MOME DOKTORI ISKOLA ÉPÍTŐMŰVÉSZET
LAKÁS-OTTHON
Budapest ‐ Óbudai Kísérleti Lakótelep négy lakóháza 1958‐1962 Barcelona, Sant Andrea – 27 lakásos szociális lakás projekt 2003‐2007
Bihary Sarolta Témavezető: Csomay Zsófia 2011. január 1
TARTALOM:
BEVEZETÉS
4
TÉMAFELVEZETÉS
5
LAKÁS - OTTHON
7
ÓBUDAI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP LAKÓHÁZAI
11
A LAKÓTELEP TÖRTÉNETE JELENLEGI HELYZETKÉP A VIZSGÁLATI TERÜLET KIJELÖLÉSE A VIZSGÁLAT 420-AS SZÁMÚ LAKÓHÁZ A 214-ES LAKÓHÁZ 97 LAKÁSOS ÉPÜLET A VÁRADI UTCÁBAN SÁVHÁZ
11 12 13 14 14 15 16 17
BARCELONAI SZOCIÁLIS LAKÁS PROJEKT
18
KONKLÚZIÓ
20
MELLÉKLETEK:
21
AZ ÓBUDAI KÍSÉRLETI LAKÓTELEP HÁZAI ELADÓ LAKÁSOK SZÁMA AZ ÓBUDAI KÍSÉRLETI LAKÓTELEPEN 2010 OKTÓBER 30 – 2010 JANUÁR 10. KÖZÖTTI IDŐSZAKBAN 97 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ KÉPES ELEMZÉSE 420-AS LAKÓHÁZ KÉPES ELEMZÉSE 214-ES LAKÓHÁZ KÉPES ELEMZÉSE SÁVHÁZ – KÉPES ELEMZÉS GOOGLE STREET VIEW – KÉPEK A BARCELONAI SZOCIÁLIS LAKÁS ÉPÜLETÉRŐL KÉPEK FORRÁSA BIBLIOGRÁFIA INTERNETES FORRÁSOK
22
2
Konzulenseim voltak a dolgozat kapcsán: Branczik Márta, Csomay Zsófia, Dúll Andrea, Turányi Gábor, Szalai András Segítségét köszönöm: Vámos Dominikának és Vasáros Zsoltnak, Óbuda Múzeum munkatársainak Grafikai munkák: Bihary Sarolta és Zsarnóczky Renáta
3
Bevezetés Doktori témám a „Lakható tér” munkacímet viseli. A cím alatt azok a tényezők érdekelnek lakás-lakótér vonatkozásban, amelyek befolyásolják a lakhatás minőségét. Az előző féléves dolgozatomban kísérleti jelleggel górcső alá vettem három lakóépületet és lakást azzal a céllal, hogy kialakítható legyen egy koncepció, amely szerint a lakótereket építészként vizsgálni tudom. Az érdeklődés középpontjában az a kérdés állt, hogy vajon megmaradnak, vagy elenyésznek a tervezői gondolatok és azok hogyan befolyásolják a lakóházban élők életét. Az inspirációt két esemény adta. 2008 nyarán láttam egy kiállítást Lisszabonban, amely Le Corbusier épületeket mutatott be jelenlegi állapotukban, sokszor kérlelhetetlenül megmutatva az igazságot. A képek tanúsága szerint az épületek lepusztulva, a vandalizmus áldozataként omlanak lassan össze. Az addigi ismereteim szerint a Le Corbusier nimbusz egyik pillanatról a másikra kézzelfogható valósággá változott. Az úttörő gondolatok, melyek ilyen nagy mértékben befolyásolták az építész tervezői gondolkodást, valójában használhatatlan és emberi lépték nélküli ideák csupán? A modulor csak a méretrendet jelenti? És mi van az „emberivel”? - tettem fel magamban a kérdéseket. A második a St. Luise-i Pruitt-Igoe projekt. A 1955-ben épült 2870 lakást magában foglaló magasház-telep projekt nagy reménységgel indult. A 33 házba középosztálybeli fehér és fekete bőrű lakosokat költöztettek. A tervező nagy körültekintéssel alakította ki számukra az 1. ábra otthonokat.1 A lakótelepen mégis pár éven belül elindult a szegregáció, nagy mértékű lett a vandalizmus és bűnözés, továbbá megjelent a „white-flight”-nak2 nevezett jelenség is. A lakótelep rövid időn belül a város szégyenfoltjává vált és 1972-ben a telepet megsemmisítették. A házak felrobbantása azóta ikonikus szerepet tölt be. Az eseményről készült felvételek gyakran vetített képek. A tervezői gondolatok sokszor szárnyra kelnek és szinte saját életet élnek. Elszakadva az eredeti összefüggéstől, kinek és milyen szándékkal épült terveződött az adott tér, épület. Mint tervezők megkeressük vagy megkapjuk-e a válaszokat arra vonatkozóan, hogy a tervezett épületek betöltik-e és ha igen akkor milyen minőségében feladatukat? A két általam említett példa a köztudat szerint ebben a sajátságos aspektusban két különböző álláspontot képvisel. A Le Corbusier épületek az úttörő gondolatok szimbólumai, ezeket a gondolatokat az építészettörténet azonban konzervdobozba zárta. A Pruit-Igoe projekt a kudarc, a „kizökkent világ”3 szimbóluma. 1
Minoru Yamasakit a komplexum tervezésért elnyerte az American Institute of Architects díját is. White-flight: szociológiai szóhasználat. A fehér bőrű lakosság kisebbségi helyzetbe kerül egy adott területen, majd onnan tömegesen elköltözik. A jelenség különösen az 50-es 60-as években, az Egyesült Államok városaiban volt jellemző. 3 Koyaanisqatsi - Kizökkent világ, amerikai filmesszé, 1983. rendező: Godfrey Reggio. A cselekmény nélküli film a természet csodáit, az ember alkotta létesítményeket, a milliós nagyvárosok forgatagát, az ipar képeit, és az 2
4
Témafelvezetés Az előző féléves munka során tett kísérleti kutatásnak az volt a konklúziója, hogy a lakások használati értékének vizsgálata csak további tudományterületek bekapcsolásával lehetséges. A félév során a BME doktori iskolájában Dr. Dúll Andrea környezetpszichológia előadásait hallgattam át. Ezért dolgozatom a tantárgy követelményei szerint, környezetpszichológiai jellegű elemzés is egyben. Ezen félév kezdetén a kutatási munka két aspektus szerint körvonalazódott: (1) vizsgálni kívánt lakástípus meghatározása, a lakás, mint átfogó téma szűkítése, (2) és a lakás környezetpszichológiai aspektus szerinti vizsgálati lehetőségeinek feltérképezése. Azaz szakirodalmi feldolgozás és az empirikus vizsgálati lehetőségek megismerése. (1) Mesteremmel és oktatóimmal való konzultációk során a lakástéma a több lakásos tömb épületek, vagy társasházak4 felé fordult. Így górcső alá került: az Óbudai Kísérleti Lakótelep egy-egy háza és egy spanyolországi szociális lakás. A vizsgálat sorozatban szerettem volna egy nagypanelos szerkezetű „tipikus panelt” is elemezni, ezt a munkarészt azonban a későbbiekre kellett halasztanom. A két munkarész, a spanyolországi és a magyarországi helyszín semmiképpen nem próbál meg összehasonlítás lenni. Sokkal inkább a minden esetben egyedi helyzetekre alakított vizsgálati módszer sajátosságára szeretném a hangsúlyt helyezni. Míg a budapesti helyszín könnyen elérhető számomra, a fotódokumentáció, a vonatkozó szakirodalom és a fellelhető dokumentációk felkutatása még ha nehézségekbe ütközik is, elérhető számomra. A kiválasztott barcelonai lakóház az El Croquis 148-as számában jelent meg, további adatokhoz az interneten keresztül jutottam. A hely személyes bejárása hiányzott, valamint a spanyolországi lakásviszonyokról való ismereteim is hiányosak, így a kutatást a publikációban megjelent és az interneten fellelhető fotók alapján végeztem. (2) Már a féléves munka kezdetén kiderült, hogy egy lakásvizsgálat során a lakás, mint személyes territórium csak igen nehezen vizsgálható.5 Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy az épített tér mennyiben látja el funkcióját, vagy milyen érzelmi kapcsolódással viszonyulnak a bent lakók otthonaikhoz, akkor nagy mértékben kell a pszichológia tudományterületére támaszkodni. Ebben az esetben viszont olyan nehézségekbe ütközhetünk, mint az emlékek torzulása, esetleg fájó emlékek bolygatása. A lakásokat és a lakásokhoz kapcsolódó emocionális viszonyt így adekvát módon építészként vizsgálni nem tudom. Emiatt feladatnak tekintettem egy olyan módszer kidolgozását, vagy olyan létező módszer átvételét, amely szerint adatokat lehet gyűjteni anélkül, hogy a lakóval előkészítetlen, szakmaiatlan mélyinterjú készüljön. A lakások, házak kiválasztásánál így az egyik legfontosabb aspektus az
