KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

FELSŐ-RÉPCEMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

JAVASLAT A FELSŐ-RÉPCEMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁNAK 2008. AUGUSZTUS ….-I ÜLÉSÉRE

KÉSZÍTETTE: NYME REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT DR. IKER JÁNOS IGAZGATÓ

1

I./ FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI

A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi közoktatás-fejlesztési stratégiáját 2007. év júniusában fogadta el a kistérség Társulási Tanácsa. Az azóta eltelt időszak társadalmi változásainak iránya, az Európai Uniós közoktatási tendenciák, a kormányzat szakmai tervei és költségvetési döntései, az Új Magyarország Fejlesztési terv programjai (TÁMOP, TIOP), valamint a közelmúltban elkészült Nyugat-dunántúli regionális közoktatás-fejlesztési stratégia a kistérségi együttműködés szerepének felértékelődését igazolja több területen. Különösen így van ez a nevelés-oktatás területén, amely az ország, a régió és a kistérség jövője szempontjából meghatározó terület: -

a tudás alapú társadalom kialakításában,

-

a külső környezet kihívásaira előremutató válaszokat adó közösségek alakításában,

-

az egyéni boldogulás lehetőséget minden polgár számára felmutató, az esélyegyenlőséget, a versenyképességet, a minőséget biztosító közoktatási rendszer működtetésében.

A

közoktatási

feladat-ellátási,

intézményhálózat-működtetési,

fejlesztési

terv

(későbbiekben: fejlesztési terv) funkciója a fenti stratégiai irányokhoz illeszkedő cselekvési

programok

indukálása

a

fenntartó

önkormányzatok,

közoktatási

intézmények és az intézményhasználók körében. A közoktatási törvényhez a régió oktatási stratégiai feladataihoz illeszkedő konkrét célok az alábbiakban fogalmazhatók meg: -

a jelenlegi közoktatási helyzet áttekintése a fejlesztési terv kiindulásaként,

-

a

nemzetközi,

hazai

figyelembevételével

a

és fő

regionális szakmai

trendek,

és

gazdasági

lehetőségek

intézményműködtetési

irányok

meghatározása, -

a közoktatás irányításának és szakmai tartalmának fejlesztéséhez szükséges helyi és regionális feltételrendszer erősítése,

-

a közoktatás-fejlesztés orientálása, a fejlesztések indirekt befolyásolása a regionalitás, a szakmaiság és a gazdasági racionalitás alapján,

-

a közoktatás szerepének erősítése a humán szolgáltatások rendszerében,

-

az együttműködés ösztönzése a fenntartók között, 2

észszerű, előremutató szakmai döntések előkészítése, támogatása, a helyi

-

érdekérvényesítés távlati realitásai mellett. A terv akkor éri el célját, ha tiszteletben tartja az önkéntesség elvét, a fenntartói autonómiát, és olyan prioritások mentén mutat cselekvési irányt a közoktatás fejlesztésében, amelynek előnyeit hosszú távon minden szereplő élvezheti. A fejlesztési terv készítésének folyamata is ezt a szemléletet tükrözi, és az elkészítés módjában,

a

javaslatok

megtárgyalásában

modellezni

akarja

a

kívánatos

együttműködést. Az

NYME

Pedagógiai

Szolgáltató

Központja

a

beérkező

adatok

alapján

alternatívákból álló javaslatcsomagot készített, amelyet a polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők megtárgyaltak, majd a jelen véglegesített javaslat kerül a kistérség Társulási Tanácsa elé elfogadásra. Jelen

kistérségi

közoktatási

feladatellátási,

intézményhálózat-működtetési

és

fejlesztési terv ( a továbbiakban: intézkedési terv ) mellékletét képezi a FelsőRépcementi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Helyzetelemezése és Esélyegyenlőségi Terve.

3

II./ VAS MEGYEI KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI TERV A megyei fejlesztési terv kiemelt középtávú céloknak, prioritásoknak a következőket tekinti az oktatási ágazat az előttünk álló időszakban: -

az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén,

-

az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése,

-

az oktatás minőségének fejlesztése,

-

a pedagógus szakma fejlődésének támogatása,

-

az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése,

-

az oktatás tárgyi feltételeinek javítása,

-

a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása.

Ezen kihívások olyan humánerőforrás-stratégiát kívánnak, amely hosszú távon biztosítja az oktatás stabilitását. A humánerőforrás-stratégiának az alábbi prioritásokat kell tartalmaznia: - egységes elvek alapján a megye közoktatási rendszerét stabilizálni szükséges - kistérségek (és települések) közoktatási ágazati irányításában résztvevő szakemberek és döntéshozók képzése és továbbképzése, - a megye pedagógusellátottságának magas színvonalát biztosítani képes pedagógusképzés és továbbképzés, - pedagógusok és intézmények munkáját támogató teljes körű pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltatási ellátás, - kistérségi és mikrotérségi szinten a pedagógusok közös foglalkoztatását, valamint helyettesítését lehetővé tevő rendszer létrehozása, - létszámcsökkenés miatt feleslegessé váló pedagógusok felnőttképzésbe való bevonása, - intézmények társadalmi környezetének tájékozódását és tájékoztatását segítő rendszer kialakítása A megye intézményhálózatának és humánerőforrás fejlesztési irányvonalainak ismeretében a pedagógusképző felsőoktatási intézmény és szakmai szolgáltatók képesek közösen megtervezni a szükséges pedagógus szakok tartalmát, az egyes pedagógusképzési fokozatokra és szakokra célszerűen felveendő hallgatói létszámot. 4

A pedagógusok továbbképzése területén kiemelt szerepe legyen a felsőoktatási intézmény valamint a megye pedagógiai továbbképzésben szerepet vállaló szolgáltató közötti együttműködésnek, amely a tartalom fejlesztésére, a továbbképzések kiajánlására, megszervezésére és lebonyolítására egyaránt kiterjedhet. A megyei terv az intézkedési tervekkel kapcsolatban megfogalmazza, hogy a humánerőforrás szükséglet felmérése alapján meg kell határozni azokat a pedagógiai feladatokat, amelyek az egyes intézményekben nem, vagy csak nagy ráfordítással tudnak biztosítani. E feladatok ellátására a kistérségi és/vagy mikrotérségi szinten a társult önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásával létre lehet hozni az utazó pedagógus-szolgáltatást, amely az egyes intézményektől tartósan távol lévő pedagógusok helyettesítését is képes ellátni. Jelen

kistérségi

intézkedési

terv

igazodik

megfogalmazottakhoz.

5

a

megyei

fejlesztési

tervben

III./ A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, NÉPESSÉGI JELLEMZŐI

A kistérség területfejlesztési koncepciója 2007. év tavaszán készült el, azóta jelentős változás a településszerkezetben, a népesség létszámában, a gazdaság fő jellemzőiben nem történt. A változásokat a táblázatok adatai a 2005. évi statisztikai évkönyv szerint mutatják. A csepregi kistérség a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el. Közvetlenül határos Győr-Moson-Sopron megyével, története során 1950-ig jelentős része Sopron vármegyéhez tartozott, kapcsolatai oda máig erősek. Szomszédos kistérségei: északon a soproni, keleten-délkeleten a sárvári, délen a szombathelyi és nyugaton a kőszegi térség. A terület központja Csepreg, amely Szombathelytől 28 km, Győrtől 109 km, Budapesttől pedig 226 km távolságra fekszik. Sajátos módon a társulásnak a székhely mellett társszékhelye is van, mely a Csepreggel 2007. május 1.-től azonos rangon lévő Bükön található.

A vizsgált terület közvetlenül nem határos ugyan Ausztriával, gyakorlatilag mégis határ mentinek tekinthető: egyfelől számos határon túli kapcsolódási pontja van (turizmus, bevásárlás, rokoni kapcsolatok stb.), másfelől a földrajzi közelség is erre vall. A korábbi megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumokban szereplő zsirai határátkelő szerencsére az erős lobbizás következtében a közelmúltban megnyílt, ezzel Bük és Csepreg számára 10 km-en belülire csökkentette a legközelebbi határállomás távolságát, ami a nemzetközi turizmus szempontjából jelentős előrelépés. A Répce-sík nevű kistáj a Sopron–Vasi-síkság mezotájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Győr-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. Kelet-felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan.

6

Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. A mérsékelten hűvös—mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. A természeti erőforrások közül ki kell emelni az egész kistérségre gyakorolt jelentős hatása miatt - a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet, mely kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek jelentősen befolyásolja a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként

értékelhető

takarmánynövények

a

táj

termesztése

kiegyensúlyozott és

az

erre

éghajlata

építhető

elsősorban

szarvasmarha

a

tartás

szempontjából. Végül összességében jó a kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében. A kistérség közlekedés-földrajzi helyzete összességében kedvező és a tervek megvalósulása esetén jelentősen javulni fog. Autópályák és autóutak még elkerülik, de mégsem mondható rá, hogy közlekedési árnyékhelyzetben fekszik. Közúti főközlekedési út kettő érinti. A különösen nyáron nagy forgalmú 84-es főút (BécsSopron-Balaton) a kistérség keleti részén halad át, nagyon jelentős az egész térség számára. A kistérségben igen sűrű a mellékútvonal hálózat, de annak minősége nem megfelelő. A főközlekedési utaktól néhány kilométerre a térség belsejében keskeny, rossz minőségi utak találhatók. A minőség emelésén kívül hiányzik néhány, településeket összekötő mellékút. Jelenleg a kistérséget egyetlen vasúti vonalnak érinti, mely a Szombathely-LövőSopron vasúti szárnyvonal. A kistérség területe 196,8 km2, Vas megyében a második legkisebb a kőszegi után, a megye összterületének az 5,9%-a. Lakónépessége 2007. január 1-én 10.667 fő, a megye népességének 4,0%-a. Népességszámát tekintve az Őrség után a legkisebb.

7

Népsűrűsége alacsony, mindössze 59 fő km2, az egyik legritkábban lakott kistérség a celldömölki, az őriszentpéteri és a vasvári mellett.

Jelenleg a kistérségben 16

település található, közülük kettő város: Csepreg és 2007. május 1-től a városi rangot kapott, korábbi nagyközség Bük. A kistérség erősen aprófalvas jellegű, melynek mértéke meghaladja a megyei adatokat, hiszen a települések 70,6 %-a 500 fő alatti, azaz aprófalu. A megyében a kisebb településszámú, kistérségek közé tartozik, hiszen a 12 db 500 fő alatti település mellett három 500-999 fő közötti és kettő 2000-4000 fő lakosságú település alkotja. 2007. évtől Bük is városi rangot kapott, s így jelenleg – megyénkben szokatlan módon - két azonos nagyságrendű város található a kistérségben. A Vas megyei kistérségek településhálózati jellemzői 2005-ban Település Kistérség

(db)

A települések nagyság szerinti (fő) megoszlása (%) -500

5001000

1-2 ezer 2-5 ezer

5-10 ezer

10 ezer-

Celldömölki

28

60,7

32,1

-

3,6

-

3,6

Csepregi

17

70,6

17,6

-

11,8

-

-

Körmendi

25

80,0

4,0

12,0

-

-

4,0

Kőszegi

15

60,0

20,0

13,3

-

-

6,7

Őriszentpéteri

22

81,8

13,6

4,6

-

-

-

Sárvári

31

41,9

38,7

12,8

3,3

-

3,3

Szentgotthárdi

15

66,7

26,7

-

-

6,6

-

Szombathelyi

40

42,5

27,5

17,5

10,0

-

2,5

Vasvári

23

60,8

30,4

4,4

4,4

-

-

216

60,2

24,5

8,0

4,2

0,5

2,3

Vas megye

Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2005 KSH Szombathely

A kistérség falvak átlagnépessége, Bük városi rangja miatt csökkent, hiszen a 2007. évi adatok alapján a kistérség lakosságának 62,15 %-a városi lakos. A települések jelentős része kis lélekszámú, s a köztük levő távolság általában nem nagy, így a körjegyzőségek szerepe meghatározó.

8

A kistérségben 4 körjegyzőség működik, ezekhez összesen 15 település tartozik. Közigazgatásilag egy település Nagygeresd tartozik a Sárvári Kistérségben lévő Vasegerszegi Körjegyzőséghez. A kistérség településinek közigazgatási alapadatai Helység

Körjegyzőség

Körjegyzőség

Igazgatási rang

kódja*

székhelye

Bő

Község

3

Bük

Város

1

Chernelházadamonya

Község

4

Csepreg

Város

1

Gór

Község

4

Bő

Iklanberény

Község

4

Sajtoskál

Lócs

Község

4

Sajtoskál

Mesterháza

Község

4

Bő

Nagygeresd

Község

4

Vasegerszeg

Nemesládony

Község

4

Simaság

Répceszentgyörgy

Község

4

Bő

Sajtoskál

Község

3

Simaság

Község

3

Tompaládony

Község

4

Simaság

Tormásliget

Község

2

Csepreg

Tömörd

Község

2

Csepreg

megnevezése

Bő

* Körjegyzőségi kódok: 1 = önálló polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat

3 = körjegyzőséghez csatlakozott község önkormányzata,

2 = önálló polgármesteri hivatalt működtető és körjegyzőségi székhely megyei jogú város, város, nagyközség önkormányzata, ahol a városi, nagyközségi jegyző látja el a körjegyzői feladatokat

amely egyben a körjegyzőség székhelye 4 = körjegyzőséghez csatlakozott község önkormányzata, a körjegyzőség székhelye más helységben van

9

A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatok összesített adatai

Vizsgált terület

adatok

Lakónépesség száma

10715

Állandó népesség száma

10653

Állandó népességből a 0-2 évesek száma

261

Állandó népességből a 3-5 évesek száma

263

Állandó népességből a 6-14 évesek száma

875

Állandó népességből a 15-18 évesek száma

486

Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +)

*

Lakónépesség megoszlása a települések között

Bő

611; 6%

Bük Chernelházadamonya Csepreg

280; 3%

328; 3% 339; 3%

639; 6%

422; 4%

3306; 31%

130; 1% 111; 1%

Gór Iklanberény Lócs Mesterháza Nagygeresd

306; 3% 166; 2%

Nemesládony Répceszentgyörgy

126; 1% 39; 0%

Sajtoskál Simaság Tompaládony

3425; 31% 202; 2%

285; 3%

Tormásliget Tömörd

A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján.

Megállapíthatjuk,

hogy

az

1980

óta

Magyarországon

jellemző

népességcsökkenő tendencia a mikrotársuláshoz tartozó településekre nagyrészben jellemző, kivételt képez ez alól Bük városa. A fejlesztés esetleges irányát az önkormányzatoknak a „Településfejlesztési koncepcióban” kell meghatároznia. A népességcsökkenés a települések többségére jellemző, azonban a kistérségi székhelyhez közeli településeken a lakosságcsökkenés kevésbé jelentős mértékű. A

10

lakosság csökkenését több önkormányzat telekkialakításokkal és az új telkek eladásával igyekezett megállítani. A térségbe tartozó településen élő családok zöme 1-2 gyermeket nevel, sajnálatosan kevés a nagycsaládosok száma. A gyermekek zöme teljes családban él. Hazánkban a lakosság természetes fogyásából és a nők születéskor várható hosszabb életkorából, és alacsonyabb mortalitásából fakadóan folyamatosan növekszik a nők aránya, egyre nagyobb a nőtöbblet. Különösen 1990-től erősödött fel ez a tendencia. Ez jellemző Vas megyére is, ahol a lakosság 51,8%-a nő, s a feminitási index (1000 férfira jutó nők aránya) 1075. A megye minden kistérségében nőtöbblet van, a legnagyobb a szombathelyiben. A csepregi kistérségben 2001-ben 5940 nő és 5585 férfi élt, a nők aránya 51,5 a férfiaké 48,5 %. A kistérség feminitási indexe 1062, amely megyén belül viszonylag kedvező, (harmadik-negyedik legkisebb), de a tendencia kedvezőtlen. 1990-hez képest növekedett a nőtöbblet, bár kisebb mértékben, mint a megyében. A kistérség vándorlási pozitívuma okot ad a bizakodásra, hiszen a bevándorlás valamelyest javítja, a nemek arányát, mivel a vándorlók többsége férfi és fiatalabb korösszetételű. A népesség összetételében az egyik legfontosabb mutató, a korszerkezet. A mindenkori fiatalok aránya ad tájékoztatást arról, hogyan kell tervezni az óvodákban és iskolákban, elsősorban az általános iskolákban a gyermeklétszámot. Az időskorúak aránya a szociális és egészségügyi intézményrendszer kialakításához és szükséges átalakításához ad támpontot. A 15-59 évesek aránya pedig a mindenkori munkaerőállományt határozza meg, így nagysága és alakulása kihat a gazdaságra. Hazánkban közel három évtizede elöregedik a népesség. A kedvezőtlen folyamatot a népesség természetes fogyása és a születéskor várható élettartam kismértékű kitolódása magyarázza. Ez a tendencia az aprófalvas szerkezetű Vas megyében és ezen belül a csepregi kistérségben kicsit korábban kezdődött, mint országosan, s mértéke is valamivel jelentősebb. Az elöregedési folyamat tendenciája ráadásul egyre gyorsuló, és egyelőre nincs jele annak, hogy a közeljövőben megfordulna. A csepregi kistérség korösszetétele kedvezőtlen, alacsonyabb a gyermekkorúak aránya (16,3%), ugyanakkor magasabb az időskorúaké (22,9%), mint a Vas megyei átlag, s a munkaerőállomány (15-59 évesek) is kisebb arányú (60,8%). Elsősorban az oktatási intézményekben okozhat problémát a gyermekkorúak csökkenő és alacsony aránya.

11

Hazánkban, ezzel együtt Vas megyében is, közel két évtizede csökken a népesség gazdasági aktivitása. Mindez a népesség folyamatos elöregedése – egyre többen vannak a 60 év felettiek, a nyugdíjasok, vagyis inaktívak – másrészt a munkába állás kitolódása okozza. Mindeközben folyamatosan csökken a gyermek létszám, egyre kevesebb az eltartott. Vas megye népességének a gazdasági aktivitása kissé az országos átlag alatti, tekintettel arra, hogy erősebb a népesség fogyás, valamint elöregedettebb a népesség. Ugyanakkor a kedvezőtlen tendencia megállni, szerencsésebb esetben megfordulni látszik az elmúlt néhány évben. A csepregi kistérségben a gazdasági aktivitás alacsonyabb szintű, mint a megyében. A népességnek csupán 42,2 százaléka aktív, ez a vasvári és az őriszentpéteri kistérség után a legalacsonyabb. Ebből egyenesen következően magasabb a megyei átlagnál mind az inaktív keresők, mind az eltartottak aránya. Ez utóbbi kivételével mindez, munkaerő piaci szempontból egyértelműen kedvezőtlen. A kistérségen belül igen nagyok a különbségek településszinten. Kimondottan előnyös, magas, a népesség gazdasági aktivitása Bükön a kistérség egyik központjában, ugyanakkor a másik központban, Csepregen mindez kedvezőtlen. Hazánkban az 1990-es rendszerváltozást követően rendkívül gyorsan megváltozott az aktív keresők foglalkozási szerkezete. A piacgazdaságra való áttérés foglalkozási szerkezet

váltást

eredményezett.

Jelentősen

lecsökkent

az

agráriumban,

kismértékben az iparban dolgozók aránya, vele párhuzamosan számottevően növekedett az egyéb (tercier) szektorban foglalkoztatottak aránya. Mindez Vas megyében is lejátszódott, azzal a különbséggel, hogy itt egy késői iparosodás történt, vagyis nem csökkent az ipari dolgozók aránya, csak a mezőgazdaságból mentek át emberek a tercier szektorba dolgozni. Hazánkban Vas megye (Komárom és Fejér megye mellett) a legiparosodottabb megye, a foglalkozási szerkezetet figyelembe véve. A csepregi kistérségben a foglalkozási szerkezet inkább követi az országos, mintsem a megyei tendenciákat. Az iparban foglalkoztatottak aránya ebben a kistérségben a legalacsonyabb, ugyanakkor legtöbb itt az egyéb szektorban dolgozók aránya, míg az agrár szektorban kissé többen dolgoznak. A kistérségben az önkormányzati adatszolgáltatás alapján 178 fő munkanélkülit tartanak nyilván. Szám szerint a legtöbb munkanélkülit a kistérségben Csepregen (88 fő), Bőben (15 fő) és Bükön (13 fő) van. A lakosságszámhoz viszonyítva magasnak mondható a munkanélküliek aránya: Répceszentgyörgyön (4,5 %), Nagygeresden (3,3 %), Tompaládonyban (3 %), de ezen értétek még mindig az országos átlag alatt 12

vannak (7 %)1. Nagyon alacsony a munkanélküliség Simaság (0,2 %), Bük (0,4 %), Sajtoskál (0,5 %), Lócs (0,8 %) községekben.

Munkanélküliek számának alakulása a kistérség településein 1 00 90 88

80 70 fő

60 50 40 30 15 13

3

10

1

5

2

er há za N ag yg er es N d em e sl R ád ép on ce sz y en tg yö rg y

1 Ló cs

5

M es t

Bü k da m on ya

Ch er ne lh áz a

B

ő

0

Cs ep re g

5

Gó Ik r la nb er én y

10

10 2

10

1

7

Sa jto sk ál Si m as To ág m pa lá do ny To rm ás lig et Tö m ör d

20

A népességmozgással kapcsolatban alapvetően a közeli településekről és városokból, távolabbi településekről, távolabbi városokból történő bevándorlás és a közeli településekre,

városba,

távolabbi

településekre,

városokra,

valamint

a

megyeszékhelyre történő elvándorlás jellemző. A települések elhelyezkedése kedvező, főútvonalak közelében találhatóak, jó közlekedési lehetőségekkel a kistérség városai, valamint a megyeszékhely felé. Jellemzően a fiatalok helyben maradnak, kevés azok száma, akik más kistérséget választanak lakóhelyükül. Bükön, Csepregen és Nagygeresden a legjellemzőbb a külföldről történő bevándorlás. Nagygeresd községből a közeli városokban, Bük városból a közeli városokba, valamint Szombathelyre, a megyeszékhelyre vándorolnak el leginkább. A kistérségben a 0-18 éves korosztály 8,7 %-a részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Magas, 118 (71,95 %) azon gyermekek száma, akiknek szülei nem nyilatkoztak gyermekük, gyermekeik hátrányos helyzetének voltáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek 74,39 %-a városban él.

1

Forrás: www.ksh.hu

13

A térségben hátrányos helyzetű gyermekek száma összesen az önkormányzati adatszolgáltatás alapján 164 fő, melyből a halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 46 fő. Községek közül Tömördön (12 fő) és Tormásligeten (15 fő) a kistérség többi településéhez képest arányosan magasnak mondható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma. A több településen belül értelmezhető a „külterület” fogalma, de nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyerekek. A települések népessége a gyermekkel kapcsolatos közszolgáltatások egy részét a mikrotérség központi székhelyén, a többit Csepregen, Bükön, Répcelakon és Szombathelyen éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédia megvalósítása helyi, a közoktatási intézményekben dolgozó szakemberrel történik, a feladatokhoz a többcélú kistérségi társulás oktatási együttműködésében való részvétel alapján kiegészítő forrásokat is bevonnak. Az oktatási intézményekben rendelkezésre áll a logopédiai feladat ellátásához szakember. A

gyermekjóléti

alapszolgáltatások

közül

a

családi

napközi

és

a

házi

gyermekfelügyelet ellátatlan. Ezekben az esetekben igényfelmérések szükségesek, és ezek alapján további megfontolás tárgya a szakszolgálat megszervezése. A kistérség településein négy közoktatási társulás működik, mely a kistérség önkormányzatait 2 kivételével lefedik: A társulások az alábbi intézményeket tartják fenn:


Bői Általános Iskola és Óvoda;




Dr.

Csepregi

Horváth

János

Általános

Iskola,

Zeneiskola-alapfokú

művészetoktatási intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény;


Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola;




Csodaország Óvoda Bük.

A társult önkormányzatok összesített adatait a következő táblázat mutatja a közszolgáltatások elérhetőségével kapcsolatban:

14

Közszolgáltatások elérhetősége a kistérség településeiről Közszolgáltatások

Mikrotérségben

Más településen

A

szolgáltatás

ellátatlan

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés

X

Répcelak (10-15 km)

Általános iskolai oktatás 1-4.

