LAKITELEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2011-2014.
2011. április
1
Tartalom 1. Bevezetés .......................................................................................................................................... 3 2. Lakitelek bemutatása ........................................................................................................................ 4 3. Önkormányzat bemutatása ............................................................................................................ 12 Települési önkormányzat ................................................................................................................ 12 Önkormányzati gazdálkodás, költségvetés ..................................................................................... 13 Adópolitika ...................................................................................................................................... 15 Önkormányzat által fenntartott intézmények és vállalkozások bemutatása ................................. 17 4. Lakitelek gazdaságfejlesztési adottságainak elemzése (SWOT) ..................................................... 21 5. Költségvetésben megjelenő ágazatok, fejlesztési szükségletek ..................................................... 23 Infrastruktúra .................................................................................................................................. 23 Egészségügy, szociálpolitika ............................................................................................................ 28 Oktatás, ifjúságpolitika ................................................................................................................... 30 Kultúra, sport .................................................................................................................................. 30 Energetika ....................................................................................................................................... 32 Közbiztonság, bűnmegelőzés .......................................................................................................... 33 Külkapcsolatok ................................................................................................................................ 35 6. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok ........................................................................ 36 7. Kiemelt prioritások.......................................................................................................................... 37 Turisztika ......................................................................................................................................... 37 Energetikai korszerűsítések ............................................................................................................ 49 „Fenntartható Lakitelek” modell .................................................................................................... 50 Helyi vállalkozások munkalehetőségeinek biztosítása ................................................................... 51 8. Fejlesztések megvalósulása ............................................................................................................ 52 9. Összegzés ........................................................................................................................................ 53
2
1. Bevezetés A gazdasági program az 1990. évi LXV. az önkormányzatokról szóló törvény 91. § (6) bekezdés alapján készült. Meghatározza a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a célokat és lehetőségeket, amelyek az önkormányzat által nyújtandó kötelező és szabadon vállalt feladatok ellátásához szükségesek. A törvény előírásaival összhangban, a gazdasági program tartalmazza: • a fejlesztési elképzeléseket, • a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, • településfejlesztési politikát, • adópolitika célkitűzéseit, • az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat. A cél az, hogy a gazdasági program a következő időszakra stabil kiindulópontot jelentsen. Olyan terveket tartalmazzon, melyek reálisak, megvalósíthatóak, annak érdekében, hogy az itt bemutatott terveket 4 év múlva tényekként lehessen felmutatni. Ennek érdekében a szükségletek feltárása és a fejlesztési elképzelések ismertetése mellett a szükséges források megszerzésére irányuló lehetőségeket is bemutatjuk.
3
2. Lakitelek bemutatása Lakitelek általános bemutatása Lakitelek nagyközség a Duna-Tisza közén, a Tiszavölgy és a Homokhátság találkozásánál alakult ki a XIX. század közepén, mint összefüggő település. Bács-Kiskun megyében, a Kecskeméti kistérség keleti részén fekszik, a Tiszától mindössze 3 km-re. Jelenleg Lakitelek belterületéhez tartozik: Kapásfalu, Oncsa és Tőserdő, külterületéhez tartozik: Felsőalpár, Kisalpár, Árpádszállás, Szikra. A községet az áthaladó vasút két részre osztja, az egyik a vasúttól északra található, a lakóövezet, a másik rész a vasúttól délre helyezkedik el, az üdülőövezet. Szomszédos települések: Tiszakécske, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaug, Tiszaalpár. A település elhelyezkedése kedvezőnek tekinthető, Budapesttől 120 km-re, Kecskeméttől, valamint Kiskunfélegyházától 27 km-re található. Közlekedési csomópont jellegének köszönhetően több irányból is könnyen megközelíthető, többek között a 44. számú főúton, a 4625-ös főúton, illetve vasúton is – a Kecskemét-Kunszentmárton, valamint a Szolnok-Kiskunfélegyháza vasútvonal Lakitelek állomásán keresztezi egymást. 1. ábra Lakitelek
4
A település főbb adottságai A 4.669 fő lakosságú település 5.496 hektáron terül el. Lakitelek nagyközség területének közel 80%-a mezőgazdasági rendeltetésű terület. A földek minősége nagyon eltérő a térségben, ebből adódóan a termesztett növények is változatosak. A település külterületének jelentős része homok, a szentkirály felé eső, ún. kisalpári részen szikes gyepekkel váltakozva. Kiváló minőségű földterületek a Tisza árterületén alakultak ki, az öntéstalajokon. Ezek közül a 44-es számú főúttól északra elhelyezkedő ún. Nagyrét, árvíztől védett, mezőgazdasági művelés alatt áll, itt találhatók Lakitelek legértékesebb mezőgazdasági területei. A 44-es számú főúttól délre eső, ún. Kisrét korábban szintén mezőgazdasági művelés alatt állt, de mára – tekintettel arra, hogy rendszeresen árvízjárta területté vált – a mezőgazdasági tevékenység szinte teljesen megszűnt, kivéve az árvízmentes időszakokban történő kaszálást és/vagy legeltetést. A művelés alá vont összesen 5050 hektár terület közel fele szántóföldi művelésű. Jelentős arányt képvisel a gyep, legelőterület is, valamint a környék jellegzetes homoki borainak (Szikrai Leányka, Cserszegi Fűszeres) alapanyagául szolgáló szőlő is 246 hektár területen terem. A gyümölcsösök alapterülete jelentősen lecsökkent, azonban a helyi feldolgozóipar újraéledésével ismét előfordulnak gyümölcstelepítések. Lakitelek területének megoszlása (2009) MEGNEVEZÉS
TERÜLET (ha)
Összes terület
5496
Belterület
289
Oncsa-Kapásfalu
19
Tőserdő
138
Mezőgazdasági művelés alatt áll
5050
Szántó
2308
Szőlő
246
Gyümölcs
332
Gyep
243
Hagyományos növények termelésének megoszlása
Terület (ha)
Kukorica
700
Silókukorica
100
Napraforgó
70
Burgonya
10
Zöldségfélék
90
Búza
210
Rozs
20
Tirikálé
80
Őszi árpa
110
5
A térség többi településeihez hasonlóan korábban Lakiteleken is elsődlegesen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó feldolgozó ipar alakult ki, amelyet a korábbi termelőszövetkezet melléküzemágában működött közepes nagyságú ipari létesítmények egészítettek ki. Ezekben gumiműanyag-feldolgozás, előállítás, építőipari alapanyaggyártás történt. A termelőszövetkezetek felszámolása után ezek a korábbi üzemek önállósodtak. A település közlekedési csomópont jellege, a tiszaugi Tisza híd közelsége vonzó lehetőségeket teremt az újabb befektetők, ipari létesítmények számára. Lakitelek turisztikai szempontból kiváló természeti adottságokkal rendelkezik. A településhez tartozik a Tőserdő, mely kedvelt vízparti üdülőhely. Tőserdő a Kiskunsági Nemzeti Park legkisebb kiterjedésű, de legérdekesebb területe. A Holt-Tisza Vásárhelyi Pál tervei alapján végrehajtott folyószabályozás során mesterségesen levágott ága a folyónak, amely megőrizte a korábbi tájképi és természeti értékeit. Körülbelül 7 km hosszú folyókanyarulat, amely a déli ágon létesített zsiliprendszerrel kapcsolódik a Tiszához. Az erdőkben és a vízben egyaránt élnek ritka növény és állatfajok is. A Nemzeti Park tőserdei védett területén, a "nagytisztáson" építtette 1926-ban Kecskemét erdőmérnöki szolgálati lakás céljára az általában csak kastélyként emlegetett kétszintes, tájba illő, műemlék jellegűnek nyilvánított épületet. A terület a kijelölt turistaúton szabadon látogatható. A mostani vadászkastély és az üdülőtelep közötti út mentén bugyog fel az egyetlen alföldi forrás. A természeti szépségek, a Holt-Tisza szabad strandja, a termálfürdő, az üdülőtelep és a kemping a területet közkedvelt pihenőhellyé teszi. A holtágra néző kilátótorony, a csónakázási és horgászási lehetőség, a fajátszótér nagyon kedvelt a kirándulók körében. A nemzeti parki védettségnek az előnyök mellett turisztikai szempontból hátrányai is jelentkeznek. A kedvelt kirándulóhelyek sok tekintetben elhanyagoltak, a természetszerű állapotok fenntartása érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park korlátozza az erdőrészek és a Holt-Tisza part tisztán tartását. Éppen ezért az egyik fontos feladat a természetvédelmi és a turisztikai szempontok egyensúlyának megtalálása, ennek érdekében a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága és az Önkormányzat közötti párbeszéd. A Tősfürdő 4 hektáros, parkosított, ligetes területen helyezkedik el. A fürdőt tápláló termálvizet egy 1970-es fúrás alkalmával találták ivóvíz helyett. A kút 1050 méter mély, a víz hőmérséklete 42°C. A kiváló természeti adottságok mellett azonban a turisztikai infrastruktúra állapota több kívánnivalót hagy maga után. Ennek egyik oka a gyakori árvizek, amelyek a közvetlen parti létesítményeket (pl. játszótér, pavilonok, szabadtéri színpad és környezete, etc.) újra meg újra rongálják. Másik oka azonban, hogy az elmúlt évtizedekben komoly infrastrukturális fejlesztés nem történt. Bár a Tősfürdőben kisebb fejlesztésekre sor került (pl. gyermekmedence kialakítása, valamint a jogszabályi kötelezettség miatt vízforgató építése), de döntően inkább a turisztikából származó jövedelmeknek a szektorból való kivonása, és az Önkormányzat költségvetésébe való átcsoportosítása volt a jellemző. Ennek következtében sem a Tősfürdő, sem az Autóskemping infrastrukturális állapota nem felel meg 6
a kor követelményeinek. A Gazdasági program készítésének időpontjában a legkomolyabb veszélyt a Tősfürdő termálkútjának esetleges működésképtelenné válása jelenti. Demográfiai jellemzők és foglalkoztatás Lakitelek állandó lakossága az elmúlt években stagnált, csupán csekély mértékű ingadozás mutatkozott. Lakónépessége 4669 fő (a népesség nyilvántartás 2010. évi adata szerint). Ez nagyrészt a környező városokból betelepülő, elsősorban fiatal családoknak köszönhető. Ezek a betelepülések egyben azt is jelentik, hogy a lakosság arányában a fiatalabb korosztályok nagyobb mértékben vannak jelen. Ennek ellenére Lakitelek nem nevezhető agglomerációs településnek, a betelepülések nem azonosak egy nagyobb város agglomerációjához tartozó faluba történő betelepülésekkel. Nem pusztán azért, mert a betelepülők száma a lakosság egészéhez képest nem nagy volumenű, hanem azért sem, mert Lakitelek hagyományosan telepes község, az elmúlt évszázadban jelentős számú letelepedővel, valamint elköltözővel is, vagyis a község hagyományaihoz hozzátartozik a kívülről érkezők itteni letelepedése. Speciális szegmenst képeznek a betelepülőkön belül az üdülőterületre költözők. Ide részben alacsony jövedelemmel rendelkezők, köztük fiatal pályakezdők, részben nyugdíjas korúak költöznek. Utóbbiak sokszor a korábban üdülőként használt ingatlanukba költöznek állandó jelleggel. Lakitelek népességének alakulása 1900-2010 között Népesség időbeli számszerű alakulása 1900-2010. között Év
Fő
1900
2137
1910
2509
1920
2772
1930
3699
1941
3943
1949
4565
1960
4739
1970
4503
1980
4609
1990
4521
2001
4595
2003
4627
2006
4615
2007
4645
2008
4686
2009
4666
2010
4669 7
Az előzetes becslések szerint nem várható a település népességének hosszú távú növekedése. A külterületi népesség aránya 13 %, melynek további csökkenésére kell számítani. Betelepülések hiányában a település lakossága rohamosan csökkenne, melynek oka a csökkenő gyermekvállalás és a halálozások növekvő száma, 2010-ben összesen 37 gyermek született, ezzel szemben 63 fő halt meg. Az alábbi táblázat mutatja, hogy a gyermekek létszáma nem csökkent jelentősen az elmúlt évhez képest. Megnevezés Lakosság száma Bölcsődés létszám Óvodás létszám a Társulás egészére ebből Lakiteleken Általános iskolás létszám a Társulás egészére ebből Lakiteken
Mértékegység fő fő fő fő
2008
2009
2010
4686 33,83 252 153
4666 32,25 256 153
4669 48 251 155
fő
662
621
617
fő
450
439
435
Lakiteleken 2010-ben 219 fő regisztrált munkanélküli volt, a teljes munkanélküliség megállapítása azonban nem könnyű feladat, hiszen sokan nem regisztráltatják magukat, illetve alkalmi, esetenként feketemunkából élnek. Másrészt a regisztráltak egy része is foglalkoztatott lehet, ugyancsak nem hivatalosan. Bérpótló Juttatásban (BPJ) részesülők száma 48 fő volt, önkormányzati támogatásban, azaz Rendszeres Szociális Segély (RSZS) 55 év felett, 62 fő részesült, 2011-ben ez a szám 75-re emelkedett. A teljes lakosság arányában tekintve a munkanélküliség 4,7%. A munkanélküliségi ráta az országos átlaghoz képest alacsony, ez a közfoglalkoztatásnak, illetve a magánvállalkozások magas számának köszönhető. Az önkormányzat 2010-ben összesen 210 főt foglalkoztatott, 2011-ben viszont már csak 187,25 fő átlagos statisztikai létszámmal tervez. Tekintettel az Önkormányzat pénzügyi helyzetére a tervezett létszám, vagyis a rendelkezésre álló státusok több intézménynél nincsenek betöltve (pl. Gondozási Központ, Polgármesteri Hivatal). Foglalkoztatás Megnevezés Munkanélküliek száma Támogatásban (BPJ) részesülők száma Önkormányzati támogatásban részesülők száma (RSZS) Önkormányzat által foglalkoztatottak száma Polgármesteri Hivatal Óvoda, iskola, könyvtár Bölcsőde, Idősek Otthona Egyéb foglalkoztatottak száma
Mértékegység
2010
2011
fő fő
219 48
n.a n.a
fő
62
75
fő fő fő fő fő
189 21 124,5 21,5 22
186,25 21 118,25 22 25 8
A település gazdasági szerkezetének területi elhelyezkedése A nagyközség kistérségi kapcsolatai jók, önálló regionális szerepkör kialakulása nem várható. A magyar autópálya-hálózat és gyorsforgalmi úthálózat továbbépülésével Lakitelek pozíciója erősödhet (M44-es út várható megépítése). Lakitelek vasúti mellékvonalak csomópontjában helyezkedik el, a Kiskunfélegyháza – Lakitelek – Szolnok, valamint Kecskemét – Lakitelek – Kunszentmárton mellékvonalak itt találkoznak. Vasúti fővonal Lakiteleket nem érinti, közvetlen vonat Budapestre nem közlekedik. A vasúti infrastruktúra műszaki állapota közepes, az állomásépületek állapota azonban több megálló esetében nem megfelelő (különösen Árpádszállás és Szikra megállók). A falu központjában található állomásépület is elhanyagolt, a településképet jelentősen rontja. A Tiszán, hídon történő, átkelési lehetőség jó, így a település Tiszántúli funkcionális kapcsolatai jól működhetnek. Ez is az oka annak, hogy a tiszaugi általános iskolások Lakitelekre járnak iskolába. A Tisza, mint vízi út hasznosítása elsősorban turisztikai vonatkozásban lehet gazdaságos (egyébként is viszonylag mesze, 3 km-re van a belterülettől), az áruszállításhoz a folyó lassú, a szabályozás után is kanyargós, jelentős vízszintingadozással, téli jegesedéssel. A mezőgazdaság részaránya, a nem hivatalos foglalkoztatottságnak a szektorban történő meglétét figyelembe véve is, kicsi. A szolgáltatási szektor erősödése és a mezőgazdaság visszaszorulása országos jelenség, amely várhatóan tovább csökken. Ennek a tendenciának a megfordítása szükséges lenne, az egyik kitörési pont – általában a térség számára – éppen a mezőgazdaság lehetne. Jellemző tendencia a szőlő- és gyümölcsös területek csökkenése, illetve a gyengébb termőképességű területeken az erdőterületek növekedése. A szőlőkivágásokat az utóbbi években jelentősen ösztönözték a – sok kárt okozó – kivágási támogatások. Az állattenyésztés a korábbihoz képest lecsökkent. Háztáji szarvasmarhatartás gyakorlatilag nincsen, a korábbi közlegelő mára ártérré alakult, jelentősebb lábasjószág állománnyal néhány juhtartó, valamint a Városföldi Agrárgazdálkodási Zrt. szarvasmarha telepe bír. A termőföldek felaprózottak, sok a több tulajdonossal bíró, osztatlan közös tulajdon, sokszor a gazdálkodást lehetetlenné tevő, nagyszámú, a mezőgazdasághoz nem kötődő tulajdonossal. A település a népességfogyás megfékezése érdekében a településrendezés eszközeivel biztosítja a fiatalkorú népesség helyben letelepedését, illetve a fiatal betelepülni szándékozók letelepülésének lehetőségét azzal, hogy a településrendezési tervben hosszútávra megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú lakóterületet biztosít, illetve tartalékol. A faluhoz kapcsolódó, korábbi külterületi részeken újabb lakóövezetek kialakítására van lehetőség. A külső telkesítés mellett ugyanakkor jelentős számú eladó ház van a falu belső részein, ami fölveti azt a kérdést, hogy mi a megfelelő telepítési politika: a telekvásárlások ösztönzése, vagy a település belső területein üressé váló házak megvásárlásának az ösztönzése. A kérdés jelentős részben elméleti, mivel letelepedési támogatást, kamatmentes hitelt, vagy egyéb támogatást az Önkormányzat költségvetési helyzete nem tesz lehetővé. Az oktatási ágazat minőségi színvonalának fejlesztésével, az intézményrendszer rekonstrukciójával, az ehhez szükséges területek biztosításával a fiatal népesség helyben maradása elősegíthető. A településről történő elvándorlás megakadályozására illetve csökkentésére a tervezett lakóterületeknek arányosan kell elhelyezkedni a központi és az egyéb belterületeken.
