Közszolgáltatások szervezése és finanszírozása

Közszolgáltatások szervezése és finanszírozása Dr. Bende-Szabó Gábor CSc. egyetemi docens Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kara, Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék Győr 2015

2

Közjavak és magánjavak Közszolgáltatás fogalma Közszolgáltatások köre Közszolgáltatások kínálati, keresleti és elosztási megközelítésben Közszolgáltatások rendszere

Közjavak/magánjavak – közjószágok/magánjószágok • Magánjavak – hagyományos piaci áruk és szolgáltatások (kereslet-kínálat, rivalizáló és kizáró fogyasztás, a pénz értékmérő és forgalmi eszköz funkciója érvényre jut) • Közjavak – a közösség által biztosított áruk és szolgáltatások (a piac szerepe és a pénzfunkciók érvényesülése korlátozott vagy kizárt, nincs vagy korlátozott a rivalizáló vagy kizáró fogyasztás) • „a közösségnek kötelessége, hogy tagjai számára előteremtsen bizonyos jószágokat” (Adam Smith: A nemzetek gazdagsága)

4

A közszolgáltatások általánossága

ÁLTALÁNOSSÁG, EGYETEMESSÉG: 1. mindenki által keresett (közjószág), 2. mindenki számára elérhető, 3. mindenki számára megengedett

A közszolgáltatás fogalma

• Közfeladatok és közszolgáltatások • Közszolgáltatások tág értelemben, ill. szűk értelemben • Services of general interest • Public services

6

Services of general interest • Tág értelemben: Közérdekű szolgáltatások – services of general interest • [EU: foglalkoztatás 9%-a, a nem mezőgazdasági tevékenységek 11%-a, a beruházások 16%-a]

• minden olyan szolgáltatás, amely a köz számára általánosan hozzáférhető/elérhető, függetlenül attól, hogy ki szervezi (nyújtja), illetve ki finanszírozza az adott szolgáltatást • Állami piacszabályozás és piacfelügyelet

7

Services of general interest • • • • • • • •

Pénzügyi szolgáltatások Energiaszolgáltatások Víz- és csatornaszolgáltatás Távközlési szolgáltatások Médiaszolgáltatások Postai szolgáltatások SZABÁLYOZOTT PIACOK (regulated markets) Állami/önkormányzati jelenlét a szabályozott piacokon (érvek és ellenérvek)

Public services • Közszolgáltatás szűk értelemben – public services – minden olyan, a köz számára általánosan hozzáférhető/elérhető – szolgáltatás, amelyet az állam/helyi önkormányzat szervez (nyújt), illetve finanszíroz (az államháztartásból) • Állami/helyi önkormányzati szervezés és finanszírozás

A közszolgáltatások fogalma KÖZCÉLÚKÖZÉRDEKŰ

szolgáltatás közösségi szervezés

Olyan szolgáltatás, amelynek megszervezéséért végső fokon az állam (önkormányzat) felel, és amely mindenki számára azonos feltételek mellett vehető igénybe. A közszolgáltatásból való kizárás csak jogszabály alapján lehetséges.

KÖZÖSSÉG TAGJAI SZÁMÁRA

Közszolgáltatások köre • Services of general interest vs. Public services • (Köz)szolgáltatások időben és térben • Állami szerepkörvállalás, szerepfelfogás 

  

éjjeliőr-állam önkorlátozó állam expanzív állam totalitariánus állam

11

Állami szerepkörvállalás • „If the state is strong, it will crush us; if it is weak, we shall perish.” Paul Valéry (1871-1945)

• The government exists not for turning life on earth into a paradise but for preventing it from turning into a complete hell. Nikolai A. Berdyaev (1874–1948)

Az állami működés célja (állami szerepkör, állami feladatok) „"The legitimate object of government is 'to do for the people what needs to be done, but which they can not, by individual effort, do at all, or do so well, for themselves'." .” „Az állam azt tegye meg az emberek számára, amit meg kell tennie, de amit maguk az egyéni erőfeszítéseik révén egyáltalán nem, vagy nem olyan jól tudnak megtenni.”

(The Collected Works of Abraham Lincoln edited by Roy P. Basler, Volume II, "Fragment on Government" (July 1, 1854?), p. 221)

13

Állami szerepkörvállalás • As with many things in life, the problem is to find the optimal dose of intervention, between one extreme, set by “centrally planned economies”, where those who claim to represent the state make all the economically relevant decisions on behalf of the citizens, and the other extreme, set by the “laissez-faire ideology”, where the role of the state is confined to a few basic or essential functions. • To determine the right balance between these two polar conceptions ought to be the goal of economists and of intelligent and wise policy makers.

16

Közszolgáltatások köre • • • • •

EU: Tagállami jogosultság/hatáskör Liberalizált (köz)szolgáltatások Privatizált (köz)szolgáltatások Közvetlen állami/önkormányzati szerepvállalás Közvetett állami/önkormányzati szerepvállalás

Közszolgáltatások kínálati megközelítésben • Közvetlen állami/önkormányzati kínálat (intézmény, vállalat) KÖZTULAJDON • Közvetett állami/önkormányzati kínálat befolyásolási eszközökkel MAGÁNTULAJDON 1. Teljes v. részleges közfinanszírozás 2. Közszerződés 3. Speciális jogok, privilégiumok 4. Reguláció (szabályozott piacok) • Vegyes (köztulajdon és magántulajdon) kínálati rendszer

Közszolgáltatások keresleti megközelítésben • Relevancia (alapvető fontosság) • Egyetemesség 1. Mindenki által keresett (magas penetrációs ráta) 2. Mindenki számára elérhető (közlekedési nehézség, földrajzi távolság) 3. Mindenki számára megengedhető (alapvető emberi jog, államcél)

Közszolgáltatások elosztási megközelítésben • Piaci közvetítésű közszolgáltatások • Nem piaci közvetítésű közszolgáltatások (közhatalmi szolgáltatások, tökéletlen piac)

A közszolgáltatások rendszere • Mértéke és módja történetileg változó • ma: az állami szerepvállalás változásai (csökkenés/növekedés) • jóléti szociális állam: állami szerep széles köre közhatalmi (hatósági) árak (díjak) ellenőrzés, átláthatóság

mindig biztosítani kell

Állami befolyásolás indokai fogyasztóvédelem, környezetvédelem

folyamatosság hozzáférhetőség korlátozott verseny

A közszolgáltatások rendszere • Humán közszolgáltatások I. Egészségügyi, közegészségügyi és szociális közszolgáltatások • Humán közszolgáltatások II. Oktatási és közművelődési közszolgáltatások. • Reál közszolgáltatások I. Energiaellátás, ivóvízés csatornaszolgáltatás. • Reál közszolgáltatások II. Közlekedés, posta, hírközlés, távközlés. • Települési (kommunális) közszolgáltatások. • [Közhatalmi közszolgáltatások.]

