Közösségi kezdeményezéseket megalapozó szükségletfeltárás módszertana Domokos Tamás, módszertani igazgató
A helyzetfeltárás célja
A közösségi kezdeményezéshez kapcsolódó kutatások célja elsősorban felderítés, helyzetleírás ritkábban magyarázat Miért van szükség rá? - mert hétköznapi okoskodásaink, józan eszünk sokszor vezet tévedésekhez a tudományos módszerek ezen esetleges tévedéseket igyekeznek elkerüni Végső cél: a valóság egy szeletének megismerése
Hétköznapi vs. tudományos megismerés
Hétköznapi észlelés
• Rendszertelen, esetleges megfigyelések • Túláltalánosítás • Szelektív észlelés
Célzott megismerés
• Előre eldöntöttség, tudatosság a megfigyelésekben • Valóban általánosítható adatokra törekszik • Elfogulatlan észlelés
Dimenzió
Kvalitatív
Kvantitatív
Kutatások/módszerek
kutatások/módszerek
Világlátás
A világot különbözőképpen értelmezett jelenségek halmazának tekinti, a valóságot folytonosan változónak képzeli
A világot objektív, megragadható jelenségek halmazaként értelmezi, állandó világot tételez
Alapmodell
induktív (tapasztalatokból általánosít)
deduktív (elképzelt modellt ellenőriz)
Egész/rész viszony
összefüggésekben, egészben gondolkozik
részproblémákra koncentrál
Érintettség
Szubjektív (érintettek szemével néz)
Objektív (kívülálló pozíciójából elemez)
Folyamat
a folyamatra koncentrál
a végeredmény érdekli
Tudományos irányultság
Antropológiai szemléletű
Természettudományos
Ellenőrizhetőség
viszonylag nehezen ellenőrizhető
Törekszik a kontrollálhatóságra
Célja
a cselekvő szempontjainak megértése
“tények” és “okok” feltárása
felfedezni törekszik
igazolni akar
Érvényesség és megbízhatóság
1
2
Kutatási probléma meghatározása
A kutatás algoritmusa
Kutatási célok meghatározása
1
Kutatási probléma meghatározása
2
Kutatási célok meghatározása
3
Korábbi eredmények áttekintése
4
Célpopuláció, elemzési egységek és időfaktor kiválasztása
A kutatás algoritmusa
Operacionalizálás és a módszerek kiválasztása
3
4
Korábbi eredmények áttekintése
5
7
8
Mintavétel
9
Hipotézis Indikátorok és változók megfogalmazása konceptualizálása
10
Célpopuláció, elemzési egységek és időfaktor kiválasztása
6
Hipotézis Indikátorok és változók megfogalmazása konceptualizálása
Adatgyűjtés
11
Kódolás, adatrögzítés
12
Editálás és imputálás
13 Elemzés, értelmezés
Operacionalizálás és a módszerek kiválasztása
5
6
Kérdőív készítése
7
Kérdőív készítése
8
14
Eredmények közlése
Mintavétel
9
15
Utólagos értékelés, dokumentáció
5
6
7
8
9
Hipotézis Indikátorok és változók megfogalmazása konceptualizálása
10
1
Kutatási probléma meghatározása
A kutatás algoritmusa
2
Kutatási célok meghatározása
3
Korábbi eredmények áttekintése
4
Célpopuláció, elemzési egységek és időfaktor kiválasztása Operacionalizálás és a módszerek kiválasztása
5
6
7
Kérdőív készítése
8
Mintavétel
Adatgyűjtés
11
Kódolás, adatrögzítés
12
Editálás és imputálás
9
Hipotézis Indikátorok és változók megfogalmazása konceptualizálása
10
Adatgyűjtés
11
Kódolás, adatrögzítés
12
Editálás és imputálás
13 13 Elemzés, értelmezés
14
Eredmények közlése
15
Utólagos értékelés, dokumentáció
Elemzés, értelmezés
14
Eredmények közlése
15
Utólagos értékelés, dokumentáció
Változók és attribútomok
Módszerek csoportosítása
Kvantitatív módszerek
Kvalitatív módszerek
Teljes körű adatgyűjtés
Mintán alapuló adatgyűjtés
Cenzus
Survey (kérdőíves vizsgálat)
Narratív interjú, Klinikai beszélgetés Akciókutatás Szociometria Hálózat-elemzés