9
A jövedelembiztosító foglalkoztatási területek bővítése szükséges, különösen a szolgáltatások és az idegenforgalom területén, ennek érdekében a Településrendezési Terv megfelelő mennyiségű, minőségű és választékú területet biztosít a szolgáltató és idegenforgalmi vállalkozások számára. Ennek jelentős korlátja, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő területek nagysága minimális. Így összefüggő vállalkozói terület kialakítása önkormányzati tulajdonban lévő területen jelenleg nem lehetséges. A népességmegtartó képességet erősítő programok keretében cél a leginkább mobil értelmiségi és szakképzett népesség elvándorlásának lassítása, munkahelyek és vonzó életminőség biztosításával. A minőségi oktatási és kulturális szolgáltatások rendszerét fejleszteni kívánják, az intézményhálózat felújítását, korszerűsítését a Településrendezési Terv szerint biztosítják, a szakoktatás, középfokú oktatás helyi feltételeinek megteremtése érdekében. A helyi szabadidős funkciók jelentős gazdagítása és a természet közeli életmód környezeti feltételeinek védelme szükséges. Ennek érdekében a településrendezés eszközeivel biztosítják a tájfenntartó extenzív mezőgazdaság létfeltételeit, a tanyák fennmaradását, a táji, természeti értékek helyi védelmét. Minden korosztály és népességcsoport életminőségének javítása érdekében a művelődés, sport és szabadidő eltöltés fejlesztéseinek, korszerűsítésének, rekonstrukciójának, bővítésének lehetőségét Lakitelek meg kívánja teremteni és a településrendezés eszközeivel biztosítani szándékozik. Civil szervezetek Lakiteleken Lakiteleken jelenleg 19 civil szervezet található, melyek az élet legkülönbözőbb területein tevékenykednek.
Civil szervezetek • • • • • • •
Karitász Csoport Kézimunka Szakkör Kösöntyű Néptánccsoport Népdalkör Nőbizottság Nyugdíjas Klub Tőserdei Vadásztársaság
Egyesületek • • • • • • • • • •
Lakiteleki Faluszépítő Egyesület Lakiteleki Nagycsaládosok Egyesülete Lakiteleki Torna Egylet Lakiteleki Triatlon és Szabadidősport Egyesület Magyar Vakok és Gyengénlátók Bács-Kiskun Megyei Egyesülete Mozgáskorlátozottak Lakiteleki Egyesülete Önkéntes Tűzoltó Egyesület Polgárőrség Lakitelek Szikra Horgászegyesület Tölgyfa Sportegyesület 10
Alapítványok • • • • • • • • • •
Kalocsai Főegyházmegyei Katolikus Karitász Alapítvány Lakiteleki Gondozási Központért Alapítvány Lakiteleki Iskoláért Alapítvány Lakitelek Közbiztonságért Alapítvány Lakitelek Közművelődéséért Alapítvány Lakiteleki Óvodáért Alapítvány Népfőiskola Alapítvány Lakitelek Sportolj Egészségedért Alapítvány TÖLGY Alapítvány (Társadalmi Összefogás Lakitelek Gyarapításáért) Tőserdőért Alapítvány
Egyházak • Magyar Katolikus Egyház • Magyar Református Egyház
Vállalkozói szféra Lakiteleken jelenleg 394 vállalkozás van, melyek többsége magán vállalkozás. A vállalkozások közül 293 (74%) ipari tevékenységet végez, 62 (16%) a szolgáltató szektorban működik, a turisztika területén 27 (7%), míg a mezőgazdaságban csak 12 (3%) vállalkozás található. A vállalkozások méret szerinti besorolása: • mikrovállalkozás (10 fő alatti átlaglétszám): 379 db • kisvállalkozás (10-50 fő közötti átlaglétszám): 14 db • közepes vállalkozás (50-250 fő közötti átlaglétszám): 1 db
11
3. Önkormányzat bemutatása Települési önkormányzat Települési önkormányzat: olyan közjogi testület, amely közfeladatok ellátásában vesz részt. Az önkormányzat szervezeti függetlenséget élvez, melynek alapján saját ügyeiben önálló döntési joggal rendelkezik. A települési önkormányzat szervei: • polgármester • képviselő-testület és bizottságai • képviselő-testület hivatala (polgármesteri hivatal) • önállóan vagy részben önállóan gazdálkodó intézmények A települési önkormányzat jogait és kötelezettségeit az Alkotmány, 1990. évi LXV. az önkormányzatokról szóló törvény, valamint egyéb rendeletek határozzák meg. Az önkormányzat Alkotmányban foglalt alapjogai (a 2011. április 7-én hatályos alkotmány alapján): 1. önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül 2. gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat, az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat 3. az önkormányzati törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül 4. a törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét 5. a törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és a működési rendjét 6. önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat 7. a helyi közösségeket érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez 8. szabadon társulhat más helyi képviselőtestülettel, érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre, feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek 9. feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal Az önkormányzat feladat- és hatásköre Az önkormányzatok számára a törvény megállapít kötelező és önként vállalható feladatokat. A kötelező feladatokat a törvény a település nagyságától, lakosságszámától és egyéb feltételektől függően állapítja meg. Az önkormányzat saját maga, vagy társulás tagjaként köteles gondoskodni: 1. az egészséges ivóvízellátásról 2. óvodai nevelésről 3. általános iskolai nevelésről és oktatásról 12
4. 5. 6. 7. 8.
egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról a közvilágításról a helyi utak és közterületek fenntartásáról köztemető fenntartásáról köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
Az önként vállalt feladatokat az önkormányzat a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően állapítja meg úgy, hogy ezek ellátása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladatok végrehajtását. A vállalt feladatok a következők (a már folyamatban levő és a jövőre tervezett feladatok): 1. településfejlesztés, településrendezés 2. épített és természeti környezet védelme 3. lakásgazdálkodás 4. vízrendezés és csapadékvíz elvezetése, csatornázás 5. köztisztaság és településtisztaság biztosítása 6. gondoskodás a helyi tűzvédelemről 7. közbiztonság helyi feladatai 8. közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban 9. közreműködés a foglalkoztatás megoldásában 10. az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése 11. közösségi tér biztosítása 12. közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása
Önkormányzati gazdálkodás, költségvetés Az önkormányzat vagyonszerkezete Vagyonelem megnevezése Ingatlan db száma Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező 837 feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve 62 megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon 447 értékesíthető és megterhelhető)
Az ingatlan értéke 1.748.440 e Ft
277.675 e Ft 218.103 e Ft
A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó főbb ingatlanok: a közterületek, utak, árkok. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó főbb vagyonelemek: intézmények, középületek, sportpálya, stb. Egyéb vagyon körébe tartoznak a következő ingatlanok: önkormányzati lakások, egyéb épületek, illetve a beépítetlen földterületek és mezőgazdasági területek. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az látszik, hogy az önkormányzatoknak egyre több feladatot kell ellátniuk, azonban az állami forrásokból származó bevételek csökkennek. 13
Az önkormányzatok több forrásból juthatnak bevételhez: 1. Költségvetési normatív támogatások: az önkormányzat a központi költségvetéstől a kötelező feladatok ellátására kap támogatást. 2. Átengedett központi adók: a településen beszedett személyi jövedelemadó alapvetően a központi kormányzat bevétele, azonban a jelenlegi szabályozások alapján a teljes adó 8 %-a a településen marad, 2011-ben ez az összeg 35.098 e Ft. Ide tartozik a gépjárműadó is, melyet az önkormányzat szed be és a 100%-a nála marad, azonban a mértékét törvény szabja meg. 3. Helyi adók: ide tartozik a kommunális adó, helyi iparűzési adó, idegenforgalmi adó, építményadó, telekadó, valamint az önkormányzat saját bevételét képezik a beszedett illetékek és büntetések is, ezek mértékét az önkormányzat állapítja meg. 4. Pályázati támogatások: hazai és EU-s pályázatokon való részvételre is lehetőség van. 5. Önkormányzati vállalatok, intézmények működési bevételei 6. Önkormányzati vagyon hasznosítása: Lakitelek esetében leginkább az önkormányzati ingatlanok bérbeadása a jellemző. 7. Kötvénykibocsátás: az önkormányzat 2008.07.30-án forrásszerzés céljából kibocsátott 5.098.000 CHF értékű kötvényt 20 éves (2028.07.30.) lejárattal. A kötvény értéke kibocsátáskor 727.280.680 Ft volt, 2011. márciusi árfolyamon számolva 1.059.415.380 Ft kötelezettséget jelent az önkormányzat számára. 8. Hitelfelvétel: az elmúlt években jelentős mennyiségű hitelállomány halmozódott fel Lakiteleken, jelenleg ez az összeg 1.296.581.000 Ft, 2010-ben 43.071.000 Ft hitel felvételére került sor. Az önkormányzat fő célkitűzése az elkövetkező időszakra a pénzügyi gazdálkodás terén a működőképesség biztosítása, valamint a költségvetési egyensúly megtartása, mindez újabb hitelek felvétele nélkül, sőt, a meglévő hitelállomány lehetőség szerinti csökkentésével. A felvett hitelek megoszlása: Fejlesztési célú hitel Tornaterem Csatorna Működési célú hitel
161.358.965 Ft 13.405.800 Ft 147.953.165 Ft 43.071.017 Ft
14
Adópolitika Az önkormányzat Képviselő-testületének egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az eddigiekkel szemben, a működéshez ne kelljen hitelt felvennie. Másik fontos cél, hogy a jelenlegi hitelállomány mértékét csökkenteni tudják. Ennek érdekében megfontolandó a jelenlegi adópolitika újragondolása, méghozzá úgy, hogy a bevételek növekedjenek, azonban a lakosság számára ne okozzon jelentős többletterhet. 2011-ben a helyi adók tervezett összege: 102.300 e Ft, a gépjárműadó összege: 38.000 e Ft. Jelenleg hatályos helyi adók mértéke Adónem
Jelenlegi mértéke
Idegenforgalmi adó
300 Ft/éj/fő
Építményadó (általános)
160 Ft/ m2
Építményadó (vállalkozásnak üdülőterületen) Építményadó (magánszemélynek üdülőterületen Kommunális adó (magánszemélyeknek)
320 Ft/ m2
Iparűzési adó (állandó vállalkozásoknak) Iparűzési adó (ideiglenes vállalkozásoknak)
Telekadó Útfejlesztési hozzájárulás
640 Ft/ m2
Törvény által meghatározott mérték megkezdett vendégéjszakák után: 300 Ft/éj/fő maximum 1100 Ft/ m2 vagy korrigált forgalmi érték 3,6%-a maximum 1100 Ft/ m2 vagy korrigált forgalmi érték 3,6%-a maximum 1100 Ft/ m2 vagy korrigált forgalmi érték 3,6%-a
belterületen: 17.000 Ft/ adótárgy külterületen: 10.000 Ft/ adótárgy (nem minden külterületi ingatlan esik adófizetési kötelezettség alá) adóalap 2%-a
maximum 17.050 Ft
• a Htv. 37.§ (2) bekezdés a) pontja szerinti tevékenységre: 500 Ft/nap • a Htv. 37.§ (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tevékenységre: 3000 Ft/nap nincs, de megfontolandó
maximum 5000 Ft/nap
adóalap 2%-a
maximum 200 Ft/ m2 vagy korrigált forgalmi érték 3%-a A belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása esetén a lakosság hozzájárulása
15
2011-es költségvetés tartalma A 2011. évi költségvetés legfőbb törekvése az előző évhez hasonlóan az önkormányzat feladatainak takarékos és ésszerű ellátása. A csökkenő támogatások és bevételek mellett továbbra is igyekszik biztosítani az intézmények működését. A 2011. évi költségvetés főösszege 1 946 942 e Ft. A költségvetésben kimutatott hiány 685 007 e Ft, melynek fedezete a 2010. december 31-én az önkormányzat pénzforgalmi bankszámláin, betéti számláin és pénztárában található 561 638 e Ft pénzmaradvány, valamint 123 369 e Ft működési és felhalmozási hitel. A költségvetés fő számai: Bevételi főösszege: 1.261.935 e Ft Kiadási főösszeg: 1.891.033 e Ft Költségvetési hiány: 629.098 e Ft Finanszírozási célú kiadás (hiteltörlesztés): 55.909 e Ft Teljes költségvetési hiány: 685.007 e Ft A hiány finanszírozásának módja: • belső finanszírozás: működési célú pénzmaradvány igénybevétele: 7.377 e Ft felhalmozási célú pénzmaradvány igénybevétele: 554.261 e Ft • külső finanszírozás: működési célú hitel felvétele: 69.335 e Ft felhalmozási célú hitel felvétele: 54.034 e Ft Hosszú távú hatások Adatok ezer Ft-ban 2014-2028. 4.141 700
Feladat 2012. 2013. 1. Fejlesztési hitel törlesztése – XXI. századi iskola 3.088 3.088 kamata 1.000 800 lejárat: 2015. június 30. 2. Szennyvíz beruházási hitel törlesztése 9.860 9.860 118.373 kamata 7.000 6.800 67.800 lejárat: 2025. december 31. 3. Kötvény kamata 15.000 15.000 280.000 4. Kötvény tőketörlesztése 30.000 30.000 1.040.000 lejárat: 2028. július 30. 5. Víziközmű Társulat csatorna hitel kamata 11.000 11.000 32.000 Összesen 76.948 76.548 1.543.014 6. Víziközmű Társulati hitel: 325 000 e Ft vonatkozásában 20/2005.(III.23.) sz. határozatával a Képviselő-testület készfizető kezességet vállalt a település szennyvízcsatorna hálózatának és szennyvíztisztító telepének megépítése érdekében.