X

Répcelak (10-15 km)

Általános iskolai oktatás 5-8.

X

Répcelak (10-15 km)

Alapfokú művészetoktatás

X

Répcelak (10-15 km)

KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás

Szombathely (35 km) Szombathely (35 km),

Korai fejlesztés és gondozás

Répcelak (10-15 km)

Fejlesztő felkészítés

X

Nevelési tanácsadás

X

Logopédiai ellátás

X

Továbbtanulási,

Répcelak (10-15 km) Szombathely: PSZFK ( 35 km ) Répcelak (10-15 km) Szombathely:

pályaválasztási

(35 km)

tanácsadás Gyógytestnevelés

PSZFK

X

Répcelak (10-15 km)

GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde

X (Bük, Csepreg) X (Csepreg)

X

Családi napközi Iskolai napközi

X X

Házi gyermekfelügyelet

X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK

Családok átmeneti otthona

Szombathely (35 km)

X

Az önkormányzatok tehát az intézményi társulás által fenntartott intézményeken keresztül biztosítják a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladataikat, miszerint gondoskodniuk kell az óvodáról, alapfokú nevelésről és oktatásról. Az integráció elsődleges célja az intézmények megtartása, társulás formájában történő fenntartása volt, hiszen a jogszabályi feltételek, illetve a támogatási rendszer megváltozásával szinte ez maradt az egyedüli és kizárólagos út a települési intézményrendszer működtetéséhez.

15

E többletfeladatokkal együtt többletkompetenciák, speciális ellátásokra felkészült szakemberek alkalmazásának indoka is felmerül, amelyek révén az intézményi társulás

által

fenntartott

intézményekben

tanuló

gyermekek

számára

többletszolgáltatások nyújtása is lehetségessé válik. Az intézményi társulás kiterjedt fenntartói köre, beiskolázási körzete és az intézmény nagysága miatt érdemes átgondolni a speciális feladatok felvállalását, biztosítását. Ennek esélyegyenlőséggel kapcsolatos vetülete az, hogy a felzárkóztatás, az egyenlőtlen esélyek kiküszöbölését szolgáló foglalkozások biztosítására alkalmas szakember foglalkoztatása is lehetséges ekkora intézmény esetében. Az intézményekben a logopédiai ellátást igénylő gyermekek az ellátáshoz hozzá tudnak jutni, s egyben a gyógy-testnevelés és a gyógypedagógiai tanácsadás is ellátott szakszolgálati feladatok. Az intézményi társulásokban részt vevő önkormányzatok a közszolgáltatások jelentős részét nem saját fenntartású intézményén keresztül szervezik meg. Erre a hatályos törvények lehetőséget biztosítanak, hiszen a feladat-ellátási kötelezettség nem csak saját

intézmény

fenntartásával

valósulhat

meg.

Az

oktatáshoz

kapcsolódó

közszolgáltatások a mikrotérségben intézményi társulási keretek között szervezettek. A gyermekjóléti szolgálat működtetése szerepel a társulási megállapodásban. A kistérségben a Büki Alapszolgáltató Központ és a Csepregi Szociális Központ biztosítja a feladatellátást a fenntartókkal kötött feladatellátási megállapodás szerint. A csepregi intézmény Csepreg, Tömörd és Tormásliget, a büki intézmény a kistérség többi településén látja el a feladatot. Persze kockázati tényezőt jelenthet, ha a közszolgáltatások szervezeti hátterét nem a fenntartó biztosítja, de együttműködési szerződésekkel,

társulásokkal

a

feladat

költséghatékonyan

megoldható

és

működtethető. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén meg kell vizsgálni, minden érintett gyermek hozzájut-e a megfelelő szolgáltatáshoz. A családi napközi esetében és a házi gyermekfelügyelet kapcsán további vizsgálatok szükségesek, igényfelmérés, környezet-tanulmányok, hogy a feladatellátás megoldott legyen igény esetén.

16

IV./ A FELSŐ-RÉPCEMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOK BEMUTATÁSA

A települések bemutatása során felhasználásra kerültek az önkormányzati honlapok és a wikipedia honlap is. Bő Községi Önkormányzat A Répce-sík déli peremén, a Répce partján fekszik Bő község, amelyet mind a négy szomszédjával műút köt össze. Jóllehet Sárvár és Szombathely viszonylag messze vannak (21, illetve 34 km-re), és a legközelebbi város, Csepreg is 10 km távolságban található, a falu fekvése mégis kedvezőnek mondható, hiszen csak négy kilométerre van Bükfürdőtől, ami talán fontosabb a lakosság megélhetése szempontjából, mint az említett városok. A községben, a népességi csúcs 1920-ban volt 1219 fővel. A II. világháború óta 40%-kal csökkent a falu népessége, amely jelenleg 666 fő, a népsűrűség 64 fő/km2. A természetes fogyásból és az elvándorlásból adódó csökkenés 1990 óta megállt, sőt kissé nőtt a község lakónépessége. A nemek struktúrája viszonylag kiegyenlített, ezer férfira 1020 nő jut. A lakosság átlagos iskolai végzettsége magasabb a megye falvainál. 1990-ben 8,6 osztály volt a 7 éven felüliek esetében. A népesség gazdasági aktivitása alacsony, a munkanélküliek száma az elmúlt 2 évben csökkent, a ráta jelenleg 5,3%. 1999-ben 21 főt regisztráltak munkanélküliként. Kedvező, hogy a regisztrált munkanélküliek közül 12 fő kap ellátást és kevesen (3 fő) részesülnek szociális jövedelempótló támogatásban, viszont 8 fő már tartósan van munka nélkül. A falu foglalkozási szerkezete urbánus. Az aktív keresők több mint fele (52,0%) a szolgáltatásban, közel 1/3-a (31,0%) az agrár-gazdaságban és 17,0% az iparban dolgozik. A munkavállalók jó része a turizmusból él, sokan járnak be Bükre. A község ellátottsága, a humán szféra színvonala, ugyan messze elmarad szomszédja, Bük mellett, a település mégis mikrocentrumnak minősül, hiszen négy falura terjed ki a vonzása. Itt van a körjegyzőség központja. A faluban postahivatal, iskola (18 tanárra 145 diák jut), rendelő, 56 fős, 4 pedagógussal rendelkező óvoda, kultúrház, valamint orvosi rendelő működik. A településen 303 lakás található, 2,20 lakos jut tehát egyre, s ez a megyei átlagnál némileg jobb ellátottságot jelent. A kommunális infrastruktúra terén 100%-os a 17

közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, a vízbázis Bükön van. A lakások 71%-át vezetékes gázzal fűtik, a csatornahálózatba a lakások több mint 1/3-a be van kötve. A közlekedési-távközlési infrastruktúra megfelelő: a portalanított utak aránya magas, s a telefon fővonalak száma 337/ezer fő. Bő

gazdasága

a

hagyományos

mezőgazdasági

tevékenységek

mellett

az

idegenforgalomra, Bük közelségére épül. A vállalkozói aktivitás magas. A gyógyfürdő közelsége jelentős jövedelmek

forrásává teszi a szálláshely-szolgáltatást

és

vendéglátást a községben. Ennek megfelelően számottevő a kereskedelmi szálláshelykapacitás. A fejlesztési elképzelések középpontjában a turizmus áll. Terveznek kerékpárutat, a Répcére víziélmény-turizmust, előtérbe kerül a lovaglás és a vadászat. A településen működik a mikrotérség közoktatási intézménye az Általános Iskola és Óvoda, melyet 2008 január 1-től hét, a kistérségbe tartozó önkormányzat működtet intézményfenntartó társulásban. A munkanélküliek aránya 2,25 %-os, mely az országos átlag alatt van. A tartós munkanélküliek száma 1 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 3 fő részesül. A 0-18 éves korosztály aránya 18,5 %-os, s csökkenő tendenciát mutat. A közoktatási alapfeladatok helyben, a közoktatási szakszolgálati feladatok közül a gyógypedagógiai tanácsadás, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, valamint a nevelési tanácsadás Szombathelyen ellátott. A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás Bükön biztosított. A bölcsődei nevelési, családi napközi, házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona ellátatlan gyermekjóléti alap- és szakellátás. Az ellátott közszolgáltatás többsége társulásban biztosított. A Bőben működő intézmény fenntartói köre rendkívül széles, ezért a bejáró gyerekek és tanulók aránya magas.

Bük Város Önkormányzata Az Európa szerteismert Bükfürdő a 20. század második felében Magyarország egyik legjelentősebb gyógyfürdőjévé fejlődött. A kb. 3000 lakosú Város Magyarország nyugat-dunántúli idegenforgalmi régiójában található. Az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce-síkon fekvő üdülőhely 18

Szombathelytől 27 km, Soprontól 47 km távolságra helyezkedik el. Az osztrák határ közelsége

meghatározó

jelentőségű

a

fürdőhely

és

a

régió

fejlődésében.

Bük nemzetközi hírneve elsősorban a fürdőnek köszönhető, mely helyi adottságra épülve számos turistát vonz a településre. Ahhoz azonban, hogy ezt a bővülést a település követni tudja, jelentős fejlesztésekre volt szükség a község életében. Az elmúlt években több mint 1,5 milliárd Ft összegű fejlesztést hajtott végre az önkormányzat. Megszépültek a közterek, felújításra és bővítésre kerültek a középületek, mentőállomás és szilárd hulladéklerakó létesült, új utak, játszóterek épültek Új funkciókkal bővült a település: kistérségi szerepkörben a Csepregi kistérség társközpontja lett, a kistérség 14 települését ellátó Központi Orvosi Ügyelet és a kistérségen túlnyúló ellátási területű Mentőállomás székhelye. Az Alapszolgáltatási Központ és az Egészségügyi Szolgálat a település lakóin túl a környező falvak lakóinak nyújt szociális és egészségügyi ellátásokat. Az önkormányzat tudatosan készülve a jövőre, fejlesztési terveket készíttetett szinte minden területen (sport, kultúra, ifjúság, esélyegyenlőség, informatika, szociális ellátások), 2006-ban pedig elkészíttette településfejlesztési koncepcióját. Az óvoda és az általános iskola mellett, a munkaerő-piaci igényekhez igazodva a községben Vendéglátóipari Szakiskola működik, 120 tanulóval. Bár a település legnagyobb foglalkoztatója Nestlé Hungária Kft., jelentős gazdasági erőt képvisel a Büki Gyógyfürdő Zrt., Danubius Thermal Sport Hotel, valamint számos további helyi vállalkozás (idegenforgalom, kereskedelem területén, melyek munkaerő-igényüket a környező településekre is alapozzák. A település műszaki infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy teljes egészében kiépült a vezetékes ivóvíz /1972/; a szennyvízhálózat /1996/; a vezetékes gáz /1991/, a csapadékvíz elvezetése döntő mértékben megoldott, a kiépítésre váró utcákra az önkormányzat kész tervekkel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak teljes hosszban, teljes egészében szilárd burkolattal (bitumen) ellátottak. A településen 7,5 km hosszban kiépített kerékpárút van. A település lakosságának a száma 2007. január 1-én 3269 fő volt, mely az elmúlt évtizedekben – 1990-től – 405 fővel nőtt. A bevándorlás főképp a távolabbi 19

városokból és külföldről történt. Az elvándorlás pedig a közelebbi városokba és a megyeszékhelyre történő a jellemző. A munkanélküliségi ráta fél százalék alatti, azaz rendkívül alacsony. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő lakosok száma 35 fő, akik közül kettő szülei nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetükről. A közoktatási intézményi feladatok ellátásáról az önkormányzat társulásban fenntartott intézmények keretében gondoskodik, tehát az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és az alapfokú művészetoktatás helyben ellátott. A számos szakszolgálati feladatok (fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) és a gyermekjóléti alapellátások közül az iskolai napközi szintén a helyben működő intézményeken keresztül ellátott feladat. A településen élő gyerekek és tanulók többsége a helybeli közoktatási intézmény veszi igénybe. Alacsony azoknak a száma, akik a szomszédos Csepregre, Ausztriába vagy Szombathelyre járnak el. Az intézményekbe a bejáró gyerekek és tanulók száma azonban a szűk fenntartói kör ellenére magas. Chernelházadamonya Községi Önkormányzat Közigazgatásilag a bői Körjegyzőséghez tartozó település, melynek lakossága 2007. január 1-én 220 fő volt. A 0-18 éves korosztály aránya 20 %-os. Az óvodások és az iskolás tanulók az önkormányzat által fenntartott bői intézménybe járnak. A munkanélküliség a faluban az országos átlag alatt van. A településen élő gyerekek közül 4 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybe, s szüleik nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről. A községre a népességvándorlás nem jellemző. A bői Általános Iskola és Óvoda fenntartójaként a közoktatási feladatok Bőben, a szakszolgáltatások Szombathelyen ellátottak. Csepreg Város Önkormányzata Csepreget lényegében elkerülik a fontosabb távolsági utak. A település kialakulását elsősorban a Répce átkelője magyarázza, az itt kialakuló település fő tengelyeit a Sárvár-Kőszeg és a Szombathely-Sopron utak alkották. Szombathellyel a Tömördön át vezető 22 km-es út köti össze. Sopron felé Zsirán és Fülesen (Nikitsch) át vezetett közvetlen összeköttetés (35 km). Kőszegre Horvátzsidányon át vezet az út (15 km). 20

Sárvár

irányában

Acsádon

keresztül

visz

a

legrövidebb,

32

km-es

út.

Az első tartós emberi megtelepedés nyomait - mint a tágabb környéken mindenütt - a középső Répce-völgy körzetében is az újkőkorból, 7-8 ezer évvel ezelőttről ismerjük. Ebből az időszakból származó településnyomok a Csókarigó dűlőben, egy hajdani ártéri szigeten kerültek elő. Ugyanezen korszakban az Ablánc és a Boldogasszonypatak völgyében is keletkeztek települések. Gyakorlatilag azóta beszélhetünk a terület folyamatos lakottságáról. Jellegzetes honfoglaláskori személynév Csepreg is (török jelentése: "borseprő"). Az ártó szellemek megtévesztését szolgáló törökös névadás jellegzetes példája a név. A legrégibb puszta személyneves típushoz tartozik. Eredete feltétlenül a honfoglalást közvetlenül követő időkre nyúlik vissza. A környéken egyébként ez a legjellemzőbb helynévtípus. Minden bizonnyal a honfoglaló harcos középréteg leszármazottja volt a Répce-vidék későbbi nagyszámú kisnemese. Az államszervezéskor a környék Sopron megyéhez, azon belül is a locsmándi kerülethez került. Locsmándi várjobbágyok éltek pl. a később Csepreg határába olvadt Gatály nevű faluban is. Egyházigazgatási szempontból a csepregi plébánia a győri püspökség locsmándi főesperességéhez került. Legrégibb ismert egyházas helyünk a mai város határában a 12. században már funkcionáló szentkirályi templom volt az Öreg Répce kanyarulata melletti balparti magaslaton. Helyén ma az Öreg Malom Hotel parkolója van. Csepreg, amely kezdettől a legfontosabb és legnagyobb lehetett a vidék települései között, írott forrásokban csak 1255-ben bukkan föl. Királyi hospesek által lakott voltáról 1257-ből értesülünk. Csepreg a Kanizsaiaknak egyik rezidenciája volt: a 15. század elejétől a 16. század második évtizedéig rendszeresen lakott itt egy-egy Kanizsai, akik tiszttartót is tartottak. A mai Csepreg minden bizonnyal két külön településből olvadt össze. Erre utal a máig meglevő Alsóváros-Felsőváros névhasználaton kívül a két külön középkori plébánia, a két településrész eltérő szerkezete is. Történelmi adataink arra utalnak, hogy Csepreg felsővárosa legkésőbb a 13. század közepe óta kiváltságolt - kezdetben jórészt német ajkú - királyi "hospesek" (vendégek) által lakott "civitas" (város) volt. Erre utal plébániájának - kereskedővárosokra jellemző - Szent Miklós titulusa, jellegzetes négyszögletes piactere és a település magjának szabályos utcarendszere is. A város már a 14.században okleveleket adott ki. Ebből a korai városfejlődési szakaszból származik a Magyar Nemzeti Galériában 21

őrzőtt

gótikus csepregi madonna-szobor.

A város már

ekkor

is jelentős

szőlőműveléssel rendelkezett, hiszen 1321-ben már hegyvámot szedtek, konkrét szőlőhegy-elnevezéseket

ismerünk.

stájerországi

1348-ban

Csepreg,

Kőszeg

borkiviteléről

és

Rohonc

értesülünk.

Csepreg 1390-ig tartozott a királyi városok sorába, ekkor Zsigmond a Kanizsai családnak adományozta. Ettől kezdve mezőváros ("oppidum") volt egészen a múlt század végéig. A Nádasdyak sárvár-felsővidéki uradalmához tartozó Csepreg a 16. század végén, a 17. század első felében a két szabad királyi város, Kőszeg és Sopron közötti területi sáv legjelentősebb települése volt. A megelőző század után a 17. században

is

többször

adott

otthont

Sopron

vármegye

közgyűléseinek,

törvényszékeinek. De igazgatási funkciója eltörpült mindahhoz a szerephez képest, amit a térség reformáció kori történetében játszott. A reformáció térhódítása és győzelme Csepreg esetében is bonyolult, egymással összefüggésben álló társadalmi, kultúrális,

mentális

változásokat

hozott

melyek

a

település

arculatára,

társadalomszerkezetének alakulására, a városi infrastruktúrára, a funkciórendszer bővülésére is döntő hatással voltak. A város kollégiuma a térség evangélikus nemességének, polgárságának fontos oktatási centrumává vált. Az eddigi kutatások 17. század eleji diákságát 300 főnél többre teszik. A város jelentős részének pusztulásával, több ember halálával járt az 1776. április 1-i tűzvész. Ezt az eseményt Kozma István akkori plébános versben örökítette meg. Ennek

emlékére

lett

hagyománnyá

a

délután

négy

órai

harangozás.

Nem tett jót a város fejlődésének, hogy 1949-ben megszüntették a csepregi járást, elköltöztették az itt működő hivatalokat, a bíróságot, közjegyzőséget, földhivatalt, adóhivatalt stb. A régi járás északi fele Győr-Sopron megyéhez, míg a déli rész Csepreggel együtt Vas megyéhez került. A korábbi járásszékhelyt egyszerű községgé sorolták vissza, még nagyközségi címét is csak 1970-ben kapta vissza. A település 1995 július 1-én kapta vissza régi városi címét. Az utóbbi évtizedben a település jelentős infrastrukturális fejlődésen ment keresztül. Minden utcában kiépültek a gázvezetékek, teljessé vált a telefonszolgáltatás. Megvalósult a település teljes csatornázása, a regionális tisztítómű átadására 1997ben került sor. Számos új magánvállalkozás működik. A vendéglátóhelyeket kivétel nélkül magánvállalkozók működtetik. 2005-ben, a várossá nyilvánítás 10 évfordulóján jelentős fejlesztések indulnak el. Új, 22

korszerű iskola építkezése kezdődik s megindul a történelmi Fő-tér (Széchenyi-tér) felújítása is. Nagy kiterjedésű határát 16 község övezi: Szakony, Egyházasfalu, Keresztény, Medgyespuszta, Tormásliget, Ujkér, Iklanberény, Lócs, Bük, Gór, Acsád, Meszlen, Tömörd, Kiszsidánt, Peresznye és Répcevis. Hasonlóan a 17. századi szerepéhez a kistérség legfőbb oktatási centruma, mivel a településen működő közös igazgatási intézményben az általános iskola és az óvoda mellett bölcsőde is működik, s biztosítja az egész térség alapfokú zeneoktatását is. Csepreg lakosságának a száma 3.360 fő volt 2007. január 1-én, mely az elmúlt másfél évtizedben a lakosságszám nem változott. A népesség korosztály szerinti megoszlása: -

0 - 8 éves korosztály: 20 %

-

19 – 35 éves korosztály :29 %

-

36 – 55 éves korosztály : 28 %

-

56 év feletti korosztály : 27 % 2007. december 31-én a 0-2 évesek száma 85 fő, a 3-5 évesek száma 92 fő, a 6-14 évesek száma 309 fő, a 15-18 évesek száma 182 fő volt. A településre népességvándorlás nem jellemző. A munkanélküliek aránya 2,6%-os, mely az országos átlag alatti és a kistérségi átlag feletti. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek száma viszonylag magas: 87 fő volt, melyből a szülői nyilatkozatok alapján a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 34 fő. A helyben működő KIKI lévén a közoktatási feladatok, a gyógypedagógiai tanácsadás és a korai fejlesztés kivételével a közoktatási szakszolgálat, valamint a gyermekjóléti alapellátások helyben elérhetők. Gór Községi Önkormányzat A település területén ősidők óta éltek emberek. Határában a Kápolnadombon neolitikus, késő bronzkori és kora vaskori leleteket, valamint népvándorláskori germán sírokat tártak fel. Római kori emlék az 1. századból származó sírkő, amit a templom főoltárának lépcsőjébe építettek be. A Kápolnadombon a középkorban vár is állott, lakótornyának és falainak alapjait ugyancsak feltárták. Egyes vélemények szerint a honfoglalás utáni első lakói a Megyer törzs kísérőnépeiként ide telepített határőrzők voltak. Gór első írásos említése 1279-ből származik Guor alakban. A 23

hagyomány szerint a községet a fazekasok germán védőszentjéről Szent Goárról nevezték el. A faluban ugyanis a középkorban jelentős volt a fazekasipar. A község legjelentősebb birtokosai a középkorban a Németújváriak voltak. Részben Kőszeg, részben Rohonc várának uradalmához tartozott. A 14. századtól 20. század közepéig a helyi nemes Guáry család birtoka volt. 1899-ig hivatalos neve Guar volt. A község a Bői Körjegyzőséghez tartozik, igazodva a közigazgatási feladatellátáshoz a képviselőtestület a bői közoktatási intézmény társulási fenntartásáról is döntött. Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján a településen élő óvodások és iskolások a bői intézménybe járnak. A 2007. január 1-jei 279 fős lakosságszáma az elmúlt években csekély, de arányaiban jelentős létszámnövekedés volt jellemző, mely Bük közelségének és nyugodt környezeti adottságainak köszönhető. Az iskolás korosztály aránya 19 %, akik az önkormányzat által fenntartott intézménybe járnak. A közoktatási feladatok és a közvetlenül hozzájuk kapcsolódó közoktatási szakszolgálati feladatok Bőben, a többi szakszolgálat Szombathelyen érhető el. Iklanberény Községi Önkormányzat A község neve arra enged következtetni, hogy a honfoglalást követően azt a területet is egy csatlakozott török nyelvű nép szállta meg. A települést 1234-ben Beren alakban említik először. Első ismert birtokosa az Olsi nembeli Miklós volt. Története során általában köznemesi község, legjelentősebb birtokosa a Berényi család volt. 1597-ben egy nemesi kúriát említenek itt. 1787-ben az első népszámlálás 24 házban 121 lakost talált a községben. A község 1906-tól használja hivatalosan az Iklan előtagot a többi hasonló nevű településtől megkülönböztetésül. 1910-ben 166 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott. 1950-ben a járás többi településével együtt Vas megyéhez csatolták. A kistérség, s az ország egyik legkisebb települése. Lakosainak száma 2007. január 1én 41 fő volt.

