MEGYÉNK
F
Kézirat
A második
beérkezett:
világháború befejeződése
HATÁSA
EJLŐDÉSÉRE
ALADÁR
NAGY
Lehetővé
EGYÜTTMÜKÖDÉS
NEMZETKÖZI
A SZOCIALISTA
1975.
után
vált, hogy világméretűvé fejlődjék
a
december
1.
alapvetően megváltozott szocialista
társadalmi
a
rendszer.
világ térképe. Ez a fejlő-
az országokat, amelyekben a politikai hatalom folyamat átfogta mindazokat meghóa munkásosztály és irányított gazdasági és ideológiai élcsapata által vezetett átalakulások gyors ütemben végbementek. Kezdettől fogva nagy szerepet játszottak azok a szocialista országok, melyek 1949-ben történelmi jelentőségű lépésre szánták el magukat és létrehozták a szocialista nemzetközi gazdasági együttműködés teljesen új rend-
dési
dítása után,
szerét,
a
KGST-t.
KGST-országok eddigi fejlődése bebizonyította, hogy a szocialista társadalmi alakultak ki, amelyek döntően hozzájárultak az létrejöttével új termelőerők Országok iparosításának, korszerű mezőgazdaságának és széles körű nemzetközi gazdasági együttműködésének megteremtéséhez. Ha röviden összegezni kívánjuk a majdnem háromévtizedes út közös vonásait a KGST- országokban, akkor az alábbiakat kell kiA
rendszer
emelni:
1)
A
illetve
a
kelet-európai szocialista országokban csak a rendkívüli után lehetett szerkezetű, megkezdeni az elmaradott struktúrájú népgazdaságok korszerűsítését.
Szovjetunióban
mértékű háborús háború
károk miatt
és
a
elhárítása torz
KGST-országokban az 1950-es évek elejére olyan irányítási rendszer került bevezetésre, amely a Szovjetunióban az 1930-as évek elején alakult ki és rendkívül jelentős eredményeket produkált. A bevezetett irányítási rendszerek bizonyos mértékig a háborús gazdálkodás néhány vonását is magukon viselték. Az irányítási rendszerekben azonban jelentős különbségek alakultak ki az 1960-as évek végére. 2)
A
NME Közleményeí,
V. Sorozat,
Társadalomtudományok,
23
(I977)
59-67
59
3) Az egyes országokban általánossá vált az a szemlélet, hogy a gyors ütemű gazki kell használni a nemzeti erőforrásodasági fejlődés érdekében maximális mértékben az a helytelen gyakorlat, hogy a nemzeti kat. Ezt a helyes felfogást torzította önellátása kívánatosnál volt. ra törekvés nagyobb 4) A gyors ütemű gazdasági növekedés fő forrásául olyan ún. extenzív tényezők technikai szinten álló szolgáltak, mint az új munkaerő bevonása a termelésbe, az azonos számának és A elsősorban abból növekedés bővítése, fakadt, hogy munkahelyek egyebek. a munkaerő az iparban nagyarányú beruházások valósultak beáramlása meg, fokozódott az egyes iparágakba. 5)
A nagy
beruházási
pai tőkés országokkal sokból.
daság sával
A belső nem
ipari
-
források területein
a nyugat-euróellentétben eszköz külső forrábőségesen beruházási voltak, így szükségszerűvé vált a népgaz-
programok megvalósításához
nem
állt rendelkezésre
erősen
korlátozottak
rendelkezésre
megvalósuló nagymértékű
álló
-
jövedelmek elvonásával,
illetve
újraelosztá-
felhalmozás.
a teljes foglalkoztatottság 6) Valamennyi KGST-országban törekedtek megvalósítására. Ez lehetővé tette a viszonylag hosszú álló szabad munkaerőideig rendelkezésre a termelésbe. az ipar vonzotta a munkaerőt. források bevonását Elsősorban Fokozódott a mezőgazdasági munkaerő eláramlása más népgazdasági területekre, nagyrészt a mezőmunka növekedése termelékenységének gazdasági alapján. Ugyanakkor a szolgáltatásban lekötött munkaerő viszonylagos súlya túlságosan kicsi maradt. Igen jelentős pozitív változás történt a munkaerő szakképzettségében.