16
Önkormányzat által fenntartott intézmények és vállalkozások bemutatása Az önkormányzat a község lakosainak szolgálatában a következő intézményeket működteti: Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: - Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv: - Lakiteleki Községi Könyvtár - Gondozási Központ - Polgármesteri Hivatal - Bölcsőde 100% önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozások: - LAKI-KONYHA Kft. A vállalkozás 2008. július 1-én kezdte meg működését, 3.500.000 Ft törzstőkével. Tevékenységei közé tartozik: vendéglátás, áruszállítás, szállodai és kempingszolgáltatások, építményüzemeltetés, takarítás, szórakoztatás és szabadidős tevékenységek. A 2009-es beszámoló adatai szerint a társaság nyereségesen működik, fenntartásához nincs szüksége hitelre, valamint likviditási szempontból is jó helyzetben van. Az éves árbevétele 61.354 e Ft volt, fő vevői az Eötvös Iskola (68%) és Lakitelek Nagyközség Önkormányzata (29%). A bevételének 96%-a étkeztetésből, a többi, 2.470 e Ft egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokból származik. 2009-ben az átlagos statisztikai létszám 10 fő volt. - LAKI-GAZDA Kft. A vállalkozás 2008. május 30-án kezdte meg működését, 3.000.000 Ft jegyzett tőkével. Tevékenységei: zöldterület-kezelés, növénytermesztési, állattenyésztési és erdőgazdálkodási tevékenységek, épületasztalos munkálatok, szerszámkészítés, hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása, építési munkák, közúti szállítás, építményüzemeltetés, temetkezési szolgáltatások. 2009-ben az átlagos statisztikai létszám 10 fő volt. A 2009-es beszámoló adatai alapján a vállalkozás nyereséggel zárta az évet, a mérleg szerinti eredménye 1.144 e Ft. Az éves árbevétele 33.902 e Ft volt, az alaptevékenységből származó bevétele 25.880 e Ft, kiegészítő tevékenységből 7.574 e Ft, valamint egyéb tevékenységekből 448 e Ft folyt be.
17
Kapcsolat a Kecskemét és Térsége Többcélú Társulással Lakitelek tagja a 2004. június 30-án létre jött Kecskemét és Térsége Többcélú Társulásnak (1996 júniusában létrehozott Kecskemét és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás jogutódja). A Társulást 18 települési önkormányzat (Ágasegyháza, Ballószög, Felsőlajos, Fülöpháza, Helvécia, Jakabszállás, Kecskemét, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Orgovány, Szentkirály, Tiszakécske, Tiszaug és Városföld) alkotja. A többcélú társulást alkotó települési önkormányzatok képviselő-testületei Társulási megállapodás keretében szabályozott eljárási rendben és módon szervezik meg, hangolják össze és látják el közösen a Társulási megállapodásban, valamint külön megállapodásokban rögzített feladatellátást, közszolgáltatást, közigazgatási szolgáltatást, fejlesztési tevékenységet. A Társulás kiemelt feladatai: a települések összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési, vidékfejlesztési programok kialakítása, a társult települési önkormányzatok terület- és településfejlesztésének kölcsönös érdekeltségen alapuló koordinálása, és a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap megteremtése, melyet az Aranyhomok Kistérség fejlesztési Egyesülettel karöltve vált valóra.
Társulások a környező településekkel 1. Tisza-menti Összevont Orvosi Ügyelet – 2005. november 1. A társulás tagjai: • Lakitelek Önkormányzata: gesztor önkormányzat • Szentkirály Önkormányzata • Tiszaalpár Önkormányzata • Tiszaug Önkormányzata Lakitelek Önkormányzata az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény 152. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás megszervezését vállalja a társult önkormányzatok illetékességi területére, illetve az önkormányzatok illetékességi területén tartózkodó polgárokra kiterjedően, figyelemmel az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESzCsM rendelet rendelkezéseire is. A társulási feladatok ellátása 7 fő, a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 11. § (4) bekezdésében meghatározott képesítési feltételekkel rendelkező orvos megbízási (vállalkozási) szerződés keretében történő foglalkoztatásával történik. A foglalkoztatással kapcsolatos jogok és kötelezettségek Lakitelek Önkormányzatát terhelik. A megbízási (vállalkozási) szerződés megkötése, felmondása, felbontása előtt ki kell kérni a társult önkormányzatok képviselő-testületének véleményét.
18
2. Tisza-menti Közoktatási Intézményfenntartó Társulás – 2007. július 31. A társulás tagjai: • Lakitelek Nagyközség Önkormányzata: gesztor önkormányzat • Nyárlőrinc Község Önkormányzata • Tiszaug Község Önkormányzata A társulat célja, hogy a tagok a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 8.§. (1) és (4) bekezdésében előirt kötelező közoktatási közszolgáltatási alapfeladataikat, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (Kt.) 25-26.§.-ában meghatározott alapfokú nevelési és oktatási feladatot közösen, társulási keretek között, a közoktatási intézményrendszer integrálása útján, magasabb színvonalon lássák el. A közösen fenntartott intézmény és tagintézményeinek megnevezése: • Eötvös Iskola (Lakitelek) • Szivárvány Napközi Otthonos Óvodai Tagintézmény (Lakitelek) • Buzás János Általános Iskolai Tagintézmény (Nyárlőrinc) • Óvodai Tagintézmény (Nyárlőrinc) • Általános Iskolai Tagintézmény (Tiszaug) – 2009 júliusában megszűnt a működése. • Óvodai Tagintézmény (Tiszaug) 3. Tiszakécske Város és Környéke Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás – 2007. április 4. A társulásban résztvevők: • Tiszakécske Város Önkormányzat Képviselő-testülete: gesztor önkormányzat • Lakitelek Önkormányzat Képviselő-testülete • Nyárlőrinc Önkormányzat Képviselő-testülete • Tiszaug Önkormányzat Képviselő-testülete • Szentkirály Önkormányzat Képviselő-testülete A társulás feladata: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott jelzőrendszeres házi segítségnyújtási szolgáltatás biztosítása. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban elő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a segélyhívás okául szolgáló probléma megoldása érdekében szükséges azonnali intézkedések megtételét, szükség esetén további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezését.
19
4. Tiszakécske Város Pedagógia Szakszolgálat Feladatellátó Társulás – 2006. január 1. A társulás tagjai: • Tiszakécske Város Önkormányzat Képviselő-testülete: gesztor önkormányzat • Lakitelek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete • Szentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testülete • Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete: 2007. szeptember 1-től tag A társulás célja, hogy a társult önkormányzatok a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. §-ában meghatározott logopédiai és nevelési tanácsadási feladatokat összefogással magas szakmai és ellátási színvonalon meg tudják valósítani. 5. Tiszakécske Város és Környéke Gyermekjóléti Szolgáltatás, Családsegítés, Támogatói Szolgáltatás, Feladatellátó Társulás – 2006. január 1. A társulás tagjai: • Tiszakécske Város Önkormányzat Képviselő-testülete: gesztor önkormányzat • Lakitelek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete • Nyárlőrinc Község Önkormányzat Képviselő-testülete • Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete • Szentkirály Község Önkormányzat Képviselő-testülete A társult települési önkormányzatok közigazgatási területén a családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás – kivéve Tiszaug község – valamint a támogató szolgáltatás ellátása. A társulás célja, hogy a társult önkormányzatok az Sztv. 64. - 65. § -ban foglalt családsegítés, az Sztv. 65/C. ában meghatározott támogatói szolgáltatás, valamint a Gyvt. 39. 40. §-ában foglalt gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat összefogással magas szakmai és ellátási színvonalon meg tudják valósítani.
20
4. Lakitelek gazdaságfejlesztési adottságainak elemzése (SWOT) ERŐSSÉGEK • Kiváló természeti adottságok • Termálvíz, meleg vizes forrás • Napenergia: a napsütéses órák száma alapján kiváló lehetőség nyílik a napenergia felhasználásra • Szőlő- gyümölcstermesztési hagyományok • Jelentős mennyiségű biomassza (erdőterületek) • Tőserdő: a fürdő, a Holt-Tisza, valamint a környezeti adottságai kedvelt turisztikai célponttá teszik • Nagyszámú helyi vállalkozás • Önkormányzati tulajdonú vállalkozások működése • Kecskemét, Kiskunfélegyháza közelsége, valamit Budapest könnyű elérhetősége LEHETŐSÉGEK • Új Széchenyi Terv és egyéb EU-s források igénybevételének lehetősége, EMVA források • Országos úthálózat fejlesztése • Összefogás a környező településekkel: intézményfenntartás, oktatás, munkahelyteremtés kapcsán • Kapcsolatfelvétel a Szentkirályi Ásványvíz Kft-vel munkahelyteremtés kapcsán • Helyi vállalkozások erősítése • Helyi piac megerősítése, helyi termékek keresletének biztosítása a településen és a környező településeken, ami által a helyi termelők helyzete is javulhat • Komplex turisztikai attrakció kialakítása, meglévők fejlesztése, ezáltal növekedhetnek a munkalehetőségek is • Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok révén az Önkormányzat vállalkozói bevételekhez juthat • Helyi hőenergia igény kielégítése gáz helyett biomassza alapú tüzeléssel
GYENGESÉGEK • Munkahelyek alacsony száma • Mezőgazdaság és a turizmus időszakos jellege • Magas hitelállomány • Rossz közlekedési adottságok: Lakitelek könnyen megközelíthető, azonban általában rossz minőségű utak keresztezik, valamint nem megfelelő minőségű vasúti szolgáltatások • Elhasználódott turisztikai infrastruktúra • Alacsony az önkormányzati vagyon azon része, amelyet ténylegesen hasznosítani lehet • Önkormányzati fejlesztési forráshiány • Kevés önkormányzati ingatlan, kevés önkormányzati vagyon VESZÉLYEK • Külső befektetések elmaradása • Népesség elöregedése, valamint csökkenése • Önkormányzati bevételek csökkenése • Önkormányzati kiadások növekedése • Működési hitelállomány növekedése • Beruházási forrás és önerőhiány • Intézmény fenntartási problémák, forráshiány • A turisztikai infrastruktúra olyan mértékű tönkremenetele, ami a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi (termálkút) • Közeli versenytársak a turizmusban
21
•
•
Nemzetközi kapcsolatok kiépítése, erősítése, valamint tapasztalatcsere különböző területeken Helyi adók növelése (pl. építményadó, vonatkozásában), újak bevezetése (pl. telekadó): a településen jelenleg az adómértéke néhány adónem esetében a törvény által megengedett maximális érték alatt van
22
5. Költségvetésben megjelenő ágazatok, fejlesztési szükségletek Infrastruktúra Lakitelek infrastruktúrája közepesen fejlett. Infrastruktúra Megnevezés
Mérték2010 2011 egység Összes lakás db 1680 1680 Lakott üdülővel együtt db 1895 1895 Állandóan lakott db 1600 1600 Ideiglenesen lakott üdülő db 1100 1100 Önkormányzati lakás* db 26 26 Ivóvízhálózat km 55,1 55,1 Ivóvízvezetékre rákapcsolt lakás db 2701 2701 Vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakás db 1689 1689 Összes belterületi út km 44,687 44,687 Kiépített, burkolt út km 22,486 22,486 * Az önkormányzati tulajdonú lakások jelentős része alacsony komfortfokozatú, vagy komfort nélküli, amelyeknek lakásként való fenntartása hosszú távon megszüntetendő. Csapadékvíz-elvezetés, csatornázás, szennyvízelvezetés Lakiteleken csapadékvíz elvezető csatorna hossza 1 km, amelybe az azóta megszüntetett törpe-vízmű csurgalék vize volt bekötve. A csapadékvíz elvezetésére, illetve elhelyezésére szikkasztó árkok vannak az utak egy részénél kialakítva. Ezeket az utóbbi időben a lakók sok helyen feltöltötték, betemették. Szükséges a megszüntetett árkok újbóli helyreállítása. A nagyközség észak-északkeleti részén, a külterületen a 44. sz. úttól északra üzemel a Tökös főcsatorna és a Párhuzamos csatorna, valamint a Tasi-éri főcsatorna és mellékága. A Tasi-éri főcsatorna belterületi szakasza a lakóövezet csapadékvíz befogadója. A belterület csapadékvíz befogadója továbbá a Holt-Tisza is. 2006-2007-es év folyamán kiépült a gravitációs szennyvízcsatorna hálózat, ennek nyomán a központi belterület 99 %-a, a központi belterületen kívül nincs csatornázott ingatlan, így a közigazgatási területen található ingatlanok 56 %-a vált csatornázottá. Jelenleg 82%-os a rákötések aránya, de ez folyamatosan bővül. Befogadó telep a Lakitelek Nagyközség Önkormányzatának tulajdonában lévő, BÁCSVÍZ Zrt. által üzemeltetett tisztító mű. A szennyvízelvezetés gravitációs rendszerű csatornahálózaton keresztül történik, melyhez 3 db szennyvízátemelő tartozik. A biológiai szennyvíztisztító műtárgy a községben keletkező szennyvízmennyiségen túl 20 m3/nap szippantott szennyvíz fogadására is alkalmas.
23
Szilárd hulladékkezelés A településen évente körülbelül 1800 tonna hulladék keletkezik, ez a mérték évente kismértékben emelkedik. A települési (kommunális) szilárd hulladékot 2008 óta a kecskeméti rendezett regionális szilárd hulladéklerakóhoz szállítják. A lakiteleki hulladéklerakó rekultiválásra került. A hulladék elszállításáért és ártalmatlanításáért belterületen, a sűrűn lakott külterületi dűlőkben, valamint az állandóan lakott üdülőterületi ingatlanok esetében az ingatlantulajdonosok közvetlenül fizetnek. A ritkán lakott külterületi részek, valamint az üdülőterület legnagyobb része vonatkozásában a szilárd hulladék gyűjtése közterületen elhelyezett konténerekben történik, amelyek elszállításáért és a konténerekben elhelyezett hulladék ártalmatlanításáért az Önkormányzat fizet a szolgáltatónak. Ez az Önkormányzat költségvetésére jelentős terhet ró, ráadásul igazságtalan azon ingatlanok tulajdonosaival szemben, akik a hulladékszállításért önállóan fizetnek. Éppen ezért szükség van egy olyan rendszer kialakítására, amelyben az üdülőterületi ingatlantulajdonosk közvetlenül megfizetik az üdülőterületen keletkezett szilárd hulladék elszállítását és ártalmatlanítását. A település közigazgatási területén sem veszélyes hulladéklerakó, -kezelő, -ártalmatlanító létesítmény, sem pedig veszélyes hulladékégető nem működik. Ez felveti annak a veszélyét, hogy a keletkező veszélyes hulladékok sok esetben a kommunális hulladék gyűjtésére szolgáló edényekben kerülnek, keveredve a nem veszélyes hulladékokkal. A keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a telephelyeken belül oldandó meg szakszerű gyűjtőhelyen, míg ártalmatlanítása arra engedéllyel rendelkező cég, vagy magánszemély telephelyén történhet. Ivóvízellátás Lakitelek nagyközség közüzemi vízellátás kiépítése az 1960-as években kezdődött. A Vízmű 1975-ig községi vízműként üzemelt, 1975-től kistérségi regionális vízműként üzemel. A kistérségi vízműhöz tartozik Tiszabög – Tiszakécske – Kerekdomb – Lakitelek – Tőserdő – Tiszaalpár és Kapásfalu. A kistérségi vízmű vízbázisát 11 db mélyfúrású kút biztosítja, melyből Lakitelek közigazgatási területén található: Kapásfalu (B-42) (Oncsatelep); Lakitelek (B-53) Széchenyi krt – 44. sz. út kereszteződésénél; Tőserdő (K-35) Strandfürdő (nem üzemel). Lakitelek Nagyközség ivóvíz ellátása a Tiszakécske – Lakitelek – Tiszaalpár településeket ellátó kistérségi regionális vízvezeték rendszerről történik, melybe becsatlakozik a Lakiteleken lévő 2 db mélyfúrású kút is. A település egészséges ivóvízzel való ellátottsága a belterület viszonylatában 100 %-osnak mondható. Az ivóvíz hálózat hossza: 55,1 km Közkifolyók száma: 13 db Bel- és külterületen egyaránt előfordul egyedi kutas vízellátás is. A kutakból házi vízigénynek (max. 500 m3/év mennyiség) termelhető ki talajvíz, vagy rétegvíz. 24
Villamos energia ellátás Lakitelek villamos energia ellátása az EDF DÉMÁSZ Zrt-hez tartozik, amely a hálózat üzemeltetője. A településen a villamos energia ellátást a Tiszakécske – Lakitelek elektromos vonal biztosítja 20 kVos szabadvezeték hálózatra telepített 20/0,4 kV-os transzformátor állomásokkal. Meghibásodás esetén a kecskeméti és kiskunfélegyházi alállomások felöl, 20 kV-os vonalakon történhet a betáplálás. A település belterületén a közvilágítás 100 %-ban biztosított és megoldott, sőt sok tekintetben túlzott mértékűnek mondható. A közvilágítási hálózat 2003. évben került felújításra, ezzel egy időben a forgalmasabb külterületi utak egy részén is kiépítették a közvilágítást. A korszerűsítés a hozzá fűzött reményeket nem váltotta be, az Önkormányzat által a közvilágításért fizetendő díj minden évben jelentősen emelkedik, az alábbiak szerint: A közvilágítás éves díja 1996 és 2010 között Év
Éves díj (bruttó)
1996
3.653.725 Ft
1997
4.818.887 Ft
1998
5.979.905 Ft
1999
7.152.161 Ft
2000
8.190.084 Ft
2001
8.657.808 Ft
2002
9.106.969 Ft
2003
10.733.219 Ft
2004
16.003.569 Ft
2005
17.578.286 Ft
2006
18.135.000 Ft
2007
19.499.284 Ft
2008
20.914.577 Ft
2009
23.499.285 Ft
2010
24.369.347 Ft
Az éves díjak minden közvilágítással kapcsolatos költséget tartalmaznak. Az ÁFA mértéke 1996-tól 2003-ig 12% volt, ezt követően többször változott 25%, 23%, 20%, majd 2009. július 01-től 25 %-ra. Az áramdíj 1996-2010-ig kb. 4,5 - szeresére nőtt. A rendszer – az úgynevezett korszerűsítés ellenére – sok tekintetben korszerűtlen: a fogyasztás nem mérhető, sem a világítási szint, sem a fényforrások száma, sem a világítási időtartam az Önkormányzat által nem szabályozható. Indokolt a közvilágítás felülvizsgálata, a túlzó megvilágítottság csökkentése, a takarékossági lehetőségek feltárása és kihasználása.