24

Iklanberény 2007. szeptember 1-től fenntartója a Dr. Csepregi Horváth János Közös Igazgatású Közoktatási Intézmények, ahova a 2007/2008-as tanévben 2 fő óvodás, illetve 3 felső tagozatos tanuló járt. Lócs Községi Önkormányzat Lócs területén ősidők óta élnek emberek. A határában fekvő Nagyhalom nevű magaslaton késő bronzkori halomsír és cseréptöredékek kerültek elő, mely itteni település helyét sejteti. A község neve szláv eredetű, a vadászattal kapcsolatos. A szláv lovci jelentése vadászok, fogók. Feltételezhető, hogy itt már a honfoglalás előtt korai szláv település állt, melynek lakói vadászó, halászó szolgálónépek voltak. A honfoglalást követően a magyarokhoz csatlakozott török nyelvű segédnépek szállták meg ezt a vidéket. A faluban jelentős részt birtokoltak a helyi köznemesek is. Közülük 1355-ben a többek között Lócsi nemzetséget említik. 1483-ban Hunyadi Mátyás felmentette lakóit a vám és a harmincad fizetése alól. A 15. században a falu már két részből, Alsó- és Felsőlócsból állt. A két településrészt valószínűleg birtokosaik szerint választották el egymástól. A két falurész a 18. századig létezett, ezután már újra egységes községként szerepel. A község lakosságszáma 121 fő, melyből iskolás korosztály száma 10 fő, ami az összlakosság 8 %-a. Az önkormányzat fenntartója a csepregi KIKI-nek, s a gyerekek és tanulók is ebbe az intézménybe járnak. Az óvodába 2 fő, az iskolába 5 fő . A közoktatási feladatellátásáról az önkormányzat a KIKI intézményfenntartó társuláson keresztül gondoskodik. A gyermekjóléti szolgáltatás a település lakói számára Bükön érhető el. Mesterháza Községi Önkormányzat 1426-ban Vesterháza alakban említik először. Neve a német eredetű régi magyar Vester személynévből származik. 1433-ban Vesteryazya, Vesterhazya alakban szerepel. 1479-ben említik először mai nevén Mesterhaza alakban. Köznemesi község volt, többször nemesi előnévként fordul elő az írott forrásokban. 1910-ben 299 magyar lakosa volt, Sopron vármegye Csepregi járásához tartozott.

25

A település a Bői Körjegyzőséghez tartozik, s hasonlóan a környező településekhez fenntartója a szintén Bőben működő Általános Iskolának és Óvodának. A településen élő munkanélküliek száma 3 fő, akik nem minősülnek tartós munkanélkülinek. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt nem igényelnek. A közoktatási intézményi feladatok és közoktatási szakszolgálati feladatok jelentős része Bőben érhető el. A település a Bükön működő gyermekjóléti szolgálathoz tartozik. Nagygeresd Községi Önkormányzat A település tipikusan az elöregedő falvak közé sorolható. Bük- fürdő közelsége miatt elsősorban a külföldiek vásárolnak a településen ingatlant, ami nem eredményezi a népességszám gyarapodását, születések száma egyre csökken. Az önkormányzat kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat, bár bevételei korlátozottak, mivel a községben kevés a vállalkozó. A településen a szennyvízelvezetésen kívül az infrastruktúra megfelelő. A település lakosságának száma: 311 fő, melyből a tanköteles lakosság aránya: 12,5 % . Az elmúlt évtizedekben a település lakónépessége csökkent, a fiatalok többsége elhagyja a községet, ezért az idős korosztály aránya magas. Bevándorlás főképp külföldről, az elvándorlás pedig a közeli városokban van. A munkanélküliek aránya 3,5 %-os. A településen hét gyermek kap rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, a szüleik az iskolai végzettségükről nem nyilatkoztak. A község a kistérség peremén fekszik, s ezért a Sárvári kistérségben lévő Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda fenntartója, s a településen élő gyerekek és tanulók is ebbe az intézménybe járnak. A gyermekjóléti szolgáltatás Bükön kerül ellátásra. Nemesládony Községi Önkormányzat Nemesládony község Répcelaktól 14 kilométerre, délnyugatra fekszik. A Répce- vidéken elhelyezkedő település első okleveles említése 1234-ből származik. Jóval régebbi eredetű lehet, neve a híres Lád nemzetség nevének változata, melyből Bulcsú vezér is származott. Lakosai a feudális korban kisnemesek voltak.

26

A falu határában a dombon áll az Árpád-kori eredetű, gótikus szentélyű Szent Miklós római katolikus templom, amelyet 1832-ben jelentősen átépítettek. A településen 2007. január 1-én 129 fő élt. A tanköteleskorú lakosság létszáma 16 fő. A állandó népesség az 1990- 2007. közötti időszakban rendkívül lecsökkent. A fiatalok száma alacsony, s főképp a közeli városokba vándorolnak el. A településen élőkre a munkanélküliség nem jellemző, a lakosság nagy része inaktív. A község a kistérség északi határán található. Földrajzi fekvése miatt – Nagygeresdhez hasonlóan – a szomszédos Sárvári kistérségben lévő répcelaki intézmények fenntartásában vesz részt, biztosítva a közoktatási feladatellátást. A közszolgáltatások – a gyermekjóléti szolgáltatás kivételével – a 15 km-re lévő Répcelakon érhetők el. Répceszentgyörgy Községi Önkormányzat A település megközelíthető közúton: az M1-es autópályáról a 85-ös útra térve, majd a 84-es vagy a 86-os úton Sárvár felé indulva, a 8-as útról pedig ugyancsak Sárváron át érhető el 86-as út mellett fekvő település. Répceszentgyörgyön már a középkorban volt templom, amelyre a falu 1415-ből való elnevezése (Zenthgerg) is utal. A Szentgyörgyi Horváthok évi négy országos vásár tartására is engedélyt szereztek, amely egyúttal a mezővárosi címet is jelentette a már kis település számára. A község közigazgatásilag a Bői Körjegyzőséghez tartozik, s hasonlóan a többi körjegyzőséghez tartozó településhez a bői Általános Iskola és Óvoda fenntartásában is részt vesz. A lakosságának száma 115 fő volt, melyből a tanköteles korosztály aránya 12,5 % volt. A településre a népességvándorlás nem jellemző. A község lakosságának a száma az elmúlt években nem változott. A 2008/2009-es tanévben az óvodába 2, az alsó-felső tagozatra 5-5 fő lesz a bejáró gyerekek és tanulók száma. Sajtoskál Községi önkormányzat A község római kori település, de a középkori múltja "színes" valójában. Királyi birtok volt, melyből a Gizella királyné szolgálatában álló Kál kapott nagy részt. 1212-ből származik egy oklevél, mely szerint István papot a király visszahelyezte 27

KYAL - ba. 1234-ben is úgy említik az oklevelek a falut, mint amelyet kivettek a soproni vár fennhatósága alól. Kálon

sokszor

ülésezett

Híresek

a

megye

voltak

a

XV.

században.

a

vásárai.

Több forrás is megerősíti, hogy Kál a sajtvásárairól lett híres, és az elnevezést is innen kapta: nevezetesen Sajtoskál. Ezt valószínűsíti, hogy a lakosság inkább juhászattal, mintsem földműveléssel foglalkozott. Kál jelentőségét az is bizonyítja, hogy több esetben a megyei törvényszék, az úgynevezett Sajtoskálnak

"sedria" már

a

is XVI.

itt században

ülésezett. volt

pecsétje.

A település 19-20. század éveiben nagy jelentősége volt a Rupprecht családnak, akik a 19. század közepén Sajtoskálon cukorgyárat létesítettek. Sajtoskálon három település – Sajtoskál, Lócs és Iklanberény- társulásában Körjegyzőség működik. A településre a népességvándorlás nem jellemző. A munkanélküliek száma 2 fő, s a településen nincsenek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek. Az önkormányzat intézményfenntartó társulásban Bük Város Önkormányzatával közösen tartja fenn a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskolát és Vendéglátóipari Szakiskolát, illetve a Csodaország Napközi Otthonos Óvodát. Az óvodás gyerekek és az iskolás tanulók ennek megfelelően a Büki intézményekbe járnak. A bői intézményekbe járó sajtoskáli gyerekek és tanulók száma kevés. A közoktatási intézményi feladatok, a közoktatási szakszolgálati feladatok és a gyermekjóléti szolgáltatás Bükön ellátott feladat. Simaság Községi Önkormányzat A 84-es út Nagycenk-Sárvár közötti szakaszán fekvő település megközelíthető az M1es autópálya után a 85-ös útról, vagy a 8-as főútról letérve a 84-esre. 1928-ban hozták létre Simaháza és Felsőság egyesítésével, majd 1950-ben csatolták Vas megyéhez. Jelentős település volt, hisz megyegyűlést is tartottak itt 1458-ban. A Festetics család - amely fontos szerepet játszott a település életében - az 1600-as 28

évek végén jelent meg birtokosként. A Festeticsek 1840-ben a simasági kastélyt eladták, a családi levéltárat és könyvtárat pedig Keszthelyre költöztették. Itt született Festetics György (1755-1819) Európa első mezőgazdasági főiskolájának, a Keszthelyi Georgikonnak a megalapítója. Simaságon három önkormányzat – Simaság, Tompaládony és Nemesládony – társulásban működik a Körjegyzőség. 2007. január 1-én a település lakosságának a száma 611 fő, mely az elmúlt években stagnált. A községre népességvándorlás nem jellemző. A településen élő tanköteles lakosság száma 66 fő, mely közoktatási intézmény működtetéséhez alacsony létszám. A fenntartó önkormányzatok képviselő-testületének napirendjén évek óta a simasági közoktatási intézményrendszer racionalizálása is szerepel. Először az Általános Iskolát, majd 2007. szeptember 1-től a Napközi Otthonos Óvodát zárták be a rendkívül

alacsony

gyermek-

és tanulói létszám miatt. Az

önkormányzat

megállapodást kötött a szomszédos, Győr-Moson-Sopron megyében lévő Újkérben – jelenleg már alapítványi formában – működő intézmények vonatkozásában. 2008. január 1-től pedig fenntartója a Bői Általános Iskolának és Óvodának. A gyerekek és tanulók mindkét önkormányzat területén működő intézménybe járnak. Tompaládony Községi Önkormányzat A települést már a 13. századi írásos emlékek is említik. Bár neve sokféle alakban jelent meg a középkori dokumentumokban. A Berekalja és Tompaháza egyesített település a 20. század elején a Berektompaháza nevet kapta. A települést 1941-ben Pórládonnyal egyesítették Tompaládony néven. Nemesi birtok volt. A Simaság Körjegyzőséghez tartozó önkormányzat. A munkanélküliek száma 10 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben senki nem részesült. Hosszú ideje a Bői Általános Iskola és Óvoda fenntartója, s a tanköteles korú gyerekek is ebbe az intézménybe járnak. A gyermekjóléti szolgálat Bükön ellátott feladat.

29

Tormásliget Községi Önkormányzat A mai község területe a 16. században a Nádasdy család birtoka volt, akik majorságot alakítottak ki itt. A 19. század második felébe a Markovich, majd a Bauer család birtoka volt, akik az 1860-as években mintagazdaságot alapítottak a környéken és a major ennek központja lett. A településenek a Bauer család jóvoltából vasúti megállója és iskolája is lett. 1883-ban Bauer Ferenc kétszintes kastélyt épített itt. A település a későbbiekben is Csepreg város külterületi lakott része maradt. 1993-ban lakossága a városból való kiválás mellett döntött, azóta önálló község, de közigazgatásilag a Csepregi Polgármesteri Hivatalhoz tartozik. Az önkormányzatok közoktatási feladatellátásról a Csepregi KIKI fenntartásával gondoskodik. A község népességszáma 344 fő. A elmúlt néhány évbe a népességszám csökkenése volt jellemző a településre. A munkanélküliek száma 10 fő, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybe részesülő gyerekek száma 15 fő, melyek közül 4 fő halmozottan hátrányos helyzetű. Tömörd Községi Önkormányzat A település megközelíthető közúton: a 8-as útról Szombathelyen vagy Sárváron át a Csepregre vezető úton, illetve az M1-esről a 85-ös útra térve, majd szintén Csepreg felé. Tömörd neve az ótörök temir vagy temür (vas) szóból eredeztethető. Határában őskori település volt, és a római korból is számos lelet került elő. A település közelében levő Ablánc-patak (Ilona-patak) völgyében kohó nyomaira bukkantak, és az itteni barokk Szent Ilona-szobor mellett 30 méter átmérőjű Árpád-kori favár (Ilona-vár)

létezését

feltételezik

a

szakemberek.

A települést a XII. században várjobbágyok lakták, később egyik részét a Tömördi és a Pósa családok birtokolták, a másik része a kőszegi vár uradalmához tartozott. A XVIII. században a Felsőbüki Nagy, a Guáry majd 1777-ben a Chernel család szerezte meg. Közigazgatásilag a Csepregi Polgármesteri Hivatalhoz tartozik. Az önkormányzat közoktatási feladatellátásról a Csepregi KIKI fenntartásával gondoskodik. A település lakosságának a száma 2007. január 1-én 202 fő, melyből a 0-18 éves korosztály aránya 22,5 % -os . 30

A településre a népességszám változás és a népességvándorlás nem jellemző. A munkanélküliek száma 7 fő, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek száma 12 fő, s közülük 2 esetben nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetről. A közoktatások jelentős része a Csepregen a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és a családok átmeneti otthona Szombathelyen ellátott feladat.

31

IV./ A TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS MEGALAKULÁSA

A körülöttünk folyamatosan változó világ időről időre kikényszeríti, hogy új megoldásokat keressünk céljaink megvalósítására. A helyi önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége átfogja a közoktatásszolgáltatás teljes körét. Különösen fontos az óvodai és általános iskolai ellátás biztosítása minden gyermek számára úgy, hogy az aránytalanul nagy terhet sem szülőre, sem gyermekre ne rójon, ugyanakkor biztosítsa az esélyegyenlőség teljes körű megvalósulását. Ezért minden önkormányzat igyekszik ezt az ellátást a gyermekhez legközelebb, lehetőleg a lakóhelyen biztosítani. A feladat ellátás hatékonysága, minősége, gazdaságossága szempontjából azonban ezen a területen is keresni kell az együttműködés lehetőségeit. A közoktatási szolgáltatások jelentős része, az erőforrások fejlesztése, a hatékonyabb szolgáltatás kialakítása, elsősorban kistérségi szinten tervezhető és valósítható meg. A térségben nem új dolog a társulásban való gondolkodás, hiszen a területfejlesztési társulások már nagyon régen végzik összehangoltan munkájukat. Kistérségünk vonatkozásában azonban a kistérségek megállapodásáról, elhatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló módosított 244/2003-as Kormány rendelet szerinti térségi lehatárolás nem vette figyelembe a már kialakult társulásba szerveződést. Így a 16 település a csepregi területfejlesztési társulás tagja volt. Az

önkormányzatok

felismerték

azt,

hogy

az

önkormányzati

rendszer

továbbfejlesztésének fő útja a szélesebb körű, átfogó többcélú társulási rendszer kialakítása, melyhez központi támogatás is társul, így közös elhatározással 2005. április 21-én létrehozták a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulást. A társulás a 197 km2-es területen élő 11.593 2 lakos életét kívánta segíteni. A kistérség szervezetét érintő változás a 41/2007. ( XI.7. ) számú határozattal történt, melyben a társulási tanács elfogadta Hegyfalu Község Önkormányzatának kiválását a kistérségből, s így a lakosok száma - a 2007. január 1-i népességszám szerint – 10.667 főre csökkent.

2

2005. január 1. lélekszám

32

A jelenleg 16 település részvételével tovább működő többcélú társulás célja, hogy a kistérségben működő települési önkormányzatok a Társulást egyes oktatási és nevelési, szociális ellátási, egészségügyi ellátási, művelődési és területfejlesztési feladatok

végrehajtásra,

a

kistérség

területének

összehangolt

fejlesztésére

(különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására), térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására hozzák létre.

A kistérségi társulás feladatkörében ellátott területfejlesztési feladatok: 1.

Területfejlesztési tanácsadás

2.

Közszolgálati feladatellátás az alábbi területeken: 2.1. Pedagógiai szakszolgálat 2.1.1. Nevelési tanácsadás, 2.1.2. Logopédiai ellátás, 2.1.3. Fejlesztő felkészítés, 2.2. Közoktatási intézmények fenntartó mikro-társulások működésének koordinációja 2.3. Családsegítés és szociális információs szolgáltatás megszervezése és biztosítása 2.4. Gyermekjóléti szolgálat működtetése 2.5. Hétközi központi háziorvosi ügyelet szervezése 2.6. Könyvtári szolgáltatás működtetése, 2.7. Belső ellenőrzés 2.8. Közbeszerzési tanácsadás

33

V./ KÖZOKTATÁS HELYZETE A KISTÉRSÉGBEN

Minden társadalom egyik legfontosabb feladata az oktatás megszervezése. Ennek során meg kell határozni az állam és az önkormányzat feladatát és felelősségét. Dönteni kell a finanszírozás módjáról, feltételeiről és mechanizmusáról. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv.) szerint a helyi települési önkormányzatok a lakosság széles körű helyi szükségleteit jogosultak és kötelesek kielégíteni. Magyarországon – európai viszonylatban is – széleskörű feladat- és hatáskörrel rendelkeznek a települési önkormányzatok. Az egyik legfontosabb és költségvetési kihatását tekintve a legnagyobb kötelező feladatuk a lakosság alapfokú és középfokú oktatási ellátása. Az Ötv. 8. §-a, valamint ezzel összhangban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény (a továbbiakban: Ktv.) 86. §-a határozza meg. E szerint a községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni: •

az óvodai nevelésről,

•

az általános iskolai oktatásról, továbbá

•

a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről, általános iskolai nevelésről és oktatásáról.

E kötelezettség magában foglalja a többi gyermekekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását is. Az alapfokú oktatás a települési önkormányzatok kötelező feladata, így döntési jogköre abban van, hogy milyen módon látja el az oktatási feladatokat: a) Maga oldja meg, b) Saját intézmény létrehozásával látja el, c) Más helyi önkormányzattal kötött megállapodással látja el, d) Egyéb módon látja el.

34

Jelen fejlesztési tervben azt kívántuk bemutatni, hogy a kistérségben a 2007/2008-es tanében működő óvodák és általános iskolák közül – a jelenlegi létszámadataival, valamint a várható létszámok becsült adataival - mely intézmény felel meg a követelményeknek, és melyek esetén szükséges módosítás. Az adatok becslésénél a következő forrásokat vettük figyelembe: -

általános iskolák adatszolgáltatása,

-

az óvodai adatszolgáltatások a belépő évfolyamoknál,

-

a korosztályos adatok a hosszabb távú becsléseknél,

-

az egyes települések speciális adottságai (pl. a településen élők nagy százaléka választ más településen található intézményt),

-

a többcélú kistérségi társulás által benyújtott normatíva-igénylő adatlapot.

A becslés során az adatok pontosságát több tényező határozza meg, amiatt lehetnek eltérések az egyes belépő évfolyamoknál. A létszámadatokat (ahol rendelkezésre állt forrás) a sajátos nevelési igényű tanulók figyelembe vételével állapítottuk meg. Az SNI-s gyermekek a kiegészítő támogatás igénylése során a létszámkövetelmények teljesítésekor figyelembe vehetőek, azonban a támogatások meghatározásánál már csak a tényleges gyermekszámokkal lehet számolni. (Emiatt a táblázatok adatai nem teszik lehetővé a támogatási összegek pontos meghatározását.) Kimutatás a kistérségben lévő települések kötelező közoktatási feladatellátásának módjáról ( 2008. július 31-i állapot szerint )

Helység megnevezése

Általános iskolai Óvodai nevelés

oktatás

Bő

2.3

2.3

Bük

2.2

2.6

Chernelházadamonya

2.3

2.3

Csepreg

2.1

2.5

Gór

2.3

2.3

Iklanberény

2.1

2.5

Lócs

2.1

2.5

Mesterháza

2.3

2.3

35

Nagygeresd

2.4.

2.4

Nemesládony

2.4.

2.4

Répceszentgyörgy

2.3

2.3

Sajtoskál

2.2

2.6

Simaság

2.3

2.3

Tompaládony

2.3

2.3

Tormásliget

2.1

2.5

Tömörd

2.1

2.1

1.

Önálló fenntartás

2. Társulási

fenntartás

:

2.1.

Csepregi

KIKI

Napközi

Otthonos

Óvoda

intézményegység ; 2.2. Büki Csodaország Óvoda; 2.3. Bői Általános Iskola ; 2.4. Répcelaki Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda; 2.5. Csepregi KIKI Általános Iskola intézményegység 2.6. Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola 3. Közoktatási megállapodás

Amint a fenti táblázatból is jól látható a kistérségben nincs az önállóan fenntartott közoktatási szerv. A kistérségbe tartozó önkormányzatok társulási fenntartásba gondoskodnak a közoktatásról. Közoktatási megállapodást más kistérségbe tartozó önkormányzatokkal ( Szakony, Acsád, Meszlen ) kötöttek a fenntartók. Az egyes településeken élő óvodások és tanulók száma elsősorban az adott település lakosságszámától, és a lakosság életkor szerinti megoszlásából (a szülőképes korosztályok nagyságából) következik. Mindezt jelentősen befolyásolhatja a településen élő lakosság családmodellről alkotott általános képe is (például: az egyre gyakoribb „egykézés”, vagy a cigány családoknál általános nagycsaládos modell). A./ Közoktatási mikrotérségek A kistérség településen három közoktatási társulás működik, melyek a társult önkormányzatokat három önkormányzat kivételével lefedik. A kistérségi közoktatási mikrotársulások közös jellemzője, hogy a fenntartott négy intézmény közül – a büki napközi otthonos óvoda kivételével –három közös igazgatású közoktatási intézmény. 36

1./

Csepregi mikrotérség

Csepregen az évtizedek óta társulásban fenntartott közoktatási intézmények – általános iskola, napközi otthonos óvoda és zeneiskola - 2007. augusztus 31-ig önállóan gazdálkodó költségvetési szervek voltak. Az alapítók 2007. nyarán hozott döntése azonban intézményhálózat racionalizálási okok miatt az addig önálló közoktatási intézmények összevonta, s 2007. szeptember 1-től létrehozta a Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskolaalapfokú művészetoktatási intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézményt ( a továbbiakban: KIKI ). A szervezetileg önálló intézmény az alábbi szakmailag önálló intézményegységekkel rendelkezik: -

általános iskola – 1.- 8. évfolyamokon önálló osztályokkal,

-

zeneiskola – zeneművészeti ágon,

-

napközi otthonos óvoda – öt korosztály szerint, illetve vegyes korcsoport szerint szervezett óvoda

-

bölcsőde – egy csoporttal.

Működési terülte a Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulást létrehozó önkormányzatok (Csepreg Város önkormányzata, Bük Város Önkormányzata, Tormásliget község Önkormányzata, Tömörd község Önkormányzata, Lócs község Önkormányzata,

Iklanberény

község

Önkormányzata,

Meszlen

község

Önkormányzata) területe. Ezen túlmenően a fenntartó által meghatározott maximális létszámig fogadhat más településekről gyermekeket. Ez érvényes az enyhe fokban értelmi fogyatékos és egyéb SNI gyermekekre is.

37

Kimutatás a KIKI fenntartóiról intézményegységenként Intézményegység Napközi Fenntartó

Általános

Otthonos

Önkormányzat

iskola

Óvoda

Bölcsőde

Zeneiskola

Bük Város Csepreg Város

x x

x

x

x

Község

x

x

x

x

Lócs Község

x

x

x

x

Meszlen Község

x

x

x

x

Község

x

x

x

x

Tömörd Község

x

x

x

x

Iklanberény

Tormásliget

Meszlen Községi Önkormányzat a kistérségen kívüli, mivel a Szombathelyi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. A megszűnt acsádi általános iskola helyett választotta az iskolabuszos ellátással biztosított általános iskolai oktatás ezen formáját. Bük Város Önkormányzata csak a Zeneiskola működtetéséhez járul hozzá, mint fenntartó. A zeneművészeti oktatás a KIKI büki telephelyén biztosított. Az intézmény önálló maradvány-érdekeltségű költségvetési szerv, önálló gazdálkodási és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkezik. Tevékenységekről és gazdálkodásáról a költségvetési szabályok szerint számol be. Kimutatás a KIKI fenntartói hozzájárulásairól ( E Ft-ban ) Fenntartó önkormányzatok Iklanberény Lócs Tormásliget Tömörd Meszlen Bük Csepreg Összesen

Általános Iskola Óvoda Zeneiskola Összesen 2007.092007.092007.092007.0912. 2008 12. 2008 12. 2008 12. 2008 87 165 0 0 22 88 109 253 116 220 0 0 22 88 138 308 924 1705 451 1200 89 352 1464 3257 520 990 632 1680 111 440 1263 3110 347 660 0 0 0 0 347 660 0 0 0 0 843 3344 843 3344 7117 15894 11103 29520 1886 7481 20106 52895 9111 19634 12186 32400 2973 11793 24270 63827

38

Amennyiben a fenti táblázatból időarányosan nézzük a költségvetési adatokat, akkor megállapítható, hogy 2008. évben a KIKI költségvetése kedvezőbben alakult. A fenntartói hozzájárulások az általános iskolában 2007. évben 2.278 E Ft, 2008. évben 1.636 E Ft, az óvodában 2007. évben 3.046 E Ft, 2008. évben 2.700 E Ft, a zeneiskolában 2007. évben 743 E Ft, 2008. évben 983 E Ft havi összeget jelentettek.

