SZÉCHENYI TERV
Kerepes Nagyközség és Kistarcsa Város Ivóvízminőség-javító programja KEOP-1.3.0/09-1 1-2011-0040
a4
Közvélemény-kutatás elemzése 2013.
Memzeb FejI’ntes’ Ügynökség inn.’.ujsrechenyhen.gov.hu 0’ ‚0 43’ 430 __________ __________
—
IAGYÁRORSZÁG MEGÚJUL
A projekt az Európai Unió támogatásával valósul meg.
Tartalomjegyze 1. Bevezetés
.3
2. A kutatás módszertana
4
3. A kutatás bemutatása
5
4. A vizsgált minta megoszlása
6
4.1. Életkor szerinti megoszlás
6
4.2. Nemek szerinti megoszlás
7
4.3. Egy háztartásban élők száma szerinti megoszlás
8
4.4. Vezetékes vízzel való ellátottság szerinti megoszlás
9
4.5. Ivóvíz minősége szerinti megoszlás
10
4.6. A településen élőkvéleménye a vIz minőségének javításáról
11
4.7. A településen élők informáltsága a programról
12
4.8. A településen élők véleménye a program hasznosságáról
13
5. Összefoglalás
14
1sz. melléklet
15
1. Bevezetés A projektben érintett települések, Kerepes- és Kistarcsa város a Középmagyarországi régióban, Pest megye keleti részén, a Gödöllői kistérségben találhatók. A Gödöllői kistérség Közép-Magyarországi régió és egyben Pest megye keleti részén helyezkedik el. Északon a Dunakeszii és Veresegyházi, keleten az Aszódi, délen Nagykátai és Monori kistérségek, nyugaton a főváros, Budapest határolja. A gödöllői kistérség területe 381 km2, lakónépesség száma 107 994 fő (KSH, 2010). A Gödöllői Kistérség központja Gödöllö város. A kistérséget 12 település alkotja, melyek közül négy város (Gödöllő, Kistarcsa, Kerepes, Pécel). A népesség száma az országos tendenciáktól eltérően dinamikusan növekszik. A kistérség közlekedés-földrajzi helyzete kiváló: a térségen halad át az M3-as autópálya, a 3-as főút és a miskolci vasúti fővonal, befejeződött M0-ás gyűrű építése. Ezek kedvező közlekedési lehetőséget biztosítanak a gazdasági és logisztikai beruházásoknak. Kerepes Város Pest megye délkeleti részén, a Gödöllői dombság kistájon található. A nagyközség Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás tagja, Budapest 18. agglomerációs vonzáskörzetéhez tartozik. A város igazgatási területén halad keresztül a nyugatról érkező 3. számú főút, és a Budapest-Gödöllői HÉV vonal. Ezek szorosan összekötik a fővárossal. Közlekedésföldrajzi helyzetét kedvezően befolyásolja az M3-as autópálya mogyoródi csomópontja, amely az ország keleti részének gyorsabb elérését tette lehetővé. Vasúti vonal nem érinti, legközelebbi vasútállomása a Gödöllő városban található. Észak-nyugaton és északon Mogyoród, keleten Gödöllő, délen és dél- nyugaton Kistarcsa városok határolják. Kistarcsa város Budapesttől 18 km-re fekvő kisváros. A város a budapesti agglomeráció első körgyűrűjéhez tartozik, tagja a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulásnak. Közvetlenül határos délnyugatról a Fővárossal, a XVI. kerülettel. Nyugati szomszédja Csömör, észak-keleti Kerepes, keleti Nagytarcsa. A település a 3. sz. főút mentén terül el, amely jó közlekedési kapcsolatokat jelent a településnek mind a főváros, mind az ország északkeleti területei felé. 2008. szeptemberben átadásra került az M0-ás körgyűrű azon szakasza, melyhez Kistarcsa is csatlakozik. 3
A településnek nemcsak közúti kapcsolatai, hanem tömegközlekedési kapcsolatai is kiemelkedőek, a 3. sz. főút mellett HÉV vonal is átvezet a településen. E két szerkezeti elem felértékeli a települést, előnyösen befolyásolja gazdasági kapcsolatait. 1. ábra: Települések elhelyezkedése GÖdŐ 16 M1n.be,nyó
0’
J
I
szi’.s~igel Ketepes
4%
Csbni&
Kistarcsa isa sz eq N9yt&cs.
