Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank

EIB Tények 1

Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank Az Európai Beruházási Bank (EIB) az egyik legnagyobb nemzetközi hitelintézet: több hitelt folyósít különböző befektetésekre, mint a Világbank - mégis kevesen ismerik a nevét. 1958-ban a Római Szerződéssel életre hívott közintézmény tulajdonosai az Európai Unió (EU) tagállamai, ezek adják a bank „jegyzett” és „befizetett” tőkéjét.1 Az EIB legfőbb döntéshozó szerve a kormányzótanács, mely az EU tagországainak pénzügyminisztereiből áll.

hogy az EIB láthatólag valamiféle ártatlan titkolózásba burkolózik, amely lehetővé teszi számára, hogy óriási és nagyhatalmú intézményként létezzen működési területén, a köz- és a magánszféra határán. Az EU hivatalos finanszírozó intézményeként az EIB-t kötik az európai szerződések és azok képviseletre, társadalmi részvételre, átláthatóságra és fenntartható fejlődésre vonatkozó elvei. Mégis, függetlensége más európai intézményektől, a piachoz és a kereskedelmi bankokhoz fűződő szoros kapcsolata, illetve annak következtében, hogy funkciói és hitelnyújtási gyakorlata tekintetében részvényesei szabad kezet biztosítanak neki, az EIB ügyesen el tudja kerülni, hogy megfeleljen a fent említett uniós elveknek.

Az EU politikái határozzák meg a bank tevékenységét, mely minden gazdasági ágazatban aktív, mind az EU határain belül, mind 150 tagsággal nem rendelkező országban. Saját meghatározása szerint „az Unió szolgálatában áll”, és azt állítja magáról, hogy tőkebefektetések biztosításával és az EU gazdasági célkitűzéseinek támogatásával hozzájárul az európai integrációhoz és a szociális kohézióhoz, különösen az EU hátrányosabb régióiban. Célkitűzése szerint feladata, hogy „elősegítse az EU céljainak megvalósulását azáltal, hogy hosszú lejáratú hiteleket biztosít észszerű befektetések számára”.

Bár felelősségteljes európai intézményként jeleníti meg önmagát, viszonylag függetlenül működik, és részben a Római Szerződésben meghatározott státusa révén jogi homályba burkolózik. Ennek okán az EIB kiválaszthatja és eldöntheti, mely uniós rendeleteket és stratégiákat akarja betartani, s így nehéz felelősségre vonni a rossz befektetésekért. Különösen vitatható, hogy nem biztosít megfelelő hozzáférést az információkhoz, és hogy nem szerez érvényt a szigorú környezetvédelmi előírásoknak. A szabályozás hiányosságait felerősíti és kiegészíti az, hogy nemcsak nő a hiteltevékenysége, hanem egyre több beruházást finanszíroz az EU-n kívül is, Kelet-Európában és a fejlődő országokban, ahol jogi kötelezettségei még inkább megfoghatatlanok.

Az EIB-t eredetileg a tagországok nemzetgazdaságait összekapcsoló infrastruktúra finanszírozására és az EU kevésbé fejlett régióiban zajló beruházások biztosítására hozták létre. Azóta a beruházások portfoliója, célja és földrajzi eloszlása jelentősen megnőtt, ma az EIB összes hitelének 18 %-a irányul EU-n kívüli országokba. Az EU közvéleménye azonban mit sem tud az EIB szerepéről, céljairól, tevékenységéről, sőt, egyáltalán létezéséről sem. Ez a láthatatlanság vélhetően jó szolgálatot tett a bank számára, hiszen a Világbankkal vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) összehasonlítva kevés kritika érte eddig. Azt gondolhatjuk,

Az EIB-t jelenleg nem tudja felelősségre vonni egyik európai intézmény sem, sem a Bizottság, sem a Parlament, sem az állampolgárok vagy a tagállamok nemzeti parlamentjei. Bár az Európai Parlament néhány alkalommal már bírálta, jelenleg nem létezik olyan kötelező érvényű mechanizmus, amellyel az európai polgárok elszámoltathatnák a bankot. Az EIB és az

1

A jegyzett tőke azon források összessége, amelyet az egyes tagállamok Bank számára kijelölnek, és amelyre vész esetén vissza lehet nyúlni. A befizetett tőke a tagállamok által a Bank számára tényleges átutalt pénzeszközök összege.

1

EIB Tények 1 általa finanszírozott befektetések felügyelete és ellenőrzése nem megfelelő. Úgy tűnik, még a Bizottság is - amelyet pedig kötnek az EK-Szerződés és annak fenntartható fejlődésről szóló rendelkezései - kritikátlanul szemléli az EIB tevékenységét. Hasonlóképpen tesz a Tanács, amely ráadásul hozzájárult a bank mandátumának bővítéséhez is.

Az civilek a következő lényeges területeken látnak problémákat: Normák hiánya: Az uniós követelmények ellenére az EIB nem alakított ki megfelelő irányelveket a különböző ágazatok, illetve elfogadható környezetvédelmi eljárásokat az eltérő típusú beruházások számára. Míg az EU politikái megfelelő iránymutatást adhatnak a tagállamokban folytatott tevékenységek esetében, addig azok az EU-n kívül nem kielégítők. Különösen igaz ez a fejlődő országok esetében, ahol a fejlesztési prioritások eltérőek lehetnek. Továbbá az EU-n kívüli országok nemzeti normái sok esetben nem megfelelőek - sőt, gyakran nem is léteznek -, miközben nincsenek egyértelmű iránymutatások arra, hogy az EIB-nek kötelező-e, és ha igen, miképpen érvényesíteni az Unió vonatkozó politikáit vagy jogszabályait ezekben az esetekben.

Az EIB-nek egyértelmű környezetvédelmi és szociális szabványokkal, megfelelő garancia politikákkal és jogi kötelezettségekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megbirkózhasson az EU határain belül és kívül a különböző országok adottságaival, és így biztosíthassa a befektetések elfogadható megvalósítását. Hiányosságai láttán a nemzetközi civil társadalom kampányt indított azzal a céllal, hogy felszólítsa az EIB-t szociális és környezeti teljesítményének javítására, amelynek révén a közérdeket ténylegesen szolgáló közintézménnyé válhat.

Társadalmi felelősségrevonás: Az Aarhusi Egyezmény környezeti információk hozzáférhetőségére vonatkozó rendelkezései, illetve az EU irányelve a környezeti hatásvizsgálatról leszögezi, hogy a társadalom számára hozzáférést kell biztosítani bármely javasolt beruházáshoz kapcsolódó dokumentációhoz és információhoz. Ezen kívül lehetővé kell tenni, hogy a beruházás elindítása előtt véleményt nyilváníthasson az érintett és megfelelő információkkal rendelkező közösség. Az EIB azonban gyakran fontos információkat tagad meg a társadalomtól, még azon csoportok vagy közösségek esetében is, amelyekre az általa finanszírozott beruházás a legnagyobb hatást fogja gyakorolni. Az EIB fenntartja azt az álláspontját, hogy a bizalmas információk csak belső használatra állnak rendelkezésre.

A kampány által megcélzott problémák Az elmúlt években számos ország civil szervezetei folytattak kampányt az EIB intézményi reformjáért. Azonosítottak több kulcsfontosságú problématerületet, és több alkalommal megkíséreltek párbeszédet kialakítani az EIB-vel, így biztosítva lehetőséget számára, hogy meghallgassa a civil társadalom aggályait. Az civilek állítása szerint az EIB az átláthatóság, az elszámoltathatóság, valamint a környezetvédelmi és szociális kérdések kezelése tekintetében jelentősen le van maradva testvérszervezeteitől, a Világbanktól és az EBRD-től. Több konzultációra is sor került, az EIB azonban továbbra is elutasítja a modern környezeti és társadalmi felelősségrevonás irányelveinek átvételét. Emiatt az Európai Parlamentnek, az Európai Bizottságnak, illetve különösképpen az EU tagállamoknak a civil társadalommal együtt a változások élére kell állnia. Nem világos, hogy a Bizottság mit tett eddig azért, hogy befolyásolja az EIB tevékenységét, viszont a Parlament jelentéseket és rendeleteket adott ki az EIB-ről, annak 2000. és 2001. évi jelentését értékelve.

Elégtelen személyzeti állomány és szakértelem: Az EIB-nél összesen körülbelül ezer munkatárs dolgozik, akik között elenyésző számú főállásban alkalmazott, a teljes hitelportfolió felülvizsgálatára és a vonatkozó politikák betartatására hivatott környezetvédelmi szakember található. Ez szembeszökő eltérést mutat a Világbank gyakorlatával, ahol körülbelül tízszer annyi

2

EIB Tények 1 reformokat követeltek az EIB tőkeemelésre vonatkozó kérésével párhuzamosan. Felszólították az EIB tulajdonosait, az EU 15 tagállamát, hogy csak azzal a feltétellel hajtsák végre a kért tőkeemelést, ha az EIB komoly reformlépésekre vállalkozik az információ nyilvánossága, a környezeti normák, a fejlesztési felhatalmazások és az ellenőrzés terén. Az EIB jegyzett tőkéjének jelentős mértékű emelését akarta elérni, hogy kiterjessze hitelezési tevékenységét. Az emelésről a 2002. júniusi éves közgyűlés döntött. Korábbi tapasztalatok azt mutatták, hogy más nemzetközi pénzintézetek esetében a függőben levő tőkeemelések lehetőséget biztosítottak az alapvető jobbító szándékú változások megvalósítására. Az EIB esetében a civil kampány azért indult, hogy kihasználja ezt a lehetőséget.

munkatársat és több mint 300 környezetvédelmi szakértőt foglalkoztatnak. Alacsony szintű környezetvédelem: Az EIB a környezeti előírások betartásának felelősségét a finanszírozásban részesülő beuházás gazdájára bízza, ami gyakran azok figyelmen kívül hagyásával vagy be nem tartásával jár (lásd: EIB Tények 4). Az EIB Környezeti Politikája nem megelőző környezetvédelmi hitelfolyósításra összpontosít amely felismerné és megelőzné az éghajlatváltozást befolyásoló beruházások finanszírozásának veszélyeit, hanem hitelnyújtása inkább a létező környezeti problémák „kijavítására” irányul (lásd: EIB Tények 6). Ellenőrizhetetlen „globális” hitelek: Az EIB a vele partnerségi kapcsolatba lépett nemzeti vagy helyi bankokon – közvetítőkön – keresztül „globális” hiteleket is nyújt. Ezek a közvetítők gyakorta vonakodnak attól, hogy bármiféle információt megosszanak az alkalmazott környezeti normákról. Nem lehet megállapítani azt sem, hogy betartják-e az így finanszírozott befektetések során az EIB vagy az EU vonatkozó politikáit. Az civil szervezetek nem juthattak hozzá az EIB és a közvetítők kapcsolatára, illetve a hitelek tényleges felhasználására vonatkozó dokumentumokhoz sem.

A civil szervezetek négy fő követelést fogalmaztak meg, amelyeket négy, az EIB által finanszírozott beruházások hiányosságait feltáró esettanulmánnyal támasztottak alá: Átláthatóság és az információ nyilvánossága: Minden releváns hitelinformáció teljes mértékben és kellő hozzáférhető.

legyen időben

Környezeti normák: Határozzanak meg egyértelmű környezeti normákat, megerősítve ezáltal az EIB szerepét az EU fenntartható fejlődés stratégiájának és a fő szerződéses kötelezettségek - mint például az ENSZ Éghajlatváltozás Keretegyezmény Kiotói Jegyzőkönyvének – támogatásában.

Félállású vezetőség: Az EIB igazgatói félállásúak, általában havonta kevesebb mint egy napot üléseznek és nincs elegendő munkatársuk sem a beruházások felügyeletéhez. Ez a félállású igazgatótanács évi 10 ülésén több mint 300 befektetést bírál el, és jóformán soha nem utasított vissza egyetlen figyelmébe ajánlott hitelkérelmet sem. A hitelbírálati eljárás nem olyan alapos és szigorú, mint az más nemzetközi pénzintézetnél szokásos, és ez már sok káros szociális és környezeti hatással járó beruházás megvalósításához vezetett.

Fejlesztéspolitika: Az EIB ismerje el, hogy valójában szerepet játszik az országok fejlesztésében és így egy nemzetközi fejlesztési bank szerepét tölti be. Világosabbá kell tenni tényleges fejlesztési mandátumát is. Ehhez kapcsolódik az a követelés, hogy az EIB egyezzen meg a civil társadalommal arról, hogyan lehetne az EU-n kívüli tevékenységét átláthatóan végeznie annak érdekében, hogy ne okozzon szociális és környezeti problémákat.

Civil kampányok: „EIB: Ha nincs reform – pénz sincs!” és „Közpénzek közcélokért” 2002 februárjában környezetvédelmi csoportok kampányt indítottak „EIB: Ha nincs reform – pénz sincs!” néven, amely során különböző fontos területeken

3

EIB Tények 1 Elszámoltathatóság és felügyelet: Álljon az EIB nagyobb mértékű felügyelet alatt, beleértve az Európai Parlament, az Európai Számvevőszék és az Európai Ombudsman szerepének növelését a megfelelő társadalmi felelősségre vonhatóság előmozdítása érdekében.

A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org Az EIB honlapja http://www.eib.org ================================= Tények az Európai Beruházási Bankról:

A 2002. június 4-i éves közgyűlés során az EIB kormányzói azzal a feltétellel engedélyezték a tőkeemelést, hogy korlátozni kell azon nagy magántársaságok finanszírozását, amelyek könnyedén juthatnak forrásokhoz kereskedelmi pénzintézetektől is. Bár a civil társadalom követelései nem teljesültek, a civilek kampánya befolyásolta a döntéshozatalt: a tagállamok első ízben folytattak vitát az EIBről és a tőkeemelésről, melynek során Olaszország, Svédország, Hollandia és az Egyesült Királyság parlamentjeiben is viták zajlottak. 2004-ben új nemzetközi civil társadalmi kampány indult, amelynek célja, hogy az EIB-ből közérdekeket szolgáló közintézmény váljon: „Közpénzek közcélokért”.

EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok

További olvasnivalók és információk: EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország =================================

Európai Parlamenti jelentések és határozatok az EIB éves jelentéseiről http://www.bankwatch.org/issues/meib.html

Összeállította: A KKE Bankfigyelő Hálózat és a Föld Barátai Nemzetközi Hálózat által összehangolt EIB Kampánykoalíció és a Magyar Természetvédők Szövetsége - 2004 További információk: Éger Ákos, [email protected], tel: 1/216-7297 Magda Stoczkiewicz, [email protected], tel: +31/20-622-13-69

4

EIB Tények 2

Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények Az Igazgatótanács: Az Igazgatótanács 26 Igazgatóból és 16 Igazgatóhelyettesből áll. Az Igazgatókat a Kormányzótanács nevezi ki öt éves időtartamra. A tagállamok jelölnek 25 Igazgatót és 16 Helyettest, az Európai Bizottság pedig egyet-egyet. Az Igazgatótanács továbbá megválaszt 6 szakértőt is, 3 tagot és 3 helyettest.

Alapítás: Az EIB-t 1958-ban hívták életre a Római Szerződéssel, amely létrehozta az Európai Uniót (EU) is – amit akkoriban még Európai Gazdasági Közösségnek neveztek. Feladata: Az EIB szerint feladata az EU célkitűzéseinek elősegítése azáltal, hogy hosszú távú finanszírozást biztosít ésszerű befektetések számára. A bank az Unió szolgálatában áll.

Az Igazgatótanács feladata az EIB-t az európai szerződésekkel, az EIB Alapokmányával és a Kormányzók által lefektetett irányelvekkel összhangban irányítani. A Tanács hiteleket, garanciákat és kölcsönfelvételeket hagy jóvá, valamint az EIB hitelpolitikájának megváltoztatására vonatkozó javaslatokat nyújt be a Kormányzótanácsnak. Annak ellenére, hogy az Igazgatótanácshoz tartoznak a hitelek jóváhagyásának kulcsfontosságú döntései, nem állandó testületről van szó, az Igazgatótanács évente csupán tíz alkalommal tart ülést a több mint 300 befektetés felülvizsgálatára. Ez azzal jár, hogy nincs idő kellő alapossággal mérlegelni minden körülményt, figyelembe véve a beruházások sokszor meghatározó hatását a fogadó térségre, illetve a felmerülő környezeti vagy szociális kérdéseket. Ilyen csekély számú ülésen az Igazgatók nem képesek megfelelő módon felügyelni a befektetéseket, ami szembeszökő eltérést mutat az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és a Világbank gyakorlatával, ahol állandó Igazgatótanácsok és komolyabb hitel elbírálási eljárások vannak.

