KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

Kiss László: László

SÁRVÍZ KISTÉRSÉG ABA CSŐSZ KÁLOZ SÁROSD

SÁRSZENTÁGOTA

SÁRKERESZTÚR SEREGÉLYES SEREGÉLYES

SOPONYA

TÁC

KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS

FEJLESZTÉSI TERVE

2004-2010

Oktatási Minisztérium:

„Kistérségi közoktatási fejlesztési terv” – modell

Sárvíz kistérség 2004

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 3 I.

ALAPVETŐ MEGFONTOLÁSOK, CÉLKITŰZÉSEK.................................................................... 4

II. A FEJLESZTÉSI TERV

ELKÉSZÍTÉSÉNEK MÓDSZERE, SZERKEZETE .................................... 4

III.. A KIINDULÓ HELYZET……………………………………………………………………....5 3.1. A kistérség egészének helyzete………………………………………………………….5 3.1.1. Környezeti feltételek................................................................................................... 5 3.1.2. Óvodai ellátás, alapfokú oktatás………………………………………………………….. 6 3.1.3. Egyéb oktatás............................................................................................................... 7 3.2. Az egyes települések oktatása…………………………………………………………..8 3.2.1. Aba………………………………………… ………………………………………… ……... 8 3.2.2. Csősz………………………………………………………………………………………….. 9 3.2.3. Káloz………………………………………………………………………………… ……… 9 3.2.4. Sárkeresztúr…………………………………………………………………………………. 10 3.2.5. Sárosd.........................................................................................................................10 3.2.6. Sárszentágota............................................................................................................ 11 3.2.7. Seregélyes…………………………………………………………………………….…… .. 12 3.2.8. Soponya……………………………………………………………………………………….13 3.2.9. Tác………………………………………………………………………………………….. 13 IV. A FEJLŐDÉS ÚTJAI ............................................................................................................... 14 4.1. A vízió ............................................................................................................................. 14 4.2. A stratégia elemei .......................................................................................................... 14 4.2.1. Alapfokú iskolahálózat, iskolaszervezet............................................................... 15 4.2.2. Az oktatás színvonala, tehetséggondozás ................................................................. 21 4.2.3. Esélyegyenlőség, a lemaradók, leszakadók problémái ............................................ 24 4.2.4. Infrastruktúra ........................................................................................................... 27 4.2.5. Középfokú oktatás, felnőttképzés.............................................................................. 27 4.3. Az oktatás jövőbeni hálózata, és az egyes települések szerepe .................................. 33 V.

INFRASTRUKTURÁLIS FEJLESZTÉSEK .................................................................................. 36

5.1. Építési beruházások előkészítése.................................................................................. 36 5.2. Felszereltség javítása..................................................................................................... 40 5.2.1. A SOSZI felszerelése................................................................................................. 40 5.3. Koordináció................................................................................................................... 41 VI . A FEJLESZTÉSI TERV VÉGREHAJTÁSA................................................................................ 42 6.1 A legsürgősebb teendők ................................................................................................ 42 6.2 A kibontakozás ideje ..................................................................................................... 43 6.3. A stratégia megvalósulása ............................................................................................ 43 VII. ÖSSZEGZÉS…………………………………...…………………………………… …44 Mellékletek…………………………………………………………………………… ….45-60 2




„ Az eötvösi szereposztás szerint az állam feladata nem több és nem kevesebb, minthogy az egyének és a társadalom közös érdekeire és önszervező-önkormányzó képességére alapozottan és azt fejlesztve megteremtse a népoktatás további felvirágzásának jogi, pénzügyi és igazgatási feltételeit.” ( Kelemen Elemér)

Bevezető A körülöttünk folyamatosan változó világ időről időre kikényszeríti, hogy új válaszokat keressünk, és új megoldásokat próbáljunk találni feladataink végrehajtásához. A rendszerváltás után az oktatásügyben számos olyan szakmai probléma látott napvilágot, amelyeket korábban a felügyelet illetve az oktatásigazgatás hagyományos szervei oldottak meg. Egyre markánsabban jelenik meg a települések közötti együttműködés szükségessége mind az oktatásigazgatás, mind a pedagógiai szolgáltatások területén. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követő fejlődésben és sikerekben az oktatás meghatározó tényező lesz. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a párbeszéd, a közös gondolkodás, és a közös tevékenység az önkormányzatok, a pedagógusok, a települések vezetői és az oktatásért felelős szakemberek között. Mindezt az önkormányzatok önállóságának megőrzésével, döntési jogosítványaik megtartásával és a közös tevékenység feletti kontroll lehetőségének biztosításával kell megoldani. A következőkben felvázolt fejlesztési tervvel közvetlen célunk, hogy a Sárvíz kistérség oktatásfejlesztési elképzeléseit középtávon, mintegy 6-10 éves távlatban megalapozzuk. Olyan terv elkészítését tűztük ki, amely a konkrét fejlesztési igények, s az ezt támogató pályázatok alapjául szolgálhat, s egyaránt szolgálja a kistérség egésze, illetve ezen belül az egyes települések érdekeit. Elkészítését mindenek előtt az indokolta, hogy a kistérségen belül az oktatás fejlesztése ne atomizált módon, azaz települési szinten, a szomszédos települések tudta nélkül, esetleg azok törekvései rovására történjen, hanem összehangoltan, a kölcsönös együttműködés lehetőségeit kihasználva, s ennek eredményeként költségkímélő megoldásokat alkalmazva magas szintű szolgáltatásokat nyújtson. A stratégia elkészítésének szükségessége arra is visszavezethető, hogy a jövőbeni fejlesztési lehetőségek – az európai gyakorlatnak megfelelően – mindinkább kistérségi szinten kaphatnak támogatást, ennek alapja pedig csak egy kistérségi szintű koncepció lehet. Egy olyan koncepció, amely elég rugalmas ahhoz, hogy kihasználhatók legyenek az éppen aktuális pályázati lehetőségek, de elég konkrét ahhoz, hogy a fejlődés lehetséges irányai településszinten is kirajzolódjanak. Mindezeken túlmenően arra törekszünk, hogy a kistérség stratégiája és az ennek alapján fokozatosan kialakuló oktatási együttműködés modellként is szolgáljon. Olyan – nem kizárólagos, hanem alternatív – modellként, amely azt bizonyítja, hogy a nagyvárosok árnyékában fekvő, de a maguk erejében bízó települések egy közös cél érdekében össze tudnak fogni, meg tudják fogalmazni saját, a szomszédos nagyvárostól szükségszerűen eltérő érdekeiket, s a nagyváros által kínált lehetőségeket is figyelembe véve, arra is építve, de önálló mozgástérre törekedve alapozzák meg jövőjüket.

3


I. ◊ ◊

◊

◊

◊

II.



Alapvető megfontolások, célkitűzések A közoktatás a belátható jövőben nemzeti szintű feladat marad, irányítási rendszere, az oktatás tartalma megőrzi a nemzeti sajátosságokat. Európai Uniós tagként az országnak alkalmazkodnia kell olyan értékekhez, megfontolásokhoz, amelyek a közoktatásra, azon belül a fenntartókra, s magukra az intézményekre is hatással vannak. Példaként említhetjük a fogyatékosok, vagy a kisebbségek oktatási igényeinek megoldását. Annak ellenére, hogy a közigazgatás reformja előbb-utóbb elodázhatatlan lesz, s ennek eredményét ma nem ismerjük, várható, hogy a hazai – a településre, mint a legkisebb önkormányzati egységre épülő – rendszer a jövőben is megmarad. Hogy a települési szintű önkormányzatok milyen funkciókat, feladatköröket kapnak, vagy vállalhatnak fel a jövőben, ma még nem tudjuk, de nehezen képzelhető el, hogy a közoktatás alsó szintjei teljes egészében kikerüljenek ebből a felelősségi körből. Éppen ezért azzal számolunk, hogy az ezzel kapcsolatos döntések nélkülözhetetlen eleme lesz a települési önkormányzati döntés, amely nélkül az egyes intézményeket, illetve azok működését érintő fontos változások nem következhetnek be. A realitásokból kiindulva úgy számolunk, hogy a települések az elkövetkező 6-10 évben továbbra is ragaszkodni fognak oktatási intézményeikhez. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi iskolai oktatásnak önmagán túlmutató jelentősége van. Egy-egy oktatási intézmény társadalomszervező hatású, működése nem helyezhető pusztán financiális alapokra. A kistelepülési kisiskolák fennmaradása mellett szólnak azok az érvek is, amelyek ezek megtarthatóságát, adott esetben hatékonyságát támasztják alá. Mindez nem zárja ki, hogy ne számoljunk, mint reális alternatívával egy-egy intézmény megszűnésével, de csak erős gazdasági kényszer esetén. A Sárvíz kistérség nem rendelkezik közös múlttal, s így hiányzik az a kohéziós erő is, amely segítheti egy közös oktatásfejlesztési stratégia kialakítását, elfogadottságát. Más oldalról nézve ez meg is könnyíti az együttműködést, mert a települések, iskolák egymás mellett élését, közös jövőjét alig terhelik múltbeli konfliktusok. A stratégia épít erre a kiinduló helyzetre előtérbe helyezve a közös intézményrendszer felépítésének szükségességét, amely elősegítheti a hiányzó kohézió kialakulását.

A fejlesztési terv elkészítésének módszere, szerkezete

A fejlesztési terv alapvetően azokra a helyben, az egyes településeken jelzett problémákra, az ott megfogalmazott igényekre, elképzelésekre épít, amelyekkel a rendelkezésünkre bocsátott dokumentumokban találkoztunk, illetve amelyeket a felkeresett települési és intézményvezetők tudomásunkra hoztak. Ezt egészítik ki azok az elképzelések, amelyeket e stratégia készítői lehetségesnek, fontosnak, esetleg nélkülözhetetlennek tartanak annak érdekében, hogy a kistérség koherens, végrehajtható, a legszélesebb körben elfogadott, s a helyi társadalom minden nagyobb rétege számára perspektívát nyújtó oktatásfejlesztési stratégiával rendelkezzen. A stratégiában a kiinduló helyzet felvázolása után megadjuk a fejlesztés lehetséges irányait. Mind a jelenlegi helyzet bemutatása, mind a jövő tekintetében külön választjuk a kistérség egészére, illetve az egyes településekre vonatkozó információkat, ezzel is hangsúlyozva azt a korábban már említett kiindulási feltételt, miszerint az oktatás, így a fejlesztése is – legalábbis részben – települési szinten marad.

4


III.



A kiinduló helyzet

3.1. A kistérség egészének helyzete 3.1.1. A környezeti feltételek ◊ A települések többsége Székesfehérvár perifériáján található. Lakosságuk vegyes, a migrációs folyamatok is eltérő módon érintik a községeket. Egyes települések agglomerációs települési jegyekkel rendelkeznek (a városban dolgozók, tanulók ingáznak a megyeszékhelyre). Más települések az elszegényedett városi rétegek menekülő területeivé kezdenek válni, s vannak olyan községek is, amelyek bevándorló lakossággal nem rendelkeznek, őrzik többé-kevésbé hagyományos társadalomszerkezetüket. Néhány települést leszámítva elvándorlás is megfigyelhető, ami elsősorban a képzettebb lakosság elköltözésével jár. ◊ Néhány településen a roma lakosság érzékelhető, s növekvő jelenléte módosítja a település hagyományos társadalomszerkezetét. Ennek kapcsán utalunk arra, hogy a roma lakosság is erősen rétegzett, ezért a gyerekeik oktatását, illetve az ezzel kapcsolatban adódó problémákat nem lehet egyetlen módon megoldani, a kérdés differenciált megközelítést igényel. Egyes jelek arra utalnak, hogy ha a roma tanulók (egy részének) iskolai beilleszkedése tekintetében nem történik előrelépés, az a roma lakosság településszintű szegregációjához vezethet. ◊ A kistérség egyes települései Székesfehérvár, mások Sárbogárd vonzáskörzetében találhatók. Összességében a megyeszékhely vonzereje a meghatározó. A települések jellegzetes kistelepülési problémákkal küzdenek. A tanulók szociális és kulturális háttere, ambíciói jelentősen eltérnek a megyeszékhely lakosainak problémáitól, ezért a megyeszékhelyen lévő intézmények nem igazán képesek hatékonyan segíteni a térség intézményeinek munkáját. Sárbogárd érdekei, problémái közösek a kistérség településeivel, de a város – a kistérség vonatkozásában – központi szerepkörre alkalmatlan. ◊ A megyei oktatásirányítás a kilencvenes évek óta erőtlen, sem jogszabályok sem anyagi eszközök nem állnak rendelkezésére sem ahhoz, hogy irányítsák (ezt nem is hiányolják települési szinten), sem ahhoz, hogy támogassák a helyi önkormányzatok alá tartozó intézményeket (erre szükség lenne). A megyei pedagógiai intézet szolgáltatásai nem mindenben felelnek meg a térségben megfogalmazott igényeknek, a szolgáltatások árai ugyanakkor megfontolásra késztetik a szolgáltatások költségeit viselő intézményeket ◊ A helyi önkormányzatok fenntartói az iskoláknak, de – mint az az ország egészében általános – csak elvétve rendelkeznek a szakterületet behatóan ismerő szakemberekkel. Az önkormányzatok anyagi helyzete és ezzel intézményfenntartói mozgástere több településen évek óta gyenge, más településeken az utóbbi évben rendült meg. A jobb anyagi helyzetben lévő települések is legfeljebb a napi feladatok ellátásában tudnak többet nyújtani, a nagyobb beruházások mindenhol támogatóra várnak. ◊ A helyi önkormányzatok mindegyike erejétől függően igyekszik az oktatást, az iskolát támogatni. Az oktatás mindenhol privilegizált terület, a képviselőtestületek működését ebben a kérdésben nem terheli megosztottság.

5




3.1.2. Az óvodai ellátás és az alapfokú oktatás ◊ Valamennyi településen működik óvoda, és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. A demográfiai adatok alapján a jelenlegi óvodahálózat (csoportszámok) az elkövetkező években is megfelelően tudja biztosítani a 3-8 éves gyermekek nevelését. Az óvodaépületeknél néhány helyen jelentkezik az elhasználódásból adódó probléma (felújításra szorulnak). A személyi ellátottság általában jó, csoportonként két óvoda pedagógus és egy dajka dolgozik ◊ A kistérség településeinek zöme stabilan működő, de – néhány kivételt leszámítva – nem túl nagy létszámú iskolával rendelkezik. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy iskolájuk hosszabb távon is fennmaradjon, ugyanakkor meg kell küzdeniük a kisiskolák tipikus problémáival. ◊ Az infrastruktúrát tekintve a térség intézményei között jelentős az eltérés. Jellemzően a hazai átlagot jelenítik meg az intézmények, de több intézményben hiányoznak az oktatás alapvető feltételei (egészségtelen épület, szükségtantermek, tornateremhiány, stb.). A felszereltségben kisebb a különbség, a folyamatos fejlesztés azonban elkerülhetetlen ezen a területen is. ◊ A szakképzett pedagógusokkal való ellátottságot tekintve egyenetlen a térség: egyes településeken jó a helyzet, máshol hiányos a szaktanári testület. Jellemzően a készségtárgyak oktatásának tanári feltételei hiányoznak. ◊ A tehetséggondozást szolgáló megoldások sokfélék, de ez nem feltétlenül az igények sokféleségére vezethető vissza. A különböző megoldások egyaránt függnek a hagyományoktól, az iskolák nagyságától, a fenntartó önkormányzatok pénzügyi támogatásától, illetve az iskolaigazgatók elképzeléseitől, lehetőségeitől. ◊ A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása is többféle módon történik. Egyes esetekben külön csoportokban, de összevont osztályokban, más esetben integrált formában valósul meg. A pedagógusok felkészítése erre a helyzetre nem megfelelő. Az önálló csoportokban sem teljes a szakos ellátottság, az integrált oktatásra pedig nincsenek felkészülve a tantestületek. Szélsőséges esetekben ez a jobb tanulók más iskolába íratását eredményezi. A más szempontból különleges kezelést igénylő (pl. magatartászavaros) fiatalok iskolai beilleszkedése kétféle problémát is felvet. Egyes településeken a gyógypedagógiai ellátásra szorulók közé sorolják az érintetteket, máshol integráltan, de sok esetben nem nagy sikerrel foglalkoznak velük. Az előbbi megoldás az érintett tanulók jogait csorbítja, az utóbbi a többi gyerek oktatását nehezíti meg. Szélsőséges esetben ez is az ambiciózusabb családi háttérrel rendelkező tanulók más iskolába íratását eredményezte. A pedagógiai szakszolgáltatások (logopédia, gyógy-testnevelés, stb.) megléte, színvonala bizonytalan. Egységes modellről semmilyen vonatkozásban nem beszélhetünk. Az iskolák ezeket úgy oldják meg, ahogy a rendelkezésre álló feltételek lehetővé teszik számukra. A megye a társulási alapon történő megoldást támogatja, de a támogatási rendszer kiterjeszthetősége korlátozott. Egyes iskolák felkészült pedagógussal rendelkeznek, más iskolák külső (térségen kívüli) szakembereket fogadnak fel, de az igények kielégítése így sem megoldott mindenütt.

6




◊ A napközis illetve a tanulószobai ellátottság tekintetében is jelentős az eltérés, de ez inkább a helyi lakosság eltérő igényeire vezethető vissza, komolyabb kielégítetlen hiány nem tapasztalható. ◊ Az egyes települések intézményei közötti kapcsolat általánosan gyenge, az együttműködésnek szinte semmilyen gyökere, semmilyen nyoma nincs. Az egyedüli kivételt a térségi tantárgyi versenyek jelzik, amelynek rendszere az együttműködés kiterjesztésének csírája lehet. Az együttműködés igénye, vagy legalábbis bizonyos problémák önálló megoldásának lehetetlensége lassan kezdi kiérlelni az összefogás szükségességének gondolatát. Az ezzel kapcsolatos igények sokrétűek, iskolától függően eltérőek, leginkább úgy összegezhetők, hogy hiányzik egy olyan szolgáltatás, amely – ha nem is nyújtja – de legalább segít megkeresni a segítséget a felmerülő problémákra. A tanárok rövidebb, vagy hosszabb időre való helyettesítése, a kiegészítő szolgáltatások megszervezése, a pedagógiai, a fejlesztő, a pszichológiai tevékenység szakmai támogatása, vagy a tanulók, illetve a pedagógusok értékelése mind olyan terület, amelyben az iskolavezetők nem, vagy alig támaszkodhatnak számukra megfelelő, elérhető árú intézményes segítségre. 3.1.3.

