HH-12
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
Lakosság- és környezetvédelem a Paksi Atomerõmû zónájában Gergelics Natália tûzoltó hadnagy A tudománymetria nagyon fontos egy-egy téma vizsgálatánál, hiszen az írott kommunikáció számszerû adatainak elemzésével képet ad az egyes szakterületek természetérõl, fejlõdésérõl. Kutatási témám szempontjából a vizsgálandó szakirodalmi források körét elsõsorban a katasztrófavédelemhez és az atomenergiához kapcsolódó publikációk, tankönyvek, jelentések, konferenciaanyagok és tudományos értekezések képezik. Lényeges sajátosság, hogy primer forrásanyagnak kell tekinteni számos belsõ és nemzetközi jogforrást. The scientometrics is very important by examination of a theme, because we get information about development of each speciality through the numerical datas of written communication. In point of my project the representation bibliograpy is the publications, books, PHD-s, conferences of disaster management and nuclear energy. It is an important speciality, the some internal and international law must account primer resource.
Az atomenergia feltalálásával az emberiség nemcsak egy új energiaforrást tudhatott magáénak, hanem ezzel párhuzamosan egy új veszélyforrás is megjelent. Az atomerõmûvek világszerte hatalmas hangsúlyt kapnak, köszönhetõen hasznosságuknak, de egyben veszélyességüknek is, amelyet a rendszer meghibásodása okozhat. Éppen ezért az atomerõmûvek szabályos üzemeltetése, a biztonsági elõírások betartása ugyanolyan fontos, mint egy nukleárisbaleset-elhárítási terv kidolgozása egy nukleáris veszélyhelyzet esetére. A nukleárisbaleset-elhárítási tervezés alapvetõ céljai az alábbiakban foglalhatók össze: – nukleáris, vagy radiológiai baleset kockázatának csökkentése, vagy következményeinek enyhítése, – súlyos determinisztikus egészségügyi következmények (pl. bõrégés, szürkehályog, csontvelõ-károsodás, halál) megakadályozása, – a sztochasztikus egészségügyi következmények (pl. rosszindulatú megbetegedések) valószínûségének csökkentése. A nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervek (BEIT-ek) feladata a fenti alapvetõ tervezési célok megvalósításának gyakorlati támogatása. A jelen Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv célja mindazon ismeretek és teendõk összefoglalása, amelyek a Magyar Köztársaság területét érintõ nukleáris veszélyhelyzetben a
128
HH-12
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
GERGELICS NATÁLIA: Lakosság- és környezetvédelem a Paksi Atomerõmû zónájában
telephelyen kívüli nukleárisbaleset-elhárítás során, a fenti alapvetõ célkitûzések szempontjából fontossággal bírnak. A nukleáris baleset bekövetkezése után az azonnali és a korai intézkedések nagyon fontosak. Ugyanakkor, a jövõt illetõen gondolnunk kell az élet folytatására, ezért a korai óvintézkedések mellett a hosszútávú óvintézkedések is nagy figyelmet érdemelnek, hiszen a károk felszámolása, a helyreállítási feladatok elengedhetetlenek a normális élet továbbviteléhez. Kutatási programomban a hangsúly a hosszútávú óvintézkedéseken van, ezen belül pedig a lakosság-, valamint a környezetvédelem problémáira koncentrálok. Célom az elméleti irodalom áttekintésével a környezetbiztonsággal és az atomerõmûvek biztonságával kapcsolatos alapfogalmak, kategóriák korszerûsítése, valamint az atomerõmûvek nukleáris balesetekor teendõ lakosság- és környezetvédelmi, hosszútávú intézkedések szabályozásának hatékonyabbá tétele a nemzetközi tapasztalatok figyelembevételével, és az ehhez kapcsolódó követelmények megfogalmazása; javaslatok, megoldási lehetõségek megfogalmazása, és a megvalósítás valószínûségének vizsgálata (anyagi, mûszaki stb.). A tudománymetria kialakulása és fejlõdése A tudománymetria1 viszonylag fiatal tudományterület. Kialakulásának elsõ lépése2 ként tekinthetõ egy 1917-ben készített gyûjtemény, amelyben a szerzõk csaknem 300 év vonatkozó szakirodalmát számlálták össze. Az írásmû elkészítésének alapgondolata az volt, hogy az egyes szakterületek irodalma ugyanolyan rendszeres kutatásnak vethetõ alá, mint bármely fizikai vagy biológiai jelenség. Ezt követõen számos hasonló vizsgálatról szóló közlemény jelent meg, amelyek más szakterületek tanulmányozására is kiterjedtek és a kialakuló új módszernek különbözõ elnevezései is megjelentek. Elõször 1923-ban jelent meg a statisztikai bibliográfia3 kifejezés Hulme könyvében, aki a szekundér irodalom statisztikai elemzése alapján vont le következtetéseket a modern civilizáció fejlõdési irányaira. A könyvtári statisztika megjelölésére feltûnt a „librametry” kifejezés, amely azonban nem vert gyökeret a köztudatban. A tudomány mérésérõl és számszerûsítésérõl az 1930-as évektõl az 1960-as évek elejéig szórványosan jelentek meg cikkek.4 5 J.d. Bernal „The Social Functions of Science” címû munkája alapján kezdett kialakulni a tudománytan, amely a tudományos fejlõdés folyamatainak tanulmányo6 zására különbözõ modelleket dolgozott ki.
1 Scientometrics 2 Cole és Eales az összehasonlító anatómia tárgykörében 1543–1860 között megjelent dolgozatokat számlálták össze. 3 Statistical bibliography 4 Az Institute for Stientific Information megindította a Science Citation Index sorozatot 1963-ban 5 A tudomány társadalmi funkciója 6 Logikai, ismeretelméleti, gazdasági, politikai, szociológiai, demográfiai, pszichológiai, rendszertechnikai, információs modell.
129
HH-12
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
A szakirodalom tudománymetria megalapítójának Derek de Solla Price-t te7 kinti, aki 1963-ban adta ki a „Little Science-Big Science” címû elõadásait. Szerinte a különbözõ statisztikai módszerek alkalmazásával válik lehetõvé a tudomány különbözõ dimenzióinak mérése, a tudomány nagybani viselkedésének és gyarapodását szabályozó törvényszerûségeinek felkutatása. A tudományt mérhetõ jelenségnek tekintve arra törekedett, hogy általánosan alkalmazható számítási eljárást fejlesszen ki a tudományos munkaerõ, a tudományos szakirodalom, a tehetség és a tudományra fordított kiadások vizsgálatára. Tehát Price munkájában jutott kifejezésre elõször a tudomány mérésére irányuló törekvés, amely a tudománymetria diszciplína kialakulásához vezetett. A tudománymetria kifejezést Vaszilij Nalimov vezette be 1969-ben megjelent könyvében, amelyben körvonalazta a diszciplína tárgykörét. Szerinte a tudomány idõbeli síkon elõrehaladó a folyamat, ezért ugyanúgy, mint más – az idõtõl függõ – folyamatok numerikus jellegû vizsgálatoknak vethetõk alá. Pritchard használta elõször a statisztikai bibliográfia8 megjelölésére a bibliometria kifejezést. Lényege, hogy a vonatkozó írott kommunikáció számszerû adatainak elemzésével képet adjon az egyes szakterületek természetérõl, fejlõdésérõl. A bibliometria tehát tömören a matematikai statisztika módszerének a könyvekre és a kommunikáció egyéb eszközeire való alkalmazását jelenti. Ugyancsak a bibliometriai kifejezés használható arra az esetre is, amikor egy tudományágat vagy egy tudományos tevékenységet a tudományos közlemények elemzése alapján a hivatkozások és az idézetek szempontjából vizsgálnak. Magyarországon a tudománymetriai kutatások az 1970-es évek közepétõl indultak meg. A vizsgálatok 3 fõ területre koncentrálódtak: az egyes szakterületek (kémia, fizika) tudománymetriai felmérésére, a tudományos teljesítmények mérésére és a mérés alkalmazására mutatószámok kifejlesztésére. A tudománymetria irodalmának növekedése rohamos.9 A szakirodalom elsõsorban az egzakt tudományok területén készített közlemények kvantitatív vizsgálatát mutatja be, ez azonban nem zárja ki a társadalomtudományok tekintetében való alkalmazhatóságát.
