Légiháború 1944-45 IV. (2009 June 05, Friday) - Básthy Gábor
Cikksorozatunkban most az 1944-ben hazánkat ért, legsúlyosabb polgári áldozatokat követelõ szövetséges bombatámadásokat és azok hátterét elevenítjük fel.
1944. június 2.-án, 65 esztendõvel ezelõtt kezdõdött az angolszász légierõk Operation Frantic" fedõnevû hadászati bombázó offenzívája. Ennek során érték súlyos légitámadások városunkat is. A normandiai partraszállás mélységi elõkészítésének részeként 1944. június 2.-án angolszász légierõk megindították az Operation Frantic" fedõnevû hadászati bombázó offenzívát, mellyel kiterjesztették a légiháborút Európa teljes, németek által megszállt területére. Ezt megelõzõen a bombázások hazánk nyugati részét, fõleg a Dunántúlt és Budapestet érintették, ettõl kezdve az egész ország célponttá vált. Ennek során érték súlyos légitámadások városunkat is. Sorozatunkban most az 1944-ben hazánkat ért, legsúlyosabb polgári áldozatokat követelõ szövetséges bombatámadásokat és azok hátterét elevenítjük fel. A városunk elleni támadásokról a következõ, utolsó részben emlékezünk meg részletesebben.
A tervek és a támadó erõk Magyarország és a nyugati szövetségesek közötti hadiállapot 1941. december 12.-tõl 1944. április 3-ig formálisnak volt tekinthetõ. A nyugati hatalmak közvetlen katonai beavatkozására csak légitámadások formájában nyílt lehetõség, lévén, hogy szárazföldi arcvonalaik nagy távolságban voltak az országtól. Légierõik azonban csak az 1943. év nyarán lezajlott hadieseményeket követõen tettek elõkészületeket Délkelet-Európa - köztük Magyarország - stratégiai célpontjai elleni támadások megszervezésére. 1943. május-júniusa után - miután az angol - amerikai szövetséges csapatok megtisztították Észak-Afrikát a tengelycsapatoktól - gyors egymásutánban bontakoztak ki az események. A szövetséges hatalmak Angliában állomásozó stratégiai légierõi - a 8. amerikai hadászati légihadsereg (8. USAAF) és az RAF bombázó parancsnokság (Bomber Command) - már 1943. június 10-én kézhez kapták az ún. CBO-direktívát (Combined Bomber Offensive), amely késõbb a Pointblank" fedõnéven vált ismeretessé. A CBO-direktíva értelmében nemcsak az Angliában állomásozó repülõerõk, hanem a földközi-tengeri repülõparancsnokság (Mediterranean Air Command, azaz rövidítve a MAC) alárendeltségében levõ 9. amerikai légihadsereg (9. USAAF) is parancsot kapott, hogy rendszeres és tömeges csapásokat hajtson végre Németország és szövetségesei, valamint az általuk megszállt délkelet-európai területek stratégiai célpontjai ellen. A derektívában megjelölt célpontok elleni légitámadások végrehajtásának elsõdleges feltétele egy erre a célra alkalmas légierõ felállítása volt, mivel az ÉszakAfrikában állomásozó 9. és 12. USAAF és RAF kötelékek legnagyobbrészt taktikai feladatok végrehajtására alkalmas repülõgépekkel voltak csak felszerelve. A CBO-direktíva feladatainak végrehajtása az észak-afrikai szövetséges légierõk nagyarányú átszervezését követelte meg, ezt az egyesített fõparancsnokság december 10.-re fejezte be. Ekkor alakult meg a Mediterranean Allied Air Force (MAAF, Földközi-tengeri Szövetséges légierõ Parancsnokság), amelynek hadászati csapádmérõ erejét a Mediterranean Allied Strategic Air Force (MASAF, a Földközi-tengeri Szövetséges Hadászati Légierõ) alkotta a harcászati erõk mellett. A MAAF hadászati feladatait a szövetséges vezérkarok részben az 1943. november 28. - december 1. között lezajlott teheráni konferencián határozták meg. A megsemmisítésre kijelölt célpontok közül több Magyarország területén volt. Közéjük tartoztak a Budapest-Csepel és Gyõr térségében levõ hadiipari objektumok és a dunántúli olajfinomítók.
