A kıszegi tızegmohás lápok
Lápok élıvilága és ökológiája Alsó-erdı
7. Magyarország tızegmohás lápjai I. Nyugat-Magyarországi lápok
Alsó-erdı I: 1931 – Kascsák Ödön
Alsó-erdı I.
Lecsapolás kísérlet valószínőleg a 20-as években
Területe ~ 0,5 ha
Utána Boros Á, Zólyomi B
Vízpótlása kizárólag csapadék útján
70-es évek: erdıirtás a láp körül szárazodás, főzláp és kékperjés elıretör
Caricetum elatae sphagnetosum platyphylli
Kora feltehetıen 80-100 év Átfogó zoológiai kutatás a 30-as években Az 50-es évektıl a vasfüggöny elzárta a kutatások elıl a lápot!
Korábban S. platyphyllum párnák, ma összefüggı réteg, de fıként S. recurvum fajok és S. palustre
Caricetum elatae eriophoretosum angustifolii Salici cinereae–Sphagnetum recurvi Borítása erısen megnıtt, sokféle Sph. faj
A határhoz közelebbi láposodó terület (Alsó-erdı II) felfedezése csak 1995ben – Szövényi Péter Kavicsbányászat a határsáv építéshez: 80as évekre mélyedés Kora 20-25 év
Junco-Molinietum Fıként Molinia arundinacea, Sph. csak a zsombékos felé
Erdei fenyıvel kevert tölgyes, telepített lucosok, gyertyános tölgyes
Bartha és Markovics (1994)
1
Tızegmoha fajok
Alsó-erdı II.
Eddig 10 fajt írtak le
Szinte állandóan vízzel borított, ~ 0,1 ha
Legtömegesebb: Sph. capillifolium és palustre
Junco-Molinietum - uralkodó
Ritka faja: Sph. girgensohnii Korábban párnákban, ma összefüggı
Salici cinereae–Sphagnetum recurvi - Kis kiterjedéső, fejlıdı Eriophorum angustifolium állomány Erdei fenyıvel és csarabbal uralt szegély Kevés lápi, lápréti faj, DE már Sph. fajok (10) Fıként Sph. fimbriatum és angustifolium, kevés palustre Sph. subsecundum a legritkább A Sph. flórát az Alsó-erdı I. határozta meg
A társulások kialakuló stádiumban, sok zavarást tőrı és kísérı faj
Alsó erdı II.
Alsó erdı I.
Füzes foltokban
Nagy kiterjedéső füzes
Tızegmohás élıhelyek a Vasi-hegyháton Fias-tó
Benne lápi mohák dominanciája
Erdei mohák is elıfordulnak
Kevés társulásidegen faj
Csarab, fenyı, szeder
Összefüggı mohaszınyeg
Csak mohapárnák
Nedvesebb, savasabb
Szárazabb, bázikusabb
A kékperjés láprét kisebb területő
A láprét uralkodó
Sok Molinia, kevés Juncus
Sok Juncus, kevesebb Molinia
Mocsári fajok visszaszorultak
Sok zavarást tőrı faj
Savanyúbb
Bázikusabb
5 tızegmohafaj (squarrosum, fimbriatum, angustifolium, fallax, palustre)
Thelyp. pal főzláp gyékényes
Vas megye legnagyobb tızegmoha állománya!
Szurdoki et al. (2001)
2
Szurdoki et al. (2001)
Farkas-erdı
Magas vízállás határa
10 Sph. faj! magassásos
Gyökeres-tó erdı Kerekes-tó
Közbirtokossági-tó
Gombás-tó
Kanász-tó
Köcse-tó Bertók-tó Templom-tó Q. rob
İrségi lápok Szıcei láprét
9
8
8
Szurdoki et al. (2001)
Területe 127 ha (ebbıl fokozottan védett 14ha)
(21) 13 Sph faj
Levegı mentes környezetben redukció, kékes-zöldes elszínezıdés (vas-redukció)
Caricetum elatae: az egyik legnagyobb területet borítja a patakvögyben, sok Sph platyphyllum
Botanikai feltárás: Pócs Tamás (1958) Rába törmelékkúpján kavicsos alapkızeten glejes lápi talaj és podzolos erdıtalaj Völgylábi elhelyezkedés, Alpok közelsége – hővös, csapadékos nyár
Fontosabb társulások, fajok
Római uralom: Horvátország – Bécs marhahajtó útvonal Állandó legeltetés (az erdıkben is), kaszálás XVI. sz.: határır rendszer – erdıirtások A század végén lecsapolás – nyílt víz helyén magassásos, láperdı erdei fenyves
Jégkorszaki reliktum növényzet
Tızegmoha győjtés (népi orvoslás)
A tızegkáka egyetlen mo-i lelıhelye (volt)
Szıce területérıl 31 társulás (a patakvölgybıl kevesebb) Jobb partról számos forrás táplálja
Rhynochosporion albae: Az ötvenes években 2 foltban (100 és 5 m2), késıbb csak szálanként, mára feltehetıen kipusztult Cariceto echinatae-Sphagnetum: a pallótól jobbra, Mo-on a legtömegesebb Szıcén és a Fekete-tóban, 7 Sph faj, Drosera, Comarum Junco-Molinietum: nardetosum strictae subass., magassásos feltöltıdése kaszálórét Égerláp (a lecsapolások miatt), főzláp (általában tızegmohás) kevés
3
Pócs (1958)
Glejes láptalaj
Kevésbé kötött talaj
Kavicsos talaj
Völgyalji lápok
Fontosabb fajok Dactylorhyza majalis – széleslevelő ujjaskosbor Hemerochallis lilio-asphodelus – sárgaliliom Eriophorum angustifolium – keskenylevelő gyapjúsás Trollius europaeus – zergeboglár Comarum palustre – tızegeper Drosera rotundifolia – kereklevelő harmatfő Polygonum bistorta – kígyógyökerő keserőfő
Caricetum rostratae
Problémák
Fekete-tó
1.) a környezı extenzív kaszálógyümölcsösök, szántók, rétek beerdısítése luccal, és erdei fenyıvel (60-70-80-as évek) 2.) állatállomány felszámolása, így a kezelések megszőnése rövidfüves láprét helyett magaskórós társulások 3.) avargyőjtés (tızegmoha) gereblyézés elmaradása nincsenek nyitott, tızeges felszínek, tızegmohapárnák és harmatfüvek visszaszorulása 4.) globális gondok (felmelegedés, vegetációs idıszaki csapadék csökkenése, esıs napok csökkenése, ellenben intenzitásnövekedés)
4
Ördög-tó
A láp legendája Jégkorszaki reliktum Ciszterciek kíméletes mővelése Elsı tudományos említés: Zsohár Gyula (1941) Határsáv Növekvı antropogén hatások 1990-ben bekerítik (Publikált) Vegetáció térkép azóta sem készült Botanikai felmérés: Balogh Márton, Pócs Tamás
Fontosabb fajai: C. echinata, Molinia arundinacea, Drosera, E. angustifolium, Sparganium minimum(?), Menyanthes A környezı erdıben: Blechnum spicant (bordapáfrány), Oreopteris limbosperma ((tölcséres) hegyipáfrány)
Terresztris dagadólápok (?)
