KÖZTELEK,
208 árok hossza leket 5-^10--30 m., a szerint, a mily nagyságú vermet akarunk készíteni. Ha az árok készen van, a 24. ábrán látható vázat állítjuk fel és pedig egy keretet az árok széleire, ezen keretre aztán a prizmaalaku gerinczes vázat 2 m. magasan. A rudakat legczélszerübb nyers fenyőfából kiállítani és szöggel vagy kapocscsal jól szilárdan összekötni. Ha a verem hosszú, ugy a gerinczet minden 4—5 méter távolságban alá kell támasztani. Az így elkészült vázra széldeszkából készítünk takarót és pedig ugy, hogy egy darab kettőt fedjen, szóval, hogy teljesen le legyen fedve. Minden 3—4 deszkába 1—1 szeget verünk. Az ilyen burgonya-vagy takarmányrépaveremnek előnyei: 1. Behordáskor nem kell atlól félni, hogy a burgonya vagy répa a helyszínén esetleg több napig ázni fog. 2. Behordáskor az egyik oldalról leszedve a deszkákat, a szekerek tartalmát (kellő támasz alkalmazása mellett) egyenesen be lehet szórni a verembe. 3. A fedéshez szalma nem kell. 4. A burgonya vagy répa sohasem lesz földes, szalmás stb. 5. Az így készült verem faváza és deszkafedelei eltartanak 10 évig. 6. A kiszedésnél ajtófélfát beállíthatunk a verem közepére s az ajtót lelakatolhatjuk, tehát a verem mindig be léhet zárva. Szóval még olyan helyen is ajánlom ezen eltartási módot, ahol a fát, deszkát venni kell; ahol semmi nem kell, hanem kikerül az a gazdaságból, ott féltétlenül jobb bármely más eltartási módnál. A deszkával befedett vermet természetesen kellő vastagságú földréteggel látjuk el. Ha azon sok szalma és a szalma alkalmazása által elrothadt burgonya és répa értékét felszámítjuk, mely évente veszendőbe megy, nem fogjuk sokallani az ily verem faanyagának költségeit. A palocsai uradalomban évente több száz vaggon burgonya és répa ily módon lesz elrakva és mindig teljesen biztos az eredmény. Próbáljuk meg. Hreblay Emil.
ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly.
Üzekedési düh. (Felélet
a 84.
számú
kérdésre.)
A mióta magas fokban nemesitett külföldi marhafajtákat kiterjedtebb mértékben tenyésztünk, azóta számos kalamitással küzködünk, oly bajokkal, a melyek azelőtt ismeretlenek voltak, vagy igen szórványosan mutatkoztak. Ilyenek — a ragadós tüdőgyuladást és gümőkórságot csak futólag említve — a legkülönfélébb ellési rendetlenség; a járványosragadós elvetélés; a szopósok véres hasmenése; a különféle tőgv-és tejhibák; a folyatás és fogamzás sokféle abnormitása, s ezek között az a baj, a melyről itt bővebben is szólani kívánok. Habár jelen kérdés feltevője éppúgy, mint igen sok más kérdésnek feltevője is, több oly adatot, elhallgat, a mely a tényleges állapot felől a feleletet adót tájékoztatná, (pl, takarmányozás, rokon- és vérfertőző tenyésztés, magzatburkokkal való elbánás, tejhozam és tejminőség, stb.) mégis annyi és oly adatot közöl, hogy á legnagyobb valószínűséggel következtetni lehet, miszerint szóban forgó tehenek az u. n. paráznaságban (Geilheit) jobban mondva : üzekedési dühben (Nymphomania) szenvednek. A nőszülési vágynak e fokozódott volta, mely nőstény állatoknál megnem fogamzással jár, hím állatoknál is mutatkozhatik, s akkor nőzsülési dühnek (Satyriasis) neveztetik.
1897. FEBRUÁR HÓ
ló.
Hogy a tárgynál maradjak, a satyriasistól eltekintek, s a nymphomaniára nézve mindenekelőtt azt jegyzem meg, hogy az ritkán ugyan, de más háziállatok nőstényeinél is előfordul. Hogy tehenek különösen gyakran szenvednek üzekedési dühben, annak oka egy felől a sajátszerű fogékonyság, a mely némely fajtánál (pl. éppen a simmenthalinál is) feltűnő mértékben mutatkozik, másfelül hajlamosító okot képez az a körülmény, hogy ezek az állatok, t. i. a nyugati fajta tehenek, közönségesen legerősebben vannak kiforgatva a tenyésztés és hasznosítás által természetes mivoltukból s legkevésbé részesittetnek szabadon való mozgásban és egyéb természet szabta életfeltételben. Egyébiránt ugy látszik, igazuk van azoknak, a kik a nymphomaniát nem tartják betegségnek, hanem csak egyéb alapbajok tünetének, a miből jó előre is érthető, hogy a bujaságot magát csak az alapbetegség, vagy hiba gyógyításával küzdhetjük le. Ezek az alapbajok, sajnos, majd mind olyanok, hogy vagy csak ivartalanitással gyógyíthatók , a mikor tehát a tehén, mint tenyészállat, veszve van, vagy oly természetűek, hogy egyenesen és mindenképpen gyógyithatlanoknalc mondhatók; avagy végre olyanok, hogy leküzdeni azokat ugy, hogy a fogamzási képesség visszatérjen és fenmaradjon — igen nehéz. Tapasztalásom szerint az üzekedési dühnek leggyakoribb oka az ivarszerveknek, különösen pedig a petefészeknek, petevezetőnek és méhnek betegsége vagy hibája. így pl. észlelhető az a szülőutak jó indulatu hólyagos kiütése, a méhszáj adék elzárt volta, továbbá idült méhhüvely- és mjéhlob, s méhcsavarodás, fehérfolyás esetén. Fellép a petefészek kóros el változásai folytán, nevezetesen annak gümőkórsága esetében. Nincs azonban kizárva, hogy a paráznaság pusztán csak a miatt mutatkozik, mert dus hevitő takarmányozásban részesülja tehén, mozgásban pedig nem, s bika társaságában, meleg istállóban, folytonosan lekötve áll. Nem lehetetlen az sem, sőt példát is tudok erre, hogy reá szokik a paráznaságra a miatt, mert ha kell, ha nem kell derüre-borura, minduntalan felháborgatják, holott — különösen öregebb tehenek — szokva vannak már ahhoz, hogy egy bizonyos, rendes, kiszabott időben közösüljenek a bikával. A feltett kérdés adataiból ítélve nem vagyok, nem lehetek abban a helyzetben, hogy biztosan megmondani tudnám, hogy ez okok közül melyik forog, vagy melyek forognak fenn kérdésttevő állatainál tehát sajnos, a tendőkre nézve se adhatok egyenes feleletet; de ha már nem tartja szükségesnek a kérdésttevő a netán közelben levő állatorvos tanácsát kikérni, (amit pedig ajánlok,) szívesen szolgálok általános felvilágosítással még a következőkre nézve is. Az emiitett okok egyikének vagy másikának fenforgását kiderítendő, vizsgálja meg tüzetesen takarmányozási és állatgondozási viszonyait, ugy nemkülönben szóbanforgó teheneinek egészségi állapotát általában s különösen ivarszerveiknek állapotát. Ekként valószínűleg nem fogja kideríthetni a petefészkek vagy petevezetők netáni kóros elváltozását, de ki fogja deríthetni, ha fenforog, a méhszájadék elzártságát, s a szülőutakban netán meglévő egyéb rendellenességeket, igy a hüvely, vagy méh idült hurutját, (fehérfolyás) a netáni hólyagos kiütéseket; a takarmányban az izgató, hevitő anyagokat, aminők a rozs, árpa és hüvelyes vetemények magjai; ki fogja deríthetni végül azon körülményeket, melyek a tultápláltságban, rokonés vérfertőző tenyésztésben, elfinomitásban, elkényeztetésben, a magzatburkok kirothasztásában stb. állanak. Ha ezek tekintetében aztán gyanúra oka nem volna, akkor kétségtelennek veheti, hogy gümőkór alakjában vagy másképpen a petefészkekben s petevezetőkben van a hiba, s ezen
13. SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYAM.
hibákon másként, mint miskárolással nem lehet segíteni. Nem vagyok látnók, de nekem nagy a gyanúm, hogy kérdésttevő 1. magas fokban nemesitett, elkényeztetett, tulközeli rokonságban levő szimmenthali marhákkal bír, amelyeket nem mozgat a szabadban eleget .s amelyeket tulerősen táplál; 2. az a- rossz szokása van a kérdésttevőnek vagy embereinek, hogy a tehenekből a poklát (magzatburkokat) kirothasztja s igy idült méhhurutot (fehérfolyást) idéz elő náluk, mely a fogamzást lehetetlenné teszi; 3. ezen fehérfolyást hibásan, folyatásnak nézi a kérdésttevő vagy embere, s derüre-borura hágat, ekként mesterségesen is fokozván a paráznaságot. Ha igy, vagy ehhez hasonlóan, ezt megközelitően állna a dolog, a gyógyítás szempontjából a következő tanácsaim volnának: 1. vegye szűkebb kosztra állatjait s részesítse azokat különben is természetesebb életfeltételekben ; 2. kerülje a tulközeli rokontenyésztést, a túlságos elnemesitést; 3. semmikép se tűrje, hogy a tehénből a magzatburkok kirothadjanak, hanem alkalmazzon a méhbe 2%-os erősségű kreolin-befecskendezést s ha erre se távolodik el a pokla, vétesse ki azt állatorvossal; 4. szülés után akármennyire folyatni látszik is a tehén, addig ne hágasson, mig meg nem győződött, hogy a méh már „kitisztult", vagyis mig nem bizonyos, hogy az a kifolyás valóban a folyatás (üzekedés) jele, s nem a kóros fehérfolyásnak a tünete; i 5. fehérfolyatás, ugy nemkülönben hólyagos kiütés esetén fecskendezzen be a méhbe ugyancsak 2%-os kreolint, vagy l°/o-os pokolkő-oldatot naponta kétszer mindaddig, mig ez a folyás- mutatkozik s illetőleg mig a baj nem gyógyul; 6. ha a méh szájadéka el volna zárulva, azt bevezetett kezének ujjaival próbálja meg kinyitni. Minthogy azonban ugy ez, mint a szóba hozott méhcsavarodás is oly természetű hiba, hogy azon laikus nem igen tud segíteni, kérjen tanácsot és segélyt állatorvostól; 7. hasonlóképpen állatorvoshoz kell fordulnia, ha miskárolást akarna végrehajtatni, ami helyett azonban én — ha már más kibúvó nincs — a szóban forgó teheneknek a tenyésztésből való kizárását, vagyis tehát mészárszéken való értékesítését ajánlom. Monostori Károly.
GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN. Rovatvezető: Mezey Gyula.
A dohányon a szárítás alatt jelentkező gombák. Behrens nemrég egy hosszabb tanulmányt tesz közzé a „Centralblatt für Bakteriologie, Parasitenkunde u. Infektións-Krankheiten" czimü folyóiratban*) a dohány termelésénél és gyártásánál szereplő mikroorganizmusokról. Egyik érdekesebb része a tanulmánynak azon apró szervezetekről szól, a melyek a dohányon a szárítás alatt mutatkoznak. Munkájának e helyén Behrens a következőket mondja: A megérett dohányt, mint az ismeretes, külön e czélra szolgáló helyiségekben, bizonyos elővigyázati rendszabályok mellett lassú száradás alá kell vetni. Nálunk a tőről leszedett érett leveleket egveriként a borda tövén átfűzött zsinórra aggatják s a füzért szárítás végett felkötik. Amerikában, továbbá sok más tropikus termőhelye^ az egész dohánytőt a *) L. e folyóirat'1896. évfolyama Il-ik részének 16. és 17. számaiban. „Die Beziehungen der Mikroorganismen zum Tabakbau und zur Tabakfabrikation. Sammelreferat von Dr, J. Behrens,
13. S Z Á M . 7 - I K É V F O L Y A M gyökér felett levágják s szárit ás végett hegyével lefelé fordítva külön szárító helyiségekben felakasztják. Mind a két esetbén a felaggatott levelek még hosszabb ideig életben maradnak s ezért bennük, áz anyagcsere végbemegy tovább is';' a melynek szabályszerű lefolyása és teljes- befejeződése megkívántatik ahhoz, hogy a szárított dohány ..Ictöi'rpü" ós megfelelő minőségű légyen; Sok helyen a dohányt' mielőtt , felaggatnák. izzasztani szokták. Ez a müvelet. abban áll,'hogy á kissé iriegfoniíyadt leveléket halmokba rakják, vagy e czélrá szolgáló padokon halmozzák fel, amidőn az erjedés egy neme, melyet a hőmérséklet felszállásán és sajátságos illat gerjedésén lehet felismerni, szokott beállani. A dohány az izzasztás által tökéletesebben megérik és jobban szárad. Azonban könynyen megesik, hogy az izzasztás alatt a dohány túlságosan felmelegedve leforrázódik, megAz izzasztás alatt beálló hőmérsékemelkedést, legalább az első stádiumban, nem lehet igazi erjedési folyamatnak tekinteni, melyet mikroorganizmusok idéznének elő, mert a hőmérséklet emelkedését tulajdonképpen a még élő levelek lélekzése okozza. Hosszabb r izzasztásnál, ha nem ügyelünk gondosan e műveletre, beállhat könnyen az a veszély, hogy a levelek szenvednek, valószínűleg a szénsav nagymérvű felhalmozódása folytán, s a mikor azután rajtuk különféle mikroorganizmusok tenyészete indul meg, a mely tenyészet a leveleket szétroncsolja. Ez aveszély természetesen beállhat akkor is, ha a megszedett leveleket kocsikra zsúfolva hosszú uton szállítják a szárító helységekhez. Kicsinyben tett ki' serieteknél sohasem emelkedett a hőmérséklet anynyira, hogy a levelek elhalását ennek lehetett volna tulajdonítani, mert az izzasztásnál észlelt legmagasabb hőmérséklet csak 36° C.volt. De mert a levelek tényleg elhaltak, valami más oknak kellett azt előidézni, s valószínű, hogy az ok, mint az már fentebb ertilittétett, maga a szénsav felhalmozódása volt. Habár a levelék szétroncsolásánál különféle baktériumok találtattak, ezek közvetlenül szintén nem okozhatták a levelek elhalását, mert az ezirányu inficziálási kísérleteknél a szóban forgó baktériumok nem voltak képesek az egészséges zöld leveleket megtámadni. A talált baktérimok u. n. aerobion-ok*), a melyek a levelek szöveteit maczerálva, a leveleket félig folyékony rothadó anyaggá változtatják, a mely anyag szénsavas ammóniakban igen gazdag. A Bacillus subtilis-nék, a mely baktérium Gohn szerint nagy szerepet játszik a fü és a nedves széna felmelegedésénél, esetleg kigyulladásánál, a dohány szóban forgó káros elváltozásánál része nincs. Az izzasztás alatt a levelekből eltűnik a keményítő, a mennyiban részben a lélekzésnél felhasználtatik, részben pedig czukorrá alakult át. Az izzasztás tehát éppen olyan hatással van a levelekre, mint a tetőn való szárítás, azzal a különbséggel, hogy az izzasztás alatt az emiitett folyamat gyorsabb lefolyású s vízveszteséggel nem jár. Ezek alapján a jól vezetett izzasztást igen raczionális eljárásnak lehet tekinteni. Amaz apró szervezetekkel, a melyek a felfűzött vagy a tövestül felaggatott száradó dohányt megtámadják, behatóbban először
K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . F E B R U Á R H Ó 13. Sturgís foglalkozott, a ki az ilyen dohányon: 2-féle betegséget különböztetett meg. Az egyiket „polq-burri"-nak (szószerinti fordításban póznaégés vagy pózna-perzsénés) nevezi, mely betegség vágy azonos , vagy közelálló ahhoz a betegséghez, a melyet a németek „Dachbrawd'"nák (tetőrothadás-, tetőperzsenés) neveznek. A pole-burn-nál a leveleken' sötét,: csaknem fekete foltok jelennek meg, olyanok, mintha e helyeken á levél megégett volna; ha a levegő nedves, ugy e foltok egyre nagyobbodnak s végül kitérj ednek az egész levél felületére, midőn is a levél puha és nedves lesz s ha érintjük szétszakad. Tehát a levelek valósággal elrothadnak. Ez a betegség csakis akkor üthet ki s csakis akkor vehet pusztító mérveket, ha a levegő nedves; Sturgis szérint ezt a rothadást baktériumok okozzák, még pedig egy pálczikaalaku baktérium (micrococcus). Gondos megfigyelések szerint, a melyeknél egészséges,, száradó levelek vízgőzzel telitett helyiségben vétettek vizsgálat alá, a pole-burn lefolyása a következő volt: A leveleken legelőször is helyénként kicsiny barna foltok keletkeztek, melyeket egy a (IfídiKporinm-nemiiez tartozó gomba idézett elő. Néhány hőt múlva ez a gomba terjedni megszűnt, elhalt s helyét a fentemiitett baktériumok foglalták el. Sturgis e megfigyelés sze rint a pole-burn-t, elsősorban annak tulajdonítja, hogy a Cladosporium a dohánylevelekre rátelepedett, mert ez a gomba azáltal, hogy a dohánylevelek sejtjeit helyenkint egymástól szétválasztja vagy a sejteket szét is roncsolja,
24. ábra. Czélszeril burgonyaverem. utat készít a baktériumok számára a levél szöveteinek belsejébe, hová azok be is hatolnak. Tekintettel arra, hogy a pole-burn csakis nedves levegőben jelentkezik, az óvakqdás a megfelelő szellőztetésben, esetleg a dohánynak mesterséges melegben való szárításában áll. A Sturgis által leirt második betegség a szárrothadás (Stem-rot), amely a szárítás végett tövestül felakasztott dohányon jelenik meg. Ennél a betegségnél először a dohány szárán tiszta, fehér, bársonyszerü molyhok mutatkoznak, melyek később a szárról a levelek bordáira is áthatolnak. Sturgis e' fehér molyhokban a Botrytis long ibrachiata Oudem nevü gombát ismerte fel. Ez a gomba a megtámadott dohány szöveteit szétroncsolja s különösen a leveleket teszi tönkre, amelynek bordáit s bordamelleti tájékait maczerálja s rothadásnak indítja. A Sturgis által szárrothadásnak nevezett betegség közel áll ahhoz a betegséghez, melyet a németek bordarothadásnak (Rippenfaule) neveznek. Ismertetésünkben már említettük, hogy a Sturgis által leirt pole-burn a németek által tetőrothadásnak (Dachbrand) nevezett betegséghez mutat hasonlóságot s éppen most mondottuk, hogy a Sturgis által szárrothadásnak (Stem-rot) név alatt leirt betegség pedig a németek előtt bordarothadás (Rippenfáule) név alatt ismert betegséghez hasonlít.