A Pointblank" hadmûvelet - az elõjáték Április elején a nyugati szövetségesek hadászati légiereje megkezdte a CBO végsõ szakaszát. E bombatámadások célja a nyugati partraszállás elõkészítése volt. Az angliai támaszpontokról felszálló 8. amerikai légihadsereg és a RAF hadászati bombázógépek, valamint a dél-olaszországi repülõterekrõl induló MASAF kötelékek mind hevesebb támadásokat intéztek Németország és szövetségesei, ill. az általuk megszállt területeken levõ stratégiai célpontok ellen. A legfontosabb célpontok között hadiipari, olajipari és közlekedési (út, vasút, víziút) létesítmények voltak. A magyar fõvárost 1944. április 3-án délben - a lakosság részérõl - váratlanul érte az elsõ amerikai légitámadás, amely súlyos áldozatokat követelt a polgári lakosságtól. A mintegy 200 géppel végzett támadás súllyal a fõváros déli részén fekvõ ipari célpontok ellen irányult: elsõdleges célja a Csepel-szigeten levõ Dunai Repülõgépgyár Rt. Szigetszentmiklósi Ipartelep volt. Aznap az éjszakai órákban RAF 205. bombázóezredének Wellington-gépei megismételték a támadást. A nap folyamán lezajlott, két egymást követõ légitámadásnak a hivatalos jelentés szerint 1073 halálos és 526 sebesült http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2016-12-24, 05:09
áldozata volt. A hivatalos közlemények összesen 17 gép lelövését jelentették, ebbõl a légvédelmi tûz az elsõ hullámból hat gépet igazoltan lelõtt. A Budapestet ért elsõ támadások után több napos szünet következett. Április 13-án de. 11 órától kezdve a 15. amerikai légihadsereg több száz gépe hatolt be délnyugat felõl az ország légterébe. Négy oszlopban, több hullámban érkezett a támadó kötelék 461. bombázócsoport a 325. vadászezred kíséretében, valamint más egységek. Két kötelék Budapestet támadta, két másik kötelék pedig Bánhida, ill. Gyõr ellen hajtott végre bombatámadást. A Budapestet támadó kötelékek célpontja ismét a Dunai Repülõgépgyár, valamint a Ferihegyi repülõtér volt, az utóbbi helyen kb. 70 repülõgép sérült meg. A második két kötelék a bánhidai villamos erõmûvet bombázta, majd támadást hajtott végre a gyõri repülõtér ellen, végül pedig csapást mértek a Bf-109 vadászgépeket gyártó gyõri Magyar Waggon és Gépgyárra. A B-24 Liberatorokat () nagy magasságban P-47 Thunderbolt vadászgépek kísérték. Gyõrre a kb. 80 B-24-es gép ledobott 385 db 227 kg-os, 530 db 45,5 kg-os, 2000 db 20 kg-os bombát, valamint 30 00040 000 db 3-kg-os gyújtóhasábot. A támadás három hullámban 11 óra 45 pertõl 12 óra 05 percig zajlott le. Hivatalos jelentés Gyõrben 532 halálos és 1132 sebesült áldozatot közölt, késõbb még legalább 50 sebesült meghalt. Leégett 134 különféle lakóépület, megrongálódott 128 ipari épület.
Pumák az égen - legenda születik Az áprilisi légitámadások után, amelyek a Ferihegyen települt vadászerõket is sújtották, bebizonyosodott a honi vadászvédelem elégtelensége. A várható további légitámadások arra kényszerítették a Légvédelmi Erõk Parancsnokságát, hogy növelje a honi vadászvédelem erejét. Ennek jegyében alakult meg 1944. április végén a 101. honi vadászrepülõ osztály, amely május elején érte el a hadrafoghatóságot. Az osztály három századból állt, a 2/1 (kolozsvári) vadászszázadból alakult meg a 101/1, az 1/1 (szolnoki) vadászszázadból a 101/2, míg az 5/3 vadászszázadból a 101/3 vadászszázad. Az új egység neve Puma vadászosztály lett, parancsnoka vitéz nemes belényesi Heppes Aladár õrnagy. Május 10-én délben az ország dunántúli részérõl szórványosan bombázást jelentettek. Magyar és német vadászokat vetettek be a Wienerneustadt-ot támadó kötelék ellen. Este a RAF 205. ezredének gépei a Duna-Tisza közén felrepülve újból Budapest déli iparnegyedeit támadták. A Dunántúl és Bácska teljes szélességében való berepülése után több oszlopban délnyugat és dél felõl érte a támadás Budapestet. Tüzek és épületkárok keletkeztek. A magyar és német éjszakai vadászokat bevetették, az egyik oszlop második hullámát megbontották. A légvédelmi tüzérség az MTI jelentés szerint több gépet lelõtt.