7 1979-ben Magyarországon is megjelent. 1963-ban Solla Price a „Science Since Babylon” címû könyv „Diseas of Science” címû fejezetében a tudományos közlemények 300 éves fejlõdésmenete alapján a tudomány növekedésére néhány matematikai modellt dolgozott ki. A „Little Science –Big Science” kiszélesítette ezt a munkát. 8 Statistical bibliography 9 1972-ben jelenttette meg a National Science Board a „Science Indicators” (Tudományos mutatók) címû kiadványát. Összefoglaló munkák is megjelentek: 1974-ben „Science Studies” címmel (Gilbert és Woolgar); 1977-ben Moravcsik: „A Progress Report on the Quantification of Science”; 1978-ban mintegy 600 cikk foglalkozott idézetelemzéssel. Az MTA könyvtára 1981-ben indította el az „Informatika és Tudománymetria” címû sorozatát; 1982-ben kutatás indult a tudománymetriai mutatószámok kidolgozására a publikációk és az idézetek alapján.
130
HH-12
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
GERGELICS NATÁLIA: Lakosság- és környezetvédelem a Paksi Atomerõmû zónájában
Témához kapcsolódó irodalom áttekintése A kutatási témám a katonai mûszaki tudományág katasztrófavédelem tudományszakába illeszkedik. A vizsgálandó szakirodalmi források körét ezért elsõsorban a katasztrófavédelemhez és az atomenergiához kapcsolódó publikációk, tankönyvek, jelentések, konferenciaanyagok és tudományos értekezések képezik. Lényeges sajátosság, hogy primer forrásanyagnak kell tekinteni számos belsõ és nemzetközi jogforrást. Ezek száma növekvõ tendenciát mutat. Elegendõ csak arra utalni, hogy az elmúlt évtizedben számos új jogszabály jelent meg, amelyek kötõdnek az atomenergiához és az atomerõmûvekhez. Legmagasabb szinten törvények határozzák meg az általános elveket, melyek közül a legfontosabbak a következõk: – 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól. – 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemrõl. – 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról. – 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérõl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrõl. A konkrétabb feladatokat és hatásköröket alacsonyabb szintû jogszabályok és egyéb jogi szabályozók (kormányrendeletek, szakági rendeletek, irányelvek, útmutatók stb.) írják le. Kutatási témám bibliometriai vizsgálata szempontjából – a tudománytan által a tudomány fejlõdési folyamatainak tanulmányozására kialakított modellek közül – az információs modell alkalmazása tûnik a legoptimálisabb módszernek.10 A tudománymetriai vizsgálat hatékonyságának mutatója, hogy a tudományos közlemény (publikáció) miként jelenik meg a tudományos kutatások különbözõ típusaiban. A szakirodalom a tudományos kutatások 3 fõ típusát különbözteti meg: az alap11 12 13 kutatást, az alkalmazott kutatást, és a fejlesztést. A kutatásom célja a korábbi ismeretek újrafeldolgozása, továbbfejlesztése, ezáltal új információ elõállítása és újabb kutatandó kérdések megfogalmazása. Az atomerõmûvekkel összefüggõ ismeretek korábban a különbözõ lexikonokban és tankönyvekben voltak fellelhetõk. 1942-ben Fermi megindította az elsõ atomreaktort Chicagóban, amely energiát ugyan még nem termelt, de bizonyította, hogy
10 Ez a tudományt önszervezõ rendszernek tekinti, amelyet az információs-kommunikációs áramlások irányítanak, tehát a tudomány fejlõdését az információ fejlõdésén keresztül vizsgálja. 11 Az alapkutatás a természeti és társadalmi jelenségek belsõ összefüggéseinek, törvényszerûségeinek feltárására irányul és célja új tudományos ismeretek szerzése. Lényegében tehát az információ bõvített újratermelése, az ismeretek összegyûjtése, rendszerezése, feldolgozása. A társadalomtudományok területén ide sorolandók az emberi és társadalmi törvényszerûségek, hipotézisek, elvek felfedezése, vagy továbbfejlesztése. 12 Az alkalmazott kutatás elméleti vagy kísérleti kutatótevékenység, amelynek célja konkrét eljárások, módszerek kidolgozása, a gyakorlati problémák közvetlen megoldása. Lényegében az alapkutatások eredményei alkalmazhatóságának vizsgálata. A gyakorlati szempontok felé irányul, hogy elõkészítsen döntéseket egyes emberi-társadalmi problémák megoldása érdekében. 13 A fejlesztést az alapkutatás és az alkalmazott kutatás nemzetközi vagy hazai eredményeinek gyakorlati hasznosítására irányul. (Társadalomtudományi kutatásoknál kevésbé jellemzõ).