nagymértékben megváltozott. A nehézipar 7) A KGST-országok ipari szerkezete népgazdasági súlya megnövekedett. A világtendenciákkal összhangban elsősorban a kitermelő gyorsan ágak súlya nőtt meg. Különösen fejlődött az energiatermelés. A kissé kohászati nőtt a belső pozitív magas arány mellett, gyorsan gépipar súlya, miközben A szerkezeti változások történtek. elsősorban az 195 0-es évek végétől irányú vegyipar kezdett gyorsabb ütemben fejlődni. Ugyanakkor a könnyűipar és az élelmiszeripar viment végbe. szonylagos aránya csökkent. Vállalati szinten erős koncentráció
KGST-országok mezőgazdaságában a fejlesztési források több ok miatt igen voltak. Általában erős volt az időjárási viszonyoknak való kiszolgáltatottAz évi ütem viszonylag szerény volt, de ez a növekedés növekedési ság. teljes mértékben a évek származott. Az 1950-es növekedéséből végén megindult a munkatermelékenység mezőgazdaság gyorsabb ütemű gépesítése, a műtrágyafelhasználás fokozódása, a modermezőnebb termelési A mezőgazdaság javuló eredményeit csökkenő szerkezet kialakítása. területen érte el. gazdasági 8)
A
korlátozottak
az infrastruktúra, a szolgáltatások gazdasági és társadalmi 9) Ismeretes jelentősészintről való időkilábalás az alacsonyabb Világtendencia, hogy gazdasági fejlettségi a szakában ezek relatív Azonban csökken. súlya KGST-országokban egyéb tényezők nőtt kielégítő ütemben e szektor miatt sem népgazdasági szerepe. Éveken át érvényesült
ge.
60
felfogás, hogy e szektor csupán ,,nemzeti jövedelem fogyasztó" ágazat. Emiatt a korfőleg ennek rovására történt keretmólátozott mennyiségű beruházási javak elosztásakor az infrastruktúra, a szolgáltatások Ennek következményeként fejlődése lassú dosítás. évenként a köműszaki színvonaluk elmaradt belső változtak, arányaik jelentősen volt, az ipari-gazdasági fejlettség vetelményektől. Valamennyi KGST-országban jelenleg értek el, ahol a további kulcskérdése lett az infrastruktúra, egyik szintjére fejlődés ojyan ütemű gyorsabb fejlesztése. a szolgáltatások az a
10) Rendkívül
jelentős
kapcsolataiban. E téren
sági KGST-országok közötti
változások az
történtek évek
1940-es
KGST-országok nemzetközi gazdairányváltozás történt. A előtti évekkel szemben egymás népa
végén radikális
a háború kapcsolatok életében döntő jelentőségűvé váltak. Az 1950-es évek második felében kialagazdasági is miszerint a összes külkereskedelmi forkult az a ma meglevő arány, KGST-országok egymás között, egyharmadát pedig más relációban bonyogalmukmintegy kétharmadát -
-
A KGST-áruforerősen eltér az áruszerkezet. lítják le. Mint ismeretes, a két főrelációban a Szovjetuniónak kiegyensúlyozó szerepe hiszen a van, forgalom 60 %-a a Szovgalomban érinti. Az az a külkereskedelközvetlenül elmúlt időszakban egyes országokban jetuniót a legkevésbé fejlett mi forgalom gyorsabban nőtt mint a nemzeti jövedelem. Elsősorban árukülkereskedelmi KGST-országok tették a legnagyobb lépést a korábban elmaradott szerkezet korszerűsítésében. Ma még az egymás közötti áruforgalom egyik nagy problémája, hogy túl nagy az alapanyagok, nyersanyagok, fűtőanyagok és a késztermékek egymásra való kicserélésének aránya, és viszonylag kevés a modern késztermékek egymás közötti forgalma. a KGST-országok igen gyors ütemben 11) Az elmúlt közel három évtizedben fejlődtek. Egyre nagyobb mértékben vesznek részt közvetlenül a tőkés világpiaci áruforgalomban is, ahol számos zavaró tényezővel kell megküzdeniük. A KGST-országok évente átlagosan 7 %-kal növelték az egy főre jutó nemzeti jövedelmüket. A világ egyetlen más földrajzitérségében nincs még egy ilyen dinamikus és viszonylag kiegyensúlyozott gazdaságiszféra. Az egyensúly átmeneti zavarait elsősorban a gazdaságpolitikai koncepciók módosulásával,az egyes országok mezőgazdaságának természeti kiszolgáltatottságával és a gyors ütemű növekedés közben keletkező belső műszaki-gazdasági feszültségekkel
lehet magyarázni.
