L. A. GEELHOED FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: október 20. 1

PORTUGALIA KONTRA BIZOTTSÁG

L. A. GEELHOED FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: 2005. október 20. 1

I - Bevezetés 1. Az EK 230. cikk alapján benyújtott jelen keresettel a Portugál Köztársaság a 2002. december 11-i 2003/442/EK bizottsági hatá rozat (a továbbiakban: határozat) 2 megsem misítését kéri annyiban, amennyiben az állami támogatásnak minősíti az Azori-szi getek Autonóm Régióban (a továbbiakban: Azori-szigetek) illetőséggel rendelkezőknek nyújtott adócsökkentéseket, ami részét képezi a portugál nemzeti adózási rendszer Azori-szigetek sajátosságaihoz való hozzái gazításának. Másodlagosan a Portugál Köz társaság a határozat azon részének meg semmisítését kéri, amely kimondja, hogy a pénzügyi és csoporton belüli szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozásokra vonat kozó adócsökkentések összeegyeztethetetle nek a közös piaccal.

2. Ezen ügy az EK 87. cikk (1) bekezdése hatályának érdekes kérdését veti fel: vagyis, hogy milyen körülmények között tartoznak a kizárólag a tagállam meghatározott földrajzi területe tekintetében elfogadott, a nemzeti adókulcstól való eltérések az állami támoga tás fogalmának meghatározása alá? A kérdés

1 — Tredelt nyelv: angol. 2 — A nemzeti adózási rendszer a személyi jövedelemadó es a társasági adó adókulcsának csökkentese tekintetében az Azoriszigetek Autonóm Régió sajátosságaihoz történő igazítására vonatkozó, 2002. december 11-i 2003/442/EK bizottsági hatá rozat (HL I. 150.. 52. o.).

különös jelentőségre tesz szert a decentrali záció, így a bizonyos tagállami régiók jog körökkel, ideértve az adóztatási jogkörrel történő felruházása irányába tett jelenlegi lépések összefüggésében, és ismét felveti az állami támogatás és a tagállamok - fő szabályként kizárólagos - közvetlen adózta tási hatásköre közötti határ kérdését.

II - A jogi háttér

A - Közösségi szabályozás

3. Az EK 87. cikk (1) bekezdése előírja, hogy:

„Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagál lamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által I -7119

GEELHOED FŐTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY

torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet."

4. Az EK 87. cikk (3) bekezdése öt feltételt határoz meg, amelyek mellett az állami támogatás az EK 87. cikk (1) bekezdésének tilalmától eltérően a közös piaccal össze egyeztethetőnek tekinthető. Közülük a jelen ügyben relevánsak:

kapcsolatos közösségi szintű összehangolt cselekvés irányába tett lépések kapcsán 3; valamint a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást (a továbbiakban: a regio nális támogatásokról szóló iránymutatás), amely lefekteti a régióknak nyújtott állami támogatások közösségi joggal való össze egyeztethetősége értékelésének kereteit. 4

B - A legkülső régiókra vonatkozó közösségi szabályok -

-

az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal, vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság (az EK 87. cikk [3] bekezdésének a) pontja), és

az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmoz dító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben (EK 87. cikk [3] bekezdésének c) pontja).

5. A Bizottság kettő, az ügyhöz tartozó iránymutatást adott ki: az állami támogatási szabályoknak a vállalkozások közvetlen adóz tatásával kapcsolatos intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló közleményt (a továb biakban: a közvetlen adóztatásról szóló közlemény), amelyet 1998-ban fogadtak el az ártalmas adóverseny elleni küzdelemmel I - 7120

6. Az EK 299. cikk (2) bekezdése előírja, hogy:

„E szerződés rendelkezéseit alkalmazni kell Franciaország tengerentúli megyéire, az Azori-szigetekre, Madeirára és a Kanári szigetekre.

Figyelembe véve azonban Franciaország ten gerentúli megyéi, az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek gazdasági és társadalmi

3 - HL 1998. C 384., 3. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötee, 277. o. 4 - HL 1998. C 74, 9. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 226. o. (többször módosított).


strukturális helyzetét, amit távoli fekvésük, szigetjellegük, kis méretük, kedvezőtlen domborzati és éghajlati viszonyaik és néhány terméktől való gazdasági függésük súlyosbít, amely tényezők állandósága és együttes hatása súlyosan hátráltatja fejlődésüket, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően minősített többséggel egyedi intéz kedéseket fogad el, amelyek célja különösen az, hogy meghatározza e szerződés - így a közös politikák - alkalmazásának feltételeit ezekben a régiókban.

A Tanács a második albekezdésben említett megfelelő intézkedések elfogadásakor figye lembe veszi az olyan területeket, mint a vámés kereskedelempolitika, a fiskális politika, a vámszabad területek, a mezőgazdasági és halászati politika, a nyersanyagokkal és alap vető fogyasztási cikkekkel való ellátás felté telei, az állami támogatások, valamint a strukturális alapokhoz és a horizontális közösségi programokhoz való hozzáférés feltételei.

A Tanács a második albekezdésben említett intézkedéseket a legkülső régiók sajátos jellemzőinek és korlátainak figyelembevéte lével fogadja el anélkül, hogy veszélyeztetné a közösségi jogrend - így a belső piac és a közös politikák - integritását és koherenci áját."

C - A portugál jog

7. A Portugál Köztársaság többször módosí tott, 1976. április 2-i alkotmánya (a továb biakban: alkotmány) a 6. cikkének (2) bekez désében kimondja, hogy az Azori-szigetek és Madeira saját kormányzattal és politikai közigazgatási státusszal rendelkező autonóm régiók. Az alkotmány harmadik részének VII. címe számos rendelkezést tartalmaz ezen autonóm régiók, valamint politikai és közigazgatási szerveik hatásköreinek szabá lyozására 5. Ezek magukban foglalnak bizo nyos jogalkotási 6, szabályozási 7, politikai 8, közigazgatási és pénzügyi hatásköröket 9.

8. Az alkotmány 227. cikke (1) bekezdésének j) pontja előírja, hogy az autonóm régiók saját adóbevétellel, valamint az állam adóbe vételének egy, a nemzeti szolidaritás elve alapján meghatározott részével rendelkez nek. A 227. cikk (1) bekezdésének i) pontja úgy rendelkezik, hogy az autonóm régiók jogszabályban megállapított feltételek szerint saját adóztatáshoz való joggal, valamint az Assembleia da Republica által elfogadott kerettörvényben megállapított feltételek sze-

5 - Az alkotmány 225-234. cikke. 6 - A 227. cikk (1} bekezdésének a), b). c) es i) pontja. 7 - A 227. cikk (1) bekezdésének d) pontja. 8 - A 227. cikk (I) bekezdésének g), r) és s) pontja. 9 - A 227. cikk (1) bekezdésének h), j)-q) pontja.

I - 7121

GEELHOED FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY

rint az állami adóknak a regionális sajátossá gokhoz történő igazításához való joggal rendelkeznek.

9. Ezen rendelkezések végrehajtása érdeké ben a Portugál Köztársaság az 1998. feb ruár 24-i 13/98. sz. törvénnyel (a továbbiak ban: a 13/98. sz. törvény) megteremtette a regionális pénzügyi autonómia, a regionális adóbevételek, a regionális köztartozások, valamint az állami adók regionális sajátossá gokhoz történő igazításának rendszerét és általános elveit. A törvény 4. cikkének (1) bekezdése a nemzeti szolidaritás elvéről rendelkezik, amelyet kiterjeszt a nemzeti terület egészére és célul tűzi ki a közszolgál tatások és a magántevékenységek megfelelő szintjének azonos feltételek mellett történő biztosítását. A törvény 5. cikke meghatározza az állam és az autonóm régiók közötti együttműködés elveit. A 10. cikk alapján az autonóm régióknak joguk van az állami adóbevételek bizonyos részére. A 13/98. sz. törvény 33. cikke előírja, hogy az autonóm régiók önkormányzatai az autonóm régiók jogalkotó szervei által gyakorolandó számos adózási hatáskörrel rendelkeznek, ideértve a kizárólag az autonóm régiókban hatályos adók létrehozásának és szabályozásának hatáskörét a 13/98. sz. törvénnyel összhang ban, valamint az állami adók regionális sajátosságokhoz történő igazításának hatás körét a törvényben előírt kereteken belül és a 13/98. sz. törvény egyéb rendelkezéseivel összhangban. A 13/98. sz. törvény 37. cikké nek (4) bekezdése előírja, hogy az autonóm régiók jogalkotó szervei, a jogszabályokban meghatározott feltételek mellett, legfeljebb 30%-kal, csökkenthetik a jövedelemadó-, társaságiadó- és a HÉA-kulcsokat, valamint a különleges fogyasztási adókat. I - 7122

10. A többször módosított 1999. január 20-i 2/99/A. sz. regionális törvényerejű ren deletben (a továbbiakban: 2/99/A. sz. ren delet) az Azori-szigetek régió jogalkotó szerve az Azori-szigetek területére elfogadta az adóztatási hatáskör regionális szinten történő gyakorlásának és az állami adók kiigazítására vonatkozó hatáskör 13/98. sz. törvény szerinti gyakorlásának szabályait. Ezen rendelet 4. és 5. cikke csökkentett jövedelemadó- és társaságiadó-kulcsokat írnak elő valamennyi gazdasági szereplőre, akár természetes, akár jogi személyről van szó, feltéve, hogy ezen adók hatálya alá esnek. Ezeket a csökkentéseket a) a jövedelemadóra az 1999. évre vonatkozóan 15%-ban, 2000. január l-jétől pedig 20%-ban b) a társasági adóra pedig 30%-ban határozták meg.

III - Ténybeli háttér

11. A portugál hatóságok 2000. január 5-i levelükben értesítették a Bizottságot a nem zeti adózási rendszernek az Azori-szigetek sajátosságaihoz történő igazításáról. Mivel úgy gondolták, hogy a rendszer a Bizottság jóváhagyása előtt hatályba lépett, és mivel a bejelentés késedelmesen, a Bizottság által küldött felvilágosításkérésre válaszul érke zett, azt a be nem jelentett támogatások között vették nyilvántartásba.

