LÁBTENISZ SZABÁLYOK AZ IFTA 2003. ÉVI ZÁGRÁBI KONGRESSZUSÁNAK MÓDOSÍTÁSA SZERINT
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A szabályoknak az a része, mely minden szakágnál – Egyéni, Páros-A, Páros-B, Hármas - közös.
1. PÁLYA 1.1
Egyéni, Páros-B: 8,2 x 12,8 m
1.2
Páros-A és Hármas: 8,2
1.3
A pályát egy háló osztja két térfélre. A vonalak 5 vastagok. A méret pontossága 5 cm.
1.4
Az alap- és oldalvonalak a pálya részei. A vonalak 5 vastagok. A méret pontossága 5 cm.
1.5
A pálya, melynek a játék ideje alatt megközelíthetőnek kell lennie, szegéllyel van ellátva legalább 3 méterre a pálya oldalvonalaitól és 3,5 méterre az alapvonalától. A pálya vízszintestől való eltérésének megengedett szintje 1 : 100. 2 centiméteres maximális egyenetlenség elfogadható, ha nincs éles átmenet.
x 18,0 m
1
1 cm 1 cm
2. HÁLÓ 2.1
Meghatározás: csak az a rész, mely az oldalvonalak között a pálya fölött lóg. A háló hosszát két fémből vagy műanyagból készült kerek rúddal lehet meghatározni, ezek tartják a hálót a vonalakon. A tartók a háló részei.
2.2
A háló a két végén ki van feszítve úgy, hogy a felső része 110 cmre van a pálya felületétől, a pálya teljes szélességében. A háló megengedett maximális magassági eltérése 2 cm. A háló legalacsonyabb sarkának és a pálya felülete közötti távolság nem lehet több 20 cm-nél. 15 éves korig a háló magassága 100 cm. Amennyiben a háló a játék közben a megengedett magasság alá összeroskad (a támasztó rúd össze akar dőlni vagy a feszítő kábel el akar törni), akkor a bíró „új labdát” rendel el.
8,2 m
3. LABDA 3.1
A hivatalos IFTA-labda paraméterei: Felépítés: ragasztott, 32 burkoló rész, szín: fekete és fehér, anyag: műbőr (természetes bőr), súly: 396 – 453 g, kerület: 680 – 710 mm, visszapattanási magasság: 660 – 720 mm, felfúvódás: 60 – 65 kPa. A visszapattanási magasságot Kistler lemezen mérik úgy, hogy a labdát egy (1) méter magasságból leejtik szeleppel felfelé.
4. JÁTÉK KEZDETE 4.1
Az a csapat, amelyik megnyeri a feldobást, választhat térfelet vagy a szerválást.
4.2
Döntetlen esetén a harmadik szett előtt az a csapat (játékos) választhat térfelet vagy szerválást, amelyiknek – az elért pontok összeadása után – több nyert pontja van. Csak azonos nyert pontok esetén van feldobás.
5. SZERVÁLÁS 5.1
A szerválást az alapvonal mögül, a pályán kívülről kell elvégezni a labda lábbal történő elrúgásával.
5.2
A szerválás módja: a labda elrúgása rögtön a levegőből (kézből szerva), vagy azután hogy a labda visszapattant talajról (pattanás utáni szerva), vagy közvetlenül a földről (állított szerva). Sem a
2
labda, sem pedig a láb nem érintheti a pályát (a vonalakat is beleértve) a szerválás elvégzése közben. A szerváláshoz labdát kézből (kezekből) kell indítani vagy le kell tenni a földre. 5.3
A szerválást 5 másodpercen belül el kell végezni a bíró játékkezdésre vonatkozó rendelete után.
5.4
A labdának kereszteznie kell a hálót és az ellenfél szervazónájába kell érkeznie.
5.5
A szerválást mindig az a csapat (játékos) végzi el, aki az előző pontot szerezte.
5.6
Az ellenfél csapatának játékosa addig nem érhet a labdához, amíg a labda nem érinti a pályát a saját térfelén.
6. A LABDA JÁTÉKBAN TARTÁSA 6.1
A labda pályán történő lepattanásainak maximális száma: Egyéni: 1 - Páros-A: 1 - Páros-B: 1 - Hármas: 1. Játék közben a játékosnak nem kötelező engednie lepattanni a labdát a földre (kivéve az ellenfél szerváját).