A tetőrothadással és a bordarothadással *) Olyan baktériumok, a melyek csakis levegőben éppen Behrens (Karlsruheban, Baden nagyherképesek tenyészni; ellentétük ezeknek az anaerob baktériumok, melyek csakis a levegő teljes kizárása mellett czegség) foglalkozott már régebben s ő azt találta, hogy mind akétbetegséget a Sclerotinía Libertiana tenyészhetnek. Rovatvezető;
209 Fuek. és a Botrytis cinerca Pers. nevű . gomba okozza. Az előbbi gomba fehérszínű selyemszerü fonalakat,,.az utóbbi, szürkés fonalakat., alkot ;a levél lapján .vagy a bordákon... . Ha a penészszerű fehér vagy szürkés bevonat csak a bordákon jelentkezik, az esetben. Badenben a betegséget bordarothadásnak, ha pedig áz e^ész levélen jelentkezik, tetörothaddsnah nevezik. , A dohánylevél bordáin különösen a Selerotinia Libertiana fehér fonalai képeznek nagyon gyakori jelenséget és sok dohánytermelő,. ha e fonalak csak csekély mértékben mutatkoznak, szívesen látja ezeket dohányán, mert azt tartja, hogy e jelenség annak a jele, hogy a dohány gondosan kezeltetett és szárittatott, ami nem is egészen alaptalan vélemény. Mind a két gomba, ha erőteljesebben kifejlődik, miezelium fonalai között szhlerócziumóhat *) képez; a, Sclerotinia Libertiana szklerócziumai csak lazán függnek a gomba szálas testén, ugy hogy. ettől könnyen elválaszthatók, míg a Botrytis szkferócziumai a levél lapjának vagy bordájának bőrével kéregszerüen össze vannak nőve. A nevezett gombákról ismeretes, hogy bizonyos fermentanyagot választanak ki magukból, a mely anyag az élő növényi sejtekre nemcsakhogy mérgezőleg hat, hanem képes az egyes sejteket elválasztó középfalakat, sőt talán egyes sejtek egész hártyáját feldagasztani és feloldani. A két gomba eme káros működése folytán, ha ezek fejlődésére a körülmények kedvezők (a levegő nedves), a dohánylevél szövetei meglötty adnak s egymásali összefüggésüket elvesztik. Mindkét parazitáról még megjegyzendő, hogy azok sok oxalsavas meszet képeznék, ammóniakot azonban nem. Behrens vizsgálataival azt nem volt képes kimutatni, hogy a borda vagy a tetör rothadásnál baktériumok mint a betegségek tényez ő i szerepelnének. Breda de Haan szerint egy a peronoszpóra^ gombák családjába tartozó gombafaj, a Phytophthora .Nicotianae, mely Deli-ben (Szumatra szigetén) a dohány igen ver szélyes betegségének találtatott, szintén kárt tehet a szárítás alatt leyő dohányban, [amennyiben a dohány szárát e gomba idő előtt elöli, miáltal különféle szaprofita gomba megtelepedésére nyújt alkalmat, mely utóbbiak azután a szárról a levelekre terjednek át. A felaggatott száradó dohány levelein a tárgyalt gombákon kivül még Cladosporium, Altemaria, Pleospora (a Pleospora Dolidum Tul.) és Depazea gombák találtattak, de anélkül, hogy e gombák a leveleknek ártottak volna. A már megszáradt, „tetőérett" dohányon két közönséges penészgomba szokott igen gyakran mutatkozni s okozhat nagy kárt. Ezek a Penicillium glaucum Link. és az Aspergilus glaucus Link., melyek közül különösen az utóbbi igen veszélyes lehet. E két gomba nemcsak azáltal káros, hogy a leveleket nemtetszős kinézésüvé teszi, hanem azáltal is, hogy a levél szöveteit meglazítja s a dohány izét és illalát is kedvezőtlenül befolyásolja. #
Minő füveken élősködik a sávos gabonarozsda ? Ismeretes dólog, hogy a sávos gabonarozsda (Puccinia graminis Pers.) valamennyi *) A süklerócziumok a gomba mic'zeliumfonalaiból alkotott sötétszinü kemény testek, melyek rendesen csak a képződésüket követő tavasizszal indulnak csírázásnak, fejlesztve a gomba tavaszi szaporodásánál szereplő testeket; tehát a szklerócziumok pihenő miczeliumoknak teEinth^tők, _ % Rovatvezető,
3 KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HÓ gabonán, u. m. a búzán, - rozson, árpán és a zabon élősködik; de sok füvön is egészen olyan rozsdafoltok (uredo- és teleutofoltok) találhatók, minők a sávos gabnarozsda foltjai a gabonán, miért is főleg az alaktani megegyezés alapján már régóta sok fü rozsdája a Puccinia graminio-szal azonosnak tekintetik. Eriksson, a kiváló phytopathologus, Stockholmban már néhány év óta nagy szorgalommal tanulmányozza a gabnarozsdákat, s azt, vájjon a különböző füveken található rozsdafoltok minő rozsdagombafajhoz tartoznak ? inficziálá'si kísérletekkel igyekszik kideríteni. Tudvalevőleg a Puccinia graminis a gabonán és a füveken csakis a fejlődésének két stádiumában, az uredo- és teleutospórák alakjában lelhető fel, mig fejlődésének egy harmadik, illetve negyedik stádiumában, az aecidium, és spermogonium alakokban, a sóskaborbolyán (Berberis vulgáris L.) élősködik. Eriksson tehát eldöntendő, hogy valamely furozsda csakugyan a Puccinia graminis-e? a különböző füveken található rozsdák teleutospóráit csiráztatta s a csírázás alkalmával keletkezett sporidmmokkal tavaszszal, május havában, a sóskaborbolya leveleit inficziálta. Ha az infekczió sikerült, azaz, ha a sóskaborbolya levelein megjelentek a csészikék (aecidiumok) és a spermogoniumok, az annak a bizonyítéka volt, hogy a kérdéses füvön csakugyan a sávos gabonarozsda (Puccinia graminis) élősködik. Eriksson ilyen kísérleteket magával a gabonafélékkel is tett, s érdekes feljegyezni, hogy például május hő 5-én a búzán található sávos rozsdával a sóskaborbolya leveleit 43 helyen inficziálta s egy-két hét múlva mind a 43 helyen megjelentek az alcediumok illetve a spermogoniumok; a rozson található sávos rozsdával ugvanekkor 57 helyen inficziálta a sóskaborbolya leveleit s az aecidiumok is spermogoniumok ugyancsak 57 folton jelentek meg; a zab sávos rozsdájával 45 infekcziónál 44 aecidum illetve spermogónium folt volt az eredmény, mig az árpánál 27 infekczióból csak 23 sikerült. Kísérletei alapján Eriksson a „Zeitschrift f. Pflanzenkrankheiten" czimü folyóiratban a következőkben állítja össze ama füveket, amelyékről sikeres infekcziói alapján ki lehet mondani, hogy rajtok a Puccinia graminis élősködik : A közönséges tippan (Agrostis vulgáris With.), a taraczlcos tippan (Agrostis stolonifera L.), a gyepes nápicz (Aira caespitosa L.), a vanyiga nápicz (Aira flexuosa L.), a réti ecsetpázsit (Alopecurus pratensis L.), a feketés ecsetpázsit (Alopecurus nigricáns), a franczia perje (Avena elatior L.), a gabcnarozsnok (Bromus secalinus L.), a csomós ébir (Dactylis glomerata L.), a fövény czimbor (Elymus arenarius L.), a kékeslevelü czimbor (Elymus glaucifolius), a ziláltfejü Msafü (Millium effusum L.), a köles (Panicum miliaceum L.), a Micheli-komócsin (Phleum Michelii Ali.), az ibolyaszáru komócsin (Phleum Böhmeri Wieb.), az összenyomott perje (Poa compressa L.), a Poa chaixi, az ebbuza (Triticum caninum. Schreb.) és a taraczkbuza (Triticum repens L.). Az Eriksson által felsorolt füvek között több olyan van, a melyekről eddig nem is tudták, illetve nem is tartották azt, hogy a Puccinia graminis gazdái; ilyenek a köles, a fövény czimbor, a kékeslevelü czimbor, a franczia perje, a feketés ecsetpázsit és a Michelikomócsin.
ló.
több... száz elismerő -nyilatkozatot bocsát rendelkezésre. Miután nem akarom, hogy beteljesüljön rajtam a példabeszéd, miszerint a magyar ember saját kárán tanul, tisztelettel fordulok a t. gazdaközönséghez azon kéréssel, hogy véleményét a műtrágyáról közölni szíveskedjék. Különösen érdekelne a filloxera és peronoszpóra pusztító hatása. Lovasberény. . M. P. 82. sz. kérdés. Ötven darab hizóökrömet kilencz hete hizlalom répával, s korpával vegyitett tengeridarával; etetés előtt mindig egy kevés szénát is kapnak. Most a répám egészen elfogyott, szénám sincs, de kukoriczadara és finom korpával rendelkezem, árpa- vagy buzaszalmám is van szecskának való. Milyen etetést alkalmazzak ? nem-e fizetné-e ki inkább magát a habár csak félig hizott marháknak eladása ? Novaj. K. 8. 83. sz. kérdés. Hizóim (12 db magyar mustra ökör s 28 db tarka tehén) a II-dik időszakban 1000 kg. élősúlyra kapnak: ,20 kg, répát, 10 kg. vermelt csalamádét, 10 kg. tengeri darát, 6 kg. buzapolyvát, 8 kg. zabosbükkönyt, 3 kg. árpaszalmát s 60 gramm sót. Felvilágosítást kérek megfelelő-e a takarmányozás és ha nem, mivel módosítandó s azt is kérem megállapítani, hogy a III. időszakban mi módon etessek — megjegyezvén, hogy répám kevés van — vermelt csalamádéval azonban bőségesen rendelkezem. Tükrös-major. Oy. P. 84. sz. kérdés. Három darab szimmenthali tehenem közül az egyik már 4-szer borjazott, a másik kétszer, a harmadik 2 éves üsző. Az első a borjazás után 2 hónapra folyatván, egy az államtól vásárolt telivér szimmenthali bikával fedeztetett, de reá hat hétre újra folyatott; ekkor fedeztetvén, három hétre ismét folyatott, majd ismét 3 vagy hat hét múlva folyatott és fedeztetett, most már kilenczedszer. A második , darab borjazás után 3 hóra folyatott, ekkor fedeztetvén, ez is három-hat heti időközökben újra folyatott és fedeztetett is, eddig már ötször. Az üsző, vagyis a harmadik darab szintén már ötször lett fedeztetve 3—6 heti időközökben, de fogamzás egyiknél sem állott be. Képtelen vagyok elgondolni ennek okát. Az állatok igen jó kondiczióban vannak, de nem hízottak, tán legkövérebb az üsző. Miben keressem e baj okát ? Mit lehetne tenni, hogy az üzekedés eredménynyel járjon? Megjegyzem még, hogy a fedeztetést már 4 helyen próbáltam, külömböző bikákkal és két első állatom ezelőtt mindig az első alkalommal fogamzott; de még azt is meg kell említenem, hogy községünkben, valamint vidékén is, igen sokaktól hallom ugyanezen panaszt. A köznép a mult évi abnormis időjárást okozza, mely előttem hihetetlennek látszik.
13. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. hasznot a hizlalás által elérni ? vsigypedig csak a feletetett takarmányok ára térül meg ? Zsadány. ' Sz.. A, 88. sz. kérdés. A főváros szemetjét tudvalevőleg egy vállaikozó vette bérbe, a ki telepén azt szakszerűen elkészíti. Kétféle , szemét van : házi szemét és lóistállótrágya. Kérdés már most, melyik jobb. Árban egyforma, de valószínűleg egyik jobban kiadó. Ha van t. gazdatársaim közül valaki, ki ezt kipróbálta, legyen szives véleményt adni. Nekem a'vállalkozó czég á házi szemetet ajánlotta, a mély ugy meg van szitálva, hogy egy cinné! nagyobb darab nincs b enné, de lehet közte koksz is stb. Nem romtom-e ezzel a földet ? Megközéliti-e az ekként való ' trágyázás az istállótrágyát s többet ér-e, mint a műtrágya? s hány évre hat ki? Budapest. Dr. B. A. 89. sz. kérdés. Zabosbükköny, buza, tengeri, zab forgóba a zabpsbükköny Vs-t szerelném moharral helyettesíteni, egyrészt azért, mert a takarmányletakaritás különböző időre esnék, másrészt, mert kétféle minőségű takarmányt nyernék ezáltal. Lehetséges-e a mohart e forgóban a buzaelőyeteményül alkalmazni, nem száritja-e ki túlságosan a talajt, a mohar vagy buza alá adjuk-e a trágyát s mely időben takarhassuk le a mohart,. hogy a 'talaj 'hány szántásban részesüljön? Bőny. M. 0. 90. sz. kérdés. A mennyiben vidékünkön a pignolettó, buzaelőnövényül termelve a kellő időre nem éredett be, a székely tengeri pedig kielégítő termést nem adott: paduai tengerit óhajtanék termelni. Kérek arról felvilágosítást, hogy a „paduai" milyen termőképességgel bir, milyen hosszú a tenyészideje stb. TolnahÖgyész. K. Oy. 91. sz. kérdés. Egy lapályos, vizenyős, körülbelül 4—800 Ó öles területet benádasitani óhajtanék; megjegyzem, hogy egy körülbelül 100 • öles régebbi nádasterülettel rendelkezem, de miután a miveletet nem ösmerem, szives útbaigazítást kérek arra nézve, hogy a fenti területet, hogy lehetne a legsikeresebben és a legjutányosabban e régebbi területből beültetni, milyen müvelettel, hogy és mely időben, magról-e vagy gyökérről ? Seprős. M. Z.
Feleletek.
