Lakossági vélemények a lajosmizsei szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatban - Kutatási beszámoló – A kutatásra „Lajosmizse Város Csatornahálózatának Kiépítése és Szennyvíztisztító Telepének Bővítése” KEOP1.2.0/2F/09-2010-0077 projekt keretén belül került sor, megvalósítását az Európai Unió támogatta.
Projektháló Kft. 2012. május 18.
Tartalomjegyzék
1. A kutatás háttere ...................................................................................... 3 2. Módszertan .................................................................................................. 3 3. A szennyvízcsatorna beruházás ismertsége................................... 4 4. Szennyvíz-szippantási szolgáltatás jellemzői .............................. 10 5. A beruházás körüli információszolgáltatással való elégedettség .............................................................................................. 18 6. Demográfiai megoszlás......................................................................... 22
2
1. A kutatás háttere Lajosmizse Város Önkormányzata megbízásából primer közvéleménykutatást valósítottunk meg a város életét nagyban érintő szennyvíz beruházással kapcsolatban. A projektet az Európai Unió támogatta. A program keretén belül telefonos kutatást végeztünk Lajosmizse felnőtt lakossága körében a szennyvízcsatorna beruházással kapcsolatos ismeretekről és véleményekről. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok hallottak-e a beruházásról, jónak tartják-e ezt, tudják-e mennyibe kerül mindez, milyen hozzájárulást igényelnek a munkálatok a lakosság részéről. Továbbá kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok milyen arányban vesznek igénybe szennyvízszippantási szolgáltatást, mennyit fizetnek ezért, mit gondolnak arról, hogy milyen hatása lesz a projektnek a csatornadíjra, illetve mennyire elégedettek az önkormányzati információszolgáltatással. Jelen kutatási beszámoló ezen kérdéskörökkel kapcsolatos lakossági véleményeket foglalja össze.
2. Módszertan A Projektháló Kft. a reprezentatív telefonos kutatást 2012. május 11-13. között végezte Lajosmizse felnőtt lakossága körében 250 fős mintán. Az adatfelvétel rendben zajlott. A válaszmegtagadásokból fakadó kismértékű torzulásokat többszempontú matematikai súlyozás segítségével korrigáltuk. A beszámolóban közölt adatok kor, nem
és iskolai végzettség
szerint reprezentálják Lajosmizse
felnőtt
lakosságát. A mintavételi hiba jelen kutatás esetén +/- 5 százalék. A kérdőívből kinyerhető
empirikus adatokat kódolás után számítógépen rögzítettük és
ellenőriztük. Az adatelemzést SPSS programmal végeztük.
3
3. A szennyvízcsatorna beruházás ismertsége A kutatás során többféle szempont alapján vizsgáltuk a szennyvízcsatorna projekttel kapcsolatos ismereteket, így kíváncsiak voltunk arra, hogy a lakosok hallottak-e a városban zajló uniós projektről, jónak tartják-e ezt a projektet, tudják-e, hogy mennyibe kerül ez a beruházás, milyen mértékben támogatja ezt a programot az EU, illetve milyen összegű hozzájárulást kíván a beruházás a családoktól. A lajosmizsei lakosok 69 százaléka hallott már az Európai Unió által támogatott
lajosmizsei
szennyvíz-csatornázási
projektről,
31
százalékuk
nyilatkozta azt, hogy még nem hallott erről. Az egyes társadalmi alcsoportokat részletesen elemezve megállapítható, hogy a nők között a férfiakhoz képest 13 százalékponttal többen vannak azok, akik már hallottak a projektről, kor szerint vizsgálva a kérdést látható, hogy a 18-34 év közöttiek körében lényegesen többen vannak azok, akik még nem hallottak róla. Iskolai végzettség szerint nagy különbséget láthatunk, a maximum 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők 71 százaléka hallott a beruházásról, míg a szakmunkások 84 százalékának, az érettségizettek 66 százalékénak és diplomások 48 százalékának van erről tudomása.
