„Közös tudományos sikerek”
PEME X. Ph.D. – „Jubileumi”- Konferencia
2015. április. 02. BUDAPEST
„Közös tudományos sikerek” című X. Ph.D. – „Jubileumi”- Konferencia előadásai (Budapest, 2015. április. 02.) Szerkesztette: Dr. Koncz István – Szova Ilona
Elektronikus könyv 2015
ISBN: 978-963-89915-5-3 Kiadja a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület
TARTALOM BALUJA PETRA: Kettős kötődésű karrierminta konfliktusa és a vállalkozóvá válás alternatívája (DE, Bölcsészettudományi Kar Szociológia és Szociálpolitika Tanszék) ............................................................. 5 BATTAY MÁTÉ, HOFFMANN GYÖRGY: Az agrár-szaktanácsadási szolgáltatás igénybevételének regionális eltérései Magyarországon (SZIE, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar) ........................... 14 DARIDA ZSUZSA: A Szociálterápiás Szerepjáték tréningmódszer új alkalmazási területe (SZÉCHENYI ISTVÁN EGYTETEM – Regionális és Gazdaságtudományi doktori Iskola).................................................. 20 DR. LÁRIS LILIÁNA: „Az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme Európai Ügyészséggel és a nélkül” (ELTE, Állam - és Jogtudományi Kar Doktori Iskola) ................................................................................... 28 DR. TÓTH DÁVID: A készpénzkímélő fizetési megoldások büntetőjogi védelme – (PTE, Állam és Jogtudományi Doktori Iskola) ........................................................................................................................ 35
DR. BALÁZS ÁGOTA: A jogorvoslathoz való jog hazai szabályozásának és működésének modellje POSZTER (ELTE, Állam és Jogtudományi Doktori Iskola)……………..……………………………………………………..47 BOTTYÁN ISTVÁN: A fesztiválok regionális pénzügyi hatásai (PTE, Közgazdaságtudományi Kar, Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola)..................................................................................... 48 SLAMA GYÖRGYNÉ BÖRCSÖK GIZELLA: Bologna híres műemléki sírkertje és a Kiemelkedő Európai Temetők Egyesülete (ELTE, Irodalomtudományi Doktori Iskola).............................................................. 54 GÁBOSSY ÁKOS: A tradicionális kereskedelmi és szolgáltatóipari vállalkozások forrásbevonási és expanziós stratégiáját elősegítő újszerű üzleti modell bemutatása (BMGE, Közgazdasági Tanszék).... 61 GEDEON TAMÁS MIKLÓS: Megyeszékhely kontra falu - A digitalizáció okozta generációs konfliktusok tükrében (DE-BTK, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék)....................................................................... 67 KALLÓ BERNÁT - KITLEI RÓBERT - SIKLÓSI ÁDÁM: A Cascading Style Sheets (CSS) nyelv bővítése programozási lehetőségekkel (ELTE, Informatikai Kar) ............................................................................. 76 HERCEG ATTILA: Gyógyítható-e az abszolút hallás? (DE, Humán Tudományok Doktori Iskola Pszichológia program), Jubileumi felkért előadó. ........................................................................................ 85 HOFFMANN GYÖRGY, BATTAY MÁTÉ: A sertésstratégia tervezés sarokpontjainak meghatározása- a Békés megyei sertésstratégia elemzése és értékelése (SZIE, Gazdasági és Társadalomtudományi Kar) ............................................................................................................................................................................ 