I.
Nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények és egyes közoktatási feladatot ellátó nem közoktatási intézmények nyilvántartásba vétele és működésének engedélyezése Közoktatási és művelődésügyi ágazat
Eljáró hatóság megnevezése: Illetékességi területe: Elérhetősége: Eljáró ügyintéző neve, beosztása: Ügyfélfogadás helye: Ügyfélfogadás ideje:
Telefonszám: Fax:
Baranya Megye Főjegyzője Baranya megye Telefon: 72/500-408 Fax: 72/500-469 Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna, jogtanácsos Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala, Humánszolgáltatási Főosztály Pécs, Széchenyi tér 9. I. em. 150. Hétfő: 8-12 óra Szerda: 12-16 óra Fentiektől eltérő ügyfélfogadás telefonon történt előzetes egyeztetés alapján. 72/500-425 72/500-469 Ügyleírás:
II. Ügyintézési útmutató: 1. Ügyfél: A települési, területi kisebbségi önkormányzat, az országos kisebbségi önkormányzat, a Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, a Magyar Köztársaság területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet, alapítvány, egyesület, más jogi személy, a természetes személy (egyéni vállalkozóként), ha a közoktatási intézmény alapításának és fenntartásának jogát megszerezte. 2. Az eljárás célja: A nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény esetében az intézmény nyilvántartásba vétele és a működési engedélyének megszerzése, továbbá a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély kiadása. A nem a helyi önkormányzat vagy nem állami szerv által fenntartott pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény esetén az előírt feltételek meglétének vizsgálata a nyilvántartásba vételt megelőző eljárásban. 2. A megyei főjegyző hatáskörét rögzítő jogszabályok: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 37. § (2), a 79. § (1) és 82. §-a. 4. Az eljárás során alkalmazott fontosabb jogszabályok: Törvények: 1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról 1993. évi LXXVI törvény a szakképzésről
2003. évi LXXXVI törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Miniszteri rendeletek: mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelet a szakmai követelmények kiadásáról 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról Kormány rendeletek: 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról -
III. Az ügyintézési folyamat leírása: Az eljárás a közoktatási, vagy közoktatási feladatot ellátó egyéb intézmény alapítójának, illetve fenntartójának kérelmére indul. A kérelmet írásban lehet benyújtani. Az elektronikus ügyintézés kizárt. Figyelem! A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 35. § (10) bekezdése szerint: „A fenntartó legkésőbb a nevelési-oktatási intézmény tervezett indítása évének május utolsó munkanapjáig nyújthatja be a jegyzőhöz, főjegyzőhöz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.” 1. A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekkel kapcsolatos főjegyzői hatáskör tartalma és a különböző eljárások leírása: 1/a. Nyilvántartásba vételi eljárás A közoktatási intézmény alapítását az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül az alapító okirat, továbbá - ha a fenntartó a tevékenységet nem jogszabály felhatalmazása alapján látja el - a közoktatási szolgáltató tevékenység folytatására jogosító okirat megküldésével, nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni. A pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény esetén a működéshez szükséges és előírt feltételek meglétét a nyilvántartásba vételt megelőző eljárásban kell vizsgálni.