Hallott már az Európai Unió által támogatott lajosmizsei szennyvíz-csatornázási projektről? igen 69%
31%
nem
4
Tovább vizsgálva az egyes alcsoportokat megállapítható, hogy legkevésbé az inaktívak hallottak a beruházásról, 45 százalékuk hallott valamit róla, a munkanélküliek 54 százaléka hallott már erről a projektről, míg a nyugdíjasok 77 százaléka, és az aktív dolgozók 76 százaléka találkozott már az erről szóló hírekkel. A háztartás mérete alapján is láthatóak különbségek, főleg az 1 és 4 vagy annál több fős háztartásokban élők között vannak nagyobb arányban olyanok, akiknek nincsen információja a szennyvíz-csatornázási beruházásról.
Hallott már az Európai Unió által támogatott lajosmizsei szennyvíz-csatornázási projektről? igen férfi nő
62
18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
38
75
30 77
max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás
71 66
48
dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló)
54 45
1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
62 54
0
20
nem
70
87
23 29
84
34
53 76
46
77
55 38
82 80
40
25
46
60
80
13
16
24 23
18 20
100
százalékos megoszlás
A lakosok több mint egyharmada önkormányzati fórumon, önkormányzati képviselőtől illetve a Polgármesteri Hivatalból hallott a lajosmizsei szennyvíz csatornázási projektről, 28 százalékuk rokonoktól, szomszédoktól, ismerősöktől, 15 százalék a helyi nyomtatott lapból, további 15 százalék pedig TV-ből, rádióból, internetről, 6 százalék pedig egyéb forrásból tud a projektről. Akik hallottak már a projektről valamilyen forrásból, azok 83 százaléka alapvetően jónak tartja azt, 3 százalékuk inkább ellenkező véleményen van, 14 százalékuk pedig bizonytalan ebben a kérdésben. A nők, a fiatalabb generációk, a szakmunkások és a diplomások, az inaktív csoportok és nagyobb háztartásban élők tartják leginkább jónak ezt a beruházást a városban. 5
Jónak tartja ezt a projektet? igen
nem
férfi nő
83 84
18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
85
nem tudja 14 13
3 3 100
max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás
3 12 22
6
72
24 2
3
73 89
5
81 89
dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló)
1 11 22 20
88 78 72
9 14 11
8 100
1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
31 5 3 2
8
61 84 84 86
0
20
40
60
80
11 13 12
100
százalékos megoszlás
A lakosok túlnyomó többsége, 86 százaléka megbecsülni sem tudja, illetve nincsen arról információja, hogy mennyibe kerül ez a beruházás. A lakosok 7 százaléka úgy tudja, hogy a teljes szennyvíz beruházás 1 és 3 milliárd Ft közötti összegbe kerül, 4 százalékuk úgy gondolja, hogy több mint 3 milliárd Ft, 3 százalékuk szerint pedig kevesebb mint 1 milliárd Ft. A beruházás költségeiről a nők 91 százalékának nincsen információja, míg a férfiak 81 százaléka bizonytalan ebben a kérdésben. Az életkor szerint a bizonytalanok leginkább a fiatalok között találhatóak, a 18-34 évesek 8 százalékának
vannak
információi
a
költségekről,
a
35-59
éveseknél
az
információval rendelkezők aránya 21 százalék, míg a 60 éven felüliek körében 9 százalék. Iskolai végzettség szerint a legkevesebb információval az alacsony kvalitású és az érettségizett lakosok rendelkeznek, míg erről a legtöbbet a diplomások tudják. Látható különbség a munkaerő-piaci státusz szerint is, a nyugdíjasok és az inaktívak között vannak a legtöbben azok, akik nincsenek tisztában a projekt költségvetésével, erre a kérdésre leginkább a dolgozók válaszoltak nagyobb arányban. A háztartás méretének növekedésével párhuzamosan csökken a
6
bizonytalanok aránya ebben a kérdésben egészen a 3 fős háztartásokig, mivel legkevesebb információval a 4 vagy annál több fős háztartások rendelkeznek.