Részvényesek: Az EIB részvényesei az EU 25 tagállama, amelyek közösen adják össze az EIB tőkéjét. Hozzájárulásuk az Unión belüli gazdasági súlyukat tükrözi. Az EU tagállamai korlátozás nélkül folyamodhatnak hitelért az EIB-hez, rájuk nem vonatkoznak földrajzi vagy ágazati megkötések. Mindemellett a legnagyobb befizetők – az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Olaszország – egyben az EIB hiteleinek legnagyobb fogadói is. Kormányzó és döntéshozatali szerkezet: Az EIB Kormányzótanácsa: A Tanács a tagállamok pénzügy- vagy gazdasági minisztereiből áll. A Tanács tagjait nem nevezik ki, az új pénzügyminiszter általában automatikusan Kormányzóvá válik. A Kormányzótanács határozza meg a hitelpolitika általános irányelveit, dönt a tőkeemelésről és engedélyezi az EIB Unión kívüli tevékenységeit. A könyvvizsgáló bizottság jelentését szintén a Kormányzótanács kapja kézhez, továbbá az fogadja el a pénzügyi jelentéseket, beleértve a mérleget, az eredmény-kimutatást és az éves jelentést. Végezetül az nevezi ki az Igazgatótanács, az irányító bizottság és a könyvvizsgáló bizottság tagjait. Az EU tagállamok miniszterei adják a bank Kormányzóit, és ez az egyik fő oka annak, hogy az EIB úgy működhet, ahogy azt jelenleg teszi. Az EIB tevékenységének és hitelnyújtási gyakorlatának már maga a Kormányzók státusa legitimitást biztosít és megvédi azt a kritikáktól, ezzel egyidejűleg pedig gátja a változásnak.

Az Irányító Bizottság: Az EIB főállású végrehajtó szerve az Irányító Bizottság, élén az elnökkel (jelenleg Philippe Maystadt). A Bizottság az Igazgatótanács felügyelete alá tartozik, és a napi ügyekért felelős. Tagjait az Igazgatótanács javaslatára a Kormányzók nevezik ki hat éves időtartamra. A tagok azonban második hivatali időszakra is jelölhetők, így hosszú ideig meghatározhatják az EIB irányvonalát. A Bizottság tagjai rendkívül fontos szerepet játszanak az EIB-ben, mivel ők tesznek javaslatokat az Igazgatótanács számára,

1

EIB Tények 2 szemben, amely ennek révén saját jogi személyiségre és önállóságra tudott szert tenni a közösség rendszerén belül. Az Unión kívül folytatott tevékenységeinél elsősorban saját pénzeszközeit használhatja fel, de felhatalmazás esetén az EU költségvetési forrásait is igénybe veheti.

többek között a kölcsönfelvételek és a hitelnyújtás kérdéseiben. Így befolyással lehetnek a beruházások környezeti politikáira és az információk nyilvánosságra hozatalára is. Az EIB szerepe az EU-ban

A bank EU-tól való függetlenségét vezetőségi és felügyeleti szerkezete is tükrözi. Ez – saját állítása szerint – biztosítja, hogy a hitelfelvételi és folyósítási döntéseit kizárólag a befektetések „érdemeit” és a pénzpiacok „legjobb lehetőségeit” mérlegelve hozza meg. A beruházások illetve a kölcsönfelvételi lehetőségek „érdemeit” illetve „legjobb lehetőségeit” a magánszektort is bevonó eljárással határozza meg, ahelyett, hogy ilyenkor eredeti felhatalmazása, a köz szolgálata vezetné. Az információkhoz való hozzáférés és a környezeti normák szempontjából nyilvánvaló következményekkel járt, hogy az EIB olyan közcélokat szolgáló pénzintézet, amely a közszférán kívül kereskedelmi bankként működik.

A tagállamok integrációjához, kiegyensúlyozott fejlődéséhez, illetve gazdasági és szociális kohéziójához hozzájárulni: elméletileg ez az EIB fő feladata. Forgóeszközeinek nagy részét úgy teremti elő, hogy kötvényeket bocsát ki a globális pénzpiacon. Hitelportfoliójának mérete révén az EIB hatalmas befolyással rendelkezik az Unió határain belüli nagyszabású infrastruktúra beruházások felett, amelyek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járnak. Az EIB folyamatosan módosítja tevékenységét a közösségi politikák változásainak függvényében, és elvileg köti az EU jövőképe is. Az EU-n kívül az európai fejlesztési segély és együttműködési politikákkal összefüggésben megkötött szerződések pénzügyi elemeit az EIB valósítja meg. Ilyenformán a bank befolyásolja a fogadó országok fejlődését, ugyanakkor sok EU-n kívüli országnak folyósított hitele kedvezőtlen környezeti és szociális következménnyel járt (lásd: EIB Tények 5).

Az EIB kettős státusa: egy törvénytisztelő intézmény? A Római Szerződés részét képező EIB Alapokmány jogi, pénzügyi és adminisztratív személyiséggel ruházza fel a bankot. Az EIB jogi státusa és EU-val szembeni kötelezettségei azonban nem tisztázottak megfelelő mértékben. Mivel az EIB-t – jogosan – európai testületként kezelik, ezért rá az európai jog vonatkozik. Jogi kötelezettsége az EK-Szerződés keretein belül és saját alapokmánya szerint működni. Ezek következménye, hogy bár az EIB csak az EU törvényhozó testületeitől származó politikák és szabályozások által kijelölt határokon belül működhet, nem világos, hogy hogyan lehet kikényszeríteni a törvények betartását, és milyen módon lehet felelősségre vonni, ha nem felel meg a vonatkozó törvényeknek, politikáknak és szabályozásoknak.

Az EIB hitelfelvételi és hitelfolyósítási eljárásai és az EU Bár az EIB az EU gazdasági politikáival összhangban fogalmazza meg hitelfelvételi és hitelnyújtási tevékenységét, az Unió intézményrendszerén belül döntéshozatali szabadságot élvez. Ezt úgy éri el, hogy tevékenységeit tőkepiaci hitelfelvétellel finanszírozza - nem az EU költségvetéséből, - így lehetősége nyílik támogatni olyan beruházásokat, amelyek nem ragaszkodnak következetesen az EU irányelveihez. Az EIB az általa nyújtott forrásokat nagyrészt a hitelként felvett eszközökből és a saját forrásaiból (befizetett tőke és tartalékok) biztosítja, amelyeket saját pénzeszközeinek tekint. Ezért gyakorlatilag egy közcélokat szolgáló, de kereskedelmi bankként működő pénzintézettel állunk

Az EIB kettős „személyisége” hatással van arra, hogy milyen mértékben lehet felelősségre vonni tevékenységeiért, különösen két vonatkozásban: környezeti

2

EIB Tények 2 • kisés közepes vállalkozások finanszírozása „globális” hitelekkel és kockázati tőke műveletekkel, • humántőke fejlesztése.

felelősség és az információ nyilvánossága. Ráadásul, vagy éppen ez okból is, ezeken a területeken jelentős lemaradásban van más pénzintézetekkel (pl. a Világbankkal és az EBRD-vel) szemben. Az utóbbi időben tapasztalt pozitív fejlemények ellenére az EIB továbbra is alapvetően átláthatatlan és titkolózó intézmény maradt, amely nem tesz eleget konkrét uniós környezeti jogszabályoknak.

Országoknak történő hitelnyújtás Az bank hiteleket nyújt az EU tagországainak és körülbelül 150 EU-n kívüli országnak. Alapvető feladat az EUtagállamai számára történő hitelnyújtás, az EU-n kívüli hitelfolyósítás alapját pedig közösségi szerződések (pl. a Cotonou-i Egyezmény) biztosítják. Bizonyos országok egyes beruházásai során azonban kivételt tesznek, így pl. Oroszország esetében. Jelenleg az összes hitel kb. 18%-a irányul nem EU országokba, ahol a gyakran nagyszabású beruházások finanszírozása révén az EIB jelentős hatással van az adott ország fejlődésére. A fogadó országok megfelelő normáinak vagy jogszabályainak gyakori hiánya és az EIB környezeti normáinak korszerűtlensége környezeti és szociális szempontból romboló hatású befektetések finanszírozásához vezetnek (lásd: EIB Tények 6).

Hitelnyújtási stratégia és politika A Kormányzótanács célkitűzéseket határoz meg az EIB számára, amelyeket aztán egy stratégiai dokumentumban foglalnak össze a bank munkatársai, a Vállalati Operatív Tervben. Ezt a tervet, amely a középtávú politikát és a tevékenységi prioritásokat határozza meg, a Kormányzótanácsnak kell elfogadnia. Időtávja három év, ezen időszak alatt azonban módosítható az újabb felhatalmazások és a gazdasági légkör változásainak figyelembe vétele érdekében. A jelenleg érvényes tervet 2003 decemberében fogadták el, és a 2004-2006os időszakra vonatkozik. A hitelfolyósítási tevékenység öt fő operatív területre irányul: • az Unión belüli területfejlesztésre, illetve a gazdasági és szociális kohézióra, • az „Innováció 2010 Kezdeményezés”1 végrehajtására, • környezetvédelemre és az életminőség javítására, • transz-európai közlekedési és energiahálózatok (TENs), • közösségi fejlesztési segélyekre és együttműködési politikára a Partnerországokban, gyakorlatban a FEMIP2-en és a Cotonou-i3 egyezményen keresztül.

Kapcsolat a bankárközösséggel Az EIB az EU tagállamainak több mint 180 bankjával és pénzintézetével működik együtt, így szoros partnerségi kapcsolatban áll az európai bankárkörökkel4. A közintézmény és a kereskedelmi bankok közötti partnerségi viszony hasznos az EIB számára, mert így biztosítható, hogy kötvényei a lehető legnyereségesebben jelenhessenek meg és foroghassanak a másodlagos piacon. Ezenfelül a más bankokkal együtt történő társfinanszírozás olyan nagyszabású beruházások támogatását teszi lehetővé számára, amelyre egyébként nem lenne lehetősége. Az EIB nemzetközi viszonylatban főszerepet játszik azon beruházások támogatásában, amelyek társfinanszírozását közpénzek és magántőke együttes bevonásával valósítják meg.

A Vállalati Operatív Terv a következő területek irányelveit is meghatározza:

Míg ez a fajta partnerségi kapcsolat lehetővé teszi az EIB számára, hogy a

1

Az Innováció 2010 Kezdeményezés (i2i) feladata hozzájárulni a Lisszaboni Stratégia hosszú távú céljaihoz, mely szerint az EU a világ legdinamikusabb és versenyképesebb gazdaságává kíván válni. 2 Együttműködés a földközi-tengeri országokkal. 3 EK szerződés az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) országokkal.

4

A különböző bankok és egyéb intézmények listája a www.eib.org honlapon megtalálható.

3

EIB Tények 2 nem vonható felelősségre azon hitelfolyósításából származó következményekért, amelyeket a kereskedelmi bankokkal fenntartott partnerségi viszony révén bonyolított le. Ezek a kapcsolatok akadályokat gördítenek az információkhoz való hozzájutás elé is, mert az EIB szerint így sokszor a dokumentumok az üzleti szféra részeivé válnak.

hitelekhez kedvező feltételekkel biztosítson forrásokat, ez azt is maga után vonja, hogy a környezeti és szociális felelősség kérdéseivel olyan intézmények foglalkoznak, amelyek nem tekintik fontosnak ezeket a területeket. Az EIB nem rendelkezik olyan iránymutatással vagy ellenőrző rendszerrel, amely előírná, hogyan használják fel pénzét, pl. a kereskedelmi bankok vagy a kis- és közepes vállalatok (KKV-k). Tehát az EIB

Hitelek régiók szerinti bontásban Régió

2003-ban

Európai Unió + 18. cikkely5 Csatlakozó országok Földközi-tengeri országok Afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok + TOT6 Dél-Afrika Balkán Ázsia, Latin- és Közép-Amerika Oroszország Összesen Forrás: Az EIB 2003. évi éves jelentése

34 187 4 589 2 088 463 260 372 348 25 42 322

millió euróban Az utóbbi öt évben (1999-2003) 156 556 16 209 7 092 2 038 752 1 330 1 907 25 185 909

EIB hitelfolyósítása régiónként

160 000 2003-ban

140 000

Az utóbbi öt évben (1999-2003)

Millió euró

120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000

Kö zé pAm er ik a O ro sz or sz ág

D él

+ go k

AK C

Áz si a, La tin -é

S

s

or sz á

ng er i

Ba lk án

-A fri ka

TO

T

go k sz á or

or sz á Fö ld kö zi -te

tla ko zó C sa

EU

+

18

.C

ik .

go k

0

5

A 18. cikkely olyan országokat tartalmaz, mint Izland, Norvégia és Svájc, általában közlekedési, energia-, vízügyi és szolgáltatási beruházások támogatására. 6 TOT: tengerentúli országok és területek

4

EIB Tények 2 Hitelek Európában

2003-ban

Ország

euró 540 898 6 443 1 190 6 282 4 061 602 5 913 184 522 900 1 645 780 890 3 239 99 34 187

Belgium Dánia Németország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Luxemburg Hollandia Ausztria Portugália Finnország Svédország Egyesült Királyság 18. cikkely alá tartozó országok Összesen Forrás: Az EIB 2003. évi éves jelentése

% 1,6 2,6 18,8 3,5 18,4 11,9 1,8 17,3 0,5 1,5 2,6 4,8 2,3 2,6 9,5 0,3 100,0

millió euróban Az utóbbi öt évben (1999-2003) euró % 2 112 1,3 4 979 3,2 30 449 19,4 7 061 4,5 24 471 15,6 19 472 12,4 2 000 1,3 26 976 17,2 572 0,4 2 391 1,5 4 031 2,6 8 662 5,5 3 257 2,1 3 708 2,4 15 424 9,9 991 0,6 156 556 100,0

EIB hitelek az EU 15-ben

35000 30000

2003-ban Az utóbbi öt évben 1999-2003

20000 15000 10000 5000 0

Be lg iu m D N ém áni a et or sz G ör ág ög or Sp sz an y o ág lo Fr rs zá an g ci ao rs zá g Íro rs O zá la g sz or sz Lu ág xe m bu rg H ol la nd ia Au sz Po tria rtu gá Fi nn lia or 18 Sv szá .c Eg g ik é do ke ye rs ly sü zá al lt á g Ki ta r ál rto ys zó ág or sz ág ok

Millió euró

25000

5

EIB Tények 2

Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban

2003-ban

Ország

euró 1 345 1 217 741 503 209 109 100 60 40 30 235 0 4 589

Lengyelország Csehország Magyarország Románia Szlovákia Szlovénia Litvánia Bulgária Lettország Észtország Ciprus Málta Összesen Forrás: Az EIB 2003. évi éves jelentése

% 29,3 26,5 16,1 11,0 4,6 2,4 2,2 1,3 0,9 0,7 5,1 0 100,0

millió euróban Az utóbbi öt évben (1999-2003) euró % 4 860 30,0 3 160 19,5 2 149 13,3 2 175 13,4 880 5,4 974 6,0 249 1,5 565 3,5 276 1,7 192 1,2 705 4,3 25 0,2 100,0 16 209

Hitelek a csatlakozott és csatlakozó országokban

6 000

5 000

2003-ban Az utóbbi öt évben (1999-2003)

3 000

2 000

1 000

6

ál ta M

us ip r C

Bu lg ár ia Le tto rs zá g És zt or sz ág

Li tv án ia

0 Le ng ye lo rs zá g C se ho rs zá M g ag ya ro rs zá g R om án ia Sz lo vá ki a Sz lo vé ni a

Millió euró

4 000

EIB Tények 2 Mivel az EIB közintézmény, elsődleges szerepet kell vállalnia a magas színvonal és a jó teljesítmény elérésében. A magas színvonalat képviselő normákat egyértelműen kell meghatároznia. Ha ezen normákat az EIB nem csak elvben követelné meg, hanem a hitelek feltételéül is szabná azokat, akkor a kereskedelmi pénzintézeteknek is alkalmazkodniuk kellene, és hasonló intézkedések bevezetésére kényszerülnének.

vizsgálatokról szóló rendelettel. A Bíróság elismerte ugyan, hogy az EK-Szerződés valóban biztosít némi szabadságot az EIB és az EKB számára, de azt is kimondta, hogy az nem jelenti számukra a teljes különállást az EU-tól, és nem is mentesíti őket a közösségi jog minden előírásától. A Bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy az OLAF vizsgálati jogkörrel rendelkezik az EIB-vel és az EKB-val szemben is.