A Frantic" hadmûvelet Június 2-án reggel megkezdõdött a már hosszú ideje elõkészített Operation Frantic" fedõnevû hadmûvelet. Ehhez a Szovjetunió három támaszpontot, Poltavát, Mirgorodot és Pirjatyint, bocsátott az USAAF rendelkezésére, hogy az amerikaiak ezeket felhasználva csapásokat tudjanak mérni Németország olyan pontjaira is, amelyek eddig a nagy távolság miatt nem voltak elérhetõk. Az elsõ akcióban csak a Dél-Olaszországban települt 15. légihadsereg vett részt. Erre az elsõ bevetésre június 2.-án került sor, melyet a MAAF parancsnoka, az amerikai légierõ egyik legkiválóbb taktikai tervezõje és szervezõje, Ira C. Eaker altábornagy személyesen vezetett a vezérgép másodpilóta ülésébõl, ami azért nem nagyon volt jellemzõ a stratégiai bombázások történetében.
Az Olaszországból induló mintegy 600 amerikai repülõgép 9 óra körül, nagyjából egyszerre érte el a magyar légteret, és egyes csoportjai átrepülés közben több csapást mértek az ország keleti felében fekvõ fontos közlekedési csomópontokra. Elsõként Szegedet támadtra meg egy 38 bombázógépbõl álló kötelék, azonban a bombaszõnyeg nem találta el a támadás célját, a rendezõpályaudvart, hanem a közelben fekvõ lakóépületekben okozott jelentõs polgári veszteségekkel súlyos károkat. A következõ célpont a szolnoki pályaudvar volt, ahol megsemmisítettek három német katonai szerelvényt. Ezen kívül több napra sikerült megbénítani a rendkívül fontos vasúti csomópont mûködését. Az állomást és környékét 870 rombolóbomba érte, a halottak száma 1272 volt. Az amerikaiak Miskolcon a Tiszai-pályaudvart és a közelében fekvõ katonai célpontokat bombázták. Súlyos károk keletkeztek a lovassági, tüzérségi és gyalogsági laktanyákban és a villanytelepen. A légvédelmi gépágyús alakulatok az alacsonytámadó vadászok és a lejjebb merészkedõ bombázók közül néhányat megrongáltak, egy bombázót lelõttek. Személyzetébõl csak négyen maradtak életben. http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2016-12-24, 05:09
A kötelék egyik nagyobb csoportja a 130 négymotoros bombázóból (négy ezred) álló 5. Bomber Wing 64 db P-51-ese kíséretében a zömtõl különvált és súlyos csapást mért Debrecenre. Kereken 1000 darab 227 kg. Súlyú bombát dobtak le a pályaudvarra és környékére. A városban 319-en haltak meg. Több hullámban támadták a bombázók Kolozsvárt és Nagyváradot is.
Az olajcélok bombázása Június közepén az amerikai Strategic Air Command (SAC) fõparancsnoka, Carl A. Spaatz vezérõrnagy utasítást adott a 8. és 15. légihadseregnek, hogy fokozott mértékben folytassák az áprilisban megkezdett olajcélok" rombolását. A magyarországi olajcélok" a három budapesti finomító, a pétfürdõi és a szõnyi olajfinomítók és tároló telepek megsemmisítésére a 15. USAAF kapott parancsot. A hazai olajcélok elleni támadások felújítása a MASAF június 12.-rõl 13.-ra virradó éjszakán végrehajtott támadásával vette kezdetét. Ezen az éjjelen mintegy 50 brit Wellington bombázógép Budapest átrepülése után a szõnyi és az almásfüzitõi olajfinomítók ellen intézett súlyos károkat és tüzeket okozó légitámadásokat. Június 14-én délelõtt a 15. USAAF négymotoros bombázói folytatták az olajcélok bombázását. A támadó bombázók egyik nagyobb köteléke a Kecskemét pályaudvarán veszteglõ német olajszállító szerelvényeket támadta meg, és elpusztított 23 nagyméretû tartálykocsit. Más gépek a kecskeméti repülõteret bombázták, itt két hangárt ért találat, és elpusztult négy német Me 323 Gigant óriásszállítógép. A bombázókötelék Kecskemét felõl repülve 11 órakor érte el Budapestet. A bombázást követõen a déli iparnegyedekben súlyos tüzek keletkeztek. Kigyulladt a csepeli szabadkikötõben levõ Vacuum és Shell vállalatok tartályparkja. A Weiss Manfréd ipartelepnek szánt bombaszõnyeg ezúttal is Csepelt érte, a gyárra mindössze három bomba hullott. Súlyos károk keletkeztek a Fanto-olajtelepen és a Ferencvárosi rendezõpályaudvaron. A fõvárosban mintegy 100 halálos áldozatot követelt a támadás. A budapesti támadással egyidejûleg egy másik amerikai kötelék a pétfürdõi ipartelepeket bombázta. A támadás célja, a krakküzem azonban csak jelentéktelen károkat szenvedett, a mûtrágyagyártó ammóniaszintézis üzem azonban szinte teljeseb elpusztult. A nap folyamán újabb súlyos csapást mértek az amerikaiak a szõnyi olajfinomítóra, ahol öt 8000 m3-es, egy 2500 m3-es és tíz 200-500 m3-es tartály vált a tûz martalékává.