Tudja Ön, hogy kb. mennyibe kerül ez a beruházás?
nem tudja
86%
3% 7% 1 milliárd Ft alatt
4%
1 - 3 milliárd Ft 3 milliárd Ft-nál több
Tudja Ön, hogy kb. mennyibe kerül ez a beruházás? Változó Nem Korcsoport
Iskolai végzettség
Munkaerő-piaci aktivitás
Háztartás mérete
Kategória férfi nő 18-34 év 35-59 év 60 év és idősebb max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) 1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
1 milliárd Ft alatt 6 0 7 2
1–3 milliárd Ft 7 8
Nem tudja
12
3 milliárd Ft felett 7 1 7
0
6
3
91
2
5
4
89
7 6 3
14 3 8 10 6 5
3 1 13 8 6 2
83 89 79 76 88 90
-
4
-
96
1 13
10 10 4
4 15
90 85 68
-
6
1
93
80 91 93 79
sorszázalékos megoszlás 7
A lakosok döntő többsége, 89 százaléka egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy az Európai Unió milyen mértékben támogatja a szennyvíz beruházási programot, 6 százalékuk úgy gondolja, hogy az EU 83 százalékban járul hozzá a költségekhez, 5 százalékuk pedig 55 százalékos támogatási intenzitást gondol.
Tudja Ön, hogy az EU kb. milyen mértékben támogatja a programot? nem tudja
89%
6%
5%
55%-os támogatás 83%-os támogatás
Tudja Ön, hogy az EU kb. milyen mértékben támogatja a programot? 83% férfi 9 nő 3 5 18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
55%
nem tudja 84 92
7
100 81
9 10 8 1
max 8 általános 4 3 szakmunkás 5 5 érettségizett 4 7 diplomás 15 dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló)
91 93 90 89 80
5
81 93 88 100
9 10 7 8 4
1 fős háztartás 9 5 2 fős háztartás 4 4 3 fős háztartás 20 4 vagy annál több fős 1 8
0
86 92 76
4 91
20
40
60
80
100 százalékos megoszlás
8
A lakosok 22 százaléka úgy tudja, hogy a beruházás megvalósulásához a családoknak háztartásonként 200.000 Ft feletti összeggel kell hozzájárulni, 15 százalékuk szerint 100.000 és 200.000 Ft közötti összeggel, illetve 1 százalékuk úgy véli, hogy 100.000 Ft alatti összeget kell fizetni. A lakosok 62 százaléka nincsen ezzel tisztában, nem tudta megmondani, hogy mekkora költséggel jár ez a beruházás a családoknak.
Tudja Ön, hogy milyen összegű hozzájárulást kíván a beruházás a családoktól? 200 ezer Ft felett
22%
15% 62%
1%
100-200 ezer Ft
nem tudja 100 ezer Ft alatt
A bizonytalanok többségben vannak a férfiak, a 18-34 év közöttiek, a diplomások és maximum 8 általánossal rendelkezők, az inaktívak és a 4 vagy annál több fős háztartásokban élők körében. Mindegyik társadalmi alcsoportban a többség úgy tudja, hogy több mint 200.000 Ft-ot kell hozzájárulásként fizetni a családoknak, azonban az átlagnál többen gondolják a nők, a 35-59 évesek, az érettségizettek és szakmunkások, a dolgozók illetve az 1, 3 és 4 fős háztartásban élők közül azt, hogy 100.000 és 200.000 Ft között lesz a hozzájárulás összege.
9
Tudja Ön, hogy milyen összegű hozzájárulást kíván a beruházás a családoktól? 100 ezer Ft alatt
100-200 ezer Ft
férfi 14 nő 1 16
200 ezer Ft felett 63 62
23 21
18-34 év 6 35-59 év 21 60 éven felüli 2 14
94
33
58
26
54 64 69
dolgozik 25 24 munkanélküli 7 27 nyugdíjas 1 15 26 inaktív (kismama, tanuló) 10
0
90
51 66 58 64 61
18 29 33
68
14
20
46
67
max 8 általános 21 12 szakmunkás 30 16 érettségizett 16 20 diplomás 5 26
1 fős háztartás 18 2 fős háztartás 1 9 3 fős háztartás 17 4 vagy annál több fős 18
nem tudja
40
60
50 80
100
százalékos megoszlás
4. Szennyvíz-szippantási szolgáltatás jellemzői A lajosmizsei lakosok 55 százalékát érdekli az, hogy mi történik azzal a szennyvízzel, amit saját háztartásuk termel, 40 százalékukat pedig alapvetően nem. A nők 61 százaléka, a férfiak 48 százaléka mutat érdeklődést ebben a témában, kor szerint leginkább a 35-59 éveseket érdekli a szennyvíz sorsa. Az iskolai végzettség emelkedésével csökken az érdeklődők aránya, a maximum
8
általánossal
rendelkezők
kétharmadát,
a
szakmunkások
62
százalékát, az érettségizettek 53 százalékát, míg a diplomások alig egyharmadát érdekli az, hogy mi lesz a saját maga által termelt szennyvízzel. A dolgozók 71 százaléka mutat ilyesfajta érdeklődést, a nyugdíjasok 55, az inaktívak 31 és a munkanélküliek 27 százaléka. A háztartás mérete alapvetően nem határozza meg ennek a kérdésnek a megítélését, azonban a 4 vagy annál több fős háztartásokban élők valamivel alacsonyabb arányban érdeklődnek ez iránt.