12) A KGST-országok gazdasági együttműködésében az 1960-as évek végére leaz ún. klasszikus nemzetközi gazdasági együttműködés időszaka, amikor a külkereskedelemnekabszolút uralkodó szerepe van. Megértek azok a feltételek, amelyek teszik a gazdasági együttműködés magasabb fokának a szocialista lehetővé gazdasági Integrációnak megvalósítását. Ismeretes, hogy hazánk háromévtizedes fejlődése, a gazdasági, a politikai és az árult
-
_
szférában Ideológiai
(idült!
elért
együttműködésével,
eredményei a
KGST
összefüggnek eredményes munkájával. szorosan
a
szocialista
Nem
kivétel
országok sokezalól megyénk
m.
61
Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyét a magyar népgazdaságon belül nem tudjuk belül. Azonban adat is jól a dolgozat keretein elemezni részletesen néhány statisztikai az összes itt 1974-ben dolgozott foglalkoztatott kifejezi megyénk népgazdasági súlyát: 8,5 %-a, a szénbányászati dolgozók 19,3 %-a; az éves összes megvalósított beruházás 10 %-a, az ország állóeszközállományának (bruttó értéken) l 1,9 %-a megyénkre jut. főt foglalkoztatnak, 55.000 A KGM-hez tartozó, megyénkben működő vállalatok 140 md.
állóeszközzel
Ft értékű
rendelkeznek
és évente
Ft értéket
kb. 60 md.
állíta-
nak elő. A következőkben
néhány összefüggésre szeretnénk
a
figyelmet
felhívni.
fejlődésében mindig meghatározó szerepet játszottak a beruházások. elérésében, jellegét megadó ipari szektor kiépítésében, jelenlegi színvonalának a való érdeme van a gyors ütemű növekedésben nagy KGST-országokkal kapcsolatainknak. Itt is első helyen áll a Szovjetunióval való együttműködésünk. Igy pl. a megye vegyvégrehajiparának megteremtése, az energiaellátás megoldása, a kohászati rekonstrukció volna a korszerűsítése nem valósult időben a tása, szénbányászat meg kapcsolatok nélkül. EmelA lakásgondok megoldásában igen sokat jelentett az Alsózsolcai Házgyár beindítása. és berendezéseinek Szovaz beruházások lett sor került technológiai gépi építőanyagipari fel a sajószentpéteri üveggyárat szerelték jetunióból való importjára. Szovjet műszerekkel l)
A megye
A megye
a
rekonstrukció
során.
a megyei beruházások más KGST-országok is közreműködtek teljemegyei exportja segítette a nálunk meggépi eszköz és berendezés valósuló programokat. Pl. a Borsodi Vegyi Kombinát nitrogénműtrágyagyárában csehszlovák kompresszorok dolgoznak, a pvc-gyárban NDK-ból importált gépek és berendea Romániából zések működnek. földgázvezetéken szállítják szükséges energiahordozót és a tiszapalkonyai erőművek berendezéseinek nagy részét Leninvárosig. A kazincbarcikai
Természetesen
sítésében,
illetve
sok
Csehszlovákiából
és NDK-ból
nek berendezéseit
elsősorban
sében
NDK-beli gépeket ság II. olajvezeték, az arra tése
és sikeres
üzemeltetése
szerezték
be. A Lenin
Kohászati
Művek
finomhengerművé-
hejőcsabai cementgyár korszerűsítészükséges külön részletezni, hogy a Barátépülő kőolajfinomító, az új 2.000 megawattos erőmű megépícsak szoros nemzetközi együttműködéssel biztosítható. NDK
biztosította.
is felhasználtak.