22

Közszolgáltatási jogviszony • Kötelmi típusú (magánjogi) jogviszony • Mellérendeltség • Szerződéskötés (közszolgáltatási szerződés) • Általános szerződési feltételek (ún. blanketta-szerződések) • Információs asszimetria

24

Közszolgáltatási jogviszony • Két- vagy többpólusú jogviszony • Szükségképpeni szereplők • Eshetőleges szereplők • Járulékos (hatósági) szereplők • Az egyes szereplők jogai és kötelezettségei (szabályozottság)

25

Közszolgáltatási jogviszony • Szükségképpeni szereplők: 1. Közszolgáltatást nyújtó (szolgáltató) • Közszolgáltatást igénybe vevő (fogyasztó, felhasználó) • Eshetőleges szereplők: 1. Megrendelő (a közszolgáltatás felelőse) 2. Finanszírozó (a közszolgáltatás finanszírozója) • Járulékos (hatósági) szereplők

26

Közszolgáltatási jogviszony Közszolgáltatási szerződés létrejötte • írásban • szóban • ráutaló magatartással

Közszolgáltatási szerződés alapján • a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására • a felhasználó díj fizetésére köteles

27

Közszolgáltatási jogviszony A szolgáltatót szerződéskötési + szolgáltatásnyújtási kötelezettség terheli. A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni. Bizonyos esetekben a felhasználót is terheli a szerződéskötési kötelezettség

28

Közszolgáltatási jogviszony • A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint adott fogyasztási helyre már létező közüzemi szerződés kizárja, hogy a díjfizetési kötelezettség elmulasztását követően belépő új bérlő a hátralék rendezése nélkül újabb szerződéses kapcsolatot hozzon létre [LB Pfv.V.22.572/1997., BH 2000.10.]. • Egy másik határozat értelmében családjogi kapcsolaton alapuló lakáshasználó nem kötelezhető a közüzemi díj megfizetésére [LB Pfv.IV.22.148/1996., BH 1998.331.].

29

Közszolgáltatási jogviszony • A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy ha a tulajdonos az épületet birtokba veszi, és a fűtést sem ő, sem a szolgáltató nem kapcsolja ki, a közüzemi szerződés ráutaló magatartással a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet [LB Pfv.IV.21.965/2000., BH 2002.436.].

30

Közszolgáltatási jogviszony • A Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a közüzemi szerződés megszegésének minősülő szabálytalan vételezés miatt a fogyasztó felemelt díjat tartozik fizetni - a jogszabály a szabálytalan vételezés időtartamára vélelmet állít fel -, ezért a szolgáltatót nem terheli a szabálytalan vételezés tényleges időtartamának a bizonyítása [LB Pfv.IV.20.123/2003., BH 2004.278.].

31

Közszolgáltatási jogviszony • 2008. évi XL. törvény a földgázellátásról, • 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról, • 2005. évi XVIII. törvény a távhőszolgáltatásról, • 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről, • 2011. évi CCIX. törvény a víziközműszolgáltatásról • 2012. évi XLI. törvény, a személyszállítási szolgáltatásokról • 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról

32

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 1. A kegyeleti közszolgáltatás biztosítása, szociális temetésről való gondoskodás (a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény) • 2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény) • 3. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény)

33

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 4. A közterület tisztán tartása (a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény) • 5. A helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvízés belvízelvezetés, a vízgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény)

34

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 6. A közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzése (a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény) • 7. A helyi közutak tekintetében a közútkezelői feladatok ellátása, a közúthálózat fejlesztése, fenntartása, üzemeltetése, valamint a közúti közlekedéssel összefüggő helyi önkormányzati feladatok ellátása törvény szerint [a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.)

35

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 8. A helyi közutakon, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutakon, tereken, parkokban és egyéb közterületeken járművel történő várakozás biztosítását célzó közszolgáltatás [Kkt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) • 9. A közvilágítási berendezés üzemeltetése (a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény) • 10. Ismeretlen tulajdonos esetén az állati eredetű melléktermék elszállítása, ártalmatlanná tétele (az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény)

36

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 11. Állatvédelmi őrszolgálat, belterületi kóbor állatok befogása, ebösszeírás, az állat életének kioltásával kapcsolatban felmerült igazolt költségek megtérítése (az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény) • 12. Az óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, valamint a nemzetiségek által lakott településen a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése [a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) és a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

37

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 13. Az állammal vagy állami szervvel kötött szerződésben vállalt, a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladatainak megfelelő színvonalon és biztonságban történő ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetése, vagy e vagyon működtetéséhez a törvényben foglaltaknak megfelelően megállapított hozzájárulás megfizetése (Nkt.) • 14. Az egészségügyi alapellátás (háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi) és a védőnői ellátás [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)

38

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 15. A járóbeteg szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények által ellátott feladatok (Eütv.) • 16. A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás, nappali ellátás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, gyermekek átmeneti gondozása [a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)

39

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 17. Az idős és hajléktalan személyek átmeneti és tartós bentlakásos ellátása (Szoctv.) • 18. Azon egyéb szociális alapszolgáltatások, szakosított ellátások és gyermekvédelmi szakellátás megszervezése, amelyeket az önkormányzat az állammal vagy állami szervvel kötött megállapodás, szerződés keretében nyújt (Szoctv. és Gyvt.) • 19. A törvényben meghatározott gyermekétkeztetési feladatok (Gyvt.)

40

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 20. A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások: aktív korúak ellátása, rendkívüli települési támogatás, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély, köztemetés, közgyógyellátás, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (Szoctv. és Gyvt.) • 21. A képviselő-testület és a polgármesteri hivatal működtetése, valamint a hivatal dolgozóinak díjazása (bér és közterhei, dologi költségek), kivéve a helyi önkormányzati képviselők és bizottsági tagok tiszteletdíját (Mötv.)

41

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 22. A helyi közfoglalkoztatás megszervezése [Mötv. és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) • 23. A települési könyvtári ellátás biztosítása [a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Kultv.)

42

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 24. A fővárosi önkormányzatnál a fővárosi kerületek önkormányzatai, közművelődési intézményei, szervezetei és közösségei részére, a közművelődési tevékenységek elősegítése és fejlesztése érdekében közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás, a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás működési feltételeinek biztosítása (Kultv.)

43

Az alapvető lakossági szolgáltatások • 25. A fővárosi közlevéltár működtetése (a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény) • 26. A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató akkreditált szervezettel érvényben lévő szerződésből eredő kötelezettségek (Flt.) • 27. Megyei önkormányzat esetében minden olyan feladat, amelyet törvény kötelező feladatként meghatároz.

44

Közszolgáltatási szervezeti modellek • Liberalizált és privatizált (köz)szolgáltatások • Ellátási felelősség (magában foglalja az ellátásszervezési felelősséget is) PRIMER + SZEKUNDER KÖZVETLEN ÁLLAMI/ÖNKORMÁNYZATI SZEREP • Ellátás-szervezési felelősség PRIMER KÖZVETETT ÁLLAMI/ÖNKORMÁNYZATI SZEREP

A.) ELLÁTÁSI FELELŐSSÉG

A primer és a szekunder felelősség nem válik el egymástól!!!