Czélszerü patkánycsapda. (Felélet a 38. kérdésre. Bérgazdaságomban az előbbi években nagyon elszaporodtak a patkányok. Használtam ellenük többféle mérget és többek közt a Malártsik-féle patkány pogácsákat, de minden eredmény nélkül; megkisérlettem egy az újságokban hirdetett patkányfogót is, melyet Bécsből hozattam a Schön-féle czégtől, de ezzel egyet sem foghattam meg. . -, Pécs-Várad. D. L. Mellékelt rajzban egy igen praktikus és 85. sz. kérdés. Egy meglehetős, kötött agyag altalajban levő, régi szőlőnek megjavítá- olcsón, akár minden béresgazda által előállít1/ sához, milyen nemű műtrágya volna legsikere- ható patkányfogót mutatatok be 4 rész nagyságban. E patkányfogó áll: egy hosszúkás lásebben alkalmazható ? dából és két felnyitható csapóajtóból, a csapóBudapest. B. A. 86. sz. kérdés. Kötetes-e az a szolgabíró ajtókra zsineg van alkalmazva, mely keresztül: van húzva a láda középpontján felállított árboczaz aratási szerződést szentesíteni, a kinek járásába az aratók tartoznak? Megjegyzem, gazda- szerii rud felső részén furt lyukon, a zsineg másik végén pedig egy kis fapeczek található, ságunk nem az ő járásához tartozik. mely rögzítve lesz a, ládafenekőn végig húzódó Pa-Szenttamás. G. I. 87. sz. kérdés. A szarvasmarha-tenyésztés, és a láda oldalán kiálló rovátkolt vas vagy viszonyaim közt, kellő hasznot nem hoz,avég- fa léczecskével, melyre rá köttetik a csalétek; LEVÉLSZEKRÉNY. ből is átakarnék tehát térni a hizlalásra, hogy ha a patkány ezt megérinti, rögtön lecsapódtöbb trőgyát produkálhassak, de elébb e téren nak az ajtók. tapasztaltabb gazdatársaimtól kérek felvilágosíIlyenek segítségével és rattler kutyámmal Kérdések. tást. Ha októbertől-május végéig, 4—4 hónapig, meglehetősen pusztítom ; a patkányokat, mint 81. sz. kérdés. A napokban érkezett hoz- 50—50 darabot hizlalok, a hizlalásra beszer- fent megjegyeztem, méreggel kevés sikert ugy K. L. zám egy nyomtatott felszólítás, melyben „Pon- zendő jó karban levő ökrök kilója czirka 20 szólván semmit sem értem el. grác z Károly-féle cs. és kir. szabad, műtrágya krba kerül, hizlaláshoz van elég mennyiségű A takarmány tápanyagtartalmának kikártékony állatok kiirtására" Viktória elnevezés- répa, korpa, tengeri és árpadara, napraforgó- számítása és takarmány teheneknek. (Felelet pogácsa, széna s lóhere s ha az értékesítés sel műtrágyát ajánlanak. Ezen műtrágya, tráa 78. sz. kérdésre). A A szerint, a mint tej, gyázó hatása mellett, elpusztítja a filloxerát, góczpontjátől Budapesttől 300 kmre lakom, hus vagy erőtermelés czéljából tartunk állatoperonoszpórát, férgeket, egereket stb. és ajánló Bécstől meg mégannyira: lehet-e és minő kat, más és másféleképpen takarmányozzuk
211 azokat. A 'özél' biztös elérésére kipróbált tápanyagszabványok állanak rendelkezésünkre, a melyek feltüntetik, hogy pl, a hizlalás különböző szakaiban mennyi szárazanyag, szénhydrá't, fehérje és zsir nyújtandó s azon táparányt, a melynek elérésére kell törekedni, hogy elegendő emészthető szénhydrátot és fehérjét adjunk a. takarmányban hízóinknak. Minden egyes hászonczélnak .más és : más tápanyagszabvány felel meg. Nem lehet tehát egy és ugyanazon takarmányféle, illetőleg takarmánykeverék etetésévél a tejhozamot akár mennyiségileg, akár minőségileg xiövélni és a mellett az állatokat még hizlalni is. Ha a kérdésttevő, állatait felhizlalni óhajtja, á közölt takarmány-, nemüek mellé okvetetlenül kell beszerezni valami gumós vagy gyöknövényfélét, pl. burgonyát vagy répát, esetleg másféle takarmányt, pl. moslékot stb. A repezepogácsának adagolása szintén szükségessé válik, annál is inkább, mivel a szalmafélékből, szénából és korpából annyit étetni nem lehet, hogy a kivánt fehérje mennyiséget az állatba bevigyük. A repczepogácsa beszerezhető a „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" utján, Budapest, Alkotmány-utcza 31. sz. Ára 4'40—5 frt volt a tőzsdei jegyzés szerint e hó közepe táján. Most már a hizlalás egész tartamát 3 időszakra felosztva, a melyek mindegyike 6—7 hétig tart, a közölt takarmánynemüek felhasználásával az alábbiak szerint takarmányozza állatait. Az I. időszakban a tápanyagszabvány előirja, hogy olyan takarmányon tartándók a hizók, a mely takarmány 27'0 szárazanyagot, 2'5 fehérjét, 15*0 szénhydrátot és 0'50 zsirt tartalmazzon 1:6*5 arány mellett. Ezt tudva a K. Ruffy Pál által készített igen praktikus kulcs felhasználásával igen könnyen kiszámíthatjuk, hogy egy bizonyos takarmányféle 3—5 vagy 10 kilójában mennyi szárazanyag, fehérje," zsir stb. foglaltatik és azután többféle takarmány felhasználása, illetőleg összeegyeztetése mellett, arra törekszünk, hogy annyi tápanyagot nyujtsunk állatainknak, a mennyit a tápanyagszabvány előír, annál is inkább, minthogy ezen szabvány és tápará'ny mellett érhetünk el kedvező eredményt és e mellett takarmány sem vész kárba. Számithatunk azonban a Diefrich-König-féle táblázat értékszámainak felhasználásával is ; ezen táblázat a takarmányok százalékos összetételét tárja fel. A ki ezzel akar dolgozni, mindig azon értékszámokat használja fel, a melyek az emészthető alkotó részekre vonatkoznak, A kiszámítás ugy történik, hogy felkeresve azon takarmány érték számait, a mely takarmányt etetni szándékunkban van, annyival szorozzuk meg, a hány kilót belőle etetni akarunk s az így nyert sorozatot lÓÖ-ál elosztjuk. E szerint az I. időszakra naponként és 1000 kg. élősúlyra elő van írva: ! f
'
II
Alaptakarmány -.2-5. 1.5-0 0-50 6-5 Takarmányrépa 60. kg. - 7-200 0-600 6-000 0'060 Buzapolyva 2Va kg. ... 2-140 0'035 0-815 0-010 Tengeriszár 2Va kg. ... 2-000 0-052 0*925 0'012 II. oszt. rétiszéna 8 kg- 6-904 0'432 3-280 0'080 Kukoriczadara' 2V2 kg. 2-150 0-2Q2 1-515 0-120 Repczepogácsa 21/2 kg. 1-213 0-626 Buzakorpa 5 kg. __i ... 4-330 Q'550 ' 25-937. 2-497 15'324 0"600 6*7 A tápláló arányt, a mely mellett legolcsóbban termelhetünk, ugy tudhatjuk meg, hogy a zsirmennviséget (0*600) 2'5-el szorozzuk s'hozzáadva a szénhydrátot (15'324) elosztjuk a fehérje mennyiségével (2-497). A nyert szám l-hez viszonyítva 1 : 6 * 7 adja a fennebbi takarmányösszetétel táplálóarányát. A Dietrich-König-féle 'táblázatban, minden egyes takarmánynak táplálóaránya fel van tüntetve. E -szerint eljárva a továbbiakban is, a II. időszakban 1000 kg. élősúlyra veendő:
Az előbbiek mintájára közlöm az alábbi takarmánykeveréket tejelő tehenek számára 1000 kg. élősúlyra kiszámítva:
• IS I
• Alaptakarmány' Takarmányrépa 60 kg. Buzapolyva 2 kg. _ ... II. oszt. rétiszéna 10 kg. Kukoriczadara lVa kg. Repczepogácsa 31/'? kg. Buzakorpa 6 kg. — !
1
i i
-I
7:200 .0-600 ,ftQOO0:060 1-7,10,0-020 0'6&0 0-008 . 8*630 0-540 4-100 0-100 1-280 0-126 , 0-909'0-072 3-103 0-876 , 0-829 ;0-2e8 5-190 0-660 2-640 0:160
Összesén 27-113 2'822 15-128 0-668 5'9
Minthogy pedig ezen összeállításban a szárazanyag és szénhydrát sók, a fehérje pedig kévés s a táp arány a megfelelőnél nyíltabb, kell ínég hozzátenni és illetőleg elvenni:
I i . l a 27-113 2-822 15-128 0-668 -f repczepogácsa l/a kg. .0-443 0-126 0-119 0-038, + kukoricza Vs kg. ... 0-430 0-042 .0-30,3 0*024 2 kg.
.tg f. • j l V t I s á* I S " s I 24-0 2-5 12-5 0-40 5-4 6-000 0-500 5-000 0-050 0-85Ö 0-014 0-326 0'004 5'190 0-660 2-640 0-160 • 0-850 0'084 0-606 0'048 3-103 0-876 0"829 0-268, 7-041 0'378 ' 2-870 0'070
Alaptakarmány . _ Takarmányrépa 50 kg. Buzapolyva 1 kg Buzakorpa 6 kg. '„.. ... Tengeridara 1 kg Repczepogácsa 3'/a kg. 11. oszt. rétiszéna 7 kg.
Összesen 23'034 2-512 12'271 0-000 5*4 E mellett só is adagolandó, még pedig 30—60 gr. a hízóknak; fejősteheneknek 30— 40 gr. elég naponkint és darabonkint. J. G. Állandó kaszáló létesítése. (Felelet a 79. éz. Jcérdésre.) A folyam mentén fekvő, de elárasztásnak nem alávetett televényes homoktalajon, jó rétet könnyű létesíteni, mert ugy a talaj minősége, mint a föld fekvése, a legjobb minőségű füvek, igényeit is kielégíti. Az állandó kaszáló létesítésére következő fükeveréket ajánlom. «a.'
t
1-
."íj 10 10 10 10 10 10 10 10 10
25. ábra. Czélszerii .patkánycsapda. A III. időszakban 1000 kg. élősúlyra:
Alaptakarmány Takarmányrépa 60 kg. Buzapolyva 2 kg II. ozzt. rétiszéna 5 kg. Tengeriszár 1 kg Kukoriczadara '4Vs kg. Repczepogácsa 3 kg Buzakorpa 6 kg. ... —
25-0 2-7 14-8 Q-60 6 7-200 0-600 6-000 0-060 1-710 0-020 0-650 O'OOS 4-315 0-270 2*050 0*050 »800 0-021 0'370 0*005 3*850 0-372' 2*727 0*214 2*660 0*750 0*710 0*230 5-190 0*660 2*640 0*160 25*725 2
3 15-1í
A tejelőtehenek részére (mindig 1000 kg. élősúlyt véve fel) olyan takarmánykeverék nyújtandó, amely 24 0 szárazanyagot, 2'5 fehérjét, 12'5 szénhydrátot és 0'40 zsirt tartalmaz 1 : 5*4 arány mellett. A közölt takarmánynemüekkel azonban kellő táparányu keveréket tejelő tehenek számára sem lehet összeállítani. Nem lehet pedig azért, mert a tejhozam növelését csak vizenyős takarmányok, igy nyáron bármily zöldtakarmány, télen pedig gyöknövények etetésével lehet elérni,; minőségileg pedig a tejet az ezen főtakarmány mellett etetett bármilyen dara, korpa vagy olaj pogácsaféle fogja javítani.
Alopecurus pratensis Avena elatiór . ,'. . Festuca pratensis . Poa triviális . . . Agrostis alba . . . Avena flavescens .. Lolium perenne . . Poa pratensis . . Trifolium prantense repens-
7-0 kg. 10-8 '„' 1-5; , 10-8
80 1*6 70 1-2 Összesen 1 kat. holdra: 49'4 kg. ' A mag használati értékét azért tüntettem fel, hogy a beszerzett magnak megvizsgálása után támpontul szolgáljon. Ha ugyanis a magvizsgáló állomás által megvizsgált magvak valamelyike fentinél kisebb használati értékkel bír, akkor ennek arányában bővebben kell vetni. A vétel utján beszerzett magvak kis mintáját (mintaérték nélkül) legjobb a magvak beszerzése után egyenesen a magvizsgáló, állomásnak beküldeni és nem a kereskedőre bízni. Utóbbinak azonban tudomására kell hozni, hogy a magvakat azonosságra s használati értékre megvizsgáltatja. A tervbe vett takarmány zabos bükköny, mint védőnövény nagyon jól meg fog felelni. Ky. A Yiktória műtrágya. Felelet a 81. számú Jcérdésre. Olyan universalis szer, mely trágyázó hatással bir,JJ,flWiit peronoszpórát, férgeket, egereket irt biztos eredménynyel, mely a buza, rozs, árpa, kender, ezukorrépa, szőlő, erdő és ligetültetéseknél és nem tudom én még mi mindennél egyaránt használható olyan universalis szer nem létezik. Ha léteznék, akkor tulajdonosai, az amerikai vasút-, petróleum- és gyertyakirályok vagyonát csakhamar túlszárnyalnák, akkor a gazdaság legválságosabb kérdései egy csapással nyernének megoldást, akkor a földmivelésügyi kormánynak szőlők felújítása tárgyában hozott intézkedéséi feleslegesekké válnának Magyarországból, ismét egy csapással: „a saját zsírjába fulladó . ország" lenne. Az ilyen nagyhangú és sokat ígérő hirdetéseket saját' értékükre kell leszállítani: trágyázó hatása a szernek igenis lehet — ehhez nem kell valami nagy mesterség — de hogy a filloxerát s ugyanakkor a leveleken élősködő peronoszpórát is irtsa, ezt már semmiféle „Viktóriának" sem hiszem el, annál is inkább mert a peronoszpórát is a kártékony dlUtoJc köréb'e sorozza.
KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HÓ
212 A papírkosárba a hirdetéssel s a használati utasítással. Kerpely Kálmán. Hizlalás befejezése. {Felelet a 82. számú Jcérdésre. A kérdésben nincsen határozottan kifejezve, hogy az ökrök rendszeres hizlalásba voltak-e fogva, "vagy csak ugy takarmányoztattak, hogy az állatok elé raktak annyi takarmányt, amennyit megbírtak enni, vagy amenynyit a gazda jónak látott velük feletetni; ennélfogva nem is lehetett véleményt nyilvánítani arról, hogy vájjon mi a helyesebb, eladni az ökröket olyan félig kihizlalt állapotban, vagy beszerezni takarmányfélét, amivel a hizlalást tovább lehetne folytatni. Nem lehet helyes Ítéletet alkotni, továbbá azért, mert azt nem tudjuk, hógy a hizók milyen idősek s milyen kondiczióban voltak a lekötés előtt s milyen kondiczióban vannak most. Az én véleményem szerint a hizlalást csak abban az esetben hagyja abba s kisértse meg a hizók eladását így, (ámbár kétlem, hogy kilencz hetes hizlalás már eredménynyel volna lezárható), ha a szükséges takarmányfélék beszerzése nagy nehézségekbe ütköznék és ha megfelelő árt igy is elérhet. A rendelkezésre álló takarmánynemüek ugyanis egymagukban a hizlalás továbbvitelére nem alkalmasak. Minthogy szénája nincs, az okvetlen beszerzendő s azonkivül egy konczentráltabb összetételű takarmányféle féle, p l répczepogácsa (beszerezhető „Magyar Mezőgazdák Szövetkezete" utján Budapest, AlkOtmány-utcza. 31. szám) is vásárolandó. Ha valamelyes gumós vagy gyöknövény pl. burgonya, csicsóka vagy répa rendelkezésre állana, még kedvezőbb® összetételű és változatosabb takarmánykeveréket lehetne létesíteni. A szükséges szénát és. pogácsát beszerezvén, négy héten keresztül 1000 kg. élősúlyra és naponta a követkézőképpen takarmányozzon tehát: száraz • fehérje szén- zsir arány anyag hydrád Alaptakarmány
26'0 ,. 3"0
14"8
070
5"5
Kukoriezadara .5 kg.. . . 4-270 0-414 3-030 0-238 Finom buzakorpa 6 kgr. . . . 5'220 0 700 2"66Ö 0:180 Répczepogácsa 4 kg. . . . 3-550 1-010 0-950 0-300 Árpaszalma 3 kg. 2"571 0"039 í'215 0'015 II. oszt. réli széna 15 kg. 11 "945 Q'81.0
6' 150 0 150
27-556 2-973 14"005 0"
5-4
A hizlalás utolsó hat hetében azután tágabb táparányu takarmánykeverék nyújtandó a hízóknak k következőképpen : száraz fehére szén- zsir arány anyag hydrát Alaptakarmány 25'OQ 2'7 14'08 0'60 6-0 Kukoriezadara 6 kg. . . . 5-13Ó 0-500 3"636 0-280 Finom buzakorpa 785 0-641 2-438 0-165 ' 5 % kg. . gácsa 3V2 kg. . . 3-103 0-876 0'82Ö 0"26g Árpaszalma 3 kg. 2"571 0'039 1-215 0-015 Buzaszalma 2 kg. 1.714 0-016- 0712 0008 II-od'oszt. réti széna 12 kg. 9'356 Q-648 4-92,0 Q'120 26-659 2-720 13750 0-856 5'8 Ezen takarmányozás mellett a hizók 41/a—5 hó alatt teljesen készen lehetnek. E mellett darabonként és naponként 40—60 gr. só is nyújtandó, legczélszerübben a dara és korpa közé poralakban elkeverve. J. G. Régi szőlő javítása. Felélet á 85. sz. kérdésre. Minthogy a műtrágyák tudvalevőleg a talajnak csak táplálórészeit gyarapítják a nélkül, hogy annak fizikai tulajdonságait kedvezőén; befolyásolnák, sőt ellenkezőleg: arra hátrányosan hatnak, a mennyiben az agyagtalajt még kötöttebbé teszik, ennélfogva: tisztán egyik műtrágya alkalmazását sem ajánlhatjuk, hanem:
ló.