Kapcsolatok más uniós intézményekkel

Az EIB állítólag támogatja a világ más országaira vonatkozó uniós fejlesztési segélyés együttműködési politikát (Cotonou-i Egyezmény), vagyis fontos finanszírozója a kevésbé fejlett országok beruházásainak. Noha az effajta együttműködés lehetővé teszi az EIB számára, hogy összehangolja tevékenységét más intézményekkel, a bank megőrizte függetlenségét és saját döntéshozatali eljárásait. Az EU más intézményei így csak kevés befolyással rendelkeznek az EIB hitelfolyósítása és általános működési eljárásai fölött.

Saját állítása szerint az EIB szorosan együttműködik más, szintén közösségi célok eléréséért tevékenykedő uniós intézményekkel az európai integráció és kohézió elősegítése, illetve az Unió kiegyensúlyozott fejlődése érdekében. Ennek ellenére keveset tudunk az intézmények közötti kapcsolatokról és az együttműködés formáiról. Az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság és az EIB között háromoldalú egyezmény van érvényben. Ez a nemrég még bizalmas információnak számító egyezmény szabályozza a három intézmény együttműködését. Az EK-Szerződés 248. cikkelye alapján a Számvevőszék felelős a közösség bevételei felhasználásának ellenőrzéséért.

Kapcsolat a nemzetközi bankokkal (MDB-k)

fejlesztési

Az EIB és a nemzetközi fejlesztési bankok közötti együttműködés információcserében, cselekvési tervekben és közös beruházásértékelésben nyilvánul meg. Hitel társfinanszírozások gyakran ezekből a kapcsolatokból alakulnak ki. Ezek a vállalkozások intézményi és működési támogatást biztosítanak, és bizonyos mértékben legitimálják az egyébként kockázatosnak vagy vitathatónak tartható befektetések finanszírozását. Az EIB szorosan együttműködik többek között a Világbankkal, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal, amelynek részvényese is egyben, valamint az Ázsiai Fejlesztési Bankkal.

Az EIB azonban eddig megtagadta az együttműködést az Európai Számvevőszékkel. Az Európai Bíróság ráadásul 2003 júliusában elmarasztalta az EIB-t és az Európai Központi Bankot (EKB) a korrupció megelőzése, illetve egy másik intézménnyel, az Európai Korrupció Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködése terén feltárt hiányosságai miatt. Az 1999ben alapított OLAF jogosult hivatali vizsgálatokat folytatni a közösség intézményeinél, testületeinél, hivatalainál és ügynökségeinél. Az EIB és az EKB azonban úgy döntött, hogy fenntartják maguknak azt a jogot, hogy szervezeteik ezeket a vizsgálatokat a saját belső osztályaik révén végezzék el. A Bizottság két keresetet nyújtott be a Bíróságon az EIB és az EKB döntéseinek érvénytelenítése érdekében, azt állítva, hogy azok ellentétesek az 1999es, az OLAF által lefolytatandó

Ezek a partnerségek gyakran súlyos környezeti és szociális következményekkel járó beruházások finanszírozásához vezettek (lásd a Csád-Kamerun olajvezeték: EIB Tények 6). Amíg a Világbanknál és az EBRD-nél szigorú környezeti eljárásokat és az információs politikák nagyobb fokú nyilvánosságát találjuk, addig az EIB

7

EIB Tények 2 jócskán le van maradva mind a két területen (lásd: EIB Tények 3. és 4). Az EIB saját állítása szerint betartja a társfinanszírozás során a vele együttműködő fejlesztési bankok iránymutatásait, múltbéli példák azonban nem ezt igazolják.

Az Európai Beruházási Bank: Vonatkoznake az uniós politikák erre az európai intézményre? http://www.bankwatch.org/issues/eib/downlo ads/lawclinicstudy.pdf A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org

További olvasnivalók és információk:

Az EIB honlapja http://www.eib.org =================================

Európai Parlamenti jelentések és dokumentumok az EIB-ről http://www.bankwatch.org/issues/eib/main/of ficialdocs.html

Tények az Európai Beruházási Bankról: Az EIB éves jelentései http://www.eib.org/pub/report/en/t03.htm

EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank

Az EIB 2002. évi éves jelentése http://www.eib.org/pub/report/pdf/fr2002en.p df

EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények

Az EIB 2002. évi éves jelentése – statisztikák http://www.eib.org/pub/report/pdf/st2002en.p df

EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet

A háromoldalú egyezmény http://www.eib.org/about/partners/dynamic.a sp?cat=101 http://www.eib.org/Attachments/thematic/acc trip_en.pdf

EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország =================================


8

EIB Tények 3

Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információs politikája A civilek véleménye szerint azonban a politika átdolgozása nem volt kielégítő, mivel abban számos, semmire sem kötelező kitétel található. Ezek azzal kecsegtetnek, hogy akkor bocsátanak közre információkat „amikor az lehetővé” és „kivitelezhető” válik. Az információ nyilvánossá tételéről egyedül az EIB dönt, ezenfelül továbbra is túl nagy döntési szabadságot biztosít a hitelkérelmezőknek azzal kapcsolatban, hogy közzétesznek-e információkat beruházásukról, amelyhez hitelkérelmet nyújtottak be. Az EIB támogatását élvező beruházások káros következményeit elszenvedő közösségek ténylegesen nem férnek hozzá az érdekeik megvédéséhez szükséges információkhoz.

Bevezetés Az Európai Beruházási Bank (EIB), közintézmény lévén, a társadalmi nyitottságot és elszámoltathatóságot kellene, hogy képviselje. Az átláthatóság és az információkhoz való időbeni hozzájutás nélkülözhetetlen azon beruházások finanszírozása során, amelyek meghatározó hatással vannak az emberekre és a környezetre. A gyakorlatban az EIB-nek teljesen elszámoltathatónak kell lennie az EU tagországok állampolgárai számára és ugyanígy azon egyéb országok állampolgárai számára is, ahol a bank beruházásokat finanszíroz. Az emberek alapvető joga, hogy megismerjék a tervezett, illetve megvalósított eljárásokat, tevékenységeket és fejlesztéseket. Az Európai Unió (EU) intézményeként – és mivel az EU aláírta az Aarhusi Egyezményt az információkhoz való hozzáférésről – az EIB-nek kötelessége lenne nyilvánosságra hoznia a tevékenységével kapcsolatos információkat.

Új Átláthatósági Politika A civilek nagy lehetőséget látnak az új Átláthatósági Politikában, feltéve, ha a bank menedzsmentje és alkalmazottai a szerint cselekednek a valóságban is. A dokumentum főbb pontjai: 1. Az Igazgatóság először felülvizsgálja a 2002-es Információs Politikájának működését és a dokumentumokhoz való hozzájutást szabályozó dokumentumokat 2005-ben. 2. Az EIB célja, hogy az információkhoz való hozzájutás kapcsán az elérhető legjobb technikákat alkalmazza, elsődlegesen a honlapján keresztül. 3. Az EIB megvizsgálja, hogyan tudná saját vezetési módjait tovább javítani, ezáltal is mutatva elkötelezettségét a legjobb gyakorlat felé. 4. Figyelembe véve az EU fő célkitűzéseit a versenyképesség és a fenntarthatóság elérésében, az EIB figyelemmel kíséri a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás folyamatát és az EIB-ben való alkalmazásának lehetőségét. 5. A tervezett Aarhusi jogszabályokat melyeket a Bizottság 2003-ban fogadott el és a Parlament nemrégiben támogatott minden EU intézménynek alkalmaznia kell.

Az EIB azonban nem így cselekszik: meglehetősen válogatós azzal kapcsolatban, hogy melyik információt adja ki és melyiket nem. Gyakran megtagadja a beruházások fő dokumentumainak kiadását, mind hitelkérelem jóváhagyása előtt vagy után. Ez a szűkszavúság gátolja a közösségek teljes körű tájékozódását és beleszólását az őket érintő fejlesztésekbe. A bank hozzáállása az elmúlt időszakban lassan változik. Az EIB az elbírálás alatt lévő hitelkérelmek egy részét nyilvánossá teszi a honlapján, 2002-ben pedig átdolgozta Információs Politikáját és 2004. június 10-én kiadta új Átláthatósági Politikáját. Az Információs Politika átdolgozásával kapcsolatban létrehozott egy email címet, ahová az érintettek elküldhetik az Információs Politikára vonatkozó megjegyzéseiket ([email protected]).

1

EIB Tények 3 bank állítása szerint a szabályok célja, hogy egyensúlyt teremtsenek a következő ellentétes érdekek között:

Az EIB Információs Politikája Az EIB állítása szerint Információs Politikájának fő célkitűzése az, hogy működésének módjáról és tevékenységéről a lehető legtöbb információt bocsássa rendelkezésre. Információs Politikáját a bank ezenfelül „fejlődő és rugalmas folyamatnak” tartja, amely „folyamatos értékelés és minőségelemzés tárgyát képezi”. Továbbá beszél arról is, hogy Információpolitikai Nyilatkozatának célja, hogy „tevékenysége nagymértékben átlátható legyen és egyre hatékonyabban tudjon kommunikálni az összes érintettel”.

• az információk és dokumentumok lehetőség szerinti megosztásának, valamint – és ez különösen lényeges – az Aarhusi Egyezmény törekvéseinek és céljainak a vonatkozó uniós jogszabályokkal és az EIB működési keretével összefüggésben való megfelelés célkitűzése; • az üzleti szerződésekre és piaci tevékenységekre vonatkozó európai és nemzeti szabályozásokkal összhangban levő titoktartás tiszteletben tartásának kötelezettsége; • azon kötelessége, hogy tiszteletben tartsa üzlettársai kereskedelmi és piac érzékeny érdekeit; • azon kötelessége, hogy megvédje az egyének titoktartással összefüggő érdekeit.

Számos civil szervezet már egy ideje folyamatos nyomást gyakorol az EIB-re, hogy elérje a beruházásokhoz és a magánszférához fűződő viszonyaihoz kapcsolódó dokumentumok teljes körű hozzáférhetőségét. Ennek eredményeként az elmúlt években a bank átdolgozta Információs Politikáját. Legutóbb 2002. októberében tett közzé dokumentumokat, amelyek az információhoz való hozzáférést tárgyalták. Bár ezek a lépések helyes irányba mutatnak, az elsősorban az EIB honlapján keresztül elérhető információk gyakorta nem elég részletesek, egyes hitelekhez pedig semmilyen vonatkozó dokumentum nem található. A beruházásokhoz kapcsolódó információkat gyakran csak azután teszik közzé, hogy az Igazgatótanács engedélyezte a hitelt, ami túl késő ahhoz, hogy a civil társadalom vagy a beruházás megvalósításának térségében élő emberek érdemben bekapcsolódhatnának a folyamatba.

Ez az „egyensúlyozás” szolgál magyarázattal arra, hogy az EIB miért vélekedhet jelenleg úgy, hogy visszautasíthatja egyes hitelek vonatkozó dokumentációjának nyilvánossá tételét. Az érv, amely megállapítja, hogy közpénzeket felhasználó közintézményről van szó, azonban legalább ilyen erős, ha nem erősebb érv amellett, hogy az információkat időben nyilvánosságra kellene hozni – ahogy azt egyre több uniós intézmény teszi. A magánszféra üzleti titkának és a közérdekű információ nyilvánosságának érdekellentéte tehát felveti a kérdést, hogy mennyiben beszélhetünk uniós testületről az EIB esetében (lásd: EIB Tények 2).

Saját állítása szerint információs politikájának sarokpontjait az átláthatósággal és az információ nyilvánosságával kapcsolatos vonatkozó uniós irányelvek és egyéb jogszabályok jelentik. Elismeri azonban, hogy lépést kell tartania a (kereskedelmi) bankszektor legjobb gyakorlatával, ugyanis az EKSzerződés értelmében tekintetbe kell vennie az információk titkosságáról szóló európai és nemzeti jogi rendelkezéseket is. Ezt az alkalmazott elvei is alátámasztják, ahogy azt a 2002-ben elfogadott „Szabályok a dokumentumok társadalmi hozzáférhetőségéről” megfogalmazza. A

Az EIB információs politikája és az EUjog A környezeti hatásvizsgálatokról (KHV) szóló uniós irányelv megállapítja, hogy a társadalom számára hozzáférést kell biztosítani az összegyűlt információkhoz, illetve lehetővé kell tenni számára, hogy a beruházások megkezdése előtt véleményt nyilváníthasson. Az 1998-ban elfogadott Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférhetőség viszonylatában széleskörű és érvényesíthető jogokat biztosít. Az EIB azt 2

EIB Tények 3 szakaszban levő hitelekről. Saját vélekedése szerint általában elegendő információt hoz nyilvánosságra az általa később esetleg finanszírozott beruházások többsége esetében. Ugyanakkor elismeri, hogy a beruházások gazdái az engedélyezési eljárás során üzleti titokra hivatkozva megtilthatják bizonyos anyagoknak - a nyilvánosság számára elérhető - az előkészítési szakaszban levő beruházások listáján való - megjelentetése ellen. Senki sem tudja, hogy hány ilyen eset volt, ugyanis ez az információ is titkosnak minősül! Amikor civil csoportok megpróbáltak a beruházások egyes dokumentumaihoz, például környezeti hatástanulmányokhoz, szociális hatások kiértékeléséhez vagy megvalósíthatósági tanulmányokhoz az EIB Igazgatótanácsának jóváhagyása előtt hozzájutni -, szinte mindig az EIB munkatársainak elutasításával találkoztak.

állítja, hogy kéri a beruházások megvalósítót, alkalmazzák a 2003/4/EC direktívát a környezeti információkhoz való hozzáférésről, és kéri, ha olyan országban valósul meg egy beruházás, ahol az Aarhusi Egyezmény életbe lépett, a megvalósítás során annak rendelkezésit is tartsák be. Az 1049/2001/EK rendelet a környezeti vonatkozású információk közzétételére kötelezi az Európai Bizottságot, az Európai Tanácsot és az Európai Parlamentet. Az EIB hangoztatja, hogy betartja ezt a rendeletet, bár az nem vonatkozik rá. Az EIB állítása szerint lehetővé teszi honlapján keresztül a beruházások összefoglalójának elérhetőségét A Bizottság azonban jelenleg új rendeletek kidolgozásán fáradozik, amelyek már más uniós intézményekre is kötelezően vonatkoznának, beleértve az EIB-t is. A Bizottság tevékenysége végső fokon oda vezethet, hogy az EIB-t ugyanazon szabályok fogják kötni, mint a többi EU intézményt.

Lényegében ez azt jelenti, hogy egy beruházás finanszírozásáról társadalmi részvétel nélkül, például a hatásokkal leginkább szembesülő helyi közösségek kizárásával hozhatnak döntést. Az EIB 2003 júniusában kijelentette, hogy a tervezett fejlesztések 70%-a esetében az Interneten információkat hozott nyilvánosságra. Ennek valódiságát azonban lehetetlen ellenőrizni, éppen azért, mert nem lehet tudni az aktuális hitelek számát. Egyes esetekben előzetes értesítés sincs arról, hogy egy adott hitelkérelmen dolgozik a bank. A legsúlyosabb problémát az jelenti, hogy sok fejlesztés fontos dokumentumát bizalmasan kezelik még a jóváhagyás után is.