Megvalósulhat: • I. Saját intézménnyel • II. Saját tulajdonú vállalkozással

A.) ELLÁTÁSI FELELŐSSÉG

I. Saját intézménnyel (költségvetési szerv) ÁLLAMI/ÖNKORMÁNYZATI IRÁNYÍTÁS szervezeti irányítás költségvetési irányítás szakmai irányítás v. felügyelet v. ellenőrzés ÁLLAMHÁZTARTÁSON BELÜL költségvetési gazdálkodás

48

A.) ELLÁTÁSI FELELŐSSÉG

II. Saját - 100 százalékos vagy majoritásos – tulajdonú vállalkozással (zrt., kft.) SZERZŐDÉS TULAJDONOSI JOGOK TULAJDONOSI ELLENŐRZÉS ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜL, DE A NEMZETI VAGYON RÉSZEKÉNT ÜZLETI GAZDÁLKODÁS

49

B.) ELLÁTÁS-SZERVEZÉSI FELELŐSSÉG

A primer és a szekunder felelősség elválik egymástól!!! Megvalósulhat: • III. Tevékenységi privatizációval • IV. Teljes privatizációval

B.) ELLÁTÁS-SZERVEZÉSI FELELŐSSÉG III. Tevékenységi privatizációval (contracting out, koncessziós szerződés, PPP-szerződés, közbeszerzési szerződés; közszolgáltatási szerződés) – vagyontárgyak nem kerülnek ki a köztulajdon köréből; ennek két oka lehet

51

B.) ELLÁTÁS-SZERVEZÉSI FELELŐSSÉG

A. a vagyontárgyak köztulajdonban maradnak, a magánfél használati díjat fizet v. a használat beszámításra kerül B. vagyontárgyakat a magánfél hozza SZERZŐDÉS ÁLLAMI/ÖNKORMÁNYZATI ELLENŐRZÉS

B.) ELLÁTÁS-SZERVEZÉSI FELELŐSSÉG IV. Teljes privatizációval tevékenységi privatizáció + a vagyontárgyak köztulajdonból magántulajdonba kerülnek át

SZERZŐDÉS JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÁLLAMI/ÖNKORMÁNYZATI ELLENŐRZÉS

53

Finanszírozási modellek Hogyan és mit finanszírozunk? I. Ingyenes közszolgáltatások • költségvetési finanszírozás (költségvetés) • bekerülési költségek

54

Finanszírozási modellek II. Nonprofit (nem piaci) közszolgáltatások • díjtípusú finanszírozás (fogyasztó + költségvetés) • bekerülési költségek; esetleg bekerülési költség alatt III. Forprofit (piaci) közszolgáltatások • ártípusú finanszírozás (fogyasztó) • bekerülési költségek + nyereség

55

56

Közmonopóliumok köre és szintjei A közmonopóliumok körét • korábban a koncessziós törvényben (1991. évi XI. törvény) határozták meg; • 2012. jan. 1-jétől a nemzeti vagyontörvény (2011. évi CXCVI. törvény) határozza meg. A közmonopóliumok szintjei: • Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei • A helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységei

Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei • • • •

a csővezetékes termékszállítás és -tárolás, a bányászati kutatás és kitermelés, a hasadó és sugárzó anyagok előállítása és forgalmazása, a csatornák, az állami tulajdonban álló víziközművek, valamint a regionális közműrendszerek létrehozása és működtetése, • a szerencsejátékok szervezésére és működtetésére irányuló tevékenység, • az országos törzshálózati vasúti pályán történő személyszállítás és árufuvarozás, • a menetrend szerinti helyközi közúti személyszállítás,

Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei • az állami tulajdonba tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése, • az országos közutak és műtárgyaik, országos törzshálózati vasúti pálya, valamint azt magába foglaló pályahálózat létrehozása és működtetése, • állami tulajdont képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, • a biztonsági földgáztároló létrehozása és annak működtetése. • dohánytermékek kiskereskedelme, • egyéb, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.

A helyi önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységei • a helyi közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése, • a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó nemzetközi kereskedelmi repülőtér létrehozása és működtetése, • a menetrend szerinti helyi személyszállítási szolgáltatás és a menetrend szerinti helyi különcélú személyszállítási szolgáltatás, • a törzsvagyon részét képező helyi közművek létrehozása és működtetése, • a törzsvagyon részét képező terek, parkok felszíne alatt építmény létrehozása és működtetése, • a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények működtetése.

60

A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának átengedése • Saját költségvetési szerv vagy saját 100%-os tulajdonú gazdálkodó szervezet részére • Más személy (természetes személy, ill. részben v. egészben magántulajdonú gazdálkodó szervezet) részére: főszabályként kizárólag koncesszió útján • Kivételek (pl. a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények; országos törzshálózati vasúti pályák és tartozékaik; állami és önkormányzati víziközműlétesítmények)

61

A koncesszió időtartama • Az átengedés csak időleges lehet • Határozott időtartam, de max. 35 év • Meghosszabbítási lehetőség: egy alkalommal és az eredeti időtartam legfeljebb felével; feltéve, hogy 1. erre az ágazati törvény lehetőséget ad, 2. a koncesszióba vevő és a koncessziós társaság valamennyi kötelezettségét szerződésszerűen, késedelem nélkül teljesítette

62

A koncesszió jogosultja • Koncessziós szerződés természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető. • Ex lege átlátható szervezetek • Törvényi feltételeknek megfelelő átlátható szervezetek

Ex lege átlátható szervezetek • Az állam, a költségvetési szervek, a köztestületek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati társulások • Külföldi államok, külföldi helyi önkormányzatok, ill. ezek szervei • Belföldi székhelyű kft. vagy rt., amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat (akár külön-külön, akár együttesen) 100%-os tulajdonosi részesedéssel rendelkezik • Nyilvánosan működő rt., amely az EGT valamely szabályozott piacára be van vezetve • Nemzetközi szervezet • Egyházi jogi személy

Törvényi feltételeknek megfelelő átlátható szervezetek I. Gazdálkodó szervezetek – feltéve, hogy • a tulajdonosi szerkezet, a tényleges természetes személy tulajdonos(ok) megismerhető(ek) • EU, EGT, OECD államokban van adóilletősége, vagy pedig olyan államban, amelynek Magyarországgal a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye van • nem minősül ún. ellenőrzött külföldi társaságnak • a tulajdonosi szerkezetében levő több mint 25%-os (akár közvetlen, akár közvetett) tulajdonosi, befolyásolási vagy szavazati részesedésű jogi személy tulajdonos is megfelel a fenti három feltételnek

65

Törvényi feltételeknek megfelelő átlátható szervezetek

II. Civil szervezetek, vízitársulatok – feltéve, hogy • vezető tisztségviselőik megismerhetőek • sem magának a szervezetnek, sem vezető tisztségviselőiknek nincs 25%-ot meghaladó részesedésük valamely nem átlátható szervezetben • EU, EGT, OECD államokban van adóilletősége, vagy pedig olyan államban, amelynek Magyarországgal a kettős adóztatás elkerüléséről egyezménye van

A KONCESSZIÓ

A koncessziós törvény hatálya Kontv. 1. § (1) bek. E törvény a nemzeti vagyonról szóló törvény keretei között állapítja meg az abban meghatározott, kizárólagosan az állam vagy a helyi önkormányzat által végezhető gazdasági tevékenységek gyakorlása időleges jogának koncessziós szerződés keretében történő átengedésének részletes szabályait. Az egyes tevékenységek folytatásának módját, részletes feltételeit meghatározó ágazati törvények csak a nemzeti vagyonról szóló törvény és e törvény keretei között rendelkezhetnek.

A koncessziós törvény hatálya Kontv. 3/. § • Ha a koncessziós szerződés egyúttal a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) hatálya alá is tartozik, e törvényt a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. • Koncessziós pályázat kiírása helyett - a Kbt.-ben meghatározottak szerint - közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kell lefolytatni.

69

A koncesszió szakaszai I. A koncessziós pályázat kiírása II. A koncessziós pályázat elbírálása III. A koncessziós szerződés megkötése IV. Koncessziós társaság alapítása V. Koncessziós működés (kizárólagos állami/önkorm. tulajdont képező vagyontárgy létrehozatala és működtetése, ill. csak működtetése; továbbá közmonopóliumot képező gazdasági tevékenység

folytatása)

VI. A koncessziós szerződés megszűnése v. megszüntetése

70

Esélyegyenlőség 3. § (2) bek. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai a belföldiekkel azonos feltételekkel és eséllyel köthetnek koncessziós szerződést.