A
Nem
hozzájárult országokkal való együttműködés jelentős mértékben és területi megye magas ipari struktúrájának, fejlesztésének a téren szintű foglalkoztatottságának alakulásához is. Ma ezen valamennyi KGST-országkaés a megyénkben is a legaktuálisabb feladat: a meglevő termelési ban, így hazánkban álló termelési szerkezet átalakítása, a rendelkezésre pacitások korszerűsítése, a kialakított erőforrások E feladat maximális koncentrálása. megoldásában döntő szerepe van a szocialísta országok közötti az ipari kooperációnak. termelési szakosításnak, Megyénk aktívan 2)
részt
A szocialista
gazdasági arculatának,
a
vesz
ebben.
hogy a kohászat megvalósuló együttműködés. A Ismeretes,
62
számára Lenin
mennyire
Kohászati
fontos
Művek
az
éveken
INTERMETALL át
a
hosszú
keretében
lejáratú
cseh-
szerződéssel
nagy teljesítményű középhengerromán kapacitások lekötésére partnerrel kötöttek megálrészt vállalt az LKM a lengyel vagongyártási programban. A DIGÉP Jelentős 1apodást. keretében megvalósuló szakosítás jelentős. Ennek révén számára az INTERELEKTRO a és a komplett gyárberendezések hosszú a hűtőberendezések kábelgépek, biztosított a nemzetközi Zsiguli-program is, arnelytávú és nagy felvevőképességű piaca. Emlitendő F émlemezipari Művek sátoraljaújhelyi gyárának van lehetőnek keretében az ELZETT gégejelentős fejlődésre. Az olefinprogram a megye vegyiparában igen kedvező lehetőséa gyors, kiegyensúlyozott és zavartalan fejlődéshez. Ezzel kapcsolatos geket teremtett a az is, hogy megyei vegyipari gépgyártás jó piaci lehetőségekhez jutott a Szovjetunióban.
szmvák-magyar kooperációs mű kihasználását. A blokksori
biztosította
a
tevékenységében fontos szerepet játszik. ország külkereskedelmi a szocialista Ennek következtében országokkal való együttműködésben is számottevő A megye külkereskedelmi 1968-tól külkereskedelmi munkánk. tevékenysége különösen fel jelentősen. Az itt előállított kezdve lendült ipari termékek mintegy 15 %-át exportálA két fő relációban exportált termékek átják. Javult az exportunk termékszerkezete. az alá kerültek. külföldi kitermelési országos átlag piacokra sikerült költségei Új lagos Javult a piacok feltárásával, a külbejutniuk a megye vállalatainak, illetve termékeinek. kereskedelmi propagandával kapcsolatos munka. Örvendetes módon, tervszerű és kiegyenvolt a KGST-országok felé irányuló exportforgalmunk. súlyozott
3) Megyénk
az
a
tevékenységben elért eredményeink kedvezőek, de nem kieléirányban jelentkeznek, gítőek. olyan okai, amelyek mindkét főértékesítési és vannak olyan okai is, amelyek csak a KGST-országok kapcsolatában aktuálisak. A közös okokat is gyenge az exportra kerülő termékek műabban kell keresni, hogy továbbra szaki színvonala. Az export jelentős mértékű a hazai extenzív növekedése termelés jellegű bővülésén alapult. Kicsi a korszerű termékek súlya a megye exportjában. Túlzott keés könnyűipari termékek felé. A vállalati reslet-eltolódás tapasztalható a kohászati döntéseket elsősorban a rövid távú érdekek determinálják. Exportunkban döntő szerepe van az anyagigényes termékeknek, viszont ezek nemzetközi versenyképessége leromlott az elmúlt időszakban. A KGST-országokkal kapcsolatos exportunkban jelentkező sajátos okok: az eltérő gazdaságirányítási rendszerekből fakadó, gátló tényezők, az egyes orszá80k fizetési mérleghelyzetéből fakadó adminisztratív intézkedések. A külkereskedelmi
Ennek
vannak
4) Együttműködés jött
létre
a
szocialista
mezőgazdasági
szektorban
is. Mint
isme-
retes, megyénkben viszonylag kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelési feltételek. A felszabadulás után azonban rendkívüli erőfeszítéseket tettünk az elmaradott szerkezetű és
alacsonyhozamú máS0k, majd
a
szektor szocialista
fejlesztésére. átszervezés
közökkel,berendezésekkel Szocialista múlt
való való
Ebben
kiemelkedő
révén
kialakult
ellátásukban
döntő
szerepet játszottak
termelőszövetkezetek. szerepe
volt
és lesz
országokkal együttműködésünknek. bizonyítja az a mezőgazdasági erőgépeknek mintegy 60-70 %-át,
időszakban
Ezt
a a
gépálloAnyagi esza jövőben is a tény, hogy az elmunkagépeknek a
63
országokból importáltuk, elsősorban a Szovjetunióból. A a Szovjetunióból és az NDK-ból káli- és foszfortartalmú szerezműtrágyákat elsősorban tük be. A megyében felhasznált növényvédőszerek mintegy 60 %-a importból származott és ennek felét a KGST-országokból vásároltuk. mintegy 40 %-át
szocialista
a
kultúrák növénytermesztésben az egyes KGST-országokban kinemesített megl. őszi a búza hazai termeszhaszonnal nagy jár. Igy megemlíthető Bezosztaja tése, a Lengyelországból és NDK-ból származó burgonyafajták meghonosítása. Az állattenyésztés területén is van számos példa. Az abaújszántói állami gazdaságban a Szovjetszarvasmarha unióban kitenyésztett kosztromai fajtával foglalkoznak. A sertéstenyészfel vérfríssítésés Lengyelországból hozott tésben Romániából apaállatokat használnak hez. A juhállomány nemesítésében Szovjetunióból vásárolt tenyészkosokat használnak A
honosítása
fel.