Hasonló mint a Fekete-tó Belsejében nyílt víz/iszapos talaj
Fekete-tónál és Ördög-tónál
Körülötte zsombékos, Scirpus sylvaticus, Juncus inflexus (deres szittyó) 6 tızegmohafaj
A tızegmohák átbuknak a láp peremén és meghódítják a domboldalt
Foltokban Salix aurita, cinerea
Szupraaquatikus lápképzıdés
Balogh és Zöld-Balogh (2002)
Tekinthetı-e dagadólápnak?
Körülötte lucos
Fıként Sph palustre, amit Calluna és Molinia borít Nem dagad ki (ami nem baj) Wheeler és Proctor (2000): nem a hidromorfológia határozza meg Fajkészlete nem Oxycocc-Sph, vagy Scheuchzeretalia vagy Caricetalia nigrae
A Baláta-tó
1942 óta védett Elsı vizsgálatok: Boros Ádám, utána Borhidi Attila és Járainé Komlódi Magda (1959) Zoológiai feltárás: Majer József (1992) Vegetáció térképezések: Borhidi-Járainé (1958), Borhidi et al. (1990), Morschauser et al. (1997) A Baláta-tó TT 2008-tól erdırezervátum is Területe ~ 2 km2 Feltöltıdött tómeder, vízellátás csak a csapadékból Hővös, csapadékos mikroklíma Reliktum fajok, ritka, unikális fajok és társulások
5
650 7-900
Nem volt egységes mederfelszín Szél erózió által mélyített depressziós árkok
2200
Átlagosan 2-3 méteres vízmélység (de néha teljesen kiszáradt) A láposodás kezdete i.e. 760 körülire van datálva Jakab és Sümegi (2007) Persaits és Sümegi (2007)
Fontosabb társulások, fajok Spirodelo-Aldrovandetum: csapadékos években több tápa. bemosódás, több törperák, több Aldrovanda. Fıként a belsı részeken Az úszólápokat döntıen Glyceria és Typha alkotja
Aldrovando-Utricularietum minoris (Tızegmohás rencehínár): tızegmohák semlyékeiben, az Aldrovanda csak szálanként
Ludwigio-Caricetum pseudocyperi (Dunántúli semlyéksásos): zsombáksás között villássás, tızegpáfrány, Lemna fajok. A víz visszahúzódása után Ludwigia palustris Ritka fajok
Aldrovanda vesiculosa – aldrovanda
Asphodelus albus – királyné gyertyája
Caldesia parnassifolia – szívlevelő-hídır
Carici pseudocyperi-Menyanthemum (Semlyéksásos): az elızıhöz hasonló sásfajok, semlyékekben Menyanthes Égerlápok több típusa (Sph is), cseres tölgyesek, főzlápok (Sph is)
nyílt víz, hínár vegetáció úszó lápszigetekkel
Caricetum ripariae
Fraxino angustifoliae-Alnetum
Thelypteridi-Typhetum
Calamagrostietum canescentis calamagrostietosum epigei
Fraxino angustifoliae-Carpinetum
Nymphaeetum albo-luteae
Calamagrosti-Salicetum cinereae sphagnetosum
Quercetum robori-cerris pteridietosum
Trapetum natantis
Caricetum appropinquatae
Quercetum robori-cerris carpinetosum
Glycerietum maximae
Deschampsietum caespitosae
Ültetett cseres-tölgyes Calamagrostis epigeios típus
Phragmitetum communis
Carici elongatae-Alnetum hottonietosum
Ültetett cseres-tölgyes Molínia típus
Scirpo-Phragmitetum typhetosum angustifoliae
Sphagno squarrosi-Alnetum
Ültetett cseres-tölgyes Rubus-típus
Glycerietum plicatae
Carici elongatae-Alnetum caricetosum
Asphodelo-Quercetum roboris
Calamagrostietum canescentis
Carici elongatae-Alnetum rubetosum
Airo-Vulpietum
Calamagrosti-Salicetum cinereae
Carici elongatae-Alnetum urticetosum
Ültetett erdei fenyves
Caricetum elatae
Kanutio drymeiae-Ulmetum
1988
1958 0
1000
0
1998 1000
0
1000
6
