1 Lábay 329 Ladányi L Lábay Imre, orvos, szül. Zsamóea, Középiskoláit Selmecbányán végezte. Orvosi diplomáját a kolozsvári egyetemen nyerte. Orvosi gy...
L Lábay Imre, orvos, szül. Z s a m ó e a , 1888. Középiskoláit Selmecbányán végezte. Orvosi diplomáját a kolozsvári egyetemen nyerte. Orvosi gyakorlatát Alsóábrányban kezdte meg. A h á b o r ú b a n résztvett. A kisezüst vitéz ségi éremmel, a bronz vitézségi éremmel, a bronz Signum Laudisszal, a koronás a r a n y ér demkereszttel, a Károly-csapatkereszttel és 111. oszt. vöröskereszt érdemkereszttel jutal mazták. Cegléden van orvosi rendelője. A vá ros közéletében tevékeny részt vesz. Tagja a városi képviselőtestületnek. Labiner Gyula, városi pénzügyi tanács nok, szül. Bpest, 1879 nov. 20. Középiskoláit Bpesten, a közigazgatási jegyzői szaktanfo lyamot pedig Kassán, a tűzoltótiszti tanfo lyamot Kassán és a fővárosban végezte. Köz igazgatási szolgálatát 1898. kezdte meg Új pesten, utána M á r a m a r o s b a került, ahol mint körjegyző működött. Később Huszt főjegy zője lett. 1919 óta Rákospalotán mint jegyző, 1923 óta pedig mint városi tanácsnok m ű k ö dik. A városi tűzoltótestület főparancsnoka. A háborúban a koronás a r a n y érdemkereszt lel, a vitézségi éremmel és a német becsület renddel tüntették ki. Tulajdonosa azonkívül a 20 éves tűzoltói éremnek is. L. alelnöke az U. T. E.-nek, továbbá választmányi tagja a Rákospalotai Kaszinónak és a Rákospalotai Polgári Körnek. Irodalmi munkásságot is fejiett ki a Tűzrendészeti Közlönyben és a Palota-Üjpcst c. lapban, ahol értékes szakcik kei és tárcái jelentek meg. Láczay-Fritz Oszkár (vitéz), országgy. mű szaki főigazgató, szül. Ürményházán, 1878 aug. 7. A budapesti József· műegyetem elvégzése után németországi és párisi a k a d é m i á k o n foly tatta műszaki és művészeti t a n u l m á n y a i t . 1903. Schulek Frigyes adjunktusává lett a J ó zsef-műegyetemen. 1914. mint h a d n a g y ke rült a harctérre. Megkapta a k a t o n a i érdem keresztet két ízben, a porosz vaskeresztet, az ezüst és bronz Signum Laudist és a Károlycsapatkeresztet. 3 920. az országház építé szévé nevezték ki. T ö b b középület tervezése és számos műemlék restaurálása fűződik ne véhez. A közéletben értékes tevékenységet fejt ki. A Magyar Mérnök és Építészegylet építészeti szakosztályának elnöke, az Orsz. Képzőművészeti T a n á c s n a k , a Műemlékek
Orsz. Bizottságának és a Mérnöki K a m a r a választmányának tagja. Laczkó Géza, író és h í r l a p í r ó , szíií. Bu dapest, 1884 dec. 3. T a n á r i oklevelének meg szerzése u t á n 1907. az Orsz. Nőképző-Egyesület t a n á r á v á nevezték ki. 1913 óta a Nyugat és különböző budapesti napilapok m u n k a társa. A m o d e r n m a g y a r írói gárda egyik legképzettebb tagja. Nagyszámú verse és no vellája jelent meg. Irodalmi működésének legtekintélyesebb része kritikusi tevékenysé géhez fűződik. Sokirányú történeti és eszté tikai t a n u l m á n y o k a t folytatott, amelyeket később regényeinek megírásában értékesített. Német maszlag, török áfium c. regényében nemcsak az elmúlt korok szokásainak mes teri jellemzője, h a n e m tudatos archaizálással a kor nyelvét is utánozza. Ujabban több m o d e r n tárgyú regénye jelent meg, amelyek ben a mai élet társadalmi szövevényeit mu tatja