Megyénk
mezőgazdasági termékével hozzájárul a szocialista partnerek állagazdaságainak munkájához, hozamainak javításához, állatállományá-
számos
mi és szövetkezeti nak
nemesítéséhez.
terén
röviden 5) A következőkben megvalósuló kapcsolatokról.
szaki
alkalmazott
zisok
áttekintést
adunk
a
tudományos együttműködés
a) Megyénk ipari jellegének megfelelően a leghamarább és a leggyorsabban tudományok terén fejlődött ki ez a kapcsolat. A megyei kohászati
-
az
LKM,
az
ÓKÜ,
a
December
4. Drótművek
és
a
Tüzeléstechnikai
Intézet
mű-
a
bá-
jött létre együttműködés: az acélgyártás és Fe-ötvözetek és automatikája; a nyersvasgyártás kora kohászati folyamatok műszerezése szerűsítése, és az aktuális tudományos és kutatási feladatok közvetlen megbeszélése.
alapján a gyártása;
következő
témákban
a DIGÉP amely az tudományos együttműködés másik nagy centruma 1963. január l. egyesülés után nemzetközi kapcsolatokra alapozta jövőjét. Különösen révén sikerült a kapcsolatok. Ennek az 1960-as évek végén váltak intezíwé megoldania a huzalok húzási mint olyan feladatokat, vékony problémái, a színesfémek automatikus lágyítása és a komplett gyártósorok egyes műszaki kérdései. Ugyanígy találtak megoldást a hűtőipari gyártmányoknál, a szivattyúgyártásban, a forgácsnélküli alakító gépek gyárés kialakulása tásában. A megyei vegyipari centrumok a BVK, a TVK és az ÉMV felszocialista műszaki szorosan összefonódik a nemzetközi együttműködés fejlődése a festékipari és a műtrágyaipari, lendülésével. a szakemberek erőiket Ennek keretében a műanyagipari kérdésekre összpontosítják.
A műszaki
-
-
A szénbányászat terén mindenekelőtt a termelés műszaki színvonala, a termelékerlY nemzet" ség növelése, a gazdaságosság fokozása kérdéseire keresnek választ a szakemberek a föld alatti a közi együttműködés keretében. előbbre Igy jutottak fejtések gépesítése, szállítás a külszíni szállítás és osztályozás technológiája problémáinak automatizálása, megoldásában.