emberi pusztítás nyomait mutatja be. A filmben a nagyvárost bemutató jeleneteket követően a szlömös utcák képe követi, melynek csúcspontjaként a Pruit-Igoe lakótelep már teljesen kihalt és lepusztított képe zár. A két és fél perces etűd katarzis jelenete a házak felrobbantása. 4 A „társasház” jogi fogalom, egy speciális tulajdoni formát jelent, mely szerint a tulajdonostársakat az épület meghatározott önálló részei (lakások) tekintetében külön, míg az ingatlan egyéb részei (lépcsőház stb.) tekintetében együttesen illeti meg a tulajdonjog. „Társasháztulajdon jön létre, ha az épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyiség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül” – társasházakról szóló CXXXIII. törvény 5 A lakás, mint otthon fejezetrészben kerül részletesebb kifejtésre
5
volt, hogyan közelíthető meg a vizsgált terület, és azokról milyen, lehetőség szerinti torzítás nélküli adatok gyűjthetőek. Nagy energiákat mozgósítva elkezdtem az adatok és publikációk utáni kutatást a helyszínekről. Az adatgyűjtés valójában három egymásra épülő lépcsőfok. Első lépcső a vizsgált társasházak lakásairól a fellelhető tervrajzoknak, elsősorban alaprajzoknak az összegyűjtése. Második lépcsőként az alaprajzok alapján ingatlanhirdetéseket vizsgáltam ahol ez lehetséges volt. A lakások alaprajzát ismerve, a hirdetések legtöbbje könnyen beazonosítható. Bár statisztika nem állítható fel belőle, mégis következtetni lehet, melyik házakban nagyobb a „költözési kedv”. Harmadik lépcsőfok pedig a fél-privát és félnyilvános6 terek vizsgálata a házakban, jelen esetben a lakások külső kapcsolatai, a homlokzatok és a lépcsőházak, gangok áttekintése. A vizsgálat minden esetben a helyszínek különbözősége, azoknak megközelíthetősége és a vizsgálható dokumentumok elérhetősége függvényében módosul. Reményeim szerint a félprivát terek vizsgálata során a lakók otthonukhoz kötődő emocionális kapcsolatának minőségére lehet következtetni anélkül, hogy a lakást/otthont, mint intim zónát megsértenénk.
6
Az angol szakirodalom a semiprivate és a semipublic kifejezést használja
6
Lakás - otthon (Szakirodalmi feldolgozás) Az emberi viselkedés nagyban meghatározott annak függvényében, hogy kikkel, mikor és hol zajlik. A terekhez fűződő kapcsolataink és az azokban megfigyelhető viselkedésünk összetett rendszereken alapulnak. Az ember által létrehozott mesterséges terek közül a lakótér a személyhez és identitásához legszorosabban köthető téri egység. Mint ahogy azt több szempont szerint is megpróbálom elemezni, a lakás csupán egy tervezett téri összefüggés, az otthon pedig egy „megélt környezet” és egy érzelmekkel túltöltött jelentés. A helyes tervezői gondolkodás szerint a lakóteret úgy kell megteremteni, hogy az lehetőleg pozitív otthonélménnyé válhasson.. A személyes tér A tér, mint nem verbális jelzés, fontos szerepet játszik az emberi kommunikációban.7 A testbeszéd alkotóelemeként ez határozza meg az egyének közötti testtávolságot, amelyet kommunikációjuk során betartanak. Edward T. Hall amerikai antropológus az elsők között tanulmányozta az ember térbeli szükségleteit az 1960-as években. Hall megfigyelései alapján definiálta az emberi terület fogalmát. Személyes területnek tekintendő az olyan térség vagy hely, amelyet az egyén sajátjának tart, mintha testének meghosszabbodása lenne. Mindenkinek megvan a maga személyes területe, mint pl. az otthon, az autó belseje, a hálószoba, és Hall óta tudjuk, hogy egy jól meghatározott légtér és létezik a test körül.8 A két ember közt létező távolságokat négy egységre osztották fel a következő megnevezésekkel, és méretekkel: ⋅ Intim zóna (0-45 cm között) – ez a saját magunkénak tekintett terület, ahová csak a rokonokat, közeli barátokat engedünk be. Ha valaki belép ebbe a zónába, kényelmetlenül érezzük magunkat, megváltozik viselkedésünk is. Például liftben, mikor elkerülhetetlen sokszor a testi kontaktus, a nem túl közeli ismerősök is abbahagyják a beszélgetést. ⋅ Személyes zóna (45-120 cm között) – ez a normálisan elfogadott távolság két ember közt, akik beszélgetnek egymással, egy társas összejövetelen, vagy pl. a munkahelyi menza sorban. ⋅ Társadalmi zóna (120-360 cm között) – ez az a távolság, amelyet tartunk idegenektől például a buszmegállóban, vagy ez a távolság, amelyet a gyalogosok megpróbálnak tartani az utcán egymás közt. ⋅ Nyilvános zóna (360 cm fölött) – ez a távolság az, amelyet pl. a szónok próbál meg tartani nyilvános beszédekor a tömeg és maga közt. Ezek szerint mi emberek - az állatokhoz hasonlóan - területeket magunkénak tartunk, és megpróbáljuk azt a sajátunkként formálni, alakítani, hol kevésbé, hol jobban alakítva környezetünket. A territóriumoknak különböző dimenziói vannak. Bryan Lawson: The Language of space című könyvében köztük ezeket a területi zónák elvét dolgozza fel, így a nemzeti territórium vonatkozását, melyeket többé-kevésbé nemzetközileg szabályozottan határolunk, a városi léptékű territórium tudatot, amellyel inkább egy területhez tartozás tudatát nevezi meg, valamint a családi territóriumot, azaz az otthont.9 7
Részletesen: Holahan, C. J. (1998): A személyes tér. In: Dúll A.- Kovács Z. (szerk.) (1998): Környezetpszichológiai szöveggyőjtemény, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen 141-169. 8 Alain Pease: Testbeszéd, Park kiadó, Budapest, 1989. 9 Bővebben: Bryan Lawson: The Language of space, Architectural Press 2005. 164-194.old.