Abban az esetben, ha az EIB visszatart bizonyos információkat, az Európai Ombudsmanhoz lehet fordulni. Megjegyzendő, hogy az Ombudsman felhatalmazása miatt ezzel a joggal csak uniós polgárok élhetnek. Ez tehát diszkriminatív azokkal a nem EU tagországokban élő emberekkel szemben, akiket kedvezőtlenül érintenek az EIB hitelei. Az EIB 2002-es Információs Politikája szerint az emberek az EIB Főtitkárát is megkereshetik panaszukkal. A civil szféra jelenleg vizsgálja ezt a lehetőséget, habár a Főtitkár, lévén az EIB alkalmazottja, nem olyan független, mint az Ombudsman és messze van még más nemzetközi pénzügyi intézmények követendő gyakorlatától is.

Ez szöges ellentétben áll a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) gyakorlatával, amelynek során az előkészítés szakaszában lévő beruházások legfőbb környezeti információi elérhetők és véleményezhetők a nyilvánosság számára.

EIB információs politikájának problémái A hitelinformációk tartalma Az EIB szerint az általuk a világhálóra feltett hitelkérelmeknél összefoglalókat találunk, amelyek részletes információkat tartalmaznak, beleértve a hitel kérelmezőjét vagy a pénzügyi közvetítőt, a beruházás helyszínét, az ágazatot, a fejlesztés leírását, céljait, környezeti és szociális vonatkozásait,

Több problémát is megállapíthatunk az EIB Információs Politikájával kapcsolatban: Az előkészítési szakaszban levő hitelek bizalmas kezelése. Örvendetes lépésként 2001-től az EIB közöl némi információt a honlapján az előkészítési

3

EIB Tények 3 bizonyítékunk, hogy az EIB képes lenne ellenőrizni a tanulmány minőségét, mivel erre nincs megfelelő személyzete. Ezért egyértelmű eljárásokra lenne szükség a KHV folyamatában, beleértve annak szabályozását is, hogy mikor kell nyilvánosságra hozni a dokumentumokat, illetve mikor kell megkezdeni a egyeztetéseket az érintettekkel. Ez különösen fontossá válik annak tükrében, hogy az EU határain kívül – ahol elképzelhető, hogy nincs érvényben ilyen jogi szabályozás – a beruházott pénzösszegek mennyisége nő. A Világbanknál és az EBRD-nél a hitel jóváhagyása előtt kötelező a KHV elvégzése azoknál a beruházásoknál, amelyek jelentős környezeti hatással járnak.

beszerzési adatait, az EIB által javasolt finanszírozást, a teljes költségét és a fejlesztés állapotát. Ezek az adatok ugyanakkor, még ha rendelkezésre is állnak, alig tesznek ki többet, mint egy szellősen teleírt oldalt. Sok esetben döntő fontosságú szempontok hiányoznak, pl. a felmerült sajátságos környezeti és szociális problémák, vagy hogy milyen szinten valósul meg az KHV. A civil társadalommal folytatott egyeztetések eredményeit se teszik közzé, pedig elég ritkán kerül ezekre sor. „Globális” hitelek Az „globális” hitelek adatainak nyilvánosságra hozatala a hitelt felvevő közvetítő bank felelőssége. A hitelkérelem elbírálási folyamata során az információk titkosíthatók. Más fontos, például a végrehajtó szerv által készített vagy a várható környezeti és szociális hatásokat elemző dokumentumokat szintén nem tesznek nyilvánossá.

Az EIB információs politikájának súlyos hiányosságain felül, a társadalommal a beruházásokról folytatott egyeztetések sincsenek összhangban a más intézmények által folytatott modern eljárásokkal. A beruházás elfogadása előtti társadalmi konzultációk lebonyolítására nincsenek meghatározva feltételek vagy eljárások, ezekről a hitelkérelmező dönthet. A fejlesztés megvalósítása során az érintetteknek csak ritkán adódik lehetőségük valódi egyeztetésre, és kevés figyelmet kapnak a helyi közösségek tagjainak aggályai. Mi több, nagyon keveset lehet tudni az EIB belső folyamatairól, így a bank kevésbé átlátható, mint más uniós intézmények. Az egyes ülések jegyzőkönyvei, a döntéshozatal támogatására készült dokumentumok és az EIB tanácsaiban folytatott megbeszélések tartalma nem érhető el a közvélemény számára, és ettől az EIB csak még titokzatosabbá válik.

A „globális” hitelek pozitív hatásúak is lehetnek, mivel ezek segítségével kisebb és valószínűleg fenntarthatóbb fejlesztéseket finanszíroznak. Azonban nem áll rendelkezésre kellő információ arról, hogy mit támogatnak ezen hitelekkel, és mivel ezek a hitelek nincsenek környezeti feltételekhez kötve, nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez. A környezeti hatásvizsgálat nyilvánossá tétele a hitel Igazgatótanács általi jóváhagyása előtt Jelenleg az EIB-nél nincs érvényben olyan politika, amely megkövetelné, hogy az Igazgatótanács hozzájárulása előtt nyilvánosságra hozzák a KHV-kat vagy a beruházás más környezeti dokumentációját. A gyakran a jóváhagyási eljárás után tartott közmeghallgatások egészítik ki ezt a gyakorlatot. Így a KHV eljárás szükségessége és eredményei teljes mértékben értelmetlenné válik, hiszen a fejlesztés finanszírozását már elfogadták. Az EIB ezenfelül a hitelkérelmezőre bízza a KHV elkészítését és a vonatkozó dokumentumok nyilvánosság elé tárását. Bár az EU országok nemzeti törvényei előírhatják KHV készítését, arra nincs

Civil kampány az EIB átláthatóságáért Az EIB Éves Közgyűlése alatt, 2003. június 3-án rendezett akción civil szervezetek ismételten az átláthatóságot kérték számon a bank luxemburgi székháza előtt. Az EIB Kormányzóitól és Maystadt elnöktől az Információs Politika jelentős módosítását követelték. Az EIB a civil szervezetek által felvetett témákra válaszul egy közleményt adott ki, „Az EIB átlátható Információs Politikája” címen. A közlemény

4

EIB Tények 3 elmagyarázta az EIB Információs Politikáját, ugyanakkor semmit sem változtatott azon a tényen, hogy ez a politika korlátozó jellegű.

„Globális” hitelek: • Az „globális” hitelekre vonatkozó kérelmek elbírálási folyamatát - a többi hitelhez hasonlóan - hozzák nyilvánosságra. Az „globális” hitelhez kapcsolódó összes információ, úgymint a végrehajtó szerv kiléte, a hitelhez kapcsolódó feltételek, továbbá minden lehetséges környezeti és szociális hatás legyen nyilvános. A hitelt felvevő közvetítő bank legyen köteles betartani az EIB Információs Politikáját, mivel EIB forrásokat használ fel.

Az civilek követelései: Az előkészítési szakaszban lévő beruházások adatainak nyilvánosságra hozása: • Az EIB Információs Politikája legalább 120 napban határozza meg azt, amennyivel az Igazgatótanács döntése előtt a beruházásra vonatkozó információkat nyilvánossá kell tenni.

A KHV-kat tegyék nyilvánossá az Igazgatótanácsi jóváhagyás előtt: • Az EIB vezessen be egyértelmű politikát, amely előírja, hogy a hitel igazgatótanácsi jóváhagyása előtt nyilvánosságra kell hozni a KHV-t és a beruházás más környezeti és szociális témájú dokumentációját. 60 nappal a nyilvános meghallgatás előtt angolul és a helyi nyelve(ke)n tegyék nyilvánossá ezeket az iratokat. A jelenlegi gyakorlat szerint ezeket csak az Igazgatótanács jóváhagyása után teszik közzé, már ha egyáltalán nyilvánosságra kerülnek.

Titkosság alkalmazása a beruházásokkal kapcsolatban: • Az összes vizsgált hitelkérelmet sorolják fel az előkészítés alatt álló beruházások listájában. Jelenleg, ha a hitel kérelmezője nem adja beleegyezését, a beruházáshoz tartozó információk nem jelennek meg ebben a listában. • Tegyék közzé az összes környezeti, szociális és emberi jogi hatástanulmányt és minden vonatkozó az embereket a fejlesztés kockázatairól tájékoztató információt.

Havi összefoglaló az EIB tevékenységéről: • Az EIB tegyen eleget a többi nemzetközi pénzügyi intézmény normáinak, és jelentessen meg egy havi összefoglalót tevékenységéről, amely tartalmazza a hitelek összes részletét, beleértve a környezeti és szociális hatásokat, illetve a döntések és a hitelkérelmek jóváhagyásának tervezett dátumát. Ez az új kérelmekre is vonatkozik.

A hitelinformációs lap tartalma: • Az EIB mindegyik beruházás esetében állítson össze és hozzon nyilvánosságra egy hitelinformációs lapot. Ez tartalmazza a fejlesztés alapvető adatait és mindazokat a környezeti és szociális hatásokat, amelyek a beruházás átvilágítása során felmerülnek. A bank foglalkozzon behatóan a környezeti hatásokkal, beleértve a KHV folyamatot és a civil szférával folytatott egyeztetés eredményét is, annak lezárása után. A szociális hatástanulmány vázolja fel a javasolt fejlesztés hatását a várhatóan érintett egyénekre és közösségekre, és az azok enyhítésére fontolóra vett intézkedéseket. • Az irat tartalmazza az alábbi részleteket is: az Igazgatótanács döntésének várt időpontja, a hitelszerződés aláírásának becsült időpontja, illetve a végrehajtó szerv és a hitelért felelős EIB munkatárs elérhetősége.

A bank belső folyamatainak átláthatósága: • Az EIB vegye át más nemzetközi pénzintézetek „legjobb gyakorlatát”, és növelje eljárásainak és belső értékeléseinek átláthatóságát. Ez magában foglalná a munkatársak listáját és tájékoztatást adna a hatáskörökről és elérhetőségekről. Az EIB tegye nyilvánossá az Igazgatótanács iratait is, úgymint az Igazgatótanács munkatervét, havi beosztását, az ülések napirendi pontjait és az Igazgatótanácsban a hitelnyújtásról és politikákról folytatott megbeszélések összefoglalóját. • Az EIB hozza nyilvánosságra a hitelek – beleértve a „globális” hiteleket is – 5

EIB Tények 3 megvalósítására vonatkozó dokumentumokat, a középtávú beruházás értékelésektől kezdve a fenntarthatóságának végső kiértékeléséig.

„Az EIB információs és nyilvánosságra hozatali politikája" – a valóság http://www.bankwatch.org/publications/issue _papers/2003/eibagm_june/infopolicy_eib_0 6-03.html

További olvasnivalók és információk: EIB Átláthatósági Politika http://www.eib.org/Attachments/strategies/tr ansparency_en.pdf =================================

EIB dokumentumok nyilvánossága: Információpolitikai nyilatkozat http://www.eib.org/Attachments/strategies/p ai_ips_en.pdf

Tények az Európai Beruházási Bankról: Hogyan kommunikál az EIB - Áttekintés http://www.eib.org/Attachments/strategies/h oweibcom_en.pdf


Szabályzat az EIB munkatársai számára a nyilvánossággal való megfelelő adminisztratív magatartásról http://www.eib.org/Attachments/general/cod e_en.pdf

EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája

Szabályok a dokumentumok hozzáférhetőségéről http://www.eib.org/Attachments/strategies/p di_rules_en.pdf Az EIB társadalmi információs politikájának felülvizsgálata http://www.eib.org/news/policy/

EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok

Az EIB válasza az NGO-k több átláthatóságot követelő felhívására http://www.eib.org/news/news.asp?news=58

EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország =================================


6

EIB Tények 4

Az Európai Beruházási Bank és a környezet Bevezetés • „Az EIB biztosítja, hogy az általa finanszírozott valamennyi beruházás környezeti szempontból elfogadható legyen.”

Az Európai Beruházási Bank (EIB) mind az Európai Unión (EU) belüli, mind az azon kívüli nagyszabású beruházások egyik fő finanszírozója. Ezek közé tartoznak az infrastrukturális, energia-, vízügyi, bányaipari és közlekedési beruházások, amelyek mindegyike hosszú távú környezeti és szociális hatással jár. Az EU-n belüli összes beruházás 5 %-val kapcsolatban áll az EIB.

• „Az EIB célul tűzte ki annak szavatolását, hogy az EU-ban történő egyedi hitelügyleteinek 25-33%-a környezeti beruházásokat támogasson, és az EU-hoz csatlakozó országokban is hasonló arányt valósít meg.”

A bank 1996-ban fogadta el az első környezetvédelmi politikáját a civil szektor folyamatos nyomása után. A második ilyen politikáját 2002-ben hozta nyilvánosságra. Ezt is sok kritika érte a világos környezetvédelmi, szociális és fejlesztési politikák és biztonsági garanciák hiánya miatt. Ez megkérdőjelezte az EIB elkötelezettségét az EU politikája által meghatározott fenntartható fejlődés mellett.

• „A környezet vonatkozásában az EIB célja a környezet minőségének megőrzése, védelme és javítása, az emberi egészség védelme, a természeti erőforrások körültekintő és ésszerű hasznosításának biztosítása, továbbá a regionális vagy világméretű környezeti problémák leküzdésére irányuló intézkedések ösztönzése nemzetközi szinten”. • „A beruházások finanszírozása során az EIB érvényesíti a fő környezetirányítási elveket, úgymint megelőzés, elővigyázatosság és a szennyező fizet elve, ahogy azt az uniós politika megköveteli.”

Az elmúlt években a bank számos lépést tett abban az irányban, hogy javítsa környezeti teljesítményét és átláthatóságát. Az előrelépések egyike, hogy a 2004. júniusában Bonnban megrendezett megújuló energiákkal foglalkozó nagyszabású konferencián elkötelezte magát ezen energiák nagyobb arányú támogatása mellett. De még mindig szakadék van a leírt szavak és a bank gyakorlata között.

Jóllehet ez a politika szimpatikusan hangzik, a gyakorlatban gyakran csak retorikaként jelenik meg, ahogy azt az egyes beruházások példája mutatja. Meg kell jegyezni, hogy az EIB úgy tekint magára, mint aki elősegíti az EU éghajlatváltozással kapcsolatos politikáját annak révén, hogy ésszerű energiafelhasználást, ipari hatékonyságot és megújuló energiaforrásokat támogató fejlesztések számára biztosít hiteleket. Azonban továbbra is részt vesz nagyszabású fosszilis tüzelőanyag fejlesztések finanszírozásában is. Ezenkívül az úgynevezett „fenntartható erdőfejlesztés” révén megkezdte az üvegházhatású gázok megkötésére irányuló beruházások hitelezését, illetve részt vesz a Kiotói Jegyzőkönyvben lefektetett, azonban

Az EIB környezeti politikája Az EIB saját meghatározása szerint, mint az EU fő hitelfolyósító intézete, meghatározó szerepet játszik az Unió környezeti politikájának végrehajtásában. A bank 2002ben megjelent Környezeti Nyilatkozata1 kimondja: „A környezet védelme és fejlesztése az EIB fő céljai között található.” Az EIB „Környezeti megállapítja továbbá, hogy:

Nyilatkozata”

1

Az EIB Környezeti Nyilatkozata itt található: http://www.eib.org/environment/docs/envirstate_en.pdf

1

EIB Tények 4 vitatott rugalmas mechanizmusok2 fejlesztésében és bevezetésében. Az EIB nagyarányú befektetései az autópálya építésekbe és a légi közlekedésbe szintén aláássa az EU klímaváltozással kapcsolatos céljait. A civilek számos vitatható beruházásra hívták fel a bank figyelmét az elmúlt években.3

• Az EIB környezetvédelmi hozzáállása „proaktív”. Ez megnyilvánul abban, hogy környezeti beruházásokat támogat, ahogyan menedzseli hiteleit és olyan beruházásokat finanszíroz melyek közvetlenül védik és fejlesztik a környezetet. • Az EIB gondosan elemzi az általa finanszírozott beruházások hatásait biztosítva, hogy a megfelelő kárenyhítő intézkedések is megtörténnek.

