LEGRÉGIBB HAZAI GYÓGYVIZÜNK ÉVI ÁLLAPOTA

A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 72.kötet (2007)

LEGRÉGIBB HAZAI GYÓGYVIZÜNK 2007. ÉVI ÁLLAPOTA Lorberer Árpád Ferenc BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék

Budapest kitüntetett hidrogeológiai adottságait manapság csak termálforrá­ sok és a barlangok kapcsán szokás emlegetni, pedig hasonlóan különleges, és nagy múltra tekint vissza a fővárosban termelt keserűvíz is. A dél-budai keserűvíz a Budai-hegység és a Tétényi-fennsík közötti lapály területén képződő természetes gyógyvíz, egyike Magyarország egyedi természeti kincseinek. Ez az ásványvíz csak igen speciális geológiai körülmények mellett, különleges geokémiai folyama­ tok hatására képződik, világszerte ritka képződmény. Hasonló kémiai összetételű gyógyvizet Németországban mesterséges úton állítanak elő és forgalmaznak a gyógyszertárak (Kissinger bitterwasser). A budai gyógyvíz Magyarországon a legelső palackozott, és nagyobb terü­ letre kiszállított természetes gyógyvizek, ásványvizek közé tartozik a Parádi vízzel, a Baltonfüredi savanyúvízzel, és pár erdélyi illetve felvidéki gyógyvízzel együtt. A keserűvizek első vízkémiai elemzés 1856-ból való. Palackozása már az 1840-es években megkezdődött, majd 1870-re a jelenleg is működő Hunyadi-telepen nagyi­ parivá, üzemszerűvé vált.. A a Hunyadi János és a Ferencz József gyógyvizek ter­ melése és palackozása 1885 óta egyetlen évben sem állt le teljesen. A XX-ik szá­ zad elején még igen nagy volumenben folyt a keserűvíz termelése palackozása, és exportálása ezt a csúcsidőt tükrözi a gyógyvíz jellegzetes „békebeli" márkaneve is. [2] A kitermelés a gyógyszeripar rohamos fejlődésének köszönhetően a hetvenes évekre a korábbi töredékére csökkent le, újabban azonban a természetes gyógysze­ rek iránti kereslet növekedésével párhuzamosan lassan ismét nő a gyógyvíz iránti kereslet. A sekély kutakból kitermelt gyógyvíz jelenleg „Hunyadi János" és „Ferencz József keserűvíz néven kerül palackozásra. A Ferencz József teleppel szomszédos, kissé nagyobb „Apenta" telep üzemeltetését a 70-es években a kezelő Vízkutató és Fúró Rt felhagyta, helyette két mély termálkutat létesített a telepen, és ezek vizét kezde üdítőként forgalmazni azonos márkanéven. A rendszerváltástól 2005-ig az üdítőital-forgalmazás német kézben működött tovább, jelentős asztali ásványvíz-forgalmazó maradt, de a befektetők céljait nem tudta teljesíteni. Emiatt 159

Lorherer Árpád Ferenc

tavaly a termálkutakat lezárták, a területet eladásra kínálják, a forgalmazó még a márkanevét is eladta. Apenta márkanéven tehát az eredetileg gyógyhatású keserű­ vizet, majd szulfátos karsztvizet, jelenleg pedig alföldi rétegvizet forgalmaznak! A keserűvízet sekély (5-8 m. mély) kutakból termelik. A keserűvíz-termelésre há­ rom telepen van mód. Keletebbre, Őrmezőn helyezkednek el az „Apenta", és a vele szomszédos „Ferencz József keserűvíztelepek, míg a nyugatabbra levő Őrsödilapályon elkülönülő nagyobb területet alkot a Hunyadi Jánosról elnevezett keserű­ víztelep. A területen lemélyített, nagy számú, termelésre alkalmas aknakút közül egyszerre mindig csak néhány üzemel. A XX-ik század elején még igen nagy volumenben folyt a keserűvíz terme­ lése és palackozása. A tágabb térségben (több területen) több mint 10 márkanéven végeztek gyógyvíz-kitermelést. A távolabbi keserüvíz-telepek már sok éve elszenynyeződtek, területük beépítésre került, így a megmaradt keserűvizes területek vé­ delmének kiemelt fontosságot kellene tulajdonítani. A keserüvíz-kitermelés fő időszaka az első világháború előtt volt, azóta a termelések drasztikusan visszaestek. (Lásd oldalsó diagram) A hatályos vízjogi engedély szerint a kitermelhető keserűvíz mennyisége: „Hunyadi János"-telep: 5 m3/nap „Ferencz József -telep: 2 m3/nap „Apenta"-telep: tartalék

J\.