A logisztika megsemmisítése Június 27-én 331 amerikai bombázógép indult támadásra magyar és jugoszláv területen levõ vasúti rendezõpályaudvarok ellen. Ennek során déli órákban az amerikai kötelékek délrõl széles sávban közeledve összpontosított támadást hajtottak végre Budapest ellen. Súlyos károk érték a Ganz gyár Kõbányai úti telepét, a Ruggyanta gyárat és a Keleti pályaudvar érkezési oldalát. A bombázás károkat okozott a Józsefvárosi pályaudvar és a Hungária körút - Kerepesi út - Egressy út által határolt körzet területén a lakóépületekben. A magyar vadászgépek Budapest északi és nyugati légterében vívtak heves elhárítóharcot. A budapesti légvédelmi tüzérség ezúttal egyik legjobb eredményét érte el, mert az elsõ hullámból 13, a másodikból hat gépet lõtt le. Szolnokra 18 rombolóbomba hullott, a halottak száma hét fõ volt.
A legnagyobb támadás Július 2-án a kora reggeli órákban a déli határon Barcs és Berzenc térségben néhány amerikai felderítõgép hatolt be a légtérbe. Siófok magasságában kelet felé fordultak, a Dunáig repültek, majd itt dél felé haladva távoztak. 9 óra után 712 bombázógép és nagyszámú kísérõ vadászgép megtámadta Budapestet. Bármilyen eredményes is volt ezúttal a légelhárítás, mégsem tudták megakadályozni, hogy a túlerõben levõ amerikai kötelékek kitûzött feladataikat végrehajtsák. A fõváros ezúttal is súlyos légitámadást kapott, károk keletkeztek a szabadkikötõ térségében, és bombák hullottak több ipartelepre. Találatot kapott a Hazai Fésûsfonó, a Hungária Kénsavgyár, a Fémáru, Fegyver- és Gépgyár, továbbá a csepeli olajfinomítók. A rosszul irányított szõnyegbombázás miatt súlyos károk a Keleti és a Nyugati pályaudvarok között elterülõ VI. és VII. kerületi lakónegyedekben is. A Budapestre mért csapással egyidejûleg támadás ért néhány vidéki célpontot is, károk keletkeztek a szolnoki vasúti híd környékén, a komáromi lengyárban és a pályaudvaron, a gyõri rendezõpályaudvaron. Utólagos elemzés megállapította, hogy ez volt a háború során a legsúlyosabb légitámadás, amely http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2016-12-24, 05:09
Magyarországot érte. A német 8. vadászhadosztály minden bevethetõ gépét harcba vetette, de ez a 101. Puma vadászosztállyal együtt sem volt elegendõ. Hatására elrendelték Budapest légvédelmi tüzérségének megerõsítését.