131
HH-12
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
az energiatermelés elvileg lehetséges. Még alig múlt el a huszadik század elsõ fele (1951), amikor már energiát is termeltek az atomreaktorok. A fejlõdés a hatvanas, hetvenes években még töretlen volt, ám hamarosan stagnálásba ment át. A hetvenes évek második felében már sokféle, mûszaki szempontból általában megalapozatlan kritika érte az atomenergetikát. Ezeket a kritikákat felerõsítette az 1979-ben történt 14 atomerõmû-baleset (Three Mile Island ). Ezen idõszakban a publikációk száma is jelentõsen megnõtt. Az atomenergia megítélése késõbb tovább romlott, különösen a 15 csernobili katasztrófát követõen. Ez a baleset sokáig témát adott a kutatóknak, rengeteg írásmû született ezzel kapcsolatban. Mindezek után az atomenergia részaránya nem nõtt világszerte, de nem is csökkent. Még ma is sok publikáció foglalkozik az atomerõmûvek biztonságosságával, szükségességével, valamint jövõjükkel. A 90-es évek elejétõl figyelhetõ meg az újabb információhordozók megjelenése. Egyre több szakcikk, elméleti kérdéseket taglaló publikáció jelent meg ettõl az idõszaktól kezdve a Belügyi Szemle és a Fizikai Szemle címû folyóiratokban, a vonatkozó teljes joganyag pedig indokolásokkal és kommentárokkal hozzáférhetõ a CD-jogtárban. Szintén fontos szerepe van az Internetnek, amelyen keresztül nem csak a magyar, hanem a nemzetközi szakirodalmat és véleményeket is megismerhetjük. A nagyobb erõmûveknek saját honlapjuk van, amelyen az általános információktól a tervezett jövõig szinte minden megtalálható. A tudományos kommunikálás csatornáinak két csoportját különbözteti meg a szakirodalom, amelyek az atomenergiával kapcsolatos kérdéskör kommunikációs eszközei is. Ezek a nem hivatalos (informális) és a hivatalos (formális) fórumok. Az informális csatornák között a legfontosabbak: a tudományos összejövetelek elõadásai és a konferenciaanyagok, a jelentések, az értekezések, az ún. preprintek. Az elõadás és konferenciaanyagok a résztvevõk véleményének ütköztetésével, megbeszélésével jelentõsen hozzájárulnak a szakterület fejlõdéséhez. Az értekezések az új információt létrehozó kutatók produktumai, amelyek a legtöbb részletet tartalmazzák a téma elõzményeibõl. Az utóbbi idõben számos PhD értekezés készült az atomenergiával és az atomerõmûvekkel kapcsolatban. Kutatási témámmal kapcsolatban mintegy 10 PhD disszertáció áttanulmányozása szükséges, amelyek tartalmi és formai szempontból egyaránt nagy valószínûséggel gazdagíthatják munkámat.