7
A lakás, mint otthon „Ahol szeretünk, ott az otthonunk - az otthon, melyet lábunk elhagyhat, de szívünk sohasem.” Oliver Wendell Holmes
Az otthonok szerepe egyértelműen kitüntetett jelentőségű az emberi viselkedési minták területén. A helykötődés akármilyen közterületen is megfigyelhető 20-25 perc elteltével. Az otthon pedig az a meghatározott helyszín, ahol a territoriális viselkedés érthetően a legerősebb. Mekkora többletjelentéssel is bír az otthon kifejezés a lakáshoz képest, azt egy internetes portálon10 tett kérdés válaszai is jól tükrözik: A fórumon „Otthonom. Kinek mit jelent ez a szó” kérdést tették fel az internetezőknek: „A hely ahol felnőttem, a szüleim, a családom, a mindenem és mindenki akit szeretek. Ez az otthon számomra.” A legtöbbet említett szavak: szeretet, nyugalom, béke, biztonság, család, meghittség de megjelenik az érzelmi töltet másik oldala is: „… Nem feltétlen pozitív a tartalom. Ahol felnőttem, az nagyon negatív sok dolog miatt. Főleg az apám miatt. Amilyen otthonban most élek, az más. Ott a fő parancs a nyugalom mindenek felett. És rend, tisztaság, egymás tisztelete.” Az építészeti megközelítés szerint is, a lakás egy fizikailag határolt zóna, míg az otthon jelentéssel bíró személyes közeg. Az építész házat és lakást tervez, de ennek otthonná kell válnia. Az otthon a család lakóhelye, amely a biztonság, a védettség, a stabilitás és a viszonylagos állandóság szimbóluma. Ezért ennek a területnek a gondozására fordítunk a legtöbb időt. De a magunkénak vallott területeket, legyen az ország vagy akár csak egy szoba, nem csak alakítjuk, de azt meg is védjük, más embercsoportoktól, állatoktól, a 11 természet különböző támadásaitól. Ezért háborúkba bocsátkozunk, csótányirtót használunk és gátakat építünk. A lakások és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó területeket Newman12 Defensive Spaces című könyvében négy 2. ábra zónára osztja, nyilvános zóna, félnyilvános zóna, fél-privát és privát zónára. A lakás az a személyes zóna, ami minden szempontból elsődleges territóriumnak számít. A lakást oly annyira egyénhez, vagy kisebb csoporthoz (családhoz) tartozik, hogy törvényileg is determinált és védett. A környezettípusok és a helyidentitás tekintetében is az otthon kitüntetett szerepet kap. A „… 10
http://www.hoxa.hu, Fórum - Otthonom. Kinek mit jelent ez a szó. Letöltés: 2011. január 9. Az otthon jelentése a pszichológiában három irány mentén csoportosítható, helyelmélet, személy környezet összeillés, territorialitás. Részletesen: Dúll Andrea, A környezetpszichológia alapkérdései, L’Harmattan, 2009. 166-174. old, Az otthonok védelméről: ugyanitt, 205. old. 12 Newman, Oscar: Creating Defensible Space, U.S. Department of Housing and Urban Development Office of Policy Development and Research, 1994. 11
8
helyidentitás-koncepció szerint, az élettelen fizikai környezet szerepe aktívabb az életünkben: azonosságtudatunk, szelférzésünk, azaz személyiségünk szerves részévé válik.”13 Ebben az összefüggésben van különösen nagy jelentősége az otthonnak. Az otthonok külső jegyei14 A házak és a hozzájuk tartozó tárgyak jelentéssel bírnak. Ha valaki választ magának egy otthont, átalakítja és feldíszíti, akkor az a lakó valamely tulajdonságának az egyértelmű kivetítése. Vizsgálatok kimutatták, hogy tárgyak csoportja alapján a személyes attitűd, nagy biztonsággal bejósolható. A személyes tér részleteiből a külvilág felé prezentáltaknak kettős funkciójuk van. Egyik részről segíti és meghatározhatja társas kommunikációt, másfelől pedig mivel erősen állandó jelleg van az én (self) egyik legmarkánsabb prezentációja is. Sadalla és munkatársai vizsgálatukkal rámutattak, hogy a házak és a nappali tere a bent lakók identitását szimbolizálja. Kutatásuk során 12 véletlenszerűen kiválasztott háztulajdonost kértek fel, hogy az általuk birtokolt és lakott házakat mutassák be, különös tekintettel a ház utcafronti megjelenésére és a nappalira. Otthonukról a tulajdonosok mindegyike úgy nyilatkozott, hogy azok reprezentálják identitásukat. A vizsgálati helyszínekről készített fotókat több aspektus szerint 99 egyetemi hallgatóval értékeltették. A vizsgálat eredménye alapján a háztulajdonos identitása meglepően jól bejósolható volt. A lakásbelsők a következő karakterjegyekről árulkodnak nagy pontossággal: intellektuális hovatartozás, udvariasság, érettség (kor), optimizmus, merevség, vállalkozó kedv, családi hovatartozás, és visszafogottság. A ház külső megjelenése pedig a barátságosságról, az artisztikus hajlamról, a személyességről és a visszahúzódásról árulkodott. Mind a külső, mind a belső jegyek alapján leolvasható a tulajdonosról a kulturális érzékenysége, a külsőségekhez való kötődése, a bölcsessége, konzervativizmusa, az individualizmusa és a józansága is. A lakásbelső szorosabban reprezentálja az ént, mint a lakóhely külső megjelenése. Ennek egyéb racionális okai lehetnek. Míg a lakásbelső megjelenésének kialakításánál nagy a szabadságfok, színek, anyagok, bútorok, dekoráció tekintetében, addig a külső esetében ez sokszor már előre determinált. A házak karakterjegyei sokszor kevésbé változtathatóak. Lehetnek ennek financiális okai, de létező szabályozások is lemerevíthetik a külső megjelenést. Ember és otthoni környezetének kölcsönhatása „Az ember és a kulturális dimenzió kapcsolatából mind az ember, mind pedig a környezete kiveszi a részét: kölcsönösen alakítják egymást.” Edward.T. Hall: Rejtett dimenziók
Piaget adaptációs elmélete15 szerint az egyén állandó kölcsönhatásban él környezetével, egyrészt alkalmazkodik hozzá, a szervezet belső állapotának megváltoztatásával (akkomodáció, azaz idomulás), másrészt pedig igyekszik megváltoztatni magát a környezetet is (asszimiláció, azaz hasonítás). A szervezet és a környezet közti „feszültségek”, állapotkülönbségek mindkét esetben kiegyenlítődnek, állandóan egyensúlyi állapot felé tartva. Az asszimilációs-akkomodációs folyamatok összefoglaló neve adaptáció (alkalmazkodás).16 13
Dúll Anrea: A környezetpszichológia alapkérdései, L’Harmattan, 2009.: 213.old Sadalla, E. K., Vershure, B., Borroughs, J.,: Identity symbolism in housing. Environmental Behavior, 19: 569587. old. 1987. – cikke alapján 15 Atkinson, Atkinson, Smith, Bem, Nolen-Hoeksema: Pszichológia. Osiris 1999. 16 Immanuel Kant az emberi tudat működését úgy képzelte el, hogy az emberi megismerés kettős rendszerben működik. Vannak a beérkező adatok, melyeket érzékelés, tapasztalás útján szerzünk, és léteznek öröklöttek. A tudásnak azonban vannak olyan, az emberrel vele született ismeretei, melyek az adatok feldolgozását segítik. 14
9
Egy „elég jól kialakított lakás”17 mint fizikai tér nagyban hozzájárulhat a pozitív otthon érzet kialakulását. Az alapvető „lakóhelyi szükségletek” ki nem elégülésekor a lakó és otthona közti reláció minősége csökken. Zeisel18 hat ilyen alapvető lakóhelyi szükségletet említ: ⋅ Biztonságigény ⋅ tájékozódási szükséglet ⋅ privát szféra igénye ⋅ társas interakció szükséglet ⋅ kényelem-igény ⋅ identitás-szükséglet Az elméleti megközelítések után egy megfigyeléseken és adatgyűjtéseken alapuló vizsgálat eredményeit szeretném bemutatni, a helyszínek történetének rövid leírását követően.