Egyéb oktatás

◊ A térség egészében jelentős a művészeti képzés. A megyében jelentős képzési potenciállal rendelkező abai Sárvíz Művészeti Alapiskola a legnagyobb, de más településeken is – önálló szervezetben, vagy az általános iskolák keretén belül – folyik ilyen tevékenység, sőt ezek hálózatosodása is megindult. A művészetoktatás elterjedését jelentős mértékben inspirálta az alapfokú képzéshez képest magasabb állami támogatás, ugyanakkor egyre inkább gyökeret ver ez a tevékenység, s egyre többen kezdik felismerni, hogy a művészeti képzés a települési identitástudat és a településen belüli kohézió megerősítésének eszköze lehet. ◊ Több iskolában jelentős a környezeti nevelés és oktatás. Országos szinten kiemelkedő a seregélyesi iskola által működtetett erdei iskola, amely megalapozta az intézményi jellegű erdei iskolák országos szintű elismertségét, pénzforrásokat teremtve erre a speciális nevelési-oktatási feladatra. ◊ A középfokú oktatást jelenleg egyetlen középiskola (Seregélyes) képviseli, mely nem elsősorban a kistérség igényeit elégíti ki, hanem a megye egészéből vonzza a speciális képzési igényű tanulókat. A hagyományosan kínált képzés (mezőgazdasági gépész) visszaszorulása miatt új profilt keres az intézmény (környezetvédelem-vízgazdálkodás ill. kereskedelem-marketing, sport), de a térség egésze szempontjából az ebből adódó lehetőségek az Aba-Seregélyes összekötő út hiánya miatt még kiaknázatlanok. ◊ Székesfehérvár középiskolai hálózata (kínálat, férőhelyek) megoldja a térség tanulóinak beiskolázási gondját. Elsősorban a szakképző intézmények iránt mutatkozik nagy tanulói kereslet, de a diákok szétszóródnak a város egyes intézményei között. Ez arra utal, hogy nehéz olyan szakmai profilt találni, amely a kistérség tanulóit tömegesen érintené. ◊ A kistérség településeinek egy része számára Sárbogárd is megközelíthető, de a város nem igazi oktatási centrum. Részben a szűk szakmai, részben a térség fiataljai által kevésbé igényelt gimnáziumi kínálat miatt. ◊ Felnőttképzés a seregélyesi középiskolában folyik. A tevékenység az iskola működése szempontjából kiemelkedő, de a kistérség lakossága számára a már említett közúti összeköttetés hiánya miatt nem meghatározó jelentőségű.

7




3.2. Az egyes települések oktatása 3.2.1.Aba A település és az oktatás: az iskola és a település sok szállal kapcsolódik össze. Az önkormányzatban és több civil szervezetben képviseltetik magukat a pedagógusok. Az önkormányzat igyekszik támogatni az iskolát, de az utóbbi években költségvetési megszorításokat kellett tenni. Az infrastruktúra: zsúfolt iskola, sok a szükségtanterem. A tetőtér beépítésével lényegesen javítható a helyzet. Két régi épületben 8 tanterem van, ebből kettő szükségtanterem. Törekvés az ezekben található osztályok központi iskolába való telepítésére. A tornaterem kicsi, új kellene, szertárak hiányoznak. Jól felszerelt informatika-terem és nyelvi labor működik. A művészeti iskola tevékenységének is helyet adnak. Az oktatás: nagy létszámú iskola, a tanulók 12%-a bejáró. Az oktatásban a következő területek kapnak hangsúlyt: egészséges életmód és sport, gyógy-testnevelés, természet- és környezetvédelem, honismeret, idegen nyelvoktatás, informatika. Az intézmény több sportprogramban vesz részt. Szakkörök működnek, de a költségvetési megszorítás miatt csökkenő számban. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása három gyógypedagógiai csoportban történik. A szakember-ellátottság: a tantestület jól képzett pedagógusokból áll. Ennek háttere: tudatos vezetői törekvés az egyetemi végzettség mind magasabb arányú megszerzésére. Magas a túlórák aránya. A tanárok zöme helybeli, szükség esetén újabb tanárok letelepedését is segíteni tudja az önkormányzat. Művészetoktatás: nagy hagyományú, önálló intézményben, szisztematikus rendszerben folyik az oktatás. Kihelyezett tagozatok működnek 15 településen, összesen 1000 feletti tanulólétszámmal. Részben főállású, részben mellékállású tanárokkal, részben pedig óraadókkal történik a tanítás. Az abai önkormányzat fenntartásában, de alapvetően az állami normatívából finanszírozottan működik az intézmény, amit a szülői hozzájárulások és pályázati források egészítenek ki. A központi tagozat az oktatás céljára az iskola épületét is igénybe veszi. A helyiséggondok alapszintű megoldását az iskola egyik épületének számukra történő felszabadítása és felújítása jelentené. Az oktatás tárgyi feltételei elfogadhatók, az irányításé javításra szorulnak. Az oktatók nagy része székesfehérvári, kisebb településen kevés képzett oktató él. A tanárok száma elegendő, de választási lehetősége a vezetésnek nincs.

8




3.2.2. Csősz A település és az oktatás: a falu társadalma kontraszelektálódik. A képzettebbek elmennek, alacsonyabb képzettségűek telepednek le. Romák nem élnek a faluban. Az önkormányzat szegény, a pályázatokhoz szükséges önrészt sem tudja biztosítani. Az infrastruktúra: az oktatás három helyszínen folyik. Tornaterem nincs, csak egy többfunkciós tornaszoba. A felszereltség nagyon rossz, feljavításának minimális igénye 6,5 m. Ft. Az iskola tetőzete felújításra szorul. Bővítéssel megoldható az épületprobléma. Az oktatás: kis iskola, ideális osztálylétszámokkal, nagyon gyenge finanszírozási háttérrel. A lakosság összetételének változása érzékelhető a tanulók összetételén is: sok a szegény, ill. a tanulásban kevéssé motivált tanuló. A soponyai és a Gorsium művészeti iskola helyben hirdet toktatást, de terveznek a helyi intézmény keretén belül is további lehetőséget. Felzárkóztató oktatás van. Az enyhén értelmi fogyatékosok oktatása integráltan, de külön tanterv szerint megoldott. Kistérségi alapon szervezett logopédiai szolgálat működik (pályázati forrásból, székesfehérvári székhellyel). Gyógytorna megoldott. A szakember-ellátottság: szakos ellátottság jó. Részben részmunkaidős részben óraadó pedagógussal tudták ezt elérni. A tanárok túlnyomó többsége nem helyben lakik. Szolgálati lakás nincs

3.2.3 Káloz A település és az oktatás: a lakosság kontraszelektálódik, elszegényedett családok települnek ki a megyeszékhelyről. A lakosság kis része roma etnikumú, gyerekeik többnyire nehezen illeszkednek be az iskolába. Az önkormányzat kiemelten kezeli az oktatást, sokat költ az iskolára, de újabban forráshiányos. Emiatt a folyó kiadásokat is vissza kellett fogni. Az iskola és a lakosság közötti kapcsolatra lehet építeni. Az infrastruktúra: az épület megfelelő, de a világítás és a fűtés korszerűsítésre szorul. A testnevelés órákat a település tornacsarnokában tartják. Az iskola felszereltsége jó. Az oktatás: ideális létszámú általános iskola, de a tanulók száma csökken. Problémát jelent a roma tanulók oktatása. Évek óta elvétve jutnak el közülük néhányan a 8. osztályig. A tanulási zavarokkal küzdőkkel felzárkóztató osztályban foglalkoznak. Szakkörök működnek és sportfoglalkozás is van. Művészetoktatást az abai Sárvíz Művészeti Alapiskola művészeti iskola szervez, részben helyi tanárokkal folyik az oktatás A logopédiai ellátás társulással van megoldva, a minőségén javítani kellene. Napközi és tanulószoba is működik. A szakember-ellátottság: stabil tantestület. A szakos ellátás jó, de nem teljes. A tanárok túlnyomó többsége helybeli. Szükség esetén szolgálati lakással is segíthetik letelepedésüket. 9


3.2.4



Sárkeresztúr

A település és az oktatás: szegény, de nem forráshiányos önkormányzat. Az iskola fontos a képviselőtestület számára, igyekszik fejleszteni, illetve a fejlesztési célú pályázatok önrészét biztosítani. A folyamatos működés alapvetően az állami normatívából történik, de ha minden álláshely betöltött lenne kevés lenne ez az összeg. Ingyen tankönyvet kap minden tanuló. A lakosság legalább harmada roma, zömük (a szülők generációja) gyengén iskolázott. Az ambiciózusabb szülők (a romák egy része is) Abára járatják gyerekeiket, ez érzékelhető bevételkiesést jelent az önkormányzat számára. Céljuk az átjárás csökkentése, amire reálisan csak az alsó tagozatban látnak lehetőséget. Az iskola és a szülők egy része között hiányzik az összhang. Az infrastruktúra: három épületben folyik oktatás, rendezett körülmények között. A kisebb épületekben csak gyógypedagógiai oktatás folyik. A tornaterem felújítására, valamint egy számítógépes teremre lenne szükség. Az iskola felszereltsége hiányos. Az oktatás: a tanulók száma tekintetében közepes nagyságú iskola. Sok a magatartászavaros tanuló, sokan nem fejezik be az általános iskolát, a végzettek közül kevesen jutnak középfokú intézménybe, s sokan hamar lemorzsolódnak onnan. A 15 tanulócsoport közül 5-ben gyógypedagógiai oktatás folyik, összesen 72, zömmel roma tanulóval. Két évfolyamon van párhuzamos oktatás, ezekre egyforma tanterv, de eltérő követelmények a jellemzők. Néhány roma tanulóval nem tud mit kezdeni az iskola, magántanulók lesznek. Sportkör, szakkör van. művészeti oktatás az abai Sárvíz Művészeti Alapiskola keretében történik. Gyógy-testnevelési foglalkozás van, helyi pedagógussal. Terveztek közös logopédiai szolgáltatást, de most van saját logopédusuk. Gyermekvédelmi szaktanácsadó a megyei Pedagógiai Intézettől jár ki. A szakember-ellátottság: az alsó tagozaton nincs gond, a felső tagozaton a szakos ellátottság 45 %. Öt szaktanár hiányzik, főleg (de nem csak) a készségtárgyak szakos ellátása nem megoldott. Egy végzett gyógypedagógusuk van, egy jelenleg tanul. Szolgálati lakást tudnának adni, mégsem jönnek a szakemberek. A helyben lakó pedagógusok is inkább máshol vállalnak munkát. Egy cigány etnikumú pedagógiai asszisztenst alkalmaznak. Az elsősorban a romákat érintő problémák kezelésére a jelenlegi tantestület nincs felkészülve. 3.2.5. Sárosd Település és az oktatás: iskolabarát önkormányzat, mely néha erején felül áldoz oktatási feladatokra (iskolaépítések). Az iskola és pedagógusai jelen vannak a település önkormányzatában, civil szervezeteiben. A települési rendezvényeken az iskola diákjai állandó szereplők. A lakosság egy része cigány etnikumú. Gyermekeik beilleszkedése – a szülői háttér miatt – rendkívül nehéz. Az utóbbi években megfigyelhető, hogy a megyeszékhelyről és más településekről is problémás családok költöznek Sárosdra.

10




Infrastruktúra: két telken három épületben folyik oktatás. A technikai műhelyeknek helyet adó épület feladata ellátására alkalmatlan. A gyógypedagógiai osztályok elhelyezése jó. Mindenben megfelel a kis létszámú tanulócsoportok igényeinek. A normál osztályok elhelyezésére szolgáló épület régi szárnya felújításra szorul (ablakok, folyosók, tető konyha?). Tornaterem nincs. A jelenlegi tornaszoba csak ideiglenes megoldás. Az intézmény bútorzata, felszerelése megfelelő. Rendelkeznek számítástechnika teremmel, nyelvi laboratóriummal, fizikai – kémiai előadóval és könyvtárral. Az intézményben szakkörök és sportkör működik. A régi tanácsháza épületének kiváltása ajánlatos lenne. Zeneoktatást a kislángi intézménnyel együtt biztosítanak. Az oktatás. közepes tanulólétszámú intézmény, 16 általános iskolai (nem nagy létszámú) osztállyal, melyet négy összevont gyógypedagógiai ellátást biztosító tanulócsoport egészít ki. A tanulók közel 40%-a valamilyen hátránnyal terhelt (magatartási illetve részképesség-zavar). A logopédiai és pszichológiai ellátás biztosított. Külön hangsúlyt kap a felzárkóztatás és a tehetséggondozás. E tevékenységet egyéni foglalkozások, csoportbontások segítik. A mindennapos testnevelés megoldott. Szakember ellátottság: a testület jól képzett, tapasztalt pedagógusokból áll. A szakos ellátottság csaknem teljes (kémia). Gond a gyógypedagógusok hiánya (5 fő). A túlórák száma viszonylag magas. A testület tagjainak zöme helybéli, az iskola korábbi volt diákja. Az önkormányzat a helyben lakást, illetve a letelepedést erejéhez mérten segíti.

3.2.6. Sárszentágota A település és az oktatás: az önkormányzat szegény, de nem forráshiányos. Az oktatás érdekében képes összefogni a képviselőtestület. Támogatják az iskolai fejlesztéseket, a pályázatokhoz az önerőt biztosítják. Nagyobb beruházáshoz hiányzik a tőke, még az önerő is, sok a rivális fejlesztési igény is. Sokba kerül az iskola karbantartása. Az infrastruktúra: az iskola egy régi kúriában működik, amely életveszélyes állapotban van, ezért új iskolára lenne szükség. Konkrét terv még nem készült. Tornaterem nincs, csak egy kis tornaszoba. Az iskola felszereltsége elfogadható. Az oktatás: kis iskola, a gyerekek száma csökkenő. Kis osztálylétszámok vannak, ez lehetőséget biztosít az egyéni foglalkoztatásra. A közismereti tárgyak egy részét emelt óraszámban tanítják, szakkörök is működnek. Gyógypedagógiai oktatás nincs, Abára vagy Sárbogárdra lehet eljárni. Kistérségi alapon szervezett, pályázati pénzből finanszírozott utazó logopédust vesznek igénybe. Az igények kétharmadát lehet így kielégíteni, a többit helyi pedagógusokkal oldják meg. Korábban a közösen foglalkoztatott abai gyógytornász járt ki, most hiányzik ez a szolgáltatás. Napközi nem működik. A szakember-ellátottság: megújult, fiatal tantestület, jelentős részben Székesfehérvárról járnak ki. Szolgálati lakással a letelepedni szándékozók támogathatók. Az álláshelyek betöltöttek, a szakos ellátottság jó, de nem teljes.

11




3.2.7. Seregélyes A település és az oktatás: Nagy település, ambiciózus tervekkel, fejlesztési forrásokkal rendelkező, iskolabarát önkormányzattal. Az általános iskola speciális képzési lehetőségekkel, erdei iskola alapítványi háttérrel működik. A megyei fenntartású szakképző iskola 140 fős kollégiummal rendelkezik. Az infrastruktúra: a központi iskolaépület régi szárnya, valamint a tagiskola felújításra szorul. Nincs tornaterem, de pályázati pénzből 2004-re megépül. Az oktatás: nagy létszámú iskola, párhuzamos osztályokkal, a tagiskolában alsó tagozatos oktatás folyik, összevont tanulócsoportokban. Az iskola és a szülők között jó a kapcsolat. Emelt óraszámú természetismeret-oktatás. Kihelyezett zeneiskolai oktatás, a részben önálló művészeti iskola megalapítása elkezdődött. A felső tagozaton több tantárgyat képesség szerinti csoportbontásban tanítanak. A tehetséggondozást számos tanórán kívüli foglalkozás szolgálja. 1997 óta működik a községi, alapítványi támogatással létrehozott Pelikán Ház Erdei Iskola. 64 fő részére biztosít szállást, ellátást, a résztvevők számára közel 150-féle programot tud biztosítani, elsősorban a környezeti nevelés területén. Alapelveivel iskolát teremtett: kéttucatnyi hasonló elven működő intézmény csatlakozott hozzá, létrehozva egy országos hálózatot, melynek központi szerepét az iskola magára vállalta. Évente évi több ezer diákot fogad, emellett szakmai továbbképzések, akkreditált tanfolyamok szervezésében is szerepet vállal, s ezzel a megyei ökoturizmus egyik központja. Három tanulócsoporttal gyógypedagógiai tagozat működik az enyhe fokban eltérő értelmi képességű gyerekek oktatására. 2003 őszétől fejlesztő csoport indításával próbálják csökkenteni a lemorzsolódást. A gyógy-testnevelés és a logopédiai foglalkozás megoldott, az utóbbi társulásban működik, a Sárvíz kistérségen kívüli településekkel, megyei támogatással. A napközi fejlesztésre szorul. A szakember-ellátottság: a szakos ellátottság jó. A tanárok nagy része helybeli, újabbak letelepedését meg tudják oldani. Középfokú oktatás: eredetileg mezőgazdasági gépszerelő iskola, megyei beiskolázással. A település nem tudja fenntartani, ezért került megyei fenntartásba. A fenntartó megfelelő szinten biztosítja a működést, de az infrastrukturális fejlesztés csak más támogató segítségével történhet. Még mindig a szakmunkásképzés a domináns, de a tanulók szakközépiskolai végzettséget is szerezhetnek. Az eredeti profil visszaszorulóban van, mellette környezetvédelemvízgazdálkodási illetve kereskedelem-marketing képzés indult szakközépiskolai szinten. A tervezett Etalonsport Szakközépiskola kitörési pont lehet. Az ezzel kapcsolatos 750 millió forintos projektet a megye és az Etalonsport Rt. támogatja. Az iskola környékén 150 hektár szabad földterület található Az iskolaépületben lévő termek nem elégítik ki az igényeket, 4 tanterem szükségtanteremnek minősül. A tanári kar fele Székesfehérvárról ingázik. Jelentős felnőttképzési tevékenység. Kötelező beiskolázású középiskola. Sok a hátrányos helyzetű tanuló. Az iskolai fejlesztések, beruházások, felújítások megvalósulása után a község saját kezelésbe kívánja venni az intézményt. 12