1. Diagram A keserüvíz-kitermelés időbeni alakulása (becsült adatok) Az üzemeltető a távlatilag hasznosítható hozamot kizárólag a palackozható minőségű keserűvízre vonatkoztatva adta meg, ez a két telepnél együttesen 1.200.000 palack/év. A kisebb sótartalmú meddő víz aránya a palackozható víz kb. 50%-a. Jelenleg a külföldi export legnagyobb része Ukrajnába és Lengyelországba kerül ki, szemben a korábbi nyugati és csak kisebb részben szovjet exporttal. En­ nek az oka az, hogy erre a gyógyvízre a legtöbb nyugat-európai országban gyógy­ szergyári minőségi követelményeket szabnak. A gyógyvizes terület Önkormányzati tulajdon, vízügyi és részben termé­ szetvédelmi védelem alatt, a víz kitermelését pedig évente megújított szerződéssel végzi a MEDAQUA Kft. A tulajdonos és a többi érintett fél közötti érdekközösség hiánya gátolja leginkább a terület hosszabb távra biztonságos védelmét, fejlődését. 160

Legrégibb hazai gyógyvizünk 2007 évi állapota

A keserűvizek jellegeinek és keletkezésének megismerése a magyarországi hidrogeológia egyik legelső kutatási feladata volt. A keserüvíz-képződés klasszikus elméletét 1868-ban állította fel Szabó József, ezt a továbbiakban Schafarzik Ferencz, majd Vendl Aladár tökéletesítette. A terület vízföldtani, mérnökgeológiai és kémiai jellemzésével az eltelt időszakban számos ismert magyar hidrogeológus és tervezőintézet foglalkozott. A legfontosabb szerzők: Hoffman K & Lóczy L..: 1882, Schafarzik F.: 1885 &1903, Horusitzky K: 1938, Vendl A.:. 1948, Korim K. - Gálfi J. - Liebe P. (VITUKI): 1968, Kustár L.: 1976, Dobos L: 1986, Paál T. (FŐMTERV): 1992, Tóth Gy. et al. (MÁFI): 1995) Saját doktori kutatásaim a klasszikus képződési elméletet részben cáfolták illetve modern hidrogeológiai és ásványtani vizsgálatnak megfelelően továbbfejleszti [7]. A keserűvíz-telepek speciális jellegzetességei: • A keserűvíz extrém nagy oldottanyag-tartalmú természetes gyógyvíz, amely a legmélyebb terepszintű mélyedésekben található meg. A környező domborzat megváltozása geológiai és vízkémiai határfelületet is jelez. • A keserűvíz kitermelése agyagos területről történik nagy átmérőjű, de kis mélységű ásott kutakból. Ez azt is eredményezi, hogy a kutak szivattyúzás utá­ ni visszatöltődése igen lassú. A Hunyadi-telepen régebben legjobbnak számító 23-as aknakút 10-15 napig töltődött fel, utána csak hígult. A rosszabb vízminő­ ségű - hígabb - kutak gyorsabban telnek fel. T51 • A talajvízszint kutak környékén télen (+0,08 - +0,1) és 0 - -0,3 méter között mozog, nyáron -2 - -2,5 méter mélységben található . [5]_ • Mivel a gyógyvizet csak sekély talajvíz-kutakból termelik, és a talajvízszint a felszínt is elborítja tavasszal, ezért a kutakat igen szennyeződés-veszélyesnek kell tekinteni. A belvíz hatásának ellensúlyozására már a század elején kiemelt földhátakra telepítették a termelőkutakat. Az üzemeltető ugyan gondoskodik a jelenleg használt kutak biztonságos lezárásáról, de a tartalék kutak többsége könnyen elrongálható, elszennyezhető. [7] • A talajvíz közvetlen elszennyeződése nemcsak a legnedvesebb, hanem a leg­ szárazabb időszakban is bekövetkezhet. Nyár végére a talajvízszint alászáll, az agyagos talajréteg felrepedezik, így ezeken a repedéseken keresztül felszínről elszennyezhető a talajvíz. • A keserűvizes területen a kutakban levő víz nem egyenletes minőségű, hanem a kút alján töményebb, felül hígabb. Ennek megfelelően a kutakban lefelé nő az elektromos vezetőképesség. A tartalék aknakutak reprezentatív mintázása emiatt igen nehéz feladat. A legtöbb kútban jellegzetes vertikális geotermikus anomália is észlelhető, ami valószínűleg hiperszalin okokra vezethető vissza. A felső hígabb víz a kitermelés szempontjából „meddő víz"-nek minősül. • A „Hunyadi"-keserűvíztelep területén a terepen sziksó-kivirágzás figyelhető meg a nyár végi száraz időszakban. A kivirágzó sziksó anyaga ásványtani vizsgálatunk szerint thenardit (NaS04) és gipsz (CaS04) Az őrsödi lapály e jel161

