Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont
LABOR HASZNÁLATI SZABÁLYZAT
Martonvásár, 2012.
Bedő Zoltán főigazgató
A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont a laboratóriumi helyiségek és berendezések használatával összefüggő szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, a Munka Törvénykönyvről szóló 1992. évi XXII. törvény, az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, a Munkavédelemről szóló 1998. évi XCIII. Törvény, a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló törvény erejű rendelet, továbbá a törvény erejű rendelet végrehajtásáról szóló MT és BM rendeletek és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és annak végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően az alábbiakban szabályozza. 1. A szabályzat célja A szabályzat célja az MTA Agrártudományi Kutatóközpont székhelyén, tudományos intézeteiben és kísérleti telepein a laborok és berendezéseik munkavédelmére, vagyonvédelmére és használatára vonatkozó szabályozás. 2. A szabályozás hatálya 2.1. A szabályzat hatálya kiterjed: a) az MTA ATK székhelyén tudományos intézeteiben lévő laboratóriumokra; b) az MTA ATK laboratóriumaiban dolgozó valamennyi munkavállalóra és laboratóriumban munkavégzést folytató nem intézeti munkatársra; c) az MTA ATK laboratóriumaiban munkát végző, más munkáltató alkalmazásában álló dolgozókra, a vállalkozási szerződésben foglaltak szerint. 2.2. A kísérleti telepek sajátos viszonyaira tekintettel jelen szabályzat – a kísérleti telep vezetőjének kezdeményezésére – igazgatói utasítással kiegészíthető. Az utasítás nem lehet a jelen szabályzattal ellentétes. 2.3. Laboratóriumban foglalkoztatott, ott munkát végző személy a munka megkezdése előtt balesetvédelmi és munkavédelmi oktatáson köteles részt venni, és azt aláírásával igazolni. 3. A laboratóriumi munka általános biztonsági szabályai a) A laboratóriumban étkezni, inni, dohányozni tilos! b) A széjjel hagyott anyagok, edények és felszerelések, kiömlött vegyszerek, hulladékok, elhanyagolt, romos állapotban lévő eszközök, védőfelszerelések és berendezési tárgyak balesetek forrásai lehetnek. Éppen ezért a laboratóriumban mindig rend és tisztaság legyen! c) A laboratóriumokban a közlekedési, közlekedő utakat még ideiglenesen sem szabad leszűkíteni, elzárni vagy eltorlaszolni. Különösen vonatkozik ez a kijáratok felé vezető utakra. d) Minden laboratóriumban vagy annak bejáratánál legyen ott az előírt, egy vagy több tűzoltó készülék, és használható állapotban lévő elsősegély láda. e) Minden laboratóriumban legyen kéznél maximum 2 m/v% töménységű ecetsav, bórsav, bórax és nátriumhidrogén-karbonát oldat arra az esetre, ha maró folyadék jut valakinek a bőrére vagy a szemébe. A bórsav és nátrium-hidrogén-karbonát oldatokhoz szemöblítésre alkalmas edényt kell biztosítani. f) Ha a bőrre sav fröccsen, akkor először le kell törölni, majd bő vízzel lemosni. Ha szükséges, akkor közömbösítsük gyenge lúggal (nátrium-hidrogén-karbonát oldattal, vagy
g)
h) i)
j)
k) l) m) n)
bóraxszal). Lúgos szennyeződés esetén 2 m/v% töménységű ecetsavoldattal, vagy bórsavoldattal közömbösíteni szükséges a törlés, illetve a vízzel való lemosás után. Ha maró anyag kerül a szembe, annak kimosásához szemmosó poharat kell használni. Savas szennyezés esetén a lúgos, lúgos szennyezés esetén savas közömbösítő oldat használandó. A gyors elsősegély nyújtás után orvoshoz kell fordulni. A tűzvédelmi eszközöket mindig hozzáférhető helyen kell elhelyezni és azokat csak tűz esetén szabad használni. A laboratóriumban dolgozóknak ismerniük kell az elektromos főkapcsoló, a víz, a gáz, a gőz, a vákuum- és sűrített levegő vezetékek főcsapjainak helyét és kezelési módját, hogy szükség esetén azokat késedelem nélkül tudják használni. A munka befejezésekor a laboratórium bezárása előtt a munkahelyhez tartozó minden közművezetéket, víz, gáz, vákuum, stb. csapokat, majd a főelzáró csapokat el kell zárni, az ablakokat be kell csukni és az elektromos berendezéseket ki kell kapcsolni (áramtalanítani). Minden közművezetéket és csapot időnként ellenőrizni kell a szivárgás megelőzése miatt. A gáz szivárgások helyének megállapításához szappanoldat használandó. Az elektromos eszközök érintésvédelméről gondoskodni kell. Nedves kézzel még a földelt elektromos eszközökhöz sem szabad hozzányúlni. Fűtőtestekre, gázcsövekre vagy ezek mellé – fűtőtesteknél 30, gázcsöveknél 10 cm távolságon belül – tilos gyúlékony anyagot rakni. A laboratóriumokban előforduló tűzesetet, balesetet kötelező jelenteni a gondnokság vezetőjének. 4. Védőeszközök és használatuk