3.2.8. Soponya A település és az oktatás: az önkormányzattal és a lakossággal jó az iskola kapcsolata, az önkormányzat iskolabarát, az iskola felszereltségét javítani célzott pályázatok önrészét általában biztosítja. Az infrastruktúra: az épület megfelelő, de bővítésre szorul: a konyha és az ebédlő kialakítása a tetőtér beépítését igényli. A 21 éve épült tornaterem felújítása feltétlenül szükséges, mert a terem beázik, a parketta balesetveszélyes. A felszereltség megfelelő. Az oktatás: ideális létszámú iskola, de a tanulócsoportok létszáma hullámzó. A tehetséggondozást és a felzárkóztatást egyaránt szolgálja, hogy néhány tantárgyban a nagyobb tanulócsoportokat bontva oktatják. Kiemelt szerepe van a német nyelvi és az informatikai képzésnek. Szakkörök nincsenek. Eddig az abai művészeti és a Gorsium zeneiskola indított művészeti képzést, de létrehozzák a helyi művészeti alapiskolát, más településeket is érintő fejlesztési elképzelésekkel. Sportfoglalkozások vannak. .Gyógypedagógiai oktatás 2 összevont tanulócsoportban (alsó/felső). A rászoruló tanulókat részben integráltan oktatják. A logopédiai ellátás megoldott, kijáró logopédussal. Napközi működik. A szakember-ellátottság: a szakember-ellátottság teljes. A tanárok 60%-a helybeli. 3.2.9. Tác A település és az oktatás: jó letelepedési lehetőségek a faluban, alacsony munkanélküliség. Iskolapárti önkormányzat. Tudatosan törekednek a falu fejlesztésére, s ezen belül az iskolai tanulószám emelésére. A lakosság és az iskola kapcsolatára lehet építeni. Az infrastruktúra: két épületben folyik az oktatás, melyek közül a jelenleg hat osztályt működtető intézmény elavult, régi szigeteletlen épülete helyett új korszerű, legalább 10 tantermes iskola iránti igény fogalmazódott meg, melynek megvalósulása esetén megszűnhetne a jelenleg az első és a második osztályosok elhelyezését szolgáló ún. kisiskola. A tornacsarnok új, de felújításra szorul. A falu sportpályáját használhatják a tanulók. Az iskola felszereltsége jó. Az oktatás: Kis iskola, fontos lenne a tanulólétszám emelése. Emelt óraszámban van német oktatás, az informatika oktatása a kerettantervben előírtnál korábban kezdődik. Angol oktatásra igény lenne, de csak német tanáruk van. Pénzkérdés miatt nem tudják megoldani. Igény lenne testnevelés és rajz tagozatra, de ez párhuzamos osztály hiányában megvalósíthatatlan. Szakkörök nincsenek. Művészeti alapiskola (Gorsium Zene- és Művészeti Alapiskola) működik, alapítványi fenntartással, ma már székesfehérvári központtal, sok helyszínes oktatással. Korrekciós foglalkozások vannak alsó tagozaton. Felvételi előkészítő működik a felső tagozaton. Logopédiai ellátás kistérségi társulásban működik. Szükség lenne egy utazó iskolapszichológusra. Tanulószoba működik. A szakember-ellátottság: A szakos ellátottság teljes. A tanárok harmada Székesfehérvárról ingázik. Ha kell, a falu segíti a tanárok letelepedését. Fejlesztőpedagógusuk most tanul. 13




IV. A fejlődés útjai 4.1. A vízió A kistérség oktatásfejlesztési stratégiáját olyan vízióra építettük, amely megítélésünk szerint 610 éves távlatban főbb vonalaiban elérhető. E vízió határozza meg azt a cselekvési irányt, amelyet a következőkben részletesen is leírunk. A realitásokból kiindulva olyan kistérséget képzelünk el a jövőben: ◊ amelyben a települések – megőrizve önállóságukat – szerves egységbe tömörülnek. Ez az egység a közös érdekeken, a települési érdekek kölcsönös figyelembevételén, valamint az erőforrások racionális kihasználásán alapul. ◊ amely – figyelembe véve a realitásokat, s ezen belül a nagyvárosok meghatározó szerepét – meghatározza önnön érdekét, s a nagyvárossal szembeni függő helyzetet mellérendelt viszonnyá képes formálni. Ennek keretében képes olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket a nagyváros lakosságának egyes csoportjai is igénybe vehetnek. ◊ amely olyan alsó fokú képzéssel, s ezen belül olyan infrastruktúrával, olyan szolgáltatási kínálattal, olyan oktatókkal rendelkezik, amelyben a térség lakosságának minden rétege megtalálja a saját igényeinek megfelelő intézményt, s amely hatékonyan képes megalapozni a térség hosszú távú fejlődését. ◊ amelyben a térség minden iskolája a komparatív előnyöket kihasználva működik, s az önállóan nem megoldható feladatok ellátására közös megoldásokat keres. ◊ amely a tehetséggondozásban valamint a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésében – elsősorban a középfokú oktatás területén – olyan oktatási, képzési kínálatot nyújt, amely túlmutat a kistérség határain. ◊ amely – felismerve a felnőttképzés fontosságát – olyan intézményrendszert alakít ki, amely a jövőben hatékonyan szolgálja a térség lakosainak legkülönbözőbb tanulási igényét, annak érdekében, hogy a lakosság mind a munkaerőpiacon, mind a civil életben megtalálja számítását, megvalósíthassa elképzeléseit.

4.2. A stratégia elemei A fenti vízió alapján a stratégiánkat öt részterület köré csoportosítottuk. Négy részterület alapvetően az alsó fokú képzést érinti, az ötödik pedig az ezen túlmutató képzési irányokat fogja össze. E négy részterület összhangban áll egymással, de – a fejlesztési lehetőségektől, illetve a résztvevők szándékaitól függően – kezelhető egymástól függetlenül megvalósítható stratégiaként is.

14




4.2.1. Alapfokú iskolahálózat, iskolaszervezet Az általános iskolai hálózat és annak szervezeti felépítése határozza meg alapvetően a működési kereteket. A jövőbeni rendszer kialakításánál hármas célt tűztünk ki, három olyan célt, amely közvetve vagy közvetlenül megfogalmazódik ma is a kistérség egészében, s amely országosan megfogalmazott elvárás is egyben. A célok: színvonal, hatékonyság, közmegelégedés. Egy mondatban részletezve: olyan rendszert vázolunk fel, amely magas színvonalú oktatás számára biztosít keretet, takarékosan működik, s mindezt oly módon teszi, hogy minden település számára elfogadható legyen. A hármas célt szem előtt tartva a kulcskérdésnek az együttműködést tartjuk. A térség intézményei együttesen sokkal hatékonyabban és színvonalasabban képesek a térség oktatását szolgálni, mint ha egymástól függetlenül, önállóan tennék ezt. A közös együttműködést részben azok a közös intézmények, szolgáltatások szolgálják, amelyek közvetlenül segítik a kitűzött célok elérését, a megfogalmazott vízió teljesülését, részben pedig azok az együttműködési formák, amelyek katalizátorként segítik ugyanezt. A következőkben felvázoljuk azokat az együttműködési formákat, amelyek segíthetik megvalósítani a célokat. Ez a jövőre vonatkozó szervezeti struktúra nem jelöl ki egy teljes mértékben zárt, összefüggő rendszert. Kijelöl lehetőségeket, egyes esetekben konkrét, településszintű javaslatokat is megfogalmaz, de teret biztosít az önálló döntéseknek és a fokozatosságnak, ezért alternatívákban gondolkodik. Az, hogy mi valósul meg belőle, az az egyes önkormányzatok konkrét döntéseitől, s ezek időpontjától függ. Az együttműködés nem a települési érdekek feladását, hanem azok kiteljesedését jelenti. Éppen ezért továbbra is azzal számolunk, hogy az általános iskolai ellátásban a helyi önkormányzatok által fenntartott, elsősorban a helyi igényeket kielégítő iskolák játsszák a fő szerepet. Az iskolák zöme hosszabb távon is képes kielégíteni – bár a jelenlegi formában nem teljes mértékben – az általános igényeket. Ezért alapvetően a jelenlegi intézményrendszerrel számolunk 6-10 éves távlatban is. Az együttműködés, amelynek lehetőségeit a következőkben vázoljuk fel, elsősorban az előre lépést szolgálja. Az együttműködést inspiráló tényezők közül, ki kell emelnünk a tanulólétszám csökkenésének hatását. A települések jelentős részében számolni lehet azzal, hogy a migráció nem pótolja a születések csökkenő számából adódó veszteséget. A jelenlegi stratégia egyik feladata ugyan a demográfia veszteség mérséklése, de fennáll a veszélye annak, hogy ennek ellenére néhány kis létszámú iskola működési feltételei a tanulólétszámhoz kötött állami normatíva csökkenése következtében nehezebbé válnak. A megoldási lehetőségek: Az iskola megszüntetése. Iskola megszüntetésével a vizsgált távlatban sehol nem számolunk. Úgy gondoljuk, hogy az iskola egy-egy kistelepülés esetében több mint oktatási intézmény, fenntartása éppen ezért nem lehet szűk gazdasági érdek. A felső tagozat megszüntetése. Egy-egy iskolában a fenntartási nehézségek kikényszeríthetik a felső tagozat megszüntetését. A jelenlegi viszonyok között ezt nem támogatjuk, s hosszabb távon is csak erős gazdasági kényszer hatására javasoljuk. Ugyanakkor utalnunk kell arra, hogy a tagozat megszüntetésével felszabaduló pénzeszközök az oktatás színvonalának javítására fordíthatók, a konkrét döntés ebben az összefüggésben is mérlegelendő. Egy-egy iskola felső tagozatának esetleges megszüntetését olyan formában javasoljuk, amely az érintett iskolákat, településeket kompenzálja az elszenvedett veszteségért.

15




A kompenzálás lehetséges formái érinthetik az oktatás szervezeti rendszerét (közös iskola igazgatási központjának a kisebb településre történő helyezése, szakmai műhelyek létrehozása), vagy közvetlenül a tanulókat (az átadott állami normatíva meghatározott arányának az átjáró tanulók speciális szükségleteire való fordítása). Hosszabb távon a csőszi iskola felső tagozata kényszerülhet beszüntetni működését, de elképzelhető a táci vagy a – szintén kis tanulólétszámú - soponyai iskolával való munkamegosztás keretében az oktatás megosztása. Ez azonban mind a tanárok, mind a diákok utaztatását eredményezi. Tanulócsoportok összevonása. Az osztatlan, illetve részben osztott oktatás reális lehetőség. Az Európai Unió néhány tagállamában általánosan elterjedt. Egyes kutatási tapasztalatok szerint határozott előnyei is vannak az osztott oktatással szemben, mindenek előtt az alsó tagozaton, ahol nem szaktanári rendszerben folyik az oktatás. Az összevont oktatás hazai hatékonyságának korlátja az ilyen jellegű pedagógusképzés hiánya, éppen ezért alsó tagozaton, s csak megfelelően felkészített pedagógussal javasolható ez a megoldás. Az iskolák megerősítése iskolatársulásokkal. Az előző három megoldástól alapvetően eltérő szemléletű javaslat. Arra épít, hogy a szülők gyermekeikkel kapcsolatos igényei, ambíciói, illetve a tanulók igényei és képességei nem homogének egy-egy településen, s a térség többnyire nem túlzottan nagy iskolái nem tudnak minden típusú igényt kielégíteni. Ha azonban az iskolák között munkamegosztás jön létre, s egy-egy iskola felkészül valamilyen tanulási zavar kezelésére, vagy valamilyen területen a tehetséggondozásra, ez a kisebb tanulólétszámú iskolák megerősödését is eredményezheti. (A részletekkel a következő két stratégiai részterület foglalkozik.) Ezek az iskolatársulások az iskolák fenntartási rendszerét alapvetően nem érintik, de szakmai tevékenységüket befolyásolják. Az érintett önkormányzatok a megerősített funkciók költségeinek fedezésére köthetnek együttműködési megállapodást. A vázolt munkamegosztást a tanulók változatlan száma, esetleges növekedése esetén is egyértelműen javasoljuk. Előnye a tanulókkal való színvonalasabb, s differenciált foglalkozás, a települések közötti kapcsolatok erősítése, egyes esetekben a költségek csökkentése. Feltétele a kistérségen belüli közlekedés megoldása. Nem javasoljuk ezt a megoldást oly módon, hogy az a különböző tanulói rétegek szegregált oktatásához vezessen. Ezt az együttműködési formát javasoljuk elsősorban Soponya és Tác, Aba, Sárkeresztúr és Sárszentágota között. és Seregélyes számára elképzelhető, hogy csatlakozik valamelyik társuláshoz, de az is, hogy körzeten kívüli partnereket keres. A tanulók számának jövőbeni változásától függetlenül is felmerül jelenleginél hatékonyabb (a költségekhez viszonyítva színvonalasabb) oktatás megteremtése. Erre nyújt lehetőséget a közös irányítású iskolák létrehozása. A közös irányítás önmagában nem jelenti sem egy-egy iskola, vagy tagozat megszüntetését, sem egyik vagy másik településnek a fenntartásból való kiszorulását. Lehetőséget teremt viszont arra, hogy az érintett fenntartók közösen üzemeltetve az iskolát takarékosabban gazdálkodjanak, s az így megtakarított összeget pótlólagos feladatokra (felzárkóztatás, tehetséggondozás) fordíthassák, javítva ezzel az oktatás színvonalát, a lakossági igények fokozottabb kielégítését. A közös irányítás olyan iskolafenntartó társulásokban képzelhető el, amelyben a fenntartók egyenrangú partnerek, jogaikat és fenntartási kötelezettségeiket szerződésben rögzítik. A jogi lehetőségek adottak, a részletek kidolgozása minden esetben az érintett fenntartók feladata. A közös irányítás legfőbb hozadéka a közös tantestület, amelynek tagjai az igényeknek megfelelően vesznek részt egyik vagy másik tagiskola munkájában. Ezzel jelentős mértékben javítható a szakos ellátottság, bővíthető a nyelvtanulás választéka, s kielégíthetők olyan igények, amelyek a jelenlegi helyzetben nem. 16




Közös irányítású iskolák létrehozása a Csősz, Káloz, Soponya, Tác mikrotérségben, illetve az Aba, Sárkeresztúr, Sárszentágota mikrotérségben javasolt, bármilyen kombinációban. Az iskolafenntartó társulások működése az alapító okiratban megszabott feltételek szerint történik, megszüntetése is szabályozható. Az önkormányzatok a hatályos törvények szerint nem csak iskolafenntartásra hozhatnak létre társulásokat, hanem a legkülönbözőbb oktatással kapcsolatos feladatok ellátására. A rendszer nyomaiban fellelhető a Sárvíz kistérség egyes településein is. A jövőre nézve sok szolgáltatás ellátását ilyen formában is elképzelhetőnek tartjuk. Ez a jelenlegi együttműködés kiterjesztését jelentené (más szolgáltatási területekre, több településre). Egy átfogó, vagyis az egész kistérségre vonatkozó, s több szakterületet felölelő szolgáltatási társulás lehet az alapja annak, hogy kis iskolák szakértő pedagógusai más iskolák munkájába is bekapcsolódjanak, ennek révén a térség iskolái közötti együttműködés szorosabbá váljon. Az együttműködés magasabb formája egy közös szolgáltató intézmény létrehozása. Egy ilyen oktatási szolgáltató iroda közvetlenül láthat el, illetve szervezhet meg minden olyan feladatot, amelyet az egyes települések, iskolafenntartó társulások, szolgáltatási társulások önállóan nem, vagy nem megfelelő színvonalon, nem megfelelő hatékonysággal tudnak ellátni. Az iroda fenntartása az érintett települések képviselőiből alkotott felügyelő bizottság (kuratórium) irányítása mellett javasolt. Erre a feladatra alkalmas a Polgármesterek Tanácsa, de létrejöhet más települési (nem feltétlenül önkormányzati) képviselőkből álló testület is. Fontosnak tarjuk, hogy ne csak politikai fórum vegyen részt az irányításban, hanem szakmai fórum is, amely szakmai szempontokat is érvényre tud juttatni. A szolgáltató iroda létrehozása a jelenlegi körülmények között is indokolt, elsősorban a hiányzó szolgáltatások megszervezésére. Lehetséges tevékenysége, amelynek kialakítása fokozatosan történhet, a következő táblázatban található. A Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda (SOSZI) A SOSZI célja: A kistérség oktatási intézményei és önkormányzati fenntartói számára megkönnyíti a szakmai munkát, hozzájárul ezzel az intézmények színvonalasabb munkájához, ezen keresztül pedig a térségben élő tanulók sikeres iskolai pályafutásához. Az Iroda az oktatási intézmények önállóságának teljes tiszteletben tartásával működik. A SOSZI feladatai: ◊ A közoktatás közigazgatási feladatainak segítése. Szakmai és jogi tanácsadás az oktatási intézmények és az önkormányzatok számára. ◊ Pedagógiai szakszolgálati feladatok (logopédia, gyógy-testnevelés) megszervezése, ellátása. ◊ Közoktatási információs rendszer működtetése. Ezen belül: • Pályázatfigyelő rendszer működtetése: a kistérségi szintű pályázatok elkészítése, segítségnyújtás az intézményi és helyi önkormányzati – oktatási témájú – pályázatok elkészítéséhez. • Elkészíti a kistérségre vonatkozó oktatási témájú statisztikákat, segíti az intézmények statisztikai kötelezettségének teljesítését. ◊ Kistérségi

szintű

programok

kidolgozása,

segítségnyújtás

azok 17




működéséhez. Ezen belül: • Kidolgozza a térségi tehetséggondozási programot, szakemberekkel, szervezőmunkával részt vesz ennek működtetésében. • Kidolgozza az esélyegyenlőségi programot, szakemberekkel, szervezőmunkával részt vesz ennek működtetésében. • Segítséget nyújt az iskolai szakmai műhelyek kialakításában, működésében. ◊ Szakmai szolgáltatásokat nyújt. Ezen belül: • Segítséget nyújt az iskolák tartós illetve átmeneti munkaerőigényének kielégítésében. • Szaktanácsadást – kérésre – megszervez, megfelelő szakember esetén ilyen feladatot ellát. • Pedagógus-továbbképzéseket szervez. • Megszervezi a tanulói értékelést a térség iskoláiban, ily módon részt vesz az iskolák, az iskolai munka értékelésében. • Kidolgozza a térségi szaktárgyi és sportversenyek rendszerét, részt vesz ezek megszervezésében. • Segíti a térség iskolavezetői és pedagógusai közötti szakmai kommunikációt, szakmai munkaközösségeket szervez. • Segíti a térségi és a térségen kívüli szakmai intézmények és szervezetek közötti kapcsolatok kialakulását, működését. ◊ Egyéb feladatokat lát el: • Kidolgozza a nyújtott szolgáltatások finanszírozásának rendszerét (ingyenes, kedvezményes árú és önköltségi alapon igénybe vehető szolgáltatások köre és az ezekre jogosultak meghatározása). • Üzemelteti a kistérségi kommunikációs hálózatot. A kistérségi kommunikációs hálózat a térség önkormányzatai és különösen oktatási intézményei, valamint SOSZI közötti kapcsolat kiépítését jelenti. Valójában egy belső számítógépes hálózat, levelezési lehetőséggel, egy vagy több honlappal, videókonferenciákra, bemutató iskolai órák közvetítésére alkalmas berendezésekkel. • A tevékenységi körébe eső minden területen szolgáltatásokat nyújt külső megrendelők részére. A SOSZI fenntartása: Az Iroda fenntartói feladatainak ellátását a térség önkormányzatainak képviselőiből álló felügyelő bizottság végzi. A felügyelő bizottság kijelöli az Iroda konkrét céljait, dönt a szervezeti és működési feltételekről, az Iroda vezetőjének személyéről, valamint a működés finanszírozásának elveiről, ill. az önkormányzati támogatás mértékéről. Az iroda működésének forrásai: ◊ A fenntartó önkormányzatok éves befizetései ◊ Pályázati források, ezen belül a megyei közoktatás-fejlesztési közalapítvány pályázatai. ◊ A térségben működő, a szolgáltatásokat igénybe vevő intézmények teljes értékű illetve kedvezményes térítési díjai. ◊ A szolgáltatásokat igénybe vevő térségen kívüli intézmények térítési díjai.

