Lajtai Gábor CSONTPALÁST
Lajtai Gábor
CSONTPALÁST válogatott és új versek
NapSziget a Művészetekért Alapítvány Budapest, 2012
A kötet megjelenését támogatta Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Rákosmenti Erőforrás Bizottsága, Dunai Mónika rákoscsabai képviselő, a Rákosmenti Erőforrás Bizottság elnöke, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, Magyar Vakok Intézete, Páros Print Bt. Pákozdi Ferenc, Porszinter Nyomda, Sonart Hungary Kft. Kiss István
Borítóterv és illusztrációk: Filei Nikoletta
ISBN 978-963-89558-1-4
Készült a NapSziget a Művészetekért Alapítvány gondozásában
Csontpalást Anyaggá fajul a vétek, Úgy védi az ideát; Csontpalástot ölt a lélek S él egy kicsit ideát.
„Lajtai Gábor verseiben nyomon követhető a költői én fejlődése, az érzésvilág és költői eszköztár gazdagodásában egyaránt. A Csontpalást, a Kevés és a Szókimondó című versek után a Fénytölte, a Téli történet és a Virrasztó címűek vezetnek át a mába, a Sóra nincs idő, a Szerelemszonett és az Egy szó elég című versek érettebb, kiforrottabb gondolatiságáig. A költő biztonsággal kezeli verseiben a ma már kiveszőben lévő formai megoldásokat, és odafigyel arra, hogy verseinek mondanivalója érzelmileg és lelkileg is gazdagítson.” Csák Gyöngyi
***
„Dr. William Moon, a XIX. század közepén élő angol ügyvéd küldetésének tekintette, hogy a felnőttkorban látásukat vesztett emberek számára gyorsan tanulható és könnyen olvasható írást hozzon létre. 1845-ben alkotta meg Brightonban saját tapintható írásrendszerét, melyet 2008 óta Magyarországon is tanítanak. Sajnos jelenleg a Moon szövegek sokszorosított előállítása igen nehézkes, ezért ezzel az írással készült könyvek, folyóiratok ma még nem állnak a látássérültek rendelkezésére. Ezért jelentős Lajtai Gábor verseskötete, mely az első olyan könyv Magyarországon, melynek minden egyes példányához a költő 3 versének Braille és Moon átirata kapcsolódik mellékletként. A kötet egésze is napvilágot lát az említett tapintható írásmódokban, igaz egyelőre nagyon korlátozott példányszámban, csak a látássérültek egyes intézményei számára. Reményeink szerint ez a próbálkozás hozzájárulhat ahhoz, hogy szélesebb körben ismertté váljon a Moon írásrendszer, amely az olvasási élmény új lehetőségét kínálja a felnőttkorban látásukat vesztett emberek számára.” Fekete Csilla
Nyári csendélet Éj csendje Hullik a kertre, Megdermedve Szunnyad a táj, de Ág reccsen S fenn a hegyekben Lágyan, csendben Béget a nyáj, s mert Tál zörren, – Tó szele libben – Sertés röffen S rezdül a háj, s bár Él minden; Senki se pisszen, S szűnik kinn s benn Már a homály.
7
Iránytű Keresd a fényt és kövesd az álmot, Ha rálelsz, célodig elvezet, Kövesd a fényt és keresd az álmot, Ha rálelsz, kezded az életet.
Álomváró Kínzó vágyak Izzó tájak Lét és lét és Fáradtság Véres tétek Téves vétek Bűn és bűn és Fásultság Rajzok tervek Harcok tettek Út és út és Távolság Álom élet Várom véled Fény és fény és Vágyország
8
A becsvágyról A karma akar ma szólni hozzád; Övé a hatalom, de tiéd az ország. S a dicsőség: színes szappanbuborék.