Koncessziós kapcsolatos állami/önkormányzati jogosultságok • Az állam nevében a pályázat kiírására, elbírálására és a koncessziós szerződés megkötésére - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével - a tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter jogosult. • Az önkormányzat nevében a pályázat kiírására és annak elbírálására a képviselőtestület jogosult. E hatáskörét nem ruházhatja át. A koncessziós szerződés aláírására az önkormányzat nevében a polgármester jogosult.

72

Ágazati szabályok Ágazati törvény a pályázat lebonyolításának módjára vonatkozóan további szabályokat állapíthat meg.

I. Koncessziós pályázat kiírása • A koncessziós szerződés megkötésére - a szerződés meghosszabbítását kivéve - az állam vagy az önkormányzat pályázatot köteles kiírni. • A pályázat - kivéve ha honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdek a pályázat zárkörű kiírását teszi szükségessé - nyilvános. • A zártkörű pályázat kiírását szükségessé tevő honvédelmi, illetőleg nemzetbiztonsági érdekekről az illetékes miniszter az Országgyűlés illetékes bizottságai véleményének meghallgatása után dönt.

74

I. Koncessziós pályázat kiírása: pályázati felhívás • A nyilvános pályázati felhívást legalább két országos napilapban, illetőleg az önkormányzati pályázatot a helyi napilapban is meg kell hirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően. • Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejűleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni.

75

I. Koncessziós pályázat kiírása: kötelező pályázati tartalom 1. a pályázat elbírálásának szempontjait, 2. a koncesszió-köteles tevékenység a) és az azzal szervesen összefüggő egyéb tevékenységek felsorolását, b) átengedésének időtartamát, c) gyakorlására meghatározott földrajziközigazgatási egységet, d) gyakorlásának jogi, pénzügyi feltételeit, 3. a koncessziós szerződés idő előtti megszűnésének feltételeit,

76

I. Koncessziós pályázat kiírása: kötelező pályázati tartalom 4. az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy • a koncessziós szerződésben foglaltak betartásának ellenőrzése kapcsán az államot/önkormányzatot milyen jogosítványok illetik meg, • a pályázat kiírásának időpontjában a koncesszióköteles tevékenység folytatására a pályázat által érintett területen ki rendelkezik jogosítvánnyal, illetőleg, hogy a koncessziós szerződés időtartama alatt a pályázat kiírója más gazdálkodó szervezet számára lehetővé kívánja-e tenni a koncesszióköteles tevékenység gyakorlását.

77

I. Koncessziós pályázat kiírása: szükség szerint kötelező pályázati tartalom • a tevékenység folytatására vonatkozó, az egyes jogszabályokban, szabványokban foglaltakat meghaladó, illetőleg attól eltérő szakmai feltételeket (pl. környezetvédelem, egészségvédelem), • a koncessziós díj legkisebb összegét, • ha a koncesszió-köteles tevékenység folytatásához kizárólagos állami tulajdon (önkormányzati törzsvagyon) birtokba adása szükséges, úgy az annak átadására, illetőleg visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat, biztosítékokat,

78

I. Koncessziós pályázat kiírása: szükség szerint kötelező pályázati tartalom • az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a koncessziós szerződés létrejöttéhez ágazati törvény az Országgyűlés jóváhagyását előírja, • a koncesszióba adott tevékenység árképzési szabályait, ideértve az ár, díj meghatározásának és változtatásának elveit és módszereit, • egyéb, a pályázat kiírója által szükségesnek tartott információkat.

79

I. Koncessziós pályázat kiírása: pályázatok benyújtása A pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam nem lehet kevesebb hatvan napnál.

80

II. Koncessziós pályázat elbírálása Az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró személy, illetve szerv a beérkezett pályázatokat – ha az ágazati törvény ennél rövidebb határidőt nem állapít meg – a pályázatok benyújtására előírt időtartam lejártát követő kilencven napon belül köteles elbírálni.

81

II. Koncessziós pályázat elbírálása • A pályázat nyertese az, aki összességében az állam, illetőleg az önkormányzat számára a kiírásnak megfelelő legkedvezőbb ajánlatot tette. • Elbírálási emlékeztető • A nyilvános pályázatról készült emlékeztető tartalma közérdekű adatnak minősül

82

II. Koncessziós pályázat elbírálása: az emlékeztető kötelező tartalma • a beérkezett pályázatok adatainak összefoglalását; • a legkedvezőbb pályázat elfogadásának részletes indokait; • a kikötött biztosítékok megfelelőségének értékelését; • ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, a koncessziós díj megfizetésének módjára és mértékére vonatkozó adatok ismertetését; • a pályázat nyertesének, társaság esetén a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek a nyilatkozatát arról, hogy a koncesszióval érintett területen milyen tulajdoni részesedése van.

83

II. Koncessziós pályázat elbírálása: az emlékeztető kötelező tartalma • az államnak, illetőleg az önkormányzatnak a jogosult által fizetett koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett – vagyoni és vagyoni értékű (elkerült kiadások, megszerzett jogok) pozíciójára vonatkozó adatokat és számításokat – és a jogosultnak a koncesszióval érintett piacon – a koncessziós szerződés révén – előálló pozíciójának adatait és jellemzését; • mindazt az adatot, amelyet az ágazati törvény elrendel, továbbá amelyet a koncessziós szerződésben érintett bármelyik fél szükségesnek tart.

III. A koncessziós szerződés megkötése Az állam, ill. az önkormányzat nevében eljáró személy, ill. szerv csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte. Ha a koncessziós törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződés megkötésére és tartalmára a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. A koncessziós szerződés tartalma: visszterhesség, koncessziós díj • A tevékenység gyakorlásának átengedéséről a felek visszterhes szerződésben rendelkezhetnek. • Ha az ágazati törvény ellenszolgáltatásként koncessziós díj fizetését írja elő, úgy annak csak legkisebb összege határozható meg; továbbá rendelkezni kell a díj megfizetésének módjáról és mértékéről.

III. A koncessziós szerződés tartalma: kötelezettségvállalás • A koncesszió-köteles tevékenység folytatására kiírt pályázat nyertesének a koncessziós szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra vonatkozólag, hogy a pályázati kiírás alapján a koncessziós szerződésben rögzített követelményeket az általa alapított gazdasági társaság alapító okiratában érvényesíteni fogja. • Ha ezt a kötelezettségét elmulasztja, a koncessziós szerződés azonnali hatályú felmondásának van helye.

87

III/A. A koncessziós szerződés jóváhagyása • Az ágazati törvény az állam által kötendő egyes koncessziós szerződések létrejöttéhez az Országgyűlés jóváhagyását írhatja elő. • Amennyiben a koncessziós szerződés aláírásától számított, kilencven napon belül azt az Országgyűlés nem hagyja jóvá, úgy a jogosult nyilatkozati kötöttségétől szabadul.

III/B. A koncessziós szerződés nyilvánossága • A koncessziós szerződés azon tartalmi elemei, amelyek a nyilvános koncessziós pályázat kiírásának részét képezték, közérdekű adatnak minősülnek. • A koncessziós szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatban nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

III/C. A koncessziós szerződés módosítása Az állam, illetőleg az önkormányzat a jogosultnak a koncessziós díjjal vagy más módon ellentételezett vagyoni értékű pozícióját (kizárólagosság), annak beleegyezése nélkül a koncessziós szerződés időtartama alatt a szerződésben meghatározott földrajziközigazgatási egységen belül számára hátrányos módon csak abban az esetben változtathatja meg, ha erre vonatkozóan a felek a koncessziós szerződésben megállapodtak.