területén
folyó műszaki-tudományos tevékenység alapvető elméleti báMűszaki Egyetem, mely intézmény átfoa a műszaki tudomáNehézipari mát képezi Nemzetközi az csaknem valamennyi skáláját. kapcsolatai kifejeződnek ilyen jelnyok legű kapcsolatokatfenntartó nagyvállalatokkal való együttműködésben, és az önállóan nemzetközi illetőprogramok megvalósításában. Az utóbbiakat szervezett és koordinált az illetékes szervek által éves kiemelhető felügyeleti jóváhagyott, program alapján en az ún. kereté,,barátsági szerződések" megvalósítottrendszeres tudományos kutatás oktatói rendszeresen előadásokkal nemzetközi szerepelnek ben, Az egyetem tudományos fómmokon. Több oktató taa valamely nemzetközi tudományos szervezetnek, vagy az illetékes KGST-szakbizottságnak. Az egyetem rendszeresen kiadja idegen nyelvű közleAz a legújabb kutatási eredményekről. igen gazdagon felszerelt műszaki könyvményeit és körű információs széles tár egyéb könyvtári kapcsolatokat tart fenn számos ország az Mind oktatók és kutatók, mind pedig a leendő szakemberek hasonló intézményével. akár uámára is nagy jelentőségű, hogy munkájuk és tanulmányaik folytatása közben is megismerkedhetnek egy-egy szocialista műszaki több alkalommal ország egyetemén, intézetében folyó tudományos kutatásokkal, tanulmányút, részképzés vagy termelési A megye a
-
gyakorlat keretében. tudományos együttműködés. b) A mezőgazdaság területén is fontos a nemzetközi az Északkelet Az agrártudományi bázisnak Magyarországi Mezőgazdasági Kísérleti tarcali és Borászati Kutató Intézet és az Szőlészeti Intézet putnoki csoportja Országos alakították ki ez irányú kapcsolakísérleti telepe az országos központjaikon keresztül mint az 1957 óta folyó vetőtaikat. Részt vesznek fontos kérdések vizsgálatában, olyan a mag-összehasonlító fajtakísérletek, minőségi szaporító anyagok cseréje, a növényi olanövelési lehetőségei,az állati eredetű jok termelésének fehérjék táplálkozásbeli térhódíAz állattenyésztása, a zöldség- és gyümölcsfélék, a szőlő fogyasztásának növekedöse. tésben a tenyésztői munka fejlesztése, az állategészségügy javítása és a jobb takarmányozási módszerek kialakításának problémái állnak előtérben. Meg kell említeni a mezőgazmunkák kutató tevékenységet, fokozódó dasági gépesítésével kapcsolatos nemzetközi melynek keretében fontos összehasonlító gépvizsgálatok folynak. Nagy jelentősége van a kapcsolatoknak az agrárszakemberek képzésében is. -
-
c) Végül, Valósuló nemzetközi
de
nem
utolsósorban
társadalomtudományok terén megaz MSZMP meglevő bázisok NME -leninizmus az Marxizmus Igazgatósága,
szólni
kell
a
területen
együttműködésről. B.-A.-Z. megyei Bizottságának Oktatási Tanszéke,a TIT megfelelő szakosztályai elkezdték azoknak a nagy jelentőségű kapcsoa kiépítését, amelyek valamennyi ilyen jellegű intézmény fejlődésében nélkülózhetetlenek. Bár e területen további mennyiségi és minőségi fejlődést kell elérni, nem Szabad elfelejteni a már meglevő információcserét, amely tudományos dolgozatok, cikkek publikálása révén valósul meg. Nagy lehetőségeink vannak a szakemberképzésben, amit elsősorban a Szovjetunió biztosít számunkra. Fontosak a kölcsönös látogatások és tapasztalatcserék, amelyek az ún. "barátsági szerződések", vagy a testvérvárosi kapcsolatok alapján realizálódnak. 65 Az
-
lfltoknak
e
-
országokkal kialakított
széles
körű
egész jövőbeli fejlődésében játszanak döntő szerepet, hanem megyénk életében is nélkülözhetetlenek. Úgygondolom, a KGST-országok számára a szocialista gazdasági integráció megvalósítása nem csupán egy alternatíva, hanem az egyetlen járható helyes út. Ennek során pedig kapcsolataink az országok, a megyék, az üzemek és a vális közelebb csak erősödhetnek. Ami a legfőbb, az emberek kerülnek lalatok között egymáshoz, mind a tudomány, mind az élet valamennyi területén. A szocialista
ország eddigi
kapcsolataink
nemcsak
az
és
Összefoglalás A
múlt
első részében
dolgozat
is, és bizonyos módosító A későbbiekben toraira
culat,
külkereskedelmi főbb
működés
egy len
szerző
a
hatásával
gyakorolt a
szerző
országok fejlődésének elérvényesek a magyar népgazdaságra tényezők figyelembevételével, Borsod megyére is. a
főbb
időszakának
harmincévi
kérdéseit
összegezi
tendenciáit.
a
szocialista
Ezek
KGST-országok együttműködésének a megye egyes szekfoglalkozik. Igy tárgyalja a megyei beruházások, az ipari artevékenység, a mezőgazdaság és a tudományos-műszaki együtt-
e
a
vonatkozásban.