12. A Bizottság, különböző kiegészítő felvi lágosításkéréseit követően, 2002 áprilisában arról tájékoztatta a portugál kormányt, hogy


bár nincs kifogása a rendszernek az adóalap és jövedelemadó-előlegek csökkentésére vonatkozó része ellen, úgy döntött, hogy megindítja az EK 88. cikk (2) bekezdése szerinti eljárást a rendszer azon része tekin tetében, amely a jövedelemadó és társasági adó mértékének csökkentésére vonatkozott. A Bizottság a határozatára vonatkozó észre vételeket kapott a portugál kormánytól, valamint az Åland-szigetek (Finnország) regionális kormányától, amely a portugál álláspontot támogatta.

IV - A megtámadott határozat és a Bíróság előtti eljárás

A - A megtámadott határozat

13. Annak megállapítása során, hogy az Azori-szigeteken végrehajtott adócsökkentés az EK 87. cikk (1) bekezdése szerinti „támogatásnak" minősül, a Bizottság min denekelőtt emlékeztetett arra, hogy a vállal kozások adóterheinek teljes vagy részleges csökkentése a 87. cikk (1) bekezdése értel mében „előnynek" minősül a rendszerint a költségvetésükből fedezett terhek alól tör ténő mentesítés által. 10 Ezt az előnyt „állami

10 — A határozat 24. pontja.

forrásból" nyújtják, mivel az adócsökkentés az adóbevétel csökkenésével jár 11. A Bizott ság megjegyezte továbbá, hogy figyelemmel az intézkedések ágazati hatályára, valamint arra, hogy az érintett vállalkozásoknak leg alább egy része folytat a tagállamok közötti kereskedelmet érintő tevékenységet, az adó csökkentés érinti a versenyt és a tagállamok közötti kereskedelmet az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében.

14. Konkrétan, a Bizottság legelőször a közvetlen adóztatásról szóló közleményt idézi, amely úgy rendelkezik, hogy „a Bizott ság eddigi döntéshozatali gyakorlata azt mutatja, hogy csak azokra az intézkedésekre nem vonatkozik a 87. cikk (1) bekezdésében megállapított különlegességi kritérium, amelyeknek a hatálya az állam egész terüle tére kiterjed'es hogy „a Szerződés a régió gazdasági fejlődésének előmozdítását célzó intézkedéseket támogatásnak minősíti". 12 Mivel a szóban forgó adócsökkentések kizá rólag az Azori-szigeteken adózó vállalkozá sokra alkalmazandók, és Portugália más területein gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra nem, a Bizottság ana a következtetésre jutott, hogy az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében „előnyben részesí tik" ezeket vállalkozásokat.

15. E következtetés alátámasztásául a Bizott ság a következőképpen érvelt.

1 1— A határozat 24. pontja. 12 — A határozat 24. pontja, idézve a közvetlen adóztatásról szóló közlemény 17. pontját.

I -7123


16. Először, mivel a szelektivitás kritériuma a vállalkozások két csoportja (az előnyben részesülők és az előnyben nem részesülők) közötti összehasonlításon alapul, azt csak az „általános" adószabályozás szintjének meg határozását követően lehet alkalmazni. A Bizottság álláspontja szerint:

„Elméletileg mind a Szerződés tagállamok által vagy állami forrásból nyújtott támoga tásokra vonatkozó részének belső felépítésé ből, mind pedig a tagállamok központi hatóságai által a vállalkozások működésének hátterét képező gazdasági és politikai kör nyezet meghatározásában - az általuk elfo gadott intézkedések, nyújtott szolgáltatások és adott esetben pénzügyi transzferek révén játszott alapvető szerepből következik, hogy a fenti összehasonlítás viszonyítási keretét a tagállam gazdaságának kell alkotnia. Ilyen szempontból magának a Szerződésnek a szövege, amely egy bizonyos régió „gazdasági fejlődésének előmozdítására" szánt intézke déseket (a 87. cikk [3] bekezdésének a) és c) pontja) olyan állami támogatásnak minősíti, amely összeegyeztethetőnek minősülhet, arra utal, hogy azok a hasznok, amelyek terje delme a szabályok hatálya alá eső állam területének egy részére korlátozódik, szelek tív előnyöket valósíthatnak meg. [...] A Bizottság állandó gyakorlata szerint, amelyet a Bíróság is megerősített, ezzel ellentétben a meghatározott terület vagy régió tekinteté ben alkalmazandó, valamely tagállam általá I - 7124

nos adórendszerénél kedvezőbb adórendszer 13 állami támogatásnak minősül".

17. Másodszor, a Bizottság megállapította, hogy a „támogatás" e célból történő meg határozásában a csupán azon a tényen alap uló megkülönböztetés, hogy mely hatóság fogadja el az intézkedést - azaz, hogy a hatóság regionális vagy központi-e - nem lenne megfelelő. Álláspontja szerint az ilyen megkülönböztetés veszélyeztetné a támoga tás koncepciójának objektív jellegét, amely alkalmazandó minden olyan támogatásra, amely csökkenti az általában egy vagy több vállalkozás pénzügyi terheit, függetlenül azok céljától, indokától, célkitűzésétől, a támoga tást nyújtó hatóságok jellegétől, vagy azon hatóság jellegétől, amelynek költségvetéséből a támogatást nyújtják. A Bizottság hozzá tette, hogy „meg kell jegyezni, hogy a jelen határozat nem olyan mechanizmusra vonat kozik, amely lehetővé tenné adott (regionális, helyi vagy más) szintű önkormányzatok összessége számára, hogy a nemzeti adózás tól teljesen függetlenül helyi adókat vezesse nek be és szedjenek be. Ellenkezőleg, a jelen ügyben a nemzeti jogalkotó által meghatáro zott és Portugália kontinentális területein alkalmazandó adókulcs kizárólag az Azoriszigetek tekintetében történő csökkentéséről van szó. Ezekre a körülményekre figyelem mel nyilvánvaló, hogy a regionális hatóságok által elfogadott intézkedés a nemzeti adó 14 rendszer alóli kivételnek minősül,"

13 - A Bizottság támogatta ezen megállapításokat hivatkozva számos saját határozatára, valamint a C-156/98. sz., Német ország kontra Bizottság ügyben 2000. szeptember 19-én hozott ítéletre (EBHT 2000., I-6857. o.). 14 - A határozat 31. pontja.


18. Harmadszor, mivel a csökkentés nem az arányosság és a progresszív adóztatás elvei nek alkalmazásából következik, hanem az adott régióban működő minden vállalkozást előnyben részesít, függetlenül azok pénzügyi helyzetétől, azt nem lehet a portugál adó rendszer természete és belső felépítése által indokoltnak tekinteni.

19. Mivel ennélfogva arra a következtetésre jutott, hogy az adócsökkentések támogatás nak minősülnek, és hogy ezen támogatást jogsértően, az EK 88. cikk (3) bekezdésébe ütköző módon vezették be, a Bizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a támogatás a Szerződésben biztosított valamely eltérés hatálya alá esik-e. Ebben a tekintetben - mivel a támogatás folyamatos volt, és az Azori-szigetek földrajzi helyzete miatti állandó strukturális hátrányok ellensúlyozá sára irányult - működési támogatásnak minősült. Ebből következően csak akkor hagyható jóvá, ha az a gazdasági tevékenység gyakorlása során az EK 299. cikk (2) bekez désében meghatározott tényezők miatt fel merülő többletköltségek ellensúlyozására irányul, tiszteletben tartva a regionális állami támogatásokról szóló iránymutatást.

20. Ezen pont tekintetében a Bizottság elő ször elismerte, hogy a vállalkozások földrajzi elhelyezkedésükből következő, a méretgaz daságosság elérésére fennálló csökkent lehe

tőségeinek és megnövekedett költségeinek következtében az Azori-szigetek „valóban az Európai Unió legfejletlenebb régiói között" 1 van. 5A Bizottság álláspontja szerint azon ban különbséget kell tenni ebben a tekintet ben a pénzügyi és nem-pénzügyi szektor között.

21. A pénzügyi szektoron kívül működő vállalkozások tekintetében, a portugál ható ságok által előterjesztett tanulmány fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, miszerint a társaságiadó-csökkentés lehetővé teszi ezen vállalkozások számára, hogy javít sanak pénzügyi helyzetükön, és így hozzájá ruljanak a regionális fejlődéshez. 16 Ebből következően, amennyiben az adócsökkentést ilyen vállalkozásokra alkalmazzák, a támoga tás összeegyeztethető a közös piaccal az EK 87. cikk (3) bekezdése a) pontja szerinti eltérés alapján. 17

15 - A határozat 36. pontja. 16 - Az ebben a tanulmányban szereplő bizonyíték magában foglalta: a) 1083 társasági adó fizetésére köteles vállalkozást tartalmazó minta vizsgálatát, amelyből 100 székhelye az Azori-szigeteken volt, ami a portugál álláspont szerint meg mutatta, hogy az alkalmazott összes mutató alapján (vagyis az eladások jövedelmezősége, a pénzügyi függetlenség, az álta lános szolvencia és a részvényhozam) az Azori-szigeteken működő vállalkozások jelentősen kisebb értékkel bírtál*, mint a Portugália kontinentális területén működők; b) egy 1997-cs, ugyanezen vállalkozások mintájának adatain alapufó ökonometriai elemzésből származó bizonyítékot, amelyben megál lapították, hogy más tényezők egyenlősége mellett az Azoriszigeteken működő vállalkozások által elért haszon állagban 33,6%-kal volt alacsonyabb a többi vállalkozásénál. 17 - A Bizottság megjegyezte, a portugál hatóságok vállalták, hogy megfelelő időben értesítik a nemzeti adózási rendszernek bármilyen az Azori-szigetek sajátosságaihoz történő igazítá sáról a 2006. december 31-ét követő időszak tekintetében, amikor a regionális támogatási térkép hatályát veszti (a határozat 38. pontja).