18




Az Iroda személyzete: ◊ Szakmai vezető.

Széles látókörű, jó kapcsolatrendszerrel rendelkező (lehetőleg) pedagógus, aki - az irodát magas szakmai színvonalon és pénzügyileg hatékony módon működteti. - vezetői feladatokat lát el - megtalálja a megfelelő szakembert a vállalt és igényelt szolgáltatásokhoz, - kidolgozza és megszervezi a térségi szintű programokat,

◊ Asszisztens.

A vezetőt segíti. Feladatköre, adminisztráció, szervezés.

◊ Szakszolgálati feladatokat ellátó pedagógusok.

Az igényektől függően és a pénzügyi hatékonyság figyelembe vételével foglalkoztathatók (gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász).

◊ Technikai munkatársak.

Az igényektől függően és a pénzügyi hatékonyság figyelembe vételével foglalkoztathatók (számítógépes rendszergazda, egyéb munkatárs).

Az Iroda elhelyezése és berendezése: Az alkalmazottak számától függő irodák. Minimálisan két helyiség, amelyből az egyik egyben tanácskozó terem is 10-15 fő számára. Számítógépes hálózat kiépítése, lehetőség szerint belső hálózat, on-line kapcsolattal. Első megközelítésben: e-mail kapcsolat megteremtése. Bekapcsolandók: szolgáltató iroda, polgármesteri hivatalok, iskolák, tagiskolák, önállóan elhelyezett intézményi egységek.

A Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda kialakításához az alábbi lépések szükségesek:

az iroda helyének kijelölése, berendezése az iroda által nyújtandó szolgáltatások meghatározása a szolgáltatások nyújtására alkalmas rendszer és szakembergárda kialakítása PR - a szolgáltatások népszerűsítése (az oktatási intézmények rászoktatása, hogy használják a szolgáltatásokat)

Véleményünk szerint olyan intézményt kell létrehozni, aminek a fenntartása hosszú távon a kistérség saját erejéből biztosítható. Ehhez pedig az szükséges, hogy a szolgáltatások valóban hasznosak és magas színvonalúak legyenek, valamint az oktatási intézményekben kialakuljon az igény irántuk és természetessé váljon számukra, hogy a központ a térségi oktatás egyik fontos és a mindennap használt oktatási intézménye. Éppen ezért a kialakításkor a hangsúlyt nemcsak a fizikai megvalósításra (irodahelyiség, berendezés, kommunikációs eszközök beszerzése) kell fektetni, hanem olyan külső (oktatási, kommunikációs, informatikai, stb.) szakemberek bevonására is, akik egy kb. 2 éves bevezetési időszak folyamán gyakorlatilag „beüzemelik” a központot oly módon, hogy ezt követően egy szakember vezette kisebb, adminisztratív stáb is gördülékenyen és hatékonyan működtetni tudja.

19




Természetesen nem hanyagolhatjuk el a megfelelő tárgyi eszközök beszerzését sem, hiszen a gyors és széleskörű kommunikációs lehetőségek adják a központ működésének és létjogosultságának egyik sarokkövét. A telekommunikációs megoldások lehetőséget nyújthatnak azon problémák részleges leküzdésében, amelyek a települések viszonylag kis méretéből és egymás közötti nagy távolságából fakadnak. Egy videokonferencia rendszer telepítése a térség iskoláiban lehetővé teszi, hogy tanárok távórákat tartsanak, egy időben akár több, kisebb csoport számára anélkül, hogy ezért bárkinek is idő és pénz ráfordításával utaznia kellene az iskolák között. Fentiek alapján a központ beindításához mindenképpen egy nagyobb összegű, legalább 40 millió Ft-os pályázati forrás szükséges, amit kb. fele-fele arányban célszerű felhasználni az eszközvásárlás, illetve a szakemberek díjazása között. A Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda folyamatos és hosszútávú működtetéséhez azonban szükség van a kistérség minden településének támogatására és elkötelezettségére. Ez akkor lehetséges, ha mindenki számára világossá válik, hogy a SOSZI által nyújtandó szolgáltatások olyan lehetőségeket biztosítanak, amelyek a települések számára külön-külön egyáltalán nem, vagy csak erőn felüli áldozatok vállalásával lennének elérhetők. Ezen túl pedig konkrét megtakarításokat is jelenthet az egyes települési iskolák számára a központ egyes ingyenes szolgáltatásainak igénybevétele (pl. egy tanár egy időben több iskola ill. osztály számára tarthat órát a videokonferencia segítségével). Szükségesnek véljük, hogy még az iroda kialakításának megkezdése előtt a kistérség döntést hozzon, hogy a szinergikus előnyökből fakadó várható megtakarításokból és a magasabb szintvonalú oktatás érdekében vállalt plusz költségvetési ráfordításból a települések arányosan hozzájárulnak a központ éves működési költségeihez azok legalább 70%-át fedezve. A maradék legfeljebb 30%-ot további pályázati forrásokból és a költségtérítéses szolgáltatások árbevételéből lehetséges összegyűjteni. A szolgáltató iroda és a szolgáltatási társulás nem zárja ki, hanem adott esetben ki is egészítheti egymást. A szolgáltatási társulások tevékenysége térben szűkebb, s csak néhány funkcióra kiterjedő, a szolgáltató iroda pedig inkább a térség egészére vonatkozó feladatokat láthat el, a szolgáltatási társulások által nem lefedett területen. A szolgáltatási társulások egyben olyan szakmai műhelyek kialakulásához is vezethetnek, amelyek alapvetően a szűkebb körzetükben látnak el konkrét feladatokat (vesznek részt tagjai a tanításban), de a továbbképzésben, szaktanácsadásban az egész körzet számára nyújtanak segítséget, szolgálva ezzel nem csak a térség egészének oktatásügyét, de lehetőséget adva a szakmai műhelyekben dolgozó pedagógusok szakmai előrehaladására is.

20




Szakmai műhelyek A szakmai műhelyek kialakításának célja A mindennapi munkában megszerzett szakmai tapasztalat, illetve a mindennapi munkához szükséges szervezett továbbképzés és önképzés útján elért szaktudás közreadása a kistérségében dolgozó más intézmények pedagógusai számára. A szakmai műhelyek rendszere a kistérség iskoláinak sokszínűségére épít. A rendszer tartalma Egy-egy szakmai műhely egy-egy iskolának, vagy az iskola pedagógusaiból összeállt valamely csoportnak („szakmai munkaközösség”) felel meg. A szakmai műhely tagjai olyan szakmai feladatokra készülnek fel, amelyekre a napi munkájuk során szükségük van. Az enyhén értelmi fogyatékosok integrált oktatása, a tanulócsoportokon belüli, ún. belső differenciálás, az összevont tanulócsoportban való oktatás, vagy más pedagógiai tevékenység olyan felkészültséget igényel, amelyek megszerzésére ma nincs mindenkinek lehetősége. A szakmai műhely tagjainak feladatai: 1) A továbbképzési lehetőségek célzott igénybevételével az adott szakterület szakértőivé válnak, javítva ezzel az oktatás színvonalát saját iskolájukban. 2) Információtárat alakítanak ki. Ennek keretében felkutatnak és összegyűjtenek minden olyan irodalmat, segédanyagot, amely az adott témakörben az érdeklődő pedagógusok számára hasznos lehet. 3) Megteremtik a szakmai kommunikáció kereteit a kistérségen belül. (Munkaközösség, tanácskozások, térségi szintű továbbképzési lehetőségek) 4) Módszertani bemutatókat szerveznek, ehhez igénybe veszik a kialakítandó kistérségi kommunikációs hálózatot. A rendszer működése Egy-egy szakmai műhely és a SOSZI közötti szerződésen alapul. A SOSZI hozzájárul a működési költségekhez (továbbképzési költségekhez, szakmai tanácskozások, videó-konferenciák stb. költségeihez), cserébe a szakmai műhelynek a közösség érdekében végzett, előre rögzített feladataiért.

4.2.2. Az oktatás színvonala, tehetséggondozás Az iskolák működésének szervezeti rendszere, az azt körülvevő intézményi környezet részben közvetlenül (az új funkciókon keresztül), részben közvetve (a felszabaduló pénzeszközön keresztül) az oktatás színvonalának fejlesztését szolgálja. A színvonal nem csak a szervezeti rendszert érintő intézkedésekkel javítható, hanem szervezési megoldásokkal, illetve új funkciók ellátásával is. Már a jelenlegi helyzetben is adottak olyan lehetőségek, amelyek minimális ráfordítással javíthatják a szülők, a tanulók komfortérzetét, vonzóbbá tehetik számukra a térség iskoláit, s egyben erősíthetik az intézmények közötti bizalmat. A térség iskolái többnyire az alapellátást nyújtják, de egyes nagyobb iskolák igyekeznek az átlagosnál hangsúlyosabb szerepet adni bizonyos oktatási irányoknak (informatika, környezeti nevelés, nyelvoktatás, sport). Ez a speciális tudás ma kistérségi szinten kiaknázatlan marad. Nem biztos, hogy az említett szakterületek emelt óraszámban történő oktatását minden helyi tanuló igényli, más településen élők pedig nem is juthatnak ilyen lehetőséghez. 21




A jövőben sem várható, hogy minden ilyen jellegű igényt minden iskola nyújtani fog, ennek sem az infrastrukturális, sem a személyi feltételei nem teremthetők meg. A jelenlegi merev rendszer (amelyben a tanuló a középiskola elkezdéséig egy, többnyire a saját település iskolájában tanul mindig és mindent) fokozatosan fellazítandó, lehetőséget teremtve az egyéni igények kielégítésére. Ennek lehetséges formái ◊ Szabad iskolaválasztás. Elvileg eddig is adott volt, de a jelenlegi rendszerben ellentmond a települési érdekeknek, s a közlekedési feltételei sem adottak. Kistérségi szintű deklarálása és feltételeinek megteremtése hosszabb távon lehetséges, egy olyan iskolahálózat kialakulása esetén, amelyben az iskolák mindegyike megtalálta saját helyét, szerepét, s nem kell attól tartania, hogy tanulói elhagyják. ◊ Az áttanulás intézményének bevezetése. Ez a módszer lehetőséget biztosíthat arra, hogy pl. pályaválasztás előtt álló tanulók (esetleg pályázati rendszerben) hosszabbrövidebb időt (fél évet, egy évet) töltsenek el valamilyen szomszédos iskolában, olyanban, amely komolyabb felkészülési lehetőséget biztosít nekik egy bizonyos területen, mint a saját iskolája. ◊ Speciális kurzusok szervezése. Ebben az esetben a felkészült iskolák csoportosan fogadhatnak tanulókat, s rendszeres időközönként, vagy egy összefüggő időszakban speciális tanfolyamokat tartanak az érdeklődőknek. Az áttanulási lehetőség illetve a speciális kurzusok szervezése már ma is megvalósítható. Az abai és a seregélyesi iskola már jelenleg is megfogalmaz prioritási területeket, amelyeken mások számára is felkínálhatja az oktatást. A lehetőséget nem kell feltétlenül a deklaráltan emeltszintű képzéshez kötni, egy-egy felkészült tanár, egy-egy sikeresebb tanulócsoport is bázisa lehet a tehetséggondozás említett formáinak.

Tehetséggondozó program A program célja A térségben tanuló tehetséges fiatalok középfokú és – közvetve – felsőfokú tanulmányainak előkészítése, megkönnyítése, ennek révén a kvalifikált rétegek letelepedésének támogatása, hosszabb távon pedig a lakosság képzettségi szintjének emelése. A SOSZI koordinálásával, részben támogatásával, de alapvetően a helyi tudástőkére építő program. Feladatok

Felelős

Célcsoport

Belső differenciálás

Általános iskolák

saját tanulók

A SOSZI feladata - tanári továbbképzési lehetőségek felkutatása, megszervezése - szakmai kommunikáció segítése az intézmények pedagógusai között - bemutató órák szervezése, segítség a lebonyolításban - a kínálat egyeztetése, eljuttatása a 22




-

térség tanulóihoz az átjáró tanulók részvételi lehetőségének kidolgozása (finanszírozás) - az átjáró tanulók átjárásának megszervezése a kínálat eljuttatása a térség tanulóihoz a tanulók részvételi lehetőségének kidolgozása (finanszírozás) a tanulók átjárásának megszervezése

-

u.az, mint a szakkörök

-

igények és lehetőségek összehangolása a finanszírozás feltételeinek kidolgozása. igények és lehetőségek összehangolása a finanszírozás feltételeinek kidolgozása. igények és lehetőségek összehangolása a finanszírozás feltételeinek kidolgozása.

-

Szakköri rendszer

Iskolák

saját + átjáró tanulók -

Középiskolai előkészítők

SOSZI

Iskolák, Előkészítő tanfolyamok SOSZI Áttanítás

Áttanulás

Speciális kurzusok

SOSZI

Iskolák, SOSZI Iskolák, SOSZI

Művészeti iskolák, Abai Szakközépiskola művészeti tagozata Abai általános Sport Etalonsport iskola, Seregélyesi iskolai Szakközépis rendszer kola Művészetoktatás

a térség tanulói

u.az, mint a szakkörök az egyes iskolák tanulói a térség tanulói

-

-

a térség tanulói

-

minden jelentkező

-

szakmai tevékenység összehangolása információközvetítés

elsősorban a térség tanulói

-

információközvetítés

Az oktatás színvonalának általános emeléséhez az oktatási szolgáltató iroda tevékenysége is hozzájárulhat. A hiányzó szaktanárok felkutatása, a rövidebb-hosszabb időre kieső tanárok helyettesítésének, valamint a különleges feladatok ellátásának megszervezése összességében hozzájárul a kistérség oktatási intézményeinek sikerességéhez. Ugyanezt segítheti a tanári továbbképzés lehetőségeinek felkutatása, adott esetben megszervezése, valamint a térség pedagógusai között meglévő információ csere fórumainak (szaktanári, igazgatói munkaközösségek) megteremtése, működtetése. Tevékenységében kiemelt szerepet kell kapnia egy idő után egy tanácsadói rendszer működtetésének, aminek hiányát a pedagógusok nem csak a kistérségben, hanem országszerte érzékelik.

23




A tanulói értékelés, s ezzel az iskola munkájának értékelése elsősorban a fenntartó önkormányzatok igénye, amelyek megbízható visszajelzést szeretnének kapni a közösség pénzének hasznosulásáról. A szolgáltató iroda a tanulmányi versenyek szervezésével, valamint a tudásszint-felmérés rendszerének kidolgozásával, az erre alkalmas mérőeszközök megvásárlásával és a felmérések lebonyolításával járulhat hozzá az iskolák magasabb szintű szakmai munkájához. A tehetség-gondozásban a jövőben is kiemelt szerepet kell, hogy kapjon a művészetoktatás és a sport. A művészetoktatás nagy hagyománnyal rendelkezik a térségben, erre építeni lehet. A szétaprózott intézményhálózat megosztja az erőket. Intézményi szintű összefogás – bár kívánatosnak látszik – csak hosszabb távon képzelhető el, a települési érdekek messzemenő összehangolásával. Ennek formája egy kifejezetten e célra létrehozandó önkormányzati intézményfenntartó társulás lehet, amelynek alapító okiratában minden érintett település biztosítékot kap arra, hogy tanulói hozzájuthatnak a képzéshez, a települési iskolák pedig nem esnek el a korábban is elért járulékos haszontól. Egy közös művészeti iskola előzményeként, vagy a helyett a lazább együttműködési formák vezethetnek sikerre: munkamegosztás az iskolák között, tanulók egyéni átjárási lehetőségeinek biztosítása. Az Etalonsport iskolai rendszer kiépítése jó esélyt biztosít a jövőben, a térség ebben tehetséges fiataljainak. Az óvodai tornaszobák biztosíthatják az alapot, az abai sportiskola a továbblépést, a seregélyes középiskola pedig azt, hogy az érintett fiatalok befejezett középiskolai végzettséghez is jussanak. Ez a vertikális rendszer lefedi a közoktatás egészét. Fontosnak tartjuk az átjárási lehetőségek folyamatos biztosítását.