90 ŐRY ÁGNES: Diabéteszes gyermekek a közoktatásban – a francia példa (PTE, Neveléstudományi Doktori Iskola).................................................................................................................................................. 95 KŐRÖSI GÁBOR – ESZTELECKI PÉTER: Önállóan tanulni, avagy a Blended learning használata a programozási tantárgyak oktatásában (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) ............................................................................................................................................................ 101 SEDLMAYR JUDIT: Crespi D'Adda építészeti előzményei, városok a Bibliában (ELTE-BTK, Irodalomtudományi Doktori Iskola ITALIANISZTIKAI Doktori Program)................................................. 107 SOMOGYI ILDIKÓ: Merre tart a szociális munka Magyarországon? (DE, Humán Tudományok Doktori Iskola-Szociológia és Társadalompolitika Doktori Program)................................................................... 117
URBÁNNÉ MEZŐ JÚLIA: Az ifjúsági munkanélküliség kezelésének lehetőségei Európa országaiban (SzTE, Közgazdaságtani Doktori Iskola ) ..................................................................................................... 124 VASS DOROTEA: Részképesség fejlesztés és tankönyv: fejlesztő feladatok mennyiségének felmérése egy kísérleti ábécés olvasókönyvben (PTE, Neveléstudományi Doktori Iskola) .................................... 137 WITTMANN M. ZSOLT: A nácizmus és a neonácizmus ideológiája (EKF, Történelem)........................... 146 SÁRKÖZI FERENC: Egy Borsodi család lakástörténete (ELTE-TáTK, Nemzetközi tanulmányok) ......... 147 VÉKÁS PÉTER: Az egyéni munkaerő-piaci aktivitás becslése mikroszimulációs keretben (MTA-BCE, „Lendület” Stratégiai Interakciók Kutatócsoport) .......................................................................................... 168 DR. NAGY LÁSZLÓ: Mindszenty József tevékenysége a cigányság integrációja érdekében /Jubileumi – felkért-előadó/................................................................................................................................................ 179
KŐRÖSI GÁBOR9 – ESZTELECKI PÉTER10: Önállóan tanulni, avagy a Blended learning használata a programozási tantárgyak oktatásában (Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia) /Lektorálta: Dr. Demetrovics János akadémikus / Absztrakt A digitális korban sok minden megváltozott. Változtak a fiatalok szórakozási, ismeretszerzési és társadalmi szokásai is, a technika és a technológia szövi át mindennapjaikat. Szó szerint a levegőben lebeg a tudás és az információ. Számtalan biológus kutatta, hogy az elektromágneses mező, melyben élünk, milyen hatást gyakorol testünkre, vagy éppen az agyunkra. Pedagógia területén tevékenykedő kutatóként mi is hasonló területet ölelünk fel: az elektromágneses teret és az agyra gyakorolt hatását tanulmányozzuk, csak épp egy másik perspektívából. Arra kerestük a választ, hogy ez a digitális világ milyen hatással van a tanulóink tanulási szokásaira, és hogyan formálja újra az oktatásrendszert. E problémát boncolgatva, az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában már évekkel ezelőtt megállapították, hogy az oktatás reformálásra szorul. Legtöbb esetben ezek a tervek nem az oktatást vagy a tanárt, hanem a tanulást, a tanulót helyezik előtérbe, hangsúlyozva a különféle informális tanulási és képzési formák jelentőségét. Ilyenek például a tapasztalati tanulás, független tanulás, gyakorlati tanulás, nyitott tanulás, saját élményű tanulás, külső tanulás, médiatanulás, digitális oktatás, stb. Az egyéni-önnáló