jő, érett istállótrágyát, a melynek hatása nemcsak 2—3 évre terjed, hanem a kötött, hideg talajt lazábbá, melegebbé is teszi és igy kettős hatása van. Ha aztán ennek táplálórészeit még műtrágyákkal és fokozni kívánja, ugy keverjen közéje foszfor és káliumtartalmu műtrágyákat. Minthogy pedig az 0. M. G. E. a „gazdasági előadások" egyik pontjául épen eme kérdés megvitatását is felvette az idei programmjába, tessék azon részt venni, ott bizonyára bő feleletet fog hallani. A. D. Módosított hizlaló takarmány. {Félélet a 83. sz. kérdésre.) J\ A közölt takarmánykeverékben a következő tápanyagok foglaltatnak: 1 száraz fehérje szén-' zsir arány A anyag hydrát Alaptakarmány II. időszak 26-0 3-0 14'8 0-7 1 :5"5 Takarmányrépa 20 kg: 2'400 0-200 2'000 0-020 Bevermelt csalamádé 10 kg. . . . . . 1-850 0-080 1-040 0-060 Tengeri dara 10 kg. . . 8-560 0-840 6-060 0'480 Buzapolyva 6 kg. . . 5-140 0-080 1-950 0"Ö24 Zabos bükköny 8 kg. . 6-664 0-576 2'80ö 0-096 Árpaszalma 3 kg. . . 2-571 Q-Q39 1-213 Q-Q15 1-815 15-065 0-695 1 :9 2 Amint a fenti számításokból kitűnik, (a melyek ugy látszik egyrészt a R. Ruffy Pál takarmányösszeállítási kulcsa, másrészt a Dietrich-Kőnig-féle tabellák átlag értékszámai után készültek), a takarmánykeverék nem megfelelő. A szárazanyag, szénhydrát és zsírtartalom, mint látjuk, elég lenne, de a fehérjetartalom olyan kevés, hogy az, ebben az időszakban az állatok húsban tartásához is álig elegendő. Szükségessé válik tehát egy olyan takarmányfélének az etetése, amelynek segítségével a hiányzó fehérjemennyiséget a szervezetbe bejuttassuk. Amint azonban a fenti számításokból is kitűnik, egyik takármányféle sem tartalmaz oly sok proteint, hogy nagyobb mennyiségben való adagolásával, vele arányosan a száraz anyag és szénhydráttartalmat is ne növeljük. Ebből önként foly, hogy szűkebb táparányu takarmánykeveréket egyedül ezen takarmánynemüek fel etetésével elérni nem lehet; kell tehát egy olyan konczentráltabb összetételű szűkebb táparányu takarmáriyféléröl gondoskodni, amely á hiányzó fehérjét képes legyen kipótolni. Az alábbi számításokban repczepogácsa etetésével törekedtem elérni ezt a czélt ugy, hogy a II. időszakban 100Ó kg. élősúlyra naponta a következő takarmánykeverék lesz etetendő: száraz fehérje szén- "zsir arány anyag hydrát Alaptakarmány . . 26'0 3'0 14-8 . 0-70 1 :5'5 Bevermel/ csalamádé 20 kg. . , . . . . 3-700 0-160 2-080 0'120 Tengeri dara 6 Va kg. . 5-560 0-542 3"939 0-304. Buzapolyva i.»/a kg. . 1-278 0-021 9'489 0-006 Zabos bükkönyszéna 151/2 kg. . . . .11-928 1-116 5-425 O'iSli ' Repczepogácsa 4 kg. 3-550 1;010 0-950 0-3Q0 28*4] 3-049 14-883 O'OÍ Minthogy a takarmányrépából a készlet kevés, a harmadik időszakban azt teljesen mellőztem. A harmadik időszakban 1000 kjf. élősúlyra etetendő. száraz fehérje szén zsir- arány. anyag hydrát Alaptakarmány . . • 25-Q 2'7 14-8 0-6 1:6-0 Bevermelt csalamádé 50 kg 8-250 0-400 5'200 0*300 Tengeri dara 4 kg. : . 3-420 0-330 2-424 0-190 Buzapolyva ltys kg. . 1'278 0"021 0-489 0'0Ó6 Zabos bükkönyszéna 15 kg. ; . . . . 11-495 1-080 5-250 0-180 Repczepogácsa 3V2 kg. 3-103 Q-S76 0 829 Q'268 27'546 2-707 14-192 0'944 1:6 1 A sóadagolás a II, időszakban a megfelelő; a III. időszakban 30—40 gr. is elegendő lesz. J. G. Aratási szerződés láttaniozása. {Félélet a 86. sz. icérdésre.) Áz aratási szerződések láttamozása az 1876. évi XIII. t.-cz, 85. §-a értelmében nem a szolgabíró, hanem azon község bírája által láttamozandók, amely községben a.
13. SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYAM.
szerződés köttetett. Az utóbbi tehát a láttamozást meg nem tagadhatja. A főszolgabíró, mint cselédhatóság az aratók és a gazda közt felmerülhető vitás kérdésekben jár el. Sz. F.
Állatvásárjaink országos ren. Az OMGE. állattenyésztési szakosztálya a közelmúltban tárgyalás alá vetén az állatvásárok országos rendezésénék kérdését, azt megelőzőleg mi hosszabb czikkben, fejtettük ki nézeteinket ez ügyben, behatóan megvilágítva az észlelhető hiányokat, reámutatván egyúttal azon orvosszerekre, melyekkel véleményünk szerint a baj orvosolható lenne. Nézeteinket az OMGE. állattenyésztési szakosztálya is approbáitá, s ugy látszik a vidék érdekeltségeinek figyelmét is megragadta a szóban forgó ügy, mert hiszen ők érzik legjobban a többször hangoztatott bajokat s ők ismertetik legjobban a hiányokat. Czikkünkre vonatkozólag több felszólalást kaptunk kézhez, melyek azt mintegy kiegészíteni hivatvák; ezek közül kettőt — mint a legérdekesebkeket — alább közlünk. Az egyikben Molnár Lajos kifejti, hogy a czikknek azon tendencziáját, hogy ha szükséges mesterséges istápolással is állatkereskedelmi empóriumokat létesítsünk, teljesen , helyesli, s a gazdaközönség érdekében valónak tartja ő is és minden más gazda. Mért tagadhatatlan, hogy ilyen nagyobb empóriumokra az eladók ós igy a vevőknek is nagyobb tömege fog megjelenni, a mi a forgalom és a nagyobb választék tekintetében a legkedvezőbb kölcsönhatást eredményezi. De — a czikk Írójával némi ellentétben — szükségesnek látja a kisebb vásárok fentartását is, azon kikötéssel, hogy azok olyformán szoríttassanak meg, hogy egy-egy nagyon kis körzetű vidék a maga központjában azon háziállatokra,melyek ott leginkább használatosak, helyi vásárokat tarthasson.: Ugy értem a dolgot, hogy a vásár helye egy-egy körjegyzőség székhelye, legyen és ott adható-vehető legyen az azon körjegyzőség egyes községeiből előhajtott bármely háziállat, évenként legalább négyszer és legfeljebb nyolezszor. A körjegyző mindig tudja : hogy állanak áz állategészségi viszonyok az Q, körjegyzőségében, az egyes községek birái pedig ismernek úgyszólván minden darab állatot ; állategészségügyi tekintetben tehát nem, volna mitől tartani, ha kimondatnék, hogy azon községből, melyben valami járvány uralkodik, akkor és azon vásárra állat nem hajthatóIdegen községeknek, vagyis azoknak, a melyek nem egyazon körjegyzőséghez tartoznak, felhajtani nem szabad. Hosszas megokolás helyett Molnár következőkép argumentál: Van egy pár sertése, vagy egy tinó, üsző, rúgott borjú, esetleg egy kecskéje eladó, nekem is, másnak is. Ily csekélységgel az esetleg tőle messze fekvő emporiális vásárra költekezni balgatagság volüa; eladná tehát helyben, vagy esetleg a szomszéd faluban. Ilyen helyeken sokszor élénk cserebere fejlődnék ki, a mi mind elmarad, ha az egyik község vagy szomszéd nem tud a másik község vagy szomszéd eladó portékájáról. Hogy az ilyen viczinális vásárokon a szokásos áldomásozás, s ezzel járó önfeledtség egyátalán lehetetlen legyen, arról könnyű a község elöljáróságának gondoskodni; d. u. 2 órakor meg kell húzni a harangot — takarodóra, — s akkor vége a vásárnak. Á másik felszólaló Okolicsányi Dénes, . igen' figyelemre méltó dolgokat emlit fel soraiban; előre bocsájtja, hogy ő is teljesen egyet-, ért azzal, hogy felesleges a sok vásár, mely. csak terjeszti a bajokat és elvonja a népet a . munkától, de egyet, mi nézete szerint igen fontos, a czikk nem érint, t. i. hogy mindén község, hoi marhavásár tartatik, legyen kötelezve egy hiteles marhamérleget, beszerezni. Igen sok csalás, visszaélés meg. fog ez áltat szűnni^
13. S Z A M . 7-ÍK É V F O L Y A M . mert az eladó és vevő tudni fogja, hogy mit ád és vesz: A községekre sem lesz ez teher, mert ha p. o. minden megvásárolt marha után csak 10 kr dijat szed is, rövid idő múlva a marhamérleg ára ki lesz fizetve. Figyelmeztet továbbá, hogy a vásárokon vett marhák hajtása útirányának betartására senki sem ügyel; a megyéknél gyönyörűen ki vannak 1 pingálva a marhahajtó utak, de in praxi hajtják a jószágot mindenfele és igy történik, hogy vásárokon vett marhafalkákat tíz, tizenhárom száj / és körömfájás miatt lezárt' helység határain is keresztülhajtják Bécsbe. Ez okból azután, — mondja felszólaló — ne csodálkozzunk, ha ott meg represszáliákkal élnek. A magunk részéről nagyon helyeseknek tartjuk azoknak az eszméknek megvalósítását, melyeket különösen Okolicsányi Dénes felvett, s igyekezni fogunk azoknak érvényt szerezni. Óhajtandónak tartjuk, hogy e fontos kérdéshez minél többen szóljanak hozzá.
Egy kis helyreigazítás. A „Köztelek" f. hó 6-ik számában megjelent „Magyar agrárpoliliká"-ról irt birálat kilátásba helyezi hogy a „ K ö z t e l e k m é g részletesebben fog e müvecskémmel foglalkozni. Addig is, mig e részletesebb kritikára megjegyzéseimet megtehetem egyelőre — tájékozásul — kettőt tartok szükségesnek megjegyezni. 1. Adataim kizárólag az illető államok hivatalos kiadványaiból s a magyar statisztikai évkönyvből .meritvék s az általam eszközölt átszámítások és csoportosítások helyessége ezen hivatalos forrásokból könnyen ellenőrizhető. 2. 'Az emiitett birálat szerint valutánk rendezését az egységes pénzláb alapján kívánom ugyan, de arról nem teszek említést, hogy e rendezés esetén a kis fizetéseket mielőbb fel is verjük, mert jól tudom, hogy ez esetben aranyunk rohamos külföldre vándorlásával gazdasági és pénzügyi véroute következnék be, mely népünket a legnagyobb ínségbe döntené. Hát bocsánatot kérek, ez olyan félreértés, mely ellen a leghatározottabban kell tiltakoznom. Valutarendezésről beszélni a készfizetések felvétele nélkül merőben értelmetlen dolog; -valutának rendezése abban a pillanatban következik be, melyben a készfizetéseket felvettük, s ha valaki azt mondja, hogy valutának rendezését óhajtja, ez nem érthető másként, minthogy a készfizetések felvételét óhajtja. Ezt kívánom a leghatározottabban, a legsürgősebben, s ha e lépés megtételétől — kivált a bécsi haute fináncé körei — sötét rémképek falrafestésével akarnak elijeszteni, ezt részben sok úgynevezett szakember felületessegének, részben azon ténynek kell tulaj donitanunk, hogy igen jól tudják azt Bécsben, miszerint a készfizetések felvétele adja meg az ő pénzügyi szupremcziájuknak s a magyar piacz pénzügyi függésének a kegyelemdöfést. A készfizetések felvételével megnyílik a közép- és nyugateurópai pénzpiacz előttünk, s elveszti Bécs azon mourpolisztikus helyzetet, melyet türnünk kell mindaddig, mig kötelezettségeinknek aranyban nem tehetünk eleget. Rendezzük bankjegypolitikánkat ugy, hogy rosszabb pénz ne pótolhassa a szorgalom által :szügsége!t aranyat, akkor nincs arra eset, hogy .azon aranymennyiséget állandóan elveszítsük, melyre forgalmunknak valóban szüksége van. Az arany is, mint minden más áru oda fog menni, hol nagyobb szükség, van reá, tehát hasznosabban értékesíthető. Nincs erő és hatalom, mely e közgazdasági törvényen résttijfjön. Tisza István. E helyreigazitasnak készséggel adunk "helyet,, megjegyezvén, hogy az adatok és a Jcombinácziók összeállításának helyességére, a mitől pedig az ily .statisztikai . kimutatások ér-
KOZTKLKK, 18^7. FEBI1UÁR
HO
13.
téke függ, a részletes bírálatnál fogunk kiterjeszkedni. A mi a valutarendejzést illeti, nagyon jól tudjuk, hogy annak befejezése csakis a készpénzfizetések felvételével történik. De illuzóriusnak tartjuk Tisza ur reményét, hogy ez esetben a magyar pénzpiacz a bécsitől függetlenné válik, egyszerűen azért, mert addig, mig közös jegybankunk lesz, ennek közvetítésével fog történni a külföldi tőkék behozatala, a függés tehát m á r . ez okból is megmarad, még inkább pedig azért, mert a közös jegybank mellett, * mint gyengébbek Ausztriával szemben a magunk érdekeink megfelelő jegybankpjolitíkát nem inaugurálhatunk. Szeri.