6.2
Az a maximális szám, ahányszor a csapat összesen érintheti a labdát, mielőtt azt átjuttatná az ellenfél térfelére: Egyéni: 2 - Páros-A: 3 - Páros-B: 2 - Hármas: 3. A játékos kar és kéz kivételével testének bármely részével érintheti a labdát. Az Egyéni kivételével a játékos kétszer egymás után nem érhet a labdához. Az a minimális szám, ahányszor a játékosnak érintenie kell a labdát mielőtt a labda átmegy a hálón: 1.
6.3
A játékos, akkor tartja játékban a labdát, ha a labda csak a pályán belül ér földet.
6.4
Meg kell ismételni a szervát („új labda”), ha valamilyen idegen tárgy ér a labdához vagy a pályához.
6.5
Egyik játékos sem érintheti a hálót (akkor sem, ha a labda már földet ért).
6.6
A labda csak akkor van játékban, ha átmegy a hálón, hogy utána leérkezzen az ellenfél pályájára. (lásd 2.1 szabály)
6.7
Játék közben megengedett, hogy a játékos teste ellökje az ellenfélnek azt a lábát, mely átnyúlik a háló felett a saját térfelére (Sáncoló lábának ellökése testtel). Azonban ez nem megengedett karral vagy kézzel.
6.8
Ha két ellenfél játékos egy időben ér a labdához a háló felett („együttes érintés”) és a labda kikerül a pályáról, akkor meg kell ismételni a szervát.
6.9
Ha két ellenfél játékos egy időben ér a labdához a háló felett („együttes érintés”), a játék folytatódik, ha a labda a pályán belül érinti a földet. Ilyen esetben az érintések számlálása újra kezdődik és az is megjátszhatja a labdát, aki részt vett az együttes érintésben.
6.10
A játékos hozzáérhet az ellenfél térfele feletti labdához is, de csak akkor, ha a saját térfelén áll vagy a saját térfeléről felugorva a saját térfelére érkezik.
3
6.11
A játékos nem hozhatja játékba a labdát, ha a labdaérintés előtt vagy után a lába érinti az ellenfél térfelét.
6.12
A játékos csak akkor érhet hozzá az ellenfél lábához, miután már megjátszotta a labdát.
7. PONTSZERZÉS, EGY JÁTSZMA ÉS A MÉRKŐZÉS MEGNYERÉSE 7.1
A csapat (játékos) akkor kap pontot, ha az ellenfél hibát követ el, minden hiba egy pontot ér.
7.2
Mindegyik szakágat (Egyéni, Páros-A, Páros-B, Hármas) két (2) nyert játszmáig játsszák. Az a csapat (játékos) nyeri meg a játszmát, amelyik először szerez 11 pontot minimum két (2) pontos különbséggel (11:9). Egyébként két pont különbség eléréséig folytatódik a játék (12:10, 13:11 stb.).
8. IDŐKÉRÉS ÉS JÁTÉKOS CSERE 8.1
Minden csapat (Páros-A, Páros-B, Hármas) jogosult játszmánként egy (1) 30 másodperces időkérésre, miután az edző (játékos) ezt kérte a játékvezetőtől.
8.2
Minden játékos (Egyéni) jogosult játszmánként kettő (2) 30 másodperces időkérésre, miután az edző (játékos) ezt kérte a játékvezetőtől.
8.3
Minden csapatnak jogában áll – Egyéni kivételével – játszmánként kétszer játékost cserélni.
8.4
A játékvezetőnek jogában áll bármikor a játszma folyamán kijelenteni a „játékvezetői időkérést”, hogy eltávolítson bármilyen jellegű akadályt.
9. HIBÁK, MELYEK PONTVESZTÉSSEL JÁRNAK 9.1
A csapat (játékos) pontot veszít, ha a labda egymás után kétszer érinti a térfelén a pályát úgy, hogy közben nem ér hozzá senki.
9.2
A csapat (játékos) pontot veszít, ha a labda felpattan a térfele felületéről, majd áthalava a háló felett anélkül pattan le az ellenfél térfelén, hogy a játékos hozzáért volna.
9.3
A csapat (játékos) pontot veszít, ha nem engedik (engedi) az ellenfél által szervált labdát leesni a saját szervazónájába (azaz a levegőben megrúgják a labdát).
9.4
A csapat (játékos) pontot veszít, ha a játékos testének bármely részével hozzáér a hálóhoz. Meg kell ismételni a szervát, ha mindkét fél együttesen ér hozzá a hálóhoz.
