LADOMÉRI TANYA EGYESÜLET ALAPSZABÁLY változásokkal egységes szerkezetben (korrigált) A Ladoméri Tanya Egyesület Közgyűlése az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény alapján a mai napon a létesítő okirat módosítás az Egyesület változássokkal egységes szerkezetbe foglalt korrigált alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I.1. Az Egyesület neve: Ladoméri Tanya Egyesület I.2. Az Egyesület székhelye: 9173, Győrladamér, Arany János u 19/A I.3. Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére. I.4. Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet, mely önálló ügyintéző, képviseleti szervvel és önálló költségvetéssel rendelkezik. Az egyesület kiadásait tagdíjakból, rendezvényinek bevételeiből, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. I.5. Az Alapítás időpontja: 2010. szeptember 10. napja. II. AZ EGYESÜLET CÉLJA II.1. Az Egyesület által kitűzött célok: II.1.1. Az Egyesület célja, hogy Győrladamér településen illetve környezetében – különös tekintettel a Szigetközben – fellelhető hagyományok, népszokások megőrzése, ápolása, ezek népszerűsítése, terjesztése. II.1.2. Az Egyesület célja továbbá az Egyesületnek a fent meghatározott terület természeti és épített értékeinek felkutatása, megóvása, másokkal – különös tekintettel a fiatal korosztályra – való megismertetése. II.2. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § -ra hivatkozással közhasznú tevékenységeket végez. II.2. 1. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) a) bekezdésre hivatkozással az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: - együttműködés a középtávú tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégia kialakításában,
mely közfeladatot a 2004. évi CXXXIV. tv. a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény 5. § (3) bekezdése írja elő; - általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, nemzetiségi nevelés-oktatás, kollégiumi
ellátás, Köznevelési Hídprogramok keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, alapfokú művészetoktatás, fejlesztő nevelés, fejlesztő nevelés-oktatás, pedagógiai szakszolgálati feladat, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátása, akik a többi gyermekkel, tanulóval 1
nem foglalkoztathatók együtt, a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás, pedagógiai-szakmai szolgáltatás, mely közfeladatot a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény 4. § (1) a)-u) pontjai írják elő; - közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/ művelődésre szerveződő közösségek
tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása; művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása, a művészi alkotó munka feltételeinek javítása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése, mely közfeladat a 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló törvény 121. § a)-b) pontjai írnak elő; - a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme, mely
közfeladatot a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13. pontja írja elő; - a kulturális örökség védelme, mely közfeladatot a 2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség
védelméről szóló törvény 5 § (1) bekezdése írja elő; - az épített környezet alakítása és védelme mely közfeladatot a 1997. évi LXXVIII. tv. az épített
környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 57/A § (2) bekezdése írja elő; - természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, mely
közfeladatot a 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről szóló törvény 64. § (1) bekezdése ír elő; II.2. 2. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényre hivatkozással az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi: -
tudományos tevékenység, kutatás, nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, kulturális tevékenység, kulturális örökség megóvása, természetvédelem, állatvédelem, környezetvédelem.
II.3. Az Egyesület II.1. pontban rögzített céljai megvalósítása érdekében az alábbi tevékenységeket végzi: -
Előadások szervezése, Hagyományőrző rendezvények szervezése, lebonyolítása, Kirándulások szervezése, lebonyolítása, Tudományos és szakmai fórumok szervezése.
II.4. Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú illetve a jelen alapszabályban meghatározott alapcéljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott közhasznú tevékenységekre használja fel. II.5. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. II.6. Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak nyilvánosságát az Egyesület honlapján biztosítja. II.7. Az Egyesület az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 34. § (1) bek. d) pontja szerint közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. 2
A Civil tv. 2. § 22. pontja szerint közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő-testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelölés, a megyei jogú város képviselő-testületébe történő jelöltállítás, valamint a polgármester jelölése; nem minősül közvetlen politikai tevékenységnek a külön törvényben meghatározott nemzetiségi szervezet által a helyi, illetve nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson történő jelöltállítás valamint a polgármester jelölése. III. AZ EGYESÜLET TAGJAI, A TAGSÁG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE III.1. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy vagy szervezet, aki a jelen Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, és kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, valamint a tagdíj megfizetésére és tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. III.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar és külföldi természetes - vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván részt venni. A pártoló tagság keletkezésére jelen Alapszabály III.3. és III.4. pontjai az irányadóak. A pártoló tagság megszűnése: -
a természet személy tag halálával, illetve a nem természetes személy megszűnésével, kilépésével, kizárással, ha olyan magatartást tanúsít, mely az Egyesület céljaival össze nem férő a III. 10. pont szerint.