Célzott interjú Tartalomelemzés Fókuszcsoport
A helyzetfeltárás módszerei
Statisztikák elemzése Adatbázisok és statisztikák másodelemzése nem ugyanaz
Hálózatelemzés
Teljes körű adatgyűjtés, minden elemzendő egység részvételével Az elemek egymáshoz való viszonyai térképezi fel
Tartalomelemzés
Mintán alapuló (általában), beavatkozás mentes vizsgálat
Terepkutatás
A kutató a jelenségek eredeti helyszínén, kontextusában végzi az adatgyűjtést
Fókuszcsoport
Szakszerűen vezetett, kötetlen beszélgetés adott témáról
Személyes interjúk
Strukturált és rögzített beszélgetés
A kérdőíves vizsgálat jellemzői
Az adatgyűjtés mintavételen alapul - azaz nem kérdezünk meg mindenkit. A mintába került személyekről vonunk le következtetéseket a sokaságra Kérdőíves adatvelvétel (önkitöltős, face-to-face, telefonos CAPI vs. PP stb.) A teljes sokaságról ‘csak’ valószínűségi megállapításokat tehetünk Becsléseink pontossága kiszámítható! Ez elsősorban nem a mintanagyságtól, hanem a kiválasztás módjától függ.
Mintavételi alapok
Valószínűségi mintavétel A valószínűségi mintavétel körébe a mintavételek közül azok tartoznak, ahol lehet alkalmazni a valószínűség-számítás szabályait, ilyenek a véletlen, illetve torzított véletlen kiválasztáson alapuló minták.
Reprezentativitás Egy minta akkor tekinthető reprezentatívnak, ha a mintán belül a különféle jellemzők eloszlása ugyanolyan, mint az alapsokaságban. A reprezentativitás tehát a mintából levont következtetések általánosíthatóságának alapfeltétele, melyet egyetlenegy dolog garantálhat, a megfelelő mintavétel.
Mintavételi hiba A mintavételi hiba a szó hétköznapi értelmében nem hiba, hanem annak a mutatója, hogy a mintából kapott adatok a valószínűség-számítás szerint mennyire pontosan közelítik meg a teljes alapsokaság adatait.
Kérdőíves adatgyűjtési módok
-
Telefonos Személyes Postai önkitöltős Csoportos önkitöltős Internetes – igen korlátozottan !
ª Az adatgyűjtés ellenőrzése kiemelt feladat
Rövid kérdezési útmutató
Nyitott és zárt kérdések (kölcsönösen kizáró és kimerítő) Fogalmazzunk érthetően (pl. "Mit gondol a javasolt nukleáris befagyasztásról?”) Óvakodjunk a kétértelmű kérdésektől "Jó lenne, ha a város felhagyna az útprogrammal, és a pénzt szociális programokra költené." A kérdezett legyen kompetens a kérdésben Releváns kérdéseket tegyünk fel Legjobb a rövid kérdés Kerüljük a tagadó kérdéseket Kerüljük a sugalmazó kérdéseket és kifejezéseket „Egyetért-e Ön az híres professzorral/polgármesterrel abban, hogy..."
Változók közötti kapcsolatok – megfigyelt és/vagy oksági kapcsolat
Eredmények megfogalmazása a közösségi kezdeményezés számára Szempontok • Mi várható a közeljövőben? (Uralkodó környezeti folyamatok abban a beállításban, ahogyan ez hat a vizsgált területre.) • Mit találtunk ténylegesen • Ha mindenen nem is lehet változtatni, felelősek vagyunk az ezekre a tendenciákra adott válaszokért. Milyen lehetőségeket kínálnak ezek a tendenciák? Hogyan reagáljunk megfelelő módon mindezekre a jelenségekre? Mi az, amit tehetünk a javulás, a lehetőségek kiaknázása érdekében? • Mit tehetnénk ténylegesen a gyakorlatban? • A cél meghatározása eredménykategóriákban. (Mikor tekintjük elértnek a célt, milyen az a állapot a jövőben, amely ha fennáll, elértük a célt? Mindezt milyen eltéréssel?) • A jelenlegi helyzethez vezetett lehetséges utak számbavétele
ª
Utólagos értékelés és dokumentáció
Köszönöm a figyelmüket!
