XVII. évfolyam
~.
szám
Budapest, 1927 március l
CSENDŐRSÉG) LAPOK MEGJELENIK HAVONTA KÉTSZER
SZERKESZTI
PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS
6LÓFJZETÉSI ÁRA :
Egész évre _ Félévre _ _ Neggedévre _
12 pengő 6 pengő 3 pengő
SZERKESZTőSÉG €S KIADÓHIVATAL.
8UDAPEST, 1.. ORSZÁGHÁZ-UTCA 30
~ ~
XVII. évfolyam
Budapest, 1927 március l.
5. szám
CSENDŰRSÉGI
LAPOK
SZERKESZTI PINCZÉS ZOLTÁN SZÁZADOS ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre 12 pengő,
félévre 6
pengő,
negyedévre 3
pengő
Megjelenik havonta kétszer
His~ek
egy Istenben, hiszele ey y ha~ába'tl" Hiszek egy I:.teni örök i.ga~ságban, Hiszek Magym·orszÚfJ f eltám adá8cwan. A men.
.
~----.---
.
._--~._---.-----
---
Le g'yünk r ésen! A llapukbnn megint lehullott a lepel egy földaJaHi kommunista tál'::l,lságról, 6il-71l ember ujra börtönbe került aÚJ't, mert vakon követte .Jfoszkva yéregkezü lU'ainak parane~út. Ez a mi esetiin:k ('sak egy kis ('pizúdja annak a nagy el'őfp;:;útésnL'li:,
ig, Az első út persze veszélyesebb, mint a második, m<>rt számonkérésSI?l jár, azi pedig mindelláron el kell kerülni! Kommunista prop<1gandái nem nebéz csinálni, m;;>ri a, rombolásra ruamarabb I1lk,a d jelenthlcző, mint az építésl'€. Különösen, ha még jól meg is fizetik. Elbámul az emhel', mikor olvassa, hogy egyes k01l1!munist~ agitátorokeZle'l' dollár (hatezer pengő, hetveniitmillió korona) lkwi fizetést kapta.k és ilog)' az l'gyik elfogott agitátorllak csHk az utazóbőröudjei és az azokba l'somagolt ruhanemiii is már vagym1t értel" Képzelhető milyen hleggyőző déssel t~seteJték ezek a selyeminges proletárok az eú'r · dolláros kommunista menyország gyönyörü;;égeit, a tököt és a gerstlit ilzonhan egészen bizonyosan elfelejtetí.ék megemlíteni, már pedig il hecsülete;; nmnkásnak nálwk a legjobb esetben i8 l'Rak ez a hére, ha ugyan fel nem kötik azért, mert a munkíjáéTt ti~ziess&gesphh hért merészel követelni. ~Iagyarországon nem lesz még egy6zer kom munizmus, az hizonyoFi. Az a nehány száz emb<>r, akit sikerült félre'Vezetniö'k, elenyészik az egész IIrszág mellett, amely már torki~ lamoit üres és hazug jel~Zflvaikkal. De a hiztollsagnak éR a. kom munizmussal RJ::emben való erkölesi immunítá,nak "Z a t udahI nem Rzabluu, hogyelbizakodottakká és nemtörődőkké lPgyell n1Ínket ezekkel az idó'közönkint n1l'giRl1létlődő jelenségekkel szemben, nem szabad, hogy a pr6bálik:ozáJ.,ok felett lekicsinylő III 0'::011 yal nilpirf'ndre térjünk, mert az ország
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Budapest, I., Országház-utca 30.
znvCll'talan közbiztonságának szolgálatában nelll('sak azért vagyunk felelősök, amit cselekszünk, bnnC>1l1 azért is, amit elmulasziunk. Ma. nagyon is nyitott szemmel kell a csendőr npk jámia, ha valóban rendei .akar tartani a körleiéb<>n, Azzal, hogy elfogja a rablógyilkost, meg il tolvajt, hogy. feljelenti a kihágót, kétségtelenül 6rté'kes szolgálatot tesz a közbiztonság ügyének, de még nem merítette ki a kötelességét. Egy pillanatra sem SZJabad szem előJ tév<>sztenie, hogy a 16.tszólag nyugodt felszin alatt az ő körletében is olyan aknamunka folyhatik, amelynek még csírájába11 való felfedezését és elfojiását az ország és il nemzet jövendő érdeke feltétlenül megköveteli, Ezen ,a téren is mutassa meg minden egyes örs, hogy hiwüísa mag'aslatán áll, hogy &berségén és felkészültsébf'én megtölik a moszkvai ördögök minden próbálkozása . A kiMrítetJen esetek te1jes hiánya mellett sem ura kör]e1ének az az örs, amelyiknek a szeme s füle nem lát R nem ruall - a föld alá is, ahol sejtről sejtr-e szapol'od'D:ak a iár"aclalom bomlaRztására j'örekvő szervezeiek. .JE, csendőrök, nagyon jól tudjuk már, hogy mi a kommunizmus, mert a saját bőrünkön szereztük meg hozzá a tapa.<;zta'latot. Vérbanuink sorsa megu1Utatta, hogy; mi vúrt volna minden csendŐlTe, ha uralnnjllmak vége nem szakad. Ezután Rem várhatnánk tőlük kíméletet, ne legyünk hát mi sem kíméletesek velük szemben, mert nem él'demlvk meg. A m; erkölcsei n k mások, mint az övéik, mi nc>m gyilkolunk halomra embert, még kom1Dunistát sem. Dc ártalmat'lanokká kell tennünk 6k1et azzal, hogy oda juttatjuk valamennyit, ahova Villók - a hörtönbe. A többi a törvény dolga, A komlllwllzmus nem politika, Mint ahogy nem politika. ail sem, hlI,övetésérc szövetkezik, Elvek és világnézetek harcában csak addig adjuk meg a meggyőződésnek kijáró tiszteletet, amig az eJl<>11féJ harcesZ'oozei is tisztességesek. Dc> millelyt valaki golyóval és akasztófá,ra l akarja a maga l11eggyő ződését ellenfelére kényszerít(}ni, akkor terlll~Rze tesnek kell talitlni'l1, ha ellenfel<> is ugyanezekkl'l "éd<>kezik. Máróm; 21-én, cl konwlUnizmus gyászos l'lIlléknapján egyuehány száz kOIlllll1unista t.iint('tni akart Budapesten. A tüntetél:< III os! már az! hisszük - el fog maradni. Mi is azt tartjuk, hog~T nem érdE'lTJ'es. Ámbttr i1nhín ('zel' dollárért illő \'olna. kockáztatni is valamil. CRakhogy az pZl'rdoll,íros elvtársaknak több eszük \'an annál, Rl'l11hogya sHját hŐl'iik<>t kockiiztatnák, A I1Hí"ét már inkább. NC>11l hisszük. hogy akadnn 1'('1l \'áll'llkoz6, dp ha mégis ig-rn, hM úllun'k el('lw!
csrNOÖR~É(lf LA POl(
ot
I.
.\ mag') at· faj h'i,,: Ilr. ' II \ h ' H.
;t II"', t\
iI;:),·~t..
kii \"lll'-'''' ,l
tl;rol-. IIl'al,\llI ,,1,;1 ,'lnl\'IH'kllll ri;I,!to:-;lIrnk ('sa k :1,-;:;11 t n rt ha II ak r, 'll n jll hh~lg~ :II k kn I ,l Z li",,:,,"i;! klr"t. h,'gy :l j,\hh'lgy .. k idiíkiizön k,;nl t:l\'I,Il;'\I~ ri;ld"~lI 1';1 iku:l k :I 11Il'lj,lolljll.g- pliRIl1I'l'l'SI' .\
:,:-y,lIl:111t ,'g~ kl;! :11':111.";\1. 1'1') pál' karnln7~"lIl (:si~ Ill~ít "tl>. ti?plkk í", l'?z,'l :l hil'lnkjllg 1'tll)'lllllo"sngnnnk f\'IlIllal't:i",1 hiz!I,,,itlail'lt. l%IH'l1 n k,;1 téll~
hen lat"1ll a lIlag\ ar I'n i nkknl'i f,'nnll1nrnht'li {>" l ii r1(>nl'1 Illi f .. lt'W""égl' nIl'lIet! f,:1 Európa "or"ú t inlézték - ,l fpgyvpr j(l~íJJ: arra hinllb,zo(t, hogy iík \'1'J'I~k ki hazÍlnk· ból a (iiröklit, l"l'll!!l'lkl'zni akart il magyar földelpl G. EI(>rkL'ze>ttJH.>k lill t<Ík BérRll('ll az időt ahhoz, ho!!'- a DnnamL'nl{>ll t'gy hatalma,; oszlrák birodalmat' ,.ZI'IT('zz('n(·k, am~,iY)wk Bf(,<;, il C'sá,.;z<Ín'Ílm-; ll'!,!yen il hatalmi klizpoiltja. E l'él \lle>gTaJósításánúl ('gyik lpgnagyohlJ akC1lhíl~'( il magyar faj k(>p('zl\,. ÉI'C'zt(>k é.:; hull;Ík ugyani" a h(>c"i érc1ljkköl' kél)\'i,,('Wi, hogy a lllszrl tartja l,irtlJkában. Tml!<Ík azl is, hogya magyar faj Ö""ZI',; (>}l'h'lwrgi<ÍjáYill ragai:izkoc1ik ahhoz, h()g~ E:úl'piÍtokiin'ztl' ő"i fiiJdj(>u li ]Pg-YPll az 1ll'ulkod6 'I é" It 'gy nf'lllzpli iináll(,;;;ágát soha fe>l I1pm aelj'l .
. -.-.-----_...._-_....
_-------..---..---~-
)!t>uyassZOllYOlll. IJ·ta: BEÖTHY KAT.:uAx sz,.'tz'L(los. . Akkor már hifh'g- ,"zelek szaladtak ,II' a KörÖSI'!' ,áradi utcákiJa a Hágóról s a Kálvúriú,ll árvák lt·ttt'k lassaJl a faágak. lleggelenkint ködben tünődött a ,á.ro..,háza, meg s7-ernlJen vele a Láscló·tl'lUplolll tOl'llya régi. "zép napokról, csudÚ.~'etle1i. fe.b,te. hosszú szuronyok villantak él laLtuk é~ furc-"a z!'ne yprődött oldaluk hoz, mikor az ..urak" parádéztak. A _.meghódítot r' lellwk m.ég izz::.itak. iti-ott láng csapott fel s az öklök ti:i:relmp.tle,nek voltak. Akkor még )r,[,ogott a Hit s nőtt a keserű sZÍvek sereg!' ... Mi...hadifoglyok" jelentkt".t.ni jártunk az "urak" elé naponta <; naponta ,JlI (·ng .. dtpk el. - ki a városlt,,1 " még azt is l'lhírt,1Jll, h()g'~" Ö(',ém rf'ttentő halábl hírér!' n)'llgodt maradjak ... .Jött a hín'. hogy Craiovából. hol .. fogoly" yolt
b
l.
,. " "t "~I'. I1I1/,Q' nlJ'tJI I~ Illl'g' \'011 !:1'1':l54Y()Z()( i! Illagy<1J' r:lj :';,)1'1':1 :-;Z 0/'0,'> <1 11,. ('1\':lI;I;~zlhnl:tllnnlll ..O:-:~ZP I'"up:g' il lt1np:yn J' 1"'()1 {1 SO . ...,· SI·· ·1\,·11 \ 1''''111 Il()·nr ., '.. ,-. .. '" ;-'J " Illiigylll' J"nj III'I11Zl'lf(,llJlt;IJ'.t~, .p~:I'.II' :I kol,('11I1I.'1T1I'~ ",~g l)('" \,,111 11'p,'(' ríí:-;I'!JIWI1 ki/p.JI()(IVI' . i\[iul:íll B6,'s kitíííll" II Hl,!!;: l ,·II~ il (·{,Il p~ 1'1·1 '''IlWI·tp nz a km1:íl yoJ.;:a I , ,a hatillmi hpIYí.w(Í>ilÍíl folyt". I'>'zkiiúikkpl 111P'" 'j:-; inrlílol tn ilkn:lnlllnkáj~(, Illl'ly ill, ,l kkéhC' f'TIwlt \'gyén, nz ,'gyh{iz 1'0\'6n il lpJkf'krp f"II{>llp]1 habí~i fog gyako. 1'Olhaini. Kiil(lta tc-hál n hÚl'OlUS jPlsz61: Mag~'ll rországoL ,,]{íRzör kolcluH,,{j, ilzutáll kiltholiku:;sú és vég-iil , nrJlll'ttr kpll j('nni . ,\. kolr1ui:iHá lél('11 Pg)" l'öldrl'foJ'm-ahi6 útján goncloHák kpl'pszl1i lvillPiőJlpk, Tlll'rt 1u (lt ák azl, hogy (1 Jllag~'aJ' nép 11 földből nYPJ'i (\\"őfolTá"ait. •\ lörök lllPgRZállás illót fplsza hndult fölclpk hi r(oko,;a it [,plhívták, hogy okmúnyokkal igazolják, mik6r l1nna k :l föt(ltPI'iilrl111'k, amplyn' ig-6nyt tartanak - (ulajc1ono,.;ai. Ji; eélh61 Pozsony, Kas~a é~ Zágráh ,;zpkhrlypkkp! fplállítotl<Í 1k :lZ Ú. Il. "nl'()ilccJuiRiica (,olllmisio"-kaL Ez<"n h!irtokszerző hizoitRágok plőtt tartozott minc1pl1 mngya I' hirtoko,.; igazoln i, hogy hil'tokúl lllilYl'l1 jogcínwn, milkol' JllC'lyik őst' "zere>zlr; igazolnin kplle>t! a RZ(>["ZŐ ő"től való lpszál'Tl1ClZás tpny6[ fR azl ii-i, hogy ülőközhC'll mag-;:;znklldá,.; nPTll kövrtkC'zrt! !te, vagyi;:; az {)"i ('snlárl llC'1ll halt ki. Ha l'zl min(kn kélségl't kizárólag igazolni llf'1ll iu(liák, úg~' hidok:liknt rlve>sztrtlé"k po; nobi bil· \ ' I~l,()1l1
~Ol':-;:l.
FEH":"(' l\1tall' .. ·~lIo1,
IHJ7
lJH·lbzökött.
A kínok, a sebek megsoka,.;odtak rajta, ('lég "olt , neki,ágott él ,ar! heoJ.",'Teknek ... :ll-lár beut bujdosot ( a Tömö~·völgyben, mikor egyik éjjel él vihar az üldö· z(,it i.' hevertf' ft barlangba. ahol Ifmyomorodott, össze· tört e;"ontjait. fájó, lJélkiilözöU, hazavúgyó ]C'lkét p:nontet.tf'. Ott fogták ;; jött a híre, ho~,," egé~z éjjel jól háJ)· ak v€-If'. _\zt hitte szC'gény: nem ismert.ék meg. Pl.'digbmf-rték, mert Luek alatt olyan vágá,,! kapot.( (>~" kozáktiJl, amllYf't ('z;r!'k közül talán eg-y '\ amely őré.'kké (,·t é!r"tt az an·ún. hiába ynlt H hOZOoll!r,S -l.akáll '"
----------..................
...--..-....--
H()~"zlÍfalu me)[('tt hajnal szakadt 5 a barlangiulaU kúszott a yölgybr ll' ;;zeg:éllY ÖC,élll s az üldözők. Kúszott a tömösi őrluíz felé s már a régi zúrda ml'l· lett jár!ak. mikor a júrőrvf'zető nrcnra J"pttpnetr's Yigyorgás tell']Jl'clf'tt ... Ásó kpriiJt az út III po;t I' r tiíl , örséllJ ot.( ásott il Y<1súti sin lll!·lldt. Félórúig ? Űrúig·? .. Pu.;katu,> "Ül" gpi,tl'. ököl hajtotta: sírt ásott ... Odalm lIoU a Vf'T'pj· tékr. oda a könnyp is az ú"ója alá. Ki! siralott? .. ÖnJllag'á! - nE'J1l! :Jlelegszrmű Áp{lnkat? Az ő -:'Iáriú· ját? Tudom is én. Önsírja Ílosásáolál van az I'mherTIf·k m it si ra.Ln i a .. . ÁZ'tán ... Ázltán hpállot( a gÖdÖrbl'. mosolyog,,\. :\(osolyog",a füri\' . ho,lO" fölrlrljék t('messék ... A:c,lán ... máI' c"ak afek lútszot! ki. SWP. hl11lú· mos. >:;zőke haja. - az! ír~a il töm ö,., i leánlyi.;merősöm mint a glória ·fedtp n fejél sharnl1 l'zclllphen Y<1Jlanll e<;dála!(o~ tűz g'Ylllliltlt ... Hírl' jött. hogy mi'kor ~lZ11tán fl'lállott "ele szemhen <17. l'mhelTllhá" ;;zörn,ek nyomo)'nll kis c~apa(oa. 'kacje. Kacngo.tt ('1<'''1'11. uJÍlkor a lllú~i,k is célbn \,ptt!'.; ÚgY 'hm,sogott a patak'-ölg,' ,,"égig fel Predeálig. hogy 11 NngYikőOmYClSról nagyot le'ncli.ilte:k II hl1g·]yok. 11 V'i-..szha.ng· J'('mi"l'n ,.:;ikoltott ., e.1Jlyoll1tn n fpgTYPrflöl'dü Ips"ke't. .;\IÚI· 'npg,··öt bíhorpr festd te arcút ~ az ÖCS,;lll még'js kacagott ... DC'!!'Ő1'Í.i.Ii. ~It;g pz I is ki bírtam. :JUt hún(.am. hog,' ől'ök vigyáz!·",k hukúsollll'a. hal ah apállIlllal eg-yütt Inyomoro~tam. mHhántam. ,hogy lIlli/ll' den lpp-ósem tudott vollt s hogy a kE'nyérgOl1cl swrítotl lll'm búntam. ele a szabad-ág' ,' ágTa kínzott retteJltii súllyal. Határoztam. )í ovemher voH éi; r.n el költöztelU M)Únl1ó I. Xf' hán!..;<Ílk. 11 a szokni fogok :JI t'gt't>·pőrI iitt má l' :I
1927 március 1.