Az Egyesület pártoló tagja jogosult részt venni az Egyesület tevékenységében, és rendezvényein, jogosult továbbá egyes kérdések megvitatását kezdeményezni. Az Egyesület pártoló tagja köteles Egyesület az Egyesület célját és szellemiségét, és értékrendjét tiszteletben tartani köteles. Az Egyesület pártoló tagja szavazati joggal nem rendelkezik, nem választ és nem választható, ugyanakkor önként vállalt anyagi hozzájárulással támogathatja az Egyesületet, rendszeresen fizetendő tagdíj teljesítésére nem kötelezhető. III.3. Az Egyesületbe történő belépés önkéntes. A felvételt kérőnek írásbeli belépési nyilatkozati kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület Alapszabályát ismeri és az abban foglalt célokat, az Egyesület szellemiségét és értékrendjét, kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. III.4. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával és a tag elfogadó nyilatkozatának aláírásával jön létre. III. 5. Az Egyesület Elnöksége köteles az Egyesület tagjairól naprakész nyilvántartást vezetni. III.6. Az Egyesület tagjai egyszerű szótöbbséggel meghozott határozattal „tiszteletbeli tagnak” választhat meg olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult az egyesület közgyűlésein részt venni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani, valamint javaslatot indítványozni, és köteles a jelen Alapszabályban foglalt rendelkezéseket betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. III.7. Jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol „tag” kifejezés szerepel, csupán az Egyesület rendes tagjait kell érteni, a tiszteletbeli tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „tiszteletbeli tag” kifejezést. III.8. Az egyesületi tagság megszűnik: 3
a) a tag kilépésével; b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával; c) a tag kizárásával; d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. Ha az egyesületi tag elmulasztja a tagdíj megfizetését, abban az esetben az egyesület közgyűlése a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt. A tagot a felmondás előtt a meghatározott mértékű elmaradt tagdíjmegfizetésére 15 napos határidővel fel kell hívni az egyesület Elnöksége által, melynek eredménytelen leteltét követően jogosult a közgyűlés a felmondás tárgyában dönteni. III.9. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. III.10. A Közgyűlés minősített szótöbbséggel meghozott határozattal, a tagok összessége kétharmadának szavazatával kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét, jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesület közgyűlési határozatát ismételten vagy súlyosan megszegi, így különösen: ha az Egyesület tevékenységében hosszabb időn keresztül, vagy ismétlődő felszólítás ellenére sem vesz részt, - vagy olyan az Egyesület céljával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít, amely a vele való együttműködést lehetetlenné teszi - ha a tag a tagdíj fizetésével hat hónapos elmaradásban van és a kétszeri Elnökségi figyelmeztetés is eredménytelen. -
A kétszeri Elnökségi figyelmeztetés eredménytelensége esetén – melyek során a tag figyelmét részletesen, írásban 8 napos határidő megjelölésével fel kell hívni a mulasztások jogkövetkezményeire – az Elnökség a Közgyűlés elé terjeszti a döntést, mely a tag meghallgatása után a tag kizárásáról a Közgyűlésen jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével határoz. A tagsági jogviszony megszűnése esetén az Elnök a tagot a nyilvántartásból törli. A kizárást a tagok legalább egyharmada is kezdeményezheti, az Elnökhöz intézett, az okot is tartalmazó írásbeli felterjesztéssel. Az Egyesület Elnöke ilyen esetben köteles a kizárási javaslatot a Közgyűlés elé terjeszteni. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket é bizonyítékokat. A kizárásról szóló határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörén belül dönt a tag kizárása felől. III.11. A tiszteletbeli tag címet a Közgyűlés minősített szótöbbséggel meghozott határozattal, a jelenlévő szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbséggel jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. III.12. A III. 10. és 11. pontokban foglalt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve a tiszteletbeli tag cím megvonásáról szóló határozat, ha a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére. IV. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI IV.1. Az Egyesület rendes tagja jogosult: -
részt venni az Egyesület tevékenységében, és rendezvényein, jogosult egyes kérdések megvitatását kezdeményezni, a természetes személy tag személyesen, a nem természetes személy tag képviselője útján az Egyesület Közgyűlésén a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, véleményét kifejteni, határozati javaslatot tenni és szavazni,
4
-
a természetes személy tagok választhatnak és választhatóak bármely tisztségre, a nem természetes személy tagok pedig törvényes képviselőik útján választhatnak és választhatóak meg az egyesület bármely tisztségére.