4.2.3. Esélyegyenlőség, a lemaradók, leszakadók problémái A jövőben mind nagyobb szerepet fog kapni a hazai oktatásban a lemaradók, a valamilyen szempontból hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése. Az ezzel kapcsolatos feladatoknak a Sárvíz kistérségben is különös hangsúlyt kell adni. Különös hangsúlyt azért, mert a térségben egyaránt találhatók hátrányos helyzetű települések, hátrányos helyzetű rétegek, s a legkülönbözőbb, az iskolai beilleszkedésben, illetve a sikeres iskoláztatásban gátolt tanulók. Az iskolai esélyek közelítése hozzájárulhat a kistérség egészének fejlődéséhez. A hátrányos helyzetű települések, a hátrányos helyzetű rétegek fiataljainak életesélyeit a már korábban felvázolt módon kialakított színes, rugalmas iskolarendszerben biztosított színvonalas oktatás jelentheti. Ez önmagában nem oldja meg teljesen a konkrét tanulási, magatartási problémákkal küzdő fiatalok minden gondját. Az iskolarendszer ennek csak keretét jelenti, további konkrét intézkedésekre van szükség. Olyan intézkedésekre, amelyeket nem lehet elodázni, amelyek sürgős megoldásra várnak. A települések jelentős részében komoly gondot jelent az enyhén értelmi fogyatékos tanulók, a felzárkóztatást igénylők, illetve a beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulók ellátása. A probléma megoldását nehezíti, hogy a rendelkezésre álló erőforrások, illetve az állami támogatás jelenlegi rendszere összemossa a különböző igényeket. A differenciált megoldás teljes mértékben települési szinten aligha képzelhető el, ehhez a települések túlságosan kicsik, illetve hiányoznak a szükséges erőforrások. Alapvető feladatnak tartjuk, hogy az érintett tanulók differenciáltan, a problémájuknak megfelelő ellátásban, képzésben részesüljenek. A magatartászavaros fiatalok, illetve a felzárkóztató oktatásra szorulók ne kerüljenek a gyógypedagógiai osztályokba.

24




Az integrált és a szegregált oktatás hatékonysága ma vitatott. Ezért javaslatunk egy bázisiskolákra épülő rendszer létrehozása, az egyéb iskolaközi kapcsolatokhoz is szükséges (tanulói) átjárási lehetőség biztosításával. Alapvető cél, hogy a tanulók lakóhelyükön, vagy ahhoz közel szakképzett pedagógusok vezetésével kapjanak színvonalas oktatást, élvezve az iskolák nyújtotta minden infrastrukturális lehetőséget. A bázisiskolák feladata: külön csoportban foglalkozni a rászorulókkal, s egyben szakmai támogatást nyújtani azoknak az intézményeknek, amelyekben a munka integráltan folyik. A szülők a lehetőségek ismeretében választhatnak az integrált és a szegregált oktatási formák közül. A bázisiskolák fenntartása alapvetően a jelenlegi formában történhet a jövőben is, de megfontolandó egy olyan (közös) költségvetési alap létrehozása, amely a térség érintett pedagógusainak továbbképzését, illetve az integrált oktatásra való felkészítését szolgálja. Lehetséges bázisiskolák: Aba, Káloz, Sárkeresztúr, Seregélyes, Soponya, de elképzelhetők olyan megoldások is, amikor a szomszédos települések megosztják a feladatot, a csoportokat. Egy ilyen rendszer teljes kialakítása csak hosszabb idő alatt történhet, elfogadtatva a lakossággal az érintett tanulók más településen való iskoláztatását. Az érintett tanárok felkészítésének megoldása nem várathat magára. Jelenleg is adott lehetőség térségen kívüli települések speciális iskoláinak, osztályainak az igénybevétele. Részben a távolságok, részben az adott közlekedési feltételek mellett kevés szülő engedi el gyermekét, s a jövőben sem várható, hogy a probléma kezelése körzeten kívülre tolható. A kistérségen belüli közlekedési kapcsolatok tervezett javítása viszont lehetővé teszi a kialakítandó bázisiskolák több településre kiterjedő beiskolázását. Néhány településen a jelen lévő roma lakosság egy részének gyerekei speciális problémákkal küzdenek. A szülők alacsony iskolázottsága, a családok rossz anyagi helyzete, a többségi társadalomtól eltérő kulturális háttér megnehezíti a tanulók beilleszkedését. Az ebből adódó gondok kezelésére a pedagógusok egy része felkészületlen. Javaslatunk egy olyan bázisiskola létesítése, amelynek pedagógusai speciális felkészítést kapnak a probléma kezelésére, a roma tanulók integrált formában történő oktatására. E bázisiskolának az átlagosnál kedvezőbb feltételeket kell biztosítani honorálva a pedagógusok többletmunkáját, s vonzóvá téve az iskolát mindenki számára. A bázisiskola az adott szakterületen tanácsadói, továbbképzői feladatokat is elláthat. Ezzel körzeti funkciót kap, fenntartása ezért nem hárulhat teljes mértékben az adott település önkormányzatára. Lehetséges helyszíne: Sárkeresztúr. A pedagógiai szolgáltatások iránti igények kielégítésére a térségben nincs szisztematikus megoldás. A logopédiai ellátás, a gyógy-testnevelés, a pszichológiai ellátás, a gyermeknevelési tanácsadás megléte, színvonala, az igények kielégítettségének mértéke nagyon egyenetlen. Képzett szakemberek részben találhatók a térségben, részben térségen kívüli segítségre szorulnak az intézmények. Első lépcsőben az iskolák közötti együttműködés lehetőségeinek megteremtése, majd az egységes szolgáltatási rendszer kiépítése javíthat a szolgáltatások általános színvonalán. Ennek kiépítése a szolgáltató iroda feladata lehet. Egyes esetekben főállású alkalmazottal, más esetben megbízott szakemberrel látható el a feladat.

25




Esélyegyenlőségi program A program célja A tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő, a gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulók iskolai sikerességének javítása, megkönnyítve egyben a programban nem érintett – különleges támogatásra nem szoruló – tanulók tanítását. A SOSZI koordinálásával, részben támogatásával, de alapvetően a helyi tudástőkére építő program. Feladatok

Felelős

Célcsoport

A SOSZI feladata -

Belső differenciálás

Általános iskolák

a rászoruló saját tanulók

-

Felzárkóztatás Iskolák

saját + átjáró tanulók

-

Gyógypedagógiai ellátás

Iskolák

sajátos nevelési igényű tanulók

-

Egyéb problémák kezelése

Iskolák

Érintett tanulók (magatartászavaros, pszichés problémával küzdő, hátrányos helyzetű, valamilyen szakszolgálati kezelésre szoruló fiatalok)

-

tanári továbbképzési lehetőségek felkutatása, megszervezése szakmai kommunikáció segítése az intézmények pedagógusai között bemutató órák szervezése, segítség a lebonyolításban információ az érintett tanulók számára az átjáró tanulók átjárásának megszervezése szaktanári támogatás (szervezéssel) tanári továbbképzési lehetőségek felkutatása, megszervezése szakmai kommunikáció segítése az intézmények pedagógusai között bemutató órák szervezése, segítség a lebonyolításban információ az érintett tanulók számára az átjáró tanulók átjárásának megszervezése szaktanári támogatás (szervezéssel) tanári továbbképzési lehetőségek felkutatása, megszervezése szakmai kommunikáció segítése az intézmények pedagógusai között bemutató órák szervezése, segítség a lebonyolításban információ az érintett tanulók számára az átjáró tanulók átjárásának megszervezése szakember-támogatás szervezéssel és/vagy saját szakemberrel továbbképzési lehetőségek felkutatása, megszervezése szakmai kommunikáció segítése az intézmények pedagógusai között bemutató órák szervezése, segítség a lebonyolításban

26




4.2.4. Infrastruktúra Az oktatás infrastruktúrája hézagosan elégíti ki a jelenlegi igényeket, összességében fejlesztésre szorul. A fejlesztés részletei településenként eltérnek, egyes esetekben új iskolaépületre van szükség, máshol bővítésre, tornateremre, felújításra, vagy más kisebb beruházásra. A részletekkel az egyes településekre vonatkozó fejezetben foglakozunk. A korábban javasolt iskolahálózati, szervezeti megoldások felszabadíthatnak tantermeket, de ezzel nem csökkentik a fejlesztési igényeket, mert azok más településhez köthetők. A közös oktatásügyet szolgáló intézményfejlesztési igény a szolgáltató iroda elhelyezése. A foglalkozatott létszámtól függően egy-két kisebb irodahelyiségről lehet szó kezdetben, amit ideális esetben kiegészíthet egy nagyobb, tanácskozásra, továbbképzésre szolgáló terem. Alapvető fontosságú az iroda és a térség intézményei, valamint az iroda és a térségen kívüli intézmények közötti kommunikációs kapcsolat megteremtése. Az iskolák berendezése, felszereltsége jelentősen eltér egymástól. A különbségek csökkentése továbbra is településszintű feladat, de megoldandó a közös feladatok ellátására szolgáló fejlesztések közös finanszírozása. Az ezzel kapcsolatos feladatokat az oktatási iroda láthatja el legcélszerűbben. Az alsó fokú képzésen túlmutató oktatás infrastrukturális igényeivel a következő fejezetben foglalkozunk. 4.2.5. Középfokú oktatás, felnőttképzés A középfokú oktatás szempontjából a térség alapvetően külső településekre, mindenek előtt Székesfehérvár iskoláira utalt. Ez a helyzet a térség lakosságának alapvetően megfelel. A meglévő seregélyesi intézmény végleges profiljának megtalálása a térség egésze szempontjából is, s a település szempontjából is kulcskérdés. Az iskola megközelítése a megye több térségéből kifejezetten jó, s a megépülő Aba-Seregélyes úttal a kistérség lakói is könnyen elérhetik. Jelenleg a képzési szerkezetre a helyi önkormányzatnak nincs befolyása. A megyei vezetés fenntartja az intézményt, de a fejlesztés irányait az iskola határozhatja meg. Javasoljuk, hogy addig is, amíg a település át nem veszi az iskola fenntartását, a település illetve a kistérség vezetése együttműködési szerződés keretében segítse az iskolát a megfelelő profil kialakításában. Az iskola Etalonsport iskolává történő fejlesztése kitörési pont lehet, de csak abban az esetben, ha a sport mellett vonzó szakképzettséget is kínál. A jelenleg kínált szakirányok egy része túlzottan speciális ahhoz, hogy a sportban kiugrást kereső fiatalok ezt az iskolát válasszák. Javasoljuk a tanulásban ambiciózusabbak számára vonzó kereskedelmi szak előtérbe helyezését, illetve vendéglátó-idegenforgalmi szak indítását. A két szakirány bevezetését az abai önkormányzat is tervezi, ezért nélkülözhetetlennek tartjuk a kérdéskör önkormányzati szintű egyeztetését, mert két (részben) hasonló profilú intézmény szükségszerűen konkurál egymással, s a versengés könnyen mindkét iskola (vendéglátóidegenforgalmi szakirányának) kudarcához vezethet. A seregélyesi képzés gyakorlati bázisa a helyi kastélyszálló, a Velencei-tó környékének intézményei, illetve az Abán kialakítandó létesítmények (ófalu, fürdő, a kerékpáros turizmusra épülő intézmények) lehetnek.

27




Javasoljuk továbbá a rugalmasan alakítandó szakirányt – a fő profilon belül – annak érdekében, hogy a munkaerő-piac igényeire rövidtávon tudjon a képzés reagálni. Az abai idegenforgalmi intézményekkel való együttműködés kölcsönös előnyöket szolgál. A tanulásban kevésbé sikeres tanulók számára a képzés alapját a jelenlegi mezőgazdasági képzés jelentheti (a mezőgazdasági gépészképzés megmaradhat, de új, jól bevezetett egyéb profil esetén más iskolának esetleg átadható), viszont nyitni szükséges az ipari képzés felé a tanulói bázis növelése érdekében. Feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy a felnőttképzés a továbbiakban is megmaradjon. A felmerülő igények kielégítésében, a tanárok foglalkoztatásában, az iskola finanszírozásában ennek eddig is nagy szerepe volt, s erre a jövőben is építeni kell. Két tényező azt indokolja, hogy a térségben – a seregélyesi intézmény mellett – bővüljön a középfokú oktatás. A térség középiskolás tanulóinak egy része számára a székesfehérvári kínálat nem megfelelő. Vagy azért nem, mert nem a helyi, kistérségi munkaerő-piaci igényekre készítik fel őket az iskolák, vagy azért, mert nem tudják hatékonyan integrálni őket. Elsősorban a hátrányos helyzetűekre gondolunk, s közöttük a roma lakosság gyerekeinek egy részére is, akik közül többen 16 éves korban egyszerűen kimaradnak az általános iskolából, ugyanakkor a tankötelezettség 18 éves korra emelésével a jövőben meg kell oldani további képzésüket is. A térség fejlődése szempontjából kiemelkedő jelentőségű lehet egy önálló középiskola működése, egy olyan iskoláé, amely nem csak a fiatalok képzésében vesz részt, de amely bekapcsolódik a továbbképzésekbe, tevékenyen részt vállal a felnőttképzésben is, s idővel szellemi centrummá növi ki magát. A tervezett abai középiskola, illetve ennek helyi művészeti tagozata nagy jelentőségű lehet a település életében, s jelentős segítséget nyújthat a kistérség egészének abban, hogy elérhető távolságban igényeinek megfelelő középfokú képzési lehetőséghez jusson. Az új iskola létesítése nagy körültekintést igényel, mert a középiskolába lépő tanulók száma a jövőben általánosan csökken, a képzési idő meghosszabbításával pedig egyre kevésbé élhetnek az egyes iskolák, ezért a tanulókért folytatott verseny a közeljövőben minden bizonnyal kiéleződik. A szakok körültekintő megválasztása, az oktatás és az azt kísérő szolgáltatások választéka, minősége, valamint a munkaerőpiachoz való fokozott alkalmazkodás lehetnek azok az elemek, amelyek az iskola ügyét sikerre vihetik. Egy újonnan létesítendő középiskola létesítésénél, funkcióinak pontosításánál a helyi előzményekre és a helyi lehetőségekre érdemes építeni. Az előzményeket alapvetően a művészeti oktatás jelenti. A helyi művészeti iskola lehet az a bázis, amire építeni lehet, amelyik képes megfelelő számú tanulót vonzani. Az abai művészeti alapiskola egyben a középiskola szakmai oktatói testületének bázisa lehet. A közismereti képzés épülhet a helyi iskola megfelelő végzettséggel rendelkező tanáraira, de javasoljuk az általános iskola szellemétől eltérő, a középiskola fő profiljának megfelelő szellemiségű intézmény létrehozását, s ennek megfelelő tantestület kialakítását. Ellenkező esetben fennáll a veszélye annak, hogy az iskola gyenge képességű tanulók gyűjtőhelyévé válik. A művészeti képzés, amennyiben az az alkalmazotti művészetekre koncentrál, sikerrel kecsegtet, különösen azért, mert mind a helyi művészeti iskola, mind a térségben működő művészeti iskolai tagozatok, a kistérségen túlnyúló hatókörrel rendelkeznek, megalapozva egyrészt a képzést, másrészt megkönnyítve a beiskolázást. Ennek alapján javasoljuk a leendő iskola és az érintett (esetleg más, térségen kívüli) művészeti iskolák közötti együttműködés formalizálását. Az iskola indításánál figyelembe kell venni, hogy a Sárvíz kistérség települései nem képesek tanulóval megtölteni egy ilyen intézményt, szakmai kínálatát kevesen igénylik.

28




Éppen ezért a kistérségnél nagyobb beiskolázási körzetben érdemes gondolkodni, s olyan, a művészet iránt fogékony tanulói réteget megcélozni, amely vagy a speciális, a megyeszékhelyen nem meglévő szakmai részterületek iránt érdeklődik, vagy pedig a megyeszékhelyen meglévő művészeti elitképzésből kiszorulva keres érdeklődésének megfelelő intézményt. A művészeti szakközépiskola centrumául a tervezett abai ófalu szolgálhat. A kollégiumi elhelyezést is biztosító intézmény évi egy tanulócsoport oktatását, szakképzését biztosíthatja. .Felmerült az iskola keretein belül a vendéglátó-idegenforgalmi szak indításának lehetősége is. A képzés gyakorlati hátterét a tervezett idegenforgalmi beruházások intézményei minden bizonnyal megteremtik, ugyanakkor az elképzelés ütközik a seregélyesi intézmény számára javasolt hasonló kitörési lehetőséggel. Ebben a kérdésben fenntartói szintű egyeztetést javasolunk, s egyben utalunk rá, hogy vendéglátóipari-idegenforgalmi képzés nem csak önálló szakként, hanem a művészeti képzés kiegészítéseként is elképzelhető. Amíg a művészeti középiskola egy nagyobb térség igényeit szolgálhatja ki, egy ezt kiegészítő szakiskolai tagozat kisebb térségben gondolkodik, s elsősorban a tanulásban lemaradó tanulók szakképzését kell, hogy megcélozza. Miután a székesfehérvári iskolák kínálata bő, a férőhelyek egyre inkább kielégítik az igényeket, csak olyan iskola lehet sikeres, amely valamilyen specialitással rendelkezik. A térségben élő hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel és beilleszkedési zavarokkal küzdő fiatalok (romák és nem romák egyaránt) középiskolai képzése ma nem megoldott. A tanulók egy része a tankötelezettség befejeztével kimarad az oktatásból, s a későbbiek során többnyire a munkaerőpiac perifériájára sodródik. E fiatalok felkarolására egy széles szakmai választékot kínáló szakiskola lehet alkalmas. A széles szakmai kínálat elsősorban azért fontos, hogy különböző képességű, eltérő ambíciójú fiatalok találjanak maguk számára megfelelő képzést. Egy olyan iskola képzelhető el racionálisan, amelyben a legegyszerűbb és a bonyolultabb szakmákat egyaránt oktatják, s a belső átjárhatóság (szakmák között, illetve a szakiskolai és a szakközépiskola között) alapvetően biztosított. Fontosnak tartjuk, hogy ez a tagozat ne csak egyszerű szakképző intézmény legyen, hanem minden tekintetben legyen felkészülve a beiskolázott tanulók problémáinak kezelésére. Egy erre koncentráló speciális intézmény hatóköre a kistérség határán is túlnyúlhat, aminek az állami normatíva miatt komoly szerepe lehet. A tagozat helyszínének a sárkeresztúri önkormányzat által biztosított terület alkalmas. Aba és Sárkeresztúr közelsége lehetővé teszi, hogy a tagozat önállóan, de a művészeti tagozattal szükségszerűen együttműködve dolgozzon. A közös szálakat az irányítás, a fenntartás, a tantestületek közötti együttműködés (áttanítás), esetleg a közös tantestület, valamint a művészeti képzésnek a szakiskolai tagozaton való megjelenése (fakultatív formában) jelenti. A sárkeresztúri helyszín mellett szól, hogy a tervezett profil jelentős mértékben elérheti a helyi lakosságot, illetve az, hogy az említett tanulási-magatartásbeli problémák leküzdésére a tagozat illetve a helyi általános iskola szövetkezhet, s így létrejöhetne egy ilyen jellegű módszertani központ (nem önálló intézményként, de hangsúlyosan megjelenítve – pl. továbbképzések szervezése, bemutató tanítások). Egy kifejezetten a hátrányos helyzetű, illetve a speciális problémákkal küzdő tanulókkal foglalkozó intézmény létrehozása segíthet az érintett térség lakosságának helyzetén, de vonzó lehet a körzeten kívüli fiatalok számára is.