CSENOÖRSÉOI LA POK
földről - főkép Ausztriából - behozott idegeneknek adomálnyozta L Lipót. E=ek azeljárásnaik folyományaként csak magában az 1867-ik évben 167 idegent, "új földesurat" honosította,k, miután előzőleg ezek nagy adománybirtokokat. kaptak. Osernojevits Arzén ipeki pat.riarcha vezetés,alatt. 37.000 szerb családot telepítettek be a Bácskába, Szentendrére és Arad megyébe. Ezek a szerbek, iovábbá azok, akik részben a török nyomása elöl jöttek be a Balkánról ha2JámlCba, részint a török megszállás alatt szivárogtak be az elpusztult m3.0"J'ar földre, az 1691-ik évben L Lipóttól nagyjelentőségű kiváltságlevelf't 'k aptak, ami által valósággal ki lett<,k véve a magyar állam fenn hatósága alól. A Buda körnY'éki községekbe, Bács-Bodrog, TO'lna, Baranya és Vas vá=egyékbe, valamint a Bakonyba ekkor telepítettélk le a német telepeseket. Csanád és Cgongrád megyékbe ekkor 'k erültek be a tótok. EllenszolgáHatásuJ azt kívánta a bécsi kormány e telepesektiíl : hogy a magyar áIlameszme ellenségei legyenek és az összmonarohia eszméjét igyekezzEmek megvalósítani. 1702..ben az ep-ész Jász-kúnságot a német lovagrendnek. adták eJ. Ekkor süllyedtek le a jász-'h."Ú.nok az eddigi sza:bad birtokosi áJllapotukból jobbágyokká és zsellél'ekké. Ha pedig egyes magyar birtokosoknlrk a sors kivé'teles kegyelme folytán feltétlen 'bizonyoRsággal sikerült igazolniO'k ősi birt.okukhoz való jussukat, úgy az ilyen birtdkosokra - azO'l1 a címen, hogy a török elleni felsmlbadító hadjárat költségeiben részesülni tartoznak - óriási vagyOllváltságot vetettek ki. pedig az_ _akkori szűk ........-._.... Miután ........... _ ..._ _ _____ _ _ _pénzügyi _ _ _ _ _ ... ~-..
•
il
viszonyok közt azt nem voltak képesek megfizetni, birtokuktól részben vagy egészben ez O'kból kényszerültek megválni. í gy, ilyen körülmények között, akkor csúszott ki a magyar föld tekintélyes része a magyar faj kezéből. Eklkor indult meg az a tragikus és végeredményében Trianonhoz vezetett folyamat, amely a magyar faj rovására idegeneJret hozott be a magyar fölili-e egYl"észt azért, hogy a magyar rögöt idegen keZére juttassa, másfelől azért, hogy azt az uralmi helyzetet, amit addigelé a magyar faj ősi hazáJjáoon számarányánál és történelmi jogainál fogva elfoglalt, elveszíthesse. 1 68 7-től 1741-ig folyt hol erőszakosa'll, hol ravaszsággal az a Bécsből Íl~nyított telepítési politika, ami azt eredményezte, hogy, a véres háborukban elpusztult magyar faj helyére szerbek, oláhok, németek és tótok kerültek és ily módon ~lagyarország tiszta magyaros jellegét elveszítvén, nemzetioogi állammá lett. A magyar nemzet ellen intézett ezen tervszerű támadások ellen védekezett a magyar faj a Bocskay, Bethlen és a Rákóczyak által vezetett küzdelmekhen. Ezek által mutatta ki a magyar faj azt, hogy állami létéi feladni nem hajla.ndó és nincs semmi kedve ahhoz, hogy beolvadjon az osztrá:k biroda lomba. Ebben domborodik ki tehát ezeknek a szabadságharcoknak a magyar faj életsorsára döntő jele
~_
lelkJe s már összenyomóc1ott vl81laJha ikeményvoruaJ.ú 'V'á!lla a JtinOiktól; elég legyen n€lki. Elkö'ltö:otem hát s lkásrultem a szök!ésre. ,M Iást válJJ.a.l1>am.. Hi,g ytiék: megnyu.,"'Od· tam. BeUJSöm égett; B oly a:J:8Jgyon V'áJgytJann el, wae;yon messze lbirbt magy.al.· területre, hogy féhtem az a.rcomat másnaJk mutatn1. Nem Ihlttem már, e<saik l8>lJá=ruk , menyasszonyomnak. Attól eljöttem. Ehhez sem jártam. ~yomomb,an kopólk é.s vlaJClak ,~zimatoltJalk., ne legy>ell mLattJam miusnruk Ibana. ()/tt . . . akkor nem volt törvény. relellősség, kél'
73
_ 4' ,, ~
mellettem e pillanatb3lJl ta-Ián az egész földkerekség I.e/fBzá~dóbb teremtmén;vei mennek ismeretlen. csak seJtheto percek, napok ele ... Jó voll, hogy a lemplom tornya elém tünt s bet.>Iwndult a csöndbe a harang! J ó. mert taJán ... N éptelen é. hideg volt az ut,ca, csak itt-ott hangzott, ·szakadi fel egy zokogás, egy sóhaj. valami moraj, ellebbent egy függöny, csaita.ni o>gy ablak-zár s utánunk röppent az imádság ... Lassan nőtt a csoportun.k. Innen is. túllULIl is jöttek a sorsomat osztó IllIIgamfajtájúak. Szótlanul és vékonyra szorí,tx>tt ll.jakka.!, ele ,-aJami o.;odás. csönde> büszkeség és a felsőbbség érwte ült az arookon. Már az állomás felé jártunk S közben itt b, ot,t is közibiink dobódott egy új ,s mégis régi a.rc, Ott. ahol az öregMúreum aludt, awn a t.ájon. melegiilni kezdett a szí· "e01. Tegnap esie Lit jártam s búcsúztam szótlanul IILenyalSSwnyom házától. az ablakoktúl • n:wk mögött fialaJ. életem sok-sOk ,;.zépségétől. Néztem most ls ma gamba méJyedlen s tűnő g'olldolataim közé hirtelen uörej Yágódo tt : loo.pu csapódott s kilépet! rajta hirtelen - Ö, a menyasswnyOID. Nagy Borbála. Mellette ncÍ-m!tos~zú szurony .... Aranyló haja t ü.ndököli s az ru'ca tisztu yolt 0:' Ilyug.odt. mint a májusi hajnal. Tart.ása bü'zk~ e~ já;rása gyöuyörlí. Két kez,' összekulcsolt cÍ-' mint}", febér virúgra csúf rt>reg- gyürüzött volna. ahillu,,,, nU zörgött ,'&rw l','nklójúll. YtÍratJa.n ml'g-jl'lenl'~ " ~zá,z brond terhelt.' PL'rL~kbeu uöbbe~et.'-~ yolt. ~linMukl ismert",. minden szem kt-I-ekre hlgUlt lllt'gNlelh."~ . 1IIegdel"llledtem .. . Ö bt Mi~rl'- . . Én ml:1tlmll L .. Kiért, miértt ... ElÖli tött n mt'lt'I{. II htUl'l!". rt"1.k,'tt..'m. R.ettooeie- goudolnltlk t>, képt'k Nhant::. tU,'rl,,'tellen kes€'rüség ömlött II ,zh embe, wt'i."l..... lkt"·Jult 1\ fOg-.Mll 8 nem tudtam, mit l\SeleksZ€'ll1 . ..
1927
III
rI rI'Í II R
I.
CSENOÓRSÉOI LAPOl(
;(\
\llg"i~ ],özel ~O() Í'\ :Ilat! miért 'l1f'm lud.ta a ~lWgy:11' 1I1:I,T\ :11' 11I'11l~1'1 :lztll1ban I'~I IR elI \ 11 1\"I'Tj'IS ~ ~. raj ny~lkáJ'a telf'píü:tt ic1pgPll nemz<>'t-H!égf"lt tf'l.lf'f,'h\itl'tl<' :lIIlÍkM ~lal'ia rrl'I'Í'~ja 11'011.1'1 l~ u,n~ .;;PIl magn bi1 dlvnsztam l " 1','al:lIiJ;1 - . l'\'( , l 1',1' I '1 ll'lI I···" " o' \,"11 ,no'IISl'g'ul k'ldll ,('10 s~ ':",;<'" Ennek töhtb oka voH! hh'I:1 :1 lI1l't: Elő~zöl' i:-; elZ, hogy a magyal: fajpak ~r~kö" ",'klt'! ";s n'I'I,'t." . ' _\ ki:h t'l:kll~lí lOO l''': lS.J:8-ig " g'Hzd<1lingl InJjll'n - IWl'cot kell d I vívnia azért, hogy üt toblb,",zaz\?'VI'" hazájálban önálló állami ~]etjé1 renn1:alilha~sa és :11\;1." l'::- l'I'Óg-~ [íj 1,"::- kOl's7.'nkn ,'olt. \ pu:,.zlu16 mh arh<Í~i1k fl'lél,),iilh~k. ~\ }'omo;k uralkodó f'a ji jl'lll'gét meg-őrizZE>. A Ibéc..<\i, k~lmá ny fl'lt>!t új ";11'1 indult., ~\ nH1~:y<11' fold <1(ulalnto. ~1~JI: l'bhen a harcha'll lépten-nyomon szemJ)pwll~tott::!- [1 t':" törtéolwlllli \"a raZS<1 kozc>lehb hozla a lllcl",;) d I magyl:ll' állami~ág k~rd&-;ével a Magyarol'szag foldjén élő idegen nyelvií lakoso~ ércleJret. r tól?,bia~ t rndj sé-9'1' , Iwn lrel'este meg és hozta mozgasba azt a centnfug-anz annli'öld közös szt'j'(·!t'tl', a magyar kt~ltUl'a at - lis erőt, ami állmnélehink eg:~égé1: \-olt hivatva hntó ~rt>jl' é" a magyal' faj 10\e1'an8 volt~mak fel- megbontani. A másik - nem kevéshbé rontos - okot ~aját i"mpl't'sé 1<1 $:<;1 n h'dön(ögel ll' <1zokai a vaJa8zfaJakat llJlH'I\'ekt>( <1 l'0c"j uelyar ludato::ian emelt a !1'la- hi bánkban kell keresnünk. O'"dr fölt} 6"j hil'lokot'ai f:s az új földe~uj'ak kozé. A magyal' népnE"k az a része, amelyik a l'E"nfli ..... Főleg II SZílllll törté-lH"lm i tradiciójt é" igyekeztek Középnemességii'Ilk, - jóllehet ezen fárooclalmi il bba beleolvadni. De yajjon telje,.; mérvben Jlwgtörtén t -e ezen ot'oztáijy \"édt(' és képviselte 'a magyar faj egyetemf'~ érdekét - nem törődött a magvaI' nyelvvel' nem l>gybeolvadás ~ érezte át és nem 'é rtette meg magyar ny~lvnek Itt e kél'désnél dénk
;< ..
,
•
i
•
a
.(".
a
~-
.._.----------------~~~------------------------~--~-~~.~--~~---UJtámta.
Odahullotlam a lába elé s ő mosolyogva köszöntötJt és emelt fel ffi<'1gáboz. Rámnézett osodáJruios kék szemével: lecsendesítette a véremet. Megcsókolt. Meleg kis szája még ajkamon volt, mikor dnrván vadul ellöktek tőle, hogy megtániorodtam. Bedobtak a sorba. 8zememre vér borult, testem előrelendüli s .tol'komon ordítás készült, de a menY3JSSZOIl1yom S'neme viss21aparancsolt. Láttam, hogy felvetett, büszke fejére akkor hnlJl.!ltl: a kelő nap első sugál'kévéje, végigömJött rajta a feny, a m~e.g.. s lll\lgs~eződöt,t a~'cá,n ott pihent ez az bten kosz()lJlté<;e. Ugy állott ott mellebtünk. nyo~orultalmál, mint az üde TawaJ5z., a pompázó Élet s a I'esz~g hadnagy l'öhög:ve. állatias hördüléssel ugrQ(,t I~o~ hogy Il!egcsó,kolJa. FelviLlanó, éhes szem.ét a?i1:án JaJgatva, ordítva fogta le: cl bilincses leáuyököl vér'esre ,~ör1.e. DtáJUa a halálos csŐil1dben zengő;'. tisztán csendult a menyasswnyom hangja: Nyomorult! .. . Utána vél' szakadt fel szeg'énynek az arcáJU, odac,:wttant a hadnagy korbácsa. SoksW'l', éle~en. kíO'vÓliVCl \'~;r;t ~r~ent? dühvel ... Nyomában a Plibékek'letép~ (ek "zegenyr'ol a ruhá.t s hósZÍn testén újból c~a ttoO'ott
.a
az ost.o1"...
e,
..R;,éto;ég~~sve " s,~abadult el eg-y irtózatos ordítás lJelolunk: osszesul'llsödötJt keserviitnk kimbbant S a rongyosok; nyomol'ull:.alk ökle odacsa,poLt a pribékekl'e , a bo"~zu s~u]'on~ok sokaságába belezuhant'a k a t,estt-k ~ \'1harzo ,l elkunk hatalmas erejével széttéptiik a II aanagy ot és kj séTetét ... Még ordít, alélt "ar'cárÓl vettem az erői s törtenl cl o okat magam elott, mikor hh·telen fOl'l'óság' szaladt
jobb karl'OIDll~, megráaldruillt gyÖllge... megvert Lestű, tépett ruhájú, ili'ága kis menyasswnyom. M~gáJltl!Jam; nézem a kal'om, nem fáj, seb nincs rajta. de csupa vér. Csupa vér volt szegény menyasswnyom oclaömlött. meleg vérétől.,. Szívem lMték, oH II kRromban . ..
•
Odlllboil'ulbam lassam melléje, lrez",mbe vetJtem lesoop fejét s folyrtJat:tam a csókot, mit cl gazok megso;a.kitoirtJaJk s hang1balanul elsírtJa.m egy életet. el a mosolygást. Égő, száraz soommell néztem, né7Jiem sápadt arcát ~egénymek 's olyan nagyon jó lett volna ott két erős kezemmel kim aT crungo lni melllilmből n smvet - s meg1szünni ... J ó, hogy megmaradtam ... Szóltam hozzá, simogattam, csókokkal borítottam: Ilem tudtam him.n.i., hogy itthagyott engem és cl OOUllP bízóknt. Lehetetlennek hittem. Néztem ... s hogy Inf;S1I1l felemelődö,tt áa"Va fejem, magam elő,t,t lent Várad ébredése megmozgatta az agyamat. A napból IU'any ötmlött a háztetÖ'kre, a t.emplomok bátran mutat,tnk fl'l az bten felé s lent a Kolo7JSvál''Í-utcán elsroladt p.g:y v;illarrlloslwcsi. A lllozg'á1S, az Élet felért a,z ag-yam ba suMIlla féikezihett8'hletll err'őyeJ zúduJot Il e a 'koom-elll fejerntartó ökleiml'e s elhidegült aa'oám szegény Mindene.nmek. Tudom is éll. meddig- tartorIt ez., ul i voU körülem. mit tettem először, csak mTa em lé~szem, hogy egy "én heg'yőre a premontreiek szőlőjének - segíteni sírt á ....ni. 7..án.;Lszemű
• Azóta gyűj,tÖlll aGyülekezöket... s nem engedem sebeket gyóg'yulni; jó. ha fájnak azok. Tannlunk. minderut megtanulunk. hogy kesel.'üségiiJnk,et j()bb~lI1 él'>8Zbessük. - osak egyet nem banulunk Illeg soha: Feledni. felejteni ... II
•
1927 március 1.