25
Gázellátás A község gázellátását az 1980-as években kezdték kiépíteni. A gázellátást a Kardoskút – Városföldi nagynyomású gázvezetékről biztosítják. A Kiskunfélegyháza Borsi halom mellett épített átadó állomás biztosítja Tiszaalpár, Lakitelek, Szentkirály, Kerekdomb, Tiszakécske gázellátását. A nagyközép nyomású betápláló gázvezeték a 4625 jelű közút, valamint a Szolnok – Kiskunfélegyháza vasút mellett épült. A településen KÖGÁZ körzeti nyomásszabályozó épült. A gázhálózat és nyomásszabályozók üzemeltetője a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. Kecskeméti Kirendeltsége. Zöldterület-gazdálkodás A környezeti tényezők közül ez az elem, melynek fejlesztése, illetve a fenntartás magas színvonala jótékony, javító hatással van a többire. A megcélzott turisztikai fejlesztések és a kellemes és vonzó lakókörnyezet kialakítása megkívánja a település parkosítását, a bel-és külterület fásítását. Lakitelek az Alföldi településekre jellemőzen nagy kiterjedésű határral rendelkezik. Az 5496 hektáros igazgatási területének 92%-a külterület. A belterülettől keletre eső, a Kiskunsági Nemzeti Park Szikra és az Alpári rétként védett területe folyó menti hullámtér, holtágakkal, ártéri mocsarakkal, nedves rétekkel, puhafás ligeterdőkkel és kőrises láperdőkkel. A belterülettől nyugatra, a homokos talajon, jellemőzen szőlő-gyümölcs növénykultúrájú mezőgazdasági területek és nagyobb összefüggő telepített erdők vannak. Utóbbiak az előbbiek rovására gyarapodnak. A belterülettől északra hasonló talajadottságok és növénykultúra található, de Szentkirály község határához közeledve megjelennek a szikes gyepek is. A Szolnok – Kiskunfélegyháza út keleti oldalán lévő Tőserdő a Kiskunsági Nemzeti Park védett területe. Ugyanezen az oldalon, a Tőserdőtől északra, a 44-es számú főúttól délre található az ún. Kis Rét, a település korábbi közlegelője, valamint kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező területe, amely 1998-tól kezdődően nem művelt ártérré változott. Területének jelentős része – állami földvásárlásokat követően – a Magyar Állam tulajdonában, a Kiskunsági Nemzeti park kezelésében van. A Szolnok-Kiksunfélegyháza főúttól még mindig keletre, de a 44-es számú főúttól északra fekszik az ún. Nagy Rét. Itt találhatóak Lakitelek legjobb adottságú mezőgazdasági területei. Nem tartozik Lakitelekhez, hanem Tiszaug közigazgatási területéhez a Holt-Tisza és a folyó Tisza által közrezárt ún. Sziget. Mégis, mivel a folyó Tisza ezt a területet Tiszaugtól elzárja, és a terület Lakitelek 26
felől közelíthető meg, ez a rész szervesen ízesedik Lakitelek külterületéhez. Mind korábbi mezőgazdasági értékét, mind pedig a jelenlegi állapotát tekintve gyakorlatilag a Kis Réttel azonos állapotokat mutat, szintén zömében a Kiskunsági Nemzeti park által kezelt, állami tulajdonú földekkel. Nemzeti és települési érdek is azt kívánja, hogy a történelmi tájszerkezet fenntartható védelmét és fejlesztését biztosító önfenntartó tájgazdálkodás alakuljon ki. A település belterületi zöldfelületi elemekben bár nem rosszul ellátott, közparkokban viszonylag szegény és ezek kiépítettsége nem elégséges. A településen jelentős mértékű fásítás több évtizede volt, a parkokban is elsősorban az alföld fásítás során alkalmazott, erdei fafajokból (akác, nyár, fenyő). A közterületek és közparkok növényállományának lecserélése és gazdagítás szükséges. Ez a 2011. évben a Templom park felújításával, valamint a Tősfürdő melletti és a Holt-Tisza parti nyárfasorok kivágásával és lecserélésével megkezdődött, de a folyamat várhatóan évekig-évtizedekig el fog tartani. A községnek ezen az adottságán javít a belterület széli vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó gazdag természeti értékekkel bíró vízparti területek aránya, de önmagában ez nem oldhatja meg az épített környezet részeként jelentkező, közösségi szervezőerőt is magukban hordozó zöldfelületek kiépítettségének (közparkok) hiányát. Közlekedés A település területén négy országos közút (44. sz. főút, 4505, 4622, 4625. j. összekötő országos mellékút, továbbá a 45302 j. vasútállomáshoz vezető országos közút) halad át, melynek kiépítettsége, burkolatszélessége, állapota alkalmas a helyi és az átmenő forgalom lebonyolítására. Lakitelek település az országos közúthálózatba a 44. számú I. rendű főúttal és a 4625. j. összekötő úttal kapcsolódik. A 44. sz. főúttal Kecskemét és Békéscsaba (Gyula) irányába, a 4625. sz. összekötő úttal délre Kiskunfélegyháza (Csongrád), északi irányban Szolnok felé kapcsolódik. A település területén halad ezen kívül a 4622. jelű összekötő út (Szentkirály felé), valamint a 4505. jelű kapásfalui összekötő út, amely döntően megyén belüli kapcsolatot biztosít. A 45302 jelű Lakitelek vasútállomáshoz vezető út a település belterületén van. A jelenleg meglévő gyorsforgalmi úthálózathoz az M5-ös autópályához Kecskemétnél a 44. sz. főúton, Kiskunfélegyházán a 4625. jelű összekötő úton csatlakozhat a község közúti forgalomba. A településen lévő országos közutak hossza kb. 26 km. A 44. sz. főút burkolata 7,0 m, a többi útburkolat szélessége 6 m körüli. A 4622. jelű összekötő út külterületi szakaszain vannak még 5 m burkolatszélességű útszakaszok is. A belterületet északról a 44-es főút, délről a 4625. jelű összekötőút határolja. A belterületen gyűjtőút szerepét látja el a 4622. jelű összekötőút (Széchenyi krt.), illetve az üdülőterület mentén a 4625. jelű összekötőút. A településen áthaladó, vagy azt érintő utak minősége változó, több komoly kívánnivalót hagy maga után. A település területén halad a Kiskunfélegyháza – Lakitelek – Tiszakécske – Szolnok vasútvonal, a Kecskemét – Lakitelek vasútvonal és a Lakitelek – Kunszentmárton vasútvonal. A vasútvonalak behálózzák a települést, mely a beépíthetőséget nehezíti. Ezt a tényt fokozza, hogy a falut északról a 44-es sz. I. rendű főút határolja, gyakorlatilag a települést lezárja. A beépítésre szánt területek 27
(belterületek) 44-es főúttól északra (főúton túlra) történő fejlesztése komoly közlekedésbiztonsági problémákat vethetne fel. Ezt a helyzetet enyhítheti, egyben a település megközelíthetőségét jelentősen megváltoztathatja, ha megépül az M44-es gyorsforgalmi út. Ez egyrészt jelentős forgalmat venne le a jelenlegi 44-es számú főútról, élhetőbbé téve Lakiteleknek a jelenlegi 44-es számú főúthoz az úthoz közeli utcáit, valamint csökkentve a balesetek veszélyét. Az új út ugyanakkor jelentős külterületi részeket rombolna, köztük a mezőgazdasági szempontból legértékesebb Nagy Rétet is. Lakitelek érdeke, hogy a megépülő M44es főút a településtől minél távolabb, a külterületet is a lehető legkisebb mértékig érintve épüljön meg. A Gazdasági program elkészítésekor érvényben lévő két nyomvonal tervezet közül a déli nyomvonal Lakitelek számára elfogadhatatlan. Az út megépülését a település csak az északi nyomvonallal tudja elképzelni, illetve elfogadni, azon nyomvonal esetében is a lehető legészakabbi vonalvezetéssel, beleértve a tiszai átkelési szakaszt is. A település belterületén a kiépített utak szélessége általában 4 m, de van 3 és 5 m széles burkolatú utca is. Általában elmondható, hogy a belterületi utak minősége – néhány, a közelmúltban megépített úttól eltekintve – rossz, az utak többsége kátyús. Ehhez mind a korábbi építési technológia, mind a nem megfelelő vízelvezetés hozzájárul. Az életminőség javítása, az idegenforgalmi fejlesztési cél, a közlekedésbiztonság, stb. közlekedési szempontból igényli a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését. A balesetek csökkentése érdekében legfontosabb a kerékpárút kiépítés a 44-es számú főút mentén Nyárlőrinc közigazgatási határig, valamint a Tiszaugi hídig.
Egészségügy, szociálpolitika Szociális ellátást biztosító intézmények •
Gondozási Központ:
Az intézmény alaptevékenysége körében végzi a szociális étkeztetést, a házi segítségnyújtást, valamint a nappali ellátást. Nem kötelező feladatként az önkormányzat bentlakásos intézményt is működtet. Alap- és szakellátásban részesülők száma: bentlakásos ellátás nappali ellátás szociális étkeztetés házi segítségnyújtás
12 fő 5 fő 67 fő 19 fő
A bentlakásosom intézmény az alacsony ellátotti létszám következtében jelentős önkormányzati hozzájárulást igényel, az amúgy is eladósodott Önkormányzattól. Éppen ezért cél a Gondozási Központnak egyházi – Lakiteleken bázissal rendelkező, történelmi egyházi – működtetésbe történő 28
átadása, vagy – az egyházi fenntartásba adás sikertelensége esetén – valamely szomszédos önkormányzattal társult formában való működtetése. Kívánatos lenne, de jelen pillanatban nem tűnik reálisnak, az Idősotthon jelentős mértékű bővítése. •
Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat: Tiszakécske központú mikrotársulásban működik Tiszakécske Város és Környéke Gyermekjóléti Szolgáltatás, Családsegítés, Támogatói Szolgáltatás, Feladatellátó Társulás
•
Lakitelek Önkormányzat Bölcsőde: az Önkormányzat nem kötelező feladatként bölcsődét működtet, amelyet a 2010. évben pályázati forrásból megújított és bővített. A kibővített bölcsőde összesen egy időben 48 gyermek napközbeni ellátását tudja biztosítani, a felvétel egész évben folyamatos a 2 éves kort betöltött kisgyermekek számára. A 2011. év első felében a beiratkozott létszám és a napi kihasználtság vizsgálata alapján megállapítható, hogy az intézmény nem éri el a 100%-os kihasználtságot, indokolt a beiratkozott létszám növelése, akár a környező településekről.
Egészségügyi intézmények és szolgáltatások • • • • • • •
• •
I. és II. számú rendelő: Lakitelek orvosi ellátás szempontjából két körzetre van bontva. Gyermekorvosi rendelő Fogorvosi rendelő Védőnői szolgálat Orvosi ügyelet: Tiszakécske Rendelőintézet Gyógyszertár: Széchenyi István Patika Ügyeletes gyógyszertár: Kecskeméten két gyógyszertár felváltva látja el a feladatot – Mátyás Király Gyógyszertár és a Szent György Gyógyszertár – minden nap este 20 órától reggel 7:30ig, ünnepnapokon délután 14 órától reggel 7:30-ig. Laboratórium: a településen mintavételi hely működik, a feladatot az Asszisztencia Nova Bt. látja el Állatorvos
Lakitelek egészségügyi intézményei széleskörű szolgáltatást nyújtanak a lakosság részére, azonban vannak hiányosságok. A fejlesztési tervek között szerepel az épületek – különösen a rendelőintézetek – felújítása, bővítése, valamint az egészségügyi szolgáltatók felszereltségének korszerűsítése. A humán egészségügyi ellátást nyújtó épületek lehetővé teszik, hogy valamennyi, jelenleg a településen működő rendelés egy épületbe legyen összevonva. Ennek megfelelően cél a II. sz. orvosi rendelő épületének emeletén található szolgálati lakások lakás funkciójának megszüntetése, és mindkét háziorvosi rendelőnek, tovább a fogorvosi, gyermekorvosi rendelőknek, valamint a laboratóriumi mintavételi helynek és a védőnői szolgálatnak ebben az épületben történő elhelyezése. Ezen, hosszú távú terv megvalósulása esetén felszabadul az I. számú orvosi rendelő, amely épület más hasznosítása valósulhat meg, de mindenképpen azt is hosszú távon önkormányzati tulajdonban tartva.
29
Oktatás, ifjúságpolitika Oktatási intézmények •
Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Eötvös Iskola) A 2007/2008-as tanévet a lakiteleki, nyárlőrinci és a tiszaugi iskolák és óvodák oktatási társulásban kezdték meg. Tagintézmények: o Lakiteleki Eötvös Iskola o Nyárlőrinci Buzás János Általános Iskola Tagintézmény o Tiszaugi Általános Iskolai Tagintézmény, amely 2009 júniusában bezárt, így a gyermekek Lakitelekre járnak át tanulni. o Lakiteleki Szivárvány Napközi Otthonos Óvodai Tagintézmény o Nyárlőrinci Óvodai Tagintézmény o Tiszaugi Óvodai Tagintézmény A társulás működtetéséhez Nyárlőrinc és Tiszaug 2011-es költségvetés alapján 60.000 e Ft-tal járul hozzá.
•
Az iskolahét minden napján iskolabuszok indulnak, melyeket Lakitelek és környéke útvonalon, valamint Lakitelek-Tiszaug között a helyi intézmény pedagógusai kísérnek.
Kultúra, sport Művelődési Ház A közművelődés elsőrendű intézménye a Művelődési Ház. A Művelődési Háznak intézményként, valamint közösségi rendezvények helyszíneként, közösségi térként is funkciója van. Korábban az iskolához tartozott, azonban az iskolatársulás létrejöttével a Polgármesteri Hivatalhoz került, és jelenleg a Polgármesteri Hivatal szakfeladatként működik. A Művelődési Ház a közösségi élet központja, állandó és alkalmi rendezvényeknek, programoknak ad otthont, illetve számos civil szervezet is itt működik. Szakmai vezetője egy félállású rendezvényszervező. Kívánatos lenne a rendezvényszervezői feladatokra, köztük a Művelődési Ház vezetésére egy teljes állású munkatársat alkalmazni. Átgondolandó a Művelődési Ház elhelyezkedése az Önkormányzat, illetve intézményei rendszerében. A Művelődési Házhoz kapcsolódóan vannak fejlesztési elképzelések, amelyek a rövid távú fejlesztési elképzelések közt szerepel. Sürgősségét indokolja egyrészt az épület jelenlegi állapota, amely mind esztétikai, mind műszaki (pl. hőtechnikai, szigetelési, etc.) szempontból komoly kívánnivalót hagy maga után, másrészt az, hogy a Művelődési Háznak megjelenésében és a képviselt tartalomban is a település kulturális központjaként kell szolgálnia.