29




Abai Középiskola Az iskola célja A térség általános iskoláiban végző tanulók továbbtanulásának támogatása olyan középfokú iskolával, amely épít a tanulók kibontakozó tehetségére, illetve tekintettel van a tanulási, iskolai beilleszkedési zavarokkal küzdő, adott esetben hátrányos családi körülmények között élő fiatalok problémáira. Az iskola fokozottan figyelembe veszi a kistérség, illetve a kistérség peremén elhelyezkedő települések munkaerő-piaci igényeit, segítve ezzel a kistérség gazdasági fejlődését, a lakosság számára pedig a munkaerőpiacon érvényesíthető szakképzettség megszerzését. Az iskola kiemelten épít a térségben folyó művészetoktatás előzményekre, s alapvető céljai közé tartozik annak középiskolai formában való megerősítése. Az iskola felépítése Az iskola két tagozattal működik: ◊ Művészeti szakközépiskolai tagozat ◊ Szakiskolai tagozat A két tagozat képzési célja eltérő, közös az irányítás és a fenntartás. Az iskola pedagógiai programját úgy célszerű kialakítani, hogy – alkalmazkodva az egyéni tanulói igényekhez – a két tagozat közötti belső átjárhatóság a lehető legnagyobb mértékben biztosítható legyen. Az iskola helyszíne A művészeti tagozat Abán, a létesítendő ófalu komplexumban helyezhető el, a szakiskolai tagozat helyszíne Sárkeresztúron, az önkormányzat által biztosított telken felépülő új intézmény. A működés formája A lehetséges működési formák: ◊ az abai önkormányzat a fenntartó ◊ Aba és Sárkeresztúr iskolafenntartó társulást hoz létre ◊ A kistérség települései iskolafenntartó társulást hoznak létre. Az iskola alapítványi formában működik. Az alapítvány mögött célszerűen önkormányzatok (helyi, megyei), gazdasági szervezetek, társadalmi szervezetek (pl. cigány önkormányzati szervezetek) állnak, biztosítva az iskolaműködéséhez szükséges politikai támogatást. Az iskola különleges céljai (művészetoktatás, beilleszkedési-tanulási problémák kezelése) igényli a nagyfokú önállóságot, ezért legcélszerűbbnek az alapítványi keretek közötti formát látjuk. A képzési program Művészeti szakközépiskolai tagozat ◊ 4 középiskolai év (9-12. évfolyam) Bármelyik évfolyam elvégzését követően átlépési lehetőség a szakiskolai képzésbe. Érettségi után átlépési lehetőség a művészeti szakképző évfolyamra vagy a szakiskolai tagozat érettségizettek számára indított képzésébe.

30




◊ Szakképző évfolyam(ok) Az oktatott szakmák számára előírt képzési idő. Megcélzott szakterület: alkalmazott művészeti képzés. Szakiskolai tagozat ◊ 2 év előkészítés (9-10. évfolyam) A rászorulók számára a beilleszkedésüket, tanulási képességeiket fejlesztő speciális programok. Igény szerint multikulturális oktatás, roma népismereti programmal. A 10. évfolyamon normál ill. emelt szintű képzés (a tantárgyak egy részében, csoportbontással). Az emelt szintű képzésben résztvevők előre meghatározott feltételek teljesítése esetén átléphetnek a művészeti szakközépiskolai tagozat 11. évfolyamára. ◊ 1-2 év szakiskolai képzés A szakterületek kiválasztásának szempontjai: • törekedni kell arra, hogy a szerényebb teljesítményre képes, és a terhelhetőbb tanulók, valamint a fiúk és a lányok egyaránt találjanak maguk számára szakmát. • a munkaerőpiacon való elhelyezkedés lehetősége • az 1 ill. a 2 éves szakmák egymásra épüljenek • a művészeti tagozaton oktatott szakmák és a szakiskolai képzés közötti kapcsolat (pl. fafaragás-asztalos szakma, épületszobrászat-kőműves szakma). A szakiskolai képzésben résztvevők számára lehetőséget kell biztosítani közismereti tantárgyak tanulására, ezt követően pedig a szakközépiskolai tagozaton (11-12. évfolyam) való teljes értékű középfokú végzettség megszerzésére ◊ 1-2 év érettségi utáni szakképzés Elsősorban a művészeti tagozaton végzett, de a művészeti képzés helyett a szakiskolai tagozaton oktatott szakmák iránt érdeklődők számára.

A már felvázolt képzési programot és a Sárkeresztúron meglévő létesítményeket figyelembe véve, a szakiskolai tagozat beindításához egy új iskola és egy kollégium építését javasoljuk. A hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásával foglalkozó iskolák tapasztalata szerint a kívánt cél csak akkor érhető el, ha az iskolához kollégium is tartozik. Egy jó kollégium egyrészt önmagában is vonzó a rossz körülmények közül érkező fiatalok számára és elősegíti a visszaterelést az iskolába, másrészt a bentlakási lehetőség biztosítja, hogy az iskola az egész kistérségből fogadni tudja a rászoruló tanulókat. Az oktatási épületben induláskor legalább 3 nagyobb (30 fős) és 6 kisebb (15 fős) tanterem egy számítógépes és egy demonstrációs szakmai műhely szükséges. Ez elegendő, ha a gyakorlati oktatást főként az iskolán kívül végzik és középiskolai képzést a 10. osztály után folytatni vágyók Abán tanulnak tovább. Az előírt egyéb helyiségekkel együtt az épület alapterülete mintegy 400 nm, ami helyet biztosít 2 évfolyamon 1-1 30 fős osztály középiskolai képzésére bontott csoportokban, és további 2 évfolyamon 2-2 osztály szakiskolai képzésére. Az utóbbiak fele már érettségire alapuló szakiskolai képzés formájában vesz részt az oktatásban.

31




Az oktatási épület teljes kialakításához (amennyiben a közművesített telek rendelkezésre áll) kb. nettó 80 millió Ft-ra van szükség. Célszerűnek tartjuk a későbbi bővítés lehetőségét figyelembe venni a tervezés során. A 40 fős kollégium a szükséges kiszolgáló helyiségekkel (tanulószoba, melegítő konyha, étkező, stb.) együtt mintegy 400 nm és kialakításának költsége kb. nettó 70 millió Ft. Az iskola fenntartásával kapcsolatosan megjegyezzük, hogy a speciális jellege miatt alaposan megfontolandó a fenntartó intézmény megválasztása. Az alapítványi forma nagyobb függetlenséget biztosít a politikai befolyás ellen és pénzek felhasználása (pl: önerő biztosítása pályázathoz) terén, viszont az állami normatív támogatás nem egészül ki automatikusan az önkormányzati hozzájárulással. Ugyanakkor megnyílnak egyéb finanszírozási lehetőségek, amelyeket egy kreatív, menedzser szemléletű vezetés képes kihasználni. A jövőben mind nagyobb igény várható a felnőttek képzésére. A differenciált igények miatt ebben elsősorban a centrális fekvésű települések intézményei, valamint a speciális szolgáltatást nyújtó intézmények játszhatnak fő szerepet. A Sárvíz kistérség intézményei elsősorban speciális kínálatukkal gyakorolhatnak vonzerőt a megrendelőkre. A seregélyesi középiskola továbbra is elsősorban hagyományos profiljára, a tervezett abai iskola művészeti tagozata az idegenforgalom és az alkalmazott művészet összekapcsolására építhet. A szakiskolai tagozat számára a tervezett roma felnőttképzési központtal való összefogás kínálkozik. A felnőttképzési központ létrehozói (a Fejér Megyei Cigány Önkormányzatok Szövetsége, a megyei önkormányzat és helyi önkormányzat) olyan képzési kínálatot terveznek, amely kifejezetten az alacsonyan képzett roma lakosság igényeinek felel meg, megpróbálva őket visszavezetni a munkaerőpiacra, elősegíteni ezzel társadalmi integrációjukat. A roma felnőttképzési központ kialakítását – a térség lakosságának igényeihez szabott profillal – feltétlenül támogatandónak tartjuk. Ezek az intézmények – hasonlóan a középfokú képzéshez – nem oldják meg a jövő felnőttképzési igényeit, de bővítik a lehetőségeket, s közelebb hozzák a lakossághoz legalább a képzések egy részét.

32




4.3. Az oktatás jövőbeni hálózata és az egyes települések szerepe A fentiek alapján a jövőben egy alapvetően önálló, de egymással több módon is együttműködő intézményrendszer jön létre. Egy olyan intézményrendszer rajzolódik ki, amelynek minden intézménye tud valamit nyújtani más települések lakosainak és/vagy pedagógusainak.

Sárvíz kistérség oktatási rendszere

Megjegyzések: ◊ Az iskolafenntartó társulások, az iskolák, a tagiskolák és a szakmai munkaközösségek száma csak jelzésszerű. ◊ Iskolafenntartó társulások minden esetben az érintett önkormányzatok együttes döntésével jönnek létre, a különböző településen működő iskolák közös fenntartására. ◊ Az iskolák státuszát (önálló, ill. tagiskola) nem befolyásolja, hogy alsó, felső vagy mindkét tagozatot működtet. A középiskola fenntartása elképzelhető közösen (a felügyelő bizottságnak alárendelve) illetve egy településnek alárendelve. Az együttműködést az oktatási szolgáltató iroda koordinálja. Fenntartását a létrehozó önkormányzatok vállalják, cserébe a számukra nyújtott szolgáltatásokért. Ezeket a szolgáltatásokat az alapító okiratnak megfelelően ingyenesen, kedvezményesen, vagy önköltségesen nyújtja a körzeten belüli és kívüli megrendelőinek. 33




Az alsó fokú oktatási intézmények száma, működése a jövőben is alapvetően a jelenlegi keretek között működhet. Intézmények vagy tagozatok megszűnésére legfeljebb néhány esetben kell számolnunk. Opcionálisan elképzelhető a csőszi felső tagozat megszüntetése, vagy valamilyen munkamegosztás a táci illetve a soponyai iskolával. Bár az oktatási stratégia nem centralizált kistérségben gondolkodik, a realitások – földrajzi helyzete és utóbbi évtizedes fejlődése alapján - Abát jelölik ki funkcionális központnak. Itt működik jelenleg a legnagyobb általános iskola, amely egyben a legtöbb területen tud emelt szintű képzést nyújtani. A párhuzamos osztályok nagy száma miatt, ez a lehetőség a jövőben is fennáll. A település centrális helyzete lehetővé teszi, hogy az iskola szolgáltatásait más települések tanulói is igénybe vegyék, a már említett formák valamelyike szerint. Az iskola Etalonsport iskolává válása alkalmas lehet arra, hogy a térség sportban kiugrást kereső fiataljai helyben tanuljanak, és a versenysportba is bekapcsolódjanak. Az abai Sárvíz Művészeti Alapiskola, mint a térség legnagyobb művészeti iskolája komplex művészeti műhellyé válhat a jövőben. Az ófalu terv olyan komplex elképzelés, amelynek az oktatásra nézve az lehet a hozadéka, hogy a művészeti képzés szakmai központjává válhat Aba. Ehhez nem szükséges a művészeti képzésnek egy szervezetbe tömörülnie a térségben, az abai hagyományok illetve a rendelkezése álló infrastruktúra lehetőséget ad arra, hogy Aba művészeti oktatása úgy fejlődjön, hogy az ne a többi település oktatása rovására történjen, hanem egyben azok javát is szolgálja. A tervezett középiskola központja itt lehet. Ennek reális alternatívája nincs. Konkrét feladatok: az általános iskola tetőterének beépítése, a felszabaduló épületek átadása a művészeti iskolának, az ófalu terv megvalósítása, az Etalonsport létesítmények megépítése, az oktatási szolgáltató iroda helyiségeinek biztosítása. Az ófalu engedélyes terve már elkészült és lehetőséget biztosít az Abára vonatkozóan megfogalmazott funkciók elhelyezésére. Konkrét feladatok: tetőtér-beépítés, csoportbontás néhány tantárgyban. Csőszön hosszabb távon – az érintett önkormányzatok beleegyezése esetén –megfontolandó a felső tagozat Tácra telepítése, esetleg olyan formában, hogy a fogyatékos oktatásban résztvevő alsó tagozatos tanulók integrált képzését a csőszi iskola oldja meg, s ezzel az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált oktatásának módszertani gazdája lehet a térségen belül. A takarékosabb oktatás hozzájárulhat az oktatási infrastruktúra lényeges javításához. Rövidtávon megfontolandó a tácival közös irányítású iskola létrehozása, elsősorban a közös tantestületből adódó előnyök (takarékosabb, színvonalasabb oktatás) kiaknázására. További lehetőség: a táci iskolával közös tehetséggondozó program kidolgozása. Konkrét feladatok: az épületgondok megoldása, a felszereltség javítása, s indokolt egy tornaterem építése. Kálozon elsősorban a roma gyerekekhez fűződő oktatási problémák kezelésének megoldására van szükség. Az iskola a sárkeresztúri iskolával együtt vállalhatja fel ennek programját, segítve elsősorban a kistérség nyugati térségében fekvő hat iskola hasonló gondját. Hosszabb távon megfontolandó az iskolának a tácival, vagy a soponyaival való közös irányítása, elsősorban a közös tantestületből adódó előnyök (takarékosabb, színvonalasabb oktatás) kiaknázására. További lehetőség: a soponyai iskolával közös tehetséggondozó program kidolgozása, építve – többek között – a jól működő helyi szakkörökre. Konkrét feladat: az iskola fűtési rendszerének átalakítása, elektromos hálózatának felújítása.

34




Sárkeresztúron megoldásra vár a roma, illetve más hátrányos helyzetű tanulók olyan alapfokú oktatása, amely megalapozhatja e rétegek középiskolai végzettségig, illetve a szakmunkásbizonyítványig való eljuttatását. Ez csak úgy lehetséges, ha az iskola törekvéseiben tudatosan megjelenik ez az igény, megfogalmazódik az ehhez vezető út (milyen szakemberekre, milyen továbbképzésekre, milyen csoportbontásokra, s mindehhez milyen infrastruktúrára stb. van szükség). Az iskolának a hátrányos helyzetű, illetve a roma tanulókat nagy számban oktató iskolák műhelyiskolájává kell fejlesztenie magát. Egy olyan kísérleti iskolává, amely kísérleti jellegéből adódóan igyekezhet támogatáshoz jutni, amely kísérleti jellegéből adódóan szerezheti meg a legjobban felkészült tanárokat, más szakembereket, s amely egyben a térség többi hasonló problémával küzdő iskolájának is módszertani segítséget, esetleg tanári segítséget tud nyújtani. Ha megvalósul az abai középiskola helyi szakiskolai tagozata, az említett feladat a két intézmény összefogását igényli. A tervezett felnőttképzési centrum jelentős mértékben szolgálhatja a település és a szomszédos körzetek – mindenek előtt roma – lakosságának érdekeit. Sárosdon a jó körülmények továbbfejlesztése, az új iskolarész tetőterének továbbépítése, valamint a sportudvar és a tornaterem befejezése, illetve megépítése a feladat. E célok megvalósítása az iskolát nemcsak helyi, hanem kistérségi képzési, továbbképzési, felnőttoktatási és sport- szabadidős centrummá tehetné. Megoldást igénylő gond a cigánygyermekek és a különféle szociális magatartási, részképességzavaros gyermekek problémájának megoldása, illetve az általuk okozott feszültségek, nevelési szituációk kezelési technikájának megtanulása (tanár továbbképzés, szakmai tapasztalatcsere). Kistérségen kívüli integrációs lehetőség a hantosi és nagylóki iskolákkal való együttműködés kialakítása (gyermekek átvétele – felső tagozat). Sárszentágotán megfontolandó a sárkeresztúri iskolával közös irányítású intézmény létrehozása. A kis tanulólétszám ellenére nem realitás a felső tagozat megszüntetése. Ha a kis osztálylétszámok miatt indokolt egyes tanulócsoportok összevonása, az ezzel kapcsolatos módszertani megoldások gazdájává válhat az iskola. Konkrét feladat: az infrastrukturális gondok (új iskola, tornaterem) megoldása. Megfontolandónak tartjuk egy részletes feltáró tanulmány elkészítését annak megvizsgálására, hogy mi előnyösebb az önkormányzat számára: valóban egy új iskola létesítése az erre rendelkezésre álló területen, s ezzel párhuzamosan a jelenlegi épület átalakítása környezetvédelmi oktatási központtá (építve a falusi turizmus lehetőségeire), vagy pedig az iskola teljes felújítása és bővítése. A műszaki tanulmányban fel kell tárni a kúriaépület felújításának műszaki lehetőségeit és költségét, hogy összevethető legyen egy új iskola építésével, ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a pályázati lehetőségek is különböznek a két alternatíva esetén. Seregélyesen az iskola, a mellette működő erdei iskolával együtt a természetvédelem, a környezetvédelem bázishelye lehet a jövőben. Természetvédelmi táborok szervezésével fontos szerepet vállalhat az iskola, illetve megfelelő szaktanárok továbbképzésének központja is lehet a jövőben. A megvalósuló Etalonsport szakközépiskola nem csak kistérségi, hanem megyei sportcentrummá is válhat. Konkrét feladat: az egyik iskolai épületszárny felújítása, a tetőtér beépítése, a tagiskola felújítása, új tornaterem építése, valamint az Etalonsport Szakközépiskola által igényelt beruházások megvalósítása.