A nyomasztó amerikai légifölény Július 3-án délelõtt a Bácskán és a Bánáton át mintegy 300 amerikai repülõgép hatolt be déli irányból az ország légterébe. A bombázókötelékek Orosházáig repültek, majd onnan visszafordulva megtámadták Aradot és Belgrádot. A fõ csoportból kivált egy kisebb kötelék és kb. 40 bombát dobott a két szegedi Tisza-híd környékére anélkül azonban, hogy komoly károkat okoztak volna. Három napi szünet után, július 7-én a hajnali óráktól kezdve a MASAF kötelékei tömegesen repülték át a Dunántúl légterét. Mintegy ezer hadászati bombázó támadta az ausztriai és dél-lengyelországi olajfinomítókat. A Pumákat ezen a napon háromszor vetették be. A második bevetésnél - a déli órákban - egy kilenc gépbõl álló kötelék Mór - Várpalota légterében megtámadott egy kb. 60 Liberatorból álló köteléket, amely olaszországi támaszpontja felé tartott. A támadás következtében a kötelékbõl három gép lemaradt, amelyeket a magyar vadászok lelõttek. Július 8-án délelõtt az amerikaiak megismételték az elõzõ napi akciót a kelet-németországi Zwölfaxing repülõtere ellen. Úgy látszott azonban, hogy a Puma vadászok kezdtek kényelmetlenné válni az amerikaiak számára, mert 11 óra után a hazafelé repülõ kötelékek közül kivált egy kb. 50 bombázógépbõl álló csoport és csapást mért a legfontosabb magyar elhárító támaszpont, a Veszprém-Jutas térségében levõ Puma repülõtér ellen. A nagy tömegû repeszbombával végrehajtott támadás azonban nem érte el célját, mert az osztály gépei ebben az idõben Gyõr-Komárom légterében tartózkodtak, az otthon maradt gépeket pedig megvédték a földbeásott sáncok. A bombázás azonban a földi személyzetnek okozott súlyos veszteséget, kb. 90 katona a támadásnál életét vesztette, illetve megsebesült. Július 9-én este és 10-re virradó éjjel egyes gépek átrepülték a légteret. A zivatarok ellenére a légvédelmi tüzérséget és az éjjeli vadászokat bevetették. Miután azonban az idõjárás újra megjavult, július 14-én délelõtt mintegy 600 amerikai hadászati bombázógép repült be az ország légterébe. A támadás súllyal Budapest ellen irányult és újból súlyos károk érték a három fõvárosi olajfinomítót és a Danubia Vegyipar ipartelepét. A Budapest ellen végrehajtott támadással egyidõben egy kötelék bombázta a péti Nitrogén Mûveket és a már június 14-én megrongált ammónia üzemsort végleg elpusztította. A benzinfinomító krakktelepe azonban ezúttal is csak jelentéktelen károkat szenvedett. Július 27-én a kora délelõtti órákban déli irányból kb. 500-800 amerikai nehézbombázó repült be az ország területe fölé. A Balaton felett a Luftwaffe honi vadászerõi és a magyar 101. vadászosztály felvette a harcot az amerikaiakkal és a magyar vadászok saját veszteség nélkül lelõttek négy B-24 Liberator bombázót és két P-51 Mustang kísérõvadászt. A teljes amerikai veszteség 29 gép, közte 26 négymotoros volt. A légitámadás ismét budapestet érte, elsõsorban a fõváros déli ipari körzeteit. A Weiss Manfréd gyárnak szánt bombaszõnyeg újból Csepel községet érte, csak a konzervgyár kapott találatokat. Jelentõs anyagi károk keletkeztek fõleg a vámmentes kikötõben levõ Shell-kõolajtelepen, a Soroksári út környékén és a ferencvárosi rendezõpályaudvar térségében. Bombaszõnyeg hullott Pestszenterzsébetre, ahol a posztógyárat érte jelentõs kár. Mintegy hatvan bomba hullott Albertfalvára is. A bombatámadás 80 polgári áldozatot követelt. Kétnapi szünet után, július 30-án délelõtt mintegy 300 amerikai bombázó támadta ismét az ország különbözõ célpontjait. Egy