a) A laboratóriumokban szükség szerint egyéni védőeszközöket kell használni. Ezek: gáz-, vagy porálarc, gumiköpeny és gumikesztyű, védőszemüveg, fejkendő, esetleg védőkesztyű és kötény. Az egyéni védőeszközök épségére és állandó használhatóságára minden dolgozónak – saját érdekében – a legnagyobb gondot kell fordítani. Használat után gondosan meg kell azokat tisztítani és a tárolásukra kijelölt helyre vissza kell helyezni. A védőeszközök tárolási helyét a laborban dolgozóknak ismerniük kell. b) A laboratóriumi munka jellege szerint kell gáz-, vagy porálarcot, esetleg mind a kettőt készenlétben tartani olyan helyen, ahol szükség esetén azonnal elérhető. c) Csak az az álarc nyújt tökéletes védelmet a mérgezéssel szemben, amelynek szelepei kifogástalanul működnek, tökéletesen tapad az archoz és a csónak megfelelő szűrőbetéttel van felszerelve. d) Erős savakkal, lúgokkal, maróanyagokkal végzett munka során a gumikesztyű használata kötelező. Ezen kívül célszerű gumikesztyűt viselni minden bőrön át felszívódó méreg (pl. dimetil-szulfát, bróm, fenol, stb.) töltésénél, kimérésénél is. A gumikesztyűt használat után, de még levétel előtt szappanos vízzel kell lemosni, nehogy az anyag hozzá érjen a bőrhöz levétel közben. Belül is ki kell mosni, szárazra törölni, kívül-belül talkummal behinteni és használaton kívül hűvös, száraz helyen kell tárolni. e) Minden olyan munkánál, ahol fennáll annak a veszélye, hogy savas vagy lúgos anyagok jutnak a szembe, illetve vákuum alatt dolgoznak, védőszemüveget vagy nem gyúlékony arcvédő lemezt kell viselni. f) Amikor ballonból folyadékot öntünk ki, ballonbuktatót kell használni. Lúgok, savak, maró gőzöket kibocsátó vagy mérgező folyadékok pipettázása minden esetben csak automata pipetta, méreg pipetta vagy labdás pipetta segítségével végezhető, azokat szájjal pipettázni tilos.
g) Ütésre vagy dörzsölésre érzékeny, robbanó anyagokkal végzett munkáknál vagy olyan munkáknál, ahol közvetlen robbanásveszély áll fenn, mindig a legkisebb anyagmennyiséggel szabad dolgozni. A munkát vagy szilánkveszélytől védő ernyő (pl. 12 cm vastag, nem gyúlékony, átlátszó műanyag lemez) mögül végezzük, vagy az egész fejet és nyakat védő álarcot és erős bőrkötényt kell felvenni, a kézre pedig bőrkesztyűt kell húzni. 5. Elszívó fülkék a) A laboratóriumok egyik legfontosabb balesetvédelmi és biztonságtechnikai berendezése az elszívó fülke. Ha olyan munkavégzés történik, ami szennyezheti a labor levegőjét, az elszívó fülke használata kötelező. b) A fülke jó elszívása érdekében tolóajtaját csak a legszükségesebb méretű résnyire kell nyitva hagyni. c) Ha fülke alatt történik a munkavégzés, akkor a laboratóriumban más elszívó ventilátor nem működhet. d) A fülkében nem szabad – melegítés céljából sem – gázlángot gyújtani, ha ott tűzveszélyes anyagokkal (gőzökkel, gázokkal vagy porral) lehet számolni. e) Ha egyetlen szellőző nyílás kivételével teljesen zárt (pl. csiszolatos) készülékben dolgozunk, akkor megengedett eljárás az, hogy a készüléket a fülkén kívül helyezzük el és csak a szellőző nyílás – amelyen át bűzös, mérgező vagy gyúlékony gőzök, gázok távozhatnak – torkollik gumicső segítségével a fülke elszívó nyílásához. Ez a megoldás főleg akkor választható, ha a készülék mérete miatt nem fér el a fülke alatt. Ha bűzös, mérgező vagy tűzveszélyes gőzöket és gázokat fejlesztő folyadékokat vákuumszivattyúval kell szívatni (vákuumszűrés (nuccsolás), vákuumdesztilláció, stb.), akkor a szivattyú nyomóágait kell hasonló módon a fülke elszívó csatornájához vezetni. f) Tilos olyan fülkében dolgozni, amelynek elszívása rossz, vagy nem működik, üvege törött, vagy tolóajtaját nem lehet lehúzni, vagy felnyitott állapotban rögzíteni. 