Lorberer Árpád Ferenc

•

•

legzetessége miatt a növényzetben jelentős szerepet játszanak speciális sótürő fajok. Ezek jelenléte miatt lett ez a terület természetvédelmi területté is nyilvá­ nítva. [7] A jelenlegi keserű víz-kitermelés a vízmérlegnek csak egy igen kis hánya­ dát adja. A megcsapolások közül legjelentősebbnek a párolgás (kb. 80%) és a csatornák lecsapoló hatása (kb. 18%) tekinthető. A kitermelés a vízforgalom­ nak legfeljebb a 2%-át képviseli. A területen áthaladó csatornák megcsapolják a talajvizet. Ezáltal a peremi csa­ tornák a belsőbb területeken levő kutak számára jelentős szennyeződés-védő hatást is gyakorolnak, elvezetve a felszín közvetlen közelében érkező vizeket.

a 6,7i •

A kutatat körülvevő agyarétegben a vízáramlás igen lassú. Geolelektromos vízáramlás-mérés alapján a Hunyadi-telep közepén a szivárgásának mért se­ bessége 0,16 cm/nap (=0,58 méter/év) A keserüvizet tartalmazó területek „sérülékeny vízbázis"-nak tekintendők. Emiatt már a régen meghatároztak védőidomukat (Schréter Z.). A Hunyadi János, Ferencz József és Apenta keserűvíz-telepek kijelölt védőterületei a múlt századelő óta a város terjeszkedésével párhuzamosan húzódtak egyre összébb. (Természete­ sen a csökkenő termelés és a növekvő vízföldtani ismeretek is közrejátszottak a védőidom-határok méretének változásában.) A jelenleg érvényes védőidomot 1980-ban Kustár László (1976) tanulmá­ nya alapján jelölte ki a Vízügyi Igazgatóság. A kijelölt védőidom-határokat alapve­ tően a területen 1968-ban végzett geofizikai mérések eredményei alapján határoz­ ták meg a potenciális keserüvíz-tartó terület elhelyezkedését. Végeredményben a korabeli kitermelésnél kb. 10-szer (a jelenleginél 100-szor) hosszú távon kitermel­ hető hozamot határoztak meg védendő hozamnak a keserűvizes területekre. Az érvényes védőidom elsősorban a geoelektromos mérés alapján valószínűsített po­ tenciális képződési területet foglalja magában. A külső védőidomot ekkor még csak 30 évre méretezték, míg a jelenlegi előírások az 50 éves befogási terület védelmét írják elő. Ezt a védőidomot az összes érintett telekkönyvi lapra bejegyezték, és a területen nem is adtak ki építési engedélyt. A védőidom-határ - feltehetőleg politi­ kai utasításra - a közeli magaslatra tervezett lakótelepre nem terjedt ki, így az egyik fő utánpótlódási terület irányában együtt húzták meg az 5 éves és 50 éves védő­ idom határát. Ugyanakkor az őrmezei lakótelep létesítését a gyógyvíztelep védel­ mével, csatornázott házak létesítésével is indokolták. A kijelölt védőidom azonban a továbbiakban sem tudta megakadályozni sem a kisebb házak illeghális felépítését, sem pedig az állami beruházásokat: A nyolcvanas években átvezették rajta az M1-M7 autópályát, és egy nagymérető betonozott virágpiacot létesítettek az egyik szélén, a kilencvenes években pedig a pereméből az Egér út nevet elnyerő új elkerülő út vágott le egy darabot. így jelen162