Értelmezve a gondolatot, a vele született ismeretek kategóriája valójában a génekkel öröklött értelmező rendszerekként tekinthetőek. Az adatokat az értelmező rendszerek hatályuk alá vonják. Nincs közvetlen nyers érzetadat, ahhoz mindig kell egy meglévő séma. Ezt érti Piaget asszimiláción. Amit kapunk a világból, azt hozzáidomítjuk ahhoz, ami a fejünkben már van. Az akkomodáción viszont azt érti, hogy ami a fejünkben van, idomul ahhoz, amit a világból kaptunk. A kettő együtt alkotja az alkalmazkodás ciklikus biológiai folyamatát, az adaptáció folyamatát. 17 Bruno Bettelheim, „elég jó szülő” kifejezése nyomán 18 Zeisel, J.: Inquiry by design: Tools for environmental-behavior research, Brooks/Cole, California, Monterey, (nem pontos hivatkozás, from: előadás ppt, Dúll Andrea, Lakótelepek közterei környezetpszichológiai megközelítésben)
10
Óbudai Kísérleti Lakótelep lakóházai A lakótelep története A második ötéves terv előkészítésére az Építésügyi Minisztérium 3 éves előkészítő, „C tervnek” nevezett szakasza 1957-ben indult el. A minisztérium ebben az előkészítő szakaszban a műszaki és gazdaságossági elvek újítását tűzte ki célul. Az 1961-ben induló második ötéves terv feladata az országban jelentkező lakáshiány radikális csökkentése volt. Ezért a lakóház típustervek kidolgozása és gazdaságosságának optimalizálása volt az egyik legfőbb célkitűzés. Ennek a problémának az orvoslására egy pályázat sorozatot indítottak el, melynek eredményeképpen jött létre az Óbudai Kísérleti Lakótelep. A pályázatsorozat első üteme födémek, beépített konyhák és beépített szekrények, valamint új típusú ablak és ajtószerkezetek tervezéséről szólt. Erre épülve hirdettek meg 1958-ban az Országos Lakástervezési pályázatot. A lakáspályázatot a nagy horderejű Országos Lakásbútor tervpályázata követi, majd az utolsó elemként a középmagas épülettervezés kerül középpontba. Az Építésügyi Minisztérium pályázatsorozatához az Iparművészeti Tanács által kiírt szőnyeg és lakástextil, valamint világítótest pályázat is kapcsolódott. A pályázatsorozat célja hogy olyan ház- és lakástervek készüljenek, melyek alkalmasak a lakóházak esetében a gazdaságosság elvét mindenek előtt tartó típustervnek, a bútorok esetében pedig a szériagyártásra is. A pályázatok után, a díjnyertes művek alapján megkezdődött a prototípus tervek elkészítése. A meghívásos tervpályázat nyerteseként Kiss Albert és Pomsár 3. ábra János tervei alapján kezdődött meg a Kísérleti Lakótelep építése. Már a kivitelezés közben kiállításszerűen a lakásokat és a hozzájuk kapcsolódó berendezéseket is bemutatták az érdeklődőknek. Ennek célja az volt, „hogy a vezetőknek és a nagyközönségnek, a szakembereknek és a lakóknak egyaránt módjában legyen megismerni és véleményt mondani a tervezők elképzeléseiről.”19 A telepet több ütemben építették meg. Az első ütemben épült meg az 1-3 emeletes telep részlet, ezt követte a 4-8 emeletes házakat magában foglaló övezet. A lakásokkal szemben támasztott igény az építőipar és lakáskultúra akkori mércéjéhez viszonyítva igen magas volt. A kis alapterületű lakásoknak teljes értékű háztartás vitelére alkalmas egységet kellett képezniük, szemben az akkor már hírhedté vált „Cs” (csökkentett értékű) lakások komfortfokozatával, melyek egyszerűen a méretek csökkentésével és a funkciók elhagyásával érte el a megfelelő gazdaságossági fokot. A különböző lakástípusok megadott férőhely szám, norma alapján készültek. A kis alapterületek az akkori hagyományoktól elrugaszkodott új típusú lakásberendezést és lakáshasználatot is vont maga után. Például a szoba közepén elhelyezett nagy ebédlőasztalok helyett dohányzóasztalok, fotelek és sok esetben fekhellyé alakítható kanapék kerültek. A 7-9 m2-es konyhák helyett a modulizált variábilisan beépíthető „mindentudó” konyhaszekrényeknek köszönhetően ez a helyigény 5-6 m2-re csökkenhetett. A garzonok
19
Magyar Építőművészet, 1961/1, Egressy Imre: Kísérleti Lakások, új berendezések az óbudai lakótelepen. 5. old.
11
esetében ezekkel az eszközökkel a főzés funkció akár kompakt konyhafülkében is megvalósulhatott. Különösen fontossá vált a lakóterületek optimális használhatóságának megteremtése. A kisméretű lakóbútorok akkor még nem szerepeltek a bútorgyártásban. A kísérleti lakótelep kapcsán felépülő projekt talán legnagyobb vívmánya ezeknek a kisméretű bútoroknak a bevezetése a magyarországi lakáskultúrában és sorozatgyártásuk beindítása a bútoriparban. A következő évtizedekben épülő nagyszámú lakásmilliók berendezhetőségének alapjait teremtették ezzel meg. A tárolás a kis lakások esetében az akkor még egyáltalában nem általános beépített szekrények betervezésével volt elérhető, ez a bútorozás nagymértékben felszabadította az egyébként is szűkös tereket. A kísérleti lakótelep létrehozása, gondolata és céljai, mind az emberséges és lakható környezet kialakítása területén nagy horderejű lehetett volna. A telep létrehozása a „hazai építészet, a szociális lakásépítés és a lakáskultúra fejlődése szempontjából egyaránt sorsfordító eseménynek tűnt. (…) A sorsfordítás szerepét a történelem végül a házgyárakra osztotta…”20 Jelenlegi helyzetkép A Kísérleti Lakótelep ma a 70-es évek emberi léptékeket mellőző óbudai lakótelephálózatának árnyékában húzódik meg. A területet gazdagon benőtte a zöld növényzet. Az eredeti parkosítás tereptárgyai még fellelhetőek, de funkciójukat régen elvesztették. A terület népszerű sétálóövezet, „kutyások” és „babakocsisok” kedvelt helye. Az övezet budapesti viszonyokhoz mérten rendben tartott, külső szemlélőként innovatívnak tűnik. A területre az elmúlt években két gazdagon felszerelt zárt játszóteret is létrehoztak, melyek jó minőségű anyagokból épültek és jól karban is tartottak.