be, erős realizmussal és nagy intellektuálitással. Művei: Soló solissimó (versek), A tanszüz, A porosz levél, William Blackbirth lelke, Bútor rongálás, Széphistória, Vas verő Deli lovagról, Sei Tamás levelei, Noémi fia, Baruti és Sátán. Számos kiváló műfordí tása is jelent meg. 1929. Barabás Lóránt és Csortos Gyula társaságában írt Rasputin c. darabját a Magyar Színház m u t a t t a be. Ladányi Jenő, min. tan., szül. Bilke, 1879 ápr. 17. Középiskoláit Kassán, a müegye!emet Bpesten végezte, ahol gépészmérnöki oklevelet szerzett. T a n u l m á n y a i n a k befeje zése után a Danubius-Schöniehen-Hartmanngyár m é r n ö k e volt, majd állami szolgáiaíha lépett. 1904. a keresk. m i n i s z t é r i u m b a ren delték be, ahol ipariskolai t a n á r r á nevezték ki. 1907. iparfelügyelői, 1916. ipari főfelügye lői, 1917. műszaki főtanácsosi és 1918. min. tanácsosi rangot ért el. 1921. a pénzügymi nisztérium kötelékébe lépett, ahol azóía a műszaki főosztály vezetője. Ladányi Zoltán, gyógyszerész, szül. Jászladány, 1863 okt. 6. Középiskolai és egye temi tanulmányait Bpesten végezte. 1894. gyógyszertári jogot kapott és Bpesten nyitott gyógyszertárat. 1907. gyógyszertárát eladta és a Szent Bertalan c. gyógyszertár tulajdo nosa lett. A szfőv. törv.-hat. bizottságának 25 éve tagja. A Bpesti Gyógyszerész-Egyesüf
Lajta
330
let és a Magyar Gyógyszerészek Egyesületé nek igazgatósági tagja. Közéleti működése úgy városfejlesztési, mint közegészségügyi vonatkozásban hasznos. Júliusban volt 50 éve, hogy a gyógyszerészi pályán m ű k ö d i k . Lajta Andor, lapszerkesztő, szül. Bécs, 1891 ápr. 22. Középiskoláinak elvégzése u t á n a hírlapírói pályára lépett és először vidéki lapoknál működött. A háborúban, mint hon védfőhadnagy frontszolgálatot teljesített és több kitüntetésben részesült. Munkatársa volt a Külügy-Hadügy c. lapnak és közgazdasági riportere számos tőzsdei újságnak. 1919 óta a Filmművészeti Évkönyv szerkesztője és ki adója. 1923 óta a berlini Agfa magyarországi vezérképviselője. 1928. alapította és szerkeszti a Filmkultúra c. művészeti folyóiratot. Több külföldi filmújság magyarországi szerkesz tője. Lajtha László, zeneszerző és folklorista, szül. 1891. Jelentős m u n k á t fejteti ki az áj magyar népdalköltészet termékeinek össze gyűjtésével. Mint zenetörténész és zeneetnografus is jelentős. A tárogató vándorútja Perzsiából Európába címen nagyobb érteke zése jelent meg. Lajta Mór, lapszerkesztő és lapkiadó, szül. Budapest, 1893 nov. 6. Középiskoláit és a keresk. akadémiát Bpesten végezte, majd hadiszolgálatot teljesített. A h á b o r ú alatt két ízben megsebesült és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. A háború után megszerezte a jogi doktorátust. Rövid ideig ügyvédjelölt volt és egyben több szaklap m u n k a t á r s a k é n t is működött. 1925. Németországban tanulmá nyozta a lapszerkesztést és a lapkiadás tech nikáját. 1927. megalapította a Textil Lloyd c. szaklapot, amely kezdetben a Magyar Ke reskedelmi Csarnok, később a Magyar Textilgyárosok Orsz. Egyesületének hivatalos lapja volt. 1928. a Magyar Kereskedelmi Csarnok önálló hivatalos lapját, a Nagykereskedelmet, majd 1929. a Maschinen Lloyd-ot indította meg. Munkásságát nemcsak az országban, hanem külföldön is ismerik és értékelik.