CSI!NOÓRSÉOl LAPOK
elsőnek, hogy: "a törvények magyar s:i'ierkezete eredeti ... és kétséges értelem eseteiben elhatározó." . Csak az 1839--40-ik évi országgyűlés mondja ki, hogy ezentúl az országgyíilés és a magyar törvényhatóságok magyarul írnak fel a magyar királyhoz. Továbbá, hogy az anyakönyveket az összes gyülekezetek ma.,oyarul kötelesek vezetni. ÉR csak 1847-'ben mondatott ki, hogy a közoktatás, közigazgatás, birá:;;kodás, törvényhozás és a királyi leiratok nyelve a mag-yar legyen. Vagyis ekkor lett ,M agyarországon államnyelv a magyar. ~íg tehát egyrészről a magyar nyelv csak a XIX-lk ~zázad közepén érte el az őt megillető helyet,addig a bécsi kormány már a II. Rákóczi Ferenc kuruc szabadságharcai idején, vagyis II XVIII-ik szágad elején már felébreszti a magyar földön, magyar rögből élő szerbek nemzetiségi öntudatát azért, hogy őket a illagyal' faj ellen izgathassa. Ehhez a szerb nemzetiségI megmorouláshoz késó'bb a XIX-ik szá:i'iadban a tótok mO:i'igalma is hoz:i'iájárult. 19y táImasztott Bécs a magyar fa}nak egyidőben a Felvidéken és Délmagyarorszagon IIel8ő ellenségeket. Akikhez csakhamar az oláh izgatók is csaUakoztak, hogy így körülvegyék a rna,gyar rejt. Sőt itt bent az országunk szívében hirdette Kollár János a pesti evangélikus tótok papja a nagy szláv világbirodalom: "Pánszlávia" közeli eljővetelét, amely az orosz cár alatt a:i'i ÉS:i'iakijegt'Stengt>rtöl az Adriáig terjedő egész teri.Hetet magába fogja olv3JSztani. A XIX-ik században fejlődött ki nálunk az illir mozgalom is, amelyik Horvátországhan született meg azzal a bevallott céllal, hogy az ÖSS:i'ies délszlávokat egyesítse. Ez a horvát eredetíí mozgalom harcolt a pozsonyi diétákon minden olyan mozgalom ellen, amelyik azt célozta, hogy latin Jlyelvvel szemben II magyar nyelv uralmát kelJ MagyaroJ:8zágon biztosítani. Szomorúan }ellemzi az a'kkori viszonyokat, hogy a magyar allameszme ádáz E'llenségének: az illi r mozg'aloill fejének: Gáj Lajos írónak e munkásságáért. gyémánt gyiíríít ajándékozott a magynl" kh·ály. Ilyen viszonyban állott akkor egymá~8ilJ 11 ma'g yar faj és a magyar uralkodó érdek!'. Történt pedig ez a XIX-ik "záz~d !'lRŐ fE'lébel~! 'rehát olyan történelmi időben, amIkor a fr~ll1cw forradalom nyomán Európában a népfenJ:iég ('lY!' jutott érvényl"e, ami végelemzésében azt :ielentet!e, bogy mindenütt a nép maga intézze RaJá1 50rsat, még pedig úgy, hogya majoritáR akarat!! fel tétIpnül érvénYt'süljön. VagyiR E'Z más szoval azt jelentpttp, hogy minden orRzágban az legyen ay. uralkodó akarat: a 1örvény, az élptberendpzkeclés, amit a tiiblJséguen lévő faj nkar, ami enJlc,k nr. urnl , kodó fajnak az életénIeke. Ezen llt>pft'Jlsf.gJlek nevezet t, lényeg·eben m'.OlI uan /ladol/a/iz/IIus! jelpntő mozgalom olvaRztottn bt· 11 ha nciII kisehhségekpt il töbl)~égbe. [gy ala kult ki II frmwia állampolgárság ~{özii~, e~zm6jéhell, !~Z f'/!ySPgt'~ rl'allc·ia nép, anl<'lylk 100r1o~1 lIlagab~)1 1I1iJJd,>n olval! nt'mz('/if;é!!i kérdt"RI, anll II fnlnrlH :íllamegyst"g roviíf<Í1rn jlr6hál1 J1)C>/(Jl-;ozdulni. . Eldwl" alakult ki vé{!;Slí elelllzcRl'bpn Ang}J[I •lllami egysé!!:... Ekkor nlvlldlnk be Rpanynlnrs7.I1 ,g--
'11
han a sp'anyol fajtába a kisehbségek. Ekkor indult meg Italia földjén a nemwti e~zme kohéziónáli~ er~j~, :;mi ahhoz ~ezetett, h~gy az olasz fajé ma ltaha es az olasz erdek Europa nagyhata Imi kérdései között szerepel. Ebben a fentehb vázolt helyzetünkben rejlik a magyar fajnak az a nagy történelmi iragikumll, hogy akkor, - abban az idó'ben, - amikor Európa mai nagy népei kisebhségeik beolvasztásának kérdését a nacionalü,ta eszmék erejével a maguk számára megoldották éR ily módon nemzeti államukat tökéletesen kiépítették - mi egyrészt faji helyzetünk parancsoló szavát RPm értettük meg, ma.<;részt közjogi helyzetünkből folyt plnyomottságunk következtéhen akc ióképességünk ci:iak az önfeml tartásig ért el, csak a puszta létiin k megvédelml'zé.c;éig bírt ha tó erővel. Ilyen történelmi tények llwllett nevetségesen hat a trianoni békeszerződést ránk kényszerített győztesek azon érvelése, amellyel ezeréveR földünk s:i'iétdarabolását azzal indokolták meg, hogy a "dolgok meglévő rendje, mégha pzeréves is, nem jogosult a jövőre nézve, ha ig'azsÍlgtalannak találta tott". Nevetséges és történelmi abszurdum kimondani ránk, hogy mi nemzetiségeinket elnyomtuk éR így igazság1Jalanságot követtünk el. Hi szpn a fentiekből láthatjuk, hogy a magyar fajnak ezeréves földjén a létfpnntartásáéri is harcolni kellett! H onnan vehettük volna tehát azt n felesIegeR energiát, ami szükséges lett volna ahhoz. hogy - am ill t azt a Nyugat mal nagy nemzetei tették - magunkha beolvasszuk a npm7.pti ki"ehhségeinket. Hogy miért nem alakulhatoH ki az egységes magyar nemzeti állam? Felpletképell elég rámutatnU1lk az 184S--+9-ik évi szahadságharrra é-; az anna k leverptését kövptő idó'k egpménypire. E7.ek közt olvashatunk Pgy császári hirdetményt .,YOI1 der G1eichberechtigung dpI' Nationalitaten", vagyis "a nemzetiségek egyenjoguságáról" nmely kétségbe vonja azt, mikép a magyar fajnak 1000 éves földjén uralkodó joga lenne. Ezt igazolja II bécsi központi kormány azon intézkedése, amivel Délmagyarországon a szeru woywodinat fplcíllítottt,ay egész terjedelmében megérthpssük 11 trianoni magyar tragédiát I Az 1848-ik éntő ~11élly("k .. 1 hozott a magyar fajra. Az 184B-ik év e~elllény,'i! hről~\'l'" halljuk :1 március l 5-ilk"'Ón eik nemretl Ül111"'P~!l· . Ez alJralomDlal nézziik nwg nzonh<1ll ezt'kt't ~17. l'..\:ieményelke1 természt'tiiklhen b; loníbbi ft'jl"m~ nyeikben és tegyiik \'izl'A"ÍlIlllunk tflrgyú\I\: mil hogta.k és mit el'\'(hll~lly,'zt;.'k II 1111114)"111' f~l.il\a k "z<,k II z l-'<5€'ményekT 1848-ball l'IWl'ÖIl!f{·k II l't'ndi"~gl'!. l<~l 11.:\ jt'1"ll Idtl:', hogy ll'omlntlak azok II tár"'Hlalllli ,..Un' l.falnk. a III t"1 y t' k pddig,,16 11 llt'll1\''' ii,.; 111'1\1 lll'nl<'" 1l1'lgy:1I' elllbt>wk közl rt'nll!ílloll~lk. Ez t&n~ ' l"g iil'iú"j j,'h'u W~(I "llll Mk!"t, mt'J"! ,')\\lIán MUl ,.,)l! löhl", ~\llllmi ,iog-i akadálya 11 n nil 1\. h(\g~ il 1llng~'al ' f,illlún hlk.; lIéPl~k'b&1 :1Z t'gy •.'!t\Illt'~ mll~~-lll' nél' kinh\kllljnn .
l!l~í 111Uldu!! I.
.t N
CSENDÓRSÉOI LAPOK
, '1 k téuynek: II m~l\ olt ho!!'v ha.llanclo ;ro t eru: e . a , , ini II~\ :lLI)llha II :\ lII:I~)'" \' f".i ~/'llprel11;íl',~Ú.i" ~z~,np?l1,1 "V'a:'::;ágának még 'k ,.;zolgá 1:1 tii bn állot t
•
•
-
192i múrrill' 1.
CSENDÓRSÉOJ LAPOK
HI
~
Amil vissza kel! szerezIlünk : A pOjl'l'ádi tó.
odajártak, tanácsot és erkölcsi támogatást onnan kértek. N emzetiségeinknek ez a része alacsonyabb foku műveltségénél fogva nem tudott ana az erkölcsi magslatra felemelkedni, ahol a hál a érzése lakik. Azonban másrészt a maga szempontjából jelentőség-ében egyre nőtt azért, mert mint azt a primitiv életszükségletek közt élő embereknél megfigyelhetjük népessége egyre nőtt és a magyar faj rovására számbelileg szapol'odolt. Ezt a csoportot vezetőik centrifugális irányhan vezették és e csoport a vezetők kezében akaratát f,~ladva engedelmeskedett. Míg a magyar álJamon belül így élt egymás mellett e két csoport, közben a XXik század elején egy olyan eszmeáramlat jutott el hozzánk, amelyik - a magyar faj uralmát illetően - újabb veszély lf'hetőségét hordta magában. Ez volt a'l, intel'l1acionalizl1lu.~: a llemzteközi ség eszméje, a muly 11 magyar nép társadalm i rétegei közé a7. osztályharc' tűzcsóváit igyekezett beledobni. Ez az áramla! eló'bb támadta tnl'g a magy,1" fajt, millt a nemzetiségi CRopol'tokat és így hom laRztó hatása n magyar állam épsége rovására prvényesüll. Gazdasági alakban, leh:íl álruhÍlhan. kopogwtott lJP p..~ kért iH bebocsát1atÍl.~t ez nr. pszme, de csak azél1. mcrl igflzi arrulatját nCJll merte elámIlli. A ml1gyfll' faj uralmlÍt telHít heJii\J'ől kH oldalról iR f1>nyegeltc a Vf>Rzély! tgy. ilyrn viRzonynk közl lört ki 1914 -hpn n vil:íghlÍhnrú!
A világháború nyomán kialudt a nemzt!tiségeink külön tüze, kialudt az mternacionális mozgalmak lidércfény u é>; ezek helyett, mindent magába olvasztó imponáló fénnyd ragyogott f(>l az egész magyar társadalom arrán a nemzeti érzé~: a magyar haza ,közös szert'tele. r~" ta lán - ha il háború hamar és dicső~égl'''l'n fl'jt'ziídik h" - ez a nemzeti érzés örökr!! elűzött yolna innen minden kisértést! Azonban a háhorú (-\,,'kig plhúzórlott! Megsokasodtak abajaink! :\[indl'n t'$al:í,llil);( eló'bb-utóbb bekopogtalntt a háhnrú okoz(.a fizikaI vagy lelki nélkülözés, "\ gyá vá k. il kish i liiek. avagy a magyar faj eJlem;égei ];I""an eliítÍ'rbt' nyomultak! A nemzetiségi kérdé.-. il defétizmus, il nemzetköziség, az pgnizmm; iis"zefOg1ak. hnf?:Y kioltsák 11 maf?:ynl' ÍlIJamiság oltárán égő h:1Z3 szeret(>( t iizét. Elll'llség('i n k k ii I,,{í Il1l'gl{>I·...q!l·j P1'01'<1 ,>!,a nllája é-s b(>b{í plll'lli'ég\"ink hUjtOg'1tá-<;,1i ('éli ,"I'1<'k: 1.'1<'1 t ii k 11 fl'g}'\' er 1 (is l'7.z('1 yég"h'gl'",'n ('h,,'" 1<-1 tii k .l hHbol'1ít. .\ 11l1lgy',' :1lntl n gYŐZIPRPk a nwgya .. h{>krl','lt"lrh'ht. F.hhl'u a időbpn cliintiitt,'k ,'IlN1st-gl'ink 1'I·,lul1k. d,' lh'lkii liin k. . ]lö"l,itt"k "I,I'an adal .. k :dal'.i,ill. anlik,'t
CSEND6RS~OI LAPOK
"0
.. :,dtd,. ,'I:\lh,k t\< I-o\'rlwk t ,'hRI il 11l~g) II r faj lili/iz t'\It'lIl-ol'g't'i "n,·.-,i Int 1:11, l'I'not;\l'('.Z{l;'il1 kre. . A ~\ t' tI,,,,'k diilltt'"d 117: II ('1·1 InwydOtt1.:l. Iw)o..'") :1 I'llag~;\r fa.lt 11't;1~7.it.,,;ík .arról 11. JlIag~sh~t _ ,'\t';\'('d soran l'IJutotl és hog) .. Il I l',)l "Ih·)\ ·\ 1"'\ ~. ~ t.. ~r ~ "ll't .it-~í~l\ lt'fl't.'") \'('\'("\',', l'lIt'J~S('gl's l'1,?,l'f'Hl 1 '8 f?):,I.l o ( 1,)1 ~itlwt\\tt idl'g"ll IH~pfn.1,)kkal \'l' tessék kOlul. j,,\' ji-itl Il'tr,' a (rim1Oui hl>kE'dikt:ítulIl! l·gJ' h'tt a~':2n' 1IIilli6,. lalw~,,;Ígú :\IngynrországlJól Pg)' 14 "úr1llt',g'Y\'n' ",;!,orí(o( ( -; milliós kis orsza~'ocsl{';~! !,g, kNÜIt hlll'tlll1 1>S fl'lmillió magyar fa,l.tt>stvrriiilk idl'g\'1l úll"m kt'l'C't{>b{': így jutott. o.t,i, !dege,n. ') 1lI1l!Y\-lIr t>lh'll:<ég'I'S l'I';!,t'i'ií éi1 tra di ClOJ II n~p ~1Jl;üm~' alá! Igy ,'~ztctt(' 1'1 a Kál1><-ltok med('ncéJt>hl'n l'zt'n'w" [oldj6! (>,. malmi helyzetét oa mag}'ar faj. , ' l . Ez 11 ma! Ez il magyar faj mai rlll'opal he Y: zett', Ez n trianoni nagypéntek, a magyar fa~ Ookot.ája! ' Les~-~ l' nagypén t,e~böl húsvét ~" 9 :\legi'lITad-e yalanlllror a magyar eJsJlaka. Ez~k n kérMf.1ek gyötörnek bennünket éf.1 rzekre kell l11egkPl'esniink il megnyugtató feleleteI. Az e"'ő hiztató jelt az a reménység szolgáltatja. hogy l'gys~er el "kell jö~ni!" a~mak, az idő nek. amikor Europ<'l muyp!t nepel plIsmenk azt II szolgálatunka t, amit ezer éven :í t a kultúra él'd('k-é-ben kifejtettiink. El fog jönni még annoak <'IZ idPje, amikor elismerik nemzetközi értékünket. Le-hptetlen, hogy n míívE'lt világ lelkiismeretI' !'~ys.zer fpl ne éhredjlm: Illeg JI(' szóLaljon é3 h(' n(' laRSa. hogy '<'I trianoni béke nemzetközi szégyen! A világ mai hit<, RZNint a i\Te-mzetek Szövetsége ann lenn~ hivatwl, hogy a vi·l ág összes népeinek megndja 11 nyugedt, béké:,; megélhE'té-s J
.. •
,
..
\
lehetőségét!