14 A Three Mile Island baleset során a reaktor tönkrement, az anyagi kár igen nagy, a környezetbe kikerült radioaktivitás igen csekély mértékû volt. A balesetnek halálos áldozata nem volt, sõt emberi sérülés sem történt. Ennek a balesetnek a környezetre gyakorolt hatása elhanyagolhatóan csekély volt. A baleset után nagyon sokat javult a reaktorbiztonság világszerte, intenzív kutatások, fejlesztések kezdõdtek. Forradalmian megváltozott az atomerõmûvi operátorok képzése, továbbképzése. Ekkor terjedt el a szimulátorok használata e területen. 15 A csernobili katasztrófa halálos áldozatokat követelt. A baleset következtében 31 személy meghalt, többségük a radioaktív sugárzás következtében. További 209 személy szenvedett el olyan súlyos besugárzást, amely akut betegséget idézett elõ. A balesetnek vannak késõi következményei is. A baleset által érintett térségben élõk között várhatóan megnövekszik bizonyos rosszindulatú daganatos megbetegedések száma. A katasztrófa által kiváltott pánik azonban áldozatokat követelt világszerte, ezek többsége az Európa több országában végrehajtott indokolatlan abortuszok miatt meg nem született gyermek. A katasztrófát követõen joggal ingott meg nagyon sok ember bizalma az atomerõmûvek biztonságában.
132
HH-12
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
GERGELICS NATÁLIA: Lakosság- és környezetvédelem a Paksi Atomerõmû zónájában
A formális csatornák közül kiemelendõek a folyóiratok, a különbözõ tankönyvek, egyetemi jegyzetek és tansegédletek. A folyóiratcikk lektorált és szavatolt, valamint a szerkesztõ bizottságok által fémjelzett tartalmával élesen elkülönül az informális területtõl. Hivatalosnak minõsül abban a tekintetben, hogy a kéziratot lektorálják, ennek alapján lehetõség van a módosításra és ellátják olyan bibliográfiai adatokkal, amelyek segítségével egyértelmûen fellelhetõ és idézhetõ. Nyilvánosnak is tekinthetõ, hiszen bárki hozzáférhet, küldhet a publikációra cikket, reflexiót. Az atomenergia témakörében készített publikációk leginkább a Belügyi Szemle16, a Fizikai Szemle17, 18 19 Katasztrófavédelem és a Védelem címû folyóiratokban jelennek meg. A tankönyvek, egyetemi jegyzetek és tansegédletek a tudásanyag és ismeretek terjesztésének formális csatornáját képezik. Sajnálatos módon az utóbbi idõben e kiadványok idõtállósága rendkívül lerövidült felgyorsult világunkban. Bár jelentõségük csökkenõben van, azonban nem nélkülözheti a bibliometriai vizsgálat ezek kutatását. A szakterületek növekedésének mérésére leginkább a referáló folyóiratok, vagy ezek szakosított fejezetében lévõ tételek (publikációk) darabszáma szolgál. Mivel a tudományos értekezés készítésének az irodalomkutatás fázisában vagyok20 – az adott témára vonatkozó teljes és rendezett, a kommunikálhatóság szempontjából végleges ismereteknek nem vagyok a birtokában – reprezentatív mintavétellel próbáltam meg következtetéseket levonni az értekezéshez felhasználható szakirodalmi háttéranyagról. Ebbõl a célból áttekintetten a Belügyi Szemle, a Fizikai Szemle, a Katasztrófavédelem és a Védelem címû folyóirat 1995–2004 között megjelent cikkeinek bibliográfiáját. A Belügyi Szemle 1995–2004 között évente megjelenõ tartalom- és névmutatóját áttekintve az alábbi megállapítások tehetõk: – A kutatási témám szempontjából releváns publikációk száma éves szinten 1–4 darab. 2001-ben és 2004-ben szinte csak katasztrófavédemi témájú cikkeket tartalmazott a folyóirat, ám ezek közül kevés foglalkozott az atomerõmûvekkel. A Fizikai Szemle címû folyóirat 1995–2004 között évente megjelenõ tartalom- és névmutatóját áttekintve az alábbi megállapítások tehetõk: – Az atomenergiával és az atomerõmûvekkel kapcsolatban a vizsgált idõszakban összesen évente 3–13 publikáció jelent meg. Konkrétabban: 1995-ben 3, 1996-ban 7, 1997-ben 8, 1998-ban 7, 1999-ben 7, 2000-ben 9, 2001-ben 4, 2002-ben 6, 2003-ban 13 és 2004-ben 7 darab. A 2003-ban megjelenõ írások magas száma valószínûleg a Paksi Atomerõmû 2. blokkjában 2003. április 10-én bekövetkezett üzemzavarnak köszönhetõ.
