIIA ‘ram o u jh •UEqzsq B JBXifBa '66E—022 ‘LLS—ZZi "I3X '8 }rugM-P<WSZjg “h a ‘ran í Jkűjeji ios—£EE •'X3X 'E,8 in-izaostsa “IIA ‘uiniJ -ojEJoqBj iE>[mq3a}9|ojui[!j ‘ojoj e ss o je h '196—ZZi ‘SS8 — 022 "X3X '81 Eain-EzfEa “ IA 'e-ibuibh '99í—08£ "P X '£ 'IJJI-umazniAt “AI ‘tuazn 910}ainj 'zsaűai[Xuaj9iiEuinj Joqix ^asjui 4i8f—SE2 "I3X 'i 'n-B}OB5iv “IIA “Jín ozoq'BqraojBSJoj sa ojijjBOjaraijj oSbuii '0S0—ÍZZ "P X 'II—6 injo>[-iaqos-zja “IIA ‘s?}!II?zsrai;j zsnqj S80—A62 “E29—LQZ “666—Í62 "IaX '08 'n-íEUUB^-o “AIX ‘(dsxv HEdiuiiJa) jí je ís u ijij BiunnH EXE—£E2 :AiB}zso9ifBS '6£I—iZi ‘88T—iZi '0£I—iZi "P X 'II—6 ínagsj-pq -aszaa ' IIA ‘EfEptui ozaÁpqjauijij E iuung '010—2EÍ :"'PX '8 'U>[-Pq?szja “IIA “?JH ram BijEgunij '£06—SZi ' (3X '(porn ejbu iex) Zi Bajn-ÁUBqoa “IIA ‘>|nsx sa q a sjin f i i —6í£ "X3X 'A '61 B3jn-ZEqu;zsd3fs[

IIIA ••‘5+nea WL—SSI •'IS I VG -pjExxzs Ji>iga “ i i i a ‘»BiEii?Aram uo^ p h Li6—SH "I3X I 1>J-P?A “IA ‘ojíII?*s t: in í o pq aH '602—S22 "P X 'TI—6 U>l-iaqaszja “IIA “1PI 9 jjb íS u iiij ss ozugsaig>iui[ij bubim zsubu '^86—ZiS :uoj3X9X ■\Z 'n-zBquxzsdsíí “IIIA ^ E i^ e a ’LSi—SZZ "I3X ’i E3jn-Ej3EJiv “IIA ‘ram eiu o u u u h '8£0—022 :u o ja p x -8 }nj03]-pq3szia “h a “)J>I uihj bzuibh '666—L62 "I3X ‘6£ E3jn-}EUUBjío “AIX ‘ra m npCBH '2Si—66í "P X 'i Baxn-jop -u y ís s u ia s “AIX ‘a^ougj TXBiBAiqppBiii FÍTI^l HVAOVM E ‘o u jg s ísb ji AsaraUo £61—SH "I3X 'Ti 'l-i>I-J3SZ9r “IIIA ‘9HO qasjBUEJO '8S9—I£l ‘LSi—6£I :«opi3X 't i -Pl -|Z395[?a “IIIA :JEj>[Ba *869—I£I 'LZi—681 : uojaxax '6 W-izagjiBa “IIA ‘ram xoa 'H í—6í£ "P X '61 •n-zBquizsdsN; “i i i a :-i?x5iBa '286—I2í "P X '8 in ag ii-p q aszia “IIA ‘ra[ij b u íu jo j 'SSS—Í2Í* "P X 'XI—6 in.igsi—jsq aszja “IIA ‘aaiAjasrajja '9Xi—i6 í :u o p ia x '66 n -zsajp a “AIX ‘ranuojBioqEi iJE diuqij '60*8— 0£I "P X 'II 'n-pJEXizs ^ o a “IIIA “f jaíB uiaV ‘raniiojBJoqBl sa uiazn o p ju iu a ’LQi—022 S3 609—122 :u o p p x 8 xruo^-jaqaszja “IIA S íisanaíiaraiij '680—6EE “160—ÍES "I3X 6 injp>[-i3q3Szja “HA “JIM ssajdxaiujja •£i0—£81 ^gupXB 'EiO* —£81 : p x '9 J?i-P5isa “AI ‘B jnzuaaraiij 'U£—96í :u o p ia x '09* ■n-ssiuszs “AIX mnuojEJoqBl (I.{jeui| i j '6£I—6EI :uoj3px" '81 B3jn-UBA}SI bzsix jpoio “A ‘BIUEJÍjaj 'ÍÍ6—£2í "P X '8 inagsx-pqsszja “IIA ‘a jp u a Jaq aa 'S08—281 :U0PX3X '61 inipjj -pSZpf “IHA ‘íBIBUEAUlBIJjaj -J\[ f '661— 02í : u o js p x '8 í r u o s t -isqaszaa “IIA “1151 ojjBjíSram l a p p j a '28i—ii£ :'I3X '81 Eajn-pjcxizg ^ ö a “IIIA ‘1B[B[[ea iBJituqaajouiij a a u p a ia "82jS—£88 "P X '12 in-^tg5jgqx “AIX ‘ra m BJ»aaja Í88—2í£ :UOJ3J9X 'IS 'n-ZEquizsi “IIIA m epieh ÍOÍ^SSZ : u o ja p x El in-tzao5[Ea “HA ‘ram oa* 0íO— S22 •Hopxax '0i in-izao>[Ea “i i a ra n a B una '8H—i2 í "P X ‘61 Eajn -J3[jiquauoa “HA ‘iunijp}BJoqB[ (I.íjb iq '(UEqotEApn zb) -g íruo^-pszpi" “IHA aja^aa ‘raazn gjízsa^AijízodBia 'SSI—8Eí :ú u p p x ' II 6 in.ig5i-pqasz.ia “IIA ‘ram qBqjiag UEqzEq e JEX5(Ba 'SOI—222 ■ u o ja p x 8 ln-t<>>i-]->qos:z.ia “IIA ‘ram JlBaa 120—IE2 S3 220—IE2 : u o ja p x II 6 ÍJJf-pqaszja “i i a ‘ra m XqSajdasg ’UBqzBq E JBjjjBa 286—22* ■ 10J3ia.L 8 in jgsj-pq sszaa “IIA ‘uraaniQ ’6££ £2í " I3 X 'AI “II—6* jj>[-jaqaszja “ h a ‘?bib3[ozsuiit} u in jju a a '160—8£I :uojajax í l Baxn-zBquizsda^j “IIIA ‘racisjaj zssA'a £6E— 0£I "131 ‘BJ03ÍSI3IBZS IJBdtSOUI