tanulás egyik kiváló eszköze a Blended learning, azon belül is az úgynevezett “fordított tanterem” módszere, melyben a hagyományos frontális előadások és gyakorlati házi feladatok sorrendjét megfordították. Jelen kutatás célja bemutatni a Blended learning lehetőségeit. Továbbá fel kívántuk tárni a nemzetközi törekvéseket, és azt, hogy a mai iskolás korosztály hogyan képes befogadni és használni ezt a lehetőséget. A kapott összegezés alapján rámutatunk arra, hogy milyen módon épülhetne be a fordított osztálytermi modell az otthoni és az iskolai tanulási tevékenységekbe, és mely hiányosságokra kell különösképpen odafigyelnünk. Bevezető A jelenlegi modern társadalomban változnak az emberi viszonyok, az állam szerkezete, a társadalmi szervezetek, a hagyományos kultúra értékei, és átalakul az oktatás is. Az új technika „nem zárja tantermekbe és rendezi padsorokba” a diákokat, hiszen a világháló és az okostelefonok lehetőséget adnak az egyéni tanulásra, neves előadók gazdag demonstrációs anyaggal illusztrált „tanóráinak” meghallgatására. Gyakorló pedagógusként kijelenthetjük, hogy a 21. századi pedagógus szerepköre merőben más, mint az öt vagy tíz évvel ezelőttié. Halmozottan igaz ez, ha valamely programozási nyelv oktatásáról beszélünk. Míg néhány évvel ezelőtt a heti 2-3 órában tanított informatikai tantárgyak keretein belül próbáltuk a tudást diákjaink agyába préselni, addig mára a legtöbb tanuló akár egy hét leforgása alatt önállóan az interneten is el tudja sajátítani az egész éves tananyagot. Így adott a kérdés, hogy ekkora léptékű haladással mit tud kezdeni a pedagógus. Lesznek, akik előrehaladnak, de lesznek olyan tanulók is, akik lemaradnak, azonban a jelenlegi oktatási rendszer képtelen lesz megbirkózni ilyen nagy szintkülönbséggel. E problémát boncolgatva, a fejlettebb országokban már évekkel ezelőtt megállapították, hogy az oktatás reformálásra szorul, mellyel nem az oktatást vagy a tanárt, hanem a tanulást, a tanulót helyezték előtérbe, hangsúlyozva a különféle informális tanulási és képzési formák jelentőségét. Ezek voltak például a tapasztalati tanulás, független tanulás, gyakorlati tanulás, nyitott tanulás, saját élményű tanulás, külső tanulás, médiatanulás, digitális oktatás, stb. Az 9
Körösi Gábor - Középiskolai tanár, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia Esztelecki Péter - Középiskolai tanár, Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium, Zenta, Szerbia
10
101
egyéni-önnáló tanulás egyik kiváló eszköze a Blended learning és az E-learnign, azon is belül az úgynevezett “fordított tanterem” módszere, melyben a hagyományos frontális előadások és gyakorlati házi feladatok sorrendjét megfordították. A "Blended learning" valójában a lehetőségek tárháza, az Internet és a digitális média kombinálásával kialakított osztálytermi forma, ahol akár a tanár és diáktársaik fizikai jelenléte nélkül, vagy diáktársai mellet is tanulhat. A fordított tanteremben az óra keretein belül a kognitív, problémamegoldó módszerrel dolgoznak, míg a tananyag többi részét egy online, leggyakrabban CMS (Moodle) alapú felületen keresztül teszik közzé a tanárok. Okok és indokok A globális makrogazdasági változásokkal összhangban növekszenek a társadalmi összefüggések, világszerte számottevő változás tapasztalható az oktatás területén, a téglából és habarcsból álló épületek, mára befogadják a médiatartalmakat, a téma szakértőit is. (Greenberg és Zanetis 2012) Bár a technika korábban is jelen volt az iskolában, most is jelen van, de ennek a hétköznapi használata