Legrégibb hazai gyógyvizünk 2007 évi állapota

leg a keserüvíz-telepeket igen erős antropogén gátak veszik már körül minden irányból. 2004 évi vízkémiai méréseink szerint a keletebbi telep környékén a védő­ idomon belül is mindenütt határértéknél kissé magasabb koncentrációjú nitrát­ szennyeződéseket találtunk (Erdős-Lorberer 2005). A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 1994 augusztus 11 -én kiadott, Vgko: 1606/94 számú állásfoglalása szerint igyekszik a terület védelmét biztosíta­ ni. Őszinte és bátor véleményük idézésre is érdemes: „A védőidom- vizsgálatnak nem a jelenlegi, vagy valamilyen homályos utalásokra alapozott jövőbeni termelési helyeket kell meghatároznia, hanem a keserűvizek potenciális előfordulási helyeit kell lehatárolnia. A kutak mindig is vándoroltak, amióta termelés folyik a területen (több mint 100 éve) egy-egy helyre többször is visszatértek már. Sajnos a meglévő vonalas, és egyéb építmények erősen megnyir­ bálták a források természetes vízadó területét, ugyanakkor csapadékszegény évek követték egymást, ezért csökkent a kutak vízadó-képessége, de szerencsére nem apadtak el, tehát van mit védeni akár hosszú távon is. Hosszú távon számunkra azt jelenti, hogy nem négyévenként változó önkormányzati vagy egy jelenleg jól menő vállalkozás szempontjait fogjuk figyelembe venni. " Családi cégünk a BABÉR 2001 Bt 2004 év folyamán végezte el a védő­ idom újravizsgálatát. Munkánk során is teljes volt az érdektelenség a Megrendelő Önkormányzat részéről a feladat iránt, ez a továbbiakban is folytatódott, amennyi­ ben az elkészült dokumentációt azóta sem adták be engedélyezni az illetékes ható­ ságoknak. Láthatólag felkészületlenül érte őket az, hogy nem a korábbival teljesen azonos védőidom-területeket javasoltunk. Az érvényes szabályok szerint hamaro­ san vízjogi üzemelési engedély sem adható ki védőidom nélkül; ezt pedig a terület­ tulajdonos önkormányzatnak kellene finanszíroznia. Sajnos az idő múltával nem csökken annak az esélye hogy ezen a keserűvíz-telepek megszűnjenek, területük egy része vagy akár egésze is az ingatlan-befektetők és építészek rövidtávú érdekei szerint alakuljon át. A védőidom kijelölése során metodikai elemzést is végeztünk, ugyanis az érvényes 123/1997 (VII. 18) korm. sz. rendelet védőidom-kijelölési metodikája erre a területre nem alkalmazható megfelelően. A jogszabály nem a genetikai (minősé­ gi) tényezők, hanem a kitermeléshez kötődő befogási területek (mennyiségi ténye­ zők) alapján jelöl ki védőidomot. Az ellentmondás abból is adódik, hogy a legtöbb területen nem kell számolni a kitermelés helyének megváltozásával; míg ebben az esetben a termelő kutakat régebben 5-10 évente cserélgették. Az Országos Vízbázisvédelmi Program által előirányzott szabvány-projekteknek megfelelő vé­ dőidom-kijelölést tehát ezen a speciális területen ki kellett egészítenünk. Részletes hidrogeológiai modellezés alapján itt is kijelölhetőek a 20 napos, 6 hónapos, 5 éves és 50 éves védőidom-területek. A rövid befogási idejű védőidom-határok a jelenleg használt termelökutaktól csak igen kis távolságra lehetnek a Kiscelli agyagban 163

Lorberer Árpád Ferenc

történő extrém lassú talajvíz-szivárgási sebesség miatt. A keserűvíz potenciális képződési területe a termeléshez kötődő belső védőterületeknél a jelenlegi ismere­ tek szerint mindenképpen nagyobb. Az ellentmondást ezért úgy oldottuk fel, hogy mindegyik meglévő aknakutat figyelembe vettük a védőidom-méretezés során, nemcsak a jelenleg használt termelőkutakat. Talajvízre alapozó vízbázisoknál a külső védőidom minimális sugara a 123/1997 (VII.27) rendelet mellékelte alapján hasonlóképpen 100 méter sugarú kör. A belső védőidom egyúttal a 20 napos, a külső védőidom pedig a 6 hónapos elérési idő védelmének is meg kell megfeleljen. Ebben az esetben a termelokutak 20 napos befogási területe legfeljebb 2 méternyi, a 6 hónapos pedig mindössze 830 méternyi oldalirányú távolságnak felel meg. Ezért a kutak együttes védelmét, azaz együttes belső védőidom kialakítását javasoltuk függetlenül jelenlegi haszná­ latuktól. A területen nem is lenne kialakítható az előírásnak megfelelő sok kis kerí­ tés. A belső védőidom együttesen legyen kijelölve a jelenlegi kutak körül egy véd­ hető, lehetőleg csatorna által határolt és bekeríthető, telekhatárokhoz igazított területet meghatározva. A vízföldtani adatok alapján a belső védőidom mérete legalább a kutaktól szá­ mított 30 méter sugarú kör legyen a „Hunyadi J."-telep esetében és 40 méter sugarú kör a „Ferencz József és az „Apenta"-telepeknél. A külső védőidom esetében a meglévő aknakutaktól húzott 100 méter su­ garú körök alapján a telekhatárhoz igazítva határoztuk meg a védőidomot. A dél-budai területen belül is sok a kihasználatlan terület, azaz a kitermelés elvileg növelhető lenne. Sajnos magas városi ingatlanárak miatt ezeket a „szabad" területeteket is elsősorban a beépítés fenyegeti.