kb. 90 bombázóból álló kötelék csapást mért a Lispe térségében levõ olajmezõk ellen. A támadások súlypontja azonban ismét Budapest volt, ahol a szigetszentmiklósi Dunai Repülõgépgyár Rt. telepére két bombaszõnyeg hullott. A bombázókra támadó vadászok két B-24 Liberatort lõttek le Nádasladány körzetében. Augusztus 9-én amerikai források szerint 250 - a Légvédelmi parancsnokság becslése szerint 400 - bombázógép támadta az ország hadicélpontjait. Budapest környékén súlyos károk keletkeztek a pestszentlõrinci PIRT ipartelepeken, ahol a Ju-52-es szállítórepülõgépek összeszerelése folyt, de bombatámadás érte a honi légvédelem egyik bázisaként szolgáló Ferihegyi repülõteret is. Augusztus 20-án délelõtt déli irányból több amerikai bombázókötelék repült be az ország légterébe és a Balaton felett keleti irányba fordulva csapást mértek az Alföld több hadifontosságú célpontjára. Kisebb bombatámadás érte a szolnoki pályaudvart és a Tisza-híd környékét, hat nehéz bombázógép pedig a szegedi tiszai pályaudvar környékét bombázta. Szolnokon 600 rombolóbombát dobtak le a pályaudvarra és környékére. 74 halott volt. Egy másik egység kb. 8000 kisméretû repeszbombát dobott a szolnoki repülõtérre, ahol 16 haláleset történt. A vasúti Tisza-híd környékét 200 db rombolóbomba érte, veszteség nem volt. http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2016-12-24, 05:09
Augusztus 24-tõl kezdve a MASAF bombázókötelékei a romániai szovjet offenzíva támogatására megkezdték a Magyarország délkeleti térségében levõ vasúti és közúti célpontok szisztematikus rombolását. Ezen a napon a délelõtti órákban 49 amerikai négymotoros bombázó Szegedet bombázta. Ez a támadás volt a legsúlyosabb azok közül, amelyek eddig a várost érték. A támadás fõ célpontjai a tiszai közúti és vasúti hidak voltak. Az amerikai gépek mintegy 190 romboló- és gyújtóbombát dobtak célpontjaikra. A hidak ebben az esetben is csak kisebb károsodást szenvedtek, csupán a vasúti híd három pillére szenvedett komolyabb sérülést. Augusztus 28-án újabb nagyarányú amerikai légitámadásra került sor. Mintegy 100-120 nehézbombázóból álló kötelék a szõnyi Magyar Olajmûvek ellen intézett támadást, amely során hat nagy olajtartály elpusztult. Súlyos károk keletkeztek Szõnynél a Budapest-Bécs közötti vasúti és közúti vonalakon is. Ezzel egyidejûleg kb. 100 nehézbombázó csapást mért Szolnok mellett a Tisza-hídra 200 rombolóbombával. A híd súlyosan megsérült. A 80-100 bombázógépbõl álló harmadik kötelék a miskolci rendezõpályaudvart támadta meg, ahol 190 vasúti kocsi megsemmisült, az állomás elpusztult. A légvédelem több gép lelövését jelentette. Augusztus 29-én ismét 500-nál több amerikai bombázó gép repült be a Balaton fölé, majd kelet és északkelet felé fordulva csapásokat hajtottak végre az Alföldön levõ célpontok ellen. A legsúlyosabb támadást ezúttal Szeged kapta, amelyet 42 bombázógép támadott meg. Az elsõdleges célpontok ismét a Tisza-hidak és a tiszai pályaudvar voltak, a támadók 300-400 romboló és gyújtóbombát dobtak le. A hidakat ezúttal sem érte komoly sérülés, de súlyos károkat szenvedett a Magyar Petróleum Rt., a Sylvania Rt. fatelepe. Szeged bombázásával egyidejûleg egy másik kötelék a ceglédi pályaudvar ellen hajtott végre szõnyegbombázást. Súlyos károkat szenvedett a szolnoki pályaudvar is, amelyet 160 bombatalálat ért, és 8 halott volt. Szeptember 1-én egy amerikai kötelék támadást intézett a szolnoki vasúti híd ellen. 99 rombolóbombát dobtak le, eredményt azonban nem értek el.