IV.2. Az Egyesület tagja köteles: -
-
az Egyesület Alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, és értékrendjét tiszteletben tartani, az Egyesület Közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni, a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az Egyesületi céljainak megvalósítása érdekében. az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
IV. 3. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag csak személyesen gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye. IV. 4. Amennyiben a jelen Alapszabály eltérően nem rendelkezik, az Egyesület valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. V. AZ EGYESÜLET LEGFŐBB SZERVE: A KÖZGYŰLÉS V. 1. Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, mely a tagok összességéből áll. A közgyűlést az Elnökség hívja össze az Egyesület székhelyére. A közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes közgyűlést kell tartani. Rendkívüli közgyűlést kell tartani azonban, ha a tagok egyharmada azt – az ok és cél megjelölésével – írásban kéri, illetve a bíróság elrendeli. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlési meghívónak tartalmazni kell az Egyesület nevét és székhelyét, továbbá a közgyűlés idejét és helyét, valamint a közgyűlési napirendi pontokat valamint a megismételt közgyűlés idejére és helyére vonatkozó adatokat. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A Közgyűlés összehívása történhet tértivevénnyel feladott levélben, postai úton, továbbá elektronikus levél útján is, oly módon, hogy a tag a levelezőrendszerén keresztül olvasási visszaigazolás, vagy válaszüzenet küldésével igazolja, hogy a meghívót átvette. V.2 A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 % + 1 fő fele jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül akkor határozatképes, ha azon körülményre, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek létszámától függetlenül akkor határozatképes, már az eredeti meghívóban felhívták a figyelmet, valamint az ismételt közgyűlés időpontja az eredeti közgyűléssel együtt kitűzésre kerül, az eredeti napirendi kérdésekben, az eredeti napra és helyszínre történik a meghívás. Amennyiben a megismételt közgyűlést másik napra hívják össze, erről a tagokat az általános szabályok szerint, külön kell értesíteni. Ekkor a meghívóban a tagságot arról kell tájékoztatni, hogy az ismételt közgyűlés megtartására az eredeti közgyűlés határozatképtelensége miatt, az eredeti napirendi pontok tekintetében kerül sor, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes és megtartható. V.3 A Közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, minden rendes tagnak egy szavazata van. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. A közgyűlés a levezető elnököt, a szavazatszámlálókat, valamint a jegyzőkönyvveveztőt nyílt szavazással választja. A Közgyűlésen a pártoló tagok csak javaslat tételi, és jelölési joggal vehetnek részt, szavazati joggal nem rendelkeznek. A közgyűlésen a tiszteltbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek. V.3.1. A szavazati jog gyakorlásának feltétele az Egyesületi tagság, valamint a tag személyes jelenléte. A határozat meghozatalakor nem szavazhat: - akire a határozat valamilyen kötelezést tartalmaz; 5
akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; - akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; - aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; - aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. -
V.4. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. V.5. A titkos szavazást az alábbiak szerint kell lefolytatni: A Közgyűlés levezető elnöke felhívja a Közgyűlést a tisztségviselők személyére vonatkozó javaslattételre. A jelölőlistára azok a személyek kerülhetnek fel, akiket az egyesület bármely tagja (rendes és pártoló tagja) erre javasol. Első menetben az egyesület elnökét kell megválasztani. Amennyiben a jelöltek közül az első fordulóban a szükséges tagok összességének kétharmados szavazatát senki sem kapja meg, a második fordulóban csak az a két jelölt marad a jelölőlistán, akik a legtöbb szavazatot kapták, ha többen kaptak egyenlő számú szavazatot, valamennyien részt vesznek a következő fordulóban. A második fordulóban már egyszerű szavazattöbbséggel megválasztásra kerül az elnök személye. Az elnök megválasztása után a többi tisztségviselőt választja meg a Közgyűlés. Az eljárási szabályok ugyanazok, amelyek az egyesület elnökének megválasztására vonatkoznak, vagyis a többi tisztségviselő megválasztásához is a tagok összessége kétharmada szavazata szükséges. V.6. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik: -
az alapszabály megállapítása és elfogadása, valamint módosítása; az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az éves költségvetés elfogadása; az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; az Elnök éves beszámolójának elfogadása, és a közhasznúsági melléklet elfogadása, az Elnök, valamint az Elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása, az egyesületi tag kizárása, tiszteletbeli tagi cím visszavonása, az éves tagdíj megállapítása, a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyása. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása, ha van; a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, ha van és a végelszámoló kijelölése tag kizárásáról való döntés.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az Elnök, valamint az Elnökség tagjainak megválasztásához, visszahívásához, továbbá tag kizárásához és az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, valamint a közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. A közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyásáról a Közgyűlés nyílt szavazással dönt. 6