Fenntartói hozzájárulások alakulása 2007-2008. években Zeneiskola 2008 2007 Óvoda 2008 2007 Iskola2008 2007 0

10000

20000 30000 40000 50000

A KIKI feladatai:


A bölcsődei gondozás-nevelés keretében segíti a kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítését, fejlődését.




Biztosítja az óvodás korú gyermekek számára az óvó, védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkciót. Hozzájárul a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődéséhez.




Biztosítja a tanköteles korban lévő gyermekek tankötelezettségével kapcsolatos törvényi elírások érvényesítését, az általános iskolai nevelést, oktatást.




Kialakítja a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a harmonikus testi és lelki fejlődéshez, valamint a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességeket és igényeket, megalapozza az általános műveltséget.




A zeneiskola hat éves kortól biztosítja diákjainak a hangszeres zenetanulás lehetőségét, és ezzel hozzájárul személyiségük sokoldalú fejlődéséhez.




A szülőkkel és a társadalmi szervekkel összefogva megteremti a sikeres pályaválasztás feltételeit. Gondoskodik a különböző képességű, illetőleg az eltérő ütemben fejlődő gyerekek egyéni fejlesztéséről. A művelődési és

39

testedzési

feladatok

hatékony

ellátása

érdekében

együttműködik

a

közművelődési intézményekkel és sportszervekkel. Az intézményi nevelést-oktatást az oktatási törvény előírásai, pedagógiai programja és helyi tantervei, valamint szervezeti és működési szabályzata alapján végzi. További szabályozó dokumentumok: alapító okirat, IMIP, házirend és az intézményegységekre vonatkozó szakmai előírások. Általános emberi értékként jelenik meg iskolánkban a humanizmus, a hazafiság és a nemzeti identitás megtartása. Értékeik között továbbra is jelentős szerepe van az eddig kialakult hagyományaiknak. A tartalmi munka nélkülözhetetlen elemének tekintik a tanulóink fegyelmet és fegyelmezettséget, munkájukban az önállóságot, az önfejlesztés képességet, a felelősséget önmagunkért és másokért. Az iskola tanulóinak lehetőségük van a biztos tudásanyag megszerzésére csoportbontásokban (pl.: német, technika, informatika), amellyel a középiskolai követelmények világába eredményesen illeszkedhetnek be. 2./

Büki mikrotérség

A Büki mikrotérség a társult önkormányzatok tekintetében a kistérség legkisebb, de az érintett intézmény nagysága alapján a legnagyobb része. A mikrotérségben két közoktatási intézmény működik. Intézményfenntartó társulásban Bük Város Önkormányzata Sajtoskál Községi Önkormányzattal közösen tartja fenn a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskolát (a továbbiakban: általános iskola és szakiskola), illetve a Csodaország Napközi Otthonos Óvodát. Az iskola tekintetében – közoktatási megállapodások alapján - a működési terület kiterjed Szakony és Acsád Községekre is. Az óvoda működési területe közoktatási feladatellátási megállapodás alapján Szakony és Simaság Községekre terjed ki. Régi hagyományokra tekint vissza Bükön az oktatás. Az első biztos, hiteles adat 1697ből származik, ekkor már van külön iskolaépület és iskolamester. De mivel Bük

40

egyházas hely volt, feltehetően már a korábbi évszázadokban is működött iskola, volt oktatás egyházi keretekben. A Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola összevont közoktatási intézmény. Közel 300 általános iskolai és több, mint 100 szakiskolai tanuló végzi itt tanulmányait az iskola két korszerűen felszerelt, esztétikus, tiszta környezetet biztosító épületében. A két épületet tágas, parkosított udvar övezi, melyen játszótér és bitumenes kosárlabdapálya segíti elsősorban a napközis tanulók szabadidő-eltöltését. 2003 szeptemberétől az általános iskolai tanulók köre kibővült a szomszédos települések,

Sajtoskál

és

Szakony

tanulóival.

Az

elmúlt

néhány

év

intézményátszervezése miatt 2005 szeptemberétől a vassurányi és salköveskúti, 2007. szeptembertől pedig az acsádi tanulóik is járnak az iskolába. Az általános iskolában átlagosan 20 % körül mozog a bejáró tanulók aránya, de a szakiskolások több mint 95 %-a a szomszédos településekről (Vas és Győr-Moson-Sopron megyei települések), illetve Szombathelyről, Kőszegről és Sárvárról jár be. Az iskola névadója Bük egykori lakosa, Felsőbüki Nagy Pál köznemes, aki reformkori országgyűlési

küldöttként

korát

meghaladó

gondolkodásával,

szellemével,

harcosságával vívott ki magának rangot és megbecsülést. Az iskola 1990. március 15én vette fel Felsőbüki Nagy Pál nevét. A jeles politikus szobrát az iskola aulájában helyezték el. Az intézmény névadójához méltóan próbálnak e haladó szellemiséget követve a modern kor kihívásainak megfelelni. Az iskolánk arculatát meghatározó legfontosabb értéknek az alkalmazható gyakorlati tudást tekintik. Az általános iskolában kitüntetett szerepe van a magyar nyelv és irodalom, illetve a matematika oktatásnak. A település idegenforgalmi sajátosságát is figyelembe véve lehetőség van az iskolában az emelt szintű idegennyelv-tanulásra is. Az emelt óraszámnak köszönhetően angol vagy német nyelvből egyre több tanuló tesz alapfokú nyelvvizsgát általános iskolai tanulmányai befejezéséig. Az átlagosnál jobb feltételek vannak a számítástechnika, informatika tanuláshoz, mivel

a

pályázati

pénzekből

frissített

41

számítógéppark

lehetővé

teszi

a

számítástechnikára fogékony tanulók számára az átlagosnál magasabb szintű informatikai tudás megszerzését. A település korszerű Sportcsarnoka és a sportpálya optimális feltételeket biztosít a testnevelés órák, sportfoglalkozások megtartására. A szabadidő hasznos eltöltéséről több

szakkör

is

gondoskodik.

A

tanulók

képességeiknek,

érdeklődésüknek

megfelelően a magyar nyelvet, az idegennyelvet, a matematikát, a különböző sportágakat, a számítástechnikát, a sakkot, a fizikát is választhatják szakköri keretben ismeretbővítésre, készségfejlesztésre. A kitűnően felszerelt iskolai könyvtár alkalmas tanórák megtartására, kiegészítő ismeretek megszerzésére, kutatómunkára. A szakiskolai intézményegység 13. éve képez a szűkebb régió számára szakácsokat és pincéreket.

Bük

Nagyközség

Önkormányzata

1995.

február

20-án

az

idegenforgalomból fakadó kihívásokra reagálva döntött a vendéglátóipari képzés megindításáról. A döntés helyességét igazolja, hogy az iskolában végzett tanulók a magas szintű szakmai képzésnek és a bővülő szakemberigénynek köszönhetően kivétel nélkül el tudnak helyezkedni szakmájukban. A magas szintű szakmai képzésre az iskolát támogató Danubius Thermal és Sport Hotelben, illetve a környező szállodákban dolgozó szakoktatók, vendéglátó szakemberek adják a garanciát. A tanulók rendszeresen kiváló eredménnyel szerepelnek a Danubius szállodalánc által szervezett szakmai tanulmányi versenyeken. A szakképzést az iskola konyháján kialakított szakács gyakorlóhelyek, illetve egy tanteremből átalakított pincér kabinet segíti. E képzési helyek felszereltsége kiváló, területük azonban kicsi, ezért cél külön gyakorló konyha és étterem kialakítása. A két intézményegység sok ponton kapcsolódik egymáshoz. A különböző életkorú tanulók együttélése zökkenőmentesnek mondható.

42

A Felsőbüki N. P. Általános Iskola és V.ipari Sz. költségvetési adatai

350000 300000

Éves költségvetés nagysága

250000

Állami támogatás nagysága

200000 150000

Fenntartói hozzájárulások

100000 50000 0 2005. 2006. 2007. 2008.

Mint a fenti diagrammból is jól látható az intézmény – korábbi stabil – költségvetése a 2008. évre jelentősen, azaz 15,2 %-kal megnőtt. A mérsékelten csökkenő állami támogatások kiegészítésére a fenntartó Bük Város Önkormányzatának a 2007. évhez viszonyítva az idei költségvetési évben 35,8 %-kal magasabb fenntartói hozzájárulást kellett biztosítania. Az intézmény költségvetéséhez a csak Bük Város Önkormányzata biztosít fenntartói hozzájárulást. A költségvetéshez az állami támogatás és az önkormányzati hozzájárulás feletti összeget - a társuláson keresztül - a kistérségi közoktatási feladatellátás lévén az állam biztosítja. Az iskola nevelési programjának középpontjában - a partnerek helyzetével és igényeivel, valamint a tantestületnek, a vendéglátóipari szakmának a nevelésről és az oktatásról vallott nézeteivel összhangban - a személyiség szervezett, tervszerű fejlesztése áll. Ezzel összhangban normának tekintik mindazt, amit a NAT, illetve a kerettanterv nevelési célként megfogalmaz. Mindezeket figyelembe véve választották meg a kiemelten fontos közös értékeinket, és határoztuk meg pedagógiai munkánk cél és feladatrendszerét.

43

Küldetésüknek

tekintik,

hogy

szakszerű

nevelő-oktató

munkával

segítsék

tanítványainkat abban, hogy – testi-lelki egészség és alkalmazható tudás birtokában – a társadalmi és természeti környezettel összhangban, konstruktív életvezetéssel élő felnőttekké váljanak. Az iskola arculatát meghatározó legfontosabb értéknek az alkalmazható gyakorlati tudást, mint a személyiség kibontakoztatásának, a kiemelkedésnek, a talpon maradásnak és az alkotó, kiegyensúlyozott személyiséggé válásnak az eszközét, valamint a testi és lelki egészséget, mint a tartalmas, tevékeny élet fontos feltételét tekintik. A

nevelésben

megismertetését,

a

konstruktív valamint

az

életvitel ehhez

összetevőinek, kapcsolódó

fogalomrendszerének

tevékenységrendszer

és

magatartásforma kialakítását; az oktatásban a helyi tanterv kialakításánál is figyelembe vett, biztos alapokon nyugvó, gyakorlatorientált (szak)képzést részesítik előnyben, miközben az átlagosnál ügyesebb, érdeklődőbb, tehetségesebb gyerekek képességfejlesztését is erkölcsi kötelességűknek tekintik. A Csodaország Napközi Otthonos Óvodát 1954-ben alapították, amely 1993. óta korszerű, minden igényt kielégítő épületben működik, amelyben hangulatos és jól felszerelt csoportszobák, tornaszoba, logopédia, fejlesztőszoba, nevelési tanácsadó szolgálja

a

gyermekek

fejlődését.

A gyermekek az óvodába elsősorban városból, illetve fenntartói megállapodás alapján Sajtoskál községből érkeznek, de a környék más településéről is fogadnak gyermekeket A

gyermekeket

a szakmailag

férőhelytől felkészült,

gyakorlattal

függően. rendelkező,

folyamatos

továbbképzésben résztvevő óvónők nevelik, munkájukat szakképzett dajkák segítik. 1993. óta főállásban foglalkozik a gyermekekkel logopédus – gyógypedagógus, akinek 2006. szeptemberétől alkalmazását átvette a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás.

44

A Csodaország Napközi Otthonos Óvoda költségvetési adatai 100000 90000 80000 Éves költségvetés nagysága

70000 60000

Állami támogatás nagysága

50000 40000 30000

Fenntartói hozzájárulások

20000 10000 0 2005.

2006.

2007.

2008.

Az intézmény gazdálkodása kiegyensúlyozott. Az elmúlt években nem jellemezte jelentős költségvetés változás. Az állami támogatások nagysága az elmúlt négy évben 24.414 E Ft és 31.977 E Ft között mozgott. Az óvoda működéséhez az állam a kistérségi közoktatási feladatellátás lévén is biztosít forrást. Az intézmény működéséhez a fenntartók közül csak Bük Város Önkormányzata biztosít támogatást, mely az elmúlt négy év átlagában 54.665 E Ft volt. Az óvodában folyik 2006-tól a büki óvodások és a büki általános iskolások Nevelési Tanácsadói

vizsgálata,

a

Felső-Répcementi

Többcélú

Kistérségi

Társulás

fenntartásában. Cél, hogy a gyermekek jól érezzék magukat óvodában és életkori-, egyéni képességeik, fejlődési

ütemük

szerint

fejlődjenek.

A pedagógusok arra törekszenek, hogy egészséges, egyénileg értékes, jól nevelt, készség, jártasság és megfelelő tudás birtokában lévő gyermekek hagyják el óvodát. Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, a szülőkkel szoros együttműködésben. A nevelőmunka alapja a gyermekek testi - lelki szükségleteinek kielégítése: •

az egészséges életmód kialakítása,

•

az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása,

•

az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

45

A Nevelési Program előtérbe helyezi a játékot és a mozgásfejlesztést, mivel ez a gyermekek lételeme, s elsősorban ezáltal gazdagodnak ismereteik, fejlődik gondolkodásuk, beszédkészségük, viselkedésük, alkalmazkodóképességük. Nagy hangsúlyt fektetnek az anyanyelvi nevelésre. Feladataik megvalósításához gazdag eszközkészlettel rendelkeznek. Rugalmas napirendet alakítottak ki, mely alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz, szükségleteihez, egyéni érési üteméhez. Hagyományaikkal

igyekeznek

színesebbé

tenni

óvodásaink

életét.

Az idegenforgalom felerősödésével a szülők körében igénnyé vált a német nyelvvel való ismerkedés, ezért 1991 óta lehetőséget biztosítunk egy csoportban, a német nyelvvel való ismerkedésre napirendbe beépítve, játékos nyelvi szituációkat teremtve. Az intézményben három munkaközösség működik és segíti a nevelőmunka hatékonyságát. A gyermekorvos és a védőnő rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekek fejlődését, egészségét. HACCP és partnerközpontú minőségbiztosítási rendszert működtetik. 3./

Bői mikrotérség

A kistérségben a legszélesebb körben fogja össze az önkormányzatokat a közös feladatellátásra, de legkisebb intézményt működtetik. Bői Általános Iskola és Óvoda szintén közös igazgatású közoktatási intézmény, melynek szakágazati besorolása: alapfokú oktatás. Az intézmény működési köre – a 2008. január 1-től hatályos Alapító Okirat alapján Bő, Chernelházadamonya, Gór, Mesterháza, Tompaládony és Répceszentgyörgy és Simaság községek területére terjed ki. Az Alapító Okirat 2008. évi módosítását az indokolta,

hogy

Simaság

Községi

Önkormányzattal

bővült

a

fenntartó

önkormányzatok köre, akik közoktatási intézményfenntartó társulást hoztak létre az óvodai nevelés és az alapfokú oktatási feladatok ellátására. Az Alapító Okirat alapján az általános iskolában 160 fő, az óvodában 50 fő a felvehető maximális létszám.

46

A bői Általános Iskola és Óvoda költségvetési adatai 2005-2008. között

100000 90000 80000

Éves költségvetés nagysága

70000 60000

Állami támogatás nagysága

50000 40000 30000

Fenntartói hozzájárulások

20000 10000 0 2005. 2006. 2007. 2008.

A diagrammból is jól látható, hogy az állami támogatások nagysága csökkent. Ez a mérséklődés a kistérségi közoktatási feladatok állami finanszírozásával függ össze. Az egyes fenntartói hozzájárulások mértéke 2006. évre 2005. évről 34 %-kal csökkent, majd az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, de a 2005. évi szinttől még 9 %kal el van maradva. A költségvetéshez az állami támogatás és az önkormányzati hozzájárulás feletti összeget - a társuláson keresztül - a kistérségi közoktatási feladatellátás lévén az állam biztosítja. Az egyes önkormányzatok fenntartói hozzájárulása az adott településről járó gyerekek és tanulók szerint oszlik meg. Az általános iskolai és az óvodai intézményegységek között nincs eltérés.

47

A bői Általános Iskola és Óvoda fenntartói hozzájárulásainak alakulása a 2005-2008. időszakban Simaság 18000 16000

Répceszentgyörgy

14000 12000

Tompaládony

10000 8000

Mesterháza

6000 4000

Chernelházadamonya nya

2000 0

Gór 2005. 2006. 2007. 2008.

Bő

A fenti ábra is jól mutatja az időszak közepén a támogatáscsökkenést. B./ Az egyes intézmények /intézményegységek bemutatása A 2008. évi költségvetési törvény 8. számú melléklete kiegészítő szabályok 2.1. pontja határozza meg a közoktatási intézményi feladatok ellátásának feltételeit, melynek alapján az érintett fenntartói rendszerben az alábbi átlaglétszámok esetén jár a kiegészítő normatíva: Csepregi

Büki

Bői

Intézményfenntartó Intézményfenntartó Intézményfenntartó Megnevezés Óvodai nevelés

Társulás

Társulás

Társulás

75 % , azaz 15 fő

75 %, azaz 15 fő

65 % , azaz 13 fő

75 %, azaz 15,75 fő

75 %, azaz 15,75 fő

65 %, azaz 13,65 fő

75 %, azaz 17,25fő

75 %, azaz 17,25 fő

65 %, azaz 14,95 fő

Általános iskola 1.-4. évfolyam Általános iskola 5.-8. évfolyam

48

A közoktatási törvény 3. számú melléklet I. és II. pontja az átlaglétszámokat tartalmazza. Ennek alapján: azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók. Óvodai nevelés A közoktatási törvény alapján a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény az óvoda, melyben a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja – a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint – a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Kötelező az óvodai nevelés a gyermek ötödik életévétől. Az óvodai csoportok megszervezése azért nem egyszerű dolog, mivel a gyermek óvodai felvételét a szülő a nevelési év során bármikor kérheti abban az időpontban, amikor a gyermek elérte a harmadik életévét. Az újonnan érkező gyermek a harmadik életévének

elérése

pillanatától

kezdve

az

óvodai

nevelésbe

folyamatosan

bekapcsolódhat. Ennek alapján az óvodai csoportok összeállításában és feltöltésében mindig lehet bizonytalanság. A

kistérségbe

tartozó

önkormányzatok

társulásban

fenntartott

óvodákkal

gondoskodnak a kötelező óvodai nevelésről. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, a kistérségben működő mindhárom óvodában integrált csoportban biztosított.

49

Ezen gyermekek ellátása után a megemelt normatív támogatást tudja igénybe venni, mivel az óvoda alapító okiratában szerepel a feladatellátás. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, valamint a megemelt normatív támogatás igénybevételéhez volt szükséges, illetve célszerű minden óvoda alapító okiratában szerepeltetni az ép értelmű sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését. A kistérségben működő intézmények gyermeklétszáma a 2007/2008-as tanévben 306 fő. A 2008/2009-es tanévet várhatóan 275 fő fogja megkezdeni. Ez a létszám a férőhelyek átlagosan 90 %-os kihasználtságát jelenti. A sajátos nevelési igényű gyermekek száma a kistérségben működő három óvodába egy fő, aki Csepreg KIKI óvodai egységébe jár. A 2008/2009. nevelési évben az óvodai beíratást követően a statisztikai adatok az alábbiak szerint alakulnak Óvodai csoportok száma

12

Férőhelyek száma

305

Várható gyermeklétszám

275

Egy óvodai csoportra jutó

22,92 gyermek / óvodai csoport

gyermeklétszám Egy pedagógusra jutó gyermeklétszám

11,4 gyermek / pedagógus

A kistérségben találhat óvodai struktúra átalakítására 2007. évben került sor. A kistérséghez tartozó Simaságon 2007. szeptemberétől megszűnt az óvodai nevelés. Az önkormányzat 2008. január 1-től a bői Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda fenntartója. A gyerekek azonban magas arányban a szomszédos megyében található Újkéri alapítványi Napközi Otthonos Óvodát veszik igénybe. 2007. szeptember 1-én jött létre a korábban önállóan működő intézmények összevonásaként a Dr. Csepregi Horváth János Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény ( a továbbiakban KIKI ), melynek egyik intézmény egysége lett a Napközi Otthonos Óvoda, melynek egyik fenntartója a szombathelyi T.K.T hoz tartozó Meszlen Község Önkormányzat. A kistérség peremén elhelyezkedő Nagygeresd és Nemesládony az óvodai nevelésről a Répcelaki Napközi Otthonos Óvoda társulási fenntartáson belül gondoskodik. 50

A szervezetileg önállóan működik a Büki óvoda, közös igazgatású közoktatási intézmény egységeként pedig a csepregi és a bői óvoda. Nem önkormányzati fenntartású óvoda a kistérségben nincsen. Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi előírásokhoz és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Minden óvodában csoportonként 2 óvónő és egy dajka végzi munkáját. Az óvodák napi 8 órát meghaladóan tartanak nyitva. Részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő óvodákban óvodatitkár és gazdasági ügyintéző nincsen. Az óvodapedagógusok munkáját speciális végzettségű szakemberek segítik. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendő kötelező óraszáma heti 32 óra, mely más pedagógusok óraszámához viszonyítva magas. A vizsgálat időpontjában a kistérség településein működő óvodák Jelenleg a kistérségben három óvoda működik, melyek ellátási és fenntartói köre igazodik a kistérségben található három mikrotársuláshoz. A kistérségben nincsenek önállóan fenntartott önkormányzati és nem önkormányzati óvodák. 1./

Csepregi Horváth János Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény

Napközi Otthonos Óvodai intézményegysége Társult önkormányzatok: Csepreg Város Önkormányzat, Bük Város Önkormányzat, Tömörd Községi Önkormányzat, Tormásliget Községi Önkormányzat, Iklanberény Községi

Önkormányzat,

Lócs

Községi

Önkormányzat,

Meszlen

Községi

Önkormányzat. Az intézmény 2007. októberi statisztikai létszáma 132 fő volt, melyből a gyógypedagógiai ellátásra jogosult gyermek 1 fő volt, akit integráltan neveltek. A hátrányos helyzetű gyerekek száma 34 fő volt, melyből a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma 8 fő. A bejáró gyerekek száma 22 fő, mely a széles fenntartói kör mellett aránylag alacsony.

51

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Csoportok száma

5

5

5

5

Létszám

124

115

132

130

Átlaglétszám

25

23

26,4

26

Az Alapító Okirat alapján az intézménybe beírható maximális gyermeklétszám: 125 fő.

Mint a táblázatból is látható az elmúlt négy tanévben az átlagosan 125 gyermek járt az érintett intézménybe. Ez a tartósnak mutatkozó létszám a védőnői előrejelzések alapján a középtávon még mérsékelődni fog. Tekintettel arra, hogy az óvoda létszáma előreláthatóan tehát középtávon sem fogja a 150 főt elérni, ezért elegendő az öt óvodai csoport indítása, melyhez 25 fő átlaglétszám felett az OKÉV engedélyét be kell kérni. Az átmenetinek diagnosztizálható létszámnövekedés miatt az alapító okiratban megjelölt maximális létszámot felül kell vizsgálni, hiszen az eredményes uniós pályázatok egyik feltétele a létszámhatárok betartása. Az intézményben működik egy bölcsődei csoport is, mely a 3 év alatti korosztály ellátását biztosítja. Ez a bölcsődei csoport a jövőben folyamatosan biztosítani fogja az 1. nevelési évhez tartozók óvodások helyben maradását. Büki Csodaország Óvoda

1.

Társult

önkormányzatok:

Bük

Város

Önkormányzat

és

Sajtoskál

Községi

Önkormányzat. Az óvoda 5 csoportos, 130 férőhellyel. Hétfőtől péntekig 6.30 - 17 óráig tart nyitva, háromszori étkezést biztosítva a gyermekeknek. A reggeli és az uzsonna helyben, az ebédet A

az

csoportokat

általános azonos-,

iskola és

vegyes

főzőkonyhájáról életkorú

gyermekek

szállítják. alkotják.

Az intézmény eszközellátottsága megfelelő. Az óvodába 11 fő pedagógus és egy fő fejlesztő pedagógus dolgozik. A fejlesztő pedagógussal biztosított az integrált nevelés és a differenciált foglalkoztatás személyi feltételei. 52

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Csoportok száma

5

5

5

5

Létszám

110

105

115

104

Átlaglétszám

22

21

23

21

Az Alapító Okirat alapján az intézménybe beírható maximális gyermeklétszám: 130 fő.