213
Gyulát s az értekezletet megnyitja. Maga az értekezlet három irányban tárgyalta a gazdák bajait és sérelmeit. Első sorban a helyi panaszokkal végeztek, mi annál könnyebb volt, mert a marosvásárhelyi czukorgyár igazgatója jelen lévén, a felhozott s indokolt bajok jövőben való orvoslását igérte meg. A másik két irány országos szempontból tárgyalta a czukorrépatermelés kérdését. Igen üdvös határozatokat hoztak Tímár János a czukorgyár igazgatója javaslatára a czukorrépatermelési szerződések és az átvételezés ügyében. Szakáts Péter, a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamarai titkár indítványára pedig kimondották egyhangúlag az önálló vámterület szükségességét, mely . egyszerre megszüntetné Magyarországra nézve a czukorkrizist. Végül Rubinek VEGYESEK. Gyula hosszabb indokolás kapcsán beterjeszti elfogadásra a pozsonyi értekezlet által elfogadott határozatokat, amelyek a közös vámterületen bélül is megoldásra juttatnák a czukorMai számunk tartalma: krizist, amely határozatokat az értekezlet egyOldal hangúlag elfogadja mint olyanokat, amelyek Gazdasági előadások tervezete. — Meghívó. — Taaz önnálló vámterület elejtése esetén ugy a vaszi luxuslóvásárok. — Előleges értesítés. — Pályázat. — 1897. január havában befizetett czukoriparnak, mint a répatermelőknek javukra alapítványi kamatok és évdijak nyugtázása. — szolgálnának. Az értekezlet Szakáts Péter inOrszágos Törzskönyvető-Bizottság ülése. 206 dítványára a hozott határozatokat áttétetni haGazdasági előadások a Köztélken. ... 207 tározza a megyei gazdasági egyesülethez, oly Állatvásáraink országos rendezése 212 kérelemmel, hogy azokat az OMGE.-aek megEgy kis "helyreigazítás. Ttsza István. _ 213 küldje s egyúttal az egybehívandó országos értekezleten a maros-tordamegyei czukorrépaNövénytermelés. termelők érdekeinek képviseletére kiküldöttekkel Praktikus burgonya- vagy répa eltartási módról. Hreblay Emil. 207 vegyen részt. Ezzel a czukorrépatermelők ötödik vidéki értekezlete, véget ért. Állattenyésztés. A belügyminiszter és a tűzbiztosítás. Üzekedési düh. Monostori Károly. 208 A napilapok értesítése szerint a belügyminiszGazdasági növénytan. ter felmerült konkrét panaszok alkalmából A dohánvon a szárítás alatt jelentkező gombák—. 208 Sopron és Győr megyék közönségéhez, leiratot intézett, mely a közgyámok jogait és kötelesMinő füveken élősködik a sávos gabonarozsda ?... 209 sógeit szabatosan körülírja. E megyék árvaszéLevélszekrény. _'. 210 kei ugyanis a tűzbiztosítást illetőleg szerződéses Vegyesek 213 viszonyban állanak egy régebben alakult biztosító részvénytársasággal; ebből folyólag az Kereskedelem, tőzsde. 215 árvaszék ugy vélte, nem fogadhat el más inBudapesti gabonatőzsde. — Vetőmagvak. — Műtézet által kiállított biztosítási kötvényt. Az trágyák. — Szeszüzlet. — Élelmiczikkek a budaOrszágos Maqyar Kölcsönös Biztosító Szövetkezet pesti hetivásáron. — Állatvásárok: Budapesti gazdasági és tenyészmarhavásár. — Budapesti panasza folytán a belügyminiszter 106,416. p. vágómarhavásár. — Budapesti lóvásár. — Kőleiratában ezt helytelennek mondja. Az 1877. bányai sertésvásár. — Budapesti szurómarhaXX. t.-cz. csak arra kötelezi a gyámot. " vagy vásár. — Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) 216 gondnokot, hogy gyámoltja épületeit tűzkár ellen biztosítsa az árvaszék felügyelete pedig csupán Szerkesztői üzenetek. 216 arra szorítkozik, hogy e biztosítás olyan jóhitelü biztositó társulatnál vagy intézetnél történjék, a mély az országban törvéni/es alapon áll fenn Czukorrépatermelő gazdák értekezlete és működik; a biztositó intézetek megválasztása Maros-Yásárhelyt. A nyitrainegyei gazd. egyea gyámok és gondnokok jogaihoz tartozik, azonsület által megindított mozgalom immár az ország legtávolabbi vidékein is viszhangra ta- ban kötelesek a biztositásnak eszközlését igalált. A Maros-Torda vármegyei gazdasági egye- zoló bárqzákat az árvaszéknek bemutatni; a sület az OMGE. felhívására értekezletre hivta fennálló szerződés mellett sem lehet az árvaegybe a czukorrépatermelő gazdákat,, hogy ily széknek joga arra, hogy a gyámot vagy gondnokot a ki gyámoltja épületeit az országban módon az OMGE. által egybehívandó országos értekezletnek aiíyagot szolgáltassanak, illetve törvényes alapon fennálló és működő intézetnél biztosította, kötelezni arra, hogy ezen bizóhajaik, panaszaik ott kifejezésre jussanak. Az értekezletet sófalvi Illyés Lajos a maros-torda- tosítást megszüntesse. A gyámokat és gondnomegyei gazdasági egyesület alelnöke hivta egybe kokat illetőleg a törvényben megállapított jogok folyó 11-re Maros-Vásárhelyre. A kitűzött na- ily szerződéssel megszünteknek nem tekinthetők pon a vidék gazdái nagy számban jelentek és ha valamelyik gyám gyámoltja épületeit meg, ugy, hogy bár a czukorrépatermelés e törvényes alapon működő más intézetnél bizvidéken csak pár éves, annak fontossága min- tosítani akarja, ebbeli jogában öt az árvaszék korlátozhatja. den törekvő gazda előtt ismeretes. De kétsze- nem resen van panaszra oka a maros-tordai gazdákMunkaközvetítés. A földmivelésügvi minak, mert őket a czukorkrizis ugy . is mint ter- niszterhez beérkezett hivatalos jelentések szemelőket, ugy is mint gyárosokat sújtja, mert a rint mezei munkát keres Fejérmegyében 549, maros-vásárhelyi czukorgyár a gazdák rész- Komárommegyében 503, Szebenmegyében 520, vényein épült fel. Annál is inkább érezniök Szabolcsban 545 ember. Mezei munkást kereskell a czukorkrizist, mert a kartelben álló nek Fejérmegyében 463, Komárommegyében finomítók valósággal bojkottálják s összes 1142, Szebenmegyében 200, Szabolcsban 5513 czukortermelésükkel a külföldre vannak utalva. embert. 'Bővebb tájékozás az illető vármegyék S ez a körülmény adta meg az érte- alispánjánál szerezhető. Az összes idevonatkozó kezlet jellegét. Az értekezletet Illyés Lajos kimutatások a földmivelésügyi minisztérium nyitotta meg a megyeház nagytermében s mezőgazdasági statisztikai ügyosztályában teüdvözölve a megjelenteket az egylet nevében, kinthetők meg. felkéri az értekezletet, hogy elnököt válaszCzukorharcz. Hirt adtunk már arról,' szon. Az értekezlet egyhangúlag Illyés Lajost hogy Prágában a csehországi répatermelök választja elnökké, aki elfoglalván az elnöki nagy értekezletet tartottak, ,s melyen a czukorszéket, üdvözli az OMGE. kiküldöttét Rubinelc gvárak kartelüzelmeit élesen elitélve,, a jelen-
7 KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR HÓ egi alacsony beváltási árak emelését követelték. A czukórgyárosok sem sokáig maradtak adósok a felelettel. Az osztrák-magyar czukorgvárosok köteléke legközelebb ellenértekezletét' tartott Prágában, s hivatkozván a czukpripar.! válságos helyzetére, határozottan visszautasították a gazdák követeléseit. Ez előre látható volt. Ettől a túltengett iparágtól megszoktuk azt, .hogy a termelök panaszaira még,keservesebb panaszokkal feleljen. Éppen ézért ebben a szívós harczban a termelöknek egy-egy l.ök.etszerü mozgalmából absolute nem várhatunk eredményt. Csak, szervezett, egyöntetű fellépés szüntetheti meg a czukorrépa termelök és gyárosok között való visszás helyzetet, a mely abnormitás egy nemzet gazdasági életében elvégre sem, tarthatja fenn magát örökké.
Gazdaszövetség felolvasás Poz s o n y b a n . A pozsonyi gazdasági Kaszinó meghívására február hó2l-én (vasárnap) gróf Károlyi Sándor Pozsonyban á Magyar gazdaszövetségről felolvasást fog tartani s ugyanakkor a pozsonyvidéki választmányt is meg fogják alakítani. Népszerű gazdasagi előadás MarosLudason. F. hó 7-én tartotta meg az,„Erdélyi Gazdasági Egylet" népies gazdasági előadásainak egyikét Maros-Ludason, melyen a környékbeli kisbirtokosok és földmivelők szép számban jelentek meg és érdeklődéssel, hallgatták a szakszerű, előadásokat. A résztvevők száma mintegy 147-re rúgott. Az egylet részéről megjelentek K. Vörös Sándor kir. tanácsos, gazd. tanint. igazgató, Jakab László vár. állatorvos, dr. Szentkirályi Ákos gazd. tanint. tanár és Tokaji László egyesületi titkár. Előadást tartottak : Vörös Sándor és Jakab László. Vörös Sándor igazgató a „Gazdaságok berendezésének törvényeiről" tartott értekezésében ismertette a mezei gazdasági üzlet természetét és alkotó elemeinek: a természetnek, a munkának és a tőkének szerepét a gazdasági vállalatban, a bel- és külterjes gazdálkodási s ezek kapcsán fejtegette a gazdasági szakértelem fontosságát, végül példákban mutatta ki, hogy hogyan kell a gazdaságok két főágát: a növénytermelési és az állattenyésztési ágat berendezni s egymással helyes arányba hozni. Jakab László „A ragadós és járványod állati bétegségek közgazdasági és kereskedelmi szempontból" cziinen tartott a kisgazdák igényeihez mért előadást, melyben ismertette a ragadós betegségek okait, fejlődését, terjedését és a védekezési módokat, végül jó tanácsokat is adott a gazdáknak a sertésvész fellépésénél követendő védekezési eljárásókra nézve. A jól megválasztott tárgyú előadás után az egyesület az egybegyűlt közönség között több száz szakmunkát ingyenesen osztott szét. Gyümölcstermelő és kiviteli szövetkezet Kecskeméten. Kecskeméten nadyobbszabásu gyümölcstermelő- és kiviteli szövetkezet alakul, amely egyszersmind a különféle gyümölcs-aszalást és beczukrozástis felvette üzeme programmjába. A szövetkezet már 323 holdnyi területet vásárolt a várostól a Helvétia és köncsögi állomások között és ott gyümölcsfa- valamint szőlőtelepet létesít. A szövetkezet alapitói: Koritsanszky János, az állami „Miklós telep" igazgatója, Katona Zsigmond a Katonaszőlőtelep alapitója, Mathias János szőlőbirtokos, Zimay Károly szőlőbirtokos, dr. Perényi József tanár és szőlőbirtokos, dr. Szeles József szőlőbirtokos, Hornyik József szőlőbirtokos; a telep műszaki igazgatója, Bíró Géza. A szövetkezet 75 forintos üzletrészeket bocsát ki aláírás végett, amelyekre előjegyzéseket a kecskeméti pénzintézetek elfogadnak. Örömmel üdvözüljük ezt a szövetkezeti vállalatot, mely a Kecskeméti gyümölcstermelők érdekeinek hathatósan hóna alá fog nyúlhatni s működése és szervezete egyúttal előljáró példa gyanánl is fog szolgálni egyéb vidékeken létesítendő gyümölcs értékesítő szövetkezetekhez melyeknek országszerte való alakítása érdeké-
ló.
13. SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM.
iben az OMGE. rövidesen' megteszi a kezdő Práterben,' melylfel kapcsolatban külÖrilégeS; kiállítást'' is "terveznék kocsik, lószerszámok, ! épeseket.. . Giümölcsészeti tanfolyam a keszthelyi istállószérek és oly ipari czikkék számára, metanintézeten. A földmivelésügyi miniszter a lyek á lótenyésztéssel és lótartással szorosabb keszthelyi m. kir. gazdasagi tanintézeten folyó összefüggésben állanak. Az idei lókiállitás is évii márczius hó 22-től, márczius 31-ig gyümoi- ;két cziklusba lesz rendezve, és pedig: az első , csészeli , tanfolyamot,rendeztet. Gzélja ezerj tan- cziklüs május hó 22-töl 25-ig, a második 27-től folyamnak, hogy a, fiatalabb és a faten.yé.sztés i 3p ig tart. A kiállitásóh ügy bel- mint 'külföldi iránt érdeklődő faiskola-kezelő tanítók a fa- tenyésztők résztvehetnek, és pedig tenvész. iskolakezdés- ,.é6,..gyümölcstenyé?ztésl?en ugy,. : lovakkal, vadász- és hátaslovakkal, különféle • elméletileg, mint gyakorlatilag szakszerű kiké-. : könnyű- és ilehéz 'kocsilövákkal, vég ül'teher-' •peztetést nyerjenek, továbbá, hogy a tanfolyamot • vonó- és gazdasági használati lovakkal. A'résztvételre való bejelentések a VI. lótenyésztési sikerrel végzett faiskolakezelö tanítók közül a szakosztály titkárságához (Secrctariat der VI. községi faiskolákhoz alkalmas járási felügyelök Sectibn für Fferdezucht) Bécs, I. Herrengasse legyenek a vármegyék által kiszemelhetók; és 13. intézendők, a hol egyéb felvilágosítások is ; végül: hogy a gyümölcstermeléssel • foglalkozó nyerhetők. földbirtokosoknak alkalom adassék arra, hogy a A járadékbirtojí Németországban. Németgyümölcsfanemesités^, kezelés és ápolásban kellő utmutatáít nyerjenek. E tanfolyamra 16 országban tudvalevőleg két irányban történtek tanitó fog az. állam költségére felvétetni, a kik intézkedések az iránt, hogy a pusztuló félben egyenkint 15 frt uti átalányban és napi 1 frt levő parasztság . az elzülléstől megmentessék. : 50 kr. ellátási díjban fognak részesitettni. Oly Ezen törvényes intézkedések a telepítésekre és tanitó, ki már ily tanfolyamban részt vett, a a járadékbirtokok alakítására vonatkoznak. A folyó évben nem pályázhatik. . Az 50 kros járadékbirtokok alakítását czélzó törvénytől sok bélyeggel felszerelt kérvény, melyben az életkor, jót vártak, azonban az idáig kimutatott gyanyelvismeret s a faiskolában töltött eddigi műkö- korlatig eredmények, ha nem is hiúsították meg dés fölemlítendő és ezen körümények, közvetlen egészen a járadékbirtokok intézményéhez köiskolai hatóságuk által is igazolandók, folyó évi tött várakozásokat, mindazonáltal több kedvei február hó 28-ig közvetlenül a földmivelésügyi zőtlen és talán tulpesszimisztikus következteté. minisztériumhoz nyújtandó be. Ezen határidőn sek levonására nyújtottak alapot. A statisztikai ; tul beérkező kérvények nem fognak figyelembe kimutatások szerint ugyanis 247 esetben nem • vétetni. Állami ösztöndíj mellett felveendő sikerült járadékbirtok alakítása utján a parasz' faiskolakezelő tanítókon kivül a tanfolyamra toknak állandó otthont biztosítani, a mi körül; fel fog még vétetni 3—4 földbirtokos és gazda- belül 15 százaléknak felel meg. E mellett — í tiszt is, a kik azonban állami ellátásban nem mint a „Deutsche Tageszeitung" írja — a. ; részesülnek. Ez utóbbiak kérvényei szintén járadékbirtokosok helyzete általában kedvezőtlen s a szomorú viszonyok folytán mindinkább folyó évi február hó 28-ig, ugyanoda intézendők. gyérül azok száma, a kik járadékbirtokok ala: A tanfolyamot állami költségen végzett hallga- kításához kedvet éreznének, mivel a járadék• tók az országos gyümölcsészeti miniszteri biz- birtok alakitóknak a járadékbirtokok, nemcsak,, ; tos jelenlétében elméleti és gyakorlati vizsgá- hogy jövedelmet nem honnak, hanem a legtöbb : latot tesznek és ennek .eredményéről bizonyit- esetben tetemes költséggel járnak, mivel a. I ványt nyernek. közbeeső költségek,és a járadékbirtokok gazdaKisiparosok és kiskereskedők mozgalma. sági berendezése és felszerelése nagy összegeA fővárosi