során megfigyelhető változása, fejlődése talán még soha nem volt ilyen sebességű. ( Ollé és trsi 2013). Ezt támasztja alá a Stanfordi Gartner cég 2014-es kutatása is, mely szerint az elektronikus tanulás fogalma az elkövetkező években mindennapi életünk részévé válik majd. Még pár éve legtöbbször az E-leaning alapját egy passzív MOODLE oldalra épült, addig mára ez kiszélesedett egy videókkal, dinamikus tartalmakkal teletűzgélt platformmá, mellyel elkezdett elmosódni a határ a videómegosztó és az oktatási portálok között. Ilyen például az egyik legnépszerűbb oktató portál a Khan akadémia, mely az egyik legnépszerűbb videómegosztó alkalmazásával érte el jelenlegi alakját. Az új trend természetesen új módszertani hozzáállást igényel, mely képes kielégíteni mind az aktuális, mind pedig a várható igényeket. Az olyan nyitott pedagógia kérdések mint a tanár nélküli tanulás, a pedagógus interakcióinak hiánya, az osztálytermi légkör nélkülözése, most még aktuálisabbá váltak. Természetesen a negatívumok mellett számtalan új lehetőség is kínálkozik, mint például az egymástól tanulás. Elmosódik az oktatók és a tanulók közötti határvonal, továbbá teljesülhetnek olyan korszerű pedagógiai elvek, mint az a holtidő kiküszöbölése, az interaktivitás, a tanulóközpontúság, kollaboratív- és az egész életen át tartó tanulás is. Mindemellett több tanulmányból is kiderül, hogy a diákok keresik az önálló tanulási és időbeosztási lehetőségeket, és, hogy mára a tanulás már nem csak az intézmények falai között hajtható végre. Az eredmények azt bizonyítja, hogy még nem is olyan régen, a tanár volt az információ és a tudás hordozója, mára ez merőben megváltozott. Miért jó az E-learning? Felmerül a kérdés, hogy az E-learning, mint a blended learning egyik legalapvetőbb közvetítő eszköze, különbözik-e egyáltalán valamiben az Interneten megosztott tartalmaktól? A válasz igen, különbözik, mert az E-learninggel tanulni olyan, mint egy idegenvezetővel megtett utazás, amely során a tanuló fokról fokra elsajátít bizonyos ismereteket, készségeket, és melynek végén képes lesz az elsajátított ismereteket a gyakorlatban önállóan alkalmazni. (Kétyi 2006) Az E-learning tulajdonképpen tanulás számítógép segítségével, ami három formában lehetséges:
Alapesetben: digitális, általában multimédiás tananyagokkal. Elvben rendkívül jó, szemléletes tananyagok készíthetőek, például lexikonok. Szinkron távtanulás: az oktató és a tanuló közvetlen kapcsolatban van (pl. videokonferencia). Aszinkron távtanulás: a tananyag önálló feldolgozása (dokumentum-letöltés, elektronikus levelezés).
Kétyi (2006) szerint az E-learning használatának a következőek az előnyei és hátrányai.
102
Előnyök: - Nincs szükség utazásra, ezáltal idő és utazási költség takarítható meg, ami különösen a céges és levelező képzésekben fontos. Az időtakarékosság a csökkenő nyelvi óraszámok miatt a főiskolákon is hasznosnak bizonyulhat. - A képzés költsége nagymértékben csökkenthető. - Egyéni tempóban végezhető a tanulás, ezáltal sok tanuló jobb teljesítményre képes. - Sokszor hatékonyabb, ha a tananyag kis részekre van bontva, és nem egy intenzív kurzus keretében „darálják le”. - Gyors reagálást tesz lehetővé a napról napra, gyorsan változó követelményekre, problémákra Hátrányok: - Az E-learning nem csodaszer. Ha nem körültekintéssel, megfelelő módon használják, a tananyagok nem megfelelő minőségűek, hiányzik a motiváció stb., akkor nem éri el a célját. - Nem megfelelő infrastruktúra mellett (gyenge teljesítményű, lefagyó számítógépek, megbízhatatlan