10
Érdekli Önt, hogy mi történik a szennyvízzel, amit az Ön háztartása termel? igen férfi nő
nem
nem tudja
48
45 61
18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
36
36
57
7
68
31
52
max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás
37
69 62 53 31
dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló)
28 38 38
3 9 2
71
24
5
73 55
36
31
9
69 64 61 63
23 35 24 55
45
0
1 11
67
27
1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
7 3
20
40
60
80
13 4 13
100
százalékos megoszlás
A lajosmizseiek 63 százaléka igénybe vesz jelenleg szennyvíz-szippantási szolgáltatást, főleg a 35-59 évesek körében, a szakmunkások, a munkanélküliek és dolgozók, illetve 3 fős háztartásokban jellemző ez.
Igénybe vesz Ön szennyvíz-szippantási szolgáltatást?
nem 37%
63%
igen
11
Igénybe vesz Ön szennyvíz-szippantási szolgáltatást? Változó Nem Korcsoport
Iskolai végzettség
Munkaerő-piaci aktivitás
Háztartás mérete
Kategória
Igen
Nem
férfi nő 18-34 év 35-59 év 60 év és idősebb max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) 1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
56 68 36 78
44 32 64 22
63
37
56
44
71 66 50 75 80 64
29 34 50 25 20 36
28
72
57 64 72
43 36 28
58
42 sorszázalékos megoszlás
A lakosok 11 százaléka havonta, 15 százalékuk 1-3 hónap közötti, 26 százalékuk 3-6 hónap közötti, 29 százalékuk félév és egy év közötti, 16 százalékuk 1-2 évente, minden huszadik lakos pedig ennél ritkábban szokta a szennyvízet szippantani.
Milyen gyakran szokta a szennyvízet szippantani?
6 hónap és 1 év között
1-2 évente
16% ennél ritkábban
29%
5% 11% 15%
havonta
24%
3 és 6 hónap között 1 és 3 hónap között
12
Átlagosan a szippantási szolgáltatásért települési szinten alkalmanként 8399 forintot fizetnek a lakosok, azonban elmondásuk alapján nagy szórást mutatnak az összegek, amelyet az alábbi táblázat alapján is láthatunk. Alkalmankénti szippantásért fizetett összeg (Ft) 2000 2110 3000 3500 4500 5000 5500 5600 6000 6500 6700 6750 7000 7500 7750 7800 8000 8500 10000 12500 13000 13500 15000 16000 16500 19000 20000
Válaszadók százalékos aránya 0,9 0,4 1,2 0,4 0,7 3,7 0,9 0,5 18,6 5,0 0,6 0,4 19,5 9,3 0,5 4,4 2,7 0,4 16,6 1,7 0,5 0,5 3,2 2,2 0,9 3,5 0,9
A lakosok több mint 60 százaléka szerint ha megvalósul a szennyvízberuházás, megépül a csatorna, a szippantási költségekkel szemben nőni fognak saját háztartásuk költségei, 7 százalék szerint csökkenni fognak, egyötödük szerint változatlanok maradnak, és 11 százalék nem tudott állást foglalni a kérdésben. Legnagyobb arányban a férfiak, a 35-59 évesek, a szakmunkások, az aktív dolgozók és a 3 fős háztartásokban élők gondolják úgy, hogy növekedni fognak a költségeik a szennyvízberuházást követően.