Az igaz, hogy ö ~ emzetek R:>:i5ve tsége ma ezt a f<,ladatát nem tölti hp. De rz még nem azt jelenti, hogy ez a SZPTyezet ne juthal';ROn egyszer odáig, hogy il rpá váró ('zen hivatást meg-vnlósítsa! Földrajzi helyzetünk: azon tény, hogy KÖliép Elll'ópa egyik legfonto::.ahb folyamának: a Dlma medenc.éjének középső része a mienk, kijelöli nem zetközi helyzetiinket. Ez a tény arra kényszeríti Európa népeit, hogy a magyar nemzettel számolniük kelL A. magyar élet örök tüzének nem szahad itt kialudni, mert három éR félmillió eltiZ'akított ma~yar testvériink lesi, várja ennek a tűznek a fényét é-s médföldek iávolságán keresztül is idl' ~záll a lelki'ik fplmplegedni; az elnyomatáshoz erőt Pf:' kitartáRt Rzel'pzni , Imr Trianon magyarja! elTr tanít a második éY~Zl'ed, küszöbén a mögötted lévő rzerév! Ezt reJte,!t'f'h ,'l1l?'ht>hrn a mögyar jövő! E két ~\'E'zl'ed mesgyéjén pedig jE'lszavunk legy~ Madaoh "Ember tragédiájá"-n~:k örök szép mondaRa: ,.ErnbE'r kiizdj éf; bízva bízzál!" -··~-·---······_-·-·- • • •- - - . - __ a
• • __ _
Kitiinő eglJéniségr>k kortársaiknál soha sem. találnak (ln IH/i rnéltánylást, mint az utókor előtt; ennek oko abban fekszik, tn,ert az 1~tódok csak a m:íi.veket, de a kortársak az embert ismerték, ki azokal 1'Pg l/P'Zl' it fe. Eötvös.
J!l:!; I1l1ir c;illS I.
A nyoDlozáli célJa és menete . (rto.: Dr, r
.\. Bűnvádi. Pen-pudtertllt) (Bp.) z:t §...a Hzerinl a nyomozáH lárgya: az~lmak az aclatokn;~k Icipuhatolása él' megállapítmj~, ~~lyek ,I ya(~ I'me Ipse v!agy nf''lJl eml'll'tjf' kerde-sebpn fl , var! 10 Iájékozá ..,iÍ ra t)zii.k.~>>t)ek: E~b,eu a 1111>.g1haia roz~;; ha II adva van CL nyomozat) ('eIp, ,mely IlI:m e9Y,eh. mint a Vl:ídló l'C>SZI'l'C szii.kH&ge-s te-nymf'ga llaplté...'>, Aclya van továbbá a nyO'1Jlozás menet~nek ~ránJ' I'lve é" módja Üi" ami, vjszont n,~m ,egyeb, rrunt ben tájékozva legyen. Ezt megelőzőleg azonban bizonyos általános irányelveket kell kitűznünk a t ekintetb eu : milyell módon kell az egyes btíncsclekményekre vonat.kozó adatolrot kipulla tolni. Kétségtelen, hogy a nyomozás tökéletes vagy kevésbbé tökéletes voltának is vannak fokozata i és határai. A fokozálok (minőségi kiilörrbségek) a nyomozó tudásától és lelkiismeretességétől fiiggenek, A nyomozás leht'tőségci és h~1tárai szempontjából azt kell figyelembe venni, hogy: nem \,itás vagy több egybehangzó vallomással, esetleg közd.kirattal bizonyított ú. n. tis zta tényállás mellett igen sokszor yitatott, tag1adott, eRetleg egymással homlokegyenest szembeállított tények tisztázása válik a nyomozás feladatává, Kiilönösell az utóbbi rHl't('kben kell a nyomozónak tökéletességre t.örekedni olyan módon, hogy addig nyomoz, ameddig elTe lehetőség van, vagyis minden adatot bes21erez, ami tudomására jut, amit fl?l tud kutatni, 'ami a bűncselekménnyel, különö"en pedig a vitás ténnyel összefiiggésben van, hogy pkként a vádló az összes adatok mérlegelé.5ével dönthessen. De egyébként is mindig ana kell tÖl'pkednit' a. nyo;nozÓlla'k) h~gy a nyomozás anyagát teljesell kn;nentse, tovapha, hogy leheotőleg oc,gy adat, kőrü] meny, vagy teny se maradJon hianyos, kétséO'I'~ v~gy .~élr~ért~l?tő. ,~~zel elkerülhető l~sz, hogy b a kir. ugyeszseg taJekozatlan mamdJon s emiat! kiegészítést rendeljen el, ami fele,;]eo'PH m eo'!e!'helé~t jel~n~ úgy}, kir. ~pY~szségre, ~int a ~yo mozo 'hatosagra es kezelo hIvatalaikra. Itt mind~n I?seh'e érvényes példát akarunk mutatni, n~Il!en n!omo~ 'kell egy bűncselelnnény kinyomozasat elvegez.ru, Miután a htíncselekmény a törvényben \'-an • (,Külö~b_özik eoz a bíróság MnymegáIJapításától, me!) rendszel'lnt fotargyalason a nyilvánosság szóbelisé o k" ' t 'ték' , g es oz veti ens é g " b lZ os~ ~al mel~ett aZ erre kijelölt bírák által tanuk esku alath klhallgatasa stb. útján a felek jel l'léb azok befolyás ával tÖl'Iténik.) en e ell
, ,
,
1927 mlÍrciu, 1.
CSENDÓRS~OI LAPOK
megállapítva, a nyomozá~ vezető fonala a tör"éllY "zövege lesz. Lássuk ezt pl. egy gyilkossági l'lSetnt"i. A Btkv. 278. §-a a gyilkosságo1 a köv\'tkezií képen határozza meg: "Aki embel·t előre megfoutalt szónd,ékból megöl: a gyilkosság bíínff'ttét követi el." Amidőn a esendőr a gyanúsította1 kikérdezi. első kérdése lesz hozzá: beismeri-e a bűnösRégt5t ~ Ha beismeri, akkor részletesen ki kel! kérdezni a gyanúsítottat a tényálladéki elemekre, amelyeket a törvény szövege foglal magában. A gyilkosságnak két tényálladéki eleme van: a megölés és az előre megfontolt szándék. Ehez képest a kikérdezésnek ki kell terjednie arra, hogy a tettes hol. mikor, mi módon ölte meg az elhaltat s azután hogy ez a cselekedet előre megfontolt szándékkal történt-e? Azok az adatok, melyek e két főkér désre vonatkoznak, a vádemelés szempontjábó! Ipnyegesek és nélkÜlözbetetlenek. Erekhez asatla:koznak azután a cselekmény előzrnényeire és indító okaim., továbbá az erekh: I rendszerint egybeolvadó enyhítő és sulyosbítÍl körülményekre vonatkozó adatok. A gyilkoosággal gyanusított és beismerésben levő egyé=ek előadásái a feljelentésben pl. körülbelül a következőképen kell tárgyahú. ,,A gyan'1.l.Sított előadta, hogy bűnösnek érzi magát. A vádra vonatkozólag előadta, hogy őt a :;ors üldözi. Az életben való hányattatásai közben 11 évvel ezelőtt S. S. jobbmódú parasztemberrej isrnel~ett meg, aki őt kiuutotta. Később S. S. tőle elhidegült s emiatti C'lkeseredésében magát meg is lőt1e úgy, hogy kórházba kerüli. Később Nagy Sándor maiomtulajdonossal vadházasságra lépett, akit azonban 3 év mulva a józan és takarékos élettől elcsábítottak az ő moJnárja és malomveretője . Ezekkelegyü!t ko rcsm.ázott , - de ugyanakkor a malom jövedelmén kívül a gyanusított által hizlalt disznók árát is ékJszerelkt-e költötte s az ékszereket a korcs.mában all-alma.wtt B. Teréznek hordta. A gyanusított anyagi viszonyai ennek folytán nagyon megromlottak s folyton azon gondolgodott, miként lehetne ebből a helyzetböl menekülnie. Egy alkalommal hallotta, hogy egy ismerős asszony férje életét 2{).oou pengőre biztosította s férje hall áJa után a biztosítási összeget meg iR kapta! Ez adta neki azt a gondolatot, hogy .-alaminő hasonló módon pénzhez, v'a gyonhoz jusson. December havábal~ találkozott Na",oy Sálldol' volt malomvezetőjével: X. Jánossal. Eszébe öiJött, hogy (,z az ember, a'k it gyülöH, meri )Jag)' Sándoti a korcsmázásm csálbította, alkalma,; let'z tervének keresztiilvitelére és nyomban el is határoz;ta, hog~· (ít nagyohb öRszegekre hiztosítJa éR azután valan!, Jllódon eHét<>ti láb alól. N . .) ÚJ10~ a gyanusított ra l)e.~zéléRért' 1926-ban a trieszti Generali Biztosító'l'ársaRágnál 8000 pengő, az ]~2í. év január ha vában a Magyar Altalános Biztosíió Tár.'a~ágná! JOOO pt:>ngő majd a Foneiére Bizto~ító-Társa~ágnál lD.OOO pengő, végül a NelJlzeti Bizto,.;ító-rrár~a Rágnál 10.000 pengő hiztosíiá~t kö~ött halála e~{' tére ol:van módon, bogy a. kl'dv!:IZnlenyezl'}t ~ . kot \'(>n)" l)]l"Iol;:o"a. A gymlu,,)~otl I~ozoltl' hatY,la.\'~II: H. Györgygyel, hogy N. Ja.n os pzt:>kel ;1 hlztoRJta~l iígyleiekPl kötötte, valaminl azl 1..'\ ho~' ~. JaHObt ('1 akar.i;. láh ,Il ól 1~1c·tn J , amm' hatY.la azt
141
mondta:. jól van, csa~ vigy~.zz magadra, bajba nt> ke,·et:NJ: 19~7 ~ ~eb~a~ eleJen kapta kézhez az utoiso blztosllasl kotvenyt, amelyeket neki ~ . .]á . nos mind átadott s ettó1 kezdve, egé-sz február 17-ig György fivérével töbhször képezte hesw-l tárgyát, hogy most már miként kellene eltenni láh alól N. Jámost. Február 18-án a gyanusított azl mondotta X ..Jánosnak, hogy H. ~J. "asuti őrnek a leánya killátálSba helyezte, hogy egy kitüzött napon Szén$on, .a K-féle vendéglőben várakozni fog l'eá. N . János ennek megörii.Jt s hajlandónak nyilatkozott Szénásra a leámyhoz elmenni. A gya nusított azmap este 'közölte György bátyjával ezt a kÖ'l.i.ílményt s mondta neki, hogy legjobb lennf' l'aJlamiképpen az úton végezni )J. Jánossal s ugyanazon albIommal be6zélte rá Györgyöt, hogy vállalja el ő N. Jánosnak a Szénásra menetel közben \'aló megö1ését, amit a gyanusított hosszabb ráheszélésre magára is vállalt. rgyaneklkor megállapodtak abban i~, bogy f~ruár 22-én, szombaton este felé a g)"anusítottnáJ mulatságot rendeznek, :\. Jánost leitat ják, s azt fogják neki mondani, hogyaH. ~f. leánya ezen a napon várja őt Szénáson, a K-féle vendéglőben. A jelzett időben a mulatságot meg is tartották, de a mulatságon plőzeteR megbeszélés Rze'l"int - cl gyanusított bátyja nem veU részt, hanem szobájáoo vonult, bogy meg ne ittasodjék. M u~atáJs iközben a gyanusított töbhször kiment a bátyjáJhoz s közö!t(' v('le, hogy X. János az ittasságb8ln mennyire haladt előre . Lgy este 9 óra után lehetett, mikor :\. Jánosnak mondotta, hogy menjen már Széná-~ra, mert H. 11. nem fogja őt bevárni. :-:r.•Jámos fel is készülődött, miről a g)"a!t1usított érlel.'dtette háiyját, aki egy hükklhasábot vett magához, hogy azzal fogja :\. .Tánost agyonütni, - ezután György és ~. János c>gyütt elindultak Szénásm. Éjféltájban tért \'ÍSSZlinduláso előtt is látták ~zobájában az ágyban fekiidJli, tOI'ábbá, hogy útkÖ7Jben N. Jánost avasuti lölté"pn 11 bi.ikkha~,í hbal hátulról fejbeiltötte, min&k folytán X. János elesett. Ezután a bükkhabábbol még -l-d vagy .i-öt iitött N. János fejére, majd a Xagy Sándor há,.a ablakát és kapuja killllc_ét bevérezte ~ a bükkhasálwt, yalanúnt N. János ~{1pká.iát .Y ogy ~iíl1dlll ház..1 felé hajította pl, amint azt nőte>;l\'~l"c lll'ki ulasításul adta." Ht igen súlyos hiilll'.-elckJlJényr{íJ: g.l"ilkosNÍg·rój VHn ;::zó, ugyanazt"r! az elíízménYl'k rÖI-itil,' fogo1l előr<>bo~átása ut,ín ré~zll'!p"('n k' nlll ír~a. minő dkból, milyen móclon fOg,lJllZik nll'g {l gpl kO~RÚg "zándéka H 116(('t1"<'"hl'11 (fl'lhujtlíhml). ho . gY"J) édt:>lődik /lZ lll'lpken hr<'l'zliil. hog~· k~"zí!t eiő 11 fl,lImjtó a gyilko,.;::;itg [·l'WIl rt 'Ü luíraJnhi all)'Hgi hasznol, hog·yall l'Hzt'li ki II i-lyilk(\$ság [,'r V(~t , 11<)O"\'an b\'~zéli rll a ierv 1l'tt1i.'Il,"l'S \'éal\'ha]· t"'>. .. .. ' • tására (työrgy ~)átyját é.., ,1 1(>1"\'(11 mik{>nt ,,\'~íti \'al';ra d~lani " mi IIlÚ.!Oll i-lIlJllln-kodik alihinil
CSENDóRstOl LAPOK
'I '
t':-. '\a~, ~ánrll)r hiinö~,,\~g\\ l:il$7.I111lína'k :dk('I,tós.~ r\ll rlllli\k,1 hÍlk~, ,;1)2'...111, nH'gfontoll \,hm'y!'I, ~t'7.11Il'lll'l l\' h\ry:-..:I'I·u:;\"ggűl. . , J\ '1\ \'h') 1\' nh'l~: I\ml nIt S7.'llld\'k "kC'h;\\1~;:(\z&;en~k, mi.\,1.,"\'I\~i'd\\~;IWk 1\' kiyit,'l<5nl'k fl'ltuntde~ére ~zol
t;;ÍI~) 1'l\'ld,1
\'2 . • \
f(íhlínö~
t\'tt YI~g'1'\'I1;1jt\ij'l. .~
itt
ft'lhn~tó: .- mlg ,,<1
I~11í se hagyja homályhan. A H>natkozó biíncselekmény elkövetésére nézve heismemben levő gy-anusÍtott kimerítő előadá6~t, pl. a következőképpen ~ell a feljelen tésben targyalui: "A gyanusított előadta, hogy fe]f'Ségétól már hét év óta l..'iilön él é., tőle egy évvel ezelőtt a biróság is törvényesen elválasmotta. Tényleg~ külőm'álásuk óta neje a Rákóczi-ut 15. sz. alatt, a gyanusított pedig a Kossuth-tér 3. sz. a. larkiik. Egy hónappa] ezelőtt a gyanusított észrevette, hogy egy arany gyüriije, OOJ.~lyet az anyjától ÖI'Öh"'Ölt, 'a Bzekrénye fiókjából hiányzik s miután arról volt meggyőződve, hogy a gyürüt elvált felesége vitte magával 'különválásuX a Ika;Imáv8JI, ef{Y hónappal (>Z('lőtt a szom6zédasszonnyal, ki bejáratos hozzá, megizente neki, hogy a gyüriit adja villSza. A gyanusított elvált felesége ennek a felszólitásnak nem tett e.leget. Egy héttel ezelőtt, 1927. január 18-án, 15 órakor a bátyjával és hu~á val elment a volt neje laká6áTIl. Az utcaajtót nyihra találtálk, a laká8 'b ejárati ajtaja: a konyhaajtó azonban zárva volt és hiába zörgettek, nem nyitotta ki oonlJri. IDk'kor K. K. gyanusított a vállával nekiment a 'konyhaajtónaik, azt benyomta éR bement a konyhá'OO, onnan pedi~ a ,betl,ső szolbáha, melynek ajtaja osaJ]{ 'k ilincsre volt betéve. A I:aH
1927 márduB I.