1 - 7125

GEELHOED FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA — C-88/03. SZ. ÜGY

22. Ami a pénzügyi szektorban működő vállalkozásokat illeti, a Bizottság megállapí totta, hogy a jövedelem- és társasági adó csökkentése „nem indokolható a régió fejlő déséhez nyújtott hozzájárulásával, valamint mértéke nem arányos az ellensúlyozni kívánt hátrányokkal." 18 Mivel nem állt rendelkezé sére számszerű adat, amely lehetővé tenné „az Azori-szigeteken a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások által viselt több letköltségek szintjének tárgyilagos megálla pítását", a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi vállalkozásoknak 19 nyújtott adócsökkentések nem minősülnek megengedett regionális állami támogatásnak a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjában vagy a Szerződésben előírt egyéb eltérések alapján. A Bizottság álláspontja szerint ezen értékelés alkalmazandó „vállalatcsoporton belüli szol gáltatási" tevékenységekre 20 is, mivel ezek a tevékenységek nem járulnak hozzá a regio nális fejlődéshez olyan mértékben, hogy a 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá essenek.

pénzügyi és vállalatcsoporton belüli szolgál tatási tevékenységet folytató vállalkozások 21 visszatérítsék.

B - A Bíróság előtti eljárás

24. 2003. február 24-én a Portugál Köztársa ság benyújtotta a jelen megsemmisítés iránti keresetet. Ezt követően az eljárási szabályzat 93. cikke értelmében az Egyesült Királyság beavatkozóként írásbeli észrevételeket nyúj tott be. 2005. szeptember 6-án tárgyalást tartottak, amelyen a Portugál Köztársaság, a Bizottság és az Egyesült Királyság, valamint az eljárási szabályzat 93. cikkének 7. §-a értelmében a Spanyol Királyság szóbeli észrevételeket tett.

V - A felek érvei 23. A határozat 3. cikkének (1) bekezdése arra kötelezte Portugáliát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a 2/99/A. sz. rendelet 4. és 5. cikkével végrehajtott jövedelemadó- és társaságiadó csökkentés révén nyújtott támogatásokat a

18 — A határozat 39. pontja. 19 — A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Közösségben : J. nemzetgazdasági ág (65., 66. és 67. kódok) (NACE Rev. 1.1). 20 — Tevékenységek, amelyek gazdasági alapja az azonos csoport hoz tartozó vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások, mint a koordinációs, pénzügyi vagy elosztóközpontok (A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása az Európai Közösség ben: K. nemzetgazdasági ág 74. kódja (NACE Rev. 1.1)).

I - 7126

A - A Portugál Köztársaság

25. A Portugál Köztársaság kérelmének alá támasztásául három jogalapra hivatkozik.

21 — A Bizottság hozzáfűzte, hogy a támogatási rendszerre vonatkozó negatív döntés nem befolyásolja annak lehetőségét, hogy bizonyos nyújtott előnyök önmagukban nem tekinten dők támogatásnak, vagy a közös piaccal összeegyeztethető támogatásnak tekintendők: a határozat 44. pontja.


26. Először, a Portugál Köztársaság azt állítja, hogy a határozat az EK 87. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során elköve tett jogban való tévedésen alapul két érte lemben is: először a szelektivitás kritérium ának alkalmazásában; másodszor pedig annak el nem ismerésében, hogy az adó csökkentéseket a portugál adórendszer ter mészete és gazdasági felépítése indokolja.

27. Ami a szelektivitást illeti, a Portugál Köztársaság állítása szerint a Bizottság téve sen vette figyelembe viszonyítási alapként Portugália teljes területét. A szóban forgó adócsökkentések az Azori-szigetek régió jogalkotó szervének hatásköre gyakorlásából következnek, és a régióban adójogi illetőség gel rendelkező valamennyi gazdasági szerep lőre alkalmazandóak. Mint ilyenek, „nem részesítenek előnyben bizonyos vállalkozáso kat vagy bizonyos áruk termelését".

28. Ráadásul ezek az adócsökkentések a portugál alkotmányban foglalt újraelosztási elvekből következnek, beleértve különösen a 13/98. sz. törvény 4. cikke (1) bekezdésében foglalt nemzeti szolidaritás elvét, amelyek célja a regionális elszigeteltségből fakadó gazdasági fejlődési egyenlőtlenségek korrek ciója. Az adócsökkentések ezért az alkotmá nyos szuverenitás gyakorlásának következ ményei, amelyeket pontosan az EK 299. cikk (2) bekezdésében meghatározott tényezők vagyis az Azori-szigetek földrajzi elszigetelt sége, mostoha éghajlata és kisszámú termék től való gazdasági függősége - okoznak. A Portugál Köztársaság azt kéri a Bíróságtól,

hogy ragadja meg ezt a lehetőséget a szelektivitás kérdésére vonatkozó helyes megközelítés kialakítására a regionális adó csökkentésekre vonatkozóan a területen fennálló jelenlegi bizonytalanság kiküszöbö lése érdekében.

29. Ami a portugál adórendszer természetét és gazdasági felépítését illeti, a Portugál Köztársaság hangsúlyozza, hogy az adócsök kentések a 13/98. sz. törvényből és az alkotmány egészéből következnek, amelyek számos hivatkozást tartalmaznak az újrael osztás, valamint Portugália kontinentális területe és az Azori-szigetek közötti egyen lőség célkitűzésére. 22 Továbbá a Bizottság érvelése, miszerint az adócsökkentések nem „az adóalanyok közötti objektív különbsé gekből" következnek, téves: valamennyi Azori-szigeteken működő vállalkozás ugya nazon hátrányoktól szenved, amelyek meg követelik a valamennyi ágazatra vonatkozó általános adócsökkentést az Azori-szigete ken.

30. A Portugál Köztársaság második jog alapja az, hogy a határozat sérti az EK 253. cikket azzal, hogy nem indokolta kielégítően azon megállapítását, miszerint az adócsökkentések érzékelhetően torzítják a versenyt, és érintik a tagállamok közötti kereskedelmet. Továbbá a Bizottság nem

22 — A Poringal Köztársaság ebben a tekintetben a Bizottságnak benyújtott okonometriai tanulmányra, valamint a Centre for European Policy Studies 1999. november 13-i tanulmányára hivatkozik az Azori-szigetek különleges helyzetének hangsú lyozása erdekében.

I - 7127


kielégítően azonosította az adócsökkentés lehetséges kedvezményezettjeit, ami azt jelenti, hogy az intézkedéseknek a Közössé gen belüli kereskedelemre gyakorolt hatása nem mérhető megfelelően.

31. Harmadszor, a Portugál Köztársaság azt állítja, hogy a Bizottság nyilvánvaló mérlege lési hibát követett el azzal, hogy a pénzügyi és a vállalatcsoporton belüli szolgáltatási szek torra vonatkozó adócsökkentéseket a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvání totta. A pénzügyi vállalkozásokat, így a bankokat, amelyek nagyobbak, mint az Azori-szigeteken működő más vállalkozások, szintén érintik például a többlet energia költségek és a szakmailag hozzáértő munka erő hiánya. Mivel a Bizottság megfelelőnek találta az Azori-szigetek különleges jellegze tességeiből következő többletköltségekre vonatkozóan általánosságban és nem ágaza tonként készített, a nem-pénzügyi vállalko zásokra vonatkozó becslést, ezt az érvelést ki kellett volna terjesztenie a pénzügyi vállalko zásokra is. Azzal, hogy ezt nem tette meg, megsértette a gondos ügyintézés, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és az arányosság elvét.

B - A Bizottság

32. A Bizottság védekezésének fontosabb érvei a következők. I - 7128

33. Először is, a szelektivitás kritériumának állítólagos téves alkalmazása tekintetében a Bizottság a határozat 24-33. pontjára hivat kozik. Azt állítja különösen, hogy Saggio főtanácsnok a Juntas Generales de Guipúzcoa-ügyre vonatkozóan előterjesztett indít ványában 23 elfogadta a pusztán nemzeti hivatkozási pont alapulvételére vonatkozó megközelítést annak meghatározásánál, hogy valamely intézkedés szelektív-e, vagy sem. A Bizottság álláspontja szerint, mivel a szóban forgó adócsökkentések más portugál vállal kozásokhoz viszonyítva előnyben részesítik az Azori-szigeteken működő, adófizetésre köteles vállalkozásokat, ez elegendő ahhoz, hogy az adócsökkentések szelektívnek minő süljenek az EK 87. cikk (1) bekezdése értel mében. Ezen értelmezést követeli meg a Bizottság állítása szerint magának a Szerző désnek a rendszere. Következésképpen az a tény, hogy az adócsökkentéseket a portugál államtól eltérő másik szerv fogadta el, mint olyan, irreleváns: kizárólag az intézkedés hatása és nem annak formája vehető figye lembe az állami támogatások értékelésénél.

34. A Bizottság azt állítja továbbá, hogy az Azori-szigeteknek adott autonómia jellege valójában korlátozott: a portugál központi állam továbbra is meghatározó szerepet játszik azon gazdasági háttér meghatározá sában, amelyben a vállalkozások működnek. Például az Azori-szigeteken aktív vállalkozá sok a központi állam által fenntartott infra struktúrákat, illetve társadalombiztosítási rendszert veszik igénybe. Valójában ezért az

23 - A C-400/97., C-401/97. és C-402/97. sz. Juntas Generales de Guipúzcoa et Diputación Foral de Guipúzcoa egyesttett ügyekben 2000. február 16-án hozott végzés (EBHT 2000., I-1073. o.).


Azori-szigetek által nyújtott adókedvezmé nyek alacsonyabb adóbevételt eredményez nek ebben a régióban, amelyet a másik oldalról a központi állam kompenzál a nemzeti szolidaritás elve alapján. A Bizottság hangsúlyozza, hogy - ahogy azt a hatá rozatában megállapította - abban az esetben, amikor a tagállam területén valamennyi azonos szintű helyi önkormányzat azonos hatáskörrel rendelkezik bizonyos adók kul csának meghatározására, ez nem minősül előnyök szelektív nyújtásának az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. E pont tekinteté ben az Egyesült Királyság beavatkozására válaszul a Bizottság megjegyzi, hogy a jelen ügy megkülönböztethető Skócia - ahol a skót parlament hatásköre az adókulcs vál toztatására vonatkozóan a jövedelemadóra terjed ki, a társasági adóra nem -, valamint Észak-Írország helyzetétől.