Lakatos
Nevezetesebb szerzeményei: Ártatlan özvegy, Mesék az írógépről, Régi nyár, Párisi divat, Sisters c. operettek. Könnyű, fülbemászó me lódiái az egész országban nagy népszerűségre tettek szert. L a k a t o s Artúr, festőművész és rajztanár, szül. Bécs, 1880 m á r c . 15. A bpesti Képző művészeti Főiskola elvégzése u t á n a nagy bányai művésztelepen a Hollósy-iskolában folytatta tanulmányait, majd Münchenben és Parisban dolgozott. A h á b o r ú b a n mint fő h a d n a g y vett részt. Mint kiállítóművész 1903 óta szerepel a Műcsarnok és a Nemzeti Sza lon tárlatain, valamint külföldi képkiállítá sokon. Kiváló tájkép-, arckép- és dekoratív festő. Az Országos Képzőművészeti Tanács tagja, az Iparművészek Testületének alelnöke, a Paál László Társaság tanácstagja, továbbá az Iparművészeti Társulat igazgatóságának és a párisi Salon d'Automne-nak törzstagja. 1906. a r a n y é r m e t nyert Milanóban, 1911. megkapta a m a g y a r állami iparművészeti ér met és 1923. a Paál László Társaság festé szeti díját.
L a k a t o s Frigyes, esperes-plébános, szül. Zalaegerszeg, 1875. Középiskoláinak elvégzése után Esztergomban és Bpesten teológiai tanul m á n y o k a t folytatott és a bpesti egyetemen teológiai doktorátust szerzett. 1898. p a p p á szentelték. 1910. Bicskén plébános, 1928. es peres és egyházmegyei tanfelügyelő lett. A Bicskei Takarékpénztár igazgatója. Hosszú időn keresztül széleskörű irodalmi tevékeny séget fejtett ki a megyei lapokban. A község társadalmi életének jelentékeny alakja. A Bicskei Villamosmüvek igazg. tagja. L a k a t o s Géza, ügyvéd, szül. Rahón, !879 jún. 30. 1895. a budapesti egyetemen a jogés á l l a m t u d o m á n y o k királyi gyűrűs doktorává avatták. 1907. ügyvéd lett. A Központi Kat. Kongruatanács tagja, székesfővárosi th. biz. tag. Ügyésze a Kat. Középiskolai Tanáregyesület nek és a Központi Sajtóvállalatnak. L a k a t o s Gyula, orszgy. képv., szül. B u d a pest, 1885 m á r c . 6. Középiskoláit és egye Lajtha Rezső, kereskedő, szül. Budapest, temi t a n u l m á n y a i t Bpesten, Berlinben, P a 1877 aug. 12. Középiskoláit Bpesten, felsőbb risban és Angliában végezte. 1908. s u b a u s kereskedelmi tanulmányait L o n d o n b a n vé piciis regis j o g t u d o m á n y i d o k t o r r á avatták. gezte. Németországban és Franciaországban Ügyvédi gyakorlatot 1910 óta folytat. 1917. hosszabb tanulmányúton volt. Hazatérése m u n k a p á r t i p r o g r a m m a l Miskolc v á r o s kép után a Leitersdorfer D. és Fiai cégnek tulaj viselőjévé választották. Később a Heinrichdonosa lett. Mint gazdaság- és pénzügypoli féle polgári p á r t egyik vezére volt. A leg tikai szakíró tette nevét ismeretessé. A Buda újabb időkben a k o r m á n y képviseletében pesti Keresk. és Iparkamarának levelezőtagja, résztvesz a Népszövetség ülésein, t o v á b b á az az O. M. K. E. és Fővárosi Kereskedők Egye u t ó d á l l a m o k k a l fennálló vitás ügyeink elin sületének igazgatóságának, az /. O. K. Sz. tézésére alakult és P a r i s b a n székelő nemzet igazgatóságának és végrehajtóbizottságának közi választott bíróságok t á r g y a l á s a i n . 