Az új Környezeti Nyilatkozat Az EIB legutóbbi Környezeti Nyilatkozatát4 2004. május 6-án hagyta jóvá az Igazgatótanács. Ez a következő vállalásokat teszi:

• Az EIB biztosítja, hogy az összes beruházás megfelel az EU környezeti előírásinak és szabványainak; megfelel a helyi jogszabályoknak az EU-n kívüli területeken, figyelembe véve az EU-s szabályokat vezérelvként. Megfelel továbbá az EU környezeti hatásvizsgálatról szóló szabályának is és alkalmazza az „elérhető legjobb technikát”, ahol ez értelmezhető (pl.: ipari beruházások). Alkalmazza továbbá a megfelelő környezeti menedzsment gyakorlatot a beruházás megvalósítása és üzemeltetése során. A fejlődő országokban megfelel a nemzetközi szociális szabályoknak, köztük a munkajogi szabályoknak.

• A környezet védelme és fejlesztése a bank központi vállalása és az EIB a legmagasabb szintű környezeti szabványokat alkalmazza, melyeket az Európai Unió felállít. • A bank amellett, hogy alkalmazza a EU környezeti politikáit, mint vezérelv, közelít az olyan nemzetközi legjobb gyakorlathoz ezen a téren, mint például az „Equator Elvek” (2003).

2

Rugalmas mechanizmusok: a „Közös megvalósítás” és a „Tiszta fejlesztés” a Kiotói Jegyzőkönyv két fő megoldási javaslata az éghajlatváltozásra, amelyek lehetővé teszik a széndioxid kereskedelmét az aláíró országok között, a jegyzőkönyvben foglalt kibocsátási célok elérése elősegítésének érdekében. 3 Az EIB vált a légi ipar egyik legnagyobb támogatójává az elmúlt időszakban. Évi több mint 2 milliárd euró hitelt helyez ki ide évente. Ez a nagy arányú elfogultság egy olyan szektor irányába, mely jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz, ellentétben áll a bank fenntartható fejlődés és klímaváltozással kapcsolatos politikáival is. Ezen felül, mivel a banknak nincs megfelelő környezetvédelmi szakemberállománya és mivel a bank a környezeti felelősséget a beruházás megvalósítójára hárítja, gyakran a fejlesztéssel érintett lakosság látja annak kárát, megfelelő kárenyhítő és kompenzációs szabályok hiányában. Ennek egyik példája a bank által finanszírozott londoni Heathrow Repülőtér 5-ös termináljának építése. Ez a fejlesztés 500 000 ember életére lesz hatással, akik ígéretet kaptak arra, hogy a 4-es terminál lesz a repülőtér utolsó bővítése. 1 millió londoni tartja a repülőgépek zaját problémának, 400 ezer ember szerint ez egy súlyos probléma. A légifolyosók alatt élő emberek életét a további zaj és levegőszennyezés tönkreteheti. Hasonló példák vannak Hollandiában, Bulgáriában és Lengyelországban is. 4 Lásd.:http://www.eib.org/attachments/strategies/envir onmental_statement_en_pdf

• Az EIB teljes mértékben támogatja az EU 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját, amely tartalmazza az EU fő prioritásait és célkitűzéseit a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban 2010-ig. • Új hangsúlyt kapnak a bank környezetvédelmi munkájába integrálva a szociális kérdések a fejlődő országokban.5 A bank környezeti hitelezéssel kapcsolatos tervei a működési tervében találhatók6. Ez célul tűzi ki, hogy a „környezeti hitelek magas részesedést érnek el az EU-n belül”. Szintén cél, hogy „támogassa a befektetéseket a megújuló energiák területén belül”7, és a tisztább termelést, 5

http://www.eib.org/attachments/strategies/social_ass essment_en.pdf 6 ttp://www.eib.org/attachments/strategies/cop_en.pdf 7 Az EIB tett néhány pozitív vállalást a 2004. évi bonni megújuló energiákkal foglalkozó konferencián, mely vállalások előremutatóbbak más hasonló intézményekével összehasonlítva. De hogy ezek a

2

EIB Tények 4 különösen az üvegházhatású gázok csökkentése területén. A bank „támogatja” az EU kezdeményezéseit a víz és energiaszektorban, melyeket a 2002-es johannesburgi Fenntartható Fejlődés Csúcson tett. Az EIB jelenlegi céljai a környezeti hitelezés területén:

„Az EU-n kívüli régiókban és a csatlakozó országokban a beruházásoknak meg kell felelniük az EU politikái által lefektetett elveknek, alkalmazkodva a helyi viszonyokhoz és jogszabályokhoz. A figyelembe veendő tényezők az egy lakosra jutó bevétel, az intézményi kapacitás és az alternatív szabályok alkalmazásából következő haszon. Bizonyos körülmények között a beruházás egyes fázisaiban magasabb környezetvédelmi szabványokat kell alkalmazni, máskor a beruházást a későbbi magasabb követelmények szerint kell megvalósítani. Az EIB által finanszírozott beruházásoknak meg kell felelniük azon nemzetközi környezetvédelmi egyezményeknek, melyekhez a megvalósító ország csatlakozott.”

• 30-35 %-a az összes hitelnek környezeti hitel legyen az EU-ban. • 2008-2010-re a teljes energiával kapcsolatos hitelek 50 %-a megújuló energiaforrásokra fordítódjon.8 • 2004-2006 között 500 millió euró olyan hitelekre, melyek a CO2 kibocsátást csökkentik.

Az EIB azt állítja, hogy megköveteli minden a környezetre meghatározó hatást gyakorló beruházás esetén a környezetvédelmi hatásvizsgálat (KHV) alkalmazását a 85/337/EEC és a 97/11/EC direktíva szerint. A direktíva melléklete felsorolja, hogy mely beruházások esetén kötelező és melyek esetén a megfelelő hatóság hatásköre eldönteni a KHV szükségességét. De a KHV végrehajtása, mely magában foglalja a közmeghallgatást is, „a beruházó és a megfelelő hatóság felelőssége.” Olyan esetekben, ahol az EU vagy a nemzeti jog nem létezik, vagy nem alkalmazható az EIB a nemzetközi jó gyakorlat irányelveit követi. Az őslakosokkal, a kényszerű áttelepítéssel, a kulturális javakkal és a munkajoggal kapcsolatos kérdésekben a Világbank garancia politikáit alkalmazza. Ezen esetekben a bank működését koordinálja az Európai Bizottsággal, mely felelős a fejlődő országoknak nyújtott segítségért. Az EIB által támogatott beruházásoknak hozzá kell járulniuk a biodiverzitás megőrzéséhez. A 6. Környezetvédelmi Akcióprogram és az EU Élőhely direktívája szerint a bank megköveteli a beruházásokhoz kapcsolódóan a védett

A bank szerint az EU környezeti politikája jelöli ki az irányt a EIB környezeti hitelezése számára. A bank szintén „figyelembe veszi, ahol lehetséges” más multilaterális pénzügyi intézmények politikáját és gyakorlatát, valamint más nemzetközi jó gyakorlatokat. A bank aláírta az UNEP9 nyilatkozatát a pénzügyi intézmények a környezet és a fenntartható fejlődés kapcsolatáról. A bank állítása szerint hozzáállása megfelel az Equator Elveknek - melyet 2003-ban számos kereskedelmi bank hozott létre - és alkalmazkodik más nemzetközi pénzügyi megállapodásokhoz ezen a területen.10 vállalások hogyan valósulnak meg, az még a jövő titka. 8 Habár a bank ebbe bele akarja számítani a nagy vízierőművekre adott hiteleket is, melyet a civilek erősen elleneznek. Bővebben: http://www.eib.org/attechments/thematic/renewable_e nergy_en.pdf 9 http://unepfi.net/fii/english.htm 10 http://www.equatorprinciples.com/documents/Equator_Principles.pdf De ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Bankfigyelő Hálózat a következő tartalommal kapott egy levelet idén július 29-én az EIB két tisztségviselőjétől: „Az EIB csatlakozott az Equator Elvekhez abban az értelemben, hogy támogatja azt. Ez fontos vezérelvként szolgál a banknak, mikor az EU-n kívül folytatja tevékenységét. A bank alapvető hozzáállása, hogy az EU környezeti szabályozását alkalmazza, mely a legtöbb tekintetben megfelel az Equator Elveknek. Habár az EU-s jog nem minden esetben szolgál megfelelően az EU-n kívüli országokban bizonyos környezeti és szociális kérdésekben. Ezekben az esetekben a bank az Equator Elveket alkalmazza. Akkor, ha a banknak a helyi jogszabályokat kell alkalmaznia, szintén ezeket

az Elveket használja referenciaként. Abban az esetben, ha a bank más intézményekkel társ finanszírozza a beruházásokat, szívesen működik együtt olyanokkal akik alkalmazzák a olyan nemzetközi gyakorlatokat, mint az Equator Elvek.”. De a kérdés, hogy a bank aláírta-e a valóságban is az Equator Elveket még mindig megválaszolatlan.

3

EIB Tények 4 fajokra és élőhelyekre gyakorolt hatás részletes vizsgálatát. Ahol ez a hatás meghatározónak mutatkozik ott megfelelő kárelhárító és kompenzációs folyamatokat kell alkalmazni, mint szerződéses feltétel. Az ipari fejlesztéseknél az EIB támogatja az „elérhető legjobb technikákat” (BAT), a 96/61/EC IPPC direktíva és más gyakorlati útmutatók szerint.

ENVAG: környezeti vizsgálatra szakosodott csoport, amelynek feladata az EIB Projektigazgatóságának környezeti vizsgálati képességeinek fejlesztése módszertani újításokkal és a szaktudás elmélyítésével. ENVU: A Környezeti Csoport szintén a Projektigazgatóság alá tartozik az EIB környezeti politikáinak és eljárásainak kifejlesztéséért illetve elterjesztéséért, valamint a létező és új külső környezeti kapcsolatok ápolásáért felelős.

Környezeti információk Az EIB 2002-es Információs Politikája szerint „támogatja a környezeti kérdésekkel kapcsolatos tudatosság és együttműködés kialakítását a nyilvánosságra hozatali politikája segítségével”. Habár ez a politika tele van kibúvókkal és sorozatos támadások érik a bankot a civilek részéről, hogy az érintett közösségek és a civilek nem jutnak időben megfelelő információhoz. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bankhoz eljuttatott információ kérések kezelése messze nem tökéletes és ez még a napjainkban is igaz.

Gyakorlatban civil szemszögből azonban az elmúlt két évben a bank ezen három belső testület létrehozásával alig változott, mivel már ott dolgozó munkatársakból jöttek létre, új alkalmazottat pedig alig vettek fel. Így a bank a környezetvédelem terén szakosodott tudással rendelkező munkatársainak száma alig nőtt. Az EIB környezeti szakértelme tehát elhanyagolható és így megkérdőjelezhető, hogy számos új környezeti vállalását hogyan fogja teljesíteni. A fő probléma azonban továbbra is az, hogy a környezeti felelősség a beruházás megvalósítójáé, azé a vállalaté, amelynek természetes érdeke a hitel megszerzése.

Az EIB környezeti eljárása Az EIB környezeti eljárása szerint minden beruházást a bank saját környezetértékelési eljárásával vizsgálnak meg. Az eljárás az EIB „átfogó belső tudásából és tapasztalatából, a beruházás megvalósítója által nyújtott információkból, illetve a tájékozott véleményekből és az érintett felektől származó egyéb bizonyítékokból” merít. A vizsgálatot lefolytató csapat elméletileg gazdasági, műszaki, pénzügyi és környezeti szempontokat is megvizsgál. Tagja egy mérnök és/vagy közgazdász, aki többnyire megfelelő ágazati ismeretekkel és az EIB Projektigazgatóságán (PJ) szerzett jártassággal rendelkezik. Az ő munkájukat az EIB-n belül három, viszonylag új „környezeti szakértő” osztály támogatja, amelyeket 2002-ben hoztak létre a civil szervezetek folyamatos nyomásgyakorlása után.

Összefoglalva: bár elméletben javult az EIB környezetvizsgálati eljárása, annak gyakorlati és tényleges alkalmazása nem megoldott, valamint nem felel meg a normáknak, ha összevetjük például a Világbankkal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD). Az EIB ugyanakkor létrehozott három új testületet teljesítménye javítása érdekében, és ez a tény azt mutatja, hogy felismerte a változtatás szükségességét. Még nem mondható meg pontosan, hogy ezek hogyan fognak hatni a környezetvédelemre, és továbbra is kétséges, hogy van-e elég akarat az EIB-ben megfelelő normák alkalmazására. Az civilek követelései

ENVSC: igazgatóságközi környezeti irányítóbizottság, amelynek feladata, hogy az EIB döntéshozó testületei számára útmutatással szolgáljon a felmerülő politikák ügyében.

A fenti problémákkal összefüggésben a civilek a következő reformokat javasolják:

4

EIB Tények 4 • Kapjanak elsőbbséget az energiahatékonyságot, energiamegtakarítást és a megújuló energiaforrásokat támogató fejlesztések.

• Erősítsék meg a KHV eljárásokat, és vezessék be a Világbank és az EBRD gyakorlatát. • Tegyék nyilvánossá az összes, környezet szempontjából lényeges hitelinformációt függetlenül attól, hogy a hitel felvevője a magán- vagy a közszférához tartozik. Ezáltal az EIB-nél is az EBRD-nél és a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaságnál alkalmazotthoz hasonló nyilvánossági gyakorlat lenne. Ez felölelné a közvetítő bankok által folyósított „globális” hitelek részletes információinak és a hitelek környezeti hasznának nyilvánosságra hozatalát is.

• Biztosítsák azt, hogy a beruházások által érintett közösségek teljes mértékben részt vehessenek az egyeztetési folyamatban, beleértve az összes dokumentáció helyi nyelve(ke)n történő előzetes biztosítását. További olvasnivalók és információk: Az EIB Környezetvédelmi dokumentumai Eljárások http://www.eib.org/environment/docs/envirpr oc_en.pdf

• Tartsanak alapos és nyitott társadalmi egyeztetéseket a környezeti és szociális következményekkel járó beruházások esetében. Ezek során mind az EIB-nek, mind a megvalósítónak együttműködést kell tanúsítania.

Környezetvédelmi Nyilatkozat http://www.eib.org/environment/docs/envirst ate_en.pdf Fenntartható fejlődés http://www.eib.org/environment/docs/susdev _en.pdf

• Fogalmazzanak meg politikákat a fő ágazatok, az energia-, a víz- és a közlekedési ágazat esetében, amelyek összhangban vannak a fenntartható fejlődés politikákba és gyakorlatba való átültetésének uniós követelményeivel. Ez a javaslat általánosságban minden ágazatra és beruházásra vonatkozik.

Éghajlatváltozás http://www.eib.org/environment/docs/clima_ en.pdf Megújuló energiaforrások http://www.eib.org/environment/docs/renene rgy_en.pdf

• Mélyítsék el az EIB környezeti szakismeretét a jelenlegi közgazdászok, mérnökök és jogászok mellett dolgozó szakemberek felvételével.

Városfejlesztés http://www.eib.org/environment/docs/urband ev_en.pdf A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org

• Határozzanak meg egyértelmű jogi kötelezettségeket, annak érdekében, hogy a bank teljesítse az uniós közintézményekkel szemben támasztott követelményeket, így a társadalom könnyebben vonhatná felelősségre. Ebbe beletartozik a felügyelő szervek, úgymint az Európai Számvevőszék, az Európai Parlament és a Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága szerepének erősítése.

Az EIB honlapja http://www.eib.org Retorika és a tények: Az EIB portfoliója egyes vonatkozásainak előzetes felmérése: http://www.bankwatch.org/issues/eib/mngo materials.html =================================

• Az Unió határain kívüli tevékenységei esetében határozzanak meg egyértelmű környezeti feltételeket és biztonsági eljárásokat.