halolt be mlUtán II törvényes elválá.s után irlf'g~· l1C'k lettek egymásra nézvf" é-« a~rt K. ~ogsz~. riien már nem mehetett hl" E"lv8 It. fele<~gen('lk .1 Nlját JakásMól kiilönhö~ő, la,k,á",áha. ;\.hbol, . hojP' gyalllusított ét konyhaaJtot zarva talaIta, nyIlvan . ,raló volt lakással l'ende1kezőne'k az az a~>é:l)'at?, hogy lávol,lét(' alat,t oda senki b~ pe ~en~f'll ('~ így gyanusüott ('Il valL, fele~ég.? ,~akaf;ruba ké~segtel:.. nül "nnI/ak bel('eglJezese nrdkn~ ,hat?lt, be es ~:rhg "erőszakkal", ffiprt a konyhaaJtot vallaval beloktf'. A gya::nul'iított. testvérei nem része..~ek a ~l~k ményhem., mert. a lakárs'ha nem mentek be s a behatoláshan a g'Y'amlsítottat semmiféle cselekménnyel nem segítették. tgy vezet el bennünket a törvény szövegf' a hiztos é-s hiánytalan nyoDlozáshoz. Önként értetndő, hogy ha bizonyos tényálladé'ki elffil1€-k vagylagosan szerepelnek a cselekmény lTI{'ghatározásában, a1klkor azok egyikének fenn forgása. elegendő a hiinc8ele'kmény létesiiléséhpz. ll. magá.nilu'ksértéSll1él például vagy1agosan vam f€llsorolva: " ... másnak lakásába, üzlethelyiségébe, azokkal összekO'ttetésben lerő 1'agy azokho~ tartoz/í helyiségbe, vagy kerített helyre ... " Ezek között bármelyikbe való behatolás magánlaJksérlést képez, ha a többi tén;rálladéki elemmel összetalálkozik. Vi szont egyes tenyálladéki elemek közül bármplyiknek hiánya eseoon a nyomozott cselekmény nem képez büncselekményt. Például: A. lopást a Bhkv. 333. §-a szerint az köv€-ti el: "aki idegen ingó dolgot másnak birtokából vagy birfoklatából annak beleegyezése nélkül azon rélból vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. " A sértett megjelenik az örsön és a követkewket panaszolja: - Tegnap délután a gazdám a postára küldött, hogy egy csomagot adjaJk fel. Hogy ezt hamarább teljesíthessem, felültem a saját tulajdonomrat képező kerékpárra s azon mentem a postára. Mikor oda érkeztem és a kerékpárról leszállottam, a kerékpárt a postaépület falához támasztotbam, azután bementem a postám, ahol a csomag feladásáva'l mintegy 15 percet tölthettem el. Midőn a postahelyiségből kiléptem, hogy hazamenjek, akkor már a kerékr,áromat nem találtaJ;Il a helyén, ahol a falnak támasztottam; vala1ki elvitte. Úgy hallottam a segédtársamtól, hogy ő ugyancsak tegnap délután látta N1a gy István ismerősömet kerékpáron menni, holott tudomásom szerint neki nincs kerékpárja. Ka már mo~t Nagy I stván gyanusított ellő. adását ,a nyomozójárőr a következőképpen j elen ti: A gyanúsított tagadja a bűnösségét, lopást nem k~vet~tt ~l. Az i~az, h~gy folyó ,hó ~4-én (tegnap) delutan latta, anukor sertett kerekparon a postára ment, ott leszállott róla, a kerékpárt a p os-ta ép iiI e t falá~oz . támasztotta ,~azután bement a postára. A;; . 1<S l~az, ho&y o (a, gyanúsított) a kerékp;;lTa feh~lt s raJta la.kasara ment, ahol a kerékpart ,a muhely mellett levő és két társával közö!' ,;wb,ab.:1.n h,elY,ezte .el. Ö azonban a k~rékpárt nem ab?ol a celboI v1 tte haza, hogy el~opja hanem ~zert,,, hogy a sél:tett~t megiyéfálja. Sért~ttel jó ls.~neros s h~s~nl,o modo~ mar máskor is kölcsön?sen megtre~~t~k egymast. Hogy valóban osak sertett me~tl'ef~lasa volt a célja, bizonyítja azzal. hogy hazaerkezesekor azonnal mutatta a kerékpár!
1\.
r
,
J92í március I.
CSfND6RStOl LAPOK
](f1I'IH(ÍI1J/2:Ó
( '/
(j F'iírnéllri.\ifÍlln. új kl'n(lPl'('~i KU6Ii·lya.
a 11Iííhplyl.)(~n
dolgoz6 két spgpcltiír;;únak s monil f;(>rlpltr é~ hogy II posta elől hozta el, anova sériC'ji hrll1~IlL KéMI' krt segédtársána'k errc nézvc "nló kikérdezl>si't. Ehhen az r::;ethen a gyanusHolt idegen ;ngrí dolgot (krrékpár1, mply a ::;értr11r voH) vpH cl 1l1iÍsnah: a l'értc1tnl'k birtokálJál, annak ú('leeg.lJe;:pse nélkiil, mcr1 hi"zrn a ::;ér1C'11. 11C'm is tudott róla, hogy gyanusí10H a kerékpárját !'lviUr, R azér1, hogya Rér1eit ]5 percre a ház rlőt1 hagy1a II kerékpárját, mig a postán elvégezi kiildptését, ali a birtokáhól még ki nem ment s jogilag a birtokáhan maradt. Itt 1chát a lopásnHk mindrn !'gyéh ti'nyúll,1déki elemi't elkövl'tte a gyanusÍ!ott, ('sak rgy tényálladé'ki elrm hiányzik a cf;l'lrkményMl, az, hog}' nem abhól a célból viUc el a krr('kpárt, hogy azt jogtalr111ul eltulaidonílsll (nl'm lopá.~i Rzándékhúl) és rnnek folytán c.~cleklllénY!' )Wlll képez lopás1. . A eseh·kmény mi nő~ítr!t esC'1!'it a nyomozó ('~pll(lőrnek f;zin1l>n i~lllernir krl1 s ezéd a nyollloZáSllá l Ilf'JIlrRa'k a z a lapesC'](·km&ny súivegé'nek kell ('lő1tc fl>kii.dnir, hanem gonoof
dotta lleklk, hogy n k<'rékpár
mth. :33]. §. 2. p.)
Azért kell f(>ltiintf'tni a gyanusílott előadásá ban, hogy délután :3 órakor IDen! az elvált felesége lakására. 6s hogy DZ ('kként kétségteleniii 1!rm é.iJel elkövetett CRl'lekménylle11 a gyanusított Ir,~tvérei Dl'm vettek részt, mihpz képe.,t a cselekményt gyanusítolt egye(llil éf< nf'111 test véreivel (nem több személlyrZ) pgyiil1 hajtotta végre: hogy ekként világo.,an kitiinjék, hogy minő"í!e1( I'srt ne111 forog frnt. A mDgánlaks6r1ésn61 rsak D :-331. 6R 3:32. ~§-ok !arlDlmaznnk m{'g n'nd('lkez6Rl, dp már a 3il:J. §-han megállapított lopás minősített rscleÍlwk kiml'ríW megismerése véget! ismprniink krll n :335. §., D 3:-3(). §. 1-10. p., .1 :J:3í. §., a :3:38. §-oknt, YDlamint a Bn. 49. §-át. TTgyanazért a llTO!llOzÍls fognna1nsí1;íN.l ('WI( ~ r-sC'lIdőrnrk a nyomozott C'RPI('loI1PlIyre \,OI};t1:k07;0 i;ssu'R §-nlwl át kell gondolnia PS anyomoza, H1r.]!' ala11 p §-nknak folyton p]éí11l' krll II'nniC', miu1Í1n a r'''C'llrlííl"ll<'k II 1iiJ"YPllY :1 "I'7,I'1ií fonala, allll'l)' JIII'glllula1ja Jll'ki )III IIhél I ]1111111';1, hog")' 1I1i1 ln·11
~a
(~Ink~ay
r<,lvl·( ("lf'.)
nyol1lozni s II jó nyolllozii,n;Í[ IllÍ1 kpl1 figyplpJJll,.. \'I'nni .s lilit ]H'lll f;zallacl 1Il(·1l6zni, figyplJllpn kh'iil Ilagym . A z il r'S(' nd iíJ", nk i a híi II 11'1 ijtijl'\'ény1 iL Ipg-,da lJ0f;ahhan nPIll iSllWri, jú nyomo7.é) ~oha~PJll lf'hc-t. MNt )1I'1Il az il fontos, hogy il gyanuf;í1r,11 [l. h(ínc·,,!'li'km('nyl. h"íSI11(>J"jP, 11anpm az, hogy a 'll Hl 1"OSHP; l'{:).:-iZPI'<' " . 1" cl "ac ('srn d or 1l1Pg-:-;7.t'l'PZZ(· JllllH a:wkat a llizonyí1i'kokat, alll('lypkhl a l)író~iig ('lőtt be lehe1 hizonyí1ani, hogya gyanm,íto1! tpl jl:'s l'gé~zélJ(>n rlkö"rUr rllt a hünll't('JHlií ('s"lpkményt, anwl)'!'t a törvény hüntPlni n·mlrl. ' 't ' , , azt " jan a nyOJllOZkozására sziikségps ada10k h·llP1ií 1ük{>k1l'R kipultatolását (., a 1{>nyÍ1ilÍ1s kiinllyrn át!l'kinthptií, ti~z1a fl'ltiin k1é;;é!. . A nyomozás 11 fpljl'lrnt6s nyolll;ín in(hil Illt'~. •\ k1í r magúnfél a sért .. t t, a kÍ1r Ill;)S tl'~Z fl'ljpll'll t(-st, l'lső sorban mindig il panas/. frírlJlJfít kl'llllll'g"állapítani é." azér1 1!'gl'lőszi)r mindig a sér1d1 .. 1 hll kiké'rdl'zni. Lrghl'lyp.,;ebh, h'l il t6ny\"iÍzla1 is ,l s6rtpjt panaszát ho(·~átjil ('lőn'.' Ezt nyolllllsI)\'11 \"3.11-(' \'aoy taO"ad illpi\' e - ami iO"en l{>nYl'O"l'S - mi""l ~'" o ~ ~ ~ védekezik? Ez a terJn{>"zett,>; ~OlTl'IHl, lll!'rt il ",hlPlt panaszt! ésa gyanllsí!o!1 nyilatkozata mint rendszerint két ellentétl'" álláspont kiizd l'gYlllá~ :,;al az egész nyol11ozÍ1s folyam,ín l>~ pz a hIt áll,í,,pont vil,ígH.ja Illeg azt a yitÍ1s tl' l"iilL'lPt, Il1l'lYI'11 :1 való tényállásl k('rl'~ni kt·ll. E;r, a kH nyilatkozat III UÜl t ja, hogy Jllil~'l'n k{>rc](>""k azok. anll'IYl·k,·t tís7.tázni s amelyek \'111ósÍ1g;Í! ll1l'g:íllapít:l11i ~".l·. ,\. nyomozó csen(liír munkÍ1.i,ít is l'Z il k6t l1~'Jiat koz;]t I'zahja nWg" ahhan az irÍ1nyhan. hngy minii kiiriilm{>nvrk tekínl!'1c'hrn kl1tas~nn hiznll\·iil·k.lk u1<ín. . JIa (1 gyanu"íloll 11'1.i<'8 hl'i~nH'r(>"lh'n ,'an. akkor tprm{>szr1rsrn (·"ak azoka1 ,l ll'nYl·k.,t k.'lI mrgÍllJapí 1ani, allwlyl'k a híí n,·",'l .. l;-1n<-11~· t ('ny :ill:l C](-ki el('lllri1 kl>jlPzik. MilHh'n mú" l·"dhl'll <1zI\11h:1n ,1 !!"anu~itott 'l l~l~PZP:,,0 ' . I'eny nlegn' InIpl' tas , ' . \,(l( IS t il' rgya. l I.;:,,')h\ZI:-,['dl'kt'Zc'Sl"l' .1 s"r1('11l'1 llll'g kl'lI h:1l1g~l111i. Egy p~('1 hL'n prldú ul a gyanlll,i1 n11 azz:J1 \"l\l.-k,·);<'II. hogy v,1Iólli1J1 ph'il1 a ,,{>I"1(,tt P'1111 ,í ,,:i n', I t;;]'l, darnh ak:íC'[,;i1, !l(lIH'l11jng1:11:11l,·ltula.i,]onít:i,j ~lÚ1\ • . \7. llj ~zulgúlllf.1
d(\1 i. ."\t4''''''.
l ' l:l'.;.i(:ú. ll i. t " 1 1\'j\'1~ \' 1kl~ d
.'
!\'
" " I t 1,Ct-" ';'?;Itolt ,'l t-it'I'It'/I -\ ~ 11 "' ll lll"l't 'l Z(l khtl' I ' (K''''tl''' • t 1\ '" , . ' , , t, I l 'I 't II Yo· II <'k. I ~ 11\ 11.1 t ktlz;1I, nl<m ht'lI'r,Wt'z t t 'I 'I '1'/111;'
. .' I J" , 1"1<""11' \ _' t'';;'.';('"' I1\'k 111 " l:;l t I 11"l!".-;1I ,l dl. .. to ' _, 1,h -' "~l';'"~ .... I I"loS \ ' t""(' ' l t\h'st'H ~lZO 1,,11 b II .. , . ' I I ' 't t' .. ' 1- III 'n' .\ htl!!\ ;1 ""1'1.'11 1:1 ga .1"'" ~ , '" • " \'1 ~,~ l'"' '11'1"1' 1"'l Z-,' hog" ['I',;ZI'I'(' n gy
lll\' J t . ' . " 1--' 111' \ 1t'''Z.1 , l 1 ,ll ' ( ., t, \ Vt'l (' (t'7.I'~1 I.
.' l II 'il
.1IllIHI, (),
.,il~i\t)·1t;l:1I~ '
.1
ke:,;zltl'~l'
111 '"1';1"'; 't Jw"'\ ,) "'Y'llltíHíttltt Ulnlll~at ,,
I"Hara,
}lj n''';,,Jlen is ;1 1újt>koztatú~f.
1!I~í IlIill'(,;II~
l,
jllllwfol,í:-i ( igt'II}!'I, ki h·11 "'~rd"7,"1
fl
CSENDÓRSÉG! LAPOK
~!l
" .
t'ok",wl' luanyosHll kap.Ft
,:11'
il \ dC . o
11'011111/'<1 1:,;1
If; ' HI' rt!' ff "I IU:lI1II"ífn(fnl, a lallll"tI 1IJIIltJ!'nki! akitííl ,1' ,00%úhal1 forg{j (('nyiíll,í" "
11l(l ny l'P
ndafoknf, l't·I,'i l:ígCJ:-iÍt<ÍHI \',írhalllllk
('íj ('Z"'l-
kíviil IH' ]wll :-iz,'/,pzni az I'o;pilf'gp:-i vllll;tlkozij il':í~(J~
(okirafot, "'n'lpl), vngy llIillflp/1 I'gy('h hiznlJ}; I éle o t. Nagyoll öl'iilnrk, ha 11 ('''I'lldíí'''('g I),'r(·k ii,l<. pal'an(,t'wokai ~s j51'{)l'vl'zI'Wi k fPjtpgptpl:willlllPk. ~
................................
~
.......
~~
............................
JI
A g'olyószóró mült a közbi7;toJlsági l'!ZI a ::.t>l'h't1et mint a g')'l"dl'z~li. hogy úllítrisait. (yéM~Czés~i~ Jnkkel, me~~ szolg'álat fegyvere. l11e(( az egyéb lJizonyítékOlkat. azonban a csendőrség a tömegmegmozdulásokat, Lényeges dolog, hogy 'a nyomozó csendőr ezt a sorrendet megt.artsa, mert ezzel biztosítja saját ha I3.zok netán véres zavargássá fajulnának, c8ak a munkájának a renclo;;zerességét saz egész nyomo- IC'gnagyobb erőfeszítéssel tudja leszerelni. Emwk zá-nak tiszta áttekinthetőségét is a kir. ügyó~zség o.~a fő~éppen abban ~'ejlik, hogy az ily renc1hontll tOl'ekveseket rendSZel'lll t szin te katonai tel'Y,,;zl'rííhE'lyes és hiánytalan tájékoztatását. séggel irányí tjátk:. A nyomozás során a felek és a tanuk kikérde. Kivánatos lesz a csendőrséo'et eOT olyan Ili. zé",é~~} ügyelni ke!l arra! l;ogy a csendőr ne adja a szaJaha a vallomast a ktkel'dezettnek, hanem csak fegyverrel " fel~zer~lni, ,mel? má~' egJ'járŐl'l1l~k i~ legfellel!/) S('gítsen neki a vi,;szaem lékezéshen p. o. hatalma s tuzel'ot bIztOSit e.; szüksé"'Íl'lL>nné Ü'SZI ('gykoJ'ú események vagy mellékkörü]mények fel. na&,y, ssendőrségi Pl'őnre,k egy helYI'e ~aló ö,,~zpon vagy éppen katonai 'k m ,h a talom i "'ém' ht'('llIlíf1Ps~vel. Ell~nke~ő ,es~then neU! lesz p. munkája tosltasat, vételét a rend helyreámtására, 15 , a lapo~ e.-; meglnzha to es Illet ve a Jelentes sem lesz reális éli értékes. " "Kü]földöIl:' 'k ülönösen Amerikában, ahol a hiiA lE'íJ~tak~a~ használt követhző kifPjezések n?zűk :a tec~~ka modem találmányaival (gépklll'-i. ala~t: ~"ten};allast "meg k~ll áll~pí!ani", "ki kell gepPus,kia) kuzdenek a rend ellen, a l't'nc1észl,ti :-;z,'["(lf'llteTIl , "kl ' kell tI · nyomozm", " kl kell puhatolIll'" , v:k ma~' fel v~llln.ak szerelve géppu~ká,'al. pám.pl. k s" J,.. az~ ell el'tf'l1J, hogy arra a tényállásra vagy g{'!P~?c8.~val, gepplsztollyal s eZE'kkl'l néha ya lú~á korulmenyre, amely mpgállapítást, kiderítés t, ki. gos utkozetet ke.ll vívniok. Nálunk ilyen ~ze
..