164

Legrégibb hazai gyógyvizünk

2007 évi állapota

A hazai földtani viszonyok révén több területen is lehetőség lenne hasonló, bár változó töménységű keserűvíz termelésére. Jelenleg a fővárosi telepek mellett csak a Tiszajenői Mira-telep üzemel. Nagyigmándon a keserűvíz elnitrátosott a hetvenes években; újravizsgalatara esetleges újraélesztésére tudomásunk szerint nem volt próbálkozás. Teljesen beépítették a Budai városközponthoz közelebb eső Aesculup keserűvíztelepet (ma Tétényi úti kórház) és a Budaörsi Pálma-telepet illetve egy szegeden levő hasonló forráskút környékét teljesen beépítették. A kisal­ földi Mocsa és a vajdasági Torda települések hasonló sós vízének a forgalmazásá­ val csak kis ideig próbálkoztak.

IRODALOM: [1] CHIANG W.H. & KINZELBACH RR. (2000): 3d-Groundwater Modeling with PMWIN Springer- Verlag handbook with CD-ROM Berlin Heidelberg New York \2] DOBOS I. (1986): A dél-budai keserűvíztelepek geológiai kutatása VÍZKUTATÁS folyóirat különszáma a Saxlehner család emlékére VIKUV kiadása 1986 T31 ERDŐS A. - LORBERER Á. F. (2006): A dél-budai ..Ferencz József" keserűvíz védettségének vizsgálata Doktori Kutatások a BME Építőmérnöki Karán konferencia-kiadvány 2006 oki. [4] HORUSITZKY H. (1938): Budapest dunajobbparti részének (Budának) hidrogeológiája Hidrológiai Közlöny XVIII1-341 Bp. 1939

165

Lorberer Árpád Ferenc

[5] KUSTÁR L. (1976): A délbudai keserűvíztelepek kitermelhető hozama és védelme szakdolgo­ zat, Miskolci Nehézipari Egyetem, Hidrogeológia Tszk. [6] LÓCZY L. & HOFFMAN K. (1904): A budai keserűvízforrások keletkezéséről Földtani Köz­ löny XXXIV1904 317. m LORBERER Á. F. & ERDŐS A. & NÉMETH T. (2004): A dél-budai keserűvíztelepek hidro­ geológiai védőidomának felülvizsgálata Kézirat 4 kötetben Bp. XI ker. Polg. Hív. 2004 de­ cember [81 NÉMETH CS. - MÉLYÉPTERV-MÉVIT KFT (1986): A Határ-árok vízjogi dokumentációja Kézirat Bp. XI ker. Polg. Hiv. [9] SZABÓ J (1879): Budapest geológiai tekintetben A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók 1879 évi vándorgyűlése munkálatainak emlékkönyve pp. 98-116 [10] SZENTES F. (1948-1958): Budapest környékének földtani térképe in: Budapest Természeti képe c. kézikönyv (szerk: Bulla B.) Akadémiai kiadó Bp. 1958 rill TÓTH GY. HORVÁTH I et al. (1995): A dél-budai keserűvízek hidrogeológiai környezet­ földtani állapotvizsgálata, A Magyar Állami Földtani Intézet kutatási jelentése, A MAF1, KöDu VÍZIG kézirata [12] VENDL A. (1948): A budapesti keserűvizes telepek hidrogeológiája Kézikönyv. A budapesti központi gyógy- és üdülőhelyi bizottság rheuma- és fürdőkutató intézetének kiadványa Bp. 1948

166