Snhaiom
XVI. kerület
~
Forrás: www.maDs.a000le.hu
2. A kutatás módszertana Az ivóvíz minőségének javítása a teljes településeket érintő vállalkozás. A kutatás célcsoportja ebből kifolyólag a lakosság, amely a városban él. A felmérés eszközéül a kérdőívet választottuk, amely nyolc kérdésből áll. Ezeket a kérdőíveket személyes megkérdezéssel töltöttük ki, igény esetén az egyes felvetéseket, kérdéseket magyarázatokkal láttuk el, illetve a tervezett projektről is tájékoztatást adtunk. A kutatási eredmények a kitöltött kérdőívek feldolgozásából származnak. Véletlenszerű kiválasztás módszerét alkalmaztuk, tehát az adott települések lakosainak azonos esélye volt a mintába kerülésre. Összesen 250-250 darab kérdőívet juttattunk el a két településen élőkhöz.
3. A kutatás bemutatása A következőkben részletesen ismertetjük a mintavétel során összegyűjtött kérdőívek észlelt tulajdonságait, a kiegészítő kérdésekből levonható következtetéseket, az adatszolgáltatók összetételét, és a közvélemény-kutatás során kapott eredményeket. Az összes kérdőív értékelhető volt statisztikai szempontból. Mivel a felmérés zömében napközben zajlott az idősebb népesség valamivel túlreprezentált a mintába, ezért jött ki a 46 éves átlagéletkor, valamint vélhetően azért is, mert a kérdezőbiztos nem a gyerekeket kérdezte meg. A legfiatalabb válaszolónk 18, a legidősebb 87 éves volt. 309 nő, és 191 férfI került a mintába. Kistarcsán 156 nőt és 94 férfIt, Kerepesen 153 nőt és 97 férfIt kérdeztünk meg. Értelemszerűen a válaszolók egy-egy portát, illetve egy-egy családot képviseltek. A válaszadások alapján átlagosan 3,5 főt képviseltek a válaszolók, ami azt jelenti, hogy az érintettek száma közel 1750 fő, akiknek a véleményét tükrözi a felmérés. Úgy véljük, hogy a reprezentativitás követelményeinek szakmai szempontból ez a kutatás megfelel. A kérdések kivétel nélkül könnyen érthetőek és megválaszolhatóak voltak.
4. A vizsgált minta megoszlása 4.1. Életkor szerinti megoszlás Megvizsgálva a választ adók életkori megoszlását, azt tapasztalhatjuk, hogy mindkét településen a középkorosztály képviselteti magát a legnagyobb számban és a legnagyobb arányban. 18 év alattiak nem kerültek be a mintába. Az idősebb korosztály (51 óv felettiek) aránya 41%. A 2. ábrán a válaszadók életkor szerinti megoszlása látható százalékos formában kifejezve. Ezen ábrán a két község összevontan szerepel. A 3. ábrán a két település életkor szerinti megoszlását külön láthatjuk. 2. ábra: Életkor szerinti megoszlás
5~ f
eti
—
ősszesített (%)
18-30 között 24,8% .
.
.