35. Az adócsökkentéseknek a portugál adó rendszer természetével és gazdasági felépíté sével történő indokolására vonatkozó érvet illetően a Bizottság azt állítja, hogy ez csak abban az esetben lehetséges, ha a szóban forgó adózási előnyök az adóalanyok közötti objektív különbségekre vezethetők vissza. A jelen ügyben azonban az adócsökkentések a régió gazdasági jellegzetességeiből adódnak, ami az adórendszeren kívül álló tényező. A Bizottság hozzáfűzi, hogy álláspontja szerint, amennyiben a tagállami intézkedés teljesíti az állami támogatássá minősítés egyéb fel

tételeit, a tagállam feladata bizonyítani, hogy az intézkedést a rendszer természete és gazdasági felépítése indokolja.

36. Másodszor, a Bizottság visszautasítja a feltételezést, miszerint nem indokolta meg felelően azt a következtetését, hogy az adócsökkentések érinthetik a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzíthatják a versenyt, hivatkozva különösen a Bíróság ítélkezési gyakorlatának azon megállapítá sára, miszerint a Bizottság nem köteles ezt a határozataiban részletesen kifejteni. 24 Sőt, elegendő bemutatnia, hogy az intézkedésnek legalább az intézkedés néhány kedvezménye zettje esetében hatással van a kereskede lemre.

37. Végül, az állítólagos nyilvánvaló értéke lési hibát, valamint a gondos ügyintézés, az egyenlő bánásmód és az arányosság elveinek megsértését illetően a Bizottság megjegyzi először is, hogy széles körű mérlegelési jogot élvez az állami támogatások közös piaccal való összeegyeztethetősége megítélésében, köszönhetően az ilyen értékeléshez szüksé ges gazdasági és társadalmi vizsgálatnak. Ráadásul a Centre for European Policy Studies a Portugál Köztársaság által hivatko zott tanulmánya nem számszerűsítette a

24 — A C-310/99. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2002. marcius 7-ėn hozott Itélet (EBHT 2002.. I-2289. o.), a C-280/00. sz. Altmark Trans-ügyben 2003. július 24-én hozott Ítélet (EBHT 2003.. I-7747. o.) 77-81. pontja.

I - 7129

GEELHOED F Ö T A N Á C S N O K INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY

megnövekedett költségek hatását gazdasági ágazatonként. 25 A Bizottság hangsúlyozza, hogy a támogatásoknak a közös piaccal regionális alapon történő lehetséges össze egyeztethetősége értékelésénél az érintett tagállamra hárul a többletköltségek felmérése és az EK 299. cikk (2) bekezdésében felsorolt tényezőkkel való kapcsolatnak, valamint a javasolt támogatási intézkedésnek az e költ ségekkel való arányossága bemutatása.

berendezkedést, különösen Skócia (ahol a skót parlament jogosult az Egyesült Királyság normál jövedelemadó-kulcsainak fontonként legfeljebb három pennyvel történő módosí tására a skót adóalanyok tekintetében, a központi kormányzat kompenzációs viszszatérítése vagy szubvenciója nélkül) 26, és Észak-Írország tekintetében (ahol az észak-ír nemzetgyűlés jogosult olyan adókat kivetni, amelyek lényegében nem azonos jellegűek az Egyesült Királyság egészében alkalmazott adókkal). 27

C - Az Egyesült Királyság és Spanyolország

38. A Portugál Köztársaság kérelmének támogatása végett beavatkozó Egyesült Királyság érvelését a szelektivitás kérdésére összpontosította. Elvetve a Bizottság azon érvelését, miszerint minden olyan intézke dés, amely nem terjed ki a tagállam teljes területére, automatikusan teljesíti az EK 87. cikk (1) bekezdésében meghatározott szelektivitás kritériumát, azt állítja, hogy nem mindig teljesítik ezt a kritériumot a decent ralizált vagy autonóm régiók által elfogadott, az illetékességi területükön hatályos és nem ágazatspecifikus, csökkentett adókulcsok. Az Egyesült Királyság előadása szerint valamely regionális adórendszer természetének az állami támogatások szempontjából történő vizsgálata a regionális autonómia nagyobb horderejű problémáit veti fel, amelyek alkot mányossági szempontból alapvetőek. Ha elfogadnánk a Bizottság érvelését, ez az Egyesült Királyság álláspontja szerint veszé lyeztetné az „aszimmetrikus" alkotmányos

25 - Peter Ludlow, Vitor Martins és Jorge Núñez Ferrer Megfelelő stratégiák kialakítása a fenntartható fejlődés elősegítése érdekében a legkülső területeken, Madeirán és az Azoriszigeteken (CEPS).

I - 7130

39. Az Egyesült Királyság azt javasolja, hogy annak eldöntésénél, hogy a nemzeti adó kulcshoz képest alacsonyabb regionális adó kulcs állami támogatásnak minősülnek-e, a Bizottság köteles legyen figyelembe venni a csökkentett adókulcsot elfogadó államon belüli hatóság autonómiájának fokát több tényezőre tekintettel, ideértve, hogy az adó csökkentésére vonatkozó döntést az érintett régió lakossága által választott vagy más módon demokratikusan felelős testület hozta-e; valamint hogy a döntés pénzügyi következményeit a régió viseli-e, másik régiókból vagy a központi kormánytól szár mazó és ellensúlyozó hozzájárulás vagy szubvenció nélkül.

26 - A Scotland Act (1998) 73. cikke. 27 - Lásd a Northern Ireland Act (1998) 4. fejezete 4. cikkének (1) bekezdését és 2. melléklete (9) bekezdését; a Northern Ireland Constitution Act (1973) 36. fejezete 2. részét és 2. melléklete B. részét; a Government of Ireland Act (1920) 21. cikkét.


40. A szintén a Portugál Köztársaság kérel mének támogatása végett beavatkozó Spa nyol Királyság hangsúlyozza, hogy a decent ralizáció - amennyiben létezik - a tagállam alkotmányos keretének részét képezi. A Bizottság érveinek elfogadása ezen alkotmá nyos struktúra figyelmen kívül hagyását jelentené, különösen tekintettel arra, hogy a közvetlen adózás továbbra is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik.

VI - Elemzés

A - A vitatott adócsökkentések állami támogatásnak minősülnek-e az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében?

41. A felek által előterjesztett számos érv jogosan - a Portugál Köztársaság első kereseti kérelmére összpontosít, vagyis arra, hogy a szóban forgó adócsökkentések az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá esnek-e.

42. Általánosabban, ez felveti a következő fontos, jelen ügyön túlmutató kérdést: milyen elvek alkalmazandóak annak meg ítélésénél, hogy a tagállam meghatározott földrajzi területére kizárólagosan elfogadott nemzeti adókulcstól való eltérések a Közös

ség állami támogatásokra vonatkozó szabá lyainak hatálya alá esnek-e?

43. A Bíróság ítélkezési gyakorlata mind ezidáig nem adott választ erre a kérdésre. 28 Mégis, álláspontom szerint elengedhetetlen ennek kapcsán egy értékelési „teszt" vagy elvek kialakítása. Ez mindenekelőtt és legin kább a tagállamoknak a saját adórendszerük megtervezésére vonatkozó jogából követke zik. Különösen, világos teszt nélkül, ami meghatározza, hogy a földrajzilag korlátozott adóeltérések mikor esnek az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá, a tagállamok nem láthatják előre, mely esetekben kötele sek az EK 88. cikk (3) bekezdése szerint bejelenteni a Bizottságnak a tervezett adó eltérést annak alkalmazását megelőzően. Emlékeztetnék rá, hogy ezen bejelentési kötelezettség megszegése magával vonja az intézkedés „jogellenes támogatás" rendszeré ben történő kezelését, ahogy azt az EKSzerződés 93. cikkének alkalmazására vonat kozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet előírja. 29 A jogbiztonság és az állami támogatásokra vonatkozó szabá lyok hatékonyságának érdeke ezért meg-

28 - Saggio főtanácsnok a fenti 23. sz. lábjegyzetben hivatkozott, a C-400/97., C-401/97. és C-402/97. sz., luntas Generales de Guipúzcoa et Diputación Foral de Guipúzcoa egyesített ügyekre vonatkozóan előterjesztett indítványában jutott leg közelebb a kérdés megfontolásához. Az ügy a beruházást támogató és gazdasági tevékenységet ösztönző pénzügyi intézkedések Szerződéssel való összhangjára vonatkozott Baszkföldön, Spanyolországban. A főtanácsnok azonban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezések „rövid távú intézkedésnek minősülnek, amelyek célja a hatályuk alá tartozó vállalkozások versenyképességének javítása" (38. pont), ígv ez nem képez általános alapot a földrajzilag korlátozott adóeltérések elemzéséhez. Az ügyet torölték mielőtt a Bíróság ítéletet hirdetett volna. 29 - HL. L 83., 1. o., magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 26. kötet, 313. o.

I -7131

GEELHOED FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA — C-88/03. SZ. ÜGY

követeli, hogy a tagállamok világos értékelési elvek révén előre ismerjék kötelezettségeik 30 terjedelmét.

—

Ezen kedvezményt „tagállamok által vagy állami forrásból nyújtják". Ahogy a Bíróság a Németország kontra Bizott ság ügyben megállapította, az alacso nyabb állami adóbevételt eredményező, regionális hatóságok által nyújtott adó csökkentések esetében ezen feltétel tel jesül. 3 2

—

Az intézkedésnek „bizonyos vállalkozá sokat vagy bizonyos áruk termelését" kell előnyben részesítenie, más szóval szelektívnek kell lennie. Az intézkedés mentesül a szelektív minősítés alól, ha a tagállam bizonyítani tudja, hogy az intézkedést a rendszer „természete vagy általános felépítése" indokolja. 33

—

Az intézkedésnek torzítania kell a ver senyt, vagy azzal kell fenyegetnie, továbbá érintenie kell a tagállamok közötti kereskedelmet.