Végül a szerző hangsúlyozza, hogy a szocialista gazdasági integráció nem csupán a magyar népgazdaság, Borsod megye számára, hanem az egyetfejlődési alternatíva közel hozza egymáshoz. a járható út, amely tagországok népeit is a legteljesebb mértékben THE
SOCIALIST
INTERNATIONAL
DEVELOPMENT
OF OUR
OF THE
EFFECI
ON THE
COOPERATION
COUNTY
A. NAGY
Summary
rian
of the
national
Borsod,
part of the paper
first
ln the
lopment
socialist
tou
economy,
and
the
in the
summarizes
author
last
thirty
by taking into
the
principal
tendencies
These
years
consoderation
time-period. some rectifying
are
valid factors
of the
deve-
for
the
Hunga-
for
the
county
too.
In the further
countries
on
industry,
the
tion
countries
in this
some
parts the author sector
activity
connections
of the
in the are
deals
county.
foreign trade,
with
In this
the
the way
effect the
of the
investitíons
príncipal questions
cooperation in the ofthe
of the
county,
the
scientific-technical
COMECON feature
of the
coopera-
discussed.
Finally the author emphasizes, that the socialist economic integration is not only a version and for county Borsod, but it is the enly development for the Hungarian national economy, which is practicable, and which brings the pople of the member countries in the most complete in the proximity of together. the
66
of way, way
INTERNATIONELLEN
SOZIALISHSCHEN
DER
DIE WIRKUNG
ENTWICKLUNG
DIE
AUF
UNSERES
ZUSAMMENARBEIT
KOMITATES
A. NAGY
Zusammenfassung
Teil
ersten
ln dem
Lánder
nzialistíschen
gültig,
die Volkswirtschaft Komitat Borsod. RWG-Lánder
ins Betracht
Sektoren
Jnhren
nehmend
bescháftigt
Teilen
auf
de: Entwicklung der zusammengefafst. Diese sind auch íür gewisse Modiüzierungsfaktoren auch fúr das
die Haupttendenzen
werden
dreissig
vorgegangenen
und
nachfolgenden
ln den
Veröffentlichung
der
in den
Verfasser
sich de:
der
vestitionen,
mit dem
Effekt
Landwirtschaft
de:
und
wird betont, dafgdie sozialistische nicht Endlich Wirtschafts-integration und fúr das Komitat wicldungsaltemativen hír die ungarische Volkswíxtschaft, de: Mitgliedslánder in vollem ist de: einzige gehbaxe Weg, de): auch die Völker Nühe bringt.
P
3TH
uepsoü BHHMaHMe
ggmga Tome. I CSB
OTHBHLHHG
nHBecTnHnM Heü ToproBxm,
B
rxaBHHe
Hanb m
3
e
e
M
nsmenammne
Ha
neawenn
3aHHMaeTCH
BnMHHMeM
TaKnM xnuo npommnennocwn, BOHpOCH CBHLCKOPO KOMTaTa.
aBTOp
HBHHBTCH
He
Ezen-cwpan
B
címe:
caMoM
Dr. 3515.
nonLHoM
NAGY
qro
nonqepKHBaeT, Toxsxo
M3
onHoM
BeHrepoKoro HaponHoro-xo3HücTBa ennHcTBeHHHM, npoxonumum nyTeM,
A szerző
sie
ín einanders
Masse
H-
Bop-
KOMTaT
CTpaH
Koonepaunn
oópasom
oócymnamTcH: BHem-
neHTexLHocTL
Xo3HücTBa
H
HayqHo-
Koonepannn.
KoHeqHo Terpauna
Ha
aBTOp CeKTOpH
KOMMTaTe, H
TexHHqecRoü
Ent:
nworn rnaBHHe aBTOp HOIBOIHT 30 new. CTpaH B npomnnx M n xosaücwso, BeHPepCKOe Haponnoe
HBBBCTHHB
B HocxenHeeM Ha
den
ist, sondem
coHManncTnqecKnx M
nencmsne
BO
aus
ein
Borsod
peüepawa
qacmn
pa§BnTnH
nMemT
wissent-
PABBMTMÉ HALHEFO KONMTATA Axanap
TeHneHHnn
nux
de:
COLMAJIMCTMÍIECKOÍÁ KOOIIEPAlIIdI/IHA MEDJUIYHAPOMOH
BJMFIIME
B
Zusammenax-
der
einige Fragen der Komitatsin-
So werden
des Komitates.
einige de: Auísenhandelstátigkeit, lndustrietátigkeit, Zusammenarbeit nchaftlich-technischen diesbezüglich behandelt.
beit de:
H
mag
EH-
coHnaxncTnqecKaH
BapMaHTOB KOMMTaTa
KOTOpHÜóxnsme
Passmwnn
nxa
Bopmon"-a;
HOCHT
H
a
Haponu
Mepe.