-o a iip ia ss TESjiuEqaapa -ÍSea '‘069—iS í : u o p p j , '29 E3jn-oizsBia “IX 'afOJJa -5(Bzs aOMíM ze ‘j[guj3ui souBf jau^fanjg '669—222 "P X III '8 inxpn-jaqaszja “IIA “IJ5| ozjgaai[aui[i| ip[Oj[n5i sa -jag '081—662 : PX ’ÍE E2 jn-iaBA “A ‘('1Jí [ JJaqoa qasoa) 5jaja»dBpB sa daSojjpA lanBg '0í6—2£I "P X '61 a a i-u E m p s ezsjj, “ i i i a uBqj0 —q S o p a ££I—IE2 :u o ja p x 'II—6 l r,u?PI-13q3szja “IIA ‘ram bjo jii y 'UEqzEq b jb j >[bh >86—22í "P X '8 íruoix-p qsszja “IIA ‘ram Jaip»V '£81—IEí :« o p i3 x '£x X-nag^-pq -aszjg “ h a :Bpcm isojea '68í—6ÍI "IaX '22 Eajn-05(UBa “IIIA ‘oaanprauj íu b jv '212—222 "iax 'M 'H “II—6 jn^gsi -Xaqaszja “IIA ‘?BfB|iBAraBj5jajut[ij onody '8iS—2EÍ .u o ja p x 8 X^-ip^-pqaszja “h a ‘ra[ij EJiy ’0í2—621 :uoj3[3x I 81 jn-JBzsBsa soujxia “ a ‘ojoqdBjSv '66i—6ES • PX II—6 ín jp jj-p q a sz ja “IIA ‘PPSJA -űajijzoui sa sazapuajaqizora au ajaa Jaipv ■£Í2—681 ‘8£I—£81 "I9X 'A ‘aia* -5[apuaj3a “AI ‘eX[E}zsoxbui[!í S3 ízBqups >[aiia;;as>iouj'| soSbzsjo 'Bí>!IolI ^ 3 <>!).)V

FI.’LM K A M A R A I ÉS M O Z I É GY E;SÜLE11 S Z A K L A P BUDAPEST,

1941. M Á R C I U S

15.

Forgatókönyv:

BÉKEFFY ISTVÁN

R e n d e ző :

NÁDASDY KÁLMÁN

Z en e :

POLGÁR TIBOR

Kép:

M AKAY ÁRPÁD

E G Y E S S Z Á M Á R A 6 0 F IL L É R .

Díszlet és ruha: KO KAS KLÁRA

FŐSZEREPLŐK: LÁZÁR MÁRIA TURAY IDA YASZARY PIRI ÁRPÁD MARGIT S O M O G Y I NUSI RÁTZ VALI «& »

SOM LA Y ARTÚR PETROVICS SZVETISZLÁV LEHOTAY ÁRPÁD BILICSI TIVADAR SÁRDY 3ÁNOS KAMARÁS GYULA

U i r

v 1n

in A i /

n i u ir

III. É V F O L Y A M

11. S Z Á M .