2
1/b. Működési engedély kiadására vonatkozó eljárás A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 35. § (2) bekezdése kimondja, hogy a rendelet 6. számú melléklete határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani. A melléklet rögzíti az engedély kérelem formáját. Az engedély akkor adható ki, ha a nevelési-oktatási intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel, illetve a feltételeket fokozatosan megteremti. A kérelemhez csatolni kell (eredetiben vagy hitelesített másolatban): 1. A nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást, a fejlesztő felkészítést ellátó intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatot. 2. Az ellátott feladatokhoz a nevelési programot, a pedagógiai programot, a szakmai programot. 3. A gyermekek, tanulók foglalkoztatására szolgáló helyiségek felsorolását, feltüntetve a használat jogcímét és idejét (tulajdonosként, bérlőként, használóként stb.). A helyiséghasználati jog igazolását (tulajdoni lap, megállapodás stb.). 4. Annak igazolását, hogy a helyiségek nevelési-oktatási intézmény, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést ellátó intézmény céljaira történő használatra alkalmasak (használatbavételi engedély vagy rendeltetés megváltoztatására szóló engedély). 5. Szakképzésben részt vevő iskola esetén annak ismertetését, hogy a gyakorlati oktatást milyen módon szervezik meg, saját gyakorlati oktatási hely hiányában a gyakorlati oktatási hely biztosítására kötött megállapodást, illetve nyilatkozatot arról, hogy a gyakorlati képzést tanulószerződés alapján végzik. 6. Jegyzéket - a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve - a rendelkezésre álló eszközökről és felszerelésekről, felmenő rendszerben történő oktatásszervezés esetén az eszközök és felszerelések beszerzésének ütemtervét. Szakképzésben részt vevő iskola esetén a gyakorlati képzésre vonatkozó felszerelési jegyzéket. 7. Jegyzéket az óvodai nevelésben, illetve az iskolai nevelésben, oktatásban, foglalkoztatásban részt vevő pedagógusokról, feltüntetve a pedagógusok nevét, iskola esetén tantárgyankénti bontásban, valamint a pedagógusvégzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, a tantárgyfelosztást, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, szakképzettségét, a foglalkoztatási jogviszonyukat. 8. Annak részletes kidolgozását, hogy a nevelési-oktatási intézmény, a korai fejlesztést és gondozást a fejlesztő felkészítést ellátó intézmény milyen forrásokból finanszírozza tevékenységét, továbbá egy évre szóló költségvetést (amely tartalmazza a működéshez szükséges álló- és fogyóeszközök beszerzési értékét, feltüntetve a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit). A források között kell feltüntetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, ha a nevelési-oktatási intézmény közoktatási megállapodást kötött, a megállapodás alapján járó összeget, egyházi jogi személy esetén a közoktatási törvény alapján tett egyoldalú nyilatkozatot. Központi költségvetési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény, korai fejlesztést és gondozást, fejlesztő felkészítést ellátó intézmény esetén elégséges a fenntartó nyilatkozatát csatolni arról, hogy a működéshez szükséges fedezetet biztosítja. 1/c. A korai fejlesztés és gondozás és a fejlesztő felkészítés feladatainak az ellátásához szükséges működési engedély kiadására vonatkozó eljárás A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 7. § (3) bekezdése kimondja, hogy a rendelet 6. számú melléklete határozza meg,
3
hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott intézményekben a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani. A melléklet rögzíti az engedély kérelem formáját. A kérelemhez csatolni kell (eredetiben vagy hitelesített másolatban): 1. Az intézmény alapító okiratát, valamint a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos határozatot. 2. Az ellátottak foglalkoztatására szolgáló helyiségek felsorolását, feltüntetve a használat jogcímét és idejét (tulajdonosként, bérlőként, használóként stb.). A helyiséghasználati jog igazolását (tulajdoni lap, megállapodás stb.). 3. Annak igazolását, hogy a helyiségek pedagógiai szakszolgáltató intézmény céljaira történő használatra alkalmasak (használatbavételi engedély vagy rendeltetés megváltoztatására szóló engedély). 4. Jegyzéket - a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottak szerint elkészítve - a rendelkezésre álló eszközökről és felszerelésekről. 5. Jegyzéket az ellátásban részt vevő pedagógusokról, feltüntetve a pedagógusok és pedagógiai munkakörben foglalkoztatottak nevét, valamint a pedagógus-végzettséget tanúsító oklevél kiállítóját és az oklevél számát, továbbá a működéshez szükséges többi alkalmazott nevét, szakképzettségét, a foglalkoztatási jogviszonyukat. 