30
Könyvtár A községben 1951-től működik könyvtár, kezdetben a Kecskeméti Körzeti Könyvtár letéti könyvtáraként. A művelődési ház megépülésével először külön szobát, majd egy toldalék épületrészt kapott, 1985. szeptember 1-től fogadja látogatóit a jelenlegi helyén. 2000-ben muzeális feladatot kapott a könyvtár az önkormányzattól, majd 2003-ban lapkiadó és szerkesztői tevékenységgel bővült a funkciója. A lakosság életét irodalmi estekkel, könyvbemutatókkal, valamint ismeretterjesztő előadásokkal gazdagítja. Az intézmény keretin belül működik egy kézimunka szakkör és egy baba-mama klub. Együttműködési megállapodásuk van a Nőbizottsággal, mint civil szervezettel. Az intézmény feladatának tekinti az általános művelődési és tájékoztatási igények kielégítését, fejlesztését, az általános műveltség terjesztését és gyarapítását, az esélyegyenlőség biztosítását, valamint a szabadidő hasznos eltöltésében, illetve az életminőség javításában való közreműködést. A könyvtár által nyújtott szolgáltatások: • Dokumentumok és eszközök helyben használata az olvasóteremben lehetséges, amely alkalmas akár 50 fős rendezvény lebonyolítására is. • Könyvkölcsönzés • Könyvtári kölcsönzés • Tájékoztatás • Közösségi szolgáltatás • Elektronikus szolgáltatás: a számítógépes helyiségben 5 db számítógép használható információkeresésre, rendelkezésre áll továbbá 7 db laptop, 1 db könyvszkenner, 1 fekete és 1 színes lézernyomtató, illetve lehetőség van laminálásra és spirálozásra. • Közhasznú szolgáltatások: iskolai órák, óvodai foglalkozások, gyermekközösségek könyvtári rendezvényeinek lebonyolítása; klubhelyiség, kiállítóterem. Sport Az önkormányzat hozzájárul az egyesületek fenntartásához, támogatja a kezdeményezéseiket, azonban a lehetőségek sajnos elmaradnak az igényektől. Az önkormányzat sportpályát tart fent, amely nem csak a sport, mérkőzések helyszínéül szolgál, hanem kulturális, települési rendezvények számára is otthont ad. A sportélet egyesületi formában zajlik. Lakitelek egyik legrégebbi civil szervezete az 1927 óta működő Lakiteleki Torna Egylet. Ezen kívül a Lakiteleki Triatlon és Szabadidősport Egyesület, valamint a Tölgyfa Sportegyesület keretein belül folyik sport tevékenység. Lakitelek versenyeknek is helyszínt ad, labdarúgás és Triatlon (duatlon) sportágakban kerül sormérkőzésekre/versenyekre lakiteleki helyszínen. Újabban a lakiteleki lovas sportnak a Polgárőrség ad keretet.
31
Energetika Az energetikai kérdés az elsődleges fejlesztési prioritások között szerepel. A település célja, hogy az energiaszükséglet megteremtésében minél inkább függetlenedjen más településektől, illetve a külföldi nagyvállalatoktól. Ennek érdekében növelni kívánja a megújuló energiaforrások – szél, víz, termikus, biomassza – felhasználását. Ezek felhasználásával elsősorban az intézmények hőigényének kielégítésére törekszik. A hőigény kielégítése mellett ugyanolyan fontos feladat az intézmények hőtechnikai, energetikai korszerűsítése – hőszigeteléssel és nyílászárók cseréjével. Jelentős energia megtakarítást eredményezhet, ha szervezett formában, központi pénzügyi alapok elnyerésével megkezdik az épületek nyílászáróinak és falainak hőszigetelését. Kedvező lehetőség rendelkezésre állása esetén saját villamosenergia termelő üzem megépítése napirendre kerülhet, de ennek a valószínűsége csekély, nem ez az elsődleges prioritás. Napjainkban sajnos még nem igazán terjedt el a megújuló energiaforrások használata. Lakiteleken ezek csak korlátozottan állnak rendelkezésre. A szélenergia hasznosíthatóságát vizsgálva az Országos Meteorológiai Szolgálat mérési adatai alapján az éves átlagos szélsebesség mintegy 2,5 m/s erősségűre tehető. Ez nem gazdaságos szélerőmű létesítése szempontjából. A napenergia hasznosítására országos tekintetben átlagosak a feltételek, a napsütéses órák száma 2100 körül alakul. A település adottságait figyelembe véve, megfelelő gazdaságossági számítások után, elsősorban közintézmények esetében térülhet meg a napenergia-hasznosítást célzó beruházás, elsődlegesen használati melegvíz készítésében. Napenergia felhasználása villamosenergia termelésre csak komplex energetikai beruházás kiegészítő elemeként, megfelelő pályázati forrás rendelkezésre állása esetén jöhet szóba. Megfelelő lakossági elkötelezettség esetén háztartási szinten is elképzelhetők ezen beruházások, de figyelembe kell venni, hogy a napenergiát hasznosító berendezések árai elég magasak, ezért ezek alkalmazása csak megfelelő állami kötelezettségvállalás mellett képzelhető el. A geotermikus energia hasznosításának lehetőségéről a gazdasági program készítésének időpontjában nem áll rendelkezésre adat. A Tősfürdő termálkútjának vízhőmérséklete 42Co, aminek az energetikai célú hasznosítása kérdéses. 050/16 helyrajzi szám alatt, önkormányzati területen helyezkedik el egy lefojtott termálkút, amelynek a paraméterei és hasznosítási lehetőségei nem ismertek. Az energiatakarékosság jegyében végzett tudatformáló, oktató és tanácsadó tevékenység különösen fontos feladat.
32
Közbiztonság, bűnmegelőzés Lakitelek Nagyközség bűnügyi adatai országos és megyei összehasonlításban kedvezőek: 2009-ben a térségben az 1000 főre jutó bűncselekmények száma 17, megyei szinten 27, országosan 39 ez az érték. A leggyakoribb a vagyon ellen elkövetett bűncselekmény, ami évi 66 esetet jelent. Jellemző az időseket sújtó besurranás, őrizetlen ingóságok eltulajdonítása, fa- és terménylopás. Lakiteleken, Nyárlőrincen, Szentkirályon és Tiszaugon összesen 2-3 körzeti megbízott teljesít szolgálatot, így Lakiteleken nem folyamatos a rendőri jelenlét. Az Önkormányzat célja, hogy a rendőrség újra felállítsa a településen korábban működött KMB csoportot. Ehhez az Önkormányzat az infrastruktúra biztosításával (a rendőrségi épület önkormányzati tulajdonban van) tud hozzájárulni. A fentiek alapján a bűnmegelőzésben szükséges a helyi lakosság, a civil szervezetek összefogása támogatása, információ biztosítása a bűnmegelőzés helyi szereplőiről. A polgárőrség tevékenységének hatékonyabbá tétele és megerősítése, a bűnmegelőzési információk biztosítása javíthatja a közbiztonság érzetét. A tervezett közösségépítő tevékenységekkel a felnőtt lakosság és az iskolás fiatalok szerepvállalása növelhető. Lakiteleken a Polgárőrség 1991-ben alakította meg egyesületét. Az egyesület a lakosság önszerveződésének eredményeként létrejött társadalmi szervezet, melynek jelenleg 60 tagja van. Feladata: együttműködni a helyi önkormányzattal, rendőrséggel, határőrséggel, katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrség szerveivel és a tűzoltósággal. A Polgárőrség létszáma a 2011. év elején bővülő tendenciát mutat, önálló tagozatként megalakult a Lovas Polgárőr Tagozat. Tekintettel az Önkormányzat költségvetési helyzetére a Polgárőrség pénzügyi támogatását a 2011. évben jelentősen csökkenteni kellett, de minden más jellegű támogatással segíti az Önkormányzat a helyi polgárőr szervezet munkáját. A közbiztonság erősítése érdekében az Önkormányzat többirányú tevékenységet végez. 1. Előtérbe került az Önkormányzat rendeletalkotási tevékenysége, olyan rendeletek megalkotásával, amelyek a helyi közbiztonságot erősíthetik. 2. Településőri szolgálat működik, a 2011. évben 1 fővel. A településőri szolgálat megerősítése, a működéshez szükséges anyagi források előteremtése fontos feladat. 3. Az Önkormányzat bevezeti a mezőőri szolgálatot, részben a Tőserdei Vadásztársasággal együttműködve, részben a földhasználókra kivetendő mezőőri járulékból részmunkaidős, vagy teljes munkaidős mezőőr foglalkoztatásával. A mezőőri járulék mértékének meghatározásánál figyelemmel kell lenni a földhasználók fizetési képességére és készségére, valamint a mezőőri szolgálattal járó költségekre. Mivel erdő- és szőlőművelési ágú területek használóira mezőőri járulék nem vethető ki, megállapodás megkötésére kell törekedni a Hegyközséggel, valamint az erdőgazdálkodókkal. 4. Az Önkormányzat kezdeményezi a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 10. § rendelkezései szerint bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság felállítását a Kecskeméti rendőrkapitányság irányába. A felállítandó Bizottságban kéthavi rendszerességgel találkoznak azok a személyek és szervezetek, akik a helyi közbiztonság biztosításában szereppel bírnak, és megvitatják a közbiztonsággal kapcsolatos aktuális kérdéseket, feladatokat. 33
Környezetvédelem A környezetvédelem legfontosabb prioritásait, feladatait a Lakitelek Nagyközség aktualizált, átdolgozott Környezetvédelmi Programja tartalmazza, amely 2010 novemberében készült el, melynek alapvető prioritásai az alábbiakban foglalhatók össze: - az emberi egészség veszélyeztetésének csökkentése, megszüntetése, az életminőséget befolyásoló környezeti elemek védelme; - a környezeti és gazdasági fejlődés harmonikus rendszerének megvalósítása; - a bioszféra sokszínűségének megőrzése. A korábbi, jellemzően egy-egy települést, üzemet, létesítményt vizsgáló szemlélettel szemben előtérbe kell helyezni a komplex elemzéseket, kistérségen belül együttesen vizsgált hatásmechanizmusokat. A legfőbb, általános célkitűzések a következők: • A rongálódott környezeti állapot rehabilitációja, helyreállítása. •
A környezetkárosító hatások megelőzése, megszüntetése. Különös hangsúlyt kell fektetni a program során, a Lakiteleken még meglévő táji, természeti és kulturális értékek megőrzésére és fejlesztésére. Ezek még átlagon felüli mértékben állnak rendelkezésre, és ezek az erőforrások képezik az alapját a település jövőbeni fejlődésének.
•
Az emberi egészséget veszélyeztető káros hatások megelőzése, illetve mérséklése. A program alapvető célkitűzése a település lakosságának egészségét, gazdasági és társadalmi jólétét biztosítani, azaz életminőségén javítani. Ezt a célt azonban csak az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatások megelőzése, csökkentése, megszüntetése, illetve a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapot megőrzése, javítása és helyreállítása által lehet megvalósítani.
•
Természeti erőforrásokkal való hatékony, környezettudatos gazdálkodás végzésének elősegítése.
•
Megújuló energiaforrások alkalmazásának vizsgálata.
•
Lakossági szemléletformálás és környezeti nevelés. Legfontosabb eleme a holisztikus látásmód, a környezet és fejlődés, illetve a gazdaság, társadalom és környezet ügyeinek együttes kezelése. A helyi lakosság és a helyi szintű döntéshozók nem ismerik a helyi és a tágabb környezetük állapotát, természeti erőforrásaikat, azok potenciálját. Az ifjúság nem ismeri a globális történéseket, a helyi környezet állapotát, nincsenek tisztában a gazdasági, társadalmi folyamatok és a környezeti kérdések összefüggéseivel. A programnak hozzá kell járulnia a fenntartható fejlődés megalapozásához, azaz olyan javaslatokat kell tennie a gazdaság és társadalom számára, amelyek a fenntartható erőforráshasználaton keresztül növeli a gazdaság teljesítményét és a társadalom jólétét azáltal, hogy nem kell megfizetni a környezetkárosítás költségeit, a negatív externáliákat.
•
Hiányzó helyi rendelkezések és szabályok megalkotása, valamint be kell építeni az önkormányzati intézmények tevékenységébe a korszerű környezetgazdálkodást.
•
Saját és külső források megteremtése. A külső források megszerzéséhez pályázatokat kell készíteni. A legtöbb esetben a pályázatok saját részt követelnek meg, ezért az önkormányzat feladata, a rendelkezésre álló anyagi forrásokból a saját rész elkülönítése. 34
Külkapcsolatok Az önkormányzat külföldi önkormányzatokkal kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik, és keresi azon lehetőségeket, amelyek előmozdítják Lakitelek település gazdasági, kulturális fejlődését, a különböző országok népei közötti megértést és barátságot. Meglévő együttműködési szerződések: • 2007. április 20. Unterschwaningen (Németország) és Lakitelek (Magyarország) Az együttműködés célja a jobb megismerés, valamint baráti kapcsolatok kiépítése, csereprogramok és a tapasztalatok cseréje - sport, oktatás, kultúra, tudomány, idegenforgalom – során. •
2007. november 6. o Bácsalmás Kistérségi Többcélú Társulás o Lakitelek Nagyközség o Bajmok Helyi Közösség o Pacsér Helyi Közösség o Bácskossuthfalva Helyi Közösség o Topolya Község Önkormányzata Cél: Magyarország és Szerbia határtérségében élők általános jólétének elősegítése. •
2008. március 28. Pogwizdowi Település Bem József Iskola Komplexum és az Eötvös Loránd Napközi Otthonos Óvoda és Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény között létrejött Együttműködési Szerződés: a gyermekek és fiatalok csereüdültetése, valamint közös programok szervezése a cél; másrészt a tanárok pedagógusok tapasztalatainak cseréje, képzések szervezése.
A jövőbeni tervek között szerepel a nemzetközi kapcsolatrendszer további bővítése, valamint testvértelepülési kapcsolatok létesítése az elszakított országrészek településeivel. A kialakult kapcsolatok fejlesztése érdekében Lakiteleken minden évbe, augusztus utolsó hétvégéjén megrendezésre kerülne a Kárpát-medencei Testvér-találkozó és Honosítási Ünnepség, amelyre először a 2011. évben kerül sor. A rendezvény támogatására minden évben lehetne pályázatot benyújtani - Európa a Polgárokért Program keretében. Az Önkormányzaton kívül több Lakiteleki szervezetnek (pl. Általános iskola, Római katolikus Egyházközség) vannak határon túli kapcsolatai, elsősorban Kárpát-medencei magyar szervezetekkel. A Kárpát-medencei területeken kívül nemzetközi kapcsolatok is kialakítandók, illetve a meglévők megőrzendők, erősítendők. A nemzetközi kapcsolatok segíthetik, egyben színesíthetik az Önkormányzat által rendezett, vagy támogatott, nyári, fesztivál jellegű rendezvényeket (pl. Széna vagy Szalma fesztivál). További lehetőségként figyelembe vehető a Fiatalok Lendületben Program is, ennek keretében ifjúsági programok, találkozók rendezésére lehet pályázatot benyújtani.