4. ábra
A házak általános tekintetben esztétikailag megkopott minőségben még „állják a sarat”. Az épületszerkezetek láthatóan megkoptak és elavultak. Bár még jól láthatóak a tervezők homlokzati elképzelései, de a későbbiekben tárgyalt lakás-perszonalizáció külső megjelenési formái lassan felfalják az épületek eredeti megjelenését. A témám tekintetében ezért igen karakteres esettanulmány az Óbudai Kísérleti Lakótelep. Már a pályázat kiírása kapcsán kategorikus gondolatok kerültek lefektetésre, melyeket a tervezők kreatív lakóterekké formáltak. Az akkor még úttörőnek számító térszervezési elvek 20
arc'6, Az Új Magyar Építőművészet melléklete, 2001. április: Szántó Katalin: Kísérleti lakótelep, 44. old.
12
ma szinte minimum követelménynek számítanak.21 A gondolatok lefektetése és megvalósulása óta több mint 50 év telt el. A házak azóta is érintetlenek, csak a lakók minimális tér- és felületmódosító akciói hagytak nyomokat (loggia beépítések, homlokzati szín változtatások, burkolatok, stb.). Egressy Imre, a pályázatokat megtervező és lebonyolító „fővédnök” szavait idézve: „Kétségtelen, hogy a lakás alaprajzát csakis a berendezési tárgyak, elhelyezésének figyelembevétel lehet megtervezni. Azonban a legjobban megtervezett lakás is értéktelenné válik, ha berendezés nem alkalmazkodik az alaprajzi elgondoláshoz” 22 - vajon fél évszázad távlatából milyen képet is fest a valóság, mi lett a tervezői gondolatokkal? Erre is keresem a választ tanulmányomban. A vizsgálati terület kijelölése A teljes lakótelep áttekintése helyett egy szubjektív érvek alapján kijelölt területet tekintettem vizsgálati helyszínnek. Ez a terület a Reménység, Zápor, Gyenes, Váradi utca és Bécsi út által körülhatárolt terület. A vizsgálatból kimaradt a délkeleti területrész.23 A vizsgált helyszínen 26 lakóház található. Továbbá három eredetileg szolgáltató pavilonnak épült ház, ma vegyes funkciójú épület, egy bölcsödének, ma televízió stúdió, és egy iskolának épült, ma is ugyanezt a funkciót kiszolgáló épület található. A területen garázsok nem kerültek kialakításra, parkolási lehetőség az utcán, rendezett körülmények között megoldható.24 A 28 lakóház összetétele: ⋅ 3 db egy emeletes lakóház, ⋅ 3 db egy emeletes belső kétszintes sorház ⋅ 8 db három emeletes kockaház ⋅ 10 db három emeletes fogatolt lakóház ⋅ 1 db nyolc emeletes sávház ⋅ 3 db 8 emeletes pontház
5. ábra
Az általam meghúzott vizsgálati területen tett általános áttekintés után négy lakóépület pontosabb bemutatására teszek kísérletet. A házak kiválasztása a terület többszöri bejárása során alakult ki. Olyan lakóházakat választottam a vizsgálat tárgyaként, amelyeken a külső 21
Előírás volt például az olyan fürdőszoba kialakítás, amely lakószobától függetlenül is megközelíthető, vagy a kis terek jól bútorozhatósága is. 22 Magyar Építőművészet, 1961/1, Egressy Imre: Kísérleti Lakások, új berendezések az óbudai lakótelepen. 10. old. 23 Ez a területrész az utolsó építési fázisban jött létre. Az 1961-ben publikált helyszínrajz és a megépült valóság közt eddig számomra ismeretlen okokból lényeges különbségek vannak. Az itt megépült házak anyagához nem találtam publikált anyagot. Mivel esetemben ez nem releváns tényező, az egész lakótelep átfogó vizsgálatát a féléves munkám keretében nem tűztem ki célul, elégségesnek tartottam a már említett terület áttekintését. 24 Már a beépítési terv elkészítésekor figyelembe vették, hogy a beruházás nem terjed ki garázsok építésére, ezért az autóknak helyet az utcán kell kialakítani. Szerencsére az évek során nagymértékben megnövekedett autószám sem okoz gondot a területen, az utcákban kevés esetet leszámítva, rendezett parkolási viszonyok vannak.
13
jegyek könnyen és jól olvashatóak voltak, vagy a beszerezhető adatok segített abban, hogy következtetni tudjak a lakásokhoz fűződő emocionális összefüggésekre. A vizsgált lakóházak így a 420-as számú négy szintes külső folyosós fogatolt lakóház a Gyenes utcában, a 214-es számú egy emeletes külső folyosós lakóház a Reménység utcában, a Váradi utca egyik négy szintes fogatolt lakóháza, valamint a nyolc emeletes három lépcsőházas sávház szintén a Gyenes utcában. A vizsgálat Az első lépés az adatgyűjtés és terepbejárás volt. A lakóházakról fellelhető adatok közül a telep lakásainak alaprajzai érdekeltek a leginkább. Az utolérhető publikációk és dokumentumok segítettek abban, hogy a telep történetéről és összetettségéről pontosabb képet kaphassak. Már a munka kezdetén egy speciális fórumot hívtam segítségül az adatgyűjtéshez. Az aprólékos, de a vizsgálat szempontjából igen hasznosnak bizonyuló munkával, időről időre áttekintettem az interneten szereplő lakáshirdetéseket. Így hozzájutottam egy-egy hiányzó alaprajzhoz, beltéri fotókhoz, valamint a hirdetésekben szereplő adatok is informatívak voltak (házfelújítás, közös költség, stb.) Az így nyert adatok alapján került kiválasztásra a vizsgált négy lakóház. A következő lépésben a kiválasztott négy házról részletes fotódokumentációt készítettem. A képanyag elemzése alapján azok a változtatások, amelyeket a lakók a homlokzati struktúrában tettek, öt csoportba különíthetőek. (1) Funkcionális igények megjelenése, mint a belső tér növelése érdekében a loggiák beépítése25, vagy légkondicionáló berendezés megjelenése, stb. (2) védelmi célú beavatkozások, mint rács, kamera felszerelése, stb. (3) felújítás kapcsán történt változtatások, mint nyílászáró csere (4) dekoráció megjelenése. (5) perszonalizációs célú viselkedések tárgyi megjelenése, mint például előkert körülkerítése Bizonyos elemek több csoportba is besorolhatók, a redőnyös ablak beépítése éppen annyira tartozik a védelmi szempontok közé, mint a szükséges felújítás miatti beavatkozások közé. A megfigyeléseim eredményét többnyire az ebből a célból készített illusztrált képeken szeretném bemutatni. A készített képek sokszor többet elmondanak az általam elemzett helyzetről, mint egy száraz tényadat. A vizsgálat eredményeként pedig nem kívánok az ítélkező szerepébe bújni azzal kapcsolatban, melyik ház „sikeres” vagy „nem sikeres” egy adott helyzetben. Csupán arra az aspektusra szeretnék rávilágítani, hogy a tervező által lerakott összefüggések milyen nagymértékben befolyásolják a lakóház sorsát és ez által a bent élők attitűdjét is. 420-as számú lakóház Rendelkezésre álló dokumentumok, adatok: ⋅ Helyszíni külső fotók ⋅ Archív homlokzati fotó, és homlokzati fotó az építkezés közben A lakóház bemutatása és a meglévő dokumentumok alapján olvasható összefüggések:
25
Itt szeretném megjegyezni, hogy megfigyeléseim szerint a teraszok különösen neuralgikus pontjai a házaknak. Azok a teraszok, erkélyek, loggiák, amelyeknek nem megfelelőek a kapcsolatai kifelé és befele, mérete vagy téraránya, esetleg alakja miatt használhatatlan, vagy a korlát megjelenése, anyaghasználata teszi kevésbé vonzóvá a teret, azok hamar áldozattá válnak. Ilyen eseteket is megfigyelhetünk a helyszíneken.