1. Mikor minősülnek a földrajzilag korlá tozott nemzeti adókulcstól való eltérések állami támogatásnak?

a) Általános elvek

44. A támogatásként való minősítéshez az adóintézkedésnek az EK 87. cikk (1) bekezdé sében előírt négy kritériumot kell teljesítenie, nevezetesen:

—

Az intézkedésnek „olyan előnyt kell adnia a kedvezményezettek számára, amely mentesíti őket a rendszerint a költségvetésükből fedezett terhek alól". 31 Ez a követelmény nyilvánvalóan teljesül, amennyiben a vállalkozást ala csonyabb adókulcs terheli, mint egyéb ként;

30 — Hozzáfűzném, hogy a bejelentési kötelezettség esetének meghatározása mellett a támogatás koncepciója hatályának természetesen további fontos gyakorlati jelentősége is van, vagyis amennyiben az adóeltérések „támogatásnak" minősül nek, a tagállamra száll a bizonyítási teher, hogy bemutassa, a támogatás teljesíti a 87. cikk (3) bekezdésének a) vagy c) pontja szerinti eltérés feltételeit, ahogy azt a Bizottság regionális támogatásokról szóló iránymutatása előírja. 31 — A közvetlen adóztatásról szóló közlemény 9. pontja.

I - 7132

45. Annak meghatározása során, hogy az EK 87. cikk (1) bekezdése milyen terjede-

32 — Az általános adócsökkentésekre lásd a C-143/99. sz., Adria Wien ügyben 2001. november 8-án hozott ítélet (EBHT 2001., I-8365. o.) 38. és 39. pontját, a regionális adócsökkentésekre pedig a 248/84. sz. Németország kontra Bizottság ügyben 1987. október 14-én hozott ítélet (EBHT 1987., 4013. o.) 17. pontját: „Az a tény, hogy a támogatási programot egy szövetségi tagállam vagy egy regionális hatóság fogadta el, és nem a szövetségi vagy központi hatalom, nem mentesít a Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése alkalmazása alól, ha a vonatkozó feltételek teljesülnek. A »a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott támogatás«-ra történő utalás alapján a 92. cikk (1) bekezdése valamennyi állami forrásból finanszírozott támogatásra irányul." 33 — Lásd a 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben 1974. július 2-án hozott ítéletet (EBHT 1974., 709. o.) és a közvetlen adóztatásról szóló közlemény 12. pontját.

PORTUGÁLIA KONTRA BIZOTTSÁG

lemben terjed ki a földrajzilag korlátozott nemzeti adókulcstól való eltérésekre, a bök kenő a szelektivitás kritériumában van. Az ok nyilvánvaló. Meghatározás szerint ezen elté réseket kizárólag a tagállam bizonyos terüle tén működő vállalkozásoknak nyújtják. Ha mint az a Bizottság álláspontja - minden esetben a tagállam teljes területét vennénk viszonyítási keretként, első látásra valamenynyi, az állam földrajzi alegységére korlátozott nemzeti adóeltérés „földrajzilag" szelektívnek minősül (szemben a „tárgyi" szelektivitással, amikor az intézkedés bizonyos ipari vagy gazdasági ágazatban működő vállalkozásokat részesít előnyben). Ebben az esetben az állami támogatásra vonatkozó szabályok a versenytorzulás csökkentése érdekében alkalmazhatók.

teszik a tagállami konzultációt a Bizottsággal, valamint a tagállam rendelkezéseiből követ kező, a közös piacon a verseny feltételeiben bekövetkező torzulás elkerülésére alkalmas tanácsi intézkedést.

47. Az alapvető kérdés ezáltal a következő: mi legyen az összehasonlítási alap annak megítélésénél, hogy a földrajzilag korlátozott nemzeti adókulcstól való eltérés „előnyben részesít-e bizonyos vállalkozásokat vagy bizo nyos áruk termelését" az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében?

b) Mikor szelektívek a földrajzilag korláto zott nemzeti adókulcstól való eltérések? 46. Ha azonban, bizonyos esetekben azt a földrajzi területet vesszük viszonyításként, ahol az eltérések alkalmazandóak, az ilyen eltérések nem „szelektívek", mert az ezen a területen valamennyi működő vállalkozásra alkalmazandók. Ebben az esetben a verseny torzulás csökkentésére a Szerződésben ren delkezésre álló egyetlen eszköz az EK 94. cikk, amely egyhangú döntéssel lehetővé teszi a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései nek közelítését, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működé sét, 34 valamint (a ritkán alkalmazott) EK 96. és EK 97. cikkek, amelyek lehetővé

34 — A javasolt közösségi közvetlen adóztatásról szóló jogszabályra vonatkozó egyhangú egyetértés elérésével kapcsolatos nehéz ségek eredményeként még nagyon csekély közelítés történt ezen cikk alapján ezen a területen.

48. E kérdés megvitatásánál először is különbséget kell tennünk a nemzeti adó kulcsnak a tagállam meghatározott földrajzi területére vonatkozó emelése és ezen adó kulcs csökkentése között.

49. A nemzeti adókulcs adott földrajzi terü letre vonatkozó emelését illetően, feltéve, hogy a terület a tagállam teljes földrajzi I - 7133


területének kisebbségét alkotja, ez - ahogy a GIL Insurance ügyre vonatkozóan előterjesz tett indítványomban neveztem - erre a területre bevezetett „különleges tehernek" minősül, nem pedig az „alacsonyabb" adó kulccsal adózó, az általános rendszer hatálya alá tartozó adóalanyoknak nyújtott támoga tásnak.35 Ennek következtében - az abban az indítványomban kifejtett indokok miatt az ilyen eset nem tartozik az állami támoga tásokra vonatkozó szabályok alá.

50. A nemzeti adókulcs adott földrajzi terü letre vonatkozó csökkentéseit illetően azon ban három forgatókönyv között kell különb séget tennünk.

51. Az első forgatókönyv az, amelyben a tagállam központi kormányzata egyoldalúan úgy dönt, hogy valamely meghatározott földrajzi területen a nemzeti szinten hatályos adókulcshoz képest csökkentett adókulcsot alkalmaz. Az ilyen intézkedés egyértelműen szelektív, mivel egyetlen szerv hozta az illetékessége alá tartozó földrajzi terület egy részére alkalmazva.

hatóságok mindegyike szabadon határozhatja meg az adókulcsot az illetékességi területére, a „nemzeti" adókulcsra hivatkozással vagy anélkül.

53. Ahogy a Bizottság a határozatában és előadásaiban elismerte, a helyi hatóság által ezen jogkör alapján elfogadott intézkedések, amelyek az illetékességi területére általános ságban alkalmazandók, nem szelektívek az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében - még akkor sem, ha valamely hatóság alacsonyabb adókulcsokat fogad el, mint a többi. Ilyen esetben, amennyiben minden egyes helyi hatóság szabadon, a központi kormányzattól függetlenül határozhatja meg az adókulcsait, nincs értelme az egész tagállam területét összehasonlítási alapként venni a szelektivi tás megítélése céljából. Először is mesterkélt lenne előállni egy „általános nemzeti adó kulccsal", amellyel a régió adókulcsát össze hasonlítják: a valóságban az adókulcs való színűleg különböző lesz minden régióban. Mégis, a szelektivitás lényege a közvetlen adózás területén az, hogy az adóintézkedés nek az általános adórendszerhez képest kivételesnek vagy eltérőnek kell lennie. A „kivétel" vagy „eltérés" koncepciója csak akkor bír fogalmi értelemmel, ha kialakítható egy nemzeti szintű „szabály", ami lehetetlen abban a helyzetben, ahol minden egyes helyi

52. A második forgatókönyv, ahol a bizonyos szintű (regionális, települési vagy más) helyi

35 - A C-308/01. sz„ GIL Insurance ügyre vonatkozóan 2003. szeptember 18-án előterjesztett indítvány (EBHT 2003., I-4777. o.).

I - 7134

36 - Ennélfogva a Bizottság a közvetlen adóztatásról szóló közleményében megállapítja, hogy „a 92. cikk (1) bekezdésé nek az adóintézkedésekre történő alkalmazásánál tehát a legfontosabb kritérium az, hogy az intézkedés a tagállamok egyes vállalkozásai számára az adórendszer alkalmazása alól kivételt jelent. így először az alkalmazandó közös rendszert kell meghatározni." (16. pont).


hatóság szabadon határozhatja meg a saját adókulcsait. 37

54. Ez elvezet minket a harmadik forgató könyvhöz: a helyi hatóság által elfogadott és kizárólag ezen helyi hatóság illetékességi területén alkalmazandó adókulcs alacso nyabb, mint a nemzeti adókulcs. Itt az alapvető kérdés az, hogy az alacsonyabb adókulcs a tagállam központi kormányzatá hoz viszonyítva ténylegesen autonóm ható ság által hozott döntés-e. Fontos, hogy a „ténylegesen autonóm" alatt szervezeti, eljá rási és gazdasági autonómiát értek. Vagyis:

Szervezetileg autonóm: a határozatot a helyi hatóságnak kell hoznia saját alkot mányos, politikai és közigazgatási jog állása alapján, elkülönülten a központi kormányzattól;

Eljárásilag autonóm: a határozatot a helyi hatóságnak olyan eljárás alapján kell hoznia, ahol a központi kormány

37 - Ezen előfeltétel benne foglaltatik a Bíróság Adria Wien ügyben hozott ítéletében, miszerint „a Szerződés 92. cikkének alkalmazásánál (...] az egyetlen eldöntendő kérdés. hogy egy adott jogrendszer keretén belül egy állami intézkedés olyan jellegú-e, hogy bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos áruk termelését előnyben részesíti a Szerződés 92. cikkének (1) bekezdése értelmében inás vállalkozásokkal szemben, amelyek a szóban forgó intézkedés által kovetett célkitűzések tekinteté ben hasonló tényleges vagy jogi helyeiben vannak. " Kiemelés tőlem. A fenti 32. sz. lábjegyzetben hivatkozott Adria Wien ügyben hozott ítélet.

zatnak nincs hatásköre közvetlenül be avatkozni az adókulcs meghatározásába, és a helyi hatóság nem köteles a központi állam érdekeit figyelembe venni az adókulcs meghatározásánál.