Az előttünk álló tanévben ( 2008/2009-es tanév ) 10 %-kal csökkent a beíratott gyermekek létszáma, melynek kedvezőtlen hatása az általános iskolában is érezhető lesz. Tekintettel arra, hogy az óvoda létszáma előreláthatóan középtávon sem fogja a 150 főt elérni, ezért elegendő az öt óvodai csoport indítása, melyhez 25 fő átlaglétszám felett az OKÉV engedélyét be kell kérni. Az fenntartó önkormányzatoknak – a lakossági igények esetében – célszerű lenne megfontolni a közoktatási törvény 2008. júniusi módosítását, miszerint az óvodai és a bölcsődei nevelésre egységes intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelésére. 2.

Bői Általános Iskola és Óvoda – napközi otthonos óvodai intézményegysége

Fenntartó önkormányzatok: Bő, Chernelházadamonya, Gór, Mesterháza, Répceszentgyörgy, Simaság és Tompaládony Községi Önkormányzatok A széles fenntartói kör miatt magas a bejáró gyerekek száma. A 2007/2008-as tanévben az október 1-i statisztikában szereplő 42 gyerekből 12 fő volt helybeli, 28 fő a társult önkormányzatok területéről, 2 fő pedig a társult önkormányzatokon kívüli területről járt be. A bejáró gyerekek aránya tehát magas, 71 %-os volt. A bejáró gyerekek tömegközlekedéssel, falugondnoki szolgálattal és egyénileg oldják meg a bejárást. Az óvodások között 3 fő volt hátrányos helyzetű, mely alacsony 7,1 %-os részarányt jelentett. Az óvoda nyitva tartása a 8 órát meghaladja

53

2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Csoportok száma

2

2

2

2

Létszám

42

47

42

41

Átlaglétszám

21

23,5

21

29

Az Alapító Okirat alapján az intézménybe beírható maximális gyermeklétszám: 50 fő.

A

széles

fenntartói

körrel,

azaz

kötelező

ellátotti

körrel

rendelkező

intézményegységben a gyermeklétszám nem ingadozó, s az egyes nevelési években is egyenlően oszlik meg. Az állandónak nevezhető 40 fő feletti beíratott gyermeklétszám indokolja a kettő vegyes csoport indítását. A fenntartó önkormányzatok területén élő óvodás szüleinek jelentős többsége ezt az intézményt választja gyermeke óvodai nevelése színteréül, de az iskolai oktatás tekintetében arányaiban több az eljáró tanuló. Tekintettel arra, hogy az óvoda létszáma előreláthatóan középtávon sem fogja a 60 főt elérni, ezért elegendő a kettő óvodai csoport indítása, melyhez 25 fő átlaglétszám felett 10 %-os eltérés esetén a fenntartó, 20 % -os eltérés esetén az OKÉV engedélyét be kell kérni. Az átmeneti létszámnövekedés miatt az alapító okiratban megjelölt maximális létszámokat meg kell vizsgálni. A fenntartó önkormányzatoknak – a lakossági igények esetében – célszerű lenne megfontolni a közoktatási törvény 2008. júniusi módosítását, miszerint az óvodai és a bölcsődei nevelésre egységes intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös nevelésére. A kistérségben működő óvodák összesített átlag létszámadatai 2005/2006 2006/2007 2007/2008 2008/2009 Csoportok száma

12

12

12

12

Létszám

276

267

289

275

Átlaglétszám

23,0

22,25

24,083

22,92

A létszámadatokból is jól látható, hogy a kistérségben az óvodai létszámok stabilnak nevezhetők. 54

Az egyes településeken élő óvodások száma elsősorban az adott település lakosságszámától, és a lakosság életkor szerinti megoszlásából (a szülőképes korosztályok nagyságából) következik. Mindezt jelentősen befolyásolhatja a településen élő lakosság családmodellről alkotott általános képe is (például: az egyre gyakoribb „egykézés”, vagy a cigány családoknál általános nagycsaládos modell). Összefoglalva A jelenleg működő három óvoda hosszú távon biztosítani tudja a kistérséghez tartozó önkormányzatok területén élők óvodai ellátását. Az intézményi adatszolgáltatás alapján megállapítható, hogy az intézmények/ intézményegységek a jelenlegi fenntartási formában megfelelnek az átlaglétszám feltételeknek. A jelenlegi óvodai struktúra igazodik a kiegészítő támogatásokhoz való hozzájutáshoz, mivel: 1. Önálló óvodák fenntartása helyett intézményi társulások működnek; 2. Az alacsony létszámú Simasági óvoda már megszüntetésre került. A kistérség keleti peremén elhelyezkedő Nagygeresd és Nemesládony Községi Önkormányzatok a földrajzi elhelyezkedésük miatt a számukra közeli répcelaki Százszorszép Napközi Otthonos Óvoda fenntartói. A közoktatási törvényt módosító 2008. évi XXXI. tv. alapján a meghatározott többcélú intézményi kör kibővült az egységes óvoda-bölcsödével. Eszerint: egységes, az óvodai és a bölcsődei nevelés feladatait ellátó intézmény hozható létre a legalább második életévüket betöltött, továbbá az óvodai nevelésben ellátható gyermekek közös neveléséhez. Feltétele, hogy az önkormányzatok nem kötelező feladata a bölcsőde működtetése és a gyermekek száma sem teszi lehetővé az óvodai csoport, illetve a bölcsődei csoport külön-külön történő létrehozását. Az egységes óvoda-bölcsőde indulására a 2009. évtől lesz lehetőség. Működtetésének feltételeit az Oktatási és Kulturális miniszter lesz jogosult meghatározni.

55

Általános iskolai oktatás A közoktatási törvény alapján az általános iskolában alapfokú nevelés-oktatás folyik. Az általános iskolának nyolc évfolyama van. Nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére egymást követő két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon. Az általános iskolában a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelően felkészül középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, valamint a társadalomba való beilleszkedésre. A közoktatási törvény 1996. évi módosítása az általános iskolai feladatok között nem jelölte meg az alapműveltségi vizsgára történő felkészítést, mint pedagógiai feladatot. Az általános iskolában folyó pedagógiai tevékenység az alapfokú nevelés-oktatás szakaszának feladatait valósítja meg a közoktatásról szóló törvény szerint és a nyolcadik évfolyam elvégzéséről kiállított bizonyítvány alapfokú iskolai végzettséget tanúsít. A közoktatásról szóló törvény módosításának legfontosabb „következménye” az általános iskola intézménytípus újraszabályozása. Lényegében új intézménytípus jött létre a törvény hatályba lépésével, az általános iskola, amely csak és kizárólagosan akkor működhet, ha nyolc évfolyama van. Abban a kérdésben, hogy iskola hány évfolyammal rendelkezik, az alapító okirat a mérvadó, hiszen a közoktatásról szóló törvény 37. §-a (5) bekezdésének b/ pontja alapján az alapító okiratnak tartalmaznia kell az iskolai évfolyamok számát. Addig, míg a korábbi rendelkezések – közoktatásról szóló törvény 26. §-ának (1) és (3) bekezdése lehetővé tette olyan általános iskola működését, amelynek kevesebb, mint nyolc évfolyama van, addig az új előírások ilyen eltérésre már nem adnak módot. Általános iskolaként az az iskola működhet, amelynek nyolc évfolyama van, és egyébként, megfelel az általános iskola további követelményeinek, elsősorban annak, hogy a tanuló felkészítését az első évfolyamon kezdi. Az iskola önálló intézményként való megszűntetését rendeli el a törvény, lehetővé téve, hogy mint feladat-ellátási hely továbbra is fogadja a település, illetve a településrész tanulóit. Abban az esetben ugyanis, ha az alapító okirata szerint nyolc

56

évfolyamnál kevesebb évfolyammal működik az általános iskola, akkor tagiskolaként működhet tovább. A tagiskola fogalmát a jogszabály 121. §-a (1) bekezdésének 36. pontja alapján lehet meghatározni. Az értelmező rendelkezések a tagintézmény fogalmát adják meg: nevezetesen tagintézmény a székhelyen kívül működő intézményegység, függetlenül attól, hogy azonos vagy más településen található a feladat-ellátási hely. A közoktatásról szóló törvény 26. §-ának új (3) bekezdése meghatározza azt is, hogy milyen iskolatípushoz kapcsolódhat a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolai tagintézmény. -

Másik olyan általános iskola tagintézményeként működjön tovább, amelyik rendelkezik nyolc évfolyammal,

-

Olyan gimnáziumhoz kapcsolódjon tagiskolaként, amelynek legalább hat évfolyama van.

-

A tagiskolát befogadhatja az egységes, tizenkét-tizenhárom évfolyamos középiskola is. A tagiskolaként való működés lényege, hogy az iskola „egésze” biztosítsa az általános iskola nyolc évfolyamának elvégzését.

A tagiskolaként való működés tanulói szempontból előnyös, hiszen a „székhely” iskola és a tagiskola közös pedagógia program és helyi tanterv alapján végzi a felkészítését. A közös dokumentumok lehetővé teszik a tagiskola utolsó évfolyamának elvégzése után a tanulmányok további folytatását a székhely iskolában, anélkül, hogy ez az eltérő iskolai követelmények, és az iskolai elvárások tekintetében gondot okozna a tanulóknak. A munkaszervezés feltételei javulnak, hiszen a „székhely” iskola és a tagiskola azonos munkahelyet jelent, azonos a munkáltatói jog gyakorlója, az iskola igazgatója. Ennek megfelelően a hiányzó szakemberek pótlása, a bármely oknál fogva kieső pedagógus helyettesítése munkáltatói intézkedéssel megoldhatóvá válik. Előnyös ez a megoldás, a tanulónak azért is, mivel a gimnázium tagiskolájaként működő általános iskolai intézményegység (tagiskola) elvégzése utána a tanuló belép a középiskola soron következő évfolyamára, és folytathatja a tanulmányait az érettségi vizsgáig. További eltérés az általános szabályoktól az is, hogy a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolának tagintézménnyé történő átalakítása végrehajtható a költségvetési évhez igazodva is. A közoktatásról szóló törvény 102. §ának (9) bekezdése alapján szorgalmi időben az iskola nem szűntethető meg, iskolai 57

osztály nem szervezhető át, nem szüntethető meg. A döntéshozatal megkönnyítése és az átszervezések érdekében nyílik lehetőség arra, hogy az önálló iskola tagiskolává történő átalakítása a költségvetési évhez igazodjon. Lényegében ez a megoldás végrehajtható anélkül, hogy sérülne a tanulók érdeke, hiszen a gyakorlatban tovább működik a feladat-ellátási hely, csak nem önálló intézményként. Az osztályok átszervezésére sincs szükség, hiszen a tagiskolán belüli osztályszerveződés változatlanul megmaradhat. A kistérségben működő mindhárom általános iskola nyolcévfolyamos. A bői iskolában lesznek átmenetileg a 7.- 8. évfolyamon alacsonyak a 2009/2010-es tanévtől a létszámok, ami szükségesség teheti az évfolyamok számának csökkentését. Az iskolai átszervezésnél azt kell vizsgálni, hogy az általános iskola létszámai hosszú távon elégségesek-e ahhoz, hogy az intézmény az állami alap és kiegészítő hozzájárulások révén az önkormányzati hozzájárulással kiegészítve úgy működjön, hogy ne veszélyeztesse a helyi önkormányzat pénzügyi helyzetét. Ennek alapfeltétele, hogy a kiegészítő támogatásokhoz szükséges létszámkövetelményeket az iskola elérje. Cél: az általános iskolák esetében olyan kistérségi oktatási rendszer kialakítása, amelyben stabil létszámokkal rendelkező 1-8. évfolyamos általános iskolák működnek mikrotérségi szerepkört betöltve. A Bői Közoktatási intézmény esetében indokolt lehet 1-8. évfolyammal működő általános iskola tagiskolaként történő működése. Ez abban

az

esetben

lehetséges,

ha

az

iskola

önállóan

nem

felel

meg

a

létszámfeltételeknek, azonban másik intézménnyel együtt eléri a követelményeket. A 7-8. évfolyam helyben tartását indokolja a székhely iskolaként felmerülő Csepregi KIKI-től a távolsága. A Felső-Répcementi Kistérség településein működő általános iskolák 1./

Dr.

Csepregi

Horváth

János

Közös

Igazgatású

Közoktatási

Intézmény Általános Iskolai intézményegysége Társult önkormányzatok: Csepreg Város Önkormányzat, Bük Város Önkormányzat, Tömörd Községi Önkormányzat, Tormásliget Községi Önkormányzat, Iklanberény Községi

Önkormányzat,

Lócs

Községi

Önkormányzat.

58

Önkormányzat,

Meszlen

Községi

Az alábbi táblázat az intézményi létszámadatok tartalmazza az eltérő tanmenetű osztályok kivételével. A KIKI Általános Iskolai intézményegységébe a 2007. október 1-ei statisztika alapján a beíratott tanulók száma az alsó tagozaton 145 fő, a felső tagozaton 212 fő volt. A magántanulók száma: 1 fő. Az intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók száma összesen 29 fő volt, melyből az integráltan oktatottak száma. 12 fő, a gyógypedagógiai tagozaton oktatottak száma 17 fő volt. A 30 hátrányos helyzetű tanulókon belül a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 22 fő volt. A bejáró tanulók száma 174 fő, mely 48,7 %-os részarányt jelentett, s a meszleni bejárók miatt megnőtt. A bejáró tanulók főképp tömegközlekedési eszközzel és iskolabusszal járnak a településre. Az intézményben a lemorzsólódás aránya 1,2 % mely az országos átlag alatti. A továbbtanulók 42 %-a szakiskolába, 36 %-a gimnáziumba, 22 %-a szakközépiskolába tanul tovább. 2007/2008-as

tanévben

az

összes

tanuló

több,

mint

20

%-a

alapfokú

művészetoktatásba, közel 30 %-a napközis ellátásba, 75 %-a tanórán kívül szakköri foglalkozásban vett részt. A kompetencia mérések eredményei 2006. évben az országos átlag felett voltak. Az intézményben az infrastruktúrális és eszközellátottság megfelelő.

59

Prognosztizálható intézményi adatok 2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010 2010/2011

2011/2012

Alsó tagozat 1. osztály

48

34

40

41

60

29

2. osztály

25

49

35

40

41

60

3. osztály

32

27

54

35

40

41

4. osztály

40

35

29

54

35

40

8

8

8

8

8

8

145

145

158

167

176

170

18,125

18,125

19,75

20,875

22

21,25

Osztályok száma Létszám Átlaglétszám

Felső tagozat 5. osztály

53

49

34

29

51

35

6. osztály

54

63

45

34

29

51

7. osztály

43

58

63

45

34

29

8. osztály

59

42

56

63

45

34

8

8

8

8

8

8

209

212

198

171

159

149

26,125

26,5

24,75

21,375

19,875

18,625

Osztályok száma Létszám Átlaglétszám

A várhat létszámadatok alapján látható, hogy a kiegészítő támogatás igénylésének feltételei biztosítottak. A határértékek miatt azonban az osztályösszevonás lehetőségét meg kell vizsgálni, mivel a jelenlegi alsótagozaton lefogadható átlaglétszámmal működő osztályok problémát jelentenek. Az öt éven túli átlaglétszám-csökkenést a gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulók számának csökkenése is befolyásolja. Az intézményben szakértői vélemények alapján a gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulókat szegregáltan, eltérő tanmenet alapján tanítják. A 2007/2008-as tanévben két eltérő tanmenetű osztályt tanítottak. A 1-4. osztályok létszáma 5 fő, az 5-8 tanulók létszám a 12 fő volt. Gyógypedagógiai fejlesztésről megfelelő szakismerettel rendelkező pedagógusok gondoskodtak. A különleges gyógypedagógiai ellátásra jogosult tanulók számának csökkenése miatt a szegregált oktatás kifutó rendszerben történik.

60

A hosszú távú működés záloga az, hogy a településen élők gyermekeiket a helyi intézménybe írassák be. Az intézménybe magas a bejáró gyerekek száma, mivel a 2007/2008-as tanévben a nem helybeli tanulók aránya 48,7 % volt. 2./

Büki Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari

Szakiskola Az általános iskola és szakiskola közös igazgatású közoktatási intézményként működik, melynek intézményegységei: a nyolc évfolyamú általános iskola és a négy évfolyamú szakiskola. Az önkormányzat a helyi munkaerőpiaci igényeket felmérve vállalta fel az Ötv-ben meghatározott kötelező feladatokon túl a szakiskolai oktatást, a szakképzést. A 9-10. évfolyamokon pályaorientációval, illetve szakmai előkészítő oktatás, a 11-12. évfolyamokon elméleti és gyakorlati képzés van. Az intézménybe bejáró tanulók aránya 2007/2008-as tanévben az alsó tagozaton 53 %, a felső tagozaton 50 %-os volt. Ez az arány figyelembe véve, hogy Bük mellett Sajtoskál a fenntartója az intézménynek, rendkívül magas. A tanulók többsége tömegközlekedéssel jár iskolába. Magántanuló van az intézményben, mely a 2007/2008-as tanévben az összlétszámon belül 0,33 % volt, 2007/2008-ban pedig a 0, 61 %-os országos átlaghoz közelítve 0, 67 % lesz. A továbbtanulási mutatók szerint a tanulók legnagyobb aránya a szakiskolai képzést választotta, a gimnáziumba és a szakközépiskolába továbbtanulók aránya 23-41 % között mozgott. Az intézményben napközis csoport folyamatosan működött. Az összlétszámon belül a tanulók 25-30 %-a folyamatosan igénybe vette/veszi. Az intézménybe járó tanulók iskolán kívüli segítő programokban ( útravaló Program, Arany János Program, stb) nem vettek/ vesznek részt. A kompetencia mérések eredményei alapján az iskolában magasabbak voltak az átlagok az országosnál, különösen nagy eltérés 2003. évben volt. Az intézmény infrastrukturális és eszközellátottsága megfelelő. A pedagógusok módszertani képzettsége biztosított, mivel az intézmény részéről részt vettek az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés című képzésen.

61

Prognosztizálható intézményi adatok 2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010 2010/2011

2011/2012

Alsó tagozat 1. osztály

31

38

38

26

36

42

2. osztály

31

32

38

38

26

36

3. osztály

32

33

32

38

38

26

4. osztály

30

32

33

32

38

38

8

8

8

8

8

8

Létszám

124

135

141

134

138

142

Átlaglétszám

15,5

16,875

17,625

16,75

17,25

17,75

Osztályok száma

Felső tagozat 5. osztály

38

33

32

33

32

38

6. osztály

38

38

33

32

33

32

7. osztály

46

41

38

33

32

33

8. osztály

47

42

41

38

33

32

8

8

8

8

8

8

169

164

144

136

130

135

21,125

20,5

18

17

16,25

16,875

Osztályok száma Létszám Átlaglétszám

A diagnosztizált adatokból is látható, hogy az intézmény létszáma középtávon csökkeni fog, s az a visszaesés a felsőtagozaton fog lecsapódni. A felső tagozatos osztályok a 2008/2009-es tanévet követő három évben nem fogják elérni a jelenlegi előírásoknak megfelelő kiegészítő támogatás igénylésének létszámfeltételeit. Ennek bekövetkezése esetén pedig jelentős támogatástól esne le a kistérség, s ezen keresztül az intézmény. Ez a negatív tendencia azonban csak átmeneti lesz, hiszen a jelenlegi óvodai létszámadatok alapján a bejövő első osztályosok száma arányaiban magas, azaz stabil lesz.

A

támogatási

források

fenntartása

érdekében

évfolyamoknál egy-egy osztály indítása szükséges.

62

az

alacsony

létszámú

3./

Bői Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda – általános

iskolai intézményegység Az intézményegység fenntartói köre rendkívül széles, ezért a bejáró tanulók aránya magas. A 2007/2008-as tanévben a tanulók lakhely szerinti megoszlását az alábbi grafikon ismerteti:

Gór Répceszentgy örgy Mesterháza Chernelházadamony a Tompaládony Bük Sajtoskál Simaság Bő

A grafikonból látható, hogy a helybeli gyerekek száma a legjelentősebb, 37,4 %-os. A helybeli tanulók száma az ötödik osztályban volt a legalacsonyabb, 1 fő bői volt az osztályban és a 10 fős bői tanulóval működő 7. osztályban volt a legalacsonyabb. A társult önkormányzatokon kívül még büki és sajtoskáli tanulók voltak az előző tanévben az iskolába beíratva. A jövőben azonban ez a társulások kívüli településekről történő bejárás nem lesz jellemző, mivel az alsó évfolyamokba csak 3 fő járt. A bejáró tanulók tömegközlekedéssel oldják meg az utazást. A gyógypedagógiai ellátásra jogosult tanulók száma 11 fő, akik közül 1 fő enyhe értelmi fogyatékos, 6 fő diszlexiás vagy egyéb részképességzavarral küzd, 4 fő pedig egyéb zavarú. Az SNI-s tanulók felülvizsgálatáról az intézmény fokozatosan gondoskodik. Évfolyamismétlők az intézményben nincsenek. A végzős tanulók 43 %-a gimnáziumba, 24 %-a pedig szakiskolába tanul tovább, ezek a továbbtanulási arányok az országos átlag szerint alakulnak. A tanulók 45-50 %-a vesz részt napközi otthonos foglalkozáson, mely magas arány a széles bejárói körrel függhet össze. Arany János Programban évek óta 1-2 tanulójuk részt vesz. A kompetencia mérés eredményei 2003. évben az országos átlag felett, 2004. évben az átlag alatt, 2006-ban az átlag szerint alakulnak. Az iskola

63

szakos ellátottsága nem megfelelő, mivel a fizikai és technikai tantárgyak esetében a megfelelő végzettségű pedagógus hiányzik. Az intézmény infrastrukturális és eszközellátottsága nem megfelelő. Hiányzik a korszerű nyelvoktatáshoz a nyelvi labor és a számítógépes oktatáshoz a P4-es szintű számítógépek. Az intézményben arányaiban magas, a 2007/2008-as tanévben 11 fő - az összes tanuló közül gyógypedagógiai ellátásra vagy fejlesztésre

jogosult tanulók száma.

Ennek a magas aránynak köszönhető, hogy az intézmény az átlaglétszám adatoknak megfelel. A gyógypedagógiai ellátásra szoruló tanulók fejlesztését két kooperatív tanulás módszertani területen végzett pedagógusok végzi.

64

Prognosztizálható intézményi adatok 2006/2007

2007/2008

2008/2009

2009/2010 2010/2011

2011/2012

Alsó tagozat 1. osztály

10

12

16

16

12

13

2. osztály

19

11

12

16

16

12

3. osztály

14

22

11

12

16

16

4. osztály

9

18

22

11

12

16

száma

4

4

4

4

4

4

Létszám

52

63

61

55

56

45

Átlaglétszám

13

15,75

15,25

13,75

14

11,25

Osztályok

Felső tagozat 5. osztály

21

13

18

22

11

12

6. osztály

27

22

13

18

22

11

7. osztály

21

27

22

13

18

22

8. osztály

21

20

27

22

13

18

4

4

4

4

4

4

90

82

80

75

64

63

22,5

20,5

20

18,75

16

15,75

Osztályok száma Létszám Átlaglétszám

Tekintettel azonban arra, hogy az eredményes fejlesztésnek köszönhetően az un. „ visszahelyezett „ tanulók száma megnövekszik, ezért az évfolyamok átlaglétszáma is közelíteni fog a minimális határhoz. A beíratott tanulói adatok alapján látható, hogy az intézmény a jelenlegi formában történő működtetése nem célszerű. Megoldást az osztályösszevonás, illetve a tagintézményként való működés jelentheti. A 2007/2008-es tanévben 132 tanuló részesült alapfokú oktatásban. Az első és második évfolyamban a várható osztálylétszámok alacsonyak. Sokféle tanórán kívüli foglalkozást (tömegsport, matematika, német, angol, kézilabda, rajz szakkör, stb.) vesznek igénybe a gyermekek. Sok időt fordítanak a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására (fejlesztés, gyógypedagógia, logopédia),mivel magas az SNI-s tanulók száma.