35
6. Általános foglalkoztatást segítő célok és feladatok Magyarország gazdaságpolitikájában elsődleges szerepet kap a kis- és középvállalkozások működésének, fejlesztésének támogatása, valamint a munkahelyteremtés. Ezzel összhangban az elkövetkezendő években Lakiteleken is elsődlegességet élvez az általános foglalkoztatás megteremtése. A munkahelyteremtés elsősorban a helyi vállalkozások ösztönzésével, az idegenforgalom fejlesztésével, intézményi fejlesztéssel (munkaigényes fűtési módra történő átállás az intézményeknél), valamint az önkormányzati tulajdonban lévő cégek fejlesztésével valósulhat meg. A foglalkoztatás terén növelni kell az önkormányzati vállalkozások – LAKI-KONYHA Kft. és LAKI-GAZDA Kft. – melyre megfelelő lehetőség a közétkeztetés, valamint a turisztikai attrakciók bővítése. A közétkeztetéshez kapcsolódva növelni kell a közétkeztetésben a helyben termelt termékek, alapanyagok felhasználását, ezzel további munkalehetőséget kínálva a helyi termelőknek. Hosszabb távon kívánatos a helyi termék előállítás ösztönzése, segítése. A vállalkozások számára csak akkor mutatkozik hajlandóság új munkavállaló felvételére, ha ezzel nem kerülnek előnytelenebb helyzetbe, mint korábban voltak. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak támogatnia kell a vállalatok helyi munkaerő foglalkoztatását, tájékoztatni kell őket az igénybe vehető kedvezményekről – pl. Start-kártya, hátrányos helyzetű vagy megváltozott munkaképességű emberek alkalmazásának támogatása. A munkanélküliségnek nem csak az lehet az oka, hogy nincs szükség új munkaerő felvételére, hanem az is, hogy nincs megfelelő szakképzettségű munkavállaló, ezért fontos a munkaerő keresletének és kínálatának összehangolása. Ennek egyik módja a szakképzéseken való részvétel lehetőségének biztosítása, másrészt fontos a rendszeres együttműködés a munkaügyi hivatalokkal. Folytatni kell a Munkaügyi Központ Tiszakécskei Kirendeltségével kialakult együttműködést. Közfoglalkoztatás: A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltja fel, amelynek legfőbb célja, hogy minél több munkára képes és kész aktív korú szociálisan rászoruló ember számára biztosítson munkalehetőséget. A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program lényege, hogy pályázat keretében igényelhető támogatások felhasználásával valósul meg, és a bürokrácia csökkentésével jár. A települési önkormányzatok, és az állami infrastruktúrát kezelő gazdálkodó szervezetek mellett a program keretében a kis- és közepes vállalkozások is részesülhetnek a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó támogatásból. Ennek keretében közfoglalkoztatási pályázati rendszert biztosít nagyarányú állami támogatással, melyben Lakitelek Nagyközség Önkormányzata is részt kíván venni. Munkahelyteremtés szempontjából fontos, illetve a lakosság számára is előnyös lehet egyes közszolgáltatásoknak saját kézbe vétele (pl. települési szilárd hulladék szállítása, települési folyékony hulladék szállítása.) Ezek megvizsgálása szükséges. Ezen közszolgáltatások saját kézbe vétele a jobb kapacitáskihasználás miatt csak több, környező önkormányzat összefogásával valósítható meg.
36
7. Kiemelt prioritások Turisztika Lakitelek gazdasági fejlődésében kiemelt szerepe van a turizmusnak, ezért a jövőbeli fejlesztési elképzelések között elsőbbséget élvez. A természeti és épített környezet lehetővé teszi, hogy változatos turisztikai attrakciókat építsen ki a település. A lakiteleki idegenforgalom elsősorban az ún. Tőserdőre és környékére koncentrálódik. Tőserdő az összefoglaló elnevezése annak a jelentős idegenforgalmi hagyományokkal és potenciállal rendelkező területnek, amely az alábbi részekből tevődik össze: • • • •
Szikrai Holt-Tisza, és annak partmenti övezete A Kiskunsági Nemzeti Park területei (Kisrét, Alpári Rét, Tőserdő és Sziget) Tősfürdő Hétvégi házas üdülőterület (a településnek a Lakitelek-Kecskemét vasútvonaltól déldélkeletre eső része.)
Tőserdő turisztikai fejlesztése azon alapul, hogy viszonylag kis területen többféle turisztikai tevékenység megvalósítására van lehetőség. Célunk, hogy Tőserdő egyszerre szolgáljon helyszínként aktív turizmushoz, ökoturizmushoz, fürdőturizmushoz és rendezvényturizmushoz. A fejlesztés rövidtávon megvalósítandó elemei: 1. Kalandpark csónakkikötő Lakitelek Nagyközség Önkormányzata sikeresen pályázott a DAOP 2.1.1.E „Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés” című pályázatán. A „Turisztikai attrakciófejlesztés Lakitelek Tőserdő területén” című projekt összköltsége 34.377.500,- Ft, melyhez 50%-os, azaz 17.168.750,- Ft támogatásban részesül. A projekt keretein belül a turisztikai szezon meghosszabbítása céljából, a Tősfürdővel szomszédos ártéri erdő területén kalandparkot alakítanak ki, mely felnőttek és gyermekek számára is kiváló szórakozási lehetőséget biztosít. Az akadálypályák mellett kellemes kikapcsolódást jelent a Holt-Tisza élővilágának felfedezése, egy csónaktúra, melynek érdekében kialakításra kerül egy csónakkikötő, valamint csónak bérlésére is lehetőség lesz. A szórakozási lehetőségek bővülése mellett, a kikötő megoldaná azt a problémát is, amit Holt-Tisza vízfelületén horgászók csónakjai évtizedek óta okoznak. Az a probléma, hogy rendezetlenül, sokszor egymást is akadályozva kötnek ki a part különböző részein. Célszerűnek tűnik ezzel egyidejűleg ugyanerre az infrastruktúrára alapozva csónakkölcsönző megépítése. Az Önkormányzat jelenleg 10 db csónakkal rendelkezik.
37
A beruházás részei: •
Csónakkikötő létesítése a hídtól balra eső részen, a strandnál. A kikötő építésénél figyelemmel kell lenni a vízszint ingadozására és ennek megfelelően olyan szerkezeti megvalósítás alkalmazása az előnyös, amely követi a vízszint mozgását. A kikötőhöz egy gyalogjárda vezetne és a stéggel egy ugyancsak mozgó rámpa kapcsolná össze a járdát, hogy a megközelíthetőség minél egyszerűbb és biztonságosabb legyen. Továbbá a csónakok útját bójával célszerű jelölni, hogy elkerüljük annak veszélyét, hogy a csónakosok beevezzenek a strandolók közé.
•
Faház létesítése a csónakkikötőhöz kapcsolódóan, mely épület szolgálná az evezőlapátok és egyéb felszerelések tárolását, nem utolsó sorban helyet adna a csónakkölcsönző vezetőjének. Célszerű olyan embert választani a csónakkölcsönző vezetésére, aki rendelkezik úszómesteri képesítéssel, így a szabadstrand felügyeletét is elláthatná. Természetesen csak abban az esetben, amennyiben az Önkormányzat újra indítja a szabadstrandot. Ehhez infrastrukturális beruházásra, valamint megbízható vízminőség biztosítására lenne szükség, ami csak a Kiskunsági nemzeti park Igazgatóságával közösen lehetséges. A faház a csónakkölcsönzőhöz közel, a hídtól balra kerülne elhelyezésre és javasolt olyan építmény létesítése, mely nem esik építési engedély kötelezettsége alá. A Holt-Tisza part megújításának része az elöregedett parti nyárfasor lecserélése fiatal fákra. A fasort az Önkormányzat kivágta, és a helyére mézgás éger fasort telepített. Szintén a HoltTisza part megújításának része a lezárt kilátó biztonságossá tétele és megnyitása a közönség előtt.
2. Tősfürdő komplex fejlesztése Tősfürdő fejlesztésének az a célja, hogy a Tőserdő komplex turisztikai kínálatának egy olyan elemévé váljon, amely megyei-regionális jelentőségű fürdőként hozzájárul a terület vonzerejének növeléséhez. A fejlesztések következményeként biztosított lesz a Tősfürdő biztonságos vízellátása és üzemeltetése. A fürdő jelenlegi előnyei közé tartozik, hogy természetközeli, kellemes környezetben, viszonylag nagy alapterületen működik, jól megközelíthető. A nagy múlttal rendelkező fürdő májustól augusztusig várja új és visszatérő vendégeit. Megtalálhatók különböző kiegészítő szolgáltatások is, olyanok, mint például a kulturált büfésor, strandröplabda-pálya, kis játszótér, napi sajtó (nemzetközi is). A fürdő hiányosságai: • A fürdőt egyetlen kút vize látja el, ami nem biztosítja a megfelelő üzemeltetést. • A kút vizét termálvízzé minősítették, mert 650 mg/l-es ásványi anyag tartalmával, 50 mg-mal a 700 mg/l-es gyógyvíz-határ alatt maradt. • A fürdő termálvize mindössze 42Co-os, ami nem teszi lehetővé a nyári időszakon kívüli szabadtéri termálvizes fürdőzés megvalósítását (mivel ősszel, télen a víz hamar lehűl, annak hőmérsékletét nem lehet a megfelelő hőfokon tartani). • A fürdőben a környezetbarát vízfelhasználás, víztisztítás megoldott, a jogszabályoknak megfelelő vízforgató berendezések kiépültek. A medencék kialakítása azonban nem a mai 38
•
• •
• •
igényeknek megfelelő – pl. a strandmedence strandolásra és egyben úszásra szűkös; valamint a medencék burkolata is korszerűtlen. A látványelemekkel is rendelkező gyermekmedence ellenére még mindig hiányoznak a ma divatos (a konkurenciánál megjelenő) kiegészítő szórakozási lehetőségek, pl. vízi csúszda, látványmedence, pezsgőfürdő. Felújításra szorulnak a strand melléképületei és a fogadó rész. Problémát okoz a fürdő előtti parkolási lehetőségek szűkössége, ill. a nagy forgalom esetén kialakult tumultus, szabályozatlanság. Nemcsak a parkolási lehetőségek szűkösek, hanem a parkoló állapota is rossz. A burkolt parkoló rész vízelvezetése ugyan 2010. óta megoldott, de a burkolat minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Úgyszintén a környező parkolási lehetőségek. Parkolásra az út mellett, árokparton, burkolatlan területeken, kijelölt rend nélkül van lehetőség. A szezon csak a nyári hónapokra korlátozódik május 1-től augusztus 31-ig tart, de a forgalom zöme az iskolai szünetben, tehát június közepe után jelentkezik. A fürdő vendéglátás jelenleg egy évre megkötött szerződésekkel megoldott. Az ún. „Pavilonsoron” azonban az ideiglenesség, a hosszú távú koncepció, a rendezettség hiánya mutatkozik. Több korábbi bérlő tartozást hagyva maga után távozott. Hosszú távon a több pavilon helyett a vendéglátásnak egy épületbe történő összevonása indokolt. Fejlesztéssel a vendéglátás önkormányzat részéről történő üzemeltetésének ésszerű, a közétkeztetéssel összekapcsolt működtetése megoldható lenne. A fejlesztéshez szükséges források előteremtéséhez célszerű a vendéglátásban érdekelt helyi vállalkozókkal egyeztetni és összefogni, tőkebevonás és együttműködés megvalósítása céljából egy közös – önkormányzat és helyi vállalkozások által tulajdonolt – gazdasági társaság létrehozásában gondolkodni.
A Tősfürdő fejlesztésének elemei: Alacsonyabb beruházással elindítható kisebb szórakozási lehetőségek, szolgáltatások elindítása A kiegészítő szórakozási, szolgáltatási lehetőségek egy része viszonylag alacsony költséggel elindítható. Ilyenek indítására a 2011. évben sor kerül. Ezek az alábbiak: • Ugrálóvár • Értékmegőrző • Napozóágy • Gyermekfoglalkozások Termálkút fúrása • A fejlesztés tartalma: A kút fúrása a terület előkészítésével kezdődik, majd a fúróberendezés a kívánt mélységig (esetünkben tervezetten 1040 méter) lefúr. Ezt követően a kútfej kialakítása után (akna megépítése, csatlakozások kiépítése) vehető használatba a kút. • A fejlesztés indokoltsága: A Tősfürdő jelenleg egy termálkúttal rendelkezik, mely kutat 1970ben fúrták. A kúttal egyre több műszaki probléma merül fel, mely problémákat nem, vagy csak időlegesen lehet kiküszöbölni. Végleges és megnyugtató megoldást egy új termálkút megfúrása jelent, melynek célja a fürdő termálvízzel történő biztonságos ellátása. • A fejlesztés előkészítettsége: Engedélyezési tervek elkészültek, engedélyezési eljárás folyamatban. • A fejlesztés becsült költségvetése: Bruttó 50 millió forint. 39
•
o A kút megfúrásához saját erő nem áll rendelkezésre, a finanszírozásra az alábbi megoldások jöhetnek szóba: Nagyobb méretű, komplex beruházás, külső (résztulajdonosi jogokat keletkezető) partner bevonásával, ennek keretében az új kút megfúrása. o Pályázati forrás (önállóan, vagy nagyobb fejlesztés részeként) o Beruházási hitel fölvétele Alternatív megoldás annak megvizsgálása, hogy a jelenlegi kút élettartama és üzembiztonsága növelhető-e.
Meglévő medencék felújítása • A fejlesztés tartalma: A medencék részbeni burkolatának eltávolítása után, homokszórással a felület előkészítése, majd annak csempével történő burkolása. A felújítás a medencék teljes felületének burkolattal való ellátásra terjedne ki, mintegy 2.800 m2. • A fejlesztés indokoltsága: A medencék jelenleg festettek, a termálmedencéknek csak vízfelszín feletti része, illetve a nagymedence aljának fele burkolattal ellátott. A burkolással egyrészt jóval komfortosabbá válnak a medencék, másrészt a takarítás, tisztántartás válik sokkal könnyebbé. • A fejlesztés előkészítettsége: A munkálatok elvégzéséhez tervek nem szükségesek. • A fejlesztés becsült költségvetése: Bruttó 60 millió forint. Új medence építése, a meglévő egyik medence funkciójának bővítése • A fejlesztés tartalma: A strand területén egy jelenleg hiányzó, úszómedence kialakítása, ezzel párhuzamosan a jelenlegi hidegvizes (nem úszó) medence élmény elemekkel való kiegészítése, élménymedencévé történő átalakítása. • A fejlesztés indokoltsága: Évek óta szükség mutatkozik egyrészt a vízfelület növelésére, másrészt a fürdőszolgáltatások bővítésére (úszómedence, illetve plusz élményelemek), és a felmerült igényeket új medence építésével szeretnénk kielégíteni. • A fejlesztés előkészítettsége: Látványtervek állnak rendelkezésre. • A fejlesztés becsült költségvetése: Bruttó 50 millió forint. A fürdő előtti forgalom-, parkolási lehetőségek szabályozása, kialakítása Kiegészítő, szórakozási lehetőségek: pl. vízi csúszda, látványmedence, pezsgőfürdő stb. kiépítése középtáv Télen is működtethető egységek kialakítása – hosszú táv A szezon megnyújtásának érdekében felmerülhet fedett medence, termálszálló és esetleg egyéb, télen is működtethető egységek (pl. szauna) építése. A tervezett beruházás külső tőke bevonásával, illetve lehetőség szerint pályázati támogatások igénybevételével valósul meg.
40
3. Tősfürdő: új vendéglátó épület kialakítása, a meglévő főépülettel történő összhang megteremtése Az önkormányzat célja, hogy minden egyes olyan tevékenységi kört, amiből bevétele és profitja származhat, azt saját kezelésbe vonja. Ez nem feltétlenül önkormányzati működtetést, hanem – az esetek többségében – önkormányzati tulajdonban lévő cégek általi működtetést jelent. A jövedelemtermelő tevékenységeket végezhetnek 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő cégek, de olyanok is, amelyekben az Önkormányzat csak résztulajdonos. Utóbbira olyan esetekben kerülhet sor, amikor külső tőkét, vagy speciális szaktudást kell behozni egy beruházás megvalósulásához, vagy egy szolgáltatás elindításához. A fürdőben jelenleg csak a fürdőszolgáltatás bevétele az Önkormányzaté, a vendéglátás bérleti formában üzemeltetik a bérlők, saját tulajdonú pavilonjaikban. Ennek a törekvésnek egyik állomása, hogy saját tulajdonú vendéglátó épületben történjen meg a fürdő vendégeinek kiszolgálása, saját kezelésben (a fentiek értelmében 100%-os önkormányzati, vagy önkormányzati résztulajdonú cégben). Ehhez meg kell építeni egy olyan épületet, ami képes kiszolgálni a fürdő területén felmerülő igényeket. • A fejlesztés tartalma: A jelenlegi „bódék” helyett egységes, kulturált és az élelmiszerbiztonsági előírásokat mindenben kielégítő vendéglátó épület építése. Ezzel párhuzamosan a jelenlegi főépületnek az új épülettel harmonizáló stílusúvá történő átalakítása, a jelenlegi, „szocreál” stílusú épület helyett. • Az ingatlan fő funkciói: 1. 100-150 fő egyidejű befogadására és kiszolgálására alkalmas étterem, mely igény szerint osztható legyen. Külső és belső megközelíthetőséggel is rendelkeznie kell úgy, hogy a külső és belső igénybevevők (esetleg mobilan változtathatóan) határozottan elkülöníthetőek legyenek. Az étterem önkiszolgáló jelleggel kell, hogy üzemeljen. 2. 300-400 fő meleg étkeztetését ellátó konyha azzal, hogy a konyhában egyéb gyorséttermi termékek előállítására is helyet kell biztosítani. 3. Fedett terasz (burkolt) helyének kijelölése, ahol további asztalok helyezhetők el. Az épületből ide kell, hogy kiadó rendszer létesüljön a konyhán elkészített gyorséttermi jellegű ételek kiadására. 4. Az üzemeltetési feladatokkal kapcsolatos adminisztratív és fenntartói szolgáltatások végzése, feladatok folyamatos munkavégzés feltételeinek megfelelő iroda, takarítószer raktár, öltöző működése 5. Az épület fenti kapacitásához és funkcióihoz illeszkedő mellékhelyiségek működtetése • A fejlesztés indokoltsága: A vendéglátás jelenlegi megoldása nem felel meg sem a vendégek igényeinek, sem az önkormányzat elképzeléseinek. • A fejlesztés előkészítettsége: Engedélyezési tervek készítése folyamatban. • A fejlesztés becsült költségvetése: Bruttó 300 millió forint.