Kevés Kevés az út de járni kell Kevés a fény de látni kell Kevés a hang de szólni kell Kevés a perc de várni kell Kevés a szent de hinni kell Kevés a könny de sírni kell Kevés a cél de menni kell Kevés a sok de ennyi kell
11
Vigyázz rám! Ha kerget az ördög Ha csábít az angyal Ha rámtör az éjjel Ha üldöz a hajnal – vigyázz rám! Ha álom az öröm Ha félem a bántást Ha úszom az árral Ha kérem az áldást – vigyázz rám! Ha válasz a kérdés Ha derű a bánat Ha célom a célod Ha törzse a fának – vigyázz rám! Ha járok az úton Ha kínoz az élet Ha ölne a magány Ha szeretlek téged – vigyázz rám!
túlÉlés Izzó tűz elemészt, rőt láng heve éget, Vágyam démona nyújt csak hűs menedéket. Lét és sors küszöbágán tol fel az álom; Víg újjászületéssé bont a halálom...
12
Küldetés Most indul végre a tánc És láncod a porba lehull Mert hív és vár ma a fény Hogy lásd a valót igazul Még börtön néha a test És kárhozat démona rág Csak hirdesd szívből a szót Mert kéri a célt a világ
Értem üzennek Vérzik a világ. Erénye bűn, Mosolya torz, Fanyar bája Már hiába áltat. A múltnak, Az anyagba süllyedtnek Fordítok ma hátat, És indulok, Mert szeretet Árad belém – Értem üzennek A csillagok.
13
Dualizmus Szélcsend tombol a véremben Biztos pont csak a véletlen Égig nyugtat a félelmem Fényed lénylik az éjemben
Kegyelem Vétked és gondod Ruhán a foltod Ez a kegyelem Forgat és csábít Csak a szív számít Ez a kegyelem Perzsel és éget Lehetőséged Ez a kegyelem Sorsok és tétek Megkapott képek Ez a kegyelem Biztat és árad Holnap a mának Ez a kegyelem Halál és élet Tiéd ha kéred Ez a kegyelem
14
Vágtázó Megóvtad fényed mint Tűztől a vizet Jutalmat fizet Kátyúból kiszed Gondolat vágtat a végtelenbe Hidd el hogy jöhet és Eljön ha hiszed Lángoló szíved Fáklyaként viszed Készen állsz régen a szeretetre
célKereszt Tiéd a világ, Vedd minden kincsét – Benne mi fénylik: Fényed az; Tépd le az anyag Csalfa bilincsét – Hited legyen rá Sebtapasz. Hidd, ami éltet Szívedbe zárván; Keresd az úton Célodat, Fürödj a fényben – Léted oltárán Te magad légy az Áldozat. 17
Lángolajág Ébred a létre a fényben az élet Mámora áttol a vágy moraján Révbe ha érhet az ész meg a lélek Álmokat ápol a lángolajág
Téli történet Riadtan, fázva ült a járdaszélen, Fagyott markában fillérnyi öröm, Gyermeki arcán csillogott a télben Sós könny és közöny, hópihék között. Felette jártak felsőbbrendű lények, Megcsörrent néha pénzük a kövön, Szemükben gyúltak nagyvárosi fények, Kegyes szívükbe béke költözött. És ő csak ült, csak ült a járdaszélen, Mosoly oszlatta arcán a ködöt, Kicsiny tavasz lett körötte a téren, Hitte a fényt a fellegek fölött. Szeretett volna átlátni az égen, Köszönni reményt, kérni szebb jövőt, Érezte Istent túl a messzeségen, Koldusként ült az emberek között.
18
lehetŐség Földre lerobban az álom az égből Holnapi lángról a tegnap üzen Érik az élet a sors erejétől Visszatalálhat a tűz a vizen Krisztusi szóval a tiszta alázat Kéri hogy add ami télből a nyár Rávisz az útra az ősi varázslat Szívmelegével a fény hazavár
Feladat Szunnyad a világ Lesüllyedt mélyre Azt hiszi rálelt Sorsa tüzére Lelke csendjére Ősmenedékre De nem! Szunnyad a világ Éberen vigyázz Álma hitére Lényedet készítsd Ébredésére Szíveddel vésve Isten egére A fényt! Éberen vigyázz
19
Harmadikszemes látás Nyakig ült a fényben, Fénykör feje fölött, Öt szóval üzente: „Ha látsz, nem vagy lökött.”