14
A négy szintes Gyenes utcai lakóházat Körner József tervei alapján készítették el. Az épület az utcafronti oldalának megjelenését az erkélyek határozzák meg. Az észak felé forduló belső zöldterület felé forduló homlokzat a nyitott folyosók és a korlátokat sajátságos ritmus szerint felszerelt faburkolatának harmóniája határozza meg. A terepbejárás során az épületet először az utca felöli oldalról figyeltem meg. A ház kapcsán az keltette fel az érdeklődésemet, hogy ezen az oldalon alig találtam két egyforma burkolatú erkélyt. Ugyanis az eredetileg szürkéskékre pácolt faelemek 5 elemes ritmusát már csak néhány erkélyen tudtam csak felfedezni. A lehetőségek tárháza viszont elég széles volt, összesen 28 féle, pont annyi, mint ahány lakás található az épületben. Az eredetileg tervezett burkolati ritmus a hátsó oldalon viszont szépen megmaradt, annak ellenére, hogy valószínüleg ezt is felújíthatták az idők során. Egyértelműen kiderül, hogy ebben az esetben a hátsó homlokzat közösségi beruházás kapcsán újították fel, míg az utcafronti oldal a lakók egyéni igényei és ízlése, vagy ízléstelensége alapján öltötte fel mai formáját. A képanyag és illusztráció bemutatja a megfigyelhető külső jegyeket. A ház erkély-kavalkádja és az ezen belül is megjelenő attribútumok alapján a lakók, általánosan is megfogalmazhatóan, erős perszonalizációs igényére utal, ugyanakkor a ház homlokzati jegyei alapján jellemzően gondozott és ápolt erkély-szituációkat láthatunk. A 214-es lakóház Rendelkezésre álló dokumentumok, adatok: ⋅ Helyszíni külső fotók ⋅ Egy, a házban található lakás belső fotói ⋅ Lakáshirdetésben megjelent adatok ⋅ Levéltári dokumentum, alaprajz, és homlokzati rajz, valamint az épület rövid leírása A lakóház bemutatása és a meglévő dokumentumok alapján olvasható összefüggések A két szintes Reménység utcai lakóházban tíz, egyenként 45 m2-es lakás található.26 Südi Ernő és Váradi László által tervezett ház külső folyosós, mely folyosó a belső intimebb zöldövezet felé néz. Az utcafronton lévő homlokzati oldal 2009-ben szigetelést és új homlokzati színezést kapott. Bár az új homlokzati megjelenés megpróbálja imitálni az eredeti architektúrát, mind színeiben, mind megjelenésében bizarr látvány. Különösen ház oldalhomlokzataira befordított és kezeletlenül hagyott szigetelő táblák hagynak kivetnivalót maguk után. Az utcafronti oldalon a nyílászárók cseréjében bár felfedezhetők egyéni vonások, megjelenésükben az egységességet képviselik. Az északi homlokzaton található külső folyosó kiváló terep vizsgálati szempontból. A lakásokhoz szorosan kapcsolódó és még a lakók által is személyes tulajdonhoz szorosan kötődő terület a lépcsőház, gang, vagy folyosó. Ezt egy külső folyosós rendszerű ház esetében azt jelenti, hogy ezekbe a fél-privát terekbe kívülről teljes betekintést kapunk. Így könnyen leolvasható a zavar, ami a bejárati ajtók homlokzati megjelenésében keletkezett. Minden lakásnak az ajtaja egyéni arculattal rendelkezik, de szerencsére a ház megjelenését nem torzítja el. A külső folyosókon nem láthatóak dekorációs igényeket kielégítő elemek. Sem növények, sem az oly gyakori jelenségként megjelenő külső tárolási szituációt jelző lomtár sem kap szerepet ezeken a folyosókon. A terepbejárások során egyetlen gyerekmotort figyeltem csak meg az egyik bejárati ajtó előtt. Ennek oka lehet a folyosó nyitottsága a belső szinte forgalmas sétálózóna felé, illetve az, hogy a közelmúltban némiképp szerencsétlen 26
A ház nyugati végében lévő két lakás alaprajzi elrendezése és mérete kis mértékben különbözhet, de ezekre vonatkozó adatokat ez eddig nem találtam.
15
helyzetben, egészen közel, szinte a házhoz kapcsolva telepítettek egy játszóteret. Ezzel is növelve a folyosók külső penetráltságát. A védelem érzetének megteremtése egy ilyen helyzetű nyitott folyosón megoldhatatlan. Az itt lakók a lakások biztonságos zónájába szinte átmenet nélkül esnek be. A házon megjelenő változások arra engednek következtetni, hogy a házban működő lakóközösség létezik. Mint ahogy a lakáshirdetés szövegéből olvasható: „a ház felújítása folyamatos”. Ez csak azokban a házakban lehetséges, ahol a lakóközösségben összefogás van. Mindenképpen a ház előnyös tulajdonsága az alacsony szintszám és a kevés lakásszám. Ez kedvező alaphelyzetnek számít a szomszédsági kapcsolatok kialakulásában.27 A tíz lakásból egy eladó, és az így az internetre felkerült képek segítségével az egyik lakás belső megjelenésébe is betekintést nyerhettem. A másfél szobás lakás elrendezése szerint az étkező és bejárati zóna tölti be a központi térelosztó szerepet. Ebből a helységből megközelíthető a konyha, fürdő, kamra és a két szoba is. A lakást eredetileg három férőhelyesnek tervezték. Az éppen költöző család is három fős (az akkori számolási szempontok szerint 2,5 fős, ugyanis a tíz év alatti gyermekeket csak fél férőhely értékű volt). A képek tanúsága szerint, a szülők a nappaliban található kihúzható kanapén alhatnak, a kisebb szoba pedig gyerekszobaként funkcionál. Az eredeti pozíciókban még mindig megtalálhatóak a beépített szekrények, és az étkező és a konyha bútorozását is a tervezők eredeti elképzelései alapján élték meg a bent lakók. Az ablakokba elhelyezett személyes tárgyak árulkodóak. 97 lakásos épület a Váradi utcában Rendelkezésre álló dokumentumok, adatok: ⋅ Helyszíni külső fotók ⋅ Egy, a házban található lakás belső fotói ⋅ Lakáshirdetésben megjelent adatok A lakóház bemutatása és a meglévő dokumentumok alapján olvasható összefüggések: Hasonlóan a 420-as ház homlokzatához, erre az épületre is azért esett a választás, mivel a homlokzati struktúra itt is nagyban változott. A középfolyosós rendszerű háztömbbe egy kisebb falunyi lakó zsúfolódik. A lakások mérete rettentő kicsi, 26 m2, főzőfülke, előtér, fürdő és lakószoba alkotja. A lakáshoz minden esetben egy 1 m2-es loggia is tartozik, ezt az esetek többségében félig, vagy teljesen beépítették. A lakások egyetlen közvetlen kapcsolódási felületén a külvilággal, igen erős perszonalizációs jelenség figyelhető meg. Mintha a lakók külön figyeltek volna arra, hogy a szükséges nyílászáró csere kapcsán, vagy a védelmi funkciójú rácsozat beépítése okán olyan elem jelenjen meg, amilyen eddig még nem szerepel a házon. A fotósorozat önmagáért beszél. Leolvasható és általánosítható jelek a ház homlokzatáról: ⋅ összetartó lakóközösség hiánya ⋅ túlsúlyban a rossz anyagi körülmények között élők ⋅ több elhagyatott lakás ⋅ magányosság ⋅ védelem fokozott megjelenése
27
Festinger vizsgálata, a lakóközösségek életében a társas kapcsolatok sokkal inkább szerveződnek horizontálisan, mint vertikálisan.