•
mareius
t
CSEND6RSÉOI LAPOl{
~ij
",r'" b
;
1_ úbra. u eélgGmll. II villaAltd.ny, c
c~k6pCny, d csO, t c.~p6iráDyz~k, f Z!ÍV:Lrutt, 9 tu;;aoyak, 11 tusat.'ima:;ztó.
zettebbek, S ha ma még korai is volna erről a kérdésről, mint szilkséges újílásró~ írni, nundeneselre érdemes ,"ele foglalkozni, ha eg)"éhért nem azért hogy ismereteinket gyarapítsuk. " A géppuskának a rendészeti szolgálalha11 való alkalmazá.",'l több okból nt>m volna előnyös. Súlya mia1i gondoskodlu kellene szállító eszközről (málhá!>állal, jármű), kiszolgálá~ sok embert VPFZ igényhe, hel'lzerzése drága, a 'kez(,lőlegénység ki1képzésc hossza bb ideig tart á, Rza kkép7Rli Vl'zelést ki ván és végiil a géppu~ká t ~ze]'kezl·ti tulajdom,ágajnál fogva, .1 es('ndől'flég kerelein he] íi I nem lehptne [..l j esen kihasználni. A csendörségi ki"ánalmaknak sok'kal jobban nH'gfelel a golyó~zóró, amelyet ideállis közhizton!>ági fegyvel'nei]{ tekinlhetünk ott, ahol a puskállál hatásosabh harceszköz!"e van sziikségiink. Ez súlyánál fogva (8-12 kg.) könnyen hordozhaló, kevesehb emhert v(';;z igénybe, bl'sze,rzése lény<,gl's<,n olcsóbb,könny{'hb{,ll ke7Rlh€ltő, s a vele való hánámódot a le~nység könnyűszerrel elsajátítja.
2. A golyószóró jellemzése.
1,..hi i -
A golyószóró a kis egYl'légek tűzerejének a lelke é-s a gyal'Ogság könnyű fegyverei 'köziiI a legfon1osabb. Tiizelhetünk vele rövid sorozatokban és haszná,lfilatjuk úgy is, mint a pUflkát, egyes lövésre. Tüzgyorsasága percenként 100-120 IIÖvé'. Töllténye azonos a pu~katöltónnyel. Súlya 8-12 kg. (Amt'ri:káJban kisérlelt'znek golyószóróval, ll1t'lynek ~Ú lya 4.1 kg., hordtávdlsága 900 m.) Mozgékonysága megegyezik agyalogoséval, mert egy t'mber könnyen magával viszi. A golyószúróval a tiizet a kivánt Woolőállásban azonnal a heérkt'res után meg lehet kezdeni. Tüzét l~OO m.-en felül alka,]mazni tilOR, 400 m.-ig a lövész iigyeH~ég(' szerint mindenféle ponteél lődözé"ére hatásosan alkalmazható, 400-800 m _ között lwdig II rövid idiln' felbukkanó, kis Rzök<,llő csoportok !pszMk a golyó,.;zóró leghálásahb célljai. 800 Ill-l'll feHil a golyóRzóró szórá~a már oly nagy, hOliY h~ iá~n ~zMf{)J'gá(·s()lódik, azon han még ily t"vo\s.~ gon is erp
Az egyes lövés hatása a célban ugyanaz, mint a puskajövedéké, a sorozatlűz hatása megegypzik a lazított szoritókkal lövő géppuska hatásával. l'gyanolyan kis célt mulat, mint az egye~ csalár. Lőhetünik' vele bánnily testhelyzetbt'n (fekve, térdelve és állva) vagy feltámasztva (fö.Lclhányál', fal, keríl'é.~, ablak). TiizelőálJását észrevétl,'niil tudja a gdlyószóró löYé.~z elfoglalni s éppe-Jl úgy, felLüné." nélkül, elhagyni vagy változlalni_ Nehezen fedezhető fel, miután a jellegzetes sorozattűzön kívül más nem árulhatja el (pl.: a géppuskánál füst- és gőzképződés). Irányzó Jreszijllékre nines sziikség, mert ezt a lövész válQa é.:; Ikeze .helyel1x'Eít:i, lehát a cél megkapása és a gyors célváltozJtatás ugyanolyan köny nyű szen·el tÖl'ténilk, :rnintlla puskával lőne. J. golyól'lZól'Ó tüze a hordtávolságon belli I az ellen~é-.g fedetlen és tűzoltalom nélküli előnyomulá;;át llWgnehezíti, érrekeny v{'Szleségeket okoz é..; 1('heÍ\'tlenné le'szl a megállás nélküli <:lzakadallan mozgási. Hatása főképen aljl)an nyilvánul, hogy az egységeket tagozásra ~kis<'bb ré.~zekre wllú I'wtoszlfu5ra) s 800 m-en belül az egyes embert a ~7.Ö kelésl'e, 100 li-en alul pedig a lassú lérnyel~~n' (alapos terepkihasználás, kúszá~) kényszl'ríli. Tüze ellen a le~h<1tásosa bh "étlekezR" a ll'n'p legalaposabb fel haszná lása, kis <:él pon t 111 uta tá""l és a gyors mozgás. Anyagi hwlása állandó, a l<ísol~ág c,,(jkkl'n~,~liek aL"ányáhan növekedik. Erkölcsi ha lá&'l 'kiilÖnösI.'11 nagy, ha az \'11\'11""gen meglepl'lé_'szerííen a golyó"zll!'Ó [iizl'\-l'l 1':1jt<1iiliink fi annak nagy "I.'szll'ségl1kl'l okozunk. Tartó~ oldalozó liíz ugyanilYI.'ll hat:Í8l fog ki\-iilt;llli. 8 .• 1 gu/ylÍsZÓl'lík s::erke::ctJllek II/II/IC//"(_ A golyó~zóró oly:111 Öl1ll1ííköd{; Iti t\'gyn'I', nll'lynél a !ö\'és után a z:íd,I'z.:1t h.ítr,\"iJd:ís;\. a ki Iőt t hii \'ply ki w(ésl" új l(illény hl'\'\'?;I't"~I' ,'~ végiil a z:íl·vÍlrzal l'liil'p(nIÍl';:1 l)nllliikö,lüI'll l'il'· ténik. .\ 1, Öllll1ííkö(\(", lényl'g\' a k,in'1kl'zÍ>: .\ lö\'éR kör,llPll Iwh'l k,'z{i p;;Íwk hlí 11':1 I,ikli "Id,' (1111'1y " pll~k<íl l1.íl n rllg:í-Iml1 llyil\':ílllll\ a l.:ídr za1o{ \is~zatolja olykl'Plll'll. h(\g~ :l '·"'i "" a l :Í\':ir;w( 'között "i!,) ht>Z:lg' tÚI1Wll. 1':; 1'11 :l h" l :lgllll \'I'i';,1
I :1:!7
CSENDÓRSÉOI LAPOl<
l'4í1
"," ld a,; III.':; lIil\,'I.\"I'k. ilkh,' Ill.ilII I,,' .1;'. "I.i 1;;1t01\\' :1 1,,1(,;11\ íirJ.,'. 1'}?;:ll;1l1 :I ;,<Ínnn11 III ii g'ii II ,'lh,'ly·".~I'tt rll,!..\.~ i;~~7.I'Jlyllll\údik, l11:1j<1 l\íI {lj 'Iiill(IIY ItI'Y "7,\,1 0~I' \I 1,í II \'7.\'11 hl'ly;'.,,10hííl k i bPI'SO1,',,11:1, 1'liírt'lolj,1 :1 ?;,í\'ál'V.. dol. I%'ílly\' khál ahlH111 r,'jlik. 11lIgy };,'zl'lii,k 1l1l'1lit'"ílw \;1\1 :I [iillÍ'H 0H iiizl'lí'"i 1\lg:í,.;" kl (,I 0:-; lIill{,~ \'gy0h p;ol\cljn, mill! :1 I (-Ii j11111I\b;11l I'i';lhn \('11 II i 0s :I I' "ilíill lárnl li55;11 p(d.,II1I,
""í
b ~
,
c ~
2, ábra, (J
c~,-,kiiJ,ell~
II tokCl·,Ie.'· I,
r
tok-Wlsvl'tiS?:, J lok·ahsl,ré:i1.,
C
tUSll.
fil
;·,n·j 11,
\ glll,\, (I~;'.(,r(,[II'II"~lk "tJiy:! k,itlii~dJilzf~. ,\lr'lJlltd :1Il11:í1 kJ~(,hh n 1alll11111 Yl1lfJ"zmlí~,5" jd.' !'ol ,] J JJ •'l •Slíl\' ., IJ " It'gf'lJy~Plr ' ", , (,I1IH'k (,J Ipnt']}I'J) kp\,(·~C' I) HZIl III II l (C 'I' ] , ']]'1'1 ' ,., CZI'l'I'~I~O'(,H II ki KíloJafl, nK 10Z PK ;-<W l 11."11)" !'S :1111 i ~ J' '1 J"O'fontoHahll a golyCJRzorC) pnypgp.;;PJl IJlCMg(·kiJ,ny.a'ro ' ... 1'''IJ' f l ] hh (gyrJ1\~ t lIZC' Oil :lS og" '~:-;,- a'lJ"HS\::d t 1)7. l1iI á:-;). összelwsonl,\lva a pllKka;-,,\. Il glllyo~z()J-í, ('1{íllYl'i n köyptkr?;CJkhl.'ll IoglallHlt(ik ossz(': 'l. Riivic1 iclíí nln1l hat"llJla>i Hiz ij,,;,,;zl'IJIIII)).;íl;'l~á t tpHzi lph('({)yp 68 !11círlo! nyujl nnno k gyors útlll'lyrzósér<.>. , ~. ::\Ieo'köllIlyíti II ierel! alapoKahb kilws7.11ÚJÚsli! és II IÖv6sz kev6Hhé lú!ható, miutún n iiil!f'L fogások f;zúma <>s ezz",l kapcf;o]"ihan a lI1(Jzgfl, lény<.>gesen kevesebh. 3. A tüzelésrc kedvező pillanatok azonnal kihasználhaiók, mert a lö,'ész minden figyelmét :1 célra irányíthatja. 4. (Ha 90 lövést adunk le, aikkor a golyó~zól'6 lövész mindössze 3-szor tölt, ugyana:kkor a puskáscsatár 18 ízben vesz elő tölténytás'kájából 1-1 tál' töltény/. és a zánlugattyút 90-szer húzza hMm és Jöki előre, Tehá /. a golyószórós lövész tetl'tlleS priit <>s fáradságot takarít meg' a karabély lövé~szpl szemh(>l1.) , Kétségkíviil hátránya a golyószórónak, hog'"úlya nagyohb, Jőszel'1'el való ellátá::>a úllandó gondoskodás tárgyát keD, hogy képezze, sz<'!'k"z('h' érzékeny 6s sokha k('rúl. . .A golyó:-;zóró töltényei tárha töltií kap()('~h:l vannak (10, 25, 30 darah) adagoh'a, A golyószóL'Ó feWimllsztá"ál\'L úlh'úny ~ziihé geR, miután azt nagysúlyúnál é.-: gyors tiizelt>s1 fogya a pll~ka módjára ('él mta dani fú radsúgns, Erre a cél ra haHznúljúk a pu~ka táma~7.ték()t, nwly két villnúghól áll ,é s c~l1klóf;Zl'rÜpn "nll :l esőre l'l'ŰHít,,('. flzállítÚ~:1 C'mbel'en Yagy hátnslc)\'on történik. I'J
\..
('
'"
"",
~\. kiiJön bözű "zcrkezet<.>k általában egYl:l::er~íe.k, lllert a főtön.'J,....y<>" az, hogy a löv<>s~ a golyoszoron ('sett hi bát "ajá t maga javíthassa kl. , , .A golyószóró csöve és irányzéka. altalaIban l'gyezik apuskáéval. . .A i:'zerkl'zet Jegérték<.>sebb réi'zc a závárzat s Itt hít juk a ll'gtöhb eltérést is, , _\.z elsütés ugyanúgy történik, mint a puskanúJ. Ha ,.;orozattilzct akarunk loadni, akkor a bdlentyíít yi:-;szatar!juk, .A zúvárz<'ü ('gyik jdlegzetes miíködése, hogy ilZ utolsó töltény eltiizelése utún nyitva. maracl. A g{>ppuska és a golyószóró között müködés tekintetéhen a ki.ilönh~ég a bban rejlik, hogy míg II géppuska ;-;zerkezeténól és anyagánál fogva a tartós tüzelésre van bcrcndpzve, addig a golyóf;zóró rövid sorozaAz 'aláhhi !<í h i<ízn t néluíny golyó;;zúr(,tipll' tokban tüzel. Erre a megállapításra jutunk akkor, .féíhh arlatnit tartalmazza. ha összehasonlít juk ennek a két önmüködő fegyYernek a tüzelő gyorsaságát. A géppusbl, percenA t':;ltt~nyek erm(', .. ként átlag ,100-500 lövést ad le, a golyószóró , Szál/iA 1"t'TldSZerC:illu 100-150-pL 'ft'PllS - I'pt ..\látl\masz <"I' • t,I:-o\ .... 1I J ,\·11'.tm me"ncw, ,.. lU III . ta" . . mod 'ZI'''l' ~agy hátrúnya a golyószól'ónak, hogy még a . S'Z,IIIl:\ be n go II . ,.. :1 h'gkifogáiitalana bh müköc1és melll,tt is csak addig tüzelhet, míg a c..~ő fölmelegedése a megengedett Tusil mitruil t:'Lr 20 8 3 h\~u üll- 1l5y~sz 9 l·'r:\nr'a lenr Yll1h' mértéket túl nem lépi. --- -1- - - ' - -11 - - - - )fadsen 25 7'62 llusIoail 9 OrMz .cl. cső túlságos felmelegedése ugyanis zavarótamasz lag hat a szerkezet miíködésére és megnehezíti a Brown i n~ ll: I 10 7 63 'P~I:ska7 \mel'ika golyó"zól'Ó kezelését, növeli a szórás t. Ennek megt,tmasz I -k' előzésére két mód áll rendelkezésünkre. Yagy beTUl'rcr \I :10 i j 't't kar c ~2 ~h .. jr I \;lIalÍ.llvan'\" sziintetjiik a tüzet (Hízsziinet), vagy csövet cscr<,-TbemIJ~Or _c__ , _2~ 7'02 VllJa;"IYan~'I' ~~5 - .\meri~~_ liink. .A cső tíi.lságosan gyor" felmpJegedését nw'" klll,t ugyan akadályozni jól müködő hiitőberende":. zé:-;, ('rős falú Cf;Ő alkalmazásával, ez<.>k azonban a gulyószóró súlyá t növelik. 4, A .1Iadsen golyószóró szerkezete és 11/ ii köt/('öc '. .cl. golyószóró mélységi szóása (a szórá>.-kúp A Maclsen golyószóró a yilágháború elütt nz lllag, mélys~~l', n.~e~y a l~vésel~ 70% ... á,t foglalja orosz lovasságnál volt rendszeresít ve, Itt a ~Ia~' lllagaban) tobhszorosen fcllllmulJa a géppuskáét sen golyószóró egy javított és módosított nun~a· lI1iu~án hiányzik a szilárd állvány, Főképen e~ ját ismert('t<.>m, lUl~ly<.>t a háborús tapat;ztalatok ft'lukiJol a hosszalJh sorozatdkban való tiizelé3t kehasznúlásával 'szerkesztettek meg. (1. ábra) .• \. M~l~l riilni . kell. Ez ~ltóbhit Ol;ak akkol' fogjuk alkallllaZllJ, ha llehez harchelyzetbell elkerülhetetlen a ~en golyószól'ónfll a cső ég az ezzel öSl:lzefiigg ő, zar nagy tííZP1"Íí kifpjt{>~l', t(l\'áhbú, ha búlús "éloIe (zárt a he.]yhemnaradó alkahé~zekben C"ÚSZyt1. ha t ra; fut. A esőnek ezt a hútrafutá~ií.t a 2Úrra gynkol'ol o:-;ztagc>k) III uta t koznak, nyomása idézi elő.