1927. tagja. Az Országos Kézműves-Testületnek és az erdélyi o p t á n s p ö r t á r g y a l á s a i n is L. kép viselte a k o r m á n y t a m a g y a r - r o m á n vegyes a Szabómesterek Országos Szövetségének választott bíróságban. Az országgyűlésen a társelnöke. nagyszentmiklósi (kiszombori) kerületet kép Lajtai Lajos, zeneszerző, szül. Budapes viseli egységespárti p r o g r a m m a l . Külügyi vo ten, 1900 ápr. 23. Középiskoláit Budapesten, natkozású felszólalásait általános figyelem a gazdasági és zeneakadémiát Wienben vé gezte. Első munkái Wienben kerültek színre. II és elismerés kíséri. T ö b b jogi s z a k m u n k a
Lakatos
331
Lamforeeht
szerzője. Közgazdasági és külpolitikai cikkei és élclapnak volt illusztrátora. A Magyar a fővárosi napilapokban jelennek meg. Je Szalon c. művészeti folyóiratban, a berlini lentékeny ügyvédi gyakorlata mellett élénk Lustige Blätterben, a bécsi Neue Fliegende publicisztikai tevékenységet fejt ki. ben és a párisi Péle-Méle-ben, La Gazetteben Lakatos László, író, újságíró, szül. 1887. jelentek meg rajzai. Festményeit sötét tónus ban, r e m b r a n d t i világítású biblikus alakok Tanulmányainak befejezése u t á n újságírói jellemzik. pályára lépett. Több napilap munkatársa volt, jelenleg a Magyarország belső m u n L a k y Elemér (alistáli), niagy. kir. állam katársa. Első novellái a napilapok hasáb rend, főtanácsos, szül. Bpest, 1883 ápr. 24. jain tűntek fel. Panoptikum című önálló Középiskolai és egyetemi t a n u l m á n y a i t Bu művével lépett először a közönség elé. Írá dapesten végezte. Á l l a m t u d o m á n y i államvizs gát tett. 1904. a r e n d ő r i p á l y á r a lépett, 1907. sai sziporkázó an szellemesek és g y a k r a n g y a k o r n o k k á nevezték ki. 1909. j o g t u d o r i ok emelkednek a szatíra színvonaláig. Regénye levelet szerzett, közben, m i n t bűnügyi elő ken, novellákon kívül számos színdarabot a d ó m ű k ö d ö t t t ö b b bpesti r e n d ő r k a p i t á n y s á írt, amelyekkel értékes sikereket aratott. Pár gon, majd a VI., később a VII. ker. k a p i t á n y beszédei biztos kézzel épültek fel. E m b e r ság h. vezetője lett. 1924. főtanácsossá ne ábrázolása a h a t n i a k a r á s szolgálatában áll. vezték ki. 1928 óta a f ő k a p i t á n y s á g bűnügyi Budapest írója: Budapestet írja és Budapest osztálya lopási c s o p o r t j á n a k vezetője. A III. kedvencei közé tartozik, ö n á l l ó művei: Az o. polg. h a d i é r d e m k e r e s z t tulajdonosa. Kü ember, az asszony és a tolvaj, Hamupipőke, lönböző r e n d ő r i s z a k l a p o k b a n számos szak A jövő házassága, Mély húron, Nehéz idők, cikke jelent meg. Tavaszi játék, Vergunia, A teve, A bécsi tán cosnő, A császár partraszállt. Egy időben a L a k y Dezső (alistáli), statisztikus, egyet, Magyar Színház d r a m a t u r g j a is volt. Az ny. r. tanár, szül. Csurgó, 1887 febr. 1. Kö utóbbi években nagy színpadi sikereket is zépiskoláinak befejezése u t á n Bpesten jogi aratott. Páratlanul szellemes és a m a i társa t a n u l m á n y o k a t folytatott, majd a Közp. Sta dalmi élet jelenségeivel foglalkozó d a r a b j a i tisztikai Hivatal szolgálatába lépett. 