5

EIB Tények 4 EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet

Tények az Európai Beruházási Bankról: EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank

EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában


EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok

EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája



6

EIB Tények 5

Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában biztosít forrásokat az AKCS országokban. A beruházási konstrukció 2003 és 2008 között – az EU tagállamai által összeadott – 2,2 milliárd eurót helyez ki a magánszektor, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Az EIB ezenfelül a saját forrásaiból további 1,7 milliárd eurót tervez az AKCS országok rendelkezésére bocsátani. Az új konstrukció révén megszaporodó ügyletek kezelésére az EIB három új regionális iroda megnyitását jelentette be Dakarban, Nairobiban és Pretoriában, valamint vizsgálja a Karibtenger és a Csendes-óceán térségében is irodák létrehozásának a lehetőségét. Az EIB növekvő érdeklődésének és felértékelődő szerepének egyértelmű jele ez, mivel az EIB korábban egyáltalán nem rendelkezett az EU-n kívül irodákkal.

Bevezetés Az Európai Beruházási Bank (EIB) mint az Európai Unió (EU) fő pénzügyi intézménye kulcsfontosságú szerepet játszik az EU fejlődő országokkal fenntartott kapcsolatában. A bank egyre több nagyszabású beruházást finanszíroz a fejlődő országokban, amelyek jelentős gazdasági, környezeti és szociális következményekkel járnak. Ennek ellenére a fejlesztéspolitikában betöltött szerepe nem kellően ismert, összehasonlítva testvérszervezeteivel, különösen a Világbankkal, amellyel pedig gyakran közösen nyújtanak hiteleket. Keveset lehet tudni ezen fejlesztési célú hitelek helyzetéről, és arról, - hogy a Világbankhoz hasonlóan - bizonyos feltételekhez köti-e a bank a hitelek folyósítását, vagyis befolyásolja-e a fejlődő országokban a kormány politikáit, illetve a gazdaság és a piac szerkezetét.

Bár az általa folyósított hitelek összege alapján egyenrangú más nemzetközi pénzügyi intézményekkel, az EIB annyiban eltérő, hogy uniós intézmény, vagyis működését az uniós célkitűzéseknek kellene vezérelnie. A Világbanktól eltérően az EIB nem folyósít szerkezetátalakítási hiteleket, és kölcsönei hivatalosan nincsenek kormányzati politikát befolyásoló feltételekhez kötve. Ezért az EIB neve nem merül fel az adósság elengedésről zajló vitákban sem. A bank azonban egyes beruházások esetében más fejlesztési bankokkal is együttműködik, így például a vitatott Csád-Kamerun olajvezeték és a Lesothoi-felföld vízügyi projekt esetében a Világbankkal (lásd: EIB Tények 6).

Az EIB fejlesztési célú hitelei Az EIB Unión kívüli hiteleinek többsége a Cotonou-i Egyezménynek1 megfelelően afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országokba irányul. Az EIB uniós határokon túli hiteltevékenysége jelentősen nőtt 1990 óta, továbbá az AKCS térségbe irányuló hitelkihelyezés összege 2001-re az 1999-es 491 millió euróról 520 millió euróra nőtt. A 78 AKCS ország többségében találunk az EIB által folyósított hiteleket. 2010-ig az EIB előrejelzése szerint az AKCS térségbe és más fejlődő országokba irányuló hitelek évente 4,9%-kal fognak bővülni. Ezek nagyobbrészt energiaipari, mezőgazdasági, vízügyi, közlekedési és építési beruházások között oszlanak meg.

Az EIB, az EU és a Cotonou-i Egyezmény Bár az EIB nem rendelkezik kifejezett fejlesztési felhatalmazással és nem is tekinti magát fejlesztési banknak, sok közös vonást mutat más nemzetközi fejlesztési bankokkal. Az EIB az EU tagországok – például a Cotonou-i Egyezmény értelmében – fejlesztési segélyként megjelölt költségvetési tételeit is felhasználja és az EIB kezeli az Európai Fejlesztési Alapot (EDF) is.

2003. június 2-án az EIB elindította a Cotonou-i Egyezmény Beruházási Konstrukciót, amely a magánszféra számára 1

A Cotonou-i Egyezmény, előtte Lomé-i Egyezmény(ek) az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országok viszonyát szabályozzák. Ide tartoznak az AKCS és az EU közötti speciális kereskedelmi és fejlesztési megállapodások.

1

EIB Tények 5 Fejlesztési Politikája”3 és az 4 „Akcióprogram” című munkadokumentumai rendelkeznek.

A Cotonou-i Egyezmény megállapítja, hogy az EIB „a szerződés céljaival összhangban köteles tevékenységét végezni”. A szerződés céljai pedig: „a fenntartható fejlődés céljaival összhangban a szegénység visszaszorítása és végső soron felszámolása, valamint az AKCS országok fokozatos integrációja a világgazdaságba”.2 Az egyezmény alapvető elveihez tartozik a fejlesztési stratégiák tulajdonjoga, a nem állami szereplők széles körének részvétele (beleértve a civil társadalmat), a párbeszéd és a kölcsönös kötelezettségek sarkalatos szerepe, továbbá a regionális különbségek tiszteletben tartása. A megállapodás máshol az emberi jogokra, a demokratikus elvek és a jogállamiság tiszteletben tartására, valamint a stabil politikai környezetre, a termelő erőforrások és alapvető szolgáltatások fenntartható és igazságos fejlesztésére és az igazságosságra hivatkozik.

Az EIB-nek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy növelje tevékenységének hatékonyságát az EU nemzetközi fejlesztési politikája célkitűzéseinek támogatása terén, de ehhez hiányoznak az egyértelmű és átlátható teljesítménymérők.5 A göteborgi Európai Tanács (2001) és az Európai Parlament (2000) felhívta arra a figyelmet, hogy az EIB-nek banktevékenysége során valamint belső eljárásaiba fel kell vennie az Unió általános prioritásait.6 Társadalmi részvétel információs politikája

és

az

EIB

1989 és 1999 között az EIB körülbelül 300 kockázati tőke műveletet hajtott majdnem mindegyik AKCS országban. Azonban a kockázati tőke műveleteket értékelő jelentésben erre az időszakra csupán négy országot említett meg, 31 fejlesztés felsorolásával és a tőke 17%-ával. Ez vagy azt jelenti, hogy sok beruházást nem értékeltek ki, vagy azok eredményét nem hozták nyilvánosságra, ami az EIB általános információs politikájának nyilvánvaló hiányossága. Az Európai Parlament is felszólította az EIB-t, hogy honlapján tegye hozzáférhetővé az összes értékelést, továbbá hogy fokozza értékelési tevékenységét a beruházás megvalósítása előtt és után is.

Fejlesztési bank-e az EIB? Elméletileg az EIB-nek be kellene tartania a Cotonou-i Egyezmény célkitűzéseit és elveit, de a gyakorlat azt mutatja, hogy a beruházásértékelése során gazdasági, pénzügyi és műszaki szempontokat vesz figyelembe, ahelyett, hogy a fenntartható fejlődést helyezné a középpontba. Semmi nem utal arra, hogy az EIB érdemben foglalkozna a Cotonou-i Egyezmény fejlesztési célkitűzéseivel. Ezt igazolja, hogy az EIB céljai között nem találjuk a fő cotonou-i célkitűzést, az AKCS országokbeli szegénység visszaszorítását és végső soron felszámolását. Pedig ez az EU és az AKCS közötti együttműködés fő vezérlő elve. Az EIB nem rendelkezik saját fejlesztési stratégiával, amely segítene a befektetések kiválasztásában és a fejlődő országban folytatott tevékenység irányításában, például az értékelési szakaszban szociális fejlesztési normák figyelembevételével. Helyes irányba tett lépésként lenne értékelhető, ha az EU fejlesztési célkitűzéseivel összhangban irányelveket és iránymutatásokat fogalmazna meg a bank, ahogy arról az Európai Bizottság „Az Európai Közösség

Az EIB hiteleivel kapcsolatban az információk nyilvánossága és a társadalmi részvétel nem éri el a ma elvárható szintet. Egyes beruházások esetében ezt a helyi lakosság és környezet szenvedte meg legjobban, különösen az EU-n kívüli országokban. A jelenlegi gyakorlat folytatása helyett az EIB-nek szemléletet kellene váltania és el kellene fogadnia a társadalmi részvétel és az alulról jövő

3

megjelent 2000 február megjelent 2001 május Az Egyesült Királyság Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (DFID) által 2000 márciusában megjelent jelentése megállapította, hogy az EIB-nek nagyon sok tennivalója van még, ha sikeres fejlesztési intézménnyé szeretne válni. 6 lásd az Európai Parlament határozatát 2002 februárjából az EIB 2000. évi éves jelentéséről. 4 5

2

Cotonou-i Egyezmény lásd: http://www.europa.eu.int/comm/development/body/cotonou/in dex_en.htm

2

EIB Tények 5 fejlesztés szükségességét ahhoz, hogy valódi fejlesztési partner válhasson belőle. Előrelépés? •

2003 februárjában az EIB először vett részt a nemzetközi fejlesztési bankok (MDB) - a G7-k pénzügyminiszteri csúcs mellett rendezett - ülésén, amelynek végén elfogadták a „Római Harmonizációs Nyilatkozatot”. Ez a dokumentum az MDB-k politikáinak összehangolására kötelezi a bankokat az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottság (OECD DAC) ajánlásai mentén. Bár az EIB azt állítja, hogy csak megfigyelőként volt jelen, a nyilatkozat minden MDB számára előírja:

•

• „A fejlesztési segélyek hatékonyságának növelése érdekében az intézmények tevékenységi irányelveinek, eljárásainak és gyakorlatának összehangolását a partnerország rendszerével, hozzájárulva így az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Célok (MFC) megvalósításához”. • „A vagyonkezelői felügyelet és a társadalmi elszámoltathatóság javítását, valamint nagyobb hangsúlyt kell helyezni a valós fejlesztési eredményekre”. • „A fejlesztési segély folyósítását a partnerországok prioritásai szerint, beleértve a csökkentési stratégiákat és más, hasonló megközelítéseket, továbbá a harmonizációs erőfeszítések igazítását az adott ország helyzetéhez”.

•

•

•

Az EIB-nek el kell ismernie fejlesztési hatáskörét, hiszen a fejlesztés területén is tevékenykedik. Ez a fenntartható fejlesztés nemzetközi normáinak, például az ENSZ Milleniumi Fejlesztési Céljainak és a szociális illetve környezeti garancia politikák legjobb nemzetközi gyakorlatának elfogadását jelentené.

•

A civilek ajánlásai: • Az EIB alakítson ki proaktív szerepet vállaló fenntarthatósági stratégiákat működésének legfontosabb területein, úgymint az energia- és közlekedési ágazatban, valamint teljesítse azt az uniós követelményt, amely a környezetvédelem és fenntartható fejlődés fogalmának minden politikába és gyakorlatba való 3

felvételét írja elő. Az EIB fogalmazzon meg saját átfogó szociális és fenntartható fejlődési politikát és kötelező érvényű garancia politikákat. Kötelező társadalmi egyeztetésekre van szükség az EIB által finanszírozandó, jelentős környezeti és szociális hatásokkal járó beruházások mérlegelése során. Az EIB bocsásson rendelkezésre részletes információkat a közvetítő bankokon keresztül folyósított „globális” hitelekről, különösen arról, hogy ezek hogyan járulnak hozzá ténylegesen az Unió fenntartható fejlődést és a szegénység felszámolását szolgáló célkitűzéseihez. Tájékoztasson az ilyen hiteleket elnyerő beruházások kiválasztásának világos normáiról és feltételeiről. Az EIB-nek legyen megfelelő számú munkatársa ahhoz, hogy a beruházások indulása előtt felmérhesse a kockázati tőke- és hagyományos hitelműveletek lehetséges fejlesztési hatásait, valamint, hogy kiértékelhesse az AKCS és más fejlődő országokban végrehajtott beruházások fejlődésre gyakorolt hatásait. Az EIB vegyen fel a fenntartható fejlődés területén jártas szakembereket, akik a beruházásértékelés és megvalósítás szakaszában a bank jelenlegi közgazdászaival, mérnökeivel és jogászaival működnének együtt. Alakítson ki független ellenőrző és fellebbezési mechanizmusokat, biztosítva ezáltal, hogy az érintett közösségek megvédhessék magukat az EIB által finanszírozott beruházások hatásaitól. Növeljék az ellenőrző és értékelő intézmények szerepét az EIB ellenőrzésében. Az EIB közpénzekből hitelez, így felelősséggel kell tartoznia az európai intézményeknek, ideértve az Európai Parlamentet, az Európai Számvevőszéket és az Európai Korrupció Elleni Hivatalt.

EIB Tények 5 Az EIB honlapja: http://www.eib.org =================================

További olvasnivalók és információk: Az EIB finanszírozási tevékenysége az AKCS országokban http://www.eib.org/lending/acp/en/index.htm

Tények az Európai Beruházási Bankról:

Az Európai Bizottság fejlesztési honlapja http://europa.eu.int/comm/development/inde x_en.htm


Az Európai Parlament határozata az EIB 2000. évi Éves Jelentéséről www.bankwatch.org/issues/eib/downloads/e ibreform/epresolution-eibar.html

EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája

A Cotonou-i Egyezmény http://www.europa.eu.int/comm/developmen t/body/cotonou/index_en.htm

EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában

A DFID jelentése az EIB-ről http://www.bankwatch.org/issues/eib/downlo ads/dfid-eib-ukstratpaper.pdf

EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok

A Bankfigyelő Hálózat honlapja: http://www.bankwatch.org



4

EIB Tények 6

Elmélet és gyakorlat Európai Beruházási Bank - esettanulmányok fejlődési tervet kellett volna felállítani évi 1,8 millió dollár támogatással. Az ENI eddig egyetlen kötelezettségét sem teljesítette ezek közül.

Az esettanulmányok az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kapcsolatos problémák konkrét példáit mutatják be, valamint alátámasztják a civil szervezetek sürgős reformokra vonatkozó követeléseit. Az öt esettanulmány között találunk példát nyugat európai, újonnan csatlakozott országbeli és Európán kívüli beruházásra is. A tanulmányok világosan rámutatnak az EIB hiteleinek végrehajtásánál, ellenőrzésénél, illetve a környezeti és szociális következmények területén tapasztalható hiányosságokra.

A Val d’Agri Nemzeti Parkot hivatalosan 1998-ban hozták létre, és akkor 1999 júniusában határozták meg a terület bekerítésének határidejét. Az ENI olajfúró helyszíneinek növekedése miatt azonban a Nemzeti Park számára javasolt terület egyre csökkent. Időközben az Ipari Minisztérium új engedélyeket adott ki a park területén létesítendő új olajtornyok számára, és engedélyezte a szeizmikus feltárási munkálatokat a park egész területén. A Környezetvédelmi Minisztérium nem alkalmazta a védett területekre vonatkozó nemzeti jogszabályokat, amelyek elsőbbséget biztosítanak a környezet megóvásának a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésével szemben, és a szeizmikus feltárások tilalmáról rendelkeznek.

Val d’Agri – Olaszország Az EIB által az EU-ban valamint a csatlakozó országokban finanszírozott összes projektnek meg kell felelnie mind a nemzeti, mind az uniós környezeti előírásoknak, beleértve a KHV-ről szóló irányelvet (EIB Környezeti Eljárások Dokumentuma).

A vállalat próbafúrásokat hajtott végre az engedélyek kiadása előtt, anélkül, hogy előzetesen elkészítették, illetve nyilvánossá tették volna a környezeti hatástanulmányt. Ez egyértelműen a KHV-ról szóló törvény megsértését jelentette. A parkot mind a mai napig nem kerítették be, az a tervezettnél kisebb lesz, és néhány értékes terület kimarad belőle. Több közösségi jelentőségű terület is található a Nemzeti Park területén. A talajvíz viszonyokat valamint az Agri folyót is veszélyeztetik az olajkitermelés hatásai.

1999. december 1-én az EIB bejelentette, hogy 200 millió eurós hitelt fog nyújtani egy Agip által ellenőrzött vállalatnak, az Enterprise Oil Italiana SpA.-nak, az Appenninek déli részén fekvő Basilicata régió Val d’Agri térségében két olajmező kiaknázására. A finanszírozás az olajkitermelés jelentős mértékű növelése érdekében magában foglalta egy olajtároló létesítmény és egy olajvezeték létrehozását is. Az elmúlt hat évben az EIB, Olaszország energiarendszerének bővítését főként az olajszektorban megvalósuló beruházások támogatásával finanszírozta. A Val d’Agri térség olajának kitermelésére adott első hitelt 1996-ban folyósították, az eddig adott hitelek összege 607 millió euróra rúg.