35




Soponyán a jó körülmények között működő iskola tetőtér-beépítésére van igény, s szükséges a tornaterem felújítása is. A sporttal kapcsolatos helyi tervek megvalósítása érdekében – a pályázati lehetőségek függvényében – kerülhet sor a tornaterem lelátóval való bővítésére, illetve az épület mögötti üres területen egy sportcentrum kialakítására. Egy ilyen szabadtéri pályákkal rendelkező centrumra a község két sportszakosztályának lenne leginkább szüksége. A tantestület a gyógypedagógiai ellátás módszertani gazdája lehet, mert mind az integrált, mind a bontott formában történő oktatásban tapasztalatokat szerzett. Az ezzel kapcsolatos szakértelem átadása, illetve szakemberek bekapcsolása más iskolák oktatásába lehet ennek része. Tácon a tehetséggondozás kerülhet előtérbe. A megoldás a csőszi iskolával való összefogásban keresendő. A közös tantestület segíthet a nyelvoktatás választékának növelésében, egy közös felső tagozat pedig megteremtheti a bontott csoportban történő emelt szintű oktatást. Megfontolandó ezzel párhuzamosan a korrekciós osztályok Csőszre helyezése. A táci iskola lehet a kistérség nyugati felében elhelyezkedő települések tehetséggondozási programjának egyik gazdája. V. Infrastrukturális fejlesztések 5.1. Építési beruházások előkészítése Sárvíz kistérség településeinek jelentős része komoly gondokkal küzd az oktatási épületek tekintetében. Nemcsak a megfelelő felszereltség hiánya, vagy az elégséges számú tanterem hiánya jellemző, hanem számos esetben az oktatásra különböző (egészségügyi, műszaki) okok miatt gyakorlatilag alkalmatlan épületekben is kényszerülnek gyerekek tanulni. Egyértelmű, hogy az oktatási stratégia megvalósításának rövidtávon legköltségesebb területe az oktatási épületek rekonstrukciója, bővítése és építése. Tekintetbe véve, hogy az önkormányzatok többsége forráshiányos és az elkövetkező néhány évben saját erőből ilyen fejlesztéseket várhatóan nem lesz képes finanszírozni, ezen a téren gyakorlatilag csak pályázati forrásokkal számolhatunk. Ezek szűkössége miatt különös hangsúlyt kell fordítania a Sárvíz kistérségnek arra, hogy a megfogalmazott oktatási stratégia alapján a települések közösen meghatározzák az egyes településeken megvalósítandó beruházásokat és a térségen belüli beruházási, fejlesztési prioritásokat. Az egyre komplexebb és integrált megközelítést igénylő pályázatokból csak akkor tudnak sikeresen fejlesztési forrásokra szert tenni a térség települései, ha az átgondolt fejlesztési terveiket összehangolják. A megfogalmazott stratégia, a tudatos együttműködés és közös tervezés biztosíthatja, hogy a pályázatok tartalmi része szilárd alapokon álljon és a döntéshozók támogassák a megcélzott fejlesztéseket. Az építési beruházásokat támogató pályázatok legfontosabb formai kritériumai közé tartoznak az alábbiak: • jogerős építési engedély, • rendezett tulajdonviszonyok az építési ingatlannal kapcsolatban. Tekintetbe véve, hogy a tíz település közül nyolc számol jelentősebb építési beruházással, és egyik sem rendelkezik jogerős építési engedéllyel a fejlesztésre vonatkozóan, egy esetben pedig az építési telek sincs az önkormányzat tulajdonában, világossá válik, hogy a megnyíló források megszerzése érdekében ezen a területen kell nagyon sürgősen előrelépni. 36




Mivel azonban a tervezési költségek is komoly terhet jelentenek az önkormányzatok számára és ilyen célra viszonylag kevés a pályázati lehetőség, alapos megfontolást igényel, hogy kistérségi összefogással, miként lehet a tervezési költségeket racionalizálni. Vegyük tehát számba, hogy milyen fejlesztésekről van szó: Aba Új iskola tetőterének kialakítása Funkció: az általános iskola régi iskolában működő osztályainak áttelepítése; tervezett Etalonsport általános iskola helyszíne Műszaki előkészítés: engedélyezési tervek elkészültek az engedélyeztetés folyamatban van Becsült bruttó beruházási összeg: 150 millió Ft Régi iskola felújítása és bővítése Funkció: a művészeti szakközépiskola tantermeinek valamint a művészeti alapiskola egyes foglalkozásainak helyszíne Műszaki előkészítés: engedélyezési tervek elkészültek az engedélyeztetés folyamatban van Becsült bruttó beruházási összeg: 200 millió Ft Tornacsarnok bővítése, fedett műfüves pálya megépítése, sportpályák kialakítása Funkció: az általános és középiskolai testnevelés és egyéb községi sportfoglalkozások és események helyszíne; Műszaki előkészítés: engedélyezési tervek elkészültek, az engedélyeztetés folyamatban van Becsült bruttó beruházási összeg: 500 millió Ft Ófalu kialakítása Funkció: művészeti középiskola kollégiuma és műhelyei Műszaki előkészítés: engedélyezési tervek elkészültek az engedélyeztetés folyamatban van. Becsült bruttó beruházási összeg: 700 millió Ft Csősz Kossuth utcai iskola átépítése, bővítése, tetőtér és sportpályák kialakítása Funkció: a másik két iskolaépületben működő alsó tagozat áttelepítése a kibővített épületbe Műszaki előkészítés: statikai vélemény a tetőtér kialakításáról és beépítési vázlat a bővítésről készült, az engedélyezési terveket kell elkészíteni Építési ingatlan: a vázlat szerinti épülethez szükséges ingatlan egy része megvásárlandó (1 millió Ft), vagy a vázlat módosítandó Becsült bruttó beruházási összeg: 120 millió Ft Káloz Iskolai világításkorszerűsítés Műszaki előkészítés: tervek elkészültek Becsült bruttó beruházási összeg: 4,5 millió Ft Iskolai fűtéskorszerűsítés (villanyfűtésről gáz központi fűtésre) Műszaki előkészítés: felmérés elkészült a terveket el kell készíteni Becsült bruttó beruházási összeg: 60 millió Ft Tornacsarnok felújítása Műszaki előkészítés: állapotfelmérés és szükség esetén tervek készítése Becsült bruttó beruházási összeg: nem meghatározható 37




Sárkeresztúr Új iskolaépület (és kollégium) építése Funkció: szakközépiskola ipari tagozata Műszaki előkészítés: építési ingatlan vizsgálata (a területet jelenleg nádas borítja, feltételezhető, hogy építéshez szükséges a feltöltése vagy speciális alapozás); a műszaki feltételek és az ebből fakadó gazdaságossági megfontolások alapján döntés az engedélyezési tervek elkészítéséről Ingatlan: önkormányzati tulajdonú, jelenleg mocsár besorolású, melyet át kell sorolni Becsült bruttó beruházási összeg: 300 millió Ft (az építési telek paramétereitől eltekintve) Tornaterem felújítása Funkció: általános iskolai és a leendő középiskolai testnevelés Műszaki előkészítés: állapotfelmérés, szükség esetén tervek készítése Becsült bruttó beruházási összeg: nem meghatározható Sárosd A régi tanácsház kiváltása – az új épületrész tetőterének beépítése Funkció: Műhelytermek (technikaoktatás) Kiscsoportos foglalkoztatások helyiségei (logopédia, pszichológia, közművelődés). Könyvtár elhelyezése (községi is) Teleház Művészeti szaktanterem A sportudvar rekonstrukciójának folytatása Funkció: Testnevelés órák Szabadtéri sportesemények szervezése Községi, kistérségi események lebonyolítása Tornaterem építése Funkció: Testnevelés órák Községi és kistérségi szabadidő- és sportesemények Közösségi rendezvények Sárszentágota Új iskolaépület és tornaterem építés Funkció: általános iskola és tornaterem Műszaki előkészítés: engedélyezési tervek készíttetése Becsült bruttó beruházási összeg: az engedélyezési terv alapján meghatározandó Ingatlan: önkormányzati tulajdon Iskolaépület felújítás Funkció: környezetvédelmi oktatási központ és falusi turizmus Műszaki előkészítés: legfontosabb feladat műszaki szakvélemény készíttetése arról, hogy a két helyen megsüllyedt és megrepedt, ezáltal életveszélyessé vált épület helyreállítása, és a falak folyamatos nedvesedésének megszűntetése miként lehetséges; a szakvélemény alapján lehet döntést hozni a helyreállítás és a bontás alternatívák között és ennek megfelelően szükséges az engedélyezési terveket elkészíttetni Becsült bruttó beruházási összeg: a szakvélemény alapján meghatározandó Ingatlan: önkormányzati tulajdon 38




Seregélyes Iskola régi szárnyának felújítása Funkció: általános iskola Műszaki előkészítés: szakvélemény készítése a nedvesedés megszüntetéséről és a sérült szerkezet helyreállításáról; szakvélemény alapján engedélyezési tervek készítése Becsült bruttó beruházási összeg: a szakvélemény alapján meghatározandó Iskola új szárnyán tetőtér kialakítása Funkció: általános iskola Műszaki előkészítés: statikai szakvélemény készítés, engedélyes tervek készítése Becsült bruttó beruházási összeg: 50 millió Ft Tornaterem építés Funkció: iskolai testnevelés és egyéb sportfoglalkozások Műszaki előkészítés: engedélyezési terv elkészült, engedélyezés folyamatban Beruházási összeg: 125 millió Ft Megjegyzés: a tornaterem építésére vonatkozóan pályázatot nyújtott be az önkormányzat, amelynek elbírálása folyamatban van Erdei iskola tetőtér beépítés és infrastruktúrafejlesztés Funkció: erdei iskola Becsült bruttó beruházási összeg: még nem meghatározható Etalonsport iskola fejlesztése Funkció: szakközépiskola Megjegyzés: az iskola megyei fenntartású, ezért fejlesztési szempontból részletesen nem tárgyaljuk Soponya Iskola tetőterének kialakítása Funkció: általános iskolai oktatás helyszíne az iskolai melegítő konyha és ebédlő, valamint a művészeti iskola beindulása okozta helyhiány miatt Műszaki előkészítés: engedélyezési tervek elkészíttetése (lehetőség szerint adaptálása) Becsült bruttó beruházási összeg: engedélyezési tervek alapján becsülhető Tornaterem felújítása, bővítése, sportpályák kialakítása Funkció: az általános iskolai testnevelés és egyéb községi sportfoglalkozások és események helyszíne. Műszaki előkészítés: műszaki állapotfelmérés és szakvélemény a bővítés lehetőségéről, ez alapján engedélyezési tervek készíttetése Becsült bruttó beruházási összeg: állapotfelmérés és szakvélemény alapján. Tác Iskolabontás és építés Funkció: általános iskola Műszaki előkészítés: a jelenlegi iskolaépület műszakilag, nem alkalmas funkciója betöltésére, bontásra érett; a szomszédos tornacsarnok úgy lett kialakítva, hogy rugalmasan hozzá lehessen toldani az új iskola épületét; a beépítési koncepció és vázlat rendelkezésre áll, az engedélyezési tervet el kell készíttetni Becsült bruttó beruházási összeg: 250 millió Ft Tornacsarnok felújítás Funkció: iskolai testnevelés 39




Mivel a műszaki előkészítettség Abát kivéve kezdetleges állapotban van, a becsült beruházási összegek is meglehetősen indikatívnak tekintendők. Nagyságrendileg azonban jelzik, hogy a kistérségnek jelentős tervezési költségekkel kell számolnia. Mindezek alapján célszerű lenne már a műszaki tervezést is kistérségi szinten összefogni, és egy tervezőirodát vagy konzorciumot kiválasztani, amely a települések által kidolgozott szigorú elvárások alapján és velük szoros együttműködésben fogná össze az oktatáshoz kapcsolódó tervezési munkálatokat. A tervezővel szemben megfogalmazott elvárások az alábbiak lehetnek: • ismerje, vagy ismerje meg a kistérség és az egyes települések kulturális, építési hagyományait és ezeket alkalmazza a tervezési munkák során • az elfogadott stratégia irányvonalai, a kistérség által meghatározott prioritások, az egyes építési projektek műszaki paraméterei és a fejlesztési pályázatok kritériumai alapján készítsen munkatervet, ütemtervet és költségtervet a tervezési munkálatokról; • rendszeresen számoljon be a kistérségnek a tervek végrehajtásáról; • álljon rendelkezésre szakértelmével a pályázatok műszaki fejezeteinek elkészítésekor. A stratégia követése, az oktatási szolgáltató iroda koordinációja és a tervező cég bevonása azt is lehetővé teszik, hogy szinergikus hatások érvényesüljenek, azaz ugyanannyi oktatási funkciót esetlegesen kevesebb beruházással lehessen megvalósítani (például távoktatással, vagy ha két település megállapodik közös felső tagozat működtetésében, stb.). Ez azt is jelenti természetesen, hogy az elérhető fejlesztési forrásból több funkció valósítható meg. 5.2. Felszereltség javítása A legtöbb iskolában megfogalmazódott a felszereltség javítására vonatkozó igény. Elsősorban az informatikai infrastruktúra bővítése és modernizálása a cél, de számos esetben hiányoznak egyéb, alapvető taneszközök. Ezek beszerzését a tanulmány - átfogó jellegéből kifolyólag részletesen nem tárgyalja1. Ugyanakkor célszerű volna felszereltséggel kapcsolatosan hiányokat és igényeket is központilag, a Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda és a Sárvíz Kht. által összefogni, strukturálni és közös pályázat illetve beszerzés keretében törekedni az eszközállomány javítására és bővítésére. Lehetséges, hogy csupán a használt vagy más ok miatt fölöslegessé vált eszközök koordinált átcsoportosításával megoldható egy-egy probléma. 5.2.1. A SOSZI felszerelése A SOSZI kialakításának tervezésekor a kommunikációra helyeztük a hangsúlyt. Egy olyan irodát képzeltünk el, ahol rendkívül élénk információáramlás összpontosul. Ide futnak be az igények a térségből és azon kívülről majd kiértékelés és strukturálás után megválaszolásra, vagy továbbításra kerülnek. Ehhez egy modern telekommunikációs és informatikai eszközökkel felszerelt helységet tervezünk, amelynek fizikai kapacitásai minden igényt kielégítenek. Itt kapna helyet, továbbá az oktatás terén rendkívüli lehetőségeket biztosító videokonferencia rendszer központi egysége is, melynek a tíz végpontja pedig az egyes települési iskolákba lenne felszerelve.

1 Az Európai Pályázat Előkészítő Alaphoz benyújtásra került egy pályázat a „A hátrányos helyzetű tanulók, különös tekintettel a roma fiatalok, illetve a fogyatékkal élő fiatalok továbbtanulási esélyeinek javítása integrált oktatásukon keresztül” című pályázat ablakba, amely a pályázat adta keretekig a sárkeresztúri középiskola építésén túl tartalmazza a többi iskola felszereltségének javítását és rekonstrukciós munkáit.

40


5.3.



Koordináció

Kiemelten fontosnak tartjuk már a Sárvíz Oktatási Szolgáltató Iroda létrejötte előtt egy, a pályázatok koordinálásával foglalkozó szervezet (PK) kialakítását a kistérségen belül, vagy a koordinációs funkció delegálását valamely létező kistérségi intézményhez, célszerűen a Sárvíz Kht-hez, a következő okok miatt: •

•

•

•

•

A kistérségnek egyetlen lehetőséget sem szabad elhalasztania, hogy forráshoz jusson. Ugyanakkor a pályázatok figyelése még intézményesített formában is jelentős ráfordítást igénylő feladat. Ismerni kell a térséget, a térségben meglévő projekteket és projekt kezdeményeket, illetve azok összefüggéseit annak érdekében, hogy döntést lehessen hozni, mely pályázattal érdemes foglalkozni, illetve lehetséges-e megfelelni a pályázat által megkívánt kritériumoknak Vannak pályázatok, amelyek nem kifejezetten az oktatási területet célozzák, de megvalósíthatnak adott esetben egyes, az oktatási stratégiában megjelölt célokat (pl. egységes városkép kialakításához kapcsolódó épületegyüttes rehabilitáció esetén az iskola is felújításra kerülhet). A felkészült pályázatfigyelő ezt is észlelheti, és az érintetteket informálhatja. A PK jó kapcsolatot és kommunikációs csatornákat építhet ki azokkal a szereplőkkel, akiktől információt vagy nyilatkozatokat kell begyűjteni a pályázathoz, ezáltal megkönnyítve, biztosítva és felgyorsítva a pályázatok elkészítését Nemcsak a tájékoztatásban és az elkészítésben lehet szerepe a PK-nak, hanem célszerű volna nyilvántartani, hogy mely pályázatok nyertek a térségben és ezek milyen fejlesztést valósítanak meg, annak érdekében, nehogy a komplexebb pályázatokban esetleg kellemetlen ellentmondások alakuljanak ki (azért kerül elutasításra egy pályázat, mert olyan célt is tartalmaz a, ami már időközben támogatást nyert).

Természetesen a PK kialakítása nem jelentheti a kistérségi pályázatok készítésének túlzott centralizálást, csak a lehetőségek eredményesebb kihasználásának esélyét.