16
Sávház Rendelkezésre álló dokumentumok, adatok: ⋅ Archív fotók ⋅ Helyszíni külső fotók ⋅ A házban található eladó lakások belső fotói ⋅ Lakáshirdetésekben megjelent adatok
6. ábra
A lakóház bemutatása és a meglévő dokumentumok alapján olvasható összefüggések: A lakóház három lépcsőházában összesen 108 lakás található. Szintenként négy-négy lakással, melyek 53 illetve többségük 58 m2-es Az épülettömbben a magas lakásszámhoz képest is feltűnően sok az eladó lakás. Annak ellenére, hogy a ház és a lépcsőház is gondozott. Az erkélyeken, homlokzaton megjelenő gyakori jelenségek: ⋅ sok zöld növényzet ⋅ erkély gyakran kiegészítő tároló helységként használt terület, ⋅ pozitívabb képet mutatnak a ház közepére eső erkélyek, mint a ház végébe esők ⋅ sok helyen van légkondicionáló ⋅ ablakra szerelt biztonsági rács az épület jellegéből, szituációjából fakadóan alig van, a fölszinti 12 lakásból is csupán 4 lakó „zárkózott be” Magasházak esetében gyakori problémát jelent a lakókban kialakuló túlzsúfoltság érzés, és a látni de nem látszani elven működő lépcsőházi terek hiánya is. Itt újra csak utalni szeretnék Festinger vizsgálatára. A társas kapcsolatok szerveződése horizontális irányban jellemzőbb. A magasházak esetében a rengeteg lakásszám mellett visszahúzó az is, hogy az egy lakóközösséghez tartozók többnyire vertikális irányú kapcsolatban vannak egymással.
17
Barcelonai szociális lakás projekt28 Helyszín: Spanyolország, Barcelona, Sant Andrea, Idő: 2003-2007 Tervezők: Emiliano López és Mónica Rivera Rendelkezésre álló dokumentumok, adatok: ⋅ Helyszíni fotók, publikációs fotók ⋅ A házban található lakás belső publikációs fotói ⋅ Publikációs anyagok ⋅ Google Street View funkció segítségével látható helyszíni képek A szintenként öt 44 m2-es lakás található, a tervek szerint 1-2 fő lakhatását biztosítva, és egy 51 m2-es lakás 2-3 fő részére kialakíthatóan. Az anyagokat és a szerkezeteket úgy alakították, hogy a helyi elvárások szerint a gazdaságosság elvén olcsón megépíthetőek legyenek. Az El Croquis 148-as számában publikált szociális lakás projekt bizonyos értelemben hasonló lakhatási karakterekkel bír, mint az eddigiekben vizsgált lakások. Különösen nagy hasonlóság mutatkozik a Südi Ernő és Wágner László által tervezett 214-es számú lakások alaprajzára. A belépés az egyben térelosztó szerepet betöltő étkezőbe történik. Mindkét esetben a külső folyosók felöli oldalra rendezve a kiszolgáló helységek, míg az utcafronti oldalon a lakószobák találhatóak.
A publikáció szerint a barcelonai lakóház alaprajzi kialakításában több térfelosztási lehetőséget is kínál, a lakók számának és igényeinek megfelelően. Részletmegoldásaiban pedig a szociális lakás igényrendszerén túl, komfort érzet emelő megoldások is helyet kaphattak. A nagyobb lakóhelységhez kapcsolódóan egy Barcelonában tradicionálisnak számító loggia található. Ez a helység télen télikert szerűen segíti a melegíteni a lakóteret, míg nyáron a külső ablakok nyitásával és az árnyékolók zárásával szintén segíti a temperálást, a nyári hőséget kint tartani a lakásból. A nyitott folyosós rendszerű lakás belső udvarra néz. Ez a téri összefüggés szintén hagyományosnak mondható Barcelonában. Ezeket a belső folyosókat szélesre tervezték, számolva azzal, hogy esetleg ezt a lakók, mintegy saját otthonuk határainak kiterjesztéseként teraszszerűen tudják majd használni. Ugyancsak ezt a
28
El Croquis, 148, Collective experiments. Spanish arquitecture 2010. 176-191. old – ban megjelent cikk alapján, további források: www.aplust.net, Lopez-Rivera Arquitectos 27 Social Housing Units, Barcelona, letöltés: 2011. január 8. www.guiding-architects.net, FAD Award for López Rivera, letöltés: 2011. január 8. http://www.bienalx.es, 27 viviendas de protección oficial para jóvenes en Barcelona, letöltés: 2011. január 8.
18
célt hivatott szolgálni az a háztartási helységként funkcionáló térrész, amely légtérben a folyosóhoz kapcsolódik, fizikailag viszont csak a lakásokból megközelíthető. Az internet segítségével széles spektrumú kutatást végeztem a házról fellelhető publikációk területén. Többnyire ezen dolgozat mellékleteként is megjelenített, tökéletesen komponált külső és belső téri összefüggéseket közölték le a házról. Egy esetben viszont a fotóriporter továbbment és egy, a téma tekintetében érintőlegesen kapcsolódó, de mindenképpen figyelemreméltó mozzanat bemutatására is sor került. Javier Arpa felvételén jól látható az összefüggés, mely szerint a szigorú építészeti rend szerint tervezett lakóházból a nyitott folyosóról a túlburjánzó, nőtt város épületeinek káosz-látványa tárul elénk. Egy további lehetséges vizsgálati lehetőség lett volna a Google Street View funkció használata is. A szolgáltatásban a Google-autók kameráival felvett képeit láthatják a netezők. A felvett képek a valóság egy adott pillanatát rögzítik, anélkül hogy további valós helyzetképet eltorzító igények befolyásolták volna kép milyenségét. Alaposan „körbejárva” a területet (ezeknek dokumentumait a melléklet tartalmazza), sem derült ki semmilyen további részlet a házról sem a lakókról. Úgy gondolom, hogy az a lehetőség, hogy a spanyol lakók nem perszonalizálják a lakótereik külső kapcsolatait kizárhatjuk, bizonyítékként a ház közvetlen környezetében felvett Street View felvételek szolgálnak. Sokkal inkább valószínű, hogy a homlokzati struktúra kialakítása lett olyan szigorú, amely alkalmatlanná teszi ezt az attitűdöt. Továbbá az is befolyásolhatja ezt, hogy a lakásokat bérlakásoknak29 szánták és a nem saját tulajdonú otthonokat a lakók sokkal kevésbé díszítik, mint a saját tulajdonúakat. Így ennek a vizsgálati módszernek a barcelonai ház esetében az az eredménye, hogy nem olvasható adat ezzel a módszerrel, vagy mert nincs, vagy mert a módszer alkalmatlan esetünkben. A ház áttekintése ettől függetlenül érdekes és tanulságos esettanulmány. A lakások alaprajza több lehetőséget kínál a térszervezésre, attól függően, milyen igényre kell szabni az adott lakást. Ezen túlmenően is, különösen érdekes megközelítés a fél-privát terek intenzív használata, mindezt a tervezők állítása szerint abból a célból, hogy a lakók közti társas kapcsolatok minél intenzívebbek legyenek.