III/D. Tulajdonjogi kérdések • Ha a koncesszió-köteles tevékenység kizárólagos állami tulajdonhoz vagy az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgyhoz kapcsolódik, a koncessziós szerződés megkötése e vagyontárgy tulajdonjogában változást nem eredményez. • A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak vagy önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy az üzembehelyezés időpontjával kerül az állam, ill. az önkormányzat tulajdonába a koncessziós szerződésben rögzített feltételek szerint.

III/E. Jogviták elbírálása 16. § (1) A koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálására - ha nemzetközi szerződés vagy a (2) bekezdésben meghatározott esetben a koncessziós szerződés másként nem rendelkezik - az általános hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult. (2) A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülővel kötött koncessziós szerződésből eredő jogviták elbírálása során - a felek ilyen megállapodása esetén - nemzetközi választottbíróság is eljárhat.

IV. Koncessziós társaság alapítása • A koncesszió-köteles tevékenység folytatására ha ágazati törvény eltérően nem rendelkezik - a koncessziós szerződést aláírónak az aláírástól számított kilencven napon belül saját részvételével belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania. • A határidő elmulasztása esetén az állam, illetve az önkormányzat a koncessziós szerződést felmondhatja.

V. Koncessziós működés: a tevékenység végzése A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenységen kívül kizárólag azzal szervesen összefüggő - az ágazati törvényben, illetőleg az önkormányzat döntésében meghatározott tevékenységek gyakorlására jogosult. A koncessziós társaság a koncesszió-köteles tevékenység gyakorlásának jogát az állam, illetőleg az önkormányzat hozzájárulása nélkül másra nem ruházhatja át, valamint azt más gazdasági társaságba nem pénzbeni hozzájárulásként nem viheti be.

V. Koncessziós működés: vagyoni kérdések • A koncessziós szerződés időtartama alatt a koncessziós társaság jogosult a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó egyes vagyontárgyak birtoklására, használatára és hasznok szedésére. • A koncessziós társaság a birtokába adott kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgyra vonatkozó használati jogát nem idegenítheti el, valamint azt nem pénzbeni hozzájárulásként más gazdasági társaságba nem viheti be.

V. Koncessziós működés: vagyoni kérdések A koncesszió-köteles tevékenységgel összefüggésben létrejött kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy rendeltetésszerű használatát elősegítő vagyontárgyak (létesítmények) elkészültük (üzembehelyezésük) után - ha a koncessziós szerződés eltérően nem rendelkezett - a koncessziós társaság tulajdonába kerülnek.

96

VI. A koncesszió megszűnése, ill. megszüntetése • Megszűnés: 1. a koncesszió időtartama lejár, és a szerződés meghosszabbítására nem kerül sor; 2. inszolvencia miatti felszámolás • Megszüntetés: a koncessziós szerződés felmondása útján • Végelszámolási kötelezettség • Ha a koncessziós törvény másképp nem rendelkezik, a koncessziós szerződés megszűnésére, ill. megszüntetésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

97

VI. A koncessziós szerződés megszűnése: inszolvencia miatti felszámolás Ha a koncessziós társaságot bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, az állam, illetőleg az önkormányzat által a társaság használatába adott vagyontárgyak a hitelezői követelések kielégítésének fedezetéül nem szolgálhatnak, azt a felszámoló köteles az állam, illetőleg az önkormányzat részére kiszolgáltatni.

98

VI. A koncessziós szerződés megszűnése: inszolvencia miatti felszámolás A felszámolási vagyon értékesítése során az államot, illetőleg az önkormányzatot a kizárólagos állami tulajdonnak, illetőleg önkormányzati törzsvagyonnak minősülő vagyontárgy rendeltetésszerű használatát elősegítő, a koncessziós társaság tulajdonába került vagyontárgyak vonatkozásában elővásárlási jog illeti meg.

99

VI. A koncessziós szerződés megszüntetése: felmondás A koncessziós szerződést a kikötött időpont (a koncesszió lejárata) előtt csak

• a koncessziós társaság határidőn belüli megalapításának elmulasztása, • a koncessziós társaság alapító okiratában a pályázati kiírás alapján a koncessziós szerződésben rögzített követelmények érvényesítésének elmulasztása, valamint • hatósági engedélyhez kötött tevékenység esetén az engedély határidőn belüli megszerzésének elmulasztása, továbbá • a szerződésben előre rögzített feltételek bekövetkezésekor

lehet felmondani.

100

VI. A koncesszió megszűnése, ill. megszüntetése: végelszámolás A koncessziós társaság megszüntetése esetén a tagok (részvényesek) részére az őket megillető vagyonmaradványt csak abban az esetben lehet kiszolgáltatni (kifizetni), ha az állam, illetőleg az önkormányzat nevében eljáró szerv az állam, illetőleg az önkormányzat tulajdonában levő vagyontárgyak rendeltetésszerű állapotban történt átadását igazolta, kivéve, ha a kizárólagos állami tulajdonhoz, illetőleg önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó vagyontárgy üzembehelyezésére ezen időpontig nem került sor.

KÖZBESZERZÉS

Közbeszerzés fogalma „Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében. (közbeszerzés)”

103

Közbeszerzési tényállás • Ajánlatkérőként meghatározott szerv (költségvetési szerv v. gazdálkodó szervezet) • Közbeszerzési tárgy - és nem vonatkoznak rá kivételek (pl. szolgáltatás, szolgáltatási koncesszió) • Közbeszerzési – uniós vagy nemzeti – értékhatár meghaladása • Az ajánlatkérői szándék visszterhes szerződés megkötésére irányul

A közbeszerzési jog helye a jogrendszerben Polgári jog

Közig. jog Nemzetközi jog

Jogorvoslat eljárásjog

Közbeszerzés EU

Verseny jog

Pénzügyi jog

Büntetőjog

A közbeszerzések kétszintű (uniós + nemzeti) szabályozása EU-s szabályozás

Magyar szabályozás

• Rendeletek • Irányelvek • Európai Bírósági joggyakorlat

• 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről • Végrehajtási rendeletek • Önkormányzati rendeletek

Közbeszerzések szabályozása az Európai Unióban Rendeletek: • A közösségi értékhatárokra vonatkozó rendeletek • Az uniós hirdetménymintákra vonatkozó rendeletek • CPV rendeletek

Irányelvek: • • • • •

A klasszikus szektor közbeszerzéseire irányadó szabályok A közszolgáltatók közbeszerzéseire irányadó szabályok A koncessziós szerződésre irányadó szabályok A közbeszerzési jogorvoslati eljárásokra vonatkozó irányelvek Egyéb közbeszerzési témájú irányelvek (honvédelem és biztonság közbeszerzéseire irányadó szabályok; a tiszta és energia-hatékony közúti járművek használatának előmozdításáról)

Európai Bíróság jogfejlesztő, jogértelmező szerepe

Közbeszerzések hazai szabályozása A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) -2015. november 1-jén lépett hatálybaSzerkezete: 1. rész: Általános rendelkezések 2. rész: Az uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések szabályai 3. rész: Nemzeti eljárásrend 4. rész: Koncessziós beszerzési eljárás 5. A közbeszerzési szerződések 6. rész: A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat 7. rész: A Közbeszerzési Hatóság 8. rész: Záró rendelkezések

Szabályozási célok • Klasszikus célok: 1. Közpénzek ésszerű és hatékony felhasználása 2. Azok nyilvános ellenőrizhetőségének megteremtése 3. Verseny tisztaságának biztosítása