Stratégiából taktika 1944. szeptemberére a magyar vasúti és közúti hálózat stratégiai jelentõsége rendkívüli módon megnõtt a keleti harcvonal közeledése miatt. A hónap folyamán a FASAF bombázó- és vadászkötelékei elsõsorban ezt a hálózatot és csomópontjait támadták, hogy zavarják, illetve meggátolják a német Dél-Ukrajna hadseregcsoport felvonulását és utánpótlását. Az elsõ ilyen természetû súlyos légitámadásra szeptember 3-án került sor, amikor Szegedre 42 amerikai bombázógép mintegy 130 nagy ûrméretû bombát dobott le. A bombázás fõ célja a vasúti híd volt, amelyet ezúttal több telitalálattal sikerült lerombolni. Több találat érte Felsõvárost is. Ugyanaznap kegy kötelék 27 rombolóbombát dobott a szolnoki vasúti hídra. Szeptember 3.-rõl 4.-re virradó éjjel a RAF 205. bombázócsoport intézett támadást Szeged ellen. Szeptember 5-én egy B-17-es gépekbõl álló kötelék a szobi vasúti hidat bombázta. Egy amerikai kötelék további 270 rombolóbombával végrehajtott támadással a szolnoki vasúti Tisza-hidat súlyosan megrongálta. Szeptember 12.-vel kezdõdött meg a 15. USAAF újabb támadássorozata Budapest vasúti célpontjai ellen. Ennek keretében 852 felszállással 2000 t bombát dobtak le. Szeptember 12-n a szovjet támaszpontokról felszálló amerikai bombázógépek több hullámban berepültek az ország északkeleti légterébe és csapást mértek a diósgyõri ipartelepekre. Szeptember 17-én délelõtt újabb amerikai bombatámadás érte a csepeli ipartelepeket és Budapest egyes vasúti célpontjait, elsõsorban Rákosrendezõt. A 15. USAAF kötelékei másnap, szeptember 18-án délelõtt a támadást megismételték, fõleg a budapesti vasúti hidakat támadták. Szeptember 19-én az Operation Frantic" utolsó bevetéseként a 8. USAAF, a 13. Combat Wing 400 db 250 kg-os szovjet bombával bombázta Szolnokot. A MÁV pályaudvaron és környékén 21 fõ polgári halott volt. Ugyanaznap éjjel a RAF Budapestet bombázta. Ez volt a fõvárost ért 25. légitámadás. Szeptember 23-án a szovjet 2. Ukrán Front hadseregei elérték Magyarország területét Battonya - Makó térségében. A szárazföldi hadmûveletek következményeként szeptember 25-én a 101. honi vadászrepülõ-ezredet kivonták a Légvédelmi Parancsnokság hatáskörébõl. A vadászrepülõ-ezred négy századát ettõl kezdve csak részben használták honi vadászvédelemre, nagyrészt a földi hadmûveleteket támogatták.
A Pumák, akik a hazájukat védték Egy angolszász összegezõ jelentés megállapítja, hogy a repülõerõk szeptember hó folyamán Budapest rendezõpályaudvarai és az északi és déli vasúti hidak ellen 852 felszállással kb. 2000 t. olajcélpontokra 253 bombát dobtak le. A MASAF erõk lebombázták Szeged, Szolnok, Szob és Baja hídjait és Debrecen, Hatvan, Cegléd, http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2016-12-24, 05:09
Székesfehérvár, Gyõr, Miskolc rendezõpályaudvarait. Októberben nagy erõkkel támadták Székesfehérvár és Szombathely térségét. 1944. december végével a Magyar Királyi Légvédelmi Erõk Parancsnoksága - saját megbízható adatok hiányában közzétette a bécsi német vadászrepülõ-körzet parancsnokságától kapott összesített adatokat. Ezek szerint a magyar honi légvédelmi vadászerõk 1944. január 1. és november 30. között 649 bevetést hajtottak végre az amerikai légierõ ellen. Ennek során lelõttek 61 négymotoros bombázót, 32 két- és 14 egymotoros vadászgépet. A magyar vadászok ugyanakkor légiharcban 78 Bf-109G vadászgépet veszítettek. A harcok során 30 magyar vadászrepülõ veszítette életét. Ugyanezen idõtartam alatt a német vadászrepülõk Magyarország légterében 932 bevetés során 53 négymotoros bombázót, valamint 20 két- és egymotoros vadászgépet lõttek le. Saját veszteségük ugyanezen idõ alatt 88 vadászés rombológép volt, amelyek személyzetébõl 43 fõ halt meg.
Források: Olaf Groehler: A légi háborúk története 1910-1980. Zrínyi Katonai Könyv- és Lapkiadó, Budapest, 1983. Csanádi-Nagyváradi-Winkler: A magyar repülés története. 2. bõvített kiadás. Mûszaki Könyvkiadó, Budapest, 1977.
http://archive.webradio.hu - Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 Made órájában! by Webradio.hu - Szegedi, országos és sport hírek a nap 24 órájában! Generated: 2016-12-24, 05:09