Szókimondó Ha senki sem érzi, hogy mélyül a sorsod Senki se látja az égi jelet Csak mormolod egyre A völgybe a hegyre Mormolod egyre A régi nevet Ha senki se kúszik utánad a porba Senki se súgja hogy hinni lehet Csak dünnyögöd egyre A hegyre a völgybe Dünnyögöd egyre A régi nevet Ha senki se kér ma a szív morajából Senki se szökne az égbe veled Csak suttogod egyre a A földre a mennybe Suttogod egyre A régi nevet
20
És mégis a tét felemelhet a porból Mégis a cél kijutott teneked És harsogod egyre A mennybe a földre Harsogod egyre A régi nevet És mégis a gondba a hit beleépül Mégis a lélek az égre nevet És hirdeted egyre A ködbe a fénybe Hirdeted egyre A régi nevet És mégis az álom az élet a szóban Mégis a társ aki fogja kezed És boldogan írod A fénnyel a ködbe Boldogan írod A szót: Szeretet
Ítélet Zuhanva hullt rám az élet Magányom terhe a földre lapult És feszült a kín a lelkemen Hiába hívtam az álmot Vérszínű hajnalom éberen ért És türelmet ítélt a kegyelem
21
Genesis Még nyugodt a pillanat Még ébred a gondolat És megszelidíti a csend moraját És színültig tölti a vágy poharát Most hajnal az alkonyat Most sorold az álmokat És megszínesíti a holnap a mát És szomjasan issza a fényt a világ Már teremt a gondolat Már áldott a pillanat
A kígyó bűne Véred kérge Féreg mérge Kéret Lét erénye Kényreménybe Téved Készre rész az Észre vész a Béred Félrelép a Tévedés ha Kéred 22
Fénymorzsák Fénymorzsa fénykenyérből tépeget táplálja az éheset lények lényegét Hit kapocs lét és cél között ha szívedbe költözött Istenhez repít Bizalom bár világod elvetél mindig tudd hogy mennyit ér könny egy mosolyért Alázat szolgahévvel térdepel szívjutalmat érdemel tanítványhitért Békesség érzed rádtelepülne édes csöndbe repülne lelkedből az ég Áldozat kegyes égi áhítás ha nem hozza senki más hozd meg te magad
23
Kegyelem ne félj ha rádkiabál utadba teérted áll vétked jutalma Remény égig izzó vágycsoda földi szükség otthona adva kap ki kér Tisztesség hiánya fertőbe ránt erénye száz gondon át törli a bűnt Becsület jöjjön bár napra éjjel végsőként hulljon széjjel ami melegít Óvatosság lidércfénytől megriad régi emlék felszakad bizalmat remél Türelem fénybenéző őserő bokorrá nőtt rózsatő teljesült remény Megbocsájtás vétket elereszteni jó éled a jégsarú tó ha a nap süt rá 24
Szeretet földi törvény örvénye égi örvény törvénye Te is Én vagyok Vágy zúgva bőg és sírva nyög fénybe ránt és sárba lök hasztalan muszáj Szerelem szív a szívvel elvegyül vágy tavából fényre szül apró szikralényt Álom általa ébred a lét föld és az ég szerepét tanítja látnod Esély örömmé szépül a gond készül az i-re a pont ha jól törekedsz Cél édes álom hívogat rég várt békét tartogat Út végén a tét
25
Fénytölte Mikor vad káprázat édes ténnyé olvad Mikor felhőmúltad nem fedi a holdat Mikor sorsod karma egyenessé forgat Akkor kész a lélek, akkor vár a holnap Mikor gátak nélkül érzed a világot Mikor vágyó léted hitből merít álmot Mikor a kereszten saját magad látod Akkor kérsz kegyelmet, utad onnan járod Mikor szíved fénye szeretetbe réved Mikor boldogságod más szívébe kéred Mikor minden perced tanítványként éled Akkor taníts csupán, akkor szórd a fényed Akkor Akkor Akkor Akkor
birtokod lesz erény és igazság a kegyelem angyalburka száll rád minden szívvel összefűz a jóság lesz fénytölte, akkor kész a bárkád
Szárnyaló Hogyha jó leszel majd Kedvező a szél is Kis hajód a parttól Nyílt vizekre kél Angyalarcú vágyad Húz-repít az égig Hallhatod ha szíved Dobban Istenért
26
Újjászületés Hajnali napfény csillan a jéghegyek ormán Vágy hívogatja a távoli nyár moraját Gyorsul az örvény éled az eszme a formán Új tavasz árad a múlt kusza romjain át
Virrasztó Álomjárom Bélelt tél Angyalzajra Ébredtél Kristályszikrás Fénytenger Utat kutatsz térdeddel Szívedig száll Csillagszó Légy az éjben Virrasztó
Hiány Kong az üresség, nyög – csak a szív zakatol, mert Csend van, sírszagú, életváró csend. Érlel az izzó nap, ragyogó színe árad, Útként gördül elém a hajnallá szűrt est.
