LECHNER ÖDÖN ÉS KORA BEADÁSI HATÁRIDŐ: 2014. NOVEMBER 14. Irodalom: Budapest lexikon Az építészet mesterei. Lechner Ödön (Holnap Kiadó) Az „izmusok”-sorozat kötetei (Gondolat Kiadó) Az impresszionizmus enciklopédiája (Corvina Kiadó)
Beadandó: 1) a Megoldások című lap kinyomtatott (A/4-es, kétoldalas) változata; 2) a készített fényképek (összesen 13 kép) egy A/4-es lapra (fekete-fehérben vagy színesben) kinyomtatva úgy, hogy az egyes képeknél jelezzék, hogy melyik feladat mely részének megoldásai azok. Kérjük, hogy tűzzék össze a két papírt!
1
1. Lechner Ödön élete
(26 pont)
Az alábbiakban egy készülő szócikk részleteit olvashatják. A szócikk Lechner Ödön életét, pályáját hivatott bemutatni – ám a szócikk készítője több helyen bizonytalan. Ezeket a pontokat számozással jelöli. A helyes információ kiválasztásával segítsenek neki: írják be a megfelelő betűjeleket a táblázatba! (1.). augusztus 27-én született Pesten Lechner Ödön építész, a szecesszió kiemelkedő képviselője. Jómódú (2.)családból származott, ügyvéd apjának téglagyára is volt, így korán megismerhette az építőanyagokat. 1865-től a József Ipartanodában (a későbbi (3.)) Skalnitzky Antal tanítványa volt, majd a (4.) építészeti akadémián képezte magát. Itt lett a klasszicizmus híve s került kapcsolatba Pártos Gyulával és (5.). 1868-ban társult Pártossal, akivel 1896-ig dolgozott együtt. 1875-78 közt Clément Parent (6.) irodájában francia (7.) kastélyok helyreállításán dolgozott. Huszka József hatására a keleti, indiai és perzsa stílusokat is tanulmányozta, ezek révén jutott el egy magyar stílus igényéhez. Hazatérése után (8.) több pályázaton nyertek: a (9.) Városházát, a budapesti (10.)-palotát (MÁV Nyugdíjintézet, később Állami Balett Intézet) és több pesti bérházat is építettek (11.) stílusban (Thonet-palota, Váci utca 11.). Lechner 1889-ben (12.) tett tanulmányutat (13.). Barátságuk és ottani tapasztalatai – a Kensington Múzeum kerámiagyűjteménye, és vidéki kastélyok megismerése, a koloniális, "indus stílus" – segítették egyéni kifejezésmódjához. Saját művészi alkata keleties, romantikus, színes ornamentikájú, de fegyelmezetten komponált épületeket eredményezett. E stílus leglátványosabb eredményei Pártossal közösen a (14.) Városháza, az (15.) Múzeum, továbbá a Magyar Állami (16.) és a Hold utcai (17.). Ez utóbbi a századforduló magyaros ízlésének legjellegzetesebb példája, mégis, újszerűségét mutatja, hogy Lechner ezután több állami megbízást nem kapott, mesteriskoláját sem engedélyezték, s követőinek alkotásai (Pl. a Korb– Giergl-féle Zeneakadémia) is csak redukálva valósulhattak meg. Az is jellemző, hogy az (18.) a cigánykirály palotájának csúfolták. Hatása mégis továbbterjedt, a stílus elfogadott lett, Komor Marcell, Jakab Dezső és mások révén. Visszafogottabb művei Zala György műteremvillája Budapesten és a szegedi Deutsch-ház homlokzata. A gyönyörű kőbányai (19.) több tervvariánson át jutott az első, bizáncias elképzelésektől