hálózat stb.) gyakorlatilag használhatatlan. Szembeötlő lehet, hogy a módszer igen hatékony, hiszen előnyből többet találhatunk mint hátrányból, viszont nem mellékes az a tény, hogy az iskolarendszer komoly ellenállást képes kifejteni a gyors, merész átalakulást kívánó formáló hatások ellenében, de ami a társadalmi változások aktuális pillanatában még bosszantó lassúságnak tűnik, az a forradalmi hangulat csillapodásával már inkább egy józan és mértéktartó álláspontként köszön vissza. (Ollé és trsi 2013). Ám, Győrfi (Győrfi 2004) szerint, ahogyan a hallgatók igényeihez többé-kevésbé hozzáigazított képzési formák megjelennek, bővül a választék, erősödik a tanulók alkupozíciója. Egyre kevesebb kompromisszumot kell majd a diákoknak kötni, hiszen ha este érnek rá, akkor majd találnak esti képzést, ha hétvégén, akkor biztosan lesz hétvégi képzés stb. Nem kényszerülnek olyan oktatási forma felvállalására, amely ellentétes volna időbeosztásukkal, életvitelükkel, teherbíró képességükkel. Ezt támasztja alá egy amerikai kutatás is melyben 128.000 halhatót mértek fel, és az eredmények alapján a legtöbb kurzust látogató tanuló hajnal kettőkor volt a legaktívabb. (The Wall Street Journal 2013) Blended learning a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégiumban Az elméleti kutatás mellett, a gyakorlatban is ki szerettük volna próbálni a blended learning lehetőségeit és ezért, megpróbáltuk alkalmazni azt iskolán programozási óráinak keretein belül is. (Kőrösi, Esztelecki, Muhi 2014) Felmérésünket programozási órák keretén belül végeztük el a természettudományi szakon tanuló diákok körében, akik emelt óraszámmal tanulják a számítástechnika és informatika valamint a programozás tantárgyakat. A tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon összesen 56 tanuló tanul, őket osztottuk be osztályonként két csoportba, ahol egyik a hagyományos módszerekkel sajátította el a tananyagot, míg a másik kevert módszerrel, pontosabban inverz módszerrel. A minta eloszlása az 1. táblázatban látható A hagyományos csoportban a tanulók klasszikus iskolai óra keretén belül sajátították el a tananyagot, majd egy tudásfelmérővel mértük, hogy ez mennyire sikerült. Ezután gyakorlati feladatokat oldottak meg, szintén iskolai környezetben, majd a következő héten felmértük a tudásukat, valamint egy hónap elteltével ismét, hogy láthassuk, hogy mennyire volt időtálló a megszerzett tudás. Az inverz csoport esetében a tanulók az új tananyag elméleti hátterét az iskola falain kívül tudták elsajátítani, ott és akkor, amikor az nekik a legjobban megfelelt. Az ő tudásukat is felmértük az óra elején, majd röviden átfutottuk a megtanultakat, és megbeszéltük a felmerülő kérdéseket, majd önálló feladatmegoldás következett. A következő órán ezen csoport tudását is felmértük, majd egy hónap elteltével ezt ismét megtettük. Mindkét csoport esetében minden felmérőn 100 pontot lehetett elérni. 103
Osztály
Inverz
Hagyományos
Összesen
IV m. (12. évfolyam)
8
9
17
III m. (11. évfolyam)
10
10
20
II m. (10. évfolyam)
10
9
19
Összesen
28
28
56