Gazdaságilag autonóm: az alacsonyabb adókulcsol nem támogathatja keresztbe vagy finanszírozhatja a központi kor mányzat, vagyis ezen adócsökkentések gazdasági következményeit a régiónak magának kell viselnie. 38 Ilyen helyzet ben a hogyan és mennyi adóról szóló döntés kérdése a regionális kormányzat politikai előjogának középpontja. Az ilyen döntések közvetlenül befolyásolják például a közszolgáltatásokra és infra struktúrára költött kormányzati pénzek összegét. A regionális kormányzat előnyben részesítheti az „adózz és költs" megközelítést, magasabb adókat kiróva és többet költve közszolgáltatásokra; vagy dönthet az alacsonyabb adók és a soványabb állami szektor mellett. Amennyiben az adócsökkentéseket a központi kormányzat nem keresztfinanszírozza, ezen politikai döntés a másik oldalról érinti az infrastruktúrát és a gazdasági környezetet, amelyben a

38 - Például az Egyesült Királyság előadása szerint az adóztatási jogkör Scotland Actben (1998) előírt és a kérdésben tartott népszavazást követően bevezetett decentralizációja alapján Skóciában a skót parlament jogosult csökkenteni vagy növelni az Egyesült Királyság normál jovedelemadó-kulcsát a skóciai adóalanyokra nézve, fontonként legfeljebb három pennyvel. Ha ezen hatáskórét gyakorolja, az nem vonja magával az Egyesült Királyság kozponti kormányzatának kompenzációs visszatérítését vagy szubvencióját, Ennélfogva Skócia viseli az általa alkalmazott adókulcs-eltérésből eredő pénzügyi „kockázatot".

I - 7135


régióban székhellyel rendelkező vállal kozások működnek. A régióban szék hellyel rendelkező és nem rendelkező vállalkozások ennélfogva eltérő jogi és gazdasági háttérrel működnek, amelyek nem összehasonlíthatóak.

55. Ha az autonómia ezen valamennyi lényegi ismérve fennáll, amikor a helyi hatóság a nemzeti kulcsnál alacsonyabb adókulcs bevezetéséről dönt, a döntés nem minősíthető „szelektívnek" az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. Ilyen esetekben a Bizottság álláspontjának alapja - vagyis, hogy a tagállam központi hatóságainak „alapvető szerepe van azon politikai és gazdasági környezet meghatározásában, amelyben a vállalkozások működnek" 39 - kiesik.

56. Ha azonban az autonómia ezen ismérvei közül egy is hiányzik, az alacsonyabb adókul csot álláspontom szerint szelektívnek kell minősíteni az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében.

57. A fentiek összefoglalják, hogy mit tekin tek lényeges elvnek annak megítélése során, hogy a regionális adócsökkentések „támoga tásnak" minősülnek-e. A teljesség kedvéért

39 — A határozat 26. pontja.

I - 7136

azonban hasznos röviden foglalkozni az eljárás során a Bizottság által felvetett három érvvel.

58. Az első, hogy az a tény, miszerint a regionális adócsökkentés versenytorzító hatással jár, vagy járhat a Közösségen belül, elegendő a szelektivitás kritériumának telje süléséhez. 4 0 Ahogy azonban már említettem, az állami támogatásra vonatkozó szabály csak egy a Szerződés számos eszköze közül, amelyek intézkedések megtételére hatalmaz zák fel a Közösséget a versenytorzulás csökkentése érdekében az EK 3. cikk g) pontja értelmében. Míg az állami támoga tásra vonatkozó szabályok a szelektív támo gatási intézkedéseket célozzák, a 94. és 9697. cikkek az állami támogatásra vonatkozó szabályok alá nem tartozó adóintézkedések ből fakadó torzulások csökkentésére hasz nálhatók, ahogy azt a GIL Insurance 41 és a Streekgewest Westelijk Noord-Brabant 42 ügyekre vonatkozóan előterjesztett indítvá nyaimban kifejtettem. A Bizottság azon érve, miszerint csak arra kell összpontosítani, hogy a regionális adócsökkentésnek van-e ver senytorzító hatása, vagy nincsen, tévesen olvasztja egybe az e fogalmilag önálló esz közök közötti különbségeket. 43

40 — A Bizottság különösen a fenti 33. sz. lábjegyzetben hivatkozott 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 13. pontjára hivatkozik. 41 — A fenti 35. sz. lábjegyzetben hivatkozott C-308/01. sz. GIL Insurance-ügyben hozott ítélet. 42 — A C-174/02. sz. Streekgewest Westelijk Noord-Brabant ügyre vonatkozóan 2004. március 4-én előterjesztett indítvány (2005. január 13-án hozott ítélet, EBHT 2005., I-85. o.,I-88. o.). 43 — Ráadásul, ahogy az Egyesült Királyság megjegyzi, ha a „támogatás" fogalmának lakmusz próbája egyszerűen a versenytorzítás, ez ugyancsak magában foglalná a bizonyos szintű helyi hatóságoknak nyújtott egyenlő adóztatási jogkö rök esetett is, ami a Bizottság állítása szerint nem minősül támogatásnak.


59. A Bizottság által felhozott második érv az, hogy egyes regionális adócsökkentésnek az EK 87. cikk (1) bekezdése hatályán kívül esőként való minősítése a tagállamokat az állami támogatásra vonatkozó szabályok kijátszására ösztönözné az adóztatási hatás körök belső megszervezésének területükön belüli megváltoztatásával. 44 Világosnak kell azonban lennie a fenti magyarázatomból, hogy a regionális hatóságoknak az arra való, pusztán formális felhatalmazása, hogy a központi kormányzat által meghatározott feltételek szerint, a fentebb kifejtett tényleges autonóm döntéshozatal nélkül gyakorolják adóztatási hatáskörüket, nem volna elegendő ahhoz, hogy az intézkedések kikerüljenek az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alól. A pusztán formálison túlmenő koncepciót támasztja alá maga az EK 87. cikk (1) bekez désének „bármilyen formában" szövegezése, mint ahogy ezt erősítette meg a Bíróság is például az Olaszország kontra Bizottság ügyben 45, továbbá nemrégiben Saggio főtanácsnok a Juntas Generales de Guipúzcoa ügyben. 46

60. Másrészről, abban az esetben, amikor a helyi hatóság a központi kormányzattól

44 — Lásd Saggio főtanácsnok megjegyzéseit a fenti 23. sz. lábjegy zetben hivatkozott C-400/97., C-401/97. és C-402/97. sz., Juntas Generales de Guipúzcoa et Diputación Foral de Guipúzcoa egyesitett ügyekre vonatkozóan előterjesztett indítványának 37. pontjában. 45 — Lásd a fenti 33. sz. lábjegyzetben hivatkozott 173/73. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 27. pontját, amelyben a Bíróság elutasította Olaszország érvelését, misze rint a szociális költségek csökkentésének állítólagos társadalmi célja a textiliparban azt jelenti, hogy nem esnek a jelenlegi EK 87. cikk hatálya alá, megjegyezve, hogy „a 92. cikk nem tesz különbséget az érintett állami beavatkozásról szóló intézkedések között azok okaira vagy céljaira hivatkozással, hanem a hatásukra tekintettel határozza meg azokat." 46 — A fenti 23. sz. lábjegyzetben hivatkozott C-400/97., C-401/97. és C-402/97. sz., Juntas Generales de Guipúzcoa et Diputación Foral de Guipúzcoa egyesített ügyekre vonatkozóan előter jesztett indítvány 37. pontja: „az a tény, hogy a szóban forgó intézkedéseket a nemzeti jog szerint kizárólagos hatáskörrel rendelkező regionális hatóságok fogadták el [...] csupán formai kérdés, és nem elegendő a regionális törvények hatálya alá tartozó társaságok számára biztosított kedvezményes bánásmód igazolásához."

tényleges autonóm módon hozza meg dön tését (az általam körvonalazott értelemben), nincsen logikus vagy elvi indok különbséget tenni az adóztatási hatáskör „szimmetrikus" decentralizációja - második forgatókönyv fentebb, amikor minden egyes helyi hatóság azonos autonóm adóztatási hatáskörrel ren delkezik - és az adóztatási hatáskör „aszim metrikus" decentralizációja között - a har madik forgatókönyv fentebb, amikor néhány, de nem az összes helyi hatóság rendelkezik adóztatási hatáskörrel. Ahogy az Egyesült Királyság megjegyzi, annak eldöntése, hogy a tagállamban mely (ha egyáltalán valamelyik) régiók rendelkezzenek ilyen decentralizált adóztatási hatáskörrel, nyilvánvalóan az alkotmányos politika olyan kérdése, amely nagymértékben függ ezen régió egyedülálló történelmi és gazdasági körülményeitől. Ameddig az adókulcsra vonatkozó döntés ténylegesen autonóm, kívül kell esnie az állami támogatásra vonatkozó szabályokon.

61. A Bizottság által az ellen felvetett utolsó érv, miszerint lehetséges, hogy a regionális adócsökkentések bizonyos esetekben az EK 87. cikk (1) bekezdésének hatályán kívül essenek, a jogbiztonságra alapozott érv. A Bizottság hangsúlyozza, hogy mivel a 87. cikk (1) bekezdése megszabja a kereteket arra vonatkozóan, hogy mely intézkedéseket kell a tagállamoknak jóváhagyásra bejelenteniük, a tagállamoknak előzetesen ismerniük kell a bejelentési kötelezettségük terjedelmét

62. Ezen a ponton megjegyezném, hogy míg a jogbiztonság célja természetesen jogos, ez önmagában nem indokolhatja a 87. cikk (1) bekezdése hatályának célján túlmenő I - 7137

GEELHOED FÖTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY

kiterjesztését, amit fentebb vázoltam. Valójá ban a támogatás meghatározása már tartal maz egy (mindezidáig) homályos fogalmat, nevezetesen, hogy az a „rendszer természe tével és gazdasági felépítésével" igazolható.