kisiparosok és kiskereskedők a két igényelnek. A járadékbirtokosok szomoru., vásárcsarnokok létesítése alkalmával mozgalmat gazdasági helyzete pedig nagyon is problemaindítottak saját ügyük érdekében s a napokban tikussá teszi a befektetett tőkék visszatérülétartották meg értékezletükét, melyen a fővárosi 1 sét. Részünkről megjegyezzük, hogy azt a 15-' kisiparosok és kiskereskedők helyzetét pana- százalékot, a melyben a járadékbirtokokat nem szolván, érvényre jutott ez a nézet, hogy, a sikerült a kisgazdáknak stabilizálni, nem tartmostani parlamenti pártok közül egyik sem juk túlságosan magas százaléknak és főként, veszi védelmébe az ő ügyüket. Ha a kiskeres- nem tartjuk elég magas számadatnak arra, hogy kedők a saját ügyük 'alatt a vásárcsarnokok abból a járadékbirtokok intézményére baljósfelállítása által érintett érdekeik megvédelmezé- latú következtetéseket lehetne levonni. Hiszen sét értik, ugy panaszlásuk igazolt, mert a a mai mostoha mezőgazdasági viszonyok kövásárcsarnok intézmények felállítása előtt a detail zött a földbirtokosok is egymásután buknak,, elárusítók érdeke csakugyan nem képezhetett nem csodálkozunk tehát ha a járadékbirtokobarrikádot, semmiféle parlamenti párt felfogá- sok nem tudják megvetni a lábukat. Számbasában. Egyébként pedig az igazság kedvéért veendő továbbá az is, hogy a járadékbirtokokonstatálnuk kell, hogy a parlament a. magyar sok személyének megválasztásánál is igen kisiparosok sorsát soha rokonszenvesebb figye- könnyen hibázhattak egyes esetekben, a menylemre nem méltatta mint méltatja most, a nyiben a járadékbirtokok olyan gazdák kezére' kereskedelmi tárcza tárgyalása folyamán, e kerültek, a kik kevésbé szigorú viszonyok kötekintetben tehát az értekezlet nem idöszerüen zött sem állották volna meg helyüket. így a. pengette az elhagyatott dalát. dolog következménye igen természetesen az Gabonaértékesitö szövetkezetek. A gabo- volt, hogy a gyengéje rögtön kezdetben elhulnának ós egyéb gazdasági terményeknek szövet- lott. Annál inkább mérlegbe esnek azonban az. kezeti uton való értékesítését a németországi eddigi tapasztalatok abból a szempontból, mely gazdák mindjobban felkarolják és az értékesítő szerint a járadékbirtokosoknak szükséges némi szövetkezetek száma is egyre szaporodik vagyon fölött is rendelkezniük, még pedig azért,, Németországban, jeléül annak, hogy a német mert a berendezés és felszerelés költségei a gazdák a szövetkezés terén találják fel az gazdákra , rögtön kezdetben oly nagy terhet háönsegély leghathatósabb forrásait. Az első ily- rítanak, melylyel a mai mostoha gazdasági vinemű szövetkezet Eppingenben (Báden) 1895-ben szonyok között csak igen nehezen küzdhetnek létesült állami segélylyel, melynek jelenleg 32 meg. Vagy pedig megköveteli a járadékbirtokok gazda tagja van, és forgalma az első évben 30,000 alakításához fűzendő nagy gazdasági czél, hogy márkát tett ki; a fő árut az árpa képezte, a mely az állam fokozott anyagi segítségével csakugyan sörfőződéknek és malátagyáraknak adatott el. lehetővé tegye, hogy a járadékbirtokosok sziA szövetkezeti tagoknak, ha gabonájukat a szövet- -lárd talajra lépjenek, ,a mire nézve a korrek-kezeti magtárba szállítják, az áru értékének tivumot a berendezés és felszerelés költségeinek, felét (piaczi áron számítva), előlegképpen azon- bizonyos kvótájának viselésében kell keresnie... nal kifizetik, a másik felét leszámítva a költA búzaterület csökkenése Francziaorségeket, a tényleges eladás után kapják meg. szágban. Parisból írják : A franezia földmivelésLókiállitás Bécsben. A cs. és kir. bécsi ügyi miniszternek most megjelent kimutatása gazdasági társulat f. é. május hó 22-től 30-ig szerint a búzával bevetett területben beállott lókiállitást rendez (XVII. bécsi lókiállitás) a csökkenés az 1897. év őszén az 1 millió hektárt
13. SZÁM. 7-IK É V F O L Y A M -
KÖZTELEK, 1897. FEBRUÁR
megközelíti. Ha az átlagos búzatermés 1897-ben iá meg ' fogja ütni a 17 hektolitert, akkor az eredmény a legjobb esetben is alig lesz1 100; millió hehtoliternél több. Ez pedig rendkivíil nagy visszaesés, s Franczíaország buzabevitelének fokozására fog vezetni. A mult (1896) évben termett 6.92 millió hektáron 119 millió hekt. buza s 1897-ben a várható búzatermés 5.99 millió hektárról 102" millió hektoliter, föltéve, hogy az időjárás az aratás bézárultáig folyton kedvező lesz; ellenkező esetben a termés a 102 millió hektoliteren alul marad. 1896 ban bevittek Francziaországba 1.584,751 métermázsa búzát (1895-ben 4.507,298, 1894ben 12.496,997 mmázsát) és igy a valószínű buzabevitel 1897. évre nézve, minthogy a készletek nem túlságos nagyok, 14—16 millió mélermázsára tehető. Meg van tehát már egy oldalról a vigasztalás, hogy a „kereslet" és „kínálat" elve szerint ez év folyamán kedvező áralakulásokra számithatunk. Fonálkiviteli prémiumok. Az osztrák pamutfonó iparosok a fonálkivitel emelése érdekében elhatározták, hogy kiviteli alapot létesítenek az önsegély alapján, amelyből a pamutfonál kivitelére prémiumokat fognak fizetni. A gyárak által a kiviteli alapra eddig megajánlott hozzájárulási költség havi 42 ezer forintot tesz ki. Mindenekelőtt Oroszországban, továbbá a Kelet többi piaezaiíi szándékoznak tért hódítani. Valószínű, hogy az osztrák pamutfonóiparnak e mesterségesen való élesztgetése legalább pillanatokra nem marad eredmény nélkül. S ez reánk-nézve sem közömbös, mert az osztrák pamutaruk behozatalának áldásában fokozott mértékben van kilátásunk a részünket kivenni, mint eddig kivettük. Az 1896-ilc évben nem kevesebb, mint 497 ezer métermázsa pamutárut hoztunk be Ausztriából, összes behozatalunk 93 perczentjét./A jövőben a kiviteli prémiumok révén kilátásunk van reá, hogy még nagyobb összeget adhatunk ki Ausztriának a közepes pamutárukért, holott azokat a magyar kender- s lenfonó- és szövőipar meghonosításával nagyobb fáradság nélkül kiszoríthatnánk s emellett több, mint félmillió munkásnak adhatnánk munkát és kenyeret. A kertészeti kiállítás Flórenczben május 8-án nyilik meg s május 30-áig tart. A kiállításon külföldi kiállítók is résztvehetnek. A bejelentések a kiállítási bizottsághoz küldendők, Flórencz I. via Reatina czim alá. A világ bortermése. A „Moniteur vinicole" a világ összes bortermő országainak 1896. évi borterméséről a következő kimutatást közli: Termett (millió hektoliter) Francziaországban 44-6 (tavaly 26'6), Algírban 4'0 (3"7), Olaszországban 21'5 (24"2), Spanyolországban 17'7 (20'3), Portugálban 3'2 (1*9), Ausztriában 2'5 (3'0), Magvarországban 1'6 (2'8), Németországban 3-1 (3-6), Svájczban 1'5 (1'2), Törökországban és Cyprus szigetén 3"0 (2'4), Görögországban és a szigeteken 2"1 (1 "6), Bulgáriában 1'3 (1*2), Romániában 7-jj (3'1), Argentínában 1"5 (í'3). Az össztermés az itt felsorolt nagyobb s a többi kisebb bortermelő országban együtt 124.870,000 hektoliter volt a megelőző év 102.500,000 hektoliterével szemben. Legnagyobb csökkenés Magyarországban tapasztalható, ahol
HÓ
13.
; az 1896 évi bortermés'megelőző évivel szem:bert. majdném, felére ápadt.'Mikor érjük el az egykori évi '6—8. millió hektoliter termést ? Erre gondolni sem. lehet évtizedeken belől a mai , vontatott rekönstrukezió mellett. Addig pedig mig a kormány segítségül nyújtott kisujjába kapaszkodva lábra állithatjuk szőlőinket, a növekedő Franczia s olasz konkurenczia talán még emlékét is feledteti a külföldi piaczokkal a hamisítások miatt tönkre ment magyar renoméju boroknak.
215 Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron. 1897.,év február 12-én.1 A székesfővárosi vásárigazgatóság je-.
Halvásár. A belvárosi piaezókra 18,Jielybeli halász és halkereskedő, által 62 q és vidéki kocsikon 6 q, összesen 68 q kevert hal hozatott, A vásár lanyha. Az árak mét.ermázsánMnt.változatlan. Viszontelárüsitók fizettek a. bal . .q-át nagy élő 80—100, nem élő .60-70, közép ,nagy élő 50—65, nem élő 32—,40, apró. élő 20—30, nem élő 16—20 Mg. Vad. Hozatott, a fővámtérre vaspályán 50 db, hajón — db, kocsin 10 db, gyalogosok által 100 db, összesen 160 db; a forgalom közép volt. Nyul 90—120, Vadlúd — ,"Vadrécze 70—100, Fáczány , Szalonka erdei —. .—, Fogoly —, Helyiségváltozás. Bacher Rudolf cs. és Fürj , Fenyőmadár 18—20 kr. kir. szab. ekegyárainak és Meliehár Ferencz Baromfi. Hozatott a fővám-térre vaspályán kb. cs. és kir. szabad, vetőgépgyárának irodahelyi6000 drb, hajón kb. drb, kocsin kb. 2000 drb, sége és raktárai február hó 1-től Nagymezö- helybeli árusok által kb. 1000 drb; összesen kb. 9000 utcza 68. szám alá helyeztetett át. Kérjük tehát drb. A vásár élénk volt. Tyúk 130—150, csirke 90—140, t. vevőinket, hogy becses leveleiket és meg- kappan hizott 170—240, kappan sovány 140—180, lud rendeléseiket ezentúl ide czimezni szívesked- (liba) hizott 650—800, lud (liba) sovány 360—450, pulyka hizott 550—600,. pulyka sovány 380—450, gyöngytyúk jenek. 120—140, galamb, pecsenyének 40—60 kr. Az uj'-vásártéri piaezra felhozatott a szokott köz ségekből, vaspályán kb. 1200 drb, kocsin kb. 560 drb; gyalogárusok kb. 1000 drb, helybeli árusok által kb. 1600 drb: összesen kb. 4360 drb; a forgalom élénk. Tyúk 120—200, csirke 85—140, kappan hizott 180—200, kappan sovány 150—160, récze hizott 280—300, récze Budapesti gabonatőzsde. sovány 120—160, lud (liba) hizott 600—800, lud (liba) (Guttmann és Wahl budapesti terménybizományi sovány 320—340, pulyka hizott 460—600, pulyka sovány 380—400, k gyöngytyúk , galamb, pecsenyének czég jelentése.)
KERESKEDELEM,TŐZSDE.
Az István-téri élelmi piaezra élő baromfi helybeli Napi jelentés 1897. február 12. és vidéki árusok által kb. 1200 pár hozatott fel, 'árak Készbuza ma jobban volt kinálva, a malmok a kővetkezők: páronkint tyúk 100—140, csirke idei valamivel jobb vételkedvet mutattak és tartott irány- 70—120, kappan hizott 150—180, sovány 120—140, nál néhány ezer mm.-át vásároltak változatlan árak récze hizott 200—250, sovány 150—160, hizott lud mellett. 500—600, sovány 250—350, pulyka hizott 400—500, Említésre méltó eladások nem történtek. sovány 200—300 krig. A forgalom élénk. Készrozs valamivel szilárdabb, 6-45—50 frt pesti Tisztított baromfi, helybeli és vidéki árusok által paritással és ab itt kelt el. kb. 2000 db: forgalom élénk. Arak: Jércze 80—90, Árpa csak jobb fajtákban keresett, silányahb csirke 46—60, kappan hizott 90—100, récze hizottlöO— fajok elhanyagoltak. Tengeri kevés forgalom mellett tartott, helyben 160, récze félkövér 90—100, lud (liba) hizott 250—300, • lud liba félkövér 160—180, pulyka hizott 250—30O, 3-50—60 frt ab itt kelt el. , ludmáj hipulyka félkövér 220—240, galamb Zab tartott. Határidők lanyha Newyorkra lanyhán indultak, zott 20—100 krig. később azonban fedezésekre szilárdultak. Hidegliusvásár az István-téri élelmi piaezon. 1897. Következő kötések történtek : február hó 12-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a „Köztelek" részére.) Köttetett. Déli zárlat. Felhoztak Budapestre a szokott községekből • 85 árus 50 db sertést, — árus 20 db süldőt, 2000 kg. Tavaszi buza . . 7-69—7-79 • 7-78—79 friss hust, 1000 kg. füstölt hust, 800 kg. Szalonnát és 500 Máj.-jun. buza . . 7-68—7-78 • 7-77—78 kg. hájat. Őszi buza . . . 7-30—7-40—• ,7-38—40 Vidékről és pedig: A szokott, helyekről: 29 árus Tavaszi rozs . . 6-42—6-50 • 6-49—50 339 db sertést, — db süldőt, kg. friss hust, 400 kg. Tavaszi zab. . . 6-05—6-07 •6-05—07 füstölt hust, — kg. hust és — db malaczot. Őszi zab . . Uj tengeri . . . 3'82—3*84—>• A forgalom élénk. 3-82—83 Uj repeze , . . 10-95—-— Árak a következők : Friss sertéshús 1 kg. 52—68, — 10-95—11 1 p 4500—5000, süldőhus 1 kg. 56—70, 1 q 4800—5000, füstölt sertéshús 1 kg. 64—72, 1 q 6200—6500, szalonna zsírnak 1 kg. 54—56, 1 q 5200—5300 füstöl Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) szalonna 1 kg. 60—76, 1 q 5400—5600, háj 1 kg. 56 Vöröshere (lóhere). Mihelyt a télies fagyos idő- —58, disznózsír 1 kg. 60—64, 1 5200—5300, kojárás kissé engedett, a kereslet már is nagy élénkség- csonyahús 1 kg. 28—44, füstölt sonka 1 70—80, 1 q krajezárig, malacz 1 db — kg.— frt. gel megindult, amennyiben a gazdaközönség hozzálát szükséglete fedezéséhez és nagyobb mennnyiségeket váTo'iís. Hozatott a fővámtérre vasp. kb. 40,000 db sárolt. Ezen kereslet hét egész tartamán át állandó hajón kb. • darab, 4 kocsin kb. 35,000 db, helyjellegi! volt. beli árusoktól 30,000 db, összesen kb. 105,000 db. lMczerna. Csak franczia és magyar magnak van A vásár élénk. Nagybani árak: 1 láda friss (1440 db) kelendősége, az amerikai termésnek nem akad vevője, 3150—3200 kr., 100 db 280—300 kr., tojás meszes daczára annak, hogy • folyton hanyatló árak mellett 1 lúda (1440 db) 2400—2600 k., 100 db 200—210 kr.. kínálják. Takarmányrépamag. Az ismertebb fajoknak rend-, Az ujvásártéri piaezra felhozatott a szokott kivüli nagy kelendőségein, mely ha egy darabig ilyen 7 db, marad, azt fogja eredményezni, hogy a megbízható mi- községekből vasp. kb. 15000 db, kocsin nőségekben jóval az idény lejárta előtt nagy hiány lesz. gyalogárusok 8000 darab, helyb. árusok 19000 darab, Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten: összesen 42000 darab friss tojás. A forgalom Vörös here, éves 37—41 frt. Vörös here, uj termésélénk. A következő árak jegyeztettek: friss tojás 45—52 frt. Luczerna, éves 40—45 frt. Luezerna, uj ter-1 db 2 — 3 , 100 darab 180—220 40 krért 16—20 db. 1 láda 1440 darab 2700—3100, meszes tojás 1 darab més 48—50 frt. 2—2Vs 190—220, 40 krért 18—21 darab, 1 láda 1440 db 2800—2900 krig.
Magyar Mezőgazdák Szövetkezete Budapest, Aikotmány-utcza 31. szám Váczi-körut sarok.
ADRIANCE PLATT & C° n e w y o r k i gópgyáros —m
kizárólagos képviselősége H —
Fűkaszáló, Marokrakó arató, és Kévekötő arató gépeire, n
Kitűnő magyar bizonyítványok.
A Magy. kir.
Álamvasutak Gépgyára M T Szövetkezeti képviselősége tagok számára, T P 9 Gőzcséplögarsiiturák
Késések elkerülése végett kérjük a megrendeléseket már most előjegyeztetni. Hl
és
egyéb
gazdasági
több évi részletfizetésre.
gépek
1 3 . SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYAM-
KÖZTELEK,
1897. FEBRUÁR HÓ
SUPERFOSZFÁTOL CHILISALÉTROMOT
ZOLTÁN, SZŐNTI ZSIGMOND, SZTÁKAY I! gróf, TELEKI SÁNDOI! gróf. Vezérigazgató: S Z Ő H Y I 5
és m i n d e n más mfítrájryaréléKet, legjntáiiyosabb á r o n és elismert K i t ű n ő minőségben.