• Új célok: 4. Mikro-, kis- és középvállalkozások közbeszerzési eljárásban való részvételének elősegítése 5. A fenntartható fejlődés elősegítése 6. Az állam szociális célkitűzései elősegítése 7. Jogszerű foglalkoztatás elősegítése

Szabályozás jellege KOGENS! • A Kbt. szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a Kbt. az eltérést kifejezetten megengedi. •A Kbt. rendelkezéseinek alkalmazásakor, valamint a jogszabályban nem rendezett kérdések tekintetében a közbeszerzésekre vonatkozó szabályozás céljával összhangban, a közbeszerzés alapelveinek a tiszteletben tartásával kell eljárni. •A közbeszerzés eredményeként megkötött szerződésre a Ptk. szabályait is a Kbt.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Közbeszerzési alapelvek 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Verseny tisztasága Verseny átláthatósága (ÚJ) Nyilvánosság Esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód Nemzeti elbánás nyújtása Jóhiszeműség, tisztesség, rendeltetésszerű joggyakorlás (ÚJ) 7. Hatékony és felelős gazdálkodás elve a közpénzek felhasználásakor (ÚJ) 8. A közbeszerzési eljárás nyelve: magyar

A Kbt. hatálya – személyi hatály • Klasszikus ajánlatkérők állam, helyi önkormányzat, azok társulása, közalapítvány, minisztériumok, költségvetési szerv, közjogi szervezet • Közszolgáltatók azok a szervezetek, amik különleges, vagy kizárólagos jog alapján releváns tevékenységet [Kbt. 114. § (2)] folytatnak. • Támogatott beszerzések lefolytatói • A törvényt önkéntesen alkalmazók

Közszolgáltatói szerződés Közszolgáltatói szerződésnek azon ajánlatkérők szerződése minősül, amelyek az alábbi közszolgáltatói tevékenységek valamelyikét folytatják, és amely szerződés megkötése az adott közszolgáltatói tevékenység biztosítása céljából történik:

Közszolgáltatói tevékenységek • ivóvíz, villamos energia, gáz, vagy hőenergia termelése, szállítása, elosztása terén közszolgáltatás nyújtása • Földrajzi terület hasznosítása. (kőolaj, gáz, szén feltárása, kitermelése céljából; vagy repülőtér, ill. kikötő rendelkezésre bocsátása céljából) • Közszolgáltatást nyújtó hálózatok üzemeltetése, működtetése vasúti, automatikus rendszerekkel, villamossal, trolibusszal, vagy drótkötélpályán történő közlekedés terén • Postai szolgáltatás nyújtása

A Kbt. hatálya – tárgyi hatály (Kbt. 8. §) + 9-14.§ KIVÉTELEK • Árubeszerzés • Szolgáltatás • Építési beruházás • Építési koncesszió • Szolgáltatási koncesszió

115

A közbeszerzés tárgya • Közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés, valamint az építési vagy szolgáltatási koncesszió e törvény szerinti megkötése. • A közbeszerzési szerződés tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. • A közbeszerzés tárgyát a Közös Közbeszerzési Szójegyzékre (CPV) történő hivatkozással is meg kell adni.

116

Árubeszerzés • Az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő megszerzése az ajánlatkérő részéről. • Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és az üzembe helyezést is.

117

Építési beruházás Az építési beruházás a következő valamely munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel vagy módon történő kivitelezése.

118

Szolgáltatás megrendelése • A szolgáltatás megrendelése - árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő - olyan beszerzés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről.

119

Építési koncesszió • Az építési koncesszió az ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő építési beruházást rendel meg, és az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár az építmény hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.

120

Szolgáltatási koncesszió • A szolgáltatási koncesszió az ajánlatkérő által, írásban megkötött visszterhes szerződés, amelynek keretében az ajánlatkérő szolgáltatás nyújtását rendeli meg, az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.

121

Működési kockázat • Akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha bizonytalan, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. • A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges vagy elhanyagolható. • A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból vagy e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a koncessziós jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetőek figyelembe.

122

Koncessziós beszerzési eljárás • NEGYEDIK RÉSZ • KONCESSZIÓS BESZERZÉSI ELJÁRÁS • XVIII. FEJEZET • A KONCESSZIÓS BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK SZABÁLYAI • XIX. FEJEZET • SAJÁTOS TÁRGYÚ KONCESSZIÓKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK

Közbeszerzési értékhatárok • Uniós értékhatárok: Európai Bizottság állapítja meg 2 évente és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában • Nemzeti értékhatárok: Az Országgyűlés határozza meg évente az adott évre vonatkozó költségvetési törvényben

A Közbeszerzési Hatóság minden év elején mind az uniós, mind pedig a nemzeti értékhatárokat tájékoztató jelleggel közzé teszi a honlapján.

Uniós értékhatárok Klasszikus ajánlatkérők

Közszolgáltatók

• Árubeszerzés • Árubeszerzés € 134.000 (39 287 460,- Ft) € 414.000 (121 380 660,- Ft) € 207.000 (60 690 330,- Ft) • Szolgáltatás • Szolgáltatás € 134.000 (39 287 460,- Ft) € 5.186.000 (1.520 483 340,- Ft) € 207.000 (60 690 330,- Ft) • Építési beruházás • Építési beruházás € 5.186.000 (1. 520 483 340,- Ft) € 414.000 (121.380.660,- Ft) • Építési koncesszió € 5.186.000 (1. 520 483 340,- Ft)

Nemzeti értékhatárok Klasszikus ajánlatkérők

Közszolgáltatók

• Árubeszerzés 8 millió Ft • Szolgáltatás 8 millió Ft • Építési beruházás 15 millió Ft • Építési koncesszió 100 millió Ft • Szolgáltatási koncesszió 25 millió Ft

• Árubeszerzés 50 millió Ft • Szolgáltatás 50 millió Ft • Építési beruházás 100 millió Ft

Alkalmazandó eljárásrendek Uniós eljárásrend

Nemzeti eljárásrend

• Fő szabály szerint: az uniós értékhatárt elérő és meghaladó értékű közbeszerzések esetén kell alkalmazni. • Kbt. II. része tartalmazza a szabályait

• Fő szabály szerint: az uniós értékhatár alatti, de a nemzeti értékhatárt elérő, illetve meghaladó értékű közbeszerzések esetén kell alkalmazni. • Kbt. III. része tartalmazza a szabályait

A közbeszerzési eljárás fajtái 1. Nyílt eljárás: • Olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben minden érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet. • A nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. • Bármikor lehet alkalmazni.

A közbeszerzési eljárás fajtái 2. Meghívásos eljárás: • Olyan két szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelynek első részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. • A második ajánlattételi szakaszában már csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és az ajánlattételre felhívott jelentkezők tehetnek ajánlatot. • A meghívásos eljárásban nem lehet tárgyalni. • Bármikor lehet alkalmazni.

A közbeszerzési eljárás fajtái 3. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás: • Olyan két szakaszból álló közbeszerzési eljárás amelynek első részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról dönt. • A második ajánlattételi szakaszában már csak az alkalmasnak minősített és az ajánlattételre felhívott jelentkezőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. • Csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben lehet alkalmazni.

A közbeszerzési eljárás fajtái 4. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás: • Olyan egy szakaszból álló közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívott és alkalmasnak minősített ajánlattevőkkel tárgyal a szerződés feltételeiről. • Csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben lehet alkalmazni.