Nem tudni, hogy a feltárás és a kitermelési tevékenység előtt megfelelő minőségű hatástanulmányt állítottak-e össze. A Val d’Agri Nemzeti Park egyes területeihez kapcsolódó KHV-kat soha nem hozták nyilvánosságra, és a völgyekben és a kőolajvezeték mentén nem mérték fel a földrengési kockázatot sem. A helyi közösségek számára nem készült evakuálási terv olajszennyezés esetére.

A beruházást megvalósító ENI/Agip csoport 1998-ban megállapodást kötött Basilicata regionális önkormányzatával egy tíz éves, környezeti károkat enyhítő terv végrehajtásáról. A megállapodás szerint környezeti felügyeleti rendszert, környezeti megfigyelőállomást, regionális energiahasznosítási és fenntartható

Az olajipari beruházások pozitív hatásaként harangozták be, hogy Dél-Olaszország

1

EIB Tények 6 támogatások eltörlése érdekében kifejtett nyomásukkal. A korrupció, illetve a Szlovák Vasúttársaság és a kormány egyre emelkedő adósságterhei együtt, a tömegközlekedés leromlásához vezettek, ami komoly hatással volt a közlekedéstől függő vidéki térségekre és a környezetre.

lakosságának munkahelyeket fognak teremteni. De eddig az új munkahelyek száma elenyésző, azok nagy része is szakosodott ismereteket igényel, a helyi ismeretek nem alkalmazhatók. Sőt, a Nemzeti Park több munkahelyet teremtett volna a régióban, mint az olajkitermelés. Ezenfelül az emberi egészségre gyakorolt hatásától is tartanak, különösen a fúrás során felszabaduló igen veszélyes kénhidrogénektől.

Az EIB 1999-ben 200 millió eurós hitelt biztosított a Szlovák Vasúttársaság számára a vasút rendbetételére. A hitelt számos feltételhez kötötték, amelyek a „Szlovák Vasúttársaság Gazdasági Stabilizációs és Átalakítási Tervének” részeként valósultak meg. Ilyen feltételek voltak: • a személyközlekedés díjainak 30%-os emelése egy éven belül, • 2007-ig a Szlovák Vasúttársaságnak biztosított állami szubvenciók csökkentése az 1999-es szint 31%-a alá, • a bérköltségek 30%-os lefaragása 2007-re (azaz 18 000 alkalmazott elbocsátása), •a teherpályaudvarok 20-25%-ának bezárása, és a használaton kívüli tehervagonok eladása, • a vasúthálózat csökkentése 32 vonal megszüntetésével vagy privatizációjával.

A Val d’Agri beruházás EIB általi finanszírozása azt mutatja, hogy a bank továbbra is előszeretettel támogat nagyszabású, környezeti és szociális vonatkozásban meglehetősen fenntarthatatlan befektetéseket, figyelmen kívül hagyva úgynevezett elkötelezettségét a megújuló energiaforrások és társadalmi részvétel mellett. Ez az ügy rámutatott arra, hogy az EIB nem mérte fel a beruházás környezeti hatásait, illetve nem riadt vissza az olasz és európai környezeti törvények megszegésétől sem. 1996 óta az EIB körülbelül 2554 millió euró hitelt folyósított a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésének növelésére, míg csupán 237 millió euróval támogatta a tiszta energiák elterjedését előmozdító beruházásokat. A bank 2004-ben bemutatott új célkitűzései között szerepel, hogy 2010-re az energiaiparral kapcsolatos hitelei 50 %-át kívánja a megújulókra fordítani. Ha ez teljesül is, egyáltalán nem mindegy, hogy egyéb forrásait mire költi.

Az EIB által a hitelért cserébe támasztott feltételekről nem volt társadalmi vita. Az eredmény az állami szubvenciók csökkentése, a menetdíjak emelése, több regionális vasútvonal megszüntetése és az utasok számának visszaesése volt. A hitel negatív szociális és környezeti hatásokkal járt, különösképpen a vidéki, gazdasági fejlődésben elmaradt régiók legszegényebb lakosai körében, akik számára a tömegközlekedés létfontosságú volt. A szennyezési szint emelkedett a megnőtt közúti személyközlekedés és áruszállítás miatt. Az EIB visszautasítja, hogy felelős lenne a vasúti hálózat csökkenésében.

További információk: http://www.bankwatch.org/publications/issue _papers/2002/eib-ip-vald'agri.pdf “Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.crbm.org

Az EIB-től, a szlovák Közlekedési, Posta- és Hírközlési Minisztériumtól és a Szlovák Vasúttársaságtól több civil szervezet1 is követelte a hitel megállapodás nyilvánossá tételét, beleértve annak feltételeit, végrehajtásuk időrendjét, valamint egyéb dokumentációkat, például a hitellel kapcsolatban elvégzett környezeti

Szlovák Vasúttársaság - Szlovákia Szlovákia tömegközlekedési hálózata Csehszlovákia szétválása óta lassan, de folyamatosan pusztul. A vasúti tömegközlekedésről autópályák építésére helyeződött a hangsúly. Nemzetközi pénzügyi intézmények (IFI-k) elősegítették ezt a váltást, a szlovák kormányra a tömegközlekedési hálózatoknak biztosított

1

Környezeti Tanácsadó Központ (CEPA), Föld Barátai Szlovákia és a Bankfigyelő Hálózat.

2

EIB Tények 6 részben a kameruni őslakosok földjén halad keresztül.

felméréseket. Mivel azonban a szerződésbe titkossági záradékot is foglaltak, egyik dokumentumot sem hozták nyilvánosságra. Az EIB állítása szerint a beruházásért felelős és/vagy az illetékes hatóság dönt a szerződés részleteinek nyilvánosságra hozataláról. A szlovák kormányhatóságok azonban kijelentették, hogy az EIB-vel kötött megállapodás nem teszi lehetővé a hitelfeltételek vagy végrehajtásuk időzítésének nyilvánossá tételét.

A beruházás támogatásával azt akarták bemutatni, hogy az olajkitermelés enyhítheti a szegénységet a gazdasági fejlődés előmozdításával, amit az olajtartalékok magánszféra általi kitermelésével érnének el. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy ha hoz is pénzt a befektetés, akkor az ténylegesen eljut a szegénységben élőkhöz. Ez különösen aggályos, ugyanis a Transparency International a kamerunit a világ egyik legkorruptabb kormányaként tartja számon, míg Csádban jelenleg politikai bizonytalanság uralkodik. A Világbank azt hangoztatja, hogy ez történetének legalaposabban mérlegelt hitele, nemzetközi NGO-k azonban fenntartják azt a véleményüket, hogy az káros ökológiai, szociális és emberi jogi következményekkel fog járni.

Egy közintézménynek folyósított hitel esetében nem létezhet jogos indok arra, amely ilyen titkossági záradék alapján eltitkolhatná a részleteket a nyilvánosság elől. Ennél az ügynél visszatartottak információkat, annak ellenére, hogy az összes fél – az EIB, a Szlovák Vasúttársaság és a kezes, a szlovák kormány – közfeladatot lát el. További információk: http://www.bankwatch.org/issues/transport/s lovakrailway/mslovakrailways.html

A konzorcium két KHV-t készített el, azonban egyik sem foglalkozott a legfontosabb környezeti aggályokkal, amelyek Kamerunban a biodiverzitás erdőirtás miatti csökkenésétől és a folyók fölött áthaladó vezeték szivárgása miatt bekövetkező, esetleges vízszennyezéstől tartanak.

http://www.bankwatch.org/issues/transport/s lovakrailway/downloads/article_eibloan_0403.html http://www.bankwatch.org/issues/eib/meib.ht ml

Az olajvezeték Kamerunban félnomád, vadászó és gyűjtögető életmódot folytató népcsoport földjén is át fog haladni. Az Őslakos Terv, amelyet a Világbank politikájával összhangban nyújtottak be, nem biztosít ezeknek az embereknek teljeskörű részvételt a beruházás megvalósítása során, és nem foglalkozik azzal sem, hogy a kormány nem mutat elkötelezettséget a terv megvalósítása iránt. Csádban az olaj kitermelése a többségében mohamedán kormány és a déli térségek keresztény lázadói között már meglevő konfliktusok kiéleződéséhez vezetett. Tanulmányok tanúsága szerint a kitelepítési számarányokat, a helyi lakosoknak felkínált kárpótláshoz hasonlóan, mindkét országban alábecsülték.

Környezeti Tanácsadó Központ http://www.cepa.sk Föld Barátai Szlovákia http://www.foe.sk A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org Csád-Kamerun olajvezeték – Csád és Kamerun 2000 júliusában a Világbank és az EIB jóváhagyta a hiteleket, amelyeket Csádban 300 olajfúrótorony építésére, és egy - 1050 km-es, a csádi Doba-olajmezőtől Kamerunon át az Atlanti-óceánig futó olajvezeték létesítésére lehet felhasználni. Az EIB 144 millió eurós hitelt biztosít Csád és Kamerun kormányának és egy olajtársaságokból konzorciumnak, amelyben az Exxon Mobilt, a Chevront és a malajziai Petronast is megtaláljuk. Az olajvezeték természetes erdőkön és szántóföldeken,

3

EIB Tények 6 millió euróra rúgó hitellel. A beruházást a Világbank, az Afrikai Fejlesztési Bank, az Európai Fejlesztési Alap, továbbá európai kétoldalú segélyügynökségek és néhány exporthitel ügynökség is támogatja.

Éghajlatváltozás és fejlesztési mandátum Az olajvezeték EIB általi finanszírozása világossá teszi, hogy a megújuló energiaforrásokra helyezett állítólagos hangsúly ellenére a bank az ilyen beruházások támogatásával jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Az EIBnek ezenfelül a Cotonou-i Egyezmény célkitűzéseinek – a fenntartható fejlődés céljaival összhangban a szegénység csökkentése, az emberi jogok valamint a demokratikus elvek tiszteletben tartása, a nem állami szereplők széles körének részvétele és stabil politikai környezet elősegítése – értelmében kellene működnie. Ez a beruházás ezen követelmények egyikének sem felel meg.

Az 1A szakasz esetében nem hajtottak végre átfogó KHV-t, és se erózió, se ülepedés vizsgálat nem készült. Előrejelzések szerint a Senqu/Orange-folyó ökológiai egyensúlyában súlyos zavar fog keletkezni a beruházás következtében, és Lesotho legtermékenyebb, egyedüli felesleget termelő földjei fognak víz alá kerülni. Sok családot áttelepítettek, egyeseket erőszakkal, és összességében több ezer embert érint a fejlesztés. A kárpótlási csomagok eleddig szegényesek voltak, illetve nem is valósultak meg: túl kevés csereföldet ajánlottak fel, túl sokan kényszerültek új megélhetés keresésére.

2000 januárjában az Európai Parlament EIB-nek címzett ajánlásában úgy fogalmazott, hogy ne támogassa a beruházást a Lomé-i Egyezményre hivatkozva. Az ajánlás ellenére az EIB jóváhagyta a hitelt.

Az emberi nyomorúságon felül a beruházás korrupcióba is süllyedt. A Lesothoi-felföldi Fejlesztési Hivatal vezetője számos, a duzzasztógát építésébe bekapcsolódó nemzetközi vállalattól fogadott el csúszópénzt. Végül öt lesothoi munkás vesztette életét akkor, amikor a gátat építő konzorcium vállalatai a rendőrséghez fordultak, hogy munkásokat távolíttassanak el velük az építkezés melletti táborból. Ez röviddel azután történt, hogy „törvénytelen sztrájk” miatt 2300 lesothoi építőmunkásnak felmondtak. A munkások az egyenlőtlen bánásmód ellen tüntettek, továbbá tiltakoztak a rendőri zaklatás és a vállalatok lépései ellen, amelyekkel megszüntették a helyi szakszervezettel létrehozott tárgyalási kereteket. Masupha Sole, a Lesothoi-felföldi Fejlesztési Hivatal korábbi igazgatója jelenleg 15 éves börtönbüntetését tölti, amiért több nemzetközi alvállalkozótól és tanácsadótól kenőpénzt fogadott el. A lesothoi nemzeti bíróság eddig két nyugati vállalat bűnösségét állapította meg megvesztegetés vádja kapcsán: az Acres International kanadai építőipari vállalatot és a Lahmeyer International német alvállalkozót. A Spie Batagnolles francia építőipari vállalat ellen jelenleg folyik a per, míg néhány vállalat, köztük az olasz Impregilo a per kezdetére vár.

További információk: http://www.bankwatch.org/issues/eib/mngo materials.html http://www.bankwatch.org/issues/oilclima/m ainchad.html Both Ends http://www.bothends.nl “Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.cbrm.org Föld Barátai Nemzetközi Hálózat http://www.foei.org Lesothoi-felföld Lesotho

vízügyi

beruházás

–

A Lesothoi-felföld vízügyi beruházás Afrika legnagyobb építőmérnöki vállalkozása. A Senqu/Orange-folyó vizének 40%-át öt hatalmas duzzasztógát segítségével fogják elterelni, hogy 200 kilométernyi alagútban átvezessék azt a Maluti-hegységen, hogy aztán a víz a dél-afrikai Gauteng-folyóba jusson. Az EIB 20 millió eurós hitelt folyósított a beruházás 1A szakaszához, és az 1B szakaszt további pénzügyi támogatásban részesíti két, összesen 54

4

EIB Tények 6 jövőbeli világpiaci árához rögzítik. Számítások szerint ez az ár minden valószínűség szerint nem lesz elegendő a beruházás költségeinek fedezéséhez, így Izland adófizetői fogják viselni a veszteségekből fakadó terheket.

A korrupció, a megvesztegetési botrány és az építőmunkások halála, valamint a beruházás súlyos szociális és környezeti hatásai ellenére az EIB folytatta a finanszírozást. Nem készítettek megfelelő KHV-kat, a társadalmi részvétel a folyamat során elenyésző mértékű volt, a kárpótlási csomagok szegényesek voltak, illetve nem is valósultak meg.

Üzembe helyezésekor az alumíniumkohó hatalmas mennyiségű széndioxidot és egyéb üvegházhatású gázt fog a levegőbe bocsátani. Jelenleg a világban nincs igény az új kohó által majdan termelendő alumíniumra, az Alcoa csupán a költségek csökkentése érdekében helyezi át kohászati kapacitását alacsonyabb költségű országokba, mint például Izland. Az alumínium újrahasznosításának fejlesztése esetén nem lenne szükség új kohókra, vagyis a Karahnjukar Projektre sem.

További információk: http://www.bankwatch.org/publications/issue _papers/ 2002/eib-ip-lesotho.pdf “Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.cbrm.org A karahnjukari vízerőmű és a reydarali alumíniumkohó beruházás – Izland

Ennek ellenére az izlandi kormány szerződést kötött az Alcoával a beruházás megvalósítására. A kormány azonban nem tudja egyedül előteremteni a szükséges pénzösszeget, ezért külföldi finanszírozási forrásokhoz fordult azt tervezve, hogy az EIB-től, az Északi Beruházási Banktól és kereskedelmi bankoktól biztosítja azt. A világ 120 környezetvédelmi szervezete felszólította a pénzintézeteket, hogy ne támogassák a Karahnjukar Projektet, többen az EIB-nek is írtak a támogatás megtagadásáért. Július 28-án az EIB bejelentette, hogy nem fogja támogatni a projektet, arra hivatkozva, hogy a projekthez nem vehetők igénybe az EIB forrásai. Ez volt az egyik azon csekély számú ügyek közül, ahol a társadalmi nyomás valószínűleg arra kényszerítette a bankot, hogy lemondjon a részvételéről.