65

Összefoglalva A kistérségben működő intézmények közül a cserpegi KIKI alkalmas jelentős átszervezés esetén székhely intézményként történő működésre. A Bői intézményben középtávon felvetődik az évfolyam-összevonás szükségessége. Az iskoláknak hosszabb távon azzal a változással kell szembenéznie, hogy egyre több évfolyamon szűnik meg a párhozamos osztály. A közoktatási törvény melléklete szerint összevont osztályokat szervezni az általános iskolában, továbbá a felzárkóztató oktatásban lehet. Tanév közben osztályt összevonni nem lehet. Összevont osztályt szervezni - a felzárkóztató oktatás kivételével legfeljebb három egymást követő iskolai évfolyam tanulójából lehet. Ha az iskolában, tagiskolában az oktatás csak az első-negyedik évfolyamon folyik, az összevont osztályba valamennyi évfolyam bevonható. Az osztályok csoportokra bonthatók. Csoport több osztály, illetőleg évfolyam tanulóiból is szervezhető. A csoport maximális létszáma az osztály maximális létszámának ötven százaléka. Bár az oktatási törvény lehetőséget biztosít az összevont osztályok indítására, azonban nehezen indokolható az, hogy az egész alsó tagozatot egy osztályban oktassák. Az 1-4. osztályok összevonásának korlátozását a következő rendelkezés adja: Az óvodai csoportokra, iskolai osztályokra megállapított maximális létszámot legfeljebb húsz százalékkal át lehet lépni a nevelési év, illetőleg a tanítási év indításánál, ha az óvodában legfeljebb két óvodai csoport, illetőleg az iskolában az adott évfolyamon legfeljebb két iskolai osztály indul; továbbá függetlenül az indított osztályok, csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év, tanítási év során az új gyermek, tanuló átvétele, felvétele miatt indokolt.

Középfokú oktatás, szakképzés, kollégiumok A kistérség településeinek középiskolás korosztálya számára kettő önkormányzati fenntartású középfokú nevelési, oktatási intézmény biztosít kínálatot.

66

Az egyik a Vas Megyei Önkormányzat által fenntartott Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Szakközépiskola és Kollégium, a másik Bük Város Önkormányzata által fenntartotta, s az általános iskolával együtt működő Vendéglátóipari Szakiskola. Mindkét intézménybe magas a bejáró gyerekek száma, akik főképp a kistérség határán belülről járnak az intézményekbe. Természetesen ez a két intézmény nem tudja lefedni a kistérség középiskolás korosztályának az igényeit, ezért végzett nyolcadik osztályosok jelentős része kilépve a kistérségből főképp Szombathelyre jár középiskolába. A kistérség gazdaságának fejlesztése, a minőségibb munkaerőpiac szempontjából jelentős pályaválasztási információs tevékenységet kell folytatni annak érdekében, hogy több tehetséges diák tanuljon a kistérségen belül működő szakképzésben, és váljon majd magasan kvalifikált munkaerővé. Pedagógiai szakszolgálat A pedagógiai szakszolgálat a gyermekek, fiatalok magatartási, beilleszkedési, teljesítménybeli zavarainak, neurotikus tüneteinek diagnosztikus vizsgálatát végzi, szükség esetén szakvéleményben rögzíti ennek eredményét. A feltárt problémák megszüntetését, enyhítését célozzák meg a speciális fejlesztések, az egyéni, csoportos pszichoterápia, a családterápiás ellátás. A 2007. januárjában induló pályaválasztási tanácsadás keretében az egyéni képességek, a pályaalkalmasság vizsgálata folyik. A tevékenység jellegéből adódik a gyermekek oktatásában, nevelésében, segítésében résztvevő pedagógusokkal, szociális, esetenként egészségügyi dolgozókkal való együttműködés. A szolgáltatás - javaslatra vagy önként – vehető igénybe. A tanulók megoszlása életkor szerint: 3-6 éves

6-10 éves

10-14 éves

14-18 éves

54% (43%)

14% (11%)

17% (12%)

15% (11%)

A fenti táblázat arányai jól szemléltetik az óvoda-iskola átmenet hangsúlyos voltát. Ez az arány optimális, figyelembe véve a korai megfigyelések, korai beavatkozások fontosságát. Ebbe az ellátásba esik az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása, az erről készült szakvélemény adása. 67

Fontosnak és örvendetesnek ítélhető meg, hogy a családok önkéntes bejelentkezése emelkedő tendenciát mutat. A gyermek életkora szerint jelentkezett családok megoszlása: 3-6 éves

6-10 éves

10-14 éves

14-18 éves

beutalt

önkéntes beutalt

önkéntes beutalt

önkéntes beutalt

önkéntes

79%

21%

58%

59%

44%

42%

41%

56%

Beutalás érkezhet a gyermekorvostól, a védőnők és a gyermekjóléti szakemberek felől. Többnyire az óvodából, illetve az iskolák pedagógusaitól érkezik jelzés a gyermek problémáiról, ők küldik a családot a tanácsadóba. Ezek legtöbbször a tanulással és az iskolai beilleszkedéssel kapcsolatos gondok, illetve a családok részéről a nevelés során átélt kudarcokkal, bizonytalanságokkal kapcsolatosak. A nemek szerinti arányt vizsgálva jelentős többséget találunk a fiúk javára (lányok:fiúk - 38:62), ami az évek során megfigyelhető állandó hangsúlyként jelentkezik. A jelentkezők tünet szerinti megoszlását ismerteti az alábbi grafikon, melyen jól látható az óvoda – iskola átmenet időszakának jelentős hangsúlya. A nagycsoportos korosztály körében az óvodai fejlesztőpedagógusokkal együttműködve történik az év eleji részképesség vizsgálat, melyek az óvodapedagógusok évi fejlesztő munkájának alapját képezik. Az iskoláskorú gyerekek esetében pedig kiemelkedik a tanulási problémával jelentkező, vagy éppen ezzel a jelzéssel küldött esetek száma. A folyamat során nem egy esetben fény derül arra is, hogy e tünet mögött egyéb ok húzódik meg, mely más jellegű ellátást kíván. A statisztikai adatokból kiemelt grafikon a jelentkezéskor megjelölt tünetet ábrázolja.

68

A gyermek életkor szerinti megoszlásban a tünetek ismeretében

400 350 300 250 200 150 100 50 0 3-6év

Tanulási nehézség

szervi tünet

6-10év

10-14év

magatartási probléma

komplex ártalom

14-18év

képességvizsgálat

egyéb

Az NYME Regionális Pedagógiai Központ Pedagógiai Szakszolgálat Nevelési Tanácsadója pedagógiai és pszichológiai módszerekkel végzi a diagnosztikai és terápiás ellátást. Sajnos a szűkös lehetőségek miatt (kis számú szakember) fel kellett állítani egy kezelhető prioritást. A terápiás ellátás kis hangsúlyt tud kapni, minimális azon gyerekek száma, akik hosszú terápiás segítséget kaphatnak. Speciális ellátási formák: -

Pedagógiai: Egyéni és kiscsoportos pedagógiai fejlesztés

Mozgásterápiák (Ayres, Delacato), óvodások komplex fejlesztése, drámapedagógia, tanulástechnika, figyelemfejlesztés, képességek fejlesztése -

Pszichológiai: Egyéni és csoportos pszichológiai

gondozás és terápia Rajz-, báb-, játékterápia, relaxáció, Winnicott, serdülőkonzultáció, szupportív terápiák, viselkedésmodifikáció. csoportos terápiák: önismereti, pszichodráma, relaxáció, kreatív-, meseterápia, viselkedésmodifikáció -

Pályaválasztási tanácsadás: 69

A tanácskérő személyiségének megismerése,érdeklődés és motiváció differenciált vizsgálata, értelmi működések és képességek differenciált vizsgálata Pedagóguskonzultáció

-

Igény szerint a pedagógus mentálhigiénéjének karbantartása, illetve esetközpontú konzultáció -

Esetkonferencia

A gyermek nevelésében, oktatásában, gondozásában, terápiás segítésében részt vevő szakemberek tanácskozása. A szolgáltatás igénybevételének alakulása Szolgáltatás

1- 8 alkalom

8-nál több alkalom

egyéni

46 %

4%

csoportos

19 %

8%

egyéni

16 %

5%

csoportos

2%

Pedagógiai

Pszichológiai

Amint azt az adatok mutatják rendkívül nagy számú populációval dolgozik a Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadója. Az országos szakmai tapasztalatokkal összevetve megállapítható, hogy tanácsadó a diagnosztikai munka megfelelő protokoll szerint folyik. Ebben az évben indult a pályaválasztási tanácsadás szolgáltatás, melyet rendszeresen felkeresnek tanulók, illetve a szüleik. Egyéni és csoportos módon is folyik a tanácsadás, jellemzően a 7. és 8. osztályos, valamint a tizedik osztályos diákok keresik. A kistérség pedagógusaival, az intézményekkel megfelelő a kapcsolat, melynek továbbfejlesztése érdekében tervezik, hogy a szolgálat munkatársai az intézményeket személyesen keresik fel, így biztosítva a konzultációs lehetőséget, a személyes kapcsolatot, kapcsolattartást.

70

A gyógypedagógiai tanácsadás, a korai fejlesztés és tanácsadás az Aranyhíd Nevelési és Oktatási Központtal együttműködve, a megyei szakértői bizottság véleményezése mellett megfelelően működik. A logopédiai ellátás a fenntartók saját óvodáikban, iskoláikban valósul meg megfelelő színvonalon. A színvonal javítása érdekében a gyógypedagógiai oktatás terén jelentős tapasztalatokkal rendelkező KIKI-ben kellene módszertani központot kialakítani. A gyógytestnevelés minden fenntartónál a saját intézményben működik az NYME Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ szakmai irányítása, tanácsadása mellett. A pedagógiai szakszolgálat összességében a kistérség területén megfelelő színvonalon elérhető és a szombathelyi intézmények megközelítése a családok számára nem jelent különösebb terhet. Szakmai szolgáltatás a kistérségben A kistérség közoktatási intézményei, fenntartói, illetve intézményhasználói számára a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat az NYME Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központja biztosítja. A szolgáltató központ 2006. október 1-jén vette át a fenntartók által megszüntetett Vas Megyei Pedagógiai Intézet szolgáltatásainak döntő többségét. 2006. november 1jétől a szakmai szolgáltató csoport a Berzsenyi Dániel Főiskola, majd 2008. január 1jétől a Nyugat-Magyarországi Egyetem Regionális Felsőoktatási Forrásközpontjában működik. A Forrásközpontban a szakmai szolgáltatásokhoz a Pedagógiai Szolgáltató Központ jó tárgyi és infrastrukturális feltételeket biztosít, és a szolgáltató munkában maximálisan felhasználhatók a korszerű, XXI. századi lehetőségek (Internet kapcsolat, e-learning); egyben a legszorosabb személyes munkakapcsolat működik a feladat-ellátásban

érintett

partnerekkel:

önkormányzatokkal,

közoktatási

intézményekkel, pedagógusokkal, szülőkkel, diákokkal. A

szolgáltatás

mindennapi

gyakorlatát

meghatározzák:

a

szakmai

és

szakszolgáltatásról szóló törvényi szabályozás, közvetlen partnereink velünk szemben megfogalmazott igényei az aktuális oktatáspolitikai irányok és természetesen Vas megye Önkormányzatával kötött szerződés. 71

A szolgáltatási területek között – a fenntartói elvárásoknak megfelelően – kiemelten kezeli a szolgáltató központ az alapkompetencia fejlesztését, a pedagógiai értékelést és mérést, az intézményi minőségfejlesztést, a tanügy-igazgatási és jogi tanácsadást, valamint a továbbképzéseket és a tanulmányi versenyeket. A kiemelt első négy területen az óvodától a középiskoláig három fő szolgáltatási irányt határozott meg a központ a kistérség vezetésével, illetve a fenntartókkal, nevezetesen a fejlesztést, a tanácsadást és a képzéseket. E területeken szoros együttműködés valósult meg az intézmények és a listás szaktanácsadók között, akik feladatfinanszírozással látják el feladataikat. A csepregi kistérség közoktatási intézményeinek vezetői rendszeresen találkoznak a szolgáltató központ munkatársaival, és a folyamatos munkakapcsolatban elemzik a közoktatási törvényből adódó változásokat, azoknak az intézmények életébe való gyakorlati átültetését, illetve közösen tanulmányutakat szerveznek az óvodai és iskolai

munka

modernizációjának

alkalmazkodóképességének

fejlesztésére.

segítésére, A

a

2007/2008-es

pedagógusok tanévben

intézményvezetői munkaközösségi foglalkozásokra több alkalommal került sor, ahol szakmai segítséget kaptak az intézmények pályázatíráshoz a gyermekprogramok, versenyek kistérségi lebonyolításához és a tantárgyi, szakmai munkaközösségek programjaihoz. A pedagógiai szaktanácsadás a felsorolt területeken a következő években intenzíven tovább folytatódik, és fontos feladat lesz az együttműködés a Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központtal az intézményműködtetési, fejlesztési, illetve intézkedési tervek elkészítésében. Alapfokú művészeti oktatás A közoktatási törvény alapján az alapfokú művészetoktatási intézményben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészi kifejező készségeket, illetve előkészít, felkészít a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú művészetoktatási intézményben a tankötelezettség nem teljesíthető. Az alapfokú művészetoktatási intézménynek - az Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjában meghatározottak szerint - legalább hat és 72

legfeljebb tizenkettő évfolyama van, melynek keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik. Az alapfokú művészetoktatási intézmények rendszerének kialakulása az elmúlt évtizedekre vezethető vissza, amikor zeneiskola létrehozására volt lehetőség. A közoktatási törvény 1996. évi módosítása állapította meg a négy művészeti ágat, amelyben alapfokú művészetoktatás szervezhető az alapfokú művészetoktatás követelményei és tanterv programja alapján. A Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CLXXV. törvény lényegesen

megváltoztatta

az

alapfokú

művészetoktatási

intézmények

igénybevételével összefüggő rendelkezéseket. A változás lényege az, hogy térítési díjfizetési kötelezettség mellett már csak egy alapfokú művészetoktatásban vehet részt a tanuló. A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 9. §-ának

(4)

bekezdése

szerint

akkor

lehet

igénybe

venni

az

alapfokú

művészetoktatáshoz biztosított normatív hozzájárulás teljes összegét, illetve akkor lehet a beiratkozott tanulót egy tanulóként figyelembe venni a normatív hozzájárulás igénylésekor, ha a tanítási év átlagában tanítási hetenként a tanuló részére legalább négy

tanórai

foglalkozást

biztosítanak.

A

tanórai

foglalkozások

együttes

időtartamának el kell érnie a zeneművészeti ágban egyéni foglalkozás, illetve egyéni és csoportfoglalkozás esetén legalább százötven percet, kizárólag csoportfoglalkozás keretében történő felkészítés esetén minden művészeti ágban legalább száznyolcvan percet. A miniszteri rendelet 9. §-ának új, a 21/2005. (VIII.25.) OM rendelettel megállapított (5) bekezdése alapján a térítési díj ellenében igénybe vett tanórai foglalkozások összes időtartama nem haladhatja meg a heti háromszáz percet. A közoktatásról szóló törvény 115. §-a (1) bekezdésének c/ pontja alapján, illetve a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklet, Első rész, a normatív hozzájárulás meghatározásakor figyelembe vehető tanulói létszám megállapítására vonatkozó előírásai alapján tehát a tanulónak ahhoz, hogy a normatív hozzájárulás igénybevételénél egy tanulónak figyelembe lehessen venni, legalább százötven, illetve legalább száznyolcvan perc időtartamú foglalkozást kell biztosítania az alapfokú művészetoktatási intézményeknek. 73

A korábbi szabályokhoz képest lényeges szigorítást jelent, hogy amennyiben a tanuló több alapfokú művészetoktatási intézményben folytat tanulmányokat, illetőleg egy alapfokú művészetoktatási intézményben, de több különböző művészeti képzésben vesz részt, abban az esetben csak az egyik művészeti képzés után vehető igénybe a normatív hozzájárulás, és csak az egyik képzés után lehet térítési díjat fizetni. A művészeti iskolák fenntartóinak 2007. évi kötelezettsége a művészeti oktatás minősítési eljárásának lefolytatása. Az összes ilyen intézmény minősítésének eredménye az lesz, hogy csak az akkreditált intézmények juthatnak hozzá teljes összegben

az

állami

támogatáshoz.

A

nem

megfelelő

minősítést

szerző

művészetoktatási intézmények csökkentett összegű normatívára lesznek jogosultak. A művészetoktatás minősítési eljárásának egyik hangsúlyos eleme a művész-tanárok képesítésétnek vizsgálata. Amennyiben az intézmény nem rendelkezik megfelelő személyi feltételekkel, úgy nem tud eredményesen eljutni a minősítési eljárás végére. A kistérségi intézmények művészetoktatásánál e fejleményeket mindenképpen figyelembe kell venni, és a minősítési eljárást eredménytelenül záró intézmények esetében át kell gondolnia a fenntartónak, hogy magasabb költségek viselésével továbbra is fenn tudja tartani a művészeti képzést. A csepregi kistérségben egy intézményben működik ilyen jellegű oktatás: a csepregi KIKI Zeneiskolai intézményegységében, mely a kistérség nagyrészén biztosítja az alapfokú művészeti oktatást, mivel telephelye van Csepreg mellett Bükön is. A csepregi telephelyen 84-en, a büki telephelyen pedig 50 tanuló veszi igénybe az alapfokú zeneoktatást, melyről a négy főállású pedagógus mellett több megbízási jogviszonyban

foglalkoztatott

is

gondoskodik.

A zeneóvi mellett 10 tanszak működik. A művészeti oktatást több intézmény együttműködési megállapodás formájában biztosítja a tanulók számára. A KIKI együttműködési megállapodást kötött a TRIOLA Alapfokú Művészeti Iskolával az alapfokú művészeti oktatás szervezésével kapcsolatban Képző- és iparművészet, illetve Táncművészet tanszakokon.

74

A megállapodás alapján a KIKI az oktatás helyszínét és a szükséges eszközöket, a Művészeti Iskola az oktatás személyi, szakmai és tárgyi feltételeinek biztosítását vállalta. Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelése, oktatása A közoktatási törvény a képzési kötelezettség keretében történő fejlesztő felkészítés bevezetésével 1994-től új szolgáltatást teremtett: öt éves kortól valamennyi súlyosan fogyatékos gyermek számára alanyi jogon, biztosítja az egyéni terv alapján végzett, a tanév rendjéhez igazodó fejlesztést. Ez több formában - otthoni ellátás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, rehabilitációs intézményében, nappali intézményében nyújtott gondozás, stb. - valósulhat meg, egyéni foglalkozás esetén legalább heti három, csoportos foglalkoztatás esetén legalább heti öt órában. A közoktatásról szóló törvény a különleges gondozásra jogosultak körébe bevonja azokat a gyermeket, tanulókat is, akik beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdenek, bár egyedi sajátosságaik nem térnek el oly mértékben az átlagtól, hogy annak alapján a sajátos nevelésű igényű – korábbi elnevezéssel: fogyatékos – gyermeke közé sorolódnának.

Tankötelezettségük

eredményes

teljesítéséhez mégis – átmenetileg vagy tartósan – az iskolai oktatás során differenciált foglalkoztatásra és kiegészítő szolgáltatásokra van szükségük. A különleges gondozásra jogosultak köre két csoportra bontható: -

a

beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

nehézségekkel

küzdő

gyermekekre, tanulókra, -

a sajátos nevelési igényű / korábban használt elnevezéssel: fogyatékos / gyermekre, tanulókra,

A sajátos nevelési igény / fogyatékosság / az az állapot, amikor a gyermek, tanuló egyedi sajátosságai oly méretékben térnek el az átlagostól, hogy annak alapján – a lehetséges fejlődés eléréséhez – sajátos pedagógiai eszközök, módszerek és segédeszközök biztosítása szükséges.

75

A korábban használt fogyatékos gyermek / tanuló kifejezés - ahol erre az egyértelmű alkalmazhatóság sérelme nélkül lehetőség volt – a közoktatásról szóló törvény 2003. évi módosításakor változott „ sajátos nevelési igényű gyermek/ tanuló”-ra. A közoktatási törvény alapján sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján -

testi érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

-

pszichés fejlődés zavari miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott / például dyslexia, dysgraphia, dyscalculis, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitás zavar / „

-

sajátos nevelési igény megállapítására kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok jogosultak.

A sajátos nevelési igényű gyermek is az általános szabályok szerint – azaz hároméves korától hétéves koráig – vehet részt az óvodai nevelésben. A sajátos nevelési igényű gyermek olyan óvodában vehető fel, amely rendelkezik az óvodai neveléséhez szükséges feltételekkel, azaz: -

alapító okirata a feladat ellátását konkrétan tartalmazza,

-

nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igényhez kapcsolódó elemeket,

-

a fogyatékosság típusának megfelelő képesítésű gyógypedagógiai tanár / terapeuta segíti munkát,

-

rendelkezik a szükséges gyógyászati segédeszközökkel technikai eszközökkel,

-

a csoportok létszámának kialakításakor a törvényi előírások / átlaglétszám számítása / érvényesülnek.

A fogyatékos gyermekek óvodai nevelése megszervezhető -

külön az e célra létrehozott óvodában, a többségi óvodában e célra létrehozott külön csoportba, vagy

-

a többi gyermekkel együtt, integrált nevelés keretében

A személyi feltételek – integrált óvodai nevelés esetén – nem csupán a saját alkalmazásban álló gyógypedagógussal biztosíthatóak, hanem a gyógypedagógussal biztosíthatóak, hanem a gyógypedagógiai szolgáltató központokkal, az egységes

76

gyógypedagógiai

módszertani

intézményekkel

történő

együttműködéssel

/

megállapítással/, az utazó gyógypedagógiai hálózat bevonásával is. A közoktatási törvény nem foglal állást abban a kérdésben, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók külön az e célra létrehozott intézményben vagy a többiekkel együtt kell nevelni, oktatni. Lehetővé teszi mindkét megoldást, kritériumként a sajátos neveléshez, oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét határozza meg. Az integrált oktatásban közreműködő intézményekkel szemben támasztott elvárások: -

Az intézmény alapító okirata konkrétan tartalmazza,

-

Pedagógiai

programja

tartalmazza

a

sajátos

nevelési

igényhez

kapcsolódó elemeket. A fejlesztő felkészítésben részesülő tanköteles korú gyermek ma még nem iskolarendszerű közoktatási ellátásban részesül: nincs beíratva az iskolába, nincs azzal tanulói jogviszonyban, nem magánoktatásban vesz részt, nincs felmentve a tankötelezettség alól, hanem személyre szóló fejlesztő foglalkoztatásban részesül. Az egyéni terv alapján végzett fejlesztés céljának és feladatainak meghatározása a mindenkori aktuális állapot alapján történik, a tanév végi értékelés szempontja a gyermek önmagához viszonyított fejlődése. A képzési kötelezettség keretében történő fejlesztő felkészítés bevezetése óta eltelt idő elégséges szakmai tapasztalatot adott a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek közoktatási ellátásához kapcsolódó szolgáltatások továbbfejlesztéséhez. A közoktatási törvény 2005. december 5-i módosítása a képzési kötelezettség fogalmát kiiktatta, a fejlesztő felkészítést a tankötelezettség teljesítésének egyik formájaként határozza meg, s jogi alapot ad ahhoz, hogy az érintettek - függetlenül a fogyatékosság mértékétől és/vagy halmozódásától, - napi rendszerességgel, az állapotukhoz igazodó, a fejlesztő iskolai oktatás keretében biztosított nevelésben, oktatásban, fejlesztésben részesüljenek. A fejlesztő iskolai oktatás megszervezése 2010. szeptember 1-jétől kötelező. 2006. szeptember 1-jétől azok részére indítható fejlesztő iskola, akik az adott évben töltik be a hatodik-tizedik életévüket, majd ezt követően növekvő életkor szerint. 77

Az átmeneti időszakban - 2006. szeptember 1. és 2010. augusztus 31. között - a súlyosan, halmozottan fogyatékos tanköteles korúak közoktatási ellátása tehát kétféle módon teljesülhet: - A tanév rendjéhez igazodóan heti húsz órában nyújtott fejlesztő iskolai oktatás keretében, vagy - a jelenlegi szabályozásnak megfelelően: a tanév rendjéhez igazodóan heti 3-5 óra egyéni vagy csoportos fejlesztő felkészítés keretében. 2010. szeptember 1-jétől azonban csak akkor kerülhet sor a tankötelezettség egyéni fejlesztő felkészítés keretében történő teljesítésére, ha a tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - állapotából adódóan nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető: otthoni ellátás keretében, •

a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában,

•

a fogyatékosok rehabilitációs intézményében,

•

a fogyatékosok nappali intézményében,

•

a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban,

•

a konduktív pedagógiai intézményben.