A közbeszerzési eljárás fajtái 5. Versenypárbeszéd: • Olyan közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő az általa kiválasztott részvételre jelentkezőkkel párbeszédet folytat a közbeszerzés tárgyának, a szerződés típusának és feltételeinek pontos meghatározása érdekében, majd ajánlatot kér. • 3 szakaszra tagolódik (részvételi szakasz, párbeszéd, ajánlattételi szakasz) • Csak a Kbt.-ben meghatározott esetekben lehet alkalmazni.

Keretmegállapodásos eljárás • Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárását keretmegállapodás útján is megvalósíthatja. • Ennek során: - nyílt, meghívásos, tárgyalásos eljárás lefolytatásával keretmegállapodást köt, majd - a keretmegállapodás alapján valósítja meg a beszerzést.

133

A közbeszerzés szakaszai I. Tervezés II. Piacfelmérés III. A közbeszerzési pályázat kiírása IV. A közbeszerzési pályázat elbírálása V. A közbeszerzési szerződés megkötése VI. A közbeszerzési szerződés teljesítése VII.A közbeszerzési szerződés megszűnése v. megszüntetése

134

Jogorvoslat • Közbeszerzési Döntőbizottság • Jogsértő magatartás v. mulasztás miatt • Bíróság • Közbeszerzési szerződéssel kapcsolatos jogvita • Közbeszerzési eljárással összefüggő polgári jogi igények

135

Jogorvoslat a KDB előtt • Kérelemre • Benyújtási határidő: szubjektív (10, ill. 15 nap), objektív (90 nap)

• Hivatalból • KH elnöke, ÁSZ, MÁK, GVH, stb. • Ket. alkalmazása

EGÉSZSÉGÜGYI SZAKELLÁTÁS

Szerződésfajták 2. § (1) Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az egészségügyi szakellátási kötelezettségének, illetve az egészségügyi szakellátási intézményműködtetési kötelezettségének vagy az egészségügyi szakellátási feladatának, valamint az állam a (2) bekezdés szerinti ideiglenes feladatának (együtt: ellátási kötelezettség) teljesítése érdekében a) más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval az ellátási kötelezettség teljesítéséről megállapodást, vagy b) egészségügyi ellátási szerződést köthet.

Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv az a fenntartó,

• akinek a fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltató számára a szakellátási kapacitás határozattal megállapításra kerül, illetve • aki a megállapodás, illetve a szerződés tárgyát képező szakellátási feladatot és a hozzá kapcsolódó szakellátási kapacitást ideiglenesen átadja a feladat ellátására kötelezettséget vállaló egészségügyi szolgáltató vagy annak fenntartója számára, ha az 1/A. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése a 2. § (1) bekezdése szerinti megállapodás, illetve egészségügyi ellátási szerződés alapján történik

Ellátási kötelezettség/felelősség (2) A megállapodás vagy az egészségügyi ellátási szerződés megkötése az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv 1/A. § (1) bekezdés szerinti ellátási kötelezettségét és felelősségét - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem érinti. A megállapodás, illetve az egészségügyi ellátási szerződés megszűnése esetén az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv a szerződés tárgyát képező feladat - saját fenntartásában lévő szolgáltatójával vagy az (1) bekezdésben meghatározott módon történő - ellátásáról haladéktalanul köteles gondoskodni.

Ellátási kötelezettség teljesítéséről szóló megállapodás • Az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti • más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel vagy más fenntartóval

Egészségügyi ellátási szerződés (5) Az egészségügyi ellátási szerződést az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv köti a feladat ellátását vállaló, nem a saját fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatóval.

Az egészségügyi szolgáltató kötelezettségvállalása 2/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi ellátási szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó közszolgáltatások közül a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat folyamatosan, a jogszabályokban és az egészségügyi szakmai szabályokban előírtak betartásával, területi ellátási kötelezettséggel nyújtja.

Időtartam, átruházhatóság 2/B. § (1) Az egészségügyi ellátási szerződés - ha a felek eltérően nem állapodnak meg határozatlan időre szól. A határozott időre szóló egészségügyi ellátási szerződést legalább két évre kell megkötni. (2) Az egészségügyi ellátási szerződésben foglalt jogokat és kötelezettségeket az egészségügyi szolgáltató nem ruházhatja tovább, külön jogszabály szerinti közreműködőt azonban igénybe vehet.

Egészségügyi ellátási szerződés tartalma a) a közszolgáltatásért felelős szerv ellátási kötelezettségébe tartozó feladatok közül az egészségügyi szolgáltató által ellátandó szolgáltatások tételes meghatározását, és az azokat nyújtó egészségügyi szolgáltató megnevezését, b) az a) pontban meghatározott szolgáltatásoknak megfelelően az egészségügyi szolgáltató részére átadandó kapacitásokat a hozzájuk tartozó ellátási területtel, c) a szolgáltatások minőségét mérő mutatókat,

Egészségügyi ellátási szerződés tartalma d) a munkavállalók foglalkoztatásával, továbbfoglalkoztatásával kapcsolatos garanciális elemeket, különös tekintettel a munkajogi szabályokban előírt, a munkáltatói jogutódlással összefüggő, munkaviszonyt érintő kérdésekre, e) az egészségügyi szolgáltatások teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatok átadására vonatkozó rendelkezéseket, f) a szerződés felmondásának szabályait, beleértve a felmondási időt, annak garanciáját, hogy a folyamatos ellátás biztosítása nem szenved sérelmet, valamint a felmondás esetére az egymás közötti elszámolás szabályait,

146

Egészségügyi ellátási szerződés tartalma g) annak előírását, hogy az egészségügyi szolgáltatónak az E. Alapból származó bevételét terhelő, annak mértékét meghaladó kötelezettségvállalása csak abban az esetben érvényes, ha ahhoz az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv előzetesen hozzájárult, h) az egészségügyi szolgáltató azon kötelezettségét, hogy a tulajdont és a szervezetet érintő bármely változásról az egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervet tájékoztatja,

Egészségügyi ellátási szerződés tartalma i) a szerződés megkötésekor meglévő vagyonról szóló tételes listát, és a szerződés megszűnésekor irányadó vagyonelszámolási szabályokat, j) a külön jogszabály szerinti folyamatos ellátás biztosítására vonatkozó szabályokat, k) az ellátási kötelezettsége teljesítése érdekében egészségügyi ellátási szerződést kötő egészségügyi közszolgáltatásért felelős szerv nyilatkozatát arról, hogy a szerződés megkötésére fenntartóként jogosult a fenntartásában működő - az ellátási szerződés tárgyát képező feladatot az egészségügyi ellátási szerződés megkötését megelőzően ellátó - egészségügyi szolgáltató tulajdonosának hozzájárulása nélkül.

SZEMÉLYSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁS

Személyszállítási közszolgáltatás végzése 10. § (6) Személyszállítási közszolgáltatás személyszállítási közszolgáltatási szerződés alapján végezhető. 23. § (1) Belföldi személyszállítási közszolgáltatás végzésére - a közforgalmú kötöttpályás közlekedést helyettesítő autóbuszjáratokkal végzett és a kabotázs személyszállítási szolgáltatás, valamint az e törvényben meghatározott kivételekkel - a közlekedési szolgáltató kizárólag közszolgáltatási szerződés keretében bízható meg.

Közlekedési szolgáltató kiválasztása (2) A közszolgáltatási szerződést, amennyiben az a közbeszerzésekről szóló törvény alapján szolgáltatási koncessziónak minősül - az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés kivételével -, az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni. Az országos, a regionális és az elővárosi vasúti személyszállítási közszolgáltatásra vonatkozó közszolgáltatási szerződés pályázati eljárás mellőzésével is megköthető.