1. táblázat. A minta évfolyam és csoportosítás szerinti felosztása Mindkét csoport tanulói először egy elméleti tesztet oldottak meg, ennek eredményei a 2. táblázatban az Elmélet oszlopban láthatóak, valamint a Gyakorlat oszlopban szerepelnek a gyakorlati felmérés eredményei. A Gyak.idő a gyakorlati feladatok megoldására szánt időt jelenti vagyis azt, hogy a tanulók mennyi idejükbe telt megoldani az órán a feladatokat. Figyelembe vettük még azt is, hogy mennyi időbe telt az inverz csoportnak az, hogy megtanulja saját tempóban az elméleti tananyagot, ezt a Tan.idő oszlopba rögzítettük. Ez az érték a hagyományos csoport esetében 85 perc volt, mivel ehhez két iskolaórára volt szükség. Az első és a második teszt eredményeit is szintén mindkét csoport esetében átlagoltuk. Látható, hogy az elméleti teszten az inverz csoport 11,2 ponttal, a teszteken pedig 8,6 és 6,5 ponttal szereztek többet, mint a hagyományos csoport. A gyakorlati feladatoknál is az inverz csoport bizonyult jobbnak, mivel 7,1 ponttal jobban teljesítettek, és ehhez 4,8 perccel kevesebb időre volt szükségük, valamint a tanulási idő is megrövidült számukra 13,6 perccel. Elmélet
Gyakorlat
Gyak.idő
Tan.idő
Csoport
átlag szórás
átlag szórás
átlag szórás
átlag
Inverz
92,6
12,2
87,1
19
32
8,1
Hagyományos
81,4
16,7
80
27,3
36,8
7,6
Különbség
11,2
7,1
-4,8
1.teszt
2.teszt
szórás
átlag szórás
átlag szórás
71,4
17,4
88
15
79,8
23,4
85
4,2
79,4
14,3
73,3
22,7
-13,6
8,6
6,5
2. táblázat. Az inverz és a hagyományos csoportokra számolt átlagok A felmérés után a tanulók egy kérdőívet töltöttek ki, amiből megállapítottuk, hogy egy kicsit idegenkednek a módszertől, érthetően azok, akik megtapasztalták, kicsit kevésbé, továbbá ők azt jelezték, hogy ilyen módon átláthatóbb lett a tananyag. A PHP-programozás alapjainak elsajátítása blended learning segítségével A Magyar Tudományos Akadémia E-learning eszközök alkalmazása a vajdasági magyar informatikai tehetséggondozásban projektum keretén belül eddig két kurzust indítottunk csapatunkkal. Az első képzés A tudatos és biztonságos internethasználat alapjai címet viselte, a második pedig a PHPprogramozás alapjai néven futott. Mindkét esetben Moodle rendszert használtunk, ezzel valósítva meg a virtuális tanulási környezetet, de a hallgatók a kurzus Facebook csoportjában is aktív kommunikációt folytattak.
1.ábra. Az inverz és a hagyományos csoportokra számolt átlagok 104
A kurzus nyitott volt mindenki számára, ezért a tananyag és a feladatok is úgy lettek összeállítva, hogy követhető
legyen a kezdők számára is, de a haladóknak is nyújtson valami újat. A tanulók megismerkedhettek a változók használatával, a vezérlési szerkezetekkel, az űrlapok használatával, tömbök kezelésével, fájlkezeléssel és még néhány rövidebb témakörrel. A három hét alatt három feladatot kellett beadni, melyből az első kettő 30 pontot ért, és az utolsó 40 pontot. 141 jelentkező közül 33 hallgató a Bolyai TGK tanulói közül került ki, akik számára ezek a témakörök a kötelező tananyag részét is képezik 12. évfolyamon, és a virtuális módon elsajátított tananyag mellé klasszikus iskolai órák is párosultak, így a 18 végzős tanuló kevert módszerrel tanulhatta meg ezt az anyagrészt. Elmondható, hogy ezen tanulók sokkal könnyebben oldották meg az iskolai órákon a gyakorlati feladatokat, mint azt elballagott társaik tették az előző években. A tudásuk felmérésére hamarosan sor fog kerülni, de az órai teljesítmény alapján jobb osztályátlagra lehet számítani, mint az előző években. Fontos még megemlíteni, hogy azok a tanulók, akik tisztán virtuális módszerrel tanultak, 54%uk teljesítette a kurzust, míg a Blended learninges csoport esetében mindenki elvégezte a kurzust, valamint a Bolyai TGK tanulói közül összességében 94% teljesítette sikeresen. Összegzés A modern tanuláshoz szükséges „pedagógiai forradalom” elsősorban a tananyag diákokhoz való eljuttatásának a továbbfejlesztését igényli. A 21. század tanulóiról egyre inkább úgy kell gondolkodnunk, mint a saját szakmai fejlődését