13
Ön szerint ha megvalósul a szennyvízberuházás, megépül a csatorna, a szippantási költségekkel szemben hogyan változnak az Ön költségei? változatlanok maradnak csökkeni fognak
20%
7%
nem tudja
11%
62%
nõni fognak
Ön szerint ha megvalósul a szennyvízberuházás, megépül a csatorna, a szippantási költségekkel szemben hogyan változnak az Ön költségei? nőnek
csökkennek
férfi nő
79
50
18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
42
max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás
változatlan
nem tudja 1 14 6 26 14
10 17
67 62
5
69 65 58
1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
67 63 52
0
20
25 4
2
79
14
40
18
15 21
5
68 33 63 57
17
41 19
12
33
52
dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló)
4
60
15
16 29
10
15 13
16
23
5
8
21
25 17 14
5 4
8 13 12 9 24 10 80 100
22
17
százalék A lajosmizseiek több mint fele szerint a gerinchálózatra való rákötés a lakosok feladata, 17 százalékuk szerint ezt a kivitelezőnek kell elvégeznie, illetve 29 százalék nem tudja erre a kérdésre a pontos választ. 14
Tudja Ön, hogy kinek a feladata a gerinchálózatra való rákötés? nem tudja
29%
54%
17%
lakosok kivitelezõ
A bizonytalanok az átlagosnál nagyobb arányban találhatóak a nők, a 18-34 évesek, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők és érettségizettek, a munkanélküliek és az inaktívak, és az 1 fős háztartásokban élők között.
Tudja Ön, hogy kinek a feladata a gerinchálózatra való rákötés? kivitelező férfi nő
25 33 45
55 48
25 38
51
10
80
dolgozik 22 munkanélküli 7 nyugdíjas 23 inaktív (kismama, tanuló) 2
18
60 53
40
30
47 46
52
43
43
14
24 30 30
49
27 18 11
0
35
37 56
28 19 11 10
1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
20 29
56
24 23
max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás
nem tudja
59 49
16 18
18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
lakosok
52 59
20
40
60
80
100 százalékos megoszlás 15
A lakosok többsége egyetért azzal, hogy a csatornázás hozzájárul a környezet tisztábbá tételéhez, 6 százalékuk gondolja ezt ellenkezőképpen, további 6 százalékuk pedig nem tudja ezt eldönteni.
Ön szerint igaz az, hogy a csatornázás hozzájárul a környezet tisztábbá tételéhez?
nem
nem tudja
6% 6% 88% igen
Erről a kérdésről kevesebb ismerettel rendelkeznek a nők, a 18-34 év közöttiek, a diplomások, a munkanélküliek és a nagyobb háztartásokban élő lakosok. A lajosmizsei lakosság kétharmada úgy véli, hogy a projekt hatására nőni fog a csatorna díja, 37 százalékuk szerint nagymértékben, 32 százalék szerint pedig kismértékben. A településen élők 5 százaléka gondolja azt, hogy a projektnek köszönhetően csökkeni fog a csatorna díja, 26 százalékuk pedig nem tud egyértelmű véleményt megfogalmazni.
16
Ön szerint milyen hatása lesz a projektnek a csatorna díjára? nem tudja csökken
26%
5%
32%
37% nagyon nõ
kicsit nõ
Főleg a férfiak, a 60 évesnél idősebbek, a diplomások, a nyugdíjasok, és a nagyobb háztartásokban élők tartanak attól, hogy nagyobb mértékben fog nőni a csatornadíj a jövőben.
Ön szerint milyen hatása lesz a projektnek a csatorna díjára? kicsit nő férfi nő
nagyon nő
29 34
18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
csökken
47 29
21
max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás
34 42
18
13 22 20
39
1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
47 20
23
0
7 11
42
54
36
40
6
44 14 37 41 6
60
17
21 14
2 15 5 12
36
36
20
29
32 1 43
13 42 36
42 37 24
3 6
36
40
dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló)
39
6 37
36 43
22 30
2 7
43 23
nem tudja
30
27 19 22 34 80 100 százalékos megoszlás 2
17
A lakosok abban a kérdésben nem megosztottak, hogy a szennyvíz talajba jutása egészségkárosító lenne, szinte mindenki úgy gondolja, hogy ez nem jó egészségtani és a környezet megóvása szempontjából sem.
Mit gondol, a szennyvíz talajba jutása egészségkárosító?
nem
1%
99% igen
5. A beruházás körüli információszolgáltatással való elégedettség A lajosmizsei lakosok több mint fele elégedett és kielégítőnek tartja az önkormányzat információszolgáltatását a csatornaépítéssel kapcsolatban, 17 százalékuk azonban nem tartja kielégítőnek ezt, 30 százalék pedig nem tudta ezt megítélni.