63. Felvázolva álláspontomat a szelektivitás kritériumának a regionális adócsökkenté sekre vonatkozó alkalmazása elveiről, most rátérek ezen elvek jelen ügyben történő alkalmazására.

2. Támogatásnak minősülnek-e jelen ügyben az adócsökkentések?

64. A Portugál Köztársaság az EK 87. cikk (1) bekezdésének alkalmazása során elköve tett jogban való tévedésre vonatkozó érveit a szelektivitás, valamint az adórendszer termé szetével és felépítésével való indokolás kér désére korlátozza. Nem szükséges ezért itt tárgyalni, hogy az adócsökkentések állami forrásból nyújtott előnynek minősülnek-e, ami torzíthatja a versenyt.

65. Először azzal a kérdéssel foglalkozom, hogy az adócsökkentések teljesítik-e a sze lektivitás kritériumát az általam fentebb leírtak szerint. I - 7138

66. Álláspontom szerint a válasznak igenlő nek kell lennie.

67. Igaz, hogy az Azori-szigeteket a portugál alkotmány „autonóm régiónak" nevezi saját politikai-közigazgatási státusszal és saját kormányzati szervekkel. Ezeknek a szervek nek továbbá joguk van saját pénzügyi hatás körüket gyakorolni, valamint a nemzeti pénzügyi rendelkezéseket sajátosságaikhoz igazítani, ezen jogköröket a 13/98. sz. tör vény és a 2/99/A. sz. rendeletben foglaltak szerint gyakorolva. Ennek következtében elmondható, hogy a vitatott adócsökkentése ket eredményező döntéseket szervezetileg autonóm módon hozták.

68. Álláspontom szerint azonban a döntést nem az általam fentebb vázolt tényleges eljárási és gazdasági autonómia körülményei között hozták.

69. Az eljárási autonómiát illetően a Portu gál Köztársaság a beadványaiban hangsú lyozta, hogy a csökkentések a portugál alkotmányban található újraelosztás elveinek és különösen a 13/98. sz. törvény 4. cikke (1) bekezdése szerinti nemzeti szolidaritás elvének gyakorlását jelentik, vagyis a kölcsö nösség elvét, ami kiterjed a teljes nemzeti területre a közszolgáltatások és magántevé-


kenységek megfelelő szintjének biztosítását célozva, kizárva az egyenlőtlenségeket. E törvény 5. cikke meghatározza az együttmű ködés elveit az állam és az autonóm régiók között a nemzeti szolidaritás elérésének céljával.

70. Álláspontom szerint az a tény, hogy a vitatott csökkentést ezen nemzeti szolidaritás elve alapján hozták, önmagában cáfolja az általam körvonalazott értelemben vett tény leges eljárási autonómia koncepcióját. Sőt ezen elv tényleges koncepciója a regionális és központi kormányzatokat együttműködésre kötelezi az újraelosztás előmozdításában a teljes portugál területen.

71. Hasonlóképpen, ami a gazdasági auto nómiát illeti, a 13/98. sz. törvény 5. cikke világossá teszi, hogy a pénzügyi szférában a nemzeti szolidaritás meghatározott költség 47 vetési transzferek útján valósul meg , és hogy az államnak együtt kell működnie az autonóm régiók hatóságaival a gazdasági fejlődés elérése és az egyenlőtlenségek kor rekciója érdekében. Ezen elveket hajtja rész letesebben végre a másik oldalról a 13/98. sz. törvény 10. cikke, amely feljogosítja az autonóm régiókat bizonyos állami adóbevé telekre. Ráadásul a Portugál Köztársaság nem mutatta be (vagy kísérelte meg bemutatni), hogy az Azori-szigetek nem kap ellensúlyozó támogatást állami forrásokból az adócsök kentések eredményeképpen elért alacso nyabb adóbevételek kiegyenlítésére. Valójá ban ez összeegyeztethetetlen lenne az adó

47 — A 13/98. sz. törvény 5. cikkének (2) bekezdése.

csökkentések értelmével, vagyis az Azoriszigetek elszigeteltségéből fakadó gazdasági fejlettségbeli egyenlőtlenségek korrekciójá val: ezen cél elérését a központi portugál államtól kapott ellensúlyozó kiegyenlítés hiányában inkább hátráltatná, mint segítené a társasági adó 30%-kal való csökkentése.

72. Álláspontom szerint ezért az Azoriszigetek regionális gyűlésének a vitatott adócsökkentésekről hozott döntése nem volt a központi portugál kormányzattól ténylege sen autonóm az EK 87. cikk (1) bekezdése értelmében. Ennek következtében az adó csökkentéseket szelektívnek kell minősíteni, amelyet az adórendszer természete és felépí tése alapján indokolni kell.

73. Ezen a ponton a Portugál Köztársaság azzal érvel, hogy a szóban forgó adócsök kentéseket az adórendszer természete és általános felépítése indokolja, mert az adó csökkentések a portugál alkotmányban lévő újraelosztás célkitűzéséből következnek, és céljuk az Azori-szigeteken működő vállalko zások által tapasztalt súlyos strukturális problémák ellensúlyozása.

74. Ebben a tekintetben, bár az adórendszer „természetének és általános felépítésének" indokolására vonatkozó határokat a Bíróság I - 7139

GEELHOED FÕTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA - C-88/03. SZ. ÜGY

vagy a Bizottság gyakorlata nem határozta meg kimerítően, a következő pontok vilá gosak.

75. Először is, ezen indokolásra vonatkozó bizonyítási terhet a tagállamok viselik. 48

76. Másodszor, az indokolás lényege az, hogy az adórendszer alkalmazása alóli kivé teleknek „közvetlenül az érintett tagállam adórendszerének alapelvéből vagy vezérelvé ből kell következniük". 49 Ebben a tekintet ben különbséget tesznek az adószabályozás nak az indokolási kötelezettség hatályán kívül eső, „külső" célkitűzései - például társadalmi vagy regionális célkitűzések -, valamint azon célkitűzések között, amelyek „elválaszthatatlanok magától az adórendszer től", például az adóbeszedés hatékonysága és a progresszív adóztatás. 50 Ezért ezen teszt alkalmazása nyilvánvalóan különbözni fog a szóban forgó adott adórendszer különös célkitűzései szerint.

77. Véleményem szerint a Portugál Köztár saság nem mentesül az ezen indokolással kapcsolatos bizonyítási teher alól. Bár, mint a progresszív adózásnál, az Azori-szigeteken történő adócsökkentések célja lehet a bevé

48 — A közvetlen adóztatásról szóló közlemény 23. pontja. 49 — A közvetlen adóztatásról szóló közlemény 16. pontja. 50 — A közvetlen adóztatásról szóló közlemény 26. pontja.

I - 7140

teleknek a gazdagabb és szegényebb régiók közötti újraelosztása, az ennek elérésére alkalmazott módszer az egyébként alkalma zandó általános portugál adórendszer alóli regionális kivétel formáját ölti, mintsem a nemzeti adórendszerre alkalmazandó általá nos szabályok különös alkalmazását. Analó gia útján az Elsőfokú Bíróság Diputación Foral de Álava ügyben hozott ítéletére hivatkozom, amely egyes spanyol tartomá nyok vállalkozásainak adóalap-csökkentés formájában történő adótámogatására vonat kozott. 51 Elutasítva a felperes érvelését, miszerint a tartományi adórendszer alapjai a spanyol alkotmányban találhatóak, és azt a beruházásösztönzés, valamint a munkahely teremtés célkitűzésének eléréséhez való szükségesség indokolja, a Bíróság megje gyezte, hogy „az a tény, hogy a spanyol alkotmány alapján a baszk hatóságok szá mára bizonyos hatásköröket biztosítanak az adóztatás kérdésében, nem jelenti azt, hogy bármely megadható adókedvezmény indo kolható az adórendszer természetével vagy felépítésével." 5 2 Különösen, „az intézkedések valamely gazdasági célkitűzése nem mente síti azt az EK 87. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősítés alól [...]." 53

78. Hasonlóképpen, jelen ügyben az adó csökkentések célja - a Portugál Köztársaság saját bevallása szerint - lényegében a vállal kozások kártalanítása az Azori-szigetek strukturális problémáiból fakadó hátrányo-

51 — A T-346/99., T-347/99. és T-348/99. sz. Diputación Foral de Alava egyesített ügyekben 2002. október 23-án hozott ítélet (EBHT 2002., II-4259. o.). 52 — Ugyanott a 62. pont. 53 — Ugyanott a 63. pont


kért. Míg ezen cél jogosan vehető figyelembe annak értékelésénél, hogy a támogatás az EK 87. cikk (3) bekezdése szerinti valamely eltérés hatálya alá esik-e, nem minősül a portugál adórendszer természetén és felépí tésén alapuló érvényes indokolásnak.

79. Ezen indokoknál fogva azt javasolom a Bíróságnak, hogy utasítsa el a Portugál Köztársaság azon jogalapját, amely vitatja a Bizottságnak a vitatott adócsökkentések állami támogatásként való minősítését.

B - Indokolási kötelezettség

80. A Portugál Köztársaság második jog alapja az, hogy a Bizottság határozata 24. pontjának harmadik franciabekezdésében nem indokolta megfelelően azon következte tését, miszerint az állítólagos támogatás torzítja vagy torzíthatja a Közösségen belüli versenyt.