V.7. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, ill. a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. V.8. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. V.9. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesületet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltött. V.10. A közgyűlésről az Elnökség a közgyűléssel egyidejűleg írásban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és idejét, a jelenlévőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét, a közgyűlés napirendi pontjait, továbbá a taggyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, nyilatkozatokat és a határozatokat az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, illetve a szavazástól tartózkodókat vagy az abban részt nem vevőket. A jegyzőkönyvet az Elnök és egy közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyvvezető, valamint két közgyűlésen megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő tag (akik egyben a szavazatszámlálók is) írják alá. A közgyűlésen hozott határozatokat azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetnie a Közgyűlési Határozatok Tárában. Közvetlenül a szavazást követően az Elnök – a szavazatszámlálók segítségével - összesíti a leadott szavazatokat, akként, hogy megállapítja a szavazásra jogosultak számát, valamint a határozati javaslatra „igen” szavazatot leadók számát. Amennyiben ezen számítás alapján az egyszerű többség, avagy – amennyiben az adott kérdésben a jelen Alapszabály vagy jogszabály minősített többséget ír elő – az előírt mértékű minősített többség megállapítható, úgy az Elnök szóban kihirdeti a jelenlévő tagoknak, hogy a határozat meghozatalra került (: „meghozott határozat”); ellenkező esetben arról, hogy a határozat nem került meghozatalra (a továbbiakban: „elutasított határozat”). A határozat megszületésének időpontja: az Elnök általi – fentiek szerinti – kihirdetésének időpontja. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról az Elnök 8 munkanapon belül köteles az adott Közgyűlésen jelen nem lévő tagoknak írásbeli tájékoztatást küldeni, feltüntetve benne a meghozott, vagy elutasított határozat tartalmát, valamint a határozat meghozatalának időpontját. A határozat meghozataláról, avagy elutasításáról szóló írásbeli tájékoztatás elektronikus levél útján történik. VI. AZ ELNÖKSÉG VI.1. Az Egyesület ügyvezetését, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző, képviselő szerve az Elnökség látja el. Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja meg az egyesület tagjai közül. VI.2. Az Elnökségnek 3 tagja van. Az Elnökség tagjai Elnök, alelnök és elnökségi tag. VI.3. VI.3.1. Az Egyesület vezető tisztségviselője az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 7
VI.3.3. Az Egyesület vezető tisztségviselője nem lehet az: - akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül; - akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet; - az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. VI.4. Az Egyesület képviseletétre az Elnök és az Alelnök jogosult. Az Elnök és Alelnök képviseleti joga gyakorlásának módja: önálló. VI.5. A Közgyűlés az Elnökség tagjait a tagok összessége kétharmada szavazatával, 5 évre választja, titkos szavazással választja meg. VI.6. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább 4 (négy) alkalommal ülést tart, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülései nyilvánosak. A meghívót az ülés időpontját megelőző legalább 8 (nyolc) nappal előbb kell az Elnökség tagjainak részére kiküldeni, a napirendi pontok megjelölésével. Az Elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon minimum két tag jelen van. Bármely az elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint meg kell hívni. VI.7. Az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség tehát jogosult az egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról - a Közgyűlés illetve tagok felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett - dönteni. VI.8. Az Elnökség határkörébe tartozik különösen: - az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala, - tag felvételéről való döntés, - a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése, - az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése; - az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; - az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; - a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése; - az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; - részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; - a tagság nyilvántartása; - az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; - az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; - az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megtétele; és - az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba való betekintés biztosítása a tagok részére, - döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. VI.9. Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha -
az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
VI.10. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. 8
VI.11. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. VI.12. Az elnökségi tagság megszűnik: -
halállal, Közgyűlés általi visszahívással - ha a jelen Alapszabályban, valamint az etikai szabályokban foglaltakat megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, mely az Egyesület céljával össze nem egyeztetető -, lemondással.
VII. AZ ELNÖK VII.1. Az Elnököt a Közgyűlés választja közvetlenül a tagjai közül a tagok összessége kétharmada szavazatával, titkos szavazással 5 év időtartamra választja meg. VII.2. Az Elnök jogai és kötelességei: -
a Közgyűlést bármikor összehívhatja, az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja, a kiadások számláinak ellenőrzése, munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása, megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez, szerződések megkötése, a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése, az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróságok előtt, az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni, éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyása céljából a Közgyűlés elé terjesztése, Közgyűlés, és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.