Európa második legnagyobb, még érintetlen vadonját, Izland Központi Felföldjét több, hatalmas duzzasztógátprojekt is veszélyezteti, amelyekkel Izland nehéziparát akarják ellátni. A több mint 1 milliárd dolláros költséggel felépülő karahnjukari vízerőmű áramot fog termelni a világ legnagyobb alumíniumgyártója, az Alcoa izlandi tengerparton felépítendő alumíniumkohója számára. A kilenc gátból, három gyűjtőmedencéből, hét csatornából és tizenhat alagútból álló beruházás jelentős hatással lesz Izland érzékeny környezetére. Számos jellegzetes tájelemet fog tönkre tenni vagy elárasztani, a sziget tömbjének 3%-át fogja megváltoztatni, és veszélybe sodorja fókák, rénszarvasok, halak és a rózsaszín lábú liba (Anser brachyrhynchus) élőhelyét, illetve ritka vegetációkat. A fejlesztés a földkéreg egyik legaktívabb régiójának közelében fekszik, valamint olyan geológiai kockázatok is fenyegetik, amelyeket szakértők szerint nem vettek kielégítő mértékben figyelembe. Számos pert és panaszt nyújtottak be eddig és Izland környezetvédelmi miniszterét is beperelték azért a döntéséért, amellyel jóváhagyta a tervet.

A beruházás nem volt összhangban az EIB Vállalati Operatív Tervével, amely elsőbbséget biztosít az innovatív technológiák, környezeti projektek, kis- és közepes vállalkozások támogatása számára, valamint az Európai Unió szociális és gazdasági kohéziójának. Ha az EIB támogatta volna a Karahnjukar Projektet, akkor saját környezeti iránymutatásait is aláásta volna. Ezenfelül az EIB információs politikája a nemzeti kormányok számára továbbra is lehetőséget biztosít arra, hogy bizalmasan kezeljék a bankhoz benyújtott projektjavaslataikat, így az információkhoz

A kohó a vízerőmű által termelt elektromos energia legnagyobb részét fel fogja használni, ugyanakkor az izlandi kormány úgy egyezett meg az Alcoával, hogy az általuk fizetendő áram árat az alumínium

5

EIB Tények 6 való társadalmi hozzáférés nem lett volna szavatolt. Végezetül a duzzasztógát építésére és az alagutak fúrására szerződött fővállalkozó az olasz Impregilo volt, amelyet korábban megvesztegetéssel gyanúsítottak a Lesothoi-felföld vízügyi beruházás kapcsán is (lásd fentebb).

További olvasnivalók és információk: A Bankfigyelő Hálózat honlapja: http://www.bankwatch.org Az EIB honlapja: http://www.eib.org =================================

További információk: Tények az Európai Beruházási Bankról: http://www.bankwatch.org/issues/eib/karahnj ukar/mngoreports.html


Folyók Nemzetközi Hálózata http://www.irn.org


Izlandi Természetvédő Szövetség http://www.inca.is Föld Barátai Nemzetközi Hálózat http://www.foei.org

EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet

“Reformájuk meg a Világbankot” kampány http://www.cbrm.org

EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank - Esettanulmányok =================================


6

EIB Tények 7

Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország legnagyobb intézményi támogatójává. Az EIB szintén előszeretettel ad nagy összegű hiteleket multinacionális vállalatoknak, melyek a legkevésbé vannak rászorulva közpénzekre, és a legkevésbé járulnak hozzá a köz céljaihoz.

A luxemburgi székhelyű, 1958-ban a Római Szerződéssel életre hívott Európai Beruházási Bankról (EIB) az emberek feltűnően keveset tudnak. Pedig ez a nemzetközi pénzügyi közintézmény 2003ban kétszer több hitelt adott különböző beruházásokra, mint a majd mindenki által ismert Világbank: 10 000 milliárd forintot. Ez az összeg majdnem kétszer nagyobb mint Magyarország éves költségvetésének bevétele. Saját meghatározása szerint az EIB célja, hogy tőkebefektetések biztosításával és az EU gazdasági célkitűzéseinek támogatásával hozzájáruljon az európai integrációhoz és a szociális kohézióhoz, különösen az EU hátrányosabb régióiban. Továbbá feladata, hogy „elősegítse az EU célkitűzéseit azáltal, hogy hosszú lejáratú hiteleket biztosít ésszerű befektetések számára”. Mindezt sűrű homályba burkolózva teszi, így meglehetősen szabadon tevékenykedhet működési területén a köz és magánszféra határán.

A fenti és még számos más problémát látva civil szervezetek évek óta próbálják a bankra felhívni a közvélemény figyelmét és megváltoztatni a bank működésének rossz gyakorlatát. 2004 nyarán felhívást tettek közzé, melyben hat fő területen követelnek változásokat: a banknak meg kellene felelnie az európai intézmények átláthatósági szabályainak, megfelelő védelmi elveken alapuló fejlesztési felhatalmazást kellene kapnia az EU-n kívüli hitelek kihelyezéséhez, környezetbarát ágazati politikákat kellene kialakítania a hitelkihelyezésekhez, panasztételi folyamatot kellene kidolgoznia az érintett állampolgárok számára, hatékony intézkedéseket kellene hoznia a korrupció és a pénzmosás megelőzésére és fenntarthatósági szempontú hitelkihelyezést kellene folytatnia a privát szektorban.

Magyarország uniós csatlakozásunk óta az EIB tagja, azaz részvényese. Hat év alatt 50 milliárd forinttal járulunk hozzá – az adófizetők pénzéből - a bank tőkéjéhez, és így 0,7 %-os tulajdonrészt szerzünk. Ezáltal jogunk van arra is, hogy az EIB legfőbb döntéshozó szervébe, a Kormányzótanácsba és a hitelek kihelyezéséről döntő Igazgatótanácsba személyeket delegáljunk. Az előbbiben hazánkat Draskovics Tibor pénzügyminiszter képviseli, az utóbbi munkájában pedig Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke vesz részt. Az Igazgatótanács azonban gyakorlatilag csak formálisan dönt a beruházásokról, mivel az igazgatók évi tíz ülésükön csak rábólintanak a banki menedzserek által előkészített több mint 300 hitelkérelemre.

Mennyi az annyi 1990-ben érkezett meg az első EIB pénz Magyarországra: a Magyar Villamos Művek kapott hitelt az ország villamos hálózatának felújítására. Azóta 74 hitelszerződés keretében a magyar állam és különböző általában külföldi tulajdonban lévő vállalatok több mint 1000 milliárd forint hitelt kaptak különböző beruházásaik megvalósításához. Mint általában a hitelfelvételek esetében, hazánk az EIB-nél is az élen áll, ha összehasonlítjuk magunkat a többi új középés kelet-európai EU tagországgal: Ország Összeg (€) 1. Lengyelország 7 514 329 836 2. Csehország 5 266 056 080 3. Magyarország 4 145 900 000 Három legnagyobb hitelfelvevő – összes hitelfelvétel 1990-2004, forrás: EIB Group, Projects financed in 2003 and statistics

A nyilvánosság számára láthatatlan működése is hozzájárul ahhoz, hogy az energiaipar és a közlekedési szektor számára nyújtott hitelei által napjainkra az EIB vált a globális felmelegedés egyik

1

EIB Tények 7 Csak a 2004 első félévében aláírt hitel megállapodások összege a magyar költségvetés 2004. évi bevételeinek 3%-val egyenlő. Azt már látjuk, hogy ez nagy pénz, ami önmagában még nem lenne baj – de mire költjük ezt?

Ország Összeg (€/fő) 1. Szlovénia 802 2. Csehország 516 3. Magyarország 410 Három legnagyobb hitelfelvevő, egy főre jutó hitel nagysága – 1990-2004, összesen euró/fő forrás: EIB Group, Projects financed in 2003 and statistics

Az EIB szereti az autópályákat, az olajat, a multikat és a nagyvárosokat EIB hitelei ágazatonként 400 Összeg (milliárd Ft)

350 300 250 200 150 100 50

Sz Ip ol ar gá Eg lta és tá so zs k ég ,o kt M at ez ás őg az da G sá lo bá g lis hi te le k

En er gi Kö a zl Te ek le ed ko és m m u n Ví ik z ác és ió sz en ny ví Vá z ro si in fra Ve . gy es in fra .

0

Ágazat

kérelmet nyújtottak be az M0 keleti szektora és az M6 autópálya megépítésének támogatására.

Az ágazatonkénti támogatások listáját messze vezeti a közlekedés közel 350 milliárd forintos hitelösszeggel, ezután a „globális hitelek” jönnek 257 milliárddal és a képzeletbeli dobogó alsó fokára holtversenyben az energia-szektor és az ipar állhat fel. Utolsó helyen a mezőgazdaság áll nulla forinttal.

Globális hitelek Az EIB a vele partnerségi kapcsolatba lépett bankokon – közvetítőkön – keresztül „globális” hiteleket is nyújt. Ilyen bankok Magyarországon pl.: CITIBANK, K&H, CIB, Inter-Europa. Ezek a hitelek akár pozitív hatásúak is lehetnek, mivel ezek segítségével kisebb és valószínűleg fenntarthatóbb beruházásokat finanszíroznak. Azonban sem a bankok, sem az EIB nem hoz nyilvánosságra információt ezekről a hitelekről, és mivel ezek a hitelek nincsenek környezeti feltételekhez kötve, nem vonhatjuk le azt a következtetést, hogy hozzájárulnak a fenntartható fejlődéshez.

Közlekedés Ezen a területen a pénzek közel fele, nem okozva nagy meglepetést, a közutak, autópályák építésébe és felújításába áramlott. Többek között olyan építésekbe, mint az M0 északi szektora, ami az útépítések kacsán az elmúlt időszak egyik legnagyobb lakossági ellenállását váltotta ki. Vasútvonalak felújítására a pénzek harmada jut, és napjaink legkárosabb közlekedési formájára a repülésre – mely egyéb bújtatott formákban amúgy is számos támogatást kap - is jut 30 milliárd Ft. Jelenleg a bankhoz 2

EIB Tények 7

Energiaszektor és ipar Ez a két terület nagyjából egyenlő arányban, összesen 20%-al részesült az eddigi hitelekből. Olaj, gáz, erőmű, villamoshálózat szerepel a támogatottak listáján. Megújuló energiaforrásokról ne is álmodozzunk, hiába rendelkezik az EU konkrét céllal is a megújuló energiák területén. Csak a MOL olaj- és gázüzletága közel 70 milliárd forint hitelt kapott többek között benzinkutak felújítására, az E.ON Hungária pedig villamoshálózatának korszerűsítésére 30 milliárd Ft hitelben részesült.

Esettanulmány - Szolnok Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer 2001. decemberében hat környezetvédelmi témájú beruházás támogatásáról írt alá szerződést az EIB a magyar kormánnyal. Ezek között volt két szennyvízhálózat korszerűsítés és bővítés, illetve négy regionális hulladéklerakó építése. Az EIB hitele mellett mind a hat beruházást támogatta az EU ISPA előcsatlakozási alapja is. A Szolnok Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszerhez kapcsolódó Kétpó községben megvalósuló hulladéklerakó az egyik a hat környezetvédelmi célú beruházás közül. Azonban hiába környezetvédelmi célú egy EIB hitel, ha a megvalósítás során fontos uniós környezetvédelmi jogszabályokat hagynak figyelmen kívül, és az EIB nem követeli meg ezek betartását. Az is ellentmond a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés elveinek, ha olyan méretű beruházásra lehet csak támogatást kapni, ami az adott esetben feleslegesen nagy, vagy több kisebb beruházással kiváltható lenne. Környezetvédő szervezetek a regionális hulladéklerakók koncepcióját is vitatják, sokszor azok méretét eltúlzottnak, a megvalósítás helyszínét rossznak tartva. A kétpói hulladéklerakó esetében mindkettő probléma előfordul.

Budapest Mint láttuk, a mezőgazdaságba és a vidékfejlesztésbe nem kíván befektetni az EIB, annál inkább szereti a nagyvárosokat. Budapest közvetlenül 100 milliárd forint hitelt kapott infrastruktúra, szolgáltatások, a metró fejlesztésére. Ha ehhez hozzávesszük a nem közvetlenül Budapestnek juttatott, de leginkább a fővárost érintő beruházásokat (pl.: M0), sokkal nagyobb összeget kapunk. Kár, hogy mindezekből keveset érzékelnek a budapestiek, a megvalósuló fejlesztéseket pedig sokszor kíséri lakossági tiltakozás. „Hazai” társfinanszírozás Mikor azt halljuk, hogy a különböző, az Unióból érkező pénzügyi forrásoknak meg kell teremteni a hazai társfinanszírozási hátterét, sokszor eme háttér mögött is az EIB-t találjuk. A 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból érkező források hazai társfinanszírozásának 75%-át (az agrár és vidékfejlesztési beruházások kivételével) az EIB hiteleiből fedezi az állam (111,25 milliárd Ft). Az előcsatlakozási alapoknál szennyvíz és hulladékgazdálkodási ISPA beruházások megvalósításához több mint 40 milliárd forintot adott az EIB. A Kohéziós Alap 20042006 közötti támogatásainak felét lekötő budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep hazai forrásainak nagy részét is az EIB fogja adni. Többek között emiatt került sor az EIB és a magyar állam közötti együttműködési megállapodás módosítására: 75 milliárd helyett évi átlagban 125 milliárd Ft forráshoz juthat a jövőben a magyar költségvetés az EIB-től.

A helyszín kiválasztását egy tanulmány előzte meg, mely négy helyszínt vizsgált meg gazdasági szempontból. A választás végül Kétpóra esett, ahol 40 Ha zömmel mezőgazdasági területen helyezkedik el a lerakó. Kétpó 30 km-re található Szolnoktól, a megyeszékhelytől, ahol a lakosság nagyobb része él, így ezzel a választással nagy mértékben megnőttek a közlekedési költségek és a környezeti terhelés is a hulladék szállítása során. Ezen túlmenően egy 18 km hosszú új út megépítése is szükséges – hogy meg tudják közelíteni a lerakót –, mivel az egyik szomszédos község csak ennek megépülése esetén támogatta annak építését. Született egy másik tanulmány is még Kétpó kiválasztása előtt: ez négy kisebb lerakó építésével oldotta volna meg a térség

3

EIB Tények 7 hulladékgondjait, és így elkerült volna számos, már említett negatívumot, azonban ez a változat kicsinysége okán nem számíthatott volna uniós támogatásra.

További olvasnivalók és információk: A Bankfigyelő Hálózat honlapja http://www.bankwatch.org Magyar Természetvédők Bankfigyelő honlapja http://www.mtvsz.hu/bankfigyelo

A számos tanulmány mellett azonban Szolnok alpolgármesterének egy megyei lapnak adott nyilatkozata rávilágít a valódi kiválasztási mechanizmusra: „Az adott helyzetben azonban figyelembe kellett venni, hogy más település nem járult hozzá a lerakó területének átengedéséhez, így Kétpónak nincs alternatívája.”

Az EIB honlapja http://www.eib.org Az EIB magyarországi hitelei http://www.eib.org/projects/loans/regions/Co untryList.asp?Region=4&Country=113 =================================

A helyszín kiválasztása utáni tanulmányok is számos kívánnivalót hagynak maguk után. Az előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat elfelejti megemlíteni, hogy hulladéklerakó céljára csak rossz minőségű mezőgazdasági vagy termelés alól már kivont terület használható. Nem foglalkozik továbbá a belvíz kérdésével sem, pedig 2000-ben a magas belvíz okozott súlyos károkat a településnek. A megvalósíthatósági tanulmány sem tartalmaz számos szükséges elemet. Nem vizsgál meg más alternatívákat, nem készít költség-hatékonyság és költség-haszon elemzést, nem vizsgálja meg a lakosság fizetési hajlandóságát sem.

Tények az Európai Beruházási Bankról: EIB Tények 1: Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank EIB Tények 2: Az Európai Beruházási Bank: Alapvető tények EIB Tények 3: Kafka világa: Az Európai Beruházási Bank információpolitikája EIB Tények 4: Az Európai Beruházási Bank és a környezet

Jellemző módon egy híradás sem említi meg az EIB-t mint a beruházás támogatóját, mindenhol csak az EU ISPA alapja és a központi költségvetés szerepel mint finanszírozó.

EIB Tények 5: Az Európai Beruházási Bank szerepe a fejlesztéspolitikában EIB Tények 6: Elmélet és gyakorlat: Európai Beruházási Bank – Esettanulmányok EIB Tények 7: Az Európai Beruházási Bank és Magyarország =================================


4

Láthatatlan hatalom az Európai Unióban: Az Európai Beruházási Bank

Recommend Documents