27
Vajúdás Indul a fény üde szívvel várom a jöttét Új utakon rohan át vele bennem a vágy Vár aki vár hite tőled sírja esélyét Kért csoda ébred a lét lila napfonatán
Meditáció Bölcs hite tölts el Éber erénnyel Lássam a célt mely Messzire hív Bölcs tüze önts el Tiszta eséllyel Értse az ész és szórja a szív Bölcs szava kelts fel Sürget a reggel Szívkapu-fénnyel Telve a kút Bölcs aki bölcsen érvel a léttel Társad a terhed Sorsod az út
28
Ősz-igék Hopp! Egy könnycsepp; sós eső Bánatlepke-repdeső Jeges szél süvít Fagytól vacog nyári táj Pokolmélyből égre fáj Megsegít a hit Őszidőben lépdelő Tavaszhívó őserő Szítja bent a kínt Türelemház otthonod Célod, társad itt kapod Szíved melegít
Fénykaraván Perc jön az óra fehér vonatán Perc ami jóra okít igazán Nyár ül a hóra s a vágy taraján Mozdul a szóra a fénykaraván
31
Újragyúrva Égő éjbe vágyó még Lilán érett messzeség Még-kívánó tisztaság Érted nyíló barkaág Nyugalomhúr pendül Böjtre hívó keresztfák Arctalan szűz agg arák Révbe rántó könnyeső Álomporban verdeső Tilalomfán csend ül Sírból keltett holnapok Egy bölcsőben sírtatok Gúzsba kötve harcba hív Így könyörög most a szív Talán meg is rendül Szikrát szór a szenvedély Esélyködbe hív a mély Rádkacsint a fényfolyó Elrepülni volna jó Távoli cél bent ül
Fogságban Múltam sötét munkatáborából Jövőm rózsaszínű álmába léptem Mégis jelenem rabja vagyok Amíg csak élek
32
felismerés Egeket dörget a világ torka Köveket görget a folyó sodra Vihar van Elhiszem újra a fényes holdat Egyenes útra az élet bolygat Kanyarban Ami kell Bűn és sár – és rád szakad az élet, Sírva húz a kárhozat felé, Nyeldekelve száll beléd a méreg, Víg a vég, ha nem kóstolsz belé. Mondd ki még, ha megtagadod álmod, Mondd, ha ősöd rossz sora a vád, Mondd ki már, ha szívedet kizárod, Mondd, s a vég mi kezdetként vár rád. Kérd és várd – és tiéd lesz a térkép, Halld a fent és lent között a szót; Talpadon az út porát is mérték – Kell hogy élj, hogy vedd és add a jót. Én és a Balaton Nagyváros terén tömegben árván Én béke jelképe szárnyaló szeretet Buszmegállóban megfagyott járdán Eszem míg hagyják a Balaton szeletet. 33
Kerek ködből Kerek ködből Fénybe vágytál Elindultál Nem haladtál Néha nyár jött Néha zord tél Mindhiába Törekedtél Állva vártad Meg a csendet Békét mit a Szív teremtett Fénybe tartasz Kerek ködből Mindörökkön Mindöröktől
Révület Hallgatag csend körbeövez leplével Hív az út és fényzuhatag hull rám Hajnalálom szárnyal a vágy lelkével Visszaűz a starthoz a célorkán
34
Körbe kör Kör kör körbe kör Közepében görbe tőr Kékes égbe Föld sötétje Tör Ív ív holdas ív Születőben most a szív Álom éje Lét reménye Hív Láz láz húz a láz Gyorsan érő dús kalász Magva lénye Új kenyérbe Ráz Kút kút mély a kút Hitbe hajló fény az út Szövevénye Cél terébe Fut Kör kör körbe kör Közepében görbe tőr Föld sötétje Kékes égbe Tör
37
Hasad a hajnal Felkel a nap, beborít melegével, Vágyakat izzik a régi varázs, Éjszaka-rém nem emészt sose széjjel, Álmodik újra a fényről a más.