a megépült bazilikális, keresztházas, egy fő és két kísérőtoronnyal díszített, gótizáló végleges változatig. Utolsó megvalósult alkotása a (20.) Katolikus Főgimnázium s a mellette álló Kék templom, Erzsébet királyné emléktemploma. Fontos műve a nagybecskereki (ma: Zrenjanin, Szerbia) városháza s az Ernst Múzeum homlokzata és előcsarnoka is. Lechner egyedül és másokkal együtt rengeteget dolgozott, több mint 30 pályázaton vett részt, s többnyire nyert vagy díjat kapott. (21.) épülete valósult meg, ezeket anyaghasználati és szerkezeti újítások jellemzik. Formavilága egyéni, gazdag és újszerű, legkarakteresebb, iskolateremtő építészünknek tartják, aki egy sajátos magyar nemzeti stílus megteremtéséért fáradozott. Szecessziójának fő jegyei a (22.) (23.)-gyárban készült színes majolika-, pirogránit- és eozindíszek. Modern épületszerkezeteivel, festői tércsoportosításával a korszerű építészeti törekvések európai rangú képviselőjének tekintik. Rengeteg tanítványa és követője volt, ők azonban inkább formai, mint tartalmi megoldásait vették át. Lechner a korszerű építészet egyik kezdeményezője volt hazánkban, a (24.) formavilágát a magas építészet, a monumentalitás szférájába emelte, elveit írásaiban is kifejtette. (25.). június 10-én Budapesten halt meg. Szobra az (26.) – a magyar szecesszió egyik legszebb épülete – előtt áll. 2001ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el a magyar építészetet megújító munkáját.
2
(1.)
A) 1855.
B) 1845.
C) 1846.
(2.)
A) munkás
B) polgár
C) arisztokrata
(3.)
A) Képzőművészeti Egyetemen
B) Iparművészeti Egyetemen C) Műegyetemen
(4.)
A) berlini
B) párizsi
C) római
(5.)
A) Hauszmann Alajossal
B) Stróbl Alajossal
C) Róth Miksával
(6.)
A) nizzai
B) londoni
C) párizsi
(7.)
A) reneszánsz
B) gótikus
C) barokk
(8.)
A) Pártossal
B) Hauszmann Alajossal
C) Zsolnayval
(9.)
A) pécsi
B) szegedi
C) kecskeméti
(10.)
A) Gresham
B) Drexler
C) Gerbeaud
(11.)
A) szecessziós
B) eklektikus
C) romantikus
(12.)
A) Angliában
B) Franciaországban
C) Olaszországban
(13.)
A) Zsolnay Vilmossal
B) Hauszmann Alajossal
C) Róth Miksával
(14.)
A) pécsi
B) szegedi
C) kecskeméti
(15.)
A) Néprajzi
B) Szépművészeti
C) Iparművészeti
(16.)
A) Zeneakadémia
B) Balettintézet
C) Földtani Intézet
(17.)
A) OTP
B) Postatakarékpénztár
C) Nemzeti Bank
(18.)
A) Iparművészeti Múzeumot
B)Szépművészeti Múzeumot C) Műegyetemet
(19.)
A) Szent László-plébániatemplom B) Szent Imre-templom
C) Plébániatemplom
(20.)
A) besztercebányai
B) kassai
C) pozsonyi
(21.)
A) 16
B) 36
C) 26
(22.)
A) hollóházi
B) pécsi
C) herendi
(23.)
A) Róth Miksa
B) Zsolnay Vilmos
C) Stróbl Alajos
(24.)
A) népművészet
B) romantika
C) avantgárd
(25.)
A) 1914.
B) 1915.
C) 1916.
(26.)
A) Iparművészeti Múzeum
B) Szépművészeti Múzeum C) Műegyetem
3
2. Lechner Ödön és Budapest
(8+4 pont)
A) Az alábbi képek egy-egy Lechner által tervezett épületről készültek. Írják be az épületek nevét, s adják meg azt is, hogy melyik évben készültek el!