VII.2. Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt. Az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a Közgyűlés hozzájárulása is szükséges. VIII. AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA, MEGSZŰNÉSE VIII.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. VIII.1. 1. Az Egyesületi tagdíj mértéke évi 1.800,- Ft-ban, azaz egyezer-nyolcszáz forint, amely összeget egyösszegben minden év január 31. napjáig kell az Egyesület bankszámlájára befizetni. Az év közben csatlakozók – az adott töredék évre, a felvételt követően – a hátralévő hónapok figyelembevételével részarányos díjat fizetnek 150,- Ft/hónap, azaz egyszázötven Ft/hónap összegben. VIII.2. Az egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, a külső támogatók által juttatott összegekből, valamint rendezvényeinek bevételeiből gazdálkodik. VIII.3. Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az egyesület vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl, az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. 9
VIII.4. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. A vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésre kell fordítani. Az ezután fennmaradó összeg közérdekű célra történő felhasználásáról a Közgyűlés dönt. VIII.5. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. VIII.6. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. VIII.7. Az Egyesület megszűnése: VIII.7.1. Jogutód nélkülimegszűnés: - ha az arra jogosult szerv kimondja a megszűnését; - ha az arra jogosult szerv megszünteti; - ha az egyesület megvalósította célját, vagy a célja megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; - az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. VIII.7.2. Jogutódlással történő megszűnés: -
ha más egyesülettel való egyesülését az arra jogosult szerv kimondja (egyesülés); ha más egyesületekre válik szét (szétválás).
VIII.8. Az Egyesület köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni. VIII.9. Az Egyesület köteles a Közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az letétbe helyezni és közzétenni, mely kötelezettségének az Egyesület a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget. Az Egyesület a beszámolót és közhasznúsági mellékletet elhelyezi továbbá a honlapján is. Az Egyesület beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet. IX.VEGYES RENDELKEZÉSEK IX.1. A Közgyűlés döntéseit a Közgyűlési Határozatok Tárában, az Elnökség döntéseit az Elnökségi Határozatok Tárában kell nyilvántartani. A nyilvántartásban rögzíteni kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát és személyét. Az Egyesület a Közgyűlési Határozatok Tárát, valamint az Elnökségi Határozatok Tárát, vagyis a közgyűlés és az elnökség döntéseit az Egyesület internetes honlapján való megjelenéssel hozza nyilvánosságra. IX.2. Az Egyesület a Közgyűlés határozatait az érintettekkel elektronikus úton közli. IX.3. Az Egyesület a beszámolóját internetes honlapján való megjelenéssel hozza nyilvánosságra. IX.4. Tekintettel arra, hogy az Egyesület közhasznú szervezet, ezért a működésével kapcsolatban keletkezett iratokba való betekintés rendje a következő: jelen alapszabály IX. 1., IX. 2., IX. 3. pontjában rögzített iratok az Egyesület internetes honlapján megtekinthetőek. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatban keletkezett további iratok (amelyek az Egyesület honlapján nem tekinthetőek meg) pedig az Egyesület székhelyén tekinthetőek meg. Az iratokba való betekintést minden hét keddjén 10.00 és 17.00 óra között lehetséges. 10
IX.5. Az Egyesület működésével, határozatai közzétételével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói és közhasznúsági melléklet közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot az alapszabályban szabályozott iratbetekintési jog és felvilágosítás adási jog rögzítésével biztosítja. Az Egyesület tevékenysége nyilvánosságának biztosítása érdekében a www.ladomeritanya.hu internetes honlapot működtet. A honlapon az alapszabályt, közgyűlési és elnökségi határozatokat, az Egyesület szolgáltatásaival kapcsolatos dokumentumokat, az éves beszámolót, a közhasznúsági jelentést az Egyesület közzé teszi. Ugyanitt lehetőséget biztosít felvilágosítás kérésére is elektronikus levelezés útján. Az Egyesület a közhasznú tevékenységek, a szolgáltatások igénybevételének módját is a honlapon hozza nyilvánosságra. A honlap tartalmáért és működtetéséért az Elnökség felelős. IX.6. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a bírósági nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti. IX.7. Az egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, pártokat a semmilyen formában nem támogat. IX.8. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, valamint az új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók. Az Egyesület ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2014. év szeptember 06. napján összehívott közgyűlésen 2. rendkívüli közgyűlés 1/2014 (09.06.) számú határozattal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak. Kelt, Győrladamér, 2014. év szeptember hó 06. napján
……………………………………. Nyers Viktor Erik Az Egyesület elnöke Tanúk: 1. Név: Nyersné Kiss Hajnalka Lakcím: 9173, Győrladamér, Arany János út 19/A Aláírás: …………………………………………………………… 2. Név: Kiss Sándorné Lakcím: 9173, Győrladamér, Arany János út 19/A Aláírás: ……………………………………………………………
11