1918. a a következők: Férj és feleség, Fej vagy pozsonyi egyetemen a népesség és statisztika írás, Zenebona, Zafirgyűrü, Pajtásházasság c. tárgykörből m a g á n t a n á r á v á képesítette és és a Tizennyolcévesek. 1921. a szegedi egyetem statisztikai tanszéké nek rendes t a n á r a lett. 1926. a bpesti mű Lakatos Pál J á n o s , keresk. isk. tanár, egyetem t a n á r á n a k hívták meg. Jelentős szül. Budapesten, 1882 máj 22. Középiskolai szakirodalmi m ű k ö d é s t fejtett ki és a tudo és egyet, tanulmányait Budapesten és Berlin m á n y o s folyóiratokban megjelent értekezé ben végezte. 1904. a főváros szolgálatába lé sein kívül több önálló m u n k á t írt, melyek pett és azóta, mint felsőkeresk. isk. t a n á r mű közül legnevezetesebb Csonkamagyarország ködik. L. értékes irodalmi és pedagógiai mun megszállásának közgazdasági kárai c. müve. kásságot fejt ki. Önálló m u n k á i : Der Tunnel über die Spree, Christian Friedr. Scherenberg, L a k y Lajos, magy. kir. államr. főtaná A lelki élet vitaminjai. Azonkívül számos cik csos, szül. Mezőhegyes, 1877 febr. 18. Kö ket és értekezést írt. Munkatársa a Gyermek zépiskolai t a n u l m á n y a i t Keszthelyen, jogi t a n u l m á n y a i t a bpesli lud egyetemen vé s a Magyar Pedagógia c. szaklapoknak. gezte. 1904. á l l a m t u d o m á n y i államvizsgát L a k n e r Adolf, r.-t. vezérigazg. T a n u l m á tett. A rendőri pályára lépett és a főkapitány nyainak befejezése u t á n gyakorlati pályára ságon n y e r t beosztást. 1906. megszerezte a lépett. A m a g y a r gyufaipar kifejlesztése kö j o g t u d o r i oklevelet. A h á b o r ú előtt m i n t tar rül szakadatlan és hasznos munkásságot fej talékos h o n v é d h a d n a g y teljesített szolgála tett ki. A Magyar Ált. Gyufaipar r.-t. alelnöke tot. A 2 Ferencz József jubileumi emlék és vezérigazgatója. Kereskedelmi tanácsos. A érem, a II. oszt. polgári hadiérdemkereszt és magyar gyufaiparban évizedek óta vezető a III. oszt. m a g y a r é r d e m k e r e s z t tulajdo szerepet tölt be. Neve külföldi s z a k k ö r ö k b e n nosa. A főkapitányság b ű n ü g y i osztályán, is előnyösen ismert. előbb előadó, majd az osztály vezetője lett. Lakos Alfréd, festőművész, szül. Székes 1921. főtanácsossá, 1923. detektívfőnökké ne fehérvár, 1870 okt. 20. Középiskoláit szülő vezték ki, mely minőségében az összes na városában, festészeti t a n u l m á n y a i t Budapes gyobb bűnügyek n y o m o z á s á t személyesen ten, Münchenben és Parisban végezte. Jelen vezeti. tősebb alkotásai: a Gyászoló zsidók, IstenL a m b r e c h t K á l m á n , paleontológus, egyet, titztelet a zsidó gyászházban, Zsidó gyászház, m.-tanár, szül. Pancsova, 1889 május 1. Ta Mordeháj diadalmenete, Koldusok a világ n u l m á n y a i n a k befejezése u t á n a m . kir. m a égésben, Olvasó nők és a Könyvcsendélet c. festményei a főváros tulajdonába kerültek. • ' dártani intézetben, majd a m. kir. földtani intézetben m ű k ö d ö t t . 1920—1926-ig
Lamotte