41




VI. A fejlesztési terv végrehajtása 6.1. A legsürgősebb teendők A legsürgősebb, s gyakorlatilag többletforrás nélkül megvalósítható teendő a kistérségi együttműködés alapjainak lerakása. A kistérségi alapon szerveződő szaktanári és igazgatói munkaközösségek megszervezése, illetve részben újjáélesztése a kommunikáció, a közös gondolkodás alapja. Létrehozásukban az önkormányzatoknak, praktikusan a polgármesterek tanácsának is jut szerep: az igazgatói munkaközösséggel, s azon keresztül a többi munkaközösséggel is folyamatos párbeszédre kell törekedniük, elvárva a munkaközösségektől az igényeik, elképzeléseik konkrét megfogalmazását. E munkaközösségek feladata lehet annak kidolgozása is, hogy a stratégiában megfogalmazott együttműködési területek közül melyiken látnak lehetőséget a közös megoldásokra. A munkaközösségek együttműködése kell, hogy a kistérségi szolgáltató iroda kezdeti működését meghatározza, megfogalmazza azokat a kezdeti elvárásokat, amelyeket az iroda gazdaságosan tud megvalósítani. Megfelelő pályázati támogatás esetén szolgáltató iroda létrehozása a munkaközösségek megalakításával párhuzamosan is megvalósítható. Az iroda működésében kezdetben a gazdaságossági szempontoknak fontos szerep kell jusson, mivel a térség önkormányzatainak szűkösek a pénzügyi lehetőségei. Fontosnak tartjuk, hogy az elindulást pályázati pénzforrás segítse, hogy az iroda be tudja bizonyítani működésének hatékonyságát. A szolgáltató iroda vezetőjének megtalálása kulcskérdés. A térséget jól ismerő (vagy megismerni hajlandó) szakemberre van szükség, aki felülről és belülről is látja a térség oktatását, aki pedagógusként és menedzserként is tud gondolkodni, s jó kapcsolatteremtő készséggel tudja minden település érintett szakembereivel, politikusaival végrehajtani a stratégiai programot, s azon belül a saját programját. A saját program kidolgozását szintén nélkülözhetetlen elemnek tartjuk. Ez a program teszi lehetővé, hogy a polgármesterek tanácsa számon kérje a munkát. Szintén a kezdeti időszak feladata a szakmai műhelyek kijelölése. A stratégia javaslatot tett arra, hogy mely iskola mely szakmai részterület műhelyévé váljon. Hogy mely iskolák mely pedagógusaira lehet ebben építeni, az csak a szakmai munkaközösségek megalakulása után dőlhet el. A szakmai műhelyek megalakulása nem igényel komolyabb pótlólagos forrást. Az elinduláshoz szükséges költségek beépíthetők a tanártovábbképzéssel kapcsolatos illetve a szakkönyvbeszerzésre fordítandó költségek közé. Fontosnak tartjuk, hogy az érintett pedagógusok időben értesüljenek minden lényeges eseményről: kapjanak tájékoztatást a továbbképzésekről, azok tartalmáról és tapasztalatairól, s tudják, hogy milyen információ – könyv, egyéb szakmai anyag – található meg a szakmai műhelyekben. A nyilvánosság elengedhetetlen az együttműködéshez. A kezdeti lépések az önkormányzatok részéről a kapcsolatépítésnek, mint elvárásnak a megfogalmazását, valamint az azzal kapcsolatos költségek – gyakorlatilag az alkalmankénti utazási költségek – megtérítését kell, hogy jelentsék. A legsürgősebb teendők, vagyis az együttműködés alapjainak lerakása egy év alatt megvalósítható. Ezen időszak alatt folyhat a következő időszak előkészítése, vagyis a pályázati források megszerzésére irányuló törekvések.

42




6.2. A kibontakozás ideje Az ezt követő néhány év elsősorban az együttműködés intézményi formáinak elmélyítését szolgálja. Az oktatási iroda ebben az időszakban fokozatosan kiterjesztheti tevékenységét újabb és újabb részterületekre, a mindenkori igények és a kezdeteket segítő külső pénzforrások rendelkezésre állásától függően. Ekkoriban kerülhet sor a tervezett középiskola beruházási munkálataira, vagy legalábbis elkezdésére. Ennek az időszaknak feladata a közös tehetséggondozás alapjainak lerakása, s fontosnak tartjuk, hogy a leszakadókat érintő programok is fokozatosan beépüljenek az oktatásba. Ez utóbbiakat szervezheti az oktatási iroda, de – ügyelve a fokozatosságra – a mindössze néhány települést érintő szolgáltatási társulások is elláthatják a feladatokat. A kibontakozási időszak 2-4 éve alatt mindenképpen célszerű megvalósítani – lehetőleg még az időszak elején – a belső kommunikációs hálózatot, s nagy hangsúlyt kell fektetni arra, hogy ez érdemben működjön. Ez az időszak a fenntartók részéről beruházásokat, valamint a tanulók utaztatásának megoldását igényli. 6.3. A stratégia megvalósulása A stratégia akkor válhat valóra, ha az együttműködés kialakul. Ekkor, az egyes települések politikusai, pedagógusai egymást már jobban megismerve tehetnek javaslatot a korábbinál praktikusabb szervezeti megoldásokra és oktatási együttműködésekre. Ekkor kerülhet sor egyes esetekben közös igazgatású iskolák létrehozására, a speciális problémák kezelésére hivatott bázisiskolák kijelölésére, s ezek megközelíthetőségének biztosítására (közlekedési kapcsolatok). Ebben az időszakban indulhat el a középiskolai oktatás. Fontosnak tartjuk a megfelelő vezető kiválasztását, egy olyan vezetőjét, aki a vállalt feladatot magas színvonalon, a tanulók iránti nagy empátiával, s megfelelő szervezőkészséggel rendelkezve tudja működtetni az intézményt. Az időszakban az oktatási iroda fokozatosan mind több szakterületre kiterjesztheti tevékenységét, a korábbinál intenzívebb együttműködésre késztetheti az intézményeket. Nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy legkésőbb ennek az időszaknak az elejére kialakuljon a tanulói tudásszint-felmérés rendszere, annak érdekében, hogy a fenntartók nyomon tudják követni az iskolák munkáját, mérni tudják a pedagógiai munka eredményességét és az oktatásra fordított pénzeszközeik hatékonyságát., Az önkormányzatok részéről elsősorban a kezdeti lépések támogatására van szükség, s továbbra is kiemelkedőnek tartjuk a célok megfogalmazását, a feladatok kijelölését és számonkérését. Ha mindez megvalósul, 6-10 éves távlatban elérhető, hogy a Sárvíz kistérség az ország egyik vonzó kistérsége legyen, egy olyan térség, amely képes lakóinak – egyebek mellett – színvonalas oktatási szolgáltatásokat nyújtani, s amely éppen ezért a legaktívabb, legdinamikusabb korosztályok letelepedésére is alkalmas.

43


VII.



Összegzés

A kistérség iskoláinak mai állapotát tekintve, az oktatás infrastruktúrájának fejlesztése, azaz elsősorban megfelelő számú, jó minőségű, jól felszerelt iskolaépület és tornaterem építése nélkül a stratégia egyéb elemeinek megvalósítása elképzelhetetlen. Az önkormányzatok pénzügyi lehetőségei korlátozottak, csak jelentős pályázati források megszerzése által képesek a fejlesztéseket kivitelezni. Jelenleg a legrosszabb körülmények között működő iskolák fejlesztési elképzelései nincsenek olyan állapotban, hogy pályázaton részt vehessenek. Ezért rövidtávon mindent el kell követniük annak érdekében, hogy a projekteket a pályázatok általános kritériumainak megfelelő szintre fejlesszék. Ezzel párhuzamosan fel kell készülniük sikeres pályázatok készítésére, melyben a kistérségi együttműködés nyújthat segítséget. A Sárvíz kistérség oktatásfejlesztési stratégiája kijelöl egy kívánatosnak tartott irányt, s egy olyan végcélt, amelyet különböző mértékben, különböző megoldásokkal, s többféle időbeni ütemezéssel lehet megközelíteni. Hogy pontosan mi fog történni a kistérség oktatásában a következő 6-10 évben, az függ attól, hogy a térségben élők hogyan döntenek a konkrét kérdésekben, s függ attól is, hogy elképzeléseikhez milyen külső támogatást kapnak. Mindezek figyelembevételével fogalmaztuk meg javaslatainkat a legsürgősebb tennivalókat tekintve. Tesszük ezt azért is, mert úgy gondoljuk, hogy a jól megválasztott kezdeti lépések sokban hozzájárulhatnak az oktatásfejlesztési stratégia egészének sikeres megvalósításához. Az Európai Unió kiterjesztésének realitása sürgeti a területi igazgatás szerkezetének újragondolását. A csatlakozás egyik legfontosabb alapeleme a kistérségi feladatellátás megszervezése, kiterjesztése a gazdaság és a humán területen egyaránt. Érdemes külön kiemelni a települések együttműködésében fellelhető társadalmi tőkét, hiszen a kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségek kiaknázása minden résztvevő számára előnyöket jelenthet. Az önkormányzatok alapfeladata a közszolgáltatások megközelítőleg azonos szintű biztosítása, amelynek igénybevétele minden magyar állampolgárt alanyi jogon illet meg. Az önkormányzás tehát nem lehet öncélú, és ezért feltétlen ki kell használni a fejlesztésben rejlő előnyöket. A közoktatási feladatok hatékony, eredményes, és gazdaságos ellátásának biztosítása a jövő nemzedéke számára meghatározó jelentőségű. E kiemelt feladatot nem lehet vagy csak nagyon drágán és szakszerűtlenül összefogás nélkül ellátni. Mindebből következik, hogy a települések közötti együttműködés kialakítása és fenntartása parancsoló szükségszerűség.

44




MELLÉKLETEK

45




DEMOGRÁFIAI ADATOK Lakosok száma korosztály szerint Település neve

0-5 év (fő)

6-18 év (fő)

19-35 év (fő)

36-55 év (fő)

56-tól (fő)

Összesen: (fő)

Aba

321

835

1202

1237

931

4526

Csősz

56

175

315

328

199

1073

Káloz

142

431

653

663

673

2562

Sárkeresztúr

210

537

651

660

472

2530

Sárosd

160

738

884

928

817

3527

Sárszentágota

74

278

332

386

346

1416

Seregélyes

250

670

1250

1343

1101

4614

Soponya

119

304

425

721

387

1956

Tác

74

262

409

469

383

1597

Kistérség összesen

1406

4230

6121

6735

5309

23801

46




SZÜLETETT GYERMEKEK SZÁMA (fő) Település neve

1998-ban

1999-ben

2000-ben

2001-ben

2002-ben

2003-ban

Összesen:

Aba

68

56

70

48

59

42

343

Csősz

14

14

11

11

18

12

70

Káloz

36

32

33

17

29

27

174

Sárkeresztúr

40

49

52

51

56

57

305

Sárosd

37

31

39

19

32

39

197

Sárszentágota

11

12

17

15

14

16

85

Seregélyes

41

37

32

43

41

38

232

Soponya

25

19

30

32

18

20

144

Tác

9

12

12

12

18

19

82


281

262

296

248

285

270

1632

47




ÓVODÁK

1

2

2/1

2/2

3

4

5

6

7

Település neve

Óvodai férőhelyek száma

Óvodás gyermekek száma

- Ebből sajátos nev. ig. integráltan okt.

- Nemzeti, etnikai nevelésben résztvevők száma

Óvodai csoportok száma

Óvodai pedagógusok száma

Dajkák száma

Egyéb dolgozók száma

Más településről bejáró óvodások száma

Aba

176

197

3

0

7

15

7

7

1

Csősz

30

36

0

0

1

2

2

0

0

Káloz

125

105

0

0

5

11

5

8

6

Sárkeresztúr

130

143

0

70

6

13

6

0

0

Sárosd

150

132

15

0

6

11

6

8

0

Sárszentágota

50

46

0

0

2

3

2

0

2

Seregélyes

161

170

0

0

7

15

7

11

0

Soponya

75

71

0

0

3

6

3

4

1

Tác

75

44

0

0

2

5

3

3

0


972

944

18

70

39

81

41

41

10 48




ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 1.

1

1/1

1/2

1/3

2

3

4

5

6

Település neve

Tanulók száma

Sajátos nev. ig. integráltan oktatottak száma

Nemzeti, etnikai oktatásban résztvevők száma

Integráltan oktatottak (etnikai, hátrányos, stb.)

Évfolyamok száma

Tanulócsoportok száma

Napközis tanulók száma

Iskolaotthonos okt. résztvevők száma

Napköziscsoportok száma

Aba

556

35

0

0

8

25

46

0

2

Csősz

137

5

0

0

8

8

32

0

2

Káloz

280

0

0

0

8

15

36

0

2

Sárkeresztúr

274

0

0

0

8

15

86

0

2

Sárosd

377

50

0

41

8

20

47

0

2

Sárszentágota

139

0

0

0

8

8

0

0

0

Seregélyes

435

31

0

14

8

23

78

0

6

Soponya

208

0

0

0

8

10

29

0

1

Tác

126

0

0

0

8

8

16

0

1


2532

121

0

55

72

132

370

0

18 49




ÁLTALÁNOS ISKOLÁK 2.

7

8

9

Település neve

Tanulószobai oktatásban részesülők

Pedagógusok száma

Aba

Tanító

Tanár

Napközis vezető

Egy ped.ra jutó gyermeke k száma

0

18

13

2

Csősz

0

4

7

Káloz

13

9

Sárkeresztúr

0

Sárosd

10 11 Techn. dolgozók száma

11

12

13

14

Tantermek száma

Iskolai könyvtár

Más településről bejárók száma

Oktatást közvetlen segítő

Egyéb

Normál

Szükségtanterem

Tornaterem, tornaszoba

17

2

9

21

3

2

1

67

2

12

1

3

6

2

0

1

12

11

1

13

0

9

17

0

1

1

9

13

8

1

12

2

5

15

1

1

1

0

19

8

21

2

12

2

11

24

2

1

1

0

Sárszentágota

0

4

7

0

13

0

2

10

0

1

1

7

Seregélyes

39

11

19

6

14

1

13

23

0

2

1

21

Soponya

0

7

9

1

14

0

4

9

0

1

1

4

Tác

14

5

8

1

9

0

4

8

0

1

1

4


85

79

103

16

13

8

60

133

8

10

9

124 50




SZAKELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLTEK SZÁMA 2003-BAN

Település neve

Nevelési tanácsadás (fő)

Pályaválasztási tanácsadás (fő)

Logopédiai szolgáltatás (fő)

Gyógytestnevelés (fő)

Összes (fő)

Aba

0

0

0

45

45

Csősz

7

13

13

15

48

Káloz

0

0

0

0

0

Sárkeresztúr

55

6

40

92

193

Sárosd

10

50

16

0

76

Sárszentágota

2

0

4

0

6

Seregélyes

38

1

44

0

83

Soponya

0

0

0

0

0

Tác

0

0

0

0

0


112

70

117

152

451

51




ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSBAN RÉSZESÜLŐK SZÁMA

Település neve

Zeneművészet

Táncművészet

Színművészet, bábművészet

Képző- és iparművészet

Összesen

Aba

52

78

0

33

163

Csősz

12

2

19

6

39

Káloz

0

0

0

0

0

Sárkeresztúr

0

0

0

0

0

Sárosd

40

0

0

0

40

Sárszentágota

0

0

0

0

0

Seregélyes

79

19

20

52

170

Soponya

56

34

32

37

159

Tác

0

0

0

0

0


239

133

71

128

571

52




VÁRHATÓ LÉTSZÁMOK

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Ált. isk.

Ált. isk.

Ált. isk.

Ált. isk.

197

561

550

535

517

140

50

140

145

142

148

115

272

111

270

268

271

273

273

180

271

200

169

168

167

166

133

352

133

389

113

306

294

286

290

Sárszentágota

46

144

50

141

48

147

147

146

142

Seregélyes

170

435

175

428

173

435

435

450

450

Soponya

75

219

75

223

70

220

208

204

205

Tác

54

130

56

132

60

132

138

140

145


972

2521

1019

2545

1022

2380

2353

2341

2336

Település neve

Óvoda

Ált. isk.

Óvoda

Ált. isk.

Óvoda

Aba

195

555

193

549

Csősz

42

139

42

Káloz

117

274

Sárkeresztúr

140

Sárosd

53


Sárvíz kistérség

„Kistérségi közoktatási fejlesztési terv” – modell 2004

Települések lakossága 2004-ben 5000

4526

4614

4500 4000

3527

3500 3000

2562

2530

2500

1956

2000

1597

1416

1500

1073

1000 500 0 Ab

a

ő Cs

sz

úr l oz zt Ká es r e rk Sá

s ta sd ya go lye ro on tá gé p Sá n e o r e S Se rsz Sá

c Tá

Született gyermekek száma a kistérségben 300 296 285

290 281 280 270

270 260 262 250 248 240 230 220

1998-ban

1999-ben

2000-ben

2001-ben

2002-ben

2003-ban

54




Óvodás gyermekek száma 2004-ben

44

Tác

71

Soponya

170

Seregélyes

46

Sárszentágota

132

Sárosd

143

Sárkeresztúr

105

Káloz

36

Csősz

197

Aba

0

50

100

150

200

Általános iskolás tanulók száma 2004-ben 126

Tác

208

Soponya

435

Seregélyes

139

Sárszentágota

377

Sárosd Sárkeresztúr

274

Káloz

280 137

Csősz

556

Aba

0

100

200

300

400

500

600

55




Pedagógusok száma településenként 2004-ben 40

36

35

33

31

30 25 20

21

22 17

15

14

13

10

11

5 0 a Ab

z ős Cs

úr sz t e r rke Sá

l oz Ká

d es ota nya ros é ly po tá g g Sá o n e r e S Se rsz Sá

c Tá

Várható általános iskolai létszámok 2600

2545 2550 2500

2521 2450 2400

2380 2336

2350 2300

2353

2341

2250 2200 2005-ben 2006-ban 2007-ben 2008-ban 2009-ben 2010-ben

56




2004

57

KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

Recommend Documents