A z O r s z á g o s M a g y a r K ö l c s ö n ö s Biztosító S z ö v e t kezet a gazdaközönség általános elismerése szerint hiven megfelel hivatásának ; folyton fejleszti, a reformokat," melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az
BUDAPEST, V á c z i - k ö r u t 21.
217
B U D A P E S T E M , VIII., J ó z s e f - k ö r u t 8 . Alakult 18B-1. évban. liiök: T E L E K I Géza gróf. Alelnök: C S Á V O S S Y J3éli
MŰTRÁGYA, KÉNSAV é s V E G Y I I P A R R É S Z V É N Y T Á R S A S Á G
V.
13.
épület
szám.
és á t a l á n y
(pauschal)
biztositásnál
rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé;- a szövetkezet pusztán csak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával.
Herényi Gotthard Sándor
A t a k a r m á n y és termények (szalmás eleség) biztosítása szintén a legkedvezőbb feltételek mellett eszközölhető. A díjai itt is a lehető legmérsékeltebbék. M T Gazdasági egyesületi tagok — tekintet - " - 1 iijból
Rovara Frigyes érdeklődőknek ingyen & bérmentve küldjük, meg.
tal terményeiket biztositiák, IO°/o'engedményben Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-köiSit 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. SÓjo ,
jj
A zalathnai kénkovand ipar r. t.
E
L
A
D
Ó
^ 00,000 drl> 3 éves f e k e t e f e n y ő (pinus 0 b austriaca) c s e m e t e , ezre 3 frt; 3 5 m m . s á r g a b b oberndorli takarmány r é p a m a g , méter- R b m á z s á j a 20 f r t .
kénsav- és műtrágya-gyára
g
S T E P H A N I
.32S6 R L A J O S ,
Fülek,
Nógrádiii.
, ajánlja, legjobb minőségű mindennemű
MŰTRÁGYÁIT a t. ez. sazdiiliözönség' J>.
figyelmébe.
Árajánlatokkal készséggel szolgál a
Központi iroda, Budapest, IY., Bécsi-utcza 5, V e t ő - á r p a . Elsőrendű uradalmakból származó legfinomabb eredeti morva- és legjobb magyar vető-árpát ajánl j,i ,m ,s k 1í (. k i Ik [l 3302
SAM. & JAC. REIF üng. Ostra (Moryaorsz.) és Bécs.
Sárga csillagfürt, legutóbbi saját termésből, teljesen penéezmcmtes, 100 UK zsákkal együtt 6 frt Öoclmi.-
U M R A T H
esTABSA
mezőgazdasági gépgyárosok l
Eredeti
Angol kosok. Eampshire-, Cotswold
és
Oxfordshire-, Shropshire-, Lincoln
kosokat
u t á n 14 n a p a l a t t b á r m e l y
P I C K
szállít
Sonth-down, megrendelés,
állomásra
O S W A L D , tenyészállat-importeur
Budapest,
Külső-Kerepesi-ut
_
B
U
D V.,
A
P
E
Vaezi-körut
S 60.
T
E ' N ,
= = -
szám.
Kedvező árak és fizetési feltótelek mellett szállítanak kitűnően működő és több fontos újítással biró
gőzcséplökészleteket valamint minden nagyságban
kazaloaóbat
a legmesszebbmenő jótállás
mellett.
Ugyanott a tavaszi idényre e g y e t e m e s és t ö b b v a s u ekék, b o r o n á k , h e n g e r e k , t r i e u r ö k , vetőgép e k , k a s z á l ó - és a r a t ó g é p e k , l ó g e r e b l y é k , rendkívüli nagy választékban, a legjobb szerkezetben olcsó árakon beszerezhetők. Képes árjegyzék összes gazdasági gépekről kívánatra ingyen és bérmentve küldetik.
1.
szám.
|
10 K Ö Z T E L E K , 1 8 9 7 . F E B R U Á R
KOSZEN
HÓ
ló.
13. SZÁM. 7-IK
ÉVFOLYAM.
Tokodi, Dorogi és Ebszöny- ^ x annavölgyi szén, Osztraui gyári, dió-, koczka és darabos, 2-szer mosott ostraui Henrikaknai kovácsszén, porosz, szalonszén, coaks, szobaflitésre és épületek szárítására,
összes gazdasági ipari és házi czélokr czélokra lleg-lcxt-űnőbTa egk: s a a i a ő s é g ' T s e a l e g ' j u . t á n . y a s a b ' b a M . ieaplia-fcő
R A D M Y KAROLY
kőszén-nagykereskedőnél,
Budapest, Arany János-utcza 34. sz.
A cs. és kir. szab. Hitelintézet kőszén-osztályának Tezérkép viselete.
Eredeti]
MŰTRÁGYÁT minden minőségben szállít versenyképesen
bárhova 1349
I S C H R A M A., kénsav- és m ű t r á g y a g y á r a
Ajánljuk
Eckendorfi ri
1895. Bécs, nagy ezüst é i m 1896. Stuttgart, I. és II. flij.
Köiponti iroda: PRÁGA, Heinrichgasse 27.
melynek hozama 40-60.000 kiló hektáronkint 14-17° Brix mellett, a csiraképességért és valódiságért jótállás. Associatson Maurus Deutsch Paris 8 rue Laffitte.
legmagasabb kitüntetés,
V a d á s z - k t i s t é l y , a kiállítás területén lévő díszes erdészeti csarnol mely különösen vadászkastélynak alkalmas, o l c s ó n e l a d ó . Löwy Dávid és fiai vállalkozó czé| nél Újpesten. 3291
BARANYAY
I.,
Magyar királyi államvasutí
Hirdetmény.
turfatermények és szabadalmazott önműködő turfahintő-closetek,
kezdve uj menetrend lép él be, mely szerint az irányban közlekedett 2-2 a helyett, az alábbi menetren elyeztetik forgalc soráról reggel 4 óra 50 peri indul és TP.Petrovosze5óra0 'ancsováról d. e. 8 óra 39 p
valamint ?e S
* « "ach
arir/élszél-tontósi ;
-
fraacsia
spiritus-répánü magját, brabanti fajtát,
és
SCHUTZ-MARKÉ
fíílszerolósi \ m n l vállalata
íOrczkor^UKlul é^Par
zott^somagoUsssüTofeli-aSólag Egidy Kriner & Söhne Prag síére p^Sg™ maS 0VSÍ&S "
B U D A P E S T , I I . , liánczlild-ntcza 3 . Árjegyzékek kívánatra bérmentesen küldetnek.
H. H. von Borries-Ecketidorf, Mrólaps öérlő EcSeaflorlían -bei Sialefeld, Németország kapható. Árjegyzékok bérmentve. Magyar királyi
államvasutak.
Hirdetmény.
Smet-osztrák-magyar. vasúti ki " (ÍC'özVe tlen díjtételt etten díjtételek lépnek hatályba,..u."' n í| ' ;
. Hounan vagy liová^
f -
Bud^cst-dunap. t. p,-u. y Butlapest-föv. közrakl. Budapest-Józsefváros Budapest-Kelenföld , Bwdapfist-Hipóíváros Budapest nyugoti p. u. J :
Az elszász-lothringí cs. vas.aták állomása;: " Strassburg Mll Norden C. B. u. COl la " " Díjtételek 100 kg-kint márkában
C
E
R
N
O
V
S
K
Y
&
O -
gazdasági gépgyára , ^
B Ő H M I S C U S R O D , bei P R & G , 5 w
-
-
A magy. kir. államvasutak igazgatósága a többi részes vasutak nevében is. (fl*miyom*8- nora dijsztatik'.J
Ajánlja a m. t. gazda közönségnek l e g ú j a b b a n
H C kukoriasa,
gyomláló
szabadalm.
gépét
burgonya, ssölö- és komlókertek Árjegyzékek ingyen és bérmentve.
részére.
KÖZTELEK,
1 3 . SZÁM. 7 - I K É V F O L Y A M -
219
1 8 9 7 . F E B R U Á R HÓ 1 3 . 0
M. Hann's
Söhne
cs. kir. udv. patkolási e s z k ö z
80 /o olajmegtakaritás.
Önműködő
szállító
" J T É O S ,
X.ker., S t r a u e b g a s s e 3 . s z á m . A j á n l j á k nagy r a k t á r u kat minden patkolási czikklx'íl és ezen szakm á b a vágó különlegességekből. — Továbbá ajánlják szabadalmazott, kiváló szakférfiak által legjobban ajánlott p a t k ó i k a t igáslovak és p a r i p á k , úgyszintén ö k r ö k vasalására. K ü l ö n ö s e n k i e m e l j ü k c z é g ü n k n e k l e g ú j a b b a n szabadalmazott rudvasalásait és kengyeleit. 1815.
sürü
f r t3 6 l e p é r t
eredeti
TOVOTE
Árjegyzék
K a n n
keiiőzsfradék. kenözsiradék
egyedüli
elárusítója.
ingyen é s bérmentve.
é s
H e l l e r ,
Budapest.
kapható kiadóhivatalunkban.
Fedező mén,
Formalin
M M M B m
minőségben-
T O V O T E Az
rézből,
vagy e g é s z e n v a s b ó l ,
elsőrendű
(portómentesen)
(4O°/ 0 -os f o r m a l d e h y d ) lsitünő szer a száj- és körömfájás ellen. Nagyobb számban érkezett igás ökrök között kiütött száj- és körömfájás kezelését R,ühmckorf kir. főtiszt ur Winzenburgban Freden mellett Formáimnál (40%-es formaldehyddel) kisérlette meg. Az ökrök szája és körme naponta egyszer félperczentes formalinoliiattal lett tisztítva. A sebeket egyötöd perczent.es oldattal mosták ki, utána pedig bekenték a körmöket fakátránynyal. Ezenkívül az istálló szóró segítségévei formalin gőzzel fertőtlenittetett. A járvány 14 nap lefolyása alatt megszűnt. Az ökrök csak alig egy napig maradtak táplálék ' jóformán "" " " járvány miatt. " nélkül és
egészen
zsiradékhoz
vas- és r é z b ő l ,
Lapunk bekötési táblája 1
olajmegtakaritás. "UH
angol teli-, esetleg félvér katonatiszti lópokrócaim •••
l^ddonosol
kerestetik
bérbevételre.
Ajánlatok a s z á r m a z á s , f a ] , s z i n , m a g a s s á g ^ és _ k o > * é v ^ megjelölésével,
•lni, dac izeiében volt.
[Reszeli
formalingola ti ne (Dr.Schleich-féle Glutol) Jess Charlottenburg, Schuemacher Freiburg i. B., K. Tiburtius renberg, Wagenheuser Neuhcf i. Bayern és i kísérletei szerint kiválóan alkalmas nyilt sebek zetesen a .lovak pókja" elnevezés alatt nagyon'élterjedt Dermatitis tosa és gangraenosa ellen. Az utóbb nevezett a dr. Schleich-féle Glutol-t mint igen kitűnő szert ajánlja és különösen friss sebeknél nélkülözhetetlennek tartja. Formalin és Glutol kapható minden droguista kereskedés utján, Chemische
F a t e k a u f Actien (vorm. Berlin N., Müllerstrasse 170/171.
HUGÓ tik. Egyedüli megrende
E. Schering.) szlmtmfayhqz1
minden cséplőgéphez alkalmazható, 25 százalékkal nagyobb munkaképesség, mint bármely más készüléknél. : Legkitűnőbb szerkezet legolcsóbb árban
13. SZÁM. 6-nC ÉVFOLYAM.
KÖZTELEK, FEBRUÁR HÓ 1 3
I. Sfeierm. Geflügel Zucht Yerein. X I . nemzetközi
baromfi és « « « * * madárkiállitás as ipar c s a r n o k n a g y és v i l á g o s helyiségében
g M T T Y U K
M É R L E G E K
^ ^ ^ mindén minden nemfi. neme, házi. házi, nvilvá,nns. nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra! BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidáll s z i v a t t y ú k rozsda ellen védve. Árjegyzékek i n g y e n és b é r m e n t v e . 1806
lnr/n iahh javított iíi.vitnf.t rendszerű rfinrts7.m*ii tizedes, tí7prfp.<s ctií? legújabb dos és hídmérlegek fából és vasból, kereskedelmi, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és. ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és mérleggyártásra.
fi A P V M S WÍPH
W 1 1
f
* " A l i
f V
Walflschsasse 14 sz'
S c l i w a r n n b e r g s t r a s s e 6.
3"
| C s a k rogy a
A legjobb gép- és czylinder olajok
1897. márczius 18-21%. Díjazás osztályrendszer
szerint.
Tyúkokért, és vízi szárnyasokért első. dij 16 korona, második dij 10 korona, harmadik díj 6 korona, negyedik dij oklevél. Galambokért élső dij 10 korona, második dij 6 korona, harmadik dij 4 korona, negyedik oklevél. Ezenkívül még állami-, mezőgazdaságiés egyesületi érmek, továbbá különböző testületek és magán személyek külön dijai ís kerülnek kiosztásra.
Flnnvnlr • Kiváló kenőképesség nagy takarékosság a hí CJUliyUK. . használat után sem támadják meg
waggon-hidmérlegek,
K o h n
határidő
márczius
9-ig.
Programm. és. bejelentési ivek az egyesületi elnöknél, S C H U C H F R I G Y E S állámi főkönyvelőnél, í i H Í t ' Z , L a n c l h a u s , 3271 kaphatók.
T h o s t
kiadóhivatalában kapható:
K0HNEL ADOLF
Z w i c k a u '/8
Külső
Szent-Pétervár.
. FeMlágositástéskijltségretést ingyen ad fenti
Irta: R á c z Sándor. Ára I frt 50 kr.
Eladó lovak.
mérlegszerkezetek.
iiini eladásra felállítva
ftaadasági,
29
m a r h a - ,
z s á k " ,
és raktári mérlegeinket ezélszerü és a czélnak megfelelő szerkezetüknél fogva k ü l ö nösen a gazdák, gazdaságok és uradalmak részére a legmelegebben ajánlhatjuk. A jutányos árakban, melyek sulyokkal számított jobb kivitelű t i z e d e s mérlegek árainál nem magasabbak, a hitelesítés, csomagolás és loco vasútra való feladás költségei már benfoglaltatnak. — Gazdasági egyesületi tagok árkedvezményben részesülnek. Gyártásunk állami felügyelet alatt áll. Megrendelések közvetlen központi irodánkhoz, Andrássy-ut 12, czimzendők. Árjegyzékkel, felvilágosítással szintén központi irodánk szolgál. 5006
FAIMIS MÉRLEG ÉS GÉPGYÁR FBE
B U D A P E S T , A n d r á s s y - u t 14. G y á r : K ü l s ö - v á c z i - u t 1 5 6 .
K e r e p e s i - ú t 1.
1118
Holtai telepítése.
A s z a b a d a l m a z o t t Fairbanks-mérlegek rendszerűek, tolósúlyos fémmérőkarral birnak s a h i d r a t e t t t e r h e t m i n d e n p o n t o n e g y e n l ő e n mérlegelik. Tartósság, pontosság é skönnyű kezelésükn é l fogva ugy hazánkban, mint a külföldön a legelső dijat nyert l e g k i t ű n ő b b m é r l e g e k . szekér-,
*
fez,érkép viselő* Magyarország részére:
Offé-féSe
Paris,
ffiairőanüs mérlegek a legtökéletesebb
Amerik a ^ur ópa n e e
rostély-öntőde Lapunk
Bejelentési
A .M .
Használatban vannak:
kaposvári
darab
béruradalmában
van:
4 és 5 éves
Sárga-Liliom
angol
teli-
v é r é s V e r n e u i l m é n e k t ő l s z á r m a z ó h á t a s és k o c s i s lónak alkalmas
könnyű f a j t a futó ló; 20
darab
3Y2
éves
Fhilipp
Ardeni
m é n után
származó
nehéz f a j t a igás ló; továbbá,
22 darab
származó
3
Velocipede
Ardeni
mén
után
A éves
nehéz f a j t a mén-csikó. Felvilágosítással
szolgál
a mezőgazdasági ipar részvény társaság kaposvári K a p o s v á r ,
béruradalma ( S o m o g y m e g y e )
Sürgöny-czim : „Georgia
Kaposvár".
3282
KÖZTELEK
Kitüntetést nyert: Budapesten, P a r i s b a n , L o n d o n b a n
1897. F E B R U Á R H Ö 13.
13. SZAM. 7-IK É V F O L Y A M .
és nápolyiban
H A Z S L I M S Z K T
KÁROLY
állatgyógyászati l a b o r a t ó r i u m a B u d a p e s t , VIII., R ö k k S z i l á r d - u t c z a
28. sz.