6. Üvegeszközök biztonságos használata a) Repedt, hibás üvegeszközökkel dolgozni tilos. A hibás, repedt eszközöket a laboratórium vezetőjének kell bemutatni, aki gondoskodik azok cseréjéről. b) Nem szabad használatra üvegkészülékeket a földön vagy olyan helyen felállítani, ahol a laboratóriumban dolgozók járkálás közben belerúghatnak, feldönthetik. c) A készülékek szerelésére használt üvegcsövek vége nem lehet éles (hanem olvasztással legömbölyített). Üvegcső vágásánál vagy a készülékek szerelésénél a csövet törlőruhába kell csavarni. d) Ha nagyobb átmérőkülönbség miatt a gumi nehezen húzható rá az üvegcsőre, akkor összeszerelésnél vízzel, glicerinnel vagy parafinolajjal szükséges megnedvesíteni. e) A készülékek szerelése a falba vagy asztalra erősített szerelőfalakra engedélyezett. Ha talpas laboratóriumi (Bunsen-) állványra történik a szerelés, az állvány talpának a súlya legyen összhangban az állványra szerelt készülék és a belekerülő anyag együttes tömegével. A készülék stabilitását összeszerelés után, az anyagok betöltése előtt gondosan ellenőrizni kell. f) A készülékek ne legyenek túl mereven rögzítve az állványokon. Melegítéskor az üveg tágul és veszélyes feszültségek keletkezhetnek. A fémfogóknak sehol sem szabad közvetlenül érintkezniük az üveggel. Legyenek mindig parafával, gumival vagy filccel bélelve.
g) Mozgó alkatrészek esetén (pl. keverő) azok helyes működéséről meg kell győződni beszerelésekor, az anyagoknak a készülékbe való betöltése előtt. A keverőket gyűrűvel biztosítani kell, nehogy a lombikba csúszó keverő kiüsse a lombik alját. h) Mozgó alkatrészeket tartalmazó készülékeken munka közben bármiféle szerelés tilos. Szerelés csak akkor végezhető, ha a mozgó készülék leállításra került. i) A készülékekben tűzveszélyes vagy mérgező gőzök, gázok használata esetén különös gondot kell fordítani a tömítésekre. Összeszerelés után a jól záró, hézagmentes csatlakozást ellenőrizni kell az anyagoknak a készülékbe történő betöltése előtt. j) Csiszolatos készülékeknél, a csiszolatokra kenőanyagot lehet felvinni, de azokat úgy kell megválasztani, hogy azokat a készülékbe betöltött anyagok ne oldják, velük kémiai reakcióba ne lépjenek. A beszorult csiszolatot óvatosan szabad melegíteni elektromos hajszárítóval vagy meleg vízzel. A nedvesítéshez megfelelő oldószer is használható. k) Az olyan készülékeket, amelyekben vákuummal dolgoznak, vákuum mérővel kell felszerelni. Szükség esetén alkalmazni kell nem gyúlékony anyagból készített védőlemezt, illetve kötelező a védőszemüveg vagy védőmaszk használata. l) Tilos vákuum alá helyezni az olyan vékony falú üvegedényeket, amelyek nem gömb alakúak (állólombik, Erlenmeyer lombik, stb)! A készülékben lévő anyag melegítését csak a biztosítható legnagyobb légritkítás után szabad elkezdeni. m) A vákuum-exszikkátorokat a vákuum rákapcsolása (megszívatás) előtt erős szövésű szűrővászonból vagy dróthálóból készült védőburokba kell helyezni és abban tartani mindaddig, amíg belsejükben légritkítás van. n) Szűrőnuccson történő szűrés előtt az üveg szívópalackokat eldőlés ellen rögzíteni kell! o) Üvegkészülékben magas hőmérsékleten történő munkavégzés során, hőszigetelésre éghetetlen anyagokat (kerámiazsinór, üvegszövet, stb.) szabad használni. Ilyen célra éghető anyag (pl. ruha) használata tilos. 7. Szabályok az anyagok hevítésekor a) A laboratóriumban használható melegítő eszközök: elektromosan vagy Bunsen-égővel fűtött vízfürdő, olajfürdő, sófürdő, zárt elektromos főzőlapok és melegítők, infravörös sugárzók, gázláng kerámiabetétes dróthálóval. b) Üvegeszközökben lévő anyagot nyílt lánggal csak kivételes esetekben szabad melegíteni (pl. olvadáspontmérő készüléket), de akkor is csak a láng vagy az edény állandó mozgatásával. c) Tűz- és robbanásveszélyes folyadékok melegítésénél – ha forráspontjuk 82 ºC alatt van – vízfürdőt nyílt lánggal hevíteni tilos. Ilyen anyagokhoz csak zárt elektromos melegítő használható. d) Tűzveszélyes folyadékokkal végzett műveletek esetében (kiöntés, extrahálás, stb.) legalább 3 m-es körzetben nyílt láng és áram alatt lévő nem robbanásbiztos elektromos készülék használata tilos. e) Bunsen égő „begyullad”-ása esetén azt azonnal el kell zárni, le kell hűteni, levegőnyílását el kell zárni és csak ezután szabad újra meggyújtani. f) Infralámpa használatakor annak üvegburáját védőernyővel kell ellátni. g) Az előírt maximális hőmérsékletet egyetlen műveletnél sem szabad túllépni. h) Forrpontja közelében lévő, vagy túlhevített folyadékba forrkövet dobni, föléje hajolni, megrázni tilos! A forrkövet a forralás megkezdése előtt kell a folyadékba helyezni.