1. kép
2. kép
Alkotás: ___________________________
Alkotás: ___________________________
Elkészültének éve:___________________
Elkészültének éve:___________________
3. kép Alkotás: _______________________________ Elkészültének éve:___________________
B) Készítsenek el – az alább megadottaknak megfelelően – egy-egy fotót is! 1) Ismételjék meg az 1. képen látható fotót – a megfelelő helyszínről és szögből – úgy, hogy a csapattagok az előtérben legyenek láthatók! 2) Készítsenek fényképet a 2. képen látható épület bejáratáról úgy, hogy a csapattagok a bejárat előtt láthatók legyenek! 3) Készítsenek a 3. lépen látható épület homlokzatának két jellegzetes motívumáról egy-egy képet!
4
3. Lechner Ödön és Kőbánya: a Szent László-plébániatemplom
(25+2pont)
A) Az alábbiakban a templom építéstörténetével kapcsolatban olvashatnak megállapításokat. Döntsék el azokról, hogy melyik igaz, melyik hamis!
a megállapítások 1. 2.
3. 4.
5. 6.
7. 8. 9. 10. 11.
12.
igaz
A templom építésének kezdete Feszl Frigyeshez kapcsolódik, aki – Lechner Ödönhöz hasonlóan – Kőbányán lakott, élete utolsó éveit itt töltötte. Feszl 1884 elején elkészítette a templom első tervdokumentációját; a háromhajós elrendezésű kéttornyos templom tervét a törvényhatósági bizottság el is fogadta, ám a kivitelezésből végül nem lett semmi. Újabb tervdokumentációt Barcza Elek építész készített; az ő terve „csúcsíves stylben nyers téglafallal” épült templomot mutat. 1891-ben „a templom részletes építési terveinek, költségvetéseinek (…) elkészítését, s az egész építkezés vezetését Lehner Ödön helybeli magánépítész urra bízza” végül Kőbánya. Lechner – másfél éves huzavona után, a tanács elutasításának következtében – elveti első tervét, mely szerint bizánci stílusú lett volna a templom. A második Lechner-féle terv szerint a templom felépítményében megfelel a Barcza-féle gótikának, ám a „lechneri” részletek még mindig nem felelnek meg a bizottság igényeinek. A harmadik terv egy öthajós, bazilikális rendszerű templom építését szándékozott megvalósítani. Itt Lechner román kori és gótikus vonásokat vegyített reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel. Az épület keleties elemeinek színpompáját – többek között – a Herenden égetett pirogránit épületdíszek adják. A kereszt ünnepélyes felszentelése 1897-ben történt meg. A külső munkák befejezése után a templombelső berendezésének elkészítése kapcsán a megbízást Lechnertől visszavonják, így azt Tandor Ottó készíti el 1899 tavaszára. Tandor az itáliai kora reneszánszot idéző majolikái kissé idegenül hatnak a francia reneszánszot idéző, ám magyar szellemű lechneri térkompozícióban.
5
hamis
B) Az alábbiakban a templombelsőről olvashatnak. Egészítsék ki a szöveget a hiányzó információkkal, illetve helyezzék el a sorszámokat a templomalaprajzon úgy, hogy egybevágjon a leírással! A (a)_________hajós templom bazilikális rendszerben épült, külső támpillérekkel. Homlokzatai túlnyomórészt a (b)_______________ stílusjegyét viselik, ötvözve lechneri motívumokkal. A középtengelyben lévő hatszögalaprajzú, a Mátyás-temploménál magasabb torony alján, a csillagalaprajzú nyitott előcsarnokban három bejárat van. A nagytoronyhoz kétoldalt egy-egy kisebb simul a keresztelő és a Szent Sír kápolna felett. A párkányzatok díszítései és a tetőzet cserepei (c)______________________-féle pyrogránitból készültek. A kereszthajón túl lévő ötszögletű szentélyt zárja az (d)______________________ stílusú majolika főoltár, benne a (e)______________________-t ábrázoló olajfestmény oltárképpel. Ezt az alaprajzon az 1. szám jelöli. A jobboldali mellékhajóban (f)______________________ oltára áll (sorszáma: 2.). Mind a főoltár, mind a jobboldali mellékoltár képe Roskovich Ignác alkotása. Az oltár mellé helyezték az eredetileg a keresztelőkápolnában álló (g)______________________ stílusú majolika keresztelőkutat (sorszáma: 3.). A baloldali mellékhajó apszisában (h)___________________ oltára áll (sorszáma: 4.); az oltár üvegmozaikja – és az ablakok eredeti üvegfestményei – (i)______________________ munkáját dicsérik. C) Készítsenek el – az alább megadottaknak megfelelően – egy-egy fotót is! 1) Készítsenek egy olyan fotót, melyen a csapat legalább két tagja a majolika keresztelőkút közelében áll! 2) Készítsenek fényképet a templomban a Szent Lászlót ábrázoló oltárról!