~
I'
•
l.'
C~Oil'~I':
ln
tf
Q,
, 1"1
-. s l
-.:.
1927 ul,h'eius l.
CSENDÖRS~OI LAPOl<
lJ.l.I\~j
~lsÓg,
P"Rég (lUlli
éko.
.to z. I • ,
f,OI:O ll!;t.
<Íi.
álií.
It{>,~i I
•
I
ki-
~ga,~
~t ~l
,
, ,
~oro
, A goly?szóró helybemuamdó al~atréSZBit a 2. 'l.bra umm tJa. ~\Z elmozdl~ó aIkatl'észek közé soroljuk a csövet, ,m~lyet a zal"kerebhez a csava~ll1en.et erősít. A zal'kere'tben van e~helyezvc a füg!l'élyes sík!ban elforg.aúható zártömb. '" Az elmozduió és cl. helytálló a,JkatrészeJk között összeköttetést cl. helyre toló kar létesít. (3. ábra.) A lövés le.adása!kor az ehuozduló részek a lő. j)orgázok nyomása következtében hátrasiklanak ma)d a z~rtöml~ felem~lke~ik s a tö!tő~r kinyit~ utan az mes huvely lkivetodlk. A zarromböt a hüwly kiveiődése után egy rugó lefelé nyomja a hátrasiklás pedig beft>jeződik, llgyanehlwr Öl1l~Ű küdően megindul a helyretojás. Az új iöHény bejut a l1yitva levő töltő ííl'he; melyet azután a zÍ:ll'tömb újMI lezár. 'l'öltésnél cl. 32 darab töHényt (al'!;alm"lzó, görbe alakú és acélMdogból l-észiiIt tál' a tártartóba keri.il, ruhonnan a (öltényeik az adogató segélyével jutnak a töltőűl'be. A tölténytár fulillesztése után a jobboldalon lévő töltőem,előt hátrahúzzuk, majd eJengedjiik. A hátl'ahúzás 'következtében az ehuozduló részek 1lá(rafutnak és a ka'k'as fe,s zít-ett helyzellbe jut. Az ndogató egyet fordul befelé, a benne lévő töltény t fl, 7árkeret töH~nyrésébe tolja oly képen, hogy 1110st a töltény hüvelyének feneke a töHényfoJó előtt
87
mert két ponton van feltámasztva s a !övé,z heJy. zete is sokJml kényelmesebb. .. 5.
A golyószóró lövész, mielőtt fegyverét ha-ználja, mindig győződjék meg, hogy az jól műkö dik-e. Ez okból a töltőfogást 3 ízlJcn hajtsa "égre, vagyis a töltőemelőt háromszor húzza hátra ~ közben gondoskodjék arról, hogya biztosíték zlÍrt helyzetben IE'gyen. Célozni a golyószóróval töhbféle tes1helyzetbrn ]r-het és pedig: (lj Fekve. A lövé:;z a golyóRzóró mögött, annak 1l1('ghoB~zElbbításá ban fekszik, széttel'vesztd ( !á.baklkaJ.) ri.. vi'!l~lálJváIly rugóját kinyitja, az áJl\'ányt l'lőJ'ohajtja, a iUl'anya,kát johb kezével át11lal'kolja s azt "lőre lefelé nyomja, miáltal a villaiíllvány hC'lefúrócli'k' a földbe. Balkezével átmarkolja a, tusa támasztó recézett r~szét s a lJalkönyökót a talajra támasztja. A golyószóró tusa talpát pedig a jobb vállgödörbe szorítja. CL
'b
J'l'llwW.
,
.n
H<'cÍ>.zdt 'köZié1l8íf l'l'Rzí'lH'k pl forga 1<1 R
<:.
'J
' ,,"" , . .7'.. ·....... ":.:.. : : . -:: .. _.' "';';. ) I--- -'I..!':,:-'r"· "". ,. r:-:::-'.
f~kszik.
Ha ezek után a tö1twmelőt előre ellgedilik, ak]{ol' a helyretoló rugó nyomást gy;akordl a hely1'(>;taló falTa. meJy az e1mOllduló l'észekrt előre tolja, mi'közb()n
A golyószóró kezelése.
ti
"
,;'
"
.'
3...bra. (f.
cs!." lJ Zlil'tümlJ. c
ZIIl",.t;I1'Ct,
ti hol~"t'etoI6kar.
Ha a lövé~z tusatáJmasztó nélkiil akar Jőni, a'lclrol' a balkéz a tusa abó részét fogja át oly kél1l'll, hogy a jobb kéz mögé jusson. Mindkét kéz ('rő~l'n a vállgöclörbc szorítja a tusa talpa t, a kÖllyökök :1. ti1lvjon nyugszanak . Ez a leggYElkrahban ha~ználEltos .. élz1Í.si mlÍ(1. mert a golyószól'óVElI való pontos Jö\'é,t nlt'gkÖll~' nyíli, a JöY(~~z EI tel'epnyujtot"k't l'lőnyöket jól ki. hll sznáJlhEl t ja és kis célt mutat. lJ J Térdelve főképen akkor használjll k II gil lyószórót, ha a tiizelőállá~ból a iel'epft'd,'zpt (n'!é,. gaz stlb.) miatt, fekve EI cőlt nem látjuk. _\. lön;,,;: ilyen'kol' a jobb térdén térdel, a johb kéz a !ll";lnya'k at fogja át, halkéz a tok Ellsó részét: a hal kl;z könyöke a ba l tórden n~' ugszik. ej Al//,o. Ily 1l>súb.elyzetbc>ll II ggi júr11l(l\t\kr,' \ ;11,\ liin'· lésnél IW8ZlHílj uk .• \ IJnn,,;l! t l'l'lnií lihóRi\ ft',i,'t l',í l' lln~Zl'l'lkl,ll tÚJHHSSZa :115. lDL'l"l' n k'p-'t'A'.\';-'; .t\l'lihh IlIé'golllús, ha 11 lii\'[>;.;" il goIYÚ8Zl11',í" 1';15 \ ;Ililllll'lyil. C'saü'ír:í.L [,l'l'tJkil'(i H rt'.i{~t ann;lk htit,\!J\) t;IJna~zl.ia. ,\ kéz1nriiís ugynlinz, llJint t"nl .. ",· \';11,', 1\h-,~'n,;1. r') (lll'(' H lih'C'S" ;1 Jluska Illiigiill iii r,'lIl1i ",It 1(·rd .. kk"I, kiinYt;k\'i ,I t"I'.J,·jll II~ Ilg"';. :;II\;)k.
J!):l7 IJI
J!l'!7
CSENDÖRstOl LAPOK
st' 'J'o /It\' : 'l'i;lt,~",lh'z
1"\(,, :1 tiill\~l1~' I;í\'1 ".k(i7.\~I~\'n ~ll~:g' " ~ "t·,,' ,, ," t'l\'t'lrI,í mílú",íha tlh'~ídl.. 1<,1.0;\! "'1'" ,. ". I" j.,:11 11;111';1 1,'1\,1,' 1l~ "mj:I, ,'I~ií ~al"kiil p;,,\'11 hlll r<1J1llzzn, l11<1.ld \,i0\'1'I'n.!!·~ lli li" 1<:11\\'1'(·\"('1 nlii! " fognntyúr<1, hogy ~I Z Iwh: ..wt élWll ,X5g.zÍ tlilljl'k. .\' .",)lyó,z01'0 1111'g"lölté".. ulún <1 jobh kéz il hl";IlI\";~n't ;ítfll!da. '.\ tok lll~ó l\..>,szém.>lk ~)
\_~.
~
tríft~o:
A ]ö,-é",z il ühlartóhól ki\,pszi "zórM hizto"ítj<1 és il töltöfogást il tokfl'tleld kinyitja. Ezután a ;;ZÜ11t ... ti. akakaSt fpgzlell'níti, a és <1lapirányzékot állít.
a tRmt, il golyó3-szor ismételve, hiztosítást megfpdelet lecsapja
HI/tés: A golyószóró csöw II gyors, egymást követő lö\"é8ek köwikeztéhen igen erősen felmelegszik, aminek káros hatá&1 azután abhan jelentkezik, hogy a lősz,aha tm;ság csökken (a szórás me-gnag,-ohhtlllik) és az alkatL-észek mii'köc1éséhen zaval',;k állanak: be. A túlsRgos fölmel ege(]ést. hütéssel e}]e-nsúlyozzuk. Ll'gegyszprííhh a léghíítés, mely aJbból áll, hogya golyószóróyal kh. 10 percig nem tüzelünk. A híít€-s mási.k módj" a vízhíítés. A tömlővel történő vÍzhíítésnél a lövész ]cive-szi a golyószóróhól a fölmelegroett c~övet, az átadja a raj egyik C'ffitá.ránaK s h('l1"éhe IDá~:;ikat t~3Z. A csataI' az átvett forró c~ö~'et reáfekieti 2 tán'a, s a tömlő "",~élyé\"(ll a cső helsejét és 'kiilső felületét addig locbolg-atja, míg az arra kerülő víz nyomán gőz
.J gollJrJszo/'ll ('111
Csorsere: f
..
.. A tár eltávolítáo;a után a tüzszahályozó hillen~xut egyes lövésre állít juk s a golyószórót kiürít:uk .. ~~n~k ,me~tö,r!éntével a zárszeget bal kézzel ,_I.f()~~.t]Uk es klbuzzu~ s a fedeh,t jolJjb !kézzel klll} Jt~uk. ~?st a tusat a szekrénnyel együtt 900 al3lti l('fo~'dJtJuk s az elmozduló résZ€lket addiO" huzzuk haha, míg a zál'!ceret sZaJbadon nem áll Ekkol"..IDr'l;{n:arkoljuk a zárkeretet s a Csövet a kö~ pe-n!-bol, !?huzzuk., A tarta'lék c,~ő lX'helyezése a gol)CJ!;zOIoba fordItott sorrendben történik. A ,,)~~r1~en" golyószóró f;úlya : 8.5 kg. K;.zdOl;('be:'~égl': 720 m.lsec. Logyor~a.~ag: ;)()(J lövé>','f;cc. II a"ználha tó liígyorl'a,.,ág: HJIJ-13!1 lövp:-; l";l'l:.
I.
(/-{()JHln~
. \ ('síí (vki tn rt ,II ll;! : Hi-20.0(1) IÖ"l>S hH Ir:-;, kl'zl'l('" 1l1<'J11'! I).
A
10 ('(JS. .\ p;olyó~zóró lőgyo!':-n:-;<Íga pllllpletill'g 3-:'>tJ!) liiv{>s )wl 'cenként, gyakorla\han azonban . cS81k WO - 120 lövéssel szabad szamolounk. Ennek az ~ magyarázata, hogy 100-1:'>0 lövés utá.n a csr~ nnnyira felmeleg'szik, hogy azt vagy 'Plhentetm Yagy hü(eni kell. Használha(juk puska módjára, egye:; lövésl'l~ ét; sorozattííz leadRsára. A sorozatWz (mely az által kdebkezik, hogy ;1 ravaszt állandóan yi.,zahúzva, a golyószóróva,l önműködően tüzelünk) sohase ll'gyen nagyobh, mint ±-8 lövé~, mert ellenkező eset.ben a golyószóró tartós rázkócHatá.sa 'következtében, a szórás'k úpmag nem redi a célt, halIl'em a lövések hosszúak vagy rövidek le..<;znek. Egyes lövésn~l a golyószóró szórása egyezik él pUSlka szórásával. SorozaHfumél 'a szórás már nagyobb, aminek töhh oka van. Az előbb említett ok következtében 4--8 lövésnél hosszabb sorozat hizelése növeIni fogja a szórás nagyságát. Könnyen érthető az i.<;, hogy a szórás legkisebb aklkor lesz, ha fekve villaállvánnyal és tusatámasztóval lövünk és lényegesen nag-yobh lesz, ha ezek nélkül állva ti:izelünlk. Fgyancsak növeli a szórás t a golyószóró csövének felmelegedése és elha.<;ználtságának a mértéke. A sorozattííz le;het ponttűz és szórótüz. Ponttííznél az irá.nyvonalat igyekpziink pontosan a célra tartani, hogya szóráskúpmag a célt ta:karja. Oly célok lődözésérc nlkaluwzzuk, melyeknek a kiteJjPdése keskeny. Szóró Hizzel oly célOKat veszünk Wz alá, anH'lyekneK ~zéle<;sé,ge a ponttííz sz"lességi szórásánál !Hlg-yobb. Végrehajtásánál a szahály az, hogy az lrány\'onnlat a cél szé1es~égén vagy mély~gén egyenlptespn vezessük végig. A golyószóró lőtávnli'éígait oé-s az e7.R.kE'n helül ]ekiizdhetö célokat az alábhi tRblázat tünteti fel: 6.
('lilIi
képződik.
A hüté., t vé.grehajthaijuk még úgy is, hogy a golyószóró ban lévő forró cső töltényiü-éhe és a c"ő kiibő felületére öntiinlk vizet. Az esethen, ha víztöml'övel nem rendelkezünk a kihúzott forró csövet vízbe, iJJ.óha, sárba mádjuk:
lJ1úl't'i II~
JOO
m-I~
lőrések
I
lúO - 400 m-Ig
I
az összes
harcrendú célok
400
800 UI-ig
ró~hl.
idMe
felbukkanó
kis c.:oportok
I
SOO- l:!OO
~
~
~
, 'I ,..xama
sak axl mával maZD!,
A 'Iszllí , hathat( ~ára .
E f
clé:ihez, UlegviU A hall vé' VISZ ony
az egJlE
mény i Jpgyen,
egye követke
llZ
kár esiJl
Al I·ikk JéI rn'pl, ht
z('1 t ('sal ":l1)h pi.
"Jr
hall
I
m-I~
sé~beu kiterjedő.
knlónösen m07~-ls·
ban le,'ö célok
.
~.~
Mint a kő, mel.lJnek esését első pilla/wlb(lll gyenge erővel feltart hat juk, de mely, lUl ezt clnu;lasz/juk, percenként növekedő sul/lJal és sebességgel rolU/n lefelé, s ellenállhatatlan erővel ront s );Iagával ragad III indent, mi1'el találkozik: ilyen a r!l'hh szó, melyet felgerjedésünkben kimond1111k. Az ('l.,ő percben visszavehetjiik; rövid ideig még tölünk függ, hogy hatását enyhítsük; de ha ez elmult, hasztalan minden; az eo.z; szó, melyet meggondolatlanul kiejténk, f elszámíthatatlan súllyal ront ", egész életünkre s nincs viszony, mely lwtall/Hínak ellcl/á/lllllll/a. Ei;t t'ü,<.
j
Gy. G ~ oop:et a
mélység és széles-
...... ........... ........ (Folytaljuk.)
#
~n
PJJPf>n a fontos t nak p~t nl flJdön
192i március 1.
CSENDŐRSÉG! LAPOK
Össztiíz vagy eg-yestüz. I.·ta: LÁDAY ISTVÁN százados.