-
31-50 között 34,2%
3. ábra: Életkor szerinti megoszlás
—
településenként (fő)
4.2. Nemek szerinti megoszlás Megvizsgálva a választ adó nők és férfiak arányát, a 4. ábrából látható, hogy a két várost együtt vizsgálva a női válaszadók többségben voltak. A kérdőívet kitöltő nők száma 309 fő volt, a férflaké 191 fő. Százalékban kifejezve pedig a válaszadók 61 ‚8%-a volt a nő, 38,2%-a pedig férfi. Településenként külön vizsgálva megállapítható, hogy közel azonos számban lettek megkérdezve mindkét településen a nők és a férfiak. 4. ábra: Nemek szerinti megoszlás összesített (%) —
Férfi 38,2% Nő 6 1,8%
5. ábra: Nemek szerinti megoszlás településenként (fő)
4.3. Egy háztartásban élők száma szerinti megoszlás A vizsgált településeken a legjellemzőbb háztartástipusok a 3-4 fős háztartások. Összességében a kérdőívet kitöltők között 317-en élnek 3-4 fős háztartásban, tehát 63%-uk. A legkevesebb a 6 fős háztartás, csupán 4 olyan válaszadó volt, aki ebben a típusban él. Jellemzően az 51 fő feletti korosztály az, aki egyedül él. Kerepesen jelentősen magasabb a 4 fős háztartás, és kevesebb a szélsőséges 1 és 6 fős. 6. ábra: Egy háztartásban élők számának megoszlása (%)
0, 1 17,8%
4 38,2%
2 11,4%
‘
3 25,2%
1 ábra: Egy háztartásban é ő száma településenként (fő)
4.4. Vezetékes vízzel való ellátottság szerinti megoszlás Vizsgálatunk alapján látható, hogy a vezetékes víz mindkét településen szinte kivétel nélkül elérhető, jól kiépített. A megkérdezett 500 főből csupán 1 olyan válasz érkezett Kerepes településről, hogy nincs az otthonában vezetékes víz. Ez az arány minden szempontból jónak mondható.
8. ábra: Vezetékes vízzel való ellátottság megoszlása (%)
9. ábra: Vezetékes vízzel való ellátottság (fő)
4.5. Ivóvíz minősége szerinti megoszlás A közvélemény-kutatás során arról kérdeztük a lakosságot, hogy mennyire elégedettek a jelenleg biztosított ivóvíz minőségével. 1-től 5-ig osztályozniuk kellett az ivóvíz minőségét. 2-en a feltett kérdésre »minősíthetetlen” jelzővel válaszoltak, de az értékelés szempontjából minimum 1 pontot adni kellett rá. Szinte minden második megkérdezett a válasza mellé megjegyezte, hogy vezetékes vizet emberi fogyasztásra nem használnak. Ezzel együtt ne feledkezzünk meg arról, hogy a válaszadók 39,2%-a jónak ítélte meg a viz minőségét, további 55,6% pedig közepesre értékelte. A megkérdezettek 1,2 %-a kitűnőre értékelte. Kistaresa településen a válaszolók kritikusabbak voltak a víz minőségével szemben.
10. ábra: Ivó viz minőségének megoszlása 1-5-ig terjedő skálán (%) 5,’
1
2 %
12%U
4 39,2% 3 55,6%
11. ábra: Ivóvíz minőségének értékelése településenként (fő) 160
147
140 120 98 98
100
Kistarcsa
80
Kerepes
60 40 20 33 O 1-es
2-es
3-as
4-es
10
5-ös
4.6. A településen élők véleménye a viz minőségének javításáról Arra a kérdésünkre, hogy szükségesnek érzik-e, hogy javuljon az ivóvíz minősége, szinte kivétel nélkül igennel válaszoltak. Kistarcsán 4, Kerepesen 2 fő mondta azt, hogy szerinte nem szükséges. Ezek az adatok százalékban kifejezve 1,2% és 98,8% ha a településeket együtt vizsgáljuk. A válaszokból megállapítható, hogy az ivóvízminőség-javító programra szükség van a településeken.
12. ábra: Szükséges-e, hogyjavuljon az ivóvíz minősége? (%)
13. ábra: Szűkséges-e, hogy javuljon az ivóvíz minősége? (fő)
4.7. A településen élők informáltsága a programról A kérdőív 7. kérdése, miszerint hallottak-e már az ivóvízminőség-javító programról érdekes eredménnyel zárult. Összesítve a két településen a válaszadók 39,6%-a válaszolt nemmel és 60,4% igennel. Pozitív eredményként értékelhetjük, hogy a lakosság több mint feléhez eljutott már a hír a fejlesztésről, miközben a kivitelezői szerződést is csak 2013 szeptemberében kötötték meg. Időközben tovább növekedhetett az informáltság szintje a projekt indításáról közzétett sajtóközleménynek köszönhetően is. Megállapíthatjuk, hogy Kerepesen többen hallottak a programról, mint Kistarcsán. 14. ábra: Hallott-e már az ivó vízminőség-javító programról? (%)
Nem 39.6%
Igen 60,4%
15. ábra: Hallott-ó már az ivó vízminőség-javító programról? (fő)
4.8. A településen élők véleménye a program hasznosságáról Azon válaszadókat, akik még nem hallottak a beruházásról, röviden tájékoztattuk a projekt céljairól. Ezek után, a megkérdezettek 98,8%-a vélte úgy, hogy hasznos ás szükséges az ivóvízminőség-javitó program. Ez az arány rendkívül magas. Ebből is látszik, hogy a lakosság örül ás támogatja a beruházást, hogy mindenkihez egészséges és tiszta ivóvíz juthasson el.