6
4. Lechner Ödön és a Kőbányai Főgimnázium (Szent László Gimnázium)
(18+7 pont)
Az alábbi megállapítások iskolánk épületére vonatkoznak. Válaszoljanak a szövegekhez kapcsolódó kérdésekre, továbbá amikor szükséges, kapcsolják azokhoz – a betűjelek beírásával – a megfelelő képeket! S természetesen: készítsék el a megfelelő fotókat is! A)
C) B)
D)
E)
1) Gimnáziumunk homlokzatán egy évszám olvasható. Melyik ez? _____________________ 2) Gimnáziumunk bejáratánál az első olyan tanév két évszáma látható, amely már ebben az épületben telt. Készítsenek egy-egy fotót a két évszámot tartalmazó műlőelemről! 3) Ugyan az épületet sokan Lechner nevéhez kapcsolják, ám már a legkorábbi ismert tervrajzok is egy másik építészre jellemző megformálást mutatják. Ki készítette azokat? ___________________________ 4) Ő azonban következetesen kitartott mesterének és barátjának szerzősége mellett. Ezt mutatják a Lechner motívumait utánzó homlokzati műkőelemek. Mi jelzi ezeken ezt konkrétan? ______________________________________ Melyik kép kapcsolódik ide? ________ 5) Bár Lechner stílusát követi, ám a tanítvány felfogását legalább annyira tükrözi a homlokzat egy másik jellemző eleme. Melyik ez? _________________________ Melyik kép ábrázolja ezt? ________
7
6) Építészeti–iparművészeti szempontból az épület különösen melyik – eredeti formájában megmaradt – része képvisel nemzetközileg kiemelkedő értéket? _____________________ 7) A padlót alkotó kőlapok képei közül több is visszatérő motívum mind a külső, mind a belső kialakításban. Mely képek jelölik ezeket a kőlapokat? ___________________ Melyek ezek a motívumok? _________________________________________________ 8) Az előtérben (a portánál) több bagoly is látható. Pontosan mennyi? ___________________ 9) Az aulában a mennyezeten a padló motívumai tükröződnek. Készítsenek legalább két különböző motívumról két-két olyan fotót, melyen jól látható, hogy hogyan alkotnak párt! 10) Az első emeleten található olyan kőlap is, amely az iskolaépület megnyitásának évét is tartalmazza. Készítsenek erről a kőlapról is fotót! 11) Az iskola folyosóinak falain számos tabló látható. Keressék meg Szikszay Elemér érettségi tablóját! (Talán segít, hogy abban az évben, amikor ő érettségizett, Viszota Gyula volt az igazgató.) Melyik évben érettségizett Szikszay Elemér? ___________________ Ki volt az osztályfőnöke? ___________________________________ Hol (melyik utcában) volt található az az épület, melyben gimnáziumi tanulmányainak előző évfolyamait végezte? __________________________________ Végül: készítsenek egy fényképet Szikszay Elemér érettségi tablójáról!
8