á. Cl'{>ndőrségi Lapok mult. évi 15., 17. és 23. f"zámában fenti cím alaH fejtegeUék egy0~ bajtár!'.11ez, lehetően más nézőpontból próhálom azt megvi'l á.d taní. A 15. szá.mb'a n megjelent cikk lényege alapjáhall véve az, hogy a csendől'ségi gyakorlatban, a viszonyokat figyelembe véve, ('!Sak az ö;;sztűz lehet az egyedül alkalmas tŰZM.ID, és pedig azért, mert az össztűz nagyohb tűzf('gyelmet biztosít, morális hatása nagyobb; 5 így az a kettős cél, hogy az eredmény is elér('sook s viszont ]oo('tőleg kíméletesén legyen az keresztü~ vive, könnyehben elérhető, mint az eg"yestűz;nél, ahol a tűzfegyelem lazább, l3!ITlil[l('k következtében ártatlan emberéletben könnyel)ben kár esik .A lí. sz,1mhan megjelent cikk írója, - amely eikk I~nyegével különhen egyetéliek, - am('llett ~n-el, hogy az l'gy('Stűz a helyeRf:>bh, mert jól kiképzp(j <>sanatnál a tűzff:>gyel('mn('k még- a leg"álságo"a1l1 pillanatokhan Rcm szabad csődöt mondania. ~rásré;;zt az egy('stiíznél minden eg'yes csendőr 11 mag,a válasz!otla célra adja a lövéseil és mert tut lu'l~ kim&lni(', C'zért úgy fog iüzelni, hogy rnllPk a köi,elpqgégének lehetúen 'Illeg is felelbessen. A halmadik cikk, amelyik lapul1'K 23. számáhalI láto!! llillWilálrot, főkénul'n a 1űzfegvelem R7,eJlJpontjáhól hírál.ia a k&rdés! és ezen a'la-pon :JJ'1'a a m c gg-YŐZődé-sl'll jut, bogy az össztűz ,I"",z II mi Vii'Zollynink között az alkalmasalJb !űznem. Én az utóbhi C'ikikre l'ef!"kiálv8 akal'Oill ki fed!<'n i n~ze1eirnei. A cikk Rzerző;e Télp]{t.anilal! iv;vehúk bizonyí til II i az Öqsztűr. alkalma7,ása áHal clérheoo nag-yobl) iíízff-'!?:volm('t. ami alatt azt érti, hogy mintegy zsillól'l'1Ín/rabással képes a paTancsnok a 15 vagv 25 rlll~kfi.i;1t 'eg"VS7,en'll elsiihlÍ, olyan időponOxm, amikor annak szükoo/rét látia és csak 1)onto&an nddig lfhwk fl, pllskái, amf'ddig Ő aikada. Kiilönösen II "harf'iz!1i"-t ~ a .. lel 1kii zga lmak".;at említi meg, mint:1 lrlekl'llllaló olyan fontos téJI1 tartom 01Y8J1 rnlltos téJly<,zfílmek hOj!"v nzok n}k/"II~st 'Wlechniklli é, har'Cászati Y;1lr,V nWJI(liuk lm 1'l1llbJ Imi alkalma7ás l'zl'lIlpontjalbol I'ldőnfl'ni.
"Hn)'f'jr,ai"-r61 és "lelkiizI!alnu,k"-ról besz.élh& liiIIk e~y 1,<'.,11(,0-"1"(, menő kiizdelemhen, nhol E('!.,ryVl'l'-I""!"'1'\'C'r (,ll l'Il , p:én-I!('n <']]"11. I'Jllher-'OJll],er ell~ /illi. kiizd, (]" ('l!)' boloklltal és éli I!«'m tudoll1 lI1e~ rJllIYl'lJ, alll1lÍill,nll YPw, ártlllfll~~llnn ~"~yv~rekICl?J, s~,('rvl'z .. tl .. niil és rl'JldszPJ" nólku[ fellp]lo lomeg It
89
szó igazi értelmében vett harcizajt nem fog halla tni, legf('ljehb kiahálni, abcugolni é" hang()~ kodni fog, ami leh<>t, hogy a c-s('ndőrfülnek kelll'O1etlf:>n, de a csclldőrszÍvre megfélemlítőleg nem haihat. Ez igaz, hogy individuális dolog és 3.'lzerint, hogy kii. milyen fáMI van faragva, jobban vagy hvésbbé reagál reá, de nagyoll lebee:;ülnénk önönmagunk'at, ha ezek közot t a viszonyok kÖ7.ött is túlaggodalmasan figyeleml'e v(,llnők az ilyen "harci' a "e l lkü' ,-" -a. t . za~."-t es . zgalm a,,De t('gyi.ik fel, hogy lesz harcizaj és leRz lr)klizgalom, mintJhogy kétsé,!!;telenül ez utóbbi bizonyo/) méd:ékben jelentkhát Jlsz<.>giilő) tömeggel szemhen. pl!ekin1:ve az ep;yéh közlliz!onsági telmiv-a'lóktól, mi lc"het más a cél, min! il tátJladás vi",'zautg szé!oszla!á&l. Ilyen es~bCln a cél szentesíti az eszközt. Tehát Ill'Jl1 azon }(leli mlÍndenáron aggouulmaskodni, hogy vajjon l(,hető kíméle!ü~1 alkalmazom ,1 fegywrt, hanem minden erőmnwl azon kt>ll 1l'1)I1"111. hog~' il ('élt l'lérjf:>m. Ha helYP15en mugYl1ráZZUK a ,.Idlf:>lií kímélet"-e!, aikkor azt hisz(,lll, főkéllpl'll IWlll PIT(' az l>:;eüoe érthetjük, hanem ('h;ő~orhall 01\<111 "",,'1 n', ami kor egyes l'mberf'kkel f:zl'Jllhl.-'n lw"wál a ('<('ndőr fegy\"l'r! s rendszerin t akkor. ha Jll'm lő j'pgywrt, hanem kevé~hbé veszélyl's fegywrl. "agYI" kardot vap:v szurony t, Hlnikor a vág,íst "a!!\" szímh.1 olyan testl'észekre (pl. n yégtagokra) i rál1yítja. <1llwlyek kl'yéshhé érzék0l1vek. d,' amellett az 1'1érendő célt , - va!!yi~ II (,ímad,í"rn ként,'h'Jl áll;l ," ]lotha való 1ll'lyPzést, - hizlo~ít:iák. _\ lől"'lD n'lwl már lwhéz l,-.,;z ponto~lll kisz,ímíl'a l1i a IÖI'é" id n)'<Í! és úgy is tahíll1i, hogy ponto"ml a brj;it lalálja t'j 11 cS<'ndőr az l'l\t'n"z('g-iilőlwk. nlt'rt \lg~~all akko)" más kstlvszét é" l,iilönöSl'll IÖllH'g-llt'n 111<1"') ka I js érhl't II IÖI't'·dl>k. 'rl'hÍlt 1'!O' !l)llll'!l'g'l'l ~z"lllllt'll nlkalmaz,rndú rl'gyl'l'l'hl1~znála!núl. minl ah,'g~ azt a Szut. is <.'WÍrjn, h'h<'ití,'n ,lll ugglllwt. a",,, III JlY'" kal, P:Y('I'Jlll,h~kv! ~Ih. kíll1l'llli k,'lI; ,'rt\' Í'rk~ll ;~11 ,l h,hpW kíUlt>lt't,'t. EZl'k utún kl'nleJll; YU.i.illl\ hogyaJl tlllllllll l'n :l kíJllÍ'Il'll'l' szorulúknt .i"hlli:lJl 1l11'gkinll'lni. h;\ »,Hl t,,~, (>(-Izott IÜI·c.~,'kl'! mllwk 1(' az l'lIll"'l\'im, alllik,'r
.í!,~í
1~1J ';
IIIÚI'l'illlof
1.
CSENOÓRSt:OI LAPOK ..lV
-i :ih., I J'ak :1 I,'~, ,'"t,'1 I" IIIh'''' IIl l, ·1',I ,t ! .'1 lt'u,]'llhh;11I r·. 'I ' l" . " --'.. I 'l h·lt·II'O',nn,.tl lOiI hall~\\"k,\(h\I,:II, "" ;1 '0\1 . ~. \-:' hn~~z;th" ';\'I'\'~t ,;II;il1,\;ln ,;tI;\~7.I"I: (''.1 1',1 1\ t 1.\ l'.' II 11' ,"IU'\ .. '111·\' t·,ll.'ll( l ·('I"\ss'\1 Il)'.L' H" .,.... ,1'V r,)\ h \\ .. l I~ 'Pl!.!." ", ..,o.. I 11~ll rl'I"I"I u_ • , • I ,,(. 'illi., ,L' ,,, "l\ ..... ~ ~ \\U1t o'\"\\I'~ ~'!!.'\'lll;\~llt\lll. ~(l\l .. \.l, "I"" - tl'k ,- , "' . "'. " l. (. i't I hhlomra i:HI oge ,"t'Z~ll' ~:::lll':l ~tlk~z ...H· l\":':ll\. ti \ I . ... . \ .~ . I 1'
l' l
a
.
k:'k' t
I'U~ ..\I ~l
~7.,'kul;í 1\
iI'Il'.IL'IIl' IH III t
\ zl
hi"Zl'1I1
l
"I)"
,,:,:,it ,,;:Olni. ,. k "'.1 •\
( " . (,';1
.
,'ll
.
. _" .• 1 l. -
..
.
II k{>tféle módoll al·
.1..' , I I "."
/ ' '/ '_ .t CW/II/ /Il
kn 111);\. ha t0 l'gyl'~ (l1;l't I,lt\l'r l',; ]lU ,.," l"'l ',' l ' iii:l·t. . ' I .. , I .• \ ~"l1'Írtiiz léll"l'l!;l' az, h(lg~' a (''';llal'(l" o,naI('an ,ai;;"i~hl\t. 1','It;irg~'I"I, iill,íllóan állílu(( ll'any.,;kkal tiiZl'lIll'k. . .. , O" .'1 _\ \'l'zl'll'lt lüznél a ]lar;llll'~ll(lk ,l"loh llll'", .1 le ., 'l'II't HI"""lt é,;lZ lranyzeW a,;. l' . 1:"~\. ~J;:i. p. ,oZl'1'111t (·.wdrirlii.:d l\~ozgékoJlYJ m:;ll'z: 1"''''2ul hitlwtó é" pillan.alo]ml felhuk.kano" cd~~, dl,'n, 1'1'::dl'tf t iizet pedig II t llem ~l'klp~eto te\e]ll'll l,lY,lll célok ('l)'>I~, :ll('I~',et ,a ,goJyos~oro n.ehezell t'llúlna llll'g, golyoswl'ok J~otla~llra"hll.tel,en fcl~uk kanó elll'n~él!:n.. tüzzel ,'alo ra.ltaulesn~1 e,,~ a tuzf0~yl.ll'lll hel~:-rt'lillítlba eéljáhól r0nclplJen 01 a paranl'"nok. . l" .\ Lőu!. 81. "zerint, 1111 il vI"zonyok az egyI.''' 9"l'sek mE'!!TIQ'\'elé"ét ll'hl~t(í\'é t e«zik , akkor a csata1'Ok önállÓa~' \'álaszthatjftk vagy változtathatják a . b ' 'll l·élpontot. ~'I. tűzfegyelelll. szermtem, nemc~ak a boI a , hogya csapat csak parancsra k:z,dJe .meI:\', va~y ~zi.int('8"e be a tiizt>t, hanem ezenlnvll1 h."üer,led meg arra is, hog-y a csatárok a célt helyesen válasszák meO' (yalrV' tl n1(>llnaranc~olt célra tiizelj enek) , az irá~yzék~t helyesen állítsák (öntevékenyen: Gyak. Szab. 205. p.), ","agy paranc"ra, és hogy a tűzgyor, ~fu,ágot megfelelően szabályozzák. Sohasem szabad l>lhammkodottan, célzás nélkül ti:izelni és a lövések nwgfigyeJését elhanyagolni. 1Iindezek alapján nézzúk, vajjon van-e aggodalomra oKa mi viszonyaink között az egyestüz alkalmazásánál, kii.lönösen abból a szempontból, hogy a támadás meg;;zi.inésekor, vagy a tömeg meneki,llésekol' éppen a harcizaj és a l~lki izgalmak miatt csak ké~Ye fogják a csendőrök a parancsnok tüzbeszi.intető parancsát teljesíteni, Szerintem nincs ok az aggodalmnm. A Sznt. határozványaiból minden e7}"€6 csendŐTnek tudnia kell I hogy a fegyver csak az elérendő célig lhalSználl;tató, tehát menekiilőkkel, ,'agy olyanokkal szemhen, akik az ellenállással f{'lhagytak, nem alikalmazható. De a csatárnak sem :;za~)ad tiizelnic , ha a cél ..ltiint. Tehát, ha a harcizajhan (lánnában) minden <'gye" c.",:ndő~· :nem is ~llaná a tiiw~ szüntess paran(·"ot, aUll t kúJonhen mInden c.~endórnek (csnlá ma k i;'l1létdnie, ~ell, "még ~kkol' i~ éppPll a t üzfegJ'l'lem (', HZ llta~lIa~ ko\'eleli meg tole, hogya meneküWk hl'z,>mhen Juár ne használja fegyvel'ét. De 10yábiJ J\II~l1Yl', h'gynk feJ, hogy mindezek daeám egy-két ~'ll'a.~adü~tott ..c~el1(l?l' ~1(\rn á tallall& meneh'tlőkre 10, tnzelllJ, YHJJon hany löv6~t adhat.nának le? Azt In;-,wm, JWlll sokat ~,pz "il egyedüIli ok nem volna ,.I.eg, ana, h~!gy a lő.~eellJ~,ika ilag jobban alkalmazhd to !'gy,"':.tll~e~, az os"ztuzzel hclyeticsíbiik. Dll m'.lll b y~lo:;zll1u, hogy ez ,az e:;et előforduIjOll, csak JUJut kiv~t.·k~ e"etpt eUlhlb(·tt-'m, hillzen lélektanila~ ~em mdokr)lt; él lámadá;; lllegszüntével a esCl-
;J
. " I' l hiílOllll\ nl alúb')"z,:t111, jillll:gallllil l" 1111111 (I . l{ 111'1' o"ll'll'Iá"n hIJl(o;,:thIJ 'h" ( 'lZ (''''VI'''(' (>l'zl>le l'lll(' II;:ecl Cl " , l",'. I~" >111111'1'I·k ~ II v ltg'()llt a 1,<.:<' I 'UO'OIU'] ~I<] ' , .IZ r "k Idt. ,~ZO\'il ny 'l''" kh·t! " 10) . 11'111 1"~z]WJl hlrtlwt" '. . II I I< \, , han vI<''' n'( nl"Il'II' .ti"a].) la , II ,1. ,I )lisZl'IlI II'''u/!.'<>dlilll ".. Z ., , J , I \ ,, Z l', 01<010. I., \l ' Iry " 'IZ; (IU'\ ll....., [1lZ; " , . 11"11111'IZ'IS'1 Cl ti \.(. lJll'gallapü~JHI.]U', Wt'>'I' 'I':" "l' iK lI"Y U;(·l'lllll I", I, , l" 'H~"'l VlSZOll\'O \ ,OZO" " h . ' II l (";~'Jj( Ol, (t'>, I.' '(l'" 'l 'll'llmi) ::;zt'lup<>lI(ok'H)1 ,I ,;1 nllnl IWJ'casza I "ll I:.' " '1 "11,1, lesz milli , I lll, ", .. " t l ." 'lZ (,rr"e" l, , " ·,t VIszon, log,. '" 1">.". ",\ " . . I O' '1 !Il' Iyzl' ll"l o l' CI" '1"eIl Illo',lon n 11m Imilzzl, azt hh.~zem, még. il laiku~ előtt ;;,elll t llJllk Ie.l egyl'bnetk mint ókorl>eE hadmüveleltll'k, ahol a fal,anxok eO'y~zel'üen leliporták az eHentlége1:. Itt arJ'~1 van ~zoó hoo'y a tömeg yao'y tartva a kovelkezmenyek. , o o 'l k"l től méO' mielőlt a sZl1ronyhaRzna aira -e1'll ne a sor! m~o'l1O'~ik va0'V pedi oo' ellenláll, ,; akkor cselekedl1l o b ,OJ ki [' k011. Ez peclig abból fog álhmi, hogy az!, n' 11~m noít szu!'onnyal ,~ esetlcO' pUiikatus:;al kenyi'zenhk n o , .. , l .1 " távozásra, illetve az ellen::;zegule.::; ab )élJJagyasan\, már peclig IH.zt a merev "SZU~'Ollyt sZf;gezz" f~~'y\'er fogással nehéz lesz megbenm, Itt a lenyeg knlonhen sem ott Vall, hogy "szllrOIl,l}t szegezz"-nek, vagy "kézitllsához kész"-ne-k hívjul;: a vezénytlzót, mert ez csak alaki célt szolgál, hanem a végrehajtás módjában. Már pedig azt tudjuk, hogy a végl'eiJliajlás mozgékonyságot kíván fi azt is megkívánja esetleg, hogy a fegyvert ~c1őnwk fegyverél tl.kintet llélkiil. olyan eyeJy.esell es, olyan módOll ken hatlználuia, ~lOgy ~armllyen valságo~ helyzelekben is megállja '~ ~~lyet: I~t ,n~lll lllu~a~zt~at0l!l l'l, hog): ct t:ikkl'lll ~;(;~en hdll~oztc1l~tt. ki.kepze~ eeltutIalos:-;agára utal. J, k, melyben az onfegy\:'lleJlll'e ::, ezzl'l kapclatosall I l;lt
(JI. I
:
I~.
I
I,;Í ( IUl
kl' I, IIIJnjC Á
(.jlkk ( éVI',';!
Iypk 1('lJllil (/ !/rt It
/Jn l t,
{J ld II/' rOn/II
tUS II.' /10'::' /,
slu/k
til II tr' 11;:011 VO llll
s;:aba
tali rlt. s.zoII t s:aw
" e I ::'0::' lökés kÖl'ii~ jndo~
a Szu lensz kény becsi.~
hogy aho valÓ
daná:, "szu r ){'épz volt ('>;etrt cll' mi
(bto
.'
ná vagy ként