9.5
A csapat (játékos) pontot veszít, ha a játékos az alábbi hibák valamelyikét elköveti a labda szerválása közben: - ha hozzáér a hátrafelé kiterjesztett alapvonalhoz vagy az oldalvonalhoz labdával vagy a lábával miközben megtámasztja a testsúlyát a szerva elvégzése közben, - ha a játékostárs hozzáér a labdához szerválás és az ellenfél
4
térfelére történő haladás közben, - ha labda az ellenfél térfelén lévő szervazónán kívül érkezik. 9.6
A játékos karral vagy kézzel érinti a labdát.
9.7
A játékos által elrúgott labda az ellenkező oldalra a háló és az oldavonalak meghosszabbításán („Antenna”) kívülről érkezik.
9.8
A játékos által elrúgott labda az ellenfél térfelén kívül esik le.
9.9
A játékos az ellenfél térfele feletti labdát nem a saját térfelén állva, vagy onnan felugorva és ugyanoda visszaérkezve játsza meg.
9.10
Teremben zajló játék esetén ha a labda érinti terem egy részét vagy annak berendezését (mennyezet, falak, arénát stb.), az a játékos követi el a hibát, aki utoljára ért a labdához.
9.11
A játékos kézzel megtartja vagy ellöki az ellenfelet.
9.12
Az Egyéni szakágat leszámítva, ugyanaz a játékos kétszer egymás után ér a labdához.
9.13
A játékos úgy hozza játékba a labdát, hogy valamely testrésze az ellenfél térfelét érinti, a ladbaérintés előtt vagy után.
9.14
Megelőzés a túloldalról („pracker”): a labda lepattanását követően az ellenkező térfélen álló játékos éri el előbb a labdát. Ilyenkor akinek a térfelén lepattant a labda az veszíti el a pontot.
9.15
A játékos mozgásban lévő lábával/lábfejével megérinti az ellenfél fejét, karját vagy testét (ezt a hibát kizárólag az ellenfél térfelére a háló felett átnyúló játékos követheti el). Ha azonban az érintés előtt a Sáncoló láb már nem mozgott, azaz pozícióban volt, akkor hiába szalad neki a túloldali játékos, a labda játékban marad.
10. HELYTELEN VISELKEDÉS ÉS A SZANKCIÓK 10.1
Ha a játékos túllépi a szerválásra meghatározott 5 másodperces időt: - első késedelem: figyelmeztetés - második késedelem: pontvesztés
10.2
Sportolóhoz méltatlan viselkedés (tiltakozások, kifogások, a labda szándékos elrúgása akár úgy, hogy megüsse a játékvezetőt, labdaelrúgás, játék késleltetése, az ellenfél megfogása és lökése, káromkodás, ízléstelen gesztikulálás stb. a játékos, az edző vagy a csapatvezető részéről): - első alkalommal: figyelmeztetés - második alkalommal: pontvesztés
10.3
Attól függően, hogy mennyire durva a helytelen viselkedés (10.2 szabály) a játékost sárga vagy piros lappal büntetik, a harmadik figyelmeztetés kizárást von maga után.
10.4
A kizárt játékost másik játékos helyettesítheti (Páros-A, Páros-B, Hármas). Egyéniben az ellenfél nyeri a mérkőzést 2:0 – ra (11:0, 11:0) alapértelmezésben vagy a csoport valamennyi mérkőzését törlik.
5
11. JÁTÉKOS FELSZERELÉSE ÉS TILTAKOZÁSAI 11.1
Egy csapathoz tartozó játékosoknak egyforma mezt kell viselniük: ha nem, akkor a játékvezető nem engedi őket játszani.
11.2
Ha a játék félbeszakad, akkor a csapatkapitánynak vagy az edzőnek jogában áll felemelni a kezét a játékvezető felé tiltakozásul és kérdést feltenni a szabályok értelmezése vonatkozásában. A játékvezető döntése végleges.
11.3
A tiltakozásokat, ha van ilyen, a verseny jegyzék szerint kell kezelni, ha véget ért a mérkőzés. A végső döntés az IFTA Választott Bíróságára tartozik.
12. EGYEBEK 12.1
Egyéb vitatható eseteket az IFTA illetékességi köréhez tartozó illetékes ellenőrző szerv kezeli.