Tavaszmag Árnyas fák közt víg szalag az ösvény Zöld erőből lilát sző a vágy Rügyet bont, ha megfeszül a törvény Virág pattan ágak derekán Bűn sarából fakad fel az élet Múlt jövője zúzza szét a bút Fagyos örvény új szigetté éled Fénylő fák közt célba visz az út
Repkénykarzat Sorsom tűzfala repkénykarzat, Gond szakadékán épül a híd, Hajnalcsillag a fényről vallat; Angyali szóval a jóra tanít. Mélyről csillan a holnap kincse, Hűs menedékén gyöngye nevet, Átjár-ringat az áldás lelke – Tárva a szívem: küldd a jelet!
38
Tyúksors Hopp, egy tojás! Kot-kot-kot. – Így kívántam Jó napot. Nem tudható Előre, Kakas lesz-e Belőle; Ha a sorsa Bántotta: Asztalodra Rántotta. Még pár tojás Marékba, Ugrom is a Fazékba. Kívánj nékem Jó napot! Azt felelem: Kot-kot-kot…
Csendélet Mélázó virág Csodálkozik a réten Illata varázs
39
Néma kiáltás Vergődő vad éjből szült vihart a hajnal, Égő szenvedéllyel, táltos akarattal. Kéjesen kuszált szét minden régi álmot, Fájdalmak cserepét, mézes délibábot. Megüresült sorssal csönd zugában várlak, Szívem közepébe, reménygömbbe zárlak. Kimondatlan vágyam megőrizni fényed – Boldog út esélyét, fészekmenedéket.
Szerelemszonett A céljaimhoz új esély a léted – Amerre jársz, a rét virágot ád, A tó felett ha száll az angyalének, Te vagy ki érti biztató szavát. És én – ki vágyom zárszavát a télnek, Amint aszály után a föld esőt – Tudom, ha hívsz örökre véget érnek A kútbanéző búsuló idők. Csak állj elém és én elébed omlok, A múlt ködébe vesznek mind a gondok És meg-megáll a vágtató idő – S ha ránk talál a hajnalóra pírja, S vágy szavát az értelem csitítja; Türelme ágán bíbor rózsa nő.
40
Új tavasz ébred A múlt kimúlt és rügy fakadt a fákra, Ledobtad végre téli gondruhád, A régi álmot új való kívánja, A dünnyögés ma holnapért kiált. Ne tétovázz, ha létbe vágy merülhet – Ha tűz a nap, ne hívd az éjszakát! Csak állj elé, s ha lénye megbizserget: Derűt kínál a réttelen nomád…
Tavasz van Tavasz van, sugaras tavasz van, Jókedvünk suhan a szabadban, Szemünkből éltető nap ragyog, Szívünkben szerelmes angyalok. Tavaszban, áradó malasztban Teveled sétálok, gyönyörűm.
Önnön magányba zárva Tarajos felhőn lovagolva Nyüszítő vágy üldözte Álom ért utol Fülembe súgta titkait Körémcsavarta Áldott boldogság reményét S itthagyott – Az őszülő nyár ölelésében.