41
4. Szolgáltatásfejlesztés a fürdőben A Tősfürdő szolgáltatásinak fejlesztése külső vállalkozások bevonásával is megvalósulhat. Erre olyan esetekben kerülhet sor, amikor az Önkormányzat nem, de pl. KKV pályázatot nyújthat be támogatásra. Amennyiben egy ilyen pályázat keretében új szórakozási lehetőségek nyílnak meg a vendégek előtt, megfontolandó a szolgáltatás biztosításának átengedése „pályázatképes” vállalkozásnak. Turisztika szolgáltatások fejlesztésére a Gazdasági program készítésének idején két lehetőség látható: • A DAOP-2.1.1/K-11 Turisztikai szolgáltatásfejlesztés című kiírásra már jelenleg is benyújthatja a pályázatot egy olyan vállalkozás, amelyben az önkormányzat tulajdoni hányada nem éri el a 25%-ot és a 2004. évi XXXIV. törvény alapján KKV-nak számít. • Másik lehetőség, hogy a várhatóan 2011. második negyedévében megjelenő DAOP-2.1.1 Versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés című pályázati kiírásra az önkormányzat is benyújthatja a pályázatot. 5. Kemping fejlesztése A lakiteleki Autóskemping 3 ha gondozott, parkosított területen található. A kemping területén 2 darab négyágyas, valamint 15 darab 2+1 ágyas komfort nélküli faház található, közös vizesblokkal és főzőhelységgel. A sátorhelyek száma szinte korlátlan, ezzel egy időben 30 lakókocsi vagy lakóautó kényelmesen elfér. A kempinget az elmúlt években az Önkormányzat bérbeadás útján hasznosította. Sajnos sem a bérlők nem hajtottak végre fejlesztéseket, sem az Önkormányzat nem forgatta vissza a bejövő bérleti díjat a kemping fejlesztésére. Ennek következtében a kemping mára rossz állapotban lévő, elhanyagolt infrastruktúrával rendelkezik, amelynek a fejlesztése elengedhetetlen. Csak lassú, fokozatos, lépésről lépésre történő fejlesztés lehetséges, amit egy esetleges pályázati forrás meggyorsíthat. A fejlesztési elképzelés az, hogy a kemping területén európai színvonalú ifjúsági szállást alakítsanak ki. A beruházás a LEADER pályázatok keretében valósulna meg, melyet a jelenlegi bérlő, vagy az önkormányzat nyújt be. A fejlesztés megvalósításáról, az önrész rendelkezésre bocsátásáról a bérlővel egyeztetni kell. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben a 2011. évtől a kempinget lakiteleki vállalkozó üzemelteti. 6. Ökoturisztikai bemutatóközpont építése • A fejlesztés tartalma: Egy olyan látogatóközpont létrehozása, amely bemutatja és népszerűsíti a Tőserdő természeti értékeit, ahol Lakitelek és a környék népi iparművészei, kézművesei bemutathatják termékeiket és népszerűsíthetik a szakmájukat, helyet kapnak a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrei, valamint a Polgármesteri Hivatal turisztikai kirendeltsége. • A fejlesztés indokoltsága: Tőserdő rendkívül gazdag élővilággal rendelkezik, amely miatt jelentős területei természetvédelmi védettség alá is kerültek. Ezeknek a természeti értékeknek azonban nincs olyan gyűjteménye, bemutató helye, ahol nemcsak megtekinteni, de a hozzájuk kapcsolódó ismereteket is el lehetne sajátítani (pl. állatok és növények neve, előfordulási helye). A helyi népi iparművészeknek szintén nincs bemutatóhelye. • A fejlesztés előkészítettsége: Engedélyes tervek rendelkezésre állnak, de frissítésre szorulnak. 42
A „Tőserdei Ökoturisztikai Központ” beruházási terve A projekt a Kiskunsági Nemzeti Park tőserdei természetvédelmi területével közvetlenül határos helye önkormányzati tulajdonú 3902/2 hrsz-ú ingatlan A projekt fő céljai
1. Tőserdő természeti értékeinek bemutatása, népszerűsítése, 2. E helyen kapjanak lehetőséget Lakitelek népi iparművészei, kézművesei termékeik bemutatására, a népi mesterségek népszerűsítésére, 3. A tervezett épület szolgálja ki a KNP által megvalósítás alatt álló erdei iskola képzési hely igényét, 4. Tőserdő üdülőterülettel és a KNP igazgatóságával kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások helyigényének kielégítése Költségvetése ~ bruttó 300 millió Ft Forrása
hazai és EU pályázati lehetőségek, önkormányzati saját forrás
Beruházási ütemek, részterületek
építési beruházás
392,435 m2 alapterületű épület a rendelkezésre álló építési engedélyes terv szerint
állandó kiállítás kivitelezése
tervezése, „Érzékelhető természet” című interaktív kiállítás megvalósítása
Fenntartás
a létesítményt az önkormányzat fogja fenntartani, a település már üzemelő közművelődési és közgyűjteményi intézményéhez integráltan, 2 fő foglalkoztatásával
7. Turisztikai tevékenységek egységes irányítását ellátó szervezet létrehozása Az önkormányzat a turisztikai tevékenységek összehangolására egy olyan szervezet létrehozását tervezi, amelynek felügyelete a turisztika minden elemére, illetve idegenforgalmi tevékenységet végző cégekre kiterjed. Az ellenőrzés és a tulajdonjogok azonban továbbra is az önkormányzat kezében maradnak. Az egyértelmű, hogy szükség van külső tőke bevonására, azonban az elképzelés az, hogy ezek olyan vállalkozások legyenek, ahol az önkormányzat résztulajdonos. Vagyis nem cél a turisztikát szolgáló infrastruktúra értékesítése, és kifejezetten nem cél a Tősfürdő eladása. A turisztikai szervezeti rendszer felépítése két módon lehetséges: • Az önkormányzat létrehoz egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást, amely tulajdonjogot szerez a többi turisztikai vállalkozásban. (Az önkormányzat résztulajdona egy vállalaton belül maximum 25% lehet ahhoz, hogy KKV maradjon – ebbe beletartozik a közvetett és közvetlen tulajdon is.) • Az önkormányzat létrehoz egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozást, valamint létrehozza és tulajdonjogot szerez a többi turisztikai vállalkozásban. A szervezet létrehozásával és TDM regisztrációval további olyan turisztikai pályázati lehetőségek nyílnak meg a cégek számára, amelyek esetében a pályázat benyújtása TDM tagsághoz kötött.
43
A gazdasági társaság(ok) létrehozatala, illetve az általuk végzett turisztikai tevékenység szintén kétféle módon történhet: • Az Önkormányzat a gazdasági társaságba apportként beviszi az adott turisztikai szolgáltatás nyújtásához szükséges infrastruktúrát. • Az infrastruktúra, ingatlan és egyéb állóeszköz állomány nem kerül a létrehozandó cég(ek) tulajdonába, hanem azok megmaradnak önkormányzati tulajdonban, és az egyes cégek bérleti és/vagy működtetési jogot szereznek ezekre az ingatlanokra, állóeszközökre. Akármelyik modell valósul is meg – tekintettel arra, hogy a turisztikai tevékenység vállalkozói tevékenység – ezt érdemes vállalkozási formában, gazdasági társaságként működtetni. A 2011. évi szezon tapasztalatai alapján majd megfontolandó egy olyan Kft. létrehozása, amely a Tősfürdőt üzemelteti, a fentebb vázolt modellek valamelyikében. Ezután lehet ebbe a társaságba a további turisztikai tevékenységeket integrálni, vagy újabb, önkormányzati tulajdonú, vagy résztulajdonú gazdasági társaságo(ka)t létrehozni a fentiek szerint. TDM szervezet létrehozása, a regisztráció folyamata Lakitelek Nagyközség Önkormányzata kezdeményezi a helyi turisztikai vállalatok összefogását és egy TDM szervezet létrehozását, melynek működési formája egyesület vagy non-profit kft lehet. A szervezet alapításánál fontos alapszabály, hogy az önkormányzat csak egy helyi TDM szervezetnek lehet a tagja és minél több turizmusban érdekelt vállalkozó csatlakozzon, így biztosítva, hogy az önkormányzat önállóan nem kerül többségbe a döntéshozatal során. A folyamatos működéshez szükséges pénzügyi forrásokat a TDM szervezet tagjainak kell megteremteniük. Ez azt jelenti, hogy a tagoknak legalább annyi tagdíj befizetést kell vállalniuk, amennyi biztosítja a munkaszervezet rezsi, bérleti és egyéb költségeit, a menedzser és a munkatársak bérköltségét, illetve az alapvető szakmai munkák (pl. marketing tevékenység, honlap fenntartása, pályázati önerő stb.) ellátásához szükséges forrásokat. A tagdíjat minden tag, különböző feltételek szerint fizet, pl. érdekeltség, képesség, ennek alátámasztásaként a tagdíjrendszert megalakuláskor ki kell dolgozni és el kell fogadtatni. A szervezet költségvetése kiegészülhet központi támogatással, pályázati forrásokkal, szponzoroktól származó bevételekkel, valamint üzleti tevékenységből származó bevételekkel. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2010. december 15-én indította el az ingyenes TDM szakmai regisztrációt, melyet a Turisztikai Főosztály bonyolít le. A szakmai kritériumok teljesítésén alapuló regisztráció segítségével a TDM szervezetek megkülönböztethetővé válnak az egyéb turisztikai együttműködésen alapuló szervezetektől. Ahhoz, hogy a szakmai regisztrációs folyamatot követően a szervezet regisztrációs számot kapjon, rendelkeznie kell megfelelő tagsági körrel és szolgáltatói reprezentativitással, valamint bizonyítottan el kell látniuk a meghatározott feladatokat. A regisztráció ingyenes és önkéntes, a dokumentáció beérkezését követő 30 munkanap áll rendelkezésre a feltételek teljesítésének vizsgálatára. Újonnan alakult, de jogerős bejegyzéssel rendelkező szervezetek esetében a regisztráció során a kötelezettségek nyilatkozattal vállalhatók, melyek teljesítésének ellenőrzése a későbbiekben rendszeresen történik.
44
A regisztráció várható előnyei: • TDM pályázatokon való részvétel • ROP turisztikai pályázatra TDM szervezeti tagsággal rendelkező szervezet nyújthat be pályázatot • TDM informatikai rendszerhez való hozzáférés/ kedvezményes hozzáférés 8. A szabadtéri színpad fejlesztése A fejlesztés tartalma: A Holt-Tisza parton álló szabadtéri színpad felújítása, tetővel való ellátása, kulturált kiszolgáló helyiségek (pl. öltöző) kialakítása. A fejlesztés indokoltsága: A jelenlegi szabadtéri színpad a már most is megrendezésre kerülő, illetve tervezett rendezvények méltó lebonyolításához nem megfelelő.
Turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázat kiírások • DAOP 2.1.1/K-11: KKV nyújthatja be; 160/2009. (XI.19.) FVM rendeletben meghatározottak figyelembevételével – Lakitelek az ÚMVP hatálya alá tartozik, az ÚMVP hatáskörébe tartozó tevékenységekre nem pályázhat; térségi TDM szervezet: Kecskemét és Térsége Többcélú Társulás (www.aranyhomok.hu; www.mtdmsz.eu – TDM Szervezetek listája) • DAOP 2.2.1: vállalatok pályázhatnak szálláshely fejlesztésre – kiírás várhatóan 2011. II. félévben (Akcióterv alapján) • EMVA: Turisztikai tevékenységek ösztönzése – várhatóan 2011.05.01-2011.05.31között lehet pályázatot benyújtani – 137/2008. (X.18.) FVM rendelet alapján A turisztikai fejlesztések megtérülésének garanciája lehet a külső tőke bevonása, ugyanis befektetők csak akkor vesznek részt a beruházásban, ha látják a megtérülés lehetőségét. A turisztikából származó bevételeket lehetőség szerint teljes mértékben a turisztikai fejlesztésekre fordítja az Önkormányzat. Turisztikai versenytársak a közelben Megnevezés
Távolság Rövid bemutatás
Belépő
Cserkeszőlő Gyógy- és Strandfürdő
17 km
felnőtt: 1500 Ft nyugdíjas, diák: 1150 Ft
Összes férőhely: 3400 fő Cserkeszőlőn található Magyarország legmelegebb és ásványi anyagokban leggazdagabb gyógyvízforrása. Az idegenforgalmi szezon már áprilisban megkezdődik, a strand és gyógyfürdő egész évben nyitva van a szállodával és a kempinggel együtt. A település és a környéke nyugodt és természetes környezetben piheni, illetve gyógyulni vágyóknak ideális.
délután: felnőtt: 1100 Ft nyugdíjas, diák: 1000 Ft családi: 2+2: 4500 Ft 2+3: 4900 Ft
45
Csongrád Csongrádi Gyógyfürdő és Strand
Kecskemét
30 km
27 km
A strand mintegy 7000 m2 zöldterületén, nyáron árnyékot adó fák alatt sátortáborozásra, lakókocsis nyaralásra külön terület áll a vendégek rendelkezésére. Családias hangulatban, udvarias személyzet várja a pihenni vágyókat az év minden szakában. Az 1000 m mély termálkútból feltörő, közel 60 ºC-os vizet 1976-ban az Egészségügyi Minisztérium gyógyvízzé nyilvánította. A gyógyfürdőben reumatológiai szakrendelés is biztosított - akár orvosi vényre felírt módon, akár fizető vendégként. A karbonátos gyógyvíz ízületi, reumatikus, nőgyógyászati betegségek megelőzésében vagy csupán az egészség megőrzésére is alkalmazható. További lehetőséget nyújt a nyaralni vágyók számára a Tiszán kiépített üdülőkörzet is. A fürdő a 117 hektáros Szabadidő Központ szomszédságában található, mely 3315 m2 temperált vízfelülettel rendelkezik. Hat medence, hat pályás csúszda, mediterrán hangulatú homokos plázs és csónakázási lehetőségek biztosítják a kényelmet és a felhőtlen kikapcsolódást. A kecskeméti fedett uszodában különböző vízhőfokú, nyitott és fedett medencék várják a pihenésre, kikapcsolódásra vagy gyógyulásra vágyó vendégeket. Versenymedence, Tanmedence, termál medence, Úszásoktatás, Úszótábor, gyógymasszázs, szolárium. Folyamatban van új uszoda kialakítása. Az élményfürdő május 29-től augusztus 31-ig várja látogatóit, a zárva tartás alatt a Fedett Uszoda és Gyógyfürdő áll nyitva a vendégek előtt.
felnőtt: 810 Ft nyugdíjas, diák: 730 Ft családi: 2600 Ft (5 éves kor alatt nem kell jegyet váltani) Bérletvásárlásra is lehetőség van: 10, 30 alkalmas, illetve éves bérlet kapható.
felnőtt (14 éves kortól): 1400 Ft nyugdíjas, gyermek (14 éves korig): 1100 Ft Családi: 4500 Ft délutáni jegy (15 óra után): felnőtt: 1100 Ft nyugdíjas, diák: 700 Ft családi: 3300 Ft fedett uszoda: felnőtt: 560 Ft diák: 400 Ft
46
Kiskunfélegyháza
Szarvas Szarvasi Városi Gyógyfürdő
27 km
48 km
A fürdő családias hangulatú, füvesített, örökzöld és lombhullató fákkal teli környezetben, mintegy 25.000 m2 területen négy kültéri és három beltéri medencével várja vendégeit. Az ide látogatók jólétéről a vendéglátás, salakos teniszpálya, strandröplabda-pálya és éjszakai fürdőzési lehetőség gondoskodik egész évben. Az 1560 méter mélyről feltörő alkálihidrogénkarbonátos termálvíz a környéken egyedülálló gyógyító hatású. Jelentős metakovasav tartalma miatt mozgásszervi panaszok, gerincbántalmak, reumás megbetegedések kezelésére javallott. Az uszoda egész évben nyitva tart, a fürdő május 1-től október 1-ig várja látogatóit. A jelenlegi gőz-, kádfürdő és uszoda 1902-ben épült, ennek a rekonstrukciója történt meg 2004ben. A tisztított vizű, feszített illetve süllyesztett víztükrű medencék sport, rekreáció és szabadidős tevékenységek végzésére egyaránt alkalmasak.
felnőtt: 1000 Ft nyugdíjas, diák: 750 Ft délutáni jegy (15 óra után): felnőtt: 750 Ft nyugdíjas, diák: 550 Ft Bérletvásárlásra is van lehetőség.
felnőtt: 760 Ft nyugdíjas, diák: 480 Ft esti úszójegy: felnőtt 480 Ft diák: 360 Ft
iskoláskor alatt nem kell Wellness-, fitness programokkal, jegyet váltani alternatív gyógyászati ellátásokkal várnak minket: Bachvirág terápia, bérletvásárlásra is van Kineziológia, Íriszdiagnosztika, Gerincgyógyászat, Yumeiho és lehetőség nyirokmasszázs, Iszappakolás, Vízsugármasszázs, Aerobic, Stepaerobic, Kondicionáló terem.