ALADÁR
egyetemi
Miskolc-Egyetemváros,
docens
Mancizmus-leninizmus
Tanszék
67
A
NEHÉZIPARI
MÜSZAKI
KÖZLEMÉNYEI
V.
sorozat
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK 23. KÖTET
MISKOLC,
-
1-2.
1977
FÜZET
EGYETEM
BIZOTTSÁG:
SZERKESZTŐ
felelős
felelős:
Sajtó alá
szerkesztő:
Megjelent
az
Készült: az
MSZ
DR.
SZOKOLI
Ta/nafői József rektorhelyettes Endre egyetemi tanár
Vincze
Zoltánné
Németh
Közleményei Szerkesztőségének gondozásában 1976. nov. 20.-1977. máj. 13 nyomása: 1977.jún. ,
15-júl.
20.
400
IBM-72 5601-59
composer és MSZ
szedéssel, rotaprint 5602-55
lemezről
szabványok szerint,
Engedély száma: MTTH-III-3l83I1976. A sokszorosításért
Nyomdaszám:
LÁSZLÓ
NME
szedése:
Példány szám:
ALADÁR,
Dr. Dr.
rendezte:
Technikai Kézirat
szerkesztő
NAGY
DR.
A kiadásán
LÁSZLÓ
KUN
DR.
felelős: KSZ
Tóth
77-980-NME
Ottó
mb.
üzemvezető
11,5 BIS ív terjedelemben
kötetMagyarország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából MSZMP Borsod-A balti-Zemplén megyei Bizottságának Oktatási Igazgatósága és a Nehézipari Műszaki Eggyetem Marxizmus-leninizmus Tanszéke által 1975. október 8-án rendezett tudományos és emlékülés referátumát korreferátumaít tartalmazza. E
az
TARTALOM László:
Deme Kun
László:
megnyitó
Elnöki
László:
Szokoli
István:
Nagy
-
-
-
A szövetkezeti
Nagy Aladár:
A szocialista
Tóth
Árpádné, Sikora megyében,
Szabó
Jenovai
László:
Anna:
belül,
a
Lehoczky Alfréd: Tóth Komlós
Árpád: A Lászlóné:
-
30 éve
-
-
-
fejlett Az
-
-
-
-
-
-
-
-
-
a
-
-
-
-
-
-
-
struktúra
-
-
-
-
-
-
-
erősödése
elmúlt
az
szolgáltatásokra és
-
-
-
egyes
59
69
-
Borsod-
infrastruktúrára
81
a népfrontpolitikáért munkásság arányának alakulása a pártársadalom Borsodépítésének időszakában
-
39 49
Borsod -
30 évben az
-
-
-
93
-
a
-
-
-
-
-
-
ipari dolgozók megoszlásának néhány
munkaverseny
-
küzdelme
szocialista
megyében
29
-
megyénk fejlődésére
hatása
-
alakulása
-
-
megyénkben
és fogyasztás alakulása foglalkoztatottságra
a
-
helyi gazdaságpolitikában
vonásainak
szocialista
társadalmi
munkásművelődés A
-
-
tükröződése
ennek
párt munkásjellege és
Abaúj-Zemplén
-
-
jövedelmi viszonyok
kommunisták
A borsodi A
a
-
-
együttműködés
tekintettel
tekintettel
-
Magyarországon (Társadalmi
-
parasztság A
-
lakosság életkörülményeinek
A
Miklósné: ton
-
-
nemzetközi
Gizella:
különös
ban, különös
Iványi
-
Az ipar fejlődésének Megyénk sajátosságai és
Uray Miklós:
-
-
fő vonásai
fejlődés
A szocialista
éspolitika)
-
-
kérdései
szocialista
Borsod
tudatformáló
-
vonása
megyében szerepe
-
-
-
megyében
Borsod -
-
-
-
Borsod
-
-
103 113 123
megyébenl
33
143