II. KÜLÖNLEGES JELLEMZŐK: EGYÉNI 1. PÁLYA 1.1
A 8,2 x 6,4 méteres pálya két térfele egy középen húzódó vonallal két egyező méretű részre von osztva (4,1 x 6,4 méteres szervazóna)
5. SZERVÁLÁS 5.7
A szervát csak az alapvonalon túli területről lehet elvégezni, a középső és az oldalvonal között. A szervát átlósan kell elvégezni jobbról vagy balról, a megszerzett saját pontok számától függően: - jobbról: ha saját pontok száma páros (0:0, 2:1, 4:6 stb.), - balról: ha a saját pontok száma páratlan (1:0, 1:1, 3:2 stb.). A labdának az ellenfél szervazónájába kell érkeznie.
6. A LABDA JÁTÉKBAN TARTÁSA 6.2
A játékos kétszer egymás után érintheti a labdát mielőtt a labda átmegy a hálón.
8. IDŐKÉRÉS ÉS CSERE 8.3
Egyéninél nem megengedett a csere.
6
III. KÜLÖNLEGES JELLEMZŐK: PÁROS-B 1. PÁLYA 1.2
A 8,2 x 6,4 méteres pálya két térfele egy középen húzódó vonallal két ugyanolyan méretű részre von osztva (4,1 x 6,4 méteres szervazóna).
5. SZERVÁLÁS 5.7 5.8
5.9
Az adogatást mindig annak a játékosnak kell elvégezni, aki az előző, a csapata által megnyert pont folyamán adogatott, vagy adogatást fogadott. Az adogatás elvégzése előtt az adogatást fogadó csapatnál forgást kell végrehajtani, ami azt jelenti, hogy az a játékos, aki az előző pont folyamán adogatott vagy adogatást fogadott, az most nem érintheti elsőként az ellenfél adogatását követően a labdát. Ő megy a hálóhoz „támadni” és a társának kell az adogatást fogadni. Az adogatást csak az alapvonalon túli területről lehet elvégezni, a középső és az oldalvonal között. Az adogatást átlósan kell elvégezni, minden esetben a jobb oldali adogató udvarból. A labdának az ellenfél szervazónájába kell érkeznie.
6. A LABDA JÁTÉKBAN TARTÁSA 6.2
A csapat legfeljebb kétszer érintheti a labdát mielőtt átjuttatja azt az ellenfél térfelére.
8. IDŐKÉRÉS ÉS CSERE 8.3
A csapat három játékosból áll, akik közül kettőnek kell mindig játszania, egy pedig az ő cseréjük. A játékban lévő játékost le lehet cserélni a harmadikkal.
7
III. KÜLÖNLEGES JELLEMZŐK: PÁROS-A 1. PÁLYA 5.7
A pálya egyik felének méretei 8,2 x 9 méter. A két szervazóna közül egyik sincs megosztva – ezek méretei 8,2 x 6,4 méter.
5. SZERVÁLÁS 5.7
A szervát csak az alapvonalon túli területről lehet elvégezni, az oldalvonalak között. Bármelyik játékos szerválhat az ellenfél teljes szervazónájába.
6. A LABDA JÁTÉKBAN TARTÁSA 6.2
A csapat legfeljebb háromszor érintheti a labdát mielőtt átjuttatja azt az ellenfél térfelére.
8. IDŐKÉRÉS ÉS CSERE 8.3
A csapat három játékosból áll, akik közül kettőnek kell mindig játszania, egy pedig az ő cseréjük. A játékban lévő játékost le lehet cserélni a harmadikkal.
IV. KÜLÖNLEGES JELLEMZŐK: HÁRMAS 1. PÁLYA 1.1
A pálya egyik felének méretei 8,2 x 9 méter. A két szervazóna közül egyik sincs megosztva – ezek méretei 8,2 x 6,4 méter.
5. SZERVÁLÁS 5.7
A szervát csak az alapvonalon túli területről lehet elvégezni, az oldalvonalak között. Bármelyik játékos szerválhat az ellenfél teljes szervazónájába.
6. A LABDA JÁTÉKBAN TARTÁSA 6.2
A csapat legfeljebb háromszor érintheti a labdát mielőtt átjuttatja azt az ellenfél térfelére.
8. IDŐKÉRÉS ÉS CSERE 8.3
A csapat öt játékosból áll, akik közül háromnak kell mindig játszania, kettő pedig az ő cseréik. Egy játszmán belül kétszer lehet cserélni, egy csere során legfeljebb két játékost lehet egyidejűleg cserélni.
Elfogadva:
IFTA Kongresszus – Zágráb, 2003 8