á l l a t g y ó g j á s z a t i l a b o r a t o r i u m o t nyitottam meg. A gyógyszerek H tanácsával készültek. Miatta haz nkban ily vállalat még nem » ,81 importáltuk, r t. nagyközönség vállalata fogja. Kérni tessék: Hazsllnszk
Rertitutions fluid í S ' l í o „W^eRősHtő éa,ttditgrf9ixadék lovaké-,.. trainingek vagy kimerítő hajtások alkal-
Tápkbrak
Keh por ?0 fets ffrtlo3ekr.elIen Sebbalzsam, a^VEEt 1
toknak meggyógyítja, ára 1 üveg : Sflfimvk . — X e ^ S r s z o
Pata-kenőcs t f ' X p f w
' A TÉL,! É V A D R A " igen alkalmas
is
z
a
n •
h
á
l
Bleier és Weisz
kötélgyári
A
Komeuburgi állattáppor,
itgyógyász £ isztelettel I/íixs/insxky K á r o l y .. ^gyógyszerész és állatgyógyászati laboratórium tulajdonosa.
czimü tavi folyóirat előfizetési ára egész évre 3 frt.
k
a
t
czég
Budapest.
Raktár és iroda: Károly-Körut 9. sz., a gróf Hadik-Barkóezy-féle házban. Giyártelep : Majtsár-ut 7307. sz. Egyéb ajánlásra méltó tárgyak: torna-eszközök, Cocos futószőnyegek, lábtörlők, ruhaszárító kötelek stb.; továbbá gazdasági czikkek u. m.: istráng, kötőfék, rudaló, gabona-zsákok, vízhatlan ponyvák, itató és tűzi vedrek, kendertömlők, hevederek, kender, kócz stb. a legjutányosabb eredeti árakon. Képes árjegyzék kívánatra bérmentesen küldetik. — Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek.
Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Rökk Szilárd-u. 28. tványs* imokat szívesen küld á kiadóhivatal.
K I S
ó
ajánlj
Hirdetmény. K a r s a i V i l m o s é s n é h a i K a r s a i Albert ö r ö k ö s e i n e k , P a s z t a N a g y Teleki gazdaságában
H I R D E T É S E K : .
eladó 100 méterm. tavaszi bükköny á 6 f r t 50 k r . p e r 100 k i l o g r a m , t o v á b b á
eladó 3 db. egy és fél éves pinzgaui bika. Vasút posta és távirda állomás H a t v a n , Hevesm. Tudakozódni N Somogyi S á n d o r t i s z t t a r t ó n á l lehet. 3290
UNGHVÁRY J Ó Z S E F g y t t m ö l c s f a i s k o l á j á b a n Cz e g l é d e n (posta, távirda és vasút állomás), ez év tavaszán egy nagyobb mennyiségű 1—2—3—4 éves
nemes gyümölcsfa és egyéb csemete kerül eladásra és pedig: körte, alma, szilva, őszi baraczk, kajszin baraczk, cseresznye, meggy, eper, bolvilli körte, azorol galgonya, birs, lasponya, mandula, dió, köszméte, ribiszke, málna, földi eper (szamócza) és nemes tüzfa csemeték; ezek árai azok erőssége szerint, 15, 20, 25, 30 kr. Ugyancsak igen nagy mennyiségben -kapható 1—2—3 óves vadoncz csemete: ezek árai azok erőssége szerint, 100 drb 60 krtól 1 frt 60 krig, 1000 'drb 5 frttól 15 frtig. Nemes csemetékből: őszi baraczk és földi epeméi nagyobb rendeléseknél árengedmény adatik.
Rataer J. Ml,
Tessék árjegyzéket kérni! Figyelmeztetésül!!
• 5 illés csomag tiémentve.
Haszonbérleti
BorjuYérhast, ben gyógyítják a
•
í Magyar tőzeg- és mütrágya-ipar részv.-társ. | |
kutyabetegséget, . barcxnii-
thiiringi labdacsok
•
"
BUDAPEST, V., Fürdö-u. 4. szám alatt kaphatók. Eredeti mag, eredeti csomagolásban, eredeti árak. Árjegyzél^insyei. én
;a aki KLEIN gyógysz.. e Ratto: Ír1™!1 oz 60 kr., i sebb v^l^atnaJk'elegenSő^S 1 kg. 5 frt. Valódi kapható csak KLEIN 8., 0. gyógyszerésznél, LÚGOSON, 60 sz.
minden fajta
iWallmann Erfurti kerületi álíatr erdei csemeték orvos ur tudományos értekezése, Q,yek alapitásáhc ngyszinte a használati utasítást fenyő, erdeifenyő, f—• fenyő, az egyedüli gyáro^.-j fekete fenyő,' L .. las fenyő, vörös fenyő, CL. LAGEMAN fehér éjerfa, já-— " Vegyészeti' gyára Erfurt. Meg- juhar, szilfa, nyina, migy-, anaozrendelhetö^^minden gyígyszerész'fa és bodzafa csemetéket ajánl Gutsverwaltung Borowna, ért. Főraktár: Tiiriik ftzsef gyógy posta Bochnia, Galiozia. Árjegyzék kívánatra Ingyen. Levelezés
30 napi próbaidő. 5 évi jótállás. Minden gép. mely ajn-óba idő költségemre klszséggel' viszÁrjegyszek és varrási minta kívánatra rendelkezésre áll.
a j á n l j a losonczi g y á r á b ó l , kitűnő
minőségű
ffaecál <* ^ t r á g y á i t « feltárt
faecáliák,
faecál-superphosphát,
tözegphosphorsav stb. stb. o R é s z l e t e s á r j e g y z é k k e l é s felvilágosítással k é s z s é g g e l az igazgatóság
Wien, IV. Margartthenstrassi 12 bt,
szolgál g 3138 g
! Budapest, YL, Andrássy-út 30. szára, II. emelet 8. ajtó. |
í k SZAM. f - l K ÉVFOLYAM.
Tisztelettel kérjük mindazokat, kik valamely jeligés hirdetésre ajánlatukat kiadóhiki vatalunkba küldi azokhoz a megfelelő levélbélyeget csatolni szíveskedjenek, mert a kiadóhivatal azt saját költségén nem továbbithatja.
Földmivesisfcolát
KÖZTELEK, 1897. F É M Ü Á f t HO l á .
Egy eszgyárban.'Czime akiadót
tó®
BETÖLTENDŐ ÁLLÁS,
föazdalíszt, ldmivesiskolát Végzett, iíágr tatódentt'ág|ba£jáj zetWgnek elegét tettkállá .árezius^vagy áprüis^ 1-
w
portiókötelek 3lvilágositással szolgál
eépési-K«Tács lást keres ápril 1-sőre, ki már ér óta egy nagy gazdaságin van alkalmazva. Czim a adóhivatalban megtudható. 3277
régeztek^Ök^ légibb "lakis^és^Sje^eMtásm javadalmazva. Pályázailzonyitvány-másolatokkal ÍO-ig a Taranyi Uradalom
rs-monostori gazdaság
G ép ész,
L?i
felvilágosi
Számtartó daságba. Csak olyan elsőr bizonyítványokkal' és. ref
-i (gyakorlattal, k lyitványokkal ren
Szécsény,d"' Vészen
Eladók.: Edi tehenek, bikák, ^l^markos^pern VEGYESEK, lérbe is vehető, rug Bérlet-átadás. si, tejhütő^ tejesed* ui zab, mastadon t€ félórányira ZaiesUJenönóI, állomás Tót-Györk: nKy áUm5w"old Llwniföbb°í1 3 £b/me°gfe-
s S S F
Me|kivántati
al április I-re írnok, lasági iskolát végzett, db ól származik s ^ fcgy ;ik. Tejgazdaságban jár-
kértíi CZIm ^ ^ lüködik, ^b
Eladó i Marczali uradalom magya ajta törzsgulyájából 7 drb 2—! Sves tenyészbika, ugyszinte 15 Jrb 3 ívet üsző eladásra kerül. Bővebb felvilágosítással
í8 a Madóba
Eladó , de jó karban )Sta, rostákkal, lőh L és í üszögválaSBtí
BAcS-C8éb.
3033
lOOO-edéveskiállitáson legmagasabb díjjal: díszoklevéllel kitüntetvé. Jtépamag. Sárga Oberndorfi állami ólomzár alatt, 50. kilonkint 12 forintért 500 kilónként 100 frtértkapható .
drassól uradalmában u. p. Konca. Szétküldés ab, Alvincz; és Szászrégen utánvéttel. .A pénz előre küldőjének áru franco megy. Továbbá lucerna mag, vörös lóhere mag, baltaczim, fehér paszuly, Ileineféle és Vupaui zab kaphatók. 3047
Tavaszi) uzát
Egy
Eladó lrb félvér simmenthali tehén borjukkal április l-ig >. Hetes, 3240
lodás minden ágában i jártas, ugy a belső külső gazdasági teendők Lban gyakorlati teljes
líagy-iriuttniki radalom elad tisza Columbus orán érő zabot, per 100 kiló ft'tartf ugyslinté ™ fhimothe o'krajczirfávia^eladő! Bővebb rtesitést ad Koronghy Gyula Cznkorciirok i frt, if^C^tHtrSÍ Igyfalu."" n e s e r " e g e n ' P ^
én. Bővebb felvilágosítással Mlgál az uradalmi intézőség larczali Somogy megye. 8236 ugy a külgazdasági teenc kellő jártassággal bir, g lati bizonyitv.ánynyal 1
Simmenthali Vetésre Szi bükkönyés^bácsl
szép tölgyfaszinü mázanyag és fatelitő-szer. Különösen gyalult fára mázolva, pompás Szint ad. Carbólirieúmnál valamivel lassabban szárad, de a .fát s,okkal mélyebben és tartósabban c.onsorválja. Árlapokat, mintákat díjmentesen küld
BiekJános Budapest, IX. ker-, Ferencz-kürut 46. iszfellr és Í á S t i | t e t f i ® t r e g y i i r i k Megvételre •estetik 500 klg. Nyul ag, Anthyllis Temes-Oyarmatán ben^)Aldgr?7egffnomaWj'mét, világos szinü, franco 3 frt 50kr. éltető nedű gyengélkedőknek!
kiünő, minőségben ajánl X S J L I J D E K magkereskedése 3344 u d a p e 8 t, Károly-körnt 0. m
B
líógrádmegyélben
ÁLLÁST KERESŐK,
Gazdasági intézetet jó sikerrel végzett, katonakötelezettségének elege' tett 26 éves egyén, kellő gyí segédtisztiálíást keres. Esetle zetését elvállalja, kellő ^iztos
Bellán Mátyás,
Gróf TeleKi Ariéi
ÁLLATOK.
^ Nőtlen
kévekötelek
Vetőmagvak ispán,
l ajánlatokkal
6 m/m vastag, 200 c/m, hosszú, egy posta csomag 100 drb I frt 60 kr. 1000 drb 15 frt. ligyamiy
4 fedlemeze^ ... falt bitumenből gy^tott tűzbiztos,tetőfedési anyag, teljesen szagtalan és legnagyobb tartósság mellett egyáltalán nem igényel mázolást.
4V2 m/m vastag; 150 c/m. hosszú egy próba posta-' csomag 200 drb-al Ifrt 60 kr 1000 darabot 7 írtért szállít utánvét mellett; úgyszintén más gazdasági kötélnemüeket ajánl legjutányosabb árakon —
K é t ponyl,
idasági ^gépeli kezeigyszinte a isztergályo-
í ^ z f a l í }> Szabadalmazott
'at^a°kMóHvatalban. a 3
eépésikOTiíS cséplésben különösen, jártas, kerestetik 1800 holdas fehérmegyei gazdaságba. Czim a Központi állás ez évi márczius hó betöltendő. Pályázhatnak
Tenyészkanok, ÍVpsek, (telivér mezőhegyes; íól.^Czlm aíiadóban. 328:
A keményszemü
Ő csász. és kir. Fensége József főherczeg és Ö királyi Fensége Fülöp Szász-CoburgGothai berezeg üdv. í szállítója
.icsttthi1 tengeri van° általi Dr. Lendl Adolf, losan lón (versenyen kivül) a külföldi retőm^g nemesitőknél is osztat- praeparatoriuma an elismerésben részésült. és Gondosan kiválasztott csöveK-•61 kézzel morzsolt vetőmagméiermázsánkint 9-00 frt, legelsS- tanszerkészitö•endü piaczi ára mmetósánkínt, Intézete nás/a'szSáv? (zsákon kivül) Srtendők. A piaczi áruból ö S U D & P E S T , l.-nál kevesebb mennyiig ne'in II. Donáti-u. 7. Snz előleges beküldése mellett, Legmagasabb é8 magas elislletve -előjegyzéseket a vetőmerések; aranyérmek, díszoklevél stb. stb. miniszteri ajánlások. 2036 AJénltozlli etiiiősök és m a d a r a k természethü,művészi és tartós k i t ö m é g é r e . Jutányos árak. Az állatok friss állapotban világositással szolgál h előleges preaparatio nélkül küldendők be,
224
fföZÍBLEK,
1897. F f i B R U Á Í ? H Ő l g .
Gözekéket,
Gőz-utihengereket Gőz-utimozdonyokat
í l SZÁM. 7-IK
ÉfflOLtM.
Á l l a m i r é s z r ő l t ö r t é n t Kísérletezéseit a l a p j á n szikes t a l a j o k j a v í t á s . r » «o —— termőképessé tételére kitűnőnek bizonyult az 4631
EGERES#
TRÁGYAGIPSZ,
melyet, valamint mindennemű műtrágyát .legjutáftyosabban szállít az
EGERESI MŰTRÁGYAGYÁR
és
K R A M E R J., BUDAPEST, V. ker., Dorottya-uteza 9. sz.
a legtökéletesebb szerkezettel és legolcsóbb árak mellett szállít
J o h n F o w I e r & C o . hol is epitett nj telepükön gőzeke szerkezeteiről tárlatot rendeztek be. Ugyanott teljesen berendezett tartalékrész-raktárt és javítóműhelyt tartanak fenn.
ALAPÍTTATOTT 1848-ban.
F R I E D L A E N D E R
J Ó Z S E F
g é p g y á r o s - , mérnök volt az e l s ő ki 1801-ben az ő
„TRIUMPH
III."
sorvetőgépével, a gazdaközönségnek, egy uj, a mai kor kívánalmainak megfelelő vetogépet nyújtott, a kellemetlen váltókerekeknek és magtartószekrény állításának elejtésével.
9
P4
s
3
a
•8
Ehi
kir. szab. nyereg-, szij- és bőröndáruk gyára
B u d a p e s t , I V . , Koronalierczeg--iitcza
B
3.
Nagy választék lószerszámok, nyergek, ostorok, zabiák, lópokróczok, lónyiró ollók s utazó czikkekben, legjobb kivitelben jutányos árakon. Előirásos nyeregszerelések tényleges s tartalékos tiszt urak részére legolosóbb árakon. Képes árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.
„TRl'iiEfflPH III." versenynélkül, „ , 9 i „ . u leg legegyszerűbb vetögép, hegyes és lapályos vidékek részére Czim: 1897. Február l-töl, B U Ö Ü P E S T , VIII., Külső kerepesi-ut I. Kimerítő árjegyzékek ingyen és bérmentve.
HIRDETÉSEK
felvétetnek a kiadóhvatalban
BUDAPEST,
fSlöi-tH 35-dik szám.
I Sangerhauseni gépgyár és vasöntöde részvénytársaság magyarországi gyártelepe. G é p g y á r , B u d a p e s t ,
K
v a s ö n t ö d e ü
l
s
ő
é s
v á c z i - u t
i r o d a : 1 4 4 3 .
s z .
Első és egyedüli magyar special gépgyár, a mely az ö s s z e s mezőgazdasági iparágak számára szükséges gépek és teljes gyárberendezések előállításával foglalkozik. Ilyenek különösen: C z u k o r g y á r a k teljes berendezése és átalakítása. S ö r g y á r a k és malátagyárak teljes berendezése és átalakítása. S z e s z g y á r a k teljes berendezése és átalakítása, — valamint az ezen gyárakhoz szükséges egyes gépek szállítása.
Szaüteüintéiy mezőgazdasági czuüorgyáraü "-Aa-a/V1 és mezőgazdasági szeszfőzdéit terén. Szövetkezeti alapon több mint 100 mezőgazdasági czukorgyárat létesített. Mindenféle
gőzgépek, szivattyúk, felvonók
stb stb.
Minden szakbavágó felvilágosítással, tervekkel, költségvetéssel készségesen szolgálunk. .Pátria" irodalmi és nyomdai részvénytársaság nyomása Budapest, (Köztelek).