41
Sóra nincs idő Ma szép a lét A tél felé kacsintó nyár is rekkenő Ha kérdenéd Ma válaszomba szőve lenne némi hő A holnapérlelő Ma más varázs Kalácsa édesít és sóra nincs idő Ha áradás Apasztja bánatom ez enyhén meglepő De mégis érthető Ma dús a rét Derűje rőt erőbe hintve tüntető Ha múzsa véd Az égi szóra megbocsát a büszke nő A lelkeröppenő
A bagzó őskaján Mint hajdanán a múló nyughatatlan, Ma megkíván és égni hív az est... De mit tegyek, ha őskaján a bagzó? Csak engedek, mert lelkesült a test. Mit ér a lány, ha elveszett a filter? Ha lágy talány varázsa mást ígér? Ma csókra vár, és nem zavar ha holnap Majd gyónni jár a tűzszemű ledér...
42
Élni szó szerint Jégközöny teléből Magánykút verméből Jött – És szólalt meg újra az Elhallgattatott. Vádakkal perelve Jelekre figyelve Hitt; S mert bátran a világra Kiáltott: hatott...
Túl a határon A bizonytalan biztonsága éltet – A döbbenet a mámor ráncain... Még fáj a tény, hogy álmaim nem érted, De megszülettem vágyam romjain.
A csakazértis okán Tegnap hitemre bíbor alkony ült És hűs kaszával szegte kedvemet Reményveszejtő kétkedő talány De hangod óvón új erőt adott Mert mából érő holnapot kívánt És elhitette: mégis érdemes
45
Az utolsó kísértés Végre átléptem barlangom küszöbét Előttem ledér nimfadémon állt Mosolya lángolt s egyszerre kitárult előttem a világ. Kacéran kínálta elém széttárt combjait s közte gyöngyölét. – Nem! Most nem! S már sosem ezután – ráztam meg konokan üstököm. Hangom csattant a bíbor csendben, S a szirén fonnyadni kezdett nyomán. – Csak gyönyört kínálj, az örömöt magát; A bűnt hagyd vén kígyók vétke okának! És eltűnt, és semmivé porladt a kísértő – Átadott helyét rikoltva vehette birtokba ismét a Nap.
46
Hús és vér Ma láthatod: az ember hús és vér Fojtott ösztöngócra rálélegzett fény Jó volt szabadnak álmodni magad Bár tó felől ma hűvös szél kuszált A papíromra, lám, katica szállt Hát ne feledd: az ember hús és vér
A fa tetején Kedveszegetten lelkesedem, Ugye ködbevesző ma a táj? Nézd, hova röppen – nézd hova nem – Buja kínokat égve a nyáj… Éledezőként halvatalál Ki tegezve ma újra magáz; Néma türelmem Rád kiabál: Ne kövess, ha a tét lealáz!
Benned a ház Hajnalig épült benned a ház mely otthonod mától Feltörekedve körbetekints s amit érzel élj aszerint
47
Abszurd Suhanó tájon legelészek Párálló jégként hevenyészek Távolba vesző tengerészek Ladikján hozzád hazatérek
Egy szó elég Nyomaszt az éj, riaszt megannyi rémalak, Magányba zárna szétziláló orkán, És egyre jobban szűkülő csatornán Kínlódva folynak át hozzád a bús szavak. De nem hagyom, hogy űzzön megvadult vonat, És cáfolom, hogy léterőm ma fogytán, Egy szó elég, egy perc a boldog órán – A vágy, mely céljaimba oltja sorsodat.