8. Elektromos berendezések használata a) Az elektromos berendezés akkor kapcsolható a hálózatra, ha: a berendezés főkapcsolója kikapcsolt állapotban van; a csatlakozó vezetékek épek, szigetelésükön sérülési nyomok nem találhatók; a dugós csatlakozók, dugaszoló aljzatok nem töröttek, nem repedtek. b) Hiba esetén a készüléket tilos bekapcsolni. c) Külön védőföldelés esetén a földelést a hálózatra kapcsolással kell elvégezni. A hálózatra kapcsoláskor rendellenesség esetén a berendezést a hálózatról le kell kapcsolni. d) Hálózati főkapcsoló bekapcsolása előtt a hálózat felszültség alá helyezéséről a többi munkahelyen dolgozókat értesíteni kell. e) A munka befejezése után a berendezés főkapcsolóját ki kell kapcsolni és a csatlakozó dugót a dugaszoló aljzatból ki kell húzni. f) Üzemzavar, hálózat kimaradás esetén a berendezés főkapcsolóját azonnal ki kell kapcsolni. g) Gyúlékony gázok vagy gőzök észlelésekor tilos az elektromos kapcsolókat ki- és bekapcsolni, áramköröket megszakítani. A terem szellőztetése és a helyiségen kívüli kapcsolókkal a berendezés feszültségmentesítése kötelező. h) Poros, nedves, tűz- és robbanásveszélyes, marópárás helyiségben csak a szabványban előírt, különleges szigeteléssel ellátott elektromos berendezéseket szabad bevinni és üzemeltetni. i) Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes helyiségekben nem éghető anyagból készült alátéten kell a villamos fűtő- és melegítő berendezéseket elhelyezni és működtetni. Közelükben 30 cm-es távolságon belül éghető anyag elhelyezése tilos. 9. Gázpalackok a) Hibás gázpalackokat használni tilos, azt azonnal ki kell vinni a laborból a szabadba. b) Tilos javítást végezni a nyomásszabályozón és a vezetéken mindaddig, amíg a gázpalack teljesen el nincs zárva. c) Gázömlés esetén a labor azonnal kiszellőztetendő. Éghető gázok kiömlése esetén a teljes kiszellőzöttségig – a robbanásveszély miatt – nyílt láng használata tilos. d) Tilos a palackból nyomásszabályozó közbeiktatása nélkül gázt kivenni. e) Gázpalackok tárolása, szállítása: csak zárókupakkal és szelepvédő sapkával ellátott palackok tárolhatók és szállíthatók; éghető gázokat tartalmazó palackokat tilos nem éghető gázokat tartalmazó palackokkal együtt tárolni; üres és töltött gázpalackokat külön kell tárolni. Az üres palackok krétával jelölendők meg; tilos a gázpalackokat fűtőtest közelében vagy szabadban, napfénynek kitett helyen tárolni. A palack hőmérséklete legfeljebb 40 ºC lehet. f) Gázpalackok használata: gázpalackokat kikötéssel (lánccal, bilinccsel) biztosítani kell; a tömítőgyűrű hibátlanságáról használatba vétel előtt meg kell győződni; tilos oxigénpalackokat olajos kézzel vagy olajos ronggyal megfogni, a nyomáscsökkentő szelepüket zsírozni; a gázégőket csak gyújtóláng alkalmazása mellett szabad üzembe helyezni; a gázpalackokat használat után el kell zárni;
folyékony gázzal töltött palackokat – beleértve az acetilént (dissous) is – használat közben 60 foknál jobban megdönteni nem szabad; acetilént vagy ammóniát tartalmazó gázpalackhoz rézcsatlakozás nem használható. 10. Eszközök, gépek, műszerek elhelyezése a laborokban Az elektromos hálózat kapacitásának egyensúlyban tartása érdekében új eszközök, gépek, műszerek elhelyezése csak a Műszaki és Ellátási Osztály vezetőjének előzetes engedélyével lehetséges.