151

Közlekedési szolgáltató kiválasztása • (3) A pályázat nyilvánosan, a verseny tisztaságát és átláthatóságát bárki számára biztosító módon zajlik. Az Európai Gazdasági Térségen kívüli székhelyű szolgáltató a pályázaton abban az esetben vehet részt, ha országában is biztosított a menetrend szerinti autóbusz-közlekedésben a nemzeti elbánás a külföldiek számára.

Közlekedési szolgáltató kiválasztása

Közszolgáltatási szerződés csak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltatóval köthető.

Személyszállítási közszolgáltatási szerződés 25. § (1) A közszolgáltatási szerződés megkötésére a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, az önkormányzat nevében az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján a polgármester (a Fővárosban a főpolgármester), vagy - a 22. §-ban meghatározott kijelölő jogszabályban foglaltak alapján - a rendeletben megjelölt közlekedésszervező jogosult.

Személyszállítási közszolgáltatási szerződés (folyt.) A közszolgáltatási szerződés érvényességi idejére és esetleges meghosszabbításának feltételeire az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (3)-(4) bekezdésében meghatározott rendelkezések az irányadóak. Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a közlekedési szolgáltatónál gazdasági hátrányt okozó kötelezettséget tartalmaz, a pénzügyi ellentételezés tekintetében legalább 3 éves, amennyiben a szerződés érvényessége kevesebb mint 3 év, akkor a szerződés érvénytartamával megegyező időszakra vonatkozó pénzügyi (éven túli) kötelezettségvállalást kell tartalmaznia.

Szerződés tartalma: Közszolgáltatási menetrend (2) A személyszállítási közszolgáltatási szerződés része a közszolgáltatási menetrend, amely elkülönülten tartalmazza az országos, a regionális és elővárosi személyszállítási szolgáltatásokat. Helyi személyszállítási szolgáltatás esetén a személyszállítási közszolgáltatási szerződés része a helyi közszolgáltatási menetrend. Ha az 1370/2007/EK rendelet vagy e törvény másként nem rendelkezik, a személyszállítási közszolgáltatási szerződésre a Ptk. szerződésekre vonatkozó általános szabályai az irányadók.

Szerződés tartalma a) a szolgáltató közszolgáltatási feladatait, esetleges közszolgáltatási kötelezettségeit és minden egyéb közszolgáltatási követelményt, a kiegészítő szolgáltatásokat, b) a szolgáltatás nyújtásának mennyiségi és minőségi feltételeit, c) az országos személyszállítási közszolgáltatásként végzett emelt komfortfokozatot nyújtó szolgáltatás esetén a szolgáltatást nyújtó járművel szemben támasztott - az utazási komfortot érintő - műszaki és technikai elvárásokat, d) a közszolgáltatási feladatok ellátását biztosító személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek részleteit, szükséges pénzügyi biztosítékokat,

Szerződés tartalma e) az alvállalkozó bevonására vonatkozó kikötéseket, valamint az alvállalkozó szolgáltatására vonatkozó garanciális eszközöket, f) a vasúti személyszállítási szolgáltatások esetén a személyszállítási szolgáltatás akadályoztatása esetén a személyszállítási közszolgáltatás biztosításával kapcsolatos feladatokat, g) az igényvezérelt szolgáltatások alkalmazásának lehetőségét, h) a jegy- és bérletrendszerrel, valamint az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat, valamint ösztönzőket, i) a vagyoni eszközök tulajdonviszonyait, a szolgáltató birtokába adott vagy más módon rendelkezésére bocsátott eszközök használatára, karbantartására és visszaszolgáltatására vonatkozó szabályokat,

Szerződés tartalma j) a személyszállítási közszolgáltatások díjait, a pótdíjak és a díjalkalmazási feltételeket, valamint ezek megsértése esetén érvényesíthető jogkövetkezményeket, k) a közszolgáltatási tevékenységgel összefüggő szolgáltatói jogokat és kötelezettségeket, kiemelten a kizárólagos jogokra vonatkozó feltételeket, l) az ellátásért felelős szolgáltatóval szembeni jogait és kötelezettségeit, ideértve az adatszolgáltatásra és az ellenőrzésre vonatkozó szabályokat, m) a közszolgáltatási feladatok, illetve a közszolgáltatási kötelezettségek ellátásáért járó ellentételezés módját és mértékét, teljesítésének szabályait, n) a szerződés módosításának, kiegészítésének feltételeit, figyelemmel az előre nem látható eseményekre is,

Szerződés tartalma o) a szerződéses kötelezettségek megszegése esetére vonatkozó szankciókat, jogkövetkezményeket - így különösen a kötbérfizetési kötelezettséget -, valamint a szerződés felmondásának feltételeit, az esetleges jogviták rendezésének módját, p) a közszolgáltatás megkezdésének időpontját és a szerződés érvényességi időtartamát, továbbá q) az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (5) bekezdésében foglaltak bekövetkezése esetén a közszolgáltatási tevékenységhez kapcsolódó, a szolgáltató által alkalmazott munkavállalókat, illetve azok szerződéses jogait.

Szerződés tartalma: Adatszolgáltatás, tájékoztatás (4) A szerződésben szabályozni kell a szolgáltatónak a szerződés teljesítésével kapcsolatos - legalább évenkénti - adatszolgáltatási kötelezettségét, amely lehetővé teszi az ellátásért felelős számára a szolgáltató közszolgáltatási tevékenységének, a közszolgáltatási követelmények teljesítésének megítélését. A szolgáltató - az üzleti titokra vonatkozó előírások betartásával - tájékoztatja az ellátásért felelőst, ha más közszolgáltatási szerződés alapján is végez szolgáltatást vagy más nemzetközi, különcélú menetrend szerinti, különjárati személyszállítási szolgáltatást is ellát.

Szerződés tartalma: utasigényekkel kapcsolatos kötelezés (5) A szerződésben a szolgáltató kötelezhető a szolgáltatási területét érintő utazási igények alakulásának folyamatos figyelemmel kísérésére és a menetrend módosításának kezdeményezésére, szolgáltatásainak az igények változásához való igazítása érdekében.

Szerződés tartalma: szerződéskötési kötelezettség (6) A közszolgáltatási menetrendben feltüntetett járatokkal utazni kívánók tekintetében a szolgáltatót - a személyszállítási feltételekről szóló jogszabály előírásai szerint szerződéskötési kötelezettség terheli.

Szerződés tartalma: kizárólagos szolgáltatási jog (7) Amennyiben a közszolgáltatási szerződés a szolgáltatónak kizárólagos jogot biztosít valamely területen, a beleegyezése nélkül csak a 29. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, valamint abban az esetben korlátozható, ha arról a szerződés kifejezetten rendelkezik. A szerződés csak az abban foglalt esetekben és feltételekkel mondható fel. A szerződésben rögzített közszolgáltatási tevékenység gyakorlásának joga más, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő személyre kivételesen indokolt esetben - az ellátásért felelős hozzájárulásával ruházható át.

Szerződés tartalma: alvállalkozó bevonása (8) A személyszállítási közszolgáltatások teljesítésébe - az 1370/2007/EK rendelet 4. cikk (7) bekezdés 3. mondatában meghatározott feltételek teljesülésének kivételével - a szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben meghatározott mértékben, de legfeljebb 49%ban vonhat be alvállalkozót. Alvállalkozóként kizárólag csak a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint átlátható szervezetnek minősülő közlekedési szolgáltató vonható be.