47
Tiszaföldvár Tiszaföldvári Gyógyvizű Strandfürdő és Kemping
Tiszakécske Tisza-parti Termálfürdő – Camping – Étterem – Apartmanok
Tiszakécske Kerekdombi Termál Fürdő és Kemping
31 km
10 km
10 km
Ápolt környezetben, nyugodt helyen n.a fürdőzhetnek azok a vendégek, akik ellátogatnak ide. 74 C°-os hévize alkáli-kloridos, hidrogén-karbonátos termálvíz, mely a reumatikus, ízületi betegségeket enyhíti, nőgyógyászati problémákra javasolt. Strandfürdője tágas zöldterülettel rendelkező idényfürdő. 4 medencében 28-37 C-os gyógyhatású termálvíz szolgálja a gyógyulást és felüdülést. Egy tágas kempinggel együtt 2,6 hektár zöldterületen helyezkedik el. A füvesített parkban faházak, lakókocsik, 30 sátorhely áll a kempingezők rendelkezésére. A strand mellett minden igényt kielégítő panzió és étterem is található. Összes férőhely: 3000 fő A fürdő területén különböző vendéglátó egységek találhatók (büfé, fagyizó, gyorsbüfé, lángos- és halsütő), valamint egy alacsony árakkal működő III. osztályú önkiszolgáló étterem. A fürdőből közvetlen átjárással eljuthatunk a 150 férőhelyes, minden komforttal felszerelt kempingbe, valamint a kemping területén 13 db új téliesített apartman várja egész évben a vendégeket. Lehetőségek: Csúszda, Szauna, Étterem, Üdülési csekk, Fedett uszoda, Jacuzzi, élményfürdő, a fürdő területe akadálymentesített. A termálfürdő vize minősített gyógyvíz. A fürdőben négy medence van különböző hőfokú vízzel, a fürdő területén a vendéglő, a büfé, a játékterem és az ételt árusító pavilonok egyaránt a vendégek kényelmét szolgálják. A kemping csendes, egyszerű, igazi természetes környezetet biztosít a kempingezni vágyóknak.
felnőtt: 1200 Ft nyugdíjas: 1000 Ft gyermek (3-14): 1000 Ft 17 h után: felnőtt: 1100 Ft nyugdíjas: 900 Ft gyermek (3-14): 900 Ft
48
Energetikai korszerűsítések 1. Épületenergetikai felújítás 3 épületre központi biomassza tüzelésű kazánnal Érintett épületek: • Polgármesteri Hivatal • Művelődési Ház • Rendőrség épülete A beruházás várhatóan pályázati támogatásból valósul meg, a KEOP 4.9.0 kiírás keretében. A várható projektérték bruttó 210-240 millió Ft. A projekt műszaki tartalma: • Faapríték és faelgázosító kazán 1 heti átmeneti tárolóval külön épületben elhelyezve, fűtési távvezeték hálózattal, légfűtés felújítása és a radiátoros fűtés kialakítása a Művelődési Ház egy részében, radiátoros fűtés kialakítása a rendőrség, falugazdász épületben, belső fűtési rendszer felújítása a Polgármesteri Hivatalban. • Az ellátott épületek energetikai felújítása most történik: hőszigetelések, ablakcserék, világítótestek felújítása, napelemek (áramtermelésre) a tetőn. 2. Biomassza fűtőmű távvezetékkel tömbfűtés céljára Érintett épületek: • Eötvös Iskola • Új Óvoda • Orvosi Rendelőintézet A beruházás várhatóan pályázati támogatásból valósul meg, a KEOP 4.2.0 kiírás keretében. A várható projektérték bruttó 120-160 millió Ft. A projekt műszaki tartalma: • Faapríték és faelgázosító kazán 1 heti átmeneti tárolóval külön épületben elhelyezve, fűtési távvezeték hálózattal, radiátoros fűtésű épületek hőellátására gázenergia nélkül. • Az ellátott épületek energetikai felújítására most nem kerül sor, a jelen pályázat ezt nem támogatja, de a későbbiekben, a KEOP 5.3.0 jelű pályázati konstrukció keretében lehetőség lesz pályázat benyújtására. A faapríték előállítása részben önkormányzat területén történik a település takarításakor keletkező nyesedékből, másrészt a KEFAG Kft-től vásárol az önkormányzat tüzelőanyagot. 3. Villamos áramot termelő üzem Legfeljebb hosszú távon és/vagy jelentős vissza nem térítendő támogatás igénybevételével valósítható meg, de elméletileg nem kizárt egy villamos energiát előállító üzem megépítése, megújuló energiaforrás felhasználásával. A megtermelt villamos energia értékesítésével és a hálózatba történő táplálásával az Önkormányzat bevételhez juthat. A Gazdasági Program készítésének időpontjában érvényes pályázati feltételek szerint a beruházás pályázati támogatásból, a KEOP 4.4.0 kiírás keretében valósul meg.
49
„Fenntartható Lakitelek” modell A település elsődleges célkitűzései között kiemelt szerepe van a munkahelyteremtésnek és a kis vállalkozások támogatásának. Lakiteleken és térségében az Önkormányzatok a helyi erőforrásokra építve próbálnak javítani a vállalkozók versenyképességén és a helyi lakosság életminőségén. A program célja, a helyi termelők és vállalkozások közötti együttműködés kialakítása, erősítése, ezáltal a helyi munkaerő lehetőségeinek bővítése. A kezdeményezés abból indult ki, hogy Lakiteleken jelenleg a mezőgazdasági termelés folyamatosan csökken, a megtermelt alapanyagok mennyisége egyre kevesebb, ennek következtében megszűnnek a feldolgozó üzemek, ami tovább csökkenti a termelést. A mezőgazdasági termelés csökkenése annak köszönhető, hogy a kistermelőknek nem éri meg termelni, mivel nincs vásárlóerő, a lakosság inkább az olcsó külföldi termékeket veszi meg. A termelők összefogása, a helyi értékesítés segítése által növekszik a vállalkozások versenyképessége, mivel a helyben történő értékesítés csökkenti a költségeket pl. a szállítási költségek. Továbbá amennyiben a helyi termékek ára nem sokkal magasabb, mint külföldi termékeké, a helyi lakosság szívesebben megveszi, mivel közvetlen tapasztalati úton megismerheti, hogy milyen minőség tartozik az egyes termékhez (kontrolált minőség), nagyobb bizalom alakul ki a termékek iránt. Ennek egyik katalizátora az Önkormányzat lehet, különösen, amikor beszerzőként jelenik meg a „Lakiteleki piacon”, azaz az önkormányzati intézmények közétkeztetését helyi termékekkel próbálja ellátni. A korábbi tapasztalatok szerint a helyi vállalkozások nem tudtak a lehetősséggel élni, még nincsenek felkészülve, hogy intézményi közétkeztetést lássanak el. Emiatt szükséges a helyi termelők segítése, hogy felkészültek legyenek arra, hogy beszállítóként is megjelenhessenek a helyi és a térségi intézményi ellátásban. A helyi termelők összefogásának jelentősége és előnye több területen is megjelenhet, pl. az önkormányzat által támogatott együttműködések kapcsán, pályázatokon konzorciumi formában való részvétellel, ezáltal a kockázatok közös viselése is megvalósulhat. Továbbá az összefogással olyan termelői és feldolgozói infrastruktúra kialakítására is lehetőség nyílik, amelyet önállóan nem tudnának megvalósítani, illetve fenntartani, pl. termények raktározása, járművek beszerezése (pl. tejszállítás). Települési termékek piacának kialakításával, fejlesztésével a helyi termelők/kistermelők értékesítési nehézségei enyhülnének, a gazdálkodók és élelmiszer előállítók értékesítési csatornái bővülnek. A lakosság szempontjából pedig megvalósul, hogy olcsóbb, egészségesebb élelmiszereket tudnak beszerezni. A „fenntartható település modell”, valamint a helyi gazdálkodók összefogására irányuló elképzelések nem kizárólag Lakiteleken merültek fel, hanem a környező településeken is. Az Agrárkamara kezdeményezésére együttműködést alakítanak ki Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszaug, Tiszaalpár, Tiszakécske részvételével, melynek célja, hogy ne csak helyi szinten, hanem térségi szinten is megvalósuljon egy fenntartható gazdasági együttműködés. 50
A program a települési speciális adottságokra alapoz, résztvevői kiegészítik egymás termékeit, szolgáltatásait. A települési piac továbbá lehetővé teszi, hogy az üdülőkörzetben fogadott vendégek, a településen átutazók is megismerik a lakiteleki termékeket. Amennyiben a kezdeményezés sikerrel jár, 2 év alatt működő rendszer épülhet ki a települések között, így később már nem csak a közétkeztetés valósulhatna meg helyi termelők által termelt termékek felhasználásával, hanem vendéglátó egységek is csatlakozhatnak az együttműködéshez. A fejlesztési elképzelésre az Új Széchenyi Terv keretében pályázati támogatást lehet igényelni a KEOP 6.2.0/B/09-11 „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” című pályázati konstrukció keretében, amely támogatja a helyi piac kialakítását, illetve a helyi termékek megismertetését. A támogatás intenzitása 95%-os. A projekt célja a környezetbarát helyi termékek kínálatának biztosítása, bővítése, a kereslet megteremtése, valamint új védjegy bevezetése. A projekt része élelmiszerbolt vagy piac terület kialakítása, fejlesztése, ezen kívül fontos eleme a lakosság tájékoztatása, valamint a szemléletformálás.
Helyi vállalkozások munkalehetőségeinek biztosítása Valamennyi fent felsorolt tevékenység, beruházás, fejlesztés egyik kiemelt célja munkahelyek teremtése, vagy annak ösztönzése, támogatása. Az Önkormányzat felé az egyik leggyakrabban megfogalmazott igény a munkahelyteremtés, annak ellenére, hogy a munkanélküliség a településen viszonylag alacsony. A munkanélküliek mellett azonban a jelenleg munkahellyel rendelkezők egy része ingázik Kecskemétre, vagy még távolabb, közülük is sokaknak lenne kedvezőbb a helyben biztosított munkalehetőség. Tisztában kell ugyanakkor lenni azzal, hogy egy Önkormányzat munkahely teremtési képessége erősen korlátozott, de a fent leírtak megvalósításával legalább ezt a korlátozott lehetőséget meg kell ragadni.
51
8. Fejlesztések megvalósulása Az önkormányzat a beruházások megvalósításához minél nagyobb mértékben próbál európai uniós, illetve hazai forrásokat – vissza nem térítendő támogatást – bevonni. A támogatások igénylése elsősorban a pályázati rendszeren keresztül történik, így a tervezett beruházások megvalósítása erősen függ a pályázatok megjelenésétől, illetve az igényelhető támogatás mértékétől. A szükséges forrás jelentős mértékben meghaladja a rendelkezésre álló forrásokat, ezért a tervezés, valamint a megvalósítás során is figyelembe kell venni a fontossági sorrendet, valamint a beruházáshoz szükséges önerő mértékét. Amennyiben az önkormányzat sikeresen pályázik a kívánt célokra, biztosítani kell az önerőt, melyet valószínűleg fejlesztési hitelből biztosít az önkormányzat. A fejlesztésre hitel felvétele csak abban az esetben igazolható, amennyiben a beruházás megtérül, azaz költségmegtakarítást vagy bevételt eredményez, melyből a hitel törlesztése lehetséges. Időbeli ütemezés A pályázat benyújtásának tervezése a már megjelent kiírások alapján: 2011-ben várhatóan a kiemelt prioritások – turisztika, energetika, fenntartható gazdálkodás – megvalósításához szükséges pályázatok benyújtására kerül sor. Az időbeli ütemezést nehezíti, hogy a pályázati források rendelkezésre állása teljességgel kiszámíthatatlan. Az elmúlt évek és hónapok tapasztalatai azt mutatják, hogy sokszor hirtelen születik döntés pályázati konstrukciók bezárásáról, felfüggesztéséről. A pályázati kiírások tartalma szintén gyakran változik és csak az utolsó pillanatban véglegesítődik. Hiába jelennek meg hónapokkal azelőtt pályázatok, hogy azokat be lehetne nyújtani, a végleges pályázati feltételek sokszor szinte nem is hasonlítanak a korábban közzétett feltételekre. Egy évre sem lehet előre látni, hogy mire, milyen feltételekkel és milyen források fognak rendelkezésre állni. Éppen ezért az ütemezést egyetlen logika irányítja: arra kell pályázni és akkor, amire és amikor lehet. Ezt tükrözi az alábbi pályázati ütemterv is. A benyújtási időpontok torlódásának ez az oka, valamint az az információ, mely hivatalosan ugyan nem megerősített, de amely szerint a 2013-ig rendelkezésre álló források zöméről a 2011. évben a kormányzat dönteni fog. Prioritás Turisztika Szolgáltatásfejlesztés a fürdőben (a jelenleg ismert feltételek alapján külső vállalkozó által) Kemping fejlesztése Energetika Épületenergetikai felújítás Biomassza fűtőmű távvezetékkel „Fenntartható Lakitelek modell” Piac kialakítása, helyi termékek fejlesztése Kerékpárút
Pályázati kiírás
Benyújtás ideje
tervezett
DAOP 2.1.1
2011
EMVA
2011
KEOP 4.9.0 KEOP 4.2.0
2011 2011
KEOP 6.2.0 KÖZOP 3.2
2011 vagy 2012 2011 52
A beruházások megvalósítása A benyújtásoknál jobban ütemezhető és széthúzható a megvalósítás. Ezt tükrözi az alábbi táblázat: a 2011-ben benyújtandó pályázatokat 2014-ig kívánja az önkormányzat megvalósítani. A megvalósítás természetesen a pályázati eredménynek a függvénye, illetve a tervekhez képest jelentős elcsúszások lehetnek a közreműködő szervezetek lassúsága miatt. Beruházás
Pályázati kiírás
Kalandpark Gát Energetika
DAOP 2.1.1 KÖZOP 3.2 KEOP 4.2.0 KEOP 4.9.0 DAOP 2.1.1 EMVA KEOP 6.2.0 KÖZOP 3.2
Turisztika Piac Kerékpárút
Megvalósítás tervezett ideje 2011 2012 2012-2013 2011-2013 2013-2014 2012 nyara
9. Összegzés A gazdasági program tartalmazza a 2011-2014 közötti gazdasági ciklus fő célkitűzéseit, valamint közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseket is, melyek előreláthatóan túlnyúlnak 2014-es éven. A meghatározott prioritások egyaránt hozzájárulnak a helyi gazdaság élénkítéséhez, valamint a kormány gazdaságpolitikájához. A felsorolt fejlesztések mellett azonban felmerülhetnek egyéb lakossági igények, az intézmények működéséhez szükséges további feladatok, melyek befolyásolhatják a kitűzött célok megvalósulását. Ezek az időközben felmerülő feladatok, továbbá a tervezett források elérhetőségének alakulása következtében, a gazdasági program érvényességi ideje alatt akár többszöri értékelésére és aktualizálására lehet szükség.
53