16. ábra: Hasznosnak ás szükségesnek tartja a programot? (%)
17. ábra: Hasznosnak ás szükségesnek tartja a programot? (fő)
5. Összefoglalás A tiszta és egészséges ivóvíz az alapvető és egyik legfontosabb közszolgáltatások egyike. A közvélemény-kutatás alapsokaságául Kistarcsa és Kerepes települések lakossága szolgált. A kérdőíves közvélemény-kutatásban résztvevők valamennyien használói a városban kiépített ivóvízhálózatban hozzájuk eljuttatott víznek. A közvélemény-kutatás számos hasznos információval szolgált, többek között azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a lakosság számára fontos ezen beruházás megvalósítása, illetve az ezzel kapcsolatos véleménynyilvánítás. Nyitottak a változásra, támogatják az ivóvíz minőségének javítását. A kérdőívek alapján megállapítottuk, hogy a települések lakosainak túlnyomó többsége nem elégedett, elfogadhatónak tartja a jelenleg biztosított ivóvizet, de emberi fogyasztásra inkább palackozott vizet használnak. Az ivóvízminőség javító programról a lakosság 60,4%-a rendelkezik információkkal, 39,6%-a viszont nem is hallott a megvalósításra kerülő beruházásról, annak célkitűzéseiről, hatásairól. Ezért nagyon fontos a projekt -
minden szakaszában a lakosság teljes körű tájékoztatása. Összegzésként elmondható, hogy a megkérdezés eredményeként összeállt tanulmány adatai mindenben alátámasztják a beruházás szükségességét. A projekt célkitűzései minden szempontból fontosak.
Kelt: Kőröstetétlen, 2013.12.11.
Is
ügyvezető
1. sz. melléklet Kerepes Nagyközség ás Kistarcsa aros Ivóvízminőség-javító programJa —
—
— —
LAKOSSAGI KÉRDÓ1V
~1
Tisztelt Lakos! Kerepes Nagyközség és Kistarcsa Város Ivóvízminősé g-javító programjának részeként szeretnénk megismerni a lakosok véleményét a vezetékes ivóvíz minőségével, Illetve vízfogyasztósi szokásaikkal kapcsolatban. Kérjük Önt az alábbi kérdőív kitöltésére, ez kb. 3 percet vesz igénybe. Válaszával hozzájárul Kerepes Nagyközség és Kistarcsa Város Ivóvízminősé g-javító programjának eredményességéhez. A Icérdőiv kitöltéséhez név megadása nem szükséges. 1. Életkora: év ________
O Nő O Férfi
2. Neme:
3. Hányan élnek a családban? (Hány főt képvisel a válaszával?)
______________________
O Van O Nincs
4. Van-e az otthonában vezetékes víz?
5. 1-től 5-ig terjedő skálán kérem, értékelje az ivóvíz minőségét a településen. (nagyon rossz minőségű kiváló minőségű)
01
02
03
04
05
0 Igen Q Nem
6. Szükségesnek tartja-e, hogy javuljon a vezetékes ivóvíz minősége a településen?
0 Igen
7. Hallott máraz Ivóvízminőség-javító programról? 8. Hasznosnak és szükségesnek tartja a programot?
oQ Nem Igen
0Nem Köszönjük, bogy időt szakított a kérdőív kitöltésére és ezzel segítette munkánkat! A programról bővebb felvilágosítást kaphat: 2143 Kistarcsa Deák Ferenc utca 2. Oázis Üzletház I. emelet http://www. szilas-menti-ivoviz. hu!
9
‚
Nemzeti Fejlesztési Ugynökseg
rIAGYARORSZÁG MEGÚJUL O’4flSIflI
SZECHENYI TERV
M
támogatásávaL vaLósuL meg. A projekt az Európai Unió