81. Nem győzött meg ez az érv. Igaz, amint a Bíróság megállapította, hogy „még ha a támogatásnyújtás körülményeiből úgy tűnik is, hogy az érinti a tagállamok közötti

kereskedelmet, és torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget - a Bizottságnak határozatának indoklásában legalább hivat koznia kell ezekre a körülményekre." 54 Álláspontom szerint azonban a Bizottság teljesítette ezen kötelezettségét a hatá rozatában. Részletesen körülírva hatá rozatában az adócsökkentések természetét és terjedelmét 55, csakúgy, mint az Azoriszigeteken fennálló földrajzi, gazdasági és más feltételeket 56, a Bizottság kielégítően rögzítette a körülményeket, amelyek ahhoz a következtetéshez vezették, hogy az adócsök kentések torzíthatják a versenyt, és érinthetik az államok közötti kereskedelmet. Különösen a szóban forgó adócsökkentések széles ága zati hatókörére (mely lefedi az összes gazda sági szereplőt, akár természetes, akár jogi személyek, amennyiben adóalanyok az Azori-szigeteken) és jelentős mértékére (30% a társasági adó esetében) figyelemmel nem gondolom, hogy a Bizottság túllépte a hatáskörét azzal, hogy ezen körülményekből arra következtetett, miszerint legalább néhány adócsökkentéssel érintett vállalkozás folytat tagállamok közötti kereskedelmet magában foglaló tevékenységet, és hogy ez az államok közötti kereskedelmet érintheti. 57

54 - Lásd az 57/86. sz. Görögország kontra Bizottság ügyben 1988. június 7-én hozott itélet (EBUT 1998., 2855. o.) 15. pontját és a C-329/93.. C-62/95., C-63/95. sz. Nemetország és társai kontra Bizottság egyesítelt ügyekben 1996. október 24-én hozott (telet (EBHT 1996., I-5151. o.) 52. pontját, valamint a fenti 13. sz. lábjegyzetben hivatkozott C-156/98. sz. Német ország kontra Bizottság ügyben hozott Ítélet 98. pontját. 55 - Lásd például a határozat 7-9. pontját. 56 - Lásd például a határozat 36-37. pontját (bár ez a leírás a közös piaccal való EK 87. cikk [31 bekezdésének a) pontja szerinti összeegyeztethetőség értékelése összefüggésében készült). 57 - Lásd még a Bíróság által a fenti 24. lábjegyzetben hivatkozott, a C-310/99. sz. Olaszország kontra Bizottság ügyben nemré giben hozott ítélet 88. és 89. pontját. Abban az ügyben a Bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság indokolási kötelezettsége arra vonatkozó megállapításait illetően, hogy az állami támogatásról szóló döntés által a verseny esetlegesen torzul, teljesült azon általános magyará zattal, miszerint az intézkedés érzékelhető előnyt nyújtott a kedvezményezetteknek a versenytársaikkal szemben, és való színűleg különösen a tagállamok közötti kereskedelemben érintett vállalkozásokat részesíti előnyben. A Bíróság állás pontja szerint a Bizottság „nem köteles további részletekbe menni ebben a tekintetben".

I - 7141

GEELHOED FŐTANÁCSOK INDÍTVÁNYA — C-88/03. SZ. ÜGY

82. Hozzátenném, hogy az Azori-szigetek viszonylag kis földrajzi mérete itt nem döntő; ahogy a Bíróság következetesen megállapítja, az, hogy „a támogatás viszonylag jelentékte len, vagy a kedvezményezett vállalkozás viszonylag kicsi, nem zárja ki eleve a tagállamok közötti kereskedelem érintettsé gét". 58

bánásmód és az arányosság elveit. A Portugál Köztársaság álláspontja szerint a pénzügyi vállalkozásokat pontosan ugyanazon, az Azori-szigetek földrajzi helyzetéből fakadó többletköltségek terhelik, és így azonos bánásmódban kell részesülniük.

85. Ezen érv értékelése érdekében először emlékeztetnék arra, hogy annak megítélésé nél, hogy adott intézkedés az EK 87. cikk 83. A Portugál Köztársaság második jog (1) bekezdése szerinti valamely eltérés hatá alapját ennélfogva, véleményem szerint el lya alá esik-e, a Bizottság széles körű mérlegelési joggal rendelkezik, tekintettel a kell utasítani. határozat természetéből eredő összetett gaz dasági és társadalmi elemzésre. Ezért a jogszerűség felülvizsgálatánál a Bíróságnak annak meghatározására kell korlátoznia magát, hogy a Bizottság túllépte-e a mérle gelési hatáskörét a tények torzítása vagy C — Az EK 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának nyilvánvalóan téves értékelése, illetve a a pénzügyi és vállalatcsoporton belüli szol hatáskörrel való visszaélés vagy az eljárási gáltatási ágazatokra történő alkalmazása szabályok megsértése által. 59 során elkövetett nyilvánvaló mérlegelési hiba

84. A Portugál Köztársaság utolsó érve az, miszerint annak megállapításával, hogy az adócsökkentések nem minősülnek a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti kivétel nek, amennyiben azokat a pénzügyi és a vállalatcsoporton belüli szolgáltatási ágaza tokra alkalmazzák, a Bizottság nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el és az EK 299. cikk (2) bekezdésébe ütközően megszegte a gondos ügyintézés, az egyenlő

58 — A fenti 24. lábjegyzetben hivatkozott C-310/99. sz., Olasz ország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 86. pontja; a C-278/92., C-279/92. és C-280792. sz., Spanyolország kontra Bizottság egyesített ügyekben 1994. szeptember 14-én hozott ítélet (EBHT 1994., I-4103. o.) 42. pontja.

I - 7142

86. Szem előtt tartva ezt, rátérek az EK 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt eltérésre alkalmazandó teszt vizsgála tára. Ahogy a Bizottság regionális támogatá sokról szóló iránymutatása előírja, a műkö dési támogatás - vagyis a vállalkozások folyó kiadásainak csökkentéséhez adott regionális támogatás, amely nyilvánvalóan magában foglalja az adócsökkentéseket - főszabály ként tilos. Kivételes esetben azonban az EK 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt eltérés szerint támogatható térségek ben lehet ilyen támogatást nyújtani, „feltéve,

59 — Lásd például a C-225/91. sz. Matra kontra Bizottság ügyben 1993. június 15-én hozott ítélet (EBHT 1993., I-3202. o.) 24. pontját.


hogy a régió fejlődéséhez nyújtott hozzájá rulása és jellege tekintetében a támogatás indokolt, és a támogatás szintje arányos az 60 általa könnyíteni kívánt hátránnyal." Az iránymutatás meghatározza azt is, hogy a 92. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt eltérésre jogosult legkülső régiókban „a részben a szállítási többletköltségek ellen tételezésére szánt támogatás különleges kö rülmények között engedélyezhető". 61 A tagállam feladata azonban az ezen tényezők által okozott többletköltségek összegének bizonyítása.

87. Jelen ügyben a Bizottság arra a követ keztetésre jutott, hogy kizárta a pénzügyi és vállalatcsoporton belüli szolgáltatási ágaza tokat a kivételek köréből, miután az EK 299. cikk (2) bekezdése szempontjából elismerte, hogy az Azori-szigetek regionális piacának kis mérete és földrajzi helyzete azt jelenti, hogy a méretgazdaságosság elérésé nek lehetősége jelentősen korlátozott az ott letelepedett vállalkozások számára, ami jelentős többletköltséget okoz a termelés és a piacra lépés tekintetében. 62 E három tényezőn alapuló megfontolt elemzés vezette valójában ahhoz a döntéshez a Bizottságot, hogy a nem-pénzügyi vállalkozások az EK 87. cikk (3) bekezdése a) pontjának hatálya alá esnek.

60 — A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.15. cikke. 61 — A regionális támogatásokról szóló iránymutatás 4.16. cikke. 62 — A határozat 36. pontja.

88. Igaz, hogy ezen döntés meghozatala során - ahogy a Portugál Köztársaság rámutat - a Bizottság kész volt elfogadni a regionális gazdaságban működő vállalkozá sok egészére vetített többletköltségekre vonatkozó bizonyítékot anélkül, hogy ezeket költségeket ágazatonként bontották volna, ellenben a pénzügyi ágazatra nézve a Bizott ság ragaszkodott „a számszerű adatokhoz, amelyek lehetővé teszik az Azori-szigeteken adóköteles pénzügyi vállalkozásokra háruló többletköltségek szintjének objektív méré sét", amelyet a Portugál Köztársaság nem tudott biztosítani.

89. Ezt az álláspontot azonban nem gondo lom nyilvánvaló mérlegelési hibának a Bizottság részéről. Ahogy fentebb említet tem, a tagállam viseli a bizonyítás terhét arra vonatkozóan, hogy a kifogásolt támogatás a regionális vállalkozásokra háruló tényleges többletköltségekhez viszonyítva indokolt és arányos. Míg a Bizottság dönthetett volna úgy, hogy elfogadja az ágazatok összességét lefedő globális számokat a nem-pénzügyi ágazatokra nézve, fő szabályként jogosult önálló, konkrét bizonyítékokat kérni ezen költségekről a pénzügyi ágazatra nézve, különösen mivel az ezen költségek bizonyí tására Portugália által benyújtott ökonomet¬ riai tanulmány nem terjed ki a pénzügyi ágazatra. A Portugál Köztársaság nem tagadja, hogy nem nyújtott be ilyen önálló bizonyítékot a bizottsági vizsgálat során. 63

63 — Lásd a határozat 18. pontját. „A portugál hatóságok (...) a pénzügyi szektorban tevékenykedő vállalkozások hiányát ezen alapmintában pusztán az ágazatra vonatkozó statisztikai adatok hiányának tulajdonították, ennek megfelelően elis merve, hogy nem lehet szigorúan bizonyítani az ilyen tevé kenységekkel k a p c s o l a t b a n , hogy a szóban forgó adócsökkentések természetük és mértéklik révén az Azoriszigetek kulonleges problémáit hivatottak megoldani."

I - 7143


90. Ezen indokoknál fogva javasolom a Bíróságnak, hogy a Portugál Köztársaság kérelmének harmadik jogalapját szintén uta sítsa el.

VII - Végkövetkeztetések

91. Fentiek alapján a Bíróságnak azt javasolom, hogy:

1) teljes egészében utasítsa el a nemzeti adózási rendszernek a személyi jövedelemadó és a társasági adó adókulcsa csökkentése tekintetében az Azoriszigetek Autonóm Régió sajátosságaihoz történő igazítására vonatkozó, 2002. december 11-i 2003/442/EK bizottsági határozat megsemmisítésére irányuló keresetet;

2) a Portugál Köztársaságot kötelezze a Bizottság költségeinek viselésére; és

3) a beavatkozó feleket kötelezze a saját költségeik viselésére.

I - 7144

L. A. GEELHOED FÖTANÄCSNOK INDÍTVÁNYA Az ismertetés napja: október 20. 1

Recommend Documents