A fejlesztő iskolai oktatás tartalmi - fejlesztési területekre irányuló - munkájának alapja az iskolai rehabilitációs pedagógiai program és az annak alapján készített egyéni fejlesztési tervek. Ezek elkészítése a súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének figyelembe vételével kell, hogy megtörténjen, az irányelv kiadásának kötelezettsége az oktatási miniszter feladatai között jelenik meg. A fejlesztő iskolai oktatás a közoktatás rendszerében új, hagyományok nélküli, fokozatosan kialakítandó feladatellátás. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet, valamint a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításával teremthető meg a szükséges jogszabályi háttér:

78

•

A 2/2005. (III. 1.) OM rendelet kiegészül - annak 3. számú mellékleteként - a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvével;

•

a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosítása pedig a fejlesztő iskolai oktatással

•

kapcsolatos alapvető működési kérdéseket és a jogharmonizáció érdekében szükséges rendelkezéseket tartalmazza.

Az előterjesztésnek közvetlen költségvetési vonzata nincs. A normatív állami hozzájárulás mértékét a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 3. számú mellékletének 16.2. pontja meghatározza. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának finanszírozása FAJLAGOS ÖSSZEG:

240 000 forint/fő/év a 2008/2009. tanévre - 2008. költségvetési évben időarányosan 4 hónapra, - 2009. költségvetési évben időarányosan 8 hónapra.

A hozzájárulást igénybe veheti a helyi önkormányzat az általa fenntartott óvodában, az általános iskola 1-8., a nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. és a hat évfolyamos gimnázium 7-8. évfolyamán, a középiskolában, szakiskolában és szakképző intézményben, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság (a továbbiakban: rehabilitációs bizottság) szakvéleménye alapján nappali rendszerű iskolai oktatásban, gyógypedagógiai

(konduktív

pedagógiai)

nevelésben,

oktatásban

részt

vevő

gyermekek, tanulók után. Ez a hozzájárulás jár azok után a nappali rendszerű iskolai oktatatásban részesülő sajátos nevelési igényű tanulók, továbbá óvodai, nevelésben részesülő sajátos nevelési igényű gyermekek után is, akik kollégiumban elhelyezésben, nevelésben, ellátásban részesülnek. A hozzájárulás igénylési feltételei: a) A hozzájárulás azon sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után jár, akik tanulmányi kötelezettségüket a rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, valamint azok után a nem sajátos nevelési igényű, de - a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. §-ának (1) bekezdésében meghatározott - orvosi igazolás alapján tanulmányaikat magántanulóként folytató gyermekek, tanulók után, akik részére az iskola legalább heti nyolc tanítási óra egyéni felkészítést biztosít. 79

b) A hozzájárulás 60%-a jár azon tanulók után, akik esetében a rehabilitációs bizottság a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet [a továbbiakban: 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet] 17. §ának (3) bekezdése alapján megállapította, hogy az áthelyezés indokoltsága (a sajátos nevelési igény) megszűnt, és a 2008/2009. tanévet, illetve a 2007/2008. tanévtől visszahelyezett tanuló a 2008/2009. tanévet is a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdte meg, feltéve, ha az áthelyezés (tan)évében az oktatási és kulturális miniszter által kiadott pedagógiai rendszer szerint szervezik meg az oktatását. Ez a hozzájárulás jár azon tanulók után is, akiknek folyamatos figyelemmel kísérését a rehabilitációs bizottság - a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 13. §-ának (5)-(7) bekezdése alapján - rendelte el. A hozzájárulás kizárólag a visszahelyezéstől számított második tanév végéig igényelhető. c) A hozzájárulás 160%-a jár a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után. d) A hozzájárulás 80%-a jár a beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő

funkció

vagy

a

viselkedés

fejlődésének

organikus

okokra

visszavezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után. e) A hozzájárulás 60%-a jár a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethetően tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulók után. A sajátos nevelési igény megállapításával kapcsolatos változások A 2006. évi CXXI. törvénynek a Kt. módosítására vonatkozó rendelkezései - többek között - a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók ellátásában való szakmai együtt- és közreműködési kötelezettsége 2008. augusztus 1-jétől a nevelési tanácsadók hatáskörébe helyezi át. A szakértői és rehabilitációs bizottságok helyett a - gyógypedagógusokkal, pszichológusokkal, és egyéb szakemberekkel rendelkező, feladatát kisebb körzetben ellátó - nevelési tanácsadók veszik át a rehabilitációs, fejlesztő munka szakmai segítését és koordinálását. Cél a mainál elérhetőbb, hatékonyabb együttműködést, a nevelési, oktatási intézményben nyújtott szolgáltatást biztosító rendszer kialakítása.

80

A rendszer átalakítására azonban kellő - a még szükséges szakmai és jogszabályi feltételek kialakításához, és az azok alkalmazására történő felkészüléshez megfelelő időt ad a 2006. évi CXXI. törvény, melynek 7. § (4) bekezdése - a 28. § (7) bekezdésben meghatározott, 2008. január 1-jei hatálybaléptetéssel - a Kt. 126. §-ának szövegét az alábbiak szerint állapítja meg: „Ha a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulót 2008. január 1. előtt a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján az igazgató mentesítette egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, a mentesítést a 2008/2009.-2009/2010.

tanévekben

a

tanulmányok

során,

továbbá

az

iskolaváltásnál a felvételi eljárásban, valamint az érettségi vizsgán, és a szakmai vizsgán figyelembe kell venni. A szakértői és rehabilitációs bizottság a 2008. január 1. előtt kezdeményezett eljárást, ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata már befejeződött, 2008. március 31-ig befejezi. A szakértői és rehabilitációs bizottság a sajátos nevelési igény megállapítása nélkül arról hoz szakértői véleményt, hogy a gyermek, tanuló pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott. Ha a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata nem fejeződött be, az iratokat - a szülő értesítése mellett - 2008. január 31-éig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak az eljárás lefolytatása céljából. A szakértői és rehabilitációs bizottság azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az iratait, akik tekintetében az eljárást befejezte és szakvéleményt készített - a szülő és a nevelési-oktatási intézmény értesítése mellett - 2008. július 31-ig megküldi a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes nevelési tanácsadónak. A nevelési tanácsadók ettől az időponttól kezdődően ellátják az e gyermekekkel, tanulókkal összefüggő feladatokat." A Kt. módosítása jelenleg, illetve a közeljövőben nem tesz szükségessé semmilyen intézkedést sem az intézményfenntartók, sem az intézmények számára. A nevelő, oktató munka szervezése - beleértve a Kt. 52. § (6) bekezdése alapján biztosítandó rehabilitációs célú tanórai foglalkozásokat - az eddigieknek megfelelően történik, s a normatív állami támogatásra is a szakértői és rehabilitációs bizottságok által kiadott szakvéleményekhez kötött gyógypedagógiai ellátásra vonatkozó finanszírozás szerint kerül sor. 81

VI./ A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSI HELYZETE, VÁRHATÓ ALAKULÁSAI A közoktatási törvényben foglaltak értelmében a közoktatási rendszer működtetéséért elsődlegesen az állam felelős, ebből adódóan a közoktatás finanszírozásában kiemelt szerepe van az állami költségvetésnek. A közpénzek képzésének és a közfeladatokhoz való eljuttatásának általános elveit az államháztartási törvény és végrehajtási rendeletei tartalmazzák. Az összegszerűségről és a források elosztásáról a naptári évre szóló költségvetési törvény rendelkezik. A közoktatásnak nyújtandó költségvetési előirányzatok tervezésénél 1997. évtől a közoktatási törvény külön rendelkezéseit is érvényesíteni kell. Magyarország Konvergencia Programja tartalmazza a Kormány a tartós kiadást csökkentő elképzeléseit, melyek között szerepel a közoktatás átalakítása is. A reform célja az esélykülönbségek csökkenése, az esélyegyenlőség biztosítása, a jelentkező diszkrimináció felszámolása, az alapkészségek megerősítése, a rendszer jelenleginél hatékonyabb működésének elősegítése és az önkormányzati társulások ösztönzése. A Programban meghatározottak érvényesítése a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényben ( a továbbiakban: a 2008. évi költségvetési törvény ) elkezdődött. A közoktatási feladat-ellátás finanszírozása a mindenkori költségvetések egyik legösszetettebb támogatási rendszert jelenti. A közoktatás finanszírozásában három nagy államháztartási forrás vesz részt: a központi költségvetés, az önkormányzati támogatások és a Munkaerő-piaci Alap (MPA) képzési alaprésze. Az önkormányzati támogatások forrásait részben a központi költségvetésből biztosított pénzeszközök, részben az önkormányzatok saját bevételei alkotják. A gazdasági szféra részben a Munkaerő-piaci Alapba történő befizetéseken keresztül, 82

részben közvetlenül is nyújt támogatásokat a közoktatás finanszírozásához. Emellett lakossági forrásokból, a tanulók családjainak ráfordításaiból is képződnek közoktatási források. 2004. óta az európai uniós fejlesztési támogatások egy része is közoktatási fejlesztési célokat szolgál. A 2002. évet követően az MPA képzési alaprészébe történő befizetések növekedése és az európai uniós források megnyílása nyomán jelentősen bővültek a közoktatás forrásai. A központi költségvetési támogatások elosztásának alapvető elvei nem változtak 2001. és 2004. között. A központi költségvetés normatív módon nyújtja az iskolafenntartóknak a támogatás túlnyomó részét. A normatív alap- és a kiegészítő hozzájárulások nem kötött felhasználásúak, ezeket az önkormányzatok szabadon átcsoportosíthatják

oktatási

és

egyéb

célok

között,

hasonlóan

a

központi

költségvetésből kapott egyéb normatív támogatásokhoz. Az oktatási célokra nyújtott normatív hozzájárulások az önkormányzati finanszírozási rendszernek csak egyik – bár igen jelentős – forrását jelentik. A központi költségvetés 1997. óta úgynevezett kötött normatív támogatások és központosított előirányzatok formájában is támogatja az iskolafenntartókat, ezeket a támogatásokat az önkormányzatoknak oktatási célra kell fordítaniuk. A normatív alap-hozzájárulások egyforma nagyságúak az önkormányzati és nem állami (egyházi, alapítványi, közhasznú társaságok vagy gazdálkodó szervezetek) iskolafenntartók számára. A magyar közoktatási rendszerben a központi költségvetés oktatási kiadásai és ezen belül az oktatási normatív támogatások fontos, de közvetett meghatározói az önkormányzati iskolák kiadásainak. Végső soron az iskolafenntartó önkormányzatok költségvetési helyzete szabja meg az iskolák finanszírozásának közvetlen korlátait. Ezt pedig az oktatási normatívák összegének alakulásán túl a többi központi támogatás, a helyi bevételi lehetőségek és a különféle szolgáltatási területeken jelentkező kiadási igények együttes hatása alakítja. Mindez persze korántsem jelenti azt, hogy az oktatási normatívák összege közömbös lenne az önkormányzatok számára: míg makroszinten a központi támogatások végösszegétől függ az önkormányzati szektor helyzete, és ebből a szempontból közömbös a támogatások összetétele, az önkormányzati szektoron belül a különféle támogatások relatív súlya számottevően befolyásolhatja a teljes támogatási összeg önkormányzatok közötti megoszlását, és ezáltal

például

a

kisebb

vagy

nagyobb

önkormányzatok relatív költségvetési helyzetét is. 83

helyi

iskolahálózatot

működtető

A közoktatás finanszírozási rendszere alapvetően nem változott 2004. évig, de a finanszírozás rendszerét, a kiadások szerkezetét érintő kisebb elmozdulások mellett néhány jelentősebb módosulás történt. Így (a) az oktatási kiadások alakulását és szerkezetének változását nagymértékben befolyásolta a közalkalmazotti béremelés, (b) a közoktatás számára újabb fejlesztési források nyíltak meg az európai uniós csatlakozást követően, és (c) a középfokú szakképzést érintő kormányzati intézkedések egy része e terület finanszírozását is érintette. Az 2005. évi költségvetési törvénytől kezdve folyamatosan történtek változások a mindenkori költségvetésekben. Az államháztartás 2008. évi tervezési követelményei a közoktatásban fokozott racionalitást kívántak a helyi közoktatás szervezésben a döntéshozóktól. Az újítólag bevezetésre

kerülő

komplex

teljesítmény-mutató

a

fenntartóknak

közvetlen

mérlegelési lehetőséget adott. Már a 2007. évi költségvetési törvényben megjelent a tartós államháztartási kiadáscsökkentést megalapozó reformok között a közoktatást érintő változássorozat, melynek alapja az önkormányzati finanszírozási rend átalakítása volt. A 2007. évi költségvetési törvény alapjaiban változtatta meg a közoktatás finanszírozási rendszert, hiszen az előbbi évektől eltérően a naptári évhez igazodó finanszírozás helyett bevezette a tanévi finanszírozást. Ez a rendszer jobban igazodik a szakmai elvárásokhoz, melyek a tanévi feladat-ellátást szolgálják. Az idei évi költségvetési törvény magasabb támogatásban részesíti a társulási formában történő közfeladat-ellátást. 2007. szeptemberétől bevezetésre kerül a teljesítmény-mutató alkalmazása, mely a csoportfinanszírozást hivatott felvezetni. A 2007. évi támogatások főbb jellemzői: 1. Az ún. alap- és kiegészítő hozzájárulások rendszerében jelentős az átrendeződés: Az alap-hozzájárulás 2007. január 1-jétől augusztus 31-éig kapcsolódik gyermek, illetve tanuló alapú normatívákkal az óvodai neveléshez, az iskolai oktatáshoz, a szakképzés elméleti képzéshez. Ezt követően szeptember 1-jétől egyetlen, egységes 84

több oktatás-szervezési paraméter alapul vételével képzett - teljesítmény-mutató alapján jár a hozzájárulás a 2007/2008. nevelési év, tanév végéig. Ez a költségvetési évek között átlapozó tervezési rendszer az összes, továbbiakban itt leírt - fennmaradó, illetve új - normatív hozzájárulásnál, kötött normatív támogatásnál érvényesül 2007től. 2. Minden olyan hozzájárulás, amely nem szorosan a gyermekek óvodai nevelésével, a tanulók iskolai oktatásával, hanem ehhez kapcsolódó közoktatási, vagy szociális többletszolgáltatással függ össze, kiegészítő normatívaként kerül definiálásra. Ezek további közös, általános jellemzője, hogy továbbra is gyermek, tanuló alapú normatívák maradnak. A tanulói alapuló normatívák között maradt: -

a szakképzés gyakorlati képzés támogatása, és ehhez társul a 2006/2007. tanévtől felmenő rendszerben - a közoktatási törvény 27. §-ának (2) bekezdésével és 29. §-ának (1) bekezdésével - bevezetett szakiskolai, szakközépiskolai

gyakorlati

oktatás

normatívája.

Ez

utóbbi

a

9.

évfolyamokon már a folyó tanévben beindult, a 10. évfolyamokon a 2007/2008. tanévben teljesül ki, -

az alapfokú művészetoktatás normatívája, amelynél a hozzájárulás igénybevételi feltételeiben, és részben fajlagos összegében is változás történik,

-

a kollégiumi, externátusi nevelés, ellátás normatívája, amely a 2006. évi szabályozással azonos feltételekkel marad fenn,

-

a sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók foglalkoztatásához kapcsolódó normatívák, amelyek (fajlagos összegben és feltételekben) változatlanul működnek szeptember 1-jéig. Ettől az időponttól az addigi, egy fő után járó normatíva, illetve előirányzat szétválik: egy része beépül az egységes alaphozzájárulásba és "viszi magával" az 1 gyermekre, tanulóra jutó 2006. szeptember 1-jét megelőző óvodai, iskolai normatívának megfelelő összeget. A fennmaradó normatíva rész megváltozó sajátos nevelési igényű gyermek, tanulói kör utáni kiegészítő hozzájárulásként működik tovább.

3. Az eddigi értelemben vett, tanulói létszámon alapuló kiegészítő típusú hozzájárulások előirányzata ((napközi, nem magyar nyelvű nevelés, oktatás, 85

különleges gondozás, intézményi társulás stb.) bele nem értve a gyermekek, tanulók utáni szociális juttatások biztosítását célzó előirányzatokat)) 34,1 milliárd forintról 32,5 milliárd forintra (1,7 milliárd forinttal) csökkentek. Ennek több ellentétes előjelű összetevője is van (mindegyik, csak 2007. szeptemberétől hat az előirányzat alakulására): -

kifutó rendszerben megszűnnek

-

a magatartási, beilleszkedési, tanulási zavarral küzdő gyermekek, tanulók szegregált, kislétszámú csoportban osztályban történő foglalkoztatásához igazodnak,

-

kistelepülések közoktatási feladataihoz igazodnak

-

növeli a kiegészítő hozzájárulásokat

-

a nemzetiségi, kisebbségi, valamint a középiskolákban a nyelvi előkészítő évfolyamokon tanulók számának várható növekedése,

-

az alap-hozzájárulásnál bevezetendő új teljesítmény-mutatóval nem elismerhető, sajátos pedagógiai programokhoz kapcsolódó új kiegészítő hozzájárulások (párhuzamos művészeti oktatás, Arany János Programok) előirányzata.

A kiegészítő hozzájárulások aránya a fent leírtakkal 34,1 milliárd forintról 101,1 milliárd forintra (67 milliárd forinttal) nő. 4. A közoktatási célú normatívák rendszere jelentősen átalakul. Átmenetileg, a tanévi rendszerű finanszírozásra áttéréssel látszólag bővül a jogcímrendszer. Lényeges új eleme a szabályozásnak a közoktatási teljesítménymutató alkalmazása, amely az oktatás-szervezés

költségigényét

meghatározó

paraméterekre

(csoport/osztály

átlaglétszám, foglalkoztatási időkeret, pedagógus kapacitás a heti kötelező pedagógus óraszámok figyelembevétele) alapozva határozza meg az alapfeladatokhoz a hozzájárulások mértékrendszerét. A bevezetésre kerülő komplex, az ágazati törvény alapján az állami kötelezettségvállalás

mértékét

közvetítő

teljesítmény-mutató

a

fenntartóknak

közvetlen

mérlegelési lehetőséget ad, irányt jelöl ki a helyi közoktatás-szervezési intézkedéseik meghozatalához. 5. A 2007. évi tervezés a helyi önkormányzatok által a 2006. év közben, a július 31-ei normatív hozzájárulások és kötött normatív támogatások pótigénylési, illetve 86

lemondási rendszere keretében jelzett 2006/2007. tanévi nyitó adatokra épül. Mindez 2007. évre az óvodai nevelés esetében (az országgyűlési tervezett 2006. évi 307,8 ezer fővel szemben) 306 ezer gyermek, az iskolai oktatásban az 1-8. évfolyamokon (a 2006. évi 749,3 ezer fővel szemben) 737,1 ezer tanuló, a 9-13. évfolyamokon

(az

figyelembevételét

előző

jelenti.

évivel A

3-14

megegyező éves

létszámú)

korosztály

360

csökkenése

ezer

tanuló

továbbra

is

folyamatosnak mondható. A középiskolákban a létszámok stagnálása figyelhető meg az új évfolyamok indításának lehetősége és a fokozatosan 13 évfolyamra kiterjedő oktatás miatt. Az eddigi tendenciához hasonlóan, tovább növekszik - a hatályos közoktatási törvény szerinti - sajátos nevelést, oktatást igénylők száma. A 2006. évi költségvetési törvénytől az alapfokú művészetoktatásra meghatározott minőségbiztosítási követelmény mellett ismételten jelentősen nő - a magas alapfokú művészetoktatási normatíváknak köszönhetően - a művészetoktatásban résztvevők száma. Ezen a területen a követelményrendszer, a minőségbiztosítás, az ellenőrzés szabályainak erősítése változatlanul feladat. 6. A közoktatási célú támogatási előirányzatok, jogcímek változása részben a normatív

hozzájárulások

átrendeződésével,

szakma-politikai

prioritások

kiemelésével, továbbá az így preferált feladatok minőség-biztosításával, ellenőrzésével függ össze. Emellett itt is sor került átcsoportosításra, a normatív hozzájárulásokba illeszthető eddigi támogatásokból, valamint feladat megszűnés miatti előirányzattörlésre is. A változások a következők: -

Megszűnt az ECDL számítógép-kezelői vizsga díjának visszatérítésének támogatása, hiszen a tanulók a középfokú képzés keretében ezt már megszerezhetik.

-

Az érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának előirányzatából a kétszintű érettségiztetés bevezetésével módosult vizsgáztatási rendszer megszervezéséhez kapcsolódó támogatásrész az OKM fejezetbe került át. A szakmai vizsgáztatáshoz továbbra is itt tervezett az előirányzat.

-

A szakiskolai és szakközépiskolai gyakorlati oktatás bevezetéséhez a 2006. évi költségvetésben még csak négy hónapra, és a 9. évfolyamokon felmenő rendszerben indított képzések támogatása szerepelt. Ez 2007-től 87

kivételesen már január 1-jétől integrálódott a kiegészítő normatív hozzájárulások rendszerébe. A 2006. évi keret szintre hozása biztosítja a folyó tanévre immár a folyamatos hozzájárulást, a várható új belépő létszám figyelembevételével pedig a gyakorlati oktatás kiteljesedését a 10. évfolyamokon is. -

1 milliárd forint előirányzattal épült a központosított előirányzatokba az "Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások" új jogcíme. Ez a 2006. évi különleges helyzetben lévő gyermekek, tanulók ellátásához kapcsolódó (képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés, egészségügyi intézményekben folyó oktatás, migráns tanulók oktatása) normatív hozzájárulásokból, valamint a szakiskolában a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint, a kerettanterv alapján elkészített helyi tanterv szerint szervezett felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulók utáni

hozzájárulásból,

időarányosan,

szeptember

1-jétől,

azaz

a

2007/2008. tanévtől az oktatási és kulturális miniszter - kiadandó rendeletében meghatározott feltételekkel igényelhető. Kiegészülnek az esélyegyenlőséget segítő feladatok a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek tanulók neveléséhez, oktatásához,

fejlesztéséhez

szükséges

beszerzésének

kispéldányszámú

a

tankönyvek

támogatásával.

A támogatások felhasználását, az abból nyújtott szolgáltatások minőségét a szaktárca ezután közvetlenül kíséri figyelemmel és ellenőrzi. -

Szintén új a "Minőségbiztosítás mérés, értékelés, ellenőrzés támogatása". Erre

a

feladatra

igénybevételéhez

2006.

kapcsolódó

évi,

pedagógiai

hozzájárulás

szakmai szeptember

szolgáltatások 1-jétől

való

megszűnésével felszabadult 300,0 millió forint kerül átcsoportosításra. 7. A költségvetési törvény 8. számú mellékletében nem történt változás az előző évhez képest. Maradt a pedagógus szakvizsga, továbbképzés és felkészülés, a fővárosi és megyei közalapítványok szakmai tevékenységét segítő, valamint a pedagógiai szakszolgálatok működésének kötött normatívája és feltételrendszere.