16 17 18 19 20
A Belügyminisztérium szakmai, tudományos folyóirata Az MTA, Fizikai Társaság, Magyar Biofizikai Társaság és az Oktatási Minisztérium folyóirata A BM Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság folyóirata A BM OKF katasztrófa- és tûzvédelmi szakmai, tudományos folyóirata A tudományos ismeretek terjedésének négy állapotú sztochasztikus modellje alapján az új területen való témakutatás fázisai: 1. elégtelen és rendezetlen információk halmaza; 2. elégtelen, de rendezett információk halmaza; 3, elegendõ, de rendezett információk halmaza; 4. elegendõ és rendezett információk.
133
HH-12
KR-2
2006. 03. 10.
Tom
KARD ÉS TOLL 2006/1
A Katasztrófavédelem címû folyóirat minden számának elsõ felében egy téma köré csoportosítja a cikkeket, második felében viszonylag állandó témákkal foglalkozik. (Például: Az igazgatóságok életébõl, Sportesemények, Idõszerû kérdések, Hírek stb.) Így kb. kétévente egy számban foglalkoznak a kutatási témámat érintõ kérdésekkel. A Védelem címû folyóiratban évente 1–4 cikk jelenik meg kutatási témámmal kapcsolatban. Mivel a Védelem a BM OKF szakmai folyóirata, ezáltal cikkei szakszerûek, és kiválóan hasznosíthatóak kutatásaim során. Összegezés 1. Az atomenergia és az atomerõmûvek témájának kutatásához elsõdleges források a jogszabályok (azok logikai, rendszertani és történeti interpretációja), az alapkutatásnak minõsülõ PhD értekezések, a Belügyi Szemle, a Fizikai Szemle, Védelem és a Katasztrófavédelem címû folyóiratban megjelent publikációk. A témában megrendezett konferenciákról készült kiadványok szintén eredményesen felhasználhatók. 2. A témához kapcsolódó külföldi szakirodalom leginkább az Interneten keresztül érhetõ el. Ezek sok hasznos információval szolgálnak, melyek a késõbbiekben felhasználhatóak, de céljaim között szerepel a külföldi atomerõmûvekrõl szóló kiadványok, könyvek, cikkek megszerzése és tanulmányozása is. 3. A szakirodalmi adatbázis tanulmányozása ráirányította a figyelmemet arra, hogy a kutatási téma kommunikációja viszonylag alulreprezentált, amelynek okai között szerepelhet, hogy: – a vonatkozó jogszabályok tömege miatt fölöslegesnek tûnhet az elméleti kutatás, – az azonnali intézkedések zónája részletes kidolgozása és a hosszútávú zónára gyakorolt hatások gyengesége miatt ez csak késõbb válhat elméletté, – az atomerõmûvek balesete területén mindig is prioritása volt az azonnali intézkedések zónájának, ezért a kutatók figyelme inkább erre irányult. 4. Az eddig megjelent és szakirodalmi forrásként felhasználható publikációk zömmel részkérdéseket érintenek, és fõleg az azonnali intézkedések zónájára irányulnak, azonban alkalmasak arra, hogy egy átfogó elméleti munka szintézisét képezzék. Bízom abban, hogy kutatásaim és az eddig megjelent írások segítségével sikerül kutatási céljaimat elérni.
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Tudományos kutatás elmélete II. Szemelvények a tudománymetria témaköreibõl (Szöveggyûjtemény a doktori képzésben résztvevõk részére) ZMNE Budapest, 2003 Összeállította. Dr. Szilágyi Tivadar Dr.Bujdosó Ernõ: Bibliometria és tudománymetria címû könyve alapján (Budapest, 1986. ISBN 963 201 260 1) 2. Szemelvények a tudománymetria témaköreibõl (ZMNE) 3. Belügyi Szemle, Fizikai Szemle, Védelem és a Katasztrófavédelem címû folyóiratok 1995–2004 évfolyamok tartalom- és névmutatója 4. A témához kapcsolódó jogszabályok
134