hal az úr nyílt színen ha társaság megfeszítve száraz ág fölfelé tör görbe kép lejtmenetben sír az ég kőrózsa ha döfve szúr asszonytalan hal az úr megfejtése egybekét bústalan dús hős a rét 48
Szenah-arcú látomás Új aranyasszony pördül a bálon Tánca simítja bús fejemet Róna-süvöltő célomat várom Add a kezed ha a hó betemet Jöjj, aranyasszony, halld zokogásom Óra kopogja már a jelet Rajtam a terhed, nincs maradásom Angyali pajzsom a szó: Szeretet
Áldozat Este lett ismét, Hold ragyog Köröttem bukott angyalok Hálok az utcán Otthontalanként lépkedek Meglepett parkok féltenek Hálok az utcán Rakparton csendet hallgatok Körúton Combino andalog Hálok az utcán Küszöböd elé érkezem Egyetlen bűnöm létezem Hálok az utcán Magányba burkolt hajnalok Nélküled fagyok-olvadok Hálok az utcán 51
keser Bohócok röhögnek rajtunk Nélkülünk foszlik a nyár Különből együttbe hajlunk Türelmünk ránk kiabál Semmivé porlad a minden Ködlepte dzsungel a rég Lesz-e még holnap a nincsen Lesz-e időnkből elég Vágyaim köröttem ülnek Sámándob túlélni hív Vadakká így szelidülnek Szavadra dobban a szív
kiút gond nélkül Röppen elém egy gond ellene gondolat támad Érteni vélek szót csendbe fagyott kusza vágyat Porlik a hűvös tél távoli nyár csak ígéret Mégis e kezdet nyújt náladizű menedéket
52
TARTALOMJEGYZÉK
Nyári csendélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iránytű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Álomváró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A becsvágyról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kevés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vigyázz rám! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . túlÉlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Küldetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értem üzennek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dualizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kegyelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vágtázó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . célKereszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lángolajág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Téli történet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lehetŐség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Harmadikszemes látás . . . . . . . . . . . . . . . . . Szókimondó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Genesis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kígyó bűne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fénymorzsák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fénytölte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szárnyaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újjászületés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Virrasztó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vajúdás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meditáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ősz-igék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fénykaraván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újragyúrva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
7 8 8 11 11 12 12 13 13 14 14 17 17 18 18 19 19 20 20 21 22 22 23 26 26 27 27 27 28 28 31 31 32 32 53
felismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ami kell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Én és a Balaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerek ködből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Révület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Körbe kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hasad a hajnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tavaszmag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Repkénykarzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tyúksors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csendélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néma kiáltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerelemszonett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új tavasz ébred . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tavasz van . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önnön magányba zárva . . . . . . . . . . . . . . . Sóra nincs idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A bagzó őskaján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élni szó szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Túl a határon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A csakazértis okán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az utolsó kísértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hús és vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fa tetején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Benned a ház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Abszurd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy szó elég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hal az úr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szenah-arcú látomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áldozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . keser . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kiút gond nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
54
33 33 33 34 34 37 38 38 38 39 39 40 40 41 41 41 42 42 45 45 45 46 47 47 47 48 48 48 51 51 52 52
BETŰRENDES MUTATÓ
A bagzó őskaján . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A becsvágyról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Abszurd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A csakazértis okán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A fa tetején . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A kígyó bűne . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ami kell . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Az utolsó kísértés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Áldozat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Álomváró . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Benned a ház . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . célKereszt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Csendélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Dualizmus . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Egy szó elég . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Élni szó szerint . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Én és a Balaton . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Értem üzennek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Feladat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . felismerés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fénykaraván . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fénymorzsák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fénytölte . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Fogságban . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Genesis . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . hal az úr . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Harmadikszemes látás . . . . . . . . . . . . . . . . . Hasad a hajnal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hiány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Hús és vér . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Iránytű . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ítélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kegyelem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kerek ködből . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
42 11 48 45 47 22 33 46 51 8 47 17 39 14 48 45 33 13 19 33 31 23 26 32 22 48 20 38 27 47 8 21 14 34 55
keser . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Kevés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . kiút gond nélkül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Körbe kör . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Küldetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Lángolajág . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . lehetŐség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Meditáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Néma kiáltás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Nyári csendélet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Önnön magányba zárva . . . . . . . . . . . . . . . Ősz-igék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Repkénykarzat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Révület . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Sóra nincs idő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szárnyaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szenah-arcú látomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szerelemszonett . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Szókimondó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tavasz van . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tavaszmag . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Téli történet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Túl a határon . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . túlÉlés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Tyúksors . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újjászületés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Újragyúrva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Új tavasz ébred . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vajúdás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vágtázó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Vigyázz rám! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Virrasztó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
56
52 11 52 37 13 18 19 28 40 7 41 31 38 34 42 26 51 40 20 41 38 18 45 12 39 27 32 41 28 17 12 27