29
Ez sokkal inkább gyakoribb lakásmód Spanyolországban, mint nálunk, és ennek nem feltétlenül financiális okai vannak.
19
Konklúzió A lakóházak tervezésénél ahhoz, hogy az be tudja teljesíteni otthon teremtő funkcióját, az egyik legfontosabb, hogy a belső és a külső terek is perszonalizálhatóak legyenek. Már az alakíthatóság lehetősége is nagyban javít az otthonok megítélésében. Ebből következően megfigyelhető egy igen ambivalens jelenség. A homlokzati struktúra gyakran felborul a lakók „egyéni akcióinak” köszönhetően. Azaz megjelenik egy erős peszonalizációs igény, ami nem marad meg a lakás szorosan vett közegében, hanem kifordul onnan és érinti a fél-privát és a fél-publikus tereket is. Ez az igény megjelenési formája ugyan nagyban befolyásolja az épület esztétikáját, mégsem megállítható folyamat. A perszonalizációs viselkedésnek több oka is lehet. Származhat a lakásbelsőben folytatott „otthonteremtő” funkció túlburjánzásából, és származhat kompenzálásból is. Feltételezhetjük, hogy a 97 lakásos épülettömb esetében is a kompenzálás kapcsán lett a homlokzati struktúra ennyire szétesett. A lakások méret kicsi és nyomasztó, ráadásul egy házon belül közel száz ugyanilyen lakóegység van. A belső igényünk a különbözőségre egyértelműen megjelenik egy ilyen helyzetben. Ezt a különbözőséget pedig - mint ahogyan azt könnyen leolvashatjuk a ház külső megjelenéséből -, sokan igen „hangosan” teszik meg. Ugyancsak feltételezem csupán, hogy a 420-as ház esetében megjelenő erkély kavalkád pedig ugyanennek a jelenségnek a pozitív kimenete. Azaz a lakók tényleg szeretik és megélik otthonukat, beleértve ebbe az erkély pozíciókat is. Tervezői szempontból mindenképpen az fontos, hogy a több lakásos épületek esetében ennek a perszonalizációs igénynek tere legyen. A következő felsorolásban említettek, ugyancsak fontosak a társasház szituációkban (a teljesség igénye nélkül) ahhoz hogy a lakás minél inkább pozitív térélmény lehessen: ⋅ Egyáltalán nem mindegy, mekkora lakóközösséget kényszerítenek egy lakóházba. A sokszámú lakás együtt, a túlzsúfoltság érzéséhez vezet. ⋅ A köztes terek nagysága és minősége meghatározó a lakások/lakók közti kommunikáció tekintetében. ⋅ Nem csak a saját territóriumok, hanem a köztes terek is alkalmasak legyenek az egyén prezentációjára. ⋅ Védhetőség érzése – ez talán a legfontosabb igény, amíg nem érezzük magunkat biztonságban, addig nem tudunk a szükségletpiramis feljebb lévő fokaira lépni. ⋅ Látni és nem látszani elv érvényesülése. „Egy lakás értelme nem a bútorok, hanem az érzés, amely eltölti ott az embereket.” Márai Sándor A bevezetőben említett Le Corbusier kiállításon bemutatott jelenségre a konkrét és egyértelmű választ talán nem az építészettudomány adhatja meg. Le Corbusier újító gondolatai valóban meghatározóak és legtöbbjük pozitívan befolyásolhatja a lakhatási lehetőségeket. Az egyedi egységek környezetpszichológiai és szociológiai vizsgálatai viszont magyarázatot adhatnak az elnéptelenedésre és a használat inkoherensségére. A tévedések nem feltétlenül az idealisztikus gondolatokban vannak, hanem a részletekben. Ugyan irracionális gondolat, hogy a Marseille-i nagy lakóegység (Unité d'Habitation, 1947-1952) tetőteraszának beton elemei között felszabadult gyermekek élvezik a szabad levegőt, mégsem ettől nem látja el a ház a neki szánt feladatokat. Néhány magyarázatot ezen dolgozat keretén belül is érintésre került. (Pl. a széles körben vizsgált magasház kérdés, és az előre megtervezett és kitalált lakóegységek túldetermináltsága.) A lakások kialakításánál az említett példák alapján világossá válik, hogy a tervezői attitűd mekkora jelentőséggel bírhat, milyen meghatározó lehet később a lakók életében. 20
Mellékletek:
Az Óbudai Kísérleti Lakótelep házai Eladó lakások száma az Óbudai Kísérleti Lakótelepen 2010. október 30 – 2010. január 10. közötti időszakban 97 lakásos társasház képes elemzése 420-as lakóház képes elemzése 214-es lakóház képes elemzése Sávház – képes elemzése Google Street View – képek a barcelonai szociális lakás épületéről
21
Képek forrása: Képek nem saját forrásból: 1. ábra: saját illusztráció, képek forrása: http://www.nolandgrab.org, http://www.stltoday.com, http://sap.mit.edu/resources/portfolio/vertical_city/, 2. ábra: Newman, Oscar: Creating Defensible Space, U.S. Department of Housing and Urban, www.defensiblespace.com letöltés: 2010. december 3. ábra: Magyar Építőművészet, 1961/1 6. ábra: saját/mrretro.gportal.hu/picview.php?prt=260311&gid=2682660&index=14 Bibliográfia: ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅
Alain Pease: Testbeszéd, Park kiadó, Budapest, 1989. arc'6, Az Új Magyar Építőművészet melléklete, 2001. április: Szántó Katalin: Kísérleti lakótelep. Atkinson, Atkinson, Smith, Bem, Nolen-Hoeksema: Pszichológia. Osiris 1999. Lawson, Bryan: The Language of space, Architectural Press 2005. Dúll Andrea, A környezetpszichológia alapkérdései, L’Harmattan, 2009. El Croquis, 148, Collective experiments. Spanish arquitecture 2010. Ferkai András: Lakótelepek, A mi Budapestünk, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, 2005. Hall, E.T.: Rejtett dimenziók, Gondolat, 1987. Holahan, C. J. (1998): A személyes tér. in: Dúll A.- Kovács Z. (szerk.) (1998): Környezetpszichológiai szöveggyőjtemény, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen Körner, Zs.,-Nagy, M.,: Az európai és magyar telepszerű lakásépítés története 1945től napjainkig, Terc, 2006. Magyar Építőművészet, 1961/1, Egressy Imre: Kísérleti Lakások, új berendezések az óbudai lakótelepen Newman, Oscar: Creating Defensible Space, U.S. Department of Housing and Urban Development Office of Policy Development and Research, 1994. Sadalla, E. K., Vershure, B., Borroughs, J.,: Identity symbolism in housing. Environmental Behavior, 19: 569-587. old. 1987. Zeisel, J.: Inquiry by design: Tools for environmental-behavior research, Brooks/Cole, California, Monterey,
Internetes források: ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅ ⋅
Google street view – Barcelona, letöltés: 2011. január 8. www.aplust.net, Lopez-Rivera Arquitectos 27 Social Housing Units, Barcelona, letöltés: 2011. január 8. www.guiding-architects.net, FAD Award for López Rivera, letöltés: 2011. január 8. www.bienalx.es, 27 viviendas de protección oficial para jóvenes en Barcelona, letöltés: 2011. január 8. www.hoxa.hu, Fórum - Otthonom. Kinek mit jelent ez a szó. Letöltés: 2011. január 9. www.ingatlan.com – részletesen képek forrásánál
22