18
Kielégítőnek tartja Ön az önkormányzat információszolgáltatását a csatornaépítésről? nem
17% igen
53% 30% nem tudja
Az elégedettek körében nagyobb arányban találunk nőket, 35-59 éveseket, szakmunkás
végzettséggel
rendelkezőket,
aktív
dolgozókat
és
3
fős
háztartásokban élőket, míg a bizonytalanok többsége inkább a férfiak, a 18-34 évesek, a diplomások, az inaktívak és a 3 fős háztartásokban élők közül kerül ki.
Kielégítőnek tartja Ön az önkormányzat információszolgáltatását a csatornaépítésről? igen férfi nő
nem
47
nem tudja 15
38
59
18-34 év 35-59 év 60 éven felüli
30
20 18
52 18
66 54
max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás
31 21
63 16
21 43
20 7
18
42
29
2
48 55 62 49 20
35 40
17
59 50 53
0
24 21
16
49 43
1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
16
15
55
dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló)
21
56 28
24 22
23 19 40
60
38 32 80
100
százalékos megoszlás
19
A településen lakók többsége szerint a helyi nyomtatott lapban, a lajosmizsei Hírlapban kellene tájékoztatást adnia a városvezetésnek a város életét érintő kérdésekről, 54 százalékuk mondta ezt, egyötödük véleménye szerint erre jó információs csatorna lehet a megyei újság, 12 százalék szerint inkább ezt lakossági fórumok keretében kellene megvalósítani, illetve 3 százalék látja úgy, hogy erre kiváló lehetőség lenne a helyi önkormányzat honlapja. Érdekes, hogy a polgármesteri fogadóórát mint potenciális hírforrást nem említették a lakosok. A nők és a férfiak is inkább a lajosmizsei Hírlapot illetve a megyei újságot preferálják, azonban a férfiak 13 százaléka a lakossági fórumokat említette, míg ugyanezt a nők körében 10 százalék tette. A férfiakhoz hasonló tendencia látható a 35-59 évesek körében, a diplomások inkább megyei újságot részesítik előnyben, és szintén jobban támogatnák a megyei újságot az aktív dolgozók.
Ön szerint milyen módon kellene tájékoztatást adnia a városvezetésnek a város életét érintő kérdésekről?
a helyi Hírlapban
54%
megyei újságban
21%
lakossági fórumon
12%
önkormányzat honlapja
3%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
Leghitelesebb információforrásként a lakosok többsége a polgármestert tartja, 74 százalékuk nyilatkozta ezt, 14 százalékuk a helyi önkormányzati képviselőt, 1 százalékuk pedig a sajtót. Válaszlehetőségként még felkínáltuk a szomszédokat
20
is, de ezeket az emberek alapvetően nem tartják hiteles forrásnak. A lakosok 11 százaléka nem tudott egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Tájékoztató fórumon a településen élők 70 százaléka a polgármestert, 9 százalékuk a helyi önkormányzati képviselőt, 9 százalékuk pedig a szakmai előadót fogadná el hiteles előadónak. A lakosok 12 százaléka nem tudja eldönteni, hogy kit tekintene hiteles előadónak egy tájékoztató fórumon.
Melyik információforrást tartja a leghitelesebbnek az alábbiak közül?
polgármester
74%
helyi önkormányzati képviselő
sajtó
14%
1%
nem tudja
0%
11%
20%
40%
60%
80%
100%
21
Tájékoztató fórumon kit fogadna el hiteles előadónak?
polgármester önk. képviselõ
70% 9% 9%
szakmai elõadó
12%
nem tudja
6. Demográfiai megoszlás Változó Nem Korcsoport
Iskolai végzettség
Munkaerő-piaci aktivitás
Háztartás mérete
Kategória férfi nő 18-34 év 35-59 év 60 év és idősebb max 8 általános szakmunkás érettségizett diplomás dolgozik munkanélküli nyugdíjas inaktív (kismama, tanuló) 1 fős háztartás 2 fős háztartás 3 fős háztartás 4 vagy annál több fős
% 47 53 27 47 26 23 25 36 16 43 6 31 20 9 32 18 41
Összesen 100% 100%
100%
100%
100%
22