fontosnak tartó, öntevékenyen működő értelmiségiről. A diákok munkaerőpiachoz való felkészülésnek alapvető fontosságú eleme az egész életen át tartó (ön)fejlesztés folyamatának elsajátítása. Melynek egyik lehetősége a Blended learning. A fordított osztálytermi modell alkalmazása, mind a saját kutatásunkban, mind pedig a külföldi példákban azt bizonyították, hogy megfelelő feltételek mellet képesek nem csak kiegészíteni, de hatékonyabbá tenni az egyes tantárgyak, tananyagok átadását. Számtalan példát találhatunk az önálló időbeosztású tanulási környezetre. Mára az okos eszközök terjedésével, a Belended és E-learning rendszerek képesek kielégíteni a bárhol, bármikor tanulás igényét, mely egy következő, magasabb szintre emelheti majd, az oktatási rendszerünket. A rengeteg lehetőség mellett, azonban még mindig maradtak olyan nyitott kérdése, megoldatlan problémák mint a az, hogy mit okozhat osztálytermi légkör vagy a tanári fegyelem hiánya, és hogy vajon feltudnak e zárkózni a pedagógusaink egy ilyen új és rendkívül dinamikus eszközhöz. Mert bár a fordított osztályterem módszerében találkozhatunk tanár-diák kapcsolatrendszerrel, ám ennek ellenére kijelenthetjük, hogy nem lehet kizárólag erre a tanulási rendszerre támaszkodni, hiszen a tanulóknak szükségük van az iskolára és a tanárokra. A blended módszer alkalmazásánál a tanárnak több időre van szüksége első évben a tananyag elkészítéséhez, azonban ez a fáradozás a következő évekre csökken, mivel csak folyamatosan csiszolni és bővíteni kell a tananyagot, de megéri a fáradozás, mivel így a diákok jobb eredményeket érnek el, és a megszerzett tudás is időtállóbb marad, valamint átláthatóbbá válik ily módon számukra a tananyag. Ezzel a módszerrel a kurzust elhagyók száma is nagy mértékben csökken a tanár jelenlétének köszönhetően. Hivatkozások: Ollé János, Papp Danka Adrienn, Lévai Dóra, Tóth Mózer Szilvia, Virányi Anita (2013):Oktatásinformatikai Módszerek, Tanítás és tanulás az információs társadalomban. Elte Pedagógiai és Pszichológiai kar, Budapest. Letöltve: 2014.12.28 http://www.eltereader.hu/media/2013/11/Olle2_okt-inform_READER.pdf GreenbergA. D. és Zanetis J. (2012):The Impact of Broadcast and Streaming Video in Education Reportcommissioned. Cisco Systems Inc.,Wainhouse Research. Letöltve: 2014.12.20 http://www.cisco.com/web/strategy/docs/education/ciscovideowp.pdf Kétyi András (2006):E-learning technikák alkalmazásának lehetőségei az idegennyelvoktatásban. Tudomány napja konferencia, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest. 105
Letöltve: 2014.12.20 http://www.researchgate.net/publication/235695021_Elearning_technikk_alkalmazsnak_lehetsgei_az_idegennyelv-oktatsban Győrfi Gábor(2004):Az e-learning lehetőségei és esélyei a felgyorsult információáramlás korában.Tudomány napja konferencia, Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest. Letöltve: 2014.12.20 http://elib.kkf.hu/okt_publ/tek_2004_10.pdf Hovland, C.I., Lumsdaine, A.A. &Sheffield, F.D. (1949):Experiments on mass communication. Princeton University Press, New Jearsy. Ambrusné Somogyi Kornélia ,Hegyesi Franciska (2011):A felsőoktatás felnőttképzési lehetőségei, e-learning a felnőttképzésben. Óbudai Egyetem, Óbuda. http://uni-obuda.hu/e-bulletin/Ambrusne_Hegyesi_2.pdf Kőrösi Gábor, Esztelecki Péter, Muhi B. Béla (2014): A blended learning-en alapuló saját, inverz oktatási model alkalmazásának lehetőségei a számítástechnika oktatásában, Eruditio Educatio, Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Szlovákia, Komárom
106