88

VII./ FEJLESZTÉSI JAVASLATOK A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK FENNTARTÁSÁNAK MŰKÖDTETÉSÉRE Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társuláson belül az oktatási együttműködési lehetőségek, valamint a jelenlegi intézményi társulások vizsgálatának célja annak megállapítása, hogy: a) a jelenlegi társulások hosszú távon milyen létszámokkal fognak működni, és e létszámok ismeretében a következő években is jogosultak lesznek-e kiegészítő támogatásra; b) a jelenlegi társulásokat milyen módon lehetne nagyobb mikrotársulásokba szervezni annak érdekében, hogy az oktatás színvonala emelkedjen, valamint a mikrotársulások állami támogatása növekedjen, ennek érdekében 1. olyan integráció megvalósítása, amellyel növelhető az oktatási intézmények bevételi oldala 2. a költségvetési törvényben megfogalmazott kiegészítő feltételeket teljesítő oktatási együttműködések kialakítása 3. hosszú távon fenntartható oktatási rendszer létrehozása. Az oktatási intézmények létszámfeltételei A 2008. évi költségvetési törvényben meghatározott, valamint létszámokkal kell működnie egy általános iskolának, óvodának ahhoz, hogy egyrészt önálló intézményként legyen fenntartható, másrészt, hogy jogosult legyen a társulásokon keresztül lehívható normatívákra. Az együttműködési formák lehetőségei A kistérségen belül már működő mikrotérségek további fejlesztésénél figyelembe vett tényezők: -

települések, társulások földrajzi helyzete

-

a közlekedési útvonalak elhelyezkedése 89

-

a már kialakult társulások további együttműködése

-

a fenntartható létszámok kialakítása

A kevés számú társult önkormányzattal és a már működő három közoktatási mikrotérséggel a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás sajátos helyet tölt be a megyében. A kistérségi közoktatási rendszer továbbfejlesztésének lehetőségei: I. verzió Valamennyi a kistérségben működő közoktatási intézmény kistérségi fenntartásban működne, önálló intézményként. Előnyei: A több feladatellátás tekintetében jól működő kistérségi együttműködés a közoktatás tekintetében sok lehetőséget rejt magában: szakos ellátottság javítása, alacsony óraszámú tantárgyak egységes megszervezése, 2008.évi költségvetési törvény alapján ez a fenntartási forma a jelenlegi intézményi társulási forma támogatásán felül a bejáró óvodások és az alsó tagozatos tanulók esetében + 26 E Ft/ fő, a bejáró felső tagozatosok esetében + 20 e Ft/ fő támogatást jelentene. Hátrányai: az intézmények között különbségek vannak tárgyi feltételek és a személyi juttatások vonatkozásában. Azonos fenntartás esetén gondoskodni kellene az „ elmaradtabb „ intézmények felzárkóztatásáról, szintre hozásáról. Az önkormányzati adatszolgáltatás alapján az egyes intézmények vonatkozásában a fenntartói hozzájárulások tekintetében eltérés mutatkoznak. II. verzió A jelenleg két nagy létszámmal működő városi iskola közül valamelyik un. csúcsintézményként működne, s másik két iskola, illetve a Büki Napközi Otthonos Óvoda tagintézmény lenne. Előnyei: A magas létszámú tagintézmények miatt a költségvetési támogatások maximálisan kiaknázhatók. 90

Hátrányai: Az egyik jelenleg önállóan működő nagy városi intézménynek önállóságát fel kell adnia, s ezt presztízs veszteségként élheti meg. Komoly koordináció kialakítása szükséges szakmai és gazdasági vonalon, melynek feltételei még nem alakultak ki. III. verzió A bői Általános Iskola és Óvoda a csepregi KIKI tagintézményeként a kistérségi fenntartásban működne. Előnyei: Mindkét intézmény többfunkciós közoktatási intézmény, s ezáltal az egységes intézményi szemlélet már kialakult. Több lépcsőben is megvalósítható átszervezés. A két intézményben a fenntartói hozzájárulások azonosak. A csökkenő bői átlaglétszámokat ellensúlyozzák a magasabb csepregi évfolyam átlaglétszámok. A bői szakos ellátottság 100 %-osra javítható. Az egyes közoktatási feladatok költségvetési adatai ( e Ft-ban ) 2007. éves költségvetés kiadási adatainak feldolgozása Intézményi létszámok szakfeladatai a 2007. októberi szinten stat.alapján Általános Általános Óvodai Óvodai iskolai iskolai oktatás nevelés oktatás nevelés

Megnevezés

Büki mikrotérség Csepregi mikrotérség

801214

801115

801214

801115

Egy óvodásra/tanulóra jutó kiadás * Általános Óvodai iskolai oktatás nevelés

801214

801115

163996

78878

299

115

548,48

685,90

96850

53160

357

132

271,29

402,73

43520

20769

145

42

300,14

494,50

Bői mikrotérség

Mint a fenti táblázatból is jól látható: a büki intézmény költségvetése magasabb, mint a bői intézményegységeké. A tagintézményi rendszer kialakítása során figyelembe kell venni az érintett intézmények költségvetési adatait. A jelentős eltérések érdekében a költségekben 91

közelebb álló intézmények tekintetében érdemes gondolkozni, ezek pedig a jelenlegi struktúrában a Csepregi KIKI és a Bői Általános Iskola és Óvoda Hátránya: Földrajzi távolság. Az 1. számú függelék az egyes önkormányzatok vonatkozásában a különböző verziók szerinti kötelező közoktatási feladatok ellátásának a módját tartalmazza. Valamennyi

verziónál

felül

kell

vizsgálni

az

alapfokú

művészeti

oktatás

feladatellátását, s a nem kötelező, s „költségigényes„ művészeti nevelésre alternatívát kell keresni: -

nonprofit feladatellátás,

-

tagintézményként működtetni valamelyik megyei művészeti iskolában,

-

előnyben kell részesíteni a csoportos főtanszakos zeneoktatást az egyéni foglalkozás keretében történő oktatással,

-

jelenlegi zeneművészeti oktatást ki kell egészíteni csoportos művészeti ágakkal ( pl: tánc, színház, képző és iparművészet ).

Az intézmények átszervezése a települések számára a következő előnyökkel jár: -

a tagintézménnyé váló iskolákban tagintézményi támogatás igénylésére van lehetőség,

-

a kisebb létszámú bői iskolában az integrációval hosszú távon fenntartható a helyben történő oktatás,

-

javulna a szakos ellátottság a bői iskolában.

92

VIII./ A KÖZOKTATÁS SZAKMAI FEJLESZTÉSÉNEK FŐ IRÁNYAI ÉS A FENNTARTÓI MŰKÖDTETÉS STRATÉGIÁJÁNAK LEHETŐSÉGEI A kistérségben – a régió és az ország közoktatási intézményeihez hasonlóan – meghatározóan fontos cél, hogy a közoktatás az Európai Uniós trendeknek, a kistérség polgárai és közösségei érdekeinek megfelelően, színvonalasa, a XXI. század kihívásainak megfelelően működjön. A közoktatás alapvető célja lényegében évszázadok óta nem változott. Az intézmények legfontosabb feladata: adjanak a gyerekeknek tudást, hogy boldogulni tudjanak és adjanak emberséget, neveltséget, hogy boldogok tudjanak lenni egész életükben különböző közösségekben. Ennek 1./

megvalósításához

az

alábbi

stratégia

célok

kijelölése

indokolt:

Az életben való sikeresség biztosításához magas hatékonysággal szervezett, az

életkori sajátosságokhoz is igazodó színvonalas nevelés, oktatáshoz való hozzáférés lehetőségének megteremtése valamennyi gyermek számára. 2./

Az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása és lehetőségének biztosítása

a kompetencia alapú, a képességek fejlesztését előtérbe helyező nevelés, oktatás biztosításával minden iskolával. 3./

A jogkövető, az együttműködést fontosnak tartó állampolgárok nevelése a

gyermeki személyiség tiszteletét, méltóságát, jogainak gyakorlását figyelembe vevő nevelési gyakorlattal óvodákban, iskolákban egyaránt. 4./

A gyermekek környezettudatos magatartását és a hazaszeretet kialakítását

szem előtt tartó nevelési és oktatási gyakorlat folytonosságának biztosítása.

93

5./

Olyan pedagógiai gyakorlat általánossá tétele, amely a személyiséget

differenciáltan fejleszti, alkalmassá teszi a másság elfogadására és különös figyelmet fordít nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak gyakorlati biztosításra. 6./

A kistérség sajátosságai, a munkaerőpiac igényei, valamint az egyéni

boldogulás érdekében két idegen nyelv hatékony tanulásának biztosítása. 7./

A kívánatos nevelési gyakorlat és a módszertani kultúra fejlesztéséhez a

pedagógusok alkalmazkodó képességének átalakítása, a változtatásokban való érdekeltté tétele kiemelkedően fontos továbbképzések, Európai Uniós pályázati programok felhasználásában. 8./

A hatékony, korszerű nevelési – oktatási módszerek ( projektpedagógia,

kooperatív tanulás, szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése, toleranciára nevelés,

a

digitális

tananyagok

és

módszerek

használata

)

elterjesztése

továbbképzések segítségével és bázisiskolák kialakításával. 9./

A korszerű tananyag oktatásához és sikeres módszerekhez alkalmazásához, az

igényes

nevelőmunkához

megfelelő

épület

–

és

infrastruktúra

fejlesztések

szükségesek, amelyeknek kiválasztása és a fedezet pályázati pénzekből való biztosítása nagyfokú kistérségi együttműködést igényel. 10./

A fenntartói működtetés folytonos és színvonalas biztosítása a költségvetési

trendek és a pályázati lehetőségek racionális tervezésével. A fentiekhez kapcsolódik a közoktatási intézmények társulásban történő ellátásának célja is: -

az óvodai és általános iskolai ellátást magasabb színvonalon, de továbbra is a gyermekek, tanulók a településükön, vagy a legközelebbi helységben vehessék igénybe,

-

a kistérség közoktatási intézményrendszerének működtetésére és fejlesztésére fordítható állami és uniós többletforrások megszerzése.

94

A társulási forma az együttműködés egyik lehetséges eredménye, s a kistérségi fenntartás ennek egyik aktuális, a költségvetési támogatásokat maximálisan kiaknázó formája. A kistérségi fenntartás már előrevetíti a fenntartói stabilitást, és megoldást jelent az iskolaválasztás szabadságából eredő problémára is. A kistérségi fenntartás olyan megoldás, mely biztosítja az érintett önkormányzatok összefogását a meglévő erőforrások egyesítését a közoktatási intézmény rendszerének stabilitása céljából. Optimális, a gazdaságossági és szakmai feladat-ellátás tekintetében legjobb fenntartási formai a kistérségi társulási fenntartás. A Magyar Köztársaság 2005-2009. évekre vonatkozó Konvergencia Programja is egyértelműen rögzíti, hogy a Kormány az önkormányzati társulok pénzügyi ösztönzésével segíti elő a kiadások növekedését akadályozó gazdaságossági megtakarításokat a közoktatási intézményfenntartói feladatok esetében.

A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési törvény is egyértelműen előnyben részesíti a társulási fenntartást, s ezen belül a kistérségi fenntartást. A többcélú kistérségi társulások közoktatási feladatainak támogatása A költségvetési törvény alapján a többcélú kistérségi társulás intézményfenntartóként vagy szervező tevékenységével biztosítja, hogy a közoktatási feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában működő közoktatási intézménye megfeleljen a Költségvetési törvény 8. számú melléklete Kiegészítő szabályok 2.1. vagy 2.2. pontja szerinti feltételeknek. Ennek teljesítése úgy történhet, hogy az intézmények fenntartásáról -

a többcélú kistérségi társulás,

-

intézményi társulások, vagy

-

a települési önkormányzatok önállóan gondoskodnak.

Az egyes települési önkormányzatok által önállóan fenntartott intézmények után támogatás nem igényelhető.

95

Többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott intézmények egyes fajlagos összegeinek összehasonlítása: a) Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

100 000 forint/fő/év - 2008. évben időarányosan 4 hónapra, - 2009. évben időarányosan 8 hónapra.

Intézményi társulás által fenntartott intézmény óvodás és 1-4. évfolyamos tanulói után FAJLAGOS ÖSSZEG:

74 000 forint/fő/év - 2008. évben időarányosan 4 hónapra, - 2009. évben időarányosan 8 hónapra.

Intézményi társulás által fenntartott intézmény 5-8. évfolyamos tanulói után FAJLAGOS ÖSSZEG:

80 000 forint/fő/év - 2008. évben időarányosan 4 hónapra, - 2009. évben időarányosan 8 hónapra.

A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott - a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó gyermekek, tanulók létszáma után igényelhető a következők szerint: aa) alaptámogatás vehető igénybe a fenti intézményekbe bejáró azon gyermekek, tanulók után, akiknek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) nem az intézmény helye (székhelye, telephelye stb.) szerinti településen van. A 20 000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatok területén működő, intézményi társulás által fenntartott intézményekbe bejáró gyermekek, tanulók után az alaptámogatás abban az esetben vehető igénybe, ha a bejáró gyermekek, tanulók

96

lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) az intézményi társulásban részt vevő településen van, ab) az intézmény székhelyén/telephelyén állandó lakóhellyel (ennek hiányában tartózkodási hellyel) rendelkező gyermekek, tanulók után az alaptámogatás 50%ának megfelelő támogatás vehető igénybe. E támogatás legfeljebb az aa) pont szerint bejáró gyermekek, tanulók számával azonos számú gyermekek, tanulók után igényelhető, mely szabályt az 1-4., illetve 5-8. évfolyamon külön-külön kell alkalmazni. E támogatás szempontjából a külterületen lakó gyermekek, tanulók az intézmény székhelyén lakónak minősülnek. b) Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

74 000 forint/fő/év - 2008. évben időarányosan 4 hónapra, - 2009. évben időarányosan 8 hónapra.

A támogatás a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára az aa) pont szerint bejáró gyermekek, tanulók után vehető igénybe, amennyiben a fenntartó e gyermekek, tanulók utaztatását iskolabusz működtetésével vagy iskolabusz-szolgáltatás vásárlásával biztosítja. E támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénylése és elszámolása a Kiegészítő szabályok 2.8. pontjában meghatározottak szerint történik. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek, tanulók mellett kísérő utazzon. E támogatás 15%-a a többcélú kistérségi társulás, illetve az intézményi társulások által fenntartott óvodákba, iskolák 1-8. évfolyamára járó, külterületen lakó gyermekek, tanulók után vehető igénybe, ha a fenntartó e gyermekek, tanulók utaztatását iskolabusz működtetésével vagy iskolabusz-szolgáltatás vásárlásával biztosítja. c) A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás Többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény FAJLAGOS ÖSSZEG:

40 000 forint/fő/év - 2008. évben időarányosan 4 hónapra, 97

- 2009. évben időarányosan 8 hónapra. A támogatás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott, - a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeket teljesítő - azon egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók létszáma után igényelhető, melynek az intézmény székhelyétől különböző településen tagintézménye működik. Amennyiben az egységes iskola része szakiskola is, úgy a szakiskola 9-10. évfolyamára, továbbá a szakképzés elméleti képzésére bejáró tanulók után vehető igénybe támogatás. Támogatás szempontjából bejáró tanulónak kizárólag az számít, akinek lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye) nem az intézmény székhelye szerinti településen van. E támogatás a külterületen lakó gyermekek, tanulók után nem vehető igénybe. d) Tagintézményi támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

74 000 forint/fő/év - 2008. évben időarányosan 4 hónapra, - 2009. évben időarányosan 8 hónapra.

A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény - székhelyétől különböző községben - tagintézményeként működő óvodába, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe abban az esetben, ha az intézmény megfelel a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló - intézményi társulás által fenntartott - iskola esetében további feltétel, hogy legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. E támogatás szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően csatlakozó - korábban is tagintézményként működő - intézmény új tagintézménynek tekintendő. e) Kistelepülési tagintézményi támogatás FAJLAGOS ÖSSZEG:

30 000 forint/fő/év - 2008. évben időarányosan 4 hónapra, - 2009. évben időarányosan 8 hónapra.

A támogatás a többcélú kistérségi társulás vagy intézményi társulás által fenntartott intézmény székhelyétől különböző, 1500 fő és az alatti községben tagintézményként működő óvoda, iskola 1-4. évfolyamára járó gyermekek, tanulók után vehető igénybe. 98

A támogatás abban az esetben is igénybe vehető, ha az intézmény nem felel meg a Kiegészítő szabályok 2.1. pontja szerinti feltételeknek. A 2007. január 1-je után tagintézménnyé váló iskola esetében további feltétel, hogy a tagintézmény legfeljebb 1-6. évfolyammal működjön. E támogatás szempontjából az intézményi társulás által fenntartott intézményhez 2008. január 1-jét követően csatlakozó - korábban is tagintézményként működő - intézmény új tagintézménynek tekintendő. A támogatás kétszerese vehető igénybe azon gyermekek, 1-4. évfolyamos tanulók után, melyek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet által meghatározott településeken működő, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/E. §-ában meghatározott feltételeket teljesítő tagintézményekbe járnak, és integrációs nevelésük 5. évfolyamtól biztosított.

A fentiekből látható, hogy a tagintézményi összevonás, majd az ezt követő kistérségi fenntartás biztosítja a leggazdaságosabb működtetést.

A kistérségi fenntartás során a költségvetési törvény a közoktatási alap és kiegészítő hozzájárulások kapcsán úgy rendelkezik, hogy minden olyan támogatásra jogosult a többcélú kistérségi társulási is az általa fenntartott intézménnyel kapcsolatban, amelyre a helyi önkormányzat. A többcélú társulás által történő fenntartás nagy előnye, hogy az átlaglétszámok számításánál az alacsonyabb intézményi átlagokat „feljavíthatják” a magasabb létszámú intézmények átlagai. E szabály miatt a létszámgondokkal küzdő intézmények fenntartását időben hosszabb távra lehet biztosítani. A többcélú társulás által történő fenntartásnak más előnyei is vannak: -

az áttanítási rendszer bevezetésével mindenhol biztosítható a teljes szakos ellátás;

-

lehetőség van olyan szakemberek foglalkoztatására, amelyek esetében egy intézmény nem ad elegendő feladatot, azonban kistérségi, mikrotérségi szinten a gyermekek számára pedagógiai szolgáltatásokat lehet így biztosítani; 99

-

a társulás több intézmény fenntartása esetén speciális ismeretekkel rendelkező szakembereket tudna foglalkoztatni (oktatási szakértő, tanügyigazgatási szakértő, stb.)

-

kiküszöbölhetők az oktatási rendszerben jelen lévő párhozamosságok, az oktatási feladatok ellátásának, koordinálásának minősége javulhat;

-

a távollévő pedagógusok szakszerű helyettesítésnek hálózatos biztosítása;

-

kistérségi

szinten

lehet

megszervezni

a

pedagógusok

szakmai

továbbképzését, tapasztalatcseréjét; -

az intézmények közötti kapcsolatok bővülhetnek, a közös fenntartó révén új,

magasabb

szintű

együttműködési

formák

keletkezhetnek

(pl.

minőségirányítási programok közös felülvizsgálata, szakmai fejlesztések összehangolása) -

az önkormányzatok számára pozitív lehet, hogy a helyi döntések helyett objektív külső döntések születnek, természetesen a helyi sajátosságok és vélemények figyelembe vételével.

-

az uniós forrásokkal kapcsolatos előny, hogy a nagyobb lélekszámú együttműködési formák több támogatáshoz juthatnak hozzá, egy kistérségi szintű oktatási rendszer a pályázatoknál várhatóan prioritást fog élvezni.

Ezen tervek megvalósítása komoly, az intézményi struktúra átszervezésével járó többletterhet ró a fenntartókra. Fontosnak tartanám kiemelni, hogy a közoktatásról szóló törvény 121.§.

(1)

bekezdésének 15. pontja szerinti intézmény átszervezésnek minősül minden olyan fenntartói döntés, amelynek következményében az alapító okirat meghatározott elemeit – melyeket a törvény 37.§. (5) bekezdése határozza meg - módosítani kell. Fontosnak találjuk megjegyezni továbbá azt is, hogy a közoktatási törvény csak abban az esetben teszi lehetővé a kötelező feladatot ellátó közoktatási intézmény megszüntetését vagy átszervezését, ha az adott szolgáltatás ellátásának színvonala nem szenved hátrányt, és a szolgáltatás igénybevétele a gyermekeknek, tanulóknak és szülőknek nem jelent aránytalan terhet. Ennek vizsgálata közoktatás szakértői feladat.

100

IX./ ÖSSZEFOGLALÓ A FELSŐ-RÉPCEMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS DÖNTÉSÉHEZ A települési önkormányzatoknak a népességmegtartó képesség fenntartására jószerével csak két esetben van módjuk: a gazdasági aktivitás fokozásával, azaz a munkahelyteremtéssel és a megfelelő színvonalú oktatás biztosításával – vagyis a gyermekek helyben tartásával- a helyi munkavállalásra való felkészítéssel, illetve megfelelő

színvonalú

és a helyi igényeknek

megfelelő

szintű

beiskolázás,

továbbtanulás lehetőségének a megteremtésével. Mindkettő az intézményi és az önkormányzati tervezés hosszú távú összehangolását igényli, a megvalósítás pedig érdemi együttműködést. A közoktatásról szóló törvénynek egyik elve az önkormányzati feladat-ellátásra való építés. A közoktatás-szolgáltatás nyújtásában részt vevő helyi önkormányzat a közoktatásról szóló törvény jelenlegi felfogása szerint szolgáltatást nyújt, melyben egyben helyi közügyet is teljesít. A helyi önkormányzatokról szóló törvény 1.§. ( 2) bek. szerint a helyi közügyek közé tartoznak a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása is. E felfogásból és szabályozási elvből eredően a közoktatási törvény minden esetben ellátási kötelezettségről és annak minimális terjedelméről rendelkezik. A helyi közügy természetéből ered, hogy a közoktatás-szolgáltatás kialakításával kapcsolatos döntéshozatalban részt vesznek mindazok, akik a közoktatás-szolgáltatás nyújtásában közvetlenül érintettek, érdekeltek. A közoktatási intézményi feladatok társulásban történő ellátásának célja: -

Az óvodai és általános iskolai ellátást a gyermekek, tanulók magasabb színvonalon, de továbbra is a saját településükön vagy a jó infrastruktúrával és jól képzett pedagógusokkal ellátott közeli helységben vehessék igénybe.

-

A kistérség közoktatási intézményrendszerének színvonalas működtetésére és fejlesztésére fordítható állami és uniós többletforrások megszerzése.

Kistérségi nevelési-oktatási intézmény fenntartásának előnyei: -

Ösztönző normatív finanszírozás -

Kistelepülésen is megmaradhat az iskola 101

Megmarad a település befolyása az iskolát érintő döntésekre -

Hozzáférés új fejlesztési forrásokhoz

-

Szorosabb pedagógiai, szakmai együttműködés -

Vertikális: egységes pedagógiai program, egymásra épülő helyi tantervek, intézményen belüli továbbtanulás lehetősége

-

Horizontális: iskolák közötti szakmai munkaközösségek továbbképzések

Hatékonyabb, gazdaságosabb oktatásszervezés -

Méretgazdaságosság területén: osztályok szervezése

-

Humán-erőforrás gazdálkodás területén: szakos ellátottság biztosítása

A megoldással szemben támasztott követelmények: -

Önkéntesség, kölcsönös előnyök A települési önkormányzat egyetértése nélkül a korábban a fenntartásában működő intézményre vonatkozó lényeges társulási döntés ne születhessen

-

Folytonosság A társulási feladat-ellátásba bevont intézményeknek továbbra is el kell látniuk mindazokat a közoktatási feladatokat, amelyeket önálló intézményként elláttak.

-

Szubszidaritás A tagintézmények rendelkezzenek a tagintézményi működéshez szükséges minden jogosítvánnyal, korábbi intézménynevüket, helyi hagyományaikat megőrizhessék.

-

Színvonalas feladat-ellátás A tagintézmények között jöjjön létre horizontális és vertikális szakmaipedagógiai együttműködés feltételrendszere

-

Hatékony, gazdaságos működés A társulási fenntartású intézménye tegyen eleget a társulásokat ösztönző normatív közoktatási támogatások igénylési feltételeinek.

Finanszírozási modell -

A csak társulásban igényelhető, felosztható normatív többletbevételek o Létszámarányos felosztása a tagintézmények között, vagy o Elkülönített

biztosítása

a

tagintézményeknek

költséghányad levonása után

102

a

közösen

viselt

-

A tagintézményben ellátott feladatok jogcímein megszerzett további normatív bevételek biztosítása a tagintézmények számára

-

A tagintézmény fenntartói jogait átadó települési önkormányzat fenntartási hozzájárulása a tagintézmény működéséhez

Az

Tagintézmény költségvetési előirányzatainak elkülönített megállapítása optimális

döntés

meghozatalához,

a

választott

átszervezés

gyakorlati

megvalósításához az NYME Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központja szakmai, jogi és közgazdasági tanácsadást biztosít.

Kelt: Szombathely, 2008. augusztus „

„

............................................................. Dr. Iker János BDF Pedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója

103

104