6. Annak részletes kidolgozását, hogy az intézmény milyen forrásokból finanszírozza tevékenységét, továbbá egy évre szóló költségvetést (amely tartalmazza a működéshez szükséges álló- és fogyóeszközök beszerzési értékét, feltüntetve a dologi és személyi kiadások összegét, utóbbiba beleértve az alkalmazottak bérét, annak közterheit és a tanulói juttatások költségeit). A források között kell feltüntetni a rendelkezésre álló készpénzt, a meglévő álló- és fogyóeszközök értékét, továbbá a bankhitelt, a betervezett bevételt és bármilyen, a működéshez felhasználható tárgyi vagy pénzbeli juttatást, a tevékenységben való ingyenes közreműködést, ha az intézmény közoktatási megállapodást kötött, a megállapodás alapján járó összeget, egyházi jogi személy esetén a közoktatásról szóló törvény alapján tett egyoldalú nyilatkozatot. Központi költségvetési szerv által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén elégséges a fenntartó nyilatkozatát csatolni arról, hogy a működéshez szükséges fedezetet biztosítja. 3. Eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj: nincs. 4. Ügyintézési határidő: 30 nap, mely azon a napon kezdődik, amikor a kérelem a hatósághoz megérkezik. Az eljárás során a hatóság vizsgálja a joghatóságát, hatáskörét és illetékességét. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra engedélyezett, a közoktatási szakértői vélemény, valamint a szakhatósági állásfoglalás beszerzéséhez elengedhetetlen időtartam. 5. Ügyfelet megillető jogok: az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek iratbetekintési joga van. 6. Ügyfelet terhelő kötelezettségek: Az ügyfél köteles jóhiszeműen eljárni. Magatartása nem irányulhat a hatóság megtévesztésére vagy a döntéshozatal, illetve a végrehajtás indokolatlan késleltetésére. A rosszhiszemű ügyfél a hatóság eljárási bírsággal sújtható és a többletköltségek megfizetésére kötelezhető. 7. Az eljárás során a hatóság – hatáskörének és illetékességének megállapítását követően – ellenőrzi, hogy a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. Ha megállapítja, hogy az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, az eljáró hatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül – megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – hiánypótlásra hívja fel az ügyfelet. A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő az ügyintézési határidőbe nem számít bele.
4
8. Ha az ügyfél a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, a hatóság az eljárást végzéssel megszünteti. Erről az ügyfelet postai úton kell értesíteni. A végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. 9. Az eljáró hatóság a nem helyi önkormányzat által alapított nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásával kapcsolatos eljárása keretében vizsgálja, hogy a nevelési-oktatási intézmény működéséhez rendelkezésre álló, illetve megteremthető személyi, tárgyi, munkavédelmi, közegészségügyi, pénzügyi feltételek biztosítják-e a nevelő és oktató munka folyamatos, hosszú távú, biztonságos, egészséges, szakszerű megszervezését. 10. Az eljárás lefolytatását követően a hatóság meghozza döntését, melyet határozatba foglal. Kérelemnek helyt adó határozat csak valamennyi a jogszabályokban rögzített feltétel együttes fennállása esetén hozható. 11. A határozatot közölni kell az ügyféllel, valamint az ügyben eljárt szakhatósággal. A közlés postai úton, hivatalos iratként történő továbbítással történik. 12. A működési engedély kiadásáról, annak jogerős példányával értesíteni kell az az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes főjegyzőt, jegyzőt, a Magyar Államkincstár illetékes területi szervét. 13. Az ügyfél a határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. 14. A fellebbezésre jogosult a fellebbezési határidőn belül a fellebbezési jogáról lemondhat. A nyilatkozat megtehető szóban (melyről jegyzőkönyvet kell felvenni) vagy írásban, mely nyilatkozat nem vonható vissza. IV. Hatósági törvényességi ellenőrzés A nyilvántartásban lévő és/vagy működési engedéllyel rendelkező közoktatási intézmények működését a főjegyző hatósági-törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja. A vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy az intézmény a működési engedélyében és az ágazati jogszabályoknak megfelelően működik-e. A helyszíni vizsgálatról jegyzőkönyv készül. Amennyiben az ellenőrzés során olyan körülmények merülnek fel, amelyben a főjegyzőnek nincs hatósági jogköre, értesíti az illetékes hatóságot - pl.: Oktatási Hivatal, ÁNTSZ, Munkavédelmi Főfelügyelőség - további vizsgálat/ellenőrzés lefolytatása érdekében. A működést veszélyeztető súlyos hiányosságok és/vagy törvénysértések az intézmény működési engedélyének jogszabályokban meghatározott visszavonásához, valamint súlyos törvénysértések esetén a normatív finanszírozás azonnali felfüggesztéséhez vezethetnek. V. A működés megkezdéséhez szükséges engedély kérelem formája és kötelező mellékletei: A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6. számú melléklete. Letölthető: ITT A képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 6. számú melléklete. Letölthető: ITT
5
